ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Interpelláció: Az 1956-os magyar forradalom és
szabadságharc nemzetközi jelentõségének
tárgyában
Dr. Kovács László úrnak
a Magyar Köztársaság külügyminisztere
Budapest
Tisztelt Külügyminiszter Úr!
1995. december 12-én, majd 1996. november 26-án interpellációt intéztem a
Külügyminiszter úrhoz, kérdezve, hogy mit tesz annak érdekében, hogy
Magyarország, az 1956-os forradalom és szabadságharc világtörténelmi
jelentõségére tekintettel az Európai Unióba és a NATO-ba való felvételünknél
különleges elbánásban részesüljön.
A Külügyminiszter úrtól nem kaptam kielégítõ választ, míg dr. Szentiványi
István külügyminisztériumi államtitkár úr, válaszában hosszan ismertette a 40
éves évfordulóval kapcsolatos megemlékezéseket, majd érdemben röviden azt
mondta, hogy hiábavaló illúzió arra gondolni, hogy 1956-ra hivatkozással
bármiféle különleges eljárásban vagy elbánásban részesülhetünk, sõt meg-
jegyezte, hogy - értesülése szerint - az ilyen próbálkozások inkább
visszatetszést szülnek.
Franciaország köztársasági elnöke, Jacques Chirac másképpen gondolkozik.
Magyarországi látogatása során a Francia Kultúrotthonban, január 16-án a
kitüntetések átadása alkalmából, a magyar forradalom és szabadságharcról
megemlékezve - többek között - ezeket mondta:
"1957 januárjában - negyven éve - végetért az európai történelem egyik
legerõteljesebb, egyik legszebb, egyik legtisztább forradalma. Forradalom,
amely központi szerephez juttatta Magyarországot mindazoknak a földrengéseknek
a sorában, amelyek végül is romba döntötték a szovjet birodalmat..."
"Példájuk - folytatta a köztársasági elnök - élni fog, megmarad, mert
jelképe annak a reménynek és bizalomnak, amelyet a legnagyobba, a
legszentebbe: az emberi méltóságba vetettünk. Minden viharon és balsorson túl,
gyönyörû akaratból és reménységbõl adtak leckét a világnak."
Kérdezem a Külügyminiszter urat, hogyha a világ egyik vezetõ hatalmának,
Franciaországnak a köztársasági elnöke elismeri, hogy Magyarországnak az 1956-
os forradalommal és szabadságharccal központi szerepe volt a Szovjetunió
összeomlásában, így a megszállt közép- és kelet-európai országok fel-
szabadításában is, valamint az európai béke megerõsödésében, ezek nem
jogosítják-e fel hazánkat, hogy az Európai Unióba és a NATO-ba való
felvételünknél különleges eljárásban részesüljön?
Továbbá kérdezem, mit tett a Külügyminisztérium annak érdekében, hogy
Jacques Chirac úr történelmi jelentõségû - a magyar-francia kapcsolatokban új
korszakot jelentõ - beszéde országosan ismert legyen.
Külügyminiszter úr válaszát várva,
tisztelettel
Budapest, 1997. január 31.
dr. Varga László