Magyar Köztársaság Kormánya
T/3363.. számú
törvényjavaslat
az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó
egyes törvényi rendelkezések módosításáról
Elõadó:
Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
1996. november
1996. évi ... . törvény
az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó
egyes törvényi rendelkezések módosításáról
1. §
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban Áht.) 6.
§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"6. § Az államháztartás részét képezõ társadalombiztosítás a társadalom
közös - biztosítási és szolidaritási elvek alapján mûködõ -
kockázatvállaláson alapuló kötelezõ biztosítási rendszere, az
államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét a Nyugdíjbiztosítási
Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetései alkotják.".
2. §
Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az alrendszerek költségvetése olyan pénzügyi terv, illetve pénzügyi alap,
amely az érvényességi idõtartam alatt a feladat ellátásához teljesíthetõ
jóváhagyott kiadásokat és a teljesítendõ várható bevételeket
(költségvetési kiadásokat és költségvetési bevételeket) elõirányzatként,
illetve elõirányzat-teljesítésként tartalmazza. Az alrendszerek
tulajdonát képezõ, illetve rendelkezésére álló pénzeszköz év végi
záróállománya - kincstári körbe tartozók esetén az elõirányzat-maradvány
-, illetve annak forrásként történõ számbavétele a következõ év
költségvetésében eredeti elõirányzatként, a folyó évi költségvetési
bevételek között a helyi önkormányzati alrendszer kivételével nem
tervezhetõ, a folyó évi költségvetési kiadások forrásául azonban -
jogszabályban meghatározott módon - megjelölhetõ és elszámolható. A
pénzeszközök - kincstári körbe tartozók esetén az elõirányzat- maradvány
- év végi záróállománya felhasználására, az áthúzódó kiadások
teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat a társadalombiztosítási
alrendszer és az alapok esetében törvény, a helyi önkormányzatok esetében
törvény, kormányrendelet és önkormányzati rendelet, egyébként
kormányrendelet állapítja meg.".
3. §
Az Áht. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A költségvetési kiadások között kell elszámolni a nyújtott hiteleket - az
e törvény 18/B. § (2) bekezdésében meghatározott megelõlegezési és
likviditási hitelek kivételével -, illetve bevételként azok
visszatérülését.".
4. §
Az Áht. 8/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A finanszírozási célú pénzügyi mûveletek értékpapírok kibocsátásával és
visszavásárlásával, hitelek felvételével és törlesztésével, szabad
pénzeszközök - törvényben szabályozott - betétként való elhelyezésével és
visszavonásával kapcsolatos, költségvetési elõirányzatként, illetve annak
teljesítéseként el nem számolható és meg nem jeleníthetõ finanszírozási
bevételek és finanszírozási kiadások teljesítésével járnak együtt, és a
pénzeszközök változását eredményezik. A devizában felvett, illetve
törlesztett adósságnak a felvételkor, illetve törlesztéskor érvényesített
devizaárfolyammal - az árfolyamfedezeti mûveletek figyelembe vétele
mellett - meghatározott forintértékét kell finanszírozási bevételként,
illetve finanszírozási kiadásként elszámolni.".
5. §
Az Áht. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A fizetési kötelezettséget elõíró jogszabály rendelkezik arról, hogy a
bevétel az államháztartás mely alrendszere, szervezete javára számolható
el, illetve mely alrendszert, továbbá törvény erre vonatkozó rendelkezése
alapján mely államháztartáson kívüli szervezetet illeti meg.".
6. §
Az Áht. 12. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) Az eredeti, illetve módosított (a továbbiakban: jóváhagyott)
elõirányzatokon felül képzõdõ többletbevételek felhasználásának és az
elõirányzatok módosításának szabályait törvény, illetve kormányrendelet
tartalmazza.".
7. §
Az Áht. 14. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(1) Az államháztartás alrendszerei hiányának államadósságot növelõ
rendezését, továbbá tartozásokat átvállalni, elengedni, visszatérítendõ
támogatást vissza nem térítendõ támogatássá átalakítani, illetve bármely
más módon államadósságot növelõ újabb kötelezettséget vállalni kizárólag
a költségvetésük útján, elõirányzattal megtervezve lehet. Az alapok adott
évi hiányából a 18/B. § (2) bekezdés szerint nyújtott megelõlegezési,
likviditási hitellel finanszírozott rész a központi költségvetés
adósságát növeli.
(2) A központi költségvetés adóssága kizárólag a központi költségvetés
hiányának finanszírozási szükséglete miatt változhat, kivéve a kincstári
egységes számla elõzõ év december 31-éhez képest bekövetkezõ
állományváltozásából adódó adósságnövekedést és a központi költségvetés
devizaadóssága árfolyamváltozásából eredõ, forintban kifejezett
összegének változását.".
8. §
(1) Az Áht. 18/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A Kincstár az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokon kívül a
Magyar Állam nevében gondoskodik a finanszírozási mûveletek, a
készpénzgazdálkodás, az államadósság kezelése és az azzal való
gazdálkodás, az államadósság törlesztése és megújítása, az állam által
vállalt kezességek és nyújtott hitelek nyilvántartása, a kötelezettségek
teljesítése, illetve a követelések érvényesítése jogszabályban
meghatározott feladatainak ellátásáról. A Kincstár a központi
költségvetés nevében a központi költségvetés terhére, annak forrásaiból -
a költségvetési törvényben meghatározott mértékben, célra és feltétellel
- megelõlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Egészségbiztosítási
Alapnak, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, az elkülönített állami
pénzalapoknak, valamint a helyi önkormányzatoknak, továbbá a
költségvetési törvényben adott felhatalmazás szerinti megállapodásban
meghatározott mértékben, célra és feltételekkel, tárgyévi lejárattal
(visszatérítési kötelezettséggel) a megyei és regionális fejlesztési
tanácsoknak.".
(2) Az Áht. 18/B. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek, és a § a következõ, új (6) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A Kincstár az (1) bekezdésben foglalt feladatait a szolgáltatási körébe
és szolgáltatási felelõsségébe tartozó szervezetek (a továbbiakban:
kincstári kör) számára kötelezõen igénybe veendõ térítésmentes
szolgáltatásként teljesíti. A Kincstár jogosult a kincstári körbe
tartozók és a kincstári számlatulajdonosok külön rendelkezése nélkül is
számláik megterhelésével továbbhárítani a postai pénzügyi szolgáltatások
számlával igazolt díját, amelyet a kincstári kör, illetve a kincstári
számlatulajdonosok készpénz átutalási forgalma után, a Kincstárhoz
benyújtott számlában részletezve, a kötelezetteket azonosító módon
feltüntetve érvényesítenek.
(5) A kincstári körbe tartoznak
a) a központi költségvetés, a központi költségvetési szervek és a
rendelkezésükbe utalt elõirányzatok, az alapok,
b) a társadalombiztosítási költségvetési szervek, és a Magyar
Tudományos Akadémia mint köztestület nem gazdasági társasági formában
mûködtetett szervei.
(6) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap számláit a
Kincstár a külön jogszabály szerint meghatározott sajátosságok figyelembe
vételével vezeti.".
9. §
(1) Az Áht. 18/C. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) A Kincstár a számlatulajdonosok rendelkezési jogának biztosítása mellett
a 18/B. § (3) bekezdésében foglalt bankszámla-vezetési tevékenységét a
megyei és regionális területfejlesztési tanácsok, illetve ezek
munkaszervezetei, az Országos Rádió és Televízió Testület, a
Mûsorszolgáltatási Alap, továbbá az Országgyûlés, a Kormány által
alapított közalapítványok esetében kötelezõ jelleggel, valamint a 12/A. §
(4) bekezdésében foglalt letéti kezeléssel összefüggésben térítésmentes
szolgáltatásként végzi.".
(2) Az Áht. 18/C. §-a a következõ új (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) A Kincstár a kötelezett külön rendelkezése nélkül teljesíti a 18/B.
§ (5)-(6) bekezdésében és a (6) bekezdésben meghatározott szervezetekkel
szemben benyújtott olyan beszedési megbízást, amely jogerõs bírósági,
államigazgatási határozaton, vagy jogszabály által meghatározott azonnali
beszedési megbízás útján teljesítendõ fizetési kötelezettségen alapul.".
10. §
Az Áht. 21. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"21. § A központi költségvetés bevételeit képezik - a 10. §-ban
foglaltaknak a központi költségvetést illetõ részén túl - a
privatizációból származó, a költségvetési törvényben meghatározott
bevételek; törvény eltérõ rendelkezése hiányában a koncessziós
szerzõdésekbõl - ide nem értve a kizárólagos önkormányzati tulajdon
mûködtetésére, illetve kizárólagos önkormányzati tevékenységek
gyakorlására vonatkozó koncessziós szerzõdéseket - származó bevételek; a
központi költségvetési szervek tevékenységébõl származó bevételek; a
nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból a központi költségvetési alrendszerbe
tartozó szervek részére, illetve az általuk ellátott feladatok
támogatására belföldre pénzben beérkezett külföldi segélyekbõl és
adományokból, továbbá egyéb forrásokból származó bevételek. A
privatizációból származó bevételeknek a központi költségvetést megilletõ
összegén felüli részének felhasználásáról a költségvetési törvényben kell
rendelkezni.".
11. §
(1) Az Áht. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elõirányzatok az adott költségvetési cím
a) mûködési célú elõirányzatain belül a törvényi kiemelt elõirányzatok
között év közben, összesen - az Országgyûlés által megállapított
elõirányzati összeghez képest - éves hatását tekintve - ha a
költségvetési törvény másként nem rendelkezik - legfeljebb a cím
eredeti mûködési célú elõirányzatai összegének 10%-át kitevõ mértékben
b) a felhalmozási célú elõirányzatain belül - a törvényi elõirányzatok
között - év közben, korlátozás nélkül csoportosíthatók át a fejezet
felügyeletét ellátó szerv hatáskörében.
A mûködési elõirányzatokon belül az a) pontban meghatározott mértéken
felüli, illetve azt túllépõ elõirányzat-átcsoportosítást, továbbá
mûködési és a felhalmozási célú elõirányzatok között átcsoportosítást a
Kormány engedélyezhet. Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott
költségvetési címet egy költségvetési szerv alkotja, az a) pontban
meghatározott elõirányzat-átcsoportosításra - a költségvetési szerv
felügyeletét ellátó szerv vezetõjének és a Kincstárnak az egyidejû
tájékoztatása mellett - az adott költségvetési szerv vezetõje jogosult.
Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési címet több
költségvetési szerv alkotja, a címen belüli, kizárólag egy adott
költségvetési szerv elõirányzatait érintõ, éves szinten a költségvetési
szerv eredeti mûködési célú elõirányzatai összegének legfeljebb 10%-át
kitevõ mértékû elõirányzat-átcsoportosításra - a költségvetési szerv
felügyeletét ellátó szerv vezetõjének és a Kincstárnak az egyidejû
tájékoztatása mellett - az adott költségvetési szerv vezetõje jogosult.
A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje az e bekezdésben
szabályozott intézményi hatáskörû elõirányzat-átcsoportosítás jogát
indokolt esetben, az érintett intézmény és a Kincstár egyidejû írásbeli
értesítése mellett magához vonhatja.".
(2) Az Áht. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A fejezeti kezelésû elõirányzatok kizárólag a költségvetési törvényben
meghatározott célra használhatók fel. A fejezeti kezelésû elõirányzatok
felhasználását, kezelési költségeit, a rendelkezési jogosultságokat - ha
a költségvetési törvény eltérõen nem rendelkezik - a fejezet felügyeletét
ellátó szerv vezetõje a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.".
(3) Az Áht. 24. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) A fejezeti kezelésû elõirányzatok fejezeten belül az (1) bekezdésben
foglalt címekhez az elõirányzat céljának, rendeltetésének megfelelõen - a
törvényi kiemelt elõirányzatokra is kiterjedõen - a Kormány rendeletében
meghatározott módon, elõirányzat-módosítással a fejezet felügyeletét
ellátó szerv hatáskörében csoportosíthatók át. A fejezeti kezelésû
elõirányzatok más fejezethez tartozó címhez az elõirányzat céljának,
rendeltetésének megfelelõ átcsoportosítása az érintett fejezetek
felügyeletét ellátó szervek vezetõinek megállapodása alapján hajtható
végre.".
12. §
Az Áht. a következõ új 24/A. §-sal egészül ki:
"24/A. § (1) A központi költségvetésben a költségvetési évet megelõzõ év
elõirányzat-maradványai elszámolása és jóváhagyása keretében a 93. § (3)
bekezdésben foglaltakkal összefüggésben a Kormány a költségvetési év
Országgyûlés által megállapított költségvetési elõirányzatait az
elõirányzat-maradványok teljes - az elvonandó és felhasználható -
összegével megnövelheti. Az elõirányzat-módosítást a Kormány nevében a
pénzügyminiszter a fejezet elõirányzat-maradvány elszámolása alapján - a
93. § (3) bekezdésben foglalt intézményi hatáskörû módosításokra is
figyelemmel - hajtja végre.
(2) A Kormány a központi beruházások tárgyévi elõirányzatát a tárgyévet
megelõzõ év elõirányzat-maradványaival - az érintett beruházások
folyamatosságának biztosítása érdekében - megnövelheti. Az elõirányzat-
módosítást a Kormány nevében a pénzügyminiszter a fejezet központi
beruházási elõirányzatai teljesítésének elszámolása alapján hajtja végre.
(3) A központi beruházások tárgyévet megelõzõ évi elõirányzat-
maradványainak a (2) bekezdésben meghatározotton felüli összegének
törlésére vagy ezen összeggel más fejezet beruházási elõirányzatának
megnövelésére a Kormány jogosult.".
13. §
Az Áht. 27. §-ának a jelenlegi számozása (1) bekezdésre változik és a § a
következõ új (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A zárszámadási törvényben kell bemutatni a költségvetési évet megelõzõ
évi elõirányzat-maradványnak a költségvetési évben történõ
felhasználását, és ennek a költségvetési év költségvetési egyenlegére
gyakorolt hatását.".
14. §
Az Áht. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A költségvetési fejezetek között az elõirányzatok célját, rendeltetését
megváltoztató átcsoportosítást - ide nem értve az általános tartalék
felhasználását, a központi költségvetési szervek átszervezésével,
felügyeletének megváltoztatásával, költségvetési feladatok,
kötelezettségek fejezetek közötti megállapodáson alapuló átadásával-
átvételével, az elõre nem tervezhetõ beruházási, felújítási feladatok
felmerülésével összefüggõ elõirányzat-átcsoportosítást - az Országgyûlés
hajthat végre.".
15. §
Az Áht 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az Országgyûlés a költségvetési törvénnyel hatalmazza fel a Kormányt a
központi költségvetésben elõírt bevételek beszedésére és a kiadások
teljesítésére.".
16. §
Az Áht. 33. §-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A kezesség vállalását az arra az évre vonatkozó költségvetési törvényben
meghatározott mérték terhére kell elszámolni, amely évben a kezesség
alapjául szolgáló jogszabály vagy kormányhatározat kihirdetésre, illetve
közzétételre kerül.".
17. §
Az Áht. 38/A. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések
lépnek, és a § a következõ, új (3) bekezdéssel egészül ki:
"(1) A Kormány az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének a
tervezettõl tartósan és jelentõs mértékben eltérõ, kedvezõtlen alakulása,
vagy megelõzõ intézkedésként ezt közvetlenül elõidézõ körülmények
bekövetkezése esetén a központi költségvetésben, az alapoknál - a
Munkaerõpiaci Alap esetében az Országos Munkaerõpiaci Tanács véleményének
elõzetes kikérésével -, és a társadalombiztosítási alrendszerben - a
társadalombiztosítási önkormányzatok véleményének elõzetes kikérésével -
elõirányzatokat zárolhat, csökkenthet, illetve törölhet azon
elõirányzatok kivételével, amelyeknek évközi megváltoztatási jogát az
Országgyûlés magának tartotta fenn.
(2) Ha az (1) bekezdés alapján tett intézkedések - a társadalombiztosítási
alrendszert érintõk kivételével - együttes hatása meghaladja az érintett
elõirányzatok 10%-át és a költségvetés kiadási fõösszegének 0,1%-át,
akkor a Kormány a megtett intézkedésekrõl az Országgyûlést 30 napon belül
jelentésben tájékoztatja.
(3) A társadalombiztosítási alrendszert, illetve a Munkaerõpiaci Alapot
érintõ, az (1) bekezdés szerinti intézkedésekrõl - függetlenül azok
mértékétõl - a Kormány haladéktalanul tájékoztatja az Országgyûlést és a
társadalombiztosítási önkormányzatokat, illetve az Országos Munkaerõpiaci
Tanácsot.".
18. §
(1) Az Áht. 48. §-ának g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
/A pénzügyminiszter/
"g) gondoskodik a kincstári körbe tartozók költségvetései végrehajtásának
pénzügyi lebonyolításáról, a hiány finanszírozásáról, figyelemmel kíséri
a költségvetési elõirányzatok és a költségvetési létszámkeret
teljesülésének alakulását, a tervezettõl jelentõs eltérés esetén a
Kormánynál intézkedéseket kezdeményez, tartósan magas tartozás-állomány
esetén kincstári biztost jelöl ki, illetve a 98. § (4) bekezdése szerinti
szervek, testületek költségvetési szervei esetében kezdeményezi a
Kormánynál az e törvény szerinti intézkedéseket;".
(2) Az Áht. 48. §-a a következõ új r) ponttal egészül ki:
/A pénzügyminiszter/
"r) a társadalombiztosítási alrendszer költségvetésének, zárszámadásának, a
86/B. § (3) bekezdésében szabályozott tartalék felhasználási
javaslatainak a Kormány hatáskörébe tartozó kérdéseiben döntés-
elõkészítõ, koordináló feladatot lát el, elõkészíti a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési és zárszámadási
törvénytervezeteit.".
19. §
Az Áht. 49. §-ának g) pontja helyébe a következõ új rendelkezés lép:
"g) Jóváhagyja - a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó rendeletben
foglaltak szerint - a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt szervek
tekintetében a felülvizsgálat után jóváhagyott elõirányzat-maradványnak a
93. § (3) bekezdés b) pontja szerinti felhasználását és az elõirányzatok
ezzel kapcsolatos módosítását, valamint engedélyezi az elõirányzat-
maradvány felhasználásával összefüggõ egyéb elõirányzat-módosításokat;".
20. §
Az Áht. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje a felügyelete alá tartozó
fejezet és a hatáskörébe tartozó alap költségvetésének részletes
tervezetét a költségvetési irányelvek szerint állítja össze.".
21. §
Az Áht. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A Kormány szeptember 30-ig benyújtja az Országgyûlésnek a következõ évre
vonatkozó költségvetési törvényjavaslatot és ehhez tájékoztatási céllal
az államháztartás helyzetét bemutató összefoglaló táblázatokat,
mérlegeket mellékel. A fejezeti részletezõ táblázatokat és szöveges
indokolásokat október 15-ig kell az Országgyûlésnek benyújtani.".
22. §
Az Áht. 54. §-a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az alapot a hasonló vagy kapcsolódó célú, rendeltetésû fejezeti kezelésû
elõirányzatokkal is - a Kormány rendelete szerint - összehangoltan kell
felhasználni.".
23. §
(1) Az Áht. 63. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A központi költségvetésbõl
a) a helyi önkormányzatok részére átengedett személyi jövedelemadó,
normatív állami hozzájárulás, az önkormányzatok mûködésével kapcsolatos
egyéb központi támogatások összegét a helyi önkormányzati költségvetési
szervek által utalványozott, a személyi juttatásokat és egyéb
kifizetéseket terhelõ levonások, járulékok és hozzájárulások (a
továbbiakban: közterhek) beszámítását követõen (nettó módon) 13
részletben, az adott hónapban esedékes jogcímek figyelembe vételével
kell folyósítani
b) az a) pontban megjelölt elõirányzatokon felül a költségvetési
törvény egyéb nettó módon utalandó elõirányzatokat is meghatározhat.".
(2) Az Áht. 63. §-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a
jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre módosul:
"(5) Ha a (2) bekezdésben foglalt források a nettósítás során beszámítandó, a
külön jogszabályban rögzített közterhekre nem nyújtanak fedezetet, akkor
a különbözetet a Kincstár a helyi önkormányzatok részére átmenetileg
megelõlegezi és éven belül a következõ hónapokban kiutalandó nettó
összegbõl levonja. Ha a decemberi nettó finanszírozás után is marad fenn
megelõlegezendõ összeg, akkor arra a Kincstár azonnali beszedési
megbízást nyújt be az önkormányzat ellen.".
24. §
Az Áht. 64. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(1) A helyi önkormányzat a költségvetési év végét követõen a költségvetési
törvény elõírásai szerint a tényleges mutatók alapján elszámol a normatív
költségvetési hozzájárulásokkal, a címzett és céltámogatásokkal, illetve
az államháztartás más alrendszerétõl kapott egyéb támogatásokkal. A
jogtalanul igénybe vett összeget - törvényben meghatározott módon -
teljes egészében vissza kell fizetni.
(2) A helyi önkormányzat a költségvetési törvényben meghatározott mértékû
kamatot fizet a jogtalanul igénybe vett teljes összeg után a központi
költségvetés részére, ha az általa igénybe vett normatív állami
hozzájárulás és egyéb állami támogatások legalább 5 százalékkal
meghaladják az õt ténylegesen megilletõ összeget, valamint, ha a címzett
és a céltámogatást és az egyéb támogatásokat nem a törvényben megjelölt
feladatra használja. A jogtalanul igénybe vett összeg visszafizetését és
a kamatokat kormány-rendeletben szabályozott módon, jogcímenként kell
nyilvántartani.".
25. §
Az Áht. 79. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának elsõ félévi
helyzetérõl szeptember 15-ig, míg háromnegyedéves helyzetérõl a
költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a képviselõ-
testületet.".
26. §
Az Áht. 82. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"82. § A jegyzõ által elkészített zárszámadási rendelettervezetet, valamint
a külön törvény szerinti könyvvizsgálói záradékkal ellátott
egyszerûsített tartalmú - az önkormányzat és intézményei adatait
összevontan tartalmazó - éves pénzforgalmi-jelentést, könyvviteli
mérleget, pénzmaradvány-kimutatást, és eredmény-kimutatást a polgármester
a költségvetési évet követõen 4 hónapon belül terjeszti a képviselõ-
testület elé. A képviselõ-testület a zárszámadásról rendeletet alkot. A
könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok polgármesterei a
könyvvizsgálatról készített jelentést minden év június 30-áig kötelesek
megküldeni az Állami Számvevõszéknek.".
27. §
Az Áht. 84. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"84. § (1) A társadalombiztosítási alrendszer finanszírozza és látja el a
társadalombiztosításról szóló és más törvényben meghatározott kötelezõ
feladatait.
(2) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat
(a továbbiakban: társadalombiztosítási önkormányzatok) a
pénzügyminiszter által április 30-ig átadott, a következõ évre várható
makrogazdasági mutatók alapján elkészítik a következõ évre vonatkozó
társadalombiztosítási költségvetési irányelvekre vonatkozó javaslatukat
és azt május 31-éig megküldik a Kormánynak.
(3) A társadalombiztosítási költségvetések irányelveit a (2) bekezdés
szerinti javaslatokra is figyelemmel a Kormány állapítja meg és arról
június 30-áig jelentésben tájékoztatja az Országgyûlést, amelyben
bemutatja az esetleges eltérést a társadalombiztosítási önkormányzatok
javaslatához képest és annak indokát.".
28. §
Az Áht. a következõ új 85/A. §-sal egészül ki:
"85/A. § (1) A társadalombiztosítási önkormányzatok - a Kormány által
elfogadott társadalombiztosítási költségvetési irányelvek alapján -
elkészítik a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap
költségvetésének részletes tervezetét.
(2) A társadalombiztosítási önkormányzatok augusztus 31-éig benyújtják a
Kormánynak, valamint megküldik az Állami Számvevõszéknek a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésére vonatkozó,
alaponként és összevontan bemutatott javaslatukat.
(3) A Kormány a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap
következõ évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslatát egyetértése
esetén változatlan, ellenkezõ esetben átdolgozott formában október 15-éig
benyújtja az Országgyûlésnek. Az Országgyûlést tájékoztatni kell a
társadalombiztosítási önkormányzatok javaslatáról és az esetleges
eltérés okairól.".
29. §
Az Áht. 86. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"86. § (1) Az Országgyûlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
költségvetésérõl és annak végrehajtásáról törvényt alkot.
(2) A költségvetés megállapításakor rendelkezni kell a tervezett többlet
felhasználásáról, illetve a tervezett hiány finanszírozásának módjáról, a
központi költségvetésrõl szóló törvényjavaslatban foglaltakkal
összhangban.
(3) A társadalombiztosítási önkormányzatok a társadalombiztosítás pénzügyi
alapjainak költségvetésérõl szóló törvény kihirdetését követõ 20 napon
belül meghatározzák a költségvetési szerveiknek a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjai mûködési költségvetése keretében elfogadott törvényi
kiemelt elõirányzatait és arról a Kincstárt tájékoztatják.
(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak zárszámadási törvényében az
Országgyûlés jóváhagyja a keletkezett többlet (maradvány) évközi
felhasználását, illetve a hiány évközi finanszírozását, és rendelkezik a
többlet esetleges éven túli felhasználásáról, illetve a hiány végleges
rendezésérõl.
(5) Az Országgyûlés az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslatokat az Állami
Számvevõszék véleményével, illetve jelentésével együtt tárgyalja.".
30. §
Az Áht. az alábbi 86/A. §-al egészül ki:
"86/A. § (1) A társadalombiztosítási önkormányzatok a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadást
annak könyvvizsgáló általi hitelesítését követõen fogadják el. A
könyvvizsgáló költsége az önkormányzatok mûködési költségvetését terheli.
(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról
szóló zárszámadást javaslatként a társadalombiztosítási önkormányzatok a
költségvetési évet követõ június 30-áig a Kormánynak és egyidõben az
Állami Számvevõszéknek megküldik.
(3) A Kormány a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének
végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot a költségvetési évet követõ
szeptember 30-áig - egyetértése esetén változatlan formában, ellenkezõ
esetben azt átdolgozva - az Országgyûlésnek benyújtja és megküldi az
Állami Számvevõszéknek.".
31. §
Az Áht. az alábbi 86/B.§-al egészül ki:
"86/B. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira e törvény
rendelkezései a következõ eltérésekkel irányadók:
(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak gazdálkodására e törvény 7-18.
§-ai vonatkoznak azzal, hogy az alapok maradványa a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási
törvényben foglaltak szerint, annak kihirdetését követõen használható
fel. A mûködési költségvetés elõirányzat-maradványa az önkormányzat által
az auditált mérleg alapján elfogadott zárszámadásban foglaltak szerint
használható fel. Az áthúzódó fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos
kifizetéseket a társadalombiztosítási költségvetési szervek a zárszámadás
elfogadását megelõzõen utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggõ
visszapótlási kötelezettség mellett, saját hatáskörû elõirányzat-
módosítás után teljesíthetnek.
(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében a kiadási
fõösszegük legfeljebb 1%-ának megfelelõ tartalék képezhetõ. A tartalék
felhasználására e törvény 25. §-ában meghatározott rendelkezések
vonatkoznak.
(4) Az Egészségbiztosítási Önkormányzat és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat
dönt a tartalék - annak éves szinten számított 10 %-a mértékéig -
ellátásokra való felhasználásáról. A tartalék mûködési költségvetésben,
illetve a 10 %-ot meghaladó mértékben ellátásokra történõ
felhasználásához a Kormány egyetértése szükséges.".
32. §
Az Áht. az alábbi 86/C. §-sal egészül ki:
"86/C. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pótköltségvetési
törvényjavaslata készítésére e törvény 41. §-a az irányadó azzal, hogy
pótköltségvetést akkor kell készíteni, ha a Nyugdíjbiztosítási Alap,
illetve az Egészségbiztosítási Alap várható éves egyenlege legalább az
érintett alap eredeti kiadási elõirányzatai fõösszegének 1 %-ával
kedvezõtlenebb az elõirányzott egyenlegnél. A társadalombiztosítási
önkormányzatok a pótköltségvetési tervezetet e helyzet várható
kialakulása esetén kötelesek elkészíteni és a Kormánynak megküldeni. Az
Országgyûléshez való benyújtásra a költségvetési törvényjavaslatukra
vonatkozó 85/A. §-ban foglalt eljárási szabályokban foglaltakat kell
alkalmazni.".
33. §
Az Áht. az alábbi 86/D. §-sal egészül ki:
"86/D. § (1) Az átmeneti gazdálkodásról szóló törvényjavaslat
elõkészítésére, illetve az annak hiányában történõ eljárásra e törvény
44-45. §-ai irányadók azzal, hogy az átmeneti törvényjavaslat
elõkészítésének a rendjére a társadalombiztosítási költségvetési
törvényjavaslatra vonatkozó eljárási szabályokban foglaltakat kell
alkalmazni.
(2) Az átmeneti gazdálkodásról szóló törvény hiányában a
társadalombiztosítási önkormányzatok jogosultak a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjai költségvetését megilletõ bevételeknek a hatályos
jogszabályok szerinti beszedésére, és az elõzõ évi kiadási
elõirányzatokon belül a felmerülõ kiadások teljesítésére azzal, hogy a
mûködési költségvetésben a kiadások idõarányosan teljesíthetõk.".
34. §
Az Áht. az alábbi 86/E. §-sal egészül ki:
"86/E. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének
tagozódására (címrendjére) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól
szóló törvény elõírásai az irányadóak.".
35. §
Az Áht. az alábbi 86/F. §-sal egészül ki:
"86/F. § A társadalombiztosítási költségvetési szervekre e törvény
költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezései - a sajátosságokra is
figyelemmel - az irányadóak.".
36. §
(1) Az Áht. 88. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Ha a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje a honvédelmi miniszter
kivételével költségvetési szervet vagy köztestület köztestületi
költségvetési szervet kíván alapítani, illetve megszüntetni, ehhez a
pénzügyminiszter egyetértése szükséges.".
(2) Az Áht. 88. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A költségvetési szerv alapításáról alapító okiratban, megszüntetésérõl
megszüntetõ okiratban kell intézkedni. Az alapító okiratnak tartalmaznia
kell a költségvetési szerv nevét, székhelyét, állami feladatként
ellátandó alaptevékenységét, gazdálkodási jogkörét, felügyeleti szervét,
az alapító szerv nevét, a költségvetési szerv vezetõjének kinevezési
rendjét, az ellátható vállalkozási tevékenység körét és mértékét. A
megszüntetõ okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét,
székhelyét, felügyeleti szervét, a megszüntetõ szerv nevét, az esetleges
jogutódlással kapcsolatos rendelkezéseket, valamint azt a tényt, hogy a
költségvetési szerv megszüntetésére e törvény mely rendelkezése alapján
került sor.".
37. §
(1) Az Áht. 93. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi elõirányzatain felüli
többletbevételét a felügyeletét ellátó szerv egyidejû tájékoztatásával, a
tényleges többletnek megfelelõ összegû intézményi hatáskörû elõirányzat-
módosítás után, a külön jogszabályban szabályozott felülvizsgálat után
jóváhagyott elõzõ évi elõirányzat-maradványát - a (3) bekezdés b)
pontjában foglaltak kivételével - a költségvetési szerv felügyeletét
ellátó szerv elõirányzat-módosítása után használhatja fel.".
(2) Az Áht. 93. §-a a következõ új (3)-(4) bekezdéssel egészül ki,
egyidejûleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul:
"(3) A kincstári körbe tartozók, ha törvény másként nem rendelkezik, az
elõirányzat-maradvány jóváhagyását megelõzõen, továbbá a maradvány
jóváhagyásától függõ utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggõ
visszapótlási kötelezettség mellett
a) elõirányzat nélkül teljesíthetnek kiadásokat a megfelelõ kiadási
jogcímeken és kiemelt elõirányzatokon, amennyiben ezek a kiadások a
társadalombiztosítási alapoktól, az alapoktól és a helyi
önkormányzatoktól elõzõ évben átvett pénzeszközök felhasználásával
kapcsolatosak,
b) saját hatáskörû elõirányzat-módosítással az elõzõ évben vállalt
kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggõ kiadásokat
teljesíthetnek.
Az elõirányzat-maradványok felülvizsgálatát követõ jóváhagyásáig más
kifizetés azok terhére nem teljesíthetõ.
(4) Helyi önkormányzat képviselõ-testülete, illetve közgyûlése a
többletbevételek jogszabályban meghatározott körének, és mértékének
intézményi hatáskörû felhasználásáról rendelkezhet.".
(3) az Áht 93. §-a a következõ új (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A központi költségvetési szervek elõirányzatai teljesítésének tárgyévet
követõ elszámolása során a normatív támogatások jogosultságot meghaladó
többlete, valamint az elmaradt, nem teljesített feladatokhoz kapcsolódó
és a céljelleggel megállapított elõirányzatok - következõ évre áthúzódó
kötelezettséggel nem terhelt - külön jogszabályban foglaltak szerint
megállapított maradványa törlésre kerül.
(7) A központi költségvetési szerv elõirányzatai teljesítésének elszámolását
a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje, a fejezet összesített
elõirányzatai teljesítésének elszámolását a pénzügyminiszter vizsgálja
felül és hagyja jóvá. ".
38. §
Az Áht. 94. §-ának (2)-(5) bekezdése helyébe a következõ új rendelkezések
lépnek, egyidejûleg a § a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A központi költségvetési szerv a Kormány, társadalombiztosítási
költségvetési szerv a biztosítási ág szerinti önkormányzat engedélyével
hozhat létre társadalmi szervezetet, illetve csatlakozhat ilyenhez. A
központi költségvetési szerv, illetve a társadalombiztosítási
költségvetési szerv saját foglalkoztatottjai szakmai és munkavállalói
érdekképviseleti szervezetét, illetve foglalkoztatottjai, ellátottjai
oktatási, kulturális, szociális és sport tevékenységét segítõ szervezetet
a költségvetésében jóváhagyott összeggel támogathatja.
(3) Központi költségvetési szerv , illetve a társadalombiztosítási
költségvetési szerv alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem járulhat hozzá,
de évi 5 millió forint értékhatárig alapítvány által ellátott feladattal
összefüggõ kifizetésre - ha az a központi költségvetési szerv állami,
illetve a társadalombiztosítási költségvetési szerv társadalombiztosítási
feladatai ellátásával és tevékenységi körével összhangban áll -
kötelezettséget vállalhat, illetve kapacitásának rendelkezésre
bocsátásával elért bevételét - a kiadások megtérítése mellett -
átengedheti.
4) A központi költségvetési szerv a fejezet felügyeletét ellátó szervnek a
pénzügyminiszter egyetértésével kiadott engedélyével, míg a helyi
önkormányzati költségvetési szerv a helyi önkormányzat, a helyi
kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv a helyi kisebbségi
önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv az
országos kisebbségi önkormányzat, társadalombiztosítási költségvetési
szerv a biztosítási ág szerinti önkormányzat engedélyével alapíthat
gazdasági társaságot, közhasznú társaságot, illetõleg szerezhet gazdasági
társaságban, közhasznú társaságban érdekeltséget. A költségvetési szerv
csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelõssége nem
haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(5) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi
költségvetési szerveknél megtervezett fejezeti kezelésû elõirányzatokra,
ha azok rendeltetése államháztartáson kívüli szervezetek közvetlenül
szervezetre címzett támogatása, illetve közfeladat ellátása e szervezetek
közremûködése útján.
(6) Ha köztestület a központi költségvetésben jóváhagyott elõirányzat terhére
kíván alapítványt vagy gazdasági társaságot létrehozni, ahhoz a
pénzügyminiszter egyetértése szükséges.".
39. §
Az Áht. 98. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ új rendelkezés lép,
egyidejûleg a § a következõ (4)-(6) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (4)
bekezdés számozása (7) bekezdésre módosul:
"(3) A kötelezettségvállalás elõtt meg kell gyõzõdni arról, hogy a jóváhagyott
költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási elõirányzata
biztosítja-e a fedezetet. Amennyiben a kincstári körhöz tartozó
költségvetési szerv által elismert, az esedékességet követõ 60 napon túli
tartozás-állománya eléri a Kormány rendeletében meghatározott mértéket,
az e rendeletben meghatározott módon és feltételekkel - a (4) bekezdésben
foglalt eltéréssel - a pénzügyminiszter kincstári biztost köteles - a
fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõjének egyetértésével - kijelölni.
(4) A Kormány irányítási és felügyeleti hatáskörébe nem tartozó, kincstári
körbeli szervek, testületek költségvetési szervei esetében a kincstári
biztost a Kormány kezdeményezésére az Országgyûlés jelöli ki.
(5) A tartozás-állomány fennállásáig csak a kincstári biztos ellenjegyzése
mellett vállalható további kötelezettség, illetve teljesíthetõ kifizetés.
(6) Amennyiben a helyi önkormányzat költségvetési szerve által elismert
tartozás-állomány eléri az önkormányzat rendeletében meghatározott
mértéket és idõtartamot, a képviselõtestület a költségvetési szervnél -
az OEP által finanszírozott intézmény esetén az OEP kérésére, illetve az
OEP véleményének elõzetes kikérésével - az (5) bekezdésben foglalt
hatáskörrel rendelkezõ önkormányzati biztost jelöl ki. Az önkormányzati
biztos kijelölésének feltételeit - ideértve a tartozás-állomány irányadó
mértékét és idõtartamát -, a gazdálkodási önállóságában korlátozott
költségvetési szerv mûködésének szabályait a Kormány rendeletben
határozza meg.".
40. §
(1) Az Áht. 101. §-ának (4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A helyi önkormányzatokat a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási
rendszerérõl szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIX. törvény szerint
megilletõ, az elõzõ években fel nem használt címzett és céltámogatások
elõirányzatainak a (3) bekezdésben foglaltak szerint igénybevételre
kerülõ összegével - a pénzügyi teljesítés elõtt -, továbbá a döntéssel le
nem kötött elõirányzat-maradvánnyal a helyi önkormányzatok címzett és
céltámogatásának a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi
elõirányzatát meg kell növelni. A termelõ infrastruktúrális feltételekben
meglevõ területi fejlettségi különbségek mérséklésére, a
területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi
önkormányzatai részére elõirányzott állami támogatásnak a tárgyévet
megelõzõ évek maradványaiból a tárgyévben igénybe vett összegével a
központi költségvetésben megtervezett tárgyévi ilyen célú elõirányzatot
meg kell növelni.".
(2) Az Áht. 101. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) A központi költségvetésbõl a költségvetési törvényben a helyi
önkormányzatok részére jóváhagyott normatív állami hozzájárulást,
valamint az adóbevételekbõl átengedett összeget, az önkormányzatok
mûködésével kapcsolatos egyéb központi támogatásokat, valamint a
költségvetési törvényben meghatározott egyéb nettó módon utalandó
elõirányzatokat, továbbá a költségvetési gazdálkodási rend szerint mûködõ
egészségügyi intézményeket illetõen az Országos Egészségbiztosítási
Pénztár által folyósított támogatást - a személyi juttatásokat, valamint
egyéb kifizetéseket terhelõ, illetve azokkal összefüggésben felmerülõ és
az államháztartást megilletõ kötelezettségek (SZJA-elõleg,
nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás,
társadalombiztosítási járulék, munkaadói és munkavállalói szolidaritási
járulék) beszámításával - csökkentett összegben havi részletekben, a
Kormány által rendeletben meghatározott idõpontban kell folyósítani.".
(3) Az Áht. 101. §-a a következõ új (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által folyósított, az
Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati
költségvetési szerveket megilletõ támogatásból - a (6) bekezdés alapján -
levont közterheknek a jogosult szervezetek számára történõ teljesítését
az Országos Egészségbiztosítási Pénztár végzi.".
41. §
(1) Az Áht. 102. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ új rendelkezés lép:
"(1) A kincstári körbe tartozók kiadásainak utólagos teljesítése - a
jóváhagyott költségvetésben megállapított kiadási és bevételi elõirányzat
várható teljesülésére figyelemmel megállapított - havi elõirányzat-
felhasználási keret alapján történik. A havi elõirányzat-felhasználási
keret megállapításánál a Kormány rendeletében szabályozott módon kell
számításba venni a Kincstár által közvetlenül - a kincstári körbe
tartozó szerv rendelkezése, illetve adatszolgáltatása alapján -
finanszírozott, program(projekt)-finanszírozás körébe tartozó fejezeti
kezelésû elõirányzatokat és központi beruházásokat, valamint a
kifizetésre kerülõ társadalombiztosítási ellátásokat és a munkaadókat
terhelõ járulékok (hozzájárulások) összegét, továbbá az elõirányzott, de
az ellátandó feladatok jellegébõl adódóan csak meghatározott idõszakban
teljesíthetõ bevételeket. Elõlegek kizárólag jogszabályban meghatározott
esetekben és elszámolási kötelezettséggel folyósíthatóak.".
(2) Az Áht. 102. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ új rendelkezés lép:
"(5) A Kincstár elõirányzati fedezet hiányában kifizetést nem teljesíthet az e
törvény 12. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével.".
42. §
Az Áht. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó - a költségvetési
törvényben, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben,
illetõleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében,
valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott
értékhatár feletti - vagyont értékesíteni, az állami tulajdonban lévõ
vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a
hasznosítás jogát átengedni - ha törvény kivételt nem tesz - csak
nyilvános,(indokolt esetben zártkörû) versenytárgyalás útján, a legjobb
ajánlatot tevõ részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az
értékesítési célt szolgáló dolgokra, illetve a szokásos kereskedelmi
kapcsolatokra, továbbá a kincstári vagyon esetében a vagyonkezelés
körében történõ bérbeadásra.".
43. §
Az Áht. 108/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép,
egyidejûleg a § a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki és a (4)-(8)
bekezdés számozása (5)-(9) bekezdésre módosul:
"(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter a 100 millió USA dollárnál kisebb
összegû külföldi követelések értékesítésére, illetve - az ipari,
kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter egyetértésével - azok leépítését
célzó különbözõ konstrukciók kidolgozására és lebonyolítására, ezzel
kapcsolatban szükség és lehetõség szerint pályázatok kiírására, valamint
a külföldi követelések átütemezésére. A hosszú távú költségvetési
szempontok és az adott viszonylathoz kapcsolódó külgazdaság-politikai
meggondolások figyelembevételével a külföldi követelésekbõl engedményt
adhat, ha azok lejártak vagy bármilyen okból kétessé váltak.
(4) Ha a külföldi követelések lebontása kapcsán magánjogi szerzõdések
megkötése válik szükségessé, az ilyen szerzõdéseket a vállalkozókkal a
pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerint a Kincstár köti
meg, ezt a hatáskört a pénzügyminiszter kivételes esetekben magához
vonhatja. ".
44. §
Az Áht. 109. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"109. § Ha a vagyonról az államháztartás alrendszereinek javára lemondtak,
ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelõ, illetve állami vagy más
szervezet (továbbiakban együtt: szervezet) elfogadhatja, feltéve, hogy
képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére. Ha a lemondás a
központi költségvetés, vagy alap javára történik, a KVI a lemondásban
megjelölt szervezetet jelöli ki vagyonkezelõnek, ha a kijelölés
feltételei fennállnak, illetve a megjelölt szervezettel köti meg a
vagyonkezelési szerzõdést, versenyeztetés nélkül. Ha a szervezet a
vagyont nem fogadja el, a központi költségvetés vagy az alapok részére
felajánlott vagyon vagyonkezelõje e törvény erejénél fogva a KVI. A helyi
önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott értékhatár felett
az elfogadáshoz szükség van a tulajdonosi jogok jogosultjának,
gyakorlójának jóváhagyására, ha a megnevezett csak használója a
vagyonnak. Az elõbbiekben nem szabályozott esetekben elfogadás hiányában,
illetve ha a lemondó nyilatkozat nem tartalmazza az elfogadó szervezet
megnevezését, az a települési önkormányzat jogosult az elfogadásra,
amelynek területén a vagyon található.".
45. §
Az Áht. 109/B. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"109/B. § A kincstári vagyonba tartozik:
a) az a vagyon, amelyet törvény kizárólagos állami tulajdonnak minõsít;
b) az a vagyon és vagyoni értékû jog, amelynek hasznosítására
vonatkozóan külön törvény rendelkezései alapján koncessziós szerzõdést
lehet kötni;
c) az állam közhatalmi, központi költségvetési szervei, illetve
közhasznú szervezetei közérdekû, továbbá egyes gazdasági célú feladatai
ellátásához szükséges ingatlanok, berendezések, felszerelések, jármûvek
és egyéb anyagi és immateriális javak és követelések, illetõleg állami
tulajdonban lévõ, közcélokat szolgáló vagy nemzeti kincsnek minõsülõ
létesítmény, alkotás, védett természeti érték, amely törvény alapján
nem került a helyi és szakmai önkormányzatok, a köztestületek, az
egyházak és felekezetek, a pártok, a társadalmi szervezetek
tulajdonába, továbbá a védelmi és egyéb céllal létesített állami
tartalékok;
d) kincstári vagyon továbbá az állami tulajdonban levõ
1. mûemlékingatlan,
2. védett természeti terület,
3. termõföld, ha törvény másként nem rendelkezik,
4. erdõ,
5. történeti (régészeti) emlékek és földterületek,
6. a be nem hajtható állami követelések (pl. adó, vám) ellenében
elfogadott vagyon;
e) az állam tulajdonába egyéb jogcímen került vagyon.".
46. §
(1) Az Áht. 109/I. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az állami tulajdonban lévõ védett természeti területek, erdõk,
mûemlékingatlanok, mûkincsek, valamint történeti (régészeti) emlékek és
földterületek tulajdonjogának átruházására csak törvényben meghatározott
esetekben és módon kerülhet sor.".
(2) Az Áht. 109/I. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A vagyonkezelõ személyének kijelöléséhez, megváltozásához, továbbá a
vagyonkezelési megállapodás, illetve vagyonkezelési szerzõdés
megkötéséhez az (1) bekezdésben meghatározott vagyontárgyak tekintetében
a pénzügyminiszter és a védettség jellege szerint illetékes miniszter
egyetértése szükséges.".
47. §
Az Áht. 109/J. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A KVI a kincstári vagyont - törvény eltérõ rendelkezése hiányában - saját
maga vagy az általa megbízott szervezet útján értékesítheti. Az államot
megilletõ követelések fejében az állam tulajdonába kerülõ - a 109/A. §
(1) bekezdésében foglaltaknak nem minõsülõ, értékesítésre szánt -
társasági részesedések értékesítésére és annak megtörténtéig a vagyon
kezelésére a KVI az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ
Részvénytársasággal (a továbbiakban: ÁPV Rt.) köt megállapodást. Az
értékesítésbõl származó bevételt az ÁPV Rt. törvényen alapuló egyéb
befizetési kötelezettségeitõl függetlenül köteles a központi
költségvetésbe befizetni.".
48. §
Az Áht. 109/K. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Kincstári vagyon értékesítésére kizárólag akkor van lehetõség, ha annak a
kincstári vagyonkörbõl történõ kikerülését a KVI javaslata alapján a
pénzügyminiszter jóváhagyja. A 109/I. § (1) bekezdésében meghatározott
vagyonkörre nézve törvény, egyéb esetben törvény vagy kormányrendelet
ettõl eltérõen rendelkezhet. ".
49. §
Az Áht. 113/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) E feladatkörében a Kincstár
a) elkészíti és folyamatosan aktualizálja a központi költségvetés napi
szintre lebontott, éves és középtávú finanszírozási tervét, kidolgozza
az államadósság finanszírozási stratégiáját, gondoskodik a kincstári
egységes számla napi likviditásáról;
b) a költségvetési törvény keretében szervezi az állampapír-
kibocsátásokat és hitelfelvételeket;
c) gondoskodik az államadósság törlesztésérõl;
d) szervezi a másodlagos állampapírpiacot;
e) a másodlagos állampapírpiacon értékpapír-mûveleteket végez,
állampapírokat ad el és vásárol, valamint az államadósság kezelése
körében az árfolyam és kamatkockázat csökkentése érdekében határidõs és
fedezeti ügyleteket köt, továbbá értékpapír- és letétkezelési
feladatokat lát el;
f) elemzi az állami adósságszolgálat és az állampapírpiac folyamatait;
g) tájékoztat az államadósság alakulásáról és az állampapírpiac
folyamatairól.".
50. §
Az Áht. 117. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"117. § Az alapok költségvetésének elõterjesztésekor, illetõleg a
zárszámadáskor az Országgyûlés részére legalább a 116. § 3., 4., 5., 8.,
9., 10. pontjában említett mérlegeket kell - a 9. és 10. pontban említett
mérlegeket szöveges indokolással együtt - az alapra vonatkozóan
tájékoztatásul bemutatni.".
51. §
Az Áht. 118. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"118. § A helyi önkormányzatok költségvetésének elõterjesztésekor, illetõleg
a zárszámadáskor a képviselõtestület részére tájékoztatásul be kell
mutatni az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását,
finanszírozását és pénzeszközének változását , valamint a 116. § 4., 6.,
8., 9., 10. pontja szerinti mérlegeket - a 9. és 10. pontban említett
mérlegeket szöveges indokolással együtt - kell az adott helyi
önkormányzatokra vonatkozóan bemutatni.".
52 . §
(1) Az Áht. 121. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Külön törvény rendelkezéseinek megfelelõen a helyi önkormányzatok, a
helyi kisebbségi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzatok
ellenõrzését az Állami Számvevõszék végzi, különös tekintettel a normatív
állami hozzájárulás, a cél-, címzett és egyéb, az államháztartás más
alrendszerétõl kapott támogatás igénybevételének, azok felhasználása
törvényességének, eredményességének és célszerûségének a vizsgálatára.".
(2) Az Áht. 121. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A Kormány a központi költségvetés, az alapok, valamint a központi
költségvetési szervek tekintetében a költségvetési ellenõrzésért, továbbá
a gazdálkodó szerveknek, a közalapítványoknak, az alapítványoknak, a
megyei és regionális területfejlesztési tanácsoknak és - a pártok
kivételével - társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésbõl,
alapokból juttatott pénzeszközök - ideértve a nemzetközi szerzõdések
alapján kapott támogatásokat és segélyeket is - felhasználásának
ellenõrzéséért felelõs állami szervet köteles kijelölni.".
53. §
Az Áht. a következõ új 123/B. §-sal egészül ki:
"123/B. § Az elkülönített állami pénzalapként mûködõ Munkaerõpiaci Alap
tekintetében az illetékes miniszter rendelkezési jogát törvény által
szabályozott keretek között megoszthatja a Munkaerõpiaci Alap Irányító
Testületével. A rendelkezési jog megosztása nem érintheti a miniszternek
a Munkaerõpiaci Alap mûködésével kapcsolatos e törvényben szabályozott
általános kormányzati felelõsségét.".
54. §
(1) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése d) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"d) a költségvetési szervek egyes típusai - ideértve a fegyveres erõket, a
nemzetbiztonsági szolgálatokat, a rendvédelmi szerveket, a külképviseleti
hálózatokat, a Magyar Tudományos Akadémia nem gazdasági társaság
formájában mûködtetett intézményeit, és a társadalombiztosítási
költségvetési szerveket -, valamint a társadalombiztosítási pénzügyi
alapok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, elõirányzat-
felhasználásának, kincstári gazdálkodásának és nyilvántartásának - e
törvény elõírásaival összehangolt - sajátosságainak megfelelõ szervezeti
és eljárási rendjére vonatkozó, a kincstári rendszer általános
szabályaitól eltérõ részletes szabályait;".
(2) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következõ új p)-sz) pontokkal
egészül ki:
"p) a kincstári körbe tartozók kötelezettségvállalásai és követelés-
elõírásai, valamint kiadások és bevételek várható teljesülésének a
Kincstár részére történõ bejelentésére vonatkozó elõírásokat,
q) a kincstári biztos és az önkormányzati biztos kijelöléséhez kapcsolódó,
jogállásával, hatáskörével összefüggõ részletes szabályokat és a helyi
önkormányzatok tartozás-állományának rendezéséhez kapcsolódó, a 98. §
(6) bekezdése szerinti elõírásokat,
r) a Kincstár által közvetlenül finanszírozott, program (projekt)-
finanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésû elõirányzatok és központi
beruházások, valamint a kifizetésre kerülõ társadalombiztosítási
ellátások és a munkaadókat terhelõ járulékok összegének az elõirányzat-
felhasználási keret megállapításánál történõ számításba vételét.
s) az alapok és a hasonló vagy kapcsolódó célú, rendeltetésû fejezeti
kezelésû elõirányzatok összehangolt felhasználásának rendjét,
sz) a 121. § (4)-(6) bekezdésében foglalt ellenõrzések szabályait.".
Egyes törvényi rendelkezések módosítása
55 . §
(1) A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV.
törvény (a továbbiakban: Öit.) 9. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
/ (1) A közgyûlés /
"i) Feladatkörében - ha törvény egyetértési jogot nem állapított meg -
vélemény-nyilvánítási jogot gyakorol a társadalombiztosítást érintõ
jogszabályok tervezetével kapcsolatban.".
(2) Az Öit. 9. §-ának (1) bekezdése a következõ új k) ponttal egészül ki,
egyidejûleg a jelenlegi k)-u) pont számozása l)- ü) pontra módosul:
/ (1) A közgyûlés /
"k) Megtárgyalja a pénzügyminiszter által április 30-ig átadott, a következõ
évre várható makrogazdasági mutatók alapján elkészített
társadalombiztosítási költségvetési irányelveket és azt elfogadása után -
az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 84. §-a szerinti
eljárási rendnek megfelelõen - a tárgyévet megelõzõ év május 31-éig, az
f) pontban foglalt jogkörében a Kormány elé terjeszti.".
(3) Az Öit. 9. §-a (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/(1) A közgyûlés /
"l) Megtárgyalja a biztosítási önkormányzat kezelésében lévõ biztosítási alap
költségvetési javaslatát és azt elfogadása, valamint a két biztosítási
alap összevont mérlegének elfogadása után - az államháztartásról szóló
1992. évi XXXVIII. törvény 85. §-a szerinti eljárási rendnek megfelelõen
- a tárgyévet megelõzõ év augusztus 31-éig, az f) pontban foglalt
jogkörében a Kormány elé terjeszti.".
(4) Az Öit. 9. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/(1) A közgyûlés /
"n) Megtárgyalja a kezelésében lévõ társadalombiztosítási alap
költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót és azt elfogadása,
valamint a két társadalombiztosítási alap összevont mérlegének
elfogadása után legkésõbb a tárgyévet követõ félév végéig - az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86/A. §-a szerinti
eljárási rendnek megfelelõen - a Kormány elé terjeszti.".
(5) Az Öit. 9. §-ának (1) bekezdése a következõ új v) ponttal egészül ki:
/(1) A közgyûlés /
"v) Megtárgyalja és jóváhagyja az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.
törvény rendelkezései szerint a költségvetésben jóváhagyott tartalék
felhasználását, illetve javaslatot készít a Kormány részére annak
felhasználásáról.".
(6) Az Öit. 9. §-a (2) bekezdésében az (1) bekezdést érintõ hivatkozásokban az
m), r), u), n) pontokra vonatkozó utalás n), s) ü), o) pontokra változik.
(7) Az Öit. 23. §-ának (5)-(6) bekezdései helyébe a következõ (5)-(7)
rendelkezések lépnek, egyidejûleg a jelenlegi (7) bekezdés számozása (8)
bekezdésre módosul:
"(5) A Kormány a biztosítási önkormányzatok kezelésében levõ
társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetésére vonatkozó - a 9. §
(1) bekezdésének k) pontja szerint hozzá eljuttatott - költségvetési
irányelv-javaslatot figyelembe véve fogadja el a társadalombiztosítás
költségvetési irányelveit, amelyrõl június 30-áig jelentésben
tájékoztatja az Országgyûlést.
(6) A Kormány a biztosítási önkormányzatok kezelésében levõ
társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetésére vonatkozó - a 9. §
(1) bekezdésének l) pontja szerint hozzá eljuttatott - javaslatot
figyelembe véve törvényjavaslatot dolgoz ki a biztosítási alapok
költségvetésére, melyet legkésõbb október 15-ig nyújt be az
Országgyûlésnek.
(7) A Kormány a társadalombiztosítási alapokra vonatkozó zárszámadási
törvényjavaslatot legkésõbb a tárgyévet követõ év szeptember 30-áig
nyújtja be az Országgyûlésnek. A társadalombiztosítási alapokkal való
gazdálkodásról szóló zárszámadás keretében a Kormány köteles beszámolni
azokról az ellenõrzéseirõl is, amelyeket a társadalombiztosítási alapok
gazdálkodásával kapcsolatban a tárgyévben végzett. Az Állami
Számvevõszéknek jelentése elkészítésére a törvényjavaslat országgyûlési
benyújtását megelõzõen hatvan nap áll rendelkezésére.".
(8) Az Öit. a következõ, új 23/A. §-sal egészül ki:
"23/A.§ A Kormány az Országgyûlés haladéktalan tájékoztatása mellett - az
államháztartásról szóló szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezései
szerint - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében
elõirányzatokat zárolhat, csökkenthet, illetve törölhet azon
elõirányzatok kivételével, amelyeknek az évközi megváltoztatási jogát az
Országgyûlés magának tartotta fenn.".
56. §
(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi
költségvetésérõl szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban: At.) 2. §-a a
következõ új (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az Alapok bevételi többletének évközi felhasználását, a hiány évközi
finanszírozását, a többlet esetleges éven túli felhasználását, a hiány
végleges rendezését az Országgyûlés a zárszámadási törvényben hagyja
jóvá.".
(2) Az At. 6. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ új rendelkezések
lépnek:
"(2) Az Alapok részére vissztehermentesen átadott vagyon a járulékbevétel
megosztásának arányában kerüljön a két alap birtokába.
(3) Az Alapok követelései fejében az adós által felajánlott vagyonnak az
Alapok kezelése tekintetében döntési jogkörrel rendelkezõ szerv (szervek)
általi elfogadása adásvételi jogcímen történõ tulajdonszerzésnek
minõsül. Ez a vagyonátruházás mentesül az adó- és illetékfizetési
kötelezettség alól. Az értékesítésbõl származó bevételt a folyó évi
kiadások finanszírozására kell felhasználni.
(3) Az At. 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ új rendelkezés lép:
"(5) A mûködési költségvetés elõirányzat-maradványa az önkormányzat által az
auditált mérleg alapján elfogadott zárszámadásban foglaltak szerint
használható fel. Az áthúzódó fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos
kifizetéseket a társadalombiztosítási költségvetési szervek a zárszámadás
elfogadását megelõzõen utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggõ
visszapótlási kötelezettség mellett, saját hatáskörû elõirányzat-
módosítás után teljesíthetnek.".
(4) Az At. 11. §-ának (1) bekezdése a), b), és d) pontja helyébe a következõ
rendelkezések lépnek, egyidejûleg a bekezdés a következõ új g) ponttal egészül
ki:
"a) a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetési mérlegét (a bevételek és kiadások
részletes bemutatásával), a bevételi többletet és annak felhasználását,
illetve a kiadási többletet és annak fedezetét;
b) az Egészségbiztosítási Alap költségvetési mérlegét (a bevételek és
kiadások részletes bemutatásával, a gyógyító-megelõzõ ellátások
kiadásainak esetében ideértve a finanszírozási formák és célok szerint
elkülönített ráfordítások bemutatását is), a bevételi többletet és annak
felhasználását, illetve a kiadási többletet és annak fedezetét;
d) a költségvetés végrehajtásáról szóló törvénynek tartalmaznia kell a
vagyonkimutatást is, ezen belül kiemelten a számvitelben elkülönítetten
nyilvántartott tartósan befektetett eszközöket és a vissztehermentesen,
illetve követelések fejében átvett vagyont;
g) az Országgyûlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
költségvetésérõl szóló törvényben alaponként és a mûködési
költségvetésben meghatározza azon kiadásokat és bevételeket, amelyek
elõirányzatainak megváltoztatása kizárólagos döntési hatáskörébe
tartozik.".
(5) Az At. 11. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) Az alapok és a társadalombiztosítási költségvetési szervek számláit a
Magyar Államkincstár vezeti.".
57. §
(1) A területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI.
törvény a továbbiakban Tftv.) 12. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül
ki és a jelenlegi (2)-(5) bekezdés számozása (3)-(6) bekezdésre módosul:
"(2) A megyei területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik - mûködésükkel
kapcsolatos - gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására
vonatkozó szabályokat kell az e törvényben meghatározott sajátosságok
figyelembe vételével alkalmazni. A feladatellátásukkal kapcsolatos
beszámolási kötelezettségüket - figyelemmel a Kormánynak az Országgyûlés
számára a 6. § g) pontjában elõírt beszámolási kötelezettségére - a
Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumnak köteles a Kormány
rendeletében meghatározott módon teljesíteni. Gazdálkodásukat -
célszerûségi szempontból is - az Állami Számvevõszék ellenõrzi.".
(2) A Tftv. 15. § (1) bekezdésének második mondata a következõ szövegrésszel
egészül ki:
"(1) A regionális fejlesztési tanács jogi személy, gazdálkodására és
beszámolási kötelezettségére a 12. § (2) bekezdésének szabályai az
irányadók.".
Hatályba léptetõ és záró rendelkezések
58. §
(1) E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezései közül
a) az Áht. - e törvény 2. §-ában megállapított - 8. § (2) bekezdésében a
Kincstár által a központi költségvetés nevében, a központi költségvetés
terhére, annak forrásaiból az államháztartás más alrendszereinek nyújtott
megelõlegezési, likviditási hitelre vonatkozó,
b) az Áht. - e törvény 3. §-ában megállapított - 8/A. § (3) bekezdésében a
devizában felvett vagy törlesztett adósság forintértékének elszámolására
vonatkozó,
c) Az Áht. - e törvény 6. §-ában megállapított - 14. § (1) bekezdésében az
államadósságot növelõ kötelezettségvállalásokra vonatkozó
rendelkezéseket elõször az 1996. évi költségvetés végrehajtásáról szóló
zárszámadás során kell alkalmazni.
(2) Az Áht. - e törvény 8. §-ával megállapított - 18/B. § (5) bekezdése
szerinti egyedi megállapodást a kincstári körbe tartozó Munkaerõpiaci Alapra
1997. január 31-éig meg kell kötni.
(3) A Kormány felhatalmazást kap a társadalombiztosítási információs rendszer
korszerûsítéséhez szükséges, az államháztartás pénzügyi információs
rendszerével összehangolt intézkedéseknek a társadalombiztosítási
önkormányzatokkal együttmûködésben történõ megtételére.
(4) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti a At. 6. §-ának
(1) bekezdése, 7. §-ának (1)-(3) bekezdése és 8. §-a.
(5) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál 1996. december 31-ét követõen a
likviditási tartalékkal összefüggésben gazdasági mûvelet nem számolható el. Az
1996. évre vonatkozó likviditási tartalék képzését (visszapótlását) még 1996.
évben végre kell hajtani és azt a könyvviteli nyilvántartásokban szerepeltetni
kell. A likviditási tartalék 1996. évi záróegyenlegét az 1996. évi
költségvetési hiány fedezetébe be kell vonni.
(6) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1996. évi költségvetésének
végrehajtásáról szóló törvényben megállapított befektetett eszközök hozama
tartalék összegét a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1997. évi
költségvetésében folyó költségvetési bevételként kell elszámolni.
(7) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1996. évi költségvetésének
végrehajtásáról szóló törvényben a tartósan befektetett eszközök,
vissztehermentesen átvett vagyon és a követelés fejében átvett vagyon
tartalékainak jóváhagyott záróállományát 1997. január 1-jétõl a számviteli
nyilvántartásban elkülönítetten kell kimutatni.
Általános indokolás
az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó
egyes törvényi rendelkezések módosításáról
szóló 1996. évi .... törvényhez
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény elmúlt évben
végrehajtott módosítása jelentõs változtatásokat eredményezett az
államháztartás pénzügyi rendszerében. Az 1995. évi módosítás eredményeként
létrejött és mûködik a Magyar Államkincstár. 1997-tõl - az államháztartás
pénzügyi rendszere reformja keretében bõvül a kincstári kör és a Kincstárhoz
számlatulajdonosként kapcsolódó szervek köre. Az 1996. évben hatályba lépett
Áht. a gyakorlati munkában jó néhány gazdálkodási, eljárásbeli
feszültségpontra világított rá, illetve a gyakorlat felvetette egyes új
szabályok végrehajthatóságával kapcsolatos problémákat is. Ezek rendezése
mellett Áht-ban indokolt megjeleníteni az elmúlt évek költségvetési törvényei
által kiérlelt tartósnak bizonyult rendelkezéseket is. Rendezni az
Munkaerõpiaci Alap kezeléséért felelõs miniszter rendelkezési jogának - az
alap önkormányzati jellegû tripartit irányításából következõ - megosztását is.
Az Áht. 1995. évi módosítása érdemben nem érintette a társadalombiztosítási
alrendszerrel összefüggõ rendelkezéseket. A társadalombiztosítás krónikussá
váló és növekvõ hiánya mára az államháztartás egészének finanszírozhatóságát
veszélyezteti, továbbá a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról
szóló 1991. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló 1996. évi XLVII. törvény
új eljárási és állami felügyeleti szabályokat állapított meg a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésére és zárszámadására, ezért
szükséges az Áht. ennek megfelelõ módosítása, illetve a szabályozás
részletezése, valamint a társadalombiztosítási alrendszerben a központi
költségvetésre vonatkozó szabályokkal összehangolt szabályozás kialakítása. A
területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény nem
rendezte a törvényben életre hívott megyei és regionális területfejlesztési
tanácsok jogállását, szervezeti hovatartozását. Az 1997. évi mûködõképesség
érdekében az Áht. módosítása keretében javasoljuk e probléma rendezését is.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A javaslat - az egyes államháztartási alrendszerekre az elõzõ §-okban adott
definíciókhoz hasonlóan - meghatározza a társadalombiztosítási alrendszert
alkotó költségvetéseket.
A 2. §-hoz
A kincstári körbe tartozók tekintetében a pénzmaradvány nem értelmezett, az
"elõirányzat- maradvány" megfogalmazást indokolt szerepeltetni.
A 3. §-hoz
A javaslat a költségvetési hiány megállapításakor számításba vehetõ tételek
pontosítását, az államháztartáson belüli halmozódás kiszûrését célozza.
A 4. §-hoz
A javaslat a nemzetközi gyakorlattal és ajánlásokkal összhangban meghatározza,
hogy a törlesztéskor realizált árfolyamveszteség vagy nyereség része a
finanszírozási célú pénzügyi mûveleteknek, a költségvetés hiányát nem növeli.
Az 5. §-hoz
A módosítás a személyi jövedelemadó 1 %-ról történõ rendelkezéssel
összefüggésben szükséges, mivel ez a lehetõség meghatározza az egyébként a
központi költségvetés felhasználási célhoz nem kötött adóbevételének
rendeltetését.
A 6. §-hoz
A módosítás lehetõvé teszi, hogy a törvényi szabályozást nem igénylõ
részletszabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.
A 7. §-hoz
Az államháztartás egyes alrendszerei hiányából keletkezõ adósság elkülönült
kezelése az Áht. fontos alapelve. Emellett is azonban - lehetõség szerint - el
kell kerülni, hogy az egyes alrendszerek a finanszírozási mûveletek során
egymással versenyezzenek és az eltérõ információk és felkészültség miatt a
befektetõk számára kockázatmentes állami adósság eltérõ kamat mellett legyen
finanszírozható. Ezért az alapok esetében a költségvetési törvényben már
kimutatott, de külön nem rendezett hiány esetében a finanszírozást a központi
költségvetés által nyújtott hitellel kell biztosítani, amely a központi
költségvetés adósságát növeli.
Az 1997. évi költségvetési törvény várhatóan rendelkezni fog a központi
költségvetés MNB-vel szembeni forintadósságának devizaadósságra cserélésérõl.
ezzel megszûnik a korábban az MNB által nyújtott lejárat nélküli kamatmentes
hitel, ezért az erre vonatkozó szabályt hatálytalanítani kell. Ezzel szemben a
központi költségvetés devizaadósságán folyamatosan nem realizált
árfolyamveszteség vagy nyereség képzõdik, ami az adósságállomány
átértékelõdése miatt növeli vagy csökkenti a központi költségvetés forintban
kifejezett adósságát. A javaslat az erre vonatkozó módosítással egészíti ki a
rendelkezést.
A 8. §-hoz
Az (1) bekezdésben a javaslat a kincstári számlatulajdonos (amelyet ugyancsak
e módosítási körben javaslunk szabályozni) megyei és regionális fejlesztési
tanácsokat bevonja abba a körbe amelynek a Kincstár megelõlegezési hitelt
nyújthat. Ennek a lehetõségnek a biztosítása révén áthidalhatók az esedékessé
váló területfejlesztési kiadások és a privatizációs bevételek idõben és
esetleg összegszerûségében is eltérõ felmerülésébõl származó finanszírozási
problémák.
A (2) bekezdésben a javaslat megteremti annak jogi alapját, hogy a Posta
szolgáltatásainak költségeit a Kincstár továbbterhelje a kincstári ügyfelekre.
Ugyanis a kincstári körhöz tartozó és a kincstári számlatulajdonos szervek
készpénz átutalási forgalma a Magyar Postán keresztül bonyolódik, amely
pénzügyi szolgáltatásért a Posta ügyfelenként részletezett díjat számít fel a
Kincstárnak, mint számlavezetõnek. A Posta ezen szolgáltatásának igénybe
vétele nem tartozik a Kincstár szolgáltatási körébe, a kincstári rendszer
bevezetése elõtt az érintett szervek saját költségvetésük terhére fizették
ezeket a költségeket, amelynek fedezete jelenleg is a költségvetési szervek
elõirányzataiban megvan, ugyanakkor a Kincstár költségvetése ilyen célú
elõirányzatokat nem tartalmaz, ezért szükséges a költségek továbbhárítása. A
kincstári rendszer továbbfejlesztése keretében, a személyi juttatások
bankszámlára utalása és az intézményi kártya bevezetése következményeként a
jövõben a készpénzforgalom várhatóan jelentõsen mérséklõdik.
Az Áht. 18/B. § (5) bekezdését bõvíteni kell az 1995 évi CV. törvény 115. §
(1) bekezdés b) pontja és a Kormány korábbi döntésének megfelelõen az 1997.
január 1-tõl a kincstári körbe tartozó szervekkel. Az 1995 évi CV. törvény
115. § (1) bekezdés b) pontja alapján az elkülönített állami pénzalapként
mûködõ Munkaerõpiaci Alapra az alapokra vonatkozó rendelkezések az érvényesek.
Az új (6) bekezdésre vonatkozó javaslat a társadalombiztosítás pénzügyi
alapjai számláinak kincstári vezetésére vonatkozó sajátosságok külön
jogszabályban (Kormány-rendeletben) történõ meghatározását írja elõ.
A 9. §-hoz
Az (1) bekezdésben a javaslat szerint bõvül a kincstári számlatulajdonosok
köre a Kormány korábbi döntésének végrehajtása érdekében. A javaslat adottnak
veszi a megyei és regionális területfejlesztési tanácsok és ezek
munkaszervezetei számlatulajdonosi státuszát - figyelemmel az Áht-nak az 1996.
évi költségvetési törvény módosítása során keretében végrehajtásra kerülõ
módosítására.
A jelzett szövegrész törlése a kincstári kör kibõvülése miatt szükséges.
A további módosítás célja, hogy a közalapítványok kincstári rendszerbe vonását
elõrehozva - figyelemmel arra, hogy a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar
Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány a Kormány
korábbi döntése szerint számlatulajdonosi minõségben kapcsolódik a kincstári
rendszerhez - a többi, jelentõs nagyságrendû közpénzekkel gazdálkodó állami
alapítású közalapítvány is számlatulajdonosként kapcsolódjon a kincstári
rendszerhez.
A (2) bekezdésben javasolt módosítás a gyakorlati életben felmerülõ helyzet
jogi rendezésére szolgál.
A 10. §-hoz
A javasolt kiegészítés egyértelmûvé teszi, hogy a központi költségvetés
bevételét csak a kizárólagos állami tulajdon mûködtetésére, illetve a
kizárólagos állami tevékenységek gyakorlására alapított koncessziós
szerzõdésekbõl származó bevételek képezik.
A 11. §-hoz
Az (1) bekezdésben javasolt kiegészítés egyrészt az érintett elõirányzat-
átcsoportosításhoz kapcsolódó hatásköri szabályok pontosítását szolgálja,
másrészt a fejezeti hatáskörû elõirányzat-átcsoportosítási hatáskörök egy
részét - meghatározott feltételek mellett - intézményi hatáskörbe helyezi,
mivel a fejezeti hatáskörû elõirányzat-átcsoportosítások idõigénye miatt a
Kincstár 1997. évtõl indításra kerülõ elõzetes elõirányzati fedezetvizsgálata
ezen változtatás nélkül jelentékeny fennakadásokhoz vezetne és az 1996. évi
gyakorlat is egyértelmûen jelezte a hatályos szabályozásból eredõ
feszültségeket.
A (2) bekezdésben a javaslat a fejezeti kezelésû elõirányzatok céljellegét,
annak törvényi szintû meghatározását deklarálja, illetve biztosítja a
szabályozás összhangját a költségvetési törvénnyel.
A (3) bekezdésben javasolt módosítás az elõirányzat-átcsoportosítással
kapcsolatos joghézagot szüntet meg.
A 12. §-hoz
A javaslat az eddig a költségvetési törvényben szabályozott tartós
rendelkezéseket emeli át az Áht-ba.
A 13. §-hoz
A tárgyévet megelõzõ évben befolyt, a jóváhagyott elõirányzatot meghaladó
bevételek, illetve az elõzõ évi kiadási elõirányzatok fel nem használt - külön
szabályozott felülvizsgálat utáni - részének tárgyévi felhasználása a tárgyévi
költségvetési kiadásokat - elõirányzat-módosítási kötelezettség mellett -
növeli. Ezzel összefüggésben nõ a költségvetési hiány mértéke is. Ebbõl
következik, hogy törvényben méghozzá célszerûen az adott év költségvetésének
végrehajtásáról szóló zárszámadási törvényben kell rendelkezni az ez okból
módosuló elõirányzatokról, a hiány összegének változásáról és az így kialakuló
hiány finanszírozásáról.
A 14. §-hoz
A javaslat az eddig költségvetési törvényben meghatározott, de tartós
szabályokat emeli át az Áht-ba.
A 15. §-hoz
A javaslat egyértelmûvé teszi, hogy - figyelemmel a 7. (2) bekezdésében
foglaltakra - a költségvetési törvény - külön, a normaszövegben tételesen
rögzített felhatalmazás nélkül is - maga a felhatalmazás a Kormány részére az
abban elõírt bevételek és kiadások teljesítésére.
A 16. §-hoz
Az (5) bekezdés rendelkezésének beépítését a kezesség vállalásának pontos
elszámolási idejének meghatározása teszi szükségessé.
A 17. §-hoz
A Kormány hatáskörének a javaslat szerinti pontosítását indokolja, hogy az
államháztartás alrendszereit érintõen a Kormányra egyre nagyobb felelõsség
hárul mind az államháztartás hiányának kezelése terén. A javaslat az eddigi
utólagos beavatkozási lehetõség mellett lehetõséget biztosít megelõzõ
intézkedések végrehajtására is.
A javaslat megfelelõ garanciák, illetve országgyûlési kontroll mellett
kiterjeszti a Kormány intézkedési hatáskörét az alapokra a
társadalombiztosítási alrendszerre is.
A 18. §-hoz
Az (1) bekezdésben a javaslat - összhangban a 98. § (3) bekezdésében szereplõ
módosítással - a pénzügyminiszter feladatkörében is megjeleníti a kincstári
biztos kijelölésével összefüggõ hatáskört. A kijelöléshez kapcsolódó és a
kincstári biztos jogállásával, hatáskörével összefüggõ szabályokat a Kormány
rendeletben határozza meg.
A Kormányon belül az állami pénzügyekért elsõdlegesen felelõs
pénzügyminiszternek az elõkészítõ, koordináló és végrehajtó tevékenységének
érvényesülését biztosítja a javaslat (2) bekezdése.
A 19. §-hoz
A többletbevételekkel összefüggõ elõirányzat-módosítási hatáskörök javasolt
módosításával összhangban változik a felügyeletet ellátó szerv hatásköre.
A 20. §-hoz
A hatályos rendelkezésben foglalt belsõ tervezési határidõ nem igényel
törvényi szintû szabályozást, ezért törlése indokolt.
A 21. §-hoz
A módosítási javaslat pontosítja a Kormánynak a költségvetési törvényjavaslat
és annak prezentációs dokumentációja benyújtásával összefüggõ kötelezettségét.
A 22. §-hoz
Az elkülönített állami pénzalapok és a központi költségvetésben megtervezett
egyes fejezeti kezelésû célelõirányzatok felhasználása során igen jelentõs
nagyságrendû közpénzekrõl születnek döntések, amelyeket össze kell hangolni a
párhuzamos finanszírozások elkerülése érdekében. Figyelemmel az egyes tárcák
eltérõ érdekeire az összehangolás szabályainak megalkotását a javaslat a
Kormány hatáskörébe utalja.
A 23. §-hoz
A nettósításba vont elõirányzatokat indokolt kiegészíteni azokkal a támogatási
jogcímekkel, amelyeknek tartalmai elsõdlegesen az intézmények mûködését
szolgálják, így forrását jelentik a személyi juttatásoknak és azok
közterheinek. A járulékreformmal összefüggésben indokolt megjeleníteni az új
típusú közterhet is. A javaslat felhatalmazza a költségvetési törvényt, hogy
az Áht-ban felsoroltakon túlmenõen egyéb nettó módon finanszírozandó
elõirányzatokat is megállapítson.
A nettó finanszírozás körébe vont önkormányzatok egy része esetében a
nettósításba vont elõirányzatok idõarányos hányada egyes idõszakokban nem
elegendõ a személyi juttatások közterhei teljes körû levonásához. A (2)
bekezdésben szereplõ módosítás az ebben az esetben követendõ eljárásról
rendelkezik.
A 24. §-hoz
A hatályos rendelkezés javasolt módosításával egyértelmûvé válik, hogy minden
jogtalanul igénybe vett támogatást vissza kell fizetni, nemcsak azt, amelynél
5 %-ot meghaladó mértékû a jogtalan támogatás igénybe vétel. A meghatározott
mérteken felüli jogtalan igénybevétele esetén a jogtalanul igénybe vett
összeget a költségvetési törvényben meghatározott mértékû kamattal megnövelten
kell visszafizetni. A módosítás - az átláthatóság és az ellenõrizhetõség
érdekében - rendelkezik a jogtalanul igénybe vett összeg visszafizetésének,
mind az utána fizetendõ kamatnak a jogcímenkénti nyilvántartásáról.
A 25. §-hoz
Célszerû a félévi beszámoló elkészítéséhez is legalább ugyanannyi idõt hagyni,
mint a háromnegyedéves helyzet ismertetéséhez. Ugyanis a féléves elemi
költségvetési beszámolók benyújtására augusztus elsõ heteiben kerül sor és e
beszámolók felülvizsgálata és összesítése után készíthetõ csak el a hiteles
testületi elõterjesztés.
A 26. §-hoz
A könyvvizsgálatot alkalmazó önkormányzatok miatt javasoljuk a módosítást. ( A
beszámoló információs garnitúrák határideje - az országos mérlegek biztosítása
érdekében - változatlan.)
A könyvvizsgálatot alkalmazó helyi önkormányzatok a könyvvizsgálati jelentést
kötelesek megküldeni az Állami Számvevõszéknek.
A 27. §-hoz
Az államháztartási törvény legutóbbi módosítása óta a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjait érintõ jogszabályi változások indokolttá teszik az
államháztartási törvény rájuk vonatkozó szabályai összhangjának a
megteremtését
A javaslat meghatározza a társadalombiztosítási önkormányzatoknak, a
Kormánynak a feladatát a társadalombiztosítási költségvetési irányelvek
kidolgozására vonatkozóan.
A tervezési munka a következõ évi gazdaságpolitikai elképzelésen alapuló
költségvetési politika fõ irányaival meg kell egyezzen.
A 28. §-hoz
A Kormány által elfogadott társadalombiztosítási költségvetési irányelv
alapján a társadalombiztosítási önkormányzatok elkészítik az Alapok
költségvetésének részletes tervezetét, amelyet benyújtanak a Kormánynak és
megküldenek az Állami Számvevõszéknek.
A javaslat biztosítja, amennyiben az Országgyûléshez benyújtott
törvényjavaslat eltér a társadalombiztosítási önkormányzatok által
elkészítettõl, az Országgyûlés arra vonatkozó tájékoztatását is az indokolási
részben. A javaslat a megalapozott döntéshozatalhoz elegendõ idõt biztosít
úgy a Kormány, mint az Országgyûlés számára azáltal, hogy az eljárási
szabályokat és határidõket rögzíti.
A 29. §-hoz
A központi költségvetéshez hasonlóan a társadalombiztosítási alapok esetében
is az Országgyûlés törvényben hagyja jóvá úgy a költségvetést, mint a
zárszámadást. A társadalombiztosítási szervek kincstári körbe vonása
indokolja, hogy - a kincstári körhöz tartozó többi intézményhez hasonlóan - az
intézményekre lebontott törvényi kiemelt elõirányzatok a Kincstár részére
átadásra kerüljenek.
A költségvetési és zárszámadási törvényjavaslatot - hasonlóan a központi
költségvetéséhez - az Országgyûlés az Állami Számvevõszék jelentésével együtt
tárgyalja meg.
A társadalombiztosítás állami garanciájából adódóan igen szoros a kapcsolata a
központi költségvetéssel.
A hiány évközi finanszírozásához az Alapok jogosultak a Kincstári Egységes
Számla igénybevételére hitelfolyósítási terv alapján, összhangban a központi
költségvetési törvénnyel.
Az elõbbiekben jelezett összefüggés miatt a társadalombiztosítási alapok
hiányának végleges rendezése szorosan kapcsolódik a központi költségvetés
zárszámadási törvényéhez, azzal összhangban kell legyen.
A 30. §-hoz
A javaslat szerint a zárszámadásról szóló törvényjavaslat benyújtásának
eljárási rendje hasonló a költségvetési törvényjavaslat benyújtásáéhoz. A
társadalombiztosítási önkormányzatok zárszámadásuknak könyvvizsgáló általi
hitelesítését követõen fogadják el zárszámadási törvényjavaslatukat, amelyet a
Kormánynak és az Állami Számvevõszéknek egyidejûleg megküldenek.
A 31. §-hoz
A javaslat az államháztartás egységének biztosítása érdekében biztosítja az
azonos elvek szerinti gazdálkodást azzal az eltéréssel, hogy az Alapok
maradványa a zárszámadási törvényben foglaltak szerint és azt követõen
használható fel. Elõfordulhat, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok,
úgyszintén a Kormány és az Országgyûlés sem rendelkezik az év során felmerülõ
problémák teljes körének az ismeretével. Ez szükségessé teszi a jóváhagyott
költségvetési törvény módosítása nélküli mozgástér biztosítását. A javaslat
lehetõséget teremt a tartalékképzésre, amirõl meghatározott szintig az
önkormányzatok közgyûlései saját hatáskörben döntenek, e fölött az ellátásokat
és a mûködési költségvetést érintõ felhasználáshoz a Kormány egyetértése
szükséges. A javaslat biztosítja a Kormány számára a társadalombiztosítási
alapok vonatkozásában is a költségvetési egyenleg-tervezettõl eltérõ
kedvezõtlen évközi alakulás esetén az elõirányzatok zárolásának,
csökkentésének a lehetõségét. A pénzellátás, az elõirányzat felhasználás
szabályai az államháztartás egészére azonos elvek alapján kell
érvényesüljenek. A társadalombiztosítási alapokra is vonatkozik ez,
összhangban a jóváhagyott költségvetési törvényükkel.
A 32. §-hoz
A társadalombiztosítási alapok vonatkozásában is megtörténhet az évközi
egyensúly felbomlása, ezért szükséges annak helyreállítása miatt a
pótköltségvetés rendjét az államháztartási törvényben is szabályozni.
Elsõdlegesen az önkormányzatok kísérik figyelemmel az Alapok gazdálkodását, a
legfontosabb folyamatokat, amelyek a költségvetés teljesülését, a kitûzött
célok elérését befolyásolják. Ezért a feszültségek feloldására szükséges
biztosítani a költségvetés elõkészítésének eljárási rendje szerint a Kormány
útján a pótköltségvetésrõl szóló törvényjavaslatnak az Országgyûléshez való
benyújtását.
A 33. §-hoz
A társadalombiztosítási alrendszerben a központi költségvetéshez hasonlóan az
indemnitás és az ex lex állapot esete felmerülhet. Ezért a javaslat az
átmeneti gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, illetve az átmeneti
gazdálkodásról szóló törvényjavaslat elkészítésének eljárási rendjét is
tartalmazza.
A 34. §-hoz
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló 1992. évi LXXXIV. törvény
módosítása tartalmazza az alapok címrendjét.
A 35. §-hoz
A társadalombiztosítási alrendszer költségvetési szerveire vonatkozóan a
javaslat biztosítja az államháztartás többi alrendszeréhez kapcsolódó
költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezések - a sajátosságok figyelembe
vételével történõ - érvényesülését.
A 36. §-hoz
A javaslat a köztestületi költségvetési szerv alapításához és megszüntetéséhez
is a pénzügyminiszter egyetértési jogát rögzíti.
A (2) bekezdésben jelzett módosítás a törvény pontosítását javasolja.
A 37. §-hoz
A hatályos szabályozás mind a többletbevételek, mind a maradvány
felhasználását a felügyeleti szerv elõirányzat-módosításához kötötte. Ez a
megoldás a gyakorlatban komoly feszültségeket okozott a mind az intézményeknél
mind a felügyeleti szerveknél és a Kincstárnál is. A javaslat a felügyeleti
hatáskörû elõirányzat-módosítás szûk keresztmetszetének oldását célozza a
felügyeletei szintû rátekintés lehetõségének fenntartásával. Az elõirányzat-
maradványok felhasználásával összefüggésben az áthúzódó kötelezettségekkel
összefüggõ saját hatáskörû elõirányzat-módosítás ((3) bekezdés) lehetõségére
figyelemmel pontosítja a javaslat a hatályos rendelkezést.
A javasolt módosítások összhangban a költségvetési törvény tartósnak bizonyult
szabályaival, rendelkeznek az év végi maradványok felhasználásáról.
A helyi önkormányzatok és intézményeinek a Kincstárhoz való kapcsolódásának -
a nettó finanszírozás kivételével - módja egyelõre nincs eldöntve. Indokolt
addig megtartani az intézményi gazdálkodás olyan mérvû rugalmasságának a
lehetõségét, amelyet a képviselõ-testület saját rendeletében határozhat meg.
Ennek részletes szabályait majd az érintett kormányrendeletbe javasoljuk
beépíteni.
A 38. §-hoz
A javaslat a társadalombiztosítási költségvetési szervekre is kiterjeszti a
társadalmi szervezetek, alapítványok létrehozására és támogatására, gazdasági
és közhasznú társaság alapítására, azokban való érdekeltség megszerzésére
eddig csak a központi költségvetési szervekre vonatkozó szabályokat.
A javaslat törli a "fejezeti kezelésû speciális elõirányzatot" a szövegbõl,
mert az 1997-es költségvetési tervezés keretében ez megszüntetésre került.
A javaslat rendezi az egyébként az államháztartás alrendszereibe nem tartozó
köztestületnek a költségvetési - a központi költségvetésben jóváhagyott
elõirányzatok - források terhére történõ alapítvány rendelési, illetve
gazdasági társaság alapítási szabályait.
A 39. §-hoz
A költségvetési szervek kötelezettségvállalásaikat saját hatáskörben - az Áht.
vonatkozó szabályai szerint kell, hogy gyakorolják. Ezek a szabályok és a
létrejött kincstári rendszer azonban önmagában nem szünteti meg az esetlegesen
fedezet nélküli kötelezettségvállalás lehetõségét, nem garantálja a kialakult
eladósodás felszámolását. A kincstári biztosi intézmény létrehozása a
kincstári körben az adósságállomány fokozatos felszámolásának, illetve további
keletkezésének egyik eszköze lehet. A javaslat kitér a Kormány irányítása és
felügyelete alá nem tartozó szerveknél, testületeknél történõ kincstári biztos
kijelölésnek a sajátos szabályaira, valamint a helyi önkormányzatoknál hasonló
szabály bevezetésére. A kincstári biztos jogállására (jogaira,
kötelezettségeire, mûködési feltételeire) végrehajtási rendelet megalkotása
szükséges. Tevékenységük megkezdése elõtt felmérésre kerülne az eladósodott
intézmények köre.
A 40. §-hoz
A javaslat a költségvetési törvényben foglalt szabályozással összhangban
rendezi a helyi önkormányzatok részére nyújtott központi - fõleg beruházási
célú - támogatások maradványai elszámolását.
A javaslat a 63. § (2) bekezdésének módosításával való összhang biztosítását
célozza, figyelemmel a járulékreform keretében életbe lépõ új típusú
közterhekre is.
A javaslat a 63. § új (5) bekezdésével összhangban szabályozza az OEP-körben a
nettó finanszírozással kapcsolatos kérdéseket.
A 41. §-hoz
Az ún. "projektfinanszírozással", és a személyi juttatások utáni közterhek
központosított befizetésével összefüggésben a Kincstár által - a kincstári
körbe tartozó szerv rendelkezése, illetve adatszolgáltatása alapján -
bonyolított közvetlen finanszírozás kiterjesztése szükségessé teszi a
kincstári körbe tartozó szerv közvetlen rendelkezésû elõirányzat-felhasználási
kerete megállapítási módjának módosítását.
A javaslat az Áht. 12. § (4) bekezdése alapján automatikusan túlléphetõ
elõirányzatok tekintetében lehetõséget ad a Kincstárnak, hogy elõirányzati
fedezet hiányában is teljesítsen kifizetést.
A 42. §-hoz
A kincstári vagyonra vonatkozó törvényi rendelkezésekkel való összhang teljes
megteremtése érdekében szükséges az állami tulajdonban álló kincstári vagyonra
vonatkozóan a nem központi költségvetési szerv vagyonkezelõk miatt, továbbá a
vagyonkezelés körében megköthetõ bérleti szerzõdések szabadsága érdekében
válik szükségessé a szakasz módosítása, illetõleg pontosítása, amely
módosítást indokol a mindennapi mûködéshez kapcsolódó viszonylagos szabadság
biztosítása is.
A 43. §-hoz
A módosítás pontosítja a központi költségvetés külföldi követeléseivel való
gazdálkodás területén a feladatkört, továbbá a hosszú távú költségvetési
szempontok mellett rögzíti az adott viszonylatokhoz kapcsolódó külgazdaság-
politikai meggondolások figyelembevételét is.
A külföldi követelések lebontása kapcsán szükségessé váló magánjogi
szerzõdések pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerinti
megkötésének Magyar Államkincstárra történõ átruházása illeszkedik a Kincstár
feladatköréhez, valamint az egyes viszonylatokban egyedi döntések alapján már
kialakult gyakorlathoz.
A 44. §-hoz
A szakasz módosítására szintén a kincstári vagyonra vonatkozó rendelkezésekkel
való teljes összhang megteremtésére van szükség.
A 45. §-hoz
A kincstári vagyonkör javasolt kiegészítését a következõk indokolják. A
muzeális emlékek védelmérõl szóló 1963. évi 9. tvr. 18. § (1) bekezdése
alapján az ország történeti (régészeti) jelentõségû lelõhelyét, területét
védelemben kell részesíteni. E területek a nemzeti kincs részét képezik,
azonban ezek nem sorolhatók be teljes körûen a 109/B. § c) pontjába, mert az
csak a létesítményekre, alkotásokra terjed ki. A kincstári vagyonba tartozó
különbözõ minõsítésû földterületeket a 109/B. § d) pont tartalmazza, ezért a
történeti (régészeti) emlékeket és földterületeket is itt indokolt nevesíteni.
A 46. §-hoz
Az (1) bekezdésben foglalt javaslat a 109/B. § d) pont 5. alpontjában foglalt
módosítással összhangban egészíti ki a hatályos rendelkezést.
A (2) bekezdésben javasolt módosítás a természetvédelmi és a mûemlékvédelmi
szakmai követelmények biztosítását célozza, különös figyelemmel arra, hogy a
kincstári vagyon érintett tárgyai tekintetében a vagyonkezelõ nem feltétlenül
tartozik a vagyontárgyak védettségének jellege szerint illetékes miniszter
felügyelete alá.
A 47 . §-hoz
Az állami követelés ellenében kincstári tulajdonba kerülõ vagyon
értékesítésébõl származó bevétel az állami követelés rendezésére szolgál,
ezért szükséges, hogy az e rendezést korlátozó elõírás (e vagyon rendelt
vagyonként való kezelése) hatályon kívül kerüljön.
Az államot megilletõ követelések be nem fizetett közterhek fejében kerültek
állami tulajdonba ezért az ilyen követelések értékesítésébõl - amelyet
megállapodás alapján az ÁPV Rt. végez - származó bevétel a központi
költségvetést illeti, az ÁPV Rt. privatizációval összefüggõ befizetési
kötelezettségétõl függetlenül.
A 48. §-hoz
A módosításra az eredeti rendelkezés egységes értelmezése érdekében van
szükség.
A 49. §-hoz
A központi költségvetés és az MNB közötti finanszírozási kapcsolat
átalakításával az államadósság egy jelentõs hányada devizaadósság lesz, ami
szükségessé teszi, hogy a Kincstár a ne csak a belföldi másodlagos
állampapírpiacot szervezhesse, hanem tehessen a külföldi adósság másodlagos
piacát javító intézkedéseket is. A deviza adósságnak a forintadóssághoz képest
nagyobb árfolyam- és kamatkockázata van, amelynek ésszerû csökkentése
érdekében szükséges a Kincstár által végezhetõ mûveletek bõvítése az adósság
kockázatait csökkentõ ügyletekkel.
Az 50. §-hoz
A javasolt kiegészítést az indokolja, hogy ily módon érdemibb információ
nyerhetõ a többéves kihatással járó döntésekrõl és a közvetett támogatásokról.
Az 51. §-hoz
A 116. §-sal kapcsolatos felsorolásban a 3. pont nem értelmezhetõ, ezért
javasoljuk - szövegszerû megfogalmazással helyettesítve - elhagyni. A javasolt
módosítás utal arra az értelemszerû eltérésre, ami az önkormányzati és a
központi költségvetési mérlegek között fennáll azonos típusú, illetve
adattartalmú mérlegek esetén is. A további javasolt kiegészítést az indokolja,
hogy ily módon érdemibb információ nyerhetõ a többéves kihatással járó
döntésekrõl és a közvetett támogatásokról
Az 52 . §-hoz
A javaslat pontosítja az Állami Számvevõszék ellenõrzési feladatait a helyi
önkormányzatok vonatkozásában.
A kormányzati ellenõrzési szerv hatáskörét indokolt kibõvíteni a központi
költségvetésbõl és az alapokból juttatott pénzeszközök államháztartáson kívüli
felhasználásának ellenõrzésével, mert ezzel lehetõvé válik a központi
(kormányzati) döntéssel államháztartáson kívülre juttatott közpénzek
felhasználásának kormányzati szintû kontrollja; valamint - ugyanebbõl az okból
- a nemzetközi szerzõdések alapján kapott támogatások és segélyek
felhasználására.
Az 53. §-hoz
A Munkaerõpiaci Alap tripartit irányítása az elkülönített állami alapok
általános szabályaitól eltérõ megoldást tesz szükségessé az illetékes
miniszternek az Alappal való rendelkezési jogosítványai tekintetében.
Az 54. §-hoz
A módosítást a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi irányításával, a Magyar
Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvényben foglalt, illetve a
társadalombiztosítási pénzügyi alapokra és költségvetési szervekre vonatkozó
sajátos gazdálkodási rendelkezésekkel való összhang biztosítása indokolja.
A (2) bekezdés p)-sz) pontokban megfogalmazott módosítás a megelõzõ
rendelkezésekben szabályozott hatásköröknek megfelelõen hatalmazza fel a
Kormányt a rendelet-alkotásra.
Az 55. §-hoz
A javaslat - a törvény által biztosított egyetértési jogot nem érintve -
véleményezési jogot biztosít a társadalombiztosítási önkormányzatok
közgyûlésének a társadalombiztosítást érintõ kérdéseket tartalmazó
jogszabályok vonatkozásában.
A javaslat az államháztartásról szóló törvénnyel összhangban kötelezõvé teszi
az önkormányzatok számára a társadalombiztosítási alapok költségvetése és
zárszámadása készítésének, valamint a költségvetésük tartaléka
felhasználásának eljárási szabályait
A javasolt módosítás az Áht-ban rögzített szabályokkal teremti meg az
összhangot.
A javaslat összehangolja az Öit. rendelkezéseit az Áht 38/A. §-ában foglalt
szabályozással.
Az 56. §-hoz
A javaslat biztosítja az összhangot az államháztartási törvényben
megfogalmazott szabályokkal.
Az 57. §-hoz
A területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény
hatályos rendelkezései alapján önálló jogi személyként létrejövõ megyei és
regionális területfejlesztési tanácsok nem sorolhatók be egyetlen létezõ jogi
szervezeti sémába sem. Mûködésükkel kapcsolatos gazdálkodásuk szempontjából
azonban mindenképpen szükséges beilleszteni õket valamely létezõ rendszerbe.
Tekintettel arra, hogy a tanácsok mûködésével kapcsolatos költségek fedezete
döntõen államháztartási forrásokból származik, továbbá igen jelentõs
nagyságrendû közpénzek felett rendelkeznek, gazdálkodásukra - célszerûen - a
költségvetési szervek gazdálkodásának szabályait kell az értelemszerû
eltérések mellett is irányadónak tekinteni.
A javaslat rendezi - a területfejlesztésért felelõs miniszterhez telepítve - a
tanácsok beszámolási kötelezettségét is, figyelemmel a Kormány számára is
elõírt beszámolási kötelezettségre, anélkül azonban, hogy a miniszternek a
tanácsok tekintetében felügyeleti jogosítványokat adna.
Az 58. §-hoz
A javaslat az Áht. egyes új elõírásait már az 1996. évi zárszámadás során is
alkalmazni rendeli.
A Munkaerõpiaci Alap kincstári körbe tartozását az államháztartásról szóló
törvény módosításáról szóló 1995. évi CV. törvény 115. § (1) bekezdésének b)
pontja alapján egyedi megállapodással is szabályozni kell. A javaslat a
megállapodás megkötésének határidejét rögzíti.
A társadalombiztosítás információs rendszerének csak a társadalombiztosítási
önkormányzatokkal együttmûködve, az államháztartás pénzügyi információs
rendszerével összehangoltan lehet korszerûsíteni, e korszerûsítésnek a
felelõse, csak az államháztartás pénzügyi információs rendszeréért felelõs
Kormány lehet.
Az államháztartási törvény biztosítja a társadalombiztosítási alapok számára a
Kincstári Egységes Számla folyamatos igénybevételét, évközi hiányuk fedezésére
az ellátások állami garanciája alapján. Indokolatlan emiatt a
társadalombiztosítási alapoknál a likviditási tartalék képzése, továbbá a
valós tartalék funkciót be nem töltõ - csak számvitelileg értelmezhetõ -
befektetések hozama tartalék és tartósan befektetett eszközök törvényben
rögzített elkülönítése. A javaslat ezek megszüntetésérõl rendelkezik.
Az (5)-(7) bekezdésekben foglalt javaslat a társadalombiztosítás pénzügyi
alapjainak 1997. január 1-jétõl megszûnõ tartalékaival összefüggõ átmeneti
intézkedéseket szabályozza.