1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
H/3438.. számú
ORSZÁGGYÛLÉSI
HATÁROZATI JAVASLAT
a Magyar Honvédség 1996. év végi
részletes bontású létszámáról
Elõadó: Keleti György
honvédelmi miniszter
Budapest, 1996. november
Az Országgyûlés
...../1996. (.........) OGY
határozata
a Magyar Honvédség 1996. év végi
részletes bontású létszámáról
A honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. tv. 5.§ (1) bekezdés c) pontja
alapján, az Országgyûlés a Magyar Honvédség létszámát az alábbiak szerint
állapítja meg:
1. 1996 december 31-én a Magyar Honvédség rendszeresített személyi
állományának létszáma * békében legfeljebb:
Szerveze- Rendelkezési Összesen
teinél állományban
tiszt: 9300 2470 11770
tiszthelyettes és zászlós: 8650 1630 10280
sorállomány: 29430 29430
honvédségi közalkalmazott: 14450 14450
mindösszesen: 61830 4100 65930
2. Az Országgyûlés felhívja a Kormányt, hogy az 1. pontban foglaltak
végrehajtásához szükséges létszámmódosításokra vonatkozó intézkedéseket tegye
meg.
3. Ez a határozat a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejûleg a Magyar
Honvédség 1995. és 1996. év végi részletes bontású létszámáról szóló 99/1995.
(X. 13.) OGY határozat hatályát veszti.
* Megjegyzés: Az 1. pont Rendelkezési állomány oszlopában szereplõ létszám a
Magyar Honvédségen kívül szolgálatot teljesítõ hivatásos állományt
foglalja magában.
Az 1. pontban szereplõ létszám nem tartalmazza a Honvédelmi
Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium hivatalai és
háttérintézményei, valamint a honvédelmi miniszter közvetlen
irányításával vagy felügyeletével mûködõ szervezetek
köztisztviselõi, közalkalmazotti, továbbá a felsõoktatási
tanintézetek 1-3. éves hallgatóinak létszámát, amely mindösszesen
2530 fõ.
INDOKOLÁS
A Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú átalakításának irányairól
és létszámáról szóló 88/1995. (VII. 6.) OGY határozat és a Kormány 2383/1995.
(XII. 7.) számú határozatával jóváhagyott középtávú terv alapján 1995.
december 01-jén megkezdõdött a Magyar Honvédség átalakítása középtávú
feladatainak végrehajtása.
A felsõ szintû állami döntések meghozatala óta számos, a honvédség
mûködését, további sorsát meghatározó körülmény megváltozott. Több olyan magas
szintû jogi dokumentum született, amely szükségessé tette a Magyar Honvédség
szervezetének átalakítását és ezzel egyidejûleg a létszámok átcsoportosítását.
Ilyenek különösen:
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, amelynek
következtében a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok a Magyar Honvédség
szervezeti elemeibõl és létszámából kiválva a mintegy 2680 fõbõl a csökkentés
végrehajtása után, 2360 fõvel kerültek a honvédelmi miniszter közvetlen
irányítása alá önálló országos hatáskörû szervekként. Ezen szervezeteknél a
sorállományú beosztások megszüntetésre kerültek és a helyettük rendszeresített
közalkalmazotti munkahelyek miatt az állományarányok módosultak.
Hasonlóan rendelkezett a felsõoktatási törvény a katonai felsõoktatási
intézmények tekintetében. A Magyar Honvédségnél korábban meglévõ mintegy 5480
fõbõl a csökkentés végrehajtása után 3230 fõ került a honvédelmi miniszter
közvetlen irányítása alá.
A 99/1995. (X. 13.) OGY határozatban megállapított 69812 fõbõl mintegy
1040 alkotta a Honvédelmi Minisztérium, a Kormányzati Frekvencia-gazdálkodási
Hivatal, valamint a Honvédelmi Minisztérium hivatalai és háttérintézményei
létszámát. A fent említettek miatt ez utóbbi létszám mintegy 6630 fõre
módosult.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
szóló 1996. évi XLIII. törvény ugyanakkor kimondja, hogy valamennyi a Magyar
Honvédségen kívül szolgálatot teljesítõ hivatásos katonával betölthetõ
beosztás is a Magyar Honvédség állományába tartozik. Ez a Magyar Honvédség
rendelkezési állományába visszahelyezett létszám azonban jelentõs mértékben
megbontja a 88/1995. (VII. 6.) OGY határozat 5/a pontjában elõírt
létszámarányokat.
A határozati javaslat ezért tartalmazza külön bontásban a Magyar
Honvédség teljes állományának létszámát, valamint a Honvédelmi Minisztérium, a
Honvédelmi Minisztérium hivatalai és háttérintézményei, a honvédelmi miniszter
közvetlen irányításával mûködõ szervezetek hivatásos állományának létszámát,
de értelemszerûen nem foglalja magában ez utóbbi szervezetek köztisztviselõi
és közalkalmazotti, valamint a felsõoktatási tanintézetek 1-3. éves
hallgatóinak körét, amely mindösszesen 2530 fõ.
Az említett változások szükségképpen tükrözõdnek a Magyar Honvédség
összlétszámában, illetve érintik annak belsõ arányait is. Így indokolt a
Magyar Honvédség 1996. év végi részletes bontású létszámáról szóló
országgyûlési határozat felülvizsgálata és a létszámnak, valamint belsõ
arányainak a kialakult helyzethez igazodó megállapítása.
Tekintettel arra, hogy a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. tv. 5.§ (1)
bekezdés c) pontja és a 88/1995. (VII. 6.) OGY határozat 11. pontja alapján a
létszámok megállapítása az Országgyûlés hatásköre, az országgyûlési határozat-
tervezet ennek kíván eleget tenni.
2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
H / 3439. számú
ORSZÁGGYÛLÉSI
HATÁROZATI JAVASLAT
a Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú átalakításának
irányairól és létszámáról szóló 88/1995. (VII. 6.) OGY határozat
módosításáról
Elõadó: Keleti György
honvédelmi miniszter
Budapest, 1996. november
Az Országgyûlés
...../1996. (.........) OGY
határozata
a Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú átalakításának
irányairól és létszámáról szóló 88/1995. (VII. 6.) OGY határozat
módosításáról
Az Országgyûlés a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. tv. 5.§ (1) bekezdés
b) pontja alapján a 88/1995. (VII. 6.) OGY határozatát a következõk szerint
módosítja:
1. A határozat 5. a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"5. a) A Magyar Honvédség, valamint a Honvédelmi Minisztérium, a
Honvédelmi Minisztérium hivatalai és háttérintézményei, a honvédelmi miniszter
közvetlen irányításával vagy felügyeletével mûködõ szervezetek békelétszáma
1998. végére nem lehet több, mint 60 ezer fõ. Ennek megfelelõen csökkenjen a
Magyar Honvédség szervezeteinek száma. A Magyar Honvédség szervezeteinél
szolgálatot teljesítõk létszámán belül a hivatásos katonák aránya a 33-34 %-
ot, a közalkalmazottaké a 13 %-ot közelítse meg. Ezzel egyidejûleg a
legénységi állományon belül növekedjen a szerzõdéses katonák száma. A
honvédség hadilétszáma a békelétszámnak mintegy háromszorosa legyen."
2. A határozat 5. b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"5. b) Kerüljön átalakításra a Magyar Honvédség felsõ szintû vezetése és
ezzel összhangban a békevezetés rendszere, csökkenjen a középszintû vezetõ
szervek száma és létszáma. Ennek megfelelõen a Magyar Honvédség Parancsnoksága
alakuljon Honvéd Vezérkarrá, jöjjön létre a Szárazföldi Vezérkar -
alárendeltségében kettõ hadosztály-parancsnoksággal -, a Légierõ Vezérkar,
valamint az anyagi-technikai biztosítás szerveinek vezetésére az MH
Logisztikai Fõigazgatóság. Az új szervezetek létrehozásával egyidejûleg
szûnjön meg a Gépesített Hadtestparancsnokság, a Légvédelmi
Hadtestparancsnokság, valamint a Központi Rendeltetésû Szervezetek
Parancsnoksága."
3. Ez a határozat a kihirdetése napján lép hatályba.
INDOKOLÁS
A Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú átalakításának irányairól
és létszámáról szóló 88/1995. (VII. 6.) OGY határozat kihirdetése óta több
olyan magas szintû jogszabály született, amelyek elõírásainak megfelelõen nagy
létszámú szervezeteket kellett átcsoportosítani a Magyar Honvédség
állományából a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása, felügyelete alá.
Ilyen különösen a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV.
törvény, amelynek következtében a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok a
Magyar Honvédség szervezeti elemeibõl és létszámából kikerülve önálló
országos hatáskörû szervekké váltak. Hasonlóan rendelkezett a felsõoktatási
törvény a katonai felsõoktatási intézmények tekintetében.
A 88/1995. (VII. 6.) OGY határozat 5/a pontjára vonatkozó módosító
javaslat a határozatban 1998. év végére elõírt létszám 60 ezer fõs felsõ
határát - a változásoknak megfelelõen - ezen szervezetek figyelembe vételével
állapítja meg.
A határozat ugyanezen pontjában megfogalmazott állományarányokra történõ
beállás a végrehajtás során számos problémát vetett fel. A szükségesnél
lényegesen kevesebb jól képzett tiszthelyettes áll rendelkezésre, ugyanakkor
a tiszti beosztások csökkentése következtében képzett tisztek kerülnének
elbocsátásra. A megfelelõ mennyiségû és minõségû zászlós és tiszthelyettes
állomány felkészítése, kiképzése csak hosszabb távon, több éves folyamat
eredményeképpen valósítható meg. Ezért ebben az átmeneti idõszakban célszerû
és a Magyar Honvédség mûködése szempontjából szükséges a két állománykategória
- a tisztek, valamint a zászlósok és tiszthelyettesek - létszámának együttes,
hivatásos állományként történõ tervezése, kezelése. Ez a megoldás lehetõvé
teszi, hogy idõlegesen a fontos, a honvédség mûködéséhez szükséges
szakbeosztások mind tisztekkel, mind tiszthelyettesekkel feltölthetõk
legyenek. A hivatásos állománycsoport létszámarányának összevont meghatározása
nagyobb mozgási lehetõséget biztosít a katonai vezetés számára az átalakítás
személyügyi gondjainak, a csapatbeosztások feltöltésének megoldásában. Erre
irányul a határozat 5/a pontjának további részére vonatkozó módosító javaslat.
A honvédség felsõ szintû vezetési rendjének átalakítása és a békevezetés
új rendszerének kialakítása során fokozott mértékben érvényesülnek a NATO-hoz
való csatlakozás követelményei. A vezetõ szervek és a vezetési módszerek a
javasolt változtatással egyre inkább megfelelnek a NATO hasonló szervezetei
felépítésének és vezetési eljárásainak. Az illeszkedési folyamat megkívánja a
régebbi szabályozások felülvizsgálatát, ezen belül a Magyar Honvédség hosszú,
valamint középtávú átalakításának irányairól és létszámáról szóló 88/1995.
(VII. 6.) OGY határozat 5/b pontjának módosítását.
Az elõzõekben említett magas szintû jogszabályok elõírásainak megfelelõ
változások olyan szervezeti módosulásokat eredményeztek a Magyar Honvédségnél,
amelyek indokolják a Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú
átalakításának irányairól és létszámáról szóló 88/1995. (VII. 6.) OGY
határozat 5/a és 5/b pontjának a kialakult helyzethez igazodó módosítását.