1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
J/ 3643. számú
a Magyar Energia Hivatal fõigazgatójának beszámolója
a Hivatal 1995-96. évi tevékenységérõl
a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 4. § (4) bekezdése
alapján
Elõadó: Dr. Fazakas Szabolcs
ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter
Budapest, 1996. december hó
Tartalomjegyzék
Oldal
A Hivatal céljai, törekvései és tevékenységének fõbb eredményei
............................... 3
Engedélyezés
..............................................................................
............................... 7
Árszabályozás, árelõkészítés
..............................................................................
......... 12
Fogyasztóvédelem
..............................................................................
........................ 14
Az Energetikai Érdekképviseleti Tanács mûködésének eddigi
tapasztalatai................... 17
Energiatakarékosság
..............................................................................
..................... 20
Energiainformációs tevékenység
..............................................................................
... 21
Nemzetközi kapcsolatok
..............................................................................
................ 23
A Hivatal jogszabályokból adódó feladatainak jövõbeni alakulása
................................. 25
Mellékletek
..............................................................................
.................................... 28-31
Ábrák
..............................................................................
........................................... 32-33
A Hivatal céljai, törekvései és tevékenységének
fõbb eredményei
A Magyar Energia Hivatal 1994. évi megalakítása óta folyamatosan végzi a
törvényekben és más jogszabályokban meghatározott feladatait. Hatásköre a
villamos energia termelésének, szállításának és szolgáltatásának, valamint a
gáz értékesítésének és szolgáltatásának szabályozására, valamint ezen
tevékenységet végzõ gazdálkodó szervezetek felügyeletére terjed ki.
Az energiaszektor stratégiai szerepe, valamint tevékenységének jellegzetessége
- nevezetesen a vezetékes energiahordozók (villamos energia és földgáz)
szolgáltatásának természetes monopolhelyzete - szükségessé teszi ezen szektor
állami szabályozását. Az ilyen jellegû gazdálkodó szervek állami szabályozása
a fejlett piacgazdasággal rendelkezõ országokban elfogadott, jogi
szabályozással alátámasztott tevékenység.
A Hivatal államigazgatási határozatok, létesítési-, mûködési engedélyek és
irányelvek révén, illetve azokon keresztül szabályozza és ellenõrzi a szóban
forgó energiaipari területek tevékenységét. Az engedélyezés és a hatósági
feladatok területén - az árhatósági jogkör kivételével - a Hivatal elsõfokú
határozatot hoz, másodfokon az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter
jár el.
A gáz- és villamosenergia ipar - törvényi szabályozáson alapuló -
átszervezésének célja az volt, hogy bevezesse a verseny lehetõségét illetve
annak késõbbi szélesítésének alapjait. Az átszervezés a gáziparban a
gázértékesítés és gázszolgáltatás szervezeti szétválasztását, míg a
villamosenergia iparban a termelés - szállítás (alaphálózat) - elosztás,
szolgáltatás szervezeti szétválasztását jelentette. A korábban vertikálisan
integrált iparági vállalatok (trösztök) felbontása új mûködési modellek
kialakítását követelte meg, melyek alapján meghatározott funkciók,
kötelezettségek, felelõsségek rendszerét az érintett vállalatok mûködési
engedélyei tartalmazzák. Ezek kidolgozásakor a Hivatal biztosította azon
feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a törvények és egyéb
jogszabályok által rárótt feladatokat el tudja végezni. Így:
- a "legkisebb költség" elv érvényesülésének ellenõrzését mind a mûködés,
mind a
fejlesztés terén; és
- a fogyasztók ellátási színvonalának ellenõrzését és a színvonal
emelésének elõírását.
A mintegy 595 mrd Ft jegyzett tõkét, 211 mrd Ft éves nettó árbevételt
képviselõ és mintegy 43000 fõt foglalkoztató engedélyes kör - a
fogyasztók által elvárt, illetve a Hivatal által elõírt ellátási minõséghez,
szolgáltatási színvonalhoz tartozó - költségszintjének folyamatos, tételes
ellenõrzése és elfogadható szinten tartása kizárólag a Hivatal eszközeivel nem
lehetséges. De nem is gyakorlat egyetlen olyan országban sem, ahol hasonló
szabályozó hatóság és a részleges versenyt lehetõvé tevõ modell mûködik. A
Hivatal ennek megfelelõen minden tevékenységében arra törekszik, hogy
lehetõség szerint minél több területen vezesse be a versenyhelyzetet, mely
természeténél fogva biztosítja a költségek csökkentésére irányuló kényszert.
Ezért a Hivatal minden újabb monopolhelyzet kialakulását, illetve a gazdasági
erõfölénnyel való visszaélés lehetõségét igyekszik a fogyasztók érdekében
megakadályozni mind szervezeti, mind mûködési, mind pedig tulajdonosi oldalon.
A privatizáció, az új külföldi magántulajdonosok megjelenése megköveteli a
Hivataltól az átlátható, kiszámítható, következetes és a befektetõi,
engedélyesi, magántulajdon védelmét biztosító tevékenységet. Az eddig
tulajdonhoz jutott külföldi befektetõk elfogadják a mûködési engedélyeikben
rögzített feltételeket, mozgástereket, kötelezettségeket és egyúttal elvárják
a minél kisebb mértékû állami beavatkozást, a versenyhelyzetet, valamint az
átlátható, az objektív mûködési feltételeket biztosító tulajdonosi viszonyok
létrehozását, s hosszabb távú fenntartását. A Hivatalt a tulajdonváltások
engedélyezése során - a szakmai és pénzügyi-gazdasági követelmények mellett -
a fenti elvek teljesülése vezérli.
A Hivatal - feladatainak ellátása során - szabályozási, felügyeleti,
árelõkészítési, fogyasztóvédelmi, energiatakarékossággal kapcsolatos
szervezõi, valamint energiainformáció feldolgozási és -elemzõ tevékenységet
végez. Az elmúlt idõszakban a következõ témakörök képezték a Hivatal
munkájának legfontosabb elemeit:
- engedélyezés a kialakított metodika szerint;
- az árelõkészítés területén az 1997. január 1-jén hatályba lépõ
árszabályozás rendjének kialakítása, feltételeinek biztosítása, az
árképzés során elismerhetõ költségek körének és mértékének meghatározása,
az érintett gazdálkodó társaságok költségeinek tételes felmérése és
elbírálása, az árképzésre illetve az árakra konkrét javaslatok
kidolgozása;
- a fogyasztók (egyéni és csoport) érdekeinek védelme, az energiaszektor és
a fogyasztók érdekeinek egyensúlyba hozása, aktív közremûködés a vitás
kérdések megoldásában, az érdekek képviseletének és ütköztetésének
megfelelõ fórum biztosítása.
A Hivatal a jogszabályokból adódó feladatait a biztosított jogi lehetõségek,
illetve kötelezettségek figyelembevételével - az érintett kormányzati és
államigazgatási szervekkel összhangban, azokkal kialakított kapcsolatok
keretében - végezte. Különösen sokoldalú és eredményes munkakapcsolatokat
alakított ki, illetve szerteágazó együttmûködést folytat az Ipari,
Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériummal.
A gáz- és a villamosenergia-szolgáltatás terén mûködõ természetes
monopóliumokra vonatkozó legfontosabb szabályozások megtörténtek és a
szükséges kontroll-rendszer is kialakult. Szükséges azonban a jogi és hatósági
szabályozási környezet folyamatos tovább fejlesztése, kiegészítése,
pontosítása, illetve módosítása a változó körülményekhez való igazítás miatt.
A szabályozási és a fogyasztóvédelmi feladatok mellett fokozott súlyt
helyezünk a hatósági ellenõrzési és felügyeleti munkára is, hisz a Hivatal
igen fontos kötelezettsége az említett törvényekben foglalt rendelkezések
végrehajtásának és az általa kiadott engedélyekben elõírtak betartásának az
ellenõrzése.
Az állami érdek érvényesítésének, képviseletének és megvédésének egyik
legfontosabb eszköze a gáz- és a villamosenergia-iparon belül, a speciális
szavazati jogú részvény (a szavazatelsõbbségi részvény), más megfogalmazásban
az "aranyrészvény".
A szavazatelsõbbségi részvényhez a vonatkozó kormányhatározatokkal rendelt
jogok és a törvényekben a Hivatal hatáskörébe utalt jogok nagymértékben
egybeesnek, - többek között - ezért indokolt, hogy az aranyrészvényhez
kapcsolódó jogköröket a társaságok felügyelõ bizottságában - az
államigazgatási szervezetek között - a Hivatal köztisztviselõi is gyakorolják.
A Hivatal tevékenységének eredményeként
- az engedélyhez kötött tevékenységeket végzõ társaságok az elõírt idõben
megkapták
azokat a jogosítványokat (mûködési és létesítési engedélyek), melyek
megléte - a piac-
gazdaságokban szokásos jogi szabályozásnak megfelelõen - a szektor
privatizálásának
és az új erõmûvi kapacitások létesítésének egyik feltétele volt;
- a hatósági villamos energia és földgáz árak több menetben történõ
módosításának elõkészítése az energiaszektor és a fogyasztók érdekeinek és
lehetõségeinek figyelembevételével minden esetben az elvárt módon és
idõben megtörtént;
- az 1997. év elejétõl érvényes árképzési elvek kidolgozása, a kiadásra
szánt jogszabályok elõkészítése megtörtént, a költségarányos árak
meghatározásához szükséges elõzetes szakértõi felmérés nyár közepére
befejezõdött, az információk összesítése, elemzése és az elõzetes
következtetések levonása 1996. augusztus elején megtörtént;
- az áremelésekre, illetve árkorrekciókra több elõzetes változat készült,
amirõl tájékoztatást kapott az árhatósági szerepkört gyakorló ipari,
kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter; a tájékoztatás az áremelések
hatásainak és várható következményeinek sokoldalú vizsgálatára is
kiterjedt;
- a fogyasztók által a Hivatalhoz eljuttatott panaszok kivizsgálása
folyamatos, a szükséges intézkedéseket a jelzett észrevételek megoldására
a Hivatal megtette;
- az Energetikai Érdekképviseleti Tanács létrehozásával és mûködtetésével a
Hivatal fórumot teremtett a fogyasztói és a szolgáltatói érdekek
ütköztetésére, a felmerülõ problémák kezelésére.
A Hivatal a villamosenergia- és a gázipari társaságok jogi és szabályozási
környezetének elõkészítése, valamint a magánosítás során arra törekedett, hogy
mind a villamosenergia-, mind a gáziparban (és ezek együttesét, összességét is
tekintve) ne alakulhassanak ki sem horizontálisan, sem vertikálisan, sem pedig
regionálisan jelentõs befolyást koncentráló iparági monopóliumok, integrációk.
A privatizáció során eddig kialakult tulajdonosi szerkezet, monopólium-
koncentráció a Hivatal megítélése szerint még elfogadható, kezelhetõ mértékû,
azonban meg kell akadályozni, hogy további integráció alakuljon ki.
Az engedélyezési és a jogszabály-elõkészítési tevékenység mellett a Hivatal
gondot fordít az energiapolitikai célokkal kapcsolatos ismeretterjesztésre,
valamint a közvélemény és a szakmai érdeklõdõk folyamatos tájékoztatására. Az
érdeklõdés hazai és külföldi részrõl egyaránt változatlanul igen nagy. A
tájékoztatás formái sokfélék:
- sajtótájékoztatók;
- a nyomtatott és elektronikus sajtó információkkal történõ ellátása;
- szakmai és társadalmi konferenciák tartása, azokon való aktív
részvétel;
- külföldi és hazai érdeklõdõk fogadása;
- szóbeli és írásbeli tájékoztatás egyedi megkeresésekre.
Az érdeklõdõkkel való közvetlen véleménycsere útján törekszik a Hivatal a
társadalom és a gazdasági élet szereplõi számára egyaránt újszerû
tevékenységének bemutatására, ismertetésére, s a folyamatos tájékoztatásra.
Ennek érdekében, továbbá a fogyasztók tájékoztatására és a fogyasztói
érdekvédelem kiteljesítésére a Hivatal megalapította az Energiafogyasztók
Lapját, amelynek elsõ száma 1996. nyarán jelent meg.
Jelen anyag a Hivatal által az 1995. évi J/1576. számú beszámoló óta eltelt
idõszakban végzett munkák bemutatására terjed ki, tartalmazza az 1995-96. év
fõbb eseményeit, taglalja a Hivatal feladatkörét és részletezi az egyes
tevékenységeket.
Budapest, 1996. december hó.
Dr. Szabó Imre
Engedélyezés
A gázszolgáltatásról, valamint a villamos energia termelésérõl, szállításáról
és szolgáltatásá-
ról szóló törvények alapján a Hivatal engedélyezéssel kapcsolatos feladatai a
következõk:
- a villamos energia termelésre, -szállításra, -szolgáltatásra, valamint
a gáz értékesítésre
és szolgáltatásra vonatkozó mûködési engedélyek kiadása, illetve
módosítása, erõmû-
létesítési, üzembe helyezési engedélyek kiadása;
- az engedélyesek üzletszabályzatainak és üzemi szabályzatainak
jóváhagyása a fogyasz-
tói érdekképviseleti szervek véleményének figyelembevételével;
- a korlátozási listák évenkénti jóváhagyása;
- a törvényekben és más jogszabályokban, valamint a kiadott engedélyekben
foglalt
elõírások betartásának ellenõrzése;
- az engedélyes szétválásának, más szervezettel történõ egyesülésének,
valamint az
engedélyes gazdasági társaság tulajdoni szerkezetében bekövetkezõ
jelentõs változás
jóváhagyása;
- az engedélyes felszámolása esetén a folyamatos ellátás biztosítása
érdekében szüksé-
ges intézkedések elõírása;
- a kiadásra került engedélyek módosítása.
Az engedélyezés során kiadásra került
- 1 db földgáz értékesítésére;
- 9 db földgáz szolgáltatására;
- 3 db PB-gáz vezetékes szolgáltatására;
- 13 db villamos energia termelésére;
- 1 db villamos energia szállítására;
- 6 db villamos energia szolgáltatására;
- 3 db villamos energia közvetlen szolgáltatására
szóló mûködési engedély, valamint a villamos energia termelésére szolgáló új
termelõ kapacitás (erõmû)
- 4 db elõzetes létesítési;
- 4 db létesítési;
- 2 db üzembehelyezési
engedély. Az engedélyesek jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza.
A befektetõk további több új villamos energia termelõ kapacitás elõzetes
létesítési és létesítési engedélykérelmének benyújtását jelezték.
Az engedélyek kiadása feszített ütemû, szerteágazó szakmai ismeretet igénylõ,
az országban ezideig nem gyakorolt, újszerû tevékenységsorozat eredménye volt.
Az engedélyek alapvetõen
- meghatározzák az érintett gazdasági vállalkozás jogait, mûködési
területeit, kötelezett-
ségeit, az energiaszektor jövõbeni mûködési modelljét;
- lehetõséget teremtenek az engedélyen keresztül az állami és társadalmi
érdekek és a
legkisebb költség elvének érvényesítésére.
A mûködési engedélyekben a Hivatal - az engedélyesek mûködési szabadságának
biztosítása mellett - gondoskodott a nemzetgazdasági érdekek és az ellátási
színvonal folyamatos emelési kötelezettségét érvényre juttató követelmények
rögzítésérõl, valamint a környezetvédelmi szempontok érvényesítésérõl.
Az engedélyezés során a Hivatal megkövetelte és megköveteli az engedélyköteles
tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben más, országos szakhatóságok (pl. Magyar
Bányászati Hivatal, területileg illetékes környezetvédelmi felügyelõségek és
természetvédelmi igazgatóságok) elõírásai és vizsgálati eredményei alapján
készült alkalmassági határozatokat, ill. a hatásvizsgálatokat elfogadó
nyilatkozatokat.
A Hivatal a mûködési engedély-kérelmek elbírálásánál megkövetelte, illetõleg
mérlegelte és minõsítette
- az engedélyes jogszerû mûködését igazoló okiratokat;
- a tevékenység ellátását biztosító munkaerõ és technikai eszközök
meglétét;
- a mûködtetett eszközök tulajdon szerinti megoszlását, az eszközök
mûködtetésével
kapcsolatos tulajdonosi szándékot;
- az engedélyes pénzügyi helyzetét, likviditását;
- a jegyzett tõke tulajdoni megoszlását;
- a tevékenység minõségét, a fogyasztókkal kialakított kapcsolatok
színvonalát;
- a hosszú távú üzletpolitikát, beleértve az energiaforrás-biztosítás
garanciáit.
A fenti dokumentumok elbírálása során különös figyelmet kellett fordítani a
jelenlegi mûszaki, tulajdoni és gazdasági adottságokon kívül a privatizáció
utáni megváltozott körülményekre is. A privatizáció következtében az
engedélyesek gazdálkodási filozófiája, érdekeltsége lényeges változáson megy
keresztül. A privatizáció lebonyolításának elengedhetetlen feltétele volt a
mûködési engedélyek kiadása, hiszen a befektetõ így tudta az üzletkötéshez
szükséges gazdasági és mûszaki hátteret megfelelõ biztonsággal felmérni,
egyúttal az eladó (állam) úgy kerülhetett megfelelõ alkupozícióba, ha stabil
gazdasági környezetet biztosított. Ennek egyik igen fontos eleme a mûködési
engedélyek kiadása, illetve a kiadás feltételeinek egyértelmû, a nemzetközi
gyakorlattal összhangban történõ meghatározása volt. A kiadásra került
engedélyek a privatizációban résztvevõ külföldi társaságok számára is
elfogadható tartalmúak, észrevételeik kizárólag értelmezési jellegûek voltak.
A szabályozási környezettel való harmonizálás érdekében új, illetve módosított
jogszabályok szakmai elõkészítése is szükségessé vált. A Hivatal
- a jogszabályelõkészítõ munkáján túlmenõen, több ízben véleményezett az
energiaipart
érintõ rendeleteket, kormány elõterjesztéseket;
- részt vállalt az elõkészítés során az információs memorandumok
véleményezésében,
az ajánlattételnél az alkalmassági elõminõsítésben, s az
elbírálásban.
Az engedélyezés körébe tartozik az engedélyesek üzemi és üzletszabályzatainak
elbírálása és jóváhagyása, beleértve a mindenkori módosítások jóváhagyását is.
Az energiaszektor szereplõinek mûszaki-technikai és gazdasági kapcsolatait
leíró üzemi szabályzatok biztosítják a villamosenergia termelõk és a szállító,
a szállító és a szolgáltatók, valamint a földgáz értékesítõ és a -szolgáltatók
közti kapcsolatok egyértelmûségét, az ellátásbiztonságot szavatoló mûködés
során érvényesíthetõ jogokat és kötelezettségeket.
A mûködési engedélyek kiadásával kapcsolatos a Hivatal azon feladatköre, mely
keretében felülvizsgálja és jóváhagyja az érvényességi idõtartam lejárta után
a mûködési engedélyeket, valamint a megváltozott adottságok miatt az
érvényességi idõtartamon belül elvégzett kötelezõ módosításokat. A kiadásra
került kormányrendelet szerint a korlátozás eljárási rendjét, mértékét a
szállító, a fogyasztókra lebontott korlátozási sorrendet a szolgáltató
határozza meg. A fogyasztók korlátozási sorrendjét a Hivatalnak kell
jóváhagynia.
A Hivatal az ellátási színvonal ellenõrzése érdekében határozatban kötelezte
az engedélyeseket az üzemzavarokról esetenkénti és összefoglaló jelentésre.
Az engedélyt kérõk számára a Hivatal az Ipari és Kereskedelmi Közlönyben
irányelveket tett közzé a megvalósíthatósági tanulmányokra, az üzleti tervre
és annak auditálására vonatkozóan.
Az energiaszektor privatizációjával kapcsolatban a vonatkozó jogszabály
alapján elbírálásra kerültek a külföldi befektetõk által szerzett - a
gázszolgáltatók esetében többségi - tulajdonrészek olyan szempontból, hogy az
nem befolyásolja-e negatívan az ellátás biztonságát. A feladat teljesítéseként
1995. decemberében - összhangban a privatizációval szemben támasztott állami
célkitûzésekkel - a tender-nyertesek tulajdonszerzését a gáz- és
áramszolgáltatók, valamint két erõmû társaság, továbbá egy vezetékes PB-gáz
szolgáltató esetében a Hivatal elbírálta és jóváhagyta. A külföldi
tulajdonosokat és tõkerészesedésük arányát az 1. és 2. ábrák mutatják.
A jelenleg engedélyköteles tevékenységet folytató gazdasági társaságok részére
szóló mûködési engedélyek kiadása az 1995. év folyamán megtörtént.
A villamosenergia-ipar területén az elmúlt idõszakban végzett szabályozási
tevékenységre az alábbiak jellemzõek.
· Az új erõmûvi kapacitások engedélyezési folyamatát a befektetõk számára a
Hivatal átláthatóvá, kiszámíthatóvá kívánta tenni. Emellett - a fogyasztók
érdekében - a potenciális új erõmûvi befektetõk közötti versenyhelyzet
kialakításával kívánja elfogadható szinten tartani az erõmûvi átlagárat, mely
mintegy 2/3 részben meghatározója a fogyasztói árszintnek. Mindezek
érdekében:
a.) kiadásra került
- az elõzetes- és a létesítési engedélykérelem benyújtásához szükséges
megvalósít-
hatósági tanulmány Hivatal által igényelt tartalmára vonatkozó
irányelv;
- új erõmûvi kapacitás elõzetes létesítési engedélykérelmének
benyújtásakor a
Hivatal által megkövetelt, a finanszírozhatóságot megnyugtatóan
tanúsító füg-
getlen szakértõi elemzés tartalmára vonatkozó irányelv - mely
kizárja, hogy fi-
nanszírozás-képtelen, bizonytalan kimenetelû projektek kockáztassák
az ellátás
biztonságát;
b.) egyeztetés alatt és kiadás elõtt áll az az irányelv, amely az új erõmûvi
kapacitás
versenyeztetésen alapuló kiválasztási-, engedélyezési folyamatot
szabályozza.
· A fogyasztók védelmében a Hivatal folyamatosan ellenõrizni kívánja az
ellátás, szolgáltatás, fogyasztói elégedettség szintjét. Ezen munka
objektívvé és a szolgáltatók számára kiszámíthatóvá tétele érdekében a
Hivatal kétféle határozatot adott ki:
- elõírta a szolgáltatók részére - meghatározott eljárás szerint -
független közvélemény-
kutatóval évente, összevethetõ és értékelhetõ módon felmérni a fogyasztók
elégedettsé-
gi szintjét;
- elõírta a jelentõsebb egyedi üzemzavarok jelentési kötelezettségét és
évente az üzem-
zavarok, rendelkezésre állási jellemzõk értékelését.
Ezek a jelentések lehetõséget biztosítanak a Hivatal számára a privatizált
társaságok teljesítményének egymáshoz képesti összevetésére és a fejlõdés
nyomon követésére ill. annak elõírására.
· A Hivatal több esetben állást foglalt engedélyesek közötti vitás
kérdésekben és fogyasztói csoportok felvetése alapján. Jellemzõ megkeresés
érkezett több nagy ipari fogyasztó részérõl igényelve az alaphálózati
vezetékhez közvetlen hozzáférést és a szolgáltatói árrés részükre történõ
elhagyását. Ezt a kérést a Hivatal - törvényi felhatalmazás hiányában -
elutasította, de a törekvés elõre veti a piaci viszonyok kiszélesítése
elõkészítésének szükségességét.
· A privatizáció elõkészítése és végrehajtása során a Hivatal több esetben
nyilvánított véleményt, adott ki állásfoglalást a piaci viszonyok, a
versenyhelyzet fenntarthatósága érdekében és a hosszabb távú, biztonságos
befektetõi környezet megtartása érdekében. A privatizációs folyamatok
szempontjai (monopolhelyzetet, jelentõs erõfölényt eredményezõ integrációk
létrejöttét lehetõvé tevõ privatizációs szándékok) esetenként nehezen
illeszthetõk a Hivatal hosszú távú, versenyhelyzetet biztosítani kívánó
törekvéseivel.
A gázenergia szolgáltatás területén végzett szabályozási tevékenység
jellemzõi.
· A gázszolgáltatók, (a Fõvárosi Gázmûvek illetve az öt regionális
gázszolgáltató társaság) azokra a gázszolgáltatásba bekapcsolt településekre,
település részekre kapták meg a mûködési engedélyt, melyekben a gázelosztó
hálózat vagy a saját tulajdonukban van, vagy idegen tulajdon esetén a
tulajdonossal üzemeltetési szerzõdést kötött.
· Bekötésre tervezett települések esetén az adott szolgáltató engedélyébe
azok az 1995. illetve 1996. évben bekötésre kerülõ települések kerülhettek
be, melyeknél:
- szolgáltató saját tulajdonú gázelosztó-hálózat létesítését megkezdte és
az ahhoz
szükséges pénzügyi feltételek rendelkezésre álltak; vagy
- idegen tulajdonú hálózat esetén a tulajdonossal üzemeltetési
szerzõdést kötött és azt a
helyi önkormányzat képviselõtestületi határozatokkal támogatta.
· A gázszolgáltató társaságok a feltételek megteremtése után folyamatosan
nyújtották be mûködési területük bõvítésére vonatkozó engedélymódosítási
kérelmüket. Néhány esetben a bekötési idõpont módosítását kérték, illetve -
azon esetekben, amikor a megvalósítás a gázszolgáltató társaság hibáján
kívüli okból hiúsul meg - elõfordult település törlése is az engedélybõl.
1996. év folyamán három földgázszolgáltatói engedély kiadására került sor,
ugyanakkor több jelzés érkezett további kérelmek benyújtási szándékáról.
· A gázszolgáltatási engedélyezés speciális területe a vezetékes PB-gáz
szolgáltatás. Erre a tevékenységre szóló engedély, a tevékenység eltérõ
tulajdonságai és helyzete miatt különbözik a földgázszolgáltatási mûködési
engedélytõl. A törvény és a végrehajtási rendelete ezzel a területtel külön
nem foglalkozik, de az itt is elkerülhetetlen természetes monopólium miatt a
fogyasztók védelmérõl gondoskodni kell. A benyújtott engedélykérelmek a
szükséges kiegészítések után teljes mértékben megfeleltek a követelményeknek
és ennek alapján három társaság kapott vezetékes PB-gáz szolgáltatási
mûködési engedélyt.
· A gázszolgáltató társaságok privatizációjának szakmai folyamatában részt
vett a Hivatal. A tendergyõztes külföldi szakmai befektetõk számára megadta a
jelentõs, azaz a 25 %-ot meghaladó tulajdoni hányad megszerzésére vonatkozó
engedélyt.
· Az engedélyesek hatósági ellenõrzése keretében a gázértékesítõ és a
gázszolgáltatók elkészítették és határidõre benyújtották az engedélyben
meghatározott tartalmú beszámolóikat az 1995. évi tevékenységükrõl. A
beszámolók értékelését a helyszíni ellenõrzések megállapításainak
figyelembevételével végzi el a Hivatal, a szolgáltatók mûködésének értékelése
folyamatban van.
Árszabályozás, árelõkészítés
A Hivatal árszabályozási és árelõkészítõ tevékenységét a gázszolgáltatásról
szóló törvény és a villamos energia törvény szabja meg. Ennek megfelelõen a
Hivatalnak megalakulása pillanatától kezdve folyamatosan feszített munkát
kellett végeznie részben a konkrét, rövidebb távra szóló árintézkedések,
részben a középtávra szóló árszabályozási rendszerek szakmai elõkészítése
terén. Ez utóbbi kapcsán a Kormány 1995. augusztusában határozatokat hozott,
melyek - többek között - tartalmazták az 1997-tõl 2000-ig (villamos energia),
illetve 2001-ig (földgáz) terjedõ idõszakra az árszabályozási rendszer
kereteit. Ezen szabályok - kibõvítve és konkretizálva - két miniszteri
rendeletben is megjelentek 1995. novemberében. A privatizáció kapcsán 1995.
augusztusa és novembere között folyamatos volt a befektetõi érdeklõdés a
középtávú árszabályozás iránt, amely számos két- és többoldalú egyeztetést és
megbeszélést igényelt a Hivatal illetékes szakértõitõl. A Hivatal 1995-ben
ezen a téren végzett munkája nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a gáz- és
áramszolgáltatók, valamint egyes erõmûvek privatizációja a vártnál jobb
eredménnyel zárult 1995. végén.
Az árszabályozási rendszer kialakításával és finomításával párhuzamosan
folyamatos munkát igényelt a Kormány által 1995. augusztusában elõírt
áremelések elõkészítése, a szükséges számítások elvégzése, az egyeztetések
szakmai hátterének biztosítása, valamint a miniszteri rendelettervezetek
összeállítása is.
Ennek során 1995. szeptemberében 8 %-os általános, 1996. márciusában átlagosan
18 %-os villamos energia és hõenergia, illetve átlagosan 25 %-os földgáz
áremelés valósult meg. Az elmúlt idõszakban bekövetkezett árváltozásokat a 2.
és 3. mellékletek tartalmazzák. Idõközben a villamosenergia-iparon belüli ún.
belsõ árakra vonatkozó rendelet kihirdetése is megtörtént 1995. októberében,
aminek elõkészítése során új típusú feladatokat is meg kellett oldani.
1996 az árakkal kapcsolatban három nagy feladatot jelentett a Hivatal számára.
Az elsõ a márciusi áremelés elõkészítése, amelynek új megvilágítást adott a
privatizáció 1995. decemberében lezárult elsõ szakasza.
A második a tarifarendszer strukturális átalakításának elõkészítése mind a
földgáz, mind a villamos energia, mind a hõenergia esetében. Az ezzel
kapcsolatos vizsgálatok már 1995. elején megkezdõdtek és a munka elsõ szakasza
1996. legelején zárult. Az elõzetes eredményeket az 1996. márciusi áremelés
elõkészítése során már hasznosítani lehetett. A munka 1996. folyamán
folytatódott.
A harmadik feladat az 1996. októberi áremelés elõkészítése volt. Ez a munka
jelentõségében messze felülmúlja a korábbi árelõkészítõ munkákat, hiszen
egyrészt ezzel a lépéssel el kell érni az energetikai törvények által 1997.
január 1-jétõl elõírt árszinteket, másrészt ezek az árszintek fogják képezni
az 1997. január 1-jén életbe lépõ - középtávra szóló - ármechanizmusok
kiindulási pontját. A Kormány 1996. augusztusában az októberre tervezett
áremelés 1997. januárra történõ halasztásáról döntött.
A harmadikként jelölt feladat megalapozásaként a Hivatal 1996. januárjában
megkezdte a hatósági árakon (vagy azon is) értékesítõ energetikai társaságok
költség-felülvizsgálatát. A munka elvégzésére a Hivatal nyilvános pályázatot
írt ki, melynek eredményeként 52 külsõ szakértõ került kiválasztásra. A
szakértõk a Hivatal szakmai irányításával - 13 munkacsoportba osztva - 1996.
márciusában kezdték meg a 31 érintett társaság átvizsgálását. A vizsgálat elsõ
szakasza a társaságok gazdálkodásáról készített szakértõi jelentések június
végi leadásával zárult le. Ezt követõen került sor a jelentések értékelésére,
az információk összegzésére, az áremelés után érvényesítendõ árszintek és
áremelési mértékek elõzetes meghatározására. A fentiek igen nagy terhet és
felelõsséget róttak ill. rónak a Hivatalra.
A Kormány áremelést halasztó döntése nyomán kormánymegbízott került
kijelölésre. A kormánymegbizott és az általa kiválasztott szakértõk újabb
vizsgálatot indítottak a szükséges áremelési mértékekrõl hozandó kormányzati
döntést elõkészítendõ. Ennek során igen szoros együttmûködés vált szükségessé
az említett szakértõk és a Hivatal szakemberei között.
Az 1997. januári áremelést illetõ kormányzati döntést megelõzõen, majd azt
követõen is több irányú egyeztetés szükséges a konkrét árakat és áralkalmazási
feltételeket tartalmazó miniszteri rendeletek megfelelõ kialakítása és
decemberi kiadása érdekében. Az iparágon belüli, a kormányzati és a társadalmi
egyeztetések nyomán a következõ fõbb kérdéscsoportokban kell eredményre jutni:
- az áremelési mértékek "leosztása" az erõmûvi villamos energia és
hõenergia között (különös tekintettel az önkormányzatok által
megállapított távhõárakra gyakorolt hatásokat illetõen);
- a miniszteri ármegállapítású hõárak rendszerében a regionális szempontok
érvényesítésének lehetõségei és korlátai (termelõi és fogyasztói
szempontból);
- az energia áremelések "leosztása" az energiaszektor különbözõ szintjei, a
szinteken belül az egyes társaságok, valamint a különbözõ fogyasztói
csoportok között;
- áralkalmazási kérdések (az áremelések bevezetésének ütemezése, fizetési
feltételek, villamos energiánál a különbözõ idõzónák megfogalmazása stb.);
- a tarifarendszerek struktúrájának tervezett átalakításával óhatatlanul
együtt járó problémák elõzetes kezelése.
Az elmúlt idõszakban lezajlott, valamint az 1997. januárjától várható energia
áremelések nagysága indokolttá tette egy olyan szociális segélyezési rendszer
körvonalazását, amelynek keretei között a leginkább rászorulók támogatásban
részesülnének az áremelések ellentételezéseként. 1996. elején a Hivatal
javaslatot dolgozott ki egy ilyen rendszerre, melyet az Energetikai
Érdekképviseleti Tanács ülésén történõ megvitatás után eljuttatott az országos
Érdekegyeztetõ Tanácshoz (ÉT) is. Az ÉT a kérdést 1996-ban nem tûzte
napirendre.
A Hivatal folyamatosan közremûködött az árakkal kapcsolatos jogszabályok
egyértelmûsítésében, korszerûsítésében, valamint jelentõs energiákat fordított
az árakkal kapcsolatos fogyasztói megkeresések kivizsgálására, a vitás
kérdések megoldására.
Fogyasztóvédelem
Az energetikai törvényekben a Magyar Energia Hivatal számára elõírt,
meghatározott fogyasztóvédelmi tevékenység kereteinek teljeskörû
kialakításához szükség volt különbözõ szabályzatok létrehozására. Kidolgozásra
kerültek
- "A fogyasztói érdekképviseletek és a Magyar Energia Hivatal
együttmûködésének
keretei";
- "A fogyasztóvédelem részletes szabályai"; valamint
- az egyes energiaszolgáltatók "Üzletszabályzat"-ai.
E szabályzatok megalkotása során rögzítésre került, hogy az alkalmazásuk során
szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján - ha szükséges - mód nyílik ezek
finomítására, javítására. Ennek megfelelõen a Hivatal idõrõl-idõre áttekinti a
szabályzatokat és javaslattal él az esetlegesen szükségessé váló változásokra.
Ugyanez vonatkozik az egyéb törvények, rendeletek, fogyasztóvédelmi
tevékenységet érintõ részére is, ugyanis a gyakorlati tevékenység során
felszínre kerültek a szabályozási keretek gyengéi, hiányosságai, amelyek
megszüntetésére javaslatokkal kívánunk élni. Ez a munka ugyancsak folyamatos.
Az elmúlt idõszak panaszos ügyeit elemezve megállapítható, hogy a Hivatal
illetékes osztálya 272 db ügyet kezelt, ebbõl 212 db panaszos megkeresés, a
többi 60 db egyéb (állásfoglalás, jogszabályi felvilágosítást kérõ) jellegû
beadvány volt.
A jelenlegi helyzetben a fogyasztók tûrõképességének küszöbértéke jelentõsen
csökkent, így az elvárásaitól legkisebb mértékû eltérés is elviselhetetlenné
válik számára és ennek következtében vélt vagy valós sérelmeinek orvoslását
fokozottan igényli.
Ezt fokozza az is, hogy az energiaszolgáltatók részérõl nem minden esetben
találkoztunk fogyasztóbarát magatartással. Ez különösen a közvetlenül a
fogyasztókkal kapcsolatba kerülõ (üzletigazgatóságok, kirendeltségek, a
fogyasztókkal közvetlenül kapcsolatba kerülõ technikusok, szerelõk) szervezeti
egységek illetve alkalmazottak körében fordult elõ. Ezen esetek megoldásánál
ezidáig bírságolásra nem volt szükség. A Hivatal a jövõben szükség esetén ezen
jogával élni fog.
A telefonon és levélben érkezõ megkeresések esetén a Hivatal arra törekedett,
hogy a fogyasztót felkészültségének megfelelõ szinten tájékoztassa és számára
megnyugtató magyarázattal szolgáljon, illetve jogos sérelmét a lehetõ
legrövidebb idõn belül elintézze.
Az ügyeket vizsgálva a Gázszolgáltatás területén az alábbi megállapítások
tehetõk.
A legtöbb megkeresés a mérés és méréselszámolás témakörében érkezett (34
%). Az ilyen témájú ügyek között szerepelnek azok is, melyek a térítésmentes
mérõfelszerelés és nyomásszabályozó beépítés törvényben biztosított jogának
megsértésérõl tájékoztatnak. Ide soroltuk az egyedi közüzemi szerzõdések
megkötésénél a szolgáltató azon törvényekkel nem indokolható szándékát is,
amely a mérõórán jelentkezõ lakossági fogyasztást hõmérséklet és
nyomáskorrekció közbeiktatásával számolja el, vagy pl. mérõrendszer
kialakítására kötelezi a fogyasztót.
A számlákkal kapcsolatos megkeresések mintegy 26 %-os gyakorisággal fordultak
elõ. Ebbe a témakörbe nemcsak a valóban helytelenül kiállított számlák
tartoznak, de az áremelések miatti soron kívüli leolvasás is. A Hivatal által
kivizsgált ilyen ügyekben a szolgáltatók korrigálták az elszámolást és
visszafizették a jogtalanul kért díjat.
A beérkezett panaszok közül hálózatfejlesztési hozzájárulás (Hfh), ill. a már
meglevõ vezetékre való rácsatlakozásért fizetendõ beruházási hozzájárulás
problémaköre 15%-os gyakorisággal fordult elõ. Az új, 1995. VIII. 8-án
megjelent rendelet, - mely az addig érvényben levõt hatálytalanította -
szabályozottabb, átláthatóbb körülményeket teremtett. A legtöbb kérdés a Hfh
és a meglevõ gázvezetékre való rácsatlakozás költségének és a hozzájárulási
összeg mértékének nagyságát vitatta, mely elõbbirõl a jogszabály nem
rendelkezik. A számítások ellenõrzésével kiderültek az indokolatlanul
elszámolt költségek, melyeket a szolgáltatók visszatérítettek a fogyasztók
részére.
A panaszok 11 %-a több téma között oszlik meg, szerepel közöttük az
alfogyasztónak továbbadott gáz díjazásának és szolgáltatási körülményeinek
tisztázása, a fogyasztók ellenõrzésének jogossága, körülményei és módszere,
stb.
A beérkezett panaszok 7 %-a a szolgáltatásba való bekapcsolás elmaradásáról
tájékoztat. A szolgáltatói engedéllyel rendelkezõ társaság a szolgáltatás
ellátására kötelezhetõ, tehát ennek elmulasztása esetén az engedélyes
felszólítható feladatainak ellátására.
A Villamos energia szolgáltatás területén tett megállapítások a következõk.
A megkeresések alig kevesebb, mint a fele a hálózatfejlesztési hozzájárulás
kérdéskörével foglalkozik. Kérdésként merült fel a kalkulált összeg mértékének
jogossága, a befizetendõ összeg rendeltetésének értelmezése. Az indokolható
hibák felderítését követõen a szolgáltató korrigálta korábbi, hibás
számításait. A jelenleg hatályos Hfh rendelet bizonyos esetekben mentességet
ad. Elõfordult, hogy a szolgáltató figyelmen kívül hagyta a rendelet által
fizetési mentesség alá tartozó eseteket, s utólagosan kellett visszavonatni az
indokolatlan követelést.
A szolgáltatói adminisztráció hibájából esetenként elõfordult, hogy a
kiállított számla nem valós adatokat rögzített, melyet a szolgáltató minden
esetben elismert és az adott összeget visszatérítette. A továbbadott villamos
energia díjával és a bérlõk hátralékos számlájával kapcsolatos ügyek
többségükben a gazdaság átalakulásából adódó tisztázatlan jogi és tulajdonosi
helyzet termékei.
Kisebb arányban (7%) jelentettek problémát a mérõvel és annak szerelésével,
valamint az árambekötéssel kapcsolatos panaszok.
További panaszok voltak a gyakori áramkimaradás miatti megkeresések,
szabálytalan vételezés vélelme, közvilágítással kapcsolatos felvetés stb.
A villamos energia szolgáltatással kapcsolatosan észrevételek 33%-a a lakosság
körébõl, a 67%-a pedig a gazdasági vállalkozásoktól és az intézményi
fogyasztók körébõl érkezett.
A gázfogyasztói panaszok 44%-a, a lakossági megkeresésbõl adódik.
Ezek az arányok azt mutatják, hogy a leginkább kiszolgáltatott fogyasztói
réteg, a lakosság, tájékozott abból a szempontból, hogy ha ügyét, beadványát,
vagy akár szóban elmondott panaszát a szolgáltató megnyugtatóan nem orvosolta
hova kell, ill. lehet fordulni.
A Hivatal az indokolt panaszok jövõbeni elkerülése érdekében felhívta a
szolgáltatók figyelmét a tipikus esetekre.
A beszámolási idõszakban - a hálózatfejlesztési hozzájárulásról szóló,
idõközben kiadott rendeletek hatályba lépése miatt - az érvényes, jóváhagyott
energiaszolgáltatói üzletszabályzatok módosítására került sor. A Hivatal
ellenõrizte a szolgáltatók kötelezettségének végrehajtását is, mely szerint az
üzletszabályzat megismertetetése a fogyasztókkal az õ feladatuk. A felmérések
alapján megállapítható, hogy a szolgáltatók általában eleget tettek ezen
kötelezettségüknek.
Ugyanakkor - hogy ez az állapot állandósítható legyen - az "Üzletszabályzat"-
okban foglaltak betartásának folyamatos figyelemmel kisérése a Hivatal
fogyasztóvédelmi feladatainak, tevékenységének igen fontos része.
Az elõzõekben a Magyar Energia Hivatal fogyasztóvédelmi tevékenységének
ezideig összegyûjtött tapasztalatait, valamint e területen elvégzett munkáját
foglaltuk össze. Az energiaszolgáltatók privatizációja és az energiahordozók
árának költségarányos, megfelelõ nyereséget is tartalmazó megállapítása után,
illetve az árszabályozási mechanizmus életbeléptetésével a fogyasztóvédelmi
tevékenység megerõsítése a Hivatal munkáján belül fokozott igényként
jelentkezik. Ugyanis ezek a folyamatok a fogyasztókat még érzékenyebbé teszik,
mindenfajta vélt, vagy valós szolgáltatói sérelmekkel szemben. Ebbõl
kiindulva, a Hivatal fogyasztóvédelmi tevékenységében nagyobb súlyt kell
fektetni a természetes monopóliumok mûködési engedélyében foglaltak
betartására, valamint az árváltozásokra vonatkozó szolgáltatói törekvések
fokozott ellenõrzésére, egyidejûleg nem elhanyagolva a már elõzõekben
ismertetett problémák megoldására vonatkozó intézkedéseket.
Az eddigi tevékenységünkbõl fakadó tapasztalataink azt is nyilvánvalóvá
teszik, hogy a jelenlegi törvényi, rendeleti hátteret, valamint a
fogyasztóvédelem Hivatalon belüli szervezeti rendszerét a fent vázolt
feladatok súlyának megfelelõen szükséges továbbfejleszteni. A Hivatal erre
vonatkozó elképzeléseinek kidolgozása folyamatban van.
Az Energetikai Érdekképviseleti Tanács
mûködésének eddigi tapasztalatai
1995. áprilisában megalakult az Energetikai Érdekképviseleti Tanács (EÉT),
melynek célja és alapvetõ feladata, hogy a vezetékes energiafogyasztói
érdekeket védelmezze, egyben a Hivatal ilyen irányú munkáját segítse. Az EÉT a
vezetékes (gáz és villamos) energiafogyasztók érdekképviseletének intézményes
szervezete.
Az energiaipar jelentõs részének természetes monopolhelyzetét figyelembe véve,
elkerülhe-tetlen volt a Hivatal fõigazgatója mellé rendelt EÉT megalakítása.
Az EÉT, mint önálló társadalmi szerv, megtárgyalja mindazokat a kérdéseket,
amelyek az energiafogyasztók, értékesítõk és szolgáltatók egymás közötti
viszonyában jelentkeznek és egyeztetést igényelnek, valamint a Hivatal által
készített javaslatokat, véleményeket, állásfoglalásokat, amelyek a
fogyasztókkal, illetve fogyasztói-szolgáltatói viszonnyal kapcsolatosak.
Tevékenysége során állásfoglalásokat alakít ki és segíti a Hivatal alapvetõ
feladatainak, különösen a fogyasztói védelem eredményes végrehajtását.
Az EÉT háromoldalú érdekképviseleti szerv, összesen 15 fõbõl áll. Tagjai a
Hivatal fõigazga-tója és két igazgatója, továbbá a fogyasztók társadalmi
érdekképviseleti szervezetei (fogyasztói oldal) és az engedélyesek
(szolgáltatói oldal) képviselõi vesznek részt. A Hivatal három vezetõjén kívül
a Fogyasztói Oldal hat tagját 24 érdekképviseleti szervezet, a Szolgáltatói
Oldal hat tagját pedig 18 energia-ipari részvénytársaság küldöttei jelölték.
Az EÉT tagjainak összetétele - a Hivatal vezetõin túlmenõen - az alábbiak
szerint alakult:
a.) Fogyasztói Oldal
Magyar Energiafogyasztók Szövetsége
Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége
Vezetékes Energiafelhasználók Szövetsége
Lakásszövetkezetek Országos Szövetsége
Mezõgazdasági Szövetkezõk és Termelõk Országos Szövetsége
Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület
b.) Szolgáltatói Oldal
DÉDÁSZ Rt.
DÉMÁSZ Rt.
ELMÛ Rt.
Fõvárosi Gázmûvek Rt.
TIGÁZ Rt.
MOL Rt.
Az EÉT eddigi mûködése során hat alkalommal ülésezett, és a következõ
elõterjesztésekrõl
alakította ki - esetenként éles viták után - állásfoglalását:
· az Energetikai Érdekképviseleti Tanács alapszabálya;
· a villamos energia szolgáltatók mûködési szabálya;
· a vezetékes energiahordozók árszabályozásának kérdései;
· az energiaszolgáltatók fogyasztói elégedettségi vizsgálata;
· a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályok;
· az 1995. évi munkaterv javaslat;
· az 1996. évi elsõ félévi munkaterv javaslat;
· javaslat az 1996. márciusi energia áremelés elõkészítésére;
· javaslat a földgáz és villamos energia tarifarendszerének módosítására;
· a fogyasztói panaszügyek intézése;
· a gáz- és villamosenergia-ipari társaságok hatósági szabályozása;
· tájékoztató az energiaipar költség-felülvizsgálatáról;
· tájékoztató a fogyasztóvédelmi tevékenységrõl.
Az EÉT mûködése során számos olyan napirendet tárgyalt, elõterjesztést
vitatott meg, amelyek alapján az energiafogyasztók jogainak és érdekeinek
védelme kiteljesedett. Különös hangsúlyt kaptak az "Energiaszolgáltatók
fogyasztói elégedettségi vizsgálata" és a "Fogyasztóvédelemre vonatkozó
szabályok" címû témák, valamint a kiadott mûködési engedélyek és a jóváhagyott
üzletszabályzatok megvitatása, melyek véglegesítésével a Hivatal hosszabb
távra meghatározta az energiafogyasztói jogok védelmének és érdekeik
képviseletének intézményes kereteit, egyben feladatait.
A jelentõsebb napirendek tárgyalásánál szakértõk igénybevételére is sor
került. A témák megvitatása során a Fogyasztói és a Szolgáltatói Oldal sok
kérdésben ellentétes álláspontot képviselt.
Az antiinflációs gazdaságpolitika aktuális feladatairól a Kormány ez év
április végén hozott határozatot, melynek száma 1038/1996.(IV.26.). E
kormányhatározat 7/b pontja alapján hozta létre a Kormány - a
Pénzügyminisztérium szervezésében - azt a bizottságot, amelyik a vezetékes
energiahordozók felhasználóinak képviselõibõl áll. A társadalmi bizottság
összetétele mutat bizonyos átfedést az EÉT fogyasztói oldalával, hiszen e
fogyasztói oldal is az energiahordozó felhasználók szervezett
érdekképviseleteibõl tevõdik össze. A társadalmi bizottság feladata azonban
eltér az EÉT feladatától: feladata a kormányhatározat szerint a vezetékes
energiahordozók termelése, elosztása és szolgáltatása körében az árrendezéshez
kapcsolódó költség-felülvizsgálatban és annak értékelésében való részvétel.
A társadalmi bizottság megalakulását követõen felvette a kapcsolatot a
Hivatallal. A Hivatal a bizottság munkáját segítendõ, valamennyi olyan
dokumentumot átadott, ami a költségfelülvizsgálati munka során, illetve azt
követõen keletkezett. A társadalmi bizottság kidolgozta saját munkamódszerét,
ügyrendjét, amelynek alapján jelentést készített. Ennek vitáját követõen a
Hivatal a jelentésben foglaltakat munkája során lehetõség szerint hasznosítja.
Az EÉT mûködésével kapcsolatban a következõ tapasztalatok szûrhetõk le:
- szakértõk igénybevétele a témák megvitatásánál indokolt és szükséges;
- a Fogyasztói és a Szolgáltatói oldal képviselõi önálló elõterjesztések
készítésére vonat-
kozó lehetõségükkel eddig nem éltek, ugyanakkor a jövõben indokolt
kihasználniuk
ezen lehetõségeket;
- az EÉT alapszabályának módosítása idõszerû feladat;
- az arányos képviselet szempontjából indokolt a tagok számának és
arányának felül-
vizsgálata és esetleg módosítása;
- törekedni kell az idõszerû, állásfoglalást igénylõ - lehetõleg még
államigazgatási dön-
téshozatal elõtt álló - témák tárgyalására.
Az EÉT eddigi mûködésének tapasztalatai alapján megállapítható, hogy
állásfoglalásaival eredményesen támogatta a Hivatal sokirányú tevékenységét,
hozzájárult az energiafogyasztói érdekek védelméhez.
Energiatakarékosság
A Hivatal - az energiatakarékossággal kapcsolatos tevékenységét - a kiadott
mûködési engedélyek, a jóváhagyott üzletszabályzatok és a kapcsolódó egyéb
dokumentumokban foglaltak szerint végzi a felügyelt energiaszektor szereplõi
(engedélyesek) tekintetében.
Az engedélyesek a megváltozott szabályozási környezet hatására kialakították
alapvetõ belsõ szervezeteiket, amelyek mind az adott engedélyes saját
energiahatékonyságának növelését, mind a szolgáltatói kör fogyasztói
kapcsolattartásának minõségi átalakulását eredményezték.
A fogyasztói irodák bõvülõ hálózata egyre jelentõsebb bázisa az
energiatakarékossági tanácsadásnak szakmai konzultációk, közönségtalálkozók,
nyílt napok szervezése révén, ahol az egyes - lakossági és egyéb -
fogyasztóknak lehetõsége nyílik az energiatakarékos készülékek, korszerû
technológiák megismerésére. Az energiatudatos fogyasztói magatartás
kialakulását segítik elõ az energiatakarékosságot ösztönzõ szórólapok,
kiadványok, tájékoztatók, amelyek a fogyasztók rendelkezésére állnak.
A rövid- és középtávon várható igények alakulásának és az igények
kielégítésének tervezett módját tartalmazó társaságonkénti energiagazdálkodási
tervek összhangjának biztosítása érdekében tovább folytatódott az integrált
forrástervezés módszertanának megismertetése elsõsorban külföldi szakértõk
(pl. USAID által finanszírozott) támogatásával.
Jelentõs elõrelépést hozott a 2399/1995. (XII.12.) Kormányhatározat, amely az
áramszolgáltatók, a gázszolgáltatók és a hõszolgáltatók részére elõírta, hogy
1996. december 31-ig fogyasztó oldali programokat kell kidolgozni. A Hivatal a
kormányhatározat végrehajtására a szükséges intézkedéseket megtette.
Ezzel párhuzamosan folyik a felügyelt energiaszektor energiatakarékossági,
illetve energiahatékonyság-növelést szolgáló információs és adatbázisának
kialakítása a ráfordítások és az energetikai eredmények összevetése, az
energiahatékonysági összehasonlítások, elemzések megalapozása érdekében.
Fokozódtak azok a kezdeményezések, amelyek az energiatakarékosság, illetve
energiahatékonyság-növelést szolgáló feladatok és a pénzügyi eszközrendszer és
intézményrendszer összhangját hivatottak megteremteni mind hazai
energiatakarékossági célú pénzforrások létrehozására, mind a nemzetközi
pénzügyi lehetõségek (pl. PHARE) koordinált kihasználására.
Folyamatban van a regionális energiahatékonysági tanácsadó központok
hálózatának kialakítása a MTESZ meglévõ intézményeinek és szakembergárdájának
bázisán, s az elsõ mintaközpont non-profit ügynökségi formában ezévben
Miskolcon megkezdi mûködését. A tapasztalatok alapján további regionális
központok létrehozása várható, melyeknek alapvetõ feltétele az
energiatakarékosság, az energiahatékonyság-növelés átfogó pénzügyi hátterének
megteremtése, az állami szerepvállalás kiterjesztése e területen.
Energiainformációs tevékenység
A Hivatal feladatainak ellátásához szükséges információk nagy részét az
Energiainformációs Osztály biztosítja. Az osztály tevékenysége kiterjed
- az információs rendszer kialakítására, szervezésére, mûködtetésére;
- a többi osztály információigényének kielégítésére;
- a számítógép állomány mennyiségi és minõségi fejlesztésére, a használatba
kerülõ
szoftverek beszerzésére, elterjesztésére;
- a Hivatal tevékenységével összefüggõ önálló elemzések végzésére.
Az információk feldolgozása és tárolása a szakmai osztályok információ-
igényének figyelem-bevételével történik. Az elmúlt év során az információs
rendszer kialakításának elsõ fázisa befejezõdött. Megtörtént a munkákhoz
szükséges információk
- tartalmának és körének meghatározása;
- áramlásának biztosítása;
- feldolgozási rendszerének kialakítása.
Az információs rendszer kialakításánál figyelembe vett szempontok a következõk
voltak:
- a Hivatal tevékenységének információigénye;
- az érvényes jogszabályok által biztosított lehetõségek (meglévõ
adatszolgáltatások
igénybevétele, törvényi felhatalmazás);
- az adatszolgáltatók (engedélyesek) belsõ információs rendszerének
lehetõségei;
- az országos adatgyûjtésekhez való igazodás;
- a korszerû adatfeldolgozás és -tárolás lehetõségei.
A kialakított információs rendszer tartalmazza
- az engedélyesek egyedi adatait;
- az országos és ágazati szintû összesített adatokat;
- a Hivatal egyes tevékenységeinek végzése során keletkezett információkat.
Az összegyûjtött, feldolgozott, elemzett és tárolt adatok köre az engedélyesek
- energetikai információira;
- mûszaki objektumok adataira;
- gazdálkodási adataira;
- munkaügyi adataira;
- üzembiztonsági információira; továbbá
- az elemzésekhez szükséges országos szintû energiagazdálkodási, mûszaki,
gazdasági
és egyéb adatokra
terjed ki.
A szervezési tevékenység eredményeként az adatszolgáltatókkal kialakult a
rendszer mûködéséhez szükséges információs kapcsolat, mely keretében
- az adatszolgáltatások gyakorisága;
- az adatküldés technikája;
- a beküldésre kerülõ adatok tartalma
került meghatározásra.
Az adatok átadása jelenleg részben postán, részben telefaxon, részben pedig
közvetlen számítógépes kapcsolat formájában történik. Az adatok feldolgozását
személyi számítógépeken végezzük. A Hivatal belsõ számítógépes hálózatának
kiépítésére vonatkozó tervek elkészültek. A Hivatal számítógép-állomány
bõvítése PHARE projekt keretében az IKIM-ben kialakítás alatt álló
számítógépes hálózat részeként megtörtént. Jelenleg több számítógépbõl álló,
lokális hálózat üzemel, amely hálózat a jövõben közvetlen kapcsolatban lesz az
IKIM energetikai rendszerével.
A Hivatal munkatársai aktívan vesznek részt a PHARE projekt keretében folyó,
az IKIM energia információs rendszerének kialakításával kapcsolatos
munkákban. E munka keretében az országban az energiagazdálkodással foglalkozó
állami szervek munkájához szükséges információk rendszerének kidolgozása és az
adatok közvetlen számítógépes formában történõ áramlásának kialakítása van
folyamatban. A rendszer alkalmas lesz
- az érintett államigazgatási szervek idõszerû információkkal történõ
ellátására;
- az állami szervek közötti gyors és hatékony információ-csere
lebonyolítására;
- nemzetközi információs adatbázisok használatára.
A Hivatal közremûködik a jelenleg mûködtetett, több évtizedes múltra
visszatekintõ országos energiastatisztikai rendszer korszerûsítésére
irányuló, szintén PHARE projekt keretében folyó munkában. A feladat kiterjed a
nemzetközi energiastatisztikai igényeket is kielégítõ, azzal azonos tartalmú
információk gyûjtését és feldolgozását biztosító, a hazai adat-igényeket
figyelembe vevõ információs rendszer kidolgozására.
A Hivatal szervesen kapcsolódik a nemzetközi energiainformációkat gyûjtõ és
felhasználó szervekhez. Rendszeresen ad információkat a különbözõ szervezetek
részére az energiahordozó árak vonatkozásában, ugyanakkor elemzi a nemzetközi
energiastatisztikai adatokat.
Nemzetközi kapcsolatok
A Hivatal megalakulása óta folyamatosan építi nemzetközi kapcsolatait. A
mûködés elsõ szakaszában igen fontos volt a piacgazdasági környezetben mûködõ
szabályozó testületek munkájának és a szabályozási technikáknak a megismerése.
Jelenleg a hangsúly áttolódott a hazai szabályozási gyakorlat kialakítására,
amelynek során a szerzett információkat hasznosítani lehetett.
Bebizonyosodott, hogy további ismeretek megszerzésére van szükség, így
különösképpen
- gyakorlati tapasztalatok a szabályozás terén elöljáró országokban;
- elhatározott vagy tervezett változások, trendek a fejlett gazdaságú
országokban (elsõ-
sorban az Európai Közösségben).
Ugyanakkor egyre inkább ismertté válik, hogy hazánk is élenjár a gáz- és
villamos energia rendszerek átalakításában és széleskörû érdeklõdés nyilvánul
meg eredményeink iránt.
A nemzetközi kapcsolatok kiterjednek
- nemzetközi szervezetek által szervezett konzultációkra,
tanulmányutakra;
- szakmai tanácsadó szervekkel folytatott kétoldalú munkakapcsolatokra;
- külföldi szakmai érdeklõdõk tájékoztatására;
- egyéni meghíváson alapuló konferenciákon való részvételre;
- nemzetközi szervezetek részére rendszeresen, vagy esetenként átadásra
kerülõ infor-
mációk közlésére, illetve információk átvételére;
- elõadások tartására, tanulmányok benyújtására.
A kapcsolatok kiépítése során saját erõbõl finanszírozott, illetve a
nemzetközi szervezetek, külföldi partnerek által finanszírozott konzultációk
mellett a különbözõ nemzetközi segélyprogramok által támogatott
kapcsolatfelvételek egyaránt elõfordultak.
Az árképzés, üzemi szabályzat, mûködési engedélyek kidolgozása során a Hivatal
az amerikai USAID segélyprogram finanszírozásában amerikai és angol
szakértõket vett igénybe. A befektetõi- és hatósági szempontokat figyelembe
vevõ észrevételeket sikerült az eljárási rendbe, illetõleg az
engedélytervezetekbe beépíteni.
A nemzetközi konferenciák sorozatából (pl. Nemzetközi Energia Ügynökség, OECD,
UNIPEDE, stb. ) azokat preferálta a Hivatal, amelyeken elõtérbe kerültek
hatósági szabályozási feladatok, illetõleg amelyeket a gáz- és
villamosenergia-ipar átstrukturálódása, az ezzel összefüggõ privatizációja
témakörében tartottak. Ezeken a konferenciákon a Hivatal arra törekedett,
hogy a nemzetközi befektetõi közvélemény megismerje a tervezett hazai
szabályozási környezetet, és annak ismeretében vállaljon szerepet a magyar
energetikai piacon való részvételben.
Szoros és gyümölcsözõ együttmûködés alakult ki különösen a nagy-britanniai
OFFER és OFFGAS Villamosenergia, illetve Gázenergia Szabályozó Hivatallal és a
Kaliforniai Energia Bizottsággal, továbbá a spanyol és az argentin
hatóságokkal.
Több esetben fordultak a Hivatalhoz tájékoztatásért és segítségért más
országokból, így például a litván és az ukrán szabályozó hatóságtól.
A magyar energiaipari privatizációban potenciálisan érintett befektetõk szinte
valamennyien többször felkeresték a Hivatal vezetõit és szakértõit,
konzultálva a tervezett szabályozási környezet részleteirõl. Ezen konzultációk
során meggyõzõdhettek a Hivatal legtöbb kérdésben kiforrott egyértelmû
véleményérõl, mely a szabályozás viszonylagos stabilitását igazolta számukra
és egyúttal bebizonyította a Hivatal kellõ szakmai felkészültségét. Ezzel
kapcsolatban a potenciális befektetõk többször kifejezték megelégedettségüket.
A Hivatal jogszabályokból adódó feladatainak
jövõbeni alakulása
Az elõzõekben részletesen bemutatásra kerültek a Hivatal által végzett
tevékenységek, melyek között az elmúlt év során jelentõs arányeltolódás
következett be. Ez a folyamat - ismerve a Hivatal elõtt álló feladatokat - a
közeljövõben tovább folytatódik.
Az engedélyezéssel kapcsolatos tevékenység a jövõben - a jelenleg mûködõ
társaságok mûködési engedélyének kiadása után - a késõbbiek folyamán
benyújtásra kerülõ létesítési és mûködési engedélykérelmek, illetve a már
kiadott engedélyekre vonatkozó módosítási igények elbírálására terjed ki.
Nagy hangsúlyt kell helyezni az elkövetkezõ idõszakban a kiadásra került
engedélyekben elõírtak végrehajtásának illetve betartásának ellenõrzését célzó
munkákra. Az ellenõrzés munkafázisainak kialakítása, a felülvizsgálatok
információigényének összeállítása, a lebonyolítás ügymenetének meghatározása
részben megtörtént, véglegesítése folyamatban van.
A Hivatal a már kiadott és kiadásra kerülõ irányelvei, közérdekû határozatai
révén biztosítja az energiaszolgáltatás megfelelõ színvonalának folyamatos
emelését (pl. fogyasztói elégedettség-vizsgálatok) és az engedélyezési
eljárások átláthatóságát (pl.: pénzügyi tervek elvárt tartalma).
A Hivatal feladatai között szerepel az engedélyes társaságoknál bekövetkezõ
tulajdoni változások figyelemmel kísérése, a jelentõsebb tulajdoni hányad-
változás jóváhagyása. A privatizációs folyamatból következõen - a múlt év
végén megtörtént tulajdonváltozás elbírálása után - további ilyen
tevékenységekre kell számítani.
Fontos feladat a villamos energia termelõvel, szállítóval és szolgáltatóval,
valamint a gázszolgáltató és gázértékesítõ társaságokkal szemben a legkisebb
költség elvének érvényesítése. A legkisebb költség elvének érvényesítési
követelményeit a teljes vertikumra kiterjedõen kell alkalmazni, beleértve ebbe
a fogyasztói igénycsökkentést, valamint az igények és a források integrált
tervezését is. A legkisebb költség elve érvényesítésének célja a villamos
energia, illetve a földgáz lehetõ legalacsonyabb árú hozzáférésének
biztosítása a fogyasztók számára, az elvárt minõségi, biztonsági,
tartaléktartási feltételek mellett. Ez a lakossági fogyasztókat egyrészt
közvetlenül érinti, másrészt közvetve, hiszen az ipari-mezõgazdasági stb.
felhasználáson keresztül gyakorlatilag az összes termelõi-fogyasztói árra
hatással van.
Az indokolt költségtételek elbírálása - beleértve a hatékonyabb mûködésre,
költségtakarékosabb gazdálkodásra való ösztönzést és a belsõ erõforrások
mozgósítását elõsegítõ fejlesztések elõtérbe helyezését - a Hivatal feladata.
A munka folyamatban van és az év második felében befejezõdik.
Hazánk csatlakozási törekvése az Európai Unióhoz a magyar energia rendszerre -
s így a Magyar Energia Hivatalra is - számos feladatot ró. Az Európai Unió
energiaügyi minisztereinek tanácsa a közelmúltban fogadta el az Unió
villamosenergia rendszerének átalakítására vonatkozó határozatát, mely szerint
a villamosenergia termelés, szállítás és szolgáltatás terén is piaci elveket
kell alkalmazni. Ez a következõ feladatokat jelenti:
- a vertikálisan integrált nagy rendszereket fel kell bontani különálló
termelõ - szállító -
szolgáltató cégekre;
- meg kell valósítani a villamosenergia termelõk piaci versenyét;
- a vezetékekhez a termelõk ill. a fogyasztók szabad hozzáférését
fokozatosan lehetõvé
kell tenni.
Magyarország ezen a téren jónéhány európai ország elõtt jár: az elsõ lépésen
túl vagyunk, a második lépés bevezetése folyamatban van. A harmadik lépés
elõkészítését a Hivatal egyik fontos feladatának tekinti.
A Hivatal feladatköre az elõterjesztés alatt lévõ, a távhõszolgáltatásról
szóló törvényben foglaltak alapján várhatóan jelentõs mértékben bõvül.
A Hivatal fogyasztóvédelmi tevékenységének eredményes ellátása az Energetikai
Érdekképviseleti Tanács fokozott bevonásával a jövõben is kiemelt feladat.
Ennek megfelelõen az EÉT ismételten napirendre tûzi az energiaárak emelésével
kapcsolatos elõkészítõ munka megvitatását.
A jövõben tovább kell folytatni az energiatakarékosság eszközrendszerének
kialakítását. Az energiatakarékosságot elõsegítõ, azt preferáló ösztönzõ
rendszer kialakítása, az energiatakarékos készülékek minõsítési rendszerének
kidolgozása és minél hamarabb történõ bevezetése, az energiafelhasználás
hatékonyabbá tételének elengedhetetlen feltétele. A Hivatal célja minél több -
köztük külföldi - pénzeszköz felkutatása és a program finanszírozásába történõ
integrálása. Ennek érdekében a már kialakult kapcsolatokat a nemzetközi
szervezetek segélyprogramjaira tovább kell fejleszteni, és az
energiatakarékosság jogi szabályozása érdekében konkrét javaslatokat,
elõterjesztéseket kell kidolgozni.
Az energiainformációs tevékenység fejlesztésére a jövõben több területen kerül
sor. A Hivatal adatbázisának kiépítése után az információs rendszer folyamatos
és hatékony mûködtetése lesz az idõszerû feladat. A Hivatal célja, hogy - a
szükséges technikai fejlesztések biztosítása esetén - a közvetlen számítógépes
kapcsolatok, esetleg hálózat kiépítésével egy hatékonyan mûködõ energetikai
információs rendszert mûködtessen. A kialakított stratégiának megfelelõen - az
MVM Rt számítóközpontjával kiépített közvetlen kapcsolat után - a rendszeres
adatátvételt kívánjuk megvalósítani a többi potenciális adatszolgáltatóval. A
kiépített technikai feltételek kisebb fejlesztése után lehetõvé válik az
információ-csere az IKIM és más kormányzati szervekkel, valamint több országos
jelentõségû szervezet (pl. KSH) információinak közvetlen átvétele. Ezeket az
információs csatornákat be kívánjuk építeni információs rendszerünkbe.
A Hivatal, mint jogalkalmazó gyakran kerül olyan helyzetbe, hogy az érvényes
jogszabályok eltérõ értelmezésébõl, illetve a nem szabályozott területek
elbírálásából nézeteltérés támad közte és az ügyfél között. Az indokolt
esetekben - az eddigi gyakorlatot folytatva - a Hivatal a jövõben is felveti
az érintett jogszabály módosításának, vagy új jogszabály kiadásának
szükségességét.
A közvélemény tájékoztatása kiemelten fontos társadalmi és politikai kérdés. A
gazdasági társaságoknak a számviteli törvény alapján a gazdálkodásukat
bemutató, összefoglaló adataikat (mérleg, eredmény-kimutatás) rendszeresen
közzé kell tenni. Ezen kívül az energiaszektorra más, a szakmai
tevékenységükkel összefüggõ információkra kiterjedõ adatközlési kötelezettség
is vonatkozik. Ezen kötelezettség teljesíthetõsége érdekében a közzétételre
kijelölt adatok körét a Hivatal meghatározza és a rendszeres közlés
megtörténtét ellenõrzi.
A tájékoztatás jelentõségét felismerve került sor az Energiafogyasztók Lapja
kiadására. A lapot a jövõben is a közvélemény tájékoztatásának egyik fontos
fórumának kell tekinteni, a Hivatal a lap szerkesztését továbbra is kiemelt
feladatként kezeli.
1. melléklet
Engedélyesek jegyzéke
Gázértékesítési engedélyt kapott:
MOL RT. Budapest
Gázszolgáltatási engedélyt kapott:
Déldunántúli Gázszolgáltató Rt. (DDGÁZ Rt.)* Pécs
Délalföldi Gázszolgáltató Rt. (DÉGÁZ Rt.)* Szeged
Északdunántúli Gázszolgáltató Rt. (ÉGÁZ Rt.)* Gyõr
Fõvárosi Gázmûvek Rt. (FÕGÁZ Rt.) Budapest
Középdunántúli Gázszolgáltató Rt. (KÖGÁZ Rt.)* Nagykanizsa
Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. (TIGÁZ Rt.)* Hajdúszoboszló
FÕNIX-GÁZ Menedzser Iroda és Fõvállalkozó Kft.*** Debrecen
WAV-GÁZ Gázszolgáltató Kft. Debrecen
Zemplén-Abaúj Közmûfejlesztõ és Szolgál-
tató Kft. (ZAB-GÁZ Kft) Szerencs
PB-gáz vezetékes szolgáltatási engedélyt kapott:
PRIMAGÁZ - HUNGÁRIA Rt. Budapest
PB-GÁZ Szerviz Kft. (TOTALGÁZ Kft.) Budapest
SZEB-GÁZ Gázszolgáltató Kft. Szeged
Villamos energia termelésre mûködési engedélyt kapott:
Bakonyi Erõmû Rt.* Ajka
Budapesti Erõmû Rt.* Budapest
Dunamenti Erõmû Rt.* Százhalombatta
Mátrai Erõmû Rt.* Visonta
Paksi Atomerõmû Rt.* Paks
Tiszai Erõmû Rt.* Tiszaújváros
Vértesi Erõmû Rt.* Oroszlány
Pécsi Erõmû Rt.* Pécs
Borsodi Energetikai Kft.* Kazincbarcika
Tatabányai Energetikai Kft.* Tatabánya
Csepeli Erõmû Rt.* Budapest
DUNAFERR Rt.** Dunaújváros
Tiszavíz Vízerõmû Kft. Budapest
Villamos energia szolgáltatási engedélyt kapott:
Budapesti Elektromos Mûvek RT. (ELMÛ Rt.) Budapest
Déldunántúli Áramszolgáltató Rt. (DÉDÁSZ Rt.) Pécs
Délmagyarországi Áramszolgáltató Rt .(DÉMÁSZ Rt.) Szeged
Északmagyarországi Áramszolgáltató Rt. (ÉMÁSZ Rt.) Miskolc
Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Rt. (ÉDÁSZ Rt.) Gyõr
Tiszántúli Áramszolgáltató Rt. (TITÁSZ Rt.) Debrecen
Villamos energia szállítási engedélyt kapott:
Magyar Villamos Mûvek Rt. (MVM Rt.) Budapest
Villamos energia közvetlen szolgáltatói engedélyt kapott:
Csepeli Erõmû Rt. Budapest
DUNAFERR Rt. Dunaújváros
Pécsi Erõmû Rt. Pécs
Elõzetes létesítési engedélyt kapott:
ALGINVEST Kft. (187 MW-ra Algyõn)
IN-ER Kft. (80 MW-ra Iharosberényben)
MVM Rt. (100 MW szekunder tartalékra
Litéren)
MVM Rt. (100 MW szekunder tartalékra
Sajószögeden)
Erõmû létesítési engedélyt kapott:****
Bakonyi Erõmû Rt. (150 MW-ra Inotán)
Borsodi Energetikai Kft. (150 MW-ra
Kazincbarcikán)
Budapesti Erõmû Rt. (104 MW-ra Újpesten)
TITÁSZ Rt. (80 MW-ra
Debrecenben)
Üzembehelyezési engedélyt kapott:
Budapesti Erõmû Rt.* (137 MW-ra Budapesten)
Dunamenti Erõmû Rt. (156 MW-ra
Százhalombattán)
* engedély módosítás is történt
** saját használatú erõmû
*** fellebbezés miatt jelenleg bíróság elõtt van
**** az engedélyek idõközben érvényüket vesztették, de az érintett
engedélyesek 1997. végéig lehe-
tõséget kaptak a létesítési engedély ismételt megkérésére