ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Képviselõi önálló indítvány!
Törvényjavaslat
a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról
1. §
A Büntetõ Törvénykönyv (Btk) 40.§ /2/ bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"/2/ A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama egy
nap, leghosszabb tartama húsz év; halmazati vagy összbüntetés esetén harminc
év."
2.§
A Btk. 42.§ /2/ bekezdésének b) pontja a következõképpen módosul:
(Fegyházban kell végrehajtani a háromévi vagy ennél hosszabb tartamú
szabadságvesztést, ha)
"b) terrorcselekmény (261.§);
- légi jármû jogellenes hatalomba kerítése (262.§);
- emberölés, emberrablás, erõszakos közösülés, szemérem elleni erõszak,
természet elleni erõszakos fajtalanság, közveszélyokozás és rablás súlyosabban
minõsülõ esetei (166.§ /2/ bekezdés, 175/A.§ /3/-/4/ bekezdés, 197.§ /2/
bekezdés, 198.§ /2/ bekezdés, 200.§ /2/ bekezdés, 259.§ /2/-/3/ bekezdés,
321.§ /3/-/5/ bekezdés)."
3.§
A Btk. 47/A.§ /2/ bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"/2/ A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi idõpontját -
huszonöt és harmincöt év között - a bíróság az ítéletében határozza meg."
4.§
A Btk. 97.§-ának /1/ bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"/1/ A különös és a többszörös visszaesõvel szemben - amennyiben a
törvény másként nem rendelkezik - az újabb bûncselekmény büntetési tételének
felsõ határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja
meg a húsz évet. Halmazati büntetés esetén a 85.§. /2/ bekezdése szerinti
büntetési tételt kell a felével emelni."
5.§
A Btk. 155.§-ának /1/ bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"/1/ Aki valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport teljes vagy
részleges kiirtása céljából
a) a csoport tagjait megöli;
b) a csoport tagjainak, a csoporthoz tartozása miatt súlyos testi vagy
lelki sérelmet okoz;
c) a csoportot olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy
annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik;
d) olyan intézkedést tesz, amelynek célja a csoporton belül a születések
meggátolása;
e) a csoporthoz tartozó gyermekeket más csoportba elhurcolja,
bûntettet követ el, és tíz évtõl húsz évig terjedõ vagy életfogytig tartó
szabadságvesztéssel büntetendõ."
6.§
A Btk. 157.§ /1/ és /3/ bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"/1/ Aki az emberek valamely faji csoportja által az emberek egy másik
faji csoportja feletti uralom megszerzése és fenntartása, illetõleg a másik
faji csoport rendszeres elnyomása céljából
a) valamely faji csoport vagy csoportok tagjait megöli;
b) valamely faji csoportot vagy csoportokat olyan életkörülmények közé
kényszerít, amelyekkel a csoport, illetõleg a csoportok teljes vagy részbeni
fizikai megsemmisítésére törekszik,
bûntettet követ el, és tíz évtõl húsz évig terjedõ, vagy életfogytig tartó
szabadságvesztéssel büntetendõ.
/3/ A büntetés tíz évtõl húsz évig terjedõ, vagy életfogytig tartó
szabadságvesztés, ha a /2/ bekezdésben írt apartheid bûncselekmény súlyos
következményekre vezetett."
7.§
A Btk. 158. §-ának /2/ bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"/2/ A büntetés tíz évtõl húsz évig terjedõ vagy életfogytig tartó
szabadságvesztés, ha az /1/ bekezdésben meghatározott bûncselekmény halált
okoz."
8.§
A Btk. 160. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"Az a katonai parancsnok, aki a hadviselés nemzetközi jogi szabályainak
megsértésével
a) olyan hadmûveletet folytat, amely súlyos kárt okoz a polgári lakosság
életében, egészségében vagy javaiban, a nemzetközileg védett kulturális
javakban, a veszélyes erõket tartalmazó létesítményekben;
b) védelem nélküli helység, vagy fegyvermentes övezet ellen indít
támadást,
bûntettet követ el, és tíz évtõl húsz évig terjedõ vagy életfogytig tartó
szabadságvesztéssel büntetendõ."
9.§
A Btk. 163. §-ának /2/ bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"Aki a hadikövetet vagy a kísérõjét megöli, tíz évtõl húsz évig terjedõ
vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendõ."
10.§
A Btk. 166.§ /1/ és /2/ bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"/1/ Aki mást megöl, bûntettet követ el és öt évtõl húsz évig terjedõ
szabadságvesztéssel büntetendõ.
/2/ A büntetés tíz évtõl húsz évig terjedõ vagy életfogytig tartó
szabadságvesztés, ha az emberölést
a) elõre kitervelten;
b) nyereség vágyból, vagy
c) más aljas indokból, illetõleg célból;
d) különös kegyetlenséggel;
e) hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetõleg emiatt;
f) több emberen;
g) sok ember életét veszélyeztetve;
h) különös visszaesõként
követik el."
11.§
A Btk. 170.§ /3/ bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"/3/ Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha
védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el, a
büntetés bûntett miatt könnyû testi sértés esetén három évig, súlyos testi
sértés esetén öt évig terjedõ szabadságvesztés."
12.§
A Btk. 175/A.§ /3/ és /4/ bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"/3/ A büntetés öt évtõl húsz évig terjedõ vagy életfogytig tartó
szabadságvesztés, ha az emberrablást
a) különösen súlyos hátrányt;
b) halált
okozva követik el.
/4/ A büntetés tíz évtõl húsz évig terjedõ vagy életfogytig tartó
szabadságvesztés, ha az emberrablás szándékos emberölést is megvalósít."
13.§
A Btk. 195.§-a a következõ új /4/ és /5/ bekezdéssel egészül ki:
"/4/ Aki pornográf jellegû mûsorban vagy más pornográf jellegû
termékben vagy terméken tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorút,
illetve haszonszerzés céljából tizennegyedik életévét betöltött kiskorút
szerepeltet, bûntettet követ el és egy évtõl öt évig terjedõ
szabadságvesztéssel büntetendõ.
/5/ Aki kiskorút pornográf jellegû mûsorban vagy más pornográf jellegû
termékben vagy terméken való szereplésre erõszakkal, avagy az élet vagy testi
épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel bír rá, bûntettet követ el, és
két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ."
14.§.
A Btk. 197.§ /2/ bekezdése a következõ új c) ponttal egészül ki:
(A büntetés öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés, ha)
"c) a bûncselekményt tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel
szemben az /1/ bekezdésben meghatározott erõszakot vagy fenyegetést alkalmazva
követik el."
15.§
A Btk. 198.§ /2/ bekezdése a következõ új c) ponttal egészül ki:
(A büntetés öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés, ha)
"c) a bûncselekményt tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel
szemben az /1/ bekezdésben meghatározott erõszakot vagy fenyegetést alkalmazva
követik el."
16.§
A Btk. 200.§ /2/ bekezdése a következõ új c) ponttal egészül ki:
(A büntetés öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés, ha)
"c) a bûncselekmény tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel
szemben az /1/ bekezdésben meghatározott erõszakot vagy fenyegetést alkalmazva
követik el."
17.§
A Btk. 261.§ /2/ bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"/2/ A büntetés tíz évtõl húsz évig terjedõ, vagy életfogytig tartó
szabadságvesztés, ha a terrorcselekményt
a) halált vagy különösen súlyos hátrányt okozva;
b) háború idején
követik el."
18.§
A Btk. 262.§ /1/ és /2/ bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"/1/ Aki légijármû fedélzetén erõszakkal, fenyegetéssel, avagy másnak
öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezésével a jármû
ellenõrzését magához ragadja, bûntettet követ el és öt évtõl tizenöt évig
terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
/2/ A büntetés tíz évtõl húsz évig terjedõ vagy életfogytig tartó
szabadságvesztés, ha a bûncselekmény egy vagy több ember halálát okozza."
19.§
A Btk. 300/C.§ /2/ bekezdése a következõ új c) és d) pontokkal egészül ki:
(A büntetés)
"c) öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés, ha a számítógépes csalás
a különösen nagy kár alsó határát legalább tízszeresen meghaladó kárt
okozott;
d) öt évtõl tizenöt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a számítógépes
csalás a különösen nagy kár alsó határát legalább húszszorosan meghaladó kárt
okoz."
20.§
A Btk. 310.§-a a következõ új /4/-/5/ és /6/ bekezdéssel egészül ki, a
törvény jelenlegi /4/ bekezdésének jelölése /7/ bekezdésre változik és a
következõképpen módosul:
"/4/ A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha a
bûncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, az
egészségbiztosítási járulék, illetve a nyugdíjjárulék bevételének összege a
különösen nagy elkövetési érték alsó határát legalább húszszorosan meghaladó
mértékben csökken.
/5/ A büntetés öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés, ha a
bûncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, az
egészségbiztosítási járulék, illetve a nyugdíjjárulék bevételének összege a
különösen nagy elkövetési érték alsó határát legalább harmincszorosan
meghaladó mértékben csökken.
/6/ A büntetés öt évtõl tizenöt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a
bûncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, az
egészségbiztosítási járulék, illetve a nyugdíjjárulék bevételének összege a
különösen nagy elkövetési érték alsó határát legalább ötvenszeresen meghaladó
mértékben csökken.
/7/ Az /1/-/6/ bekezdés szerint büntetendõ, aki a megállapított adó,
társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, illetve
nyugdíjjárulék meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az
adó, a társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, illetve a
nyugdíjjárulék behajtását jelentõsen késlelteti vagy megakadályozza."
21.§
A Btk. 312.§ /4/ bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és a § a
következõ új /5/ és /6/ bekezdéssel egészül ki:
" /4/ A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha a
bûncselekményt
a) a különösen nagy elkövetési érték alsó határát legalább húszszorosan
meghaladó értékû vámárura;
b) üzletszerûen vagy bûnszövetségben különösen nagy értékû vámárura
követik el.
/5/ A büntetés öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés, ha a
bûncselekményt
a) a különösen nagy elkövetési érték alsó határát legalább
harmincszorosan meghaladó értékû vámárura;
b) üzletszerûen vagy bûnszövetségben a különösen nagy elkövetési érték
alsó határát legalább húszszorosan meghaladó értékû vámárura
követik el.
/6/ A büntetés öt évtõl tizenöt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a
bûncslekményt
a) a különösen nagy elkövetési érték alsó határát legalább ötvenszeresen
meghaladó értékû vámárura;
b) üzletszerûen vagy bûnszövetségben a különösen nagy elkövetési érték
alsó határát legalább harmincszorosan meghaladó értékû vámárura
követik el."
22.§
A Btk. 313/C.§-a a következõ új /6/ és /7/ bekezdéssel egészül ki, a
jelenlegi /6/ bekezdése a következõképpen módosul, jelölése pedig /8/
bekezdésre változik:
"/6/ A büntetés öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés, ha
a) a bankkártyával visszaélés a különösen nagy kár alsó határát legalább
tízszeresen meghaladó kárt okoz;
b) a különösen nagy kárt okozó bankkártyával visszaélést a /2/ bekezdés
a)-b) pontjában meghatározott módon
követik el.
/7/ A büntetés öt évtõl tizenöt évig terjedõ szabadságvesztés, ha
a) a bankkártyával visszaélés a különösen nagy kár alsó határát legalább
húszszorosan meghaladó kárt okoz;
b) a különösen nagy kár alsó határát legalább tízszeresen meghaladó kárt
okozó bankkártyával visszaélést a /2/ bekezdés a)-b) pontjában meghatározott
módon
követik el.
/8/ A /2/-/7/ bekezdés szerint büntetendõ az is, aki a bankkártyával
visszaélés bûncselekményét a csekk-garantáló kártyához tartozó csekkre nézve
követi el."
23.§
A Btk. 316.§-a a következõ új /7/ és /8/ bekezdéssel egészül ki:
"/7/ A büntetés öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés, ha
a) a lopást a különösen nagy elkövetési érték alsó határát legalább
tízszeresen meghaladó értékre;
b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a /2/ bekezdést a)-d)
pontjában meghatározott módon
követik el.
/8/ A büntetés öt évtõl tizenöt évig terjedõ szabadságvesztés, ha
a) a lopást a különösen nagy elkövetési érték alsó határát legalább
húszszorosan meghaladó értékre;
b) a különösen nagy elkövetési érték alsó határát legalább tízszeresen
meghaladó értékre elkövetett lopást a /2/ bekezdés/ a)-d) pontjában
meghatározott módon
követik el."
24.§
A Btk. 317.§-a a következõ új /7/ és /8/ bekezdéssel egészül ki:
"/7/ A büntetés öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást a különösen nagy elkövetési érték alsó határát legalább
tízszeresen meghaladó értékre;
b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a /2/ bekezdés a)-c)
pontjában meghatározott módon
követik el.
/8/ A büntetés öt évtõl tizenöt évig terjedõ szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást a különösen nagy elkövetési érték alsó határát legalább
húszszorosan meghaladó értékre;
b) a különösen nagy elkövetési érték alsó határát legalább tízszeresen
meghaladó értékre elkövetett sikkasztást a /2/ bekezdés a)-c) pontjában
meghatározott módon
követik el."
25.§
A Btk. 318.§-a a következõ új /7/ és /8/ bekezdéssel egészül ki:
"/7/ A büntetés öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés, ha
a) a csalás a különösen nagy kár alsó határát legalább tízszeresen
meghaladó kárt okoz;
b) a különösen nagy kárt okozó csalást a /2/ bekezdés a)-c) pontjában
meghatározott módon
követik el.
/8/ A büntetés öt évtõl tizenöt évig terjedõ szabadságvesztés, ha
a) a csalás a különösen nagy kár alsó határát legalább húszszorosan
meghaladó kárt okoz;
b) a különösen nagy kár alsó határát legalább tízszeresen meghaladó kárt
okozó csalást a /2/ bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon
követik el."
26.§
A Btk 319.§ /3/ bekezdése a következõ új d) és e) ponttal egészül ki:
(A büntetés)
"d) öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés, ha a hûtlen kezelés a
különösen nagy vagyoni hátrány alsó határát legalább tízszeresen meghaladó
vagyoni hátrányt;
e) öt évtõl tizenöt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a hûtlen kezelés a
különösen nagy vagyoni hátrány alsó határát legalább húszszorosan meghaladó
vagyoni hátrányt"
(okoz)
27.§
A Btk. 321.§-a a következõ új /5/ bekezdéssel egészül ki:
"/5/ A büntetés tíz évtõl húsz évig terjedõ szabadságvesztés, ha a
rablást
a) a különösen nagy elkövetési érték alsó határát legalább tízszeresen
meghaladó értékre;
b) különösen nagy értékre fegyveresen, bûnszövetségben vagy csoportosan
követik el."
28.§
A Btk. 324.§-a a következõ új /6/ bekezdéssel egészül ki:
"/6/ A büntetés öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés, ha a
rongálást robbanóanyaggal vagy robbantószerrel követik el."
29.§
A Btk. 327.§ /2/ és /3/ bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"/2/ A büntetés bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztés, ha a
jármû önkényes elvételét
a) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre jogtalanul behatolva;
b) bûnszövetségben;
c) jelentõs értékû vagy lopásgátló készülékkel ellátott jármûre
vonatkozóan
követik el.
/3/ A büntetés egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a
bûncselekményt
a) erõszakkal, avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen
fenyegetéssel;
b) különösen nagy értékû jármûre vonatkozóan
követik el."
30.§
A Btk. 329/A.§ /4/ és /5/ bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek,
a jelenlegi /4/ és /5/ bekezdés jelölése /6/ és /7/ bekezdésre változik:
"/4/ A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha a
szerzõi és szomszédos jogok megsértését a különösen nagy vagyoni hátrány alsó
határát legalább tízszeresen meghaladó vagyoni hátrányt okozva követik el.
/5/ A büntetés öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés, ha a szerzõi
és szomszédos jogok megsértését a különösen nagy vagyoni hátrány alsó határát
legalább húszszorosan meghaladó vagyoni hátrányt okozva követik el."
31.§
A Btk. 352. §-ának /3/ bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"/3/ Tíz évtõl húsz évig terjedõ vagy életfogytig tartó
szabadságvesztéssel büntetendõ
a) a kezdeményezõ, a szervezõ és a vezetõ, ha a zendülés különösen súlyos
következménnyel jár;
b) a résztvevõ, ha a zendülés során elkövetett cselekménye halált okoz
vagy egyéb különösen súlyos következménnyel jár."
32.§
A Btk. 355. §-ának /5/ bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"/5/ A büntetés tíz évtõl húsz évig terjedõ vagy életfogytig tartó
szabadságvesztés, ha
a) a bûncselekmény szándékos emberölést is megvalósít;
b) a bûncselekményt harchelyzetben követik el."
Vegyes és hatálybaléptetõ rendelkezések
33.§
A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépésérõl és
végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejû rendelet (Btké) 27/A. § /1/ és
/2/ bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"27/A.§ /1/ A minõség hamis tanúsítását (295.§), a deviza-bûncselekményt
[309.§ (3) bek. a) pont és (5) bek.], a lopást [316.§ (5) bek. a) pont], a
sikkasztást [317.§ (5) bek. a) pont], a rablást [321.§ (3) bek. b) pont], a
kifosztást [322.§ (2) bek. a) pont], az orgazdaságot [326.§ (4) bek. a) pont]
és a jármû önkényes elvételét [327.§ (2)bek.] akkor követik el jelentõs
értékre, a számítógépes csalással [300/C.§ (2) bek. a) pont], a bankkártyával
visszaéléssel [313/c.§ (4) bek. a) pont], a csalással [318.§ (5) bek. a)pont]
és a rongálással [324.§ (4) bek. a) pont] okozott kár, illetõleg hûtlen
kezeléssel [319.§ (3) bek. b) pont] és a szerzõi és szomszédos jogok
megsértésével [329/A.§ (2) bek.] okozott vagyoni hátrány akkor jelentõs, ha az
érték, a kár, illetõleg a vagyoni hátrány egymillió forintot meghalad.
/2/ A deviza-bûncselekményt [309.§ (4) bek. a) pont], a lopást [316.§
(6) bek. a) pont], a sikkasztást [317.§ (6) bek.a) pont], a rablást [321.§ (4)
bek. a) pont], az orgazdaságot [326.§ (5) bek.] és a jármû önkényes elvételét
[327.§ (3) bek.] akkor követik el különösen nagy értékre, a számítógépes
csalással [300/C. § (2) bek. b) pont], a bankkártyával visszaéléssel [313/C.§
(5) bek. a) pont], a csalással [318.§ (6) bek. a) pont] és a rongálással
[324.§ (5) bek.] okozott kár, illetõleg a közveszélyokozással [259.§ (2) bek.
b) pont és (4) bek.], a közérdekû üzem mûködésének megzavarásával [260. § (2)-
(3) bek.], a hûtlen kezeléssel [319.§ (3) bek. c) pont], a hanyag kezeléssel
[320.§ (2) bek.] és a szerzõi és szomszédos jogok megsértésével [329/A.§ (3)
bek.] okozott vagyoni hátrány akkor különösen nagy, továbbá az adó-,
társadalombiztosítási csalással [310.§ (3) bek.] okozott adóbevétel,
társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék
bevétel csökkenés, Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendõ munkaadói
és munkavállalói járulék fizetési kötelezettség megszegésével [310/A.§ (3)
bek.] okozott bevételcsökkenés akkor különösen nagy mértékû, illetõleg a
csempészetnél és a vámorgazdaságnál [312.§ (3)-(4) bek.] a vámáru akkor
különösen nagy értékû, ha az érték, a kár, a vagyoni hátrány, illetõleg az
adó, a társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék, a
nyugdíjjárulék, a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendõ munkaadói és
munkavállalói járulék bevétel csökkenése ötmillió forintot meghalad."
34.§
A honvédelemrõl szóló 1993. évi CX törvény 230.§ /1/ bekezdés c) pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(Rendeletben megállapított esetben:)
c) a rögtönbíráskodás hatálya alá tartozó bûncselekmények büntetési
tétele életfogytig tartó vagy tíz évtõl húsz évig terjedõ szabadságvesztés.
Kivételes esetben a büntetési tétel csökkenthetõ."
35.§
Ez a törvény a kihirdetését követõ második hónap tizenötödik napján lép
hatályba.
I N D O K O L Á S
a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
Az állampolgárok biztonságának és biztonságérzetének romlása olyan
szerteágazó problémákat vet fel, amelyek megoldása sokrétû feladatot ró a
döntéshozókra. A társadalomban, a gazdaságban és a politikai rendszerben
lezajlott és részben ma is folyó változások átalakították a bûnözés
szerkezetét. A büntetõjog a társadalom számára zsinórmértékül szolgál, ezért
állandóságához fontos érdek fûzõdik. Amennyiben azonban a bûnözésen belül
jelentõs változások történnek, elkerülhetetlen, hogy a törvényhozás minderre a
Btk. módosításával is reagáljon.
1./ A vagyon elleni bûncselekményekkel okozott kár összege az utóbbi évek
során rohamosan növekedett, és 1995-ben meghaladta az évi 62 milliárd
forintot, szemben az 1990-ben mért 10 milliárddal. Ezzel párhuzamosan
feltûnõen megnõtt a kirívóan nagy, sokmilliós kárt okozó bûnesetek száma.
A hatályos jog szerint a legsúlyosabban minõsülõ vagyon elleni és
gazdasági bûncselekmények esetében a minõsítést megalapozó elkövetési érték,
okozott kár, illetve vagyoni hátrány ötmillió forinttól kezdõdik és nincs
felsõ határa. Ezeknél az öt évig, illetve két évtõl nyolc évig terjedõ
szabadságvesztéssel büntetendõ minõsített eseteknél a bíróságok általában az
alsó határ közelében szabják ki a büntetést, sõt, gyakran alkalmazzák az
enyhítõ szakaszt. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ugyanis joggal tartanak
attól, hogy a jövõben az éppen elbírált mégoly magas elkövetési értékû
bûncselekménynél is lényegesen súlyosabb, még több kárt okozó esetekkel
fognak találkozni, amelyeknél a büntetést szintén az adott büntetési tétel
keretei között kell majd kiszabni.
A bûncselekményekkel okozott kár összegének jelentõs növekedése, az egyes
bûnesetek egyre magasabb elkövetési értéke és mindezzel összefüggésben az
elõbb vázolt probléma indokolja, hogy azoknál a vagyon elleni és gazdasági
bûncselekményeknél, amelyeknél gyakori a kirívóan magas károkozás, illetve
ahol ennek lehetõsége a jövõben valószínûsíthetõ, megszabjuk a különösen nagy
értékre elkövetett, illetve a különösen nagy vagyoni hátrányt vagy kárt okozó
minõsített eset felsõ határát is. Ez olymódon történik, hogy a különösen
nagy elkövetési érték alsó határát többszörösen meghaladó értéktartományra egy
további minõsített esetet fogalmazunk meg. Ugyancsak indokolt egy következõ
lépcsõt, azaz egy még súlyosabb minõsített esetet létrehozni az elõzõ
értéktartományt is meghaladó kárt (vagyoni hátrányt) okozó, illetve értékre
elkövetett bûncselekményekre vonatkozóan. Az adócsalás, valamint a csempészet
és vámorgazdaság esetén pedig a Javaslat a különösen nagy kár, illetve a
különösen nagy elkövetési érték alsó határát legalább ötvenszeresen meghaladó
kárt okozó, illetve értékre elkövetett bûncselekményre vonatkozóan egy
harmadik minõsített esetet is megfogalmaz. A kirívóan súlyos cselekményekhez
képest enyhébb esetekben viszont a büntetési tételeket a Javaslat
változatlanul hagyja.
2./ A büntetõjogi szankciók meghatározása értékválasztást is jelent.
Miután a Javaslat a legsúlyosabb vagyon elleni és gazdasági bûncselekményekre
kiszabható büntetés felsõ határát tizenöt évre emeli, az emberi élet
kioltásával járó erõszakos bûncselekményeket ennél súlyosabb büntetéssel kell
fenyegetni, amit más nyomós indokok is szükségessé tesznek.
Ezek a bûncselekmények növekvõ félelmet keltenek a társadalomban, a
közvélemény aránytalanul enyhének és hatástalannak érzi az ilyen ügyekben
kiszabott büntetéseket. A halálbüntetés visszaállítását itt nem részletezendõ
okokból álmegoldásnak, az erre irányuló javaslatokat megalapozatlanoknak
tartjuk. Ezzel szemben a Javaslat a társadalomban növekvõ riadalmat és
felháborodást keltõ kirívóan súlyos erõszakos bûncselekmények esetében
kiszabható határozott ideig tartó szabadságvesztés büntetés felsõ határát
tizenötrõl húsz évre (halmazati és összbüntetés esetén húsz évrõl harminc
évre) emeli. Más hasonlóan súlyos, de csak kivételesen (például háborúban)
elõforduló szándékos és erõszakos bûncselekmények azon formáinak büntetési
tételét, amelyek halált is okoznak és amelyek esetén életfogytig tartó
szabadságvesztés is kiszabható, a Javaslat ugyanilyen mértékben emeli.
Mindezzel összhangban a Javaslat módosítja a feltételes szabadságra bocsátás
szabályait olymódon, hogy életfogytig kiszabott szabadságvesztés esetén
huszonöt-harmincöt év elteltével legyen csak mód a feltételes szabadságra
bocsátásra (a hatályos jog szerinti tizenöt-huszonöt évvel szemben).
3./ Az utóbbi idõben itthon és külföldön napvilágra került egyes
bûnesetek ráirányították a közvélemény figyelmét a kiskorúak egyre nagyobb
mértékû veszélyeztetettségére és hazai büntetõjogunk ezzel kapcsolatos
hiányosságaira. "A gyermekek jogairól szóló", az ENSZ Közgyûlésén 1989.
november 20-án elfogadott egyezménynek eleget téve a Javaslat büntetni
rendeli a kiskorúak pornográf jellegû mûsorban vagy más pornográf jellegû
terméken vagy termékben való szerepeltetését, amelyet alapesetben egy évtõl öt
évig, minõsített esetben két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel
rendel büntetni. Az erõszakos nemi közösülés, a szemérem elleni erõszak és a
természet elleni erõszakos fajtalanság körében súlyosabban javasoljuk
büntetni azt az esetet, amikor a tizenkét éven aluli sértettel szemben
tényleges erõszakot vagy fenyegetést is alkalmaznak.
A Javaslat a gyermekkorúak mellett az idõs koruk, betegségük miatt, vagy
bármely egyéb okból védekezésre képtelen személyekkel szembeni testi
sértéseket is minõsített esetként a jelenleginél súlyosabban rendeli büntetni.
4./ Magyarországon az utóbbi idõben elszaporodtak az autólopások, amelyek
nagy része szervezett bûnözés formáját ölti. E bûncselekmények felderítése
ugyanakkor nehézkes, a tetten ért elkövetõ eredménnyel hivatkozhat arra, hogy
nem az eltulajdonítás, hanem a jogtalan használat szándékával vette el a
gépjármûvet. Mindez szükségessé teszi a jármû önkényes elvétele (jogtalan
használat) olyan új szabályozását, amely a fokozott társadalmi veszélyességet
jelentõ egyes elkövetési formákat minõsített esetként súlyosabban rendeli
büntetni.
5/ Az Országháznál, a Mátyás templomnál és másutt történt robbantások
ráirányították a figyelmet arra, hogy az anyagi jogi szabályozás ezen a téren
sem kielégítõ. Ezeknél a cselekményeknél ugyanis a társadalomra veszélyesség
nagyobb a rongálás más formáinál és nem függ a károkozás mértékétõl. A
Javaslat ezért a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel elkövetett rongálást
minõsített esetként szabályozza és a károkozás mértékétõl függetlenül öt évtõl
tíz évig terjedõ szabadságvesztéssel rendeli büntetni.
6./ Az elõzõkben említett, a Különös Részben javasolt módosítások
mellett és azokkal összhangban a Javaslat tartalmazza a Btk. Általános
Részének megfelelõ módosítását is.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A kirívóan súlyos erõszakos bûncselekményekkel kapcsolatos
büntetéskiszabási gyakorlatot a közvélemény aránytalanul enyhének és
hatástalannak érzi. Ez az általánosnak mondható vélemény különösen
felerõsödött a halálbüntetés eltörlését követõen és részben azzal
összefüggésben. Az erõszakos bûncselekmények legsúlyosabb eseteire
meghatározott büntetési tétel keretei elégtelenek az egyes bûnesetek között
mutatkozó súlybeli különbségek értékelésére.
Másfelõl a vagyon elleni és egyes gazdasági bûnesetek között elõforduló
kirívóan magas kárértékû esetek számának növekedése szükségessé teszi e
bûncselekmények büntetési tétele felsõ határának tizenöt évre történõ
emelését. Ugyanakkor a legsúlyosabb vagyon elleni bûncselekményeket nem lehet
olyan súlyú büntetéssel fenyegetni, mint amilyenekkel az élet ellen irányuló
vagy más kirívóan erõszakos bûncselekmények elkövetõit fenyegetni szükséges.
Minderre figyelemmel a Btk. Általános részében a határozott ideig tartó
szabadságvesztés büntetésre megszabott tizenöt éves generális maximumot a
Javaslat húsz évre növeli, azzal, hogy halmazati és összbüntetés esetén az
eddigi húsz év helyett harminc év a maximum.
A 2.§-hoz
Miután e törvényjavaslat a Btk. 321.§-ában meghatározott rablás
tényállását egy további /5/ bekezdéssel egészíti ki, e módosítást át kell
vezetni a Btk. 42.§ /2/ bekezdés b) pontján is.
A 3. §-hoz
Mindazon érvek, amelyek a különösen súlyos erõszakos bûncselekményeknél a
büntetési tétel felsõ határának emelése mellett szólnak, kellõképpen
indokolják azt is, hogy azt az elítéltet, akivel szemben a legsúlyosabb
büntetést , az életfogytig tartó szabadságvesztést szabják ki - a jelenlegi
tizenöt és huszonöt év közöttivel szemben - legkorábban huszonöt és harmincöt
év között meghatározandó idõ elteltével lehessen csak feltételes szabadságra
bocsátani. Ezt az emelést egyébként a Btk. belsõ összhangja is indokolttá
teszi: Halmazati és összbüntetés esetén kiszabható harminc évi
szabadságvesztés esetén huszonnégy év elteltével bocsátható feltételes
szabadságra az elítélt, a határozott ideig tartó szabadságvesztés és az
életfogytig tartó szabadságvesztés között pedig a mindenképpen börtönben
eltöltendõ idõ tekintetében is, érzékelhetõ különbségnek kell lennie.
A 4.§-hoz
A különös és többszörös visszaesõvel szemben kiszabható szabadságvesztés
büntetés felsõ határát a megváltozott generális maximumhoz kell igazítani.
A 5.§-hoz
A Btk. 155.§-ában meghatározott népirtás a társadalomban széleskörû
felháborodást és riadalmat keltõ más súlyos erõszakos bûncselekményekkel
szemben csak kivételesen elõforduló, de olyan súlyos bûncselekmény, amely az
élet kioltásával is jár, és amelynél életfogytig tartó szabadságvesztés is
kiszabható. Büntetési tétele ma is azonos az emberölés minõsített esetének
büntetési tételével. Ezért a Javaslat a népirtás büntetési tételét az
emberölésével azonos módon változtatja meg, vagyis a kiszabható határozott
ideig tartó szabadságvesztés felsõ határát húsz évre emeli fel.
A 6.§-hoz
A Btk. 157.§-ában meghatározott bûncselekményre vonatkozóan
értelemszerûen érvényes minden, amit a Javaslat 5.§-ához fûzött indokolás a
Btk. 155.§-ában meghatározott népirtásra vonatkozóan tartalmaz.
Az 7.§-hoz
A Btk. 158.§-ában meghatározott polgári lakosság elleni erõszak
bûncselekményére értelemszerûen érvényes mindaz, amit a Javaslat 5.§-ához
fûzött indokolás a Btk. 155.§-ában meghatározott népirtásra vonatkozóan
tartalmaz.
A 8.§-hoz
A Btk. 160.§-ában meghatározott bûnös hadviselés bûncselekményére
értelemszerûen érvényes mindaz, amit a Javaslat 5.§-ához fûzött indokolás a
Btk. 155.§-ában meghatározott népirtásra vonatkozóan tartalmaz.
A 9.§-hoz
A Btk. 163.§-ában meghatározott hadikövet elleni erõszak bûncselekményére
értelemszerûen érvényes mindaz, amit a Javaslat 5.§-ához fûzött indokolás a
Btk. 155.§-ában meghatározott népirtásra vonatkozóan tartalmaz.
A 10.§-hoz
A Javaslat az Általános indokolásban ismertetett érvek alapján az
emberölésre kiszabható határozott tartamú szabadságvesztés felsõ határát húsz
évre emeli fel. A határozott tartamú szabadságvesztés felsõ határa az
emberölés alap és minõsített eseteiben ma is azonos, ezért a Javaslat nemcsak
a minõsített eseteknél, hanem alapesetben is húsz évre emeli a határozott
tartamú szabadságvesztés felsõ határát.
A 11.§-hoz
Az utóbbi idõben elszaporodtak azok az esetek, amikor minden különösebb
ok nélkül megtámadnak olyanokat, akik idõs koruk vagy gyermekkoruk, esetleges
betegségük miatt, avagy bármely egyéb okból védekezésre vagy
akaratnyilvánításra képtelenek. Ezeket a cselekményeket - amelyek a
közvéleményben jogos felháborodást keltenek - a Javaslat a testi sértés
minõsített eseteként fogalmazza meg és az alapesetnél súlyosabban rendeli
büntetni.
A 12.§-hoz
A Javaslat - összhangban az emberölésre meghatározott büntetési tétel
felsõ határával - az emberrablás minõsített esetében is húsz évre emeli a
határozott idõtartamban kiszabható szabadságvesztés felsõ határát.
A 13.§-hoz
A gyermek jogairól szóló, az ENSZ Közgyûlésén 1989. november 20-án
elfogadott egyezmény 34. cikkének c) pontja szerint az államok intézkedéseket
tesznek annak megakadályozására, hogy a gyermekeket "pornográf jellegû mûsorok
vagy anyagok elkészítése céljára kizsákmányolják". A magyar
büntetõtörvénykönyv nem tartalmaz erre vonatkozó speciális tényállást (igaz,
az Egyezményben jelölt cselekmények egy része valamely más tényállás alá
vonható). Vagyis a Btk. nem felel meg az Egyezmény elõírásainak.
Büntetõjogunknak ezt a hiányosságát a közelmúlt e tárgyú eseményei is
nyilvánvalóvá tették.
Ezt a hézagot kívánja a Javaslat kitölteni. Az Egyezmény a tizennyolc
éven aluli kiskorúak védelmére irányul. Indokolt azonban különbséget tenni a
tizennegyedik életévét betöltött és be nem töltött kiskorúak között. Továbbá
aközött, hogy a cselekményt erõszak vagy fenyegetés alkalmazásával avagy
anélkül követik el. Ezért a Javaslat a tizennégy éven aluliak sérelmére
elkövetett cselekményt minden esetben büntetni rendeli, a tizennégy éven
felüli kiskorúak sérelmére végrehajtott cselekményt abban az esetben, ha
haszonszerzés céljából követik el, de célzattól függetlenül súlyosabban
rendeli büntetni a kiskorúak sérelmére elkövetett cselekményt, ha erõszakot,
avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazva követik
el.
A 14.§-hoz
A Btk. 210.§-a szerint a nemi erkölcs elleni három erõszakos
bûncselekmény vonatkozásában a tizenkettedik életévét be nem töltött személyt
védekezésre képtelennek kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy a tizenkettedik
életévét be nem töltött személlyel közösülõ akkor is elköveti az erõszakos
közösülés bûncselekményét, ha a közösülés a tizenkét éven aluli
"beleegyezésével" történt. A Javaslat minõsített esetként súlyosabban rendeli
büntetni azt az esetet, ha az elkövetõ a tizenkét éven alulival erõszakot vagy
fenyegetést alkalmazva közösül. A gyermekekkel szembeni szexuális erõszak
terjedése indokolja a minõsített eset bevezetését. Nyilvánvaló, hogy a
tizenkét éven aluli gyermek személyiségének fejlõdésére fokozott veszélyt
jelent, ha az elkövetõ nemcsak koránál fogva védekezésre képtelen állapotát
használja ki, hanem tényleges erõszakot, illetve fenyegetést alkalmazva
közösül vele.
A 15.§-hoz
A Btk.198.§-ában meghatározott szemérem elleni erõszakra vonatkozóan
értelemszerûen érvényes mindaz, amit a Javaslat 14.§-ának indokolása a Btk.
197.§-ában meghatározott erõszakos közösülésre vonatkozóan tartalmaz.
A 16.§-hoz
A Btk. 200.§-ában meghatározott természet elleni erõszakos fajtalanságra
értelemszerûen érvényes mindaz, amit a Javaslat 14.§-ához fûzött indokolás a
Btk. 197.§-ában meghatározott erõszakos közösülésre vonatkozóan tartalmaz.
A 17.§-hoz
A Javaslat a terrorcselekmény minõsített esetét, mint az élet kioltásával
járó súlyos erõszakos bûncselekményt a büntetési tételének felsõ határát az
emberölésével egyezõen határozza meg.
A 18.§-hoz
A légijármû hatalombakerítésének bûncselekménye esetén a Javaslat az
alapeset büntetési tételének felsõ határát öt évvel emeli, az alsó határ
érintetlenül hagyása mellett. A halált is okozó minõsített eset büntetési
tételének felsõ határát pedig az emberölésével egyezõen határozza meg.
A 19.§-hoz
A számítógépes csalás bûncselekményénél, az azonos súlyú vagyon elleni
bûncselekményekhez hasonlóan, a hatályos jog különösen nagy kár okozása
esetén két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés büntetést tesz lehetõvé.
A bûncselekményekkel okozott kár nagysága az utóbbi években rendkívüli
mértékben megnõtt. Nem ritka az ötmillió forintot sokszorosan meghaladó kár
sem. A bíróságoknak a kettõtõl nyolc éves keretben kell értékelniük valamennyi
különösen nagy kárt okozó bûncselekményt, így szinte törvényszerû, hogy a
büntetéskiszabási gyakorlat enyhül. A kirívóan nagy kárt okozó bûncselekmények
elkövetõivel szemben kiszabott aránytalanul enyhe büntetések nem jelentenek
kellõ visszatartó erõt, másrészt sértik a társadalom igazságérzetét. Ez a
probléma csak úgy oldható meg, ha kitágítjuk a kereteket, és módot adunk a
bíróságoknak a legsúlyosabb gazdasági és vagyon elleni bûncselekmények esetén
súlyosabb büntetés kiszabására. Ezért a Javaslat - hasonlóan a többi azonos
súlyú vagyon elleni és gazdasági bûncselekményhez - öt évtõl tíz évig, illetve
öt évtõl tizenöt évig terjedõ szabadságvesztéssel fenyegetett két új
minõsített esetet vezet be, a különösen nagy kár alsó határát legalább
tízszeresen, illetve legalább húszszorosan meghaladó kárt okozó számítógépes
csalás esetén.
A 20.§-hoz
A hatályos Btk. a különösen nagy kárt okozó adócsalás esetén öt évig
terjedõ szabadságvesztés büntetés kiszabását teszi lehetõvé. Miután az utóbbi
idõben feltûnõen elszaporodtak a különösen nagy kár alsó határát, az ötmillió
forintot sokszorosan meghaladó bûnesetek, amelyek sokszoros veszélyt
jelentenek a társadalomra, indokolt további minõsített esetek
meghatározásával súlyosabb büntetés kiszabását lehetõvé tenni, a hatályos Btk-
ban meghatározott minõsített esetek büntetési tételeinek változatlanul hagyása
mellett. A Javaslat a különösen nagy kár alsó határát legalább húszszorosan,
harmincszorosan, illetve ötvenszeresen meghaladó kárt okozó bûncselekményekre
vonatkozóan állít fel újabb minõsített eseteket, és két évtõl nyolc évig, öt
évtõl tíz évig, illetve öt évtõl tizenöt évig terjedõ szabadságvesztéssel
rendeli büntetni azokat.
A 21.§-hoz
A Btk. 312.§-ában meghatározott csempészet és vámorgazdaság
bûncselekményére értelemszerûen érvényes mindaz, amit a Javaslat 20.§-ához
fûzött indokolás a Btk. 310.§-ában meghatározott adócsalásra vonatkozóan
tartalmaz.
A 22.§-hoz
A Btk. 313/C. §-ában meghatározott bankkártyával visszaélés
bûncselekményére értelemszerûen érvényes mindaz, amit a Javaslat 19.§-ához
fûzött indokolás a Btk. 300/C. §-ában meghatározott számítógépes csalásra
vonatkozóan tartalmaz.
A 23.§-hoz
A Btk. 316. §-ában meghatározott lopás bûncselekményére értelemszerûen
érvényes mindaz, amit a Javaslat 19.§-ához fûzött indokolás a Btk. 300/C. §-
ában meghatározott számítógépes csalás vonatkozásában tartalmaz.
A 24.§-hoz
A Btk. 317.§-ában meghatározott sikkasztás bûncselekményére
értelemszerûen érvényes mindaz, amit a Javaslat 19.§-ához fûzött indokolás a
Btk. 300/C.§-ában meghatározott számítógépes csalás vonatkozásában tartalmaz.
A 25.§-hoz
A Btk.318.§-ában meghatározott csalás bûncselekményére értelemszerûen
érvényes mindaz, amit a Javaslat 19.§-ához fûzött indokolás a Btk. 300/C.§-
ában meghatározott számítógépes csalás vonatkozásában tartalmaz.
A 26.§-hoz
A Btk. 319.§-ában meghatározott hûtlen kezelés bûncselekményére
értelemszerûen érvényes mindaz, amit a Javaslat 19.§-ához fûzött indokolás a
Btk. 300/C.§-ában meghatározott számítógépes csalás vonatkozásában tartalmaz.
A 27.§-hoz
A Btk. 321.§-ában meghatározott rablás az egyetlen olyan vagyon elleni
bûncselekmény, amelynél a Javaslat a határozott idõre kiszabható
szabadságvesztés felsõ határának megfelelõ szabadságvesztés büntetés
kiszabását teszi lehetõvé. Ennek az az oka, hogy a rablás elkövetõje személy
elleni erõszakot vagy fenyegetést is megvalósít. A Javaslat a rablás további
minõsített eseteként határozza meg azt a cselekményt, amelyet a különösen
nagy elkövetési érték alsó határát legalább tízszeresen meghaladó értékre
követnek el. Ez esetben tíz évtõl húsz évig terjedõ szabadságvesztéssel
büntetendõ a cselekmény. Ugyanígy büntetendõ a különösen nagy értékre
fegyveresen, bûnszövetségben vagy csoportosan elkövetett rablás is.
A 28.§-hoz
Az utóbbi években Magyarországon is elõfordult robbantások hívták fel a
figyelmet arra, hogy ezeknél a rongálásoknál a védett jogi tárgy nem csupán az
a vagyontárgy, amelyben kár keletkezik, hanem ezen túlmenõen a közrend és a
közbiztonság, amelynek sérelme a robbantásos eseteknél független az okozott
kártól. A Javaslat ezért a rongálás bûncselekményének új minõsített eseteként
a károkozás mértékétõl függetlenül öt évtõl tíz évig terjedõ
szabadságvesztéssel rendeli büntetni azt, aki a rongálást robbanóanyaggal vagy
robbantószerrel követi el.
A 29.§-hoz
A Btk. 327.§-ában meghatározott jármû önkényes elvételének bûncselekménye
fokozott veszélyt jelent a társadalomra, ha jelentõs értékû gépjármûre
vonatkozóan követik el a bûncselekményt, és akkor is, ha bizonyos profizmust
feltételezõ módon lopásgátló készülékkel ellátott gépjármûvet vesznek el. A
Javaslat ezért a bûncselekmény ezen formáit bûntettként három évig terjedõ
szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Amennyiben különösen nagy értékû jármûre
nézve valósul meg jogtalan használat, a bûncselekményt a Javaslat további
minõsített esetként egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztéssel rendeli
büntetni, ugyanúgy, mint amikor a gépjármûvet erõszakkal avagy az élet vagy
testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel veszik el azért, hogy jogtalanul
használják.
A 30.§-hoz
A Btk. 329.§ által meghatározott a szerzõi és szomszédos jogok
megsértésének bûncselekményére értelemszerûen érvényes mindaz, amit a Javaslat
19.§-ához fûzött indokolás a Btk. 300/C. §-ában meghatározott számítógépes
csalás vonatkozásában tartalmaz.
A 31.§-hoz
A Btk. 352.§-ában meghatározott zendülésnek a /3/ bekezdésben
meghatározott minõsített esetére értelemszerûen érvényes mindaz, amit a
Javaslat 5.§-ához fûzött indokolás a Btk. 155.§-ában meghatározott népirtásra
vonatkozóan tartalmaz.
A 32.§-hoz
A Btk. 355.§-ában meghatározott elöljáró vagy szolgálati közeg elleni
erõszak bûncselekményének az /5/ bekezdésben meghatározott legsúlyosabb
minõsített esetére értelemszerûen érvényes mindaz, amit a Javaslat 5.§-ához
fûzött indokolás a Btk. 155.§-ában meghatározott népirtásra vonatkozóan
tartalmaz.
A 33.§-hoz
A Btké-nek a jelentõs és a különösen nagy elkövetési érték alsó határát
meghaladó 27/A.§-át a jármû önkényes elvételének minõsített eseteire
vonatkozóan ki kell egészíteni.
A 34.§-hoz
A rögtönbíráskodás hatálya alá tartozó bûncselekményekre értelemszerûen
érvényes mindaz, amit a Javaslat 5.§-ához fûzött indokolás a Btk. 155.§-ában
meghatározott népirtásra vonatkozóan tartalmaz.
A 35.§-hoz
E § a törvény hatálybalépésérõl a Btk-módosítások esetén kialakult
gyakorlatnak megfelelõen rendelkezik.
Budapest, 1996. december 5.
Dr. Kutrucz Katalin Dr. Kónya Imre
Magyar Demokrata Néppárt