Magyar Köztársaság Kormánya
T/3407.. számú
törvényjavaslat
a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról
szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról
Elõadó: dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
1996. november
1996. évi......törvény
a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról
szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról
1. §
A csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991.
évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 3. § (1) bekezdésének c) pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
" c) hitelezõ: a csõdeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás
kezdõ idõpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerõs és végrehajtható
bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, vagy az adós
által elismert, lejárt pénzkövetelése van, továbbá a csõdeljárásban az is,
akinek a csõdeljárás kezdõ idõpontjában még le nem járt, de az adós által
elismert pénzkövetelése van. A végelszámolási eljárásban hitelezõ mindenki,
akinek a gazdálkodó szervezettel szemben pénzkövetelése van. A felszámolás
kezdõ idõpontja után hitelezõ mindenki, akinek az adóssal szemben
pénzkövetelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette."
2. §
A Cstv. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Minden gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány alakítható. A
választmány megalakításának feltétele, hogy azt legalább a - 28.§ (2)
bekezdésének f) pontja, illetve a 68. § (1) bekezdése szerint - bejelentkezett
hitelezõk egyharmada hozza létre és ezek a hitelezõk rendelkezzenek a
bejelentett hitelezõi követelések legalább egyharmadával. E hitelezõk maguk
közül háromtagú választmányt választanak. A választmány jogosultságait,
képviseletét és mûködési rendjét a hitelezõk egymás között megállapodásban
rögzítik. A hitelezõ a választmány létrejöttét követõen is csatlakozhat a
választmányt létrehozó hitelezõkhöz, ha elfogadja a megállapodásban
foglaltakat."
3. §
(1) A Cstv. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Nincs helye felülvizsgálati kérelemnek
a) a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét megállapító és felszámolását
elrendelõ (27. § (1) bekezdés); valamint
b) a felszámolási eljárás befejezésérõl szóló (60. § (1)-(2) bekezdés)
jogerõs határozat ellen."
(2) A Cstv. 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A csõdeljárásban az adóst, a hitelezõt és a vagyonfelügyelõt, a
felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezõt, és a felszámolót, a
végelszámolási eljárásban pedig a gazdálkodó szervezetet, a hitelezõt és a
végelszámolót kell félnek tekinteni. Ha a vagyonfelügyelõ vagy a felszámoló
tevékenysége vagy mulasztása miatt benyújtott kifogás elbírálása harmadik
személy jogát is érinti, e harmadik személy is félnek minõsül."
4. §
(1) A Cstv. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
" (1) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, a kérelem
benyújtására a 8. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók. Az adósnak a
kérelemben be kell jelentenie a számláit vezetõ valamennyi pénzintézet nevét
és az ott vezetett számlák számát, ideértve a kérelem benyújtását követõen
nyitott számlák számát is."
(2) A Cstv. 24. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejûleg nyilatkoznia kell
arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot (26. § (3) bek.),
illetve be kell jelentenie a számláit vezetõ valamennyi pénzintézet nevét és
az ott vezetett számlák számát - ideértve a kérelem kézhezvételét követõen
nyitott számlák számát is - továbbá koncesszió esetén tájékoztatnia kell a
koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról."
5. §
(1) A Cstv. 27/A. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(3) A nem természetes személy felszámoló az adós felszámolásának
lefolytatására felszámolóbiztost nevez ki, aki a felszámolóval létesített
munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, annak
nevében jár el.
(4) Nem jelölhetõ ki felszámolónak az, aki maga vagy akinek tulajdonosa az
adós tulajdonosa vagy hitelezõje, továbbá ezek vezetõ tisztségviselõje vagy
közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont). E szabályokat a
felszámolóbiztosra is megfelelõen alkalmazni kell."
(2) A Cstv. 27/A. §-a a következõ (5)-(7) bekezdéssel egészül ki, egyben
a jelenlegi (5) bekezdés számozása pedig (8) bekezdésre változik:
"(5) A felszámoló a kijelölést tartalmazó végzés kézhezvételétõl - illetve ha
a kizárási ok késõbb következik be, annak bekövetkeztétõl - számított 3 napon
belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha kizárási ok áll fenn. A felszámoló
a kijelölést csak ebben az esetben utasíthatja vissza. Ha a felszámoló a
kizárási ok bejelentését elmulasztja, a bíróság kezdeményezheti a felszámolói
névjegyzékbõl való törlését. A felszámoló a jogerõs végzés kézhezvételét
követõ harminc napon belül köteles a kijelölt felszámolóbiztos nevét és
lakóhelyét bejelenteni a cégbíróságnak.
(6) Ha a kijelölést követõen a bíróság megállapítja, hogy a felszámolóval -
illetve a felszámolóbiztossal - szemben kizárási ok áll fenn, vagy a
felszámolót a felszámolói névjegyzékbõl törölték, illetve a felszámoló
szervezet ellen felszámolás vagy végelszámolás indult, a bíróság a
felszámolót hivatalból felmenti, egyidejûleg új felszámolót jelöl ki.
(7) A (6) bekezdésben foglaltak szerint jár el a bíróság akkor is, ha a
felszámoló súlyosan vagy ismétlõdõen megsérti a jogszabályokat, vagy a
természetes személy felszámoló munkáját egészségi vagy egyéb okok miatt nem
tudja elvégezni. A bíróság határozata ellen a felszámoló fellebbezéssel élhet,
amelyet a másodfokú bíróság soron kívül bírál el."
6. §
(1) A Cstv. 28. §-a (2) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki, egyben a
jelenlegi h) pont jelölése i) pontra változik:
(A közzétételnek tartalmaznia kell:)
"h) a 46. § (7) bekezdésében meghatározott elkülönített számla számát;"
(2) A Cstv. 29. §-a a következõ e) és h) ponttal egészül ki:
(A felszámolás elrendelésérõl a bíróság értesíti:)
"e) a bíróság Gazdasági Hivatalát,
h) a területileg illetékes földhivatalt."
7. §
(1) A Cstv 31. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetõje köteles)
" a) a felszámolás közzétételét megelõzõ nappal záróleltárt, valamint éves
beszámolót, egyszerûsített éves beszámolót, vagy egyszerûsített mérleget (a
továbbiakban: tevékenységet lezáró mérleg) továbbá adóbevallást és az eredmény
felosztása után zárómérleget készíteni és azt a felszámolás közzétételét
követõ 45 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni. "
(2) A Cstv. 31. § (1) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki:
(A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetõje köteles)
"f) a felszámolás elrendelésérõl az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában
meghatározott követelések jogosultjait haladéktalanul tájékoztatni."
(3) A Cstv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A bíróság az adott gazdálkodó szervezettõl a felszámolás kezdõ idõpontját
megelõzõ évben felvett jövedelemnek 50%-ig vagy - ha a vezetõ jövedelme nem
állapítható meg - 1 millió Ft-ig terjedõ pénzbírsággal sújthatja a gazdálkodó
szervezet vezetõjét, aki a 31. §-ban foglalt kötelezettségét elmulasztotta
vagy valótlan adatokat közölt, akkor is, ha már nem áll az adósnál
munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyban,
tagsági viszonyban vagy vezetõi tisztségviselõi minõsége megszûnt."
8. §
A Cstv. 34. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A felszámoló kérelemre köteles tájékoztatást adni a 8. § (1) bekezdésében
meghatározott szervek képviselõjének, hogy kik, és milyen összegre nyújtottak
be hitelezõi igényt, azokat a felszámoló elfogadta-e és hova sorolta be,
valamint köteles tájékoztatást adni az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban
felsorolt követelések összegérõl és jogosultjairól. A képviseleti
meghatalmazást közokirat, vagy teljes bizonyító erejû magánokirat formájában
kell a felszámolóhoz benyújtani."
9. §
A Cstv. 35. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A pénztartozások után
a) az eredeti lejárati idõig szerzõdéses kamat; és
b) az eredeti lejárati idõtõl a kiegyenlítésig vagy legfeljebb a felszámolási
zárómérleg elkészítésének idõpontjáig késedelmi kamat és késedelmi pótlék,
továbbá pótlék és bírság jellegû tartozás érvényesíthetõ."
10. §
A Cstv. 36. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"36. § A felszámolás során csak olyan követelés számítható be, amelyet a
felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és amelynek tekintetében a
felszámolás kezdõ idõpontját - vagy ha a követelés késõbb keletkezett, a
keletkezését - követõen nem került sor engedményezésre."
11. §
A Cstv. 37. §-a a következõ (2)-(3) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A felszámolás alatt keletkezett és felszámolási költségnek nem minõsülõ
követelések tekintetében - ha a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották
be - a hitelezõi igényt a követelés esedékessé válásától számított 40 napon
belül kell a felszámolónak bejelenteni, aki a követelést a - 28. § (2)
bekezdés f) pontjában foglalt - határidõn belül benyújtott hitelezõi igények
között veszi nyilvántartásba. A 40 nap elteltével, de 1 éven belül bejelentett
igények nyilvántartásba vételére és kielégítésére az (1) bekezdés az
irányadó.
(3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt esetekben az egy éves határidõ
elmulasztása jogvesztéssel jár."
12. §
A Cstv. 38. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
" 38. § (1) Az adós ellen a felszámolás kezdõ idõpontjában folyamatban lévõ -
a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos - végrehajtási eljárásokat
a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell
szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, de még ki nem fizetett
pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadni. Az adós ingatlanán
fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezdõ idõpontjában megszûnik.
(2) A felszámolás kezdõ idõpontja elõtt indult peres és nemperes eljárások a
korábban eljáró bíróság elõtt folytatódnak. A pénzkövetelés érvényesítése
céljából a felszámolás kezdõ idõpontja elõtt indított eljárás a hitelezõt nem
mentesíti a 28. §. (2) bekezdésének f) pontjában foglalt kötelezettség
teljesítése alól. A 46. § (7) bekezdésében foglalt befizetési kötelezettségnek
a hitelezõ pernyertessége esetén - ha a hitelezõ követelését a felszámolás
során érvényesíteni kívánja - haladéktalanul eleget kell tenni.
(3) A felszámolás kezdõ idõpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a
felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a
felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni azzal, hogy a hitelezõ -
a gazdálkodó szervezet által indított perben - a gazdálkodó szervezettel
szemben a felszámolás kezdõ idõpontjában fennálló követelését beszámítási
kifogásként érvényesítheti, feltéve, hogy a követelés jogosultja a felszámolás
kezdõ idõpontjában is a hitelezõ volt.
(4) Az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és
terhelési tilalom, valamint a visszavásárlási és vételi jog - kivéve a
lízingszerzõdésen alapuló vételi jogot - a felszámolás kezdõ idõpontjában, a
zálogjog a vagyontárgy értékesítésével megszûnik. A szükségessé vált törlést
az ingatlannyilvántartásban - a felszámoló által megküldött értékesítési
jegyzõkönyv vagy adás-vételi szerzõdés alapján - a földhivatal végzi.
(5) Ha az adós valamely kötelezettség biztosítására a felszámolás kezdõ
idõpontja elõtt óvadékot nyújtott, a felszámolás kezdõ idõpontjában az óvadéki
szerzõdés megszûnik, és az óvadék tárgyát képezõ vagyont a felszámoló részére
ki kell adni."
13. §
(1) A Cstv. 39. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A hitelezõi választmány megalakítása céljából a felszámoló a felszámolást
elrendelõ végzés közzétételi idõpontjától számított 90 napon belül köteles az
ismert hitelezõket összehívni."
(2) A Cstv. 39. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A felszámoló köteles legalább 15 nappal megelõzõen tájékoztatni a
választmányt az általa megkötendõ - a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó
- szerzõdésekrõl, a hatályos szerzõdések felmondásáról, valamint készleteinek
selejtezésérõl azzal, hogy arra a közléstõl számított 8 napon belül
észrevételt tehet. A felszámoló kivételesen indokolt esetben e határidõktõl
eltérhet. A felszámoló a hitelezõi választmánynak köteles félévenként
elszámolást és jelentést küldeni a felszámolási költségek alakulásáról."
14. §
A Cstv. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A hitelezõ a felszámolást elrendelõ végzés közzétételének idõpontjától, a
felszámoló pedig a felszámolás kezdõ idõpontjától számított 90 napon belül a
bíróság (6. § (1) bek.) elõtt keresettel megtámadhatja az adósnak a
felszámolási eljárás megindítását megelõzõ 180. napot követõen megkötött
szerzõdését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya
a) az adós vagyonából történõ ingyenes elidegenítés illetve a vagyont
terhelõ ingyenes kötelezettségvállalás; vagy
b) a harmadik személy javára feltûnõen aránytalan értékkülönbözettel megkötött
visszterhes jogügylet."
15. §
A Cstv. 41. §-a (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyben
a 41. § a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"41. § (1) A felszámolást elrendelõ végzés közzétételét követõ 40 nap eltelte
után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezõk és az adós között
bármikor helye van egyezségnek.
(2) Az egyezség elõkészítése és annak megkötése esetén a gazdálkodó
szervezetet megilletõ jogokat a 8. § (1) bekezdésben felsorolt szervek
gyakorolják. E szervek az egyezség feltételeire vonatkozó határozatukat olyan
eljárás keretében hozzák meg, amelyet a gazdálkodó szervezetre vonatkozó külön
jogszabály a megszûnésrõl szóló döntéshez elõír. Az egyezségi tárgyaláson és
az egyezséget tartalmazó okirat aláírásakor a 8. § (1) bekezdésében felsorolt
szervek képviselõje jár el. A képviseleti meghatalmazást közokiratba, vagy
teljes bizonyító erejû okiratba kell foglalni. Az egyezségkötés elõkészítése
érdekében a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szerv a felszámolótól a 34. §
(3) bekezdésében meghatározott adatokon túlmenõ tájékoztatást is kérhet.
(5) A bíróság az adós kérelmére, a kérelem beérkezését követõen 60 napon
belül egyezségi tárgyalást tart, melyre az adóst, a felszámolót és az egyezség
megkötésére jogosult hitelezõket idézi a fizetõképesség helyreállítására
alkalmas program és az egyezségi javaslat, valamint a hitelezõk felsorolásának
kézbesítésével."
16. §
A Cstv. 44. §-a a következõ (2)-(4) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A felszámoló az egyezségkötés napjával köteles az 52. § (3) bekezdése
szerinti felszámolási zárómérleget és az 52. § (4) bekezdése szerinti bevétel-
költségkimutatást elkészíteni és azt az adóhatóságnak az egyezségkötést követõ
30 napon belül átadni.
(3) Az egyezségkötés idõpontjában vitatott követeléssel rendelkezõ hitelezõnek
járó, a saját csoportja szerinti kielégítésnek megfelelõ összeget elkülönítve
kell kezelni. Ez a hitelezõ az egyezségkötésben nem vehet részt, követelését
az egyezség létrejötténél figyelembe vehetõ követelések (1) bekezdés szerinti
számításánál nem kell figyelembe venni, de a követelése fennállásának jogerõs
bírósági megállapítása esetében a kényszeregyezség rá is kihat.
(4) A vitatott követeléssel rendelkezõ hitelezõ részére a (3) bekezdés szerint
jutó vagyonhányadot a jogvita jogerõs befejezését követõen kell kiadni,
feltéve, hogy a követelés fennállását jogerõs bírósági határozat
megállapította. A vagyonhányad kezelésével kapcsolatos esetleges költségeket a
vagyonhányadból kell fedezni. A vagyon kiadásakor a hitelezõ részére
elszámolást kell átadni a vagyonnal kapcsolatos bevételekrõl és kiadásokról.
Ha az egyezség megkötése után kiderül, hogy a hitelezõ követelése alaptalan
volt, úgy a külön kezelt vagyonhányadot a csoporton belüli többi hitelezõ
között kell felosztani követelésük arányában, teljes kielégítésük erejéig. E
felosztásért a gazdálkodó szervezet a felelõs."
17. §
(1) A Cstv. 46. §-a a következõ (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki, egyben a
jelenlegi (3)-(4) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre változik:
"(3) Ha a hitelezõk választmányt alakítottak, a felszámoló az adós gazdasági
tevékenységének felszámolás alatti továbbfolytatásához köteles megszerezni a
választmány hozzájárulását a felszámolás közzétételét követõ 120 napon belül.
Ha a választmány késõbb jön létre, a hozzájárulást a választmány
megalakulásának bejelentésétõl számított 60 napon belül kell beszerezni.
(4) A választmány (3) bekezdés szerinti hozzájárulása egy évre szól. Ha a
felszámoló az egy év elteltével tovább akarja folytatni a tevékenységet, meg
kell szereznie ehhez a választmány jóváhagyását, legkésõbb az egy év elteltét
megelõzõ 30 napon belül."
(2) A Cstv. 46. §-a a következõ (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az (5) bekezdésben meghatározott követelések - kivéve az 57. § (1)
bekezdés a) és c) pontjában foglalt követeléseket - nyilvántartásba
vételének a feltétele, hogy a hitelezõ a követelése 1 %-át, de legalább 1000,-
Ft-ot és legfeljebb 100.000,- Ft-ot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt
elkülönített számlára - a bírósági ügyszámra hivatkozással - befizessen és ezt
a felszámolónak igazolja. A hitelezõk által befizetett összeget, mint
hitelezõi követelést az 57. § (1) bekezdésének f) pontja szerint kell
besorolni. A Gazdasági Hivatal a felszámolót félévente tájékoztatja a számlán
lévõ összeg nagyságáról.
(8) Ha a bejelentett követelést a felszámoló elismeri - de a hitelezõ nem
kívánja a
(7) bekezdésben foglalt összeget az elkülönített számlára befizetni - a
hitelezõ kérésére a felszámoló az elismert követelésrõl köteles haladéktalanul
kiadni a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 5. § (13)
bekezdésében foglalt nyilatkozatot, feltéve, hogy a felszámolás kezdõ
idõpontját követõen a bejelentett követelést nem engedményezték."
18. §
A Cstv. 47. §-a a következõ (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A felszámolás kezdõ idõpontjától - a jogszabályok, a kollektív szerzõdés
és a belsõ szabályzatok keretei között - a felszámoló gyakorolja a munkáltatói
jogokat és teljesíti a kötelezettségeket.
(6) A felszámoló a felszámolás kezdõ idõpontját követõen a munkabérek
emelésére csak a választmány egyetértésével vállalhat új kötelezettséget."
19. §
(1) A Cstv. 49. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"49. § (1) A felszámoló az adós vagyontárgyait köteles nyilvánosan
értékesíteni a forgalomban elérhetõ legmagasabb áron. A felszámoló az
értékesítést pályázat, vagy árverés keretében végzi. Ezen eljárások
alkalmazásától csak akkor tekinthet el a felszámoló, ha ehhez a választmány
hozzájárul, vagy ha a várható bevételek nem fedezik az értékesítés
költségeit, vagy ha a várható bevételek és az értékesítés elõrelátható
költségei közötti különbség kevesebb, mint százezer forint. Ebben az esetben a
felszámoló az értékesítés egyéb nyilvános formáját is alkalmazhatja a
kedvezõbb eredmény elérése érdekében.
(2) Az értékesítést - ha a választmány ettõl eltérõen nem rendelkezik - a
felszámolás közzétételének idõpontjától számított 120 napon belül kell
megkezdeni.
(3) Az értékesítésen a felszámoló, a vagyonfelügyelõ, annak tulajdonosa
(tagja, részvényese, létesítõje), illetve annak vezetõ tisztségviselõje,
valamint ezek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont) tulajdonjogot vagy
más jogot nem szerezhet.
(4) A tulajdonjogot szerzõ a nyilvános értékesítésen az adóssal szemben
beszámítással nem élhet.
(5) Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az e törvényben foglalt
- az értékesítés formáira és a közjegyzõ igénybevételére vonatkozó -
rendelkezéseknek nem tesz eleget, az érdekelt fél az értékesítéstõl
számított 30 napon belül az értékesítés - így különösen a pályázat, árverés -
eredményeként megkötött adásvételi szerzõdést a bíróságnál (6. § (1) bek.)
keresettel megtámadhatja. E határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár.
(6) Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az elõvásárlási jog
figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az
elõvásárlásra jogosult az (5) bekezdésben foglalt jogvesztõ határidõ alatt
keresetével a bírósághoz (6. § (1) bek.) fordulhat."
(2) A Cstv. a következõ 49/A.-49/C. §-sal egészül ki:
"49/A. § (1) A felszámoló a nyilvános pályázati felhívást a Cégközlönyben - a
pályázatok benyújtására megállapított kezdõ idõpontot legalább 15 nappal
megelõzõen - teszi közzé, amelynek tartalmaznia kell:
a) az értékesítésre kerülõ vagyon megjelölését,
b) az értékesítés feltételeit,
c) az ajánlatok benyújtásának formáját, idõpontját, az átvétel és az
elbírálás módját,
d) a részletes pályázati feltételeket tartalmazó dokumentum átvételének és
az információ kérésének módját.
(2) A felszámoló az ajánlatok felbontását közjegyzõ jelenlétében köteles
lefolytatni. A közjegyzõ az eljárásról jegyzõkönyvet készít. A felszámoló a
pályázat értékelését és annak eredményét jegyzõkönyvbe foglalja, amelyet
megküld a választmánynak.
(3) A jegyzõkönyvek megtekintését - kérésre - bármely hitelezõ részére
lehetõvé kell tenni.
(4) A felszámoló a pályázatot megfelelõ ajánlat hiányában eredménytelennek
nyilváníthatja és új pályázatot írhat ki.
49/B.§ (1) Az árverést a felszámoló árverési hirdetménnyel tûzi ki és ebben
feltünteti:
a) az adós nevét és székhelyét;
b) az árverés helyét és idejét;
c) az árverésre kerülõ vagyontárgyakat és becsértéküket;
d) ingóság árverése esetén azt, hogy az ingóságot az árverés elõtt hol és
mikor lehet megtekinteni;
e) ingatlan árverése esetén
ea) az ingatlan-nyilvántartási adatokat,
eb) az ingatlan tartozékait, az épületnél jellemzõ sajátosságokat, továbbá
beköltözhetõ vagy lakott állapotát,
ec) az árverési elõleg összegét és
f) az egyéb lényeges körülményeket.
(2) A felszámoló az árverési hirdetményt az árverést megelõzõen legalább 15
nappal a Cégközlönyben közzéteszi.
(3) Ha az árverésen a felajánlott vételár nem éri el a becsértéket, azt
legfeljebb a becsérték feléig le lehet szállítani.
(4) Ingatlanra az árverezhet, aki elõlegként az ingatlan becsértékének 5 %-át
legkésõbb az árverés megkezdése elõtt a felszámolónál letétbe helyezi. A vevõ
köteles a teljes vételárat az árveréstõl számított 60 napon belül az adós
számlájára befizetni. Ha ezt a vevõ elmulasztja, az elõlegét elveszti. Az
ingatlan árverésen történõ értékesítése - ha e törvény másként nem rendelkezik
- nem érinti harmadik személynek az árverés idõpontjában az ingatlanra
bejegyzett és az ingatlannyilvántartáson kívül fennálló jogait. Ha a 49. §
(5)-(6) bekezdésében foglaltak szerint per indult, annak jogerõs befejezéséig
a befizetett összeget elkülönített, kamatozó számlán kell tartani.
(5) Ingóság árverezése esetén a legtöbbet ajánló köteles a vételárat azonnal
kifizetni. Ha a vevõ a vételárat nem fizeti ki, az ingóságot tovább kell
árverezni, kivéve, ha az árverési hirdetményben a felszámoló a vagyontárgy
értékére tekintettel a kifizetésre legfeljebb 60 napos határidõt állapított
meg. A fizetést elmulasztó vevõ nem vehet részt a vagyontárgy további
árverezésében.
(6) A felszámoló az árverést közjegyzõ jelenlétében köteles lefolytatni, a
közjegyzõ az árverésen jegyzõkönyvet készít, amelyrõl az árverési vevõknek
másolatot kell adni.
49/C. § (1) Az értékesítési eljárás során a vagyontárgyra - a más jogszabályon
alapuló elõvásárlási jogokat követõen - az adós tagját (részvényesét)
elõvásárlási jog illeti meg. A természetvédelmi oltalom alatt álló területek
valamint a mûemlékek értékesítése esetén a Környezetvédelmi és
Területfejlesztési Minisztériumot mindenki mást megelõzõen illeti meg az
elõvásárlási jog.
(2) Az elõvásárlásra jogosult jogát a nyilvános értékesítésen gyakorolhatja
oly módon, hogy a véglegesen kialakult vételár ismeretében nyilatkozik vételi
szándékáról."
20. §
(1) A Cstv. 50. § (1) bekezdése a következõ mondatokkal egészül ki:
" A közbensõ mérleg tartalmazza a gazdálkodó szervezet tevékenységet lezáró
mérlegének adatait az 52. § (3) bekezdésében, a bevételek és költségek
alakulásáról készített kimutatást az 52. § (4) bekezdésében meghatározott
bontásban. A szöveges jelentésnek tartalmaznia kell a tevékenységet lezáró
mérleg és a közbensõ mérleg eltéréseinek, valamint a bevételek és költségek
alakulásának részletes magyarázatát.
(2) A Cstv. 50. §-a (5) és (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(5) A közbensõ mérleget, a bevételek és költségek alakulásáról készített
kimutatást és a hitelezõk részbeni kielégítésének sorrendjét és összegét
tartalmazó részleges vagyonfelosztási javaslatot a felszámoló köteles a
hitelezõknek - választmány alakítása esetén a választmánynak - megküldeni
azzal, hogy arra 15 napon belül észrevételt tehetnek. Az (1) bekezdésben
meghatározott iratokat a bíróság részére jóváhagyás végett be kell mutatni a
hitelezõk (választmány) véleményét is csatolva.
(6) A bíróság a közbensõ mérleget 30 napon belül végzéssel jóváhagyja vagy
elutasítja. A jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A
bíróság a végzésben rendelkezik arról, hogy a közbensõ mérleg elkészítéséig
értékesített vagyontárgyakból és behajtott követelésekbõl együttesen befolyt
összeg 4%-át - az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebbõl eredõ
árbevétel 1%-át - a Gazdasági Hivatal által kezelt, elkülönített számlán lévõ
összegbõl a felszámoló részére utalják ki, ha a fenti összeg a számlán az
adós hitelezõinek befizetéseibõl rendelkezésre áll."
21. §
A Cstv. 51. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A felszámoló jogszabálysértõ intézkedése vagy mulasztása ellen a
tudomásszerzéstõl számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett fél a
felszámolást elrendelõ bíróságnál kifogással élhet. Az adós nevében kifogást a
8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselõje nyújthat be."
22. §
(1) A Cstv. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a
bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást,
zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít és mindezeket megküldi a
bíróságnak, az adóhatóságnak és a hitelezõknek, valamint intézkedik a
gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezésérõl."
(2) A Cstv. 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A felszámolás kezdõ idõpontjától számított két év elteltével a
felszámolási zárómérleg elkészítése kötelezõ, kivéve, ha az adós ellen folyó
per hitelezõje pernyertessége esetében - a hitelezõnek a kielégítési
sorrendben elfoglalt helyére tekintettel - mód van a hitelezõ követelésének
legalább részbeni kielégítésére."
23. §
(1) A Cstv. 54. §-a a következõ mondattal egészül ki:
" A felszámoló felelõssége az adósnak a felszámolás kezdõ idõpontjában
meglévõ - illetve a felszámolás alatt szerzett - vagyonára (4. § (2)
bek.)terjed ki."
(2) A Cstv. 56. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
" (3) Ha az eljárás befejezésekor az értékesítetlen vagyontárgyak között
zálogjoggal terhelt vagyontárgy is található, a vagyontárgyaknak a hitelezõk
közötti felosztásáról rendelkezõ végzés jogerõre emelkedésével a zálogjog
megszûnik. A szükséges földhivatali eljárás lefolytatása a bíróság végzése
alapján, hivatalból történik."
24. §
(1) A Cstv. 57. § (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
(A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a
tartozásokat a következõ sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:)
" g) késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegû
tartozás."
(2) A Cstv. 57. § (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
(A felszámolási költségek a következõk:)
"g) a felszámoló díja. (60. § (4) bek.)"
(3) A Cstv. 57. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
" (3) A munkáltató rendes felmondása esetén a munkavégzés alóli felmentési
idõre jutó átlagkereset és a végkielégítés összegébõl felszámolási költségként
legfeljebb olyan összeg vehetõ figyelembe, amely a munkavállalót a Munka
Törvénykönyve 92. § (2) bekezdése és 93. § (3) bekezdése, illetve a 95. §
alapján megilleti."
25. §
A Cstv. 59. § (2) és (3) bekezdései helyébe a következõ rendelkezés lép és
ezzel egyidejûleg e § a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
" (2) Ha a felszámoló díja a 4%-ot, - az adós felszámolás alatti
tevékenysége esetén az 1%-ot - meghaladja, a díjból a 4%-ot meghaladó
részt, illetve az 1%-ot meghaladó részt be kell fizetni a Fõvárosi Bíróság
Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára. A díjkiegészítési
számla javára befizetendõ összeggel szemben beszámításnak nincs helye.
(3) Ha a felszámoló díja nem éri el a 4%-ot, a bíróság a végzés jogerõre
emelkedését követõen értesíti a Fõvárosi Bíróság Gazdasági Hivatalát,
megjelölve a felszámoló nevét, székhelyét, és a részére átutalandó összeget,
amely a ténylegesen befolyt díj és a 4% közötti különbözet összege.
(4) A Fõvárosi Bíróság Gazdasági Hivatala a különbözet kiutalását az
értesítés beérkezésétõl számított 15 napon belül teljesíti, kivéve ha a
díjkiegészítési számlán az értesítés kézhezvételének idõpontjában nincs meg a
szükséges pénzösszeg. Ebben az esetben a Gazdasági Hivatal az értesítésben
megjelölt felszámolókat, megfelelõ fedezet esetén - az értesítések beérkezési
sorrendjében - elégíti ki."
26. §
A 60. § a következõ (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A felszámolónak az 59. § (1) bekezdése szerint megállapított díját
elsõsorban a Gazdasági Hivatal által kezelt elkülönített számlán rendelkezésre
álló összegbõl kell megfizetni. Ha az adós hitelezõinek befizetése kevesebb,
mint az 59. § (1) bekezdése alapján megállapítható díj, a felszámoló a
különbözetet felszámolási költségként (57. § (2) bek. g) pont) érvényesítheti.
(5) Ha a (4) bekezdésben foglaltak alapján a felszámolónak kifizethetõ díj
meghaladja a 4 %-ot, illetve az 1 %-ot, a bíróság elrendeli, hogy a 4 %-ot ,
illetve az 1 %-ot meghaladó részt a Gazdasági Hivatal által kezelt, illetve az
adós számlájáról a Fõvárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett
díjkiegészítési számlára (59. § (2) bek.) utalják át. Errõl a bíróság a
végzése megküldésével mind a Gazdasági Hivatalt, mind a Fõvárosi Bíróság
Gazdasági Hivatalát értesíti.
(6) Ha a Gazdasági Hivatal által vezetett elkülönített számlán rendelkezésre
álló összeg a felszámoló díját meghaladja, a különbözetet az adós
hitelezõinek befizetésük arányában vissza kell fizetni."
27. §
A Cstv. 61. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
" (6) A 4. § (3) bekezdésének b) és d) pontjában továbbá (4) bekezdésében
meghatározott - a felszámolásba be nem vonható - vagyont a Kincstári Vagyoni
Igazgatóságnak kell átadni, térítés nélkül, könyvszerinti értékben, legkésõbb
a felszámolási zárómérleg jóváhagyását követõ 30 napon belül. Ha az állam - a
62. § (1) bekezdésben foglalt felelõssége alapján - ezen idõpont elõtt
megtéríti a vagyon értékét, a felszámoló köteles a pénzösszeg átutalását
követõen a vagyont haladéktalanul a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak átadni."
28. §
A Cstv. 62. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a
jelenlegi (2)-(4) bekezdések számozása (3)-(5) bekezdésre módosul:
" (2) Ha az állam az (1) bekezdésben foglalt felelõssége alapján a
járadékjellegû követelések jogosultjai részére a felszámolás során fizetést
teljesít, ezt az összeget - mint állami követelést - az 57. § (2) bekezdésének
c) pontjába tartozó hiteltartozásként kell nyilvántartásba venni és
kielégíteni, ha van rá vagyoni fedezet."
29. §
A Cstv. 63/A. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
" (3) Az írásbeli elõkészítés során a felszámolónak a hitelezõi igényt
bejelentett hitelezõket (választmányt) tájékoztatnia kell arról, hogy
egyszerûsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani. Fel
kell hívnia a hitelezõket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhetõ
vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok
szerinti lebonyolításához, úgy azt megfelelõ határidõn belül jelentsék be a
felszámolónak."
30. §
A Cstv. 65. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
" (4) A felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem kézhezvételét
követõen a jogutód nélküli megszûnést kimondó határozat meghozatalának nincs
helye."
31. §
A Cstv. 72. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyben a 72.
§ a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
" (2) Ha a végelszámoló megállapítása szerint a gazdálkodó szervezet vagyona
az ismert hitelezõk követeléseinek fedezetére sem elegendõ, köteles a
felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet haladéktalanul
elõterjeszteni és a felszámolás elrendelése esetén - a felszámolás kezdõ
idõpontját megelõzõ nappal - a 75. § (1) bekezdésében meghatározott
feladatoknak eleget tenni. Ebben az esetben a 8.§ (1) bekezdésében foglalt
szervek hozzájárulását nem kell beszerezni.
(3) Ha a végelszámolás megindulását követõen felszámolási eljárást
kezdeményeztek, a felszámolás elrendelése esetén a végelszámolási eljárás
megszüntetése érdekében a bíróság a cégbíróságot értesíti."
32. §
(1) A Cstv. 73. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
" (4) A végelszámolás kezdetét követõ egy év elteltével a végelszámolónak
tájékoztatót kell készítenie, melyben be kell mutatnia a végelszámolás alatt
álló gazdálkodó szervezet helyzetét, annak indokolását, hogy az eljárás
befejezésére miért nem kerül sor, továbbá tájékoztatást kell adni az eljárás
befejezésének várható idõpontjáról. A tájékoztatót a végelszámoló köteles
megküldeni a cégbíróságnak, illetve a gazdálkodó szervezet hitelezõinek
(választmánynak)."
(2) A Cstv. 73. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
" (5) A 34. §-nak a 8. § (1) bekezdésben meghatározott szervek tájékoztatására
vonatkozó, valamint a 33.§ (1) és (2) bekezdésének és az 51. §-nak a
rendelkezéseit a végelszámoló eljárása során is megfelelõen alkalmazni kell. A
kifogás elbírálására a cégbíróság jogosult."
33. §
(1) E törvény a kihirdetését követõ 90. napon lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépését követõen a Cstv.-nek - e törvény
hatálybalépésekor hatályos - összes rendelkezését az 1992. január 1. után
indult és folyamatban lévõ ügyekben is megfelelõen alkalmazni kell a (3) és
(4) bekezdésekben foglalt eltérésekkel, feltéve, hogy a korábban hatályos
törvényi rendelkezésben foglaltak szerinti intézkedés nem történt meg.
(3) Azokban a folyamatban lévõ eljárásokban, amelyek 1992. január 1-e után
indultak, a következõk szerint kell eljárni:
a) ha a 6. § (3) bekezdésnek a) pontjában meghatározott esetben nyújtottak be
felülvizsgálati kérelmet, a kérelem elbírálására az e törvény hatálybalépése
elõtt hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. Ez az elõírás irányadó az e
törvény hatálybalépése elõtt benyújtott és jogerõsen még el nem bírált
kifogásokra is;
b) a 37. § szerinti határidõn túli követelések tekintetében az 1 éves
jogvesztõ határidõ - ha a határidõ már lejárt vagy abból 1 hónapnál kevesebb
van hátra - e törvény hatálybalépésétõl számított 30 nap elteltével jár le;
c) e törvény hatálybalépésével egyidejûleg a felszámolás során még nem
értékesített vagyontárgyakat terhelõ vételi jog és visszavásárlási jog, az
1993. szeptember 2-a elõtt indult eljárásokban pedig az elidegenítési és
terhelési tilalom és a végrehajtási jog megszûnik;
d) a Cstv. 46. §-ának (7) bekezdésében foglalt rendelkezést a folyamatban lévõ
ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a felszámolást elrendelõ végzés közzététele
iránt a bíróság e törvény hatálybalépésekor még nem intézkedett;
e) a 17. §. (2) bekezdésében, a 35. § (2) bekezdésében és az 57. § (1)
bekezdésének g) pontjában szabályozott kérdésekben e törvény hatálybalépése
elõtt hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
f) a 57. § (3) bekezdése csak az e törvény hatálybalépését követõen esedékessé
vált kifizetésekre alkalmazható;
g) az adós gazdasági tevékenységének továbbfolytatásához a felszámoló a
hitelezõi választmány hozzájárulását csak e törvény hatálybalépését követõ 3
hónap elteltével köteles beszerezni, akkor is, ha a választmány a törvény
hatálybalépésekor már megalakult, vagy annak megalakítására a három hónap
határidõ alatt kerül sor;
h) a Cstv. 59. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha e
törvény hatálybalépésekor a zárómérleg benyújtására a bírósághoz még nem
került sor.
(4) Az 1993. szeptember 2.-a elõtt indult eljárásokban a 46. § (3)
bekezdésének - az 1993. évi LXXXI. törvénnyel hatályon kívül helyezett - a)
pontjába sorolt "ismert hitelezõi igények"-et a felszámoló köteles a
határidõben érkezett követelések közé besorolni és kielégíteni.
(5) Azokban az 1993. szeptember 2-a után indult és e törvény
hatálybalépésekor már jogerõsen lezárt felszámolási eljárásokban, amelyek
esetében a felszámoló díja nem érte el a 4%-ot - illetve egyszerûsített
felszámolás esetén a 400.000 Ft-ot - a felszámoló e törvény hatálybalépését
követõ 30 napon belül kérheti a bíróságtól, hogy a ténylegesen befolyt díj és
a 4%, - illetve 400.000 Ft - közötti különbözetet részére a Fõvárosi Bíróság
Gazdasági Hivatala által kezelt díjfedezeti alap terhére fizessék ki. A
határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár. A különbözet kiutalásának forrása
kizárólag a díjfedezeti alapban az e törvény hatálybalépését megelõzõ napon
rendelkezésre álló összeg lehet. A felszámolónak a kérelem benyújtásakor
igazolnia kell, hogy eleget tett a Cstv. - az e törvény hatálybalépését
megelõzõen hatályos - 59. §-ának (2) bekezdésében meghatározott befizetési
kötelezettségeinek. Ebben az esetben a bíróság értesíti a Fõvárosi Bíróság
Gazdasági Hivatalát, megjelölve a felszámoló nevét, székhelyét és a részére
átutalandó összeget. A Fõvárosi Bíróság Gazdasági Hivatala a követeléseket e
törvény hatálybalépésétõl számított 90 napon belül összesíti. Ha az Alapban
nem áll rendelkezésre a követelések teljes kielégítéséhez szükséges
pénzösszeg, a felszámolókat követelésük arányában kell kielégíteni.
34. §
(1) A Cstv. 1. §-ának (4) bekezdésében, a 66. § (2) bekezdésének a) pontjában,
a 73. § (1)-(2) bekezdésében és a 74. §-ban az "adós" megnevezés helyébe a
"gazdálkodó szervezet" megnevezés lép; a 9. § (1) bekezdésében a "15 napon
belül" szövegrész helyébe a "30 napon belül" szövegrész lép; a 17. § (2)
bekezdésében az "1,5%-a" szövegrész helyébe az "1%-a" szövegrész lép; a 26.§
(4) bekezdésében a "9. § (4) bekezdésében meghatározott arányú" szövegrész
helyébe a "felszámolási eljárás lefolytatását kérõ" szövegrész lép; a 27. §
(2) bekezdésének a) pontjában a "nem vitatott" szövegrész helyébe az
"elismert" szövegrész lép; a 28. § (2) bekezdés f) pontjában, a 37. § (1)
bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, a 66. § (2) bekezdés c) pontjában és a
68. § (1) bekezdésében megjelölt 30 napos határidõ 40 napra változik; a 46. §
átszámozott új (6) bekezdésében " a (3) bekezdés" szövegrész helyébe "az (5)
bekezdés" szövegrész lép; az 50. § (2) bekezdésében a "számított egy év
elteltével" szövegrész helyébe az "évente" szövegrész lép; az 51. § (2)
bekezdésében a "8 napon belül" szövegrész helyébe a "soron kívül" szövegrész
lép, az 57. § (1) bekezdésének e) pontjában a "(2) bekezdés e) pontja"
szövegrész helyébe "a (2) bekezdés c) pontja" szövegrész lép; az 59. § (1)
bekezdésében az "500.000 Ft, lakásszövetkezet esetében 50.000 Ft" szövegrész
helyébe a "300.000 Ft" szövegrész lép; a 74. §-ban a "49. §-ában" szövegrész
helyébe a "47. § (5) bekezdésében" szövegrész lép;
(2) A 46. § (2) bekezdésében "A felszámoló megállapítja a felszámolás
végrehajtásához szükséges költségeket és ütemtervet" szövegrész helyébe a "A
felszámoló nyitó felszámolási mérleget készít, megtervezi a felszámolás
végrehajtásához szükséges költségeket és ütemtervet készít" szövegrész lép;
az 52. § (3) bekezdésében a "zárómérleg vagy záró egyszerûsített mérleg"
szövegrész helyébe a "felszámolási zárómérleg" szövegrész lép; az 52. § (5)
bekezdésében a "zárómérlegben vagy záró egyszerûsített mérlegben" szövegrész
helyébe a "felszámolási zárómérlegben" szövegrész lép; az 56. § (1)
bekezdésében "a zárómérleget vagy záró egyszerûsített mérleget és a
vagyonfelosztási javaslatot" szövegrész helyébe "a felszámolási zárómérleget
és a vagyonfelosztási javaslatot" szövegrész lép; az 56. § (1) bekezdésében
"zárómérlegben vagy a záró egyszerûsített mérlegben" szövegrész helyébe
"felszámolási zárómérlegben" szövegrész lép; az 56. § (2) bekezdésében a
"zárómérleg vagy a záró egyszerûsített mérleg" szövegrész helyébe a
"felszámolási zárómérleg" szövegrész lép; a 60 § (1) bekezdésében a"
zárómérleg, vagy záró egyszerûsített mérleg" szövegrész helyébe a
"felszámolási zárómérleg" szövegrész lép; a 70. § a) pontjában az "éves
beszámolóra, illetve egyszerûsített mérlegre vonatkozó értékelési elõírások
figyelembevételével záróleltárt, éves beszámolót, egyszerûsített éves
beszámolót, illetve egyszerûsített mérleget, adóbevallást és az eredmény
felosztása után zárómérleget" szövegrész helyébe a "záró leltárt,
tevékenységet lezáró mérleget, továbbá adóbevallást és az eredmény felosztása
után zárómérleget" szövegrész lép;
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Cstv. 7. § (1) bekezdésének
második mondata, 14. § (3) bekezdésének b) pontja, a 18. § (2) bekezdésének
második mondata, a 19. § (4) bekezdésének második mondata, a 20. § (2)
bekezdésének második és harmadik mondata, a 23. § (4) bekezdése, a 28. § (2)
bekezdésének f) pontjában és a 66. § (2) bekezdésének c) pontjában a "vagy
összegszerûségében ismeretlen, illetve összegszerûségében változó" szövegrész,
a 31. § (1) bekezdésébõl "a leányvállalat, tröszti vállalat" szövegrész, a 34.
§ (1) bekezdése, a 48. § (2) bekezdése, az 51. § (5) bekezdésébõl "a kifogást
benyújtó kérelmére" szövegrész, az 51. § (6) bekezdése, valamint az 56. § (1)
bekezdésének elsõ mondata a hatályát veszti.
35. §
Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a felszámolási eljárás és a
végelszámolás számviteli feladatait rendeletben határozza meg.
36. §
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
1996. évi LVII. törvény 90. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
" (5) A verseny-felügyeleti eljárás során kiszabott bírság, ha azt a
kötelezett a teljesítésre nyitvaálló határidõn belül sem fizette meg, adók
módjára behajtandó köztartozásnak minõsül, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal
megkeresésére az illetékes állami adóhatóság szed be."
Általános indoklás
A csõdeljárásról, felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló 1991. évi
IL. törvény (továbbiakban: Cstv.) 1992. január 1-én lépett hatályba.
Az Országgyûlés a törvény mûködésének másféléves tapasztalatát összegezve az
1993. évi LXXXI. törvénnyel - 1993. szeptember 2-i hatállyal - átfogóan
módosította a Cstv.-t. Ez a módosítás számos olyan hibát kiküszöbölt a
törvénybõl, amelyek lassították, illetve megnehezítették az eljárások
lefolytatását:
Teljes mértékben újraszabályozta a csõdeljárást, ennek keretében megszüntette
a kötelezõ öncsõdöt, illetve a hitelezõk hozzájárulásától tette függõvé a
moratórium megadását az adósnak. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak a
felszámolás kezdõ idõpontjában, a zálogjognak pedig a vagyontárgy
értékesítéskor történõ megszüntetésével pedig egyértelmûen felgyorsította a
felszámolási eljárások lefolytatását, hiszen a felszámoló gyakorlatilag
tehermentes vagyontárgyakat tudott értékesíteni.
A módosítás óta eltelt három év azonban nyilvánvalóvá tette, hogy számos olyan
probléma maradt megoldatlanul a törvényben, amelyek komolyan hátráltatják
azoknak a céloknak az elérését, amelyek a törvény célkitûzései között
szerepeltek.
Figyelembe véve az 1993. óta eltelt idõszak tapasztalatait, a Kormány úgy
határozott, hogy javaslatot terjeszt az Országgyûlés elé a Cstv.
módosítására.
Nyilvánvaló, hogy egy olyan jelentõségû gazdasági törvény, mint a Cstv.
gyakori módosítása sértheti a piacgazdaság szereplõinek az alapvetõ gazdasági
szabályozók stabilitásához fûzõdõ érdekeit, ezért csak azokon a pontokon kerül
sor módosításra, amelyek esetében ezt a törvény gyakorlati alkalmazása során
szerzett tapasztalatok feltétlenül indokolják.
A módosítás elsõsorban a felszámolásra vonatkozó szabályokat érinti, egyrészt,
mivel ezek súlya a törvény által szabályozott három eljárás közül a
legnagyobb, másrészt, mivel itt jelentkeznek leginkább a gyakorlati
alkalmazást nehezítõ anomáliák. A módosítások egy része koncepcionális
jellegû, ez azonban nem jelenti azt, hogy változtatni kívánnánk a törvény
eredetileg kitûzött céljain, ellenkezõleg, éppen az a szándékunk, hogy a
szabályok változtatásával elõsegítsük ezeknek a céloknak az elérését.
A módosítás másik része azokat a kisebb kodifikációs hibákat, jogértelmezési
nehézségeket okozó bizonytalanságokat igyekszik kiküszöbölni, amelyek a
gyakorlatban felvetõdtek.
Részletes indoklás
1. §-hoz
A törvény gyakorlati alkalmazása során számos esetben okozott nehézséget a
jogalkalmazók számára, hogy ki tekinthetõ a felszámolási eljárás különbözõ
szakaszaiban hitelezõnek. A hatályos Cstv. jelenleg csak annyit mond, hogy a
felszámolási eljárásban hitelezõ mindenki, akinek az adóssal szemben vagyoni
követelése van.
A törvényjavaslat kimondja, hogy felszámolási eljárást csak az kezdeményezhet,
akinek az adóssal szemben jogerõs és végrehajtható bírósági, hatósági
határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, vagy az adós által elismert
lejárt pénzkövetelése van. ( A jogerõs és végrehajtható bírósági, hatósági
határozaton alapuló követelés esetében további feltétel az is, hogy - a 27.§
(2) bekezdése b) pontja értelmében - a végrehajtás eredménytelen legyen.) A
felszámolás kezdõ idõpontja után - a javaslat értelmében - csak az tekinthetõ
hitelezõnek, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése van és azt a felszámoló
nyilvántartásba vette. Mivel a nyilvántartásba vételnek az a feltétele, hogy a
követelés 1%-át a hitelezõ befizesse, egyértelmû, hogy hitelezõnek is csak az
tekinthetõ, aki ennek a kötelezettségének eleget tett, és csak õt illetik meg
azok a jogok, amelyeket a hitelezõnek biztosít a törvény, így különösen a
választmány alakítás és az abban való részvétel joga, az egyezségkötés joga, a
szerzõdések megtámadásának joga.
2. §-hoz
A javaslat - figyelemmel arra, hogy milyen kiterjedt jogköröket kapott ez a
testület - jelentõsen megszigorítja a hitelezõi választmány megalakításának
feltételeit. Új elõírás, hogy a választmány csak akkor tekinthetõ
megalakultnak, ha azt legalább a bejelentett hitelezõi követelések
egyharmadával rendelkezõ hitelezõk hozzák létre oly módon, hogy maguk közül
három tagú választmányt választanak. További feltétele a választmány
megalakításának, hogy azt a hitelezõk legalább egyharmada hozza létre. Az
egyharmados szabály azonban csak a felszámolási eljárásokban és a
végelszámolásokban megalakult választmányokra vonatkozik, a csõdeljárás során
alakított hitelezõi választmányokra nem. Mindhárom eljárás során érvényes
azonban az az elõírás, hogy csak egy hitelezõi választmány alakítható minden
gazdálkodó szervezetnél. Fontos garanciális eleme a javaslatnak, hogy a
hitelezõ a választmány létrejöttét követõen is csatlakozhat a választmányt
létrehozó hitelezõkhöz, feltéve, hogy elfogadja a megállapodásban foglaltakat.
A hitelezõ jelentkezése ebben az esetben nem utasítható vissza.
3. §-hoz
A javaslat a felszámolási eljárás befejezésérõl szóló jogerõs határozat
mellett a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendelõ jogerõs határozat ellen
sem teszi lehetõvé, hogy felülvizsgálati kérelmet nyújtsanak be. A javaslat
ezzel kizárja annak lehetõségét, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtásával
a felszámolás megindítását késleltessék és ily módon elkerülhetõ a
vagyonvesztés a felszámolás alatt lévõ gazdálkodó szervezetnél.
4. §-hoz
A javaslat az adós által benyújtott felszámolási kérelem esetén arra kötelezi
az adóst, hogy a számláit vezetõ valamennyi pénzintézet nevét és az ott
vezetett számlák számát a bíróságnak bejelentse. Ez a rendelkezés a hatályos
szabályozással ellentétben nem az adós számláit vezetõ pénzintézetet juttatja
elõnyhöz - hiszen eddig a kérelem benyújtásáról csak a számlát vezetõ
pénzintézetet kellett tájékoztatni -, hanem a felszámolás megkezdéséhez
szükséges adatközlést teszi kötelezõvé. Ugyanígy rendelkezik a javaslat abban
az esetben is, ha a hitelezõ nyújtotta be a felszámolási kérelmet és az adós a
kérelemben foglaltakat elismeri.
5. §-hoz
A javaslat intézményesíti a gyakorlatban már eddig is létezõ felszámoló biztos
személyét és egyértelmûen szabályozza, hogy ki töltheti be ezt a funkciót. Így
kimondja, hogy a felszámoló biztos a felszámolóval létesített munkaviszony,
tagsági viszony vagy megbízási jogviszony alapján a felszámoló szervezet
nevében jár el.
A felszámoló akkor is köteles bejelenteni - a javaslat értelmében - a kizárási
okot, ha az a felszámolás során következett be, a kizárási ok bekövetkeztétõl
számított három napon belül. Ennek elmulasztása esetén a bíróság töröltetheti
a felszámolói névjegyzékbõl. A jelenlegi gyakorlattal szemben a bíróság arra
is lehetõséget kapna a jövõben, hogy a felszámoló súlyos vagy ismétlõdõ
jogszabálysértései esetén hivatalból felmentse a felszámolót és egyidejûleg új
felszámolót jelöljön ki.
6-7. §-hoz
A javaslat - tekintettel a 46. § (7) bekezdésében elõírt befizetési
kötelezettségre - elõírja a bíróság számára, hogy - többek között - közzétegye
annak a megyei (fõvárosi) bíróságonként vezetett elkülönített számlának
számát, amelyre a hitelezõknek be kell fizetniük a bírósági ügyszámra
hivatkozással a nyilvántartásbavételi díjat.
Tekintettel arra, hogy a felszámolás kezdõ idõpontjában az adós vagyonát
terhelõ vételi jog, visszavásárlási jog továbbá az elidegenítési és terhelési
tilalom továbbá a végrehajtási jog megszûnik, a javaslat elõírja, hogy a
bíróság a felszámolás elrendelésérõl értesítse a területileg illetékes
földhivatalt, hogy az ingatlan nyilvántartásban a szükséges változtatásokat át
lehessen vezetni.
A javaslat akkor is lehetõvé teszi a gazdálkodó szervezet kötelezettségét
elmulasztó vezetõjének megbírságolását, ha a felszámolás kezdõ idõpontját
megelõzõ évben nem volt jövedelme vagy azt az iratok hiánya miatt nem lehet
megállapítani. Ebben az esetben a bíróság 1 millió forintig terjedõ bírságot
szabhat ki, figyelemmel természetesen a jogszabálysértés súlyára.
8. §-hoz
A javaslat reális lehetõséget teremt a a felszámolás alatti egyezségkötésre,
azzal, hogy kötelezi a felszámolót arra, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló
szervek képviselõjének - kérelemre - tájékoztatást adjon arról, hogy kik és
milyen összegre nyújtottak be hitelezõi igényt, azokat a felszámoló elfogadta-
e és hova sorolta be, valamint köteles tájékoztatást adni az 57. § (1)
bekezdés a) és c) pontjaiban felsorolt követelések összegérõl és
jogosultjairól. Ily módon az adósnak lehetõsége lesz arra, hogy hozzájusson
azokhoz az információkhoz, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy
egyezségi ajánlatát elkészíthesse. Hangsúlyozni kell, hogy ez a jog az adós
nevében eljáró tulajdonosi szerveket csak akkor illeti meg, ha képviselõjüket
a felszámolóhoz benyújtandó - közokirat vagy teljes bizonyító erejû
magánokirat formájában elkészített - képviseleti meghatalmazásban megnevezik.
9. §-hoz
A javaslat egységesen szabályozza a szerzõdéses kamat és a késedelmi kamat
kérdését a felszámolás kezdõ idõpontja elõtt és a felszámolás kezdõ
idõpontjában a törvény alapján lejárt követelések tekintetében.
Ennek alapján minden pénztartozás után - függetlenül attól, hogy mikor járt le
a követelés - az eredeti lejárati idõig szerzõdéses kamat, az eredeti
lejárati idõ után a kiegyenlítéséig vagy a zárómérleg elkészítéséig késedelmi
kamat és késedelmi pótlék kerül felszámításra. Ennek megfelelõen minden, az
eredeti lejárati idõig felszámított szerzõdéses kamat a tõkeköveteléssel
együtt kerül kielégítésre, minden késedelmi kamat pedig a kielégítési sorrend
végén.
10. §-hoz
A Cstv. jelenlegi beszámításra vonatkozó szabályai számos visszaélésre adnak
lehetõséget. Már a Cstv. 1992. január 1-én hatálybalépett, eredeti változata
is igyekezett kezelni ezt a problémát, mely abból adódik, hogy a kielégítési
sorrend végén álló hitelezõk alacsony áron eladják követeléseiket olyan
személyeknek, akik tartoznak a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek.
Ezzel õk is jól járnak, hiszen például 20 %-os várható kielégítési arány
helyett 30-40 %-ot, vagy még többet tudnak így realizálni. Jól jár ugyanakkor
az is, aki tartozik a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek, hiszen
adott esetben 30-40 %-ért megvett követelést 100 %-on tudja beszámítani.
Rosszul jár ugyanakkor a társaság többi hitelezõje, akiknek ez komoly károkat
okoz.
A törvénymódosítás során ezért - a felszámolás alatt történõ visszaélések
kiküszöbölése érdekében - ezen a ponton is szükséges változtatásokat
végrehajtani. A javaslat szerint csak azt a követelést lehet a felszámolás
alatt álló gazdálkodó szervezet követelésével szemben beszámítani, amelyet a
felszámoló elismertként nyilvántartásba vett és amelynek tekintetében a
felszámolás kezdõ idõpontját követõen - vagy ha a követelés késõbb vált
esedékessé, az esedékessé válás idõpontját követõen - nem került sor
engedményezésre.
11. §-hoz
A hatályos Cstv. nem szabályozza, hogy mi legyen azokkal a követelésekkel,
amelyek a felszámolás alatt keletkeznek, de nem minõsülnek felszámolási
költségnek. Ilyennek tekinthetõk a gazdálkodó szervezet által a felszámolás
kezdõ idõpontja elõtt kötött szerzõdések felmondásából eredõ követelések.
A javaslat kimondja, hogy az ilyen hitelezõi igényt az esedékessé válástól
számított 40 napon belül kell a bejelenteni a felszámolónak, amelynek azt a
többi határidõben bejelentett követeléssel együtt kell nyilvántartásba venni.
Azt is rögzíti a javaslat, hogy a követelések bejelentésére megszabott egy
éves határidõ jogvesztõ jellegû.
12. §-hoz
A javaslat csak akkor kötelezné a felszámolás kezdõ idõpontja elõtt indult
külön eljárásokban a követelését érvényesítõ hitelezõt a 46.§ (7) bekezdésében
foglalt díj befizetésére, ha követelését a bíróság megítélte. Ez természetesen
nem mentesíti a hitelezõt, hogy követelését a felszámolás közzétételét követõ
40 napon belül bejelentse, de a díjat csak pernyertesség esetén kell
befizetnie feltéve, hogy a követelését a felszámolás során érvényesíteni
kívánja. Fentiekbõl ugyanakkor az is következik, hogy a hitelezõket megilletõ
jogokkal is csak azután rendelkezik, hogy a díjat befizette.
A Cstv. hatályos szövege kimondja, hogy a felszámolás kezdõ idõpontja után a
gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos
követelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Nem
foglalkozik azonban azzal a problémával, amely akkor merül fel, ha az adós
pert indít olyan személlyel szemben, akinek követelése van az adóssal szemben
és azt értelemszerûen szeretné beszámítási kifogásként a perben
érvényesíteni.
Nyilvánvalóan nincs ok arra, hogy megfosszuk a hitelezõt a beszámítás
lehetõségétõl még akkor sem, ha ezzel a jogával nem a felszámolási eljárásban,
hanem más peres eljárásban kíván élni. Ezért a javaslat szerint a hitelezõ az
adós által indított perben is érvényesítheti követelését beszámítási
kifogásként, de csak akkor, ha követelését szabályszerûen bejelentette a
felszámolónak és az nyilvántartásba is vette. Természetesen - eltérõen a 36.
§-ban foglaltaktól - nem feltétele a beszámítási kifogásnak, hogy a követelést
a felszámoló elismerje.
13. §-hoz
A hitelezõk beleszólási lehetõségét kívánja bõvíteni a javaslatnak az a
rendelkezése, mely elõírja, hogy a felszámoló köteles legalább 15 nappal
megelõzõen tájékoztatni a hitelezõi választmányt, az általa megkötendõ - a
mindennapi gazdálkodás körét meghaladó - szerzõdésekrõl, a hatályos
szerzõdések felmondásáról, valamint az adós készleteinek selejtezésérõl,
azzal, hogy arra a közléstõl számított 8 napon belül észrevételt tehet. Ez a
rendelkezés tényleges lehetõséget biztosít a hitelezõk számára a felszámolás
napi ügyeinek figyelemmel kísérésére.
Elõfordulhat természetesen az az eset, amikor a felszámolónak - a
szerzõdéskötés sürgõs, váratlan kényszerére tekintettel - már nincs lehetõsége
idõben értesíteni a választmányt. Ebben az esetben - de csakis ebben az
esetben - a javaslat lehetõséget ad rövidebb értesítési határidõ
megállapítására is. Itt is érvényes az a szabály, hogy csak a választmány
rendelkezik ezekkel a joggal, és nem az összes hitelezõ, hiszen ha a
felszámolónak minden szerzõdéses ügylet kapcsán a hitelezõk mindegyikével
konzultálnia kellene, ez a felszámolás folyamatának elakadásához vezethetne.
14. §-hoz
A javaslat a szerzõdések megtámadhatósága tekintetében az eddigieknél jóval
szélesebb lehetõségeket biztosít a felszámoló illetve a hitelezõk számára.
Kimondja ugyanis, hogy az adósnak mindazok az ingyenesen vagy feltûnõen
aránytalan értékkülönbözettel megkötött szerzõdései megtámadhatók, amelyeket
a felszámolási eljárás megindítását megelõzõ 180. napot követõen kötöttek. A
jelenlegi szabályozással ellentétben tehát már a felszámolási kérelem
bírósághoz történõ benyújtását megelõzõ fél évben kötött szerzõdéseket is meg
lehet támadni.
15. §-hoz
A jelenleg hatályos törvény nem szól arról, hogy az adós gazdálkodó szervezet
nevében ki gyakorolhatja az egyezségkötés jogát. A felszámoló - akinél a
cégjegyzési jog van - nyilvánvalóan nem, hiszen egyezségkötési jogát a törvény
egyértelmûen kizárja.
A javaslat ezért kimondja, hogy ezt a jogkört a 8. § (1) bekezdésében
meghatározott tulajdonosi szervezetek gyakorolják, képviselõiken keresztül.
Azért képviselõiken keresztül, mert a felszámoló nem tud pl. egy közgyûléssel
folyamatosan kapcsolatot tartani, ezt a testületet az egyezségkötéshez
szükséges információkkal ellátni, hiszen a javaslat arra is kötelezi a
felszámolót, hogy tájékoztatást adjon arról, hogy kik és milyen összegre
nyújtottak be hitelezõi igényt, azokat a felszámoló elfogadta-e, és ha igen,
hova sorolta be.
16. §-hoz
A javaslat részletesen szabályozza azoknak a hitelezõknek a helyzetét, akik
az egyezségkötés idõpontjában vitatott követeléssel rendelkeznek. Kimondja,
hogy a vitatott követeléssel rendelkezõ hitelezõnek járó, a saját csoportja
szerinti kielégítésnek megfelelõ összeget elkülönítve kell kezelni és azt csak
a jogvita jogerõs befejezését követõen kell kiadni, feltéve természetesen,
hogy a követelés fennállását jogerõs bírósági határozat megállapította. Ha a
bíróság döntése értelmében a hitelezõ követelése alaptalan volt, úgy ezt a
vagyonhányadot a csoporton belüli hitelezõk között kell felosztani
követeléseik arányában.
17.§-hoz
A felszámolók egy része akkor is továbbmûködteti a felszámolás alatt álló
gazdálkodó szervezetet, ha az veszteséget termel, illetve a tevékenység
leállítása kisebb veszteséggel járna, mint a továbbmûködtetés. Ennek
elkerülése érdekében mondja ki a törvényjavaslat, hogy az adós gazdasági
tevékenységének felszámolás alatti továbbfolytatásához a felszámolónak a
felszámolás közzétételét követõ 120 napon belül be kell szereznie a
választmány hozzájárulását.
Tekintettel arra, hogy az egyébként indokolt gazdasági tevékenység késõbb
veszteségessé válhat, a javaslat kimondja azt is, hogy a választmány
hozzájárulása csak egy évre szól. Amennyiben a felszámoló tovább kívánja
folytatni a tevékenységet, ehhez újra be kell szereznie a hitelezõi
választmány hozzájárulását.
Ez a jog a hitelezõket azonban csak akkor illeti meg, ha választmányt
alakítanak. Nem lehet ugyanis a felszámolót arra kényszeríteni, hogy adott
esetben több száz, vagy több ezer hitelezõvel kelljen egyezkednie a
továbbmûködtetés kérdésében.
A javaslat - mint már korábban említettük - a követelések nyilvántartásba
vételének feltételeként elõírja, hogy a hitelezõ követelése 1%-át, de legalább
1000 és legfeljebb 100 ezer forintot a bíróság Gazdasági Hivatala által
kezelt elkülönített számlára befizessen, és ezt a felszámolónak igazolja.
A javaslat azonban azok számára, akik követeléssel rendelkeznek, de nem
kívánják azt a felszámolás során érvényesíteni, (vagyis nem kívánják a
nyilvántartásba vételi díjat befizetni), lehetõvé teszi, hogy a felszámolótól,
ha az a bejelentett követelést elismeri, kérje a társasági adó alapjának
csökkentéséhez szükséges nyilatkozatot. Hangsúlyozni kell, hogy bár a jogosult
ebben az esetben is bejelenti követelését a felszámolónak, azt nem a
nyilvántartásba vétel céljából teszi, hanem a nyilatkozat kiadása érdekében.
Ebbõl következik, hogy nem is tekinthetõ hitelezõnek és nem is rendelkezik a
hitelezõt megilletõ jogokkal (választmányalakítás, választmányban való
részvétel, egyezségkötés joga, stb. ). A nyilatkozat kiadásának további
feltétele, hogy a szóban forgó követelést a jogosult ne engedményezze a
felszámolás kezdõ idõpontját követõen.
18-19. §-hoz
A javaslat gyökeresen átalakítja a felszámolási vagyon értékesítésének
szabályait. Szakítva a meglehetõsen liberális szabályokkal, melyek csak a
nyilvános értékesítés kötelezettségét írják elõ, kötelezõvé teszi a pályázatot
vagy az árverést az adós vagyonának értékesítése esetében.
A javaslat mind az ingó, mind az ingatlan vagyon tekintetében elõírja, hogy
azok csak pályázat vagy árverés keretében értékesíthetõk. A javaslat csak a
fontos garanciális szabályokat rögzíti mindkét értékesítési forma esetében,
így azt, hogy a felszámoló és annak tulajdonosa valamint vezetõ
tisztségviselõje továbbá ezek közeli hozzátartozója tulajdonjogot nem
szerezhet. Egyébként a felszámolóra bízza, hogy milyen konkrét feltételek
mellett értékesíti a vagyont.
A javaslat lehetõvé teszi a felek számára, hogy ha a felszámoló indokolatlanul
mellõzi a pályázatot vagy az árverést illetve a közjegyzõ igénybevételét, az
értékesítéstõl számított 30 napon belül a megkötött adásvételi szerzõdést
keresettel megtámadják. A 30 napos határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár,
tehát a felek e határidõ elmulasztása esetén nem indíthatnak pert a fenti
okokból kifolyólag. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy amennyiben a Ptk-
ban foglalt megtámadási okok fennállnak, az ott meghatározott általános
szabályok szerint a felek ne támadhatnák meg keresettel a felszámoló által
kötött adásvételi szerzõdést.
Fontos elõírása a javaslatnak, hogy egységesen a Cégközlönyben rendeli
megjelentetni az értékesítési felhívásokat, ami azzal az elõnnyel jár, hogy a
felszámolás keretében vásárolni kívánóknak csak a hivatalos lapot kell
megvenniük, és ebben a teljes értékesíteni tervezett vagyonkínálatot
megtalálják.
20. §-hoz
A javaslat szerint a felszámoló már a közbensõ mérleg elfogadásakor
hozzájuthatna a felszámolói díj egy részéhez. A bíróság a közbensõ mérleget
jóváhagyó végzésben rendelkezne arról, hogy a közbensõ mérleg elkészítéséig
értékesített vagyontárgyakból és behajtott követelésekbõl együttesen befolyt
összeg 4%-át - az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebbõl eredõ
árbevétel 1%-át - az elkülönített számlán lévõ összegbõl a felszámoló részére
utalják ki, feltéve, hogy a fenti összeg a számlán rendelkezésre áll, vagyis
azt a hitelezõk ténylegesen befizették. Ezért mindenképpen szükséges, hogy a
bíróság a végzés meghozatala elõtt tájékozódjon a számlán lévõ összeg
nagyságáról a Gazdasági Hivatalnál.
21-22. §-hoz
A felszámolási eljárások idõbeli elhúzódásának egyik legfontosabb oka az adós
ellen folyó perek elhúzódása. Számos esetben akkor sem lehet befejezni a
felszámolást, ha a felszámoló rendelkezésére álló adatokból egyértelmûen
megállapítható, hogy a felszámolás alatt álló cég elleni pernyertessége esetén
sem kaphatna semmit a hitelezõ, hiszen a kielégítési sorrendben elfoglalt
helye ezt kizárja.
A törvényjavaslat ezért kimondja, hogy a felszámolás kezdõ idõpontjától
számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése csak akkor
nem kötelezõ, ha az adós ellen folyó per megnyerése esetén a hitelezõ számára
- figyelembe véve a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét - legalább a
részbeni kielégítés lehetõsége adott. A felszámoló ugyanis ekkor már nagy
pontossággal meg tudja állapítani, hogy melyik a kielégítési sorrendnek az a
csoportja, ahol a minimális kielégítésre sincs esély. Amennyiben a hitelezõ
egy ilyen csoportba tartozik, a felszámolást lefolytató bíróság érdeksérelem
nélkül lezárhatja a felszámolást, ami azzal az elõnnyel is jár, hogy a per -
az egyik fél jogutód nélküli megszûnése miatt - maga is megszûnik.
23-24.§-hoz
A javaslat egyértelmûvé kívánja tenni, hogy a felszámoló felelõssége csak arra
a vagyoni körre terjed ki, amely a felszámolás kezdõ idõpontjában az adós
vagyona illetve késõbb azzá válik. Tekintettel arra, hogy a felszámoló csak a
felszámolás kezdõ idõpontjától rendelkezik az adós vagyonával, logikus, hogy
felelõssége is csak ettõl az idõponttól álljon fenn.
A felszámolás befejezésekor elõfordulhat, hogy az értékesítetlen vagyontárgyak
között zálogjoggal terhelt vagyontárgy is található. Mivel a törvény a
zálogjog megszûnését a vagyontárgy értékesítéséhez köti, nyilvánvaló, hogy
ezeknek a vagyontárgyaknak a hitelezõk közötti felosztása esetén - amely nem
értékesítés -külön rendelkezni kell a zálogjog megszûnésérõl, amelynek
idõpontja a vagyontárgyaknak a hitelezõk közötti felosztásáról rendelkezõ
végzés jogerõre emelkedésének napja.
25-26.§-hoz
A javaslat teljesen új alapokra helyezi a felszámolók díjazásának
szabályozását. Szakítva azzal a jelenlegi rendszerrel, amely semmiféle
biztosítékot nem nyújt arra az esetre, ha a felszámolási vagyon nem elég még a
felszámolók díjazására sem, számos olyan biztosítékot épít be a szabályozásba,
amely garanciát jelent arra, hogy felszámolók hozzájussanak az õket megilletõ
díjhoz.
A törvény arra kötelezi a hitelezõt, hogy mielõtt követelését bejelenti a
felszámolónak, követelése 1 %-át, de legalább 1000 és legfeljebb 100 ezer
forintot fizessen be a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített
számlára. A számla számát a bíróság tenné közzé a felszámolást elrendelõ
végzésben, együtt azzal a hitelezõknek szóló felhívással, hogy követelésüket a
közzétételtõl számított 40 napon belül jelentsék be a felszámolónak.
Minden megyei bíróság Gazdasági Hivatala csak egy elkülönített számlát nyitna.
A hitelezõknek azonban - amikor befizetnek a számlára - ezt a bírósági
ügyszámra hivatkozással kellene megtenniük s így a Gazdasági Hivatal is
ügyszámonként elkülönítve kezelné a befizetett összegeket. Ily módon lehetõvé
válna, hogy minden hitelezõ annak az adósnak a felszámolási költségeit
elõlegezze meg, amellyel szemben a követelése fennáll.
A javaslat kimondja, hogy ha a felszámoló díja eléri az 5 %-ot, akkor annak
egyötödét, illetve a mûködtetésért járó 2 %-os díj felét be kell fizetni a
Fõvárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt díjkiegészítési számlára
(továbbiakban díjkiegészítési számla). Ugyanezt kell tenni - ha a ténylegesen
megállapított díj nem éri el az 5 %-os mértéket illetve a 2 %-ot - a 4%-on
illetve az 1%-on felüli résszel.
A zárómérleg elfogadásakor a bíróság által megállapított díjat, vagyis az 5%-
ot, illetve a 2%-ot, elsõsorban a Gazdasági Hivatal által kezelt elkülönített
számláról kell finanszírozni. Ha ez az összeg nem fedezi a díjat, akkor lehet
beállítani a felszámoló még fennálló díjkövetelését felszámolási költségként,
vagyis ráterhelni a csõdvagyonra. Amennyiben ez az összeg sem lenne elég,
akkor lépne be a már említett díjkiegészítési számla, amelyet az országban
központilag, a Fõvárosi Bíróság Gazdasági Hivatalánál kezelnének, és amelybõl
a felszámoló a ténylegesen kifizetendõ díjának és a 4 %-nak a különbözetét
kapná meg. Azért csak a ténylegesen megállapítható díj és a 4 % különbözetét,
mert a 4 % feletti részt egyébként is be kellene fizetni a díjkiegészítési
számlára.
Fölösleges lenne ezért kifizetni a felszámolónak a 4 %, illetve az 1 % feletti
összeget, majd arra kötelezni, hogy fizesse azt be a díjkiegészítési számlára.
Ezért a javaslat úgy rendelkezik, hogy ha felszámolónak kifizetendõ díj
meghaladja a 4 %-ot, illetve az 1 %-ot, a bíróság elrendeli, hogy az e szint
feletti részt az elkülönített számláról, illetve az adós számlájáról a
díjkiegészítési számlára utalják át.
Elõfordulhat, hogy a hitelezõk által az elkülönített számlára befizetett pénz
meghaladja a felszámolónak járó 5 %-os illetve 2%-os mértéket. Ebben az
esetben a Gazdasági Hivatal az 5 % illetve 2% feletti részt befizetéseik
arányában visszafizeti a hitelezõknek.
27-29.§-hoz
A javaslat kimondja, hogy az adós felszámolásba be nem vonható vagyontárgyait
a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak kell átadni, a zárómérleg jóváhagyását
követõ 30 napon belül. Tekintettel arra, hogy az állam felelõsséggel tartozik
ezen vagyontárgyak értékének erejéig azon hitelezõk követeléseinek
kielégítéséért, akiket az adós vagyonából nem tudtak kielégíteni, célszerû
lehetõvé tenni - elkerülendõ ezeknek a vagyontárgyaknak a drámai
értékvesztését -, hogy az állam már a zárómérleg jóváhagyását megelõzõen
megtérítse ennek a vagyonnak az értékét az adós számára, amelyet követõen a
felszámolónak azonnal át kell adnia ezeket a vagyontárgyakat a KVI-nek. Erre
természetesen csak akkor kerülhet sor, ha a felszámolás során nyilvánvalóvá
válik, hogy az adós vagyonából ki nem elégített hitelezõi követelések mértéke
meg fogja haladni ezeknek a vagyontárgyaknak az értékesítés esetén várható
ellenértékét.
30-32. §-hoz
A Cstv. hatályos szövege nem tisztázza egyértelmûen a felszámolási eljárás és
a végelszámolás egymáshoz fûzõdõ viszonyát. Számos esetben elõfordult, hogy
már folyó felszámolási eljárások esetén határoztak végelszámolás
megindításáról. A javaslat egyértelmûen rögzíti a felszámolási eljárás
primátusát a végelszámolással szemben. Kimondja, hogy a felszámolási eljárás
lefolytatására irányuló kérelem kézhezvételét követõen az adós részérõl
jogutód nélküli megszûnést kimondó határozat meghozatalának nincs helye.
További rendelkezés, hogy ha a végelszámolás megindulását követõen
kezdeményezik a felszámolási eljárást és a felszámolást a bíróság elrendeli, a
cégbíróság köteles a végelszámolási eljárást megszüntetni.
A javaslat - figyelemmel az eljárások gyorsításának szándékára - elõírja, hogy
a végelszámoló a végelszámolás közzétételét követõ egy év elteltével adjon
tájékoztatást a cégbíróságnak és a hitelezõknek arról, hogy miért nem került
sor a végelszámolás befejezésére, illetve az mikorra várható.
33-36.§-hoz
A javaslat - bizonyos kivételekkel - megszünteti azt a visszás helyzetet, hogy
a Cstv. hatályba lépése óta indult eljárások kétfajta szabályozás szerint
folynak, ami abból adódik, hogy az 1993. szeptember 2-n hatályba lépett
módosítás csak a hatályba lépés után indult eljárásokra vonatkozott. Ez sok
zavarhoz és bizonytalansághoz vezetett a jogalkalmazás során.
A módosítás az eljárások egységesítése érdekében fõ szabályként kimondja, hogy
a javaslat hatálybalépését követõen - az 1992. január 1. után indult
felszámolási eljárásokban - a Cstv-nek e javaslattal módosított rendelkezéseit
kell megfelelõen alkalmazni.
Ez nem jelent visszamenõleges hatályú szabályozást, hiszen ha a korábban
hatályos törvényi rendelkezés szerinti intézkedés megtörtént, annak
érvényességét a módosítás sem kívánja vitássá tenni. Ez azt jelenti, hogy ha a
korábbi rendelkezések alapján pl. már értékesítettek valamilyen vagyontárgyat
a felszámolás során, akkor ez a jogügylet nem válik érvénytelenné és nem kell
az új szabályok szerint megismételni az értékesítést. Ennek ellenére átmeneti
szabályok megállapítására is szükség van, hiszen a fenti rendelkezés nem
jelent minden esetben egyértelmû iránymutatást a jogalkalmazó számára a már
folyó eljárások tekintetében.