1
A Magyar Köztársaság Kormánya
H/3754.. számú
Országgyûlési határozati javaslat
a Magyar Köztársaság részvényjegyzésérõl az Európai Újjáépítési és Fejlesztési
Bank alaptõke emelése kapcsán
Elõadó: dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 1997. február hó
Az Országgyûlés
...../1997 ( ) OGY
határozata
a Magyar Köztársaság részvényjegyzésérõl
az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank alaptõke emelése kapcsán
1. Az Országgyûlés egyetért azzal, hogy az Európai Újjáépítési és
Fejlesztési Bank (a továbbiakban: Bank) alaptõke emelésérõl hozott 1996. évi
59. számú kormányzótanácsi határozatában (a továbbiakban: Határozat) a Magyar
Köztársaság a részére jegyzésre megállapított valamennyi részvényt lejegyezze.
2. Felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Magyar Köztársaságot a Bankban
képviselõ kormányzói feladatkörében eljárva e döntésrõl a Bankot értesítse, a
részvényjegyzés megvalósításához szükséges iratokat aláírja és azokat a
Banknak átadja.
3. Felhatalmazza a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy - a 78/1990. (XI.17.)
OGY határozat 2. pontjának megfelelõen - a Magyar Köztársaság nevében
(a) a Határozat értelmében a részvényjegyzéssel összefüggésben szükséges
befizetéseket a Banknak a költségvetés terhére végrehajtsa;
(b) a Határozattal összhangban a Bank javára át nem ruházható,
kamatfizetési kötelezettséget nem tartalmazó kötelezvényeket állítson ki.
4. A jelen határozat a közzététele napján lép hatályba.
Indokolás:
A londoni székhelyû Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot /EBRD-t/ 1991-
ben 10 milliárd ECU alaptõkével hozták létre. Tekintettel arra, hogy az EBRD-
nek létrejöttekor 8 kedvezményezett országa volt és számuk idõközben 26-ra
növekedett, az alaptõkéhez viszonyított hitel-kihelyezési arány tekintetében
az EBRD a tervezettnél gyorsabban közelítette meg a biztonságos mûködés
fenntartása érdekében elõírt mértéket. Ezért az elmúlt év folyamán az EBRD
Ügyvezetõ Igazgatósága több fordulóban tárgyalta az idõszerûvé vált alaptõke
emelés lehetséges módozatait. Az EBRD vezetésének és Igazgatóságának 1996.
márciusi ülésén döntés született arról, hogy az alaptõke 100 %-os emelését
tartalmazó javaslatot terjesztik a Kormányzótanács elé.
Az EBRD 1996. évi közgyûlésén - április 15-16-án Szófiában - a Kormányzótanács
megszavazta a 100 %-os emelést. Magyarország nevében Dr. Draskovics Tibor
pénzügyminisztériumi közigazgatási államtitkár úr ideiglenes kormányzói
tisztségben szavazta meg az alaptõke-emelést, melyre a Kormány 2087/1996. (IV.
11.) határozata adott felhatalmazást.
Az alaptõke emelésre vonatkozó határozat értelmében a megemelt alaptõkének a
korábbi 30 % helyett ezúttal csupán 22,5 %-át kell befizetni - melynek 40 %-
át készpénzben, 60 %-át fizetési ígérvény formájában kell letétbe helyezni,
továbbá a befizetés 1998-tól kezdõdõen, 8 év alatt, nyolc egyenlõ részletben
történik.
Magyarország 1991-ben 7.900 részvényt jegyzett, ami 79 millió ECU-nek felelt
meg. A jelenlegi, 100 %-os alaptõke emelés ismét 7.900 részvény jegyzését
jelenti, melynek 77,5 %-a - azaz 61,223 millió ECU - a be nem fizetendõ,
lehívható tõke részaránya, illetve 22,5 % - azaz 17,778 millió ECU - a
befizetendõ tõke. Ez utóbbi oszlik 40 % - azaz 7,113 millió ECU - készpénzben
történõ befizetésre és 60 % - azaz 10,665 millió ECU - kötelezvényként való
letétbe helyezésre.
A részvények jegyzésére és a befizetésre vonatkozó szabályozást és ütemtervet
a mellékelt határozat tartalmazza. A Magyar Köztársaság vállalása az
Országgyûlés jóváhagyása esetén tekinthetõ elfogadottnak. A részvényjegyzéssel
összefüggõ befizetéseket és kötelezvény-kiállításokat - a 78/1990. (XI.17.)
OGY határozat 2. pontjának megfelelõen - a Magyar Nemzeti Bank hajtja végre.
59. SZÁMÚ HATÁROZAT
AZ ALAPTÕKE EMELÉSE ÉS LEJEGYZÉSE*
MINTHOGY:
A Bank Ügyvezetõ Igazgatósága egy tanulmányt készített a Bank jövõbeni
forrásszükségleteirõl a Kormányzótanács 50. számú határozatának értelmében, az
errõl készült jelentést a Kormányzótanácsnak átnyújtotta;
A Kormányzótanács áttekintette a jelentést és a csatolt mellékleteket és
függelékeket, és teljes mértékben egyetértett annak megállapításaival és
ajánlásaival és arra a következtetésre jutott, hogy a Bank alaptõkéjét fel
kell emelni;
Az Ügyvezetõ Igazgatóság javaslata az, hogy minden tagország és minden leendõ
tagország a Kormányzótanács 30. számú határozatának megfelelõen kapjon
felhatalmazást - bizonyos feltételek mellett - az új alaptõke részvényeinek
jegyzésére, tagország esetén az összes részvénybõl történt korábbi jegyzésének
arányában, vagy leendõ tagország a Kormányzótanács 30. számú határozatának
megfelelõ mértékben;
EZÉRT a Kormányzótanács ezennel
ELHATÁROZZA, HOGY
A Bank alaptõkéjét felemeli és az így keletkezett tõkerészvényeket jegyzésre
bocsátja a következõ határidõk és feltételek mellett:
1. Az alaptõke emelése
(a) A Bank alaptõkéjét az ezen határozat 4(a). paragrafusában meghatározott
nappal 1.000.000 részvénnyel növelik, mely részvények egyenként 10.000 ECU
értéket képviselnek.
(b) Amennyiben az ezen határozattal létrehozott részvényekbõl, a teljes
részvények számáig, de nem több mint 100 % erejéig minden tagország azonnal, a
határidõt megelõzõen lejegyez, vagy bármely jegyzésre jogosult leendõ
tagország a Kormányzótanács 30. számú határozatával összhangban részvényt
jegyez, ezen országoknak rendelkezésre kell bocsátani a jegyzés lehetõségét
ezen határozat 2. paragrafusának megfelelõen.
(c) Az ezen határozattal létrehozott azon részvényeket, amelyeket a határozat
2. paragrafusával összhangban nem jegyeztek le, tartalékolni kell az új
tagországok belépéssel járó kezdõ jegyzésére, vagy egyes tagországok
jegyzésének emelésére a Kormányzótanács által elõírt módon a Bank Alapokmánya
5. cikkelyének 2. és 4. paragrafusa értelmében.
2. Jegyzés
(a) A fenti 1(b). paragrafusban megjelölt minden tagország illetve minden
leendõ tagország jogosult - névértéken - a hatálybalépés elõtt közvetlenül
____________________
* Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Kormányzótanácsának 1996. évi 59.
számú határozatának (10-14. oldal) magyar nyelvû fordítása
jegyzett részvényeinek 100 %-át meg nem haladó mértékben részvényt jegyezni
illetve a leendõ tagországok a számukra jegyzésre engedélyezett részvények
számának 100 %-áig. Az ilyen jegyzések az ezen határozatban elõírt határidõk
és feltételek szerint eszközölhetõk és minden esetben befizetendõ és lehívható
részvényekbõl tevõdnek össze oly módon, hogy a lejegyzett részvények 22,5 %-át
(illetve az ahhoz esõ legközelebbi értékre kerekített számú részvényt) kell
befizetni és a fennmaradó mennyiség a lehívható részvény.
(b) A fenti 1(b). paragrafusban megjelölt minden tagországnak és minden leendõ
tagországnak, amely jelen határozat értelmében részvényt akar lejegyezni, a
Bank számára elfogadható formában az alábbi dokumentumokat kell letétbe
helyezni a Bankban:
(i) egy jegyzési nyilatkozatot, melyben a tagország számszerûen megjelöli a
befizetendõ és a lehívható részvények mennyiségét;
(ii) egy értesítést arról, hogy a tagország határidõre minden szükséges
törvényhozási és más belföldi intézkedést megtett annak érdekében, hogy a
részvényjegyzés létrejöjjön; és
(iii) egy kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a tagország a Bankot
az ügylet lebonyolítása érdekében ezekkel az információkkal ellátja.
Ezen dokumentumokat 1997. április 15-én, vagy azt megelõzõen, vagy az
Ügyvezetõ Igazgatóság által meghatározott idõpontig - ami legkésõbb 1997.
december 31. lehet - kell benyújtani.
(c) Minden jegyzési nyilatkozat hatálybalépettnek és a jegyzés érvényesnek
tekintett a hatálybalépés napján, vagy azon a napon, amikor a Bank értesíti a
jegyzõ tagországot - amelyik a késõbbi -, hogy a letétbe helyezett
dokumentumok a Bank számára megfelelnek a jelen határozat 2(b). paragrafusa
által elõírtak értelmében.
(d) Amennyiben a jelen határozat 4(a). paragrafusában meghatározott mennyiségû
részvény lejegyzésére vonatkozó, a Bank számára elfogadható dokumentumokat a
hatálybalépés napjáig nem helyezik letétbe a Banknál a teljes mennyiség
vonatkozásában, akkor az Ügyvezetõ Igazgatóság saját belátása szerint
kinyilváníthatja, hogy a tagországok által már letétbe helyezett jegyzési
nyilatkozatok és az ezzel járó jegyzések amennyiben a jelen határozat más
rendelkezéseivel az nem ütközik azonnal hatályba lépnek, abban az esetben, ha
az Ügyvezetõség szerint az ilyen lépés a Bank mûködésének feltétlen érdeke, és
továbbá feltéve, hogy a már letétbe helyezett jegyzési nyilatkozatok és a
belátható idõn belül várhatóan letétbe helyezendõ nyilatkozatok
összességében az Ügyvezetõ Igazgatóság megítélése szerint megfelelõ mértékben
megközelítik a 4(a). paragrafusban meghatározott részvények teljes számát.
(e) A jelen határozat minden más rendelkezése ellenére az 1(b). paragrafusban
hivatkozott leendõ tagország nem jegyezhet részvényeket ezen határozat
alapján, amíg az ilyen leendõ tagország a Bank 30. számú határozata és egyéb
vonatkozó határozata, vagy a Kormányzótanács vonatkozó határozatai alapján nem
válik a Bank tagországává.
3. A befizetendõ részvények fizetésének módja
(a) A jelen határozat alapján lejegyzett befizetendõ részvények fizetése nyolc
egyenlõ éves részlet formájában történik. Az elsõ részletet 1998. április 15-
én, vagy azt megelõzõen kell befizetni és a további részleteket legkésõbb az
elsõ befizetés napjának megfelelõ évfordulókon kell teljesíteni; biztosítva,
hogy egy tagország a Bankkal folytatott egyeztetést követõen a Bank számára
kedvezõbb befizetési határidõkben is megállapodhat, mint ahogy azt a jelen
paragrafus elõírja.
(b) A jegyzõ tagország az egyes részletek befizetésének hatvan (60) százalékát
teljesítheti fizetési ígérvénnyel, vagy más - a tagország által kiállított,
ECU, USdollár, vagy japán jenre szóló kötelezvénnyel. Az ilyen ígérvények és
kötelezvények nem forgalmazhatók, nem kamatoznak és a Bank által névértéken
készpénzre válthatók az Ügyvezetõség által kidolgozott készpénzesítési
programmal összhangban egyenlõ évi részletekben.
(c) A tagországok az ezen határozattal összhangban lejegyzett részvények utáni
fizetési kötelezettségeiknek ECU-vel, USdollárral vagy japán jennel tehetnek
eleget, a vonatkozó valutának az ECU 1995. október 16. és 1996. április 15.
közötti átlagárfolyama alapján számítva.
4. Hatályosság és más kikötések
(a) A jelen határozat szempontjából a hatálybalépés napja 1997. április 15,
vagy azt megelõzõ nap, vagy azt követõen 1997. december 31-nél nem késõbbi
idõpont, ahogy az Ügyvezetõ Igazgatóság határoz, amikor a Bank számára
elfogadott, - a határozat 2(b). paragrafusa szerint - letétbe helyezett
dokumentumok által igazolt jegyzés összesítve legalább 494.188 részvényt
érint.
(b) Az ezen határozat alá tartozó rendelkezések a Bank Alapokmányának
rendelkezéseire vonatkozóan változást jelentenek oly módon, hogy a jelen
határozat szerinti részvény növekedést és jegyzést és befizetést úgy tekinti,
mintha ezen részvények a Bank induló alaptõkéjének részét képezték volna és az
ilyen jegyzést és befizetést az induló jegyzés és befizetésként kezeli.
(Elfogadva 1996. április 15-én)
A TAGORSZÁGOK RÉSZVÉNYJEGYZÉSI JOGOSULTSÁGA
Összes Befizetendõ Lehívható
Tagországok részvény részvény részvény
------------------------------------------------------------------------------
-------------------------------------------------------------
EU tagországok
Ausztria 22.800 5.130 17.670
Belgium 22.800 5.130 17.670
Dánia 12.000 2.700 9.300
Finnország 12.500 2.813 9.688
Franciaország 85.175 19.164 66.011
Németország 85.175 19.164 66.011
Görögország 6.500 1.463 5.038
Írország 3.000 675 2.325
Olaszország 85.175 19.164 66.011
Luxemburg 2.000 450 1.550
Hollandia 24.800 5.580 19.220
Portugália 4.200 945 3.255
Spanyolország 34.000 7.650 26.350
Svédország 22.800 5.130 17.670
Egyesült Királyság 85.175 19.164 66.
011
Európai Közösség 30.000 6.750 23.250
EBB 30.000 6.750 23.250
Egyéb európai országok
Ciprus 1.000 225 775
Izland 1.000 225 775
Izrael 6.500 1.463 5.038
Lichtenstein 200 45 155
Malta 100 23 78
Norvégia 12.500 2.813 9.688
Svájc 22.800 5.130 17.670
Törökország 11.500 2.588 8.913
Kedvezményezett országok
Albánia 1.000 225 775
Örményország 500 113 388
Azerbajdzsan 1.000 225 775
Fehéroroszo. 2.000 450 1.550
Bosznia és Hercegovina 1.690 380 1.310
Bulgária 7.900 1.778 6.123
Horvátország 3.646 8.20 2.826
Cseh Köztársaság 8.533 1.920 6.613
Észtország 1.000 225 775
Macedonia 691 155 536
Grúzia 1.000 225 775
Magyarország 7.900 1.778 6.123
Kazahsztan 2.300 518 1.783
Kirgízia 1.000 225 775
Lettország 1.000 225 775
Litvánia 1.000 225 775
Moldávia 1.000 225 775
Lengyelország 12.800 2.880 9.920
Romania 4.800 1.080 3.720
Oroszország 40.000 9.000 31.000
Szlovák Köztársaság 4.267 960 3.307
Szlovénia 2.098 472 1.626
Tadzskisztán 1.000 225 775
Türkménia 100 23 78
Ukrajna 8.000 1.800 6.200
Üzbegisztán 2.100 473 1.628
A jugoszláv utódállamok- 4.675 1.052 3.623
nak fenntartott részvények
Nem európai országok
Ausztrália 10.000 2.250 7.750
Kanada 34.000 7.650 26.350
Egyiptom 1.000 225 775
Japán 85.175 19.164 66.011
Koreai Közt. 6.500 1.463 5.038
Mexikó 3.000 675 2.325
Marokko 1.000 225 775
Új-Zéland 1.000 225 775
USA 100.000 22.500
77.500
988.375 222.384
765.991
Fel nem osztott részvények 11.625 2.616
9.009
Összes részvény 1.000.000 225.000
775.000