MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

KORMÁNYA

J/3647.. számú

J E L E N T É S

az Országgyûlés részére

A magyar erõmûrendszer létesítési terve az ezredfordulóig

és kitekintés a 2010-ig terjedõ idõszakra

Elõadó: dr. Fazakas Szabolcs

ipari, kereskedelmi

és

idegenforgalmi

miniszter

Budapest, 1996. december

A Kormány 34/1995. (IV.5.) sz. rendeletének 2. §-a alapján az ipari,

kereskedelmi és idegenforgalmi miniszternek kétévenként elõ kell terjesztenie

az ún. erõmûlétesítési tervet a Kormány, illetve az Országgyûlés részére. Az

erõmûlétesítési terv jelentõs dokumentuma a jövõ erõmûrendszer fejlesztésének,

mivel a hivatkozott kormányrendelet szerint a Magyar Energia Hivatal csak

olyan erõmûvek részére adhat elõzetes létesítési engedélyt, amelyek részei az

elfogadott erõmûlétesítési tervnek.

A hazai villamosenergia-ellátás egyik legkritikusabb területe jelenleg a

villamosenergia-rendszer fejlesztési elképzeléseinek a villamosenergia-

igényekhez igazodó, megfelelõ ellátási biztonságot nyújtó erõmûépítési

ütemezésnek a meghatározása. A fõ bizonytalanságot a következõk jelentik:

· a jelenlegi gazdasági helyzetben a gazdasági fejlõdés által determinált

villamosenergia-igények elõre jelzése csak nagy bizonytalansággal,

feltételezésekkel történhet;

· az erõmûrendszer privatizációja eddig csak részlegesen sikerült és a

korábban MVM Rt-hez tartozó, magánosításra váró 7 erõmûvi társaságból ezideig

csak 3 társaságnál valósult meg a privatizáció;

· a környezetvédelmi normák 1997-ben várhatóan jelentõsen módosulnak, ami

egy meghatározandó - jelenlegi elképzelések szerint 8 év idõtartamú -

moratóriumon belül a korszerûtlen erõmûveknél felújítást, vagy selejtezést

tesz szükségessé.

A jelenlegi 7500 MW összkapacitású, nagyrészt elöregedett és korszerûtlen

erõmûrendszer egyharmada várhatóan selejtezésre kerül. A selejtezendõ erõmûvek

pótlására, valamint a növekményigény biztosítására az elkövetkezõ 15 év során

mintegy 3800 MW új kapacitást kell építeni, amelynek domináns része a

selejtezések miatti pótlást szolgálja és csak kisebb hányada szükséges a

növekményigények kielégítéséhez. A vázolt kapacitás fejlesztés beruházási

költségigénye - 1996. évi árakon - 650 - 750 Mrd Ft-ra becsülhetõ, amit

további kb. 100 Mrd Ft-tal növelnek a fennmaradó blokkok rekonstrukciós

költségei.

Erõmûépítés, korszerûsítés, illetve selejtezés a jövõben vállalkozói alapon

történik, ugyanakkor a privatizáció jelenlegi állásában az új tulajdonosok

befektetési szándékait, elképzeléseit csak körvonalaiban ismerjük. A

bizonytalanságok ellenére a jogrend és a már jelentkezõ vállalkozói szándékok

szükségessé tették az erõmûlétesítési terv kidolgozását oly módon, hogy az

nyújtson lehetõséget a beindulásra váró fejlesztéseknél a vállalkozói

szándékok megvalósítására. Az erõmûlétesítési tervet a jogrend szerint

kétévenként aktualizálni kell és ismételten be kell nyújtani a Kormány,

illetve az Országgyûlés részére.

Az 1997-2000. évek közötti erõmûvi kapacitás létesítés ma már körvonalazódott.

Az ezredfordulóig mintegy 900 MW új erõmûvi kapacitásra van szükség, egyrészt

a selejtezési kényszer miatti pótlásokhoz, másrészt a várható igénynövekedés

fedezéséhez. A Jelentés bemutatja az ezredfordulóig megvalósuló

fejlesztéseket, valamint kitekintést ad a 2010-ig terjedõ idõszak várható

alakulásáról. A távolabbi idõszakra egyelõre csak vázlatosan megfogalmazott

elképzelések a kétévenkénti aktualizálás során, a vállalkozói szándékok

körvonalazódásával folyamatosan pontosításra kerülnek. Hangsúlyozni szükséges,

hogy az energiaellátás költségeinek minimalizálása érdekében a megvalósításra

tervezett kapacitásokat a jövõben egymással versenyeztetni kell, és minden

esetben a legolcsóbb ellátási lehetõség kerül megvalósításra (ezen általános

törvényszerûség csupán abban az esetben változhat, amennyiben a 73/1996.

(V.22.) sz. kormányrendelet szerinti társadalmi fogadtatás az adott projekt

kivitelezését gyakorlatilag lehetetlenné teszi; ez esetben a minimális költség

szerinti következõ versenyzõ projekt kerülhet csak megvalósításra).

TARTALOMJEGYZÉK

1. Elõzmények, összefoglalás 1. oldal

2. Az erõmûvi kapacitásfejlesztés célja;

az energiapolitikából leképezhetõ,

érvényesítendõ alapelvek 3. oldal

3. Rövid helyzetkép; az elõterjesztés

idõszerûsége 4. oldal

3.1. A hazai erõmûrendszer mûszaki állapota 4. oldal

3.2. Környezetvédelmi követelmények 5. oldal

3.3. Az erõmûvek létesítési folyamatának

szabályozása, az állami befolyásolás

lehetõsége 6. oldal

3.4. Az erõmûvek privatizációja és a privatizáció

során tett befektetõi vállalások 7. oldal

3.5. Az erõmûrendszer fejlesztésének finanszírozási

és egyéb problémái 9. oldal

4. Erõmûfejlesztési programok 2010-ig 10. oldal

4.1. Villamosenergia-igény alakulása; kockázatok 10. oldal

4.2. A meglévõ erõmûvi kapacitások alakulása 13. oldal

4.3. Erõmûlétesítési terv az ezredfordulóra 16. oldal

4.4. Erõmûlétesítési elõirányzat a 2001-2010. évek

között 18. oldal

5. Az erõmûrendszer-fejlesztés várható hatása a

villamos energia árára 22. oldal

TÁBLÁZATOK

1. számú Erõmûlétesítési projektek jelenlegi állása

2. számú Az energetika és a gazdaság kapcsolatát jellemzõ fõbb mutatók

becsült változása az 1995-2010. évek között

1. Elõzmények, összefoglalás

A társadalomra, a természeti és mûvi környezetre, a régiók gazdasági

fejlõdésére és állapotára jelentõsen kiható energetikai létesítmények az

erõmûvek. Ez a körülmény magyarázza azt, hogy - a magyar energiapolitika

Országgyûlés által elfogadott elveinek megfelelõen - az erõmûfejlesztési

döntéseknél a legszélesebb nyilvánosságra kell támaszkodni, amit a hatályos

magyar energetikai jogrend is alátámaszt.

A villamos energia termelésérõl, szállításáról és szolgáltatásáról szóló

1994. évi XLVIII. törvény végrehajtási rendelkezéseit szabályozó

34/1995.(IV.5.) sz. kormányrendeletének 2.§-a alapján az ipari, kereskedelmi

és idegenforgalmi miniszter kétévenként köteles az ún. "erõmûlétesítési

tervet", illetve annak mindenkor aktualizált változatát a Kormány, illetve az

Országgyûlés részére elõterjeszteni. Ezen létesítési terv képezi alapját az

erõmûlétesítés eljárási rendjének, tekintettel arra, hogy egy adott erõmû

hatósági engedélyezési eljárás megindításának alapfeltétele, hogy ilyen

kapacitás igény az adott idõpontra szerepeljen abban a létesítési tervben,

amellyel a Kormány, illetve az Országgyûlés egyetértett.

A Jelentés célja, hogy az Országgyûlés tájékozódjon a hosszabb távra

kitekintõ erõmûfejlesztési (létesítési) program jelenlegi állásáról, a soron

következõ feladatokról.

A Kormány - elsõ olvasatban - 1996. május 16-án megtárgyalta "A magyar

erõmûrendszer 2010-ig kitekintõ fejlesztési koncepciója, az ezredfordulóig

terjedõ idõszak erõmûlétesítési terve" címû elõterjesztést. Határozatában

elrendelte az érdekelt szervezetekkel az egyeztetések 1996. november 30-ig

történõ lefolytatását, valamint az elõterjesztés újbóli Kormányhoz történõ

benyújtását.

A Kormány által elrendelt egyeztetéseket lefolytattuk, melynek keretében

1996. július 25-én az Ipari és Kereskedelmi Érdekegyeztetõ Tanács Bányászati

és Energetikai Bizottsága, 1996. október 4-én pedig az Országos

Környezetvédelmi Tanács vitatta meg a szóban forgó dokumentumot. (A vita

eredményeként kialakult megegyezéses észrevételek, vélemények az elõterjesztés

átdolgozása során beépítésre kerültek.) A koalíciós pártok energetikai

szakértõi az elõterjesztésben foglaltakkal egyetértettek.

Az elõterjesztés 1996. december 5-én került ismételten a Kormány elé,

ahol a Kormány azt tudomásul vette és felhatalmazta az ipari, kereskedelmi és

idegenforgalmi minisztert, hogy az elõterjesztést - tájékoztató jelentésként -

az Országgyûlés elé benyújtsa a Kormány nevében.

A magyar erõmûrendszer vállalkozói alapon megvalósuló hosszabb távú

fejlesztéséhez, a jogszabályokban elõírtak, valamint a kormányzati és

országgyûlési döntések megalapozásához szükséges soron következõ feladatok, az

elkövetkezõ másfél-két éves ciklusban a következõk:

I. Az ezredfordulóig szükséges mintegy 900 MW új erõmûvi kapacitás

megvalósulása érdekében - figyelembe véve a vállalkozói (befektetõi)

ajánlatokat, a már elõzetes, illetve végleges létesítési engedéllyel

rendelkezõ projekteket, valamint a legkisebb költség elvének érvényesítését

- szükséges

+ a gázturbinás tartalékkapacitások (összesen kb. 380 MW)

engedélyeztetésének, építésének lefolytatása, olyan ütemben, hogy azok

az 1998-1999. években mûködésbe léphessenek;

+ a vállalkozói (befektetõi) ajánlattal rendelkezõ Csepel II. Erõmû kb.

390 MW-os villamos kapacitású gázturbinás fejlesztésének elõkészítése és

Kormány általi jóváhagyása;

+ a szintén vállalkozói (befektetõi) ajánlattal és elõzetes létesítési

engedéllyel rendelkezõ, Inke-Liszó környezetében lévõ, hazai inert gázra

alapozott kb. 80 MW kapacitású gázturbinás blokk létesítése.

II. A 2001-2005. évek közötti idõszakban - az igény-elõrejelzés és a

leállítások (selejtezések) üteme alapján - szükséges mintegy 2200 MW új

villamos-kapacitás létesítését megalapozó döntések meghozatala az alábbi

feladatok elvégzését teszi szükségessé:

+ az erõmûvi villamos kapacitás létesítés engedélyezési és versenyeztetési

eljárásrendje irányelveinek megfelelõ jogi formában történõ kidolgozása,

1996. december 31-i határidõvel;

+ ezen irányelvek és pályázati kritériumrendszer alapján 1997-ben ki kell

írni és le kell folytatni a mintegy 2200 MW villamos kapacitás

projektjeinek a versenyeztetését; [A pályázatok elbírálásánál a

2398/1995.(XII.12.) kormányhatározatnak megfelelõen külön súllyal kell

figyelembe venni a hazai gyártású energetikai berendezések

felhasználását.]

+ az energiatakarékosság jelenleg folyamatban lévõ eszközrendszerének

kidolgozása során számba vehetõ eredmények, s az idõközben a

villamosenergia-igények alakulásában esetleg bekövetkezõ tendenciális

változások figyelembevételével pontosítani kell a jelenlegi

villamosenergia-igény elõrejelzést.

[A jelenleg építés alatt álló, engedéllyel rendelkezõ és befektetõi

kezdeményezéssel, szándékkal bíró erõmûkapacitás fejlesztési projekteket

az 1. táblázat részletezi.]

2. Az erõmûvi kapacitásfejlesztés célja; az energiapolitikából

leképezhetõ, érvényesítendõ alapelvek

Az erõmûvi kapacitásfejlesztés célja, a fejlesztések során érvényesítendõ

alapelvek a következõk:

· a villamosenergia-fogyasztók mennyiségi és minõségi igényei megfelelõ

biztonsággal kielégíthetõek legyenek;

· a villamos energia a lehetõ legkisebb költségen legyen elõállítható,

illetve beszerezhetõ (fejlesztési lehetõségek versenyeztetése, fogyasztói

igénybefolyásolás, integrált forrástervezés), biztosítva ezzel a hazai

energia-felhasználás piaci versenyképességét;

· az erõmûrendszer mûködése feleljen meg a mindenkori hatályos

környezetvédelmi normáknak;

· a primer energia-források megfelelõ diverzifikálásával a villamosenergia-

ellátás biztonsága, a társadalmilag elvárt szinten, elfogadható kockázatok

mellett valósuljon meg;

· a jelenleginél rugalmasabb és a szükséges tartalékkal rendelkezõ

erõmûpark alakuljon ki, amely egyúttal megfelel az együttmûködõ nyugat-

európai villamosenergia-rendszer követelményeinek, elvárásainak;

· a fejlesztések, illetve azok szerzõdéses hátterei biztosítsák az Európai

Unióhoz tervezett csatlakozás miatt szükséges jogharmonizáció középtávú

elvárásainak teljesítését;

· az erõmûpark mûködése, struktúrája a jogszabályok szerinti áralakulás

mellett tegye lehetõvé a jövedelmezõ módon történõ üzemeltetést és

fenntartást.

Ezen célkitûzések, alapelvek érvényesítésével el kell érni, hogy

korszerû, európai színvonalú, a környezetvédelmi követelményeknek megfelelõ,

az európai együttmûködést, az önfinanszírozást, a megfelelõ vállalkozói

profitot és külsõ tõkebevonást biztosító villamosenergia-termelõ, szállító,

elosztó és fogyasztói rendszer alakuljon ki úgy, hogy a kapcsolódó hõellátási

rendszer is megfeleljen a piaci követelményeknek, s a hõ- és villamosenergia-

rendszer együttes hatékonysága javuljon, költségük mérséklõdjön és a közjó

érdekeit szolgálja. (Ezen célok azonban sok esetben egymásnak ellentmondó

követelményt tartalmaznak, ezért teljes mértékû, egyidejû teljesülésük nehezen

biztosítható.)

A megfogalmazott célok eléréséhez szükséges eszközrendszernél figyelembe

kell venni a meglévõ adottságokat, a változó belsõ és külsõ környezetet, a

hõ- és villamosenergia-igények elõrelátható (becsült) alakulását, a

környezetvédelem és a legkisebb költségre történõ tervezés követelményeit.

3. Rövid helyzetkép; az elõterjesztés idõszerûsége

3.1. A hazai erõmûrendszer mûszaki állapota

A villamosenergia-ipar az egyetlen olyan magyar ágazat, amely a

kilencvenes évek eddig eltelt idõszakában növelte termelését (kb. 5 TWh-val).

Ez úgy valósult meg, hogy az 1989-1995. évek között az ország villamosenergia-

felhasználása mintegy 4 TWh-val csökkent, de közben a villamosenergia-import

mennyisége közel 9 TWh-val, az import villamosenergia-teljesítmény kb. 75 %-

kal (mintegy 1400 MW-tal) mérséklõdött.

Az importteljesítmény csökkenésének súlyosságát növelte az a tény, hogy

a Paksi Atomerõmû utolsó, negyedik blokkjának üzembe helyezése óta nettó

teljesítménytöbbletként csupán 400 MW erõmûvi kapacitás lépett üzembe.

A magyar villamosenergia-rendszer közcélú erõmûveinek beépített

teljesítõképessége (kapacitása) 1996 elején kereken 7500 MW. Az erõmûvi

egységek átlagos életkora - a kapacitások alapján átlagolva - jelenleg több

mint 20 év, ezen belül a szénerõmûveké pedig 27 év. A gépegységeken belül

jelentõs részarányt képviselnek az ötvenes-hatvanas években épített kisebb

kapacitású (30-50 MW teljesítõképességû) gépegységek.

Mindezek mellett még ki kell emelni, hogy a mai erõmûrendszer

· jelenleg nem felel meg a nyugat-európai villamosenergia-rendszerek minden

követelményének (fõként a megfelelõ szabályozást biztosító szekunder

tartalékkapacitás vonatkozásában);

· lényeges jellemzõje a rugalmatlanság;

· a szén és olajtüzelésû erõmûvekben a környezetet szennyezõ károsanyag

kibocsátás sokszorosa az elvárható, s a jövõben teljesítendõ szintnek.

Ezeken túlmenõen ki kell emelni, hogy a magyar villamosenergia-ipar

hõerõmûveinek jelentõs része a villamos energia mellett hõenergiát is

értékesít. Jelentõs az ipari gõzszolgáltatás és a lakossági, kommunális

távhõszolgáltatás, a távfûtés.

Ennek megfelelõen szoros a kapcsolat az iparág villamosenergia- és távhõ-

üzletága között. Azonban míg az elõbbi jogi, gazdasági, szabályozási

környezete megfelelõen rendezett, addig a távhõ-üzletágban még hiányzik a

szabályozási környezet. Ennek megfelelõ rendezése a magyar villamosenergia-

ipar szempontjából súlyponti kérdés. A villamosenergia-ipar privatizációja

után a helyi érdekek szerint optimálisan alakítható távhõpiac megtartása és

versenyképes, környezetkímélõ módon történõ fejlesztése nemzetgazdasági érdek.

3.2. Környezetvédelmi követelmények

A magyar szén- és szénhidrogén-bázisú erõmûpark jelentõs része - az

elõzõekben kifejtettek alapján - elöregedett és korszerûtlen, mindez a

jelenlegi erõmûvek környezetkárosító hatásaiban is jelentkezik. A korábban

elmaradt környezetvédelmi beruházások, a mûszakilag rossz állapot, valamint a

gyenge minõségû és magas kéntartalmú hazai szenek, illetve a nagy kéntartalmú

nehéz fûtõolajok összesített hatásaként a károsanyag-kibocsátás az erõmûvek

többségében jelentõsen meghaladja a megengedettet. Az erõmûvek nagy részének -

összesen mintegy 460 MFt értékben - környezetvédelmi bírságot kell évente

fizetnie.

A magyar energiapolitika egyik fõ prioritása - az ökológiai egyensúly

biztosítása érdekében - az, hogy a környezet- és természetvédelmi költségeket

a fejlesztések szerves részének kell tekinteni.

A magyar energiapolitika állást foglalt a mainál sokkal szigorúbb európai

normák bevezetésének szükségessége mellett, mivel ez az egyik feltétele a

környezetvédelem terén tett nemzetközi vállalásaink teljesítésének. Ugyanakkor

fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az új normatívák bevezetésekor számba

kell venni az ország energiaellátásának biztonságát. Az új környezetvédelmi

normatívák bevezetése során, a jelenleg üzemelõ erõmûvi berendezéseknél a

lehetséges moratórium idõtartamát minden erõmûnél egyedi felülvizsgálat

alapján célszerû meghatározni, mely a jelenlegi tervezett miniszteri szintû

szabályozás esetleges módosítását igényelheti.

Az energetikát szabályozó új, hatályos törvények, alacsonyabb szintû

jogszabályok, szabályzatok, engedélyek, valamint a környezetvédelmi törvény

(ennek kidolgozás alatt álló, levegõtisztaság védelmével kapcsolatos

rendelkezése) elõírásainak betartásával, illetve betartatásával garantálható a

nemzetközi vállalásaink teljesítése, valamint a környezeti állapot fokozatos

javulása, és a hazai villamosenergia-termelés összesített emissziójának

szigorú korlátozása a nemzetközi környezetvédelmi egyezményekkel összhangban.

A károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó szabályozás az erõmûrendszer

egészére kiterjed, és a hazai villamosenergia-termelés összesített emissziója

is korlátozva lesz. A levegõbe kerülõ szennyezõanyagok mértékét jelentõsen

befolyásolja a jövõben megépítendõ erõmûvi blokkok típusától függõen alakuló

erõmûvi struktúra. A fosszilis tüzelõanyagokkal - szénnel, illetve

szénhidrogénekkel - üzemelõ erõmûvek az üvegházhatás szempontjából veszélyes

CO2 -t bocsátanak ki. A jelenlegi kritikus SO2,- illetve NOx-emisszió jelentõs

költségekkel mérsékelhetõ. Az atomerõmû ilyen környezetszennyezést nem okoz,

ennél a sugárzó maradványanyagok tárolása jelent megoldandó feladatokat.

3.3. Az erõmûvek létesítési folyamatának szabályozása, az állami befolyásolás

lehetõsége

A hatályos energia jogrend szerint az erõmûvek létesítése vállalkozói

alapon történik. Az engedélyezést a Magyar Energia Hivatal végzi,

meghatározott feltételrendszer mellett.

Az erõmûvi kapacitáslétesítés versenyeztetésének szabályai (amelyeknek

kidolgozása jelenleg van folyamatban) mellett az állami szerepvállalás

lehetõségét a következõ jogszabályok teremtik meg:

· A villamos energia termelésérõl, szállításáról és elosztásáról szóló 1994.

évi XLVIII. számú törvény elõírása alapján - a magyar energiapolitika

végrehajtása érdekében - az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter

tesz javaslatot

+ az Országgyûlés részére a 600 MW-nál nagyobb villamos

teljesítõképességû erõmûvek, valamint atomerõmû létesítésére;

+ a Kormány részére 200-600 MW közötti villamos teljesítõképességû

erõmûvek létesítésére;

valamint jóváhagyja a 200 MW-nál nem nagyobb villamos teljesítõképességû

erõmûvek energiahordozójának kiválasztását.

Jogszabályi rendelkezés értelmében, engedélykötelesnek minõsül a 20 MW és

azt meghaladó villamos teljesítõképességû közcélú erõmû, valamint az 50 MW

és azt meghaladó villamos teljesítõképességû saját használatú erõmû.

· A 73/1996.(V.22.) számú kormányrendelet szerint mûködõ bizottság

energiapolitikai és környezetvédelmi szempontok szerint véleményezi a

tervezett erõmûlétesítést, egyezteti és irányítja a közösségtájékoztatást,

közmeghallgatást.

· A 34/1995.(IV.5.) számú kormányrendelet elõírása szerint az ipari,

kereskedelmi és idegenforgalmi miniszternek - a Kormány, illetve az

Országgyûlés részére - kétévenként elõ kell terjesztenie az aktualizált

erõmûlétesítési tervet.

Mindezek lehetõvé teszik, hogy az erõmûrendszer fejlesztése során az

ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter végrehajtathassa az

energiapolitikai célkitûzéseket, amelyek megalapozzák a magyar energiarendszer

- ezen belül a villamosenergia-ipar - összehangolt, biztonságos,

környezetkímélõ és gazdaságilag optimális mûködését.

3.4. Az erõmûvek privatizációja és a privatizáció során tett befektetõi

vállalások

A villamosenergia-ipar privatizációjának az elsõ fázisa 1995-ben

lezárult. Hat áramszolgáltató, valamint három erõmûvi társaság (Mátrai,

Dunamenti, Csepeli) külföldi tulajdonba került.

Az erõmûvi privatizáció második fordulójában, 1996-ban eredményes volt a

Tiszai Erõmû Rt. értékesítése, s döntés született a Budapesti Erõmû Rt.

részvényeinek az értékesítésérõl. A harmadik fordulóban ismételten

meghirdetésre került a három dunántúli, bányával rendelkezõ erõmûvi

részvénytársaság.

A privatizáció során a befektetõk az alábbi fejlesztéseket vállalták el:

I. Az RWE/EVS konzorcium a Mátrai Erõmû Rt-nél vállalta:

+ egy hagyományos 450 MW-os lignittüzelésû, egy egységbõl álló,

kéntelenítõ berendezéssel ellátott erõmû, vagy

+ 3x150 MW-os fluidágyas egységekbõl álló erõmû felépítését.

Az üzembe helyezés tervezett idõpontja 2000. december 31.

A termelt villamos energiát 20 éves hosszú távú szerzõdés alapján a szállító

társaságnak adja el. A fejlesztésnek alkalmasnak kell lennie megfelelõ

mennyiségû hõtermelésre is.

A konzorcium a vállalt fejlesztés alternatívájaként javasolta egy, a

bükkábrányi telephelyen létesítendõ 2x500 MW lignittüzelésû erõmû

megvalósítását. Ezt a szándékát már a tenderanyagában is jelezte. Az

értékesítés óta eltelt idõszakban a konzorcium kezdeményezte az adásvételi

szerzõdésben elõírt kötelezettség ezirányú módosítását, elkészítette a 2x500

MW-os erõmû megvalósíthatósági tanulmányát és elindította az

engedélyeztetési eljárást.

II. A Powerfin a Dunamenti Erõmû Rt-nél vállalta egy új 550 MW-os, egyetlen

egységbõl álló, a meglévõ telephelyen felépítendõ, nehéz fûtõolaj-tüzelésû

erõmû felépítését.

Az üzembe helyezés tervezett idõpontja 2000. december 31.

A termelt villamos energiát 20 éves hosszú távú szerzõdés alapján a szállító

társaságnak adja el. Az új egységnek alkalmasnak kell lennie gõz

szolgáltatásra a jelenlegi G1 és G2 hõszolgáltató egységek üzemzavara

esetén. Pillanatnyilag az engedélyeztetési eljárás még nem indult meg. A

befektetõ várja, hogy a villamos- és hõenergia árszabályozási kérdések

számára kedvezõen záruljanak le.

III. Az AES a Tiszai Erõmû Rt-nél vállalta:

+ a Tisza II. négy 215 MW-os blokkjainak olyan felújítását, amely

élettartamukat 20 évvel megnöveli és mûködésük a környezetvédelmi

elõírásokat kielégíti, valamint a jelenlegivel azonos villamos és

hõteljesítményekkel rendelkeznek;

+ a Borsodi Erõmû jelenlegi telephelyén a pályázati elõírással szemben

(150 MW-os széntüzelésû erõmû építése fluidágyas széntechnológiával és

max. 130 MW csúcs-hõigény kielégítésével) egy 300 MW-os egység

megépítését tervezi. Az adásvételi szerzõdés értelmében többlet

vételárat ajánlott fel abban az esetben, ha ezen erõmûre vonatkozó

létesítési engedélyt 1997. év közepéig megkapja. Az üzembe helyezés

tervezett idõpontja 2000. július 1.

IV. A Budapesti Erõmû Rt. adásvételi szerzõdését aláíró IVO-TOMEN konzorcium

az Újpesti Erõmû Rt. területén 100 MW teljesítményû kombinált ciklusú

gázturbina létesítésére tett vállalást. Az eredeti elképzelés szerint az új

blokk megvalósításának a határideje 1998. vége, de tekintettel a

megvalósításra rendelkezésre álló rövid idõre a projekt megvalósítása

várhatóan csúszik. (A kötelezettségvállalás az adásvétel még meg nem történt

zárása kapcsán véglegesedik.)

V. A Vértesi Erõmû Rt., a Pécsi Erõmû Rt. és a Bakonyi Erõmû Rt.

részvényeinek megvételéhez is kapcsolódik erõmûfejlesztési projekt, amelyre

a befektetõknek kötelezettséget kell vállalniuk, így:

+ a Vértesi Erõmû Rt. bánhidai telephelyén egy új 150 MW teljesítményû

széntüzelésû fluidágyas erõmûvi blokk építendõ, amelynek tervezett

üzembe helyezési határideje 2000. december;

+ a Pécsi Erõmû Rt. telephelyén ugyancsak egy új 150 MW teljesítményû

széntüzelésû fluidágyas erõmûvi blokkot kell építeni 2001. december

31-ig;

+ a Bakonyi Erõmû Rt. Inotai telephelyén egy új 150 MW teljesítményû

széntüzelésû fluidágyas erõmûvi blokk építendõ, melynek tervezett

üzembe helyezési határideje 2000. december.

Az erõmû társaságok számára a fejlesztési programok megvalósítása akkor

kötelezõ, ha azok megfelelnek a környezetvédelem és a társadalmi

elfogadhatóság szempontjainak, a primer energiahordozók rendelkezésre

állásának, valamint a legkisebb költség elvének. Ezért szükséges

összehasonlító vizsgálatot végezni és ezen projekteket versenyeztetni más

fejlesztési lehetõségekkel. Ha - a kapacitáslétesítési verseny meghirdetése

ellenére - más fejlesztési alternatívára nincs beruházói szándék, akkor az MVM

rendszerirányítási szempontjai és a befektetõi szándék összehangolását

követõen kezdõdhet meg a létesítés jogszabályok szerinti engedélyeztetése.

3.5. Az erõmûrendszer fejlesztésének finanszírozási és egyéb problémái

A mûszaki és környezetvédelmi hiányosságok megszüntetésére az elmúlt

idõszakban nem volt lehetõség, mivel az állami szerepvállalás a beruházások

finanszírozása terén megszûnt, a hõ- és villamosenergia-árak pedig nem

nyújtottak fedezetet a szükséges beruházások ráfordításainak megtérülésére, az

önfinanszírozásra. Az új villamosenergia-törvény 1994. évi hatályba lépésével,

majd a piaci viszonyok kialakulását elõsegítõ, 1995-ben és 1996-ban

megszületett jogszabályok (kormány és miniszteri rendeletek) révén kialakul

1997-tõl az önfinanszírozás feltételrendszere, amelynek megléte

elengedhetetlen a magyar erõmûpark modernizációjának, és az elvárt

célkitûzések, követelmények teljesítésének.

Tekintettel arra, hogy a korábbiakban elmaradt fejlesztések pótlása -

viszonylag rövid idõ alatt - jelentõs tõkeakkumulációt igényel, a kialakuló

önfinanszírozó rendszer kezdetére nem képzõdik annyi finanszírozási forrás,

ami az elmaradt és a követelményeknek megfelelõ beruházásokra fedezetet nyújt.

Ezért elkerülhetetlen rövid távon a külsõ tõkebevonás.

Az erõmûvi kapacitás fejlesztés stratégiai célkitûzéseinek

megvalósulásánál - részben a finanszírozással, részben egyéb problémákkal

összefüggõ szempontokat - szükséges figyelembe venni:

· A magyar gazdaság feltételezett és várható fejlõdése az erõmûrendszer

korszerûsítését, hatékonyságnövelését és az igényekkel összehangolt

fejlesztését igényli. A takarékosság és a szükséges forrásfejlesztések

terén is - a számos bizonytalansági tényezõ miatt - a rugalmasság, a

folyamatos kiigazítás elvét kell alkalmazni. Ez csak annyi

forrásfejlesztést enged meg, amennyit a modern, hatékonyan mûködõ és

környezetkímélõ gazdaság, a biztonságos energiaellátás megvalósítása

szükségessé tesz.

· A villamosenergia-ellátás biztonságára törekedve mielõbb el kell érni, hogy

megfeleljünk a nyugat-európai egyesített villamosenergia-rendszer szigorú

normatív elõírásainak (rendszerszabályozás, kapacitás tartalék képzés,

környezetvédelmi elõírások stb.). Ezen csatlakozási szándékunk mindenek

elõtt a magyar villamosenergia-rendszer teljesítménytartalék szerkezetének

átalakítását sürgeti.

· Az erõmûfejlesztési programok elõkészítése a korábbiaknál több idõt vesz

igénybe; és mindez számos bizonytalansággal, nehézséggel és kockázattal

párosul (hatósági engedélyeztetési eljárások, új tulajdonosok és befektetõk

megnyerése, versenyeztetése, társadalmi elfogadtatás stb.).

4. Erõmûfejlesztési programok 2010-ig

4.1. Villamosenergia-igény alakulása; kockázatok

A magyar gazdaság hosszabb távon lehetséges fejlõdése - a külsõ és belsõ

makrogazdasági folyamatok alakulásától, a gazdasági szerkezetváltástól és az

energetikai árhatásoktól függõen - számos változatban megfogalmazható. Ez

egyrészt a világgazdasági folyamatok hosszabb távú alakulásának, és a magyar

gazdaságra kifejtett hatásainak bizonytalanságából, másrészt pedig gazdaságunk

alkalmazkodóképességének és a modernizációs lehetõségek kihasználásának

szintén nehezen prognosztizálható mértékébõl fakad.

Az ország összenergia- és villamosenergia-felhasználásának jövõbeli

alakulását - többek között - döntõen befolyásolja:

· a gazdasági fejlõdés mértéke és ezen belül az ipari termelés

szerkezetváltása;

· a technológia korszerûsítéstõl, illetve a szerkezeti átalakulástól függõen

változó energiahatékonyság, amit erõsen befolyásol az energiával való

takarékosság;

· az indokolt ráfordításokat elismerõ és megfelelõ jövedelmezõséget biztosító

energiaárak hatása a vállalkozói költségérzékenységre, a lakossági és

intézményi fogyasztók szokásaira (takarékossági szemléletmód folyamatos

terjedése).

E számos bizonytalansági tényezõbõl eredõen a villamosenergia- igények

hosszabb távú alakulására több elõrebecslés áll rendelkezésre. A Magyar

Villamos Mûvek Rt., mint a villamosenergia-ellátásáért felelõs szervezet még

1994-ben megbízta a Gazdaságkutató Intézetet, hogy készítse el a

villamosenergia-igények prognózisát. Ezen elõrejelzések kiinduló értéke az

1994. évi 35,3 TWh bruttó villamosenergia-felhasználás, valamint az 5550 MW

fogyasztói csúcsterhelési adatok voltak. E bázis adatokból kiindulva a

Gazdaságkutató Intézet által kidolgozott változatok közül az általa

valószínûsített alacsonyabb növekedési dinamikájú változat a 2010. évre

prognosztizálta az eddigi legnagyobb, 1989. évi szintû villamosenergia-

fogyasztást (40 TWh); míg az erõteljesebb dinamikájú változatban a 2010. évi

fogyasztás 46 TWh.

A gazdasági fejlõdés, az energiaigényesség - az egységnyi termeléshez

szükséges fajlagos energiamennyiség - és az energiafelhasználás összefüggései

alapján három lehetséges - 1, 2 és 3 %-os gazdasági fejlõdési ütemhez tartozó

- igényalakulást mutat a 2. táblázat. A táblázat energiaigény alternatívái

mindhárom változatban államilag is támogatott, jelentõs, szcenáriónként eltérõ

mértékû energiatakarékosságot, valamint az energiaigények hosszú távú

árrugalmassági törvényszerûsége miatti - az 1995-1997. évek közötti áremelések

hatására bekövetkezõ - jövõbeni igénymérséklõdést feltételeznek. A múltat és

az 1995. évet is jellemzõ növekvõ mértékû energiaigényességgel egyik változat

sem számol (az energiaigényességet minden esetben csökkenõ mértékûnek tételezi

fel a táblázat prognózisa):

· a legnagyobb villamosenergia-igény a legmagasabb ütemû gazdasági

fejlõdést feltételezõ "C" változatban következik be. Ebben a változatban a

kedvezõ gazdasági eredmények lehetõvé teszik a gyorsabb modernizációt, az

energiatakarékossági és a környezetvédelmi szempontok fokozottabb

érvényesítését, melyek hatására az energiaigényesség dinamikusan mérséklõdik

(mindazonáltal a villamosenergia-szükséglet a gazdaság dinamikusabb fejlõdése

miatt jelentõsen nõ);

· a legkisebb energiaigény a legalacsonyabb gazdasági fejlõdés mellett -

"A" változat - jelentkezik úgy, hogy a modernizáció és az energiatakarékosság

mértéke csekély, az energiaigényesség változatlan marad;

· a legvalószínûbbnek a középsõ "B" változat tekinthetõ, amelyben a

gazdaság modernizációja és az energiatakarékosság már egy csökkenõ

energiaigényesség kialakulását teszi lehetõvé.

Az MVM Rt. a kétéves gördülõ tervezés során folyamatosan aktualizálja -

a regionális áramszolgáltatók felmérései és a MEH ellenõrzése alapján - a

villamosenergia-felhasználás elõjelzéseit. Az így aktualizált villamosenergia-

és csúcsterhelés-igény prognózisok képezik a hosszú távú áramvásárlási és

kapacitás-lekötési szerzõdések egyik alapját. Az MVM Rt. prognózisának

legnagyobb valószínûséggel bekövetkezõ középértéke - a 2010. évi mennyiségeket

tekintve - megegyezik a minisztériumi számításokkal, a 15 évre számított

bizonytalansági sávok is azonos értékûek.

Az MVM Rt. szerint prognosztizált legvalószínûbb villamosenergia-igény (a

számításba vett bizonytalansági sávokkal) az alábbiak szerint alakul:

B F

r o

u g

t y

t a

ó s

v z

i t

l ó

l i

a c

m s

o ú

s c

e s

n t

e e

r r

g h

i e

a l

- é

f s

T % M %

W / W /

h é é

v v

1 3 5

9 6 7

9 , 3

5 2 1

1 1

2 3 , 6 ,

0 8 2 2 7

0 , 5

0 5 1 0 1

. ( , ( ,

é _ 8 _ 5

v 1 2

, 1 5 1

2 5 , 0 ,

0 ) 7 ) 4

5 4 6

. 2 7

é , 5

v 2 0

( (

2 _ _

0 2 3

1 , 5

0 2 0

. ) )

v 4 7

6 2

, 5

0 0

( (

_ _

3 4

, 5

0 0

) )

A prognosztizált villamosenergia-igény már tartalmazza 1996-tól az 1,2

TWh/év mennyiségû és kb. 200 MW teljesítményû osztrák szállítási

kötelezettséget.

Az így felvázolt gazdasági és energiahatékonyság alakulási jövõkép

megfelel a Pénzügyminisztérium jelenlegi távlati elképzeléseinek, valamint

összhangban van az egyéb gazdaságelemzéssel foglalkozó intézmények, illetve az

energiaellátást végzõ társaságok ezirányú prognózisaival.

A vázolt feltételrendszerben az ezredfordulóig az elõterjesztés szerinti

- vállalkozói szándékokkal alátámasztott - erõmûépítés kielégíti a várható

kapacitásfejlesztési szükségleteket.

Az energetikai jogrend szerint kétévenként az erõmûlétesítési tervet

aktualizálni kell. A két év múlva esedékes elõterjesztés megalapozásához,

kidolgozásához - figyelembe véve a privatizáció és az erõmûlétesítési verseny

végleges szabályozását, az elsõ pályázati kiírás eredményét, tapasztalatait -

az alábbi legfontosabb, erõmûlétesítéshez kapcsolódó teendõket kell elvégezni:

· a várható villamosenergia- és kapacitásigények további pontosítása a

Pénzügyminisztérium mindenkor aktuális gazdaságfejlesztési prognózisaira

alapozva, figyelembe véve az energiahatékonyság javítására, az

energiatakarékossági tevékenység fokozására irányuló, jelenleg kidolgozás

alatt álló pénzügyi konstrukciók (a 800 M Ft-tal induló Energiatakarékossági

Hitel Program, a PHARE program keretében létrehozandó új rulírozó hitelkeret,

stb.) villamosenergia-igényekre gyakorolt hatását;

· a kapacitásigények pontosítását követõen, a beruházói, befektetõi

szándékoknak, a környezetvédelmi követelményeknek, valamint a meglévõ erõmûvi

kapacitások felújítási és selejtezési ütemének - a villamosenergia-ellátás

biztonságát elõtérbe helyezõ - összehangolása;

· az erõmûépítések és selejtezések, valamint a várható primer

energiaigények alapján elemezni kell az energiaszektor környezetvédelmi és

foglalkoztatottsági helyzetének az alakulását és ki kell dolgozni a szükséges

környezetvédelmi és humánpolitikai szempontokat is figyelembe vevõ

intézkedéseket.

Igénypontosításhoz megjelölt feladatok szükségességét gazdaságossági és

ellátásbiztonsági szempontok egyaránt indokolják: túl magasra becsült igények

többletkapacitások létesítéséhez, ezáltal indokolatlan áremelkedéshez

vezetnek, az "alul tervezés" viszont többlet villamosenergia-import

beszerzését, illetve ennek ellehetetlenülése esetén fogyasztói korlátozásokat,

az ellátás egyensúlyának megbomlását eredményezheti.

Az erõmûrendszer fejlesztést jelentõs mértékben befolyásolja az erõmûvek

távhõ-kiadásának az alakulása. (Feltételezhetõ, hogy a távhõszolgáltatás a

jelenlegi 45-50 PJ/év szinten maradhat a következõ tizenöt évben.)

Az erõmûrendszer jövõbeni fejlesztésével kapcsolatban ki kell emelni,

hogy a tervezési idõszakban nem az igények növekedése a meghatározó mozgatója

az erõmûvi fejlesztésnek, hanem fõleg a kényszerûen selejtezésre kerülõ

kapacitások pótlása.

4.2. A meglévõ erõmûvi kapacitások alakulása

A magyar villamosenergia-ipar beépített erõmûvi villamos

teljesítõképessége (BT) 1996-ban - nem számítva a nem kooperáló erõmûveket -

7536 MW. Téli csúcsidõben a rendelkezésre álló kapacitás (RT) - a lekötött

importtal együtt - 7400 MW körül van. A várható fogyasztói csúcsterhelés ez év

decemberében 5850-5900 MW1 között valószínûsíthetõ, így a biztonságos

energiaellátáshoz 25-26% tartalék áll rendelkezésre. Ez jelenleg elég nagy

tartaléknak látszik annak ellenére, hogy az erõmûpark elöregedett,

megbízhatósága romlott (1995-ben kisebb volt a tartalék2). Az 1996-ban üzembe

került közel 300 MW kapacitás eredményeként a tartalék jelenleg meghaladja az

UCPTE ajánlások szerinti minimális 20-25%-ot.

A meglévõ erõmûvek átlagos életkora több mint húsz év, s egy részüket már

egyszer felújították. Gondot jelent a régebbi erõmûvek egy részének

tüzelõanyag ellátása is. Mûszaki és gazdasági okokból sok egység elavult,

környezetvédelmileg nem felel meg a követelményeknek. A régi erõmûvek

hatásfoka kicsi, s ez a primerenergia-források optimális kihasználását nem

teszi lehetõvé.

Az új környezetvédelmi törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelkezések

közeljövõben várható megjelenésével a jelenlegi erõmûpark - egyes erõmûvek

leromlott mûszaki állapota miatt - nem képes a szigorodó környezetvédelmi

követelmények teljesítésére és az üzemelõ berendezésekre vonatkozó

környezetvédelmi moratórium ellenére is selejtezési kényszer alakul ki a

villamosenergia-rendszerben. Így a meglévõ erõmûvi egységek egy részét fel

kell újítani, a másik részét pedig le kell állítani.

Környezetvédelmi és mûszaki szempontok szerinti felújítások

A jelenlegi gazdasági számítások és vállalkozói ajánlatok alapján a

következõ években korszerûsíteni kell a 21 db nagy teljesítõképességû (200,

215 és 230 MW-os) gépegységeket. A környezetvédelmi és biztonságtechnikai

követelmények szigorodásával ezek a hetvenes-nyolcvanas években épített

egységek csak megfelelõ korszerûsítés után alkalmasak a 2010. év utáni

megbízható üzemmódra.

A lignittüzelésû Mátrai Erõmû három 200 MW-os egységének a

rekonstrukciója az új tulajdonos vállalkozásában feltehetõen gazdaságosan

megoldható a következõ évtized közepéig. A gazdasági kérdések összefüggnek a

helyi lignitbányászat rentabilitási és környezetvédelmi kérdéseinek

tisztázásával.

A fûtõolaj- és földgáztüzelésû Dunamenti és a Tiszai Erõmû tíz

215 MW-os gépegységének rekonstrukciója az új tulajdonosok tervei szerint

fontos elvégzendõ feladat. Alapvetõen tisztázni kell az új tulajdonosoknak a

jövõbeni szénhidrogén-tüzelés gazdasági és környezetvédelmi kérdéseit. Itt

nagyon fontos szerepe van az országos energiahordozó-politikának. Össze kell

hangolni a kérdést a MOL Rt. fejlesztési politikájával is.

____________________

1 A csúcsterhelés 1996 januárjában 5794 MW volt.

2 A tartalék 1995-ben 23,6% volt - 5731 MW csúcsterhelés mellett.

A Paksi Atomerõmû szekunder körének felújítási és korszerûsítési

munkáival összhangban olyan mûszaki megoldások is gazdaságosak lehetnek,

amelyek megnövelik a blokkok egység-teljesítõképességét.

A fenti felújításokkal a ma meglévõ erõmûparkból még több mint

5200 MW erõmûvi kapacitás megmaradhat a következõ évtized végén is, de ennek

feltétele a gazdaságos korszerûsítés. Mivel ez is vállalkozói alapon

történhet, a megfelelõ ösztönzések (átvételi árak, díjak) nagyon fontosak a

modernizálás megfelelõ, összehangolt lebonyolításához.

Az élettartam-meghosszabbítás vállalkozói alapon kisebb egységeknél is

elképzelhetõ, de ma nem látszik reálisnak a hatvanas évek 50-100 MW-os

blokkjainak - sok esetben másodszori - rekonstrukciója. Nem remélhetõ

- megfelelõ termelõi és nagykereskedelmi tarifarendszer esetén sem - hogy

ezeket az elöregedett és elavult kisebb egységeket az új tulajdonosok úgy

hozzák rendbe, hogy azokra a következõ évtized vége után is biztonsággal

támaszkodhat a villamosenergia-rendszer.

Leállítások (selejtezések)

Az elõzõek alapján a ma meglévõ erõmûparkból a következõ évtized végéig

le kell állítani mintegy 2100-2300 MW-ot, azaz a mai kapacitásnak kb. 30%-át.

Ezen kapacitást az új erõmûvek megépítésével helyettesíteni kell.

A gazdaságosság és a környezetvédelem szempontjai által megkívánt erõmûvi

selejtezést számos tényezõ fékezheti, melyek közül kiemelhetõ:

· a biztonságos villamosenergia-ellátás fenntartásának a követelménye;

· a foglalkoztatáspolitika és a hazai energiaforrások gazdaságos

igénybevételének szempontjai;

· a meglévõ monopolhelyzetû hõszolgáltatás több telephelyen termelési

kényszert jelent, amelyen csak fokozatosan lehet változtatni;

· az erõmûvi kapacitásfejlesztés és a jövõbeni energiaellátás egyik

neuralgikus területe a kiegyensúlyozott gázellátáshoz szükséges források

bizonytalansága. Ez korlátot jelent a hatékony és korszerû - emellett

környezetkímélõ -, kapcsolt energiatermelést megvalósító gázturbinák

létesítésének mértékében. E korlát gáz-tranzitvezeték megépülése esetén, vagy

abban az esetben oldható fel, ha az új erõmû beruházója és üzemeltetõje

garantálja a mûködéshez szükséges többlet gázforrás biztosítását;

· az olajtársaság kõolaj-feldolgozási stratégiájában a nagyobb minõségi

követelményeket kielégítõ, jövedelmezõbb termékstruktúra kialakítására

törekszik. Ha az ún. "destruktív" technológiák alkalmazásával a jövõben az

erõmûvi célra alkalmas fûtõolaj mennyisége minimálisra csökken és az csak

közvetlen importként biztosítható, az import árkockázata gátat szabhat az

olajtüzelésû erõmûvek fejlesztésének, felboríthatja a villamosenergia-

termelés tüzelõanyag felhasználásának a megkívánt arányait, sõt szélsõ

esetben villamosenergia-ellátási gondokat is eredményezhet;

· a beépített kapacitások selejtezéssel történõ csökkentése csak újak

létesítése révén lehetséges. Ez viszont finanszírozási akadályokba ütközhet.

A leállítások (selejtezések) várható ütemezésénél három szakaszt célszerû

megkülönböztetni, így az:

1997-2000. évek között: 300 - 350 MW (évi átlagban 70 - 80 MW),

2001-2005. évek között: 1500-1600 MW (évi átlagban 300-320 MW),

2006-2010. évek között: 300 - 350 MW (évi átlagban 60 - 70 MW),

erõmûvi kapacitást (tizenhárom év alatt összesen 2100-2300 MW-t) szükséges

leállítani (selejtezni).

Nagyon fontos, hogy az új erõmûvi tulajdonosokkal az energiaellátás

biztonsági szempontjait is figyelembe véve, egyeztetett módon legyen

végrehajtható a leállítás; összehangolva az igénynövekedés és az erõmûépítés

tényleges ütemével.

4.3. Erõmûlétesítési terv az ezredfordulóra

Az 1997. és 2000. évek közötti erõmûvi kapacitás létesítés ma már nagy

valószínûséggel körvonalazódott. Új vállalkozások, ajánlatok alapján ma már az

ezredfordulóig nem lehet - a szabályozott engedélyezési eljárások alapján és a

közvélemény egyetértésével - új projekteket megvalósítani, a következõkben

vázoltakhoz képest.

Az ezredfordulóig szükség van - a jelzett igénynövekedés mellett -

legalább 900 MW új erõmûvi kapacitásra. A selejtezési kényszer miatti

pótláshoz és a várható igénynövekedés fedezéséhez, valamint a szükséges

tartalékkapacitások kiépítéséhez négy év alatt legalább ekkora új villamos

teljesítõképességet lát szükségesnek a szállító.

Az ezredfordulóig - az egyes projektek elõkészítettségét alapul véve - a

következõ erõmûvi kapacitások üzembe helyezése szükséges:

a) A Dunamenti Erõmû Rt. gázturbinás bõvítésének második üteméhez

tartozó, ún. gõzrész turbináival 1997. év végére kb. 80 MW villamos

teljesítõképesség áll rendelkezésre. Az építés megkezdõdött, és rendben

folyik.

b) Gyorsan indítható, gázturbinás ún. szekunder teljesítmény-

tartalékkapacitásokat kíván építeni az MVM Rt. a szállítási és

rendszerirányítási feladatok ellátásához, ezzel teljesítve az UCPTE

ajánlásokat. Az elõkészületek megtörténtek, a versenyeztetés részben

elkezdõdött, így annak eredményeképpen a következõ villamos kapacitások

megépítése várható:

¾ Litéri Erõmû 110 MW (_10 MW),

¾ Sajószögedi Erõmû 110 MW (_10 MW),

¾ Lõrinci Erõmû 160 MW (_40 MW).

Összesen kb. 380 MW (_60 MW) kapacitású nyíltciklusú, gázturbinás egységekkel

megvalósítható ún. tartalék erõmû kerülhet üzembe az 1997-1998. évek végére.

c) Dél-Dunántúl térségében lévõ, nagy mennyiségû inert anyagot (CO2-t)

tartalmazó földgázra az osztrák EVN és a MOL Rt. gázturbinás, összetett

körfolyamatú erõmûvet szándékozik építeni. Az Inke-Liszó térségében épülõ

erõmû kb. 80 MW kapacitással 1999. év végére kerülhet üzembe.

d) Csepelen az új tulajdonos (PowerGen) tett ajánlatot mintegy 390 MW

névleges teljesítõképességû, gázturbinás, összetett körfolyamatú erõmû (Csepel

II. Erõmû) létesítésére. A megfelelõ elõkészületek alapján ez az erõmû is

üzembe helyezhetõ az ezredfordulóra.

Így az ezredfordulóig reálisan üzembe helyezhetõ projektek a következõk:

- Dunamenti gõzturbinás kiegészítések 80 MW

- Gázturbinás szekunder tartalék erõmûvek 380 MW

- Inert gázra épített gázturbinás erõmû 80 MW

- Csepeli gázturbinás erõmû 390 MW

Mindösszesen 930 MW

Az ezredfordulóra a magyar villamosenergia-rendszer kapacitás mérlege a

jelenlegihez képest az alábbi:

Me: MW

1 2

9 0

6 0

. .

é é

v v

Beépíte 7 8

tt 5 1

villamo 3 3

s 6 0

kapacit

ás (BT)

ezen

belül:

ma 7 7

is 5 2

meglévõ 3 0

új 6 0

onnan 0 9

épülõ 3

Rendelk

ezésre 7 7

álló 4 8

villamo 0 3

s 0 0

kapacit

ás (RT)

és az

import-

export

szaldó

Decembe 5 6

ri 9 2

csúcste 0 5

rhelés, 0 0

max.

Tartalé 2 2

k 5 5

% %

Amennyiben az új kapacitások üzembe helyezési idõpontja az elõzõekben

vázoltakhoz képest csúszik, ill. a vártnál nagyobb igénynövekedéssel és

selejtezési kényszerrel kell számolni, akkor az ebbõl adódó problémák

áthidalására három lehetõség adódik:

· Az import-export megfelelõ módosítása [például: új import kapacitás-

lekötési szerzõdéssel (kb. 200 MW-ra)].

· Kellõ biztonságot jelent az ezredforduló környékén üzembe helyezhetõ,

földgáztüzelésû, belga érdekeltségû, gázturbinás Algyõi Erõmû (kb. 180

MW) megvalósíthatósága is.

· Végsõ esetben a tartalék kisebb mértékben csökkenthetõ, jelentõs

kockázatok vállalásával.

Az ezredfordulóig vázolt program - a jelenleg ismert vállalkozói

ajánlatok, és a mai energia árarányok ismeretében - biztosítja a legkisebb

költség elvének az érvényesülését.

4.4. Erõmûlétesítési elõirányzat a 2001-2010. évek között

A következõ évtized erõmûlétesítési programját két szakaszra célszerû

bontani, ezek:

a) szakasz: 2001-2005. évek közötti üzembe helyezések,

b) szakasz: 2006-2010. évek közötti üzembe helyezések.

Jelenleg az a) szakasz elõkészítése a legfontosabb, erre az idõszakra

kell az elkövetkezõ két évben döntéseket hozni. Ezen idõszakban legalább 2000-

2200 MW új kapacitást kell létesíteni, illetve részben gazdaságos, megbízható

importokból biztosítani (ebbõl 1500-1600 MW-ot a selejtezések pótlására, 500-

600 MW-ot az igénynövekedés fedezésére). Évente átlagosan 400-500 MW új

kapacitás üzembe helyezésére kell felkészülni, s ez nem kis feladat. Az ezen

idõszakban üzembe helyezendõ új erõmûvek építésére kell 1997. elején

versenypályázatot kiírni.

A b) szakasz erõmûlétesítési programját jelenleg nehéz meghatározni, de

az irányokat jelezni kell, elsõsorban az energiapolitika irányítása érdekében.

Ebben az idõszakban már "csak" 700-800 MW kapacitást kell összesen építeni

(évente átlag kb. 150 MW-ot), mivel a selejtezési ütem ekkor már feltehetõen

kisebb lesz.

A vállalkozói alapon folyó erõmûlétesítésben az elõzetes információk és

ajánlatok alapján a következõ kapacitásépítési lehetõségekkel lehet számolni:

1. típus: Gázolajtüzelésû, gázturbinás egységek 120-200 MW

tartományban, elsõsorban csúcserõmûvi feladatra;

2. típus: Földgáztüzelésû, gázturbinás, összetett körfolyamatú

egységek, telephelyenként 120-450 MW teljesítõképességgel,

elsõsorban menetrendtartó céllal, de nagyrészt kapcsolt

energiatermelésre is;

3. típus: Szénnel mûködõ, fluidtüzelésû egységek 150-200 MW

beépített teljesítõképességre, elsõsorban a közepes és

nagyobb kihasználásokra, rugalmas üzemvitellel,

kondenzációra és hõszolgáltatásra;

4. típus: Lignittüzelésû nagy erõmûvi egységek 450-550 MW

kapacitástartományban alaperõmûvi célra;

5. típus: Atomerõmûvi, inherens biztonságú, korszerû erõmûvi

egységek 450-650 MW teljesítõképesség tartományában.

Tényleges üzleti tervvel alátámasztott vállalkozói ajánlat ma még egyik

típusra sincs, de a létesítési folyamatot a vállalkozók az alábbi projekteknél

már megindították:

· a Mátrai Erõmû Rt-t megvásároló RWE-EVS konzorcium bükkábrányi

telephellyel 2x500 MW-os lignittüzelésû erõmû létesítését kezdeményezte,

elõzetes megvalósíthatósági tanulmányt dolgozott ki.

Az erõmû létesítése az energiastratégiai célok megvalósulását

nagymértékben segíti. A hazai ásványvagyonra alapozott erõmû mérsékli az

energia import növekedését, segíti az erõmûvi primer tüzelõanyag-ellátás

egyensúlyának fenntartását (megakadályozza a szénhidrogének kedvezõtlen,

magas arányának a kialakulását). Üzembe helyezésével lehetõség nyílik az

alacsony hatásfokú, környezetszennyezõ erõmûvi blokkok kiváltására,

ezáltal mérsékelve az erõmûvi környezetszennyezés mértékét is. Ezeken

túlmenõen lehetõvé tenné - az UCPTE által elvárt tartalékkapacitás

tartása mellett - a Mátrai Erõmû 200 MW teljesítményû blokkjainak

élettartam hosszabbító, a környezetvédelmi követelményeknek megfelelõ

felújítását.

Mindazonáltal - a hazai jogi elõírásoknak megfelelõen - a vállalkozónak

(befektetõnek) ezen elõnyöket megfelelõ, a legkisebb költség elvét

kielégítõ villamosenergia-szállítási árajánlattal kell bizonyítania, s a

törvényi elõírásoknak megfelelõen az 1000 MW kapacitás létesítésének

engedélyezése az Országgyûlés hatáskörébe tartozik.

· a Dunai Vasmû erõmûvének privatizációja kapcsán tárgyalások folynak kb.

300 MW további erõmûkapacitás létesítésérõl;

· a Pécsi Erõmû Rt. és a Vértesi Erõmû Rt. pécsi, illetve bánhidai

telephellyel kb. 150-150 MW-os szén fluidtüzeléses blokkok létesítésére

tette meg a kezdeti lépéseket (ezen erõmûvek privatizációja jelenleg

folyamatban van, így a továbbiakban a leendõ új tulajdonosok szándékai

szerint folytatódhat a megindított folyamat);

· a Dunamenti Erõmû Rt-t megvásároló belga tulajdonosok kötelezettséget

vállaltak a privatizáció során az erõmû 550 MW-os nehézolaj-tüzelésû

blokkal történõ bõvítésére, de a MOL Rt-nek a fûtõolaj további

feldolgozására irányuló elképzelései az erõmû meglévõ blokkjainak a

tüzelõanyag-ellátását is veszélyeztetik. A kölcsönösen elfogadható

feltételek tisztázása és a probléma rendezése fontos gazdaság- és

energiapolitikai feladat.

A jelenlegi információk alapján erre az idõszakra további erõmûlétesítési

lehetõségek az alábbiak:

2. típusra: Újpest*, Kispest, Debrecen*,

Miskolc, Gyõr, Székesfehérvár, Fûzfõ stb.

3. típusra: Inota*, Borsod*, Oroszlány, Tiszapalkonya,

Ajka, Tatabánya stb.

Az együttmûködõ magyar villamosenergia-rendszer keretein belül

megvalósuló fejlesztéseken túlmenõen, a regionális energiaszolgáltatás

fejlesztésével a jövõben számolunk kisebb (vagy befektetõi szándék esetén

nagyobb) helyi (regionális) áram- és hõtermelõk megjelenésével. A hagyományos

energiahordozók piaci, illetve költségarányos árainak kialakulásával, a

megfelelõ ösztönzéssel és vállalkozói készség esetén vélhetõen nagyobb

szerephez jutnak a megújuló (és megújítható) energiaforrások, terjedhet a

decentralizált kapcsolt hõ- és villamosenergia-termelés. (Így megvalósulhat e

fejlesztések keretében az elkövetkezõ tizennégy évben 300-400 MW új villamos

kapacitás is, de amellett, hogy hozzájárulnak a villamosenergia-rendszer

egyensúlyának fenntartásához, a környezet védelméhez, az összkapacitásuk nem

tûnik nagyobbnak a feltételezett igénynövekedési bizonytalanságnál.)

A 2001-2005. évek közötti idõszakban üzembe kerülõ egységek típusáról,

nagyságáról, darabszámáról csak tájékoztató adatok adhatók, de a pontos

mûszaki adat, a telephely, a létesítési idõ nem vázolható, vállalkozói verseny

hiányában. A korábbi - egyeztetett, ellenõrzött és elfogadott - erõmûépítési

vizsgálatok, vállalkozói kezdeményezések, valamint a jelenlegi igény

elõrebecslés és ismeretek alapján szükség van a 2001-2005. évek közötti

idõszakban:

- mintegy 4-5 db földgáztüzelésû blokkra kb. 600 MW,

- mintegy 4-5 db fluidtüzelésû blokkra kb. 600 MW,

- és alaperõmûvi egységekre (lignittüzelésû,

vagy egyéb, a versenytõl és ajánlatoktól függõen) kb. 1000 MW

kapacitással,

összesen pedig mintegy 2200 MW új villamos kapacitásra.

____________________

* A jelzett telephelyekre korábban már létesítési engedélyig jutott el a

korábbi tulajdonos, az MVM Rt. által megindított erõmûlétesítési folyamat. A

beinduló privatizáció során a feltételek változása miatt a jogszabály szerinti

határidõk lejártak és a Magyar Energia Hivatal érvénytelenítette az

engedélyeket. Újabb kérelem benyújtása esetén ezekre a telephelyekre a korábbi

engedélyezési folyamat megismétlése nélkül megszerezhetik a létesítési

engedélyeket az új tulajdonosok, s amennyiben azok megfelelnek a

jogszabályokban támasztott követelményeknek, mentesülhetnek a versenyeztetés

alól.

A magyar villamosenergia-rendszer kapacitás mérlege a következõk szerint

alakulhat:

Me: MW

1 2 2

9 0 0

6 0 5

. . .

é é é

v v v

B 7 8 8

e 5 1 6

é 3 3 3

p 6 0 0

(

)

7 7 5

m 5 2 6

a 3 0 0

i 6 0 0

s 0 9 3

m 3 0

e 0 3

g 0

e 7 7 8

n 4 8 3

d 0 3 3

e 0 0 0

(

)

e 5 6 6

c 9 2 7

e 0 5 5

m 0 0 0

T 2 2 2

a 5 5 3

r % % %

A 2006-2010. évek közötti idõszakban üzembe kerülõ egységekrõl az

elkövetkezõ két év során még nem kell döntéseket hozni. A jelenlegi prognózis

és elképzelések alapján 2006-2010 között leállításra kerül 300-350 MW és

felépül 700-800 MW erõmûvi kapacitás.

Ezzel a magyar villamosenergia-rendszer teljesítõképesség mérlege a következõ

módon alakulhat:

Me: MW

1 2 2 2

9 0 0 0

9 0 0 1

6 0 5 0

. . . .

é é é é

v v v v

B 7 8 8 9

e 5 1 6 1

é 3 3 3 0

p 6 0 0 0

(

)

7 7 5 5

m 5 2 6 3

a 3 0 0 0

i 6 0 0 0

s 0 9 3 3

m 3 0 8

e 0 3 0

g 0 0

e 7 7 8 8

n 4 8 3 8

d 0 3 3 0

e 0 0 0 0

(

)

e 5 6 6 7

c 9 2 7 2

e 0 5 5 5

m 0 0 0 0

T 2 2 2 2

a 5 5 3 1

r % % % %

A jelenlegi elõrejelzések szerint a következõ tizennégy év során összesen

mintegy 3800 MW erõmûkapacitás építésével pótolható a jelentõs selejtezés és

fedezhetõ az igénynövekedés. A meglévõ 25 %-os tartalék az erõmûpark

korszerûsödésével párhuzamban csökken és ezzel az erõmûrendszer-fejlesztés

költségei kisebbek lesznek.

Az elkövetkezõ tizennégy év erõmûlétesítési programjainak megvalósítása

jelentõs tõkeráfordítást igényel. A vázolt mintegy 3800 MW kapacitásfejlesztés

beruházási költségigénye - 1996. évi árakon - mintegy 650-750 Mrd Ft-ra

becsülhetõ. A beruházási ráfordításokat tovább növeli a tíz 215 MW-os

szénhidrogén-tüzelésû blokk, a három mátrai blokk és a nyolc paksi gépegység

élettartam növelõ rekonstrukciója kb. 100 Mrd Ft-os költséggel.

Az erõmûlétesítés, a villamosenergia-rendszer fejlesztés - a bemutatott

szabályozás és feltételrendszer szerint - vállalkozói tevékenység, így állami

források igénybevétele nélkül történik. (Az állam pénzügyi szerepvállalása a

villamosenergia-ellátás biztonságához szükséges, a nyugat-európai

villamosenergia-rendszerhez történõ csatlakozás alapkövetelményét képezõ

szekunder tartalékkapacitások finanszírozásához szükséges világbanki kölcsön

állami garanciavállalására korlátozódik.) Az elkövetkezendõ másfél évtized

biztonságos és színvonalas villamosenergia-ellátásának, a környezetvédelmi

követelmények betartásának így kulcskérdése, hogy olyan gazdasági környezet

maradjon fenn Magyarországon és a villamosenergia-ipari szabályozás olyan

stabilitása érvényesüljön, amely a jelentõs tõkével rendelkezõ befektetõket

ezen hatalmas fejlesztési feladat megvalósítására ösztönzi.

5. Az erõmûrendszer-fejlesztés várható hatása a villamos energia árára

Energiahordozó-árrendszerünk erõmûvenként veszi figyelembe a

villamosenergia-termelés költségeit, így az egyes erõmûvekre a jogszabályokban

meghatározott átvételi árak eltérõek. Ezen erõmûvenkénti árak és az MVM Rt.

által - a legkisebb növekményköltség versenyelve szerint - átvett villamos

energia mennyiségek és kihasználása alapján az 1996. évre az erõmûvi

társaságok várható átlagárai (Ft/kWh-ban kifejezve) a következõk lesznek:

Paksi Atomerõmû Rt. 3,57

Dunamenti Erõmû Rt. 4,73

Mátrai Erõmû Rt. 5,54

Tiszai Erõmû Rt. 6,68

Vértesi Erõmû Rt. 7,72

Bakonyi Erõmû Rt. 10,50

Pécsi Erõmû Rt. 11,99

Az átlagos átvételi ár pedig 4,96 Ft/kWh.

Az újonnan létesítendõ erõmûveknél - változatlan 1996. évi tüzelõanyag-

és beruházási árak mellett is - négy tényezõ befolyásolja a villamos energia

átlagárát 1997. január 1-t követõen:

· a törvényi elõírásoknak megfelelõen az áraknak már tartalmazniuk kell

minden indokolt költséget és a 8 %-os eszközarányos nyereséget, az

áralakulásra ható tényezõket az ún. "árképletek" tartalmazzák;

· új erõmûvi fejlesztéseknél a jelenlegi beruházási árak mellett is

magasabbak a tõketerhek, mint a már mûködõ, részben alulértékelt,

selejtezésre kerülõ erõmûveknél;

· a környezetvédelmi szabályok szigorodása miatt a villamosenergia-termelés

költségeibe jelentõs tételekként épülnek be a normatívák betartásához

szükséges - és jelenleg a legtöbb esetben elmaradt - környezetvédelmi

beruházási költségek;

· nagy mértékben befolyásolja a várható költségeket, hogy a megépítendõ

erõmûvi blokkok vagy a meglévõ telephelyeken - ahol a már kiépült

infrastruktúra jelentõs költség-megtakarításokat jelent - épülnek, vagy új

telephelyekre telepítik az új blokkokat.

A villamosenergia-árak jövõbeni alakulását befolyásoló tényezõk, valamint

a kapacitás létesítési verseny árbefolyásoló hatásai - a jelenlegi információk

alapján - biztonsággal nehezen számszerûsíthetõk; ezek csak a verseny

pályázati eredményei alapján határozhatók meg. A jelenlegi becslések alapján

azonban a termelõi árak minden lehetséges új kapacitás esetében kisebb-nagyobb

mértékben emelkedni fognak, amelyek mértéke függ az adott kapacitás típusától,

a várható éves kihasználásától.

Az áralakulást jelentõsen befolyásolja az átvételi verseny, mivel az új,

korszerû blokkok elsõ lépésként a legkorszerûtlenebb, elöregedett,

környezetvédelemmel nem rendelkezõ és drágán termelõ szenes erõmûveket váltják

ki, így a selejtezések kezdeti szakaszában árcsökkentõ tényezõk is

jelentkeznek. Ez nem jelenti a szénbányászat indokolatlan hátrányos helyzetbe

hozását, mivel a korszerû, fluidtüzeléses blokkok hazai szeneket is

felhasználhatnak. A tovább mûködõ, megfelelõ környezetvédelemmel jelenleg még

nem ellátott blokkok élettartam-növelõ felújítása már egyértelmûen áremelést

vonzó beruházás. A jelenleg üzemelõ erõmûvekhez képest a lehetséges új

projektek költségei általában nagyobbak. A legkedvezõbb rendszerfejlesztés

mellett az 1997. január 1. utáni bázishoz képest 2000-ig az erõmûépítés

hatására a termelõi árak (infláció nélkül számolva) legfeljebb 15-20%-kal

növekedhetnek.

Budapest, 1996. december

1. sz. táblázat

Erõmûlétesítési projektek jelenlegi állása

V V

Típus i á B

l r e

l h f

a a e

m t k

o ó t

s ü e

k z t

a e õ

p m i

a b s

c e z

i h á

t e n

á l d

s y é

M e k

W z

1. Építés 8

alatt 4

összesen

Dunamenti G2 8 1 T

Erõmû Rt. gõztu 4 9 R

rbina 9 A

7 C

. T

2. Létesítési

engedéllyel 4

rendelkezõ 8

blokkok 4

összesen4

Bakonyi Erõmû szén 1 ? -

Rt. (Inota) fluid 5

tüzel 0

és

Tiszai Erõmû szén 1 ? A

Rt. fluid 5 E

(Kazincbarcika tüzel 0 S

) és (

)

Budapesti gáztu 1 ? -

Erõmû Rt. rbiná 0

(Újpest) s 4

hõszo

lgált

ató

egysé

____________________

4 1996. május 21-én az engedély érvényét vesztette; 1997. december 31-ig

újabb kérelem nyújtható be.

TITÁSZ Rt. gáztu 8 ? -

(Debrecen) rbiná 0

hõszo

lgált

ató

egysé

3. Elõzetes

létesítési 4

engedéllyel 8

rendelkezõ 7

blokkok

összesen

ALGYNVEST gáztu 1 2 M

(Algyõ) rbiná 8 0 O

s 7 0 L

konde 0 -

nzáci . T

ós R

Inke-Liszó inert 8 1 M

gázra 0 9 O

gáztu 9 L

rbina 9 -

. E

Litér szeku 1 1 M

nder 1 9 V

tarta 0 9 M

lék, 7 R

gáztu - t

rbina 1 .

Sajószöged szeku 1 1 M

nder 1 9 V

tarta 0 9 M

lék, 7 R

gáztu - t

rbina 1 .

4. Megfelelõ

elõkészítettsé 2

gû, vagy 1

beruházói 5

szándékkal 0

rendelkezõ

blokkok

összesen

Csúcserõmûvi gáztu 1 1 M

gázturbina rbina 6 9 V

0 9 M

8 R

. t

Csepeli Erõmû gáztu 3 2 P

rbiná 9 0 o

s 0 0 w

hõszo 0 e

lgált . r

ató G

Mátrai Erõmû ligni 2 2 R

Rt. ttüze x 0 W

(Bükkábrány) lés 5 0 E

0 2 -

0 - E

2 V

0 S

0 k

3 o

. n

Dunai Vasmû gáztu 3 ? T

(Dunaújváros) rbiná 0 E

s 0 N

hõszo ( N

lgált ? E

ató ) C

Pécsi Erõmû szén 1 ? -

Rt. fluid 5

tüzel 0

és

Vértesi Erõmû szén 1 ? -

Rt. (Bánhida) fluid 5

tüzel 0

és

2. sz. táblázat

AZ ENERGETIKA ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATÁT JELLEMZÕ FÕBB MUTATÓK

BECSÜLT VÁLTOZÁSA AZ 1995-2010. ÉVEK KÖZÖTT

2010. év Változások az 1995-2010. évek között

1995. 2010/1995; %

Mérték- év A B C A B C

egység tény v á l t o z a t v á l t o z a t

Összenergia-felhasználás PJ 1070 1150 1240 1330 107.5 115,9 124,3

Villamosenergia-felhasználás TWh 36,2 43,0 46,0 49,0 118,8 127,1 135,4

Villamosenergia-csúcsterhelés MW 5731 6800 7250 7700 118,6 126,5 134,4

Energia-megtakarítás PJ - 90 200 340 - - -

Átlagos változási ütemek az 1995-2010.

évek között

A B C

v á l t o z a t

GDP átlagos növekedési üteme %/év - - - - 1,0 2,0 3,0

Villamosenergia-igényesség átlagos %/év - - - - 0 -0,5 -1,0

változási üteme

Összenergia-igényesség átlagos változási %/év - - - - -0,5 -1,0 -1,5

üteme

Összenergia-felhasználás átlagos növekedési %/év - - - - 0,5 1,0 1,5

üteme

Villamosenergia-felhasználás átlagos %/év - - - - 1,1 1,6 2,0

növekedési üteme

Villamosenergia-csúcsterhelés %/év - - - - 1,1 1,5 1,9

átlagos növekedési üteme

Eleje Honlap