1
Magyar Köztársaság Kormánya
Törvényjavaslat
az országgyûlési biztosok jogállásával összefüggésben egyes törvények
módosításáról
Elõadó: dr. Vastagh Pál
igazságügy-miniszter
Budapest, 1996. november
1996. évi .... törvény
az országgyûlési biztosok jogállásával összefüggésben egyes törvények
módosításáról
Az Országgyûlés az állampolgári jogok országgyûlési biztosának és
általános helyettesének, valamint a külön biztosok jogállásának megfelelõ
rendezése érdekében a következõ törvényt alkotja:
1.§
Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV.
törvény 6.§ (1) bekezdése a következõ új i) ponttal egészül ki, egyidejûleg a
jelenlegi i)-u) pontok jelölése j)-v)-re változik:
(6.§ (1) Feladat- és hatáskörében minõsítésre jogosult)
"i) az állampolgári jogok országgyûlési biztosa és általános
helyettese, valamint a külön biztosok,"
2.§
A külföldre utazásról és az útlevélrõl szóló 1989. évi XXVIII.
törvény 6.§ (1) bekezdésének (Diplomata útlevélre jogosultak) a) pontja
kiegészül "az állampolgári jogok országgyûlési biztosa és általános
helyettese, valamint a külön biztosok" szöveggel.
3.§
A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 137.§ 1.
pontjának f) alpontja helyébe a következõ szöveg lép:
(1. hivatalos személy:)
"f) az állampolgári jogok országgyûlési biztosa és általános
helyettese, valamint a külön biztosok,"
4.§
Ez a törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba.
I N D O K O L Á S
az országgyûlési biztosok jogállásával összefüggésben
egyes törvények módosításáról
szóló törvényjavaslathoz
1995. június 30-án az Országgyûlés megválasztotta az állampolgári
jogok országgyûlési biztosát és általános helyettesét, valamint a nemzeti és
etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosát és az adatvédelmi biztost.
Az országgyûlési biztos intézménye korábban ismeretlen volt a magyar
közjogban. Az országgyûlési biztosok feladata az alkotmányos jogok védelme. A
választásuk óta eltelt egy év alatt több mint hétezer beadvány érkezett a
biztosokhoz és számos esetben pedig hivatalból kellett eljárást
kezdeményezniük. Ez is jelzi, hogy az országgyûlési biztos intézménye
beilleszkedett demokratikus jogállamunk intézményrendszerébe.
A biztosok tevékenységének egyéves tapasztalata felvetett néhány
olyan az országgyûlési biztosok jogállásával kapcsolatos problémát, amelyet
alkotmányos szerepük megfelelõ ellátása érdekében rendezni szükséges.
Jelenleg az országgyûlési biztosoknak nincs titokminõsítési
jogkörük. A négy biztos az Alkotmány és a rájuk vonatkozó törvények
felhatalmazása alapján számos esetben folytat vizsgálatot olyan ügyben,
amelynek adatai az államtitokkör vagy a szolgálati titokkör feladatkörébe
tartoznak. Ezért az országgyûlési biztosokat minõsítési jogkörrel szükséges
felruházni az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV.
törvény vonatkozó szakaszának megfelelõ módosításával.
Az országgyûlési biztosok nem szerepelnek a diplomata útlevélre
alanyi jogon jogosultak között és így jelenleg diplomata útlevelet, csak mint
az Országgyûlés elnökének megbízottai kaphatnak. A közjogi helyzetnek ez a
megoldás nem felel meg és ezért a külföldre utazásról és az útlevélrõl szóló
1989. évi XXVIII. törvény vonatkozó szakaszát is módosítani szükséges.
A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 137. §-ának f)
pontja hivatalos személynek minõsíti az állampolgári és a nemzeti és etnikai
kisebbségi jogok országgyûlési biztosát. A szöveg nem tartalmazza az
állampolgári jogok országgyûlési biztosának általános helyettesét, illetve az
adatvédelmi biztost. Tekintettel arra, hogy az országgyûlési biztosok
egyenrangú helyet foglalnak el a közjogi rendszerben a taxatív felsorolás
megfelelõ módosítása szükséges.