1
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3650.. számú
törvényjavaslat
a védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról
Elõadó: Dr. Vastagh Pál
Budapest, 1997. január
2
1997. évi ...... törvény
a védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról
A magyar piacgazdaság fejlõdésének elõmozdítása, az áruk és a
szolgáltatások megkülönböztetésén alapuló versenyfeltételek erõsítése, a
fogyasztók tájékozódásának elõsegítése érdekében, összhangban a Magyar
Köztársaságnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi
kötelezettségeivel, az Országgyûlés a védjegyek és a földrajzi árujelzõk
oltalmáról a következõ törvényt alkotja:
ELSÕ RÉSZ
A VÉDJEGY JOGI OLTALMA
I. fejezet
A védjegyoltalom tárgya
A megkülönböztetésre alkalmas
megjelölés
1. §
(1) Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható
megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást
megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól.
(2) A védjegyoltalomban részesülõ megjelölés lehet
a) szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat,
b) betû, szám,
c) ábra, kép,
d) sík vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját,
e) szín, színösszetétel, fényjel, hologram,
f) hang, valamint
g) az a)-f) pontokban felsorolt egyes megjelölések összetétele.
Feltétlen kizáró okok
2. §
(1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha grafikailag nem
ábrázolható, illetve nem tartozik az 1. § (2) bekezdésében meghatározott
megjelölések közé.
(2) Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha nem alkalmas a
megkülönböztetésre, különösen, ha kizárólag
a) olyan jelekbõl vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy
a szolgáltatás fajtája, minõsége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi
származása, elõállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzõje
feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános
nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan
alkalmaznak;
b) olyan formából áll, amely az áru jellegébõl következik, vagy amely a
célzott mûszaki hatás eléréséhez szükséges, illetve amely az áru értékének a
lényegét hordozza.
(3) A (2) bekezdés alapján a megjelölés nincs kizárva a
védjegyoltalomból, ha használata révén - akár az elsõbbség idõpontja elõtt,
akár azt követõen - megszerezte a megkülönböztetõ képességet.
3. §
(1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha
a) használata a közrendbe, a közerkölcsbe, illetve jogszabályba ütközne;
b) az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minõsége, földrajzi származása
vagy egyéb tulajdonsága tekintetében alkalmas a fogyasztók megtévesztésére;
c) rosszhiszemûen jelentették be lajstromozásra.
(2) Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha kizárólag
a) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményben
meghatározott állami felségjelbõl, illetve hatóságot vagy nemzetközi
szervezetet megilletõ jelzésbõl áll;
b) olyan - az a) pontban nem szabályozott - kitüntetésre, jelvényre,
címerre, illetve hivatalos szavatossági vagy hitelesítési jegyre vonatkozik,
amelynek használatához közérdek fûzõdik;
c) valamely vallási vagy egyéb meggyõzõdést erõteljesen kifejezõ
jelképbõl áll.
(3) Az illetékes szerv hozzájárulásával védjegyoltalomban részesülhet az
a megjelölés, amelynek a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jelzés
csupán elemét képezi.
Viszonylagos kizáró okok
4. §
(1) Nem részesülhet védjegyoltalomban
a) azonos áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a korábbi védjeggyel
azonos késõbbi elsõbbségû megjelölés;
b) a megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi
védjeggyel a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az
érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt;
c) eltérõ áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a belföldön
jóhírnevet élvezõ korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló késõbbi
elsõbbségû megjelölés, ha annak használata a jó hírû védjegy megkülönböztetõ
képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná.
(2) Korábbi védjegy az, amelyet korábbi elsõbbséggel jelentettek be
lajstromozásra, valamint az a megjelölés is, amely az ipari tulajdon oltalmára
létesült Párizsi Uniós Egyezmény alapján - lajstromozásától függetlenül -
korábban vált belföldön közismert védjeggyé.
(3) A megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha olyan korábbi
védjeggyel ütközik, amelyet annak jogosultja nem használt a 18. § elõírásainak
megfelelõen.
5. §
(1) Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés,
a) amely más személyhez - különösen névhez, képmáshoz - fûzõdõ korábbi
jogát sértené;
b) amely más korábbi szerzõi vagy iparjogvédelmi jogába ütközne, ideértve
a növény- vagy állatfajta nevével és a földrajzi árujelzõvel való ütközést is.
(2) Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások tekintetében nem
részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés,
a) amelyet más lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használ
belföldön, ha a megjelölésnek a korábbi használó hozzájárulása nélkül történõ
használata jogszabályba ütközne;
b) amely egy olyan védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, amelynek oltalma
korábban lejárat miatt megszûnt, ha a megszûnés óta két év még nem telt el,
kivéve, ha a korábbi védjegyet nem használták.
(3) Annak megítélésekor, hogy a jog, a használat, illetve a megszûnés az
(1) és (2) bekezdés alkalmazása szempontjából korábbinak számít-e, a
megjelölésre vonatkozó bejelentés elsõbbségét kell figyelembe venni.
6. §
Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha azt a képviselõ,
illetve az ügynök - a jogosult engedélye nélkül - saját nevében jelentette be
lajstromozásra.
Hozzájáruló nyilatkozat
7. §
(1) A 4. és 5. §-ok alapján nincs kizárva a védjegyoltalomból a
megjelölés, ha annak lajstromozásához a korábbi akadályozó jog jogosultja
hozzájárul.
(2) A hozzájárulás érvényességéhez a nyilatkozat közokiratba vagy
megfelelõ bizonyító erejû magánokiratba foglalása szükséges.
(3) A hozzájáruló nyilatkozat a Polgári Törvénykönyvnek a szerzõdés
tévedés, megtévesztés, illetve fenyegetés miatti megtámadására vonatkozó
rendelkezései szerint támadható meg; a nyilatkozat vissza nem vonható, továbbá
a bíróság ítéletével sem pótolható.
A védjegyoltalomhoz való jog
8. §
A megjelölést védjegyoltalomban kell részesíteni, ha
a) kielégíti az 1. §-ban meghatározott követelményeket, és a 2-7. §-ok
alapján nincs kizárva a védjegyoltalomból; valamint
b) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.
II. fejezet
A védjegyoltalomból eredõ jogok és kötelezettségek
Védjegyoltalmi igény
9. §
(1) A védjegy jogi oltalma (a továbbiakban: védjegyoltalom) azt illeti
meg, aki a megjelölést az ebben a törvényben elõírt eljárás útján
lajstromoztatja.
(2) A védjegyre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy,
valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, függetlenül attól, hogy
folytat-e gazdasági tevékenységet.
(3) Ha többen közösen kérik a megjelölés lajstromozását, a védjegyoltalmat
közösen szerzik meg. Több igényjogosult esetén - ellenkezõ megjelölés
hiányában - a védjegyoltalmi igény részarányát egyenlõnek kell tekinteni.
A védjegyoltalom keletkezése
10. §
A védjegyoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal a
lajstromozáskor keletkezik.
A védjegyoltalom idõtartama
11. §
(1) A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart.
(2) A védjegyoltalom további tíz-tíz éves idõtartamra megújítható.
Megújítás esetén az újabb oltalmi idõ az elõzõ oltalmi idõ lejárati napját
követõ nappal kezdõdik.
A védjegyoltalom tartalma
12. §
(1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a
védjegy használatára.
(2) A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel
szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ
a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve
szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében
szereplõkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek
a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett
áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy
árujegyzékében szereplõkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal,
illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön
jóhírnevet élvez, és a megjelölés használata sértené vagy tisztességtelenül
kihasználná a védjegy megkülönböztetõ képességét vagy jóhírnevét.
(3) A (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos
különösen
a) a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;
b) a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való
felkínálása, valamint forgalomba hozatal céljából történõ raktáron tartása;
c) szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt;
d) a megjelölést hordozó áruknak az országba történõ behozatala vagy onnét
történõ kivitele;
e) a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban.
A védjegy megjelenítése kézikönyvben
13. §
Ha a védjegynek szótárban, lexikonban, enciklopédiában vagy más
kézikönyvben való megjelenítése azt a benyomást kelti, hogy a védjegy az
árujegyzékben szereplõ áru vagy szolgáltatás fajtaneve, a kiadó a
védjegyjogosult kérésére köteles - legkésõbb a következõ kiadás alkalmával -
feltüntetni, hogy a védjegyet lajstromozták és az oltalom alatt áll.
A képviselõ és az ügynök jogosulatlan
védjegyhasználata
14. §
Ha a képviselõ, illetve az ügynök - a jogosult engedélye nélkül - saját
nevében lajstromoztatja a védjegyet, a jogosult felléphet a képviselõ vagy az
ügynök engedély nélküli védjegyhasználatával szemben, kivéve, ha a képviselõ
vagy az ügynök igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt.
A védjegyoltalom korlátai
15. §
(1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthat el mást attól,
hogy gazdasági tevékenysége körében - az üzleti tisztesség követelményeivel
összhangban - használja
a) saját nevét vagy címét;
b) az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minõségére, mennyiségére,
rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, elõállítási, illetve
teljesítési idejére vagy egyéb jellemzõjére vonatkozó jelzést;
c) a védjegyet, ha az szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének
jelzésére, különösen tartozékok vagy alkatrészek esetében.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján a védjegyjogosulttal szemben csak
természetes személy hivatkozhat a saját nevére vagy címére.
A védjegyoltalom kimerülése
16. §
(1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy
használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket õ hozott belföldi
forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba
belföldön.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a
védjegyjogosultnak jogos érdeke fûzõdik ahhoz, hogy az áruk további
forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát
megváltoztatták, illetve károsították.
Belenyugvás
17. §
(1) Ha a védjegyjogosult öt éven át megszakítás nélkül eltûrte egy késõbbi
védjegynek az országban történõ használatát, noha tudomása volt e
használatról, a továbbiakban nem léphet fel e késõbbi védjegynek az országban
történõ használatával szemben, valamint korábbi védjegyére hivatkozva nem
kérheti a késõbbi védjegy törlését sem (33. § /2/ bek. b) pont).
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés csak azokra az árukra, illetve
szolgáltatásokra alkalmazható, amelyekkel kapcsolatban a késõbbi védjegyet
ténylegesen használták.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a késõbbi
védjegyet rosszhiszemûen jelentették be lajstromozásra.
(4) A késõbbi védjegy jogosultja akkor sem léphet fel a korábbi védjegy
használatával szemben, ha a késõbbi védjegy használatát a korábbi védjegy
jogosultja az (1) bekezdés alapján már nem kifogásolhatja.
(5) Az (1)-(4) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket megfelelõen
alkalmazni kell a korábbi jó hírû védjegyre, az országban korábban közismertté
vált védjegyre, valamint az 5. § (1) bekezdésében és (2) bekezdésének a)
pontjában említett korábbi jogokra is.
A védjegyhasználat elmulasztása
18. §
(1) Ha a védjegyjogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem
kezdte meg belföldön a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplõ
árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt
éven át megszakítás nélkül elmulasztja, a védjegy oltalmára alkalmazni kell az
e törvényben elõírt jogkövetkezményeket (4. § /3/ bek., 30. § d) pont, 33. §
/2/ bek. a) pont, 34. §), kivéve, ha a védjegyjogosult a használat elmaradását
kellõképpen igazolja.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a védjegy tényleges belföldi
használatának minõsülnek a következõk is:
a) a védjegy olyan alakban történõ használata, amely a lajstromozott
alaktól csak a megkülönböztetõ képességet nem érintõ elemekben tér el;
b) a védjegy elhelyezése a belföldön lévõ árun vagy annak csomagolásán
kizárólag az országból történõ kivitel céljából.
(3) A védjegynek a védjegyjogosult engedélyével történõ használatát az
(1) bekezdés alkalmazásában a védjegyjogosult részérõl történõ használatnak
kell tekinteni.
III. fejezet
A védjegy és oltalma a vagyoni forgalomban
Jogutódlás
19. §
(1) A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredõ jogok
átszállhatnak és átruházhatók.
(2) A jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
jogutóda a védjegyet is megszerzi, kivéve, ha a felek eltérõen rendelkeznek
vagy a körülményekbõl nyilvánvalóan más következik.
(3) A védjegyoltalom szerzõdéssel átruházható. A védjegyoltalom az
árujegyzék valamely részére vonatkozóan is átruházható.
(4) A védjegyoltalom átruházására irányuló szerzõdés semmis, ha az
átruházás a fogyasztók megtévesztését eredményezheti.
(5) Ha a képviselõ, illetve az ügynök - a jogosult engedélye nélkül -
saját nevében védjegybejelentést tesz vagy saját nevében lajstromoztatja a
védjegyet, a jogosult követelheti a védjegyoltalmi igény vagy a
védjegyoltalom átruházását.
Megterhelés
20. §
A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredõ jogok megterhelhetõk.
Jelzálogjog alapításához a zálogszerzõdés írásba foglalása és a jelzálogjognak
a védjegylajstromba való bejegyzése szükséges.
Közös védjegyoltalmi igény és közös védjegyoltalom
21. §
(1) Ha a védjegyoltalomnak több jogosultja van, saját hányadával bármelyik
jogosult rendelkezhet. A védjegyoltalom jogosultjának részesedési hányadára a
többi jogosultat harmadik személlyel szemben elõvásárlási jog illeti meg.
(2) A védjegyet bármelyik jogosult egyedül is használhatja, köteles
azonban társainak, részesedési hányaduk arányában, megfelelõ díjat fizetni.
Az ilyen védjegyhasználat a 18. § alkalmazásában valamennyi védjegyjogosult
által történõ használatnak minõsül.
(3) A közös védjegyoltalom jogosultjai a védjegy használatára harmadik
személy részére csak közösen adhatnak engedélyt. A hozzájárulást a polgári jog
általános szabályai szerint a bíróság ítélete pótolhatja.
(4) Kétség esetén a közös védjegyoltalom jogosultjainak részesedési
hányada egyenlõ. Ha az egyik jogosult a védjegyoltalomról lemond, hányadára a
többi jogosult joga részesedésük arányában kiterjed.
(5) A védjegyoltalom megújítása, érvényesítése és védelme érdekében
bármelyik jogosult önállóan is felléphet. Eljárási cselekményei - az
egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - arra a
védjegyjogosultra is kihatnak, aki valamely határidõt, határnapot vagy
cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását utóbb nem pótolta.
(6) Ha a közös védjegyoltalom jogosultjainak eljárási cselekményei
egymástól eltérnek, azokat az eljárás egyéb adatait is figyelembe véve kell
elbírálni.
(7) A közös védjegyoltalommal kapcsolatos költségek a jogosultakat egymás
közötti viszonyukban részesedési hányaduk arányában terhelik. Ha a
védjegyjogosultak egyike a rá esõ költségeket felhívás ellenére sem fizeti
meg, a költségeket viselõ jogosult a mulasztó hányadának átruházását
igényelheti.
(8) A közös védjegyoltalomra vonatkozó szabályokat megfelelõen alkalmazni
kell a közös védjegyoltalmi igényre is.
A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek
alkalmazása
22. §
A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredõ jogok átszállására,
átruházására, megterhelésére, valamint a közös védjegyoltalmi igényre és a
közös védjegyoltalomra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári
Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
IV. fejezet
Használati szerzõdés
A használati szerzõdés
23. §
(1) Használati szerzõdés (védjegylicencia-szerzõdés) alapján a
védjegyoltalom jogosultja engedélyt ad a védjegy használatára, a használó
pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
(2) A használati szerzõdés tartalmát a felek szabadon állapítják meg.
Semmis azonban a használati szerzõdés, ha annak teljesítése a fogyasztók
megtévesztését eredményezhetné.
A felek jogai és kötelezettségei
24. §
(1) A védjegyjogosult a használati szerzõdés egész tartama alatt szavatol
azért, hogy harmadik személynek nincs a védjegyre vonatkozó olyan joga, amely
a használatot akadályozza vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az eladónak a
tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell
alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a használó elállás helyett a szerzõdést
azonnali hatállyal felmondhatja.
(2) A védjegyjogosult köteles a használót a védjegyre vonatkozó jogokról
és fontos körülményekrõl tájékoztatni, a védjeggyel kapcsolatos gazdasági,
mûszaki és szervezési ismereteket és tapasztalatokat azonban csak akkor
köteles átadni, ha ebben kifejezetten megállapodtak.
(3) A védjegyjogosult a használónál ellenõrizheti a védjeggyel ellátott
áruk, illetve a védjegy alatt nyújtott szolgáltatások minõségét.
(4) A használati szerzõdés minden idõbeli és területi korlát nélkül, az
árujegyzékben szereplõ valamennyi árura, illetve szolgáltatásra, a használat
minden módjára és mértékére kiterjed.
(5) A használati szerzõdés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos
jogot. Kizárólagos használati engedély esetén a jogszerzõ használón kívül a
védjegyjogosult is használhatja a védjegyet, kivéve, ha azt a szerzõdésben
kifejezetten kizárták. A védjegyjogosult - a licenciadíj arányos csökkentése
mellett - megszüntetheti a használati engedély kizárólagosságát, ha a használó
az adott helyzetben elvárható idõn belül nem kezdi meg a védjegy használatát.
(6) A használó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át,
illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a védjegy
használatára, ha ezt a védjegyjogosult kifejezetten megengedte.
A használati szerzõdés megszûnése
25. §
A használati szerzõdés a jövõre nézve megszûnik a szerzõdésben
megállapított idõ vagy a szerzõdésben meghatározott körülmények
bekövetkeztével, valamint akkor, ha a védjegyoltalom megszûnt.
A használati szerzõdésre vonatkozó
rendelkezések hatálya
26. §
(1) A felek a használati szerzõdésre vonatkozó rendelkezésektõl egyezõ
akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.
(2) A használati szerzõdésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben
a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
V. fejezet
Bitorlás
Védjegybitorlás
27. §
(1) Védjegybitorlást követ el, aki a 12. §-ban foglalt rendelkezések
megsértésével a védjegyet jogosulatlanul használja.
(2) A védjegyjogosult a bitorlóval szemben - az eset körülményeihez képest
- a következõ polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a
további jogsértéstõl;
c) követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a bitorlással érintett
áruk, illetve szolgáltatások elõállításában, forgalmazásában, illetve
teljesítésében részt vevõkrõl, valamint az ilyen áruk terjesztésére
kialakított üzleti kapcsolatokról;
d) követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelõ módon
adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részérõl vagy költségén az
elégtételnek megfelelõ nyilvánosságot biztosítsanak;
e) követelheti a védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítését;
f) követelheti a kizárólag vagy elsõsorban a védjegybitorlásra használt
eszközök és anyagok, valamint a védjegybitorlással érintett termékek, illetve
csomagolóanyagok lefoglalását.
(3) A bíróság a védjegyjogosult kérésére elrendelheti, hogy a lefoglalt
eszközöket, anyagokat, termékeket és csomagolóanyagokat - elsõsorban a védjegy
eltávolításával - fosszák meg jogsértõ mivoltuktól, vagy - ha az nem
lehetséges - semmisítsék meg. A bíróság indokolt esetben a megsemmisítés
helyett elrendelheti a lefoglalt eszközöknek és anyagoknak a bírósági
végrehajtás szabályai szerint történõ értékesítését is; ebben az esetben a
befolyó összeg felõl ítéletben határoz.
(4) A védjegybitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a
védjegybitorlással érintett termékek és csomagolóanyagok lefoglalásának helye
van akkor is, ha azok nincsenek a bitorló tulajdonában, de a tulajdonos a
védjegybitorlásról tudott vagy kellõ körültekintés mellett tudhatott volna.
(5) Védjegybitorlás esetén a védjegyjogosult a polgári jogi felelõsség
szabályai szerint kártérítést is követelhet.
A védjegybitorlás vámjogi következményei
28. §
Bitorlás esetén a védjegyjogosult - külön jogszabály rendelkezései szerint
- követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk
belföldi forgalomba kerülésének megakadályozására.
A bejelentõ és a védjegyet licenciaszerzõdés alapján
használó jogai védjegybitorlás esetén
29. §
(1) Védjegybitorlás miatt a bejelentõ is felléphet, az eljárást azonban
fel kell függeszteni mindaddig, amíg a védjegy lajstromozásáról jogerõsen nem
döntöttek.
(2) A védjegylajstromba bejegyzett használó saját nevében felléphet a
védjegybitorlással szemben, ha a védjegyjogosultat elõzetesen felhívta, hogy a
jogsértés abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket, és a
védjegyjogosult a felhívástól számított harminc napon belül nem intézkedett.
VI. fejezet
A védjegyoltalom megszûnése
A megszûnés módjai
30. §
A védjegyoltalom megszûnik, ha
a) az oltalmi idõ megújítás nélkül lejárt (11. §, 31. §), az oltalmi idõ
lejártát követõ napon;
b) a védjegyjogosult az oltalomról lemondott (32. §), a lemondás
beérkeztét követõ napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi idõpontban;
c) a védjegyet törölték (33. §), keletkezésére - a bejelentés napjára -
visszaható hatállyal;
d) a védjegyjogosult a védjegy tényleges használatát elmulasztotta (18.
§, 34. §), a megszûnés megállapítására irányuló eljárás megindításának
napjára, vagy - ha ez korábbi - az ütközõ késõbbi védjegybejelentés
elsõbbségének napjára visszaható hatállyal;
e) a védjegy elveszítette megkülönböztetõ képességét vagy megtévesztõvé
vált (35. §), a megszûnés megállapítására irányuló eljárás megindításának
napjára visszaható hatállyal.
Részleges megszûnés az oltalmi idõ
lejárta miatt
31. §
Ha a védjegyoltalmat csak az árujegyzékben meghatározott áruk, illetve
szolgáltatások egy részére újítják meg, a védjegyoltalom a megújítással nem
érintett részek tekintetében - az oltalmi idõ lejárta miatt - megszûnik.
Lemondás a védjegyoltalomról
32. §
(1) A védjegylajstromban feltüntetett védjegyjogosult a Magyar Szabadalmi
Hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a védjegyoltalomról lemondhat.
(2) Ha a lemondás más személynek jogszabályon, hatósági határozaton, a
védjegylajstromba bejegyzett használati vagy egyéb szerzõdésen alapuló jogát
érinti, vagy ha a védjegylajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az
érintett személy hozzájárulásával hatályos.
(3) A védjegyoltalomról az árujegyzékben meghatározott áruk, illetve
szolgáltatások egy része tekintetében is le lehet mondani.
(4) A védjegyoltalomról történõ lemondás nem vonható vissza.
A védjegy törlése
33. §
(1) A védjegyet törölni kell, ha
a) a védjegyoltalom tárgya nem felelt meg a 8. § (1) bekezdésének a)
pontjában meghatározott feltételeknek;
b) a védjegyoltalom tárgyát képezõ megjelölés különbözik attól vagy az
árujegyzék bõvebb annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott,
illetve - megosztás esetén - a megosztott bejelentés tartalmazott.
(2) A védjegy nem törölhetõ, ha
a) olyan korábbi védjeggyel (4. § /2/ bek.) ütközik, amelynek használata
a törlési eljárás idején nem felel meg a 18. § elõírásainak; vagy
b) olyan korábbi védjeggyel, nem lajstromozott megjelöléssel vagy egyéb
joggal ütközik, amelynek jogosultja tudott a késõbbi védjegy lajstromozásáról,
és egymást követõ öt éven át tûrte annak használatát, kivéve, ha a késõbbi
védjegy jogosultja rosszhiszemûen járt el.
(3) Ha a védjegy törlésének feltételei csak az árujegyzékben
meghatározott áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében állnak fenn,
a védjegyoltalmat megfelelõen korlátozni kell.
(4) A törlési kérelmet elutasító jogerõs határozat kizárja, hogy azonos
ténybeli alapon ugyanannak a védjegynek a törlése iránt bárki újabb eljárást
indítson.
Megszûnés a használat hiánya miatt
34. §
(1) A védjegyoltalom a használat hiánya miatt teljeskörûen vagy az
árujegyzékben meghatározott egyes áruk vagy szolgáltatások tekintetében
részlegesen szûnik meg, attól függõen, hogy a védjegyhasználat elmulasztása az
árujegyzék egészét vagy csak az abban meghatározott áruk vagy szolgáltatások
egy részét érinti.
(2) A védjegyoltalomnak a használat hiánya miatti megszûnése nem
állapítható meg, ha a 18. § (1) bekezdésében meghatározott idõtartam elteltét
követõen, de a használat hiánya miatti megszûnés megállapítása iránti kérelem
benyújtását megelõzõen megkezdik, illetve folytatják a tényleges
védjegyhasználatot. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogosult a tényleges
védjegyhasználatot a kérelem benyújtását megelõzõ három hónapban csupán azt
követõen kezdi meg, illetve folytatja, hogy értesül arról: a használat hiánya
miatt a megszûnés megállapítását fogják kérni.
(3) A használat hiánya miatti megszûnés megállapítására irányuló kérelmet
elutasító jogerõs határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazzal a
védjeggyel kapcsolatban bárki újabb eljárást indítson a használat hiánya
miatti megszûnés megállapítása iránt.
Megszûnés a megjelölés megkülönböztetõ képességének
elvesztése vagy megtévesztõvé válása miatt
35. §
(1) A védjegyoltalom megszûnik, ha
a) a védjegyjogosult magatartása miatt a megjelölés a gazdasági
tevékenység körében azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak a szokásos
nevévé vált, amelyekre lajstromozták; vagy
b) a védjegy - használata következtében - megtévesztõvé vált, különösen a
áruk vagy a szolgáltatások jellegét, minõségét vagy földrajzi származását
illetõen.
(2) A védjegyoltalom a megjelölés megkülönböztetõ képességének elvesztése
vagy megtévesztõvé válása miatt teljeskörûen vagy az árujegyzékben
meghatározott egyes áruk, illetve szolgáltatások tekintetében részlegesen
szûnik meg, attól függõen, hogy a megszûnési ok az árujegyzék egészét vagy
csak az áruk, illetve szolgáltatások egy részét érinti.
(3) A megjelölés megkülönböztetõ képességének elvesztése vagy
megtévesztõvé válása miatti megszûnés megállapítására irányuló kérelmet
elutasító jogerõs határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazzal a
védjeggyel kapcsolatban bárki újabb eljárást indítson a védjegyoltalom
megszûnésének megállapítása iránt.
A díjak visszakövetelése
36. §
Ha a védjegyoltalom visszamenõleges hatállyal szûnik meg, a
védjegyjogosult által felvett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni,
amelyet a védjegy használatából származó gazdasági elõnyök nem fedeztek.
MÁSODIK RÉSZ
A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ELJÁRÁSA
VÉDJEGYÜGYEKBEN
VII. fejezet
A védjegyeljárások általános szabályai
A Magyar Szabadalmi Hivatal
hatásköre
37. §
A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe a következõ védjegyügyek
tartoznak:
a) a védjegy lajstromozása,
b) a védjegyoltalom megújítása,
c) a védjegyoltalom megszûnésének megállapítása,
d) a védjegy törlése,
e) a védjegyoltalom megosztása,
f) a védjegybejelentések és a védjegyek nyilvántartása,
g) a hatósági tájékoztatás.
Az államigazgatási eljárás általános
szabályainak alkalmazása
38. §
A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben - az
e törvényben meghatározott eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános
szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmaznia.
A Magyar Szabadalmi Hivatal
határozatai
39. §
(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a védjegy
törlési eljárásban, a megkülönböztetõ képesség elvesztése és a megtévesztõvé
válás, valamint a használat hiánya miatti megszûnés megállapítására irányuló
eljárásban; a tanács szótöbbséggel határoz.
(2) Érdemi határozatok a védjegy lajstromozása, a védjegyoltalom
megújítása, megosztása és megszûnésének megállapítása, valamint a védjegy
törlése kérdésében hozott ügydöntõ határozatok.
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal határozata a kézbesítéssel emelkedik
jogerõre, ha nem kérik annak megváltoztatását.
(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyügyekben hozott érdemi
határozatát csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz
történõ továbbításáig vonhatja vissza és módosíthatja. Határozatait
felügyeleti jogkörben megsemmisíteni vagy megváltoztatni nem lehet, ellenük
fellebbezésnek sincs helye.
(5) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a védjegyügyekben hozott határozatait
a bíróság a XI. fejezetben foglalt rendelkezések szerint hatályon kívül
helyezheti vagy megváltoztathatja.
A tényállás megállapítása
40. §
(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal az elõtte folyó védjegyeljárásban a
tényeket hivatalból vizsgálja, vizsgálata nem korlátozódhat csupán az ügyfelek
állításaira vagy kérelmeire. Határozatát azonban csak olyan tényekre és
bizonyítékokra alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az ügyfélnek módjában állt
nyilatkozatot tenni.
(2) A védjegyügyekben elõterjesztett beadványokkal kapcsolatos hiányok
pótlására az ügyfelet fel kell hívni, illetve figyelmeztetni kell.
Határidõk
41. §
(1) Az e törvény által meghatározott határidõk nem hosszabbíthatók meg. E
határidõk elmulasztásának jogkövetkezményei külön figyelmeztetés nélkül is
bekövetkeznek.
(2) Ahol a törvény nem állapít meg határidõt a hiánypótlásra, illetve a
nyilatkozattételre, az ügyfél részére legalább harminc napos határidõt kell
kitûzni, amely a lejárat elõtt elõterjesztett kérelemre meghosszabbítható.
Három hónapot meghaladó, illetve háromnál többszöri határidõhosszabbítás csak
különösen indokolt esetben adható.
(3) A védjegyeljárásokban nem érvényesülnek az államigazgatási eljárás
befejezésére általánosan elõírt határidõk.
Igazolás
42. §
(1) A védjegyügyekben - ha az (5) bekezdés nem zárja ki - az
elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidõ utolsó napjától
számított tizenöt napon belül igazolási kérelmet lehet elõterjeszteni. Az
igazolási kérelemben elõ kell adni a mulasztás okát és a mulasztás vétlenségét
valószínûsítõ körülményeket.
(2) Ha a mulasztás az ügyfélnek késõbb jutott tudomására vagy az akadály
késõbb szûnt meg, a határidõ a tudomásra jutástól vagy az akadály
elhárulásától számít. Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott
határidõ utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem
lehet elõterjeszteni.
(3) Határidõ elmulasztása esetén az igazolási kérelem elõterjesztésével
együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, vagy - ha ennek helye van
- kérni lehet a határidõ meghosszabbítását.
(4) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal az igazolási kérelemnek helyt ad, a
mulasztó által pótolt cselekményt az elmulasztott határidõn belül
teljesítettnek kell tekinteni, az elmulasztott határnapon megtartott
tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás
eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat
hatályban tartása, illetve teljes vagy részben történõ visszavonása kérdésében
is határozni kell.
(5) Az igazolás ki van zárva
a) az elsõbbségi nyilatkozat elõterjesztésére elõírt határidõ (53. § (2)
bek.)
elmulasztása esetén;
b) az uniós, illetve a kiállítási elsõbbségi igény érvényesítésére
megszabott hat hónapos határidõ elmulasztása esetén.
Az eljárás félbeszakadása és felfüggesztése
43. §
(1) A fél halála, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság megszûnése esetén a védjegyeljárás félbeszakad mindaddig,
amíg a jogutód személyét bejelentik és igazolják.
(2) Ha a védjegybejelentésre, illetve a védjegyoltalomra jogosultság
tárgyában per indul, annak jogerõs befejezéséig a védjegyeljárást fel kell
függeszteni.
Képviselet
44. §
(1) Külföldi személy a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó
valamennyi védjegyügyben köteles belföldi lakóhellyel rendelkezõ szabadalmi
ügyvivõt vagy ügyvédet képviseletével megbízni.
(2) A képviseletet igazoló meghatalmazást közokiratba vagy teljes
bizonyító erejû magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivõnek vagy
ügyvédnek adott meghatalmazás érvényességéhez elegendõ, ha azt a meghatalmazó
aláírta.
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyeljárásban a szabadalmi ügyvivõk
és az ügyvédek közül ügygondnokot rendel ki
a) az ismeretlen örökös vagy az ismeretlen helyen tartózkodó fél részére
az ellenérdekû fél kérelmére,
b) a meghatalmazott képviselõvel nem rendelkezõ külföldi ügyfél részére.
Nyelvhasználat
45. §
(1) A védjegyeljárások magyar nyelven folynak, a védjegybejelentést
magyar nyelven kell elkészíteni.
(2) Védjegyügyekben idegen nyelvû beadványokat is be lehet nyújtani, a
Magyar Szabadalmi Hivatal azonban - indokolt esetben hitelesített - magyar
nyelvû fordítás benyújtását írhatja elõ.
Nyilvánosság
46. §
(1) A védjegybejelentésre vonatkozó adatközlés (57. §) elõtt csak a
bejelentõ és a képviselõ, az adatközlést követõen bárki megtekintheti az
iratokat, köztük a megjelölést és az árujegyzéket.
(2) Az adatközlést követõen sem tekinthetõk meg a határozatok
tervezetei, továbbá az azokat és a szakértõi véleményeket elõkészítõ, a
felekkel nem közölt iratok.
(3) A megtekinthetõ iratokról a Magyar Szabadalmi Hivatal díjfizetés
ellenében másolatot ad.
(4) Védjegyügyekben az eljárás csak akkor nyilvános, ha abban ellenérdekû
fél is részt vesz.
VIII. fejezet
A védjegyügyek nyilvántartása, hatósági tájékoztatás
Bejelentési nyilvántartás, védjegylajstrom
47. §
(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegybejelentésekrõl nyilvántartást,
a védjegyekrõl pedig lajstromot vezet, amelyekbe be kell jegyezni a
védjegyjogokkal kapcsolatos minden tényt és körülményt.
(2) A védjegylajstromban fel kell tüntetni különösen
a) a védjegy lajstromszámát,
b) az ügyszámot,
c) a védjegyet,
d) az árujegyzéket,
e) a védjegy jogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét),
f) a képviselõ nevét és székhelyét,
g) a bejelentés napját,
h) az elsõbbséget,
i) a lajstromozásról szóló határozat keltét,
j) a védjegy megújítását,
k) a védjegyoltalom megszûnését, annak jogcímét és idõpontját, valamint a
védjegyoltalom korlátozását,
l) a használati engedélyeket.
(3) Jóhiszemû és ellenérték fejében jogot szerzõ harmadik személlyel
szemben a védjeggyel kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha
azt a védjegylajstromba bejegyezték.
(4) A védjegylajstromot bárki megtekintheti és az abban foglalt adatokról
díjfizetés ellenében másolatot kaphat.
(5) A (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit - a bejelentésekre vonatkozó
adatközlést követõen - megfelelõen alkalmazni kell a védjegybejelentésekrõl
vezetett nyilvántartásra is.
Bejegyzés a védjegylajstromba
48. §
(1) A védjegybejelentésekrõl vezetett nyilvántartásba és a
védjegylajstromba csak a Magyar Szabadalmi Hivatal vagy a bíróság határozata
alapján lehet bejegyzést tenni. A 77. § (1) bekezdésében felsorolt határozatok
alapján bejegyzés csak akkor tehetõ, ha azokkal szemben az elõírt határidõben
nem nyújtottak be megváltoztatási kérelmet, vagy a megváltoztatási kérelem
ügyében a bíróság határozata jogerõre emelkedett.
(2) A védjegyoltalommal összefüggõ jogok és tények tudomásulvétele
ügyében a Magyar Szabadalmi Hivatal írásban elõterjesztett kérelem alapján
határoz. A kérelemhez csatolni kell az alapul szolgáló közokiratot vagy
megfelelõ bizonyító erejû magánokiratot.
(3) Nem teljesíthetõ a kérelem olyan okirat alapján, amely alaki hiány
miatt érvénytelen vagy amelynél a jogszabályban elõírt hatósági jóváhagyás
hiányzik, továbbá, ha az okirat tartalmából kitûnõen az abban foglalt
jognyilatkozat érvénytelen.
(4) Ha a kérelemnek vagy mellékleteinek pótolható hiányosságai vannak, az
ügyfelet hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni.
Hatósági tájékoztatás
49. §
A Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában a védjegybejelentésekkel,
valamint a védjegyekkel kapcsolatban különösen a következõ adatokat és
tényeket kell közölni:
a) az adatközlésben a bejelentõ és a képviselõ nevét és címét
(székhelyét), az ügyszámot, a bejelentés, illetve az ettõl eltérõ elsõbbség
napját, valamint a megjelölést és az árujegyzéket;
b) a védjegy lajstromozását követõen a lajstromszámot, a védjegy
jogosultjának nevét és címét (székhelyét), a képviselõ nevét és címét
(székhelyét), az ügyszámot, a bejelentés, illetve az ettõl eltérõ elsõbbség
napját, a védjegyet, az árujegyzéket, valamint a lajstromozásról szóló
határozat keltét;
c) a védjegyoltalom megújítása, illetve megosztása esetén az erre
vonatkozó adatokat;
d) a védjegyoltalom megszûnését, annak jogcímét és idõpontját;
e) a védjegyoltalommal összefüggõ jogoknak a védjegylajstromba bejegyzett
változásait.
IX. fejezet
A védjegy lajstromozására irányuló eljárás
A védjegybejelentés benyújtása
és kellékei
50. §
(1) A védjegy lajstromozására irányuló eljárás a Magyar Szabadalmi
Hivatalhoz benyújtott bejelentéssel indul meg.
(2) A védjegybejelentésnek bejelentési kérelmet, megjelölést,
árujegyzéket, továbbá - a szükséghez képest - egyéb mellékletet kell
tartalmaznia.
(3) A védjegybejelentést a külön jogszabályban meghatározott részletes
alaki követelményeknek megfelelõen kell elkészíteni.
(4) A védjegybejelentésért külön jogszabályban meghatározott bejelentési
díjat kell fizetni; a díjat a bejelentés napját követõ két hónapon belül kell
leróni.
(5) Ha a bejelentés mellékletei idegen nyelven készültek, a magyar nyelvû
árujegyzéket a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell
benyújtani.
(6) A bejelentõ a lajstromozásig - a 32. § rendelkezéseinek megfelelõ
alkalmazásával - visszavonhatja a védjegybejelentést. A Magyar Szabadalmi
Hivatal a visszavonást határozattal veszi tudomásul.
A bejelentés napja
51. §
(1) A védjegybejelentés napja az a nap, amelyen a Magyar Szabadalmi
Hivatalhoz beérkezett bejelentés legalább a következõket tartalmazza:
a) utalást a védjegyoltalom iránti igényre,
b) a bejelentõ azonosítására alkalmas adatokat,
c) a megjelölést és az árujegyzéket, függetlenül attól, hogy ez az
árujegyzék megfelel-e az egyéb követelményeknek.
(2) A bejelentési nap elismeréséhez a megjelölés és az árujegyzék
benyújtása helyett elsõbbségi iratra is elegendõ utalni.
A megjelölés egysége, az árujegyzék
52. §
(1) A védjegybejelentésben csak egy megjelölésre igényelhetõ
védjegyoltalom.
(2) Az árujegyzék azoknak az áruknak, illetve szolgáltatásoknak a
felsorolása, amelyekkel kapcsolatban a megjelölésre a védjegyoltalmat
igénylik.
(3) Az árujegyzékben az árukat, illetve a szolgáltatásokat a gyári vagy
kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi
osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodás szerinti osztályok
feltüntetésével, és - lehetõség szerint - az abban szereplõ elnevezések
használatával kell felsorolni.
Az elsõbbség
53. §
(1) Az elsõbbséget megalapozó nap
a) általában a védjegybejelentés napja (bejelentési elsõbbség),
b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény által
meghatározott esetben a külföldi bejelentés napja (uniós elsõbbség),
c) a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének a Magyar Közlönyben közzétett
közleményével meghatározott esetekben a megjelölés kiállításának - a
bejelentési napnál legfeljebb hat hónappal korábbi - kezdõ napja (kiállítási
elsõbbség),
d) a bejelentõ azonos megjelölésre vonatkozó korábbi, folyamatban lévõ
védjegybejelentésének hat hónapnál nem korábbi bejelentési napja, ha azzal
kapcsolatban más elsõbbséget nem érvényesítettek (belsõ elsõbbség).
(2) Az uniós, a kiállítási, illetve a belsõ elsõbbséget a
védjegybejelentés benyújtásától számított két hónapon belül kell igényelni. Az
uniós elsõbbséget megalapozó okiratot, illetve a kiállítási igazolást a
bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.
Kiállítási igazolás
54. §
(1) A kiállítási igazolással a kiállítás igazgatósága tanúsítja a
kiállítás tényét és napját.
(2) A kiállítási igazoláshoz csatolni kell a megjelölést, amelynek a
kiállításon bemutatott megjelöléssel való azonosságát igazolják.
(3) Az igazolást a kiállítás idõtartama alatt és csak addig lehet kiadni,
amíg a megjelölés a kiállításon megtekinthetõ.
A bejelentés benyújtását követõ vizsgálat
55. §
A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegybejelentés benyújtását követõen
megvizsgálja, hogy
a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez elõírt
feltételeknek ( 51. §),
b) megfizették-e a bejelentési díjat (50. § (4) bek.),
c) benyújtották-e a magyar nyelvû árujegyzéket (50. § (5) bek.).
56. §
(1) Ha a bejelentési nap nem ismerhetõ el, a bejelentõt fel kell hívni a
hiányok harminc napon belül történõ pótlására.
(2) A hiányok határidõben történõ pótlása esetén a bejelentés napjának a
hiánypótlás beérkezési napját kell elismerni. Ellenkezõ esetben a
védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(3) Az elismert bejelentési napról a bejelentõt értesíteni kell.
(4) Ha a bejelentési díjat nem fizették meg, illetve a magyar nyelvû
árujegyzéket nem nyújtották be, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a
bejelentõt a törvény által meghatározott határidõben (50. § /4/ és /5/ bek.)
történõ hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak
kell tekinteni.
Adatközlés
57. §
A védjegybejelentésrõl, ha az - a benyújtáskor vagy a hiánypótlás
eredményeként - kielégíti a bejelentési nap elismeréséhez elõírt feltételeket,
a Magyar Szabadalmi Hivatal közli hivatalos lapjában a 49. § a) pontjában
meghatározott hatósági tájékoztatást (adatközlés).
Észrevétel
58. §
(1) A védjegy lajstromozására irányuló eljárásban az adatközlést követõen
- a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - bárki észrevételt
nyújthat be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz arra vonatkozóan, hogy a
megjelölés, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben
meghatározott valamely oltalomképességi feltételnek.
(2) A 4-6. §-ok alapján csak a korábbi jog jogosultja nyújthat be
észrevételt.
(3) Az észrevételt a kifogásolt feltételre kiterjedõ vizsgálat során
figyelembe kell venni, kivéve, ha az észrevétel tételére nem jogosult
személytõl származik.
(4) Az észrevételt benyújtó személy a védjegy lajstromozására irányuló
eljárásban nem ügyfél. E személyt az észrevétel eredményérõl - a védjegy
lajstromozása tárgyában hozott határozat megküldésével - értesíteni kell.
Alaki vizsgálat
59. §
(1) Ha a védjegybejelentés megfelel az 55. § alapján vizsgált
feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja a bejelentést abból a
szempontból, hogy az kielégíti-e az 50. § (2) és (3) bekezdésében
meghatározott alaki követelményeket, továbbá, hogy a megjelölés egységes-e
(52. § /1/ bek.).
(2) Ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés alapján vizsgált
követelményeknek, a bejelentõt fel kell hívni a hiányok pótlására, illetve a
bejelentés megosztására.
(3) A védjegybejelentést el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a
nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. A bejelentést
csak a felhívásban pontosan és határozottan megjelölt ok alapján lehet
elutasítani.
(4) Ha a bejelentõ a felhívásra a kitûzött határidõben nem válaszol,
illetve a bejelentést nem osztja meg, a védjegybejelentést visszavontnak kell
tekinteni.
Kutatás korábbi jogokra
60. §
(1) Ha a védjegybejelentés megfelel az 59. § alapján vizsgált
feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal elvégzi a korábbi jogokra vonatkozó
kutatást, és a megjelölés alapján - figyelemmel az árujegyzékre - kutatási
jelentést készít.
(2) A kutatási jelentésben meg kell jelölni azokat az adatokat, amelyek
figyelembe vehetõk a védjegybejelentésben foglalt megjelöléssel kapcsolatban
az oltalomképesség feltételeinek elbírálása során.
Érdemi vizsgálat
61. §
(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a kutatási jelentés alapján végzi el a
védjegybejelentés érdemi vizsgálatát.
(2) Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a megjelölés
a) kielégíti-e az 1. §-ban meghatározott követelményeket, és a 2-7. §-ok
alapján nincs-e kizárva a védjegyoltalomból,
b) bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.
(3) Ha a védjegybejelentés nem felel meg a (2) bekezdés alapján vizsgált
követelményeknek, a bejelentõt - a kifogás természete szerint - hiánypótlásra,
illetve nyilatkozattételre kell felhívni.
(4) A védjegybejelentést egészében vagy részben el kell utasítani, ha a
hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált
követelményeket. A bejelentést csak a felhívásban pontosan, határozottan
megjelölt és kellõen kifejtett okok alapján lehet elutasítani; a szükséghez
képest újabb felhívást kell kiadni.
(5) A védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni, ha a bejelentõ a
felhívásra a kitûzött határidõben nem válaszol.
A bejelentés módosítása és megosztása
62. §
(1) A védjegybejelentésben nem változtatható meg
a) a megjelölés,
b) az árujegyzék úgy, hogy bõvebb legyen annál, mint ami a bejelentés
napján benyújtott bejelentésben szerepelt.
(2) A bejelentõ - az (1) bekezdés b) pontjában megszabott keretek között
- a védjegy lajstromozása kérdésében hozott határozat jogerõre emelkedéséig
módosíthatja az árujegyzéket.
63. §
(1) A bejelentõ - a védjegy lajstromozásáról szóló határozat jogerõre
emelkedéséig - megoszthatja a bejelentést
a) az erre történõ hivatali felhívást (59. § /2/ bek.) megelõzõen, ha egy
bejelentésben több megjelölésre igényelt oltalmat; illetve,
b) ha az árujegyzék szétválasztásával meghatározott áruk, illetve
szolgáltatások tekintetében külön-külön igényli az oltalmat.
(2) A megosztásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a
kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.
(3) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a megosztási díjat, a
Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentõt a (2) bekezdésben
meghatározott határidõben történõ hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a
megosztási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
A védjegy lajstromozása
64. §
(1) Ha a megjelölés és a védjegybejelentés megfelel a vizsgálat körébe
tartozó valamennyi követelménynek (61. § /2/ bek.), a Magyar Szabadalmi
Hivatal a bejelentett megjelölést védjegyként lajstromozza.
(2) A védjegy lajstromozását be kell jegyezni a védjegylajstromba (47.
§), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal
hivatalos lapjában (49. § b) pont).
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegy lajstromozását követõen
védjegyokiratot ad ki. Ehhez hozzáfûzi a lajstromkivonatot.
X. fejezet
Egyéb védjegyeljárások
A megújítási eljárás
65. §
(1) A védjegyoltalom megújítását (11. § /2/ bek.) a védjegyjogosult
kérheti a Magyar Szabadalmi Hivataltól.
(2) A megújítási kérelemben meg kell jelölni az érintett védjegy
lajstromszámát; a kérelemre és mellékleteire egyébként a védjegybejelentés
kellékeire megállapított rendelkezéseket (50. § /2/, /3/ bek.) kell
megfelelõen alkalmazni.
(3) A védjegyoltalom megújítását legkorábban az oltalmi idõ lejárta elõtt
tizenkét hónappal, legkésõbb a lejárat napjától számított hat hónapon belül
lehet kérni.
(4) A megújítási kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell
fizetni a kérelem benyújtásának napját követõ két hónapon belül.
(5) A védjegyoltalom megújítása kapcsán a megjelölés nem változtatható
meg, az árujegyzék pedig nem bõvíthetõ.
66. §
(1) Ha a megújítási kérelem nem felel meg a 65. § (1)-(4) bekezdésében
elõírt követelményeknek, a kérelmezõt hiánypótlásra kell felhívni.
(2) A megújítási kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a
nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a felhívásban megjelölt követelményeket.
Ha a kérelmezõ a felhívásra a kitûzött határidõben nem válaszol, a megújítási
kérelmet visszavontnak kell tekintetni.
(3) Ha a megújítási kérelem díját nem fizették meg, a Magyar Szabadalmi
Hivatal figyelmezteti a kérelmezõt a törvény által megszabott határidõben
történõ hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell
tekinteni.
67. §
(1) Ha a kérelem megfelel a 65. §-ban elõírt követelményeknek, a Magyar
Szabadalmi Hivatal a védjegyoltalmat megújítja.
(2) A védjegyoltalom megújítását be kell jegyezni a védjegylajstromba, és
arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal
hivatalos lapjában.
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegy megújítását követõen
védjegyokiratot ad ki. Ehhez hozzáfûzi a lajstromkivonatot.
A megosztási eljárás
68. §
(1) A védjegyjogosult - az árujegyzék szétválasztásával - meghatározott
áruk, illetve szolgáltatások tekintetében megoszthatja a védjegyoltalmat.
(2) A védjegyoltalom megosztásához aszerint és annyi - egymással
összhangban elkészített - kérelmet kell benyújtani és a megfelelõ
mellékletekkel felszerelni, ahogyan és ahány részre az eredeti védjegy
árujegyzékét szét kívánják választani.
(3) A megosztás iránti kérelemben meg kell jelölni az eredeti védjegy
lajstromszámát; a kérelemre és mellékleteire egyébként a védjegybejelentés
kellékeire megállapított rendelkezéseket (50. § /2/, /3/ bek.) kell
megfelelõen alkalmazni.
(4) A védjegyoltalom megosztásáért külön jogszabályban meghatározott
díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.
69. §
(1) Ha a védjegyoltalom megosztására irányuló kérelem nem felel meg a 68.
§ (1)-(3) bekezdéseiben elõírt követelményeknek, a védjegyjogosultat
hiánypótlásra kell felhívni.
(2) A megosztás iránti kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás,
illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a felhívásban megjelölt
követelményeket. Ha a védjegyjogosult a felhívásra nem válaszol, a megosztásra
irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(3) Ha a megosztási kérelem díját nem fizették meg, a Magyar Szabadalmi
Hivatal figyelmezteti a védjegyjogosultat a törvény által megszabott
határidõben történõ hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a megosztás iránti
kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
70. §
(1) Ha a kérelem megfelel a 68. §-ban elõírt követelményeknek, a Magyar
Szabadalmi Hivatal a védjegyoltalmat megosztja.
(2) A védjegyoltalom megosztását be kell jegyezni a védjegylajstromba, és
arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal
hivatalos lapjában.
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a megosztást követõen védjegyenként
védjegyokiratot ad ki. Ehhez hozzáfûzi a lajstromkivonatot.
Lejárat és lemondás
miatti megszûnés megállapítása
71. §
(1) A védjegyoltalom lejárat miatti megszûnése esetén a Magyar Szabadalmi
Hivatal figyelmezteti a védjegyjogosultat a megújítás lehetõségére.
(2) Magyar Szabadalmi Hivatal határozattal állapítja meg a védjegyoltalom
megszûnését a védjegyjogosult lemondása (32. §) esetén.
(3) A védjegyoltalomnak az oltalmi idõ megújítás nélküli lejárta (30. §
a) pont), valamint a védjegyjogosult lemondása miatti megszûnését be kell
jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a
Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában.
A törlési eljárás
72. §
(1) A védjegy törlését a 33. § alapján - a (2) bekezdésben meghatározott
kivétellel - bárki kérheti a védjegyjogosulttal szemben.
(2) A 4-6. §-ok alapján csak a korábbi akadályozó jog jogosultja kérheti
a védjegy törlését.
(3) A védjegy törlésére irányuló kérelmet eggyel több példányban kell
benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint ahány védjegyjogosult van. A
kérelemben meg kell jelölni a törlés alapjául szolgáló okokat, és mellékelni
kell az okirati bizonyítékokat.
(4) A törlési kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell
fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.
(5) Ha a törlési kérelem nem felel meg a törvényben elõírt feltételeknek,
a kérelmezõt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette
meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidõben történõ
pótlásra. Ezek elmaradása esetén a törlési kérelmet visszavontnak kell
tekinteni.
73. §
(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegy törlése iránti kérelemmel
kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat; majd írásbeli
elõkészítés után szóbeli tágyalás alapján határoz a védjegy törlésérõl, a
védjegyoltalom korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról.
(2) Ha a törlési kérelem a kérelmezõ korábbi védjegyével való ütközésen
alapul, a kérelmezõt terheli annak bizonyítása, hogy saját védjegyhasználata a
törlési eljárás idején megfelel a 18. § elõírásainak.
74. §
(1) Az egy védjegy ellen irányuló több törlési kérelmet egy eljárásban
kell elintézni.
(2) A törlési kérelem visszavonása esetén - a 72. § (2) bekezdésében
szabályozott eset kivételével - az eljárást hivatalból folytatni lehet.
(3) A törlési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell
kötelezni.
(4) A védjegy törlését vagy a védjegyoltalom korlátozását be kell
jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a
Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában.
Használat hiánya, megkülönböztetõ képesség
elvesztése vagy megtévesztõvé válás
miatti megszûnés megállapítása
75. §
(1) A védjegyoltalom megszûnésének megállapítását a védjegy használatának
hiánya miatt a 18. és 34. §-ok alapján, a megjelölés megkülönböztetõ
képességének elvesztése, illetve megtévesztõvé válása miatt pedig a 35. §
alapján bárki kérheti a védjegyjogosulttal szemben.
(2) A megszûnés megállapítására irányuló kérelmet eggyel több példányban
kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint ahány védjegyjogosult
van. A kérelemben meg kell jelölni a megszûnés okait, és mellékelni kell az
okirati bizonyítékokat.
(3) A megszûnés megállapítására irányuló kérelemre külön jogszabályban
meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számítot két hónapon
belül.
(4) Ha a megszûnés megállapítása iránti kérelem nem felel meg a
törvényben elõírt feltételeknek, a kérelmezõt hiánypótlásra kell felhívni; ha
pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben
meghatározott határidõben történõ pótlásra. Ezek elmaradása esetén a megszûnés
megállapítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
76. §
(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a megszûnés megállapítása iránti
kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat; majd
írásbeli elõkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegyoltalom
használat hiánya, megkülönböztetõ képesség elvesztése, illetve megtévesztõvé
válás miatti megszûnésének - teljeskörû vagy részleges - megállapításáról,
vagy pedig a kérelem elutasításáról.
(2) Az egy védjegy ellen irányuló több megszûnés megállapítási kérelmet,
valamint a törlési és a megszûnés megállapítására irányuló kérelmeket egy
eljárásban kell elintézni.
(3) A megszûnés megállapítására irányuló kérelem visszavonása esetén az
eljárást hivatalból folytatni lehet.
(4) A megszûnés megállapítására irányuló eljárás költségeinek viselésére
a vesztes felet kell kötelezni.
(5) A védjegyoltalomnak a használat hiánya, a megkülönböztetõ képesség
elvesztése, illetve a megtévesztõvé válás miatti teljeskörû vagy részleges
megszûnését be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági
tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában.
HARMADIK RÉSZ
BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS VÉDJEGYÜGYEKBEN
XI. fejezet
A Magyar Szabadalmi Hivatal
határozatának megváltoztatása
Megváltoztatási kérelem
77. §
(1) A bíróság kérelemre hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja
(a továbbiakban együtt: megváltoztatás) a Magyar Szabadalmi Hivatal érdemi
határozatát (39. § /2/ bek.), valamint az eljárás félbeszakadását megállapító,
az eljárást felfüggesztõ és a védjegybejelentésekrõl vezetett nyilvántartásba
vagy a védjegylajstromba való bejegyzés alapjául szolgáló határozatát.
(2) A határozat megváltoztatását kérheti:
a) aki a Magyar Szabadalmi Hivatal elõtti eljárásban ügyfélként részt
vett, továbbá
b) az, akinek a határozat megváltoztatásához jogi érdeke fûzõdik és a
Magyar Szabadalmi Hivatal elõtti eljárásban észrevételt tett (58. §).
(3) A védjegy lajstromozása és törlése kérdésében hozott határozat
megváltoztatását az ügyész a 3. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai, illetve a
3. § (2) bekezdése alapján kérheti.
(4) A megváltoztatási kérelem elõterjesztésének határideje a határozatnak
a féllel való közlésétõl vagy - a (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén
- az észrevételt tevõnek történõ megküldésétõl számított harminc nap.
(5) A kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a
védjegyügy irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.
(6) A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó
szabályok megfelelõen irányadók.
(7) Ha a fél a kérelmet elkésetten nyújtotta be, az igazolási kérelem
tárgyában a bíróság határoz.
Hatáskör és illetékesség
78. §
(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatására irányuló
eljárás a Fõvárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá
tartozik.
(2) A Fõvárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.
(3) A Fõvárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása a Legfelsõbb
Bíróság hatáskörébe tartozik.
A megváltoztatási kérelemmel kapcsolatos
eljárásra irányadó szabályok
79. §
A bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatására
irányuló kérelmet a nemperes eljárás szabályai szerint - az e törvényben
foglalt eltérõ rendelkezések alkalmazásával - bírálja el. Ha e törvénybõl,
illetve az eljárás nemperes jellegébõl más nem következik, az eljárásra a
Polgári Perrendtartás (a továbbiakban: Pp.) szabályait megfelelõen kell
alkalmazni.
Nyilvánosság
80. §
A bíróság a tárgyalásról, illetve a határozat kihirdetésérõl a
nyilvánosságot a fél kérelmére a Pp. általános rendelkezéseiben meghatározott
feltételek hiányában is kizárhatja.
Kizárás
81. §
(1) A Pp. általános rendelkezéseiben meghatározott eseteken kívül az ügy
elintézésébõl ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt, aki
a) a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának meghozatalában részt vett;
b) az a) pontban említett személynek a Pp. általános - a bírák kizárására
vonatkozó - rendelkezéseiben megjelölt hozzátartozója.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzõkönyvvezetõk és a szakértõk
kizárására is alkalmazni kell.
A felek és az eljárás más résztvevõi
82. §
(1) A kérelmezõ a bírósági eljárásban félként vesz részt. Az eljárást
indító ügyészt megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet megilletik,
egyezséget azonban nem köthet, jogról nem mondhat le, illetõleg jogokat nem
ismerhet el.
(2) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal elõtti eljárásban ellenérdekû ügyfél is
részt vett, a bírósági eljárást ellene kell megindítani.
83. §
Ha a közös védjegyoltalom valamely jogosultja a védjegyoltalom
fenntartása és védelme érdekében önállóan lép fel, illetve az eljárást csak az
egyik védjegyjogosult ellen indították meg, a bíróság értesíti a többi
védjegyjogosultat, hogy az eljárásba védjegyjogosult-társuk mellett
beléphetnek.
84. §
(1) Akinek jogi érdeke fûzõdik ahhoz, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal
határozatának megváltoztatására irányuló eljárás miként dõljön el, az
eljárásba - annak jogerõs befejezéséig - az azonos érdekû fél mellett
beavatkozhat.
(2) A beavatkozó - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást
kivéve - minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél
megtehet, cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a
beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben.
(3) A beavatkozó és a fél közötti jogvitát az eljárás során nem lehet
elbírálni.
Képviselet
85. §
(1) Az eljárás során meghatalmazottként szabadalmi ügyvivõ is eljárhat.
(2) A szabadalmi ügyvivõnek vagy ügyvédnek adott meghatalmazás
érvényességéhez elegendõ, ha azt a meghatalmazó aláírta.
Eljárási költség
86. §
(1) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekû fél is részt vett, az eljárási
költségek elõlegezésére, illetve viselésére a perköltségre vonatkozó
rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.
(2) Ellenérdekû fél hiányában a költségeket a kérelmezõ elõlegezi, illetve
viseli.
(3) Az eljárási költséghez hozzá kell számítani a felet képviselõ
szabadalmi ügyvivõ készkiadásait és munkadíját is.
Mulasztás
87. §
Ha a kérelmezõ, illetve egyik fél sem jelenik meg a tárgyaláson, vagy a
megszabott határidõ alatt a bíróság felhívásának bármelyik fél nem tesz
eleget, a bíróság a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el.
Igazolás
88. §
Az igazolási kérelem elõterjesztésére a bíróság elõtti nemperes eljárásban
a 42. § rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.
Tárgyalás és bizonyítás
89. §
(1) Az elsõfokú bíróság a Pp. szabályai szerint bizonyítást folytat le és
tárgyalást tart.
(2) Ha az eljárásban ellenérdekû fél nem vesz részt, és az ügy az iratok
alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot,
azonban a felet - kívánságára - meg kell hallgatnia.
(3) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás
folyamán szükségét látja a tárgyalás megtartásának, a tárgyalást bármikor
kitûzheti. Ha viszont a bíróság az ügyet tárgyaláson bírálja el, illetve
tárgyalást tûzött ki, ezt követõen nem térhet vissza az ügy tárgyaláson kívüli
elbírálására.
(4) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek, ha a Magyar Szabadalmi
Hivatal elõtt folyó eljárásban sem lehetett egyezséget kötni.
Határozatok
90. §
A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz.
91. §
(1) Ha a bíróság a védjegyügyben hozott határozatot megváltoztatja,
végzése a Magyar Szabadalmi Hivatal határozata helyébe lép.
(2) A bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi, és a Magyar Szabadalmi
Hivatalt új eljárásra utasítja, ha
a) a határozat meghozatalában olyan személy vett részt, akivel szemben
kizáró ok állt fenn;
b) a Magyar Szabadalmi Hivatal elõtti eljárásban olyan lényeges egyéb
eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható;
c) a védjegybejelentés alaki okból történõ elutasítása esetén a kérelmezõ
a hiányokat a megváltoztatási kérelem benyújtásával egyidejûleg vagy a
bíróság felhívására pótolta.
(3) Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely a Magyar
Szabadalmi Hivatal elõtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a
kérelmet átteszi a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz. Ebben az esetben a bíróság a
Magyar Szabadalmi Hivatal határozatát - szükség szerint - hatályon kívül
helyezi.
(4) Ha a megváltoztatási kérelem elõterjesztését követõen a Magyar
Szabadalmi Hivatal érdeminek nem minõsülõ határozatát visszavonta vagy
hatályon kívül helyezte, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Magyar
Szabadalmi Hivatal a határozatát megváltoztatta, a bírósági eljárás
folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.
92. §
A bíróság az ügy érdemében hozott végzését kézbesítés útján közli.
A másodfokú bíróság eljárása
93. §
A másodfokú bíróság az elsõfokú bíróság végzése ellen irányuló
fellebbezést a Pp. szabályai szerint bírálja el azzal, hogy kisebb terjedelmû
bizonyítást - tárgyaláson - maga is lefolytathat.
(2) A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, ha az
eljárásban ellenérdekû fél vesz részt.
A felülvizsgálati kérelem kizártsága
94. §
Nincs helye felülvizsgálati kérelemnek a Magyar Szabadalmi Hivatal
határozatának megváltoztatása tárgyában hozott jogerõs végzés ellen.
XII. fejezet
Védjegyperek
A védjegyperekre irányadó szabályok
95. §
(1) A védjegybitorlás miatt indított perek a Fõvárosi Bíróság hatáskörébe
és kizárólagos illetékessége alá tartoznak. E perekben a Fõvárosi Bíróság a
78. § (2) bekezdésében meghatározott összetételû tanácsban jár el.
(2) Védjegybitorlás miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést a
kérelmezõ különös méltánylást érdemlõ jogvédelméhez szükségesnek kell
tekinteni, ha a kérelmezõ igazolja, hogy a védjegy oltalom alatt áll,
valamint, hogy õ a védjegy jogosultja vagy olyan használója, aki jogosult
saját nevében fellépni a bitorlással szemben.
(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a védjegybitorlás megkezdése óta
hat hónap, illetve a kérelmezõnek a bitorlásról és a bitorló személyérõl való
tudomásszerzése óta hatvan nap már eltelt.
(4) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésõbb az
ilyen intézkedés iránti kérelem elõterjesztésétõl számított tizenöt napon
belül határoz.
(5) Ha a védjegybitorlás miatt indított perben az egyik fél tényállításait
már elvárható mértékben valószínûsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére
az ellenfelet kötelezheti a birtokában lévõ okirat és egyéb tárgyi bizonyíték
bemutatására, valamint a szemle lehetõvé tételére.
(6) A védjegybitorlás miatt indított perekben a bíróság az elõzetes
bizonyítás elrendelését biztosítékadáshoz kötheti.
(7) Az (1) bekezdésben nem említett, védjeggyel kapcsolatos minden más
jogvitás ügy a megyei bíróság (Fõvárosi Bíróság) hatáskörébe tartozik.
(8) Az (1) és a (7) bekezdésben említett perekben egyébként a Pp.
általános szabályait kell alkalmazni az e törvény 80., 81. és 85. §-aiban,
valamint 86. §-ának (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel.
NEGYEDIK RÉSZ
AZ EGYÜTTES ÉS A TANÚSÍTÓ VÉDJEGY
XIII. fejezet
Együttes védjegy
Az együttes védjegy
96. §
(1) Az együttes védjegy olyan védjegy, amely valamely társadalmi
szervezet, köztestület vagy egyesülés (a továbbiakban együtt: társadalmi
szervezet) tagjainak áruit vagy szolgáltatásait különbözteti meg mások áruitól
vagy szolgáltatásaitól, az együttes védjeggyel megjelölt áruk vagy
szolgáltatások minõsége, származása vagy egyéb tulajdonsága alapján.
(2) Együttes védjegy esetén a megjelölés védjegyoltalomban részesülhet
akkor is, ha kizárólag az áru vagy a szolgáltatás földrajzi származásának
feltüntetésébõl áll.
(3) A megjelölés együttes védjegyként ki van zárva a védjegyoltalomból
akkor is, ha
a) jellegét, illetve jelentõségét illetõen megtévesztheti a fogyasztókat,
különösen, ha - lajstromozása esetén - a fogyasztók másnak tekinthetnék, mint
együttes védjegynek;
b) a használatáról rendelkezõ szabályzat a közrendbe, a közerkölcsbe vagy
jogszabályba ütközõ elõírást tartalmaz.
(4) Az együttes védjegy oltalma a társadalmi szervezetet illeti meg,
használatára a társadalmi szervezet tagjai jogosultak.
(5) A védjegyjogosult társadalmi szervezet az együttes védjegyet maga nem
használhatja, a tagok védjegyhasználatát azonban ellenõrzi.
(6) A 18. § alkalmazásában az együttes védjegy használatának minõsül, ha a
védjegyet a társadalmi szervezet bármelyik tagja használja.
Szabályzat az együttes védjegyhez
97. §
(1) A megjelölés akkor részesülhet együttes védjegyként oltalomban, ha
használatáról - a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek
megfelelõ - szabályzat rendelkezik. A szabályzatot az együttes védjegyre
jogosult társadalmi szervezet állapítja meg.
(2) A szabályzatnak tartalmaznia kell:
a) a védjegyjogosult társadalmi szervezet elnevezését és székhelyét;
b) a védjegy használatára jogosult tagok felsorolását, nevük, címük,
illetve székhelyük feltüntetésével;
c) a tagság feltételeit;
d) a védjegy használatának feltételeit;
e) a védjegy használatának ellenõrzésére vonatkozó elõírásokat;
f) a jogosulatlan védjegyhasználattal szembeni fellépés rendjét.
(3) Kizárólag a földrajzi származás feltüntetésébõl álló együttes védjegy
esetén a szabályzatban lehetõvé kell tenni mindazoknak a csatlakozását,
akiknek árui vagy szolgáltatásai a védjegyben feltüntetett földrajzi
területrõl származnak.
(4) Az együttes védjegyre vonatkozó bejelentésnek a szabályzatot is
tartalmaznia kell. A védjegylajstromban az együttes védjeggyel kapcsolatban
fel kell tüntetni a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat is. A
szabályzatot - és annak módosításait - az együttes védjegyre vonatkozó
lajstrombejegyzéshez mellékelni kell.
Az együttes védjegyoltalom átruházása
98. §
(1) Az együttes védjegy oltalmának átruházásához az erre irányuló - írásba
foglalt - szerzõdés és a jogosult megváltozásának a védjegylajstromba való
bejegyzése szükséges.
(2) Az együttes védjegy oltalma nem ruházható át, ha az átruházást
követõen a 96. §-ban foglalt követelmények nem teljesülnének, illetve a
megjelölés együttes védjegyként az oltalomból kizárttá válna.
Az együttes védjegy oltalmának megszûnése
99. §
(1) Az együttes védjegy oltalma megszûnik akkor is, ha az együttes védjegy
jogosultja jogutód nélkül megszûnt. Az oltalom a jogosult megszûnésének
napjával szûnik meg.
(2) Az (1) bekezdés alapján bárki kérheti az oltalom megszûnésének
megállapítását.
(3) Az együttes védjegy oltalma megszûnik - a megszûnést megállapító
határozatban megjelölt idõpontban - akkor is, ha a védjegyjogosult nem teszi
meg a szükséges intézkedéseket az együttes védjegy szabályzattal ellentétes
használatának megakadályozására.
(4) Ha a megjelölés együttes védjegyként a 96. § (3) bekezdése alapján nem
részesülhet oltalomban, az együttes védjegyet törölni kell. Ha a megjelölés a
96. § (3) bekezdése alapján az oltalomból kizárttá válik, az együttes védjegy
oltalmának megszûnését a megszûnés megállapítására irányuló kérelem
benyújtásának napjára visszaható hatállyal kell megállapítani.
Az együttes védjegy oltalmából folyó jogok
érvényesítése
100. §
Az együttes védjegy használatára tagsági viszonyuk alapján jogosultak csak
a védjegyjogosult beleegyezésével léphetnek fel a bitorlóval szemben; a
védjegyjogosult által indított perbe azonban beavatkozhatnak.
XIV. fejezet
Tanúsító védjegy
A tanúsító védjegy
101. §
(1) A tanúsító védjegy olyan védjegy, amely meghatározott minõségû vagy
egyéb jellemzõjû árukat vagy szolgáltatásokat azzal különböztet meg más
áruktól vagy szolgáltatásoktól, hogy e minõségüket vagy jellemzõjüket
tanúsítja.
(2) Nem szerezhet oltalmat tanúsító védjegyre
a) az a vállalkozás, amely az árujegyzékben szereplõ árut elõállítja,
forgalomba hozza, az országba behozza vagy az árujegyzékben szereplõ
szolgáltatást nyújtja;
b) az a vállalkozás, amely - a tisztességtelen piaci magatartás és a
versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény értelmében - nem független az a)
pontban említett vállalkozástól;
c) az a vállalkozás, amellyel az a) pontban említett vállalkozás egyébként
- az árujegyzékben szereplõ árukkal és szolgáltatásokkal összefüggésben -
tartós jogviszonyban áll.
(3) A védjegy jogosultja a tanúsító védjegyet maga nem használhatja,
engedélyezi azonban annak használatát az elõírt minõségi követelményeknek vagy
egyéb jellemzõknek megfelelõ árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban.
(4) A tanúsító védjegy akkor részesülhet oltalomban, ha ahhoz - az (5)
bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelõ - szabályzat is társul.
(5) A szabályzatnak tartalmaznia kell:
a) a védjegyjogosult elnevezését és székhelyét;
b) az árujegyzékben szereplõ árukra, illetve szolgáltatásokra vonatkozó
minõségi követelményeket;
c) a minõség tanúsításának szabályait;
d) a védjegyhasználat feltételeit;
e) a védjegy használatának ellenõrzésére vonatkozó elõírásokat;
f) a jogosulatlan védjegyhasználattal szembeni fellépés rendjét.
(6) A tanúsító védjegy szabályzatára, bejelentésére és lajstromozására,
használatára, átruházására, a tanúsító védjegy oltalmának megszûnésére és az
ilyen védjegy oltalmából eredõ jogok érvényesítésére az együttes védjegyre és
oltalmára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.
(7) A tanúsító védjegy használatára alkalmazni kell a minõség vagy egyéb
jellemzõk tanúsításáról renelkezõ külön jogszabályok elõírásait is.
XV. fejezet
A védjegyekre vonatkozó rendelkezések alkalmazása
az együttes és a tanúsító védjegyre
A védjegyekre vonatkozó rendelkezések
alkalmazása
102. §
Az együttes és a tanúsító védjegyekre, valamint oltalmukra az e részben
nem szabályozott kérdésekben a védjegyekre és oltalmukra vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni.
ÖTÖDIK RÉSZ
A FÖLDRAJZI ÁRUJELZÕK OLTALMA
XVI. fejezet
Az oltalom tárgya, tartalma,
bitorlása és megszûnése
Az oltalomképes földrajzi jelzés és
eredetmegjelölés
103. §
(1) Földrajzi árujelzõként oltalomban részesülhet a kereskedelmi
forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi
jelzés és eredetmegjelölés.
(2) A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország
neve, amelyet az e helyrõl származó - a meghatározott földrajzi területen
termelt, feldolgozott, illetve elõállított - olyan termék megjelölésére
használnak, amelynek különleges minõsége, hírneve vagy egyéb jellemzõje
lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.
(3) Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország
neve, amelyet az e helyrõl származó - a meghatározott földrajzi területen
termelt, feldolgozott, illetve elõállított - olyan termék megjelölésére
használnak, amelynek különleges minõsége, hírneve vagy egyéb jellemzõje
kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemzõ
természeti és emberi tényezõk következménye.
104. §
A mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzõi akkor
részesülhetnek oltalomban, ha azok a termékek, amelyeken a földrajzi árujelzõt
használják, megfelelnek a - külön jogszabály által szabályozott -
termékleírásban foglalt feltételeknek is.
Kizáró okok
105. §
(1) A földrajzi árujelzõ nem részesülhet oltalomban, ha a termék szokásos
elnevezésévé vált a kereskedelmi forgalomban, függetlenül attól, hogy a termék
a földrajzi árujelzõ által megjelölt helyrõl származik.
(2) A földrajzi árujelzõ lajstromozását követõen nem válhat a terméknek a
kereskedelmi forgalomban szokásos elnevezésévé.
106. §
(1) Ki van zárva az oltalomból
a) azonos termékek tekintetében a korábbi földrajzi árujelzõvel vagy
védjeggyel azonos késõbbi elsõbbségû földrajzi árujelzõ;
b) azonos vagy hasonló termékek tekintetében a korábbi földrajzi
árujelzõvel vagy védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló késõbbi elsõbbségû
földrajzi árujelzõ, ha azt a fogyasztók összetéveszthetik a korábbi földrajzi
árujelzõvel vagy védjeggyel;
c) eltérõ termékek tekintetében a belföldön jóhírnevet élvezõ korábbi
védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló késõbbi elsõbbségû földrajzi árujelzõ, ha
annak használata a jó hírû védjegy megkülönböztetõ képességét vagy hírnevét
sértené vagy tisztességtelenül kihasználná.
(2) Az (1) bekezdés alapján a földrajzi árujelzõ nincs kizárva az
oltalomból, ha olyan korábbi védjeggyel ütközik, amelyet annak jogosultja nem
használt a 18. §-nak megfelelõen.
(3) Nem részesülhet oltalomban a földrajzi árujelzõ, ha más korábbi
szerzõi vagy iparjogvédelmi jogába ütközne, ideértve a növény- vagy állatfajta
nevével való ütközést is.
(4) Az (1) és a (3) bekezdés alapján nincs kizárva az oltalomból a
földrajzi árujelzõ, ha annak lajstromozásához a korábbi védjegy vagy fajtanév
jogosultja a 7. § szerint hozzájárul.
Az oltalomhoz való jog,
az oltalmi igény
107. §
(1) A földrajzi árujelzõt oltalomban kell részesíteni, ha
a) kielégíti a 103., illetve 104. §-okban meghatározott követelményeket
és a 105. és 106. §-ok alapján nincs kizárva az oltalomból; valamint
b) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.
(2) A földrajzi árujelzõre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi
személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az
árujelzõben feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel
vagy állít elõ, amelynek megjelölésére a földrajzi árujelzõt használják.
(3) A földrajzi árujelzõ oltalma együttesen illeti meg azokat, akik a (2)
bekezdésnek megfelelõen termelnek, dolgoznak fel vagy állítanak elõ termékeket
(a továbbiakban: jogosultak).
(4) Külföldi személyt csak nemzetközi szerzõdés vagy viszonosság esetén
illeti meg a földrajzi árujelzõre az oltalom. A viszonosság kérdésében a
Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének állásfoglalása irányadó.
Az oltalom keletkezése és idõtartama
108. §
(1) A földrajzi árujelzõ oltalma a bejelentés napjára visszaható
hatállyal a lajstromozáskor keletkezik.
(2) A földrajzi árujelzõ oltalma korlátlan ideig tart.
Az oltalom tartalma
109. §
(1) Az oltalom alapján a jogosultaknak kizárólagos joguk van a földrajzi
árujelzõ használatára. A földrajzi árujelzõt csak a jogosultak használhatják,
arra másnak használati engedélyt nem adhatnak.
(2) A kizárólagos használati jog alapján a jogosultak bármelyike
felléphet bárkivel szemben, aki a kereskedelmi forgalomban
a) az oltalom alatt álló földrajzi árujelzõt vagy az azzal
összetéveszthetõ megnevezést nem az annak megfelelõ földrajzi területrõl
származó termékeken használja;
b) az oltalom alatt álló földrajzi árujelzõt a termékjegyzékben nem
szereplõ, de azokhoz hasonló termékeken használja, és ezáltal sérti vagy
kihasználja az oltalom alatt álló földrajzi árujelzõ hírnevét;
c) bármilyen módon utánozza vagy arra utaló módon használja az oltalom
alatt álló földrajzi árujelzõt, még akkor is, ha feltünteti a termék valóságos
eredetét, vagy ha a megnevezést fordításban vagy különbözõ kiegészítésekkel
használja;
d) bármilyen - a termék származásával, eredetével, jellegével és lényeges
tulajdonságaival kapcsolatos - egyéb hamis vagy megtévesztõ megjelölést
használ, bárhol (pl. a csomagoláson, a hirdetésben, a termékre vonatkozó
iratban) legyen is az feltüntetve;
e) bármely egyéb, a termék valóságos földrajzi származásával kapcsolatban
a fogyasztókat megtévesztõ cselekményt valósít meg.
Az oltalom bitorlása
110. §
(1) Bitorlást követ el, aki a 109. § megsértésével az oltalom alatt álló
földrajzi árujelzõt jogosulatlanul használja.
(2) A bitorlás miatt bármelyik jogosult önállóan is felléphet. A bitorlás
miatt felléphetnek a jogosultak érdekképviseleti szervezetei, valamint a
fogyasztóvédelmi szervezetek is.
(3) A bitorlóval szemben támasztható polgári jogi igényekre a 27. §, a
bitorlás vámjogi következményeire pedig a 28. § rendelkezéseit kell
megfelelõen alkalmazni.
Az oltalom megszûnése
111. §
(1) A földrajzi árujelzõ oltalma megszûnik, ha
a) az oltalmat törölték, keletkezésére - a bejelentés napjára -
visszaható hatállyal;
b) a jogosultak megsértették a termékleírásban elõírt követelményeket, a
megszûnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszaható
hatállyal.
(2) Az oltalmat törölni kell, ha a földrajzi árujelzõ nem felelt meg a
107. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek.
(3) A mezõgazdasági termékekkel, illetve élelmiszerekkel kapcsolatos
földrajzi árujelzõ oltalmának megszûnését kell megállapítani, ha az
ellenõrzésre kijelölt szerv a földrajzi árujelzõ használatában a
termékleíráshoz képest súlyos és másként nem orvosolható hiányosságokat
állapít meg.
(4) A törlési, illetve a megszûnés megállapítására irányuló kérelmet
elutasító jogerõs határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazzal a
földrajzi árujelzõvel kapcsolatban újabb törlési, illetve megszûnés
megállapítási eljárást indítsanak.
XVII. fejezet
Eljárás a földrajzi árujelzõk
oltalmával kapcsolatban
A Magyar Szabadalmi Hivatal eljárásának
általános szabályai
112. §
(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe a földrajzi árujelzõkkel
kapcsolatos következõ ügyek tartoznak:
a) a földrajzi árujelzõ lajstromozása,
b) az oltalom törlése és megszûnésének megállapítása,
c) a bejelentett és a lajstromozott földrajzi árujelzõk nyilvántartása,
d) a földrajzi árujelzõk oltalmával kapcsolatos hatósági tájékoztatás.
(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal elõtti eljárásokban a VII. és VIII.
fejezet rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell azzal, hogy a Hivatal a
törlési és a megszûnés megállapítási eljárásban jár el tanácsban.
A földrajzi árujelzõ lajstromozására
irányuló eljárás
113. §
(1) A földrajzi árujelzõ lajstromozására irányuló bejelentésnek
tartalmaznia kell a bejelentési kérelmet, a földrajzi árujelzõ megnevezését, a
termékjegyzéket, az egyéb mellékleteket, továbbá - mezõgazdasági termékekkel
és élelmiszerekkel kapcsolatos földrajzi árujelzõ esetén - a termékleírást. A
bejelentést a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki
követelményeknek megfelelõen kell elkészíteni.
(2) A földrajzi árujelzõ bejelentéséért külön jogszabályban meghatározott
bejelentési díjat kell fizetni a bejelentési naptól számított két hónapon
belül.
(3) A földrajzi árujelzõ lajstromozására irányuló eljárásban a IX.
fejezet rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni; a mezõgazdasági termékek
és az élelmiszerek földrajzi árujelzõi esetében külön jogszabály
rendelkezéseit is alkalmazni kell.
A törlési és a megszûnés megállapítási eljárás
114. §
A földrajzi árujelzõ oltalmának törlésére irányuló eljárásban a 72-
74. §-ok, a megszûnés megállapítására irányuló eljárásban pedig a 75. és 76.
§-ok rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.
Bírósági eljárás a földrajzi árujelzõk
oltalmával kapcsolatban
115. §
A földrajzi árujelzõk oltalmával kapcsolatos bírósági eljárásban a XI. és
XII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.
A mezõgazdasági termékek
és az élelmiszerek földrajzi árujelzõinek
ellenõrzése
116. §
A mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek kereskedelmi forgalmában
feltüntetett földrajzi árujelzõk használatának a 104. §-ban elõírt
követelmények szempontjából történõ ellenõrzése a külön jogszabályban kijelölt
szerv hatáskörébe tartozik.
HATODIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XVIII. fejezet
A törvény hatálybalépése; átmeneti
és módosuló rendelkezések
A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti
rendelkezéseket megállapító szabályok
117. §
(1) E törvény 1997. július 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit - a (2)
bekezdésben foglalt kivétellel - csak a hatálybalépést követõen indult
eljárásokban lehet alkalmazni.
(2) A 42. §-ban foglalt szabályokat értelemszerûen alkalmazni kell a
törvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ ügyekben is.
(3) A törvény hatálybalépése elõtt megvalósult védjegyhasználatra a
védjegyoltalom hatálya, a védjegyhasználat fogalma, valamint a védjegybitorlás
tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) A belenyugváshoz és a védjegyhasználat elmulasztásához fûzött
jogkövetkezmények bekövetkezésére e törvényben megállapított határidõk
legkorábban a hatálybalépés napján kezdõdnek. A korábban hatályos
rendelkezések alapján a védjegyoltalom megszûnése akkor is megállapítható, ha
a hatálybalépést követõen telik le az az öt év, amely alatt a védjegyet az
országban nem használták.
118. §
(1) A 103. § (3) bekezdésétõl eltérõen bizonyos - élelmiszerekhez
hagyományosan használt - földrajzi neveket eredetmegjelölésnek lehet tekinteni
akkor is, ha az adott élelmiszerek elõállításához nyersanyagként felhasznált
élõállat, hús és tej az élelmiszer elõállítási területénél nagyobb vagy attól
különbözõ földrajzi területrõl származik, ha
a) a tenyésztési terület meghatározható,
b) a nyersanyagot különleges feltételek szerint állítják elõ, és
c) a feltételek betartását ellenõrzik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hagyományos élelmiszerek földrajzi
árujelzõire e törvény hatálybalépésétõl számított két éven belül igényelhetõ
oltalom.
(3) E törvény alapján oltalomban részesülnek azok az eredetmegjelölések
is, amelyeket a hatálybalépés elõtt bejegyeztek az eredetmegjelölések
oltalmáról és nemzetközi lajstromozásáról szóló Lisszaboni Megállapodás
alapján vezetett külön hazai lajstromba. Ezeket az eredetmegjelöléseket be
kell jegyezni a földrajzi árujelzõk lajstromába és meg kell hirdetni a Magyar
Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában.
Hatályukat vesztõ rendelkezések
119. §
E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti
a) a védjegyrõl szóló 1969. évi IX. törvény (a továbbiakban: Vt.),
valamint az 1992. évi LXVIII. törvény 23. §-ának (2) bekezdése, az 1994.
évi VII. törvény 7. és 8. §-a;
b) az élelmiszerekrõl szóló 1995. évi XC. törvény 27. §-ának (3)
bekezdése;
c) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény
117. §-ának a) pontja, a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl
szóló 1995. évi XCVI. törvény 170. §-a, továbbá a vámjogról, a vámeljárásról,
valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 211. §-ának (7)
bekezdése;
d) a Vt. végrehajtásáról szóló 2/1970. (VII.1.) OMFB-IM együttes
rendelet;
e) a 4/1970. (VII.1.) IM rendelet a bírósági eljárásról védjegyügyekben.
Módosuló rendelkezések
120. §
E törvény hatálybalépésével egyidejûleg:
a) az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló - többször
módosított - 1957. évi IV. törvény 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a külkereskedelmi igazgatási, a
társadalombiztosítási, az iparjogvédelmi, az adó-, a jövedéki és a
vámigazgatási ügyekben, a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti
eljárásában, valamint az árak meghatározásáról szóló törvényben, továbbá a
biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló törvényben
meghatározott ügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem
rendelkezik.";
b) a szerzõi jogról szóló - többször módosított - 1969. évi III. törvény
(a továbbiakban: Szjt.) 52. §-ának (1) bekezdése kiegészül a következõ d)-e)
ponttal, egyidejûleg a jelenlegi d) pont megjelölése f) pontra változik:
(A szerzõ jogainak megsértése esetén - az eset körülményei szerint - a
következõ polgári jogi igényeket támaszthatja:)
"d) követelheti, hogy a jogsértõ szolgáltasson adatot a jogsértéssel
érintett dolgok vagy szolgáltatások elõállításában, forgalmazásában, illetve
teljesítésében részt vevõkrõl, a jogsértõ felhasználásra kialakított üzleti
kapcsolatokról;
e) követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;";
c) az Szjt. 52. §-a kiegészül a következõ (3)-(7) bekezdéssel:
"(3) A szerzõi jog megsértése miatt indított perekben az ideiglenes
intézkedést a kérelmezõ különös méltánylást érdemlõ jogvédelméhez szükségesnek
kell tekinteni, ha a kérelmezõ igazolja, hogy a mû szerzõi jogi védelem alatt
áll, valamint, hogy õ a szerzõ, a szerzõ jogutóda vagy a mû olyan
felhasználója, illetve a szerzõi jogok közös kezelését végzõ olyan szervezet,
amely jogosult saját nevében fellépni a jogsértéssel szemben.
(4) A (3) bekezdés nem alkalmazható, ha a szerzõi jog megsértésének
megkezdése óta hat hónap, illetve a kérelmezõnek a jogsértésrõl és a jogsértõ
személyérõl való tudomásszerzése óta hatvan nap már eltelt.
(5) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésõbb az
ilyen intézkedés iránti kérelem elõterjesztésétõl számított tizenöt napon
belül határoz.
(6) Ha a szerzõi jog megsértése miatt indított perben az egyik fél
tényállításait már elvárható mértékben valószínûsítette, a bíróság a bizonyító
fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti a birtokában lévõ okirat és egyéb
tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle lehetõvé tételére.
(7) A szerzõi jog megsértése miatt indított perekben a bíróság az elõzetes
bizonyítás elrendelését biztosítékadáshoz kötheti.";
d) az ipari minták oltalmáról szóló - többször módosított - 1978. évi 28.
törvényerejû rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 3. §-ának (1) bekezdése - a
második mondatot követõen - kiegészül a következõ rendelkezéssel:
"Jelzálogjog alapításához a zálogszerzõdés írásba foglalása és a
jelzálogjognak a mintaoltalmi lajstromba való bejegyzése szükséges.";
e) A Tvr. 11. §-ának (2) bekezdése kiegészül a következõ mondattal:
"Követelheti továbbá, hogy a jogsértõ szolgáltasson adatot a mintaoltalom
megsértésében érintett termékek elõállításában és forgalmazásában részt
vevõkrõl, valamint az ilyen termékek terjesztésére kialakított üzleti
kapcsolatokról."
f) a Tvr. 20. §-a kiegészül a következõ (3)-(7) bekezdéssel, egyidejûleg a
jelenlegi (3) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:
"(3) A mintaoltalom megsértése miatt indított perekben az ideiglenes
intézkedést a kérelmezõ különös méltánylást érdemlõ jogvédelméhez szükségesnek
kell tekinteni, ha a kérelmezõ igazolja, hogy a minta oltalom alatt áll,
valamint, hogy õ a mintaoltalom jogosultja vagy a minta olyan hasznosítója,
aki jogosult saját nevében fellépni a jogsértéssel szemben.
(4) A (3) bekezdés nem alkalmazható, ha a mintaoltalom megsértésének
megkezdése óta hat hónap, illetve a kérelmezõnek a jogsértésrõl és a jogsértõ
személyérõl való tudomásszerzése óta hatvan nap már eltelt.
(5) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésõbb az
ilyen intézkedés iránti kérelem elõterjesztésétõl számított tizenöt napon
belül határoz.
(6) Ha a mintaoltalom megsértése miatt indított perben az egyik fél
tényállításait már elvárható mértékben valószínûsítette, a bíróság a bizonyító
fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti a birtokában lévõ okirat és egyéb
tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle lehetõvé tételére.
(7) A mintaoltalom megsértése miatt indított perekben a bíróság az
elõzetes bizonyítás elrendelését biztosítékadáshoz kötheti.";
g) a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 17.
§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A jogutódlásra, a mintából és a mintaoltalomból eredõ jogok
megterhelésére, valamint a hasznosítási szerzõdésre a szabadalmi törvény
rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.";
h) a szabadalmi ügyvivõkrõl szóló 1995. évi XXXII. törvény 1. §-a a
következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Ha iparjogvédelmi ügyben a fél számára kötelezõ a jogi képviselet, e
követelménynek megfelel az is, ha a felet szabadalmi ügyvivõ képviseli.";
i) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a
továbbiakban: Szt.) 25. §-a kiegészül a következõ (2) bekezdéssel, egyben a
jelenlegi szöveg számozása (1) bekezdésre változik:
"(2) Jelzálogjog alapításához a zálogszerzõdés írásba foglalása és a
jelzálogjognak a szabadalmi lajstromba való bejegyzése szükséges."
j) az Szt. 35. §-ának (2) bekezdése kiegészül a következõ d) ponttal,
egyben a jelenlegi d) és e) pontok megjelölése e) és f) pontra változik:
"d) követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a
szabadalombitorlással érintett termékek elõállításában és forgalmazásában
részt vevõkrõl, valamint az ilyen termékek terjesztésére kialakított üzleti
kapcsolatokról;";
k) az Szt. 104. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"104. § (1) A szabadalmi kényszerengedély megadására, módosítására és
visszavonására irányuló perek, az elõhasználati és a továbbhasználati jog
fennállásával kapcsolatos perek, valamint a találmány- vagy
szabadalombitorlás miatt indított perek a Fõvárosi Bíróság hatáskörébe és
kizárólagos illetékessége alá tartoznak.
(2) E perekben a Fõvárosi Bíróság a 87. §-ban meghatározott összetételû
tanácsban jár el.
(3) Szabadalombitorlás miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést a
kérelmezõ különös méltánylást érdemlõ jogvédelméhez szükségesnek kell
tekinteni, ha a kérelmezõ igazolja, hogy a találmány szabadalmi oltalom alatt
áll, valamint, hogy õ a szabadalmas vagy olyan hasznosító, aki jogosult saját
nevében fellépni a bitorlással szemben.
(4) A (3) bekezdés nem alkalmazható, ha a szabadalombitorlás megkezdése
óta hat hónap, illetve a kérelmezõnek a bitorlásról és a bitorló személyérõl
való tudomásszerzése óta hatvan nap már eltelt.
(5) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésõbb az
ilyen intézkedés iránti kérelem elõterjesztésétõl számított tizenöt napon
belül határoz.
(6) Ha a szabadalombitorlás miatt indított perben az egyik fél
tényállításait már elvárható mértékben valószínûsítette, a bíróság a bizonyító
fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti a birtokában lévõ okirat és egyéb
tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle lehetõvé tételére.
(7) A szabadalombitorlás miatt indított perekben a bíróság az elõzetes
bizonyítás elrendelését biztosítékadáshoz kötheti.
(8) Az (1) bekezdésben nem említett, szabadalommal kapcsolatos minden más
jogvitás ügy a megyei bíróság (Fõvárosi Bíróság) hatáskörébe tartozik.
(9) Az (1) és a (8) bekezdésben említett perekben egyébként a Pp.
általános szabályait kell alkalmazni az e törvény 89., 90. és 94. §-aiban,
valamint 95. §-ának (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel."
Felhatalmazások
121. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a szellemi tulajdonjogok megsértésével szemben a vámigazgatási
eljárásban alkalmazható intézkedéseket rendeletben szabályozza;
b) a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzõinek
oltalmára vonatkozó részletes szabályokat rendelettel megállapítsa.
(2) Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy - a Magyar Szabadalmi
Hivatal elnökével egyetértésben - a védjegybejelentés és a földrajzi
árujelzõre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel
megállapítsa.
Az Európai Közösségek jogszabályaihoz
való közelítés
122. §
E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai
között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt
Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ 1994. évi I.
törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következõ jogszabályaival
összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 89/104/EGK irányelve a tagállamok védjegyekre vonatkozó
jogszabályainak közelítésérõl;
b) a Tanács 2081/92/EGK rendelete a mezõgazdasági termékek és az
élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról.