ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnökének
Képviselõi önálló indítvány!
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény módosítására az alábbi
képviselõi önálló indítványt terjesztem elõ:
1996........... évi törvény
a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény
módosításáról
1. §
A törvény 3. § f.) pontja a következõ mondattal egészül ki:
Tartályos ellátás esetén gázelosztó vezetéknek minõsül a tartályból való
kilépéstõl minden olyan vezeték, amely a tartály telepítésére szolgáló
ingatlanról kilép.
2. §
A törvény 14. § (2) bekezdése a következõkkel egészül ki:
Nem vonatkozik ez a belterületi ingatlanokra, ahol a biztonsági övezetre
vonatkozó építési tilalom egyéb hatósági úton (pl. építési engedélyezés)
biztosítható. A közigazgatási úton elrendelt szolgalom-tûrési kötelezettség
esetén a fellebbezésnek vagy peres eljárásnak, halasztó hatálya nincs.
3. §
A Törvény 16. §-a egy új (3) bekezdéssel egészül ki:
(3) A gáz szolgáltatása a gázértékesítõ feladata.
-2-
4. §
A Törvény 17. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
(5) A területre vonatkozó szolgáltatási engedély kiadását megelõzõen
gázelosztó hálózat nem létesíthetõ.
5. §
Ez a törvény a kihirdetést követõ 15. napon lép hatályba.
I n d o k l á s
Az 1-2. §-okhoz:
A fentiek törvényben történõ rögzítése rendkívül sok és felesleges ügyintézést
és a lakosság felesleges zaklatását szüntetné meg. A biztonsági övezet
beépített területen soha nem nyúlhat túl a kialakult beépítési vonalon.
(Amennyiben azon túlnyúlna, akkor az elõírásoknak megfelelõen különbözõ
védelmek alkalmazásával a biztonsági övezetet mindenképpen csökkenteni kell.)
A szolgalom bejegyzése tehát mindenképpen olyan területre ír elõ építési
tilalmat, ahová általában egyéb körülmények között sem lehet építeni. Az
ingatlan tulajdonosok a korlátozást általában minden nehézség nélkül hajlandók
tudomásul venni (hiszen nem jelent plusz terhet), de nem járulnak hozzá annak
telekkönyvi bejegyzéséhez.
A 3. §-hoz:
A magyarországi kialakult rendszer szerint a gázszagosítást a gázértékesítõ
végzi korábbi OKGT döntés alapján. Szükségesnek látszik ennek a törvényben
történõ rögzítése, mert egyebekben a gáz elõírásoknak megfelelõ minõségéért a
törvény csak a szolgáltatót teszi felelõssé.
A 4. §-hoz:
A javasolt szöveg törvénybe iktatása nagyon sok problémát megold és sok millió
forint felesleges beruházástól kíméli meg a lakosságot és az önkormányzatokat.
A szolgáltató alapvetõ érdeke és kötelessége az, hogy közremûködjön a hálózat
megépítésében azért, hogy mûszaki és biztonsági szempontból egyaránt teljes
mértékben megfelelõ vezetékrendszer valósuljon meg. A szolgáltató nem
kényszeríthetõ olyan hálózat üzemeltetésére, amelynek biztonságáról
nem
-3-
gyõzõdhetett meg. Ezen biztonságról meggyõzõdni csak a tervezés és kivitelezés
folyamatos ellenõrzése során lehet. Mindezek érdekében a fenti szövegrész
elfogadása alapvetõ biztonsági és gazdasági érdek is.
A módosítási javaslat szerintiek elfogadása kényszerkijelölést eredményezhet,
amire a törvény egyéb elõírásai csak meghatározott esetben (lásd. 13.§ (3)
bekezdést) adnak lehetõséget. Ha a törvény szerint jár el az Energia Hivatal,
abban az esetben szolgáltató nélkül maradhatnak megépített hálózatok. Ez
természetesen minden módon elkerülendõ, ezt szolgálja az itt javasolt új (5)
bekezdés.
Budapest, 1996. október 30.
Nemes Miklós
országgyûlési képviselõ
FKGP