Magyar Köztársaság Kormánya

T/3407.. számú

törvényjavaslat

a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról

szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról

Elõadó: dr. Medgyessy Péter

pénzügyminiszter

1996. november

1996. évi......törvény

a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról

szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról

1. §

A csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991.

évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 3. § (1) bekezdésének c) pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

" c) hitelezõ: a csõdeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás

kezdõ idõpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerõs és végrehajtható

bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, vagy az adós

által elismert, lejárt pénzkövetelése van, továbbá a csõdeljárásban az is,

akinek a csõdeljárás kezdõ idõpontjában még le nem járt, de az adós által

elismert pénzkövetelése van. A végelszámolási eljárásban hitelezõ mindenki,

akinek a gazdálkodó szervezettel szemben pénzkövetelése van. A felszámolás

kezdõ idõpontja után hitelezõ mindenki, akinek az adóssal szemben

pénzkövetelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette."

2. §

A Cstv. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Minden gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány alakítható. A

választmány megalakításának feltétele, hogy azt legalább a - 28.§ (2)

bekezdésének f) pontja, illetve a 68. § (1) bekezdése szerint - bejelentkezett

hitelezõk egyharmada hozza létre és ezek a hitelezõk rendelkezzenek a

bejelentett hitelezõi követelések legalább egyharmadával. E hitelezõk maguk

közül háromtagú választmányt választanak. A választmány jogosultságait,

képviseletét és mûködési rendjét a hitelezõk egymás között megállapodásban

rögzítik. A hitelezõ a választmány létrejöttét követõen is csatlakozhat a

választmányt létrehozó hitelezõkhöz, ha elfogadja a megállapodásban

foglaltakat."

3. §

(1) A Cstv. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Nincs helye felülvizsgálati kérelemnek

a) a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét megállapító és felszámolását

elrendelõ (27. § (1) bekezdés); valamint

b) a felszámolási eljárás befejezésérõl szóló (60. § (1)-(2) bekezdés)

jogerõs határozat ellen."

(2) A Cstv. 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A csõdeljárásban az adóst, a hitelezõt és a vagyonfelügyelõt, a

felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezõt, és a felszámolót, a

végelszámolási eljárásban pedig a gazdálkodó szervezetet, a hitelezõt és a

végelszámolót kell félnek tekinteni. Ha a vagyonfelügyelõ vagy a felszámoló

tevékenysége vagy mulasztása miatt benyújtott kifogás elbírálása harmadik

személy jogát is érinti, e harmadik személy is félnek minõsül."

4. §

(1) A Cstv. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

" (1) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, a kérelem

benyújtására a 8. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók. Az adósnak a

kérelemben be kell jelentenie a számláit vezetõ valamennyi pénzintézet nevét

és az ott vezetett számlák számát, ideértve a kérelem benyújtását követõen

nyitott számlák számát is."

(2) A Cstv. 24. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejûleg nyilatkoznia kell

arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot (26. § (3) bek.),

illetve be kell jelentenie a számláit vezetõ valamennyi pénzintézet nevét és

az ott vezetett számlák számát - ideértve a kérelem kézhezvételét követõen

nyitott számlák számát is - továbbá koncesszió esetén tájékoztatnia kell a

koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról."

5. §

(1) A Cstv. 27/A. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(3) A nem természetes személy felszámoló az adós felszámolásának

lefolytatására felszámolóbiztost nevez ki, aki a felszámolóval létesített

munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, annak

nevében jár el.

(4) Nem jelölhetõ ki felszámolónak az, aki maga vagy akinek tulajdonosa az

adós tulajdonosa vagy hitelezõje, továbbá ezek vezetõ tisztségviselõje vagy

közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont). E szabályokat a

felszámolóbiztosra is megfelelõen alkalmazni kell."

(2) A Cstv. 27/A. §-a a következõ (5)-(7) bekezdéssel egészül ki, egyben

a jelenlegi (5) bekezdés számozása pedig (8) bekezdésre változik:

"(5) A felszámoló a kijelölést tartalmazó végzés kézhezvételétõl - illetve ha

a kizárási ok késõbb következik be, annak bekövetkeztétõl - számított 3 napon

belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha kizárási ok áll fenn. A felszámoló

a kijelölést csak ebben az esetben utasíthatja vissza. Ha a felszámoló a

kizárási ok bejelentését elmulasztja, a bíróság kezdeményezheti a felszámolói

névjegyzékbõl való törlését. A felszámoló a jogerõs végzés kézhezvételét

követõ harminc napon belül köteles a kijelölt felszámolóbiztos nevét és

lakóhelyét bejelenteni a cégbíróságnak.

(6) Ha a kijelölést követõen a bíróság megállapítja, hogy a felszámolóval -

illetve a felszámolóbiztossal - szemben kizárási ok áll fenn, vagy a

felszámolót a felszámolói névjegyzékbõl törölték, illetve a felszámoló

szervezet ellen felszámolás vagy végelszámolás indult, a bíróság a

felszámolót hivatalból felmenti, egyidejûleg új felszámolót jelöl ki.

(7) A (6) bekezdésben foglaltak szerint jár el a bíróság akkor is, ha a

felszámoló súlyosan vagy ismétlõdõen megsérti a jogszabályokat, vagy a

természetes személy felszámoló munkáját egészségi vagy egyéb okok miatt nem

tudja elvégezni. A bíróság határozata ellen a felszámoló fellebbezéssel élhet,

amelyet a másodfokú bíróság soron kívül bírál el."

6. §

(1) A Cstv. 28. §-a (2) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki, egyben a

jelenlegi h) pont jelölése i) pontra változik:

(A közzétételnek tartalmaznia kell:)

"h) a 46. § (7) bekezdésében meghatározott elkülönített számla számát;"

(2) A Cstv. 29. §-a a következõ e) és h) ponttal egészül ki:

(A felszámolás elrendelésérõl a bíróság értesíti:)

"e) a bíróság Gazdasági Hivatalát,

h) a területileg illetékes földhivatalt."

7. §

(1) A Cstv 31. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

(A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetõje köteles)

" a) a felszámolás közzétételét megelõzõ nappal záróleltárt, valamint éves

beszámolót, egyszerûsített éves beszámolót, vagy egyszerûsített mérleget (a

továbbiakban: tevékenységet lezáró mérleg) továbbá adóbevallást és az eredmény

felosztása után zárómérleget készíteni és azt a felszámolás közzétételét

követõ 45 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni. "

(2) A Cstv. 31. § (1) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki:

(A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetõje köteles)

"f) a felszámolás elrendelésérõl az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában

meghatározott követelések jogosultjait haladéktalanul tájékoztatni."

(3) A Cstv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A bíróság az adott gazdálkodó szervezettõl a felszámolás kezdõ idõpontját

megelõzõ évben felvett jövedelemnek 50%-ig vagy - ha a vezetõ jövedelme nem

állapítható meg - 1 millió Ft-ig terjedõ pénzbírsággal sújthatja a gazdálkodó

szervezet vezetõjét, aki a 31. §-ban foglalt kötelezettségét elmulasztotta

vagy valótlan adatokat közölt, akkor is, ha már nem áll az adósnál

munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyban,

tagsági viszonyban vagy vezetõi tisztségviselõi minõsége megszûnt."

8. §

A Cstv. 34. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A felszámoló kérelemre köteles tájékoztatást adni a 8. § (1) bekezdésében

meghatározott szervek képviselõjének, hogy kik, és milyen összegre nyújtottak

be hitelezõi igényt, azokat a felszámoló elfogadta-e és hova sorolta be,

valamint köteles tájékoztatást adni az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban

felsorolt követelések összegérõl és jogosultjairól. A képviseleti

meghatalmazást közokirat, vagy teljes bizonyító erejû magánokirat formájában

kell a felszámolóhoz benyújtani."

9. §

A Cstv. 35. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A pénztartozások után

a) az eredeti lejárati idõig szerzõdéses kamat; és

b) az eredeti lejárati idõtõl a kiegyenlítésig vagy legfeljebb a felszámolási

zárómérleg elkészítésének idõpontjáig késedelmi kamat és késedelmi pótlék,

továbbá pótlék és bírság jellegû tartozás érvényesíthetõ."

10. §

A Cstv. 36. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"36. § A felszámolás során csak olyan követelés számítható be, amelyet a

felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és amelynek tekintetében a

felszámolás kezdõ idõpontját - vagy ha a követelés késõbb keletkezett, a

keletkezését - követõen nem került sor engedményezésre."

11. §

A Cstv. 37. §-a a következõ (2)-(3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A felszámolás alatt keletkezett és felszámolási költségnek nem minõsülõ

követelések tekintetében - ha a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották

be - a hitelezõi igényt a követelés esedékessé válásától számított 40 napon

belül kell a felszámolónak bejelenteni, aki a követelést a - 28. § (2)

bekezdés f) pontjában foglalt - határidõn belül benyújtott hitelezõi igények

között veszi nyilvántartásba. A 40 nap elteltével, de 1 éven belül bejelentett

igények nyilvántartásba vételére és kielégítésére az (1) bekezdés az

irányadó.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt esetekben az egy éves határidõ

elmulasztása jogvesztéssel jár."

12. §

A Cstv. 38. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

" 38. § (1) Az adós ellen a felszámolás kezdõ idõpontjában folyamatban lévõ -

a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos - végrehajtási eljárásokat

a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell

szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, de még ki nem fizetett

pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadni. Az adós ingatlanán

fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezdõ idõpontjában megszûnik.

(2) A felszámolás kezdõ idõpontja elõtt indult peres és nemperes eljárások a

korábban eljáró bíróság elõtt folytatódnak. A pénzkövetelés érvényesítése

céljából a felszámolás kezdõ idõpontja elõtt indított eljárás a hitelezõt nem

mentesíti a 28. §. (2) bekezdésének f) pontjában foglalt kötelezettség

teljesítése alól. A 46. § (7) bekezdésében foglalt befizetési kötelezettségnek

a hitelezõ pernyertessége esetén - ha a hitelezõ követelését a felszámolás

során érvényesíteni kívánja - haladéktalanul eleget kell tenni.

(3) A felszámolás kezdõ idõpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a

felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a

felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni azzal, hogy a hitelezõ -

a gazdálkodó szervezet által indított perben - a gazdálkodó szervezettel

szemben a felszámolás kezdõ idõpontjában fennálló követelését beszámítási

kifogásként érvényesítheti, feltéve, hogy a követelés jogosultja a felszámolás

kezdõ idõpontjában is a hitelezõ volt.

(4) Az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és

terhelési tilalom, valamint a visszavásárlási és vételi jog - kivéve a

lízingszerzõdésen alapuló vételi jogot - a felszámolás kezdõ idõpontjában, a

zálogjog a vagyontárgy értékesítésével megszûnik. A szükségessé vált törlést

az ingatlannyilvántartásban - a felszámoló által megküldött értékesítési

jegyzõkönyv vagy adás-vételi szerzõdés alapján - a földhivatal végzi.

(5) Ha az adós valamely kötelezettség biztosítására a felszámolás kezdõ

idõpontja elõtt óvadékot nyújtott, a felszámolás kezdõ idõpontjában az óvadéki

szerzõdés megszûnik, és az óvadék tárgyát képezõ vagyont a felszámoló részére

ki kell adni."

13. §

(1) A Cstv. 39. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A hitelezõi választmány megalakítása céljából a felszámoló a felszámolást

elrendelõ végzés közzétételi idõpontjától számított 90 napon belül köteles az

ismert hitelezõket összehívni."

(2) A Cstv. 39. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A felszámoló köteles legalább 15 nappal megelõzõen tájékoztatni a

választmányt az általa megkötendõ - a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó

- szerzõdésekrõl, a hatályos szerzõdések felmondásáról, valamint készleteinek

selejtezésérõl azzal, hogy arra a közléstõl számított 8 napon belül

észrevételt tehet. A felszámoló kivételesen indokolt esetben e határidõktõl

eltérhet. A felszámoló a hitelezõi választmánynak köteles félévenként

elszámolást és jelentést küldeni a felszámolási költségek alakulásáról."

14. §

A Cstv. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A hitelezõ a felszámolást elrendelõ végzés közzétételének idõpontjától, a

felszámoló pedig a felszámolás kezdõ idõpontjától számított 90 napon belül a

bíróság (6. § (1) bek.) elõtt keresettel megtámadhatja az adósnak a

felszámolási eljárás megindítását megelõzõ 180. napot követõen megkötött

szerzõdését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya

a) az adós vagyonából történõ ingyenes elidegenítés illetve a vagyont

terhelõ ingyenes kötelezettségvállalás; vagy

b) a harmadik személy javára feltûnõen aránytalan értékkülönbözettel megkötött

visszterhes jogügylet."

15. §

A Cstv. 41. §-a (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyben

a 41. § a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"41. § (1) A felszámolást elrendelõ végzés közzétételét követõ 40 nap eltelte

után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezõk és az adós között

bármikor helye van egyezségnek.

(2) Az egyezség elõkészítése és annak megkötése esetén a gazdálkodó

szervezetet megilletõ jogokat a 8. § (1) bekezdésben felsorolt szervek

gyakorolják. E szervek az egyezség feltételeire vonatkozó határozatukat olyan

eljárás keretében hozzák meg, amelyet a gazdálkodó szervezetre vonatkozó külön

jogszabály a megszûnésrõl szóló döntéshez elõír. Az egyezségi tárgyaláson és

az egyezséget tartalmazó okirat aláírásakor a 8. § (1) bekezdésében felsorolt

szervek képviselõje jár el. A képviseleti meghatalmazást közokiratba, vagy

teljes bizonyító erejû okiratba kell foglalni. Az egyezségkötés elõkészítése

érdekében a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szerv a felszámolótól a 34. §

(3) bekezdésében meghatározott adatokon túlmenõ tájékoztatást is kérhet.

(5) A bíróság az adós kérelmére, a kérelem beérkezését követõen 60 napon

belül egyezségi tárgyalást tart, melyre az adóst, a felszámolót és az egyezség

megkötésére jogosult hitelezõket idézi a fizetõképesség helyreállítására

alkalmas program és az egyezségi javaslat, valamint a hitelezõk felsorolásának

kézbesítésével."

16. §

A Cstv. 44. §-a a következõ (2)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A felszámoló az egyezségkötés napjával köteles az 52. § (3) bekezdése

szerinti felszámolási zárómérleget és az 52. § (4) bekezdése szerinti bevétel-

költségkimutatást elkészíteni és azt az adóhatóságnak az egyezségkötést követõ

30 napon belül átadni.

(3) Az egyezségkötés idõpontjában vitatott követeléssel rendelkezõ hitelezõnek

járó, a saját csoportja szerinti kielégítésnek megfelelõ összeget elkülönítve

kell kezelni. Ez a hitelezõ az egyezségkötésben nem vehet részt, követelését

az egyezség létrejötténél figyelembe vehetõ követelések (1) bekezdés szerinti

számításánál nem kell figyelembe venni, de a követelése fennállásának jogerõs

bírósági megállapítása esetében a kényszeregyezség rá is kihat.

(4) A vitatott követeléssel rendelkezõ hitelezõ részére a (3) bekezdés szerint

jutó vagyonhányadot a jogvita jogerõs befejezését követõen kell kiadni,

feltéve, hogy a követelés fennállását jogerõs bírósági határozat

megállapította. A vagyonhányad kezelésével kapcsolatos esetleges költségeket a

vagyonhányadból kell fedezni. A vagyon kiadásakor a hitelezõ részére

elszámolást kell átadni a vagyonnal kapcsolatos bevételekrõl és kiadásokról.

Ha az egyezség megkötése után kiderül, hogy a hitelezõ követelése alaptalan

volt, úgy a külön kezelt vagyonhányadot a csoporton belüli többi hitelezõ

között kell felosztani követelésük arányában, teljes kielégítésük erejéig. E

felosztásért a gazdálkodó szervezet a felelõs."

17. §

(1) A Cstv. 46. §-a a következõ (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki, egyben a

jelenlegi (3)-(4) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre változik:

"(3) Ha a hitelezõk választmányt alakítottak, a felszámoló az adós gazdasági

tevékenységének felszámolás alatti továbbfolytatásához köteles megszerezni a

választmány hozzájárulását a felszámolás közzétételét követõ 120 napon belül.

Ha a választmány késõbb jön létre, a hozzájárulást a választmány

megalakulásának bejelentésétõl számított 60 napon belül kell beszerezni.

(4) A választmány (3) bekezdés szerinti hozzájárulása egy évre szól. Ha a

felszámoló az egy év elteltével tovább akarja folytatni a tevékenységet, meg

kell szereznie ehhez a választmány jóváhagyását, legkésõbb az egy év elteltét

megelõzõ 30 napon belül."

(2) A Cstv. 46. §-a a következõ (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az (5) bekezdésben meghatározott követelések - kivéve az 57. § (1)

bekezdés a) és c) pontjában foglalt követeléseket - nyilvántartásba

vételének a feltétele, hogy a hitelezõ a követelése 1 %-át, de legalább 1000,-

Ft-ot és legfeljebb 100.000,- Ft-ot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt

elkülönített számlára - a bírósági ügyszámra hivatkozással - befizessen és ezt

a felszámolónak igazolja. A hitelezõk által befizetett összeget, mint

hitelezõi követelést az 57. § (1) bekezdésének f) pontja szerint kell

besorolni. A Gazdasági Hivatal a felszámolót félévente tájékoztatja a számlán

lévõ összeg nagyságáról.

(8) Ha a bejelentett követelést a felszámoló elismeri - de a hitelezõ nem

kívánja a

(7) bekezdésben foglalt összeget az elkülönített számlára befizetni - a

hitelezõ kérésére a felszámoló az elismert követelésrõl köteles haladéktalanul

kiadni a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 5. § (13)

bekezdésében foglalt nyilatkozatot, feltéve, hogy a felszámolás kezdõ

idõpontját követõen a bejelentett követelést nem engedményezték."

18. §

A Cstv. 47. §-a a következõ (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A felszámolás kezdõ idõpontjától - a jogszabályok, a kollektív szerzõdés

és a belsõ szabályzatok keretei között - a felszámoló gyakorolja a munkáltatói

jogokat és teljesíti a kötelezettségeket.

(6) A felszámoló a felszámolás kezdõ idõpontját követõen a munkabérek

emelésére csak a választmány egyetértésével vállalhat új kötelezettséget."

19. §

(1) A Cstv. 49. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"49. § (1) A felszámoló az adós vagyontárgyait köteles nyilvánosan

értékesíteni a forgalomban elérhetõ legmagasabb áron. A felszámoló az

értékesítést pályázat, vagy árverés keretében végzi. Ezen eljárások

alkalmazásától csak akkor tekinthet el a felszámoló, ha ehhez a választmány

hozzájárul, vagy ha a várható bevételek nem fedezik az értékesítés

költségeit, vagy ha a várható bevételek és az értékesítés elõrelátható

költségei közötti különbség kevesebb, mint százezer forint. Ebben az esetben a

felszámoló az értékesítés egyéb nyilvános formáját is alkalmazhatja a

kedvezõbb eredmény elérése érdekében.

(2) Az értékesítést - ha a választmány ettõl eltérõen nem rendelkezik - a

felszámolás közzétételének idõpontjától számított 120 napon belül kell

megkezdeni.

(3) Az értékesítésen a felszámoló, a vagyonfelügyelõ, annak tulajdonosa

(tagja, részvényese, létesítõje), illetve annak vezetõ tisztségviselõje,

valamint ezek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont) tulajdonjogot vagy

más jogot nem szerezhet.

(4) A tulajdonjogot szerzõ a nyilvános értékesítésen az adóssal szemben

beszámítással nem élhet.

(5) Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az e törvényben foglalt

- az értékesítés formáira és a közjegyzõ igénybevételére vonatkozó -

rendelkezéseknek nem tesz eleget, az érdekelt fél az értékesítéstõl

számított 30 napon belül az értékesítés - így különösen a pályázat, árverés -

eredményeként megkötött adásvételi szerzõdést a bíróságnál (6. § (1) bek.)

keresettel megtámadhatja. E határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár.

(6) Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az elõvásárlási jog

figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az

elõvásárlásra jogosult az (5) bekezdésben foglalt jogvesztõ határidõ alatt

keresetével a bírósághoz (6. § (1) bek.) fordulhat."

(2) A Cstv. a következõ 49/A.-49/C. §-sal egészül ki:

"49/A. § (1) A felszámoló a nyilvános pályázati felhívást a Cégközlönyben - a

pályázatok benyújtására megállapított kezdõ idõpontot legalább 15 nappal

megelõzõen - teszi közzé, amelynek tartalmaznia kell:

a) az értékesítésre kerülõ vagyon megjelölését,

b) az értékesítés feltételeit,

c) az ajánlatok benyújtásának formáját, idõpontját, az átvétel és az

elbírálás módját,

d) a részletes pályázati feltételeket tartalmazó dokumentum átvételének és

az információ kérésének módját.

(2) A felszámoló az ajánlatok felbontását közjegyzõ jelenlétében köteles

lefolytatni. A közjegyzõ az eljárásról jegyzõkönyvet készít. A felszámoló a

pályázat értékelését és annak eredményét jegyzõkönyvbe foglalja, amelyet

megküld a választmánynak.

(3) A jegyzõkönyvek megtekintését - kérésre - bármely hitelezõ részére

lehetõvé kell tenni.

(4) A felszámoló a pályázatot megfelelõ ajánlat hiányában eredménytelennek

nyilváníthatja és új pályázatot írhat ki.

49/B.§ (1) Az árverést a felszámoló árverési hirdetménnyel tûzi ki és ebben

feltünteti:

a) az adós nevét és székhelyét;

b) az árverés helyét és idejét;

c) az árverésre kerülõ vagyontárgyakat és becsértéküket;

d) ingóság árverése esetén azt, hogy az ingóságot az árverés elõtt hol és

mikor lehet megtekinteni;

e) ingatlan árverése esetén

ea) az ingatlan-nyilvántartási adatokat,

eb) az ingatlan tartozékait, az épületnél jellemzõ sajátosságokat, továbbá

beköltözhetõ vagy lakott állapotát,

ec) az árverési elõleg összegét és

f) az egyéb lényeges körülményeket.

(2) A felszámoló az árverési hirdetményt az árverést megelõzõen legalább 15

nappal a Cégközlönyben közzéteszi.

(3) Ha az árverésen a felajánlott vételár nem éri el a becsértéket, azt

legfeljebb a becsérték feléig le lehet szállítani.

(4) Ingatlanra az árverezhet, aki elõlegként az ingatlan becsértékének 5 %-át

legkésõbb az árverés megkezdése elõtt a felszámolónál letétbe helyezi. A vevõ

köteles a teljes vételárat az árveréstõl számított 60 napon belül az adós

számlájára befizetni. Ha ezt a vevõ elmulasztja, az elõlegét elveszti. Az

ingatlan árverésen történõ értékesítése - ha e törvény másként nem rendelkezik

- nem érinti harmadik személynek az árverés idõpontjában az ingatlanra

bejegyzett és az ingatlannyilvántartáson kívül fennálló jogait. Ha a 49. §

(5)-(6) bekezdésében foglaltak szerint per indult, annak jogerõs befejezéséig

a befizetett összeget elkülönített, kamatozó számlán kell tartani.

(5) Ingóság árverezése esetén a legtöbbet ajánló köteles a vételárat azonnal

kifizetni. Ha a vevõ a vételárat nem fizeti ki, az ingóságot tovább kell

árverezni, kivéve, ha az árverési hirdetményben a felszámoló a vagyontárgy

értékére tekintettel a kifizetésre legfeljebb 60 napos határidõt állapított

meg. A fizetést elmulasztó vevõ nem vehet részt a vagyontárgy további

árverezésében.

(6) A felszámoló az árverést közjegyzõ jelenlétében köteles lefolytatni, a

közjegyzõ az árverésen jegyzõkönyvet készít, amelyrõl az árverési vevõknek

másolatot kell adni.

49/C. § (1) Az értékesítési eljárás során a vagyontárgyra - a más jogszabályon

alapuló elõvásárlási jogokat követõen - az adós tagját (részvényesét)

elõvásárlási jog illeti meg. A természetvédelmi oltalom alatt álló területek

valamint a mûemlékek értékesítése esetén a Környezetvédelmi és

Területfejlesztési Minisztériumot mindenki mást megelõzõen illeti meg az

elõvásárlási jog.

(2) Az elõvásárlásra jogosult jogát a nyilvános értékesítésen gyakorolhatja

oly módon, hogy a véglegesen kialakult vételár ismeretében nyilatkozik vételi

szándékáról."

20. §

(1) A Cstv. 50. § (1) bekezdése a következõ mondatokkal egészül ki:

" A közbensõ mérleg tartalmazza a gazdálkodó szervezet tevékenységet lezáró

mérlegének adatait az 52. § (3) bekezdésében, a bevételek és költségek

alakulásáról készített kimutatást az 52. § (4) bekezdésében meghatározott

bontásban. A szöveges jelentésnek tartalmaznia kell a tevékenységet lezáró

mérleg és a közbensõ mérleg eltéréseinek, valamint a bevételek és költségek

alakulásának részletes magyarázatát.

(2) A Cstv. 50. §-a (5) és (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések

lépnek:

"(5) A közbensõ mérleget, a bevételek és költségek alakulásáról készített

kimutatást és a hitelezõk részbeni kielégítésének sorrendjét és összegét

tartalmazó részleges vagyonfelosztási javaslatot a felszámoló köteles a

hitelezõknek - választmány alakítása esetén a választmánynak - megküldeni

azzal, hogy arra 15 napon belül észrevételt tehetnek. Az (1) bekezdésben

meghatározott iratokat a bíróság részére jóváhagyás végett be kell mutatni a

hitelezõk (választmány) véleményét is csatolva.

(6) A bíróság a közbensõ mérleget 30 napon belül végzéssel jóváhagyja vagy

elutasítja. A jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A

bíróság a végzésben rendelkezik arról, hogy a közbensõ mérleg elkészítéséig

értékesített vagyontárgyakból és behajtott követelésekbõl együttesen befolyt

összeg 4%-át - az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebbõl eredõ

árbevétel 1%-át - a Gazdasági Hivatal által kezelt, elkülönített számlán lévõ

összegbõl a felszámoló részére utalják ki, ha a fenti összeg a számlán az

adós hitelezõinek befizetéseibõl rendelkezésre áll."

21. §

A Cstv. 51. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A felszámoló jogszabálysértõ intézkedése vagy mulasztása ellen a

tudomásszerzéstõl számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett fél a

felszámolást elrendelõ bíróságnál kifogással élhet. Az adós nevében kifogást a

8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselõje nyújthat be."

22. §

(1) A Cstv. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a

bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást,

zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít és mindezeket megküldi a

bíróságnak, az adóhatóságnak és a hitelezõknek, valamint intézkedik a

gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezésérõl."

(2) A Cstv. 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A felszámolás kezdõ idõpontjától számított két év elteltével a

felszámolási zárómérleg elkészítése kötelezõ, kivéve, ha az adós ellen folyó

per hitelezõje pernyertessége esetében - a hitelezõnek a kielégítési

sorrendben elfoglalt helyére tekintettel - mód van a hitelezõ követelésének

legalább részbeni kielégítésére."

23. §

(1) A Cstv. 54. §-a a következõ mondattal egészül ki:

" A felszámoló felelõssége az adósnak a felszámolás kezdõ idõpontjában

meglévõ - illetve a felszámolás alatt szerzett - vagyonára (4. § (2)

bek.)terjed ki."

(2) A Cstv. 56. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

" (3) Ha az eljárás befejezésekor az értékesítetlen vagyontárgyak között

zálogjoggal terhelt vagyontárgy is található, a vagyontárgyaknak a hitelezõk

közötti felosztásáról rendelkezõ végzés jogerõre emelkedésével a zálogjog

megszûnik. A szükséges földhivatali eljárás lefolytatása a bíróság végzése

alapján, hivatalból történik."

24. §

(1) A Cstv. 57. § (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

(A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a

tartozásokat a következõ sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:)

" g) késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegû

tartozás."

(2) A Cstv. 57. § (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

(A felszámolási költségek a következõk:)

"g) a felszámoló díja. (60. § (4) bek.)"

(3) A Cstv. 57. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

" (3) A munkáltató rendes felmondása esetén a munkavégzés alóli felmentési

idõre jutó átlagkereset és a végkielégítés összegébõl felszámolási költségként

legfeljebb olyan összeg vehetõ figyelembe, amely a munkavállalót a Munka

Törvénykönyve 92. § (2) bekezdése és 93. § (3) bekezdése, illetve a 95. §

alapján megilleti."

25. §

A Cstv. 59. § (2) és (3) bekezdései helyébe a következõ rendelkezés lép és

ezzel egyidejûleg e § a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

" (2) Ha a felszámoló díja a 4%-ot, - az adós felszámolás alatti

tevékenysége esetén az 1%-ot - meghaladja, a díjból a 4%-ot meghaladó

részt, illetve az 1%-ot meghaladó részt be kell fizetni a Fõvárosi Bíróság

Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára. A díjkiegészítési

számla javára befizetendõ összeggel szemben beszámításnak nincs helye.

(3) Ha a felszámoló díja nem éri el a 4%-ot, a bíróság a végzés jogerõre

emelkedését követõen értesíti a Fõvárosi Bíróság Gazdasági Hivatalát,

megjelölve a felszámoló nevét, székhelyét, és a részére átutalandó összeget,

amely a ténylegesen befolyt díj és a 4% közötti különbözet összege.

(4) A Fõvárosi Bíróság Gazdasági Hivatala a különbözet kiutalását az

értesítés beérkezésétõl számított 15 napon belül teljesíti, kivéve ha a

díjkiegészítési számlán az értesítés kézhezvételének idõpontjában nincs meg a

szükséges pénzösszeg. Ebben az esetben a Gazdasági Hivatal az értesítésben

megjelölt felszámolókat, megfelelõ fedezet esetén - az értesítések beérkezési

sorrendjében - elégíti ki."

26. §

A 60. § a következõ (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A felszámolónak az 59. § (1) bekezdése szerint megállapított díját

elsõsorban a Gazdasági Hivatal által kezelt elkülönített számlán rendelkezésre

álló összegbõl kell megfizetni. Ha az adós hitelezõinek befizetése kevesebb,

mint az 59. § (1) bekezdése alapján megállapítható díj, a felszámoló a

különbözetet felszámolási költségként (57. § (2) bek. g) pont) érvényesítheti.

(5) Ha a (4) bekezdésben foglaltak alapján a felszámolónak kifizethetõ díj

meghaladja a 4 %-ot, illetve az 1 %-ot, a bíróság elrendeli, hogy a 4 %-ot ,

illetve az 1 %-ot meghaladó részt a Gazdasági Hivatal által kezelt, illetve az

adós számlájáról a Fõvárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett

díjkiegészítési számlára (59. § (2) bek.) utalják át. Errõl a bíróság a

végzése megküldésével mind a Gazdasági Hivatalt, mind a Fõvárosi Bíróság

Gazdasági Hivatalát értesíti.

(6) Ha a Gazdasági Hivatal által vezetett elkülönített számlán rendelkezésre

álló összeg a felszámoló díját meghaladja, a különbözetet az adós

hitelezõinek befizetésük arányában vissza kell fizetni."

27. §

A Cstv. 61. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

" (6) A 4. § (3) bekezdésének b) és d) pontjában továbbá (4) bekezdésében

meghatározott - a felszámolásba be nem vonható - vagyont a Kincstári Vagyoni

Igazgatóságnak kell átadni, térítés nélkül, könyvszerinti értékben, legkésõbb

a felszámolási zárómérleg jóváhagyását követõ 30 napon belül. Ha az állam - a

62. § (1) bekezdésben foglalt felelõssége alapján - ezen idõpont elõtt

megtéríti a vagyon értékét, a felszámoló köteles a pénzösszeg átutalását

követõen a vagyont haladéktalanul a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak átadni."

28. §

A Cstv. 62. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a

jelenlegi (2)-(4) bekezdések számozása (3)-(5) bekezdésre módosul:

" (2) Ha az állam az (1) bekezdésben foglalt felelõssége alapján a

járadékjellegû követelések jogosultjai részére a felszámolás során fizetést

teljesít, ezt az összeget - mint állami követelést - az 57. § (2) bekezdésének

c) pontjába tartozó hiteltartozásként kell nyilvántartásba venni és

kielégíteni, ha van rá vagyoni fedezet."

29. §

A Cstv. 63/A. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

" (3) Az írásbeli elõkészítés során a felszámolónak a hitelezõi igényt

bejelentett hitelezõket (választmányt) tájékoztatnia kell arról, hogy

egyszerûsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani. Fel

kell hívnia a hitelezõket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhetõ

vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok

szerinti lebonyolításához, úgy azt megfelelõ határidõn belül jelentsék be a

felszámolónak."

30. §

A Cstv. 65. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

" (4) A felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem kézhezvételét

követõen a jogutód nélküli megszûnést kimondó határozat meghozatalának nincs

helye."

31. §

A Cstv. 72. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyben a 72.

§ a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

" (2) Ha a végelszámoló megállapítása szerint a gazdálkodó szervezet vagyona

az ismert hitelezõk követeléseinek fedezetére sem elegendõ, köteles a

felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet haladéktalanul

elõterjeszteni és a felszámolás elrendelése esetén - a felszámolás kezdõ

idõpontját megelõzõ nappal - a 75. § (1) bekezdésében meghatározott

feladatoknak eleget tenni. Ebben az esetben a 8.§ (1) bekezdésében foglalt

szervek hozzájárulását nem kell beszerezni.

(3) Ha a végelszámolás megindulását követõen felszámolási eljárást

kezdeményeztek, a felszámolás elrendelése esetén a végelszámolási eljárás

megszüntetése érdekében a bíróság a cégbíróságot értesíti."

32. §

(1) A Cstv. 73. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

" (4) A végelszámolás kezdetét követõ egy év elteltével a végelszámolónak

tájékoztatót kell készítenie, melyben be kell mutatnia a végelszámolás alatt

álló gazdálkodó szervezet helyzetét, annak indokolását, hogy az eljárás

befejezésére miért nem kerül sor, továbbá tájékoztatást kell adni az eljárás

befejezésének várható idõpontjáról. A tájékoztatót a végelszámoló köteles

megküldeni a cégbíróságnak, illetve a gazdálkodó szervezet hitelezõinek

(választmánynak)."

(2) A Cstv. 73. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

" (5) A 34. §-nak a 8. § (1) bekezdésben meghatározott szervek tájékoztatására

vonatkozó, valamint a 33.§ (1) és (2) bekezdésének és az 51. §-nak a

rendelkezéseit a végelszámoló eljárása során is megfelelõen alkalmazni kell. A

kifogás elbírálására a cégbíróság jogosult."

33. §

(1) E törvény a kihirdetését követõ 90. napon lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépését követõen a Cstv.-nek - e törvény

hatálybalépésekor hatályos - összes rendelkezését az 1992. január 1. után

indult és folyamatban lévõ ügyekben is megfelelõen alkalmazni kell a (3) és

(4) bekezdésekben foglalt eltérésekkel, feltéve, hogy a korábban hatályos

törvényi rendelkezésben foglaltak szerinti intézkedés nem történt meg.

(3) Azokban a folyamatban lévõ eljárásokban, amelyek 1992. január 1-e után

indultak, a következõk szerint kell eljárni:

a) ha a 6. § (3) bekezdésnek a) pontjában meghatározott esetben nyújtottak be

felülvizsgálati kérelmet, a kérelem elbírálására az e törvény hatálybalépése

elõtt hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. Ez az elõírás irányadó az e

törvény hatálybalépése elõtt benyújtott és jogerõsen még el nem bírált

kifogásokra is;

b) a 37. § szerinti határidõn túli követelések tekintetében az 1 éves

jogvesztõ határidõ - ha a határidõ már lejárt vagy abból 1 hónapnál kevesebb

van hátra - e törvény hatálybalépésétõl számított 30 nap elteltével jár le;

c) e törvény hatálybalépésével egyidejûleg a felszámolás során még nem

értékesített vagyontárgyakat terhelõ vételi jog és visszavásárlási jog, az

1993. szeptember 2-a elõtt indult eljárásokban pedig az elidegenítési és

terhelési tilalom és a végrehajtási jog megszûnik;

d) a Cstv. 46. §-ának (7) bekezdésében foglalt rendelkezést a folyamatban lévõ

ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a felszámolást elrendelõ végzés közzététele

iránt a bíróság e törvény hatálybalépésekor még nem intézkedett;

e) a 17. §. (2) bekezdésében, a 35. § (2) bekezdésében és az 57. § (1)

bekezdésének g) pontjában szabályozott kérdésekben e törvény hatálybalépése

elõtt hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

f) a 57. § (3) bekezdése csak az e törvény hatálybalépését követõen esedékessé

vált kifizetésekre alkalmazható;

g) az adós gazdasági tevékenységének továbbfolytatásához a felszámoló a

hitelezõi választmány hozzájárulását csak e törvény hatálybalépését követõ 3

hónap elteltével köteles beszerezni, akkor is, ha a választmány a törvény

hatálybalépésekor már megalakult, vagy annak megalakítására a három hónap

határidõ alatt kerül sor;

h) a Cstv. 59. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha e

törvény hatálybalépésekor a zárómérleg benyújtására a bírósághoz még nem

került sor.

(4) Az 1993. szeptember 2.-a elõtt indult eljárásokban a 46. § (3)

bekezdésének - az 1993. évi LXXXI. törvénnyel hatályon kívül helyezett - a)

pontjába sorolt "ismert hitelezõi igények"-et a felszámoló köteles a

határidõben érkezett követelések közé besorolni és kielégíteni.

(5) Azokban az 1993. szeptember 2-a után indult és e törvény

hatálybalépésekor már jogerõsen lezárt felszámolási eljárásokban, amelyek

esetében a felszámoló díja nem érte el a 4%-ot - illetve egyszerûsített

felszámolás esetén a 400.000 Ft-ot - a felszámoló e törvény hatálybalépését

követõ 30 napon belül kérheti a bíróságtól, hogy a ténylegesen befolyt díj és

a 4%, - illetve 400.000 Ft - közötti különbözetet részére a Fõvárosi Bíróság

Gazdasági Hivatala által kezelt díjfedezeti alap terhére fizessék ki. A

határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár. A különbözet kiutalásának forrása

kizárólag a díjfedezeti alapban az e törvény hatálybalépését megelõzõ napon

rendelkezésre álló összeg lehet. A felszámolónak a kérelem benyújtásakor

igazolnia kell, hogy eleget tett a Cstv. - az e törvény hatálybalépését

megelõzõen hatályos - 59. §-ának (2) bekezdésében meghatározott befizetési

kötelezettségeinek. Ebben az esetben a bíróság értesíti a Fõvárosi Bíróság

Gazdasági Hivatalát, megjelölve a felszámoló nevét, székhelyét és a részére

átutalandó összeget. A Fõvárosi Bíróság Gazdasági Hivatala a követeléseket e

törvény hatálybalépésétõl számított 90 napon belül összesíti. Ha az Alapban

nem áll rendelkezésre a követelések teljes kielégítéséhez szükséges

pénzösszeg, a felszámolókat követelésük arányában kell kielégíteni.

34. §

(1) A Cstv. 1. §-ának (4) bekezdésében, a 66. § (2) bekezdésének a) pontjában,

a 73. § (1)-(2) bekezdésében és a 74. §-ban az "adós" megnevezés helyébe a

"gazdálkodó szervezet" megnevezés lép; a 9. § (1) bekezdésében a "15 napon

belül" szövegrész helyébe a "30 napon belül" szövegrész lép; a 17. § (2)

bekezdésében az "1,5%-a" szövegrész helyébe az "1%-a" szövegrész lép; a 26.§

(4) bekezdésében a "9. § (4) bekezdésében meghatározott arányú" szövegrész

helyébe a "felszámolási eljárás lefolytatását kérõ" szövegrész lép; a 27. §

(2) bekezdésének a) pontjában a "nem vitatott" szövegrész helyébe az

"elismert" szövegrész lép; a 28. § (2) bekezdés f) pontjában, a 37. § (1)

bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, a 66. § (2) bekezdés c) pontjában és a

68. § (1) bekezdésében megjelölt 30 napos határidõ 40 napra változik; a 46. §

átszámozott új (6) bekezdésében " a (3) bekezdés" szövegrész helyébe "az (5)

bekezdés" szövegrész lép; az 50. § (2) bekezdésében a "számított egy év

elteltével" szövegrész helyébe az "évente" szövegrész lép; az 51. § (2)

bekezdésében a "8 napon belül" szövegrész helyébe a "soron kívül" szövegrész

lép, az 57. § (1) bekezdésének e) pontjában a "(2) bekezdés e) pontja"

szövegrész helyébe "a (2) bekezdés c) pontja" szövegrész lép; az 59. § (1)

bekezdésében az "500.000 Ft, lakásszövetkezet esetében 50.000 Ft" szövegrész

helyébe a "300.000 Ft" szövegrész lép; a 74. §-ban a "49. §-ában" szövegrész

helyébe a "47. § (5) bekezdésében" szövegrész lép;

(2) A 46. § (2) bekezdésében "A felszámoló megállapítja a felszámolás

végrehajtásához szükséges költségeket és ütemtervet" szövegrész helyébe a "A

felszámoló nyitó felszámolási mérleget készít, megtervezi a felszámolás

végrehajtásához szükséges költségeket és ütemtervet készít" szövegrész lép;

az 52. § (3) bekezdésében a "zárómérleg vagy záró egyszerûsített mérleg"

szövegrész helyébe a "felszámolási zárómérleg" szövegrész lép; az 52. § (5)

bekezdésében a "zárómérlegben vagy záró egyszerûsített mérlegben" szövegrész

helyébe a "felszámolási zárómérlegben" szövegrész lép; az 56. § (1)

bekezdésében "a zárómérleget vagy záró egyszerûsített mérleget és a

vagyonfelosztási javaslatot" szövegrész helyébe "a felszámolási zárómérleget

és a vagyonfelosztási javaslatot" szövegrész lép; az 56. § (1) bekezdésében

"zárómérlegben vagy a záró egyszerûsített mérlegben" szövegrész helyébe

"felszámolási zárómérlegben" szövegrész lép; az 56. § (2) bekezdésében a

"zárómérleg vagy a záró egyszerûsített mérleg" szövegrész helyébe a

"felszámolási zárómérleg" szövegrész lép; a 60 § (1) bekezdésében a"

zárómérleg, vagy záró egyszerûsített mérleg" szövegrész helyébe a

"felszámolási zárómérleg" szövegrész lép; a 70. § a) pontjában az "éves

beszámolóra, illetve egyszerûsített mérlegre vonatkozó értékelési elõírások

figyelembevételével záróleltárt, éves beszámolót, egyszerûsített éves

beszámolót, illetve egyszerûsített mérleget, adóbevallást és az eredmény

felosztása után zárómérleget" szövegrész helyébe a "záró leltárt,

tevékenységet lezáró mérleget, továbbá adóbevallást és az eredmény felosztása

után zárómérleget" szövegrész lép;

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Cstv. 7. § (1) bekezdésének

második mondata, 14. § (3) bekezdésének b) pontja, a 18. § (2) bekezdésének

második mondata, a 19. § (4) bekezdésének második mondata, a 20. § (2)

bekezdésének második és harmadik mondata, a 23. § (4) bekezdése, a 28. § (2)

bekezdésének f) pontjában és a 66. § (2) bekezdésének c) pontjában a "vagy

összegszerûségében ismeretlen, illetve összegszerûségében változó" szövegrész,

a 31. § (1) bekezdésébõl "a leányvállalat, tröszti vállalat" szövegrész, a 34.

§ (1) bekezdése, a 48. § (2) bekezdése, az 51. § (5) bekezdésébõl "a kifogást

benyújtó kérelmére" szövegrész, az 51. § (6) bekezdése, valamint az 56. § (1)

bekezdésének elsõ mondata a hatályát veszti.

35. §

Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a felszámolási eljárás és a

végelszámolás számviteli feladatait rendeletben határozza meg.

36. §

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló

1996. évi LVII. törvény 90. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

" (5) A verseny-felügyeleti eljárás során kiszabott bírság, ha azt a

kötelezett a teljesítésre nyitvaálló határidõn belül sem fizette meg, adók

módjára behajtandó köztartozásnak minõsül, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal

megkeresésére az illetékes állami adóhatóság szed be."

Általános indoklás

A csõdeljárásról, felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló 1991. évi

IL. törvény (továbbiakban: Cstv.) 1992. január 1-én lépett hatályba.

Az Országgyûlés a törvény mûködésének másféléves tapasztalatát összegezve az

1993. évi LXXXI. törvénnyel - 1993. szeptember 2-i hatállyal - átfogóan

módosította a Cstv.-t. Ez a módosítás számos olyan hibát kiküszöbölt a

törvénybõl, amelyek lassították, illetve megnehezítették az eljárások

lefolytatását:

Teljes mértékben újraszabályozta a csõdeljárást, ennek keretében megszüntette

a kötelezõ öncsõdöt, illetve a hitelezõk hozzájárulásától tette függõvé a

moratórium megadását az adósnak. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak a

felszámolás kezdõ idõpontjában, a zálogjognak pedig a vagyontárgy

értékesítéskor történõ megszüntetésével pedig egyértelmûen felgyorsította a

felszámolási eljárások lefolytatását, hiszen a felszámoló gyakorlatilag

tehermentes vagyontárgyakat tudott értékesíteni.

A módosítás óta eltelt három év azonban nyilvánvalóvá tette, hogy számos olyan

probléma maradt megoldatlanul a törvényben, amelyek komolyan hátráltatják

azoknak a céloknak az elérését, amelyek a törvény célkitûzései között

szerepeltek.

Figyelembe véve az 1993. óta eltelt idõszak tapasztalatait, a Kormány úgy

határozott, hogy javaslatot terjeszt az Országgyûlés elé a Cstv.

módosítására.

Nyilvánvaló, hogy egy olyan jelentõségû gazdasági törvény, mint a Cstv.

gyakori módosítása sértheti a piacgazdaság szereplõinek az alapvetõ gazdasági

szabályozók stabilitásához fûzõdõ érdekeit, ezért csak azokon a pontokon kerül

sor módosításra, amelyek esetében ezt a törvény gyakorlati alkalmazása során

szerzett tapasztalatok feltétlenül indokolják.

A módosítás elsõsorban a felszámolásra vonatkozó szabályokat érinti, egyrészt,

mivel ezek súlya a törvény által szabályozott három eljárás közül a

legnagyobb, másrészt, mivel itt jelentkeznek leginkább a gyakorlati

alkalmazást nehezítõ anomáliák. A módosítások egy része koncepcionális

jellegû, ez azonban nem jelenti azt, hogy változtatni kívánnánk a törvény

eredetileg kitûzött céljain, ellenkezõleg, éppen az a szándékunk, hogy a

szabályok változtatásával elõsegítsük ezeknek a céloknak az elérését.

A módosítás másik része azokat a kisebb kodifikációs hibákat, jogértelmezési

nehézségeket okozó bizonytalanságokat igyekszik kiküszöbölni, amelyek a

gyakorlatban felvetõdtek.

Részletes indoklás

1. §-hoz

A törvény gyakorlati alkalmazása során számos esetben okozott nehézséget a

jogalkalmazók számára, hogy ki tekinthetõ a felszámolási eljárás különbözõ

szakaszaiban hitelezõnek. A hatályos Cstv. jelenleg csak annyit mond, hogy a

felszámolási eljárásban hitelezõ mindenki, akinek az adóssal szemben vagyoni

követelése van.

A törvényjavaslat kimondja, hogy felszámolási eljárást csak az kezdeményezhet,

akinek az adóssal szemben jogerõs és végrehajtható bírósági, hatósági

határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, vagy az adós által elismert

lejárt pénzkövetelése van. ( A jogerõs és végrehajtható bírósági, hatósági

határozaton alapuló követelés esetében további feltétel az is, hogy - a 27.§

(2) bekezdése b) pontja értelmében - a végrehajtás eredménytelen legyen.) A

felszámolás kezdõ idõpontja után - a javaslat értelmében - csak az tekinthetõ

hitelezõnek, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése van és azt a felszámoló

nyilvántartásba vette. Mivel a nyilvántartásba vételnek az a feltétele, hogy a

követelés 1%-át a hitelezõ befizesse, egyértelmû, hogy hitelezõnek is csak az

tekinthetõ, aki ennek a kötelezettségének eleget tett, és csak õt illetik meg

azok a jogok, amelyeket a hitelezõnek biztosít a törvény, így különösen a

választmány alakítás és az abban való részvétel joga, az egyezségkötés joga, a

szerzõdések megtámadásának joga.

2. §-hoz

A javaslat - figyelemmel arra, hogy milyen kiterjedt jogköröket kapott ez a

testület - jelentõsen megszigorítja a hitelezõi választmány megalakításának

feltételeit. Új elõírás, hogy a választmány csak akkor tekinthetõ

megalakultnak, ha azt legalább a bejelentett hitelezõi követelések

egyharmadával rendelkezõ hitelezõk hozzák létre oly módon, hogy maguk közül

három tagú választmányt választanak. További feltétele a választmány

megalakításának, hogy azt a hitelezõk legalább egyharmada hozza létre. Az

egyharmados szabály azonban csak a felszámolási eljárásokban és a

végelszámolásokban megalakult választmányokra vonatkozik, a csõdeljárás során

alakított hitelezõi választmányokra nem. Mindhárom eljárás során érvényes

azonban az az elõírás, hogy csak egy hitelezõi választmány alakítható minden

gazdálkodó szervezetnél. Fontos garanciális eleme a javaslatnak, hogy a

hitelezõ a választmány létrejöttét követõen is csatlakozhat a választmányt

létrehozó hitelezõkhöz, feltéve, hogy elfogadja a megállapodásban foglaltakat.

A hitelezõ jelentkezése ebben az esetben nem utasítható vissza.

3. §-hoz

A javaslat a felszámolási eljárás befejezésérõl szóló jogerõs határozat

mellett a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendelõ jogerõs határozat ellen

sem teszi lehetõvé, hogy felülvizsgálati kérelmet nyújtsanak be. A javaslat

ezzel kizárja annak lehetõségét, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtásával

a felszámolás megindítását késleltessék és ily módon elkerülhetõ a

vagyonvesztés a felszámolás alatt lévõ gazdálkodó szervezetnél.

4. §-hoz

A javaslat az adós által benyújtott felszámolási kérelem esetén arra kötelezi

az adóst, hogy a számláit vezetõ valamennyi pénzintézet nevét és az ott

vezetett számlák számát a bíróságnak bejelentse. Ez a rendelkezés a hatályos

szabályozással ellentétben nem az adós számláit vezetõ pénzintézetet juttatja

elõnyhöz - hiszen eddig a kérelem benyújtásáról csak a számlát vezetõ

pénzintézetet kellett tájékoztatni -, hanem a felszámolás megkezdéséhez

szükséges adatközlést teszi kötelezõvé. Ugyanígy rendelkezik a javaslat abban

az esetben is, ha a hitelezõ nyújtotta be a felszámolási kérelmet és az adós a

kérelemben foglaltakat elismeri.

5. §-hoz

A javaslat intézményesíti a gyakorlatban már eddig is létezõ felszámoló biztos

személyét és egyértelmûen szabályozza, hogy ki töltheti be ezt a funkciót. Így

kimondja, hogy a felszámoló biztos a felszámolóval létesített munkaviszony,

tagsági viszony vagy megbízási jogviszony alapján a felszámoló szervezet

nevében jár el.

A felszámoló akkor is köteles bejelenteni - a javaslat értelmében - a kizárási

okot, ha az a felszámolás során következett be, a kizárási ok bekövetkeztétõl

számított három napon belül. Ennek elmulasztása esetén a bíróság töröltetheti

a felszámolói névjegyzékbõl. A jelenlegi gyakorlattal szemben a bíróság arra

is lehetõséget kapna a jövõben, hogy a felszámoló súlyos vagy ismétlõdõ

jogszabálysértései esetén hivatalból felmentse a felszámolót és egyidejûleg új

felszámolót jelöljön ki.

6-7. §-hoz

A javaslat - tekintettel a 46. § (7) bekezdésében elõírt befizetési

kötelezettségre - elõírja a bíróság számára, hogy - többek között - közzétegye

annak a megyei (fõvárosi) bíróságonként vezetett elkülönített számlának

számát, amelyre a hitelezõknek be kell fizetniük a bírósági ügyszámra

hivatkozással a nyilvántartásbavételi díjat.

Tekintettel arra, hogy a felszámolás kezdõ idõpontjában az adós vagyonát

terhelõ vételi jog, visszavásárlási jog továbbá az elidegenítési és terhelési

tilalom továbbá a végrehajtási jog megszûnik, a javaslat elõírja, hogy a

bíróság a felszámolás elrendelésérõl értesítse a területileg illetékes

földhivatalt, hogy az ingatlan nyilvántartásban a szükséges változtatásokat át

lehessen vezetni.

A javaslat akkor is lehetõvé teszi a gazdálkodó szervezet kötelezettségét

elmulasztó vezetõjének megbírságolását, ha a felszámolás kezdõ idõpontját

megelõzõ évben nem volt jövedelme vagy azt az iratok hiánya miatt nem lehet

megállapítani. Ebben az esetben a bíróság 1 millió forintig terjedõ bírságot

szabhat ki, figyelemmel természetesen a jogszabálysértés súlyára.

8. §-hoz

A javaslat reális lehetõséget teremt a a felszámolás alatti egyezségkötésre,

azzal, hogy kötelezi a felszámolót arra, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló

szervek képviselõjének - kérelemre - tájékoztatást adjon arról, hogy kik és

milyen összegre nyújtottak be hitelezõi igényt, azokat a felszámoló elfogadta-

e és hova sorolta be, valamint köteles tájékoztatást adni az 57. § (1)

bekezdés a) és c) pontjaiban felsorolt követelések összegérõl és

jogosultjairól. Ily módon az adósnak lehetõsége lesz arra, hogy hozzájusson

azokhoz az információkhoz, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy

egyezségi ajánlatát elkészíthesse. Hangsúlyozni kell, hogy ez a jog az adós

nevében eljáró tulajdonosi szerveket csak akkor illeti meg, ha képviselõjüket

a felszámolóhoz benyújtandó - közokirat vagy teljes bizonyító erejû

magánokirat formájában elkészített - képviseleti meghatalmazásban megnevezik.

9. §-hoz

A javaslat egységesen szabályozza a szerzõdéses kamat és a késedelmi kamat

kérdését a felszámolás kezdõ idõpontja elõtt és a felszámolás kezdõ

idõpontjában a törvény alapján lejárt követelések tekintetében.

Ennek alapján minden pénztartozás után - függetlenül attól, hogy mikor járt le

a követelés - az eredeti lejárati idõig szerzõdéses kamat, az eredeti

lejárati idõ után a kiegyenlítéséig vagy a zárómérleg elkészítéséig késedelmi

kamat és késedelmi pótlék kerül felszámításra. Ennek megfelelõen minden, az

eredeti lejárati idõig felszámított szerzõdéses kamat a tõkeköveteléssel

együtt kerül kielégítésre, minden késedelmi kamat pedig a kielégítési sorrend

végén.

10. §-hoz

A Cstv. jelenlegi beszámításra vonatkozó szabályai számos visszaélésre adnak

lehetõséget. Már a Cstv. 1992. január 1-én hatálybalépett, eredeti változata

is igyekezett kezelni ezt a problémát, mely abból adódik, hogy a kielégítési

sorrend végén álló hitelezõk alacsony áron eladják követeléseiket olyan

személyeknek, akik tartoznak a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek.

Ezzel õk is jól járnak, hiszen például 20 %-os várható kielégítési arány

helyett 30-40 %-ot, vagy még többet tudnak így realizálni. Jól jár ugyanakkor

az is, aki tartozik a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek, hiszen

adott esetben 30-40 %-ért megvett követelést 100 %-on tudja beszámítani.

Rosszul jár ugyanakkor a társaság többi hitelezõje, akiknek ez komoly károkat

okoz.

A törvénymódosítás során ezért - a felszámolás alatt történõ visszaélések

kiküszöbölése érdekében - ezen a ponton is szükséges változtatásokat

végrehajtani. A javaslat szerint csak azt a követelést lehet a felszámolás

alatt álló gazdálkodó szervezet követelésével szemben beszámítani, amelyet a

felszámoló elismertként nyilvántartásba vett és amelynek tekintetében a

felszámolás kezdõ idõpontját követõen - vagy ha a követelés késõbb vált

esedékessé, az esedékessé válás idõpontját követõen - nem került sor

engedményezésre.

11. §-hoz

A hatályos Cstv. nem szabályozza, hogy mi legyen azokkal a követelésekkel,

amelyek a felszámolás alatt keletkeznek, de nem minõsülnek felszámolási

költségnek. Ilyennek tekinthetõk a gazdálkodó szervezet által a felszámolás

kezdõ idõpontja elõtt kötött szerzõdések felmondásából eredõ követelések.

A javaslat kimondja, hogy az ilyen hitelezõi igényt az esedékessé válástól

számított 40 napon belül kell a bejelenteni a felszámolónak, amelynek azt a

többi határidõben bejelentett követeléssel együtt kell nyilvántartásba venni.

Azt is rögzíti a javaslat, hogy a követelések bejelentésére megszabott egy

éves határidõ jogvesztõ jellegû.

12. §-hoz

A javaslat csak akkor kötelezné a felszámolás kezdõ idõpontja elõtt indult

külön eljárásokban a követelését érvényesítõ hitelezõt a 46.§ (7) bekezdésében

foglalt díj befizetésére, ha követelését a bíróság megítélte. Ez természetesen

nem mentesíti a hitelezõt, hogy követelését a felszámolás közzétételét követõ

40 napon belül bejelentse, de a díjat csak pernyertesség esetén kell

befizetnie feltéve, hogy a követelését a felszámolás során érvényesíteni

kívánja. Fentiekbõl ugyanakkor az is következik, hogy a hitelezõket megilletõ

jogokkal is csak azután rendelkezik, hogy a díjat befizette.

A Cstv. hatályos szövege kimondja, hogy a felszámolás kezdõ idõpontja után a

gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos

követelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Nem

foglalkozik azonban azzal a problémával, amely akkor merül fel, ha az adós

pert indít olyan személlyel szemben, akinek követelése van az adóssal szemben

és azt értelemszerûen szeretné beszámítási kifogásként a perben

érvényesíteni.

Nyilvánvalóan nincs ok arra, hogy megfosszuk a hitelezõt a beszámítás

lehetõségétõl még akkor sem, ha ezzel a jogával nem a felszámolási eljárásban,

hanem más peres eljárásban kíván élni. Ezért a javaslat szerint a hitelezõ az

adós által indított perben is érvényesítheti követelését beszámítási

kifogásként, de csak akkor, ha követelését szabályszerûen bejelentette a

felszámolónak és az nyilvántartásba is vette. Természetesen - eltérõen a 36.

§-ban foglaltaktól - nem feltétele a beszámítási kifogásnak, hogy a követelést

a felszámoló elismerje.

13. §-hoz

A hitelezõk beleszólási lehetõségét kívánja bõvíteni a javaslatnak az a

rendelkezése, mely elõírja, hogy a felszámoló köteles legalább 15 nappal

megelõzõen tájékoztatni a hitelezõi választmányt, az általa megkötendõ - a

mindennapi gazdálkodás körét meghaladó - szerzõdésekrõl, a hatályos

szerzõdések felmondásáról, valamint az adós készleteinek selejtezésérõl,

azzal, hogy arra a közléstõl számított 8 napon belül észrevételt tehet. Ez a

rendelkezés tényleges lehetõséget biztosít a hitelezõk számára a felszámolás

napi ügyeinek figyelemmel kísérésére.

Elõfordulhat természetesen az az eset, amikor a felszámolónak - a

szerzõdéskötés sürgõs, váratlan kényszerére tekintettel - már nincs lehetõsége

idõben értesíteni a választmányt. Ebben az esetben - de csakis ebben az

esetben - a javaslat lehetõséget ad rövidebb értesítési határidõ

megállapítására is. Itt is érvényes az a szabály, hogy csak a választmány

rendelkezik ezekkel a joggal, és nem az összes hitelezõ, hiszen ha a

felszámolónak minden szerzõdéses ügylet kapcsán a hitelezõk mindegyikével

konzultálnia kellene, ez a felszámolás folyamatának elakadásához vezethetne.

14. §-hoz

A javaslat a szerzõdések megtámadhatósága tekintetében az eddigieknél jóval

szélesebb lehetõségeket biztosít a felszámoló illetve a hitelezõk számára.

Kimondja ugyanis, hogy az adósnak mindazok az ingyenesen vagy feltûnõen

aránytalan értékkülönbözettel megkötött szerzõdései megtámadhatók, amelyeket

a felszámolási eljárás megindítását megelõzõ 180. napot követõen kötöttek. A

jelenlegi szabályozással ellentétben tehát már a felszámolási kérelem

bírósághoz történõ benyújtását megelõzõ fél évben kötött szerzõdéseket is meg

lehet támadni.

15. §-hoz

A jelenleg hatályos törvény nem szól arról, hogy az adós gazdálkodó szervezet

nevében ki gyakorolhatja az egyezségkötés jogát. A felszámoló - akinél a

cégjegyzési jog van - nyilvánvalóan nem, hiszen egyezségkötési jogát a törvény

egyértelmûen kizárja.

A javaslat ezért kimondja, hogy ezt a jogkört a 8. § (1) bekezdésében

meghatározott tulajdonosi szervezetek gyakorolják, képviselõiken keresztül.

Azért képviselõiken keresztül, mert a felszámoló nem tud pl. egy közgyûléssel

folyamatosan kapcsolatot tartani, ezt a testületet az egyezségkötéshez

szükséges információkkal ellátni, hiszen a javaslat arra is kötelezi a

felszámolót, hogy tájékoztatást adjon arról, hogy kik és milyen összegre

nyújtottak be hitelezõi igényt, azokat a felszámoló elfogadta-e, és ha igen,

hova sorolta be.

16. §-hoz

A javaslat részletesen szabályozza azoknak a hitelezõknek a helyzetét, akik

az egyezségkötés idõpontjában vitatott követeléssel rendelkeznek. Kimondja,

hogy a vitatott követeléssel rendelkezõ hitelezõnek járó, a saját csoportja

szerinti kielégítésnek megfelelõ összeget elkülönítve kell kezelni és azt csak

a jogvita jogerõs befejezését követõen kell kiadni, feltéve természetesen,

hogy a követelés fennállását jogerõs bírósági határozat megállapította. Ha a

bíróság döntése értelmében a hitelezõ követelése alaptalan volt, úgy ezt a

vagyonhányadot a csoporton belüli hitelezõk között kell felosztani

követeléseik arányában.

17.§-hoz

A felszámolók egy része akkor is továbbmûködteti a felszámolás alatt álló

gazdálkodó szervezetet, ha az veszteséget termel, illetve a tevékenység

leállítása kisebb veszteséggel járna, mint a továbbmûködtetés. Ennek

elkerülése érdekében mondja ki a törvényjavaslat, hogy az adós gazdasági

tevékenységének felszámolás alatti továbbfolytatásához a felszámolónak a

felszámolás közzétételét követõ 120 napon belül be kell szereznie a

választmány hozzájárulását.

Tekintettel arra, hogy az egyébként indokolt gazdasági tevékenység késõbb

veszteségessé válhat, a javaslat kimondja azt is, hogy a választmány

hozzájárulása csak egy évre szól. Amennyiben a felszámoló tovább kívánja

folytatni a tevékenységet, ehhez újra be kell szereznie a hitelezõi

választmány hozzájárulását.

Ez a jog a hitelezõket azonban csak akkor illeti meg, ha választmányt

alakítanak. Nem lehet ugyanis a felszámolót arra kényszeríteni, hogy adott

esetben több száz, vagy több ezer hitelezõvel kelljen egyezkednie a

továbbmûködtetés kérdésében.

A javaslat - mint már korábban említettük - a követelések nyilvántartásba

vételének feltételeként elõírja, hogy a hitelezõ követelése 1%-át, de legalább

1000 és legfeljebb 100 ezer forintot a bíróság Gazdasági Hivatala által

kezelt elkülönített számlára befizessen, és ezt a felszámolónak igazolja.

A javaslat azonban azok számára, akik követeléssel rendelkeznek, de nem

kívánják azt a felszámolás során érvényesíteni, (vagyis nem kívánják a

nyilvántartásba vételi díjat befizetni), lehetõvé teszi, hogy a felszámolótól,

ha az a bejelentett követelést elismeri, kérje a társasági adó alapjának

csökkentéséhez szükséges nyilatkozatot. Hangsúlyozni kell, hogy bár a jogosult

ebben az esetben is bejelenti követelését a felszámolónak, azt nem a

nyilvántartásba vétel céljából teszi, hanem a nyilatkozat kiadása érdekében.

Ebbõl következik, hogy nem is tekinthetõ hitelezõnek és nem is rendelkezik a

hitelezõt megilletõ jogokkal (választmányalakítás, választmányban való

részvétel, egyezségkötés joga, stb. ). A nyilatkozat kiadásának további

feltétele, hogy a szóban forgó követelést a jogosult ne engedményezze a

felszámolás kezdõ idõpontját követõen.

18-19. §-hoz

A javaslat gyökeresen átalakítja a felszámolási vagyon értékesítésének

szabályait. Szakítva a meglehetõsen liberális szabályokkal, melyek csak a

nyilvános értékesítés kötelezettségét írják elõ, kötelezõvé teszi a pályázatot

vagy az árverést az adós vagyonának értékesítése esetében.

A javaslat mind az ingó, mind az ingatlan vagyon tekintetében elõírja, hogy

azok csak pályázat vagy árverés keretében értékesíthetõk. A javaslat csak a

fontos garanciális szabályokat rögzíti mindkét értékesítési forma esetében,

így azt, hogy a felszámoló és annak tulajdonosa valamint vezetõ

tisztségviselõje továbbá ezek közeli hozzátartozója tulajdonjogot nem

szerezhet. Egyébként a felszámolóra bízza, hogy milyen konkrét feltételek

mellett értékesíti a vagyont.

A javaslat lehetõvé teszi a felek számára, hogy ha a felszámoló indokolatlanul

mellõzi a pályázatot vagy az árverést illetve a közjegyzõ igénybevételét, az

értékesítéstõl számított 30 napon belül a megkötött adásvételi szerzõdést

keresettel megtámadják. A 30 napos határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár,

tehát a felek e határidõ elmulasztása esetén nem indíthatnak pert a fenti

okokból kifolyólag. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy amennyiben a Ptk-

ban foglalt megtámadási okok fennállnak, az ott meghatározott általános

szabályok szerint a felek ne támadhatnák meg keresettel a felszámoló által

kötött adásvételi szerzõdést.

Fontos elõírása a javaslatnak, hogy egységesen a Cégközlönyben rendeli

megjelentetni az értékesítési felhívásokat, ami azzal az elõnnyel jár, hogy a

felszámolás keretében vásárolni kívánóknak csak a hivatalos lapot kell

megvenniük, és ebben a teljes értékesíteni tervezett vagyonkínálatot

megtalálják.

20. §-hoz

A javaslat szerint a felszámoló már a közbensõ mérleg elfogadásakor

hozzájuthatna a felszámolói díj egy részéhez. A bíróság a közbensõ mérleget

jóváhagyó végzésben rendelkezne arról, hogy a közbensõ mérleg elkészítéséig

értékesített vagyontárgyakból és behajtott követelésekbõl együttesen befolyt

összeg 4%-át - az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebbõl eredõ

árbevétel 1%-át - az elkülönített számlán lévõ összegbõl a felszámoló részére

utalják ki, feltéve, hogy a fenti összeg a számlán rendelkezésre áll, vagyis

azt a hitelezõk ténylegesen befizették. Ezért mindenképpen szükséges, hogy a

bíróság a végzés meghozatala elõtt tájékozódjon a számlán lévõ összeg

nagyságáról a Gazdasági Hivatalnál.

21-22. §-hoz

A felszámolási eljárások idõbeli elhúzódásának egyik legfontosabb oka az adós

ellen folyó perek elhúzódása. Számos esetben akkor sem lehet befejezni a

felszámolást, ha a felszámoló rendelkezésére álló adatokból egyértelmûen

megállapítható, hogy a felszámolás alatt álló cég elleni pernyertessége esetén

sem kaphatna semmit a hitelezõ, hiszen a kielégítési sorrendben elfoglalt

helye ezt kizárja.

A törvényjavaslat ezért kimondja, hogy a felszámolás kezdõ idõpontjától

számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése csak akkor

nem kötelezõ, ha az adós ellen folyó per megnyerése esetén a hitelezõ számára

- figyelembe véve a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét - legalább a

részbeni kielégítés lehetõsége adott. A felszámoló ugyanis ekkor már nagy

pontossággal meg tudja állapítani, hogy melyik a kielégítési sorrendnek az a

csoportja, ahol a minimális kielégítésre sincs esély. Amennyiben a hitelezõ

egy ilyen csoportba tartozik, a felszámolást lefolytató bíróság érdeksérelem

nélkül lezárhatja a felszámolást, ami azzal az elõnnyel is jár, hogy a per -

az egyik fél jogutód nélküli megszûnése miatt - maga is megszûnik.

23-24.§-hoz

A javaslat egyértelmûvé kívánja tenni, hogy a felszámoló felelõssége csak arra

a vagyoni körre terjed ki, amely a felszámolás kezdõ idõpontjában az adós

vagyona illetve késõbb azzá válik. Tekintettel arra, hogy a felszámoló csak a

felszámolás kezdõ idõpontjától rendelkezik az adós vagyonával, logikus, hogy

felelõssége is csak ettõl az idõponttól álljon fenn.

A felszámolás befejezésekor elõfordulhat, hogy az értékesítetlen vagyontárgyak

között zálogjoggal terhelt vagyontárgy is található. Mivel a törvény a

zálogjog megszûnését a vagyontárgy értékesítéséhez köti, nyilvánvaló, hogy

ezeknek a vagyontárgyaknak a hitelezõk közötti felosztása esetén - amely nem

értékesítés -külön rendelkezni kell a zálogjog megszûnésérõl, amelynek

idõpontja a vagyontárgyaknak a hitelezõk közötti felosztásáról rendelkezõ

végzés jogerõre emelkedésének napja.

25-26.§-hoz

A javaslat teljesen új alapokra helyezi a felszámolók díjazásának

szabályozását. Szakítva azzal a jelenlegi rendszerrel, amely semmiféle

biztosítékot nem nyújt arra az esetre, ha a felszámolási vagyon nem elég még a

felszámolók díjazására sem, számos olyan biztosítékot épít be a szabályozásba,

amely garanciát jelent arra, hogy felszámolók hozzájussanak az õket megilletõ

díjhoz.

A törvény arra kötelezi a hitelezõt, hogy mielõtt követelését bejelenti a

felszámolónak, követelése 1 %-át, de legalább 1000 és legfeljebb 100 ezer

forintot fizessen be a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített

számlára. A számla számát a bíróság tenné közzé a felszámolást elrendelõ

végzésben, együtt azzal a hitelezõknek szóló felhívással, hogy követelésüket a

közzétételtõl számított 40 napon belül jelentsék be a felszámolónak.

Minden megyei bíróság Gazdasági Hivatala csak egy elkülönített számlát nyitna.

A hitelezõknek azonban - amikor befizetnek a számlára - ezt a bírósági

ügyszámra hivatkozással kellene megtenniük s így a Gazdasági Hivatal is

ügyszámonként elkülönítve kezelné a befizetett összegeket. Ily módon lehetõvé

válna, hogy minden hitelezõ annak az adósnak a felszámolási költségeit

elõlegezze meg, amellyel szemben a követelése fennáll.

A javaslat kimondja, hogy ha a felszámoló díja eléri az 5 %-ot, akkor annak

egyötödét, illetve a mûködtetésért járó 2 %-os díj felét be kell fizetni a

Fõvárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt díjkiegészítési számlára

(továbbiakban díjkiegészítési számla). Ugyanezt kell tenni - ha a ténylegesen

megállapított díj nem éri el az 5 %-os mértéket illetve a 2 %-ot - a 4%-on

illetve az 1%-on felüli résszel.

A zárómérleg elfogadásakor a bíróság által megállapított díjat, vagyis az 5%-

ot, illetve a 2%-ot, elsõsorban a Gazdasági Hivatal által kezelt elkülönített

számláról kell finanszírozni. Ha ez az összeg nem fedezi a díjat, akkor lehet

beállítani a felszámoló még fennálló díjkövetelését felszámolási költségként,

vagyis ráterhelni a csõdvagyonra. Amennyiben ez az összeg sem lenne elég,

akkor lépne be a már említett díjkiegészítési számla, amelyet az országban

központilag, a Fõvárosi Bíróság Gazdasági Hivatalánál kezelnének, és amelybõl

a felszámoló a ténylegesen kifizetendõ díjának és a 4 %-nak a különbözetét

kapná meg. Azért csak a ténylegesen megállapítható díj és a 4 % különbözetét,

mert a 4 % feletti részt egyébként is be kellene fizetni a díjkiegészítési

számlára.

Fölösleges lenne ezért kifizetni a felszámolónak a 4 %, illetve az 1 % feletti

összeget, majd arra kötelezni, hogy fizesse azt be a díjkiegészítési számlára.

Ezért a javaslat úgy rendelkezik, hogy ha felszámolónak kifizetendõ díj

meghaladja a 4 %-ot, illetve az 1 %-ot, a bíróság elrendeli, hogy az e szint

feletti részt az elkülönített számláról, illetve az adós számlájáról a

díjkiegészítési számlára utalják át.

Elõfordulhat, hogy a hitelezõk által az elkülönített számlára befizetett pénz

meghaladja a felszámolónak járó 5 %-os illetve 2%-os mértéket. Ebben az

esetben a Gazdasági Hivatal az 5 % illetve 2% feletti részt befizetéseik

arányában visszafizeti a hitelezõknek.

27-29.§-hoz

A javaslat kimondja, hogy az adós felszámolásba be nem vonható vagyontárgyait

a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak kell átadni, a zárómérleg jóváhagyását

követõ 30 napon belül. Tekintettel arra, hogy az állam felelõsséggel tartozik

ezen vagyontárgyak értékének erejéig azon hitelezõk követeléseinek

kielégítéséért, akiket az adós vagyonából nem tudtak kielégíteni, célszerû

lehetõvé tenni - elkerülendõ ezeknek a vagyontárgyaknak a drámai

értékvesztését -, hogy az állam már a zárómérleg jóváhagyását megelõzõen

megtérítse ennek a vagyonnak az értékét az adós számára, amelyet követõen a

felszámolónak azonnal át kell adnia ezeket a vagyontárgyakat a KVI-nek. Erre

természetesen csak akkor kerülhet sor, ha a felszámolás során nyilvánvalóvá

válik, hogy az adós vagyonából ki nem elégített hitelezõi követelések mértéke

meg fogja haladni ezeknek a vagyontárgyaknak az értékesítés esetén várható

ellenértékét.

30-32. §-hoz

A Cstv. hatályos szövege nem tisztázza egyértelmûen a felszámolási eljárás és

a végelszámolás egymáshoz fûzõdõ viszonyát. Számos esetben elõfordult, hogy

már folyó felszámolási eljárások esetén határoztak végelszámolás

megindításáról. A javaslat egyértelmûen rögzíti a felszámolási eljárás

primátusát a végelszámolással szemben. Kimondja, hogy a felszámolási eljárás

lefolytatására irányuló kérelem kézhezvételét követõen az adós részérõl

jogutód nélküli megszûnést kimondó határozat meghozatalának nincs helye.

További rendelkezés, hogy ha a végelszámolás megindulását követõen

kezdeményezik a felszámolási eljárást és a felszámolást a bíróság elrendeli, a

cégbíróság köteles a végelszámolási eljárást megszüntetni.

A javaslat - figyelemmel az eljárások gyorsításának szándékára - elõírja, hogy

a végelszámoló a végelszámolás közzétételét követõ egy év elteltével adjon

tájékoztatást a cégbíróságnak és a hitelezõknek arról, hogy miért nem került

sor a végelszámolás befejezésére, illetve az mikorra várható.

33-36.§-hoz

A javaslat - bizonyos kivételekkel - megszünteti azt a visszás helyzetet, hogy

a Cstv. hatályba lépése óta indult eljárások kétfajta szabályozás szerint

folynak, ami abból adódik, hogy az 1993. szeptember 2-n hatályba lépett

módosítás csak a hatályba lépés után indult eljárásokra vonatkozott. Ez sok

zavarhoz és bizonytalansághoz vezetett a jogalkalmazás során.

A módosítás az eljárások egységesítése érdekében fõ szabályként kimondja, hogy

a javaslat hatálybalépését követõen - az 1992. január 1. után indult

felszámolási eljárásokban - a Cstv-nek e javaslattal módosított rendelkezéseit

kell megfelelõen alkalmazni.

Ez nem jelent visszamenõleges hatályú szabályozást, hiszen ha a korábban

hatályos törvényi rendelkezés szerinti intézkedés megtörtént, annak

érvényességét a módosítás sem kívánja vitássá tenni. Ez azt jelenti, hogy ha a

korábbi rendelkezések alapján pl. már értékesítettek valamilyen vagyontárgyat

a felszámolás során, akkor ez a jogügylet nem válik érvénytelenné és nem kell

az új szabályok szerint megismételni az értékesítést. Ennek ellenére átmeneti

szabályok megállapítására is szükség van, hiszen a fenti rendelkezés nem

jelent minden esetben egyértelmû iránymutatást a jogalkalmazó számára a már

folyó eljárások tekintetében.

Eleje Honlap