ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Interpelláció!
Dr. Gál Zoltán Úrnak,
az Országgyûlés Elnökének
H e l y b e n
Tárgy: Interpelláció Dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és
területfejlesztési miniszterhez, az Iharkútra tervezett veszélyes
hulladéklerakó ügyében.
Tisztelt Elnök Úr!
Mellékelten benyújtjuk a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez
szóló interpellációnkat, és kérjük, hogy azt az Országgyûlés 1996. november 5-
i ülésének napirendjére tûzni szíveskedjék.
Budapest, 1996. október 28.
Köszönettel:
Baky György Mádai Péter
SZDSZ SZDSZ
Tulok András Veér Miklós
MSZP MSZP
I N T E R P E L L Á C I Ó
dr. Baja Ferenc miniszterhez
1995-ben egy németországi hulladékgazdálkodási Kft.
kérelmet nyújtott be az illetékes hatóságokhoz egy
különleges kezelést igénylõ - tehát veszélyes hulladék -
és települési hulladék elhelyezését szolgáló létesítmény
építésének engedélyezésére. A hulldéklerakó számára
kiszemelt helyszín az egykori Iharkút község területe.
Azért egykori, mert a faluból mára a kitermelt
bauxitlencséken és a hátrahagyott meddõn kívül semmi sem
maradt. Feltehetõen az elhagyott bányaterület látványa
késztette a Kft. vezetését arra, hogy itt építsen telepet
- többek közt - veszélyes hulladék befogadására.
A kérelemhez a törvényi elõírásoknak megfelelõen csatolt
környezeti hatástanulmányt módunkban állt
áttanulmányozni. Elsõ olvasatra is szembetûnõ annak
felszínessége, pontatlansága, fellelhetõ számos tévedése.
Csak néhányat említenénk ezek közül.
A szerzõ "jelentõs elõnyként" értékeli azt a tényt, hogy
a szomszédos települések önkormányzatai támogatják a
kezdeményezést. A polgármesterek ezzel szemben - egy
kivétellel - azt állítják, hogy nem is támogathatták
volna, lévén, hogy a tanulmány készítõje õket errõl
elmulasztotta megkérdezni. Ha kérték volna a
véleményüket, elmondták volna - ami így a tanulmányban
nem kapott kellõ hangsúlyt - , hogy a tervezett
hulladéklerakó két természetvédelmi terület között
helyezkedne el, az egyiktõl 2 a másiktól 3 km távolságra.
A hatástanulmány ugyan említést tesz arról, hogy a
bauxitbányászat megkezdése elõtt részletes geológiai
feltárás történt, azonban a bányászat okozta változások
felmérése elmaradt, illetve ez a szerzõ által nem ismert.
Köztudomású, hogy a bányamûvelés során számtalan
robbantás volt a területen, az ezen robbantások miatt
bekövetkezett geológiai változásokat számításon kívül
hagyni egy veszélyes hulladékokat koncentráló mû építése
elõtt érthetetlen és megmagyarázhatatlan nagyvonalúságra
vall.
Ugyanis a területrész nem tekinthetõ vízzárónak a
keletkezett repedéseken és a meddõvel feltöltött részeken
keresztül a felszínrõl leszivárgó vizek közvetlenül a
karsztba áramlanak. Abba a karsztba, amely a KTM egy
1996-os kiadványában mint fokozottan érzékeny üzemelõ
karsztvízbázis szerepel. Csak példaként kiragadva
említenénk néhány települést, amelyek vízellátását az
esetleges hulladéklerakó alapvetõen veszélyeztetné. Ezek
többek közt Ajka, Bakonybél, Farkasgyepû, Herend, Hévíz,
Pápa, Zirc.
A hatástanulmányban rejlõ nyilvánvaló ellentmondások
ellenére elsõfokon - Farkasgyepû és Németbánya
körjegyzõségét kivéve - valamennyi szakhatóság megadta a
hozzájárulását. A cég fellebbezett, az ügy most
másodfokon van, tudomásom szerint sehol sem született még
döntés. A kérdésünk az Tisztelt Miniszter Úr, hogy Ön
szerint vajon megéri-e egy jó esetben 50 évig
üzemeltethetõ, veszélyes hulladékokat befogadó, nyitott
karsztra telepítendõ mû kockázatának kitenni Magyarország
egyik legnagyobb még nem szennyezett karsztvízbázisát?
Budapest, 1996. október 28.
Baky György Mádai Péter
SZDSZ SZDSZ
Tulok András Veér Miklós
MSZP MSZP