MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/3553.. számú

T Ö R V É N Y J A V A S L A T

a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény

módosításáról

Elõadó: Keleti György

honvédelmi miniszter

1996. december

1997. évi ..... törvény

a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény

módosításáról

1. §

A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hdt.)

5.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Hadiözvegy a szolgálat következtében meghalt személy özvegye.

Hadiözvegy továbbá a hadirokkantként hadigondozásba vett személy özvegye is,

ha a házasságot a hadieredetû sérülés bekövetkezte elõtt kötötték, vagy a

házastárs halálakor már legalább 5 éve együtt éltek, vagy házasságukból

gyermek született."

2.§

A Hdt. 8.§-a (3) bekezdés a) pontjának második mondatában a "hadiözvegy"

szövegrész helyébe az "özvegy" szövegrész lép.

3.§

(1) A Hdt. 10.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az a hadirokkant, hadiözvegy és volt hadiárva, akinek a korabeli

hadigondozó hatóság által megállapított pénzellátását 1945. december 31.-ét

követõen politikai okból megszüntették, vagy szüneteltették, illetve ilyen

ellátás iránti kérelmét politikai okból elutasították, az elmaradt

pénzellátás kompenzálására egyösszegû térítésre jogosult."

4.§

A Hdt. 11.§-a (4) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(4) A járadékban részesülõ hadirokkantat a saját háztartásában nevelt,

valamint egészségi állapota miatt ápolást, gondozást nyújtó intézményben

vagy rehabilitációs intézményben elhelyezett hadigyámolt gyermeke után a

4.§-ban meghatározott feltételek fennállása esetén nevelési pótlék illeti

meg, feltéve, hogy a gyermeket a hadirokkant háztartásából helyezték az

említett intézmények valamelyikébe."

5.§

A Hdt. 17.§-a (2) bekezdésében a "hadigondozott" szövegrész helyébe a

"hadirokkant" szövegrész lép.

6.§

A Hdt. 20. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A hadigondozott haláláig esedékessé vált, fel nem vett és el nem

évült járadék, továbbá egyösszegû térítés felvétele tekintetében a

társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 102. § (2) bekezdésében

foglaltak az irányadók."

7.§

(1) A Hdt. 26.§-a (2) bekezdésének a) pontja a következõ szövegrésszel

egészül ki:

"... és az OOSZI szakvéleményében megjelölt gyógyászati segédeszköz,

valamint a hadieredetû fogyatkozás megnevezésérõl;"

(2) A Hdt. 26.§-a (2) bekezdés c) és a (3) bekezdés c) pontjában a

"hadigondozási" szövegrész helyébe a "hadigondozotti" szövegrész lép.

8.§

Ez a törvény a kihirdetését követõ tizenötödik napon lép hatályba,

rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell.

I N D O K O L Á S

a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény

módosítására készített törvényjavaslathoz

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (Hdt.) 1994. szeptember

1-jén lépett hatályba. Az alkalmazás során napvilágra kerültek szövegezési

pontatlanságok, ellentmondások, amelyek az egyes szövegrészek újrafogalmazását

indokolják. A fõ problémát a 10.§ (1) bekezdésében szereplõ 1949-es dátum

okozza. Az egyösszegû térítést ugyanis csak az a személy kaphatja meg,

akinek az 1949. január 1-je elõtt megállapított pénzellátását ezen idõpont

után politikai okból megvonták. Ez a szabály indokolatlanul megfosztotta a

hadigondozottak egy részét az egyösszegû térítéstõl, ezért a dátum

módosítása feltétlenül szükséges. Az egyösszegû térítés juttatásának egyéb

feltételei változatlanok maradnak.

A 10.§ változtatása folytán megnövekszik az egyösszegû térítésben

részesülõk száma, ez jelentõs többletkiadást okoz, amelynek fedezete a

Hadigondozottak Közalapítványánál rendelkezésre áll. Az egyéb módosítások,

szövegpontosítások nem járnak többletköltség-igénnyel.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1.§-hoz

A Hdt.5.§ (1) bekezdése a hadiözvegy fogalmát határozza meg. A

végrehajtás során az érintettek tömegesen, a jogalkalmazó hatóságok pedig

esetenként rosszul értelmezték és ezáltal helytelenül alkalmazták a

szabályt. A javaslat részletesebb, jobban érthetõ szöveggel kívánja

rögzíteni a hadiözvegy fogalmát. A változás nem biztosít többletjogokat.

A 2.§.-hoz

A Hdt. 8.§ (3) bekezdésének a) pontja a "feléledési" szabályt

rögzíti. Eszerint hadiözveggyé válhat az az özvegy is, aki az elõzõ házastársa

hadieredetû halála után kötött újabb házassága folytán veszítette el

hadiözvegyi jogosultságát. Ha ez a személy az újabb házasságában is

megözvegyül, a korábbi hadiözvegyi jogosultságára tekintettel most ismét

hadiözveggyé válhat.

A gyakorlatban olyan özvegyek is kérik a feléledési szabály alkalmazását,

akik elsõ házastársuk hadieredetû halála után nem lettek hadiözveggyé

nyilvánítva és újabb házasságot kötöttek. Ha megözvegyültek az újabb

házasságban, jogszerû számukra a feléledési szabály alkalmazásával a

hadiözvegyi jogállást biztosítani, mivel a hadiözvegyi jogosultságuk az

elhunyt házastárs hadieredetû halálára tekintettel fennállott. A különbség

abban mutatkozik, hogy ez utóbbiak, a korabeli hatóságtól nem kérték a

hadiözvegyi státus megállapítását.

A módosítás néhány fõvel növelné a hadiözvegyek számát, ez érzékelhetõ

többletkihatást nem okoz.

A 3.§-hoz

A Hdt. 10.§ (1) bekezdésében leírt 1949. január 1-jei idõpont

indokolatlan megkülönböztetést okoz az azonos jogosultságú személyek között.

Akinek a pénzellátását ezen idõpont elõtt vonták el, vagy az ezen idõpont

után került megállapításra, nem részesülhet az egyösszegû térítésben, ezért

indokolt az 1949-es dátum módosítása.

A javaslat az 1945. december 31.-e után történt pénzellátás megvonás,

vagy szüneteltetés esetére biztosítja az egyösszegû térítést. Az 1949-

es dátum helyett az 1945. december 31.-ét célszerû megjelölni, mivel a

hadigondozottak hátrányos megkülönböztetése, a pénzellátások megvonása,

illetve a feltételek politikai indíttatású törvényellenes kiterjesztése

az 1946-os évben kezdõdött.

A 4.§-hoz

A javaslat hiányt pótol, mivel a Hdt. nem tartalmazza azt a kézenfekvõ

feltételt, hogy a nevelési pótlék csak a saját háztartásában nevelt, illetve

egészségügyi ok miatt intézetben elhelyezett gyermek után illeti meg a

hadirokkantat. A végrehajtás során ebbõl jogviták támadtak, ezért fontos az

új rendelkezés beiktatása.

Az 5.§-hoz

A javaslat itt is szövegpontosítást tartalmaz. A Hdt. a "hadigondozott"

kifejezést alkalmazza helytelenül, mivel az (1) bekezdés szerint kizárólag a

hadirokkantat illetik meg a felsorolt kedvezmények. Ezért a hadigondozott

helyett a hadirokkant kifejezés használata szükséges.

A 6.§-hoz

A Hdt. 20.§ (2) bekezdése nem tartalmaz rendelkezést az egyösszegû

térítés örökölhetõségével kapcsolatban. A javaslat szövege arra az esetre

vonatkozik, ha a Polgármesteri Hivatal által államigazgatási határozatban

megállapított egyösszegû térítés folyósítása elõtt a jogosult meghal. Ekkor az

egyösszegû térítést a polgári jog és a társadalombiztosításról szóló 1975. évi

II. törvény szabályai szerint az örökös részére kell kifizetni. A részletes

szabályokat a hadigondozási törvény végrehajtásáról szóló 113/1994.

(VIII.31.) Korm. rendelet módosítása tartalmazza.

A 7.§-hoz

A javaslat két helyen módosítja a Hdt. 26.§-át.

Az (1) bekezdés a közigazgatási határozat tartalmi elemévé teszi a

gyógyászati segédeszköz és a hadieredetû fogyatkozás megnevezését. Ez azért

szükséges, mert a gyógyászati segédeszközöket kiszolgáltató szervezet

(Hadirokkant Iroda) csak a határozatból értesül arról hivatalosan, hogy

milyen segédeszközt kell biztosítania a hadirokkant részére.

A (2) bekezdés szövegpontosítást tartalmaz.

A 8.§-hoz

A javaslat csak úgy alkalmazható, ha a végrehajtás megkezdése elõtt

megtörténik a közigazgatási szervek felkészítése, és a végrehajtásról

rendelkezõ 113/1994. (VIII.31.) Korm. rendelet módosítása is. Mivel a

javaslat rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell, ez

az állampolgárok számára kedvezõbb eljárási feltételeket biztosít.

Eleje Honlap