Magyar Köztársaság Kormánya
T/3546.. számú
törvényjavaslat
a Párizsi Békeszerzõdésrõl szóló 1947. évi XVIII. törvény
27. cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról
Elõadó: Kovács László
külügyminiszter
1996. november
Melléklet
1996. évi .... törvény
A Párizsi Békeszerzõdésrõl szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke
2. pontjában foglaltak végrehajtásáról
A Párizsi Békeszerzõdésrõl szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2.
pontjának értelmében a faji, vallási, vagy más fasiszta rendszabályok által
érintettek magyarországi szervezetei számára kell visszajuttatni a
személyektõl elvett azt a vagyont, amelyért örökös nem jelentkezett, és a
szervezetek az érintett közösségek, illetõleg életben maradt tagjai
támogatására kell, hogy e vagyont fordítsák.
A Békeszerzõdés végrehajtása az Országgyûlés 89/1996. (X. 30.) OGY határozata
alapján a Kormány által létrehozott közalapítvány keretében történik, amelynek
egyik eleme a túlélõ, rászorult idõsek részére életjáradék juttatása. Ennek
jogi feltételei megteremtése érdekében az Országgyûlés a következõ törvényt
alkotja:
1. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 89/1996. (X. 30.) OGY határozatban
foglalt célra 4 milliárd forint címletértékû kárpótlási jegyet
felhasználjon.
(2) A kárpótlási jegyet az (1) bekezdésben meghatározott címletértékre egy
példányban kiállítva, zárt sorozatjellel ellátva az Országos Kárrendezési
és Kárpótlási Hivatal (a továbbiakban: OKKH) bocsátja ki, amelyen fel
kell tüntetni, hogy az csak e törvény szerinti életjáradékra átváltva
használható fel. A kárpótlási jegy címletét illetõen az 1991. évi XXV.
törvény 6. § (1) bekezdés g.) pontját nem kell alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott címletértékû kárpótlási jegyet a teljes
összegû átváltásáig az OKKH õrzi, elszámolására, bevonására és
megsemmisítésére a többször módosított 104/1991. (VIII. 3.) Korm.
rendelet 13/B. és 13/C. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadók.
2. §
(1) A kárpótlási jegy annak az állandó jelleggel (életvitelszerûen)
Magyarországon élõ, magyar állampolgárnak javára váltható át
életjáradékra, aki a Párizsi Békeszerzõdésrõl szóló 1947. évi XVIII.
törvény 27. cikkének 2. pontja szerint támogatásban részesíthetõ.
(2) E törvény alapján életjáradékot az kaphat, aki 1997. január 1. napjával,
illetve az ezt követõ években a 60. életévét betöltötte. Az életjáradék
összegét a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi
XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) melléklete alapján az
igénybejelentéskor betöltött életkor figyelembevételével kell
megállapítani.
(3) A kárpótlási jegy életjáradékként e törvény szerint történõ
felhasználása során az Étv. 2. § (1) bekezdését, 8. § (1) és (3)
bekezdését, továbbá 10. §-át kell alkalmazni.
(4) E törvény szerinti életjáradék emelésérõl az éves költségvetési törvény
keretében kell dönteni.
(5) Az életjáradék megállapítására az 1. § (2) bekezdésében meghatározott
kárpótlási jegy összege terhére és összességében annak mértékéig a
89/1996. (X. 30.) OGY határozat alapján létrehozott közalapítvány - erre
feljogosított szerve útján - jogosult.
A közalapítvány szabályzatában az életjáradékban részesítést
meghatározott feltételekhez kötheti, továbbá a járadék igénylésének és
juttatásának eljárási rendjét szabályozza.
(6) Az (1) bekezdés szerinti jogosultat - a közalapítvány döntését követõ
hónap 1. napjától - havonta forintban fizetendõ, élete végéig megilletõ
életjáradékban kell részesíteni.
3. §
(1) A közalapítvány életjáradékot megállapító döntésében rendelkezik az
életjáradék induló összegérõl és az átváltott kárpótlási jegy
címletértékérõl.
(2) Az (1) bekezdés szerinti döntést meg kell küldeni a jogosultnak, a
Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak (a továbbiakban: NYUFIG) és az OKKH-nak.
(3) A közalapítvány által megállapított életjáradékot a NYUFIG folyósítja.
(4) Az életjáradék folyósításának módjáról, eljárási rendjérõl az Országos
Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) megállapodást
köt a közalapítvánnyal.
(5) Az életjáradék fizetéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a központi
költségvetésben évente tervezni kell, és azt a ONYF részére havonta a
Magyar Államkincstárral kötött külön megállapodás szerint át kell
utalni. Az életjáradék folyósításának költségeit a központi költségvetés
biztosítja.
(6) Az ONYF a Magyar Államkincstár által e törvényben meghatározott célra
rendelkezésre bocsátott összeget elkülönítetten kezeli és tartja nyilván,
azt egyéb célokra nem használhatja fel.
4. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit
a 89/1996. (X. 30.) OGY határozat alapján létrehozott közalapítvány
bírósági nyilvántartásba vételérõl szóló határozat keltét követõen kell
alkalmazni.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a 3200/1947. ME
rendelet, valamint az 1946. évi XXV. törvény 2. és 3.§-a azzal, hogy e
törvény 2.§-ának hatálya alá tartozó azt a hagyatékot, (vagyontárgyat),
amelyet a magyar állam - örökös vagy igénybejelentés hiányában - e
törvény hatálybalépését követõen szerez meg, külön törvény rendelkezései
szerint kell a közalapítványnak átadni.
(3) A (2) bekezdésben említett jogszabályok alapján létrejött Országos Zsidó
Helyreállítási Alap jogutód nélkül szûnik meg, meglévõ vagyonát a
89/1996. (X. 30.) OGY határozat 1. pontjában említett közalapítványnak
kell átadni. Levéltári õrzésre még át nem adott iratanyagát a Magyar
Országos Levéltár õrzésébe kell adni.
I N D O K O L Á S
A
TÖRVÉNYJAVASLATHOZ
A Párizsi Békeszerzõdésrõl szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2.
pontjában kötelezte Magyarország kormányát, hogy mindazoknak az üldözötteknek
a vagyonát, akik a holocaust áldozataként elpusztultak és utánuk örökös nem
jelentkezett vagy igénybejelentés nem történt, át fogja ruházni a
magyarországi zsidó szervezetekre. Tekintve, hogy a Békeszerzõdés hivatkozott
cikke a mai napig nem került végrehajtásra, ezért az Alkotmánybíróság 16/1993.
(III. 12.) AB határozatában felhívta az Országgyûlést annak végrehajtására.
Ennek alapján az Országgyûlés 89/1996. (X. 30.) OGY határozatában egyetértett
azzal, hogy a Békeszerzõdés végrehajtása - a zsidó szervezetekkel történt
tárgyalások eredményeképp - a Kormány által létrehozandó közalapítvány
keretében történjen, melynek egyik eleme a túlélõ, rászorult idõsek részére
életjáradék juttatás, 4 milliárd forint címletértékû kárpótlási jegy
kibocsátásával.
A törvény 1. §-a felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy a közalapítványnak
juttatandó életjáradékra váltható 4 milliárd forint címletértékû kárpótlási
jegyet felhasználjon. A kárpótlási jegyet egy példányban 4 milliárd forint
címletértékkel az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal bocsátja ki, és
teljes összegû életjáradékra váltásáig õrzi, majd ezt követõen a vonatkozó
jogszabály szerint elszámolásra és megsemmisítésre kerül.
A törvény 2. §-a rögzíti az életjáradékban részesíthetõ személyek körét.
Eszerint élete végéig járadékot kaphat az állandó jelleggel Magyarországon élõ
magyar állampolgár, aki az 1947. évi XVIII. törvény 27. cikkének 2. pontja
szerint támogatásban részesíthetõ, amennyiben 1997. január 1. napjával,
illetve az ezt követõ években a 60. életévét betöltötte. Az életjáradék
összegét az életkor függvényében a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról
szóló 1992. évi XXXI. törvény mellékletét képezõ táblázat alapján kell
megállapítani. A járadék emelésérõl az éves költségvetési törvény keretében
kell dönteni.
A járadék juttatásáról és a kedvezményezett személyek kiválasztásáról a
közalapítvány dönt.
A 3. § eljárási kérdéseket és a lebonyolító szervek kapcsolatrendszerét
szabályozza.
A törvény 4. §-a szerint a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba azzal,
hogy rendelkezéseit a közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételérõl szóló
határozat keltét követõen kell alkalmazni. A törvény hatályba lépésével
egyidõben hatályát veszti a magyar zsidóságot ért üldözés megbélyegzésérõl és
következményeinek enyhítésérõl szóló 1946. évi XXV. törvény 2. és 3. §-a, mely
az örökösök hiányában az államra szállt hagyatékokat egy külön alapnak -
Országos Zsidó Helyreállítási Alap - történõ átengedésérõl rendelkezik,
továbbá a törvény végrehajtásáról rendelkezõ 3200/1947. ME rendelet azzal,
hogy az Országos Zsidó Helyreállítási Alap jogutód nélkül szûnik meg, meglévõ
vagyonát a közalapítványnak kell átadni.
A törvényi rendelkezés indoka, hogy a Párizsi Békeszerzõdés 27. cikke 2.
pontjának közalapítványi formában történõ végrehajtásával a Magyarországon
lévõ hagyatékokra, vagyonra vonatkozó rendelkezés végrehajtásra került, az
1946. évi XXV. törvény és végrehajtási rendelete ugyanezen tartalmú szabályait
hatályon kívül kell helyezni azzal, hogy azt a hagyatékot (vagyontárgyat),
amelyet a magyar állam - örökös vagy igénybejelentés hiányában - e törvény
hatálybalépését követõen szerez meg, külön törvény rendelkezései szerint kell
a közalapítványnak átadni. Ezzel megvalósul az az igény, hogy minden ilyen
esetben a törvényhozásnak kell rendelkeznie a közalapítvány javára.
A javasolt kárpótlási jegy kibocsátásából következõ életjáradék kifizetés az
elsõ évben várhatóan 1,2 milliárd forint, ami az 1997. évi költségvetési
törvényjavaslatban elõirányzásra került.