ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Interpelláció
"Megváltoztathatja- e a termelõszövetkezet a Földkiadó Bizottság határozatait"
címmel
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnökének
HELYBEN
Tisztelt Elnök Úr!
Az Alkotmány 27. §-a és a Házszabály 90. §-a, valamint a 115. §. (2) bek.
alapján a Földmûvelésügyi Miniszter Úrhoz az alábbi
i n t e r p e l l á c i ó t
intézem:
Tisztelt Miniszter Úr!
A Földkiadó Bizottság 1993. június 7.-én kezdte meg mûködését Tiszakesziben és
187 taggal határozatot hozott.
1993. szeptember 23.-án a Tiszakeszi Mûvelõdési Ház nagytermében, Tiszakeszi
község lakosai a Tiszakeszi Földkiadó Bizottság által jegyzõkönyvbe foglalva
közös egyezséget kötöttek a földterületük kimérését és kijelölését illetõen.
A Földkiadó Bizottság felmérte a lehetõségeket és azt állapította meg, hogy az
igazságosság betartásával három helyen lehet az igényeket kielégíteni és így a
kért AK. értéket meg kell osztani a felsõföldön, a hullámtéren és a tiszántúli
földterületen. Minden igénylõnek részesülnie kell nemcsak a felsõföldi, hanem
a hullámtéri, valamint a tiszántúli földterületekbõl is.
A Földkiadó Bizottság által elkészített javaslat szerint az igények
kielégítése 20 AK.-ig a felsõ földön, 20-40 AK. között megosztva két helyen: a
felsõ földön és a hullámtérben, míg 40 AK. felett három helyen: a felsõföldön,
a hullámtérben és a Tiszántúlon történik. A jelenlévõk a javaslatot
egyhangúan, tartózkodás és ellenszavazat nélkül elfogadták.
Ezután kezdõdtek a bajok.
A Tiszakeszi Szövetkezet elnöke megkérdõjelezte a Földkiadó Bizottság
mûködésének törvényességét. Véleménye szerint a bizottság a törvényben
meghatározott 17 tag helyett csak 13 taggal hozta meg a döntéseit. A Földkiadó
Bizottság állásfoglalásért fordult a megyei földhivatalhoz, ahol
megnyugtatták, hogy mûködjenek nyugodtan, mert a kétharmados arány elég ahhoz,
hogy a határozatok törvényesek legyenek.
A TSZ. a Földkiadó Bizottság által kijelölt földrészek kiadását azzal is
nehezítette, hogy a kijelölt földrészen túlmenõen az egész táblát bevetette és
a kiadott földterületet olyan nagy összegû mezei leltárral terhelte, amit az
új tulajdonos nem tudott kifizetni.
A TSZ. a Földkiadó Bizottság által kijelölt földre továbbra is igényt formál
és az új tulajdonosokat, valamint azok bérlõit, a földterületrõl való
levonulásra szólítja fel azzal, hogy neki a földdel más tervei vannak.
Ezt követõen a TSZ. a jelenlegi földhasználók által bevetett földterület
vetését több esetben kommandósok biztosítása mellett kiszántotta és ezzel az
általuk végzett egész munkát tönkre tette.
Ez történt Csorba Lajossal is, ebben a témában már interpelláltam, azóta az
ügy már a bíróságon van. A késõbbi olvasat szerint, a TSZ. elnök újból
kijelentette, hogy azt bánja, hogy az árpa vetését is nem szántatta ki a
bérlõnek. Ilyen kijelentésekre minden földmûvelõ ember döbbenten áll és
reagál.
Jelenleg is veszélyben van 40 hektár búzavetés, melynek a kiszántását a gazdák
csak úgy tudják megakadályozni, ha állandóan õrzik a területet. Így pedig
nyugodtan gazdálkodni, termelni nem lehet. Az õ jelenlétük biztosította, hogy
a területen megjelent traktorok elvonuljanak a területrõl.
Kérdezem Miniszter Urat!
1.) Megváltoztathatja- e a termelõszövetkezet a Földkiadó Bizottság
határozatát?
2.) Mit kíván tenni a Földmûvelési Minisztérium, hogy a mezõgazdaság amúgyis
nehéz helyzetében ilyen - a termelési kedvet visszafogó - esetek ne
ismétlõdjenek meg?
Várom Miniszter Úr válaszát.
Budapest, 1996. november 11.
Tisztelettel:
Dögei Imre
FKGP
országgyûlési képviselõ