ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

I/3680..

Interpelláció!

Gál Zoltán Úr

az Országgyûlés elnökének

Helyben

Tisztelt Elnök Úr!

Az alábbi interpellációt nyújtom be Dr. Medgyessy Péter pénzügyminiszter

úrhoz:

"Nem csak az adózó rendelkezhet személyi jövedelemadója 1%-os részének közcélú

felhasználásáról?"

Tisztelt Miniszter Úr!

A tárgy szerinti állítás talán kissé meglepõ, de tényszerû, bizonyítása a

következõ:

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti

közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 5.§-a szabályozza az

eljárást azok számára, akik a munkáltatójukon keresztül róják le személyi

jövedelemadójukat. Az adózó nyilatkozatát egy zárt borítékba teszi és a

borítékra ráírja a nevét, címét és adóazonosító jelét, majd, legkésõbb március

25-ig átadja a munkáltatónak. A borítékon belül, a rendelkezõ nyilatkozaton,

csak a kedvezményezett adószáma és elnevezése lehet rajta. Aztán, amikor a

boríték elkerül az adóhivatalba, akkor ott felbontják, kap a boríték, meg a

nyilatkozat egy azonosító jelet és innentõl kezdve külön rendben õrzik õket.

Mindennek a logikája - helyesen -, hogy sem a munkáltató, sem az adóhivatali

eljárásban résztvevõk nem ismerhetik meg az adózó szándékát. Mi történik

viszont annak az intézménynek a bérosztályán, ahol összegyûjtik a borítékokat?

Itt sajnos a dolog anonimitásának teljesen indokolt biztosításával kapcsolatos

jószándék visszájára fordulhat és egy technikai intézkedése elmaradása miatt

súlyos visszaélések forrása lehet.

Ugyanis: Az intézmény kitölti adózónként az M29/96. sz. jövedelemadó

megállapítást, errõl készít egy adatszolgáltatást a magánszemélyek 1996. évi

jövedelmérõl, a 96K30 számú nyomtatványon, majd az egészhez csatol egy A/96..

számú adatkísérõ lapot és ezzel küldi el az APEH-nak. E nyomtatványokon sehol

nincs a legkisebb utalás sem személyi jövedelemadó egy százalékáról való

rendelkezésrõl. Arról sem tudunk, hogy bármi szabályozná, hogyan kell átvenni

a dolgozótól a borítékot. A dolgozó aláírása (!) nincsen rajta sem a

nyilatkozaton, sem a borítékon. Tehát, ha ismert, hogy a cégnél hányan

rendelkeztek ebben az ügyben, akkor minden további nélkül kiállítható egy

nyilatkozat azok helyett, akik nem rendelkeztek. A bérszámoláson ehhez minden

adat rendelkezésre áll. A lebukás veszélye nulla. Ezzel bizonyítottam

tételemet, hogy nem csak az adózó rendelkezhet a jövedelemadója egy

százalékáról!

Mit tervez a kormányzat az ilyen visszaélések lehetõségének a kizárására, ha

még egyáltalán mód van rá?

Budapest, 1997. január 29.

dr. Szabó Iván

NÉPPÁRT

Eleje Honlap