ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Interpelláció!
Gál Zoltán Úr
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az alábbi interpellációt nyújtom be Dr. Medgyessy Péter pénzügyminiszter
úrhoz:
"Nem csak az adózó rendelkezhet személyi jövedelemadója 1%-os részének közcélú
felhasználásáról?"
Tisztelt Miniszter Úr!
A tárgy szerinti állítás talán kissé meglepõ, de tényszerû, bizonyítása a
következõ:
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 5.§-a szabályozza az
eljárást azok számára, akik a munkáltatójukon keresztül róják le személyi
jövedelemadójukat. Az adózó nyilatkozatát egy zárt borítékba teszi és a
borítékra ráírja a nevét, címét és adóazonosító jelét, majd, legkésõbb március
25-ig átadja a munkáltatónak. A borítékon belül, a rendelkezõ nyilatkozaton,
csak a kedvezményezett adószáma és elnevezése lehet rajta. Aztán, amikor a
boríték elkerül az adóhivatalba, akkor ott felbontják, kap a boríték, meg a
nyilatkozat egy azonosító jelet és innentõl kezdve külön rendben õrzik õket.
Mindennek a logikája - helyesen -, hogy sem a munkáltató, sem az adóhivatali
eljárásban résztvevõk nem ismerhetik meg az adózó szándékát. Mi történik
viszont annak az intézménynek a bérosztályán, ahol összegyûjtik a borítékokat?
Itt sajnos a dolog anonimitásának teljesen indokolt biztosításával kapcsolatos
jószándék visszájára fordulhat és egy technikai intézkedése elmaradása miatt
súlyos visszaélések forrása lehet.
Ugyanis: Az intézmény kitölti adózónként az M29/96. sz. jövedelemadó
megállapítást, errõl készít egy adatszolgáltatást a magánszemélyek 1996. évi
jövedelmérõl, a 96K30 számú nyomtatványon, majd az egészhez csatol egy A/96..
számú adatkísérõ lapot és ezzel küldi el az APEH-nak. E nyomtatványokon sehol
nincs a legkisebb utalás sem személyi jövedelemadó egy százalékáról való
rendelkezésrõl. Arról sem tudunk, hogy bármi szabályozná, hogyan kell átvenni
a dolgozótól a borítékot. A dolgozó aláírása (!) nincsen rajta sem a
nyilatkozaton, sem a borítékon. Tehát, ha ismert, hogy a cégnél hányan
rendelkeztek ebben az ügyben, akkor minden további nélkül kiállítható egy
nyilatkozat azok helyett, akik nem rendelkeztek. A bérszámoláson ehhez minden
adat rendelkezésre áll. A lebukás veszélye nulla. Ezzel bizonyítottam
tételemet, hogy nem csak az adózó rendelkezhet a jövedelemadója egy
százalékáról!
Mit tervez a kormányzat az ilyen visszaélések lehetõségének a kizárására, ha
még egyáltalán mód van rá?
Budapest, 1997. január 29.
dr. Szabó Iván
NÉPPÁRT