ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Képviselõi önálló indítvány!
Törvényjavaslat a parlamenti õrség felállításáról
A legfõbb államhatalmi és népképviseleti szerv az Országgyûlés
törvényhozói munkájának zavartalan és háboríthatatlan végzésének, a
törvényhozás szempontjából különösen fontos személyek (védett személyek)
életének és testi épségének, az országgyûlési épületbeli és az országhoz
tartozó egyéb létesítmények védelmének biztosítására, illetéktelen
személyeknek az Országgyûlés épületébe történõ behatolásának megakadályozása
és eltávolítása kizárólagosan az Országgyûlés elnöke alá rendelt, az egyéb
fegyveres testületektõl és rendvédelmi szervektõl mellé és alárendeltségétõl
független parlamenti õrség felállítása és mûködése napjainkban alkotmányos
követelmény, ezért az alábbi törvényt alkotja:
1. §
Az Országgyûlés elnöke biztosítja az Országgyûlés jogainak és mûködésének
gyakorlását, gondoskodik tekintélyének megóvásáról, rendjének, biztonságának
fenntartásáról, kezdeményezi és megteszi saját biztonsága érdekében a
szükséges intézkedéseket. (Orsz.Házszabály 19.§./1/ bekezdése és a /2/
bekezdése L/pont)
2.§
Ez elnöki jogkör gyakorlásához és a kötelezettségek teljesítéséhez
büntetlen elõéletû, fedhetetlen, a katonai szolgálatot teljesített
személyekbõl álló, kizárólag az elnök alá rendelet hivatásos állományú,
katonai rendfokozatokkal parlamenti õrséget kell felállítani, mely az elnök
utasításainak hatékony végrehajthatóságát hivatott biztosítani.
3.§
(1) A parlamenti õrség feladata kizárólag az elnök szóbeli vagy írásbeli
utasítására
a) az Országgyûlés épületének egyéb létesítményeinek, külsõ és belsõ
helyiségeinek védelmi ellátása, a jogtalan behatolások megakadályozása,
b) az Országgyûlés épületébe, helyiségeibe be- és kiléptetésének
ellenõrzése,
c) az egyes a törvényhozás szempontjából magasabb tisztségviselõk
életének és testi épségének védelme (védett személyek)
d) óvja az Országgyûlés ülésszakai alatt az ülésteremben a képviselõk és
az Országgyûlés bizottságaiban a törvényhozói munka zavartalan
folyamatosságát, mûködését,
e) a szükséges esetben e célból helyreállítja és fenntartja a rendet,
f) az ülés rendjének megzavarása esetén végrehajtja az ülésterem
kiürítését.
(2) A parlamenti õrség feladatának ellátása során az Alkotmányban írt
alapvetõ emberi jogok tiszteletben tartásával kíméletesen jár el.
4.§
E törvény nem érinti a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX.sz. a
rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény és a nemzetbiztonsági
szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény rendelkezéseit, tagjai (a
továbbiakban: a fegyveres testületek tagjai) azonban az Országgyûlés elnökének
engedélye nélkül az Országgyûlés épületébe és egyéb létesítményeibe nem
léphetnek be és ott nem tartózkodhatnak.
5.§
A parlamenti õrség szervezetének és mûködésének részletes szabályait,
Szolgálati Szabályzatát és az egyéb fegyveres testületek mûködésének
szervezeti elhatárolását az Országgyûlés felhatalmazása alapján a Kormány
rendelettel szabályozza.
6.§
E törvény a kihirdetést követõ 15. nap lép hatályba.
Indokolás
A legfõbb államhatalmi és népképviseleti szerv, az Országgyûlés
alkotmányos munkája zavartalanságának védelmére sem a rendõrségrõl, sem a
honvédségrõl, sem a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvények
rendelkezései sem adnak teljes terjedelmû biztosítékot; a magyar honvédség és
határõrség alapvetõ alkotmányos kötelessége a haza katonai védelme, míg a
rendõrség feladata a közbiztonság és a belsõ rend fenntartása, védelme, a
nemzetbiztonsági szolgálatok pedig az alkotmányos rendet és az állam
szuverenitását védi.
A törvényalkotás országgyûlési munkája viszont széleskörû, minden belsõ
mozzanatra kiterjedõ, különös - célzatában és tevékenységében fegyveres
testületektõl részben eltérõ - alakulat felállítására és mûködésére,
parlamenti õrség szükséges.
A parlamenti õrség fegyveres testület felépítésében és feladataiban
elválik a költségvetési szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak (1992.évi
XXXIII.tv.) és a közigazgatási szerveknél alkalmazott köztisztviselõk (1992.
XXIII.tv.) jogállásától.
1.§ Vázolja az Országgyûlés elnökének a Házszabályban meghatározott
tevékenységi körét, melynek védelméhez a parlamenti õrség létesítése
szükséges.
2.§ Meghatározza az õrség tagjainak személyi feltételeit és az alakulat
katonai jellegét. Az õrség feletti rendelkezési jog - értelemszerûen -
kizárólagosan az Országgyûlés elnökét illeti meg.
3.§ Tételesen rögzíti a parlamenti õrség konkrét feladatait.
4.§ A honvédelemrõl, a határõrségrõl, a rendõrségrõl és a
nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvények egyes rendelkezései
meghatározzák az általuk védett személyek és létesítmények körét. A parlamenti
õrség pedig az elnök által elrendelten, adott esetben - e rendelkezéseken
túlmenõen - az Országgyûlés házában, egyéb létesítményeiben, az ülésteremben
és az országgyûlési bizottságokban folyó jogalkotási munkának zavartalanságát,
folyamatosságát biztosítja. Feladatai gyakorlásainak feltételeibõl okszerûen
következik, hogy az egyéb fegyveres erõk csak az Országgyûlés elnökének
engedélyével léphetnek be és tartózkodhatnak az említett objektumokban.
5.§ Az õrség létszámának, szervezetének, Szolgálati Szabályzatának
elkészítése, az egyes fegyveres testületek hatásköre elhatárolásának
szervezése a Kormány feladata. Szintén kormányrendelet állapítja meg e törvény
rendelkezéseinek figyelembevételével az ORFK. köztársasági õrezreddel
/3/1995./III.1.BM.sz.rendelet T/3..§.1.sz.mell.3.pont/ való együttmûködés
szabályait.
Budapest, 1996. december 18.
Tisztelettel:
Dr.K.Csontos Miklós
FKGP
országgyûlési képviselõ