Magyar Köztársaság Kormánya

T/3363.. számú

törvényjavaslat

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó

egyes törvényi rendelkezések módosításáról

Elõadó:

Dr. Medgyessy Péter

pénzügyminiszter

1996. november

1996. évi ... . törvény

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó

egyes törvényi rendelkezések módosításáról

1. §

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban Áht.) 6.

§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"6. § Az államháztartás részét képezõ társadalombiztosítás a társadalom

közös - biztosítási és szolidaritási elvek alapján mûködõ -

kockázatvállaláson alapuló kötelezõ biztosítási rendszere, az

államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét a Nyugdíjbiztosítási

Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetései alkotják.".

2. §

Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az alrendszerek költségvetése olyan pénzügyi terv, illetve pénzügyi alap,

amely az érvényességi idõtartam alatt a feladat ellátásához teljesíthetõ

jóváhagyott kiadásokat és a teljesítendõ várható bevételeket

(költségvetési kiadásokat és költségvetési bevételeket) elõirányzatként,

illetve elõirányzat-teljesítésként tartalmazza. Az alrendszerek

tulajdonát képezõ, illetve rendelkezésére álló pénzeszköz év végi

záróállománya - kincstári körbe tartozók esetén az elõirányzat-maradvány

-, illetve annak forrásként történõ számbavétele a következõ év

költségvetésében eredeti elõirányzatként, a folyó évi költségvetési

bevételek között a helyi önkormányzati alrendszer kivételével nem

tervezhetõ, a folyó évi költségvetési kiadások forrásául azonban -

jogszabályban meghatározott módon - megjelölhetõ és elszámolható. A

pénzeszközök - kincstári körbe tartozók esetén az elõirányzat- maradvány

- év végi záróállománya felhasználására, az áthúzódó kiadások

teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat a társadalombiztosítási

alrendszer és az alapok esetében törvény, a helyi önkormányzatok esetében

törvény, kormányrendelet és önkormányzati rendelet, egyébként

kormányrendelet állapítja meg.".

3. §

Az Áht. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A költségvetési kiadások között kell elszámolni a nyújtott hiteleket - az

e törvény 18/B. § (2) bekezdésében meghatározott megelõlegezési és

likviditási hitelek kivételével -, illetve bevételként azok

visszatérülését.".

4. §

Az Áht. 8/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A finanszírozási célú pénzügyi mûveletek értékpapírok kibocsátásával és

visszavásárlásával, hitelek felvételével és törlesztésével, szabad

pénzeszközök - törvényben szabályozott - betétként való elhelyezésével és

visszavonásával kapcsolatos, költségvetési elõirányzatként, illetve annak

teljesítéseként el nem számolható és meg nem jeleníthetõ finanszírozási

bevételek és finanszírozási kiadások teljesítésével járnak együtt, és a

pénzeszközök változását eredményezik. A devizában felvett, illetve

törlesztett adósságnak a felvételkor, illetve törlesztéskor érvényesített

devizaárfolyammal - az árfolyamfedezeti mûveletek figyelembe vétele

mellett - meghatározott forintértékét kell finanszírozási bevételként,

illetve finanszírozási kiadásként elszámolni.".

5. §

Az Áht. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A fizetési kötelezettséget elõíró jogszabály rendelkezik arról, hogy a

bevétel az államháztartás mely alrendszere, szervezete javára számolható

el, illetve mely alrendszert, továbbá törvény erre vonatkozó rendelkezése

alapján mely államháztartáson kívüli szervezetet illeti meg.".

6. §

Az Áht. 12. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Az eredeti, illetve módosított (a továbbiakban: jóváhagyott)

elõirányzatokon felül képzõdõ többletbevételek felhasználásának és az

elõirányzatok módosításának szabályait törvény, illetve kormányrendelet

tartalmazza.".

7. §

Az Áht. 14. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(1) Az államháztartás alrendszerei hiányának államadósságot növelõ

rendezését, továbbá tartozásokat átvállalni, elengedni, visszatérítendõ

támogatást vissza nem térítendõ támogatássá átalakítani, illetve bármely

más módon államadósságot növelõ újabb kötelezettséget vállalni kizárólag

a költségvetésük útján, elõirányzattal megtervezve lehet. Az alapok adott

évi hiányából a 18/B. § (2) bekezdés szerint nyújtott megelõlegezési,

likviditási hitellel finanszírozott rész a központi költségvetés

adósságát növeli.

(2) A központi költségvetés adóssága kizárólag a központi költségvetés

hiányának finanszírozási szükséglete miatt változhat, kivéve a kincstári

egységes számla elõzõ év december 31-éhez képest bekövetkezõ

állományváltozásából adódó adósságnövekedést és a központi költségvetés

devizaadóssága árfolyamváltozásából eredõ, forintban kifejezett

összegének változását.".

8. §

(1) Az Áht. 18/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A Kincstár az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokon kívül a

Magyar Állam nevében gondoskodik a finanszírozási mûveletek, a

készpénzgazdálkodás, az államadósság kezelése és az azzal való

gazdálkodás, az államadósság törlesztése és megújítása, az állam által

vállalt kezességek és nyújtott hitelek nyilvántartása, a kötelezettségek

teljesítése, illetve a követelések érvényesítése jogszabályban

meghatározott feladatainak ellátásáról. A Kincstár a központi

költségvetés nevében a központi költségvetés terhére, annak forrásaiból -

a költségvetési törvényben meghatározott mértékben, célra és feltétellel

- megelõlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Egészségbiztosítási

Alapnak, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, az elkülönített állami

pénzalapoknak, valamint a helyi önkormányzatoknak, továbbá a

költségvetési törvényben adott felhatalmazás szerinti megállapodásban

meghatározott mértékben, célra és feltételekkel, tárgyévi lejárattal

(visszatérítési kötelezettséggel) a megyei és regionális fejlesztési

tanácsoknak.".

(2) Az Áht. 18/B. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések

lépnek, és a § a következõ, új (6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Kincstár az (1) bekezdésben foglalt feladatait a szolgáltatási körébe

és szolgáltatási felelõsségébe tartozó szervezetek (a továbbiakban:

kincstári kör) számára kötelezõen igénybe veendõ térítésmentes

szolgáltatásként teljesíti. A Kincstár jogosult a kincstári körbe

tartozók és a kincstári számlatulajdonosok külön rendelkezése nélkül is

számláik megterhelésével továbbhárítani a postai pénzügyi szolgáltatások

számlával igazolt díját, amelyet a kincstári kör, illetve a kincstári

számlatulajdonosok készpénz átutalási forgalma után, a Kincstárhoz

benyújtott számlában részletezve, a kötelezetteket azonosító módon

feltüntetve érvényesítenek.

(5) A kincstári körbe tartoznak

a) a központi költségvetés, a központi költségvetési szervek és a

rendelkezésükbe utalt elõirányzatok, az alapok,

b) a társadalombiztosítási költségvetési szervek, és a Magyar

Tudományos Akadémia mint köztestület nem gazdasági társasági formában

mûködtetett szervei.

(6) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap számláit a

Kincstár a külön jogszabály szerint meghatározott sajátosságok figyelembe

vételével vezeti.".

9. §

(1) Az Áht. 18/C. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) A Kincstár a számlatulajdonosok rendelkezési jogának biztosítása mellett

a 18/B. § (3) bekezdésében foglalt bankszámla-vezetési tevékenységét a

megyei és regionális területfejlesztési tanácsok, illetve ezek

munkaszervezetei, az Országos Rádió és Televízió Testület, a

Mûsorszolgáltatási Alap, továbbá az Országgyûlés, a Kormány által

alapított közalapítványok esetében kötelezõ jelleggel, valamint a 12/A. §

(4) bekezdésében foglalt letéti kezeléssel összefüggésben térítésmentes

szolgáltatásként végzi.".

(2) Az Áht. 18/C. §-a a következõ új (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A Kincstár a kötelezett külön rendelkezése nélkül teljesíti a 18/B.

§ (5)-(6) bekezdésében és a (6) bekezdésben meghatározott szervezetekkel

szemben benyújtott olyan beszedési megbízást, amely jogerõs bírósági,

államigazgatási határozaton, vagy jogszabály által meghatározott azonnali

beszedési megbízás útján teljesítendõ fizetési kötelezettségen alapul.".

10. §

Az Áht. 21. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"21. § A központi költségvetés bevételeit képezik - a 10. §-ban

foglaltaknak a központi költségvetést illetõ részén túl - a

privatizációból származó, a költségvetési törvényben meghatározott

bevételek; törvény eltérõ rendelkezése hiányában a koncessziós

szerzõdésekbõl - ide nem értve a kizárólagos önkormányzati tulajdon

mûködtetésére, illetve kizárólagos önkormányzati tevékenységek

gyakorlására vonatkozó koncessziós szerzõdéseket - származó bevételek; a

központi költségvetési szervek tevékenységébõl származó bevételek; a

nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból a központi költségvetési alrendszerbe

tartozó szervek részére, illetve az általuk ellátott feladatok

támogatására belföldre pénzben beérkezett külföldi segélyekbõl és

adományokból, továbbá egyéb forrásokból származó bevételek. A

privatizációból származó bevételeknek a központi költségvetést megilletõ

összegén felüli részének felhasználásáról a költségvetési törvényben kell

rendelkezni.".

11. §

(1) Az Áht. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elõirányzatok az adott költségvetési cím

a) mûködési célú elõirányzatain belül a törvényi kiemelt elõirányzatok

között év közben, összesen - az Országgyûlés által megállapított

elõirányzati összeghez képest - éves hatását tekintve - ha a

költségvetési törvény másként nem rendelkezik - legfeljebb a cím

eredeti mûködési célú elõirányzatai összegének 10%-át kitevõ mértékben

b) a felhalmozási célú elõirányzatain belül - a törvényi elõirányzatok

között - év közben, korlátozás nélkül csoportosíthatók át a fejezet

felügyeletét ellátó szerv hatáskörében.

A mûködési elõirányzatokon belül az a) pontban meghatározott mértéken

felüli, illetve azt túllépõ elõirányzat-átcsoportosítást, továbbá

mûködési és a felhalmozási célú elõirányzatok között átcsoportosítást a

Kormány engedélyezhet. Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott

költségvetési címet egy költségvetési szerv alkotja, az a) pontban

meghatározott elõirányzat-átcsoportosításra - a költségvetési szerv

felügyeletét ellátó szerv vezetõjének és a Kincstárnak az egyidejû

tájékoztatása mellett - az adott költségvetési szerv vezetõje jogosult.

Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési címet több

költségvetési szerv alkotja, a címen belüli, kizárólag egy adott

költségvetési szerv elõirányzatait érintõ, éves szinten a költségvetési

szerv eredeti mûködési célú elõirányzatai összegének legfeljebb 10%-át

kitevõ mértékû elõirányzat-átcsoportosításra - a költségvetési szerv

felügyeletét ellátó szerv vezetõjének és a Kincstárnak az egyidejû

tájékoztatása mellett - az adott költségvetési szerv vezetõje jogosult.

A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje az e bekezdésben

szabályozott intézményi hatáskörû elõirányzat-átcsoportosítás jogát

indokolt esetben, az érintett intézmény és a Kincstár egyidejû írásbeli

értesítése mellett magához vonhatja.".

(2) Az Áht. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A fejezeti kezelésû elõirányzatok kizárólag a költségvetési törvényben

meghatározott célra használhatók fel. A fejezeti kezelésû elõirányzatok

felhasználását, kezelési költségeit, a rendelkezési jogosultságokat - ha

a költségvetési törvény eltérõen nem rendelkezik - a fejezet felügyeletét

ellátó szerv vezetõje a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.".

(3) Az Áht. 24. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) A fejezeti kezelésû elõirányzatok fejezeten belül az (1) bekezdésben

foglalt címekhez az elõirányzat céljának, rendeltetésének megfelelõen - a

törvényi kiemelt elõirányzatokra is kiterjedõen - a Kormány rendeletében

meghatározott módon, elõirányzat-módosítással a fejezet felügyeletét

ellátó szerv hatáskörében csoportosíthatók át. A fejezeti kezelésû

elõirányzatok más fejezethez tartozó címhez az elõirányzat céljának,

rendeltetésének megfelelõ átcsoportosítása az érintett fejezetek

felügyeletét ellátó szervek vezetõinek megállapodása alapján hajtható

végre.".

12. §

Az Áht. a következõ új 24/A. §-sal egészül ki:

"24/A. § (1) A központi költségvetésben a költségvetési évet megelõzõ év

elõirányzat-maradványai elszámolása és jóváhagyása keretében a 93. § (3)

bekezdésben foglaltakkal összefüggésben a Kormány a költségvetési év

Országgyûlés által megállapított költségvetési elõirányzatait az

elõirányzat-maradványok teljes - az elvonandó és felhasználható -

összegével megnövelheti. Az elõirányzat-módosítást a Kormány nevében a

pénzügyminiszter a fejezet elõirányzat-maradvány elszámolása alapján - a

93. § (3) bekezdésben foglalt intézményi hatáskörû módosításokra is

figyelemmel - hajtja végre.

(2) A Kormány a központi beruházások tárgyévi elõirányzatát a tárgyévet

megelõzõ év elõirányzat-maradványaival - az érintett beruházások

folyamatosságának biztosítása érdekében - megnövelheti. Az elõirányzat-

módosítást a Kormány nevében a pénzügyminiszter a fejezet központi

beruházási elõirányzatai teljesítésének elszámolása alapján hajtja végre.

(3) A központi beruházások tárgyévet megelõzõ évi elõirányzat-

maradványainak a (2) bekezdésben meghatározotton felüli összegének

törlésére vagy ezen összeggel más fejezet beruházási elõirányzatának

megnövelésére a Kormány jogosult.".

13. §

Az Áht. 27. §-ának a jelenlegi számozása (1) bekezdésre változik és a § a

következõ új (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A zárszámadási törvényben kell bemutatni a költségvetési évet megelõzõ

évi elõirányzat-maradványnak a költségvetési évben történõ

felhasználását, és ennek a költségvetési év költségvetési egyenlegére

gyakorolt hatását.".

14. §

Az Áht. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A költségvetési fejezetek között az elõirányzatok célját, rendeltetését

megváltoztató átcsoportosítást - ide nem értve az általános tartalék

felhasználását, a központi költségvetési szervek átszervezésével,

felügyeletének megváltoztatásával, költségvetési feladatok,

kötelezettségek fejezetek közötti megállapodáson alapuló átadásával-

átvételével, az elõre nem tervezhetõ beruházási, felújítási feladatok

felmerülésével összefüggõ elõirányzat-átcsoportosítást - az Országgyûlés

hajthat végre.".

15. §

Az Áht 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az Országgyûlés a költségvetési törvénnyel hatalmazza fel a Kormányt a

központi költségvetésben elõírt bevételek beszedésére és a kiadások

teljesítésére.".

16. §

Az Áht. 33. §-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A kezesség vállalását az arra az évre vonatkozó költségvetési törvényben

meghatározott mérték terhére kell elszámolni, amely évben a kezesség

alapjául szolgáló jogszabály vagy kormányhatározat kihirdetésre, illetve

közzétételre kerül.".

17. §

Az Áht. 38/A. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések

lépnek, és a § a következõ, új (3) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A Kormány az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének a

tervezettõl tartósan és jelentõs mértékben eltérõ, kedvezõtlen alakulása,

vagy megelõzõ intézkedésként ezt közvetlenül elõidézõ körülmények

bekövetkezése esetén a központi költségvetésben, az alapoknál - a

Munkaerõpiaci Alap esetében az Országos Munkaerõpiaci Tanács véleményének

elõzetes kikérésével -, és a társadalombiztosítási alrendszerben - a

társadalombiztosítási önkormányzatok véleményének elõzetes kikérésével -

elõirányzatokat zárolhat, csökkenthet, illetve törölhet azon

elõirányzatok kivételével, amelyeknek évközi megváltoztatási jogát az

Országgyûlés magának tartotta fenn.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján tett intézkedések - a társadalombiztosítási

alrendszert érintõk kivételével - együttes hatása meghaladja az érintett

elõirányzatok 10%-át és a költségvetés kiadási fõösszegének 0,1%-át,

akkor a Kormány a megtett intézkedésekrõl az Országgyûlést 30 napon belül

jelentésben tájékoztatja.

(3) A társadalombiztosítási alrendszert, illetve a Munkaerõpiaci Alapot

érintõ, az (1) bekezdés szerinti intézkedésekrõl - függetlenül azok

mértékétõl - a Kormány haladéktalanul tájékoztatja az Országgyûlést és a

társadalombiztosítási önkormányzatokat, illetve az Országos Munkaerõpiaci

Tanácsot.".

18. §

(1) Az Áht. 48. §-ának g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/A pénzügyminiszter/

"g) gondoskodik a kincstári körbe tartozók költségvetései végrehajtásának

pénzügyi lebonyolításáról, a hiány finanszírozásáról, figyelemmel kíséri

a költségvetési elõirányzatok és a költségvetési létszámkeret

teljesülésének alakulását, a tervezettõl jelentõs eltérés esetén a

Kormánynál intézkedéseket kezdeményez, tartósan magas tartozás-állomány

esetén kincstári biztost jelöl ki, illetve a 98. § (4) bekezdése szerinti

szervek, testületek költségvetési szervei esetében kezdeményezi a

Kormánynál az e törvény szerinti intézkedéseket;".

(2) Az Áht. 48. §-a a következõ új r) ponttal egészül ki:

/A pénzügyminiszter/

"r) a társadalombiztosítási alrendszer költségvetésének, zárszámadásának, a

86/B. § (3) bekezdésében szabályozott tartalék felhasználási

javaslatainak a Kormány hatáskörébe tartozó kérdéseiben döntés-

elõkészítõ, koordináló feladatot lát el, elõkészíti a

társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési és zárszámadási

törvénytervezeteit.".

19. §

Az Áht. 49. §-ának g) pontja helyébe a következõ új rendelkezés lép:

"g) Jóváhagyja - a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó rendeletben

foglaltak szerint - a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt szervek

tekintetében a felülvizsgálat után jóváhagyott elõirányzat-maradványnak a

93. § (3) bekezdés b) pontja szerinti felhasználását és az elõirányzatok

ezzel kapcsolatos módosítását, valamint engedélyezi az elõirányzat-

maradvány felhasználásával összefüggõ egyéb elõirányzat-módosításokat;".

20. §

Az Áht. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje a felügyelete alá tartozó

fejezet és a hatáskörébe tartozó alap költségvetésének részletes

tervezetét a költségvetési irányelvek szerint állítja össze.".

21. §

Az Áht. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A Kormány szeptember 30-ig benyújtja az Országgyûlésnek a következõ évre

vonatkozó költségvetési törvényjavaslatot és ehhez tájékoztatási céllal

az államháztartás helyzetét bemutató összefoglaló táblázatokat,

mérlegeket mellékel. A fejezeti részletezõ táblázatokat és szöveges

indokolásokat október 15-ig kell az Országgyûlésnek benyújtani.".

22. §

Az Áht. 54. §-a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az alapot a hasonló vagy kapcsolódó célú, rendeltetésû fejezeti kezelésû

elõirányzatokkal is - a Kormány rendelete szerint - összehangoltan kell

felhasználni.".

23. §

(1) Az Áht. 63. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A központi költségvetésbõl

a) a helyi önkormányzatok részére átengedett személyi jövedelemadó,

normatív állami hozzájárulás, az önkormányzatok mûködésével kapcsolatos

egyéb központi támogatások összegét a helyi önkormányzati költségvetési

szervek által utalványozott, a személyi juttatásokat és egyéb

kifizetéseket terhelõ levonások, járulékok és hozzájárulások (a

továbbiakban: közterhek) beszámítását követõen (nettó módon) 13

részletben, az adott hónapban esedékes jogcímek figyelembe vételével

kell folyósítani

b) az a) pontban megjelölt elõirányzatokon felül a költségvetési

törvény egyéb nettó módon utalandó elõirányzatokat is meghatározhat.".

(2) Az Áht. 63. §-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a

jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre módosul:

"(5) Ha a (2) bekezdésben foglalt források a nettósítás során beszámítandó, a

külön jogszabályban rögzített közterhekre nem nyújtanak fedezetet, akkor

a különbözetet a Kincstár a helyi önkormányzatok részére átmenetileg

megelõlegezi és éven belül a következõ hónapokban kiutalandó nettó

összegbõl levonja. Ha a decemberi nettó finanszírozás után is marad fenn

megelõlegezendõ összeg, akkor arra a Kincstár azonnali beszedési

megbízást nyújt be az önkormányzat ellen.".

24. §

Az Áht. 64. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(1) A helyi önkormányzat a költségvetési év végét követõen a költségvetési

törvény elõírásai szerint a tényleges mutatók alapján elszámol a normatív

költségvetési hozzájárulásokkal, a címzett és céltámogatásokkal, illetve

az államháztartás más alrendszerétõl kapott egyéb támogatásokkal. A

jogtalanul igénybe vett összeget - törvényben meghatározott módon -

teljes egészében vissza kell fizetni.

(2) A helyi önkormányzat a költségvetési törvényben meghatározott mértékû

kamatot fizet a jogtalanul igénybe vett teljes összeg után a központi

költségvetés részére, ha az általa igénybe vett normatív állami

hozzájárulás és egyéb állami támogatások legalább 5 százalékkal

meghaladják az õt ténylegesen megilletõ összeget, valamint, ha a címzett

és a céltámogatást és az egyéb támogatásokat nem a törvényben megjelölt

feladatra használja. A jogtalanul igénybe vett összeg visszafizetését és

a kamatokat kormány-rendeletben szabályozott módon, jogcímenként kell

nyilvántartani.".

25. §

Az Áht. 79. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának elsõ félévi

helyzetérõl szeptember 15-ig, míg háromnegyedéves helyzetérõl a

költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a képviselõ-

testületet.".

26. §

Az Áht. 82. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"82. § A jegyzõ által elkészített zárszámadási rendelettervezetet, valamint

a külön törvény szerinti könyvvizsgálói záradékkal ellátott

egyszerûsített tartalmú - az önkormányzat és intézményei adatait

összevontan tartalmazó - éves pénzforgalmi-jelentést, könyvviteli

mérleget, pénzmaradvány-kimutatást, és eredmény-kimutatást a polgármester

a költségvetési évet követõen 4 hónapon belül terjeszti a képviselõ-

testület elé. A képviselõ-testület a zárszámadásról rendeletet alkot. A

könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok polgármesterei a

könyvvizsgálatról készített jelentést minden év június 30-áig kötelesek

megküldeni az Állami Számvevõszéknek.".

27. §

Az Áht. 84. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"84. § (1) A társadalombiztosítási alrendszer finanszírozza és látja el a

társadalombiztosításról szóló és más törvényben meghatározott kötelezõ

feladatait.

(2) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat

(a továbbiakban: társadalombiztosítási önkormányzatok) a

pénzügyminiszter által április 30-ig átadott, a következõ évre várható

makrogazdasági mutatók alapján elkészítik a következõ évre vonatkozó

társadalombiztosítási költségvetési irányelvekre vonatkozó javaslatukat

és azt május 31-éig megküldik a Kormánynak.

(3) A társadalombiztosítási költségvetések irányelveit a (2) bekezdés

szerinti javaslatokra is figyelemmel a Kormány állapítja meg és arról

június 30-áig jelentésben tájékoztatja az Országgyûlést, amelyben

bemutatja az esetleges eltérést a társadalombiztosítási önkormányzatok

javaslatához képest és annak indokát.".

28. §

Az Áht. a következõ új 85/A. §-sal egészül ki:

"85/A. § (1) A társadalombiztosítási önkormányzatok - a Kormány által

elfogadott társadalombiztosítási költségvetési irányelvek alapján -

elkészítik a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap

költségvetésének részletes tervezetét.

(2) A társadalombiztosítási önkormányzatok augusztus 31-éig benyújtják a

Kormánynak, valamint megküldik az Állami Számvevõszéknek a

társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésére vonatkozó,

alaponként és összevontan bemutatott javaslatukat.

(3) A Kormány a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap

következõ évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslatát egyetértése

esetén változatlan, ellenkezõ esetben átdolgozott formában október 15-éig

benyújtja az Országgyûlésnek. Az Országgyûlést tájékoztatni kell a

társadalombiztosítási önkormányzatok javaslatáról és az esetleges

eltérés okairól.".

29. §

Az Áht. 86. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"86. § (1) Az Országgyûlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak

költségvetésérõl és annak végrehajtásáról törvényt alkot.

(2) A költségvetés megállapításakor rendelkezni kell a tervezett többlet

felhasználásáról, illetve a tervezett hiány finanszírozásának módjáról, a

központi költségvetésrõl szóló törvényjavaslatban foglaltakkal

összhangban.

(3) A társadalombiztosítási önkormányzatok a társadalombiztosítás pénzügyi

alapjainak költségvetésérõl szóló törvény kihirdetését követõ 20 napon

belül meghatározzák a költségvetési szerveiknek a társadalombiztosítás

pénzügyi alapjai mûködési költségvetése keretében elfogadott törvényi

kiemelt elõirányzatait és arról a Kincstárt tájékoztatják.

(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak zárszámadási törvényében az

Országgyûlés jóváhagyja a keletkezett többlet (maradvány) évközi

felhasználását, illetve a hiány évközi finanszírozását, és rendelkezik a

többlet esetleges éven túli felhasználásáról, illetve a hiány végleges

rendezésérõl.

(5) Az Országgyûlés az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslatokat az Állami

Számvevõszék véleményével, illetve jelentésével együtt tárgyalja.".

30. §

Az Áht. az alábbi 86/A. §-al egészül ki:

"86/A. § (1) A társadalombiztosítási önkormányzatok a társadalombiztosítás

pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadást

annak könyvvizsgáló általi hitelesítését követõen fogadják el. A

könyvvizsgáló költsége az önkormányzatok mûködési költségvetését terheli.

(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról

szóló zárszámadást javaslatként a társadalombiztosítási önkormányzatok a

költségvetési évet követõ június 30-áig a Kormánynak és egyidõben az

Állami Számvevõszéknek megküldik.

(3) A Kormány a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének

végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot a költségvetési évet követõ

szeptember 30-áig - egyetértése esetén változatlan formában, ellenkezõ

esetben azt átdolgozva - az Országgyûlésnek benyújtja és megküldi az

Állami Számvevõszéknek.".

31. §

Az Áht. az alábbi 86/B.§-al egészül ki:

"86/B. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira e törvény

rendelkezései a következõ eltérésekkel irányadók:

(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak gazdálkodására e törvény 7-18.

§-ai vonatkoznak azzal, hogy az alapok maradványa a társadalombiztosítás

pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási

törvényben foglaltak szerint, annak kihirdetését követõen használható

fel. A mûködési költségvetés elõirányzat-maradványa az önkormányzat által

az auditált mérleg alapján elfogadott zárszámadásban foglaltak szerint

használható fel. Az áthúzódó fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos

kifizetéseket a társadalombiztosítási költségvetési szervek a zárszámadás

elfogadását megelõzõen utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggõ

visszapótlási kötelezettség mellett, saját hatáskörû elõirányzat-

módosítás után teljesíthetnek.

(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében a kiadási

fõösszegük legfeljebb 1%-ának megfelelõ tartalék képezhetõ. A tartalék

felhasználására e törvény 25. §-ában meghatározott rendelkezések

vonatkoznak.

(4) Az Egészségbiztosítási Önkormányzat és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat

dönt a tartalék - annak éves szinten számított 10 %-a mértékéig -

ellátásokra való felhasználásáról. A tartalék mûködési költségvetésben,

illetve a 10 %-ot meghaladó mértékben ellátásokra történõ

felhasználásához a Kormány egyetértése szükséges.".

32. §

Az Áht. az alábbi 86/C. §-sal egészül ki:

"86/C. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pótköltségvetési

törvényjavaslata készítésére e törvény 41. §-a az irányadó azzal, hogy

pótköltségvetést akkor kell készíteni, ha a Nyugdíjbiztosítási Alap,

illetve az Egészségbiztosítási Alap várható éves egyenlege legalább az

érintett alap eredeti kiadási elõirányzatai fõösszegének 1 %-ával

kedvezõtlenebb az elõirányzott egyenlegnél. A társadalombiztosítási

önkormányzatok a pótköltségvetési tervezetet e helyzet várható

kialakulása esetén kötelesek elkészíteni és a Kormánynak megküldeni. Az

Országgyûléshez való benyújtásra a költségvetési törvényjavaslatukra

vonatkozó 85/A. §-ban foglalt eljárási szabályokban foglaltakat kell

alkalmazni.".

33. §

Az Áht. az alábbi 86/D. §-sal egészül ki:

"86/D. § (1) Az átmeneti gazdálkodásról szóló törvényjavaslat

elõkészítésére, illetve az annak hiányában történõ eljárásra e törvény

44-45. §-ai irányadók azzal, hogy az átmeneti törvényjavaslat

elõkészítésének a rendjére a társadalombiztosítási költségvetési

törvényjavaslatra vonatkozó eljárási szabályokban foglaltakat kell

alkalmazni.

(2) Az átmeneti gazdálkodásról szóló törvény hiányában a

társadalombiztosítási önkormányzatok jogosultak a társadalombiztosítás

pénzügyi alapjai költségvetését megilletõ bevételeknek a hatályos

jogszabályok szerinti beszedésére, és az elõzõ évi kiadási

elõirányzatokon belül a felmerülõ kiadások teljesítésére azzal, hogy a

mûködési költségvetésben a kiadások idõarányosan teljesíthetõk.".

34. §

Az Áht. az alábbi 86/E. §-sal egészül ki:

"86/E. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének

tagozódására (címrendjére) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól

szóló törvény elõírásai az irányadóak.".

35. §

Az Áht. az alábbi 86/F. §-sal egészül ki:

"86/F. § A társadalombiztosítási költségvetési szervekre e törvény

költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezései - a sajátosságokra is

figyelemmel - az irányadóak.".

36. §

(1) Az Áht. 88. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Ha a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje a honvédelmi miniszter

kivételével költségvetési szervet vagy köztestület köztestületi

költségvetési szervet kíván alapítani, illetve megszüntetni, ehhez a

pénzügyminiszter egyetértése szükséges.".

(2) Az Áht. 88. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A költségvetési szerv alapításáról alapító okiratban, megszüntetésérõl

megszüntetõ okiratban kell intézkedni. Az alapító okiratnak tartalmaznia

kell a költségvetési szerv nevét, székhelyét, állami feladatként

ellátandó alaptevékenységét, gazdálkodási jogkörét, felügyeleti szervét,

az alapító szerv nevét, a költségvetési szerv vezetõjének kinevezési

rendjét, az ellátható vállalkozási tevékenység körét és mértékét. A

megszüntetõ okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét,

székhelyét, felügyeleti szervét, a megszüntetõ szerv nevét, az esetleges

jogutódlással kapcsolatos rendelkezéseket, valamint azt a tényt, hogy a

költségvetési szerv megszüntetésére e törvény mely rendelkezése alapján

került sor.".

37. §

(1) Az Áht. 93. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi elõirányzatain felüli

többletbevételét a felügyeletét ellátó szerv egyidejû tájékoztatásával, a

tényleges többletnek megfelelõ összegû intézményi hatáskörû elõirányzat-

módosítás után, a külön jogszabályban szabályozott felülvizsgálat után

jóváhagyott elõzõ évi elõirányzat-maradványát - a (3) bekezdés b)

pontjában foglaltak kivételével - a költségvetési szerv felügyeletét

ellátó szerv elõirányzat-módosítása után használhatja fel.".

(2) Az Áht. 93. §-a a következõ új (3)-(4) bekezdéssel egészül ki,

egyidejûleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul:

"(3) A kincstári körbe tartozók, ha törvény másként nem rendelkezik, az

elõirányzat-maradvány jóváhagyását megelõzõen, továbbá a maradvány

jóváhagyásától függõ utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggõ

visszapótlási kötelezettség mellett

a) elõirányzat nélkül teljesíthetnek kiadásokat a megfelelõ kiadási

jogcímeken és kiemelt elõirányzatokon, amennyiben ezek a kiadások a

társadalombiztosítási alapoktól, az alapoktól és a helyi

önkormányzatoktól elõzõ évben átvett pénzeszközök felhasználásával

kapcsolatosak,

b) saját hatáskörû elõirányzat-módosítással az elõzõ évben vállalt

kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggõ kiadásokat

teljesíthetnek.

Az elõirányzat-maradványok felülvizsgálatát követõ jóváhagyásáig más

kifizetés azok terhére nem teljesíthetõ.

(4) Helyi önkormányzat képviselõ-testülete, illetve közgyûlése a

többletbevételek jogszabályban meghatározott körének, és mértékének

intézményi hatáskörû felhasználásáról rendelkezhet.".

(3) az Áht 93. §-a a következõ új (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A központi költségvetési szervek elõirányzatai teljesítésének tárgyévet

követõ elszámolása során a normatív támogatások jogosultságot meghaladó

többlete, valamint az elmaradt, nem teljesített feladatokhoz kapcsolódó

és a céljelleggel megállapított elõirányzatok - következõ évre áthúzódó

kötelezettséggel nem terhelt - külön jogszabályban foglaltak szerint

megállapított maradványa törlésre kerül.

(7) A központi költségvetési szerv elõirányzatai teljesítésének elszámolását

a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje, a fejezet összesített

elõirányzatai teljesítésének elszámolását a pénzügyminiszter vizsgálja

felül és hagyja jóvá. ".

38. §

Az Áht. 94. §-ának (2)-(5) bekezdése helyébe a következõ új rendelkezések

lépnek, egyidejûleg a § a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A központi költségvetési szerv a Kormány, társadalombiztosítási

költségvetési szerv a biztosítási ág szerinti önkormányzat engedélyével

hozhat létre társadalmi szervezetet, illetve csatlakozhat ilyenhez. A

központi költségvetési szerv, illetve a társadalombiztosítási

költségvetési szerv saját foglalkoztatottjai szakmai és munkavállalói

érdekképviseleti szervezetét, illetve foglalkoztatottjai, ellátottjai

oktatási, kulturális, szociális és sport tevékenységét segítõ szervezetet

a költségvetésében jóváhagyott összeggel támogathatja.

(3) Központi költségvetési szerv , illetve a társadalombiztosítási

költségvetési szerv alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem járulhat hozzá,

de évi 5 millió forint értékhatárig alapítvány által ellátott feladattal

összefüggõ kifizetésre - ha az a központi költségvetési szerv állami,

illetve a társadalombiztosítási költségvetési szerv társadalombiztosítási

feladatai ellátásával és tevékenységi körével összhangban áll -

kötelezettséget vállalhat, illetve kapacitásának rendelkezésre

bocsátásával elért bevételét - a kiadások megtérítése mellett -

átengedheti.

4) A központi költségvetési szerv a fejezet felügyeletét ellátó szervnek a

pénzügyminiszter egyetértésével kiadott engedélyével, míg a helyi

önkormányzati költségvetési szerv a helyi önkormányzat, a helyi

kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv a helyi kisebbségi

önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv az

országos kisebbségi önkormányzat, társadalombiztosítási költségvetési

szerv a biztosítási ág szerinti önkormányzat engedélyével alapíthat

gazdasági társaságot, közhasznú társaságot, illetõleg szerezhet gazdasági

társaságban, közhasznú társaságban érdekeltséget. A költségvetési szerv

csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelõssége nem

haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(5) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi

költségvetési szerveknél megtervezett fejezeti kezelésû elõirányzatokra,

ha azok rendeltetése államháztartáson kívüli szervezetek közvetlenül

szervezetre címzett támogatása, illetve közfeladat ellátása e szervezetek

közremûködése útján.

(6) Ha köztestület a központi költségvetésben jóváhagyott elõirányzat terhére

kíván alapítványt vagy gazdasági társaságot létrehozni, ahhoz a

pénzügyminiszter egyetértése szükséges.".

39. §

Az Áht. 98. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ új rendelkezés lép,

egyidejûleg a § a következõ (4)-(6) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (4)

bekezdés számozása (7) bekezdésre módosul:

"(3) A kötelezettségvállalás elõtt meg kell gyõzõdni arról, hogy a jóváhagyott

költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási elõirányzata

biztosítja-e a fedezetet. Amennyiben a kincstári körhöz tartozó

költségvetési szerv által elismert, az esedékességet követõ 60 napon túli

tartozás-állománya eléri a Kormány rendeletében meghatározott mértéket,

az e rendeletben meghatározott módon és feltételekkel - a (4) bekezdésben

foglalt eltéréssel - a pénzügyminiszter kincstári biztost köteles - a

fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõjének egyetértésével - kijelölni.

(4) A Kormány irányítási és felügyeleti hatáskörébe nem tartozó, kincstári

körbeli szervek, testületek költségvetési szervei esetében a kincstári

biztost a Kormány kezdeményezésére az Országgyûlés jelöli ki.

(5) A tartozás-állomány fennállásáig csak a kincstári biztos ellenjegyzése

mellett vállalható további kötelezettség, illetve teljesíthetõ kifizetés.

(6) Amennyiben a helyi önkormányzat költségvetési szerve által elismert

tartozás-állomány eléri az önkormányzat rendeletében meghatározott

mértéket és idõtartamot, a képviselõtestület a költségvetési szervnél -

az OEP által finanszírozott intézmény esetén az OEP kérésére, illetve az

OEP véleményének elõzetes kikérésével - az (5) bekezdésben foglalt

hatáskörrel rendelkezõ önkormányzati biztost jelöl ki. Az önkormányzati

biztos kijelölésének feltételeit - ideértve a tartozás-állomány irányadó

mértékét és idõtartamát -, a gazdálkodási önállóságában korlátozott

költségvetési szerv mûködésének szabályait a Kormány rendeletben

határozza meg.".

40. §

(1) Az Áht. 101. §-ának (4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A helyi önkormányzatokat a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási

rendszerérõl szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIX. törvény szerint

megilletõ, az elõzõ években fel nem használt címzett és céltámogatások

elõirányzatainak a (3) bekezdésben foglaltak szerint igénybevételre

kerülõ összegével - a pénzügyi teljesítés elõtt -, továbbá a döntéssel le

nem kötött elõirányzat-maradvánnyal a helyi önkormányzatok címzett és

céltámogatásának a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi

elõirányzatát meg kell növelni. A termelõ infrastruktúrális feltételekben

meglevõ területi fejlettségi különbségek mérséklésére, a

területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi

önkormányzatai részére elõirányzott állami támogatásnak a tárgyévet

megelõzõ évek maradványaiból a tárgyévben igénybe vett összegével a

központi költségvetésben megtervezett tárgyévi ilyen célú elõirányzatot

meg kell növelni.".

(2) Az Áht. 101. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) A központi költségvetésbõl a költségvetési törvényben a helyi

önkormányzatok részére jóváhagyott normatív állami hozzájárulást,

valamint az adóbevételekbõl átengedett összeget, az önkormányzatok

mûködésével kapcsolatos egyéb központi támogatásokat, valamint a

költségvetési törvényben meghatározott egyéb nettó módon utalandó

elõirányzatokat, továbbá a költségvetési gazdálkodási rend szerint mûködõ

egészségügyi intézményeket illetõen az Országos Egészségbiztosítási

Pénztár által folyósított támogatást - a személyi juttatásokat, valamint

egyéb kifizetéseket terhelõ, illetve azokkal összefüggésben felmerülõ és

az államháztartást megilletõ kötelezettségek (SZJA-elõleg,

nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás,

társadalombiztosítási járulék, munkaadói és munkavállalói szolidaritási

járulék) beszámításával - csökkentett összegben havi részletekben, a

Kormány által rendeletben meghatározott idõpontban kell folyósítani.".

(3) Az Áht. 101. §-a a következõ új (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által folyósított, az

Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati

költségvetési szerveket megilletõ támogatásból - a (6) bekezdés alapján -

levont közterheknek a jogosult szervezetek számára történõ teljesítését

az Országos Egészségbiztosítási Pénztár végzi.".

41. §

(1) Az Áht. 102. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ új rendelkezés lép:

"(1) A kincstári körbe tartozók kiadásainak utólagos teljesítése - a

jóváhagyott költségvetésben megállapított kiadási és bevételi elõirányzat

várható teljesülésére figyelemmel megállapított - havi elõirányzat-

felhasználási keret alapján történik. A havi elõirányzat-felhasználási

keret megállapításánál a Kormány rendeletében szabályozott módon kell

számításba venni a Kincstár által közvetlenül - a kincstári körbe

tartozó szerv rendelkezése, illetve adatszolgáltatása alapján -

finanszírozott, program(projekt)-finanszírozás körébe tartozó fejezeti

kezelésû elõirányzatokat és központi beruházásokat, valamint a

kifizetésre kerülõ társadalombiztosítási ellátásokat és a munkaadókat

terhelõ járulékok (hozzájárulások) összegét, továbbá az elõirányzott, de

az ellátandó feladatok jellegébõl adódóan csak meghatározott idõszakban

teljesíthetõ bevételeket. Elõlegek kizárólag jogszabályban meghatározott

esetekben és elszámolási kötelezettséggel folyósíthatóak.".

(2) Az Áht. 102. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ új rendelkezés lép:

"(5) A Kincstár elõirányzati fedezet hiányában kifizetést nem teljesíthet az e

törvény 12. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével.".

42. §

Az Áht. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó - a költségvetési

törvényben, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben,

illetõleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében,

valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott

értékhatár feletti - vagyont értékesíteni, az állami tulajdonban lévõ

vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a

hasznosítás jogát átengedni - ha törvény kivételt nem tesz - csak

nyilvános,(indokolt esetben zártkörû) versenytárgyalás útján, a legjobb

ajánlatot tevõ részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az

értékesítési célt szolgáló dolgokra, illetve a szokásos kereskedelmi

kapcsolatokra, továbbá a kincstári vagyon esetében a vagyonkezelés

körében történõ bérbeadásra.".

43. §

Az Áht. 108/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép,

egyidejûleg a § a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki és a (4)-(8)

bekezdés számozása (5)-(9) bekezdésre módosul:

"(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter a 100 millió USA dollárnál kisebb

összegû külföldi követelések értékesítésére, illetve - az ipari,

kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter egyetértésével - azok leépítését

célzó különbözõ konstrukciók kidolgozására és lebonyolítására, ezzel

kapcsolatban szükség és lehetõség szerint pályázatok kiírására, valamint

a külföldi követelések átütemezésére. A hosszú távú költségvetési

szempontok és az adott viszonylathoz kapcsolódó külgazdaság-politikai

meggondolások figyelembevételével a külföldi követelésekbõl engedményt

adhat, ha azok lejártak vagy bármilyen okból kétessé váltak.

(4) Ha a külföldi követelések lebontása kapcsán magánjogi szerzõdések

megkötése válik szükségessé, az ilyen szerzõdéseket a vállalkozókkal a

pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerint a Kincstár köti

meg, ezt a hatáskört a pénzügyminiszter kivételes esetekben magához

vonhatja. ".

44. §

Az Áht. 109. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"109. § Ha a vagyonról az államháztartás alrendszereinek javára lemondtak,

ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelõ, illetve állami vagy más

szervezet (továbbiakban együtt: szervezet) elfogadhatja, feltéve, hogy

képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére. Ha a lemondás a

központi költségvetés, vagy alap javára történik, a KVI a lemondásban

megjelölt szervezetet jelöli ki vagyonkezelõnek, ha a kijelölés

feltételei fennállnak, illetve a megjelölt szervezettel köti meg a

vagyonkezelési szerzõdést, versenyeztetés nélkül. Ha a szervezet a

vagyont nem fogadja el, a központi költségvetés vagy az alapok részére

felajánlott vagyon vagyonkezelõje e törvény erejénél fogva a KVI. A helyi

önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott értékhatár felett

az elfogadáshoz szükség van a tulajdonosi jogok jogosultjának,

gyakorlójának jóváhagyására, ha a megnevezett csak használója a

vagyonnak. Az elõbbiekben nem szabályozott esetekben elfogadás hiányában,

illetve ha a lemondó nyilatkozat nem tartalmazza az elfogadó szervezet

megnevezését, az a települési önkormányzat jogosult az elfogadásra,

amelynek területén a vagyon található.".

45. §

Az Áht. 109/B. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"109/B. § A kincstári vagyonba tartozik:

a) az a vagyon, amelyet törvény kizárólagos állami tulajdonnak minõsít;

b) az a vagyon és vagyoni értékû jog, amelynek hasznosítására

vonatkozóan külön törvény rendelkezései alapján koncessziós szerzõdést

lehet kötni;

c) az állam közhatalmi, központi költségvetési szervei, illetve

közhasznú szervezetei közérdekû, továbbá egyes gazdasági célú feladatai

ellátásához szükséges ingatlanok, berendezések, felszerelések, jármûvek

és egyéb anyagi és immateriális javak és követelések, illetõleg állami

tulajdonban lévõ, közcélokat szolgáló vagy nemzeti kincsnek minõsülõ

létesítmény, alkotás, védett természeti érték, amely törvény alapján

nem került a helyi és szakmai önkormányzatok, a köztestületek, az

egyházak és felekezetek, a pártok, a társadalmi szervezetek

tulajdonába, továbbá a védelmi és egyéb céllal létesített állami

tartalékok;

d) kincstári vagyon továbbá az állami tulajdonban levõ

1. mûemlékingatlan,

2. védett természeti terület,

3. termõföld, ha törvény másként nem rendelkezik,

4. erdõ,

5. történeti (régészeti) emlékek és földterületek,

6. a be nem hajtható állami követelések (pl. adó, vám) ellenében

elfogadott vagyon;

e) az állam tulajdonába egyéb jogcímen került vagyon.".

46. §

(1) Az Áht. 109/I. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az állami tulajdonban lévõ védett természeti területek, erdõk,

mûemlékingatlanok, mûkincsek, valamint történeti (régészeti) emlékek és

földterületek tulajdonjogának átruházására csak törvényben meghatározott

esetekben és módon kerülhet sor.".

(2) Az Áht. 109/I. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A vagyonkezelõ személyének kijelöléséhez, megváltozásához, továbbá a

vagyonkezelési megállapodás, illetve vagyonkezelési szerzõdés

megkötéséhez az (1) bekezdésben meghatározott vagyontárgyak tekintetében

a pénzügyminiszter és a védettség jellege szerint illetékes miniszter

egyetértése szükséges.".

47. §

Az Áht. 109/J. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A KVI a kincstári vagyont - törvény eltérõ rendelkezése hiányában - saját

maga vagy az általa megbízott szervezet útján értékesítheti. Az államot

megilletõ követelések fejében az állam tulajdonába kerülõ - a 109/A. §

(1) bekezdésében foglaltaknak nem minõsülõ, értékesítésre szánt -

társasági részesedések értékesítésére és annak megtörténtéig a vagyon

kezelésére a KVI az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ

Részvénytársasággal (a továbbiakban: ÁPV Rt.) köt megállapodást. Az

értékesítésbõl származó bevételt az ÁPV Rt. törvényen alapuló egyéb

befizetési kötelezettségeitõl függetlenül köteles a központi

költségvetésbe befizetni.".

48. §

Az Áht. 109/K. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Kincstári vagyon értékesítésére kizárólag akkor van lehetõség, ha annak a

kincstári vagyonkörbõl történõ kikerülését a KVI javaslata alapján a

pénzügyminiszter jóváhagyja. A 109/I. § (1) bekezdésében meghatározott

vagyonkörre nézve törvény, egyéb esetben törvény vagy kormányrendelet

ettõl eltérõen rendelkezhet. ".

49. §

Az Áht. 113/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) E feladatkörében a Kincstár

a) elkészíti és folyamatosan aktualizálja a központi költségvetés napi

szintre lebontott, éves és középtávú finanszírozási tervét, kidolgozza

az államadósság finanszírozási stratégiáját, gondoskodik a kincstári

egységes számla napi likviditásáról;

b) a költségvetési törvény keretében szervezi az állampapír-

kibocsátásokat és hitelfelvételeket;

c) gondoskodik az államadósság törlesztésérõl;

d) szervezi a másodlagos állampapírpiacot;

e) a másodlagos állampapírpiacon értékpapír-mûveleteket végez,

állampapírokat ad el és vásárol, valamint az államadósság kezelése

körében az árfolyam és kamatkockázat csökkentése érdekében határidõs és

fedezeti ügyleteket köt, továbbá értékpapír- és letétkezelési

feladatokat lát el;

f) elemzi az állami adósságszolgálat és az állampapírpiac folyamatait;

g) tájékoztat az államadósság alakulásáról és az állampapírpiac

folyamatairól.".

50. §

Az Áht. 117. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"117. § Az alapok költségvetésének elõterjesztésekor, illetõleg a

zárszámadáskor az Országgyûlés részére legalább a 116. § 3., 4., 5., 8.,

9., 10. pontjában említett mérlegeket kell - a 9. és 10. pontban említett

mérlegeket szöveges indokolással együtt - az alapra vonatkozóan

tájékoztatásul bemutatni.".

51. §

Az Áht. 118. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"118. § A helyi önkormányzatok költségvetésének elõterjesztésekor, illetõleg

a zárszámadáskor a képviselõtestület részére tájékoztatásul be kell

mutatni az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását,

finanszírozását és pénzeszközének változását , valamint a 116. § 4., 6.,

8., 9., 10. pontja szerinti mérlegeket - a 9. és 10. pontban említett

mérlegeket szöveges indokolással együtt - kell az adott helyi

önkormányzatokra vonatkozóan bemutatni.".

52 . §

(1) Az Áht. 121. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Külön törvény rendelkezéseinek megfelelõen a helyi önkormányzatok, a

helyi kisebbségi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzatok

ellenõrzését az Állami Számvevõszék végzi, különös tekintettel a normatív

állami hozzájárulás, a cél-, címzett és egyéb, az államháztartás más

alrendszerétõl kapott támogatás igénybevételének, azok felhasználása

törvényességének, eredményességének és célszerûségének a vizsgálatára.".

(2) Az Áht. 121. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A Kormány a központi költségvetés, az alapok, valamint a központi

költségvetési szervek tekintetében a költségvetési ellenõrzésért, továbbá

a gazdálkodó szerveknek, a közalapítványoknak, az alapítványoknak, a

megyei és regionális területfejlesztési tanácsoknak és - a pártok

kivételével - társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésbõl,

alapokból juttatott pénzeszközök - ideértve a nemzetközi szerzõdések

alapján kapott támogatásokat és segélyeket is - felhasználásának

ellenõrzéséért felelõs állami szervet köteles kijelölni.".

53. §

Az Áht. a következõ új 123/B. §-sal egészül ki:

"123/B. § Az elkülönített állami pénzalapként mûködõ Munkaerõpiaci Alap

tekintetében az illetékes miniszter rendelkezési jogát törvény által

szabályozott keretek között megoszthatja a Munkaerõpiaci Alap Irányító

Testületével. A rendelkezési jog megosztása nem érintheti a miniszternek

a Munkaerõpiaci Alap mûködésével kapcsolatos e törvényben szabályozott

általános kormányzati felelõsségét.".

54. §

(1) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése d) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"d) a költségvetési szervek egyes típusai - ideértve a fegyveres erõket, a

nemzetbiztonsági szolgálatokat, a rendvédelmi szerveket, a külképviseleti

hálózatokat, a Magyar Tudományos Akadémia nem gazdasági társaság

formájában mûködtetett intézményeit, és a társadalombiztosítási

költségvetési szerveket -, valamint a társadalombiztosítási pénzügyi

alapok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, elõirányzat-

felhasználásának, kincstári gazdálkodásának és nyilvántartásának - e

törvény elõírásaival összehangolt - sajátosságainak megfelelõ szervezeti

és eljárási rendjére vonatkozó, a kincstári rendszer általános

szabályaitól eltérõ részletes szabályait;".

(2) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következõ új p)-sz) pontokkal

egészül ki:

"p) a kincstári körbe tartozók kötelezettségvállalásai és követelés-

elõírásai, valamint kiadások és bevételek várható teljesülésének a

Kincstár részére történõ bejelentésére vonatkozó elõírásokat,

q) a kincstári biztos és az önkormányzati biztos kijelöléséhez kapcsolódó,

jogállásával, hatáskörével összefüggõ részletes szabályokat és a helyi

önkormányzatok tartozás-állományának rendezéséhez kapcsolódó, a 98. §

(6) bekezdése szerinti elõírásokat,

r) a Kincstár által közvetlenül finanszírozott, program (projekt)-

finanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésû elõirányzatok és központi

beruházások, valamint a kifizetésre kerülõ társadalombiztosítási

ellátások és a munkaadókat terhelõ járulékok összegének az elõirányzat-

felhasználási keret megállapításánál történõ számításba vételét.

s) az alapok és a hasonló vagy kapcsolódó célú, rendeltetésû fejezeti

kezelésû elõirányzatok összehangolt felhasználásának rendjét,

sz) a 121. § (4)-(6) bekezdésében foglalt ellenõrzések szabályait.".

Egyes törvényi rendelkezések módosítása

55 . §

(1) A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV.

törvény (a továbbiakban: Öit.) 9. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a

következõ rendelkezés lép:

/ (1) A közgyûlés /

"i) Feladatkörében - ha törvény egyetértési jogot nem állapított meg -

vélemény-nyilvánítási jogot gyakorol a társadalombiztosítást érintõ

jogszabályok tervezetével kapcsolatban.".

(2) Az Öit. 9. §-ának (1) bekezdése a következõ új k) ponttal egészül ki,

egyidejûleg a jelenlegi k)-u) pont számozása l)- ü) pontra módosul:

/ (1) A közgyûlés /

"k) Megtárgyalja a pénzügyminiszter által április 30-ig átadott, a következõ

évre várható makrogazdasági mutatók alapján elkészített

társadalombiztosítási költségvetési irányelveket és azt elfogadása után -

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 84. §-a szerinti

eljárási rendnek megfelelõen - a tárgyévet megelõzõ év május 31-éig, az

f) pontban foglalt jogkörében a Kormány elé terjeszti.".

(3) Az Öit. 9. §-a (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

/(1) A közgyûlés /

"l) Megtárgyalja a biztosítási önkormányzat kezelésében lévõ biztosítási alap

költségvetési javaslatát és azt elfogadása, valamint a két biztosítási

alap összevont mérlegének elfogadása után - az államháztartásról szóló

1992. évi XXXVIII. törvény 85. §-a szerinti eljárási rendnek megfelelõen

- a tárgyévet megelõzõ év augusztus 31-éig, az f) pontban foglalt

jogkörében a Kormány elé terjeszti.".

(4) Az Öit. 9. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

/(1) A közgyûlés /

"n) Megtárgyalja a kezelésében lévõ társadalombiztosítási alap

költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót és azt elfogadása,

valamint a két társadalombiztosítási alap összevont mérlegének

elfogadása után legkésõbb a tárgyévet követõ félév végéig - az

államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86/A. §-a szerinti

eljárási rendnek megfelelõen - a Kormány elé terjeszti.".

(5) Az Öit. 9. §-ának (1) bekezdése a következõ új v) ponttal egészül ki:

/(1) A közgyûlés /

"v) Megtárgyalja és jóváhagyja az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.

törvény rendelkezései szerint a költségvetésben jóváhagyott tartalék

felhasználását, illetve javaslatot készít a Kormány részére annak

felhasználásáról.".

(6) Az Öit. 9. §-a (2) bekezdésében az (1) bekezdést érintõ hivatkozásokban az

m), r), u), n) pontokra vonatkozó utalás n), s) ü), o) pontokra változik.

(7) Az Öit. 23. §-ának (5)-(6) bekezdései helyébe a következõ (5)-(7)

rendelkezések lépnek, egyidejûleg a jelenlegi (7) bekezdés számozása (8)

bekezdésre módosul:

"(5) A Kormány a biztosítási önkormányzatok kezelésében levõ

társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetésére vonatkozó - a 9. §

(1) bekezdésének k) pontja szerint hozzá eljuttatott - költségvetési

irányelv-javaslatot figyelembe véve fogadja el a társadalombiztosítás

költségvetési irányelveit, amelyrõl június 30-áig jelentésben

tájékoztatja az Országgyûlést.

(6) A Kormány a biztosítási önkormányzatok kezelésében levõ

társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetésére vonatkozó - a 9. §

(1) bekezdésének l) pontja szerint hozzá eljuttatott - javaslatot

figyelembe véve törvényjavaslatot dolgoz ki a biztosítási alapok

költségvetésére, melyet legkésõbb október 15-ig nyújt be az

Országgyûlésnek.

(7) A Kormány a társadalombiztosítási alapokra vonatkozó zárszámadási

törvényjavaslatot legkésõbb a tárgyévet követõ év szeptember 30-áig

nyújtja be az Országgyûlésnek. A társadalombiztosítási alapokkal való

gazdálkodásról szóló zárszámadás keretében a Kormány köteles beszámolni

azokról az ellenõrzéseirõl is, amelyeket a társadalombiztosítási alapok

gazdálkodásával kapcsolatban a tárgyévben végzett. Az Állami

Számvevõszéknek jelentése elkészítésére a törvényjavaslat országgyûlési

benyújtását megelõzõen hatvan nap áll rendelkezésére.".

(8) Az Öit. a következõ, új 23/A. §-sal egészül ki:

"23/A.§ A Kormány az Országgyûlés haladéktalan tájékoztatása mellett - az

államháztartásról szóló szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezései

szerint - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében

elõirányzatokat zárolhat, csökkenthet, illetve törölhet azon

elõirányzatok kivételével, amelyeknek az évközi megváltoztatási jogát az

Országgyûlés magának tartotta fenn.".

56. §

(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi

költségvetésérõl szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban: At.) 2. §-a a

következõ új (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az Alapok bevételi többletének évközi felhasználását, a hiány évközi

finanszírozását, a többlet esetleges éven túli felhasználását, a hiány

végleges rendezését az Országgyûlés a zárszámadási törvényben hagyja

jóvá.".

(2) Az At. 6. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ új rendelkezések

lépnek:

"(2) Az Alapok részére vissztehermentesen átadott vagyon a járulékbevétel

megosztásának arányában kerüljön a két alap birtokába.

(3) Az Alapok követelései fejében az adós által felajánlott vagyonnak az

Alapok kezelése tekintetében döntési jogkörrel rendelkezõ szerv (szervek)

általi elfogadása adásvételi jogcímen történõ tulajdonszerzésnek

minõsül. Ez a vagyonátruházás mentesül az adó- és illetékfizetési

kötelezettség alól. Az értékesítésbõl származó bevételt a folyó évi

kiadások finanszírozására kell felhasználni.

(3) Az At. 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ új rendelkezés lép:

"(5) A mûködési költségvetés elõirányzat-maradványa az önkormányzat által az

auditált mérleg alapján elfogadott zárszámadásban foglaltak szerint

használható fel. Az áthúzódó fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos

kifizetéseket a társadalombiztosítási költségvetési szervek a zárszámadás

elfogadását megelõzõen utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggõ

visszapótlási kötelezettség mellett, saját hatáskörû elõirányzat-

módosítás után teljesíthetnek.".

(4) Az At. 11. §-ának (1) bekezdése a), b), és d) pontja helyébe a következõ

rendelkezések lépnek, egyidejûleg a bekezdés a következõ új g) ponttal egészül

ki:

"a) a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetési mérlegét (a bevételek és kiadások

részletes bemutatásával), a bevételi többletet és annak felhasználását,

illetve a kiadási többletet és annak fedezetét;

b) az Egészségbiztosítási Alap költségvetési mérlegét (a bevételek és

kiadások részletes bemutatásával, a gyógyító-megelõzõ ellátások

kiadásainak esetében ideértve a finanszírozási formák és célok szerint

elkülönített ráfordítások bemutatását is), a bevételi többletet és annak

felhasználását, illetve a kiadási többletet és annak fedezetét;

d) a költségvetés végrehajtásáról szóló törvénynek tartalmaznia kell a

vagyonkimutatást is, ezen belül kiemelten a számvitelben elkülönítetten

nyilvántartott tartósan befektetett eszközöket és a vissztehermentesen,

illetve követelések fejében átvett vagyont;

g) az Országgyûlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak

költségvetésérõl szóló törvényben alaponként és a mûködési

költségvetésben meghatározza azon kiadásokat és bevételeket, amelyek

elõirányzatainak megváltoztatása kizárólagos döntési hatáskörébe

tartozik.".

(5) Az At. 11. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) Az alapok és a társadalombiztosítási költségvetési szervek számláit a

Magyar Államkincstár vezeti.".

57. §

(1) A területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI.

törvény a továbbiakban Tftv.) 12. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül

ki és a jelenlegi (2)-(5) bekezdés számozása (3)-(6) bekezdésre módosul:

"(2) A megyei területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik - mûködésükkel

kapcsolatos - gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására

vonatkozó szabályokat kell az e törvényben meghatározott sajátosságok

figyelembe vételével alkalmazni. A feladatellátásukkal kapcsolatos

beszámolási kötelezettségüket - figyelemmel a Kormánynak az Országgyûlés

számára a 6. § g) pontjában elõírt beszámolási kötelezettségére - a

Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumnak köteles a Kormány

rendeletében meghatározott módon teljesíteni. Gazdálkodásukat -

célszerûségi szempontból is - az Állami Számvevõszék ellenõrzi.".

(2) A Tftv. 15. § (1) bekezdésének második mondata a következõ szövegrésszel

egészül ki:

"(1) A regionális fejlesztési tanács jogi személy, gazdálkodására és

beszámolási kötelezettségére a 12. § (2) bekezdésének szabályai az

irányadók.".

Hatályba léptetõ és záró rendelkezések

58. §

(1) E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezései közül

a) az Áht. - e törvény 2. §-ában megállapított - 8. § (2) bekezdésében a

Kincstár által a központi költségvetés nevében, a központi költségvetés

terhére, annak forrásaiból az államháztartás más alrendszereinek nyújtott

megelõlegezési, likviditási hitelre vonatkozó,

b) az Áht. - e törvény 3. §-ában megállapított - 8/A. § (3) bekezdésében a

devizában felvett vagy törlesztett adósság forintértékének elszámolására

vonatkozó,

c) Az Áht. - e törvény 6. §-ában megállapított - 14. § (1) bekezdésében az

államadósságot növelõ kötelezettségvállalásokra vonatkozó

rendelkezéseket elõször az 1996. évi költségvetés végrehajtásáról szóló

zárszámadás során kell alkalmazni.

(2) Az Áht. - e törvény 8. §-ával megállapított - 18/B. § (5) bekezdése

szerinti egyedi megállapodást a kincstári körbe tartozó Munkaerõpiaci Alapra

1997. január 31-éig meg kell kötni.

(3) A Kormány felhatalmazást kap a társadalombiztosítási információs rendszer

korszerûsítéséhez szükséges, az államháztartás pénzügyi információs

rendszerével összehangolt intézkedéseknek a társadalombiztosítási

önkormányzatokkal együttmûködésben történõ megtételére.

(4) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti a At. 6. §-ának

(1) bekezdése, 7. §-ának (1)-(3) bekezdése és 8. §-a.

(5) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál 1996. december 31-ét követõen a

likviditási tartalékkal összefüggésben gazdasági mûvelet nem számolható el. Az

1996. évre vonatkozó likviditási tartalék képzését (visszapótlását) még 1996.

évben végre kell hajtani és azt a könyvviteli nyilvántartásokban szerepeltetni

kell. A likviditási tartalék 1996. évi záróegyenlegét az 1996. évi

költségvetési hiány fedezetébe be kell vonni.

(6) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1996. évi költségvetésének

végrehajtásáról szóló törvényben megállapított befektetett eszközök hozama

tartalék összegét a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1997. évi

költségvetésében folyó költségvetési bevételként kell elszámolni.

(7) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1996. évi költségvetésének

végrehajtásáról szóló törvényben a tartósan befektetett eszközök,

vissztehermentesen átvett vagyon és a követelés fejében átvett vagyon

tartalékainak jóváhagyott záróállományát 1997. január 1-jétõl a számviteli

nyilvántartásban elkülönítetten kell kimutatni.

Általános indokolás

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó

egyes törvényi rendelkezések módosításáról

szóló 1996. évi .... törvényhez

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény elmúlt évben

végrehajtott módosítása jelentõs változtatásokat eredményezett az

államháztartás pénzügyi rendszerében. Az 1995. évi módosítás eredményeként

létrejött és mûködik a Magyar Államkincstár. 1997-tõl - az államháztartás

pénzügyi rendszere reformja keretében bõvül a kincstári kör és a Kincstárhoz

számlatulajdonosként kapcsolódó szervek köre. Az 1996. évben hatályba lépett

Áht. a gyakorlati munkában jó néhány gazdálkodási, eljárásbeli

feszültségpontra világított rá, illetve a gyakorlat felvetette egyes új

szabályok végrehajthatóságával kapcsolatos problémákat is. Ezek rendezése

mellett Áht-ban indokolt megjeleníteni az elmúlt évek költségvetési törvényei

által kiérlelt tartósnak bizonyult rendelkezéseket is. Rendezni az

Munkaerõpiaci Alap kezeléséért felelõs miniszter rendelkezési jogának - az

alap önkormányzati jellegû tripartit irányításából következõ - megosztását is.

Az Áht. 1995. évi módosítása érdemben nem érintette a társadalombiztosítási

alrendszerrel összefüggõ rendelkezéseket. A társadalombiztosítás krónikussá

váló és növekvõ hiánya mára az államháztartás egészének finanszírozhatóságát

veszélyezteti, továbbá a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról

szóló 1991. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló 1996. évi XLVII. törvény

új eljárási és állami felügyeleti szabályokat állapított meg a

társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésére és zárszámadására, ezért

szükséges az Áht. ennek megfelelõ módosítása, illetve a szabályozás

részletezése, valamint a társadalombiztosítási alrendszerben a központi

költségvetésre vonatkozó szabályokkal összehangolt szabályozás kialakítása. A

területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény nem

rendezte a törvényben életre hívott megyei és regionális területfejlesztési

tanácsok jogállását, szervezeti hovatartozását. Az 1997. évi mûködõképesség

érdekében az Áht. módosítása keretében javasoljuk e probléma rendezését is.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A javaslat - az egyes államháztartási alrendszerekre az elõzõ §-okban adott

definíciókhoz hasonlóan - meghatározza a társadalombiztosítási alrendszert

alkotó költségvetéseket.

A 2. §-hoz

A kincstári körbe tartozók tekintetében a pénzmaradvány nem értelmezett, az

"elõirányzat- maradvány" megfogalmazást indokolt szerepeltetni.

A 3. §-hoz

A javaslat a költségvetési hiány megállapításakor számításba vehetõ tételek

pontosítását, az államháztartáson belüli halmozódás kiszûrését célozza.

A 4. §-hoz

A javaslat a nemzetközi gyakorlattal és ajánlásokkal összhangban meghatározza,

hogy a törlesztéskor realizált árfolyamveszteség vagy nyereség része a

finanszírozási célú pénzügyi mûveleteknek, a költségvetés hiányát nem növeli.

Az 5. §-hoz

A módosítás a személyi jövedelemadó 1 %-ról történõ rendelkezéssel

összefüggésben szükséges, mivel ez a lehetõség meghatározza az egyébként a

központi költségvetés felhasználási célhoz nem kötött adóbevételének

rendeltetését.

A 6. §-hoz

A módosítás lehetõvé teszi, hogy a törvényi szabályozást nem igénylõ

részletszabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.

A 7. §-hoz

Az államháztartás egyes alrendszerei hiányából keletkezõ adósság elkülönült

kezelése az Áht. fontos alapelve. Emellett is azonban - lehetõség szerint - el

kell kerülni, hogy az egyes alrendszerek a finanszírozási mûveletek során

egymással versenyezzenek és az eltérõ információk és felkészültség miatt a

befektetõk számára kockázatmentes állami adósság eltérõ kamat mellett legyen

finanszírozható. Ezért az alapok esetében a költségvetési törvényben már

kimutatott, de külön nem rendezett hiány esetében a finanszírozást a központi

költségvetés által nyújtott hitellel kell biztosítani, amely a központi

költségvetés adósságát növeli.

Az 1997. évi költségvetési törvény várhatóan rendelkezni fog a központi

költségvetés MNB-vel szembeni forintadósságának devizaadósságra cserélésérõl.

ezzel megszûnik a korábban az MNB által nyújtott lejárat nélküli kamatmentes

hitel, ezért az erre vonatkozó szabályt hatálytalanítani kell. Ezzel szemben a

központi költségvetés devizaadósságán folyamatosan nem realizált

árfolyamveszteség vagy nyereség képzõdik, ami az adósságállomány

átértékelõdése miatt növeli vagy csökkenti a központi költségvetés forintban

kifejezett adósságát. A javaslat az erre vonatkozó módosítással egészíti ki a

rendelkezést.

A 8. §-hoz

Az (1) bekezdésben a javaslat a kincstári számlatulajdonos (amelyet ugyancsak

e módosítási körben javaslunk szabályozni) megyei és regionális fejlesztési

tanácsokat bevonja abba a körbe amelynek a Kincstár megelõlegezési hitelt

nyújthat. Ennek a lehetõségnek a biztosítása révén áthidalhatók az esedékessé

váló területfejlesztési kiadások és a privatizációs bevételek idõben és

esetleg összegszerûségében is eltérõ felmerülésébõl származó finanszírozási

problémák.

A (2) bekezdésben a javaslat megteremti annak jogi alapját, hogy a Posta

szolgáltatásainak költségeit a Kincstár továbbterhelje a kincstári ügyfelekre.

Ugyanis a kincstári körhöz tartozó és a kincstári számlatulajdonos szervek

készpénz átutalási forgalma a Magyar Postán keresztül bonyolódik, amely

pénzügyi szolgáltatásért a Posta ügyfelenként részletezett díjat számít fel a

Kincstárnak, mint számlavezetõnek. A Posta ezen szolgáltatásának igénybe

vétele nem tartozik a Kincstár szolgáltatási körébe, a kincstári rendszer

bevezetése elõtt az érintett szervek saját költségvetésük terhére fizették

ezeket a költségeket, amelynek fedezete jelenleg is a költségvetési szervek

elõirányzataiban megvan, ugyanakkor a Kincstár költségvetése ilyen célú

elõirányzatokat nem tartalmaz, ezért szükséges a költségek továbbhárítása. A

kincstári rendszer továbbfejlesztése keretében, a személyi juttatások

bankszámlára utalása és az intézményi kártya bevezetése következményeként a

jövõben a készpénzforgalom várhatóan jelentõsen mérséklõdik.

Az Áht. 18/B. § (5) bekezdését bõvíteni kell az 1995 évi CV. törvény 115. §

(1) bekezdés b) pontja és a Kormány korábbi döntésének megfelelõen az 1997.

január 1-tõl a kincstári körbe tartozó szervekkel. Az 1995 évi CV. törvény

115. § (1) bekezdés b) pontja alapján az elkülönített állami pénzalapként

mûködõ Munkaerõpiaci Alapra az alapokra vonatkozó rendelkezések az érvényesek.

Az új (6) bekezdésre vonatkozó javaslat a társadalombiztosítás pénzügyi

alapjai számláinak kincstári vezetésére vonatkozó sajátosságok külön

jogszabályban (Kormány-rendeletben) történõ meghatározását írja elõ.

A 9. §-hoz

Az (1) bekezdésben a javaslat szerint bõvül a kincstári számlatulajdonosok

köre a Kormány korábbi döntésének végrehajtása érdekében. A javaslat adottnak

veszi a megyei és regionális területfejlesztési tanácsok és ezek

munkaszervezetei számlatulajdonosi státuszát - figyelemmel az Áht-nak az 1996.

évi költségvetési törvény módosítása során keretében végrehajtásra kerülõ

módosítására.

A jelzett szövegrész törlése a kincstári kör kibõvülése miatt szükséges.

A további módosítás célja, hogy a közalapítványok kincstári rendszerbe vonását

elõrehozva - figyelemmel arra, hogy a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar

Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány a Kormány

korábbi döntése szerint számlatulajdonosi minõségben kapcsolódik a kincstári

rendszerhez - a többi, jelentõs nagyságrendû közpénzekkel gazdálkodó állami

alapítású közalapítvány is számlatulajdonosként kapcsolódjon a kincstári

rendszerhez.

A (2) bekezdésben javasolt módosítás a gyakorlati életben felmerülõ helyzet

jogi rendezésére szolgál.

A 10. §-hoz

A javasolt kiegészítés egyértelmûvé teszi, hogy a központi költségvetés

bevételét csak a kizárólagos állami tulajdon mûködtetésére, illetve a

kizárólagos állami tevékenységek gyakorlására alapított koncessziós

szerzõdésekbõl származó bevételek képezik.

A 11. §-hoz

Az (1) bekezdésben javasolt kiegészítés egyrészt az érintett elõirányzat-

átcsoportosításhoz kapcsolódó hatásköri szabályok pontosítását szolgálja,

másrészt a fejezeti hatáskörû elõirányzat-átcsoportosítási hatáskörök egy

részét - meghatározott feltételek mellett - intézményi hatáskörbe helyezi,

mivel a fejezeti hatáskörû elõirányzat-átcsoportosítások idõigénye miatt a

Kincstár 1997. évtõl indításra kerülõ elõzetes elõirányzati fedezetvizsgálata

ezen változtatás nélkül jelentékeny fennakadásokhoz vezetne és az 1996. évi

gyakorlat is egyértelmûen jelezte a hatályos szabályozásból eredõ

feszültségeket.

A (2) bekezdésben a javaslat a fejezeti kezelésû elõirányzatok céljellegét,

annak törvényi szintû meghatározását deklarálja, illetve biztosítja a

szabályozás összhangját a költségvetési törvénnyel.

A (3) bekezdésben javasolt módosítás az elõirányzat-átcsoportosítással

kapcsolatos joghézagot szüntet meg.

A 12. §-hoz

A javaslat az eddig a költségvetési törvényben szabályozott tartós

rendelkezéseket emeli át az Áht-ba.

A 13. §-hoz

A tárgyévet megelõzõ évben befolyt, a jóváhagyott elõirányzatot meghaladó

bevételek, illetve az elõzõ évi kiadási elõirányzatok fel nem használt - külön

szabályozott felülvizsgálat utáni - részének tárgyévi felhasználása a tárgyévi

költségvetési kiadásokat - elõirányzat-módosítási kötelezettség mellett -

növeli. Ezzel összefüggésben nõ a költségvetési hiány mértéke is. Ebbõl

következik, hogy törvényben méghozzá célszerûen az adott év költségvetésének

végrehajtásáról szóló zárszámadási törvényben kell rendelkezni az ez okból

módosuló elõirányzatokról, a hiány összegének változásáról és az így kialakuló

hiány finanszírozásáról.

A 14. §-hoz

A javaslat az eddig költségvetési törvényben meghatározott, de tartós

szabályokat emeli át az Áht-ba.

A 15. §-hoz

A javaslat egyértelmûvé teszi, hogy - figyelemmel a 7. (2) bekezdésében

foglaltakra - a költségvetési törvény - külön, a normaszövegben tételesen

rögzített felhatalmazás nélkül is - maga a felhatalmazás a Kormány részére az

abban elõírt bevételek és kiadások teljesítésére.

A 16. §-hoz

Az (5) bekezdés rendelkezésének beépítését a kezesség vállalásának pontos

elszámolási idejének meghatározása teszi szükségessé.

A 17. §-hoz

A Kormány hatáskörének a javaslat szerinti pontosítását indokolja, hogy az

államháztartás alrendszereit érintõen a Kormányra egyre nagyobb felelõsség

hárul mind az államháztartás hiányának kezelése terén. A javaslat az eddigi

utólagos beavatkozási lehetõség mellett lehetõséget biztosít megelõzõ

intézkedések végrehajtására is.

A javaslat megfelelõ garanciák, illetve országgyûlési kontroll mellett

kiterjeszti a Kormány intézkedési hatáskörét az alapokra a

társadalombiztosítási alrendszerre is.

A 18. §-hoz

Az (1) bekezdésben a javaslat - összhangban a 98. § (3) bekezdésében szereplõ

módosítással - a pénzügyminiszter feladatkörében is megjeleníti a kincstári

biztos kijelölésével összefüggõ hatáskört. A kijelöléshez kapcsolódó és a

kincstári biztos jogállásával, hatáskörével összefüggõ szabályokat a Kormány

rendeletben határozza meg.

A Kormányon belül az állami pénzügyekért elsõdlegesen felelõs

pénzügyminiszternek az elõkészítõ, koordináló és végrehajtó tevékenységének

érvényesülését biztosítja a javaslat (2) bekezdése.

A 19. §-hoz

A többletbevételekkel összefüggõ elõirányzat-módosítási hatáskörök javasolt

módosításával összhangban változik a felügyeletet ellátó szerv hatásköre.

A 20. §-hoz

A hatályos rendelkezésben foglalt belsõ tervezési határidõ nem igényel

törvényi szintû szabályozást, ezért törlése indokolt.

A 21. §-hoz

A módosítási javaslat pontosítja a Kormánynak a költségvetési törvényjavaslat

és annak prezentációs dokumentációja benyújtásával összefüggõ kötelezettségét.

A 22. §-hoz

Az elkülönített állami pénzalapok és a központi költségvetésben megtervezett

egyes fejezeti kezelésû célelõirányzatok felhasználása során igen jelentõs

nagyságrendû közpénzekrõl születnek döntések, amelyeket össze kell hangolni a

párhuzamos finanszírozások elkerülése érdekében. Figyelemmel az egyes tárcák

eltérõ érdekeire az összehangolás szabályainak megalkotását a javaslat a

Kormány hatáskörébe utalja.

A 23. §-hoz

A nettósításba vont elõirányzatokat indokolt kiegészíteni azokkal a támogatási

jogcímekkel, amelyeknek tartalmai elsõdlegesen az intézmények mûködését

szolgálják, így forrását jelentik a személyi juttatásoknak és azok

közterheinek. A járulékreformmal összefüggésben indokolt megjeleníteni az új

típusú közterhet is. A javaslat felhatalmazza a költségvetési törvényt, hogy

az Áht-ban felsoroltakon túlmenõen egyéb nettó módon finanszírozandó

elõirányzatokat is megállapítson.

A nettó finanszírozás körébe vont önkormányzatok egy része esetében a

nettósításba vont elõirányzatok idõarányos hányada egyes idõszakokban nem

elegendõ a személyi juttatások közterhei teljes körû levonásához. A (2)

bekezdésben szereplõ módosítás az ebben az esetben követendõ eljárásról

rendelkezik.

A 24. §-hoz

A hatályos rendelkezés javasolt módosításával egyértelmûvé válik, hogy minden

jogtalanul igénybe vett támogatást vissza kell fizetni, nemcsak azt, amelynél

5 %-ot meghaladó mértékû a jogtalan támogatás igénybe vétel. A meghatározott

mérteken felüli jogtalan igénybevétele esetén a jogtalanul igénybe vett

összeget a költségvetési törvényben meghatározott mértékû kamattal megnövelten

kell visszafizetni. A módosítás - az átláthatóság és az ellenõrizhetõség

érdekében - rendelkezik a jogtalanul igénybe vett összeg visszafizetésének,

mind az utána fizetendõ kamatnak a jogcímenkénti nyilvántartásáról.

A 25. §-hoz

Célszerû a félévi beszámoló elkészítéséhez is legalább ugyanannyi idõt hagyni,

mint a háromnegyedéves helyzet ismertetéséhez. Ugyanis a féléves elemi

költségvetési beszámolók benyújtására augusztus elsõ heteiben kerül sor és e

beszámolók felülvizsgálata és összesítése után készíthetõ csak el a hiteles

testületi elõterjesztés.

A 26. §-hoz

A könyvvizsgálatot alkalmazó önkormányzatok miatt javasoljuk a módosítást. ( A

beszámoló információs garnitúrák határideje - az országos mérlegek biztosítása

érdekében - változatlan.)

A könyvvizsgálatot alkalmazó helyi önkormányzatok a könyvvizsgálati jelentést

kötelesek megküldeni az Állami Számvevõszéknek.

A 27. §-hoz

Az államháztartási törvény legutóbbi módosítása óta a társadalombiztosítás

pénzügyi alapjait érintõ jogszabályi változások indokolttá teszik az

államháztartási törvény rájuk vonatkozó szabályai összhangjának a

megteremtését

A javaslat meghatározza a társadalombiztosítási önkormányzatoknak, a

Kormánynak a feladatát a társadalombiztosítási költségvetési irányelvek

kidolgozására vonatkozóan.

A tervezési munka a következõ évi gazdaságpolitikai elképzelésen alapuló

költségvetési politika fõ irányaival meg kell egyezzen.

A 28. §-hoz

A Kormány által elfogadott társadalombiztosítási költségvetési irányelv

alapján a társadalombiztosítási önkormányzatok elkészítik az Alapok

költségvetésének részletes tervezetét, amelyet benyújtanak a Kormánynak és

megküldenek az Állami Számvevõszéknek.

A javaslat biztosítja, amennyiben az Országgyûléshez benyújtott

törvényjavaslat eltér a társadalombiztosítási önkormányzatok által

elkészítettõl, az Országgyûlés arra vonatkozó tájékoztatását is az indokolási

részben. A javaslat a megalapozott döntéshozatalhoz elegendõ idõt biztosít

úgy a Kormány, mint az Országgyûlés számára azáltal, hogy az eljárási

szabályokat és határidõket rögzíti.

A 29. §-hoz

A központi költségvetéshez hasonlóan a társadalombiztosítási alapok esetében

is az Országgyûlés törvényben hagyja jóvá úgy a költségvetést, mint a

zárszámadást. A társadalombiztosítási szervek kincstári körbe vonása

indokolja, hogy - a kincstári körhöz tartozó többi intézményhez hasonlóan - az

intézményekre lebontott törvényi kiemelt elõirányzatok a Kincstár részére

átadásra kerüljenek.

A költségvetési és zárszámadási törvényjavaslatot - hasonlóan a központi

költségvetéséhez - az Országgyûlés az Állami Számvevõszék jelentésével együtt

tárgyalja meg.

A társadalombiztosítás állami garanciájából adódóan igen szoros a kapcsolata a

központi költségvetéssel.

A hiány évközi finanszírozásához az Alapok jogosultak a Kincstári Egységes

Számla igénybevételére hitelfolyósítási terv alapján, összhangban a központi

költségvetési törvénnyel.

Az elõbbiekben jelezett összefüggés miatt a társadalombiztosítási alapok

hiányának végleges rendezése szorosan kapcsolódik a központi költségvetés

zárszámadási törvényéhez, azzal összhangban kell legyen.

A 30. §-hoz

A javaslat szerint a zárszámadásról szóló törvényjavaslat benyújtásának

eljárási rendje hasonló a költségvetési törvényjavaslat benyújtásáéhoz. A

társadalombiztosítási önkormányzatok zárszámadásuknak könyvvizsgáló általi

hitelesítését követõen fogadják el zárszámadási törvényjavaslatukat, amelyet a

Kormánynak és az Állami Számvevõszéknek egyidejûleg megküldenek.

A 31. §-hoz

A javaslat az államháztartás egységének biztosítása érdekében biztosítja az

azonos elvek szerinti gazdálkodást azzal az eltéréssel, hogy az Alapok

maradványa a zárszámadási törvényben foglaltak szerint és azt követõen

használható fel. Elõfordulhat, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok,

úgyszintén a Kormány és az Országgyûlés sem rendelkezik az év során felmerülõ

problémák teljes körének az ismeretével. Ez szükségessé teszi a jóváhagyott

költségvetési törvény módosítása nélküli mozgástér biztosítását. A javaslat

lehetõséget teremt a tartalékképzésre, amirõl meghatározott szintig az

önkormányzatok közgyûlései saját hatáskörben döntenek, e fölött az ellátásokat

és a mûködési költségvetést érintõ felhasználáshoz a Kormány egyetértése

szükséges. A javaslat biztosítja a Kormány számára a társadalombiztosítási

alapok vonatkozásában is a költségvetési egyenleg-tervezettõl eltérõ

kedvezõtlen évközi alakulás esetén az elõirányzatok zárolásának,

csökkentésének a lehetõségét. A pénzellátás, az elõirányzat felhasználás

szabályai az államháztartás egészére azonos elvek alapján kell

érvényesüljenek. A társadalombiztosítási alapokra is vonatkozik ez,

összhangban a jóváhagyott költségvetési törvényükkel.

A 32. §-hoz

A társadalombiztosítási alapok vonatkozásában is megtörténhet az évközi

egyensúly felbomlása, ezért szükséges annak helyreállítása miatt a

pótköltségvetés rendjét az államháztartási törvényben is szabályozni.

Elsõdlegesen az önkormányzatok kísérik figyelemmel az Alapok gazdálkodását, a

legfontosabb folyamatokat, amelyek a költségvetés teljesülését, a kitûzött

célok elérését befolyásolják. Ezért a feszültségek feloldására szükséges

biztosítani a költségvetés elõkészítésének eljárási rendje szerint a Kormány

útján a pótköltségvetésrõl szóló törvényjavaslatnak az Országgyûléshez való

benyújtását.

A 33. §-hoz

A társadalombiztosítási alrendszerben a központi költségvetéshez hasonlóan az

indemnitás és az ex lex állapot esete felmerülhet. Ezért a javaslat az

átmeneti gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, illetve az átmeneti

gazdálkodásról szóló törvényjavaslat elkészítésének eljárási rendjét is

tartalmazza.

A 34. §-hoz

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló 1992. évi LXXXIV. törvény

módosítása tartalmazza az alapok címrendjét.

A 35. §-hoz

A társadalombiztosítási alrendszer költségvetési szerveire vonatkozóan a

javaslat biztosítja az államháztartás többi alrendszeréhez kapcsolódó

költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezések - a sajátosságok figyelembe

vételével történõ - érvényesülését.

A 36. §-hoz

A javaslat a köztestületi költségvetési szerv alapításához és megszüntetéséhez

is a pénzügyminiszter egyetértési jogát rögzíti.

A (2) bekezdésben jelzett módosítás a törvény pontosítását javasolja.

A 37. §-hoz

A hatályos szabályozás mind a többletbevételek, mind a maradvány

felhasználását a felügyeleti szerv elõirányzat-módosításához kötötte. Ez a

megoldás a gyakorlatban komoly feszültségeket okozott a mind az intézményeknél

mind a felügyeleti szerveknél és a Kincstárnál is. A javaslat a felügyeleti

hatáskörû elõirányzat-módosítás szûk keresztmetszetének oldását célozza a

felügyeletei szintû rátekintés lehetõségének fenntartásával. Az elõirányzat-

maradványok felhasználásával összefüggésben az áthúzódó kötelezettségekkel

összefüggõ saját hatáskörû elõirányzat-módosítás ((3) bekezdés) lehetõségére

figyelemmel pontosítja a javaslat a hatályos rendelkezést.

A javasolt módosítások összhangban a költségvetési törvény tartósnak bizonyult

szabályaival, rendelkeznek az év végi maradványok felhasználásáról.

A helyi önkormányzatok és intézményeinek a Kincstárhoz való kapcsolódásának -

a nettó finanszírozás kivételével - módja egyelõre nincs eldöntve. Indokolt

addig megtartani az intézményi gazdálkodás olyan mérvû rugalmasságának a

lehetõségét, amelyet a képviselõ-testület saját rendeletében határozhat meg.

Ennek részletes szabályait majd az érintett kormányrendeletbe javasoljuk

beépíteni.

A 38. §-hoz

A javaslat a társadalombiztosítási költségvetési szervekre is kiterjeszti a

társadalmi szervezetek, alapítványok létrehozására és támogatására, gazdasági

és közhasznú társaság alapítására, azokban való érdekeltség megszerzésére

eddig csak a központi költségvetési szervekre vonatkozó szabályokat.

A javaslat törli a "fejezeti kezelésû speciális elõirányzatot" a szövegbõl,

mert az 1997-es költségvetési tervezés keretében ez megszüntetésre került.

A javaslat rendezi az egyébként az államháztartás alrendszereibe nem tartozó

köztestületnek a költségvetési - a központi költségvetésben jóváhagyott

elõirányzatok - források terhére történõ alapítvány rendelési, illetve

gazdasági társaság alapítási szabályait.

A 39. §-hoz

A költségvetési szervek kötelezettségvállalásaikat saját hatáskörben - az Áht.

vonatkozó szabályai szerint kell, hogy gyakorolják. Ezek a szabályok és a

létrejött kincstári rendszer azonban önmagában nem szünteti meg az esetlegesen

fedezet nélküli kötelezettségvállalás lehetõségét, nem garantálja a kialakult

eladósodás felszámolását. A kincstári biztosi intézmény létrehozása a

kincstári körben az adósságállomány fokozatos felszámolásának, illetve további

keletkezésének egyik eszköze lehet. A javaslat kitér a Kormány irányítása és

felügyelete alá nem tartozó szerveknél, testületeknél történõ kincstári biztos

kijelölésnek a sajátos szabályaira, valamint a helyi önkormányzatoknál hasonló

szabály bevezetésére. A kincstári biztos jogállására (jogaira,

kötelezettségeire, mûködési feltételeire) végrehajtási rendelet megalkotása

szükséges. Tevékenységük megkezdése elõtt felmérésre kerülne az eladósodott

intézmények köre.

A 40. §-hoz

A javaslat a költségvetési törvényben foglalt szabályozással összhangban

rendezi a helyi önkormányzatok részére nyújtott központi - fõleg beruházási

célú - támogatások maradványai elszámolását.

A javaslat a 63. § (2) bekezdésének módosításával való összhang biztosítását

célozza, figyelemmel a járulékreform keretében életbe lépõ új típusú

közterhekre is.

A javaslat a 63. § új (5) bekezdésével összhangban szabályozza az OEP-körben a

nettó finanszírozással kapcsolatos kérdéseket.

A 41. §-hoz

Az ún. "projektfinanszírozással", és a személyi juttatások utáni közterhek

központosított befizetésével összefüggésben a Kincstár által - a kincstári

körbe tartozó szerv rendelkezése, illetve adatszolgáltatása alapján -

bonyolított közvetlen finanszírozás kiterjesztése szükségessé teszi a

kincstári körbe tartozó szerv közvetlen rendelkezésû elõirányzat-felhasználási

kerete megállapítási módjának módosítását.

A javaslat az Áht. 12. § (4) bekezdése alapján automatikusan túlléphetõ

elõirányzatok tekintetében lehetõséget ad a Kincstárnak, hogy elõirányzati

fedezet hiányában is teljesítsen kifizetést.

A 42. §-hoz

A kincstári vagyonra vonatkozó törvényi rendelkezésekkel való összhang teljes

megteremtése érdekében szükséges az állami tulajdonban álló kincstári vagyonra

vonatkozóan a nem központi költségvetési szerv vagyonkezelõk miatt, továbbá a

vagyonkezelés körében megköthetõ bérleti szerzõdések szabadsága érdekében

válik szükségessé a szakasz módosítása, illetõleg pontosítása, amely

módosítást indokol a mindennapi mûködéshez kapcsolódó viszonylagos szabadság

biztosítása is.

A 43. §-hoz

A módosítás pontosítja a központi költségvetés külföldi követeléseivel való

gazdálkodás területén a feladatkört, továbbá a hosszú távú költségvetési

szempontok mellett rögzíti az adott viszonylatokhoz kapcsolódó külgazdaság-

politikai meggondolások figyelembevételét is.

A külföldi követelések lebontása kapcsán szükségessé váló magánjogi

szerzõdések pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerinti

megkötésének Magyar Államkincstárra történõ átruházása illeszkedik a Kincstár

feladatköréhez, valamint az egyes viszonylatokban egyedi döntések alapján már

kialakult gyakorlathoz.

A 44. §-hoz

A szakasz módosítására szintén a kincstári vagyonra vonatkozó rendelkezésekkel

való teljes összhang megteremtésére van szükség.

A 45. §-hoz

A kincstári vagyonkör javasolt kiegészítését a következõk indokolják. A

muzeális emlékek védelmérõl szóló 1963. évi 9. tvr. 18. § (1) bekezdése

alapján az ország történeti (régészeti) jelentõségû lelõhelyét, területét

védelemben kell részesíteni. E területek a nemzeti kincs részét képezik,

azonban ezek nem sorolhatók be teljes körûen a 109/B. § c) pontjába, mert az

csak a létesítményekre, alkotásokra terjed ki. A kincstári vagyonba tartozó

különbözõ minõsítésû földterületeket a 109/B. § d) pont tartalmazza, ezért a

történeti (régészeti) emlékeket és földterületeket is itt indokolt nevesíteni.

A 46. §-hoz

Az (1) bekezdésben foglalt javaslat a 109/B. § d) pont 5. alpontjában foglalt

módosítással összhangban egészíti ki a hatályos rendelkezést.

A (2) bekezdésben javasolt módosítás a természetvédelmi és a mûemlékvédelmi

szakmai követelmények biztosítását célozza, különös figyelemmel arra, hogy a

kincstári vagyon érintett tárgyai tekintetében a vagyonkezelõ nem feltétlenül

tartozik a vagyontárgyak védettségének jellege szerint illetékes miniszter

felügyelete alá.

A 47 . §-hoz

Az állami követelés ellenében kincstári tulajdonba kerülõ vagyon

értékesítésébõl származó bevétel az állami követelés rendezésére szolgál,

ezért szükséges, hogy az e rendezést korlátozó elõírás (e vagyon rendelt

vagyonként való kezelése) hatályon kívül kerüljön.

Az államot megilletõ követelések be nem fizetett közterhek fejében kerültek

állami tulajdonba ezért az ilyen követelések értékesítésébõl - amelyet

megállapodás alapján az ÁPV Rt. végez - származó bevétel a központi

költségvetést illeti, az ÁPV Rt. privatizációval összefüggõ befizetési

kötelezettségétõl függetlenül.

A 48. §-hoz

A módosításra az eredeti rendelkezés egységes értelmezése érdekében van

szükség.

A 49. §-hoz

A központi költségvetés és az MNB közötti finanszírozási kapcsolat

átalakításával az államadósság egy jelentõs hányada devizaadósság lesz, ami

szükségessé teszi, hogy a Kincstár a ne csak a belföldi másodlagos

állampapírpiacot szervezhesse, hanem tehessen a külföldi adósság másodlagos

piacát javító intézkedéseket is. A deviza adósságnak a forintadóssághoz képest

nagyobb árfolyam- és kamatkockázata van, amelynek ésszerû csökkentése

érdekében szükséges a Kincstár által végezhetõ mûveletek bõvítése az adósság

kockázatait csökkentõ ügyletekkel.

Az 50. §-hoz

A javasolt kiegészítést az indokolja, hogy ily módon érdemibb információ

nyerhetõ a többéves kihatással járó döntésekrõl és a közvetett támogatásokról.

Az 51. §-hoz

A 116. §-sal kapcsolatos felsorolásban a 3. pont nem értelmezhetõ, ezért

javasoljuk - szövegszerû megfogalmazással helyettesítve - elhagyni. A javasolt

módosítás utal arra az értelemszerû eltérésre, ami az önkormányzati és a

központi költségvetési mérlegek között fennáll azonos típusú, illetve

adattartalmú mérlegek esetén is. A további javasolt kiegészítést az indokolja,

hogy ily módon érdemibb információ nyerhetõ a többéves kihatással járó

döntésekrõl és a közvetett támogatásokról

Az 52 . §-hoz

A javaslat pontosítja az Állami Számvevõszék ellenõrzési feladatait a helyi

önkormányzatok vonatkozásában.

A kormányzati ellenõrzési szerv hatáskörét indokolt kibõvíteni a központi

költségvetésbõl és az alapokból juttatott pénzeszközök államháztartáson kívüli

felhasználásának ellenõrzésével, mert ezzel lehetõvé válik a központi

(kormányzati) döntéssel államháztartáson kívülre juttatott közpénzek

felhasználásának kormányzati szintû kontrollja; valamint - ugyanebbõl az okból

- a nemzetközi szerzõdések alapján kapott támogatások és segélyek

felhasználására.

Az 53. §-hoz

A Munkaerõpiaci Alap tripartit irányítása az elkülönített állami alapok

általános szabályaitól eltérõ megoldást tesz szükségessé az illetékes

miniszternek az Alappal való rendelkezési jogosítványai tekintetében.

Az 54. §-hoz

A módosítást a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi irányításával, a Magyar

Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvényben foglalt, illetve a

társadalombiztosítási pénzügyi alapokra és költségvetési szervekre vonatkozó

sajátos gazdálkodási rendelkezésekkel való összhang biztosítása indokolja.

A (2) bekezdés p)-sz) pontokban megfogalmazott módosítás a megelõzõ

rendelkezésekben szabályozott hatásköröknek megfelelõen hatalmazza fel a

Kormányt a rendelet-alkotásra.

Az 55. §-hoz

A javaslat - a törvény által biztosított egyetértési jogot nem érintve -

véleményezési jogot biztosít a társadalombiztosítási önkormányzatok

közgyûlésének a társadalombiztosítást érintõ kérdéseket tartalmazó

jogszabályok vonatkozásában.

A javaslat az államháztartásról szóló törvénnyel összhangban kötelezõvé teszi

az önkormányzatok számára a társadalombiztosítási alapok költségvetése és

zárszámadása készítésének, valamint a költségvetésük tartaléka

felhasználásának eljárási szabályait

A javasolt módosítás az Áht-ban rögzített szabályokkal teremti meg az

összhangot.

A javaslat összehangolja az Öit. rendelkezéseit az Áht 38/A. §-ában foglalt

szabályozással.

Az 56. §-hoz

A javaslat biztosítja az összhangot az államháztartási törvényben

megfogalmazott szabályokkal.

Az 57. §-hoz

A területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény

hatályos rendelkezései alapján önálló jogi személyként létrejövõ megyei és

regionális területfejlesztési tanácsok nem sorolhatók be egyetlen létezõ jogi

szervezeti sémába sem. Mûködésükkel kapcsolatos gazdálkodásuk szempontjából

azonban mindenképpen szükséges beilleszteni õket valamely létezõ rendszerbe.

Tekintettel arra, hogy a tanácsok mûködésével kapcsolatos költségek fedezete

döntõen államháztartási forrásokból származik, továbbá igen jelentõs

nagyságrendû közpénzek felett rendelkeznek, gazdálkodásukra - célszerûen - a

költségvetési szervek gazdálkodásának szabályait kell az értelemszerû

eltérések mellett is irányadónak tekinteni.

A javaslat rendezi - a területfejlesztésért felelõs miniszterhez telepítve - a

tanácsok beszámolási kötelezettségét is, figyelemmel a Kormány számára is

elõírt beszámolási kötelezettségre, anélkül azonban, hogy a miniszternek a

tanácsok tekintetében felügyeleti jogosítványokat adna.

Az 58. §-hoz

A javaslat az Áht. egyes új elõírásait már az 1996. évi zárszámadás során is

alkalmazni rendeli.

A Munkaerõpiaci Alap kincstári körbe tartozását az államháztartásról szóló

törvény módosításáról szóló 1995. évi CV. törvény 115. § (1) bekezdésének b)

pontja alapján egyedi megállapodással is szabályozni kell. A javaslat a

megállapodás megkötésének határidejét rögzíti.

A társadalombiztosítás információs rendszerének csak a társadalombiztosítási

önkormányzatokkal együttmûködve, az államháztartás pénzügyi információs

rendszerével összehangoltan lehet korszerûsíteni, e korszerûsítésnek a

felelõse, csak az államháztartás pénzügyi információs rendszeréért felelõs

Kormány lehet.

Az államháztartási törvény biztosítja a társadalombiztosítási alapok számára a

Kincstári Egységes Számla folyamatos igénybevételét, évközi hiányuk fedezésére

az ellátások állami garanciája alapján. Indokolatlan emiatt a

társadalombiztosítási alapoknál a likviditási tartalék képzése, továbbá a

valós tartalék funkciót be nem töltõ - csak számvitelileg értelmezhetõ -

befektetések hozama tartalék és tartósan befektetett eszközök törvényben

rögzített elkülönítése. A javaslat ezek megszüntetésérõl rendelkezik.

Az (5)-(7) bekezdésekben foglalt javaslat a társadalombiztosítás pénzügyi

alapjainak 1997. január 1-jétõl megszûnõ tartalékaival összefüggõ átmeneti

intézkedéseket szabályozza.

Eleje Honlap