1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3570.. számú
t ö r v é n y j a v a s l a t
a határõrizetrõl és a Magyar Köztársaság Határõrségérõl
Elõadó: Kuncze Gábor
belügyminiszter
Budapest, 1996. december
Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság Alkotmányának megfelelõen, a nemzetközi
szerzõdésekben vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a határõrizetrõl
és a Magyar Köztársaság Határõrségérõl a következõ törvényt alkotja:
I. FEJEZET
A HATÁRÕRIZET ALAPJAI
1. §
A határõrizet célja: a Magyar Köztársaság államhatára sérthetetlenségének
biztosítása érdekében az államhatár jogellenes átlépésének megakadályozása, az
államhatár rendjét sértõ vagy veszélyeztetõ cselekmények megelõzése,
felderítése, megakadályozása, illetõleg megszakítása.
2. §
Az államhatár õrzése és védelme a fegyveres erõk feladata. Az Alkotmányban a
fegyveres erõkre meghatározott rendelkezés szerint a Határõrség alapvetõ
kötelessége a haza katonai védelme, ugyanakkor rendészeti feladatkörében látja
el az államhatár õrzését, a határforgalom ellenõrzését és a határrend
fenntartását.
A Magyar Köztársaság államhatára
3. §
(1) E törvény alkalmazásában a Magyar Köztársaság államhatára nemzetközi
szerzõdésben meghatározott azon képzeletbeli függõleges síkok összefüggõ
sorozata, amelyek Magyarország területét a légtérben, a föld (víz) felszínén,
valamint a föld (víz) mélyében a szomszédos államok területétõl elválasztják.
(2) A Magyar Köztársaság államhatárát, határvonalát a terepen elhelyezett
határjelek jelölik.
(3) A határjelek közül azok, amelyeknek létesítése, fenntartása nemzetközi
szerzõdés alapján a Magyar Köztársaság feladata, valamint a Magyar Köztársaság
területén elhelyezett határjelek a magyar állam tulajdonát képezik.
(4) A határvonalra és a határjelek elhelyezésére vonatkozó földmérési adatokat
nemzetközi határokmányok (határleírások, határtérképek és mérési vázlatok)
tartalmazzák.
Értelmezõ rendelkezések
4. §
E törvény alkalmazásában
1. Államhatár rendjének védelme: a Magyar Köztársaság Határõrségének (a
továbbiakban: Határõrség) a zavartalan határmenti viszonyok megõrzésére
irányuló szolgálati tevékenysége, amelyet az államhatár õrzésével, a
határforgalom ellenõrzésével, a határrend fenntartásával és a
jogszabályokban meghatározott egyéb feladatok végrehajtásával valósít meg.
2. Államhatár õrzése: a Magyar Köztársaság államhatára sérthetetlenségének
biztosítására a Határõrség által a határterületen folytatott állandó
szolgálati tevékenység.
3. Határátkelõhely: a közúti-, vasúti határállomás, a nemzetközi forgalom
számára megnyitott repülõtér és kikötõ (kikötõhely) - ideiglenes
határnyitás esetén egyéb helyszín - azon területe, ahol a határforgalomban
a személyek, a jármûvek, az okmányok és szállítmányok ellenõrzése és az
államhatáron való átléptetése történik.
4. Határfigyelõztetés: A Határõrségnek a határforgalom ellenõrzését szolgáló
nyilvántartási rendszerében jelzések elhelyezése, mely alapján a
Határõrség a határforgalom ellenõrzése során olyan bírói engedélyhez nem
kötött rejtett tevékenységet végez, amely a bûnüldözõ hatóságok és
nemzetbiztonsági szolgálatok által meghatározott személyek, jármûvek,
útiokmányok vagy egyéb tárgyak megfigyelésére, jelzésére, felfedésére
irányul.
5. Határforgalom ellenõrzés: a Határõrségnek e törvényben és más jogszabályok
alapján a határforgalom számára megnyitott határátkelõhelyen vagy az
ellenõrzésre kijelölt más helyen folytatott olyan szolgálati tevékenysége,
amely személyek, jármûvek és szállítmányok ellenõrzésére - ide nem értve a
vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C.
törvényben meghatározott vámellenõrzést, - jogszerû átléptetésére, továbbá
a határ jogellenes átlépésének és a hatáskörébe tartozó más jogsértõ
cselekmények megakadályozására irányul.
6. Határkörözés: a külön jogszabályokban meghatározott nyilvántartásban
szereplõ (körözött) személyek, jármûvek, útlevelek, más okmányok és
tárgyak határon történõ felfedésére irányuló nyílt szolgálati tevékenység.
7. Határrend: rendezett határmenti viszony, amelynek fenntartása - nemzetközi
szerzõdés vagy jogszabály alapján - a szomszédos államokat egymással
szemben megilletõ jogok és kötelezettségek kölcsönös tiszteletben tartásán
alapszik.
8. Határterület: a határvonaltól számított, általában 20 kilométeren belüli
területsáv, amelyet a határterületen belül fekvõ települések
felsorolásával jogszabály határoz meg, továbbá a nemzetközi forgalom
számára megnyitott repülõtér, vasútállomás és kikötõ (kikötõhely) külön-
külön meghatározott területe, a nemzetközi forgalomban közlekedõ,
menetközbeni határforgalom ellenõrzésre kijelölt jármû.
9. Határút: a határ közvetlen közelében olyan út, amelynek tengelye a
határvonallal megegyezik vagy azzal párhuzamos.
10. Határvíz: mindazon természetes vagy mesterséges, felszíni vagy felszín
alatti álló- vagy folyóvíz, amelyet az államhatár keresztez vagy amelyen a
határvonal halad. A tavaknak és a határt alkotó folyóknak a határvonaltól
a magyar partig terjedõ része teljes szélességében határvíznek minõsül.
11. Konfliktushelyzet: a szomszéd állam területén a határ közelében kialakult
olyan fegyveres cselekmény, amely közvetlenül veszélyezteti az államhatár
rendjét.
12. Menekültügyi veszély: a szomszéd állam területérõl emberek tömeges (50-100
fõ felett) menekülése, amely közvetlenül veszélyezteti az államhatár
rendjét.
13. Részleges határzár: a határforgalom számára megnyitott határátkelõhelyen
meghatározott személyek, jármûvek és szállítmányok körére kiterjedõ
átlépés tilalma (szüneteltetése).
14. Teljes határzár: az államhatár egyes szakaszain a határforgalom számára
megnyitott határátkelõhelyeken személyek, jármûvek és szállítmányok
átléptetésének teljes szüneteltetése.
15. Válsághelyzet: a Magyar Köztársaság és valamely szomszédos ország között a
katonai, biztonsági egyensúly megbomlása, illetõleg ennek egyidejû és
tartós kihatása a két ország viszonyára.
A határõrizet fenntartását biztosító szabályok
5. §
(1) A szárazföldön a határvonal mentén a láthatóságot legfeljebb öt méter
széles határnyiladék biztosítja, melynek területén - ha nemzetközi szerzõdés
másként nem rendelkezik - mûtárgy nem létesíthetõ.
(2) Ha valamely ingatlan határa (mezsgyéje) a határvonallal megegyezik, az
ingatlan birtokosa köteles tûrni a Határõrség törvényben meghatározott,
valamint nemzetközi szerzõdésben elõírt feladatainak teljesítését. Az e
tevékenységgel összefüggésben okozott kárért a Határõrség a polgári jog
fokozott felelõsségre vonatkozó szabályai szerint felel.
6. §
(1) A szomszéd állam területét is érintõ, illetve a határvonal szárazföldi
vagy vízi jellegének megváltoztatását eredményezõ munkák csak nemzetközi
szerzõdés alapján végezhetõk.
(2) Az államhatáron átnyúló vagy átvezetõ építményeket és mûtárgyakat
nemzetközi szerzõdés alapján lehet létesíteni, megváltoztatni, karbantartani,
illetve megszüntetni.
(3) A munka megkezdéséhez a 42. § szerinti szakhatósági hozzájárulástól el
lehet tekinteni, amennyiben azt közveszély elhárítása, tûzoltás, mûszaki
mentés, ipari szerencsétlenség, elemi csapás vagy egyéb katasztrófa
következményeinek felszámolása indokolja. Ilyen esetben a Határõrséget utólag
haladéktalanul értesíteni kell.
(4) Ha a tevékenység a határ átlépésével jár, a hozzájárulás kiadásával
egyidejûleg a Határõrség a Vám- és Pénzügyõrséggel együttesen intézkedik a
munkák elvégzéséhez szükséges határátléptetések végrehajtásáról. Ennek
költségei a kérelmezõt terhelik, ha nemzetközi szerzõdés eltérõen nem
rendelkezik.
7. §
A határrend megsértése következtében keletkezett károk, költségek
megállapításának és megtérítésének módját nemzetközi szerzõdés, ennek
hiányában jogszabály állapítja meg.
8. §
A határút és a határvíz használatának általános szabályait nemzetközi
szerzõdés állapítja meg.
9. §
Az államhatáron átkóborolt háziállat elhelyezésérõl, tartásáról annak
visszaadásáig - az állategészségügyi elõírásokra és a vámjogszabályokra is
figyelemmel - az illetékes települési önkormányzat jegyzõje gondoskodik.
10. §
A határvízen való áthaladás közben - kényszerkikötés kivételével - a vízi
jármû a magyar vagy a szomszédos államhoz tartozó parton nem köthet ki, arra
fel- vagy arról leszállni, illetve arról dolgot levenni vagy feltenni nem
lehet. Kényszerkikötés esetén a 17. § (4) bekezdését megfelelõen alkalmazni
kell.
11. §
(1) A magyar vasútállomások között, de a szomszéd állam területén levõ
vasútvonalon az államhatár átlépésére, a közlekedésre (peage forgalom)
nemzetközi szerzõdés rendelkezése az irányadó.
(2) Az (1) bekezdésben említett forgalomban a Magyar Köztársaság területén
áthaladó vonatra a nemzetközi szerzõdésben elõírtak szerint lehet fel- vagy
arról leszállni, illetve dolgot levenni vagy feltenni.
12. §
A Határõrségnek be kell jelenteni:
a) az államhatártól számított öt kilométeren belüli vadászatot, tervezett
idõpontja elõtt legalább 3 munkanappal;
b) az államhatártól számított tíz kilométeren belüli lõtéren rendezett
éleslövészetet 3 munkanappal korábban;
c) az államhatártól számított tíz kilométeren belüli légi jármûvel végzett
növényvédelmi munkát, megkezdése elõtt legalább 24 órával.
Az államhatár átlépésének feltételei
13. §
(1) Az államhatárt a nemzetközi szerzõdésekben, valamint külön törvényekben
meghatározott feltételekkel a 14. §-ban meghatározott kivétellel, a forgalom
számára megnyitott közúti, vasúti, vízi vagy légi határátkelõhelyen, a
Határõrség és jogszabályban feljogosított más hatóságok ellenõrzése mellett
lehet átlépni.
(2) Menetrend szerint közlekedõ autóbuszon, vonaton vagy hajón utazó személy
útiokmányainak és a határátlépés egyéb feltételeinek ellenõrzése menetközben
is végrehajtható. Nem menetrend szerint közlekedõ jármûvön a szolgáltatást
végzõ kérésére hajtható végre a menet közbeni ellenõrzés.
(3) A légi jármûvön utazók útiokmányának és az átlépés egyéb feltételének
ellenõrzését a légi jármûnek az ország területére történõ leszállása után,
illetõleg felszállása elõtt kell végrehajtani. E rendelkezéstõl - figyelemmel
az (1) bekezdésben foglaltakra is - nemzetközi szerzõdés alapján lehet
eltérni.
14. §
Kérelemre a Határõrség a Vám- és Pénzügyõrséggel együtt ideiglenes
határátkelõhely mûködését engedélyezheti. A Határõrség részére a
határátkelõhely mûködtetésébõl adódó többletköltségekre a vámjogról, a
vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 144.
§-ának (10) bekezdését megfelelõen kell alkalmazni.
15. §
(1) A határátkelõhely rendjének fenntartásáért a Határõrség a felelõs.
(2) A határátkelõhely területére nem határátlépés céljából történõ belépés és
az ott tartózkodás, a távozás rendjét kormányrendelet határozza meg.
16. §
(1) A határátkelõhely ingatlan tulajdonosának, bérlõjének vagy kezelõjének
kell biztosítania a ki- és beléptetés gyors, kulturált végrehajtásához
szükséges tárgyi feltételeket.
(2) A jármûvek és a szállítmányok átvizsgálásánál az üzemeltetõ vagy a
fuvarozó köteles közremûködni.
(3) A vasúti, légi és vízi közlekedésben nemzetközi különjárat indításakor és
a nemzetközi forgalomban közlekedõ jármûvek menetrendjének megállapításához
figyelembe kell venni - a Határõrség és a Vám- és Pénzügyõrség által
meghatározott - a határátlépés feltételeinek ellenõrzéséhez szükséges idõt.
17. §
(1) A légi jármû az államhatárt - a kijelölt légi be- és kilépõ pontokon - a
polgári repülésre vonatkozó nemzetközi szerzõdések és jogszabályok
megtartásával lépheti át.
(2) A Magyar Köztársaság területére leszálló vagy onnan felszálló - nemzetközi
forgalomban közlekedõ - polgári és állami légi jármûvek, utasaik, valamint
személyzetük határforgalmi és vámellenõrzés alá tartoznak.
(3) A nemzetközi forgalomban közlekedõ légi jármû határterületen kívüli le-,
illetõleg felszállásának engedélyezése elõtt a repülõtér üzemeltetõje
elõzetesen beszerzi a Határõrség, továbbá a Vám- és Pénzügyõrség
hozzájárulását.
(4) A kényszerleszállást végrehajtó - nemzetközi forgalomban közlekedõ vagy
külföldi - légi jármû parancsnoka köteles a Határõrséget vagy a Magyar
Köztársaság Rendõrségét (a továbbiakban: Rendõrség) vagy a Vám- és
Pénzügyõrséget haladéktalanul értesíteni. E tényrõl a szervek tájékoztatják
egymást. Továbbhaladáshoz a Határõrség, valamint a Vám- és Pénzügyõrség
együttes engedélye szükséges.
(5) Ha a kényszerleszállás kiépített leszállóhelyre történik, a leszállóhely
felelõs személye értesíti a (4) bekezdésben felsorolt hatóságokat.
Az államhatár átlépésének kivételes szabályai
18. §
Az államhatáron a személyek átlépésekor, illetve jármûvek és szállítmányok
áthaladásakor a határátlépésre vonatkozó szabályokat - ha jogszabály vagy
nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik - nem kell alkalmazni az alábbi
esetekben:
a) vízi, vasúti vagy légi jármûvel történõ átutazás esetén, amennyiben az
utas a Határõrség, a Vám- és Pénzügyõrség által kijelölt tranzitterületet,
illetõleg a jármûvet nem hagyja el;
b) az államhatárnak a 6. § (4) bekezdésében, a mentésben résztvevõk és a
menekülõ lakosság határátlépésekor a 10. §-ban és a 11. § (1) bekezdésében
említett átlépése esetén;
c) a Határõrségnél menekültként való elismerését, illetõleg ideiglenes
menedéket kérõ személynél;
d) kiadatás, kitoloncolás, átszállítás vagy személynek nemzetközi
szerzõdés alapján történõ átadása vagy átvétele, átszállítása esetén.
Határátkelõhely megnyitása, megszüntetése,
mûködésének szüneteltetése, a határforgalom korlátozása
19. §
(1) Új határátkelõhely megnyitására a Kormány által kötött nemzetközi
szerzõdés alapján kerülhet sor.
(2) A határátkelõhely megszüntetésére, a mûködésének szüneteltetésére, továbbá
a forgalom jellegének megváltoztatására nemzetközi szerzõdéssel összhangban, a
Kormány döntése alapján a belügyminiszter és a pénzügyminiszter az érdekelt
miniszterekkel egyetértésben intézkedik.
20. §
(1) Fertõzõ betegség elterjedésének megakadályozása céljából vagy más
közegészségügyi érdekbõl a belügyminiszter - a népjóléti miniszter
kezdeményezésére - az államhatár átlépését különleges egészségügyi elõírások
megtartásához kötheti.
(2) Fertõzõ állatbetegség vagy veszélyes növényi károsító behurcolásának
megakadályozása érdekében, illetõleg annak bekövetkezése esetén a
határforgalom korlátozására, összhangban a növény- és az állategészségügyi
korlátozásokkal, a földmûvelésügyi miniszter kezdeményezése alapján a
belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt intézkedik.
(3) Nemzetbiztonsági, közbiztonsági és közrendvédelmi érdekbõl, valamint a
polgári védelemrõl szóló törvényben meghatározott veszélyhelyzetben -
rendkívül indokolt esetben és meghatározott idõtartamra - a Kormány teljes, a
belügyminiszter részleges határzárat rendelhet el.
(4) A belügyminiszter a határzár elrendelésérõl, annak okairól az Országgyûlés
illetékes bizottságát tájékoztatja, illetõleg annak tényét nyilvánosságra
hozza.
II. FEJEZET
A HATÁRÕRSÉG FELADATAIRA ÉS IRÁNYÍTÁSÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK
Az államhatár védelme
21. §
(1) A Határõrség az országot ért fegyveres támadás esetén - az ország
fegyveres védelmének tervében (a továbbiakban: védelmi terv) számára elõírt
feladatok végrehajtásával - részt vesz a Magyar Köztársaság függetlensége,
területi sérthetetlensége, a lakosság és az anyagi javak katonai erõvel
történõ megvédésében.
(2) A Kormány intézkedésének megfelelõen a Határõrség válsághelyzetben:
a) a határõrizeti és a határforgalmi kirendeltségek részére rendkívüli
(megerõsített) szolgálatot vezet be;
b) a veszélyeztetett határszakaszra határõr erõket és ideiglenes irányító
szerveket csoportosít át, illetõleg alkalmaz;
c) az államhatár rendjének védelmét - a váratlan támadás elhárítása
érdekében a rendkívüli állapot kihirdetéséig - önállóan, illetõleg a
Magyar Honvédséggel együttmûködve látja el;
d) külön törvény alapján a feladat végrehajtása érdekében polgári
objektumokat és technikai eszközöket vehet igénybe.
(3) A Határõrség végrehajtja a Magyar Köztársaság légi határát átrepülõ légi
jármûvek, illetõleg az államhatár közvetlen közelében folyó repülések vizuális
megfigyelését és a nem a kijelölt (bejelentett) légi folyosón (útvonalon)
történõ repülések esetén tájékoztatja a Magyar Honvédség légvédelmi
feladatokat ellátó szervezetét.
(4) A Határõrség végrehajtja a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény (a
továbbiakban: Hvt.) 22. §-ában számára elõírt feladatokat.
(5) A Határõrség a lakosságot és az anyagi javakat széles körben közvetlenül
fenyegetõ veszélyhelyzet, közveszély esetén, illetõleg a polgári védelemrõl
szóló törvényben meghatározott veszélyhelyzetben közremûködik:
a) a lakosság és az anyagi javak mentésében, a kitelepítési feladatok
ellátásában;
b) a helyszín biztosításában;
c) objektumok õrzésében;
d) a közigazgatási szervek által fenntartott intézmények kitelepítésében;
e) a következmények felszámolásában;
f) az államhatár közelében bekövetkezett veszélyhelyzet esetén a szomszéd
állam területérõl menekülõk átléptetésében, illetõleg a mentõ erõk
felvezetésében;
g) a szomszéd állam területérõl az államhatáron átmenekülõ személyek
összegyûjtésében, elsõdleges elhelyezésében, élelemmel, ruházattal történõ
ellátásában, szükség esetén orvosi kezelésükben, továbbá anyagi javaik
õrzésében.
(6) A Határõrség térítés ellenében speciális szakértelmet és mûszaki
eszközöket igénylõ feladatot hajthat végre.
A Határõrség bûnüldözési feladatai, rendészeti tevékenysége
22. §
(1) A Határõrség ellátja a törvényben hatáskörébe utalt bûnüldözési
feladatokat:
a) elvégzi az e törvényben hatáskörébe utalt nyomozási cselekményeket;
b) nyomozóhatóságként jár el a külön törvényben hatáskörébe utalt büntetõ
ügyekben.
(2) A Határõrség rendészeti tevékenysége során ellátja a következõ
feladatokat:
a) õrzi az államhatárt, megakadályozza az államhatár jogellenes átlépését,
gondoskodik az államhatár rendjének fenntartásáról;
b) más hatóságokkal együttmûködve ellenõrzi az államhatáron áthaladó
személy- és jármûforgalmat, a szállítmányokat, biztosítja a
határátkelõhelyek rendjét;
c) végrehajtja a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és
bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvényben (a továbbiakban:
idegenrendészeti törvény) és végrehajtási rendeleteiben meghatározott
feladatait;
d) eleget tesz a nemzetközi szerzõdésekben meghatározott
kötelezettségeinek, irányítja a határesemények kivizsgálásával megbízott
magyar szervek tevékenységét, felügyeli az államhatár felmérésével,
megjelölésével, a határjelek felújításával kapcsolatos munkák végzését,
gondoskodik a határnyiladék tisztántartásáról;
e) elhárítja az államhatár rendje, a Határõrség által õrzött objektumok
ellen irányuló erõszakos cselekményeket;
f) megteszi az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztetõ
konfliktushelyzet és menekültügyi veszély kezeléséhez szükséges
intézkedéseket;
g) konfliktushelyzetben a 21. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl
felderíti az államhatár rendjét veszélyeztetõ fegyveres cselekményeket,
illetõleg elfogja a fegyveresen vagy felfegyverkezve érkezõket;
h) jogszabályban meghatározott közigazgatási eljárásokban szakhatóságként
mûködik közre;
i) rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet esetén végrehajtja
a jogszabályokban meghatározott rendvédelmi feladatokat;
j) egyes szabálysértési ügyekben gyakorolja a számára jogszabályban
meghatározott jogköröket;
k) gyûjti és értékeli azokat az információkat, amelyek védelmi és
rendészeti feladatai ellátásához szükségesek.
A Határõrség szervezete
23. §
(1) A Határõrség központi, területi és helyi szervekre tagolódik.
(2) A Határõrség központi szerve a Határõrség Országos Parancsnoksága (a
továbbiakban: országos parancsnokság).
(3) A Határõrség területi szervei az országos parancsnokság közvetlen
alárendeltségében mûködõ igazgatóságok és tanintézetek.
(4) A Határõrség központi szerve és területi szervei jogi személyek.
(5) A Határõrség helyi szervei az igazgatóságok szervezetében lévõ
határõrizeti, illetõleg határforgalmi kirendeltségek.
(6) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátására a (3) és (5)
bekezdésben nem említett határõr szervezet is létrehozható, melynek jogállását
törvény, illetõleg az alapító rendelkezés állapítja meg.
A Határõrség irányítása
24. §
(1) A Határõrséget az Alkotmányban és a Hvt-ben meghatározottak szerint az
Országgyûlés, a köztársasági elnök, a Kormány és a belügyminiszter irányítja.
(2) A belügyminiszter a Kormánynak a Határõrség feladatainak végrehajtásáért
felelõs szakminisztere. Gyakorolja mindazokat az irányítási jogokat, amelyeket
az Alkotmány, e törvény, illetõleg külön törvény nem utal más szerv vagy
személy hatáskörébe.
(3) A belügyminiszter a határõrizeti tevékenység szakmai irányítása körében
a) elõterjeszti a Kormány részére a Határõrség költségvetésére,
fejlesztésére, felszerelésére, felkészítésére vonatkozó terveket,
beszámolókat, valamint elõterjeszti a Határõrség sorkatonai és tartalékos
hadköteles állományának létszámát;
b) elõkészíti a Határõrség tevékenységével, mûködésével és
feladataival kapcsolatos nemzetközi szerzõdések, törvények, országgyûlési
határozatok, kormányrendeletek és kormányhatározatok tervezeteit;
c) rendelettel és az állami irányítás egyéb jogi eszközeivel szabályozza a
Határõrség mûködését;
d) nemzetközi kapcsolatokat tart fenn a Határõrség nemzetközi
együttmûködésének és fejlesztésének elõsegítésére;
e) a Határõrség országos parancsnokának (a továbbiakban: országos
parancsnok) javaslatára - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - dönt a
Határõrség jogi személyiségû szervezetének [23. § (4) bekezdése]
létesítésérõl vagy megszüntetésérõl, illetõleg a sorállománnyal betöltött
szolgálati beosztások hivatásos vagy szerzõdéses határõri szolgálati
beosztásokká, illetve köztisztviselõi, közalkalmazotti munkakörökké
átminõsítésérõl;
f) elvégzi a Határõrségnél a fegyverzeti, felszerelési és kényszerítõ
eszközök, valamint az egyenruházat rendszeresítését.
25. §
(1) A belügyminiszter a Határõrség mûködésének irányítása keretében
a) a Kormány döntései végrehajtására a Határõrség részére feladatot
határozhat meg és a határõrségi feladatok teljesítésére - törvény eltérõ
rendelkezése hiányában - utasítást adhat;
b) gyakorolja - a Hvt. 7. §-ának (1) bekezdése b) pontjában, illetõleg (2)
bekezdésében foglaltak kivételével - az országos parancsnok felett a
munkáltatói jogokat;
c) a Kormány döntése alapján - az országos parancsnok útján - intézkedik a
Határõrség magasabb harckészültségbe helyezésérõl és mozgósításáról;
d) megállapítja az országos parancsnok hatáskörére vonatkozó részletes
szabályokat;
e) az országos parancsnok javaslatára jóváhagyja a Határõrség Szervezeti
és Mûködési Szabályzatát;
f) felelõs a Határõrség törvényes mûködéséért, a jogellenes gyakorlat
megelõzése és megszüntetése érdekében felügyeleti intézkedést tesz,
melynek keretében rendszeresen ellenõrzi a jogszabályok betartását,
jogszabálysértõ feladatellátás esetén intézkedik a törvényesség
helyreállítására, a jogszabálysértõ intézkedések megsemmisítésére vagy
megváltoztatja a jogszabálysértõ belsõ rendelkezéseket, elbírálja az
országos parancsnokság (országos parancsnok) által az elsõ fokú eljárásban
hozott határozat elleni fellebbezéseket;
g) kijelöli a Határõrség által õrzendõ objektumokat;
h) felügyeli a Határõrség költségvetési gazdálkodását, az országos
parancsnok javaslatára jóváhagyja a Határõrség fejlesztési tervét;
i) gyakorolja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és
munkáltatói jogokat;
j) kinevezi - a nemzetközi szerzõdések és a Kormány felhatalmazása alapján
- az államhatárral kapcsolatos ügyek intézésére létrehozott szervek
(határügyi fõmegbízottak, határmegbízottak, vegyes bizottságok, stb.)
vezetõit, helyetteseit, tagjait és állandó szakértõit;
k) jóváhagyja az államhatár rendjének fenntartását szolgáló válság-,
konfliktushelyzet és menekültügyi veszély kezelésére vonatkozó terveket;
l) a Kormány felhatalmazása alapján válság-, konfliktushelyzet és
menekültügyi veszély esetén intézkedik a határõr erõk ideiglenes
átcsoportosítására.
(2) A belügyminiszter törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott
hatáskörében egyedi utasítást a Határõrség részére csak az országos parancsnok
útján adhat.
(3) A belügyminiszter a Határõrség hatósági hatáskörébe tartozó ügy érdemét
érintõ utasítást nem adhat.
Az országos parancsnok
26. §
(1) A Határõrséget az országos parancsnok vezeti, aki szolgálati elöljárója a
Határõrség személyi állományának.
(2) Az országos parancsnok felelõs a Határõrség katonai, védelmi
felkészítéséért, a honvédelmi és a rendészeti feladatainak ellátásáért, a
fegyelmi helyzetéért, továbbá mûködésének minden oldalú biztosításáért, a
költségvetési gazdálkodás törvényességéért.
27. §
(1) Az országos parancsnok a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi
eszközei által meghatározott keretek között önálló felelõsséggel vezeti az
országos parancsnokságot, irányítja és ellenõrzi a területi szervek mûködését,
valamint adja ki parancsait és intézkedéseit.
(2) Az országos parancsnok az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében
a) részt vesz az ország fegyveres védelmi tervének kidolgozásában, annak a
Határõrségre vonatkozó részét elõterjeszti a belügyminiszterhez;
b) javaslatot tesz a belügyminiszternek a Határõrség mûködését,
feladatkörét érintõ jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei
megalkotására;
c) jóváhagyásra a belügyminiszter elé terjeszti az államhatár rendjének
fenntartását szolgáló válság-, konfliktushelyzet és menekültügyi veszély
kezelésére vonatkozó terveket;
d) szabályozza a Határõrség magasabb harckészültségbe helyezésének és
mozgósításának rendjét;
e) a Honvéd Vezérkarral együtt tervezi a Határõrség állományának
kiegészítését, valamint a kiegészítéshez és a mozgósításhoz szükséges
vagyontárgyak igénybevételét, elõkészíti a válság-, a konfliktushelyzet és
a menekültügyi veszély esetén átcsoportosításra kerülõ állomány
elhelyezéséhez szükséges állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanok
igénybevételét szolgáló megállapodásokat;
f) kidolgozza az állomány felkészítésének, kiképzésének rendjét és
biztosítja annak végrehajtását;
g) kidolgozza és a belügyminiszterhez felterjeszti a Határõrség
létszámára, ezen belül az állomány-összetételre, szervezetére,
felszerelésére vonatkozó terveket és jóváhagyás után gondoskodik azok
végrehajtásáról;
h) dönt a 24. § (3) bekezdésének e) pontja alá nem tartozó szervezeti
egységek létrehozásáról és megszüntetésérõl;
i) irányítja a nemzetközi szerzõdésekbõl eredõ feladatok végrehajtását;
j) a nemzetközi kapcsolatokban képviseli a Határõrséget;
k) gyakorolja a jogszabály által megállapított munkáltatói jogköröket,
javaslatot tesz a belügyminiszternek helyettesei kinevezésére és
felmentésére;
l) irányítja a Határõrség éves költségvetésének elkészítését, gondoskodik
az éves költségvetési elõirányzatok jogszabályban foglaltak szerinti
felhasználásáról, elkészíti az éves költségvetés felhasználásáról szóló
beszámoló jelentést;
m) megszervezi és vezeti a Határõrség mûködésének anyagi-technikai,
mûszaki, pénzügyi és egészségügyi biztosítását, gondoskodik a személyi
állomány megfelelõ szolgálati és munkakörülményeirõl;
n) a Határõrség szervei számára - jogszabályban és az állami irányítás
egyéb jogi eszközei által meghatározott védelmi tevékenység, rendészeti
feladatok, valamint a mûködéssel összefüggõ funkcionális feladatok
végrehajtására, illetve a hatáskörébe tartozó kérdések szabályozására -
kötelezõ intézkedéseket és parancsokat adhat;
o) gondoskodik a Határõrségnél az állam- és szolgálati titok védelmérõl;
p) menekültügyi veszély esetén, illetõleg a határõrizet, a határforgalom
ellenõrzése, a határrend fenntartása érdekében határõr erõket, eszközöket
ideiglenesen átcsoportosíthat.
III. FEJEZET
A HATÁRÕRSÉG SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA
28. §
A Határõrség személyi állománya tényleges szolgálatot teljesítõ határõrökbõl,
igénybevételre tervezett tartalékos hadkötelesekbõl, köztisztviselõkbõl és
közalkalmazottakból állhat.
29. §
E törvény alkalmazásában tényleges szolgálatot teljesíthet:
a) a hivatásos állományú;
b) a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények Határõrség által
beiskolázott hallgatója, aki külön jogszabály szerinti jogviszonyban
készül a hivatásos határõr pályára;
c) a szerzõdéses állományú;
d) a hadkötelezettség alapján sor- és tartalékos határõr szolgálatot
tejesítõ [a továbbiakban: az a)-d) pontokban említettek: határõr].
A határõr állomány kiegészítése
30. §
(1) A határõr - a szolgálati viszony keletkezése szerint - önkéntes
jelentkezés vagy hadkötelezettség alapján teljesíthet szolgálatot.
(2) A határõr állomány kiegészítése a hivatásos és a szerzõdéses szolgálatra
önként jelentkezõk, illetõleg hadkötelesek behívása útján történhet.
31. §
(1) A hivatásos szolgálati viszony határozatlan idõre, a szerzõdéses
szolgálati viszony határozott idõre létesül.
(2) A szerzõdéses határõr meghatározott beosztást tölt be és ennek megfelelõ
rendfokozatot érhet el.
32. §
(1) A sor- és a tartalékos állomány kiegészítésére a Hvt. rendelkezéseit kell
alkalmazni.
(2) A tartalékos állományt - az illetékes megyei (fõvárosi) hadkiegészítõ
parancsnokság által biztosított - a sorkatonai szolgálatból leszerelt, a
Határõrség hivatásos vagy szerzõdéses állományából elbocsátott,
nyugállományba, illetõleg tartalékos állományba helyezett hadkötelesek
képezik.
33. §
A határõr szolgálatra való - külön jogszabályban meghatározott - alkalmasságát
a folyamatban lévõ büntetõeljárásra, a büntetett elõéletre, a büntetett
elõélethez fûzõdõ hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítésre és a
pszichikai állapotra vonatkozóan a szolgálat létesítésekor ellenõrizni kell,
valamint a szolgálati viszony tartama alatt ellenõrizhetõ.
34. §
A hadkötelezettség alapján sor- és tartalékos szolgálatot teljesítõ határõr
ügydöntõ hatósági jogkört nem gyakorolhat.
35. §
A határõr erõk kötelékben:
a) határterületen a 21. §-ban és a 22. § (2) bekezdésének a), b), c), e),
f) és i) pontjaiban;
b) határterületen kívül a 21. §-ban és a 22. § (2) bekezdésének c), e) és
i) pontjaiban foglalt feladatok végrehajtására alkalmazhatók.
36. §
A Határõrség állományában tényleges szolgálatot teljesítõk jogaira,
kötelességeire, juttatásaira, társadalombiztosítási ellátására, valamint
fegyelmi és kártérítési felelõsségére vonatkozó szabályokat a fegyveres
szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló, a
hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló, továbbá a katonai és a
rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak és hallgatóinak
jogállásáról szóló és a szakképzésrõl szóló külön törvények állapítják meg.
IV. FEJEZET
A HATÁRÕRSÉG EGYÜTTMÛKÖDÉSE
37. §
(1) A Határõrség jogszabályban meghatározott feladatok végrehajtása során
együttmûködik a Magyar Honvédséggel, a Rendõrséggel, a Vám- és
Pénzügyõrséggel, a büntetés-végrehajtás szerveivel, a polgári védelmi
szervekkel, a menekültügyi szervekkel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a
környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságokkal és más állami szervekkel,
valamint a helyi önkormányzatokkal és azok hivatalaival, a gazdálkodó
szervezetekkel, az állampolgárokkal és azok közösségeivel.
(2) Az államhatár õrzése, a határforgalom ellenõrzése, a határrend
fenntartása, továbbá a jogszabály által hatáskörébe utalt feladatok
teljesítése során a Határõrség nemzetközi szerzõdés vagy viszonosság alapján
együttmûködik más államok határrendészeti szerveivel.
38. §
A Határõrség - határrendészeti feladatot ellátó - területi és helyi szerveinek
létesítéséhez elõzetesen ki kell kérni az érintett helyi önkormányzat
képviselõ testületének véleményét.
39. §
(1) Az igazgatóságok vezetõi évente tájékoztatják a határterületi
önkormányzatok megyei (fõvárosi) közgyûlését a határrend, a határõrizeti
helyzet és a határforgalom alakulásáról.
(2) A Határõrség helyi szervének vezetõje felkérésre tájékoztatja az
illetékességi területén lévõ települési önkormányzat képviselõ testületét a
határrend és határõrizet helyzetérõl, valamint a határforgalom alakulásáról.
(3) A Határõrség területi szervének vezetõje az illetékes közigazgatási
hivatal vezetõjét, a megyei (fõvárosi) közgyûlés elnökét (fõpolgármesterét), a
megyei (fõvárosi) rendõrfõkapitányt, a megyei (fõvárosi) polgári védelmi
parancsnokot; helyi szervének vezetõje a települési önkormányzat
polgármesterét, illetõleg az e) pontban foglaltakról a területileg illetékes
környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot is haladéktalanul tájékoztatja:
a) a lakosságot a szomszédos állam területérõl fenyegetõ veszélyrõl;
b) a tömegesen menekülõ, illetve ideiglenes menedéket kérõ személyek
várható érkezésérõl;
c) az ország területére betört fegyveres csoportról, a lakosság védelme
érdekében tett és javasolt intézkedésekrõl, a fegyveres csoport
felszámolásáról;
d) a határterületen az e törvény alapján bevezetett minden korlátozásról,
ha annak elõzetes bejelentésére a késedelem veszélye miatt nem volt
lehetõség;
e) a környezet szennyezésérõl, illetve annak veszélyérõl vagy a természeti
értékek károsításáról.
(4) A Határõrség területi szervének vezetõje haladéktalanul tájékoztatja:
a) a (3) bekezdés a)-d) pontjaiban foglaltakról a Nemzetbiztonsági Hivatal
területileg illetékes szervének vezetõjét;
b) a (3) bekezdés a), c) és d) pontjában foglaltakról a Magyar Honvédség
érintett területen állomásozó egységének parancsnokát;
c) a (3) bekezdés a), b) és d) pontjában foglaltakról a Vám- és
Pénzügyõrség illetékes területi vámszervének parancsnokát;
d) a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakról az illetékes menekültügyi
szervet.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben említett szervek vezetõi a Határõrség illetékes
szervei részére tájékoztatást adnak a feladatkörükben tudomásukra jutott - a
Határõrség tevékenységét érintõ - tényekrõl és körülményekrõl.
V. FEJEZET
A HATÁRÕRSÉG RENDÉSZETI HATÁSKÖRE,
ILLETÉKESSÉGE, HATÓSÁGI FÓRUMRENDSZERE
Hatósági jogkörök
40. §
(1) A Határõrség - amennyiben feladatainak ellátásához szükséges - a
határterületen utat, területet lezárhat, átkutathat; az érintetteknek a
települési önkormányzat jegyzõje útján történõ értesítése mellett
meghatározott területen a tartózkodást vagy a munkavégzést ideiglenesen
korlátozhatja vagy megtilthatja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célból a határutakon való közlekedést a
Határõrség az illetékes rendõrkapitányság és a települési önkormányzat
polgármesterének, valamint az érintett közlekedési szakhatóság értesítése
mellett nemzetközi szerzõdés alapján a szomszéd állam illetékes szervével
egyetértésben korlátozhatja vagy megtilthatja.
(3) A Határõrség a határterületen az államhatár rendjének védelmét szolgáló
mûtárgyakat, mûszaki berendezéseket létesíthet és helyezhet el, technikai
eszközöket telepíthet.
41. §
A Határõrség - a nemzetközi vízi út kivételével - a szomszéd állam illetékes
szerveivel, valamint a Vám- és Pénzügyõrséggel egyetértésben, nemzetközi
szerzõdés alapján engedélyezi:
a) szomszéd vagy harmadik állam vízi jármûvének a határvíz olyan szakaszán
való áthaladását, ahol mindkét part a Magyar Köztársaság területe;
b) vízi jármûnek a határvíz olyan szakaszára való átlépését, ahol mindkét
part a szomszéd állam területe.
Szakhatósági hatáskör
42. §
(1) A Határõrség szakhatósági hozzájárulása szükséges:
a) az államhatártól számított tíz kilométeren belüli lõtér létesítéséhez;
b) határvízen és annak partján kikötõhely vagy egyéb építmény
létesítéséhez, fürdõhely kijelöléséhez és fenntartásához;
c) a 6. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott tevékenységhez, továbbá a
határvonaltól számított száz méteren belül a bányamûveléshez, a
kutatáshoz, a méréshez, a vízügyi és az építési munkálatokhoz.
(2) A 12. § szerinti bejelentési kötelezettséget vagy a szakhatósági
hozzájárulást igénylõ tevékenységet a Határõrség megtilthatja, ha a
bejelentést vagy a hozzájárulás beszerzését elmulasztották.
Eljárás bûncselekmény és szabálysértés gyanúja esetén
43. §
(1) A Határõrség a határterületen köteles a tudomására jutott megkezdett
bûncselekményt megszakítani, a bûncselekmény elkövetésével alaposan
gyanúsítható személyt elfogni és az illetékes hatóságnak átadni.
(2) A Határõrség halaszthatatlan nyomozási cselekmények foganatosítására
külföldre szökés [Btk. 343. §-ának (3) bekezdése], nemzetközi jogi
kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §) alapos gyanúja esetén jogosult.
44. §
(1) A Határõrség a bûncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személy
elfogása, illetõleg jogellenes határátlépésének megakadályozása,
bûncselekménnyel kapcsolatba hozható jármû, tárgy vagy okmány határon való
átvitelének megakadályozása érdekében a nyomozóhatóság megkeresésére - a 43. §
(2) bekezdése és a büntetõeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 16. §-ának (4)
bekezdése szerinti bûncselekmények esetén saját hatáskörben is - határkörözést
foganatosíthat.
(2) A Határõrség a saját hatáskörébe tartozó ügyben, valamint a Rendõrség, a
Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a nemzetbiztonsági szolgálatok,
illetve a Vám- és Pénzügyõrség megkeresésére határfigyelõztetést végezhet.
45. §
(1) A Határõrség a határterületen elkövetett szabálysértések (különösen a
közrendre, a közbiztonságra, illetve a határ rendjére veszélyt jelentõ
cselekmények) esetén intézkedik a cselekmény megszakítására, a tényállás és a
bizonyítékok rögzítésére, valamint a feljelentés megtételére.
(2) A Határõrség a (3) bekezdésben meghatározott szabálysértések elkövetése
esetén jogosult az eljárás alá vont személy és a tanúk meghallgatására, a
helyszín megszemlélésére, a tárgyi bizonyítékok beszerzésére, visszatartására,
továbbá - a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén - az elkövetõ
elõállítására.
(3) A határõr törvényben vagy kormányrendeletben meghatározottak szerint
helyszíni bírságot alkalmazhat: a külföldiek rendészetével, a tiltott
határátlépéssel, az útlevéllel és útiokmánnyal kapcsolatos, a határrendészeti,
a határjel-hamisítás és jelrongálás szabálysértés, valamint a közúti
határátkelõhelyen elkövetett közlekedési szabálysértés elkövetõjével szemben.
Idegenrendészeti hatáskör
46. §
(1) A Határõrség idegenrendészeti feladatait az idegenrendészeti törvényben
meghatározott hatáskörében végzi.
(2) A Határõrség nemzetközi szerzõdés vagy viszonosság alapján végrehajtja a
személyek államhatáron történõ átadását, átvételét, valamint más államok
között átadásra kerülõ személyeknek az átadás helyére kíséréssel történõ
átszállítását.
47. §
(1) A Határõrség meghallgatja azt a külföldit, aki a Határõrségnél
menekültként való elismerésére, illetõleg ideiglenes menedékben részesítésére
irányuló nyilatkozatot terjeszt elõ.
(2) A Határõrség az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot elõterjesztõ külföldit
- nemzetközi szerzõdés vagy jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában - a külön
rendelkezésekben elõírt azonnali intézkedések megtétele után az intézkedõ
határõrizeti szervhez legközelebbi menekülteket befogadó állomásra irányítja
vagy kíséri.
(3) Ha a menekültügyi hatóság döntése alapján a személy menekültkénti
elismerésére vagy ideiglenes védelemben részesítésére nincs mód, a Határõrség
az idegenrendészeti törvényben meghatározottak szerint szükséges intézkedést
foganatosítja.
A Határõrség illetékessége
48. §
A Határõrség határterületen - külön jogszabály alapján - részt vesz a
környezet- és a természetvédelmi, valamint a víziközlekedési (hajózási)
szabályok megtartásának ellenõrzésében.
49. §
(1) A Határõrség a hatáskörébe utalt feladatok ellátására - az 50. §-ban
foglalt eltéréssel - a határterületen illetékes.
(2) A Határõrség határrendészeti feladatot ellátó szervezeteinek illetékességi
területét külön jogszabály állapítja meg.
50. §
(1) A Határõrség a 22. § (1), illetve (2) bekezdésének c), d) e), i), j) és k)
pontjaiban meghatározott feladatait a határterületen kívül is ellátja.
(2) A Határõrség a határforgalom ellenõrzését nemzetközi szerzõdés alapján más
állam területén is végezheti. Nemzetközi szerzõdés alapján más állam hatóságai
a Magyar Köztársaság területén is végezhetnek határforgalom ellenõrzést.
A Határõrség hatósági fórumrendszere
51. §
A Határõrség hatáskörébe utalt ügyekben - amennyiben jogszabály másként nem
rendelkezik - elsõ fokon a határõrizeti és a határforgalmi kirendeltség,
másodfokon az igazgatóság jár el.
52. §
Az igazgatóság - amennyiben nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik -
elsõ fokon szakhatóságként hozzájárul az e törvény 6. §-ának (1)-(2)
bekezdéseiben, a 12. §-ban, valamint a 42. §-ban meghatározott tevékenység
gyakorlásához, engedélyezi a 10. §-ban meghatározott tevékenységet, valamint
az államhatáron áttévedt személyeknek a közös államhatáron történõ átadás-
átvételét.
53. §
(1) Az országos parancsnokság másodfokon bírája el az igazgatóságok elsõ fokú
közigazgatási határozata ellen benyújtott fellebbezést.
(2) Az országos parancsnokság jár el elsõ fokon a 14. §-ban, valamint a 17.
§ (3) bekezdésében meghatározott esetekben. A másodfokú eljárásra a
belügyminiszter jogosult.
VI. FEJEZET
INTÉZKEDÉSEK, KÉNYSZERÍTÕ ESZKÖZÖK,
TITKOS INFORMÁCIÓGYÛJTÉS
54. §
A Határõrség a határrendészeti feladatkör ellátása során a Rendõrségrõl szóló
1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) IV-IX. fejezeteinek
rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel alkalmazza. Ennek
során a Rendõrség alatt Határõrséget, rendõr alatt határõrt, feladatokon a
Határõrség e törvényben elõírt feladatait kell érteni.
Intézkedések
55. §
Az Rtv. IV-IX. fejezeteiben foglaltak - a bírói engedélyhez kötött titkos
információgyûjtés kivételével - e törvényben meghatározott rendészeti
feladatkörében irányadók a Határõrségre is.
56. §
(1) A határõr intézkedéseire az Rtv. V. fejezetének rendelkezéseit az alábbi
eltérésekkel kell alkalmazni:
a) az Rtv. 36. §-a rendelkezéseinek (személy- és tárgykörözés)
alkalmazására a Határõrség csak a Be. 16. §-ának (4) és az e törvény 43.
§-ának (2) bekezdésében felsorolt bûncselekmények alapos gyanúja esetén
jogosult;
b) a Be. 16. §-ának (4) és az e törvény 43. §-ának (2) bekezdésében
felsorolt bûncselekmények alapos gyanúja esetén a határõrt az Rtv. 39. §-
ának (intézkedés magánlakásban és közterületnek minõsülõ egyéb helyen) a)-
c) pontjaiban biztosított jogok illetik meg;
c) az Rtv. 45. §-ában foglalt intézkedést (jármû elszállítása,
kerékbilincs alkalmazása) a Határõrség csak közúti határátkelõhelyen
foganatosíthatja;
d) nem jogosult a határõr az Rtv. 34. §-ában (elõvezetés), 35. §-ában
(bûnmegelõzési ellenõrzés), 38. §-ában (közbiztonsági õrizet), 41.
§-ában (mûszeres - poligráfos - ellenõrzés), 46. §-ában meghatározott
(személy- és létesítménybiztosítási) jogkör gyakorlására, illetve
intézkedés foganatosítására;
e) a hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítõ sor-, tartalékos- és
póttartalékos állományú határõr járõrszolgálatban az Rtv. 29. §-ában
(igazoltatás), 30. §-ában (fokozott ellenõrzés), 31. §-ában (ruházat,
csomag, jármû átvizsgálása), 32. §-ában (felvilágosítás kérés) és a
33. § (1) bekezdése a)-d) pontjaiban (elfogás) meghatározott
intézkedéseket foganatosítja;
f) a határõr - feladatkörére tekintettel - bûncselekmény észlelése esetén
a határterületen kívül is köteles a szükséges intézkedéseket megtenni.
(2) A Határõrség mûködése során az Rtv. 27. §-a szerinti díjkitûzést nem
alkalmaz és az Rtv. 28. §-ában meghatározott hatósági engedélyezést nem
folytat.
Kényszerítõ eszközök
57. §
A határõr által alkalmazható kényszerítõ eszközökre és alkalmazásuk módjára az
Rtv. VI. fejezet rendelkezései az irányadók az alábbi eltérésekkel:
a) a határõr csak a belügyminiszter által a Határõrségnél rendszeresített
kényszerítõ eszközt alkalmazhat;
b) az Rtv. 51. §-ában meghatározott útzárat a Határõrség csak a
határterületen alkalmazhatja;
c) nem alkalmazható határõr csapaterõ az Rtv. 58. § (1) bekezdésének g)
pontjában meghatározott esetben.
Lõfegyverhasználat
58. §
(1) A határõrt a lõfegyverhasználati jog az Rtv. lõfegyverhasználatra
vonatkozó rendelkezései szerint illeti meg az alábbi eltérésekkel:
a) saját elhatározásból vagy parancsra, csapaterõ alkalmazása során csak
parancsra;
b) az élet és testi épség ellen irányuló bûncselekmény lõfegyverrel,
robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való
elkövetésének megakadályozására;
c) konfliktushelyzetben a fegyveres, felfegyverzett csoportok elfogása,
lefegyverzése érdekében;
d) nemzetközi szerzõdés alapján más állam területén határforgalom-
ellenõrzõ szolgálatban csak a nemzetközi szerzõdés szerint.
(2) Nincs helye lõfegyverhasználatnak, ha azt nemzetközi szerzõdés tiltja.
(3) Mind a lõfegyverhasználatot, mind a fegyverhasználatot haladéktalanul
jelenteni kell a szolgálati elöljárónak. A szolgálati elöljáró intézkedik a
használat jogszerûségének kivizsgálására.
Titkos információgyûjtés
59. §
(1) A Határõrség e törvény 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott
feladatainak végrehajtása érdekében - az Rtv. VII. fejezet 63. §, 64. § [a
64. § (1) bekezdés c) pontjának utolsó fordulata és a (3) bekezdése
kivételével], 66-68. §-aiban meghatározott rendelkezések szerint - titkos
információgyûjtést folytathat.
(2) A Határõrség az (1) bekezdésben írt információgyûjtést csak akkor
alkalmazhatja, ha e törvényben meghatározott feladatainak ellátásához
szükséges adatok más módon nem szerezhetõk be.
Jogorvoslat
60. §
(1) Az e törvényben szabályozott intézkedések, illetõleg kényszerítõ eszközök
alkalmazása miatti jogorvoslatra - amennyiben az intézkedés alapján eljárás
(büntetõ, szabálysértési, stb.) indul - az adott eljárásra irányadó
jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A Határõrség intézkedése, illetve annak elmulasztása ellen benyújtott
egyéb panasz tárgyában - amennyiben arra más eljárásban nem került sor - az
igazgatóság vezetõje az államigazgatási eljárás általános szabályai alapján
határozattal dönt.
VII. FEJEZET
A HATÁRÕRSÉG ADATKEZELÉSE
Általános szabályok
61. §
(1) A Határõrség az e törvényben meghatározott bûnüldözési, bûnmegelõzési,
rendészeti, honvédelmi és államigazgatási feladatai ellátásának érdekében
személyes adatot kezel.
(2) A Határõrség az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak teljesítése
érdekében e törvényben meghatározott más adatkezelési rendszerekbõl a
felhasználás céljának és jogalapjának megjelölésével adatokat vehet át. Az
adatátvétel tényét mind az átadó, mind az átvevõ szervnél dokumentálni kell.
(3) A bûnüldözési és bûnmegelõzési feladatokhoz kapcsolódó személyes adatokat
elkülönítetten kell kezelni a rendészeti, honvédelmi és az államigazgatási
feladatokhoz kapcsolódó személyes adatoktól.
(4) A Határõrség által kezelt személyes adatokat statisztikai célra -
személyazonosításra alkalmatlan módon - fel lehet használni.
(5) A Határõrség személyes adatokat az országból külföldi bûnüldözési,
igazságügyi, hatõrizeti szervek, illetve nemzetközi szervezetek részére
nemzetközi szerzõdés alapján továbbíthat.
62. §
(1) A Határõrség bûnüldözési, bûnmegelõzési és idegenrendészeti feladatainak
ellátása érdekében az általános munkarend korlátaitól függetlenül kérhet
adatot a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szervektõl, az országos gépjármû
alapnyilvántartásból, a bûntettesek (bíróság által jogerõsen elítéltek)
nyilvántartásából és a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartottak
nyilvántartásából, a külföldre utazásban korlátozottakra és az útlevélre
vonatkozó nyilvántartásokból, a határjelekre vonatkozó nyilvántartásból, az
idegenrendészeti nyilvántartásokból. Ezen adatkéréseket hiányos és töredék
adatok esetén is teljesíteni kell.
(2) Az (1) bekezdés szerint átvett és a 78. § (2) bekezdése szerint
szolgáltatott adat felhasználásának jogszerûségéért az átvevõ szerv vezetõje
tartozik felelõséggel.
63. §
A Határõrség ügyviteli célból az eljárásban részt vevõk személyazonosító és
lakcímadatait, továbbá az ügy azonosító adatait az eljárás megindításától az
alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.
A Határõrség adatnyilvántartási rendszerei
64. §
A Határõrség bûnüldözési, bûnmegelõzési, rendészeti, honvédelmi,
államigazgatási feladatainak ellátása érdekében a 65-77. §-okban meghatározott
adatkezelési rendszereket mûködtet.
65. §
(1) A határforgalom ellenõrzését szolgáló nyilvántartási rendszerben az
elrendelõ által adott sorszám (adattári szám), illetve az elrendelés típusa
(adattári jel) alapján kezeli a személy, gépjármû és útiokmány
határfigyelõztetések, a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló
személyek, illetve a Magyar Köztársaság területére elrendelt személy, gépjármû
és útiokmány határkörözések adatait; személy, gépjármû és útiokmány
határfigyelõztetés vonatkozásában az elrendeléstõl számított 180 napig,
illetve visszavonásig, a beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló
személyek, illetve a Magyar Köztársaság területére elrendelt személy, gépjármû
és útiokmány határkörözések adatait az elrendelõ által meghatározott ideig
vagy a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló ok megszûnéséig.
(2) A Határõrség területi és helyi szervei illetékességi területükre
kiterjedõen kezelik a határfigyelõztetett, beutazási és tartózkodási tilalom
alatt álló és határkörözött személyre vonatkozó adatokat: a személy nevét
(családi és utóneve), anyja nevét, születési helyét, születési idejét, nemét,
állampolgárságát, az elrendelésre vonatkozó kódot, az adattárba kerülés és az
elrendelés lejártának dátumát, az utolsó adatkarbantartás dátumát és pontos
idejét, továbbá a központi szervnél az adattári szám alapján kezelésre kerül
az elrendelõ szervezet kódja, az érintett személyleírása, arcfényképe, illetve
az elrendelõ szervezet további megjegyzése.
(3) A Határõrség területi és helyi szervei illetékességi területükre
kiterjedõen kezelik a határfigyelõztetett és a határkörözött gépjármûre
vonatkozó adatokat: a határfigyelõztetett és a határkörözött gépjármû
felségjelzését, a gépjármû forgalmi rendszámát, az elrendelésre vonatkozó
kódot, az adattárba kerülés és az elrendelés lejártának dátumát, az utolsó
adatkarbantartás dátumát és pontos idejét, továbbá a központi szerv az
adattári szám alapján kezeli az elrendelõ szervezet kódját és az elrendelõ
szervezet további megjegyzését.
(4) A Határõrség területi és helyi szervei illetékességi területükre
kiterjedõen kezelik a határfigyelõztetett és határkörözött útiokmánnyal
kapcsolatos adatokat: a határfigyelõztetett és határkörözött útiokmány
tulajdonosának állampolgárságát, az útiokmány sorszámát vagy sorozatszámát, az
elrendelésre vonatkozó kódot, az adattárba kerülés, az elrendelés lejártának
dátumát és az utolsó adatkarbantartás dátumát, pontos idejét, továbbá a
központi szervnél az adattári szám alapján kezelésre kerül az elrendelõ
szervezet kódja és az elrendelõ szervezet további megjegyzése.
66. §
(1) A Határõrség a más szervek által felvett és a Határõrségnek
feladatvégrehajtásra átadott személy, gépjármû és útiokmány
határfigyelõztetési, a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók
nyilvántartásából adatszolgáltatást nem teljesíthet.
(2) A Határõrség által elrendelt személy, gépjármû és útiokmány
határfigyelõztetési adatokból adatszolgáltatás csak a határõrségi nyomozó
hatóság vezetõjének engedélyével teljesíthetõ.
(3) A Határõrség által elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya
alatt állók nyilvántartásából adatszolgáltatás teljesíthetõ a Vám- és
Pénzügyõrségnek, az idegenrendészeti hatóságnak, az igazságszolgáltatási és
bûnüldözõ szerveknek, a nemzetbiztonsági szerveknek és a menekültügyi
hatóságnak, illetve nemzetközi kötelezettségvállalás alapján az abban
meghatározott adatkörben és szervek részére.
67. §
(1) A Határõrség központi szerve illetékességi területére kiterjedõen a
vízumkötelezett külföldiek ki- és beutazásának nyilvántartási rendszerében a
felvételtõl számított 5 évig kezeli a következõ adatokat: a vízumkötelezett
külföldi személy beutazásának helye, ideje, módja, a beutazó külföldi személy
neve (családi és utónév), születési helye, ideje, neme, állampolgársága,
útiokmányának száma és vízumszáma, illetve amennyiben a beutazás gépjármûvel
történik, a gépjármû forgalmi rendszáma.
(2) A Határõrség a vízumkötelezett külföldiek ki- és beutazási
nyilvántartásából az igazságszolgáltatási, bûnüldözõ, nemzetbiztonsági
szervek, illetve a menekültügyi hatóság részére, továbbá nemzetközi szerzõdés
alapján az abban meghatározott adatkörben és szervek részére szolgáltathat
adatot.
68. §
(1) A Határõrség központi, területi és helyi szervei a hatáskörükbe és az
illetékességükbe tartozó ügyekben a jogellenes cselekményt elkövetõk
nyilvántartási rendszerében a felvételtõl számított 2 évig, illetve a
határrendsértéssel okozott jelentõsebb kár vonatkozásában 5 évig kezelik a
következõ adatokat: az elkövetõ személy neve (családi és utónév), születési
ideje, lakóhelye és tartózkodási helye, állampolgársága, az elkövetett
jogellenes cselekmény minõsítése, viszonylata, idõpontja, iránya, a jogellenes
cselekmény indítéka, bekövetkezésének oka, elkövetésének módja, az elkövetés
jellege, az elkövetésre tett intézkedés egyéb adata.
(2) A Határõrség az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból a rendõrség, a
nemzetbiztonsági szervek és a menekültügyi hatóság részére, továbbá nemzetközi
szerzõdés alapján az abban meghatározott adatkörben és szervek részére
szolgáltathat adatot.
69. §
(1) A Határõrség a határforgalom ellenõrzést végzõ helyi szerveinél saját
illetékességi területre kiterjedõen a határforgalom ellenõrzését szolgáló
nyilvántartási rendszerben - az ellenõrzést támogató számítástechnikai
rendszer alkalmazásának idõpontjában - a felvételtõl számított 90 napig kezeli
az ellenõrzött személyekre vonatkozó következõ adatokat: a Magyar Köztársaság
területére történõ beutazás helyét, idejét, módját, a beutazó személy nevét
(családi és utónév), születési helyét, idejét, nemét állampolgárságát,
útiokmány számát, illetve amennyiben a beutazás gépjármûvel történik, a
gépjármû forgalmi rendszámát.
(2) A Határõrség a határforgalom ellenõrzését szolgáló nyilvántartásából
adatot szolgáltathat az igazságszolgáltatási, bûnüldözõ, nemzetbiztonsági és
menekültügyi szerveknek, illetve az idegenrendészeti hatóságoknak.
70. §
(1) A Határõrség központi, területi és helyi szerveinél az illetékességi
területükre kiterjedõen kezelik az idegenrendészeti törvény 52-59. §-aiban
meghatározott adatokat, az ott meghatározott ideig.
(2) A Határõrség az idegenrendészeti eljárása során felvett adatokból csak az
idegenrendészeti törvény 52-59. §-aiban meghatározott szerveknek és
hatóságoknak szolgáltathat adatot.
71. §
(1) A Határõrség területi és helyi szervei az illetékességi területükre
kiterjedõen a felelõsségre vonástól számított 2 évig kezelik a szabálysértési
felelõsségre vont személyek nyilvántartási rendszerében a felelõsségre vont
személy személyazonosító adatait (családi és utóneve, nõk esetében leánykori
családi és utónevét is), lakcímét, az elkövetett cselekményt, az alkalmazott
büntetést vagy intézkedést és az ügy számát.
(2) A Határõrség a szabálysértési felelõsségre vont személyek
nyilvántartásából adatot szolgáltathat a rendõrségnek, a nemzetbiztonsági és
az igazságszolgáltatási szerveknek.
72. §
(1) A Határõrség központi és helyi szervei saját illetékességi területükre
kiterjedõen a Hvt. 73. § (5) bekezdése alapján kezelik a hadkiegészítõ
parancsnokságtól átvett hadkötelesek nyilvántartásának adatait, melyeket a
bevonulás idõtartama alatt bekövetkezett változás pontosítása, beosztásba
helyezés és beosztásban tartás érdekében kiegészíthetnek a velük szemben
folyamatban lévõ hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítésre, családi
állapotra és szociális helyzetre, szellemi fogyatékosságra,
személyiségzavarra, öngyilkosságra való hajlamra, kábítószerrel vagy kábító
hatású anyaggal kapcsolatos szenvedélybetegségre vonatkozó adatokkal a
sorkatonai szolgálatot teljesítõ személy leszereléséig.
(2) A Határõrség a hadkötelesek nyilvántartásából adatot szolgáltathat a
rendõrségnek, a nemzetbiztonsági szerveknek és a Hvt. szerint illetékes
egészségügyi intézményeknek.
73. §
(1) A Határõrség területi szervei saját illetékességi területükre kiterjedõen
a szakhatósági és engedélyezési nyilvántartási rendszerben az e törvényben
meghatározottak szerint kezelik a kiadott engedély és szakhatósági
hozzájárulás alapján az engedéllyel és szakhatósági hozzájárulással érintett
személy személyes adatát, továbbá az engedély tárgyával, illetve a
szakhatósági hozzájárulással folytatott tevékenységgel összefüggõ adatokat; az
engedély idõtartamának lejártától, illetve a visszavonástól számított 2 évig.
(2) A Határõrség a szakhatósági és engedélyezési nyilvántartásból adatot
szolgáltathat a rendõrségnek.
74. §
(1) A Határõrség területi szervei saját illetékességi területükre vonatkozóan
a menekültügyi hatóság jogerõs döntését követõ 1 évig kezelik a menekültek és
az ideiglenes menedéket kérõ személyek adatait ( nevét, születési helyét,
idejét, útiokmányának számát, lakóhelyét) és a Magyar Köztársaság területére
érkezés idõpontját, továbbá a menekülést kiváltó okot, körülményt.
(2) A Határõrség a menekültek és az ideiglenes menedéket kérõk
nyilvántartásából adatot szolgáltathat a rendõrségnek, a nemzetbiztonsági
szerveknek és a menekültügyi hatóságnak.
75. §
(1) A Határõrség központi, területi és helyi szervei illetékességi területükre
kiterjedõen az engedéllyel beléptetett személyek nyilvántartási rendszerében a
felvételtõl számított 1 évig kezelik az engedéllyel beléptetett személy
adatait (családi és utónevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát),
továbbá a beléptetés helyére, idejére, az engedélyezés okára, amennyiben
rendelkezik útiokmánnyal az útiokmányának számára vonatkozó adatokat.
(2) A Határõrség az engedéllyel beléptetett személyek nyilvántartásából adatot
szolgáltathat a rendõrségnek és a nemzetbiztonsági szerveknek.
76. §
(1) A Határõrségi helyi szervei illetékességi területükre kiterjedõen a
határátkelõhelyre nem határátlépési céllal érkezõk nyilvántartási rendszerében
az engedély lejártától, illetve visszavonásától számított 1 évig
kezelik a nem határátlépési célból érkezõ személy adatait (családi és
utónevét, nõk esetében leánykori családi és utónevét is, állampolgárságát,
állandó lakóhelyét), továbbá személyi igazolványának számát, illetve a
határátkelõhelyre történõ belépés célját.
(2) A Határõrség a határátkelõhelyre nem határátlépési céllal érkezõk
nyilvántartási rendszerébõl a rendõrségnek, a nemzetbiztonsági szerveknek és a
Vám- és Pénzügyõrségnek szolgáltathat adatot.
77. §
(1) A Határõrség a bûnüldözési és bûnmegelõzési feladatai ellátása érdekében a
központi, területi és helyi nyomozó szerveinél az illetékességi területnek
megfelelõen kezeli:
a) a felderítetlenül maradt bûncselekmény kriminalisztikai szempontból
fontos jellemzõit a bûncselekmény elkövetõjének felderítéséig vagy - ennek
hiányában - a büntetés elévüléséig;
b) a bûncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat,
eszközöket és szagmintákat az a) pontban meghatározott ideig, továbbá - az
elkövetõ felderítése vagy ismert elkövetõ esetén - a szándékos
bûncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt kihallgatott személy
adatait, ujjlenyomatát, személyleírását, fényképét, továbbá hang- és
szagmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértõi vizsgálatok
adatait a bûncselekmény büntethetõségének elévülésétõl vagy elítélés
esetén a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alóli mentesítéstõl
számított 10 évig;
c) a szándékos bûncselekmény alapos gyanúja miatt kihallgatott, illetõleg
elítélt személy cselekményének kriminalisztikai szempontból fontos
jellemzõit a büntethetõség elévüléséig vagy elítélés esetén a büntetett
elõélethez fûzõdõ hátrányok alóli mentesítéséig;
d) a titkos információgyûjtés alkalmazásával érintett személyek adatait és
az alkalmazás eredményét az eljárás megszüntetéséig vagy büntetõeljárás
lefolytatása esetén a büntethetõség elévüléséig, elítélés esetén a
büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alóli mentesítésig, illetõleg
legfeljebb 10 évig;
e) súlyos bûncselekmény esetén vagy, ha a bûncselekmény
1. nemzetközi bûnözéssel kapcsolatba hozható;
2. sorozatban vagy szervezett elkövetéssel, illetõleg fegyveres
elkövetéssel valósul meg, a bûncselekmény elkövetésével gyanúsított
személyek és kapcsolataik adatait, kriminalisztikai szempontból fontos
jellemzõit 10 évig vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban
meghatározott ideig;
f) nemzetközi kötelezettségvállalás alapján mindazon személyek,
cselekmények, kapcsolataik adatait, akikkel szemben nemzetközi bûnüldözési
intézkedéseket kell foganatosítani, a büntethetõség elévüléséig vagy a
nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;
g) az államhatár ellen irányuló szervezett bûnözésre utaló cselekményekben
vagy tényállásokban érintett személyek, kapcsolataik adatait és
kriminalisztikai szempontból fontos jellemzõit az érintett személyre
vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követõ 20 évig;
h) az egyes bûncselekmények nyomozása során a felderítés és a bizonyítás
kapcsán keletkezõ iratokban szereplõ személyekrõl, azok kapcsolatairól,
eljárási helyzetérõl, a hozzá fûzõdõ nyomozási adatokról az ügyben hozott
jogerõs ítéletig vagy a nyomozás megszüntetése esetén a bûncselekmény
büntethetõségének elévüléséig;
i) a titkos információgyûjtés adatait - ha büntetõeljárás nem indul - a
gyûjtés lezárását követõ legfeljebb 2 évig;
j) a titkos információgyûjtésben a Határõrséggel együttmûködõ személyek és
szervezetek adatait, az együttmûködés megszûnésétõl számított 5 évig;
k) az igazoltatás és a körözési ellenõrzés során a bûncselekmény és
szabálysértés megelõzése céljából rögzített adatokat az igazoltatás,
ellenõrzés idõpontjától számított 2 évig.
(2) A Határõrség a bûnüldözési és bûnmegelõzési feladatának ellátása érdekében
különleges adatot kizárólag az (1) bekezdés d)-j) pontjaiban felsoroltak
esetén kezelhet.
(3) A Határõrség bûnüldözési és bûnmegelõzési adatkezelõ szerve az (1)
bekezdés a)-g) pontjában meghatározott adatokról az érintett személynek nem
adhat felvilágosítást. Ez a rendelkezés nem korlátozza a büntetõeljárásban
résztvevõk jogait.
78. §
(1) A Határõrség bûnüldözési adatkezelési rendszerébe csak az országos
parancsnok által feljogosított személyek és a Határõrség mûködését ellenõrzõ
szerv tagja, a Belügyminisztériumnak a belügyminiszter által kijelölt
köztisztviselõje, továbbá - az állampolgári jogok országgyûlési biztosáról
szóló 1993. évi LIX. törvény mellékletének I., II. és IV. pontjában felsorolt
iratok és dokumentumok kivételével - az adatvédelmi biztos és a törvény által
feljogosított más szerv képviselõje tekinthet be, kérhet felvilágosítást,
értesítést vagy adatszolgáltatást.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - törvényben meghatározott feladataik
teljesítése érdekében - a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhetnek
a) a bíróság,
b) az ügyészség,
c) a rendõrség,
d) a nemzetbiztonsági szolgálatok,
e) a Külügyminisztérium,
f) a honvédelmi igazgatás illetékes szerve,
g) a Vám- és Pénzügyõrség,
h) a nyomozó hatóságok,
i) az APEH.
79. §
(1) A Határõrség által bûnüldözési célból gyûjtött és tárolt személyes
adatokat - ha törvény eltérõen nem rendelkezik - csak bûnüldözési célra lehet
felhasználni.
(2) A Határõrség a 75. § (2) bekezdésében meghatározott szervek által kezelt
személyes adatokhoz bûnüldözési, bûnmegelõzési feladatai ellátása céljából
hozzáférhet, az ilyen módon szerzett adatokat bûnüldözési célból továbbíthatja
a Belügyminisztérium illetékes szervéhez.
(3) A Határõrség jelen törvényben meghatározott bûnüldözési feladatai
teljesítése érdekében más adatkezelõ szervvel bûnüldözési adatkezelési
rendszereit összekapcsolhatja. Az összekapcsolást a konkrét bûnüldözési
feladat elvégzését követõen meg kell szüntetni, illetve az összekapcsolás
során szerzett adatállományt a nyomozás megszüntetésével, illetve a jogerõs
bírói ítéletet követõen azonnal törölni kell.
80. §
A belügyminiszter, az országos parancsnok, helyettesei, a határõr
igazgatóságok igazgatói és a bûncselekménnyel kapcsolatban a nyomozó szerv
vezetõje a közérdekû adatok nyilvánosságra hozatalát honvédelmi,
nemzetbiztonsági, bûnüldözési és bûnmegelõzési érdekbõl megtagadhatja.
81. §
(1) A Határõrség a bûnüldözési feladatainak ellátása érdekében - személy-,
gépjármû- és tárgykörözési munkája során, illetõleg nemzetközi
kötelezettségvállalás alapján - a polgárok személyi adatának és lakcímének
nyilvántartásában, valamint az egyéb igazgatási nyilvántartási rendszerekben a
cél megjelölésével jelzések elhelyezését rendelheti el.
(2) A jelzésben a határõrségi szerv az érintett feltartóztatását vagy
adatváltozás esetén az értesítés adását kérheti. Az adatkezelõ szerv a
Határõrség megkeresését köteles teljesíteni.
(3) A jelzés elhelyezésének elrendeléséért és megszüntetéséért, illetve a kért
intézkedésért a jelzés elhelyezését kérõ határõrségi szerv vezetõje tartozik
felelõsséggel.
(4) A jelzés elhelyezésérõl, annak okáról és a jelzés alapján tett
intézkedésrõl a Határõrség és a jelzést tartalmazó nyilvántartást kezelõ szerv
az érintettet nem tájékoztathatja.
(5) A Határõrség haladéktalanul köteles intézkedni a jelzés elhelyezésének
megszüntetésérõl, ha az arra okot adó körülmény megszûnt.
VIII. FEJEZET
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
82. §
(1) Az együttmûködõk részére nyújtott díjazás (Rtv. 66. §) esetén a személyi
jövedelemadó levonási és befizetési kötelezettséget az anyagi
ellenszolgáltatást nyújtó határõrségi szerv teljesíti.
(2) A Határõrség által az együttmûködõ magánszemélyek részére az (1) bekezdés
alapján kifizetett összegbõl a személyi jövedelemadóról szóló törvényben
meghatározott legmagasabb mértékû adót kell levonni és befizetni az
adóhatóságnak.
Felhatalmazó rendelkezések
83. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) a határterülethez tartozó településeket;
b) az ideiglenes határátkelõhelyek megnyitásának szabályait;
c) a belügyminiszter Határõrséggel kapcsolatos irányítói jogkörét;
d) határátkelõhely területére nem határátlépés céljából történõ belépés és
az ott tartózkodás, távozás rendjét.
(2) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy az illetékes miniszterekkel
egyetértésben rendeletben állapítsa meg:
a) határterületen a vadászat, határvízen a közlekedés, a halászat és a
horgászat rendjét;
b) katonai alakulatok és szállítmányok államhatáron törtnõ átléptetésének
rendjét;
c) a határterületnek minõsülõ repülõtereket, kikötõket (kikötõhelyeket),
vasútállomásokat és pályaudvarokat;
d) a menetközbeni ellenõrzésre kijelölt vasútvonalakat, vízi utakat;
e) a nemzetközi forgalom számára ideiglenesen megnyitott repülõtéren
közlekedõ légi jármûvek határforgalmi ellenõrzésének szabályait.
(3) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) a Határõrség szolgálati feladatainak és hatósági eljárásainak
ellátására vonatkozó részletes szabályokat;
b) a Határõrség határrendészeti szerveinek és nyomozó hatóságainak
illetékességi területét;
c) a Határõrség adatkezelésével kapcsolatos részletes szabályokat.
Módosuló jogszabályok
84. §
(1) A szabálysértésekrõl szóló 1968. I. törvény (a továbbiakban: Sztv.)
44. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A Határõrség a külföldiek rendészetével, az útlevéllel és útiokmánnyal
kapcsolatos, a tiltott határátlépés, a határrendészeti, a határjel-hamisítás
és a határjel-rongálás szabálysértések elkövetése esetén jogosult az elkövetõ
és a tanúk meghallgatására, a helyszín megszemlélésére, a tárgyi bizonyítékok
beszerzésére, visszatartására, továbbá - a törvényben meghatározott feltételek
megléte esetén - az elkövetõk elõállítására."
(2) Az Sztv. 116/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendõrség,
valamint - közúti határátkelõhelyen - a Határõrség helyszíni bírságot szabhat
ki és a külön jogszabályban meghatározott közlekedés-igazgatási intézkedést is
megtehet."
(3) Az Sztv. 116/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendõrség,
valamint - közúti határátkelõhelyen - a Határõrség helyszíni bírságot szabhat
ki és a külön jogszabályban meghatározott közlekedés-igazgatási intézkedést is
megteheti."
85. §
(1) A büntetõ eljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.)
16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A deviza-bûncselekmény (Btk. 309. §), az adó-, társadalombiztosítási
csalás, ha azt adóra nézve követik el (Btk. 310. §), csempészet és
vámorgazdaság (Btk. 312. §), visszaélés csekkel (Btk. 313. §), valamint az
ezekkel a bûncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás
(Btk. 274. §), magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §) és bélyeghamisítás
(Btk. 307. §) nyomozását külön jogszabály rendelkezései szerint a vám- és
pénzügyõrség végzi."
(2) A Be. 16. §-a a következõ (4) és (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel
egyidejûleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (6)-ra változik:
"(4) A jogellenes belföldi tartózkodás (Btk. 214. §), a tiltott határátlépés
(Btk. 217. §), az embercsempészés (Btk. 218. §), a határjel-rongálás (Btk.
220. §) és útiokmány tekintetében elkövetett közokirat-hamisítás
(Btk. 274. §) alapos gyanúja esetén a Határõrség is nyomozóhatóságként jár el,
ha a bûncselekmény gyanúját a Határõrség észleli.
(5) Külön törvény rendelkezése alapján más államigazgatási szervek is
végezhetnek nyomozási cselekményeket."
Hatálybalépés
86. §
Ez a törvény a kihirdetése napját követõ hatodik hónap elsõ napján lép
hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti:
a) az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejû rendelet
9. §-a;
b) az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejû rendelet
módosításáról szóló 1990. évi LI. törvény;
c) a Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 98. §-a;
d) a Magyar Köztársaság államhatárának õrizetérõl szóló 40/1974. (XI. 1.)
MT rendelet és a végrehajtására kiadott 1/1975. (IV. 2.) BM rendelet;
e) a nyugati és déli határsáv megszüntetésérõl szóló 87/1989. (VII. 31.)
MT rendelet;
f) a menekültként való elismerésrõl szóló 101/1989. (IX. 28.) MT rendelet
3. § (3) bekezdésében a "... rendõrség, vagy a Határõrség szervei,
illetõleg ..." szövegrész.
I n d o k o l á s
a határõrizetrõl és a Magyar Köztársaság Határõrségérõl szóló
törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
l. A jelenlegi szabályozás elégtelensége
Az államhatárral, annak rendjével kapcsolatos társadalmi viszonyok törvényi
szabályozása kiemelkedõ jelentõséggel bír a belsõ jogrend és a nemzetközi
viszonyok szempontjából. Jelenleg azonban csupán alacsony szintû jogszabály
(minisztertanácsi rendelet) határozza meg az államhatárral, annak õrizetével,
rendjével és a határátlépéssel kapcsolatos társadalmi viszonyokat.
A Határõrség a korábbi elvárásoknak megfelelõen alapvetõen katonai
módszerekkel látta el feladatát, szigorú centralizáció és a titkosság magas
foka jellemezte tevékenységét. Legfontosabb feladata az ország illegális
elhagyásának megakadályozása volt, ami kiterjedt a többi volt szocialista
ország polgárai nyugatra szökésének megakadályozására is.
A hazánkban lezajlott társadalmi, politikai, gazdasági változások, az ezekkel
együttjáró jogszabály módosulások új típusú, döntõen rendészeti tevékenységet
ellátó, hatékony szervezet kialakítását igényelték. A rendszerváltozással
párhuzamosan megsokszorozódott a nyugat-európai országokba irányuló illegális
migráció, hazánk ennek tranzit-útvonalába esik. Ezt mutatja az is, hogy a
Határõrség a '80-as évek végéig évente 1500-2000 illegális határátlépõvel
foglalkozott. Ez a szám a '90-es években 25-30000-re növekedett.
Döntõen befolyásolta a Határõrség helyzetét, szervezete fejlesztésének irányát
a délszláv háború. Illúzióvá vált az a korábbi elképzelés, hogy a Határõrség
1995. év végére hivatásos és közalkalmazotti állománnyal rendvédelmi szervvé
alakul, teljesen feladva a katonai szervezetét.
A honvédelmi törvény megalkotása kapcsán módosított Alkotmány megerõsítette,
hogy a Határõrség a fegyveres erõk része marad, tehát katonai védelmi
feladatai is vannak. Az alkotmányos mûködés biztosítása érdekében felsorolta
rendészeti feladatait is.
Ugyanakkor - bár egyes rendészeti feladatok (idegenrendészet) törvényi
szabályozást kaptak - a Határõrség tevékenységét érintõ átfogó rendészeti
feladat- és hatásköri szabályozás továbbra is váratott magára, illetve
jelenleg is alacsonyabb szinten, szétszórtan lelhetõ csak fel.
A nemzetközi szerzõdésekbõl fakadó követelmények, az európai integrációhoz
történõ csatlakozás perspektívája, továbbá a demokratikus jogállam mûködésének
elvei mind azt diktálják, hogy törvényi szinten, átfogó módon valósuljon meg
a Határõrség tevékenységével kapcsolatos leglényegesebb kérdések szabályozása.
Ezáltal megvalósul az EU jogszabályaihoz való közeledés, illetõleg azokkal
megteremthetõ az összhang.
Ezen túl Magyarország, amint technikailag lehetséges, csatlakozni kíván a
Schengeni Egyezményhez is. Hazánk szorgalmazza az egyezmény-rendszerrel való
együttmûködés intézményes kereteinek mielõbbi kialakítását, s a gyakorlati
kooperáció megkezdését, már Magyarország Európai Uniós tagságát megelõzõen is.
A csatlakozáshoz szükséges technikai és egyéb feltételek megteremtése
érdekében már több éve folyik a határforgalom-ellenõrzési rendszer
átalakítása, amely kiterjed a határellenõrzés valamennyi folyamatára, a
személyi és technikai feltételeknek az adott gazdasági lehetõségek határai
közötti biztosítására, a feladatok eredményesebb végrehajtását szolgáló hazai
és nemzetközi együttmûködés kiszélesítésére.
A határellenõrzési rendszer átalakításának iránya, amely a vonatkozó EU-normák
figyelembevételével történik, gyakorlatilag alapjaiban megfelel a Schengeni
Egyezmény-rendszer elvárásának is.
Magyarország erõfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a Schengeni
Egyezményhez való csatlakozás szervezeti, intézményi, jogharmonizációs
feltételeinek biztosítása a teljes jogú tagság elérésének idõpontjában
megfelelõ szintû legyen.
2. A Határõrség feladata, hatásköre
A törvényjavaslat szerint - igazodva a Határõrségnek az Alkotmányban
meghatározott kettõs jogállásához - a Határõrség továbbra is katonai védelmi
és határrendészeti feladatokat hajt végre.
E kettõs funkciójának megfelelõen tartalmazza a javaslat a Határõrség katonai
védelmi, valamint a rendészeti feladatait, a hozzájuk kapcsolódó hatásköri és
illetékességi szabályokat, részletesen felsorolja a Határõrség intézkedési
jogkörét, a kényszerintézkedéseket, illetve alkalmazásuk feltételeit.
A törvény közérthetõ módon fogalmazza meg az államhatárral kapcsolatos
szabályokat, a demokratikus jogállam Határõrségének mûködési feltételeit és
rendjét, biztosítani kívánja a határrendészeti igazgatási tevékenység
törvényességi feltételeit.
A Határõrségnek, mint a fegyveres erõk részének a feladatait a honvédelemrõl
szóló törvény részletesen felsorolja, a javaslat pedig nevesíti a katonai
védelem ellátásából adódó konkrét feladatokat, intézkedési jogköröket, a más
szervekkel történõ együttmûködésbõl adódó tennivalókat.
A Határõrség rendészeti hatáskörében végzi az államhatár jogellenes
átlépésének megakadályozását, az államhatáron áthaladó személyek, jármûvek,
szállítmányok ellenõrzését, az államhatár rendjének fenntartását. A javaslat
ebben a körben garanciákat kíván teremteni az emberi jogok maradéktalan
érvényesülésére, az élet- és vagyonbiztonság megóvására, az államhatárral
kapcsolatos bûncselekmények és szabálysértések megelõzésére, felderítésére.
3. A Határõrség szervezete, irányítása és vezetése
A javaslat - tekintettel arra, hogy "kétharmados" törvényrõl van szó - a
Határõrség szervezeti felépítésének csak a központi, területi és helyi
szerveit határozza meg. A kettõs jogállásból és a folyamatosan változó
körülmények miatt felhatalmazást ad a javaslat arra, hogy a késõbbiekben az
alapstruktúrát nem érintõ, itt nem nevesített határõr szervezet is
létrehozható legyen. Ezen szervezetek jogállását az alapító okirat határozza
meg. A javaslat szerint a Határõrség központi és területi szervei jogi
személyek.
A fegyveres erõk irányításával foglalkozó alkotmánybírósági határozatra is
tekintettel világosan el kell különíteni a Határõrség irányításának és
vezetésének rendjét.
A javaslat szerint a belügyminiszter irányítási jogkörét elsõsorban a
jogalkotás és az állami irányítás egyéb eszközei révén gyakorolja, egyedi
utasítást csak az országos parancsnok útján adhat. Az irányítási jogkör
átfogja az államigazgatási, a költségvetési, illetve a szervezetirányítási
jogosítványokat.
A Határõrséget a javaslat szerint a belügyminiszteri irányítás keretei között
az országos parancsnok önálló felelõsséggel vezeti. Jogköre átfogja a
szervezet valamennyi rendeltetésszerû tevékenységét, ezért a javaslat kimerítõ
részletességgel sorolja fel irányítási és vezetési jogköreinek tartalmát.
4. A Határõrség személyi állománya
Az elmúlt évek védelmi és határrendészeti szempontból kedvezõtlen
tapasztalatai (a térség stabilitásának hiánya, az illegális migráció tömeges
jelentkezése) alapján, a hatékony feladatvégrehajtás érdekében a javaslat
arra az álláspontra helyezkedik, hogy a jelenlegi idõszakban még szükség van a
hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítõ sorállomány alkalmazására.
A javaslat ugyanakkor tételesen rögzíti azokat a feladatokat, melyeket a
sorállomány végrehajthat, kimondja továbbá, hogy ez az állománykategória
hatósági ügydöntõ feladatot nem láthat el.
A rendkívül megnövekedett rendészeti feladatok a hivatásos és a sorállomány
mellett szükségessé teszik a polgári - köztisztviselõkbõl és
közalkalmazottakból álló - állomány alkalmazását.
A korszerû és igen költséges fegyverzetek és más technikai eszközök,
berendezések kezelése olyan magas szintû szakmai követelményeket támaszt,
amely elengedhetetlenné teszi ezen a területen a jövõben a szerzõdéses és
hivatásos határõrök alkalmazását.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I. FEJEZET
A HATÁRÕRIZET ALAPJAI
1. §-hoz
A törvény által szabályozni kívánt célt foglalja össze.
2. §-hoz
A Javaslat az Alkotmánynak megfelelõen fogalmazza meg a Határõrség jogállását
és kettõs - katonai és rendészeti - rendeltetését.
A Magyar Köztársaság államhatára
3. §-hoz
A törvényjavaslat deklarálja az államhatárnak a nemzetközi jogban általánosan
elfogadott fogalmát. A védett jogtárgy jelentõségének megfelelõen kimondja,
hogy a Magyar Köztársaság államhatárát csak az országgyûlés által megkötött
nemzetközi szerzõdés alapján lehet megváltoztatni. Meghatározza, hogy a
határvonalat a terepen határjelek jelölik, rendelkezik ezek karbantartásának
és a rájuk vonatkozó földmérési adatok nyilvántartásának rendjérõl.
Értelmezõ rendelkezések
4. §-hoz
A törvényjavaslat számos speciális, a köznapi életben ritkán használt
kifejezést tartalmaz. A törvény közérthetõsége végett indokolt ezen - a
nemzetközi jogban, illetve más államok határrendészeti szerveinél is
általánosan elfogadott - szakkifejezések definiálása.
A határõrizet fenntartását biztosító szabályok
5-12. §-hoz
A Magyar Köztársaságnak fontos érdekei fûzõdnek ahhoz, hogy államhatára
mentén kiegyensúlyozott, feszültségmentes viszonyok uralkodjanak. A szomszédos
országok közötti rendezett viszonyok egyik kiemelkedõ jelentõségû összetevõjét
az államhatár rendje képezi, amelyet nemzetközi szerzõdések és belsõ
jogszabályok határoznak meg. A Javaslat kimondja: az államhatár rendjére
vonatkozó szabályokat mindenki köteles megtartani.
A határrend megtartásának elengedhetetlen feltétele, hogy az államhatár
láthatósága biztosított legyen. Erre szolgálnak a határjelek és a
határnyiladék, amelyben nemzetközi szerzõdésben meghatározottakon kívül
mûtárgy nem létesíthetõ.
Rendelkezik a határmenti ingatlan tulajdonosát, bérlõjét vagy használóját
terhelõ - az államhatár õrizetét, illetõleg nemzetközi szerzõdésben
meghatározott állami feladatok végrehajtását biztosító - tûrési
kötelezettségrõl. Ugyanakkor meghatározza az okozott kár megtérítésének
szabályait.
Figyelemmel a szomszédos országokkal kötött kétoldalú nemzetközi
szerzõdésekre, a Javaslat meghatározott határmenti vagy az államhatárt érintõ
munkálatok végzését, építmények, mûtárgyak létesítését, karbantartását vagy
megszüntetését nemzetközi megállapodáshoz köti.
Az államhatár rendjének biztosítását szolgálja a határvonaltól számított száz
méteren belüli területsávban a bányamûvelés, kutatás, mérés, vízügyi és
építési munkálatok határõrségi szakhatósági hozzájáruláshoz kötése, mert
azoknak közvetlen ráhatásai lehetnek a szomszédos állam területére. Kivétel ez
alól, ha a beavatkozást közveszély elhárítása, elemi csapás vagy egyéb
katasztrófa következményeinek felszámolása indokolja. Ez esetben is szükséges
azonban, hogy a Határõrség utólag tudomást szerezzen a tevékenységrõl.
Amennyiben a munkák végzésekor az államhatár határátkelõhelyen kívüli átlépése
is szükséges, a Határõrség a Vám- és Pénzügyõrséggel együttesen intézkedik
annak végrehajtására. Az ilyen átléptetések a Határõrség és a Vám- és
Pénzügyõrség rendes mûködéséhez tervezetteken túli költségkihatással járnak,
indokolt azoknak a kérelmezõre való áthárítása.
A 9. § rendelkezik az államhatáron átkóborolt háziállatok elhelyezésérõl,
tartásáról akként, hogy az a jelenlegi helyzetnek megfelelõen a települési
önkormányzat jegyzõjének feladata. A korábbi rendelkezések hatályon kívül
helyezése folytán ugyanis e feladat szabályozatlan maradna.
Az államhatár rendje szerves részeként határozza meg a javaslat az átmenõ
forgalomnak és a határközeli vadászatnak a legfontosabb keretszabályait.
A törvényjavaslat a peage forgalom szabályait nemzetközi szerzõdés
hatáskörébe utalja.
A határközeli vadászat bejelentéshez kötése egyrészt az államhatáron való
átlövés, meghatározott körülmények között (délszláv helyzet) a félreértések,
nemzetközi bonyodalmak megelõzését, másrészt a szolgálatot teljesítõ határõr
járõrök életének és testi épségének védelmét szolgálja.
Ugyanezen okból indokolt a határtól számított tíz kilométeren belül a lõtér
létesítésének a Határõrség szakhatósági hozzájárulásához és az ott tartott
lövészet idõpontjának bejelentéséhez kötése. A légi jármûvel végzett
növényvédelem elõzetes bejelentéshez kötésének célja egyrészt a légtérsértések
megelõzése, másrészt a másik állam területén a mezõgazdasági kultúrákban a
károkozás megakadályozása.
Az államhatár átlépésének feltételei
13-14. §- hoz
Az utazás szabadságának alapvetõ emberi jogként történt elismerése, az
idegenforgalom és a kereskedelmi szállítási tevékenység bõvülése az államhatár
átlépésének, a határforgalom ellenõrzésének törvényi szintû szabályozását
igényli. A javaslat meghatározza, hogy az államhatárt milyen feltételek
mellett és hol lehet átlépni azzal, hogy nemzetközi szerzõdés, jogszabály vagy
viszonosság alapján ettõl el lehet térni.
A megfelelõ feltételek megléte esetén lehetõvé teszi autóbuszon, vonaton vagy
hajón a határforgalom menetközbeni ellenõrzését, ami a jármûvek határon való
állásidejének csökkentése szempontjából bír jelentõséggel.
A Határõrség a Vám- és Pénzügyõrséggel együttesen engedélyezi ideiglenes
határátkelõhely mûködését, illetve határterületen vagy határátkelõhelyen
kívüli határátlépést. A határterületen kívüli belépésre légi úton kerülhet
sor, amikor az ország mélységében landol a légi jármû.
A 14. § (2) bekezdése a vámszervek jogosultságait nem korlátozza, csak
technikai lehetõséget biztosít a nem menetrend szerint közlekedõ jármûvek
kérésre történõ ellenõrzésére. A vámszerv a feladatait a Határõrséggel azonos
helyen és idõben, de attól eltérõen is végrehajthatja.
15. §-hoz
E rendelkezés egyértelmûvé teszi, hogy a határátkelõhely rendjének
fenntartásáért felelõs Határõrség engedélye nélkül - nem határátlépési
célzattal - a határátkelõhely területére belépni nem lehet, illetve a
határforgalmat egyéb tevékenység ott nem akadályozhatja. A tevékenység rendjét
kormányrendeletben kell szabályozni.
16-17. §-hoz
Rögzíti a Javaslat az utas és a fuvarozó kötelezettségeit a határátlépéskor,
valamint a határátkelõhelyekre való be- és kilépés kereteit.
A magántulajdoni viszonyok kiteljesedése, a magánvállalkozások számának
növekedése már most is produkált olyan helyzetet, hogy a nem közúti
határátkelõhely nem állami tulajdonban van. Ilyenkor a tulajdonosnak, bérlõnek
vagy kezelõnek elõ kell írni a határforgalom ellenõrzés feltételei
biztosításának kötelezettségét. A vasúti-, vízi- és légiközlekedésben
különjárat indításánál, továbbá a nemzetközi forgalomban közlekedõ jármûvek
menetrendjének megállapításánál figyelemmel kell lenni a határforgalom
ellenõrzésének idõ- és személyzeti igényeire, ezért szükséges a Határõrség és
a Vám- és Pénzügyõrség véleményének figyelembevétele.
Ennek oka, hogy a vasúti, légi és vízi forgalomban közlekedõ nemzetközi
jármûvek és azok utasainak ellenõrzését a Határõrség, valamint a Vám- és
Pénzügyõrség a jármûvek indulását megelõzõen, a jármû megérkezését követõen,
illetve az államhatáron való tartózkodás ideje alatt hajtja végre. Az
ellenõrzés idõtartama alapvetõen függ az utasok létszámától, a jármû
tartózkodási idejétõl, illetve attól, hogy mennyi utassal szemben kell
valamilyen eljárást foganatosítani.
A menetrendben jelenleg biztosított állásidõk számos esetben nem bizonyulnak
elegendõnek az ellenõrzési feladatok végrehajtásához, ebbõl adódóan a
tartózkodási idõ túllépését ilyen esetekben az ellenõrzõ hatóságok hibájának
róják fel.
Amennyiben a menetrend összeállítása során a hatóságoknak nem lesz lehetõségük
arra, hogy a tartózkodási idõk megállapításakor érdekeiket érvényesíthessék,
azt érdemben befolyásolhassák, ellentmondás alakulhat ki az ellenõrzési idõ és
az ellenõrzésre vezényelhetõ létszám között. A Határõség, valamint a Vám- és
Pénzügyõrség véleményének figyelmen kívül hagyása oda vezetne, hogy a
közlekedési vállalatok továbbra is kizárólag saját érdekeiket szem elõtt
tartva, egyoldalúan határozzák meg a tartózkodási idõket, az újonnan
forgalomba helyezendõ jármûvek tartózkodási számát.
A felvetett egyeztetési jogosultság - az egyetértési jogosultság helyett - a
mindenkori elõírt ellenõrzési technológia, a technikai felszereltség állapota,
az ellenõrzést végrehajtók számának kötött volta miatt nem biztosítja a
kötelezõ ellenõrzési rend érvényesítésének lehetõségét.
A légijármûvek számára az államhatár átlépésének szabályait nemzetközi
szerzõdés és jogszabály rögzíti, így a törvényjavaslat csupán hivatkozik erre.
Fontos biztonsági érdeke a Magyar Köztársaságnak, hogy - a nemzetközi
forgalomban közlekedõ - a területére leszálló, vagy onnan felszálló polgári és
katonai légi jármûvek, illetõleg a rajtuk utazók ellenõrzése biztosított
legyen. Vonatkozik ez arra az esetre is, ha a le-, illetõleg felszállás
határterületen kívül történik. A határterületen kívüli le- és felszállás
engedélyhez kötését az ellenõrzés lehetõségének megteremtése indokolja,
csakúgy, mint a kényszerleszállás esetén az értesítési kötelezettséget.
Az államhatár átlépésének kivételes szabályai
18. §-hoz
A Javaslat e §-a az ellenõrzési kötelezettségek alóli mentességek eseteit
sorolja föl. Ebbe a csoportba tartoznak azok az esetek, amikor az átutazó
quasi nem lép magyar felségterületre: az engedéllyel munkavégzés céljából
határátkelõhelyeken kívüli átlépéseknél, a peage forgalomban közlekedõknél, a
menekülteknél vagy ideiglenes védelmet kérõknél, illetve elemi csapás stb.
esetén a mentésben résztvevõknél és a menekülõ lakosságnál.
Határátkelõhely megnyitása, megszüntetése, mûködésének szüneteltetése, a
határforgalom korlátozása
19-20. §-hoz
A jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint (40/1974. (XI.1.) MT. r.)
határátkelõhely megnyitására, megszüntetésére vagy mûködésének
szüneteltetésére, továbbá a forgalom jellegének megváltoztatására nemzetközi
szerzõdés alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és más érdekelt
miniszterekkel egyetértésben jogosult. A tervezet a vámtörvénnyel összhangban
ezt a jogosultságot a Kormány hatáskörébe utalja, mivel nemzetközi szerzõdés
kötésére a kormány jogosult. Ezt a megoldást veszi át a Javaslat is azzal,
hogy a különbözõ humán- vagy állat- (növény) betegségek, járványok
továbbterjedésének megakadályozása végett bevezetésre kerülõ korlátozások
elrendelésére is a belügyminisztert - természetesen az érintett miniszterekkel
egyetértésben - hatalmazza fel.
Rendelkezik a Javaslat a teljes és részleges határzár elrendelésének
jogosultságáról is, amelyekre rendkívüli körülmények között kerülhet sor.
Elrendelésérõl az Országgyûlés illetékes bizottságát tájékoztatni kell.
II. FEJEZET
A HATÁRÕRSÉG FELADATAIRA ÉS IRÁNYÍTÁSÁRA
VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK
Az államhatár védelme
21. §-hoz
A honvédelemrõl szóló 1994. évi CX. törvénnyel összefüggésben módosított
Alkotmány 40/A. § (1) bekezdése a Határõrség részére a feladatokat figyelembe
véve kettõs funkciót határoz meg.
A Javaslat 21. §-a ugyancsak az Alkotmány 40/A. § (1) bekezdésén alapul: a
Határõrségnek, mint a fegyveres erõk részének feladata a haza katonai védelme.
Erre háború, vagy más fegyveres konfliktus esetén kerülhet sor, míg békeidõben
az e védelmi feladat ellátására való felkészülést kell végrehajtani.
Figyelemmel arra, hogy a honvédelmi törvény és a kapcsolódó jogszabályok a
haza katonai védelmével összefüggõ feladatokat a Magyar Honvédség feladataival
összhangban a Határõrség számára is meghatározzák, ezeket a törvényjavaslat
nevesíti.
A Határõrség számára a javaslat 21. §-ának (5) bekezdésében nevesítetten
szerepelteti azokat a kiemelt feladatokat, amelyeket közveszély, illetõleg a
polgári védelemrõl szóló törvény által meghatározott veszélyhelyzetben
végeznie kell. Ebben a megfogalmazásban a közveszély alatt a Btk. 259. §-a
szerinti közveszély okozás bûntette törvényi tényállása szerinti helyzetet
kell érteni.
A Határõrség bûnmegelõzési feladatai,
rendészeti tevékenysége
22. §-hoz
A 22. § (1) bekezdése rögzíti a Határõrség bûnüldözési feladatait. A Javaslat
22. § (2) bekezdése a Határõrség békeidõszaki alapvetõ feladatáról, az
államhatár rendjének védelmérõl szól. Ebbõl adódó rendészeti tevékenysége napi
feladat, ezért a Javaslat azokat taglalja és részletezi. E § tulajdonképpen az
Alkotmányban meghatározott feladatok kibontása.
A 22. § (2) bekezdésének b) pontja szerint a szállítmányok ellenõrzését a
Határõrség más hatóságokkal együttmûködve végzi. Ez a rendelkezés nem érinti a
vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C.
törvényben a vámszervek kizárólagos határkörébe utalt vámellenõrzést. A
Határõrség csak a szállítmányok határõrizeti szempontból való ellenõrzését
végezheti, együttmûködési kötelezettség mellett.
A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról
szóló 1993. évi LXXXVI. törvény számos feladatot és hozzá kapcsolódó hatáskört
biztosít a Határõrség számára.
Az államhatárral és a Határõrség tevékenységével összefüggõen számos
nemzetközi szerzõdésünk van, amelyek végrehajtása a Határõrség feladata.
Ezeket a 22. § d) pontja rögzíti.
Az államhatár felmérését és megjelölését, a határjelek felújítását a hatályos
jogi szabályozás [12/1969. (III.11.) Korm. rendelet és a végrehajtására
kiadott 4/1980. (I.25) MÉM rendelet] a Földmûvelésügyi Minisztérium
alárendeltségében mûködõ Földmérési és Távérzékelési Intézet hatáskörébe
utalja. Tekintettel azonban arra, hogy az államhatárral kapcsolatos nemzetközi
szerzõdéseket kihirdetõ jogszabályok kivétel nélkül a belügyminisztert bízzák
meg a végrehajtásról való gondoskodással, célszerû e tevékenység irányítását a
Határõrség, felügyeletét pedig a belügyminiszter kompetenciájába utalni.
A határesemények kivizsgálására és rendezésére viszonylatonként különbözõ
elnevezésû szervek (határmegbízottak, vegyesbizottságok) mûködnek.
Tevékenységük irányítása és felügyelete szintén határõrségi feladat.
Az elõzõekben már említett határnyiladék tisztításáról a 40/1974. (XI.1.) Mt.
rendelet 6. § (2) bekezdése szerint "az illetékes helyi tanács végrehajtó
bizottsága gondoskodik." E jogszabály megjelenése elõtt e feladatot a
Határõrség végezte. Az elmúlt több mint húsz év tapasztalatai azt igazolták,
hogy téves döntés volt e munkák végzését az önkormányzatok feladataivá tenni.
Igazán sohasem érezték magukénak; számos mulasztás, probléma merült fel ez
ügyben. A javaslat e feladatot - amely szorosan összefügg az államhatárral, a
Határõrség alaptevékenységével - ismét a Határõrséghez telepíti, természetesen
költségvetési fedezet átcsoportosításával együtt.
A Határõrség azon túl, hogy õrzi saját objektumait, végzi a belügyminiszter
által kijelölt egyéb épületek és létesítmények õrzését is.
A Javaslat 22. § f) pontja már összefügg bizonyos értelemben a katonai
feladattal, mert fegyveres fellépést feltételez, de nem az ország
szuverenitása, területi épsége ellen idegen hatalom által indított támadásról
van szó, hanem bûncselekmény elkövetése vagy provokatív céllal történõ
fegyveres betörésrõl, terrorcselekményrõl, amely az államhatár rendjét
közvetlenül veszélyezteti. A délszláv térségben a polgárháború során ilyenre
már volt példa. Ehhez hasonlóan meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a
menekültügyi veszély esetén is.
Az államhatárral összefüggésben elkövetett - a Javaslatban felsorolt -
bûncselekmények üldözése, a közbiztonságot veszélyeztetõ cselekmények
megelõzése, megszüntetése fontos társadalmi érdek, ezért nyomozati hatáskör
biztosítása szükséges a Határõrség számára, ha a bûncselekmény alapos
gyanúját határõrségi intézkedés során állapították meg. Jogszabályban
meghatározott közigazgatási eljárásokban való közremûködés, engedélyek
kiadása, kötelezettségek megállapítása az államhatár rendjének fenntartását
szolgálja.
A Határõrségnek az Alkotmányban is említett rendészeti feladatai ellátásához,
az államhatárral kapcsolatos bûncselekmények felderítéséhez - különös
tekintettel az ember-, fegyver-, lõszer-, robbanóanyag, kábítószer-
csempészetre - meghatározott információkra, jelzésekre van szüksége. Az
említett bûncselekmények elkövetõi szigorúan rejtett eszközökkel és
módszerekkel tevékenykednek, az ellenük való küzdelem is csak hasonló
módszerekkel lehet eredményes.
A Határõrség szervezete
23. §-hoz
A Javaslat megnevezi a Határõrség szervezeti egységeit és kimondja, hogy ettõl
eltérõ elnevezésû határõr szerv is létrehozható, melynek jogállását az alapító
határozza meg. Amennyiben az új szervezetet hatósági jogkörrel kívánja
felruházni, akkor a hatályos szabályok szerint ezt csak jogszabályban teheti
meg.
A javaslat kimondja, hogy a Határõrség központi és területi szervei jogi
személyek.
A Határõrség irányítása
24-25. §-hoz
A Kormány a belügyminiszter útján irányítja a Határõrséget, a
belügyminiszternek nemzetközi szerzõdés és belsõ jogszabály elõkészítõ
feladatai vannak, rendeletet és normatív rendelkezést adhat ki. Felügyeli és
ellenõrzi a Határõrség tevékenységét.
Nemzetközi kapcsolatot tart fenn, összehangolja a honvédelmi miniszterrel a
sorállománnyal kapcsolatos kérdéseket, a haditechnikai eszközök, anyagok
gyártását, beszerzését, elvégzi a Határõrségnél a fegyverzeti, a felszerelési
és a kényszerítõ eszközök, valamint az egyenruházat rendszeresítését.
Irányítói jogkörében - meghatározott korlátok között - utasítást adhat ki,
gyakorolja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat,
meghatározza a Határõrség szervezeti kereteit és állománytábláját. Ez utóbbi
fölött a költségvetés útján az Országgyûlés meghatározó kontrollt gyakorol.
Kormánydöntés alapján intézkedik a Határõrség magasabb harckészültségbe
helyezésére, mozgósítására. A Határõrség mûködtetése során meghatározza a
szervezési és személyügyi hatásköröket, kijelöli az õrzendõ objektumokat,
rendszeresíti a fegyverzetet és a kényszerítõ eszközöket. Jóváhagyja a válság-
, a konfliktushelyzet és a menekültügyi veszély kezelésére vonatkozó terveket.
A Kormány felhatalmazása alapján intézkedik a határõr erõk átcsoportosítására.
Nagyon fontos törvényességi garancia, hogy a belügyminiszter egyedi ügyekben
az ügy érdemére nézve nem adhat utasítást.
A belügyminiszter felügyeleti jogkörében felelõs a Határõrség törvényes
mûködéséért.
Az országos parancsnok
26-27. §-hoz
Kimondja, hogy az országos parancsnok a teljes személyi állomány szolgálati
elöljárója, gyakorolja mindazokat a jogköröket, amelyek e szervezet törvényes
mûködéséhez szükségesek és viseli az ezekkel járó felelõsséget. Vezetési
jogosítványainak egyetlen korlátja, hogy egyedi ügyekben - amennyiben a
hatáskör nem hozzá van telepítve - az ügy érdemére nézve utasítást nem adhat.
Részt vesz a védelmi terv kidolgozásában és a Határõrségre vonatkozó részét
elõterjeszti a belügyminiszternek. Javaslatot tesz jogszabályalkotásra,
elõterjeszti és válság-, a konfliktushelyzet és a menekültügyi veszély
kezelésére vonatkozó terveket. Szabályozza a Határõrség magasabb
harckészültségbe helyezésének és mozgósításának rendjét. Megteszi a szükséges
intézkedéseket a Határõrség folyamatos mûködésének békekörülmények közötti
biztosítására, illetõleg tervezi és szükség esetén gondoskodik a minõsített
idõszaki feladatok határõrségi végrehajtásáról.
III. FEJEZET
A HATÁRÕRSÉG SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA
28-29. §-hoz
A 2046/1989. sz. MT határozat egy tisztán hivatásos határrendészeti szervezet
létrehozását tûzte célul, amit azonban több ok miatt csak hosszabb távon lehet
megvalósítani. Egy ideig számolni kell még a sorállomány alkalmazásának
szükségességével, még akkor is, ha távlatilag a Határõrség tisztán a hivatásos
állománnyal történõ szolgálatellátást tartaná ideálisnak. A sorkatonai
szolgálat idõtartamának csökkentése, a bonyolultabb technikai eszközök
kezelésére történõ kiképzés idõigényessége azt eredményezi, hogy a sorkatonák
csak szolgálati idejük utolsó szakaszában, rövid ideig képesek ezek hatékony
alkalmazására. E drága eszközök megóvása, a mindig harckész állomány
biztosítása érdekében merült fel a szerzõdéses határõrök alkalmazásának
igénye. Alkalmazási területük a számítástechnika kiszolgálásánál, a
határvadász századoknál alkalmazott bonyolultabb technika (páncélozott
harcjármûvek, a páncéltörõ eszközök) kezelésénél kívánatos.
A Határõrség középtávú fejlesztésére kidolgozott elgondolás már a tisztán
hivatásos állományra történõ átállás feltételeit is tartalmazza.
A határõr állomány kiegészítése
30-36. §-hoz
A javaslat kimondja, hogy a határõr önkéntes jelentkezés vagy hadkötelezettség
alapján teljesít szolgálatot. Részletezi a szolgálati viszony keletkezését,
megszûnését, említést tesz a hallgatói jogviszonyról is.
A javaslat lehetõvé teszi a sorállomány alkalmazását is, de a német minta
szerint ez csak lehetõség egy olyan helyzetben, amikor a hivatásos állomány
nem elegendõ.
A szolgálatra való alkalmasság vizsgálatának lehetõségét a határõrrel szemben
támasztott magasabb követelmények indokolják.
Az állománykategóriák közötti átminõsítésre szolgálati érdekbõl; a Határõrség
szervezetének a változó feladatokhoz való alakítása miatt kerülhet sor.
Törvényességi garanciaként korlátozza a javaslat, hogy a sor- és tartalékos
állomány milyen feladatot láthat el. Ezek nélkülözhetetlenek a Határõrség
rendeltetésszerû mûködéséhez. Pontosan meghatározza, hogy ezen
állománykategória határterületen kívül milyen feladatok végrehajtására
alkalmazható, kizárva ebbõl mindennemû, az Alkotmányban nem nevesített
feladatot, belsõ rendfenntartó funkciót. Tételesen felsorolja a javaslat a
határõr alegységek kötelékben történõ alkalmazásának lehetséges eseteit.
IV. FEJEZET
A HATÁRÕRSÉG EGYÜTTMÛKÖDÉSE
37-39. §-hoz
A törvényjavaslat keretjelleggel szabályozza a Határõrség együttmûködését,
amelynek más jogszabályok és rendelkezések, valamint együttmûködési
megállapodások adják meg a tartalmát. A Magyar Honvédséggel való együttmûködés
kereteit a Hvt., részleteit a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter
együttes rendeletei és utasításai, a Magyar Honvédség parancsnokának és a
Határõrség országos parancsnokának együttmûködési megállapodása és együttes
intézkedései, a vezérkari fõnök és az országos parancsnok helyettesei, a
Hadmûveleti Fõcsoportfõnökség és a Határõrség Országos Parancsnokság illetékes
fõosztályai közötti napi együttmûködés fejezi ki.
A Rendõrséggel, a Vám- és Pénzügyõrséggel, a menekültügyi, a nemzetbiztonsági
feladatokat ellátó és más állami szervekkel való együttmûködést az e szervek
közötti hatásköri szabályokat rendezõ jogszabályok, közös intézkedések és
együttmûködési megállapodások rögzítik.
A Határõrség minden szomszédos országgal nemzetközi szerzõdésen alapuló, több
területre kiterjedõ (határrend, határõrizet, határforgalom ellenõrzés,
határmegjelölés, karbantartás stb.) széleskörû nemzetközi kapcsolatokkal
rendelkezik.
A demokratikus jogállami mûködés fontos garanciája, hogy a területi és helyi
szervek létesítéséhez, határátkelõhely nyitásához, megszüntetéséhez, illetve
azon a forgalom jellegének megváltoztatásához vagy szüneteltetéséhez
elõzetesen ki kell kérni az érintett települési önkormányzat képviselõ
testületének véleményét. A helyi érdekek érvényesítésének fontos eleme, hogy
az ott élõknek legyen beleszólásuk sorsuk alakításába.
Rendkívül fontos rendelkezése a Javaslatnak a Határõrség területi szerve
vezetõjének évenkénti, valamint a meghatározott rendkívüli eseményekrõl való
soron kívüli tájékoztatási kötelezettsége. Mindezek a határterületen élõ
lakosság élet- és vagyonbiztonságát szolgálják, az ott élõknek a közrendrõl
és a közbiztonságról alkotott véleményét befolyásolják. Ezen túl az
államhatárral kapcsolatos események és jogsértõ cselekmények jelentõs hatást
gyakorolnak a közbiztonságra, a közrendre, a közlekedési, illetõleg a
munkakörülményekre, ezért a Javaslatban felsorolt szerveket mindenképpen
szükséges tájékoztatni.
A Javaslat a Határõrség helyi szervének vezetõje számára felkérésre
lehetõséget biztosít, hogy tájékoztatást adjon tevékenységérõl a helyi
önkormányzat képviselõ testületének.
Az együttmûködés kölcsönösségét biztosítja a Javaslat akkor, amikor az egyes
szervek vezetõi részérõl is tájékoztatási kötelezettséget fogalmaz meg a
feladatkörükben tudomásukra jutott, a Határõrség tevékenységét érintõ
tényekrõl és körülményekrõl.
V. FEJEZET
A HATÁRÕRSÉG RENDÉSZETI HATÁSKÖRE, ILLETÉKESSÉGE,
HATÓSÁGI FÓRUMRENDSZERE
40-41. §-hoz
A Javaslat a Határõrségnek az Alkotmányban és az e törvényben meghatározott
feladatai eredményes teljesítéséhez szükséges rendészeti hatásköröket és
hatósági jogköröket tartalmazza.
Az államhatár rendjének védelme érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy a
Határõrség a határterületen, de különösen az államhatár mentén korlátozásokat
vezethessen be, illetve tartson fenn. Szakhatósági jogköre kiterjedjen arra,
hogy hozzájárulását adja vagy kifogást emeljen határközeli mûszaki
berendezések, építmények létesítése kapcsán.
Azok a feladatok, amelyek eredményes végrehajtása érdekében korlátozásokat
vezethet be a Határõrség, egyrészt pontosan megfogalmazásra kerültek a
törvényben, másrészt a bejelentési és tájékoztatási kötelezettség is megfelelõ
garanciát jelent, hogy a Határõrség csak a szükséges esetekben és a megfelelõ
mértékben éljen a számára biztosított lehetõségekkel.
A határutakon való közlekedés korlátozása vagy tilalma hasonló érvekkel
indokolható.
Az illegális migráció megakadályozása, az államhatárnak a törvényjavaslat
elején deklarált sérthetetlensége érdekében a Határõrség részérõl szükséges és
elengedhetetlen mûtárgyakat, mûszaki berendezéseket és technikai eszközöket
telepíteni az államhatár mentén, a határterületen.
Szakhatósági hatáskör
42. §-hoz
A Határõrség határterületi jogosultságai a Magyar Köztársaság érdekeit
szolgálják, olyan állampolgári jogokat korlátozó lehetõségek, amelyeket minden
szuverén állam biztosít a függetlensége, területi épsége védelme érdekében.
Ezek közé tartoznak mindazok az ellenõrzési és szakhatósági jogok, amelyet e
törvény tartalmaz.
Eljárás bûncselekmény és szabálysértés gyanúja esetén
43-45. §-hoz
A Határõrség a közrend és közbiztonság stabilitásához az államhatáron átható
bûnözés felderítésével, megelõzésével és megszakításával tud hozzájárulni.
Alkotmányos feladatai teljesítése érdekében feltétlenül indokolt - a már
korábbi jogi szabályozásban is szereplõ - korlátozott nyomozóhatósági
hatáskörök biztosítása, ha a bûncselekmény gyanújának megállapítására alkalmas
tényeket határõrségi intézkedés során állapították meg. E jogosultság a
törvényjavaslatban meghatározott bûncselekmények esetében a halaszthatatlan
nyomozási cselekményekre, a nyomozóhatóság megbízása alapján más nyomozási
cselekményekre terjed ki, továbbá a törvényben meghatározott bûncselekmények
esetén a teljes nyomozás lefolytatására vonatkozik. Figyelemmel a
specifikumokra is az eljárás lefolytatása a büntetõeljárás szabályai szerint
történik.
Az államhatárral összefüggõ bûncselekmények elkövetõivel szemben a
törvényjavaslatban meghatározott korlátozások mellett a Határõrség a
határterületen kívül is jogosult az elkövetéssel alaposan gyanúsítható
személyek elfogására és elõállítására. Mindezen szabályok törvénybe iktatását
az illegális migrációt szervezõ embercsempész csoportok tevékenysége
visszaszorítására irányuló törekvés indokolja.
A határkörözés és a határfigyelõztetés a potenciális bûnözõk felderítésének, a
bûncselekmények elkövetõinek speciális eszközei. A határkörözés nyílt eszköz,
amely a már elkövetett bûncselekmény tettesének, eszközének, tárgyának
felderítése érdekében alkalmazható. A szokványos rendõrségi körözéstõl
annyiban tér el, hogy lényegesen szûkebb körre terjed ki, szükségtelen
minden, a rendõrségi körözésben meglévõ adatot a határon is megjeleníteni,
mert a hatalmas adathalmaz ellenõrzése a forgalom lassításával járna. Ebben a
körözési rendszerben elsõsorban azok az adatok szerepelnek, amelyeknek
nemzetközi összefüggései vannak, illetve az elkövetõ külföldre távozása,
külföldi elkövetõ magyarországi megjelenése várható, valamint a bûncselekmény
tárgya határon történõ átvitelének veszélye áll fenn.
A határfigyelõztetés ezzel szemben titkos eszköz, úgy kell végezni, hogy az
adott személy ne szerezzen tudomást arról, hogy vele kapcsolatban bármiféle
intézkedés, jelentés stb. történt.
E tevékenység során a Határõrség személyes és különleges adatokat kezel. A
személyes adatok védelmérõl szóló 1992. évi LXVI. törvény az adatvédelmi
biztos jogosítványai útján megfelelõ garanciát biztosít arra, hogy ezt a
bûnüldözési eszközt ne lehessen politikai célokra használni.
Alapvetõ társadalmi érdek, hogy a szolgálatot teljesítõ határõr mint hivatalos
személy intézkedjen a mûködési területen észlelt szabálysértés észlelésekor.
Ezért célszerû megfelelõ jogosítványokat biztosítani a cselekmény
megszakítására, a körülmények tisztázására, az eljárás alá vont személy és a
tanúk meghallgatására, a helyszín megszemlélésére, a tárgyi bizonyítékok
beszerzésére, a visszatartásra, az elkövetõ elõállítására, valamint a
szabálysértési feljelentés megtételére.
A szabálysértések tárgyi súlya, társadalomra való veszélyessége nem minden
esetben éri el azt a szintet, hogy indokolt lenne az elkövetõ ellen
szabálysértési feljelentést tenni, ezzel is fokozva az amúgy is túlterhelt
szabálysértési hatóságok leterheltségét. A Határõrség a jelenlegi jogi
szabályozás szerint egyetlen esetben rendelkezik helyszíni bírságolási
jogosultsággal, mégpedig az úgynevezett túltartózkodás esetében. A
törvényjavaslat e jogosultságot szélesíteni kívánja.
A közúti határátkelõhelyek a közúti hálózat részei, így a Határõrséget, mint
a határátkelõhelyek rendjéért felelõs szervet intézkedési jogokkal kell
felruházni. Ezért a Javaslat az itt elkövetett közlekedési szabálysértés
esetében helyszíni bírságolási jogot kíván biztosítani számára.
Idegenrendészeti hatáskör
46-47. §-hoz
A hazánk területére jogellenesen belépett külföldiek, valamint a menedékjogot
vagy ideiglenes védelmet kérõk között a nemzetbiztonságra, valamint az ország
biztonságára veszélyt jelentõ személyek is elõfordulhatnak. Ezen személyek
kiszûrése, a magyarországi menedék vagy ideiglenes védelem biztosításának
jogszerûsége szükségessé teszi meghallgatásukat, adataiknak
nyilvántartásokban, adattárakban történõ ellenõrzését.
A feltételek fennállása esetén a Határõrség a meghallgatott személyeket a
legközelebbi menekülteket befogadó állomásra irányítja vagy kíséri.
Elõfordulhatnak olyan esetek, amikor a menekültügyi hatóság döntése alapján
nincs mód a kérelmezõ menekültkénti elismerésére, vagy ideiglenes védelemben
részesítésére. Ilyenkor lehetõséget biztosítana a törvényjavaslat a személy
visszairányítására, illetve az ország elhagyására való kötelezésre. Ez alól
kivételt jelentenek az idegenrendészeti törvény 32. §-a alá tartozók, amely
összhangban van a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény és
az 1967. évi Jegyzõkönyv 33. cikkével, amely a "non refoulement" elv néven
ismert.
A Határõrség illetékessége
48-50. §-hoz
Az emberi környezet védelme egyre sürgetõbb feladat úgy hazai mint nemzetközi
vonatkozásban. Függetlenül attól, hogy a Határõrség nem környezetvédelmi
szervezet, nem kívánja magát kivonni a feladat végrehajtásából, részt kíván
venni a környezet- és természetvédelmi, valamint vízi közlekedési (hajózási)
jogszabályok megtartásának ellenõrzésében.
Fontos törvényességi garanciákat tartalmaz a törvényjavaslat ezen
része. Kimondja, hogy a Határõrség a hatáskörébe utalt feladatok
ellátására a határterületen illetékes. Taxatíve felsorolja -
visszautalással -, mely feladatok ellátására illetékes a határterületen kívül
is. E feladatok természetüknél fogva nem köthetõk a határterülethez
(bûnüldözési, nyomozóhatósági, nemzetközi szerzõdésbõl származó,
idegenrendészeti, információ gyûjtési; elemi csapás, objektumvédelmi és
katonai védelmi feladatok).
Nemzetközi szerzõdéseinkkel összhangban a javaslat rögzíti, hogy a Határõrség
határforgalmi ellenõrzési szervei más államok területén, illetõleg más államok
ilyen hatóságai magyar területen is tevékenykedhetnek.
A Határõrség hatósági fórumrendszere
51-53. §-hoz
A Javaslat az elsõ és másodfokú hatósági jogköröket telepíti. A részletes
szabályokat a belügyminiszter állapítja meg.
VI. Fejezet
INTÉZKEDÉSEK, KÉNYSZERÍTÕ ESZKÖZÖK,
TITKOS INFORMÁCIÓGYÛJTÉS
54. §-hoz
A Határõrség rendészeti tevékenysége a fõbb jellemzõket tekintve megegyezik a
rendõrségével, ezért a Javaslat a rendõrségi törvényre való utalásokat
tartalmazza. Vannak azonban lényeges eltérések és ezért a Javaslat kiemeli
azokat a szabályokat, amelyeket a Határõrség nem, vagy eltérõen alkalmazhat.
Intézkedések
55-56. §-hoz
A Javaslat kiemeli, hogy az Rtv. IV-IX. fejezetében foglaltak irányadóak a
Határõrségre, az e törvényben meghatározott rendészeti feladatkörének
alkalmazása során. Az egyik legszigorúbb korlát, hogy bírói engedélyhez kötött
titkosszolgálati eszközt nem alkalmazhat.
A Javaslat a továbbiakban a sor- és a tartalékos állomány alkalmazására
vonatkozó szabályokat taglalja.
A Javaslat meghatározza, hogy az Rtv. V. fejezetének mely részei vonatkoznak a
határõrre, milyen területi korlátozások vannak és mely intézkedések
foganatosítására nem jogosult a határõr.
Kényszerítõ eszközök
57. §-hoz
A Javaslat a Rendõrségrõl szóló törvényhez képest az eltéréseket tartalmazza,
amelyek többsége korlátozó, illetõleg a határõri szolgálat speciális
feladataiból adódóan változik.
Lõfegyverhasználat
58. §-hoz
A Javaslat itt is visszautal az Rtv-re és csak a korlátozásokat, eltéréseket
tartalmazza.
Titkos információgyûjtés
59. §-hoz
A Javaslat az Rtv-ben foglalt szabályokra hivatkozik és tartalmazza a
Határõrség feladataiból adódó eltérésekre és a szükséges korlátozásokra való
utasításokat.
Jogorvoslat
60. §-hoz
E § a hatályos jogszabályokra való hivatkozást tartalmazza. Lényeges eleme,
hogy rendezi a határõr intézkedés vagy annak elmulasztása miatt benyújtott
fellebbezések, panaszok elbírálásának lehetõségét és módját.
VII. fejezet
A HATÁRÕRSÉG ADATKEZELÉSE
61-81. §-hoz
Az Rtv. a 98. §-ában a IV-IX. fejezet hatályát kiterjeszti a Határõrségre is,
ezért az Rtv. említett fejezeteiben szabályozott kérdések esetében csak az
eltérésekre tért ki a Javaslat. A Határõrség és a Rendõrség adatkezelése
viszont csak egy bizonyos sávban fedi egymást, ezért e fejezet nem hivatkozik
közvetlenül az Rtv-re, hanem a határõrségi sajátosságoknak megfelelõen - a
rendõrségi adatkezeléshez képest szûkítetten - tartalmazza a szükséges
szabályozást. Bizonyos tekintetben (pl. határforgalmi adatkezelés) viszont
tágabb, mint a rendõrségi adatkezelés, de nem érinti a személyes adatok
védelmérõl szóló törvény rendelkezéseit.
VIII. Fejezet
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
82. §-hoz.
A Javaslat e §-ban rendelkezik az együttmûködõk díjazása esetén a személyi
jövedelemadó rendezésének szabályairól.
Felhatalmazó rendelkezések
83. §-hoz
A Kormány felhatalmazása a javaslat szerint a végrehajtás és a törvényben nem
rendezett kérdések szabályozására vonatkozik.
A belügyminiszter felhatalmazása - az érintett miniszterekkel egyetértésben,
illetõleg önállóan - a törvényjavaslat szerint több fontos részlet és a
végrehajtás elõsegítését, valamint az egységes értelmezést igénylõ kérdés
rendeleti szabályozására terjed ki.
Módosuló jogszabályok
84-85. §
A törvényjavaslatból következik, hogy a Határõrség szabálysértési elõzetes
intézkedési jogosultságának és helyszíni bírságolási jogköre törvényességének
biztosítása érdekében ki kell egészíteni a szabálysértésekrõl szóló 1968. évi
I. törvény 44. §-át.
A törvényjavaslat feljogosítja a Határõrséget, hogy meghatározott
bûncselekmények határterületen való észlelése esetén foganatosítsa mindazokat
a halaszthatatlan nyomozási cselekményeket, amelyek a bûncselekmények
eredményes felderítéséhez, bizonyításához, az eljárás lefolytatásához, az
elkövetõvel szembeni jogi felelõsség érvényesítéséhez szükségesek, továbbá
egyes bûncselekmények esetében - ha a bûncselekmény gyanúját a határõrségi
intézkedés során állapították meg - nyomozóhatósági jogkört biztosít. Ez a
hatáskör, illetve az eljárási szabályok összhangban vannak a büntetõeljárásról
szóló törvénnyel és érvényesíti a Határõrség helyzetébõl és feladatából eredõ
specifikumokat, ugyanakkor a Határõrség nyomozóhatósági jogkörének bõvítése
indokolja a büntetõeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosítását.