1
Magyar Köztársaság
Kormánya
T/3652.. számú
törvényjavaslat
a jelzálog-hitelintézetrõl és a jelzáloglevélrõl
Elõadó: Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
1997. január
1997. évi törvény
a jelzálog-hitelintézetrõl és a jelzáloglevélrõl
Az Országgyûlés a gazdaság növekedéséhez szükséges hosszú lejáratú
kölcsönnyújtás lehetõségének javítása érdekében a következõ törvényt alkotja:
I.Rész
A törvény hatálya
1.§
E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén
alapított és mûködõ jelzálog-hitelintézetre, valamint a jelzáloglevélre.
II. Rész
Jelzálog-hitelintézet
A jelzálog-hitelintézet alapítása
2. §
(1) A jelzálog-hitelintézet szakosított hitelintézet.
(2) A jelzálog-hitelintézet alapítására, mûködésére, felügyeletére a
hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
(a továbbiakban: Hpt.), a jelzálog-hitelintézet befektetési szolgáltatási és
kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységére pedig az értékpapírok
forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-
tõzsdérõl szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) rendelkezéseit
az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Jelzálog-hitelintézet legalább három milliárd forint jegyzett tõkével
alapítható, melyet pénzben kell befizetni.
(4) Jelzálog-hitelintézet jegyzett tõkéjében a Magyar Állam tulajdoni
hányada a Hpt. 12. § (1) bekezdésében meghatározott arányt meghaladhatja.
(5) Jelzálog-hitelintézet nem köteles csatlakozni az Országos
Betétbiztosítási Alaphoz, illetve a Befektetõ-védelmi Alaphoz.
A jelzálog-hitelintézet tevékenységi köre
3. §
(1) Jelzálog-hitelintézet üzletszerûen
a) pénzkölcsönt nyújt Magyarország területén lévõ ingatlanon alapított
jelzálogjog fedezete mellett (a továbbiakban: jelzáloghitel), melynek
refinanszírozására
b) jelzáloglevelet hoz forgalomba.
(2) Jelzálog-hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenõen
kizárólag az alábbi pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási illetve
kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységeket végezheti:
a) visszafizetendõ pénzeszköz nyilvánosságtól történõ elfogadása, ide
nem értve a betét gyûjtését;
b) jelzálogjog kikötése nélküli kölcsönök nyújtása állami készfizetõ
kezességvállalás esetén;
c) az Épt. 4.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti kereskedelmi tevékenység
a kamatláb-csereügylet, illetõleg devizaforrásai árfolyamkockázatának
fedezetére szolgáló deviza-csereügylet (swap) tekintetében;
d) saját kibocsátású kötvény, illetõleg letéti jegy forgalomba
hozatalának szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás nyújtása.
(3) Jelzálog-hitelintézet a 9. § (2) bekezdése szerint megszerzett
ingatlanokat értékesítheti, kezelheti, bérbe (haszonbérbe) adhatja.
Jelzáloghitelezés
4. §
(1) A jelzáloghitelek lejáratának a hitelállományt tekintve legalább
nyolcvan százalékban legkevesebb öt éves idõtartamúnak kell lennie.
(2) A jelzálog-hitelintézetnek a fedezetül szolgáló ingatlan tekintetében
jelzálogjogának biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell
kikötnie.
(3) A jelzáloghitelekbõl eredõ tõkekövetelések állományának mértéke nem
haladhatja meg a fedezetül szolgáló ingatlanok hitelnyújtás alapját képezõ
együttes értékének (a továbbiakban: hitelbiztosítéki érték) hetven százalékát.
(4) A hitelbiztosítéki érték megállapításának módját jogszabály határozza
meg. Ennek alapján a jelzálog-hitelintézet hitelbiztosítéki érték-
megállapítási szabályzatot készít, amelyet az Állami Pénz-és Tõkepiaci
Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) hagy jóvá.
(5) Ha a zálogtárgy állaga tartósan romlik vagy hitelbiztosítéki értéke
tartósan csökken, de az nem a tulajdonos magatartása miatt következik be, a
jelzálog-hitelintézet a jelzáloghitel azonnali hatályú felmondásának jogát -
ha az adós a jelzálog-hitelintézet által megjelölt határidõn belül az állagot
nem állította helyre vagy további biztosítékot nem adott - csak arra az
összegre érvényesítheti, amelyre a zálogtárgy csökkent értéke már nem
biztosítja a szerzõdés szerinti fedezetet.
5.§
A jelzálog-hitelintézet által kötött jelzáloghitel szerzõdést közokiratba
kell foglalni.
6.§
A jelzálog-hitelintézet kikötheti, hogy a jelzáloghitel lejáratát
megelõzõen történõ teljesítés esetén is köteles az adós megfizetni a
teljesítés idõpontjával érintett állandó kamatozású idõszakra járó teljes
hiteldíjat.
Tartalékképzés
7. §
Jelzálog-hitelintézet a Hpt. 87.§ (2) bekezdése szerinti általános kockázati
céltartalékot nem képez.
Befektetések korlátozása
8. §
(1) Jelzálog-hitelintézet közvetlen illetõleg közvetett tulajdoni
részesedést - más hitelintézet, biztosító részvénytársaság, befektetési
vállalkozás, illetve járulékos vállalkozás kivételével - csak olyan gazdasági
társaságban szerezhet illetve tarthat meg, amely kizárólag a 9. § (2) bekezdés
alapján megszerzett ingatlanok kezelésével, hasznosításával, értékesítésével
összefüggõ tevékenységet végez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti összes befektetés nem haladhatja meg a
jelzálog-hitelintézet szavatoló tõkéjének tíz százalékát.
(3) A (2) bekezdés szerinti korlátozásnál nem kell figyelembe venni a
jelzálog-hitelintézet tulajdonába csak átmenetileg, a szerzés idõpontjától
számított legfeljebb három éves idõtartamra, felszámolás vagy végrehajtás
következtében került - elkülönítetten nyilvántartott és elkülönítetten kezelt,
rendszeresen minõsített - tulajdoni hányadokat.
Ingatlan-befektetések korlátozása
9. §
(1) Jelzálog-hitelintézet összes ingatlanba történõ befektetése nem
haladhatja meg a szavatoló tõkéje öt százalékát, ide nem értve a közvetlen
banküzemi célt szolgáló és a (2) bekezdésben foglaltak szerint szerzett
ingatlanokat.
(2) Jelzálog-hitelintézet ingatlanokat - a közvetlen banküzemi célt szolgáló
ingatlanokon kívül - kizárólag
a) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve
elhárítása érdekében hitel-ingatlan csereügylet, továbbá
b) az adósa ellen indított felszámolási vagy végrehajtási eljárás
során szerezhet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott módon megszerzett termõföldet egy éven
belül, az egyéb ingatlanokat három éven belül nyilvános árverésen el kell
idegeníteni.
III. Rész
A jelzáloglevél
Jelzáloglevél kibocsátásának módja, feltételei
10. §
(1) A jelzáloglevél kizárólag a jelzálog-hitelintézet által e törvény
alapján kibocsátott, bemutatóra vagy névre szóló, forgatható értékpapír.
(2) A jelzáloglevélre a kötvényrõl szóló 1982. évi 28. törvényerejû
rendelet, a jelzáloglevél forgalomba hozatalára pedig az Épt. rendelkezéseit
az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A jelzáloglevélnek tartalmaznia kell:
a) a jelzáloglevél elnevezést;
b) a kibocsátó megnevezését és cégszerû aláírását;
c) a jelzáloglevél típusának megjelölését (bemutatóra vagy névre szóló);
d) névre szóló jelzáloglevél esetén a jelzáloglevél tulajdonosának
megnevezését;
e) a jelzáloglevél sorozatának betûjelét, a jelzáloglevél kódját,
sorszámát;
f) a jelzáloglevél névértékét;
g) a kamat mértékét, a kamatszámítás módját;
h) változó kamatozás esetén:
ha) az induló kamatláb mértékét;
hb) a kamatláb változtatásának elveit;
hc) a kamat számításának módját;
i) a jelzáloglevél lejáratát;
j) a kamatfizetés és a beváltás (törlesztés) idõpontjait és mértékét;
k) az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást;
l) a kibocsátott sorozat össznévértékét;
m) a jelzáloglevél kibocsátásának helyét és idejét;
n) a vagyonellenõr igazolását az elõírás szerinti fedezet meglétérõl és
annak fedezet-nyilvántartásba történt bejegyzésérõl.
(4) Az az okirat, amelybõl a (3) bekezdésben megjelölt kellékek valamelyike
hiányzik, nem minõsül jelzáloglevélnek.
11.§
Az állandó kamatozású jelzáloglevelek lejáratának meg kell egyezni azon
jelzáloghitelek állandó kamatozású idõszaka lejáratával, melyek
refinanszírozására szolgálnak.
12. §
(1) Egy sorozatban csak azonos jogokat megtestesítõ, azonos névértékû
jelzáloglevelek bocsáthatók ki. Az azonos sorozathoz tartozó jelzálogleveleket
folyamatos sorszámozással kell ellátni és azonos formátumban kell kibocsátani.
Az azonos sorozatban kibocsátott jelzáloglevelek összevont címletként is
kibocsáthatók.
(2) A jelzáloglevélben kikötött kamat, valamint tõketörlesztési részletekrõl
kamat- és tõketörlesztõ szelvényeket kell kiállítani.
13. §
(1) Jelzáloglevél nyilvános forgalomba hozatala esetén az Épt. 24.§-a (2)
bekezdésében elõírt feltételt nem kell alkalmazni.
(2) A jelzáloglevél kibocsátása esetén a tájékoztatónak az Épt. elõírásain
túlmenõen tartalmaznia kell a kibocsátás alapjául szolgáló rendes és
pótfedezet értékét is.
A jelzáloglevelek fedezete
14. §
(1) A jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell legalább a
forgalomban levõ jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke és kamata
összegével megegyezõ fedezettel.
(2) A fedezet:
a) rendes fedezetet és
b) pótfedezetet
tartalmazhat.
(3) Rendes fedezetként a jelzáloghitelbõl eredõ tõke követelés - a fedezetül
lekötött ingatlan hitelbiztosítéki értékének legfeljebb hatvan százaléka
mértékéig - és az ügyleti kamat követelés vehetõ figyelembe.
(4) A fedezeten belül a rendes fedezet aránya nem lehet kevesebb nyolcvan
százaléknál.
(5) A pótfedezet a rendes fedezet kiegészítésére szolgál és a következõ
eszközökbõl állhat:
a) a Magyar Nemzeti Banknál vezetett, elkülönített bankszámlán tartott
pénz;
b) állampapír;
c) állami készfizetõ kezességvállalással kibocsátott értékpapír;
d) a hitel idõtartama alatt a jelzálog-hitelintézet javára nyújtott
óvadék;
e) állami készfizetõ kezességvállalás mellett nyújtott hitel.
(6) A jelzálog-hitelintézet haladéktalanul jelenti a Felügyeletnek, ha:
a) a forgalomban lévõ jelzáloglevelek fedezete nem felel meg az (1)
bekezdésben elõírtaknak;
b) a fedezeten belül a rendes fedezet aránya nyolcvan százalék alá esik.
(7) A jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító zálogtárgyakról, a rendes
és a pótfedezeti értékekrõl a jelzálog-hitelintézet fedezet-nyilvántartást
vezet, amelyben a fedezeteket egyedileg mutatja ki.
(8) A jelzálog-hitelintézet fedezet-nyilvántartási szabályzatot készít,
melyet a Felügyelet hagy jóvá.
Jelzáloglevélbõl eredõ kötelezettség átruházása
15. §
(1) Jelzáloglevélbõl eredõ kötelezettség - megállapodás alapján - jelzálog-
hitelintézetre átruházható, ha a Felügyelet az átruházásra engedélyt ad.
(2) Jelzáloglevélbõl eredõ kötelezettség átruházása során a Magyar
Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Ptk.) tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni
azzal az eltéréssel, hogy az átruházáshoz nem szükséges a jelzáloglevél
tulajdonos hozzájárulása. Az átruházással - az engedély kézhezvételének
idõpontjától - a jelzáloglevélbõl eredõ kötelezettség az átvevõ jelzálog-
hitelintézetet terheli.
(3) Az átruházás engedélyezése iránti kérelem legalább az alábbiakat
tartalmazza:
a) az átruházó és az átvevõ átadásra illetve átvételre irányuló
jognyilatkozatát;
b) az átruházandó jelzáloglevelekbõl eredõ kötelezettség még nem
törlesztett névértékét és kamatát;
c) az átruházandó jelzáloglevelekhez kapcsolódó fedezetek tételes
megjelölését, a fedezetül lekötött ingatlanok hitelbiztosítéki
értékének feltüntetésével;
d) az átruházás ellenértékét, idõpontját;
e) annak igazolását, hogy az átvevõ jelzálog-hitelintézet rendelkezik a
saját jelzáloglevél kötelezettség állományához tartozó minimális
szavatoló tõkén túl az átveendõ jelzáloglevél kötelezettség
állományhoz szükséges minimális szavatoló tõkével illetve a
jelzáloglevelekbõl eredõ kötelezettségek teljesítéséhez szükséges
fedezettel.
(4) A Felügyelet az átruházás engedélyezését megtagadja, ha az veszélyezteti
az átruházással érintett jelzáloglevelekbõl eredõ kötelezettségek
teljesítését.
(5) Jelzáloglevélbõl eredõ kötelezettség csak rendes és pótfedezete egyidejû
átadásával ruházható át.
(6) Az állományt átvevõ jelzálog-hitelintézet az átadó jelzálog-hitelintézet
által meghatározott eredeti feltételeknek megfelelõen új jelzálogleveleket hoz
forgalomba.
(7) Az állományt átvevõ jelzálog-hitelintézet az állomány átvételérõl és az
átadó jelzálog-hitelintézet által forgalomba hozott jelzáloglevelek
bevonásáról - az engedélyezõ határozat kézhezvételétõl számított harminc napon
belül - egy országos napilapban és a tõzsde lapjában hirdetményt köteles
közzétenni.
A jelzáloglevél elévülése
16. §
A jelzáloglevélen alapuló követelés a jelzáloglevél lejáratától számított
tíz év alatt évül el.
Vagyonellenõr megbízása
17. §
(1) A jelzálog-hitelintézet a 18. §-ban foglalt feladatok teljesítésére
vagyonellenõrt bíz meg. A vagyonellenõr megbízásának érvényességéhez a
Felügyelet engedélye szükséges.
(2) Vagyonellenõri megbízatást csak könyvvizsgáló társaság vagy olyan
büntetlen elõéletû, devizabelföldi természetes személy kaphat, aki
a) felsõfokú jogi, közgazdasági, mûszaki, pénzügyi vagy számviteli
végzettséggel és
b) megfelelõ mértékû anyagi felelõsségvállalási képességgel (pl.
felelõsségbiztosítással)
rendelkezik.
(3) Nem lehet vagyonellenõr az a személy, aki
a) a jelzálog-hitelintézet alapítója, részvényese, vezetõ
tisztségviselõje, felügyelõ bizottsági tagja, könyvvizsgálója és ezek
közeli hozzátartozója (Ptk.685.§ b) pont), a jelzálog-hitelintézet
alkalmazottja,
b) az a) pontban felsorolt minõségét két évnél rövidebb ideje szüntette
meg;
c) a jelzálog-hitelintézetben közvetett tulajdoni részesedéssel
rendelkezik;
d) a jelzálog-hitelintézettel, illetve az a) pontban meghatározott
személyekkel üzleti kapcsolatban, illetve a jelzálog-hitelintézetnél
befolyásoló részesedéssel rendelkezõ tulajdonos alkalmazásában áll;
e) a jelzálog-hitelintézetnek - bármilyen jogcímen - tartozik.
(4) A vagyonellenõr határozott idõre és legfeljebb öt évre kaphat
megbízatást, de a megbízás idõtartamának lejárta után ismételten is
megbízható.
(5) A vagyonellenõrt megbízója - vagyonellenõri tevékenysége körében - nem
utasíthatja.
(6) A vagyonellenõr bármikor betekinthet a jelzálog-hitelintézet olyan
könyveibe és egyéb irataiba, amelyek a feladatai ellátásához szükséges
adatokat tartalmaznak és feladatai ellátásával kapcsolatosan felvilágosítást
kérhet. A jelzálog-hitelintézet e nélkül is köteles a vagyonellenõrt
folyamatosan tájékoztatni a fedezet-nyilvántartásba bejegyzett jelzáloghitelek
tõke- és kamattörlesztéseirõl, valamint a zálogtárgyakat, illetve a
pótfedezetet érintõ változásokról.
(7) A vagyonellenõrt a tevékenysége során tudomására jutott tények, adatok,
üzleti információk tekintetében - a 18. § (2) bekezdésében meghatározott eset
kivételével -titoktartási kötelezettség terheli.
(8) A vagyonellenõr a törvényben szabályozott kötelezettségeinek teljesítése
során az ilyen feladatot ellátó személytõl elvárható gondossággal jár el,
felelõsségére egyebekben a polgári jogi felelõsség általános szabályai az
irányadók.
A vagyonellenõr tevékenységi köre, kötelezettségei
18.§
(1) A vagyonellenõr folyamatosan ellenõrzi
a) a jelzáloglevelek elõírás szerinti fedezete mindenkori rendelkezésre
állását;
b) a jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító zálogtárgyak, azok
ingatlan-nyilvántartási adatai és hitelbiztosítéki értéke, továbbá a
rendes és a pótfedezet fedezet-nyilvántartásba történõ bejegyzését.
(2) A vagyonellenõr haladéktalanul írásban jelenti a Felügyeletnek, ha
a) a forgalomban lévõ jelzáloglevelek fedezete nem felel meg a 14.§ (1)
bekezdésében elõírtaknak.
b) a jelzálog-hitelintézet nem tud eleget tenni a jelzáloglevelekbõl
adódó fizetési kötelezettségeinek.
(3) A fedezet-nyilvántartásba bejegyzett zálogtárgyakra, valamint a rendes
és a pótfedezetre vonatkozó adatokat csak a vagyonellenõr írásbeli
hozzájárulásával lehet törölni.
Tájékoztatási kötelezettség
19. §
(1) A jelzálog-hitelintézet minden naptári negyedévet követõ hónap
tizenötödik napjáig a megelõzõ negyedév utolsó napjára megállapítottan a
forgalomban levõ jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékének és kamatának
összegét, továbbá a vagyonellenõr által igazolt fedezeti értékeket egy
országos napilapban és a tõzsde lapjában közzéteszi és a Felügyeletnek
benyújtja.
(2) A közzététel, illetve a bejelentés a fedezetre vonatkozóan tartalmazza
a) a rendes fedezet értékét, valamint
b) a 14. § (5) bekezdése szerint részletezett pótfedezeti értékeket.
20. §
A jelzálog-hitelintézet éves jelentésének az Épt.-ben elõírt tartalmi
követelményeken túl az alábbiakat is tartalmaznia kell:
a) a forgalomban levõ jelzáloglevelek december 31-i állapot szerinti
fedezeti értékeit, a pótfedezet tételes felsorolásával;
b) az olyan végrehajtási árverések számát, amelyek a jelzálog-
hitelintézet kérelmére indultak, a befejezõdött árverések esetében az
árverési eredmény és a még fennállt jelzáloghitel értékkülönbségét;
c) a jelzáloghitelezéssel kapcsolatos veszteségek csökkentése,
elhárítása érdekében vagy felszámolás illetve végrehajtás
következtében átvett ingatlanok számát, jogi jellegét, illetõleg
mûvelési ágba sorolását;
d) a jelzáloghitel-törlesztések összegét.
IV. Rész
Fizetésképtelenség esetére irányadó szabályok
Jelzálog-hitelintézet felszámolása
21.§
(1) Jelzálog-hitelintézet elleni felszámolási eljárás során a hitelintézetek
felszámolására vonatkozó szabályokat a (2)-(3) bekezdésben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Jelzálog-hitelintézet felszámolása esetén - a felszámolási költségek
kiegyenlítését követõn - kizárólag a jelzáloglevél tulajdonosokkal szemben
fennálló kötelezettség kielégítésére használható fel
a) a fedezet-nyilvántartásba bejegyzett rendes és pótfedezet, valamint
b) a jelzálog-hitelintézet vagyonának, elsõsorban likvid eszközeinek az
a része, amely a jelzáloglevelek alapján keletkezõ követelések a)
pont szerinti fedezettel nem biztosított hányadának kiegészítésére
szolgál.
(3) Ha a jelzáloglevelekbõl eredõ követelések fedezetére a jelzálog-
hitelintézet teljes vagyona nem elegendõ, a jelzáloglevelek tulajdonosai
követelésarányosan kerülnek kielégítésre.
Jelzálog-hitelintézet elleni végrehajtási eljárás
22.§
(1) Jelzálog-hitelintézet elleni végrehajtási eljárás során a bírósági
végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt a (2)-(3) bekezdésben foglalt
eltéréssel kell alkalmazni.
(2) A jelzálog-hitelintézet 21.§ (2) bekezdésében meghatározott vagyonára -
követeléseik erejéig - kizárólag jelzáloglevél tulajdonosok vezethetnek
végrehajtást.
(3) A jelzáloglevél tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettség
kielégítésére a végrehajtási költségek kiegyenlítését követõen kerül sor.
V. Rész
A felügyelet ellátásának eszközei
A jelzálog-hitelintézet különleges felügyelete
23.§
A Felügyelet a jelzálog-hitelintézet felett a Hpt.-ben meghatározottakon túl
különleges felügyeletet gyakorol. A különleges felügyelet keretében a
Felügyelet az általa összeállított vizsgálati terv szerint a jelzálog-
hitelintézetnél legalább évenként átfogó helyszíni ellenõrzést végez.
Intézkedés és kivételes intézkedés
24.§
A Felügyelet a Hpt.-ben és az Épt.-ben meghatározottakon túlmenõen a
következõ intézkedést és kivételes intézkedést alkalmazhatja:
a) határidõ megjelölése mellett elrendeli a fedezet helyreállítását, ha a
forgalomban lévõ jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékének és
kamatának összege meghaladja a fedezet összegét. A fedezet
helyreállítása pótfedezet bevonásával, újabb jelzáloghitel
kihelyezésével vagy jelzáloglevél visszavásárlásával történhet;
b) a jelzáloglevelekbõl eredõ kötelezettség és a fedezetet képezõ
jelzáloghitel állomány továbbá a pótfedezet átruházására kötelezheti a
jelzálog-hitelintézetet, ha tõke-megfelelési mutatója - 90 napot
meghaladóan - négy százaléknál alacsonyabb és azt a Felügyelet által
megállapított határidõn belül nem tudják helyreállítani. Ha a
jelzáloglevelekbõl eredõ kötelezettség, a jelzáloghitel állomány és a
pótfedezet más jelzálog-hitelintézet számára nem adható át, azokat - a
Felügyelet engedélyével - bank is átveheti.
Bírságok
25. §
(1) A Felügyelet a Hpt.-ben és az Épt.-ben meghatározottakon túl az alábbi
esetekben alkalmazhat bírságot:
a) a jelzálog-hitelintézet a 14. § (6) bekezdésében foglalt jelentési,
illetve a 19. és a 20. §-ban foglalt tájékoztatási
kötelezettségének nem, vagy nem a törvénynek megfelelõen tesz eleget;
b) a jelzálog-hitelintézet akadályozza a vagyonellenõrt tevékenységének
ellátásában.
(2) A bírság mértéke
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben legfeljebb
húszmillió forint;
b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben legfeljebb
tízmillió forint.
(3) A bírság ismételten is kiszabható.
(4) A Felügyelet a jelzálog-hitelintézetre kiszabott bírságból származó
teljes bevételt a Hpt. 139. § (5) bekezdésében felsorolt célokra, továbbá
ingatlan értékbecslõk képzésére fordítja.
VI.Rész
Egyéb rendelkezések
Az elnevezés védelme
26.§
(1) Cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon a "jelzálog-
hitelintézet" elnevezést, e fogalom összetételeit, jelzõs alakját, továbbá
rokon értelmû vagy idegen nyelvû megfelelõjét csak az e törvényben elõírtaknak
megfelelõen alapított és mûködõ szakosított hitelintézet szerepeltetheti.
(2) A jelzáloglevél elnevezést vagy más olyan elnevezést, amely azt a
látszatot keltheti, hogy valamely értékpapír vagy okirat jelzáloglevél, az e
törvényben meghatározott értékpapíron kívül egyéb értékpapír vagy okirat nem
viselheti.
(3) Vita esetén az elnevezés használatáról a Felügyelet dönt.
VII. Rész
Záró rendelkezések
27. §
(1) E törvény a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba.
(2) E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok
tagállamai közötti társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december
16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérõl szóló 1994. évi I. törvény
alapján - az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés érdekében -
az EU 85/611. számú, az átruházható értékpapírokba történõ kollektív
befektetésekkel foglalkozó vállalkozásokról szóló direktívájának irányelveit
vette figyelembe.
Felhatalmazás
28.§
Felhatalmazást kap:
a) a földmûvelésügyi miniszter, hogy a termõföld,
b) a pénzügyminiszter, hogy a termõföldön kívüli egyéb ingatlanok
hitelbiztosítéki értékének meghatározási módjára vonatkozó részletes
szabályokat rendeletben állapítsa meg.
Módosuló jogszabályok
29.§
Az ingatlannyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejû rendelet
módosítása
Az ingatlannyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. 14.§-a a következõ (7)
bekezdéssel egészül ki:
" (7) A földhivatal a jelzálog-hitelintézet írásbeli kérése alapján a
jelzálogjogot soron kívül bejegyzi illetve törli. "
30.§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 170.§-a helyébe a
következõ rendelkezés lép:
" 170.§ (1) Ha az ingatlan, továbbá a vízi, illetõleg a légi jármû
értékesítésébõl befolyt összegbõl jelzálogjoggal biztosított követelést is
ki kell elégíteni, az ilyen követelést a 165.§ d) - f) pontjában
meghatározott követeléseket megelõzõen kell kielégíteni.
(2) Jelzálogjoggal biztosított több követelés esetén e követeléseket
a jelzálogjogok bejegyzésének sorrendjében kell kielégíteni."
31.§
A termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény módosítása
A termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény 6.§-a a következõ (3) bekezdéssel
egészül ki:
"(3) A termõföldön alapított jelzálogjoggal rendelkezõ jelzálog-hitelintézet
a hitelügyletekbõl származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében
hitel-ingatlan csereügylet, felszámolás vagy végrehajtás során - egy éves
átmeneti idõszakra - a termõföld tulajdonjogát megszerezheti."
32.§
A befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény módosítása
A befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény 13.§-a (1), (3)
továbbá (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
" (1) Az alapkezelõ megszerzéskor az értékpapír-alap saját tõkéjének
legfeljebb öt százalékát helyezheti el az ugyanazon kibocsátó által
kibocsátott azonos fajtájú értékpapírokba ( kötvény, részvény stb.), ide nem
értve a jelzálogleveleket, melyekbe az alapkezelõ megszerzéskor az értékpapír-
alap saját tõkéjének legfeljebb huszonöt százalékát helyezheti, továbbá az
állampapírokat. Az egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírok értéke az
értékpapír-alap tárcájában megszerzéskor nem haladhatja meg az értékpapír-
alap saját tõkéjének tíz százalékát, ide nem értve a jelzálogleveleket, melyek
értéke megszerzéskor a huszonöt százalékot nem haladhatja meg, továbbá az
állampapírokat."
" (3) A tõzsdén nem jegyzett vagy nem forgalmazott értékpapírok értéke
vásárláskor nem haladhatja meg az értékpapíralap saját tõkéjének tíz
százalékát. Ezen mértékbe a jelzáloglevelek nem számítanak bele, a
jelzáloglevelek értéke az értékpapíralap saját tõkéjének huszonöt százalékát
teheti ki.
(4) Az egy kibocsátó által kibocsátott, tõzsdén nem jegyzett vagy nem
forgalmazott értékpapírok értéke az értékpapíralap tárcájában vételkor nem
haladhatja meg az értékpapíralap saját tõkéjének két százalékát, kivéve a
jelzálogleveleket, amelyek értéke az értékpapíralap saját tõkéjének maximum
huszonöt százaléka lehet, továbbá az állampapírokat."
33.§
A biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI.
törvény módosítása
A biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi
XCVI. törvény 87. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A biztosítónál a matematikai tartalék és a biztonsági tõke
pénzeszközeinek legfeljebb huszonöt százaléka lehet a 86.§ d) és n),
legfeljebb húsz százaléka a 86.§ l) pontja szerinti, legfeljebb tíz-tíz
százaléka a 86.§ e), g), i) és j) pontja szerinti, illetve legfeljebb öt-öt
százaléka a 86.§ f), h) és k) pontjai szerinti befektetésekben."
34.§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
(1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 8. számú
mellékletének (a továbbiakban: melléklet) 5. pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"5. Igazolt befektetés az az összeg, amelyet a magánszemély a tõkeszámla
vezetésére jogosult, értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató társaság
közremûködésével történõ vásárlással, ilyen társaságnál történõ jegyzéssel a
belföldön bejegyzett részvénytársaság részvénye, befektetési alap befektetési
jegye, jelzálog-hitelintézet jelzáloglevele (a továbbiakban együtt: a
befektetés tárgya) vételáraként annak megvásárlására az Állami Értékpapír- és
Tõzsdefelügyelet által engedélyezett nyilvános forgalomba hozatal során, vagy
tõzsdei ügylet során 1994. december 31-ét követõen pénzben fizetett ki és
errõl a tõkeszámla vezetõje a magánszemély kérésére (legkésõbb az adóévet
követõ év január 31-éig) a magánszemély adóazonosító száma, valamint a
befektetés tárgyának azonosító adatai feltüntetésével - a másolatnak az adózás
rendjérõl szóló törvényben meghatározott elévülési idõ végéig tartó megõrzési
kötelezettsége mellett - igazolást ad ki oly módon, hogy abból a befektetés
idõtartama, valamint a befektetés tárgyának egységére fordított összeg
mindenkor megállapítható legyen."
(2) A melléklet 6. pontjának c) alpontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
(6. A 4. pont rendelkezései alapján az 5. pontban említett értékpapírokba
történõ befektetés - a 7-9. pont rendelkezéseit is figyelembe véve - akkor
kerülhet a tõkeszámlára, ha a magánszemély az értékpapírt nyilvános forgalomba
hozatal során, vagy tõzsdei ügylet során olyan társaságtól vásárolta (olyan
társaságnál jegyezte le), amely jogosult tõkeszámla vezetésére és értékpapír-
forgalmazási tevékenységet folytat. Ekkor a befektetés elhelyezhetõ az elõbbi
feltételnek megfelelõ eladó társaságnál, vagy az általa kiállított igazolás
alapján egy másik, tõkeszámla vezetésére jogosult társaságnál, a következõk
figyelembevételével:)
"c) A befektetési alapokról szóló törvény szerinti nyíltvégû befektetési
alap letétkezelõje kizárólag az általa értékesített befektetési jegyre,
valamint a jelzálog-hitelintézet kizárólag az általa forgalomba hozott
jelzáloglevélre vonatkozóan jogosult olyan igazolás kiadására, amelynek
alapján a befektetés tõkeszámlára kerülhet, vagy ez a befektetés az általa
vezetett tõkeszámlán értékpapír-forgalmazási tevékenységet végzõ társaság
közremûködése nélkül közvetlenül nyilvántartásba vehetõ."
35.§
A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.
törvény módosítása
(1) A Hpt. 49.§-ának (3) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki:
( (3) A (2) bekezdésben elõírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a
feladatkörében eljáró )
" h) vagyonellenõrrel "
( szemben. )
(2) A Hpt. 54.§ (1) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
( Nem jelenti a banktitok sérelmét )
" d) a pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálónak, a megbízott
vagyonellenõrnek, jogi vagy egyéb szakértõnek történõ adatátadás, "
24
I N D O K O L Á S
A JELZALOG-HITELINTEZETRIL ES A JELZALOGLEVELRIL
SZOLO TÖRVENYJAVASLATHOZ
ÁLTALANOS INDOKOLAS
A jelzálog-hitelintézetrõl és a jelzáloglevélrõl szóló törvényjavaslat a
magyar tõkepiac további fejlõdésének lehetõségét kívánja megteremteni a hosszú
lejáratú hitelek illetve a hosszú lejáratú értékpapír - a jelzáloglevél - jogi
kereteinek megalkotásával.
A következõ években várhatóan dinamikusan növekszik az intézményi befektetõk
tõkeerejének fokozódásával egyidejûleg keresletük az alacsony kockázatú,
hosszú lejáratú értékpapírok, így a jelzáloglevelek iránt is. A
jelzáloglevelekbe történõ befektetések pedig megteremtik a kihelyezhetõ
jelzálog hitelek forrását.
Jelzálog-hitelintézet szakosított hitelintézetként alapítható. Mûködését
alapvetõen a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról, valamint az
értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az
értékpapír-tõzsdérõl szóló törvények határozzák meg, melyek elõírásait az e
törvényjavaslatban megfogalmazott eltérésekkel kell alkalmazni.
A javaslat beépül az európai jogharmonizációs programba, sõt a
jelzáloglevelekbõl eredõ kötelezettség átruházásáról szóló része tekintetében
korszerûbb annál.
Az EU irányelveinek megfelelõen
- jelzáloglevelet csak jelzálog-hitelintézet bocsáthat ki, melynek
tevékenysége szigorúan szabályozott. Tevékenységi köre szûk, a hitelezés
mértéke, a fedezetek értékelése, a jelzáloglevelek fedezettsége jogszabályok
által meghatározott;
- felügyeletét egyrészt az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet látja el,
amely az egyéb pénzintézeteket kétévenként, a jelzálog-hitelintézetet azonban
évenként ellenõrzi. Továbbá a jelzálog-hitelintézet csõdjének lehetõsége
esetén a jelzáloglevelekbõl eredõ kötelezettség és a fedezetek átruházására
kötelezheti a jelzálog-hitelintézetet. Másrészt a helyszínen független
vagyonellenõr folyamatosan ellenõrzi a jelzáloglevelek fedezetének mindenkori
rendelkezésre állását;
- a jelzáloglevél tulajdonosok a kibocsátó jelzálog-hitelintézet csõdje vagy
az ellene indított végrehajtás esetén elsõbbséget élveznek a kielégítésben.
A jelzálog-hitelintézetre illetve a jelzáloglevélre vonatkozó törvényi
elõírásoknak az EU direktívában szereplõ követelményeknek történõ megfelelése
következtében az intézményi befektetõk számára biztosított annak lehetõsége,
hogy befektetéseik nagyobb hányadát fektethessék jelzáloglevélbe, mint más
értékpapírba.
A befektetõk érdekei védelmében számos jogszabály módosítására van szükség.
Legfontosabb a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítása, amely a
kielégítési sorrend megváltoztatása révén azt biztosítja, - mivel a
jelzálogjoggal biztosított követelések képezik a jelzálog-hitelintézet által
kibocsátott jelzáloglevelek lényegi fedezetét - hogy a jelzáloglevél
tulajdonosok követelésének kielégítésére akkor is legyen fedezet, ha az adósok
nem fizetnek.
RESZLETES INDOKOLAS
Az 1. §-hoz
A törvény rendelkezései a Magyar Köztársaság területén alapított és mûködõ
jelzálog-hitelintézetre illetve a jelzáloglevélre vonatkoznak.
A 2. §-hoz
A jelzálog-hitelintézet biztonságos mûködése érdekében az egyéb pénzintézetek
számára elõírtnál magasabb jegyzett tõkével alapítható.
A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat
jelenlegi elõírása az állam számára 15 % részesedést enged a jelzálog-
hitelintézetben, viszont a Hpt. lehetõvé teszi azt is, hogy törvényben kapott
felhatalmazás alapján a részesedés több legyen. A korlát feloldása azt
biztosítja, hogy szükség esetén, - melyre elsõsorban a termõföld fedezete
melletti hitelezés esetén lehet szükség - az állam elõsegítse egy ilyen
fõtevékenységû jelzálog-hitelintézet létrejöttét.
A jelzálog-hitelintézet betétgyûjtésre nem jogosult, illetve nem értékpapír
forgalmazó, így nincs értelme az OBA-hoz, illetve a BEVA-hoz történõ
csatlakozásnak.
A 3. §-hoz
A javaslat a jelzálog-hitelintézet számára - a kockázatok mérséklése végett -
viszonylag szûk tevékenységi kört határoz meg. Lényegében két fõ tevékenységet
végezhet. Az egyik, - ami a törvényalkotás célja volt - a hosszú távú
kölcsönök biztosítása, a másik pedig ennek forrásoldali megteremtése a
jelzáloglevelek kibocsátása útján.
A 4. §-hoz
A jelzáloghitelekbõl eredõ tõkekövetelések összessége mértékének az ingatlanok
hitelbiztosítéki értéke 70%-ában történõ behatárolása a jelzáloghitelezés
biztonságát szolgálja.
Egyes konkrét hitelek esetében, ha a fedezetet a jelzálog-hitelintézet jónak
minõsíti, a 70%-os mérték túlléphetõ.
Az 5. §-hoz
A javaslat az ingatlannal biztosított követelés gyorsabb végrehajthatóságát
biztosítja, arra az esetre, ha az adós nem fizet.
A 6. §-hoz
A javaslat a jelzálog-hitelintézet biztonságos mûködése érdekében szükséges.
Az állandó kamatozású jelzáloghitelek refinanszírozása állandó kamatozású
jelzáloglevelek révén történhet. Amennyiben az adósnak lehetõsége lenne a
hitelt lejárat elõtt visszafizetni a hátralevõ kamatok megfizetése nélkül, úgy
a jelzálog-hitelintézetnek kára keletkezik, hiszen a jelzáloglevelekre állandó
kamatot fizet. Ennek különösen a kamatok csökkenése esetén - amire az infláció
mérséklõdése következtében lehet számítani - van nagy jelentõsége, hiszen a
hitelt már csak alacsonyabb kamatszinten lehet kihelyezni, ezért a
jelzáloglevelek korábban megállapított magasabb állandó kamatának
visszafizetésére nincs fedezet.
A 7. §-hoz
A jelzálog-hitelintézetnek általános kockázati céltartalékot nem kell
képeznie, egyrészt mivel a jelzáloghitelekbõl eredõ tõkekövetelés-állomány nem
haladhatja meg a fedezetek hitelbiztosítéki értékének 70%-át, másrészt a
fedezetek biztonságosnak tekinthetõk, mind az értékelés, mind a végrehajtás
szempontjából. Továbbá a jelzáloglevél fedezetében a jelzáloghitel
tõkerészével biztosított fedezet csak az ingatlanbiztosítéki érték 60%-át
érheti el.
A 8-9. §-hoz
A javaslat a jelzálog-hitelintézetek számára az egyéb hitelintézetekhez képest
szigorúbb befektetési korlátokat állapít meg a kockázatok csökkentése
érdekében.
A 10. §-hoz
A rendelkezés a jelzáloglevélnek, - mint a jelzálog-hitelintézet hosszú távú
forrás szerzési lehetõségét biztosító értékpapírnak - a szükséges tartalmi
elemeit határozza meg.
A 11. §-hoz
A rendelkezés az eszközök és források lejárati összhangjának megteremtését
szolgálja, amely fix kamatozás esetén kiemelt fontosságú.
A 12. §-hoz
A javaslat a jelzáloglevél-sorozat tartalmi és formai jellemzõit határozza
meg.
A 13. §-hoz
A hivatkozott Épt. rendelkezés elõírja, hogy kötvény nyilvános forgalomba
hozatalának az is feltétele, hogy a kibocsátó (illetve jogelõdje) legalább egy
teljes naptári éve mûködjön. E feltételt a jelzáloglevél nyilvános forgalomba
hozatala esetén nem lehet alkalmazni, hiszen ez esetben egy évig lehetetlenné
válna a jelzálog-hitelintézet forrásgyûjtési lehetõsége, s ezáltal a
hitelezés.
A 14. §-hoz
Rendkívül fontos, hogy a jelzálog-hitelintézet mindenkor rendelkezzen a
jelzáloglevelekbõl eredõ kötelezettség teljesítéséhez szükséges fedezettel,
hiszen nem fordulhat elõ, hogy az esedékes törlesztéseket ne tudja kifizetni,
mivel ekkor megrendülne a jelzáloglevelekbe történõ befektetés biztonsága és
ezáltal csökkenne a jelzáloglevelek iránti kereslet.
A fedezetnek elsõsorban rendes fedezetbõl kell állnia, amely a
jelzáloghiteleket jelenti. A biztonságosság érdekében azonban a fedezetül
szolgáló hitel tõkerészét csak a lekötött ingatlan hitelbiztosítéki értéke
60%-a mértékéig lehet figyelembe venni. A rendes fedezetben bekövetkezõ
esetleges csökkenés esetében pótfedezetet kell bevonni. A pótfedezet
biztonságos és likvid (pénz vagy könnyen pénzzé tehetõ) eszközökbõl állhat.
A 15. §-hoz
Jelzáloglevélbõl eredõ kötelezettség átruházására alapvetõen abban az esetben
kerül sor, ha a jelzálog-hitelintézet a piacról való kivonulás mellett dönt,
vagy olyan válsághelyzet lép fel, amely valószínûsíti, hogy nem biztosítható a
jelzáloglevelekbõl eredõ kötelezettség zavartalan teljesítése.
A jelzáloglevelekbõl eredõ kötelezettség átruházása esetében a Ptk. tartozás
átvállalására vonatkozó szabályai - miszerint az átvállalásba valamennyi
jelzáloglevél tulajdonosnak írásban kellene beleegyezni - nem alkalmazhatók,
mert a jelzáloglevelek nagy száma miatt valamennyi jelzáloglevél tulajdonos
engedélyének beszerzése technikailag szinte kivihetetlen. Ezért a javaslat
elõírásai szerint a kötelezettség átruházásához nem szükséges a jelzáloglevél
tulajdonosok hozzájárulása, érdekeiket ez esetben a Felügyelet védi.
Az állomány átvételt illetve az átadó jelzálog-hitelintézet által forgalomba
hozott jelzáloglevelek bevonására vonatkozó felszólítást a sajtóban
természetesen közzé kell tenni.
A 16. §-hoz
A javaslat a jelzáloglevélen alapuló követelés elévülési idejét határozza meg.
A 17. §-hoz
A független vagyonellenõr alkalmazása és munkája a jelzáloglevelek biztonságát
hivatott elõsegíteni. A javaslat megbízásának feltételeit illetve felelõsségét
fogalmazza meg.
A 18. §-hoz
A vagyonellenõr a Felügyeleti ellenõrzésen túl a helyszínen folyamatosan
ellenõrzi a jelzáloglevelek szükséges fedezetének meglétét.
A 19. §-hoz
A gyakori tájékoztatási kötelezettség szintén a fokozott ellenõrzés eszköze. A
tájékoztatóból ugyanis kiderül, ha probléma adódhat, s így a Felügyelet
idejében tud intézkedni.
A 20. §-hoz
Az Épt. szabályai szerinti éves jelentést célszerû kiegészíteni a jelzálog-
hitelintézetre jellemzõ néhány sajátossággal, melyekbõl a jelzáloglevelek
biztonságára lehet következtetni.
A 21-22. §-hoz
A jelzáloglevél tulajdonos követelésének kielégítését feltétlenül biztosítani
kell a jelzálog-hitelintézet fizetésképtelensége esetén is, mivel csak így
biztosítható, hogy a befektetõk keresni fogják ezt a befektetési lehetõséget.
Jelzálog-hitelintézet felszámolása esetén ezért a jelzáloglevél tulajdonosok
követelését közvetlenül a felszámolási költségek kiegyenlítését követõen kell
kiegyenlíteni.
Jelzálog-hitelintézet elleni végrehajtás során szintén meg kell teremteni a
jelzáloglevél tulajdonosok biztonságát. Ezt a célt szolgálja egyrészt az, hogy
a fedezettel szemben csak a jelzáloglevél tulajdonosok kezdeményezhetnek
végrehajtást, továbbá, hogy kielégítésükre a végrehajtási költségek
kiegyenlítését követõen kerül sor.
A 23. §-hoz
Az egyéb pénzintézetek kétévenkénti ellenõrzéséhez képest gyakoribb ellenõrzés
szintén a biztonságos mûködést szolgálja.
A 24. §-hoz
A Hpt-ben meghatározottakon túl a Felügyeletnek egyéb intézkedési és kivételes
intézkedési lehetõséget is kell teremteni a jelzáloglevél tulajdonosok
biztonsága érdekében. Egyrészt a fedezet helyreállítása, másrészt -
válsághelyzetben - a jelzáloglevelekbõl eredõ kötelezettség és a fedezetek
átruházására való kötelezés tekintetében.
A 25. §-hoz
A meghatározott bírságok a jelzálog-hitelintézetnél esetlegesen elõforduló
speciális eseteket szankcionálják.
A 26. §-hoz
Az elnevezés védelme azt a célt szolgálja, hogy ha az ügyfél valamilyen
vállalkozás cégnevében vagy valamely okiraton ezeket az elnevezéseket látja,
biztos lehessen abban, hogy betartják a vonatkozó jogszabályokat.
A 27. §-hoz
A javaslat a törvény hatályba lépését illetve az EU figyelembe vett
direktíváját tartalmazza.
A 28. §-hoz
A javaslat lehetõséget biztosít a földmûvelésügyi és a pénzügyminiszter
számára, hogy a termõföld illetve az egyéb ingatlanok hitelbiztosítéki
értékének megállapítására szabályokat állapítsanak meg és azokat rendeletben
közzé tehessék.
A 29. §-35. §-hoz
Ez a rész tartalmazza azokat a jogszabályokat, amelyek megváltoztatása
szükséges a javaslatban foglaltak megvalósításához. Így, módosul az
ingatlannyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tv. 14.§ (7) bekezdése, a
bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 170.§-a, a termõföldrõl
szóló 1994. évi LV. törvény 6.§ (3) bekezdése, a befektetési alapokról szóló
1991. évi LXIII. törvény 13.§ (1), (3), (4) bekezdése, a biztosítóintézetekrõl
és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény 87.§ (2)
bekezdése, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 8.sz.
mellékletének 5. pontja és 6. pontjának c) alpontja, a Hpt. 49.§ (3)
bekezdésének h) pontja és a Hpt. 54.§ (1) bekezdésének d) pontja.
A legfontosabb a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítása, amely a
kielégítési sorrend megváltoztatása révén azt biztosítja, hogy a jelzáloglevél
tulajdonosok követelésének kielégítésére akkor is legyen fedezet, ha az adósok
nem fizetnek.
A befektetési alapokról és a biztosítóintézetekrõl szóló jogszabályok
módosítását az EU irányelvei teszik szükségessé. Ezek szerint, ha egy
értékpapírt hitelintézet bocsát ki az értékpapír tulajdonosának védelmére
szolgáló törvényi elõírások alapján, különös felügyeleti ellenõrzés mellett,
akkor abba az értékpapírba az intézményi befektetõk eszközeik 25%-át
fektethetik.
A termõföldrõl szóló törvény módosítása amiatt szükséges, mivel jogi személy
jelenleg nem szerezhet földtulajdont. A jelzálog-hitelintézet viszont kerülhet
olyan helyzetbe, hogy termõföldet kényszerül a tulajdonába venni.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítását az egyéb befektetési
formákkal való versenyképesség biztosítása illetve a kedvezmény következtében
az alacsonyabb kamatok alkalmazásának lehetõsége indokolja. Ez utóbbi
kedvezõen befolyásolja a jelzálog-hitelintézet által nyújtott jelzálog hitelek
kamatát is.