MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3486.. sz.
TÖRVÉNYJAVASLAT
a személyi jövedelemadó meghatározott részének
az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról
Elõadó: Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 1996. november
Az 1996. évi ..... törvény
a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
közcélú felhasználásáról
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:
Szja tv.) jogot ad a magánszemélynek arra, hogy befizetett adója - Szja tv-ben
meghatározott részének - közcélú felhasználásáról törvényben megjelölt
kedvezményezett javára nyilatkozatban rendelkezzék. A magánszemély e jogának
megvalósulását szolgáló eljárás szabályairól és a kedvezményezettek körérõl az
Országgyûlés a következõ törvényt alkotja.
1. §
A Szja tv. 45. § (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel, e törvény
alkalmazásában befizetett adónak azt az összeget kell tekinteni, amely a
magánszemély adóbevallásában, vagy az adóbevallást helyettesítõ munkáltatói
elszámolásában az összevont adóalap adójának összegébõl a kedvezmények
levonása után fennmarad, feltéve, hogy ezt az adót a magánszemély megfizette,
arra az 5. § (1) bekezdésében említett határidõt megelõzõ 30 nappal számított
határidõn túlnyúló fizetési halasztást, részletfizetési kedvezményt nem
kapott, és ennek az adóösszegnek az egy százaléka legalább 100 forint.
2. §
(1) Ha a magánszemély a befizetett adójának a Szja tv-ben meghatározott
részérõl e törvény szabályai szerint rendelkezett és rendelkezésének
teljesítése megtörtént, akkor a teljesítés szerinti összeg sem adóhatósági
ellenõrzés, sem önellenõrzés következményeként utóbb nem módosítható.
(2) Ha a magánszemély rendelkezõ nyilatkozatot tartalmazó adóbevallásának
önellenõrzése, vagy adóhatósági ellenõrzése az 1. § szerinti fennmaradó
adóösszegre kevesebbet állapít meg a bevallott összegnél, akkor a különbözetet
az adóhatóság határozata alapján a magánszemélynek meg kell fizetnie.
3. §
(1) Az 1. § rendelkezése szerint meghatározott összeg egy százalékáról csak
teljes egészében és csak egy kiválasztott kedvezményezett javára lehet
rendelkezõ nyilatkozatot adni.
(2) Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) a
magánszemély rendelkezõ nyilatkozata és az adóbevallás (az adóbevallást
helyettesítõ munkáltatói elszámolás) vonatkozó adata alapján az 1. §-ban
meghatározott összeg egy százalékát utalja át a kedvezményezett javára.
4. §
(1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett - az erre szolgáló,
nyilvánosságra hozott listában feltüntetett -
a) azon - az egyesülési jogról szóló törvény* szerinti - társadalmi
szervezet (kivéve pártot, továbbá kivéve a munkaadói és a munkavállalói
érdekképviseleti szervezeteket), azon alapítvány, amelyet a bíróság a
magánszemély rendelkezõ nyilatkozata évének elsõ napja elõtt legalább három
évvel nyilvántartásba vett, ha alapszabálya, illetõleg alapító okirata
szerint betegségmegelõzõ és gyógyító, szociális, kulturális vagy oktatási
tevékenységgel, az idõs korúak, a fogyatékosok, a hátrányos helyzetûek
segítésével, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek, illetve a
határon túli magyarság támogatásával, környezetvédelemmel,
mûemlékvédelemmel, természetvédelemmel, gyermek- és ifjúságvédelemmel,
közlekedésbiztonsággal ténylegesen foglalkozik, feltéve, hogy az említett
három év valamelyikében az Országgyûlés által címzetten már támogatást
kapott a központi költségvetésbõl, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra
is;
b) a közalapítvány, feltéve, hogy az alapító okirata szerint a) pontban
felsorolt tevékenységekkel foglalkozik;
____________________
* 1989. évi II. törvény
c) a következõkben felsorolt országos közgyûjtemény és egyéb kulturális
intézmény:
1. Hadtörténeti Múzeum,
2. Iparmûvészeti Múzeum,
3. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum,
4. Kortárs Mûvészeti Múzeum,
5. Közlekedési Múzeum,
6. Magyar Állami Operaház,
7. Magyar Nemzeti Múzeum,
8. Magyar Nemzeti Galéria,
9. Magyar Természettudományi Múzeum,
10. Mezõgazdasági Múzeum,
11. Nemzeti Színház,
12. Néprajzi Múzeum,
13. Országos Mûszaki Múzeum,
14. Országos Széchenyi Könyvtár,
15. Országos Levéltár,
16. Országos Mûszaki Információs Központ és Könyvtár,
17. Petõfi Sándor Irodalmi Múzeum,
18. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és
Levéltár,
19. Szabadtéri Néprajzi Múzeum,
20. Szépmûvészeti Múzeum;
d) a Magyar Tudományos Akadémia;
e) a Központi Mûszaki Fejlesztési Alapprogram;
f) az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram;
g) a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram;
h) a Felsõoktatás Fejlesztési Alapprogram;
i) az elkülönített állami pénzalap.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelöltek az APEH elnökénél minden év
szeptember 30-áig kérhetik a kedvezményezettek listájára való felvételüket
azzal, hogy ezen határidõ elmulasztása jogvesztõ. A kérelemnek tartalmaznia
kell a kérelmezõ - jogszabályok elõírásai szerinti - elnevezését, címét,
adószámát és bankszámlaszámát, a bírósági nyilvántartásba vétel számát, az
alapszabály vagy az alapító okirat másolatát, valamint az e bekezdés d) pontja
szerinti igazolást. A listára azon jelentkezõ vehetõ fel, amely
a) belföldi székhelyû, és
b) a hazai lakosság, illetõleg a határon túli magyarság érdekében mûködik,
és
c) pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, országgyûlési képviselõ-
jelöltet a listába vételi kérelmét megelõzõ utolsó választáson nem állított
és nem támogatott, továbbá ezt az alapszabályában a továbbiakra is kizárta,
és
d) az APEH-nál nyilvántartott, esedékes köztartozása nincs, az önkormányzati
adóhatóság és a vámhatóság által 30 napnál nem régebben kiállított
igazolással rendelkezik, mely szerint a kiállító szervezetnél
nyilvántartott, esedékes köztartozása nincs, valamint nyilatkozatot ad
arról, hogy
1. a társadalombiztosítással kapcsolatos minden befizetési kötelezettségének
eleget tett;
2. az alapszabálya szerinti - a 4. § (1) bekezdése a) pontjában
meghatározott - tevékenységét a listába vétel kérelmezési idõpontjának évét
megelõzõ három év, közalapítvány esetében egy év óta megszakítás nélkül
ténylegesen folytatja, eleget téve minden rá vonatkozó jogszabályi
rendelkezésnek.
(3) Az adóhatóság a (2) bekezdésben említett listára való felvételrõl
határozatot hoz. A listára való felvételi kérelmet elutasító határozat ellen
fellebbezésnek nincs helye, azonban ezt a határozatot a társadalmi
szervezet, illetõleg a közalapítvány kérelmére az a bíróság, amelynél a
nyilvántartásba vétel történt, nemperes eljárásban 15 napon belül - a
listára vételi feltételek fennállásának megállapítása esetén -
megváltoztatja.
(4) Az (1) bekezdés c)-i) pontjában megjelöltek minden év szeptember 30-áig
az APEH elnökének jelenthetik be igényüket a kedvezményezettek listájára
való felvételre, illetõleg írásban nyilatkozhatnak, hogy nem tartanak igényt
a listában való feltüntetésre.
(5) Az APEH elnöke a kedvezményezetteket kódszámmal látja el és gondoskodik a
kedvezményezettek listájának, valamint kódszámának legkésõbb minden év
november 30-áig történõ nyilvánosságra hozataláról. A listát az APEH
ügyfélszolgálati helyiségeiben ki kell függeszteni, továbbá két országos
napilapban meg kell jelentetni. Az APEH-hoz beadott kérelemre, 2000 Ft
közzétételi díj ellenében a Magyar Közlönyben is közzé kell tenni az ezt
kérelmezõk listáját és kódszámát. A közzétételi díjat illetékbélyegben kell
leróni.
(6) A (3) bekezdés szerinti bírósági felülvizsgálatot követõen az adóhatóság
az adott évet követõ év január 10-éig az (5) bekezdés szerint hivatalból
gondoskodik a kedvezményezettek kódszámmal történõ ellátásáról, a kiegészítõ
lista kifüggesztésérõl, a két országos napilapban való megjelentetésrõl,
illetõleg a Magyar Közlönynek történõ átadásról.
5. §
(1) A magánszemély rendelkezõ nyilatkozatot általa lezárt, a nevével,
lakcímével és az adóazonosító jelével ellátott postai szabvány méretû
borítékban, azzal azonos méretû lapon tehet, amelyet vagy az adóbevallási
csomagjában helyez el, vagy - az adóbevallást helyettesítõ munkáltatói
elszámolás esetén - legkésõbb az adóévet követõ március 25-éig közvetlenül a
munkáltatójának ad át. A borítékba helyezett rendelkezõ nyilatkozat csak a
kedvezményezett 4. § (5) bekezdésében említett kódját, valamint az 1. §
szerint a magánszemély által meghatározott adó egy százalékának megfelelõ
összeget tartalmazza, továbbá feltüntethetõ a kedvezményezett elnevezése is.
(2) A rendelkezõ nyilatkozatot a munkáltató nem ismerheti meg, az azt
tartalmazó borítékot sértetlen állapotban az adóbevallást helyettesítõ
munkáltatói elszámolásra vonatkozó adatszolgáltatáson jelezve, azzal együtt,
zárt csomagban kell megküldenie az adatszolgáltatás szerint illetékes
adóhatóságnak.
(3) A borítékon és a rendelkezõ nyilatkozatban feltüntetett adatok adótitoknak
minõsülnek és ennek megfelelõ védelemben részesülnek, azzal az eltéréssel,
hogy az adóhatóság kizárólag
a) a (4) bekezdésben említett jogvitá(k)ban eljáró felhatalmazott személyeknek
engedhet betekintést;
b) a saját adataira és rendelkezõ nyilatkozatának tartalmára vonatkozóan ad a
magánszemélynek tájékoztatást;
c) a javára utalt összegekre vonatkozó felvilágosítást közöl a
kedvezményezettel.
(4) Az adóhatóság a borítékot és a benne elhelyezett rendelkezõ nyilatkozatot
a boríték felbontásakor egymással megegyezõ azonosító kódjellel látja el és
azokat egymástól elkülönítve - ugyanazon személy(ek)nek egyidejûleg hozzá nem
férhetõ módon - dolgozza fel, illetve õrzi. A rendelkezõ nyilatkozatok
teljesítése érdekében szükséges ellenõrzés céljából csak az 1. §-ban említett
adatok és az (1) bekezdésben említett összeg kapcsolható össze. Az adóhatóság
egyébként csak a rendelkezõ nyilatkozatok teljesítését érintõ jogvita esetén,
az abban eljáró felhatalmazott személynek engedélyezheti - a jogvita jogerõs
határozattal történõ lezártáig - az egymástól elkülönített adatok kódjel
alapján történõ összekapcsolását.
(5) Az adóhatóság (4) bekezdésben említett õrzési kötelezettsége mindaddig
fennáll, ameddig - a kedvezményezettek részére történõ átutalás évét követõ
ötödik év végéig megkezdett - a (4) bekezdésben említett esetleges jogviták
mindegyike jogerõs határozattal le nem zárul. Ezen idõpontot követõen a
borítékokat és a rendelkezõ nyilatkozatokat az APEH elnöke által kiadott
eljárási rendben kell megsemmisíteni.
6. §
(1) Az APEH a 3. §-ban említett összeget legkésõbb az adott év október 31-éig
utalja át a kedvezményezett javára, kivéve, ha az adóbevallás, a munkáltatói
elszámolás, illetõleg a rendelkezõ nyilatkozat az átutaláshoz szükséges
adatfeldolgozásra - az 5. § (4) bekezdésére is figyelemmel lefolytatott
ellenõrzés megállapítása alapján - alkalmatlan. Ebben az esetben az utalást
akkor kell teljesíteni, amikor az ezen határidõt követõ egy éven belül az
említett iratok pótlása, helyesbítése alapján az lehetséges. Késõbbi utalást
az adóhatóság csak az 5. § (4) bekezdésében említett jogvitát lezáró jogerõs
határozat alapján teljesít.
(2) Az 1. §-ban és a 3. §-ban elõírt rendelkezések szerinti feltételek
hiányában a rendelkezõ nyilatkozat hatálytalan.
(3) A 4. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában felsorolt kedvezményezettnek az
e törvény alapján átutalt összeg cél szerinti felhasználását tartalmazó
adatait az átutalást követõ naptári év október 31-éig sajtóközleményben
nyilvánosságra kell hoznia. A közzététel igazolása céljából a sajtóközlemény
egy eredeti példányára az adózási bizonylat-megõrzési szabályokat kell
alkalmazni.
7. §
(1) Amennyiben a kedvezményezett a magánszemély(ek) rendelkezõ nyilatkozata(i)
szerinti összegre nem tart igényt, azt az APEH által megjelölt számlára utalja
vissza. A visszautalt összeg, továbbá a 6. § (2) bekezdése alapján hatálytalan
rendelkezõ nyilatkozat szerinti összeg a központi költségvetés személyi
jövedelemadó bevételét képezi.
(2) Az e törvény szerint a kedvezményezettnek átutalt összeg olyan
költségvetési támogatásnak minõsül, amelynek az e törvény szerinti közcélú
tevékenységeknek megfelelõ felhasználását az APEH az adózás rendjérõl szóló
törvény (a továbbiakban: Art.) megfelelõ szabályai alkalmazásával jogosult
ellenõrizni. A közcélú tevékenységnek nem megfelelõ felhasználás megállapítása
esetén az adóhatóság errõl határozatot hoz, és ennek alapján ezt az összeget -
az Art. 95. §-a szerinti elévülési idõn belül - visszafizetteti.
8. §
(1) Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: ltv.) 33.
§-a (2) bekezdésének 19. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
/illetékmentes eljárások:/
"19. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése
szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvényben megjelölt kedvezményezettek
listájába történõ felvétel iránt kezdeményezett eljárás. "
(2) Az ltv. 57. §-ának (1) bekezdése a következõ n) ponttal egészül ki.
/illetékmentes a polgári ügyekben:/
"n) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése
szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvényben megjelölt kedvezményezettek
listájába történõ felvételi kérelmet elutasító közigazgatási határozat
bírósági felülvizsgálata iránti eljárás."
9. §
(1) Ez a törvény a kihirdetése napját követõ 5. napon lép hatályba azzal, hogy
rendelkezõ nyilatkozatot elsõ alkalommal az 1996. évi jövedelemnek - az 1. §-
ban meghatározott - adójáról lehet tenni.
(2) A kedvezményezettek listájába való felvétel elsõ alkalommal e törvény
hatályba lépését követõ 15 napon belül kérhetõ.
(3) A 4. § (1) bekezdése a) és b) pontjában megjelölt kérelmezõnek az
igazolások benyújtása helyett a (2) bekezdésben említett esetben elégséges
arról nyilatkoznia, hogy a 4. § (2) bekezdésének d) pontjában megjelölt
szervezeteknél nyilvántartott köztartozása nincs. E nyilatkozat valódiságát az
adóhatóság jogosult ellenõrizni.
(4) A 4. § (5) bekezdése szerinti nyilvánosságra hozatal elsõ alkalommal e
törvény hatályba lépését követõ 30 napon belül történik.
(5) A 4. § (6) bekezdése szerinti kiegészítõ listát a (2) bekezdésben említett
esetben legkésõbb 1997. március hó 15-éig lehet nyilvánosságra hozni, az
adóhatósági határozatot megváltoztató, ezt követõen hozott bírósági határozat
- ha az egyéb feltételek is fennállnak - a kedvezményezetteknek csak a
következõ évre vonatkozó listája összeállításakor vehetõ figyelembe.
(6) Az 5. § alkalmazásában az 1996. évi jövedelem adójával összefüggõ
rendelkezés során adóazonosító jel helyett a személyi számot kell feltüntetni.
10. §
Az egyházakkal, egyházi intézményekkel, szervezetekkel, illetõleg azok által
folytatott közcélú tevékenységekkel kapcsolatos kedvezményezés szabályairól
külön törvény rendelkezik.
Indokolás
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 45. §-a rendelkezik
arról, hogy a magánszemély az összevont adóalapja után befizetett adójának egy
százalékát - külön törvényben meghatározott módon és feltételek szerint - az
általa megjelölt kedvezményezett részére engedményezheti. A Javaslat ennek az
eljárásnak a kereteit biztosítja.
A kedvezményezhetõ körbe - ha erre igényt tartanak - beletartoznak egyes
országos kulturális intézmények, a Magyar Tudományos Akadémia, az elkülönített
állami pénzalapok, az alapprogramok. A társadalmi szervezetek, az alapítványok
és a közalapítványok a Javaslatban részletesen meghatározott feltételek
megléte esetén jelentkezhetnek be a kedvezményezettek körébe. A
kedvezményezettek listáját az APEH a hivatali helyiségeiben kifüggeszti, két
országos napilapban közzéteszi, illetõleg azok listáját, amelyek ezt kérik, -
díj ellenében - a Magyar Közlönyben közzéteszi.
A magánszemélyek rendelkezõ nyilatkozatot az adóbevallási csomagjukban
elhelyezett vagy - munkáltatói elszámolás esetén - a munkáltatónak átadott
külön zárt borítékban tehetnek, azzal, hogy a munkáltató ezt az évvégi
munkáltatói adóelszámolással kapcsolatos adatszolgáltatás részeként zárt
csomagban továbbítja az adatszolgáltatás szerint illetékes adóhatóság részére.
A nyilatkozat mindkét esetben csak a kedvezményezett kódjelét (esetleg
elnevezését is) és az 1 százalék összegét tartalmazza, a borítékon pedig fel
kell tüntetni a rendelkezõ magánszemély nevét és az adóazonosító jelét (az
1996. évre vonatkozó nyilatkozatnál a személyi számát).
A nyilatkozattétel (a kedvezményezés) feltétele a magánszemély oldaláról az,
hogy az adott évi összevont adóalapja utáni adót ténylegesen befizesse,
továbbá, hogy csak egy kedvezményezettet jelölhet meg.
Az adóhatóság az adategyeztetést követõen legkésõbb minden év október 31-éig
átutalja a rendelkezõ nyilatkozatok szerinti összeget a kedvezményezetteknek.
Az esetleges - átutalással kapcsolatos - jogvitákra tekintettel az utalás évét
követõ öt adóévben a nyilatkozatot és a borítékot az adatvédelmi követelmények
betartásával õrizni kell, ezt követõen - ha jogvita nem keletkezett - azok
megsemmisítendõk. Jogvita esetén annak jogerõs lezárásáig az iratok nem
semmisíthetõk meg, mert ezzel úgy a nyilatkozó, mint a kedvezményezett számára
lehetetlenné válna az adóhatósági eljárásra vonatkozó kétely bizonyítása.
A borítékok és a rendelkezõ nyilatkozatok õrzésére vonatkozóan garanciális
szabályok rendelkeznek az adótitok megtartásáról és a személyiségi jogokkal
kapcsolatos fokozott adatvédelemrõl, továbbá ezzel is összefüggésben ugyancsak
garanciális szabályok segítik az adóhatóság kötelezettségeinek teljesítését.
Az egyházakra vonatkozó kedvezményezés lehetõségét a Javaslat nem tartalmazza,
erre az egyház-finanszírozás rendjének átalakítása során a történelmi
egyházakkal történt megállapodás lezárása után indokolt visszatérni.