MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3553.. számú
T Ö R V É N Y J A V A S L A T
a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény
módosításáról
Elõadó: Keleti György
honvédelmi miniszter
1996. december
1997. évi ..... törvény
a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény
módosításáról
1. §
A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hdt.)
5.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Hadiözvegy a szolgálat következtében meghalt személy özvegye.
Hadiözvegy továbbá a hadirokkantként hadigondozásba vett személy özvegye is,
ha a házasságot a hadieredetû sérülés bekövetkezte elõtt kötötték, vagy a
házastárs halálakor már legalább 5 éve együtt éltek, vagy házasságukból
gyermek született."
2.§
A Hdt. 8.§-a (3) bekezdés a) pontjának második mondatában a "hadiözvegy"
szövegrész helyébe az "özvegy" szövegrész lép.
3.§
(1) A Hdt. 10.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az a hadirokkant, hadiözvegy és volt hadiárva, akinek a korabeli
hadigondozó hatóság által megállapított pénzellátását 1945. december 31.-ét
követõen politikai okból megszüntették, vagy szüneteltették, illetve ilyen
ellátás iránti kérelmét politikai okból elutasították, az elmaradt
pénzellátás kompenzálására egyösszegû térítésre jogosult."
4.§
A Hdt. 11.§-a (4) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(4) A járadékban részesülõ hadirokkantat a saját háztartásában nevelt,
valamint egészségi állapota miatt ápolást, gondozást nyújtó intézményben
vagy rehabilitációs intézményben elhelyezett hadigyámolt gyermeke után a
4.§-ban meghatározott feltételek fennállása esetén nevelési pótlék illeti
meg, feltéve, hogy a gyermeket a hadirokkant háztartásából helyezték az
említett intézmények valamelyikébe."
5.§
A Hdt. 17.§-a (2) bekezdésében a "hadigondozott" szövegrész helyébe a
"hadirokkant" szövegrész lép.
6.§
A Hdt. 20. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A hadigondozott haláláig esedékessé vált, fel nem vett és el nem
évült járadék, továbbá egyösszegû térítés felvétele tekintetében a
társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 102. § (2) bekezdésében
foglaltak az irányadók."
7.§
(1) A Hdt. 26.§-a (2) bekezdésének a) pontja a következõ szövegrésszel
egészül ki:
"... és az OOSZI szakvéleményében megjelölt gyógyászati segédeszköz,
valamint a hadieredetû fogyatkozás megnevezésérõl;"
(2) A Hdt. 26.§-a (2) bekezdés c) és a (3) bekezdés c) pontjában a
"hadigondozási" szövegrész helyébe a "hadigondozotti" szövegrész lép.
8.§
Ez a törvény a kihirdetését követõ tizenötödik napon lép hatályba,
rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell.
I N D O K O L Á S
a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény
módosítására készített törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (Hdt.) 1994. szeptember
1-jén lépett hatályba. Az alkalmazás során napvilágra kerültek szövegezési
pontatlanságok, ellentmondások, amelyek az egyes szövegrészek újrafogalmazását
indokolják. A fõ problémát a 10.§ (1) bekezdésében szereplõ 1949-es dátum
okozza. Az egyösszegû térítést ugyanis csak az a személy kaphatja meg,
akinek az 1949. január 1-je elõtt megállapított pénzellátását ezen idõpont
után politikai okból megvonták. Ez a szabály indokolatlanul megfosztotta a
hadigondozottak egy részét az egyösszegû térítéstõl, ezért a dátum
módosítása feltétlenül szükséges. Az egyösszegû térítés juttatásának egyéb
feltételei változatlanok maradnak.
A 10.§ változtatása folytán megnövekszik az egyösszegû térítésben
részesülõk száma, ez jelentõs többletkiadást okoz, amelynek fedezete a
Hadigondozottak Közalapítványánál rendelkezésre áll. Az egyéb módosítások,
szövegpontosítások nem járnak többletköltség-igénnyel.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1.§-hoz
A Hdt.5.§ (1) bekezdése a hadiözvegy fogalmát határozza meg. A
végrehajtás során az érintettek tömegesen, a jogalkalmazó hatóságok pedig
esetenként rosszul értelmezték és ezáltal helytelenül alkalmazták a
szabályt. A javaslat részletesebb, jobban érthetõ szöveggel kívánja
rögzíteni a hadiözvegy fogalmát. A változás nem biztosít többletjogokat.
A 2.§.-hoz
A Hdt. 8.§ (3) bekezdésének a) pontja a "feléledési" szabályt
rögzíti. Eszerint hadiözveggyé válhat az az özvegy is, aki az elõzõ házastársa
hadieredetû halála után kötött újabb házassága folytán veszítette el
hadiözvegyi jogosultságát. Ha ez a személy az újabb házasságában is
megözvegyül, a korábbi hadiözvegyi jogosultságára tekintettel most ismét
hadiözveggyé válhat.
A gyakorlatban olyan özvegyek is kérik a feléledési szabály alkalmazását,
akik elsõ házastársuk hadieredetû halála után nem lettek hadiözveggyé
nyilvánítva és újabb házasságot kötöttek. Ha megözvegyültek az újabb
házasságban, jogszerû számukra a feléledési szabály alkalmazásával a
hadiözvegyi jogállást biztosítani, mivel a hadiözvegyi jogosultságuk az
elhunyt házastárs hadieredetû halálára tekintettel fennállott. A különbség
abban mutatkozik, hogy ez utóbbiak, a korabeli hatóságtól nem kérték a
hadiözvegyi státus megállapítását.
A módosítás néhány fõvel növelné a hadiözvegyek számát, ez érzékelhetõ
többletkihatást nem okoz.
A 3.§-hoz
A Hdt. 10.§ (1) bekezdésében leírt 1949. január 1-jei idõpont
indokolatlan megkülönböztetést okoz az azonos jogosultságú személyek között.
Akinek a pénzellátását ezen idõpont elõtt vonták el, vagy az ezen idõpont
után került megállapításra, nem részesülhet az egyösszegû térítésben, ezért
indokolt az 1949-es dátum módosítása.
A javaslat az 1945. december 31.-e után történt pénzellátás megvonás,
vagy szüneteltetés esetére biztosítja az egyösszegû térítést. Az 1949-
es dátum helyett az 1945. december 31.-ét célszerû megjelölni, mivel a
hadigondozottak hátrányos megkülönböztetése, a pénzellátások megvonása,
illetve a feltételek politikai indíttatású törvényellenes kiterjesztése
az 1946-os évben kezdõdött.
A 4.§-hoz
A javaslat hiányt pótol, mivel a Hdt. nem tartalmazza azt a kézenfekvõ
feltételt, hogy a nevelési pótlék csak a saját háztartásában nevelt, illetve
egészségügyi ok miatt intézetben elhelyezett gyermek után illeti meg a
hadirokkantat. A végrehajtás során ebbõl jogviták támadtak, ezért fontos az
új rendelkezés beiktatása.
Az 5.§-hoz
A javaslat itt is szövegpontosítást tartalmaz. A Hdt. a "hadigondozott"
kifejezést alkalmazza helytelenül, mivel az (1) bekezdés szerint kizárólag a
hadirokkantat illetik meg a felsorolt kedvezmények. Ezért a hadigondozott
helyett a hadirokkant kifejezés használata szükséges.
A 6.§-hoz
A Hdt. 20.§ (2) bekezdése nem tartalmaz rendelkezést az egyösszegû
térítés örökölhetõségével kapcsolatban. A javaslat szövege arra az esetre
vonatkozik, ha a Polgármesteri Hivatal által államigazgatási határozatban
megállapított egyösszegû térítés folyósítása elõtt a jogosult meghal. Ekkor az
egyösszegû térítést a polgári jog és a társadalombiztosításról szóló 1975. évi
II. törvény szabályai szerint az örökös részére kell kifizetni. A részletes
szabályokat a hadigondozási törvény végrehajtásáról szóló 113/1994.
(VIII.31.) Korm. rendelet módosítása tartalmazza.
A 7.§-hoz
A javaslat két helyen módosítja a Hdt. 26.§-át.
Az (1) bekezdés a közigazgatási határozat tartalmi elemévé teszi a
gyógyászati segédeszköz és a hadieredetû fogyatkozás megnevezését. Ez azért
szükséges, mert a gyógyászati segédeszközöket kiszolgáltató szervezet
(Hadirokkant Iroda) csak a határozatból értesül arról hivatalosan, hogy
milyen segédeszközt kell biztosítania a hadirokkant részére.
A (2) bekezdés szövegpontosítást tartalmaz.
A 8.§-hoz
A javaslat csak úgy alkalmazható, ha a végrehajtás megkezdése elõtt
megtörténik a közigazgatási szervek felkészítése, és a végrehajtásról
rendelkezõ 113/1994. (VIII.31.) Korm. rendelet módosítása is. Mivel a
javaslat rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell, ez
az állampolgárok számára kedvezõbb eljárási feltételeket biztosít.