1

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/3570.. számú

t ö r v é n y j a v a s l a t

a határõrizetrõl és a Magyar Köztársaság Határõrségérõl

Elõadó: Kuncze Gábor

belügyminiszter

Budapest, 1996. december

Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság Alkotmányának megfelelõen, a nemzetközi

szerzõdésekben vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a határõrizetrõl

és a Magyar Köztársaság Határõrségérõl a következõ törvényt alkotja:

I. FEJEZET

A HATÁRÕRIZET ALAPJAI

1. §

A határõrizet célja: a Magyar Köztársaság államhatára sérthetetlenségének

biztosítása érdekében az államhatár jogellenes átlépésének megakadályozása, az

államhatár rendjét sértõ vagy veszélyeztetõ cselekmények megelõzése,

felderítése, megakadályozása, illetõleg megszakítása.

2. §

Az államhatár õrzése és védelme a fegyveres erõk feladata. Az Alkotmányban a

fegyveres erõkre meghatározott rendelkezés szerint a Határõrség alapvetõ

kötelessége a haza katonai védelme, ugyanakkor rendészeti feladatkörében látja

el az államhatár õrzését, a határforgalom ellenõrzését és a határrend

fenntartását.

A Magyar Köztársaság államhatára

3. §

(1) E törvény alkalmazásában a Magyar Köztársaság államhatára nemzetközi

szerzõdésben meghatározott azon képzeletbeli függõleges síkok összefüggõ

sorozata, amelyek Magyarország területét a légtérben, a föld (víz) felszínén,

valamint a föld (víz) mélyében a szomszédos államok területétõl elválasztják.

(2) A Magyar Köztársaság államhatárát, határvonalát a terepen elhelyezett

határjelek jelölik.

(3) A határjelek közül azok, amelyeknek létesítése, fenntartása nemzetközi

szerzõdés alapján a Magyar Köztársaság feladata, valamint a Magyar Köztársaság

területén elhelyezett határjelek a magyar állam tulajdonát képezik.

(4) A határvonalra és a határjelek elhelyezésére vonatkozó földmérési adatokat

nemzetközi határokmányok (határleírások, határtérképek és mérési vázlatok)

tartalmazzák.

Értelmezõ rendelkezések

4. §

E törvény alkalmazásában

1. Államhatár rendjének védelme: a Magyar Köztársaság Határõrségének (a

továbbiakban: Határõrség) a zavartalan határmenti viszonyok megõrzésére

irányuló szolgálati tevékenysége, amelyet az államhatár õrzésével, a

határforgalom ellenõrzésével, a határrend fenntartásával és a

jogszabályokban meghatározott egyéb feladatok végrehajtásával valósít meg.

2. Államhatár õrzése: a Magyar Köztársaság államhatára sérthetetlenségének

biztosítására a Határõrség által a határterületen folytatott állandó

szolgálati tevékenység.

3. Határátkelõhely: a közúti-, vasúti határállomás, a nemzetközi forgalom

számára megnyitott repülõtér és kikötõ (kikötõhely) - ideiglenes

határnyitás esetén egyéb helyszín - azon területe, ahol a határforgalomban

a személyek, a jármûvek, az okmányok és szállítmányok ellenõrzése és az

államhatáron való átléptetése történik.

4. Határfigyelõztetés: A Határõrségnek a határforgalom ellenõrzését szolgáló

nyilvántartási rendszerében jelzések elhelyezése, mely alapján a

Határõrség a határforgalom ellenõrzése során olyan bírói engedélyhez nem

kötött rejtett tevékenységet végez, amely a bûnüldözõ hatóságok és

nemzetbiztonsági szolgálatok által meghatározott személyek, jármûvek,

útiokmányok vagy egyéb tárgyak megfigyelésére, jelzésére, felfedésére

irányul.

5. Határforgalom ellenõrzés: a Határõrségnek e törvényben és más jogszabályok

alapján a határforgalom számára megnyitott határátkelõhelyen vagy az

ellenõrzésre kijelölt más helyen folytatott olyan szolgálati tevékenysége,

amely személyek, jármûvek és szállítmányok ellenõrzésére - ide nem értve a

vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C.

törvényben meghatározott vámellenõrzést, - jogszerû átléptetésére, továbbá

a határ jogellenes átlépésének és a hatáskörébe tartozó más jogsértõ

cselekmények megakadályozására irányul.

6. Határkörözés: a külön jogszabályokban meghatározott nyilvántartásban

szereplõ (körözött) személyek, jármûvek, útlevelek, más okmányok és

tárgyak határon történõ felfedésére irányuló nyílt szolgálati tevékenység.

7. Határrend: rendezett határmenti viszony, amelynek fenntartása - nemzetközi

szerzõdés vagy jogszabály alapján - a szomszédos államokat egymással

szemben megilletõ jogok és kötelezettségek kölcsönös tiszteletben tartásán

alapszik.

8. Határterület: a határvonaltól számított, általában 20 kilométeren belüli

területsáv, amelyet a határterületen belül fekvõ települések

felsorolásával jogszabály határoz meg, továbbá a nemzetközi forgalom

számára megnyitott repülõtér, vasútállomás és kikötõ (kikötõhely) külön-

külön meghatározott területe, a nemzetközi forgalomban közlekedõ,

menetközbeni határforgalom ellenõrzésre kijelölt jármû.

9. Határút: a határ közvetlen közelében olyan út, amelynek tengelye a

határvonallal megegyezik vagy azzal párhuzamos.

10. Határvíz: mindazon természetes vagy mesterséges, felszíni vagy felszín

alatti álló- vagy folyóvíz, amelyet az államhatár keresztez vagy amelyen a

határvonal halad. A tavaknak és a határt alkotó folyóknak a határvonaltól

a magyar partig terjedõ része teljes szélességében határvíznek minõsül.

11. Konfliktushelyzet: a szomszéd állam területén a határ közelében kialakult

olyan fegyveres cselekmény, amely közvetlenül veszélyezteti az államhatár

rendjét.

12. Menekültügyi veszély: a szomszéd állam területérõl emberek tömeges (50-100

fõ felett) menekülése, amely közvetlenül veszélyezteti az államhatár

rendjét.

13. Részleges határzár: a határforgalom számára megnyitott határátkelõhelyen

meghatározott személyek, jármûvek és szállítmányok körére kiterjedõ

átlépés tilalma (szüneteltetése).

14. Teljes határzár: az államhatár egyes szakaszain a határforgalom számára

megnyitott határátkelõhelyeken személyek, jármûvek és szállítmányok

átléptetésének teljes szüneteltetése.

15. Válsághelyzet: a Magyar Köztársaság és valamely szomszédos ország között a

katonai, biztonsági egyensúly megbomlása, illetõleg ennek egyidejû és

tartós kihatása a két ország viszonyára.

A határõrizet fenntartását biztosító szabályok

5. §

(1) A szárazföldön a határvonal mentén a láthatóságot legfeljebb öt méter

széles határnyiladék biztosítja, melynek területén - ha nemzetközi szerzõdés

másként nem rendelkezik - mûtárgy nem létesíthetõ.

(2) Ha valamely ingatlan határa (mezsgyéje) a határvonallal megegyezik, az

ingatlan birtokosa köteles tûrni a Határõrség törvényben meghatározott,

valamint nemzetközi szerzõdésben elõírt feladatainak teljesítését. Az e

tevékenységgel összefüggésben okozott kárért a Határõrség a polgári jog

fokozott felelõsségre vonatkozó szabályai szerint felel.

6. §

(1) A szomszéd állam területét is érintõ, illetve a határvonal szárazföldi

vagy vízi jellegének megváltoztatását eredményezõ munkák csak nemzetközi

szerzõdés alapján végezhetõk.

(2) Az államhatáron átnyúló vagy átvezetõ építményeket és mûtárgyakat

nemzetközi szerzõdés alapján lehet létesíteni, megváltoztatni, karbantartani,

illetve megszüntetni.

(3) A munka megkezdéséhez a 42. § szerinti szakhatósági hozzájárulástól el

lehet tekinteni, amennyiben azt közveszély elhárítása, tûzoltás, mûszaki

mentés, ipari szerencsétlenség, elemi csapás vagy egyéb katasztrófa

következményeinek felszámolása indokolja. Ilyen esetben a Határõrséget utólag

haladéktalanul értesíteni kell.

(4) Ha a tevékenység a határ átlépésével jár, a hozzájárulás kiadásával

egyidejûleg a Határõrség a Vám- és Pénzügyõrséggel együttesen intézkedik a

munkák elvégzéséhez szükséges határátléptetések végrehajtásáról. Ennek

költségei a kérelmezõt terhelik, ha nemzetközi szerzõdés eltérõen nem

rendelkezik.

7. §

A határrend megsértése következtében keletkezett károk, költségek

megállapításának és megtérítésének módját nemzetközi szerzõdés, ennek

hiányában jogszabály állapítja meg.

8. §

A határút és a határvíz használatának általános szabályait nemzetközi

szerzõdés állapítja meg.

9. §

Az államhatáron átkóborolt háziállat elhelyezésérõl, tartásáról annak

visszaadásáig - az állategészségügyi elõírásokra és a vámjogszabályokra is

figyelemmel - az illetékes települési önkormányzat jegyzõje gondoskodik.

10. §

A határvízen való áthaladás közben - kényszerkikötés kivételével - a vízi

jármû a magyar vagy a szomszédos államhoz tartozó parton nem köthet ki, arra

fel- vagy arról leszállni, illetve arról dolgot levenni vagy feltenni nem

lehet. Kényszerkikötés esetén a 17. § (4) bekezdését megfelelõen alkalmazni

kell.

11. §

(1) A magyar vasútállomások között, de a szomszéd állam területén levõ

vasútvonalon az államhatár átlépésére, a közlekedésre (peage forgalom)

nemzetközi szerzõdés rendelkezése az irányadó.

(2) Az (1) bekezdésben említett forgalomban a Magyar Köztársaság területén

áthaladó vonatra a nemzetközi szerzõdésben elõírtak szerint lehet fel- vagy

arról leszállni, illetve dolgot levenni vagy feltenni.

12. §

A Határõrségnek be kell jelenteni:

a) az államhatártól számított öt kilométeren belüli vadászatot, tervezett

idõpontja elõtt legalább 3 munkanappal;

b) az államhatártól számított tíz kilométeren belüli lõtéren rendezett

éleslövészetet 3 munkanappal korábban;

c) az államhatártól számított tíz kilométeren belüli légi jármûvel végzett

növényvédelmi munkát, megkezdése elõtt legalább 24 órával.

Az államhatár átlépésének feltételei

13. §

(1) Az államhatárt a nemzetközi szerzõdésekben, valamint külön törvényekben

meghatározott feltételekkel a 14. §-ban meghatározott kivétellel, a forgalom

számára megnyitott közúti, vasúti, vízi vagy légi határátkelõhelyen, a

Határõrség és jogszabályban feljogosított más hatóságok ellenõrzése mellett

lehet átlépni.

(2) Menetrend szerint közlekedõ autóbuszon, vonaton vagy hajón utazó személy

útiokmányainak és a határátlépés egyéb feltételeinek ellenõrzése menetközben

is végrehajtható. Nem menetrend szerint közlekedõ jármûvön a szolgáltatást

végzõ kérésére hajtható végre a menet közbeni ellenõrzés.

(3) A légi jármûvön utazók útiokmányának és az átlépés egyéb feltételének

ellenõrzését a légi jármûnek az ország területére történõ leszállása után,

illetõleg felszállása elõtt kell végrehajtani. E rendelkezéstõl - figyelemmel

az (1) bekezdésben foglaltakra is - nemzetközi szerzõdés alapján lehet

eltérni.

14. §

Kérelemre a Határõrség a Vám- és Pénzügyõrséggel együtt ideiglenes

határátkelõhely mûködését engedélyezheti. A Határõrség részére a

határátkelõhely mûködtetésébõl adódó többletköltségekre a vámjogról, a

vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 144.

§-ának (10) bekezdését megfelelõen kell alkalmazni.

15. §

(1) A határátkelõhely rendjének fenntartásáért a Határõrség a felelõs.

(2) A határátkelõhely területére nem határátlépés céljából történõ belépés és

az ott tartózkodás, a távozás rendjét kormányrendelet határozza meg.

16. §

(1) A határátkelõhely ingatlan tulajdonosának, bérlõjének vagy kezelõjének

kell biztosítania a ki- és beléptetés gyors, kulturált végrehajtásához

szükséges tárgyi feltételeket.

(2) A jármûvek és a szállítmányok átvizsgálásánál az üzemeltetõ vagy a

fuvarozó köteles közremûködni.

(3) A vasúti, légi és vízi közlekedésben nemzetközi különjárat indításakor és

a nemzetközi forgalomban közlekedõ jármûvek menetrendjének megállapításához

figyelembe kell venni - a Határõrség és a Vám- és Pénzügyõrség által

meghatározott - a határátlépés feltételeinek ellenõrzéséhez szükséges idõt.

17. §

(1) A légi jármû az államhatárt - a kijelölt légi be- és kilépõ pontokon - a

polgári repülésre vonatkozó nemzetközi szerzõdések és jogszabályok

megtartásával lépheti át.

(2) A Magyar Köztársaság területére leszálló vagy onnan felszálló - nemzetközi

forgalomban közlekedõ - polgári és állami légi jármûvek, utasaik, valamint

személyzetük határforgalmi és vámellenõrzés alá tartoznak.

(3) A nemzetközi forgalomban közlekedõ légi jármû határterületen kívüli le-,

illetõleg felszállásának engedélyezése elõtt a repülõtér üzemeltetõje

elõzetesen beszerzi a Határõrség, továbbá a Vám- és Pénzügyõrség

hozzájárulását.

(4) A kényszerleszállást végrehajtó - nemzetközi forgalomban közlekedõ vagy

külföldi - légi jármû parancsnoka köteles a Határõrséget vagy a Magyar

Köztársaság Rendõrségét (a továbbiakban: Rendõrség) vagy a Vám- és

Pénzügyõrséget haladéktalanul értesíteni. E tényrõl a szervek tájékoztatják

egymást. Továbbhaladáshoz a Határõrség, valamint a Vám- és Pénzügyõrség

együttes engedélye szükséges.

(5) Ha a kényszerleszállás kiépített leszállóhelyre történik, a leszállóhely

felelõs személye értesíti a (4) bekezdésben felsorolt hatóságokat.

Az államhatár átlépésének kivételes szabályai

18. §

Az államhatáron a személyek átlépésekor, illetve jármûvek és szállítmányok

áthaladásakor a határátlépésre vonatkozó szabályokat - ha jogszabály vagy

nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik - nem kell alkalmazni az alábbi

esetekben:

a) vízi, vasúti vagy légi jármûvel történõ átutazás esetén, amennyiben az

utas a Határõrség, a Vám- és Pénzügyõrség által kijelölt tranzitterületet,

illetõleg a jármûvet nem hagyja el;

b) az államhatárnak a 6. § (4) bekezdésében, a mentésben résztvevõk és a

menekülõ lakosság határátlépésekor a 10. §-ban és a 11. § (1) bekezdésében

említett átlépése esetén;

c) a Határõrségnél menekültként való elismerését, illetõleg ideiglenes

menedéket kérõ személynél;

d) kiadatás, kitoloncolás, átszállítás vagy személynek nemzetközi

szerzõdés alapján történõ átadása vagy átvétele, átszállítása esetén.

Határátkelõhely megnyitása, megszüntetése,

mûködésének szüneteltetése, a határforgalom korlátozása

19. §

(1) Új határátkelõhely megnyitására a Kormány által kötött nemzetközi

szerzõdés alapján kerülhet sor.

(2) A határátkelõhely megszüntetésére, a mûködésének szüneteltetésére, továbbá

a forgalom jellegének megváltoztatására nemzetközi szerzõdéssel összhangban, a

Kormány döntése alapján a belügyminiszter és a pénzügyminiszter az érdekelt

miniszterekkel egyetértésben intézkedik.

20. §

(1) Fertõzõ betegség elterjedésének megakadályozása céljából vagy más

közegészségügyi érdekbõl a belügyminiszter - a népjóléti miniszter

kezdeményezésére - az államhatár átlépését különleges egészségügyi elõírások

megtartásához kötheti.

(2) Fertõzõ állatbetegség vagy veszélyes növényi károsító behurcolásának

megakadályozása érdekében, illetõleg annak bekövetkezése esetén a

határforgalom korlátozására, összhangban a növény- és az állategészségügyi

korlátozásokkal, a földmûvelésügyi miniszter kezdeményezése alapján a

belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt intézkedik.

(3) Nemzetbiztonsági, közbiztonsági és közrendvédelmi érdekbõl, valamint a

polgári védelemrõl szóló törvényben meghatározott veszélyhelyzetben -

rendkívül indokolt esetben és meghatározott idõtartamra - a Kormány teljes, a

belügyminiszter részleges határzárat rendelhet el.

(4) A belügyminiszter a határzár elrendelésérõl, annak okairól az Országgyûlés

illetékes bizottságát tájékoztatja, illetõleg annak tényét nyilvánosságra

hozza.

II. FEJEZET

A HATÁRÕRSÉG FELADATAIRA ÉS IRÁNYÍTÁSÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

Az államhatár védelme

21. §

(1) A Határõrség az országot ért fegyveres támadás esetén - az ország

fegyveres védelmének tervében (a továbbiakban: védelmi terv) számára elõírt

feladatok végrehajtásával - részt vesz a Magyar Köztársaság függetlensége,

területi sérthetetlensége, a lakosság és az anyagi javak katonai erõvel

történõ megvédésében.

(2) A Kormány intézkedésének megfelelõen a Határõrség válsághelyzetben:

a) a határõrizeti és a határforgalmi kirendeltségek részére rendkívüli

(megerõsített) szolgálatot vezet be;

b) a veszélyeztetett határszakaszra határõr erõket és ideiglenes irányító

szerveket csoportosít át, illetõleg alkalmaz;

c) az államhatár rendjének védelmét - a váratlan támadás elhárítása

érdekében a rendkívüli állapot kihirdetéséig - önállóan, illetõleg a

Magyar Honvédséggel együttmûködve látja el;

d) külön törvény alapján a feladat végrehajtása érdekében polgári

objektumokat és technikai eszközöket vehet igénybe.

(3) A Határõrség végrehajtja a Magyar Köztársaság légi határát átrepülõ légi

jármûvek, illetõleg az államhatár közvetlen közelében folyó repülések vizuális

megfigyelését és a nem a kijelölt (bejelentett) légi folyosón (útvonalon)

történõ repülések esetén tájékoztatja a Magyar Honvédség légvédelmi

feladatokat ellátó szervezetét.

(4) A Határõrség végrehajtja a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény (a

továbbiakban: Hvt.) 22. §-ában számára elõírt feladatokat.

(5) A Határõrség a lakosságot és az anyagi javakat széles körben közvetlenül

fenyegetõ veszélyhelyzet, közveszély esetén, illetõleg a polgári védelemrõl

szóló törvényben meghatározott veszélyhelyzetben közremûködik:

a) a lakosság és az anyagi javak mentésében, a kitelepítési feladatok

ellátásában;

b) a helyszín biztosításában;

c) objektumok õrzésében;

d) a közigazgatási szervek által fenntartott intézmények kitelepítésében;

e) a következmények felszámolásában;

f) az államhatár közelében bekövetkezett veszélyhelyzet esetén a szomszéd

állam területérõl menekülõk átléptetésében, illetõleg a mentõ erõk

felvezetésében;

g) a szomszéd állam területérõl az államhatáron átmenekülõ személyek

összegyûjtésében, elsõdleges elhelyezésében, élelemmel, ruházattal történõ

ellátásában, szükség esetén orvosi kezelésükben, továbbá anyagi javaik

õrzésében.

(6) A Határõrség térítés ellenében speciális szakértelmet és mûszaki

eszközöket igénylõ feladatot hajthat végre.

A Határõrség bûnüldözési feladatai, rendészeti tevékenysége

22. §

(1) A Határõrség ellátja a törvényben hatáskörébe utalt bûnüldözési

feladatokat:

a) elvégzi az e törvényben hatáskörébe utalt nyomozási cselekményeket;

b) nyomozóhatóságként jár el a külön törvényben hatáskörébe utalt büntetõ

ügyekben.

(2) A Határõrség rendészeti tevékenysége során ellátja a következõ

feladatokat:

a) õrzi az államhatárt, megakadályozza az államhatár jogellenes átlépését,

gondoskodik az államhatár rendjének fenntartásáról;

b) más hatóságokkal együttmûködve ellenõrzi az államhatáron áthaladó

személy- és jármûforgalmat, a szállítmányokat, biztosítja a

határátkelõhelyek rendjét;

c) végrehajtja a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és

bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvényben (a továbbiakban:

idegenrendészeti törvény) és végrehajtási rendeleteiben meghatározott

feladatait;

d) eleget tesz a nemzetközi szerzõdésekben meghatározott

kötelezettségeinek, irányítja a határesemények kivizsgálásával megbízott

magyar szervek tevékenységét, felügyeli az államhatár felmérésével,

megjelölésével, a határjelek felújításával kapcsolatos munkák végzését,

gondoskodik a határnyiladék tisztántartásáról;

e) elhárítja az államhatár rendje, a Határõrség által õrzött objektumok

ellen irányuló erõszakos cselekményeket;

f) megteszi az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztetõ

konfliktushelyzet és menekültügyi veszély kezeléséhez szükséges

intézkedéseket;

g) konfliktushelyzetben a 21. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl

felderíti az államhatár rendjét veszélyeztetõ fegyveres cselekményeket,

illetõleg elfogja a fegyveresen vagy felfegyverkezve érkezõket;

h) jogszabályban meghatározott közigazgatási eljárásokban szakhatóságként

mûködik közre;

i) rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet esetén végrehajtja

a jogszabályokban meghatározott rendvédelmi feladatokat;

j) egyes szabálysértési ügyekben gyakorolja a számára jogszabályban

meghatározott jogköröket;

k) gyûjti és értékeli azokat az információkat, amelyek védelmi és

rendészeti feladatai ellátásához szükségesek.

A Határõrség szervezete

23. §

(1) A Határõrség központi, területi és helyi szervekre tagolódik.

(2) A Határõrség központi szerve a Határõrség Országos Parancsnoksága (a

továbbiakban: országos parancsnokság).

(3) A Határõrség területi szervei az országos parancsnokság közvetlen

alárendeltségében mûködõ igazgatóságok és tanintézetek.

(4) A Határõrség központi szerve és területi szervei jogi személyek.

(5) A Határõrség helyi szervei az igazgatóságok szervezetében lévõ

határõrizeti, illetõleg határforgalmi kirendeltségek.

(6) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátására a (3) és (5)

bekezdésben nem említett határõr szervezet is létrehozható, melynek jogállását

törvény, illetõleg az alapító rendelkezés állapítja meg.

A Határõrség irányítása

24. §

(1) A Határõrséget az Alkotmányban és a Hvt-ben meghatározottak szerint az

Országgyûlés, a köztársasági elnök, a Kormány és a belügyminiszter irányítja.

(2) A belügyminiszter a Kormánynak a Határõrség feladatainak végrehajtásáért

felelõs szakminisztere. Gyakorolja mindazokat az irányítási jogokat, amelyeket

az Alkotmány, e törvény, illetõleg külön törvény nem utal más szerv vagy

személy hatáskörébe.

(3) A belügyminiszter a határõrizeti tevékenység szakmai irányítása körében

a) elõterjeszti a Kormány részére a Határõrség költségvetésére,

fejlesztésére, felszerelésére, felkészítésére vonatkozó terveket,

beszámolókat, valamint elõterjeszti a Határõrség sorkatonai és tartalékos

hadköteles állományának létszámát;

b) elõkészíti a Határõrség tevékenységével, mûködésével és

feladataival kapcsolatos nemzetközi szerzõdések, törvények, országgyûlési

határozatok, kormányrendeletek és kormányhatározatok tervezeteit;

c) rendelettel és az állami irányítás egyéb jogi eszközeivel szabályozza a

Határõrség mûködését;

d) nemzetközi kapcsolatokat tart fenn a Határõrség nemzetközi

együttmûködésének és fejlesztésének elõsegítésére;

e) a Határõrség országos parancsnokának (a továbbiakban: országos

parancsnok) javaslatára - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - dönt a

Határõrség jogi személyiségû szervezetének [23. § (4) bekezdése]

létesítésérõl vagy megszüntetésérõl, illetõleg a sorállománnyal betöltött

szolgálati beosztások hivatásos vagy szerzõdéses határõri szolgálati

beosztásokká, illetve köztisztviselõi, közalkalmazotti munkakörökké

átminõsítésérõl;

f) elvégzi a Határõrségnél a fegyverzeti, felszerelési és kényszerítõ

eszközök, valamint az egyenruházat rendszeresítését.

25. §

(1) A belügyminiszter a Határõrség mûködésének irányítása keretében

a) a Kormány döntései végrehajtására a Határõrség részére feladatot

határozhat meg és a határõrségi feladatok teljesítésére - törvény eltérõ

rendelkezése hiányában - utasítást adhat;

b) gyakorolja - a Hvt. 7. §-ának (1) bekezdése b) pontjában, illetõleg (2)

bekezdésében foglaltak kivételével - az országos parancsnok felett a

munkáltatói jogokat;

c) a Kormány döntése alapján - az országos parancsnok útján - intézkedik a

Határõrség magasabb harckészültségbe helyezésérõl és mozgósításáról;

d) megállapítja az országos parancsnok hatáskörére vonatkozó részletes

szabályokat;

e) az országos parancsnok javaslatára jóváhagyja a Határõrség Szervezeti

és Mûködési Szabályzatát;

f) felelõs a Határõrség törvényes mûködéséért, a jogellenes gyakorlat

megelõzése és megszüntetése érdekében felügyeleti intézkedést tesz,

melynek keretében rendszeresen ellenõrzi a jogszabályok betartását,

jogszabálysértõ feladatellátás esetén intézkedik a törvényesség

helyreállítására, a jogszabálysértõ intézkedések megsemmisítésére vagy

megváltoztatja a jogszabálysértõ belsõ rendelkezéseket, elbírálja az

országos parancsnokság (országos parancsnok) által az elsõ fokú eljárásban

hozott határozat elleni fellebbezéseket;

g) kijelöli a Határõrség által õrzendõ objektumokat;

h) felügyeli a Határõrség költségvetési gazdálkodását, az országos

parancsnok javaslatára jóváhagyja a Határõrség fejlesztési tervét;

i) gyakorolja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és

munkáltatói jogokat;

j) kinevezi - a nemzetközi szerzõdések és a Kormány felhatalmazása alapján

- az államhatárral kapcsolatos ügyek intézésére létrehozott szervek

(határügyi fõmegbízottak, határmegbízottak, vegyes bizottságok, stb.)

vezetõit, helyetteseit, tagjait és állandó szakértõit;

k) jóváhagyja az államhatár rendjének fenntartását szolgáló válság-,

konfliktushelyzet és menekültügyi veszély kezelésére vonatkozó terveket;

l) a Kormány felhatalmazása alapján válság-, konfliktushelyzet és

menekültügyi veszély esetén intézkedik a határõr erõk ideiglenes

átcsoportosítására.

(2) A belügyminiszter törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott

hatáskörében egyedi utasítást a Határõrség részére csak az országos parancsnok

útján adhat.

(3) A belügyminiszter a Határõrség hatósági hatáskörébe tartozó ügy érdemét

érintõ utasítást nem adhat.

Az országos parancsnok

26. §

(1) A Határõrséget az országos parancsnok vezeti, aki szolgálati elöljárója a

Határõrség személyi állományának.

(2) Az országos parancsnok felelõs a Határõrség katonai, védelmi

felkészítéséért, a honvédelmi és a rendészeti feladatainak ellátásáért, a

fegyelmi helyzetéért, továbbá mûködésének minden oldalú biztosításáért, a

költségvetési gazdálkodás törvényességéért.

27. §

(1) Az országos parancsnok a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi

eszközei által meghatározott keretek között önálló felelõsséggel vezeti az

országos parancsnokságot, irányítja és ellenõrzi a területi szervek mûködését,

valamint adja ki parancsait és intézkedéseit.

(2) Az országos parancsnok az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében

a) részt vesz az ország fegyveres védelmi tervének kidolgozásában, annak a

Határõrségre vonatkozó részét elõterjeszti a belügyminiszterhez;

b) javaslatot tesz a belügyminiszternek a Határõrség mûködését,

feladatkörét érintõ jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei

megalkotására;

c) jóváhagyásra a belügyminiszter elé terjeszti az államhatár rendjének

fenntartását szolgáló válság-, konfliktushelyzet és menekültügyi veszély

kezelésére vonatkozó terveket;

d) szabályozza a Határõrség magasabb harckészültségbe helyezésének és

mozgósításának rendjét;

e) a Honvéd Vezérkarral együtt tervezi a Határõrség állományának

kiegészítését, valamint a kiegészítéshez és a mozgósításhoz szükséges

vagyontárgyak igénybevételét, elõkészíti a válság-, a konfliktushelyzet és

a menekültügyi veszély esetén átcsoportosításra kerülõ állomány

elhelyezéséhez szükséges állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanok

igénybevételét szolgáló megállapodásokat;

f) kidolgozza az állomány felkészítésének, kiképzésének rendjét és

biztosítja annak végrehajtását;

g) kidolgozza és a belügyminiszterhez felterjeszti a Határõrség

létszámára, ezen belül az állomány-összetételre, szervezetére,

felszerelésére vonatkozó terveket és jóváhagyás után gondoskodik azok

végrehajtásáról;

h) dönt a 24. § (3) bekezdésének e) pontja alá nem tartozó szervezeti

egységek létrehozásáról és megszüntetésérõl;

i) irányítja a nemzetközi szerzõdésekbõl eredõ feladatok végrehajtását;

j) a nemzetközi kapcsolatokban képviseli a Határõrséget;

k) gyakorolja a jogszabály által megállapított munkáltatói jogköröket,

javaslatot tesz a belügyminiszternek helyettesei kinevezésére és

felmentésére;

l) irányítja a Határõrség éves költségvetésének elkészítését, gondoskodik

az éves költségvetési elõirányzatok jogszabályban foglaltak szerinti

felhasználásáról, elkészíti az éves költségvetés felhasználásáról szóló

beszámoló jelentést;

m) megszervezi és vezeti a Határõrség mûködésének anyagi-technikai,

mûszaki, pénzügyi és egészségügyi biztosítását, gondoskodik a személyi

állomány megfelelõ szolgálati és munkakörülményeirõl;

n) a Határõrség szervei számára - jogszabályban és az állami irányítás

egyéb jogi eszközei által meghatározott védelmi tevékenység, rendészeti

feladatok, valamint a mûködéssel összefüggõ funkcionális feladatok

végrehajtására, illetve a hatáskörébe tartozó kérdések szabályozására -

kötelezõ intézkedéseket és parancsokat adhat;

o) gondoskodik a Határõrségnél az állam- és szolgálati titok védelmérõl;

p) menekültügyi veszély esetén, illetõleg a határõrizet, a határforgalom

ellenõrzése, a határrend fenntartása érdekében határõr erõket, eszközöket

ideiglenesen átcsoportosíthat.

III. FEJEZET

A HATÁRÕRSÉG SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA

28. §

A Határõrség személyi állománya tényleges szolgálatot teljesítõ határõrökbõl,

igénybevételre tervezett tartalékos hadkötelesekbõl, köztisztviselõkbõl és

közalkalmazottakból állhat.

29. §

E törvény alkalmazásában tényleges szolgálatot teljesíthet:

a) a hivatásos állományú;

b) a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények Határõrség által

beiskolázott hallgatója, aki külön jogszabály szerinti jogviszonyban

készül a hivatásos határõr pályára;

c) a szerzõdéses állományú;

d) a hadkötelezettség alapján sor- és tartalékos határõr szolgálatot

tejesítõ [a továbbiakban: az a)-d) pontokban említettek: határõr].

A határõr állomány kiegészítése

30. §

(1) A határõr - a szolgálati viszony keletkezése szerint - önkéntes

jelentkezés vagy hadkötelezettség alapján teljesíthet szolgálatot.

(2) A határõr állomány kiegészítése a hivatásos és a szerzõdéses szolgálatra

önként jelentkezõk, illetõleg hadkötelesek behívása útján történhet.

31. §

(1) A hivatásos szolgálati viszony határozatlan idõre, a szerzõdéses

szolgálati viszony határozott idõre létesül.

(2) A szerzõdéses határõr meghatározott beosztást tölt be és ennek megfelelõ

rendfokozatot érhet el.

32. §

(1) A sor- és a tartalékos állomány kiegészítésére a Hvt. rendelkezéseit kell

alkalmazni.

(2) A tartalékos állományt - az illetékes megyei (fõvárosi) hadkiegészítõ

parancsnokság által biztosított - a sorkatonai szolgálatból leszerelt, a

Határõrség hivatásos vagy szerzõdéses állományából elbocsátott,

nyugállományba, illetõleg tartalékos állományba helyezett hadkötelesek

képezik.

33. §

A határõr szolgálatra való - külön jogszabályban meghatározott - alkalmasságát

a folyamatban lévõ büntetõeljárásra, a büntetett elõéletre, a büntetett

elõélethez fûzõdõ hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítésre és a

pszichikai állapotra vonatkozóan a szolgálat létesítésekor ellenõrizni kell,

valamint a szolgálati viszony tartama alatt ellenõrizhetõ.

34. §

A hadkötelezettség alapján sor- és tartalékos szolgálatot teljesítõ határõr

ügydöntõ hatósági jogkört nem gyakorolhat.

35. §

A határõr erõk kötelékben:

a) határterületen a 21. §-ban és a 22. § (2) bekezdésének a), b), c), e),

f) és i) pontjaiban;

b) határterületen kívül a 21. §-ban és a 22. § (2) bekezdésének c), e) és

i) pontjaiban foglalt feladatok végrehajtására alkalmazhatók.

36. §

A Határõrség állományában tényleges szolgálatot teljesítõk jogaira,

kötelességeire, juttatásaira, társadalombiztosítási ellátására, valamint

fegyelmi és kártérítési felelõsségére vonatkozó szabályokat a fegyveres

szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló, a

hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló, továbbá a katonai és a

rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak és hallgatóinak

jogállásáról szóló és a szakképzésrõl szóló külön törvények állapítják meg.

IV. FEJEZET

A HATÁRÕRSÉG EGYÜTTMÛKÖDÉSE

37. §

(1) A Határõrség jogszabályban meghatározott feladatok végrehajtása során

együttmûködik a Magyar Honvédséggel, a Rendõrséggel, a Vám- és

Pénzügyõrséggel, a büntetés-végrehajtás szerveivel, a polgári védelmi

szervekkel, a menekültügyi szervekkel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a

környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságokkal és más állami szervekkel,

valamint a helyi önkormányzatokkal és azok hivatalaival, a gazdálkodó

szervezetekkel, az állampolgárokkal és azok közösségeivel.

(2) Az államhatár õrzése, a határforgalom ellenõrzése, a határrend

fenntartása, továbbá a jogszabály által hatáskörébe utalt feladatok

teljesítése során a Határõrség nemzetközi szerzõdés vagy viszonosság alapján

együttmûködik más államok határrendészeti szerveivel.

38. §

A Határõrség - határrendészeti feladatot ellátó - területi és helyi szerveinek

létesítéséhez elõzetesen ki kell kérni az érintett helyi önkormányzat

képviselõ testületének véleményét.

39. §

(1) Az igazgatóságok vezetõi évente tájékoztatják a határterületi

önkormányzatok megyei (fõvárosi) közgyûlését a határrend, a határõrizeti

helyzet és a határforgalom alakulásáról.

(2) A Határõrség helyi szervének vezetõje felkérésre tájékoztatja az

illetékességi területén lévõ települési önkormányzat képviselõ testületét a

határrend és határõrizet helyzetérõl, valamint a határforgalom alakulásáról.

(3) A Határõrség területi szervének vezetõje az illetékes közigazgatási

hivatal vezetõjét, a megyei (fõvárosi) közgyûlés elnökét (fõpolgármesterét), a

megyei (fõvárosi) rendõrfõkapitányt, a megyei (fõvárosi) polgári védelmi

parancsnokot; helyi szervének vezetõje a települési önkormányzat

polgármesterét, illetõleg az e) pontban foglaltakról a területileg illetékes

környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot is haladéktalanul tájékoztatja:

a) a lakosságot a szomszédos állam területérõl fenyegetõ veszélyrõl;

b) a tömegesen menekülõ, illetve ideiglenes menedéket kérõ személyek

várható érkezésérõl;

c) az ország területére betört fegyveres csoportról, a lakosság védelme

érdekében tett és javasolt intézkedésekrõl, a fegyveres csoport

felszámolásáról;

d) a határterületen az e törvény alapján bevezetett minden korlátozásról,

ha annak elõzetes bejelentésére a késedelem veszélye miatt nem volt

lehetõség;

e) a környezet szennyezésérõl, illetve annak veszélyérõl vagy a természeti

értékek károsításáról.

(4) A Határõrség területi szervének vezetõje haladéktalanul tájékoztatja:

a) a (3) bekezdés a)-d) pontjaiban foglaltakról a Nemzetbiztonsági Hivatal

területileg illetékes szervének vezetõjét;

b) a (3) bekezdés a), c) és d) pontjában foglaltakról a Magyar Honvédség

érintett területen állomásozó egységének parancsnokát;

c) a (3) bekezdés a), b) és d) pontjában foglaltakról a Vám- és

Pénzügyõrség illetékes területi vámszervének parancsnokát;

d) a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakról az illetékes menekültügyi

szervet.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben említett szervek vezetõi a Határõrség illetékes

szervei részére tájékoztatást adnak a feladatkörükben tudomásukra jutott - a

Határõrség tevékenységét érintõ - tényekrõl és körülményekrõl.

V. FEJEZET

A HATÁRÕRSÉG RENDÉSZETI HATÁSKÖRE,

ILLETÉKESSÉGE, HATÓSÁGI FÓRUMRENDSZERE

Hatósági jogkörök

40. §

(1) A Határõrség - amennyiben feladatainak ellátásához szükséges - a

határterületen utat, területet lezárhat, átkutathat; az érintetteknek a

települési önkormányzat jegyzõje útján történõ értesítése mellett

meghatározott területen a tartózkodást vagy a munkavégzést ideiglenesen

korlátozhatja vagy megtilthatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célból a határutakon való közlekedést a

Határõrség az illetékes rendõrkapitányság és a települési önkormányzat

polgármesterének, valamint az érintett közlekedési szakhatóság értesítése

mellett nemzetközi szerzõdés alapján a szomszéd állam illetékes szervével

egyetértésben korlátozhatja vagy megtilthatja.

(3) A Határõrség a határterületen az államhatár rendjének védelmét szolgáló

mûtárgyakat, mûszaki berendezéseket létesíthet és helyezhet el, technikai

eszközöket telepíthet.

41. §

A Határõrség - a nemzetközi vízi út kivételével - a szomszéd állam illetékes

szerveivel, valamint a Vám- és Pénzügyõrséggel egyetértésben, nemzetközi

szerzõdés alapján engedélyezi:

a) szomszéd vagy harmadik állam vízi jármûvének a határvíz olyan szakaszán

való áthaladását, ahol mindkét part a Magyar Köztársaság területe;

b) vízi jármûnek a határvíz olyan szakaszára való átlépését, ahol mindkét

part a szomszéd állam területe.

Szakhatósági hatáskör

42. §

(1) A Határõrség szakhatósági hozzájárulása szükséges:

a) az államhatártól számított tíz kilométeren belüli lõtér létesítéséhez;

b) határvízen és annak partján kikötõhely vagy egyéb építmény

létesítéséhez, fürdõhely kijelöléséhez és fenntartásához;

c) a 6. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott tevékenységhez, továbbá a

határvonaltól számított száz méteren belül a bányamûveléshez, a

kutatáshoz, a méréshez, a vízügyi és az építési munkálatokhoz.

(2) A 12. § szerinti bejelentési kötelezettséget vagy a szakhatósági

hozzájárulást igénylõ tevékenységet a Határõrség megtilthatja, ha a

bejelentést vagy a hozzájárulás beszerzését elmulasztották.

Eljárás bûncselekmény és szabálysértés gyanúja esetén

43. §

(1) A Határõrség a határterületen köteles a tudomására jutott megkezdett

bûncselekményt megszakítani, a bûncselekmény elkövetésével alaposan

gyanúsítható személyt elfogni és az illetékes hatóságnak átadni.

(2) A Határõrség halaszthatatlan nyomozási cselekmények foganatosítására

külföldre szökés [Btk. 343. §-ának (3) bekezdése], nemzetközi jogi

kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §) alapos gyanúja esetén jogosult.

44. §

(1) A Határõrség a bûncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személy

elfogása, illetõleg jogellenes határátlépésének megakadályozása,

bûncselekménnyel kapcsolatba hozható jármû, tárgy vagy okmány határon való

átvitelének megakadályozása érdekében a nyomozóhatóság megkeresésére - a 43. §

(2) bekezdése és a büntetõeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 16. §-ának (4)

bekezdése szerinti bûncselekmények esetén saját hatáskörben is - határkörözést

foganatosíthat.

(2) A Határõrség a saját hatáskörébe tartozó ügyben, valamint a Rendõrség, a

Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a nemzetbiztonsági szolgálatok,

illetve a Vám- és Pénzügyõrség megkeresésére határfigyelõztetést végezhet.

45. §

(1) A Határõrség a határterületen elkövetett szabálysértések (különösen a

közrendre, a közbiztonságra, illetve a határ rendjére veszélyt jelentõ

cselekmények) esetén intézkedik a cselekmény megszakítására, a tényállás és a

bizonyítékok rögzítésére, valamint a feljelentés megtételére.

(2) A Határõrség a (3) bekezdésben meghatározott szabálysértések elkövetése

esetén jogosult az eljárás alá vont személy és a tanúk meghallgatására, a

helyszín megszemlélésére, a tárgyi bizonyítékok beszerzésére, visszatartására,

továbbá - a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén - az elkövetõ

elõállítására.

(3) A határõr törvényben vagy kormányrendeletben meghatározottak szerint

helyszíni bírságot alkalmazhat: a külföldiek rendészetével, a tiltott

határátlépéssel, az útlevéllel és útiokmánnyal kapcsolatos, a határrendészeti,

a határjel-hamisítás és jelrongálás szabálysértés, valamint a közúti

határátkelõhelyen elkövetett közlekedési szabálysértés elkövetõjével szemben.

Idegenrendészeti hatáskör

46. §

(1) A Határõrség idegenrendészeti feladatait az idegenrendészeti törvényben

meghatározott hatáskörében végzi.

(2) A Határõrség nemzetközi szerzõdés vagy viszonosság alapján végrehajtja a

személyek államhatáron történõ átadását, átvételét, valamint más államok

között átadásra kerülõ személyeknek az átadás helyére kíséréssel történõ

átszállítását.

47. §

(1) A Határõrség meghallgatja azt a külföldit, aki a Határõrségnél

menekültként való elismerésére, illetõleg ideiglenes menedékben részesítésére

irányuló nyilatkozatot terjeszt elõ.

(2) A Határõrség az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot elõterjesztõ külföldit

- nemzetközi szerzõdés vagy jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában - a külön

rendelkezésekben elõírt azonnali intézkedések megtétele után az intézkedõ

határõrizeti szervhez legközelebbi menekülteket befogadó állomásra irányítja

vagy kíséri.

(3) Ha a menekültügyi hatóság döntése alapján a személy menekültkénti

elismerésére vagy ideiglenes védelemben részesítésére nincs mód, a Határõrség

az idegenrendészeti törvényben meghatározottak szerint szükséges intézkedést

foganatosítja.

A Határõrség illetékessége

48. §

A Határõrség határterületen - külön jogszabály alapján - részt vesz a

környezet- és a természetvédelmi, valamint a víziközlekedési (hajózási)

szabályok megtartásának ellenõrzésében.

49. §

(1) A Határõrség a hatáskörébe utalt feladatok ellátására - az 50. §-ban

foglalt eltéréssel - a határterületen illetékes.

(2) A Határõrség határrendészeti feladatot ellátó szervezeteinek illetékességi

területét külön jogszabály állapítja meg.

50. §

(1) A Határõrség a 22. § (1), illetve (2) bekezdésének c), d) e), i), j) és k)

pontjaiban meghatározott feladatait a határterületen kívül is ellátja.

(2) A Határõrség a határforgalom ellenõrzését nemzetközi szerzõdés alapján más

állam területén is végezheti. Nemzetközi szerzõdés alapján más állam hatóságai

a Magyar Köztársaság területén is végezhetnek határforgalom ellenõrzést.

A Határõrség hatósági fórumrendszere

51. §

A Határõrség hatáskörébe utalt ügyekben - amennyiben jogszabály másként nem

rendelkezik - elsõ fokon a határõrizeti és a határforgalmi kirendeltség,

másodfokon az igazgatóság jár el.

52. §

Az igazgatóság - amennyiben nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik -

elsõ fokon szakhatóságként hozzájárul az e törvény 6. §-ának (1)-(2)

bekezdéseiben, a 12. §-ban, valamint a 42. §-ban meghatározott tevékenység

gyakorlásához, engedélyezi a 10. §-ban meghatározott tevékenységet, valamint

az államhatáron áttévedt személyeknek a közös államhatáron történõ átadás-

átvételét.

53. §

(1) Az országos parancsnokság másodfokon bírája el az igazgatóságok elsõ fokú

közigazgatási határozata ellen benyújtott fellebbezést.

(2) Az országos parancsnokság jár el elsõ fokon a 14. §-ban, valamint a 17.

§ (3) bekezdésében meghatározott esetekben. A másodfokú eljárásra a

belügyminiszter jogosult.

VI. FEJEZET

INTÉZKEDÉSEK, KÉNYSZERÍTÕ ESZKÖZÖK,

TITKOS INFORMÁCIÓGYÛJTÉS

54. §

A Határõrség a határrendészeti feladatkör ellátása során a Rendõrségrõl szóló

1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) IV-IX. fejezeteinek

rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel alkalmazza. Ennek

során a Rendõrség alatt Határõrséget, rendõr alatt határõrt, feladatokon a

Határõrség e törvényben elõírt feladatait kell érteni.

Intézkedések

55. §

Az Rtv. IV-IX. fejezeteiben foglaltak - a bírói engedélyhez kötött titkos

információgyûjtés kivételével - e törvényben meghatározott rendészeti

feladatkörében irányadók a Határõrségre is.

56. §

(1) A határõr intézkedéseire az Rtv. V. fejezetének rendelkezéseit az alábbi

eltérésekkel kell alkalmazni:

a) az Rtv. 36. §-a rendelkezéseinek (személy- és tárgykörözés)

alkalmazására a Határõrség csak a Be. 16. §-ának (4) és az e törvény 43.

§-ának (2) bekezdésében felsorolt bûncselekmények alapos gyanúja esetén

jogosult;

b) a Be. 16. §-ának (4) és az e törvény 43. §-ának (2) bekezdésében

felsorolt bûncselekmények alapos gyanúja esetén a határõrt az Rtv. 39. §-

ának (intézkedés magánlakásban és közterületnek minõsülõ egyéb helyen) a)-

c) pontjaiban biztosított jogok illetik meg;

c) az Rtv. 45. §-ában foglalt intézkedést (jármû elszállítása,

kerékbilincs alkalmazása) a Határõrség csak közúti határátkelõhelyen

foganatosíthatja;

d) nem jogosult a határõr az Rtv. 34. §-ában (elõvezetés), 35. §-ában

(bûnmegelõzési ellenõrzés), 38. §-ában (közbiztonsági õrizet), 41.

§-ában (mûszeres - poligráfos - ellenõrzés), 46. §-ában meghatározott

(személy- és létesítménybiztosítási) jogkör gyakorlására, illetve

intézkedés foganatosítására;

e) a hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítõ sor-, tartalékos- és

póttartalékos állományú határõr járõrszolgálatban az Rtv. 29. §-ában

(igazoltatás), 30. §-ában (fokozott ellenõrzés), 31. §-ában (ruházat,

csomag, jármû átvizsgálása), 32. §-ában (felvilágosítás kérés) és a

33. § (1) bekezdése a)-d) pontjaiban (elfogás) meghatározott

intézkedéseket foganatosítja;

f) a határõr - feladatkörére tekintettel - bûncselekmény észlelése esetén

a határterületen kívül is köteles a szükséges intézkedéseket megtenni.

(2) A Határõrség mûködése során az Rtv. 27. §-a szerinti díjkitûzést nem

alkalmaz és az Rtv. 28. §-ában meghatározott hatósági engedélyezést nem

folytat.

Kényszerítõ eszközök

57. §

A határõr által alkalmazható kényszerítõ eszközökre és alkalmazásuk módjára az

Rtv. VI. fejezet rendelkezései az irányadók az alábbi eltérésekkel:

a) a határõr csak a belügyminiszter által a Határõrségnél rendszeresített

kényszerítõ eszközt alkalmazhat;

b) az Rtv. 51. §-ában meghatározott útzárat a Határõrség csak a

határterületen alkalmazhatja;

c) nem alkalmazható határõr csapaterõ az Rtv. 58. § (1) bekezdésének g)

pontjában meghatározott esetben.

Lõfegyverhasználat

58. §

(1) A határõrt a lõfegyverhasználati jog az Rtv. lõfegyverhasználatra

vonatkozó rendelkezései szerint illeti meg az alábbi eltérésekkel:

a) saját elhatározásból vagy parancsra, csapaterõ alkalmazása során csak

parancsra;

b) az élet és testi épség ellen irányuló bûncselekmény lõfegyverrel,

robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való

elkövetésének megakadályozására;

c) konfliktushelyzetben a fegyveres, felfegyverzett csoportok elfogása,

lefegyverzése érdekében;

d) nemzetközi szerzõdés alapján más állam területén határforgalom-

ellenõrzõ szolgálatban csak a nemzetközi szerzõdés szerint.

(2) Nincs helye lõfegyverhasználatnak, ha azt nemzetközi szerzõdés tiltja.

(3) Mind a lõfegyverhasználatot, mind a fegyverhasználatot haladéktalanul

jelenteni kell a szolgálati elöljárónak. A szolgálati elöljáró intézkedik a

használat jogszerûségének kivizsgálására.

Titkos információgyûjtés

59. §

(1) A Határõrség e törvény 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott

feladatainak végrehajtása érdekében - az Rtv. VII. fejezet 63. §, 64. § [a

64. § (1) bekezdés c) pontjának utolsó fordulata és a (3) bekezdése

kivételével], 66-68. §-aiban meghatározott rendelkezések szerint - titkos

információgyûjtést folytathat.

(2) A Határõrség az (1) bekezdésben írt információgyûjtést csak akkor

alkalmazhatja, ha e törvényben meghatározott feladatainak ellátásához

szükséges adatok más módon nem szerezhetõk be.

Jogorvoslat

60. §

(1) Az e törvényben szabályozott intézkedések, illetõleg kényszerítõ eszközök

alkalmazása miatti jogorvoslatra - amennyiben az intézkedés alapján eljárás

(büntetõ, szabálysértési, stb.) indul - az adott eljárásra irányadó

jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A Határõrség intézkedése, illetve annak elmulasztása ellen benyújtott

egyéb panasz tárgyában - amennyiben arra más eljárásban nem került sor - az

igazgatóság vezetõje az államigazgatási eljárás általános szabályai alapján

határozattal dönt.

VII. FEJEZET

A HATÁRÕRSÉG ADATKEZELÉSE

Általános szabályok

61. §

(1) A Határõrség az e törvényben meghatározott bûnüldözési, bûnmegelõzési,

rendészeti, honvédelmi és államigazgatási feladatai ellátásának érdekében

személyes adatot kezel.

(2) A Határõrség az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak teljesítése

érdekében e törvényben meghatározott más adatkezelési rendszerekbõl a

felhasználás céljának és jogalapjának megjelölésével adatokat vehet át. Az

adatátvétel tényét mind az átadó, mind az átvevõ szervnél dokumentálni kell.

(3) A bûnüldözési és bûnmegelõzési feladatokhoz kapcsolódó személyes adatokat

elkülönítetten kell kezelni a rendészeti, honvédelmi és az államigazgatási

feladatokhoz kapcsolódó személyes adatoktól.

(4) A Határõrség által kezelt személyes adatokat statisztikai célra -

személyazonosításra alkalmatlan módon - fel lehet használni.

(5) A Határõrség személyes adatokat az országból külföldi bûnüldözési,

igazságügyi, hatõrizeti szervek, illetve nemzetközi szervezetek részére

nemzetközi szerzõdés alapján továbbíthat.

62. §

(1) A Határõrség bûnüldözési, bûnmegelõzési és idegenrendészeti feladatainak

ellátása érdekében az általános munkarend korlátaitól függetlenül kérhet

adatot a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szervektõl, az országos gépjármû

alapnyilvántartásból, a bûntettesek (bíróság által jogerõsen elítéltek)

nyilvántartásából és a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartottak

nyilvántartásából, a külföldre utazásban korlátozottakra és az útlevélre

vonatkozó nyilvántartásokból, a határjelekre vonatkozó nyilvántartásból, az

idegenrendészeti nyilvántartásokból. Ezen adatkéréseket hiányos és töredék

adatok esetén is teljesíteni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerint átvett és a 78. § (2) bekezdése szerint

szolgáltatott adat felhasználásának jogszerûségéért az átvevõ szerv vezetõje

tartozik felelõséggel.

63. §

A Határõrség ügyviteli célból az eljárásban részt vevõk személyazonosító és

lakcímadatait, továbbá az ügy azonosító adatait az eljárás megindításától az

alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.

A Határõrség adatnyilvántartási rendszerei

64. §

A Határõrség bûnüldözési, bûnmegelõzési, rendészeti, honvédelmi,

államigazgatási feladatainak ellátása érdekében a 65-77. §-okban meghatározott

adatkezelési rendszereket mûködtet.

65. §

(1) A határforgalom ellenõrzését szolgáló nyilvántartási rendszerben az

elrendelõ által adott sorszám (adattári szám), illetve az elrendelés típusa

(adattári jel) alapján kezeli a személy, gépjármû és útiokmány

határfigyelõztetések, a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló

személyek, illetve a Magyar Köztársaság területére elrendelt személy, gépjármû

és útiokmány határkörözések adatait; személy, gépjármû és útiokmány

határfigyelõztetés vonatkozásában az elrendeléstõl számított 180 napig,

illetve visszavonásig, a beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló

személyek, illetve a Magyar Köztársaság területére elrendelt személy, gépjármû

és útiokmány határkörözések adatait az elrendelõ által meghatározott ideig

vagy a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló ok megszûnéséig.

(2) A Határõrség területi és helyi szervei illetékességi területükre

kiterjedõen kezelik a határfigyelõztetett, beutazási és tartózkodási tilalom

alatt álló és határkörözött személyre vonatkozó adatokat: a személy nevét

(családi és utóneve), anyja nevét, születési helyét, születési idejét, nemét,

állampolgárságát, az elrendelésre vonatkozó kódot, az adattárba kerülés és az

elrendelés lejártának dátumát, az utolsó adatkarbantartás dátumát és pontos

idejét, továbbá a központi szervnél az adattári szám alapján kezelésre kerül

az elrendelõ szervezet kódja, az érintett személyleírása, arcfényképe, illetve

az elrendelõ szervezet további megjegyzése.

(3) A Határõrség területi és helyi szervei illetékességi területükre

kiterjedõen kezelik a határfigyelõztetett és a határkörözött gépjármûre

vonatkozó adatokat: a határfigyelõztetett és a határkörözött gépjármû

felségjelzését, a gépjármû forgalmi rendszámát, az elrendelésre vonatkozó

kódot, az adattárba kerülés és az elrendelés lejártának dátumát, az utolsó

adatkarbantartás dátumát és pontos idejét, továbbá a központi szerv az

adattári szám alapján kezeli az elrendelõ szervezet kódját és az elrendelõ

szervezet további megjegyzését.

(4) A Határõrség területi és helyi szervei illetékességi területükre

kiterjedõen kezelik a határfigyelõztetett és határkörözött útiokmánnyal

kapcsolatos adatokat: a határfigyelõztetett és határkörözött útiokmány

tulajdonosának állampolgárságát, az útiokmány sorszámát vagy sorozatszámát, az

elrendelésre vonatkozó kódot, az adattárba kerülés, az elrendelés lejártának

dátumát és az utolsó adatkarbantartás dátumát, pontos idejét, továbbá a

központi szervnél az adattári szám alapján kezelésre kerül az elrendelõ

szervezet kódja és az elrendelõ szervezet további megjegyzése.

66. §

(1) A Határõrség a más szervek által felvett és a Határõrségnek

feladatvégrehajtásra átadott személy, gépjármû és útiokmány

határfigyelõztetési, a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók

nyilvántartásából adatszolgáltatást nem teljesíthet.

(2) A Határõrség által elrendelt személy, gépjármû és útiokmány

határfigyelõztetési adatokból adatszolgáltatás csak a határõrségi nyomozó

hatóság vezetõjének engedélyével teljesíthetõ.

(3) A Határõrség által elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya

alatt állók nyilvántartásából adatszolgáltatás teljesíthetõ a Vám- és

Pénzügyõrségnek, az idegenrendészeti hatóságnak, az igazságszolgáltatási és

bûnüldözõ szerveknek, a nemzetbiztonsági szerveknek és a menekültügyi

hatóságnak, illetve nemzetközi kötelezettségvállalás alapján az abban

meghatározott adatkörben és szervek részére.

67. §

(1) A Határõrség központi szerve illetékességi területére kiterjedõen a

vízumkötelezett külföldiek ki- és beutazásának nyilvántartási rendszerében a

felvételtõl számított 5 évig kezeli a következõ adatokat: a vízumkötelezett

külföldi személy beutazásának helye, ideje, módja, a beutazó külföldi személy

neve (családi és utónév), születési helye, ideje, neme, állampolgársága,

útiokmányának száma és vízumszáma, illetve amennyiben a beutazás gépjármûvel

történik, a gépjármû forgalmi rendszáma.

(2) A Határõrség a vízumkötelezett külföldiek ki- és beutazási

nyilvántartásából az igazságszolgáltatási, bûnüldözõ, nemzetbiztonsági

szervek, illetve a menekültügyi hatóság részére, továbbá nemzetközi szerzõdés

alapján az abban meghatározott adatkörben és szervek részére szolgáltathat

adatot.

68. §

(1) A Határõrség központi, területi és helyi szervei a hatáskörükbe és az

illetékességükbe tartozó ügyekben a jogellenes cselekményt elkövetõk

nyilvántartási rendszerében a felvételtõl számított 2 évig, illetve a

határrendsértéssel okozott jelentõsebb kár vonatkozásában 5 évig kezelik a

következõ adatokat: az elkövetõ személy neve (családi és utónév), születési

ideje, lakóhelye és tartózkodási helye, állampolgársága, az elkövetett

jogellenes cselekmény minõsítése, viszonylata, idõpontja, iránya, a jogellenes

cselekmény indítéka, bekövetkezésének oka, elkövetésének módja, az elkövetés

jellege, az elkövetésre tett intézkedés egyéb adata.

(2) A Határõrség az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból a rendõrség, a

nemzetbiztonsági szervek és a menekültügyi hatóság részére, továbbá nemzetközi

szerzõdés alapján az abban meghatározott adatkörben és szervek részére

szolgáltathat adatot.

69. §

(1) A Határõrség a határforgalom ellenõrzést végzõ helyi szerveinél saját

illetékességi területre kiterjedõen a határforgalom ellenõrzését szolgáló

nyilvántartási rendszerben - az ellenõrzést támogató számítástechnikai

rendszer alkalmazásának idõpontjában - a felvételtõl számított 90 napig kezeli

az ellenõrzött személyekre vonatkozó következõ adatokat: a Magyar Köztársaság

területére történõ beutazás helyét, idejét, módját, a beutazó személy nevét

(családi és utónév), születési helyét, idejét, nemét állampolgárságát,

útiokmány számát, illetve amennyiben a beutazás gépjármûvel történik, a

gépjármû forgalmi rendszámát.

(2) A Határõrség a határforgalom ellenõrzését szolgáló nyilvántartásából

adatot szolgáltathat az igazságszolgáltatási, bûnüldözõ, nemzetbiztonsági és

menekültügyi szerveknek, illetve az idegenrendészeti hatóságoknak.

70. §

(1) A Határõrség központi, területi és helyi szerveinél az illetékességi

területükre kiterjedõen kezelik az idegenrendészeti törvény 52-59. §-aiban

meghatározott adatokat, az ott meghatározott ideig.

(2) A Határõrség az idegenrendészeti eljárása során felvett adatokból csak az

idegenrendészeti törvény 52-59. §-aiban meghatározott szerveknek és

hatóságoknak szolgáltathat adatot.

71. §

(1) A Határõrség területi és helyi szervei az illetékességi területükre

kiterjedõen a felelõsségre vonástól számított 2 évig kezelik a szabálysértési

felelõsségre vont személyek nyilvántartási rendszerében a felelõsségre vont

személy személyazonosító adatait (családi és utóneve, nõk esetében leánykori

családi és utónevét is), lakcímét, az elkövetett cselekményt, az alkalmazott

büntetést vagy intézkedést és az ügy számát.

(2) A Határõrség a szabálysértési felelõsségre vont személyek

nyilvántartásából adatot szolgáltathat a rendõrségnek, a nemzetbiztonsági és

az igazságszolgáltatási szerveknek.

72. §

(1) A Határõrség központi és helyi szervei saját illetékességi területükre

kiterjedõen a Hvt. 73. § (5) bekezdése alapján kezelik a hadkiegészítõ

parancsnokságtól átvett hadkötelesek nyilvántartásának adatait, melyeket a

bevonulás idõtartama alatt bekövetkezett változás pontosítása, beosztásba

helyezés és beosztásban tartás érdekében kiegészíthetnek a velük szemben

folyamatban lévõ hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítésre, családi

állapotra és szociális helyzetre, szellemi fogyatékosságra,

személyiségzavarra, öngyilkosságra való hajlamra, kábítószerrel vagy kábító

hatású anyaggal kapcsolatos szenvedélybetegségre vonatkozó adatokkal a

sorkatonai szolgálatot teljesítõ személy leszereléséig.

(2) A Határõrség a hadkötelesek nyilvántartásából adatot szolgáltathat a

rendõrségnek, a nemzetbiztonsági szerveknek és a Hvt. szerint illetékes

egészségügyi intézményeknek.

73. §

(1) A Határõrség területi szervei saját illetékességi területükre kiterjedõen

a szakhatósági és engedélyezési nyilvántartási rendszerben az e törvényben

meghatározottak szerint kezelik a kiadott engedély és szakhatósági

hozzájárulás alapján az engedéllyel és szakhatósági hozzájárulással érintett

személy személyes adatát, továbbá az engedély tárgyával, illetve a

szakhatósági hozzájárulással folytatott tevékenységgel összefüggõ adatokat; az

engedély idõtartamának lejártától, illetve a visszavonástól számított 2 évig.

(2) A Határõrség a szakhatósági és engedélyezési nyilvántartásból adatot

szolgáltathat a rendõrségnek.

74. §

(1) A Határõrség területi szervei saját illetékességi területükre vonatkozóan

a menekültügyi hatóság jogerõs döntését követõ 1 évig kezelik a menekültek és

az ideiglenes menedéket kérõ személyek adatait ( nevét, születési helyét,

idejét, útiokmányának számát, lakóhelyét) és a Magyar Köztársaság területére

érkezés idõpontját, továbbá a menekülést kiváltó okot, körülményt.

(2) A Határõrség a menekültek és az ideiglenes menedéket kérõk

nyilvántartásából adatot szolgáltathat a rendõrségnek, a nemzetbiztonsági

szerveknek és a menekültügyi hatóságnak.

75. §

(1) A Határõrség központi, területi és helyi szervei illetékességi területükre

kiterjedõen az engedéllyel beléptetett személyek nyilvántartási rendszerében a

felvételtõl számított 1 évig kezelik az engedéllyel beléptetett személy

adatait (családi és utónevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát),

továbbá a beléptetés helyére, idejére, az engedélyezés okára, amennyiben

rendelkezik útiokmánnyal az útiokmányának számára vonatkozó adatokat.

(2) A Határõrség az engedéllyel beléptetett személyek nyilvántartásából adatot

szolgáltathat a rendõrségnek és a nemzetbiztonsági szerveknek.

76. §

(1) A Határõrségi helyi szervei illetékességi területükre kiterjedõen a

határátkelõhelyre nem határátlépési céllal érkezõk nyilvántartási rendszerében

az engedély lejártától, illetve visszavonásától számított 1 évig

kezelik a nem határátlépési célból érkezõ személy adatait (családi és

utónevét, nõk esetében leánykori családi és utónevét is, állampolgárságát,

állandó lakóhelyét), továbbá személyi igazolványának számát, illetve a

határátkelõhelyre történõ belépés célját.

(2) A Határõrség a határátkelõhelyre nem határátlépési céllal érkezõk

nyilvántartási rendszerébõl a rendõrségnek, a nemzetbiztonsági szerveknek és a

Vám- és Pénzügyõrségnek szolgáltathat adatot.

77. §

(1) A Határõrség a bûnüldözési és bûnmegelõzési feladatai ellátása érdekében a

központi, területi és helyi nyomozó szerveinél az illetékességi területnek

megfelelõen kezeli:

a) a felderítetlenül maradt bûncselekmény kriminalisztikai szempontból

fontos jellemzõit a bûncselekmény elkövetõjének felderítéséig vagy - ennek

hiányában - a büntetés elévüléséig;

b) a bûncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat,

eszközöket és szagmintákat az a) pontban meghatározott ideig, továbbá - az

elkövetõ felderítése vagy ismert elkövetõ esetén - a szándékos

bûncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt kihallgatott személy

adatait, ujjlenyomatát, személyleírását, fényképét, továbbá hang- és

szagmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértõi vizsgálatok

adatait a bûncselekmény büntethetõségének elévülésétõl vagy elítélés

esetén a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alóli mentesítéstõl

számított 10 évig;

c) a szándékos bûncselekmény alapos gyanúja miatt kihallgatott, illetõleg

elítélt személy cselekményének kriminalisztikai szempontból fontos

jellemzõit a büntethetõség elévüléséig vagy elítélés esetén a büntetett

elõélethez fûzõdõ hátrányok alóli mentesítéséig;

d) a titkos információgyûjtés alkalmazásával érintett személyek adatait és

az alkalmazás eredményét az eljárás megszüntetéséig vagy büntetõeljárás

lefolytatása esetén a büntethetõség elévüléséig, elítélés esetén a

büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alóli mentesítésig, illetõleg

legfeljebb 10 évig;

e) súlyos bûncselekmény esetén vagy, ha a bûncselekmény

1. nemzetközi bûnözéssel kapcsolatba hozható;

2. sorozatban vagy szervezett elkövetéssel, illetõleg fegyveres

elkövetéssel valósul meg, a bûncselekmény elkövetésével gyanúsított

személyek és kapcsolataik adatait, kriminalisztikai szempontból fontos

jellemzõit 10 évig vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban

meghatározott ideig;

f) nemzetközi kötelezettségvállalás alapján mindazon személyek,

cselekmények, kapcsolataik adatait, akikkel szemben nemzetközi bûnüldözési

intézkedéseket kell foganatosítani, a büntethetõség elévüléséig vagy a

nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;

g) az államhatár ellen irányuló szervezett bûnözésre utaló cselekményekben

vagy tényállásokban érintett személyek, kapcsolataik adatait és

kriminalisztikai szempontból fontos jellemzõit az érintett személyre

vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követõ 20 évig;

h) az egyes bûncselekmények nyomozása során a felderítés és a bizonyítás

kapcsán keletkezõ iratokban szereplõ személyekrõl, azok kapcsolatairól,

eljárási helyzetérõl, a hozzá fûzõdõ nyomozási adatokról az ügyben hozott

jogerõs ítéletig vagy a nyomozás megszüntetése esetén a bûncselekmény

büntethetõségének elévüléséig;

i) a titkos információgyûjtés adatait - ha büntetõeljárás nem indul - a

gyûjtés lezárását követõ legfeljebb 2 évig;

j) a titkos információgyûjtésben a Határõrséggel együttmûködõ személyek és

szervezetek adatait, az együttmûködés megszûnésétõl számított 5 évig;

k) az igazoltatás és a körözési ellenõrzés során a bûncselekmény és

szabálysértés megelõzése céljából rögzített adatokat az igazoltatás,

ellenõrzés idõpontjától számított 2 évig.

(2) A Határõrség a bûnüldözési és bûnmegelõzési feladatának ellátása érdekében

különleges adatot kizárólag az (1) bekezdés d)-j) pontjaiban felsoroltak

esetén kezelhet.

(3) A Határõrség bûnüldözési és bûnmegelõzési adatkezelõ szerve az (1)

bekezdés a)-g) pontjában meghatározott adatokról az érintett személynek nem

adhat felvilágosítást. Ez a rendelkezés nem korlátozza a büntetõeljárásban

résztvevõk jogait.

78. §

(1) A Határõrség bûnüldözési adatkezelési rendszerébe csak az országos

parancsnok által feljogosított személyek és a Határõrség mûködését ellenõrzõ

szerv tagja, a Belügyminisztériumnak a belügyminiszter által kijelölt

köztisztviselõje, továbbá - az állampolgári jogok országgyûlési biztosáról

szóló 1993. évi LIX. törvény mellékletének I., II. és IV. pontjában felsorolt

iratok és dokumentumok kivételével - az adatvédelmi biztos és a törvény által

feljogosított más szerv képviselõje tekinthet be, kérhet felvilágosítást,

értesítést vagy adatszolgáltatást.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - törvényben meghatározott feladataik

teljesítése érdekében - a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhetnek

a) a bíróság,

b) az ügyészség,

c) a rendõrség,

d) a nemzetbiztonsági szolgálatok,

e) a Külügyminisztérium,

f) a honvédelmi igazgatás illetékes szerve,

g) a Vám- és Pénzügyõrség,

h) a nyomozó hatóságok,

i) az APEH.

79. §

(1) A Határõrség által bûnüldözési célból gyûjtött és tárolt személyes

adatokat - ha törvény eltérõen nem rendelkezik - csak bûnüldözési célra lehet

felhasználni.

(2) A Határõrség a 75. § (2) bekezdésében meghatározott szervek által kezelt

személyes adatokhoz bûnüldözési, bûnmegelõzési feladatai ellátása céljából

hozzáférhet, az ilyen módon szerzett adatokat bûnüldözési célból továbbíthatja

a Belügyminisztérium illetékes szervéhez.

(3) A Határõrség jelen törvényben meghatározott bûnüldözési feladatai

teljesítése érdekében más adatkezelõ szervvel bûnüldözési adatkezelési

rendszereit összekapcsolhatja. Az összekapcsolást a konkrét bûnüldözési

feladat elvégzését követõen meg kell szüntetni, illetve az összekapcsolás

során szerzett adatállományt a nyomozás megszüntetésével, illetve a jogerõs

bírói ítéletet követõen azonnal törölni kell.

80. §

A belügyminiszter, az országos parancsnok, helyettesei, a határõr

igazgatóságok igazgatói és a bûncselekménnyel kapcsolatban a nyomozó szerv

vezetõje a közérdekû adatok nyilvánosságra hozatalát honvédelmi,

nemzetbiztonsági, bûnüldözési és bûnmegelõzési érdekbõl megtagadhatja.

81. §

(1) A Határõrség a bûnüldözési feladatainak ellátása érdekében - személy-,

gépjármû- és tárgykörözési munkája során, illetõleg nemzetközi

kötelezettségvállalás alapján - a polgárok személyi adatának és lakcímének

nyilvántartásában, valamint az egyéb igazgatási nyilvántartási rendszerekben a

cél megjelölésével jelzések elhelyezését rendelheti el.

(2) A jelzésben a határõrségi szerv az érintett feltartóztatását vagy

adatváltozás esetén az értesítés adását kérheti. Az adatkezelõ szerv a

Határõrség megkeresését köteles teljesíteni.

(3) A jelzés elhelyezésének elrendeléséért és megszüntetéséért, illetve a kért

intézkedésért a jelzés elhelyezését kérõ határõrségi szerv vezetõje tartozik

felelõsséggel.

(4) A jelzés elhelyezésérõl, annak okáról és a jelzés alapján tett

intézkedésrõl a Határõrség és a jelzést tartalmazó nyilvántartást kezelõ szerv

az érintettet nem tájékoztathatja.

(5) A Határõrség haladéktalanul köteles intézkedni a jelzés elhelyezésének

megszüntetésérõl, ha az arra okot adó körülmény megszûnt.

VIII. FEJEZET

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

82. §

(1) Az együttmûködõk részére nyújtott díjazás (Rtv. 66. §) esetén a személyi

jövedelemadó levonási és befizetési kötelezettséget az anyagi

ellenszolgáltatást nyújtó határõrségi szerv teljesíti.

(2) A Határõrség által az együttmûködõ magánszemélyek részére az (1) bekezdés

alapján kifizetett összegbõl a személyi jövedelemadóról szóló törvényben

meghatározott legmagasabb mértékû adót kell levonni és befizetni az

adóhatóságnak.

Felhatalmazó rendelkezések

83. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a határterülethez tartozó településeket;

b) az ideiglenes határátkelõhelyek megnyitásának szabályait;

c) a belügyminiszter Határõrséggel kapcsolatos irányítói jogkörét;

d) határátkelõhely területére nem határátlépés céljából történõ belépés és

az ott tartózkodás, távozás rendjét.

(2) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy az illetékes miniszterekkel

egyetértésben rendeletben állapítsa meg:

a) határterületen a vadászat, határvízen a közlekedés, a halászat és a

horgászat rendjét;

b) katonai alakulatok és szállítmányok államhatáron törtnõ átléptetésének

rendjét;

c) a határterületnek minõsülõ repülõtereket, kikötõket (kikötõhelyeket),

vasútállomásokat és pályaudvarokat;

d) a menetközbeni ellenõrzésre kijelölt vasútvonalakat, vízi utakat;

e) a nemzetközi forgalom számára ideiglenesen megnyitott repülõtéren

közlekedõ légi jármûvek határforgalmi ellenõrzésének szabályait.

(3) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a Határõrség szolgálati feladatainak és hatósági eljárásainak

ellátására vonatkozó részletes szabályokat;

b) a Határõrség határrendészeti szerveinek és nyomozó hatóságainak

illetékességi területét;

c) a Határõrség adatkezelésével kapcsolatos részletes szabályokat.

Módosuló jogszabályok

84. §

(1) A szabálysértésekrõl szóló 1968. I. törvény (a továbbiakban: Sztv.)

44. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Határõrség a külföldiek rendészetével, az útlevéllel és útiokmánnyal

kapcsolatos, a tiltott határátlépés, a határrendészeti, a határjel-hamisítás

és a határjel-rongálás szabálysértések elkövetése esetén jogosult az elkövetõ

és a tanúk meghallgatására, a helyszín megszemlélésére, a tárgyi bizonyítékok

beszerzésére, visszatartására, továbbá - a törvényben meghatározott feltételek

megléte esetén - az elkövetõk elõállítására."

(2) Az Sztv. 116/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendõrség,

valamint - közúti határátkelõhelyen - a Határõrség helyszíni bírságot szabhat

ki és a külön jogszabályban meghatározott közlekedés-igazgatási intézkedést is

megtehet."

(3) Az Sztv. 116/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendõrség,

valamint - közúti határátkelõhelyen - a Határõrség helyszíni bírságot szabhat

ki és a külön jogszabályban meghatározott közlekedés-igazgatási intézkedést is

megteheti."

85. §

(1) A büntetõ eljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.)

16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A deviza-bûncselekmény (Btk. 309. §), az adó-, társadalombiztosítási

csalás, ha azt adóra nézve követik el (Btk. 310. §), csempészet és

vámorgazdaság (Btk. 312. §), visszaélés csekkel (Btk. 313. §), valamint az

ezekkel a bûncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás

(Btk. 274. §), magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §) és bélyeghamisítás

(Btk. 307. §) nyomozását külön jogszabály rendelkezései szerint a vám- és

pénzügyõrség végzi."

(2) A Be. 16. §-a a következõ (4) és (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel

egyidejûleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (6)-ra változik:

"(4) A jogellenes belföldi tartózkodás (Btk. 214. §), a tiltott határátlépés

(Btk. 217. §), az embercsempészés (Btk. 218. §), a határjel-rongálás (Btk.

220. §) és útiokmány tekintetében elkövetett közokirat-hamisítás

(Btk. 274. §) alapos gyanúja esetén a Határõrség is nyomozóhatóságként jár el,

ha a bûncselekmény gyanúját a Határõrség észleli.

(5) Külön törvény rendelkezése alapján más államigazgatási szervek is

végezhetnek nyomozási cselekményeket."

Hatálybalépés

86. §

Ez a törvény a kihirdetése napját követõ hatodik hónap elsõ napján lép

hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti:

a) az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejû rendelet

9. §-a;

b) az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejû rendelet

módosításáról szóló 1990. évi LI. törvény;

c) a Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 98. §-a;

d) a Magyar Köztársaság államhatárának õrizetérõl szóló 40/1974. (XI. 1.)

MT rendelet és a végrehajtására kiadott 1/1975. (IV. 2.) BM rendelet;

e) a nyugati és déli határsáv megszüntetésérõl szóló 87/1989. (VII. 31.)

MT rendelet;

f) a menekültként való elismerésrõl szóló 101/1989. (IX. 28.) MT rendelet

3. § (3) bekezdésében a "... rendõrség, vagy a Határõrség szervei,

illetõleg ..." szövegrész.

I n d o k o l á s

a határõrizetrõl és a Magyar Köztársaság Határõrségérõl szóló

törvényjavaslathoz

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

l. A jelenlegi szabályozás elégtelensége

Az államhatárral, annak rendjével kapcsolatos társadalmi viszonyok törvényi

szabályozása kiemelkedõ jelentõséggel bír a belsõ jogrend és a nemzetközi

viszonyok szempontjából. Jelenleg azonban csupán alacsony szintû jogszabály

(minisztertanácsi rendelet) határozza meg az államhatárral, annak õrizetével,

rendjével és a határátlépéssel kapcsolatos társadalmi viszonyokat.

A Határõrség a korábbi elvárásoknak megfelelõen alapvetõen katonai

módszerekkel látta el feladatát, szigorú centralizáció és a titkosság magas

foka jellemezte tevékenységét. Legfontosabb feladata az ország illegális

elhagyásának megakadályozása volt, ami kiterjedt a többi volt szocialista

ország polgárai nyugatra szökésének megakadályozására is.

A hazánkban lezajlott társadalmi, politikai, gazdasági változások, az ezekkel

együttjáró jogszabály módosulások új típusú, döntõen rendészeti tevékenységet

ellátó, hatékony szervezet kialakítását igényelték. A rendszerváltozással

párhuzamosan megsokszorozódott a nyugat-európai országokba irányuló illegális

migráció, hazánk ennek tranzit-útvonalába esik. Ezt mutatja az is, hogy a

Határõrség a '80-as évek végéig évente 1500-2000 illegális határátlépõvel

foglalkozott. Ez a szám a '90-es években 25-30000-re növekedett.

Döntõen befolyásolta a Határõrség helyzetét, szervezete fejlesztésének irányát

a délszláv háború. Illúzióvá vált az a korábbi elképzelés, hogy a Határõrség

1995. év végére hivatásos és közalkalmazotti állománnyal rendvédelmi szervvé

alakul, teljesen feladva a katonai szervezetét.

A honvédelmi törvény megalkotása kapcsán módosított Alkotmány megerõsítette,

hogy a Határõrség a fegyveres erõk része marad, tehát katonai védelmi

feladatai is vannak. Az alkotmányos mûködés biztosítása érdekében felsorolta

rendészeti feladatait is.

Ugyanakkor - bár egyes rendészeti feladatok (idegenrendészet) törvényi

szabályozást kaptak - a Határõrség tevékenységét érintõ átfogó rendészeti

feladat- és hatásköri szabályozás továbbra is váratott magára, illetve

jelenleg is alacsonyabb szinten, szétszórtan lelhetõ csak fel.

A nemzetközi szerzõdésekbõl fakadó követelmények, az európai integrációhoz

történõ csatlakozás perspektívája, továbbá a demokratikus jogállam mûködésének

elvei mind azt diktálják, hogy törvényi szinten, átfogó módon valósuljon meg

a Határõrség tevékenységével kapcsolatos leglényegesebb kérdések szabályozása.

Ezáltal megvalósul az EU jogszabályaihoz való közeledés, illetõleg azokkal

megteremthetõ az összhang.

Ezen túl Magyarország, amint technikailag lehetséges, csatlakozni kíván a

Schengeni Egyezményhez is. Hazánk szorgalmazza az egyezmény-rendszerrel való

együttmûködés intézményes kereteinek mielõbbi kialakítását, s a gyakorlati

kooperáció megkezdését, már Magyarország Európai Uniós tagságát megelõzõen is.

A csatlakozáshoz szükséges technikai és egyéb feltételek megteremtése

érdekében már több éve folyik a határforgalom-ellenõrzési rendszer

átalakítása, amely kiterjed a határellenõrzés valamennyi folyamatára, a

személyi és technikai feltételeknek az adott gazdasági lehetõségek határai

közötti biztosítására, a feladatok eredményesebb végrehajtását szolgáló hazai

és nemzetközi együttmûködés kiszélesítésére.

A határellenõrzési rendszer átalakításának iránya, amely a vonatkozó EU-normák

figyelembevételével történik, gyakorlatilag alapjaiban megfelel a Schengeni

Egyezmény-rendszer elvárásának is.

Magyarország erõfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a Schengeni

Egyezményhez való csatlakozás szervezeti, intézményi, jogharmonizációs

feltételeinek biztosítása a teljes jogú tagság elérésének idõpontjában

megfelelõ szintû legyen.

2. A Határõrség feladata, hatásköre

A törvényjavaslat szerint - igazodva a Határõrségnek az Alkotmányban

meghatározott kettõs jogállásához - a Határõrség továbbra is katonai védelmi

és határrendészeti feladatokat hajt végre.

E kettõs funkciójának megfelelõen tartalmazza a javaslat a Határõrség katonai

védelmi, valamint a rendészeti feladatait, a hozzájuk kapcsolódó hatásköri és

illetékességi szabályokat, részletesen felsorolja a Határõrség intézkedési

jogkörét, a kényszerintézkedéseket, illetve alkalmazásuk feltételeit.

A törvény közérthetõ módon fogalmazza meg az államhatárral kapcsolatos

szabályokat, a demokratikus jogállam Határõrségének mûködési feltételeit és

rendjét, biztosítani kívánja a határrendészeti igazgatási tevékenység

törvényességi feltételeit.

A Határõrségnek, mint a fegyveres erõk részének a feladatait a honvédelemrõl

szóló törvény részletesen felsorolja, a javaslat pedig nevesíti a katonai

védelem ellátásából adódó konkrét feladatokat, intézkedési jogköröket, a más

szervekkel történõ együttmûködésbõl adódó tennivalókat.

A Határõrség rendészeti hatáskörében végzi az államhatár jogellenes

átlépésének megakadályozását, az államhatáron áthaladó személyek, jármûvek,

szállítmányok ellenõrzését, az államhatár rendjének fenntartását. A javaslat

ebben a körben garanciákat kíván teremteni az emberi jogok maradéktalan

érvényesülésére, az élet- és vagyonbiztonság megóvására, az államhatárral

kapcsolatos bûncselekmények és szabálysértések megelõzésére, felderítésére.

3. A Határõrség szervezete, irányítása és vezetése

A javaslat - tekintettel arra, hogy "kétharmados" törvényrõl van szó - a

Határõrség szervezeti felépítésének csak a központi, területi és helyi

szerveit határozza meg. A kettõs jogállásból és a folyamatosan változó

körülmények miatt felhatalmazást ad a javaslat arra, hogy a késõbbiekben az

alapstruktúrát nem érintõ, itt nem nevesített határõr szervezet is

létrehozható legyen. Ezen szervezetek jogállását az alapító okirat határozza

meg. A javaslat szerint a Határõrség központi és területi szervei jogi

személyek.

A fegyveres erõk irányításával foglalkozó alkotmánybírósági határozatra is

tekintettel világosan el kell különíteni a Határõrség irányításának és

vezetésének rendjét.

A javaslat szerint a belügyminiszter irányítási jogkörét elsõsorban a

jogalkotás és az állami irányítás egyéb eszközei révén gyakorolja, egyedi

utasítást csak az országos parancsnok útján adhat. Az irányítási jogkör

átfogja az államigazgatási, a költségvetési, illetve a szervezetirányítási

jogosítványokat.

A Határõrséget a javaslat szerint a belügyminiszteri irányítás keretei között

az országos parancsnok önálló felelõsséggel vezeti. Jogköre átfogja a

szervezet valamennyi rendeltetésszerû tevékenységét, ezért a javaslat kimerítõ

részletességgel sorolja fel irányítási és vezetési jogköreinek tartalmát.

4. A Határõrség személyi állománya

Az elmúlt évek védelmi és határrendészeti szempontból kedvezõtlen

tapasztalatai (a térség stabilitásának hiánya, az illegális migráció tömeges

jelentkezése) alapján, a hatékony feladatvégrehajtás érdekében a javaslat

arra az álláspontra helyezkedik, hogy a jelenlegi idõszakban még szükség van a

hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítõ sorállomány alkalmazására.

A javaslat ugyanakkor tételesen rögzíti azokat a feladatokat, melyeket a

sorállomány végrehajthat, kimondja továbbá, hogy ez az állománykategória

hatósági ügydöntõ feladatot nem láthat el.

A rendkívül megnövekedett rendészeti feladatok a hivatásos és a sorállomány

mellett szükségessé teszik a polgári - köztisztviselõkbõl és

közalkalmazottakból álló - állomány alkalmazását.

A korszerû és igen költséges fegyverzetek és más technikai eszközök,

berendezések kezelése olyan magas szintû szakmai követelményeket támaszt,

amely elengedhetetlenné teszi ezen a területen a jövõben a szerzõdéses és

hivatásos határõrök alkalmazását.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

I. FEJEZET

A HATÁRÕRIZET ALAPJAI

1. §-hoz

A törvény által szabályozni kívánt célt foglalja össze.

2. §-hoz

A Javaslat az Alkotmánynak megfelelõen fogalmazza meg a Határõrség jogállását

és kettõs - katonai és rendészeti - rendeltetését.

A Magyar Köztársaság államhatára

3. §-hoz

A törvényjavaslat deklarálja az államhatárnak a nemzetközi jogban általánosan

elfogadott fogalmát. A védett jogtárgy jelentõségének megfelelõen kimondja,

hogy a Magyar Köztársaság államhatárát csak az országgyûlés által megkötött

nemzetközi szerzõdés alapján lehet megváltoztatni. Meghatározza, hogy a

határvonalat a terepen határjelek jelölik, rendelkezik ezek karbantartásának

és a rájuk vonatkozó földmérési adatok nyilvántartásának rendjérõl.

Értelmezõ rendelkezések

4. §-hoz

A törvényjavaslat számos speciális, a köznapi életben ritkán használt

kifejezést tartalmaz. A törvény közérthetõsége végett indokolt ezen - a

nemzetközi jogban, illetve más államok határrendészeti szerveinél is

általánosan elfogadott - szakkifejezések definiálása.

A határõrizet fenntartását biztosító szabályok

5-12. §-hoz

A Magyar Köztársaságnak fontos érdekei fûzõdnek ahhoz, hogy államhatára

mentén kiegyensúlyozott, feszültségmentes viszonyok uralkodjanak. A szomszédos

országok közötti rendezett viszonyok egyik kiemelkedõ jelentõségû összetevõjét

az államhatár rendje képezi, amelyet nemzetközi szerzõdések és belsõ

jogszabályok határoznak meg. A Javaslat kimondja: az államhatár rendjére

vonatkozó szabályokat mindenki köteles megtartani.

A határrend megtartásának elengedhetetlen feltétele, hogy az államhatár

láthatósága biztosított legyen. Erre szolgálnak a határjelek és a

határnyiladék, amelyben nemzetközi szerzõdésben meghatározottakon kívül

mûtárgy nem létesíthetõ.

Rendelkezik a határmenti ingatlan tulajdonosát, bérlõjét vagy használóját

terhelõ - az államhatár õrizetét, illetõleg nemzetközi szerzõdésben

meghatározott állami feladatok végrehajtását biztosító - tûrési

kötelezettségrõl. Ugyanakkor meghatározza az okozott kár megtérítésének

szabályait.

Figyelemmel a szomszédos országokkal kötött kétoldalú nemzetközi

szerzõdésekre, a Javaslat meghatározott határmenti vagy az államhatárt érintõ

munkálatok végzését, építmények, mûtárgyak létesítését, karbantartását vagy

megszüntetését nemzetközi megállapodáshoz köti.

Az államhatár rendjének biztosítását szolgálja a határvonaltól számított száz

méteren belüli területsávban a bányamûvelés, kutatás, mérés, vízügyi és

építési munkálatok határõrségi szakhatósági hozzájáruláshoz kötése, mert

azoknak közvetlen ráhatásai lehetnek a szomszédos állam területére. Kivétel ez

alól, ha a beavatkozást közveszély elhárítása, elemi csapás vagy egyéb

katasztrófa következményeinek felszámolása indokolja. Ez esetben is szükséges

azonban, hogy a Határõrség utólag tudomást szerezzen a tevékenységrõl.

Amennyiben a munkák végzésekor az államhatár határátkelõhelyen kívüli átlépése

is szükséges, a Határõrség a Vám- és Pénzügyõrséggel együttesen intézkedik

annak végrehajtására. Az ilyen átléptetések a Határõrség és a Vám- és

Pénzügyõrség rendes mûködéséhez tervezetteken túli költségkihatással járnak,

indokolt azoknak a kérelmezõre való áthárítása.

A 9. § rendelkezik az államhatáron átkóborolt háziállatok elhelyezésérõl,

tartásáról akként, hogy az a jelenlegi helyzetnek megfelelõen a települési

önkormányzat jegyzõjének feladata. A korábbi rendelkezések hatályon kívül

helyezése folytán ugyanis e feladat szabályozatlan maradna.

Az államhatár rendje szerves részeként határozza meg a javaslat az átmenõ

forgalomnak és a határközeli vadászatnak a legfontosabb keretszabályait.

A törvényjavaslat a peage forgalom szabályait nemzetközi szerzõdés

hatáskörébe utalja.

A határközeli vadászat bejelentéshez kötése egyrészt az államhatáron való

átlövés, meghatározott körülmények között (délszláv helyzet) a félreértések,

nemzetközi bonyodalmak megelõzését, másrészt a szolgálatot teljesítõ határõr

járõrök életének és testi épségének védelmét szolgálja.

Ugyanezen okból indokolt a határtól számított tíz kilométeren belül a lõtér

létesítésének a Határõrség szakhatósági hozzájárulásához és az ott tartott

lövészet idõpontjának bejelentéséhez kötése. A légi jármûvel végzett

növényvédelem elõzetes bejelentéshez kötésének célja egyrészt a légtérsértések

megelõzése, másrészt a másik állam területén a mezõgazdasági kultúrákban a

károkozás megakadályozása.

Az államhatár átlépésének feltételei

13-14. §- hoz

Az utazás szabadságának alapvetõ emberi jogként történt elismerése, az

idegenforgalom és a kereskedelmi szállítási tevékenység bõvülése az államhatár

átlépésének, a határforgalom ellenõrzésének törvényi szintû szabályozását

igényli. A javaslat meghatározza, hogy az államhatárt milyen feltételek

mellett és hol lehet átlépni azzal, hogy nemzetközi szerzõdés, jogszabály vagy

viszonosság alapján ettõl el lehet térni.

A megfelelõ feltételek megléte esetén lehetõvé teszi autóbuszon, vonaton vagy

hajón a határforgalom menetközbeni ellenõrzését, ami a jármûvek határon való

állásidejének csökkentése szempontjából bír jelentõséggel.

A Határõrség a Vám- és Pénzügyõrséggel együttesen engedélyezi ideiglenes

határátkelõhely mûködését, illetve határterületen vagy határátkelõhelyen

kívüli határátlépést. A határterületen kívüli belépésre légi úton kerülhet

sor, amikor az ország mélységében landol a légi jármû.

A 14. § (2) bekezdése a vámszervek jogosultságait nem korlátozza, csak

technikai lehetõséget biztosít a nem menetrend szerint közlekedõ jármûvek

kérésre történõ ellenõrzésére. A vámszerv a feladatait a Határõrséggel azonos

helyen és idõben, de attól eltérõen is végrehajthatja.

15. §-hoz

E rendelkezés egyértelmûvé teszi, hogy a határátkelõhely rendjének

fenntartásáért felelõs Határõrség engedélye nélkül - nem határátlépési

célzattal - a határátkelõhely területére belépni nem lehet, illetve a

határforgalmat egyéb tevékenység ott nem akadályozhatja. A tevékenység rendjét

kormányrendeletben kell szabályozni.

16-17. §-hoz

Rögzíti a Javaslat az utas és a fuvarozó kötelezettségeit a határátlépéskor,

valamint a határátkelõhelyekre való be- és kilépés kereteit.

A magántulajdoni viszonyok kiteljesedése, a magánvállalkozások számának

növekedése már most is produkált olyan helyzetet, hogy a nem közúti

határátkelõhely nem állami tulajdonban van. Ilyenkor a tulajdonosnak, bérlõnek

vagy kezelõnek elõ kell írni a határforgalom ellenõrzés feltételei

biztosításának kötelezettségét. A vasúti-, vízi- és légiközlekedésben

különjárat indításánál, továbbá a nemzetközi forgalomban közlekedõ jármûvek

menetrendjének megállapításánál figyelemmel kell lenni a határforgalom

ellenõrzésének idõ- és személyzeti igényeire, ezért szükséges a Határõrség és

a Vám- és Pénzügyõrség véleményének figyelembevétele.

Ennek oka, hogy a vasúti, légi és vízi forgalomban közlekedõ nemzetközi

jármûvek és azok utasainak ellenõrzését a Határõrség, valamint a Vám- és

Pénzügyõrség a jármûvek indulását megelõzõen, a jármû megérkezését követõen,

illetve az államhatáron való tartózkodás ideje alatt hajtja végre. Az

ellenõrzés idõtartama alapvetõen függ az utasok létszámától, a jármû

tartózkodási idejétõl, illetve attól, hogy mennyi utassal szemben kell

valamilyen eljárást foganatosítani.

A menetrendben jelenleg biztosított állásidõk számos esetben nem bizonyulnak

elegendõnek az ellenõrzési feladatok végrehajtásához, ebbõl adódóan a

tartózkodási idõ túllépését ilyen esetekben az ellenõrzõ hatóságok hibájának

róják fel.

Amennyiben a menetrend összeállítása során a hatóságoknak nem lesz lehetõségük

arra, hogy a tartózkodási idõk megállapításakor érdekeiket érvényesíthessék,

azt érdemben befolyásolhassák, ellentmondás alakulhat ki az ellenõrzési idõ és

az ellenõrzésre vezényelhetõ létszám között. A Határõség, valamint a Vám- és

Pénzügyõrség véleményének figyelmen kívül hagyása oda vezetne, hogy a

közlekedési vállalatok továbbra is kizárólag saját érdekeiket szem elõtt

tartva, egyoldalúan határozzák meg a tartózkodási idõket, az újonnan

forgalomba helyezendõ jármûvek tartózkodási számát.

A felvetett egyeztetési jogosultság - az egyetértési jogosultság helyett - a

mindenkori elõírt ellenõrzési technológia, a technikai felszereltség állapota,

az ellenõrzést végrehajtók számának kötött volta miatt nem biztosítja a

kötelezõ ellenõrzési rend érvényesítésének lehetõségét.

A légijármûvek számára az államhatár átlépésének szabályait nemzetközi

szerzõdés és jogszabály rögzíti, így a törvényjavaslat csupán hivatkozik erre.

Fontos biztonsági érdeke a Magyar Köztársaságnak, hogy - a nemzetközi

forgalomban közlekedõ - a területére leszálló, vagy onnan felszálló polgári és

katonai légi jármûvek, illetõleg a rajtuk utazók ellenõrzése biztosított

legyen. Vonatkozik ez arra az esetre is, ha a le-, illetõleg felszállás

határterületen kívül történik. A határterületen kívüli le- és felszállás

engedélyhez kötését az ellenõrzés lehetõségének megteremtése indokolja,

csakúgy, mint a kényszerleszállás esetén az értesítési kötelezettséget.

Az államhatár átlépésének kivételes szabályai

18. §-hoz

A Javaslat e §-a az ellenõrzési kötelezettségek alóli mentességek eseteit

sorolja föl. Ebbe a csoportba tartoznak azok az esetek, amikor az átutazó

quasi nem lép magyar felségterületre: az engedéllyel munkavégzés céljából

határátkelõhelyeken kívüli átlépéseknél, a peage forgalomban közlekedõknél, a

menekülteknél vagy ideiglenes védelmet kérõknél, illetve elemi csapás stb.

esetén a mentésben résztvevõknél és a menekülõ lakosságnál.

Határátkelõhely megnyitása, megszüntetése, mûködésének szüneteltetése, a

határforgalom korlátozása

19-20. §-hoz

A jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint (40/1974. (XI.1.) MT. r.)

határátkelõhely megnyitására, megszüntetésére vagy mûködésének

szüneteltetésére, továbbá a forgalom jellegének megváltoztatására nemzetközi

szerzõdés alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és más érdekelt

miniszterekkel egyetértésben jogosult. A tervezet a vámtörvénnyel összhangban

ezt a jogosultságot a Kormány hatáskörébe utalja, mivel nemzetközi szerzõdés

kötésére a kormány jogosult. Ezt a megoldást veszi át a Javaslat is azzal,

hogy a különbözõ humán- vagy állat- (növény) betegségek, járványok

továbbterjedésének megakadályozása végett bevezetésre kerülõ korlátozások

elrendelésére is a belügyminisztert - természetesen az érintett miniszterekkel

egyetértésben - hatalmazza fel.

Rendelkezik a Javaslat a teljes és részleges határzár elrendelésének

jogosultságáról is, amelyekre rendkívüli körülmények között kerülhet sor.

Elrendelésérõl az Országgyûlés illetékes bizottságát tájékoztatni kell.

II. FEJEZET

A HATÁRÕRSÉG FELADATAIRA ÉS IRÁNYÍTÁSÁRA

VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

Az államhatár védelme

21. §-hoz

A honvédelemrõl szóló 1994. évi CX. törvénnyel összefüggésben módosított

Alkotmány 40/A. § (1) bekezdése a Határõrség részére a feladatokat figyelembe

véve kettõs funkciót határoz meg.

A Javaslat 21. §-a ugyancsak az Alkotmány 40/A. § (1) bekezdésén alapul: a

Határõrségnek, mint a fegyveres erõk részének feladata a haza katonai védelme.

Erre háború, vagy más fegyveres konfliktus esetén kerülhet sor, míg békeidõben

az e védelmi feladat ellátására való felkészülést kell végrehajtani.

Figyelemmel arra, hogy a honvédelmi törvény és a kapcsolódó jogszabályok a

haza katonai védelmével összefüggõ feladatokat a Magyar Honvédség feladataival

összhangban a Határõrség számára is meghatározzák, ezeket a törvényjavaslat

nevesíti.

A Határõrség számára a javaslat 21. §-ának (5) bekezdésében nevesítetten

szerepelteti azokat a kiemelt feladatokat, amelyeket közveszély, illetõleg a

polgári védelemrõl szóló törvény által meghatározott veszélyhelyzetben

végeznie kell. Ebben a megfogalmazásban a közveszély alatt a Btk. 259. §-a

szerinti közveszély okozás bûntette törvényi tényállása szerinti helyzetet

kell érteni.

A Határõrség bûnmegelõzési feladatai,

rendészeti tevékenysége

22. §-hoz

A 22. § (1) bekezdése rögzíti a Határõrség bûnüldözési feladatait. A Javaslat

22. § (2) bekezdése a Határõrség békeidõszaki alapvetõ feladatáról, az

államhatár rendjének védelmérõl szól. Ebbõl adódó rendészeti tevékenysége napi

feladat, ezért a Javaslat azokat taglalja és részletezi. E § tulajdonképpen az

Alkotmányban meghatározott feladatok kibontása.

A 22. § (2) bekezdésének b) pontja szerint a szállítmányok ellenõrzését a

Határõrség más hatóságokkal együttmûködve végzi. Ez a rendelkezés nem érinti a

vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C.

törvényben a vámszervek kizárólagos határkörébe utalt vámellenõrzést. A

Határõrség csak a szállítmányok határõrizeti szempontból való ellenõrzését

végezheti, együttmûködési kötelezettség mellett.

A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról

szóló 1993. évi LXXXVI. törvény számos feladatot és hozzá kapcsolódó hatáskört

biztosít a Határõrség számára.

Az államhatárral és a Határõrség tevékenységével összefüggõen számos

nemzetközi szerzõdésünk van, amelyek végrehajtása a Határõrség feladata.

Ezeket a 22. § d) pontja rögzíti.

Az államhatár felmérését és megjelölését, a határjelek felújítását a hatályos

jogi szabályozás [12/1969. (III.11.) Korm. rendelet és a végrehajtására

kiadott 4/1980. (I.25) MÉM rendelet] a Földmûvelésügyi Minisztérium

alárendeltségében mûködõ Földmérési és Távérzékelési Intézet hatáskörébe

utalja. Tekintettel azonban arra, hogy az államhatárral kapcsolatos nemzetközi

szerzõdéseket kihirdetõ jogszabályok kivétel nélkül a belügyminisztert bízzák

meg a végrehajtásról való gondoskodással, célszerû e tevékenység irányítását a

Határõrség, felügyeletét pedig a belügyminiszter kompetenciájába utalni.

A határesemények kivizsgálására és rendezésére viszonylatonként különbözõ

elnevezésû szervek (határmegbízottak, vegyesbizottságok) mûködnek.

Tevékenységük irányítása és felügyelete szintén határõrségi feladat.

Az elõzõekben már említett határnyiladék tisztításáról a 40/1974. (XI.1.) Mt.

rendelet 6. § (2) bekezdése szerint "az illetékes helyi tanács végrehajtó

bizottsága gondoskodik." E jogszabály megjelenése elõtt e feladatot a

Határõrség végezte. Az elmúlt több mint húsz év tapasztalatai azt igazolták,

hogy téves döntés volt e munkák végzését az önkormányzatok feladataivá tenni.

Igazán sohasem érezték magukénak; számos mulasztás, probléma merült fel ez

ügyben. A javaslat e feladatot - amely szorosan összefügg az államhatárral, a

Határõrség alaptevékenységével - ismét a Határõrséghez telepíti, természetesen

költségvetési fedezet átcsoportosításával együtt.

A Határõrség azon túl, hogy õrzi saját objektumait, végzi a belügyminiszter

által kijelölt egyéb épületek és létesítmények õrzését is.

A Javaslat 22. § f) pontja már összefügg bizonyos értelemben a katonai

feladattal, mert fegyveres fellépést feltételez, de nem az ország

szuverenitása, területi épsége ellen idegen hatalom által indított támadásról

van szó, hanem bûncselekmény elkövetése vagy provokatív céllal történõ

fegyveres betörésrõl, terrorcselekményrõl, amely az államhatár rendjét

közvetlenül veszélyezteti. A délszláv térségben a polgárháború során ilyenre

már volt példa. Ehhez hasonlóan meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a

menekültügyi veszély esetén is.

Az államhatárral összefüggésben elkövetett - a Javaslatban felsorolt -

bûncselekmények üldözése, a közbiztonságot veszélyeztetõ cselekmények

megelõzése, megszüntetése fontos társadalmi érdek, ezért nyomozati hatáskör

biztosítása szükséges a Határõrség számára, ha a bûncselekmény alapos

gyanúját határõrségi intézkedés során állapították meg. Jogszabályban

meghatározott közigazgatási eljárásokban való közremûködés, engedélyek

kiadása, kötelezettségek megállapítása az államhatár rendjének fenntartását

szolgálja.

A Határõrségnek az Alkotmányban is említett rendészeti feladatai ellátásához,

az államhatárral kapcsolatos bûncselekmények felderítéséhez - különös

tekintettel az ember-, fegyver-, lõszer-, robbanóanyag, kábítószer-

csempészetre - meghatározott információkra, jelzésekre van szüksége. Az

említett bûncselekmények elkövetõi szigorúan rejtett eszközökkel és

módszerekkel tevékenykednek, az ellenük való küzdelem is csak hasonló

módszerekkel lehet eredményes.

A Határõrség szervezete

23. §-hoz

A Javaslat megnevezi a Határõrség szervezeti egységeit és kimondja, hogy ettõl

eltérõ elnevezésû határõr szerv is létrehozható, melynek jogállását az alapító

határozza meg. Amennyiben az új szervezetet hatósági jogkörrel kívánja

felruházni, akkor a hatályos szabályok szerint ezt csak jogszabályban teheti

meg.

A javaslat kimondja, hogy a Határõrség központi és területi szervei jogi

személyek.

A Határõrség irányítása

24-25. §-hoz

A Kormány a belügyminiszter útján irányítja a Határõrséget, a

belügyminiszternek nemzetközi szerzõdés és belsõ jogszabály elõkészítõ

feladatai vannak, rendeletet és normatív rendelkezést adhat ki. Felügyeli és

ellenõrzi a Határõrség tevékenységét.

Nemzetközi kapcsolatot tart fenn, összehangolja a honvédelmi miniszterrel a

sorállománnyal kapcsolatos kérdéseket, a haditechnikai eszközök, anyagok

gyártását, beszerzését, elvégzi a Határõrségnél a fegyverzeti, a felszerelési

és a kényszerítõ eszközök, valamint az egyenruházat rendszeresítését.

Irányítói jogkörében - meghatározott korlátok között - utasítást adhat ki,

gyakorolja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat,

meghatározza a Határõrség szervezeti kereteit és állománytábláját. Ez utóbbi

fölött a költségvetés útján az Országgyûlés meghatározó kontrollt gyakorol.

Kormánydöntés alapján intézkedik a Határõrség magasabb harckészültségbe

helyezésére, mozgósítására. A Határõrség mûködtetése során meghatározza a

szervezési és személyügyi hatásköröket, kijelöli az õrzendõ objektumokat,

rendszeresíti a fegyverzetet és a kényszerítõ eszközöket. Jóváhagyja a válság-

, a konfliktushelyzet és a menekültügyi veszély kezelésére vonatkozó terveket.

A Kormány felhatalmazása alapján intézkedik a határõr erõk átcsoportosítására.

Nagyon fontos törvényességi garancia, hogy a belügyminiszter egyedi ügyekben

az ügy érdemére nézve nem adhat utasítást.

A belügyminiszter felügyeleti jogkörében felelõs a Határõrség törvényes

mûködéséért.

Az országos parancsnok

26-27. §-hoz

Kimondja, hogy az országos parancsnok a teljes személyi állomány szolgálati

elöljárója, gyakorolja mindazokat a jogköröket, amelyek e szervezet törvényes

mûködéséhez szükségesek és viseli az ezekkel járó felelõsséget. Vezetési

jogosítványainak egyetlen korlátja, hogy egyedi ügyekben - amennyiben a

hatáskör nem hozzá van telepítve - az ügy érdemére nézve utasítást nem adhat.

Részt vesz a védelmi terv kidolgozásában és a Határõrségre vonatkozó részét

elõterjeszti a belügyminiszternek. Javaslatot tesz jogszabályalkotásra,

elõterjeszti és válság-, a konfliktushelyzet és a menekültügyi veszély

kezelésére vonatkozó terveket. Szabályozza a Határõrség magasabb

harckészültségbe helyezésének és mozgósításának rendjét. Megteszi a szükséges

intézkedéseket a Határõrség folyamatos mûködésének békekörülmények közötti

biztosítására, illetõleg tervezi és szükség esetén gondoskodik a minõsített

idõszaki feladatok határõrségi végrehajtásáról.

III. FEJEZET

A HATÁRÕRSÉG SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA

28-29. §-hoz

A 2046/1989. sz. MT határozat egy tisztán hivatásos határrendészeti szervezet

létrehozását tûzte célul, amit azonban több ok miatt csak hosszabb távon lehet

megvalósítani. Egy ideig számolni kell még a sorállomány alkalmazásának

szükségességével, még akkor is, ha távlatilag a Határõrség tisztán a hivatásos

állománnyal történõ szolgálatellátást tartaná ideálisnak. A sorkatonai

szolgálat idõtartamának csökkentése, a bonyolultabb technikai eszközök

kezelésére történõ kiképzés idõigényessége azt eredményezi, hogy a sorkatonák

csak szolgálati idejük utolsó szakaszában, rövid ideig képesek ezek hatékony

alkalmazására. E drága eszközök megóvása, a mindig harckész állomány

biztosítása érdekében merült fel a szerzõdéses határõrök alkalmazásának

igénye. Alkalmazási területük a számítástechnika kiszolgálásánál, a

határvadász századoknál alkalmazott bonyolultabb technika (páncélozott

harcjármûvek, a páncéltörõ eszközök) kezelésénél kívánatos.

A Határõrség középtávú fejlesztésére kidolgozott elgondolás már a tisztán

hivatásos állományra történõ átállás feltételeit is tartalmazza.

A határõr állomány kiegészítése

30-36. §-hoz

A javaslat kimondja, hogy a határõr önkéntes jelentkezés vagy hadkötelezettség

alapján teljesít szolgálatot. Részletezi a szolgálati viszony keletkezését,

megszûnését, említést tesz a hallgatói jogviszonyról is.

A javaslat lehetõvé teszi a sorállomány alkalmazását is, de a német minta

szerint ez csak lehetõség egy olyan helyzetben, amikor a hivatásos állomány

nem elegendõ.

A szolgálatra való alkalmasság vizsgálatának lehetõségét a határõrrel szemben

támasztott magasabb követelmények indokolják.

Az állománykategóriák közötti átminõsítésre szolgálati érdekbõl; a Határõrség

szervezetének a változó feladatokhoz való alakítása miatt kerülhet sor.

Törvényességi garanciaként korlátozza a javaslat, hogy a sor- és tartalékos

állomány milyen feladatot láthat el. Ezek nélkülözhetetlenek a Határõrség

rendeltetésszerû mûködéséhez. Pontosan meghatározza, hogy ezen

állománykategória határterületen kívül milyen feladatok végrehajtására

alkalmazható, kizárva ebbõl mindennemû, az Alkotmányban nem nevesített

feladatot, belsõ rendfenntartó funkciót. Tételesen felsorolja a javaslat a

határõr alegységek kötelékben történõ alkalmazásának lehetséges eseteit.

IV. FEJEZET

A HATÁRÕRSÉG EGYÜTTMÛKÖDÉSE

37-39. §-hoz

A törvényjavaslat keretjelleggel szabályozza a Határõrség együttmûködését,

amelynek más jogszabályok és rendelkezések, valamint együttmûködési

megállapodások adják meg a tartalmát. A Magyar Honvédséggel való együttmûködés

kereteit a Hvt., részleteit a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter

együttes rendeletei és utasításai, a Magyar Honvédség parancsnokának és a

Határõrség országos parancsnokának együttmûködési megállapodása és együttes

intézkedései, a vezérkari fõnök és az országos parancsnok helyettesei, a

Hadmûveleti Fõcsoportfõnökség és a Határõrség Országos Parancsnokság illetékes

fõosztályai közötti napi együttmûködés fejezi ki.

A Rendõrséggel, a Vám- és Pénzügyõrséggel, a menekültügyi, a nemzetbiztonsági

feladatokat ellátó és más állami szervekkel való együttmûködést az e szervek

közötti hatásköri szabályokat rendezõ jogszabályok, közös intézkedések és

együttmûködési megállapodások rögzítik.

A Határõrség minden szomszédos országgal nemzetközi szerzõdésen alapuló, több

területre kiterjedõ (határrend, határõrizet, határforgalom ellenõrzés,

határmegjelölés, karbantartás stb.) széleskörû nemzetközi kapcsolatokkal

rendelkezik.

A demokratikus jogállami mûködés fontos garanciája, hogy a területi és helyi

szervek létesítéséhez, határátkelõhely nyitásához, megszüntetéséhez, illetve

azon a forgalom jellegének megváltoztatásához vagy szüneteltetéséhez

elõzetesen ki kell kérni az érintett települési önkormányzat képviselõ

testületének véleményét. A helyi érdekek érvényesítésének fontos eleme, hogy

az ott élõknek legyen beleszólásuk sorsuk alakításába.

Rendkívül fontos rendelkezése a Javaslatnak a Határõrség területi szerve

vezetõjének évenkénti, valamint a meghatározott rendkívüli eseményekrõl való

soron kívüli tájékoztatási kötelezettsége. Mindezek a határterületen élõ

lakosság élet- és vagyonbiztonságát szolgálják, az ott élõknek a közrendrõl

és a közbiztonságról alkotott véleményét befolyásolják. Ezen túl az

államhatárral kapcsolatos események és jogsértõ cselekmények jelentõs hatást

gyakorolnak a közbiztonságra, a közrendre, a közlekedési, illetõleg a

munkakörülményekre, ezért a Javaslatban felsorolt szerveket mindenképpen

szükséges tájékoztatni.

A Javaslat a Határõrség helyi szervének vezetõje számára felkérésre

lehetõséget biztosít, hogy tájékoztatást adjon tevékenységérõl a helyi

önkormányzat képviselõ testületének.

Az együttmûködés kölcsönösségét biztosítja a Javaslat akkor, amikor az egyes

szervek vezetõi részérõl is tájékoztatási kötelezettséget fogalmaz meg a

feladatkörükben tudomásukra jutott, a Határõrség tevékenységét érintõ

tényekrõl és körülményekrõl.

V. FEJEZET

A HATÁRÕRSÉG RENDÉSZETI HATÁSKÖRE, ILLETÉKESSÉGE,

HATÓSÁGI FÓRUMRENDSZERE

40-41. §-hoz

A Javaslat a Határõrségnek az Alkotmányban és az e törvényben meghatározott

feladatai eredményes teljesítéséhez szükséges rendészeti hatásköröket és

hatósági jogköröket tartalmazza.

Az államhatár rendjének védelme érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy a

Határõrség a határterületen, de különösen az államhatár mentén korlátozásokat

vezethessen be, illetve tartson fenn. Szakhatósági jogköre kiterjedjen arra,

hogy hozzájárulását adja vagy kifogást emeljen határközeli mûszaki

berendezések, építmények létesítése kapcsán.

Azok a feladatok, amelyek eredményes végrehajtása érdekében korlátozásokat

vezethet be a Határõrség, egyrészt pontosan megfogalmazásra kerültek a

törvényben, másrészt a bejelentési és tájékoztatási kötelezettség is megfelelõ

garanciát jelent, hogy a Határõrség csak a szükséges esetekben és a megfelelõ

mértékben éljen a számára biztosított lehetõségekkel.

A határutakon való közlekedés korlátozása vagy tilalma hasonló érvekkel

indokolható.

Az illegális migráció megakadályozása, az államhatárnak a törvényjavaslat

elején deklarált sérthetetlensége érdekében a Határõrség részérõl szükséges és

elengedhetetlen mûtárgyakat, mûszaki berendezéseket és technikai eszközöket

telepíteni az államhatár mentén, a határterületen.

Szakhatósági hatáskör

42. §-hoz

A Határõrség határterületi jogosultságai a Magyar Köztársaság érdekeit

szolgálják, olyan állampolgári jogokat korlátozó lehetõségek, amelyeket minden

szuverén állam biztosít a függetlensége, területi épsége védelme érdekében.

Ezek közé tartoznak mindazok az ellenõrzési és szakhatósági jogok, amelyet e

törvény tartalmaz.

Eljárás bûncselekmény és szabálysértés gyanúja esetén

43-45. §-hoz

A Határõrség a közrend és közbiztonság stabilitásához az államhatáron átható

bûnözés felderítésével, megelõzésével és megszakításával tud hozzájárulni.

Alkotmányos feladatai teljesítése érdekében feltétlenül indokolt - a már

korábbi jogi szabályozásban is szereplõ - korlátozott nyomozóhatósági

hatáskörök biztosítása, ha a bûncselekmény gyanújának megállapítására alkalmas

tényeket határõrségi intézkedés során állapították meg. E jogosultság a

törvényjavaslatban meghatározott bûncselekmények esetében a halaszthatatlan

nyomozási cselekményekre, a nyomozóhatóság megbízása alapján más nyomozási

cselekményekre terjed ki, továbbá a törvényben meghatározott bûncselekmények

esetén a teljes nyomozás lefolytatására vonatkozik. Figyelemmel a

specifikumokra is az eljárás lefolytatása a büntetõeljárás szabályai szerint

történik.

Az államhatárral összefüggõ bûncselekmények elkövetõivel szemben a

törvényjavaslatban meghatározott korlátozások mellett a Határõrség a

határterületen kívül is jogosult az elkövetéssel alaposan gyanúsítható

személyek elfogására és elõállítására. Mindezen szabályok törvénybe iktatását

az illegális migrációt szervezõ embercsempész csoportok tevékenysége

visszaszorítására irányuló törekvés indokolja.

A határkörözés és a határfigyelõztetés a potenciális bûnözõk felderítésének, a

bûncselekmények elkövetõinek speciális eszközei. A határkörözés nyílt eszköz,

amely a már elkövetett bûncselekmény tettesének, eszközének, tárgyának

felderítése érdekében alkalmazható. A szokványos rendõrségi körözéstõl

annyiban tér el, hogy lényegesen szûkebb körre terjed ki, szükségtelen

minden, a rendõrségi körözésben meglévõ adatot a határon is megjeleníteni,

mert a hatalmas adathalmaz ellenõrzése a forgalom lassításával járna. Ebben a

körözési rendszerben elsõsorban azok az adatok szerepelnek, amelyeknek

nemzetközi összefüggései vannak, illetve az elkövetõ külföldre távozása,

külföldi elkövetõ magyarországi megjelenése várható, valamint a bûncselekmény

tárgya határon történõ átvitelének veszélye áll fenn.

A határfigyelõztetés ezzel szemben titkos eszköz, úgy kell végezni, hogy az

adott személy ne szerezzen tudomást arról, hogy vele kapcsolatban bármiféle

intézkedés, jelentés stb. történt.

E tevékenység során a Határõrség személyes és különleges adatokat kezel. A

személyes adatok védelmérõl szóló 1992. évi LXVI. törvény az adatvédelmi

biztos jogosítványai útján megfelelõ garanciát biztosít arra, hogy ezt a

bûnüldözési eszközt ne lehessen politikai célokra használni.

Alapvetõ társadalmi érdek, hogy a szolgálatot teljesítõ határõr mint hivatalos

személy intézkedjen a mûködési területen észlelt szabálysértés észlelésekor.

Ezért célszerû megfelelõ jogosítványokat biztosítani a cselekmény

megszakítására, a körülmények tisztázására, az eljárás alá vont személy és a

tanúk meghallgatására, a helyszín megszemlélésére, a tárgyi bizonyítékok

beszerzésére, a visszatartásra, az elkövetõ elõállítására, valamint a

szabálysértési feljelentés megtételére.

A szabálysértések tárgyi súlya, társadalomra való veszélyessége nem minden

esetben éri el azt a szintet, hogy indokolt lenne az elkövetõ ellen

szabálysértési feljelentést tenni, ezzel is fokozva az amúgy is túlterhelt

szabálysértési hatóságok leterheltségét. A Határõrség a jelenlegi jogi

szabályozás szerint egyetlen esetben rendelkezik helyszíni bírságolási

jogosultsággal, mégpedig az úgynevezett túltartózkodás esetében. A

törvényjavaslat e jogosultságot szélesíteni kívánja.

A közúti határátkelõhelyek a közúti hálózat részei, így a Határõrséget, mint

a határátkelõhelyek rendjéért felelõs szervet intézkedési jogokkal kell

felruházni. Ezért a Javaslat az itt elkövetett közlekedési szabálysértés

esetében helyszíni bírságolási jogot kíván biztosítani számára.

Idegenrendészeti hatáskör

46-47. §-hoz

A hazánk területére jogellenesen belépett külföldiek, valamint a menedékjogot

vagy ideiglenes védelmet kérõk között a nemzetbiztonságra, valamint az ország

biztonságára veszélyt jelentõ személyek is elõfordulhatnak. Ezen személyek

kiszûrése, a magyarországi menedék vagy ideiglenes védelem biztosításának

jogszerûsége szükségessé teszi meghallgatásukat, adataiknak

nyilvántartásokban, adattárakban történõ ellenõrzését.

A feltételek fennállása esetén a Határõrség a meghallgatott személyeket a

legközelebbi menekülteket befogadó állomásra irányítja vagy kíséri.

Elõfordulhatnak olyan esetek, amikor a menekültügyi hatóság döntése alapján

nincs mód a kérelmezõ menekültkénti elismerésére, vagy ideiglenes védelemben

részesítésére. Ilyenkor lehetõséget biztosítana a törvényjavaslat a személy

visszairányítására, illetve az ország elhagyására való kötelezésre. Ez alól

kivételt jelentenek az idegenrendészeti törvény 32. §-a alá tartozók, amely

összhangban van a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény és

az 1967. évi Jegyzõkönyv 33. cikkével, amely a "non refoulement" elv néven

ismert.

A Határõrség illetékessége

48-50. §-hoz

Az emberi környezet védelme egyre sürgetõbb feladat úgy hazai mint nemzetközi

vonatkozásban. Függetlenül attól, hogy a Határõrség nem környezetvédelmi

szervezet, nem kívánja magát kivonni a feladat végrehajtásából, részt kíván

venni a környezet- és természetvédelmi, valamint vízi közlekedési (hajózási)

jogszabályok megtartásának ellenõrzésében.

Fontos törvényességi garanciákat tartalmaz a törvényjavaslat ezen

része. Kimondja, hogy a Határõrség a hatáskörébe utalt feladatok

ellátására a határterületen illetékes. Taxatíve felsorolja -

visszautalással -, mely feladatok ellátására illetékes a határterületen kívül

is. E feladatok természetüknél fogva nem köthetõk a határterülethez

(bûnüldözési, nyomozóhatósági, nemzetközi szerzõdésbõl származó,

idegenrendészeti, információ gyûjtési; elemi csapás, objektumvédelmi és

katonai védelmi feladatok).

Nemzetközi szerzõdéseinkkel összhangban a javaslat rögzíti, hogy a Határõrség

határforgalmi ellenõrzési szervei más államok területén, illetõleg más államok

ilyen hatóságai magyar területen is tevékenykedhetnek.

A Határõrség hatósági fórumrendszere

51-53. §-hoz

A Javaslat az elsõ és másodfokú hatósági jogköröket telepíti. A részletes

szabályokat a belügyminiszter állapítja meg.

VI. Fejezet

INTÉZKEDÉSEK, KÉNYSZERÍTÕ ESZKÖZÖK,

TITKOS INFORMÁCIÓGYÛJTÉS

54. §-hoz

A Határõrség rendészeti tevékenysége a fõbb jellemzõket tekintve megegyezik a

rendõrségével, ezért a Javaslat a rendõrségi törvényre való utalásokat

tartalmazza. Vannak azonban lényeges eltérések és ezért a Javaslat kiemeli

azokat a szabályokat, amelyeket a Határõrség nem, vagy eltérõen alkalmazhat.

Intézkedések

55-56. §-hoz

A Javaslat kiemeli, hogy az Rtv. IV-IX. fejezetében foglaltak irányadóak a

Határõrségre, az e törvényben meghatározott rendészeti feladatkörének

alkalmazása során. Az egyik legszigorúbb korlát, hogy bírói engedélyhez kötött

titkosszolgálati eszközt nem alkalmazhat.

A Javaslat a továbbiakban a sor- és a tartalékos állomány alkalmazására

vonatkozó szabályokat taglalja.

A Javaslat meghatározza, hogy az Rtv. V. fejezetének mely részei vonatkoznak a

határõrre, milyen területi korlátozások vannak és mely intézkedések

foganatosítására nem jogosult a határõr.

Kényszerítõ eszközök

57. §-hoz

A Javaslat a Rendõrségrõl szóló törvényhez képest az eltéréseket tartalmazza,

amelyek többsége korlátozó, illetõleg a határõri szolgálat speciális

feladataiból adódóan változik.

Lõfegyverhasználat

58. §-hoz

A Javaslat itt is visszautal az Rtv-re és csak a korlátozásokat, eltéréseket

tartalmazza.

Titkos információgyûjtés

59. §-hoz

A Javaslat az Rtv-ben foglalt szabályokra hivatkozik és tartalmazza a

Határõrség feladataiból adódó eltérésekre és a szükséges korlátozásokra való

utasításokat.

Jogorvoslat

60. §-hoz

E § a hatályos jogszabályokra való hivatkozást tartalmazza. Lényeges eleme,

hogy rendezi a határõr intézkedés vagy annak elmulasztása miatt benyújtott

fellebbezések, panaszok elbírálásának lehetõségét és módját.

VII. fejezet

A HATÁRÕRSÉG ADATKEZELÉSE

61-81. §-hoz

Az Rtv. a 98. §-ában a IV-IX. fejezet hatályát kiterjeszti a Határõrségre is,

ezért az Rtv. említett fejezeteiben szabályozott kérdések esetében csak az

eltérésekre tért ki a Javaslat. A Határõrség és a Rendõrség adatkezelése

viszont csak egy bizonyos sávban fedi egymást, ezért e fejezet nem hivatkozik

közvetlenül az Rtv-re, hanem a határõrségi sajátosságoknak megfelelõen - a

rendõrségi adatkezeléshez képest szûkítetten - tartalmazza a szükséges

szabályozást. Bizonyos tekintetben (pl. határforgalmi adatkezelés) viszont

tágabb, mint a rendõrségi adatkezelés, de nem érinti a személyes adatok

védelmérõl szóló törvény rendelkezéseit.

VIII. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

82. §-hoz.

A Javaslat e §-ban rendelkezik az együttmûködõk díjazása esetén a személyi

jövedelemadó rendezésének szabályairól.

Felhatalmazó rendelkezések

83. §-hoz

A Kormány felhatalmazása a javaslat szerint a végrehajtás és a törvényben nem

rendezett kérdések szabályozására vonatkozik.

A belügyminiszter felhatalmazása - az érintett miniszterekkel egyetértésben,

illetõleg önállóan - a törvényjavaslat szerint több fontos részlet és a

végrehajtás elõsegítését, valamint az egységes értelmezést igénylõ kérdés

rendeleti szabályozására terjed ki.

Módosuló jogszabályok

84-85. §

A törvényjavaslatból következik, hogy a Határõrség szabálysértési elõzetes

intézkedési jogosultságának és helyszíni bírságolási jogköre törvényességének

biztosítása érdekében ki kell egészíteni a szabálysértésekrõl szóló 1968. évi

I. törvény 44. §-át.

A törvényjavaslat feljogosítja a Határõrséget, hogy meghatározott

bûncselekmények határterületen való észlelése esetén foganatosítsa mindazokat

a halaszthatatlan nyomozási cselekményeket, amelyek a bûncselekmények

eredményes felderítéséhez, bizonyításához, az eljárás lefolytatásához, az

elkövetõvel szembeni jogi felelõsség érvényesítéséhez szükségesek, továbbá

egyes bûncselekmények esetében - ha a bûncselekmény gyanúját a határõrségi

intézkedés során állapították meg - nyomozóhatósági jogkört biztosít. Ez a

hatáskör, illetve az eljárási szabályok összhangban vannak a büntetõeljárásról

szóló törvénnyel és érvényesíti a Határõrség helyzetébõl és feladatából eredõ

specifikumokat, ugyanakkor a Határõrség nyomozóhatósági jogkörének bõvítése

indokolja a büntetõeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosítását.

Eleje Honlap