«PAGE»
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/3846.. számú
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a
Magyar Köztársaságban élõ horvát kisebbség és a
Horvát Köztársaságban élõ magyar kisebbség jogainak védelmérõl Eszéken, 1995.
április 5-én aláírt Egyezmény kihirdetésérõl
Elôadó: Kovács László
külügyminiszter
Budapest, 1997. február
TÖRVÉNYJAVASLAT
a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a Magyar Köztársaságban
élõ horvát kisebbség és a Horvát Köztársaságban élõ magyar kisebbség jogainak
védelmérõl Eszéken,
1995. április 5-én aláírt Egyezmény kihirdetésérõl
1. § Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a
Magyar Köztársaságban élõ horvát kisebbség és a Horvát Köztársaságban élõ
magyar kisebbség jogainak védelmérõl Eszéken, 1995. április 5-én aláírt
Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény megerõsítésérõl szóló
diplomáciai jegyzékváltás 1996. április 22-én megtörtént, az Egyezmény
ugyanezen a napon hatályba lépett.)
2. § Az Egyezmény magyar nyelvû szövege a következõ:
3. § E törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit
azonban 1996. április 22-tõl kell alkalmazni.
INDOKOLÁS
Eszéken, 1995. április 5-én került aláírásra a Magyar Köztársaság és a
Horvát Köztársaság között a Magyar Köztársaságban élõ horvát kisebbség és a
Horvát Köztársaságban élõ magyar kisebbség jogainak védelmérõl szóló
Egyezmény.
Az Országgyûlés 1996. március 19-i megerõsítõ határozatát, valamint a
diplomáciai jegyzékváltást követõen az Egyezmény 1996. április 22-én hatályba
lépett.
A nemzetközi szerzõdésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27.
tvr. 13. § (1) bekezdése alapján az Országgyûlés által megerõsített nemzetközi
szerzõdéseket törvénnyel kell kihirdetni.
E G Y E Z M É N Y
a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között
a Magyar Köztársaságban élõ horvát kisebbség és
a Horvát Köztársaságban élõ magyar kisebbség jogainak védelmérõl
A Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság (a továbbiakban Szerzõdõ
Felek)
kiindulva abból a ténybõl, hogy a Magyar Köztársaságban és a Horvát
Köztársaságban élõ horvát, illetve magyar kisebbség (a továbbiakban:
kisebbségek) léte és kultúrája gazdagítja a két ország kulturális értékeit,
attól a szándéktól vezérelve, hogy a Magyar Köztársaságban élõ horvát
kisebbség és a Horvát Köztársaságban élõ magyar kisebbség számára legmagasabb
szintû jogi védelmet, valamint nemzeti identitásuk megõrzését és fejlesztését
biztosítsák, továbbá attól a meggyõzõdéstõl vezérelve, hogy a kisebbségek
integrációja csakis etnikai közösségi jellemzõik megõrzésével lehetséges, s
ennek fontos eleme az identitásukat érintõ különbözõ szintû döntésekben való
hatékony részvétel,
tekintetbe véve a Budapesten 1992. december 16-án, a Magyar Köztársaság
és a Horvát Köztársaság között a baráti kapcsolatokról és együttmûködésrõl
aláírt szerzõdés kisebbségek jogait szabályozó rendelkezéseit, szem elõtt
tartva a magyar-ukrán-horvát-szlovén kisebbségvédelmi Nyilatkozatban foglaltak
megvalósulását,
az emberi jogokról és alapvetõ szabadságjogokról, valamint a
kisebbségvédelemrõl szóló nemzetközi dokumentumokban foglalt elvekbõl
kiindulva, különös tekintettel az alábbiakra:
- az Egyesült Nemzetek Alapokmánya, az Emberi Jogok Egyetemes
Nyilatkozata, a Népirtás bûntettének megelõzésérõl és megbüntetésérõl szóló
Egyezmény, az Oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemrõl szóló
Egyezmény, a Faji megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló
Nemzetközi Egyezmény, a Polgári és politikai jogok nemzetközi Egyezségokmánya,
a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi Egyezségokmánya, a
Gyermek jogairól szóló Egyezmény, az ENSZ Közgyûlés Valláson vagy hiten
alapuló megkülönböztetés és az intolerancia minden formájának felszámolásáról
szóló Nyilatkozata, valamint a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi
kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló Nyilatkozata,
- az EBEÉ folyamat keretében született nyilatkozatok, állásfoglalások és
ajánlások, különös tekintettel az 1990. évi koppenhágai emberi dimenzióról
szóló konferencia záródokumentuma, valamint az 1991. évi genfi szakértõi
értekezlet jelentése,
- az Európa Tanács keretében született Egyezmény az emberi és
állampolgári szabadságjogok biztosításáról, a Regionális vagy kisebbségi
nyelvek európai chartája, illetve a kisebbségek védelmérõl szóló európai
Keretegyezmény, továbbá az ET Parlamenti Közgyûlésének ajánlásai, különös
tekintettel az 1201(1993). számú ajánlásra,
- valamint a Közép-Európai Kezdeményezés kisebbségvédelmi okmánya,
megállapítva, hogy általában a kisebbségek jogainak elõmozdítása és
védelme hozzájárul azon államok politikai és társadalmi stabilitásához,
amelyekben élnek,
hangsúlyozva, hogy a kisebbségek jogainak folyamatos szavatolása és
érvényesítése, - mint a társadalmi fejlõdés szerves része, a demokratikus
jogállam keretein belül - hozzájárul a népek és az államok közötti barátság
és együttmûködés elmélyítéséhez, valamint a nemzetközi biztonság erõsítéséhez,
megerõsítve a magyar kisebbség azon jogát, hogy visszatérjen
Horvátországnak azokra a megszállt területeire, amelyekrõl 1991-ben elûzték,
mivel az a jelen Egyezmény által biztosított kisebbségi jogvédelem
megvalósulásának egyik elõfeltétele,
a következõkben állapodtak meg:
1. cikk
A Szerzõdõ Felek biztosítják a kisebbségek számára a kultúra, a nyelv, a
vallás és a magyar, illetve horvát identitás megõrzését. Ennek érdekében a
kétoldalú gazdasági együttmûködés, a regionális fejlesztés, a kisebbségi
képviselet, az oktatás, a kultúra, a tömegtájékoztatás, a kiadói- és
tudományos-kutatási tevékenység, a jogalkotás, valamint a közmûvelõdés egyéb
területein olyan megfelelõ intézkedéseket és mechanizmusokat hoznak létre és
valósítanak meg, amelyek elõsegítik a kisebbségek sokoldalú fejlõdését.
2. cikk
A Szerzõdõ Felek teljes támogatásukról biztosítják a kisebbségek nyelvén
oktató meglévõ óvodák, általános- és középiskolák, illetve felsõoktatási
intézmények megfelelõ szervezõdését, valamint új oktatási intézmények
létrehozását. A Felek a kisebbségi szervezetek szülõk igényén alapuló
kezdeményezésének megfelelõ szinten és formában támogatják az oktatási
intézmények munkáját, amely formák lehetnek:
a) teljes oktatási folyamat a kisebbség nyelvén,
b) kétnyelvû oktatási folyamat,
c) a kisebbség nyelvének és kultúrájának kiegészítõ, fakultatív jellegû
oktatása.
A Felek fokozottan támogatják ezen oktatási intézményekben a kisebbségek
soraiból kikerülõ, megfelelõ képzettségû pedagógusok alkalmazását, s csak
kivételesen térnek el ettõl, de abban az esetben is a kisebbségi nyelv
tökéletes ismeretének kötelezettségét írják elõ.
A Felek ösztönzik a tapasztalatcserét a kisebbségi iskolaüggyel
foglalkozó szakértõk találkozói útján mindkét országban, továbbá az anyanyelvû
tankönyvek cseréjét. Ugyancsak ösztönzik a tanulók, tanítók és tanárok,
valamint oktatási segédeszközök cseréjét, szakmai továbbképzõ tanfolyamok
szervezését a kisebbségi oktatók számára mindkét országban, állami és
alapítványi ösztöndíjak kölcsönös odaítélését a kisebbségek iskoláztatása és
szakmai továbbképzése céljából, különös tekintettel a tanárokra és hittan-
tanárokra.
Mindkét Fél ösztönzi a többségi nép iskoláiban a kisebbség és anyanemzete
nyelvének, kultúrájának és történelmének oktatását.
3. cikk
A Szerzõdõ Felek megkülönböztetett figyelemmel fogják kísérni
Magyarország horvátok lakta vidékein, illetve Horvátország magyarok lakta
vidékein a kisebbségek kulturális, oktatási és vallási szükségleteinek
kielégítését. Szorgalmazzák kulturális és oktatási központok megalapítását,
valamint más intézmények, alapítványok mûködését, a meglévõ intézmények és
szervezetek mûködésének biztosítását Magyarország horvátok, és Horvátország
magyarok lakta vidékein, országaik belsõ jogrendjével összhangban.
E célból különösen támogatják az ilyen alapítványok, társadalmi
szervezetek részére könyvek, folyóiratok, kép- és hanghordozók nem
kereskedelmi jellegû, vám- és illetékmentes küldését, a kisebbségek saját
kiadói tevékenységét, hivatásos és amatõr mûvészegyüttesek vendégszereplését,
valamint minden olyan kulturális és mûvészeti rendezvény megszervezését, amely
a két országban élõ kisebbség kultúrájának és identitásának gazdagítását
szolgálja.
Együttmûködnek a kisebbségek történelméhez is kapcsolódó mûemlékek
védelmében, illetve támogatják a kisebbségek ilyen irányú tevékenységét.
4. cikk
A Szerzõdõ Felek a kisebbségek tagjai számára a magán- és közéletben
biztosítják az anyanyelv, valamint az eredeti vezeték- és utónevek szabad
használatát és anyakönyveztetését.
A Szerzõdõ Felek kötelezik magukat, hogy a kisebbségek által lakott
területeken biztosítják mindkét nyelv megfelelõ használatát, különösképpen a
földrajzi nevek és nyilvános feliratok vonatkozásában, a helyi önkormányzatok
szerveiben, az írásos és szóbeli kommunikációban, a közigazgatásban és az
igazságszolgáltatásban, valamint egyéb közintézményekben, összhangban
országaik belsõ jogrendjével.
5. cikk
A Szerzõdõ Felek elismerik a két kisebbség jogát az anyanyelvükön való
tájékozódásra a sajtó, a rádió és a TV útján. A Felek országaik belsõ
jogrendjével összhangban:
- lehetõvé teszik az anyanyelvû rendszeres rádió- és televízió adások
sugárzását megfelelõ mûsoridõvel,
- ösztönzik az anyaországi rádió- és TV-mûsorok átvételét és sugárzását,
- támogatják a kisebbségek saját információs tevékenységét.
6. cikk
A Szerzõdõ Felek tiszteletben tartják a kisebbségek azon jogát, hogy
vallásukat anyanyelvükön gyakorolják és támogatják az egyházak ilyen irányú
erõfeszítéseit. Ebbõl a célból a magyar és a horvát hatóságok engedélyezik
papok kölcsönös küldését és fogadását a területükön mûködõ kisebbségi egyházi
közösségek részére.
7. cikk
A Szerzõdõ Felek támogatják a kisebbségek jogainak, múltjának és jelen
helyzetének tudományos kutatását és tanulmányozását. Ebbõl a célból támogatják
a kisebbségek részvételét e kutatásokban, a Felek és a kisebbségek tudományos
intézményeinek létrehozását, mûködését és együttmûködését, valamint lehetõvé
teszik a Felek területén a kisebbségkutatást.
8. cikk
A Szerzõdõ Felek kisebbségeik érdekében támogatják a határon átnyúló
együttmûködés minden formáját, különös tekintettel a gazdasági és kereskedelmi
együttmûködésre, és törekszenek hasznosítani ezen területen is a kisebbségek
közvetítõ szerepét.
A Felek kötelezik magukat, hogy gazdasági fejlesztési terveikben
figyelembe veszik a kisebbségek sajátos érdekeit, beleértve a háború által
sújtott, magyarlakta horvátországi területek újjáépítését, és a kisebbségek
által lakott területeken biztosítják a gazdasági és társadalmi fejlõdést,
amely lehetõvé teszi a kisebbségek társadalmi és gazdasági egyenjogúságát.
A Felek olyan gazdaságfejlesztési intézkedéseket támogatnak, amelyek
kiküszöbölik a kisebbségek elvándorlásának okait és a lakosság etnikai
összetételének bármilyen formában történõ megváltoztatását.
9. cikk
A Szerzõdõ Felek, összhangban országaik belsõ jogrendjével, biztosítják:
- a kisebbségek megfelelõ részvételét a kisebbségek jogaira és helyzetére
vonatkozó helyi, regionális és országos szintû döntések esetén,
- az anyagi és egyéb feltételeket a kisebbségi szervezetek képviselõinek
a magyar, illetve a horvát képviselõtestületekben való munkavégzéséhez és az
azokba való megválasztásukhoz.
A Felek kötelezik magukat, hogy az állam, valamint a helyi önkormányzat
közigazgatási és területi szervezeteit, valamint választókörzeteit nem
alakítják át azzal a szándékkal, hogy az a kisebbségek számára hátrányokat
okozzon.
A Magyar Köztársaság megerõsíti, hogy biztosítja az anyagi feltételeket a
magyarországi horvátok önkormányzatai létrejöttéhez, s hatékony mûködtetéséhez
a törvény által elõírt keretek között és határidõn belül.
A Horvát Köztársaság megerõsíti, hogy a belsõ jogrenddel összhangban
biztosítja a magyar kisebbség jogát a kulturális autonómiára, továbbá
elõsegíti szabad szervezõdését és társulását nemzeti és kulturális
identitásának megõrzése érdekében.
10. cikk
A Szerzõdõ Felek törekszenek a nemzetközi közösség segítségével lehetõvé
tenni a menekültek és elûzöttek, köztük a magyar kisebbséghez tartozók szabad
és önkéntes visszatérését lakóhelyeikre a Horvát Köztársaság jelenleg
megszállt területein, abból a célból, hogy helyreálljon az 1991 elõtti
etnikai állapot.
11. cikk
A Szerzõdõ Felek biztosítják a kisebbségek számára a sokoldalú, szabad és
közvetlen kapcsolatok lehetõségét a velük azonos nyelvet beszélõ és kultúrát
valló nemzettel és annak állami és közintézményeivel. Ebbõl a célból, a
lehetõségek keretein belül, újabb határátkelõket nyitnak, gondoskodnak a
közlekedési összeköttetésekrõl, s támogatják a kulturális és gazdasági
kapcsolatok fejlesztését, valamint a szakembercserét.
A Felek kormányzatai, szervezetei, állampolgárai a szerzõdésben megjelölt
célok megvalósulása érdekében támogatást nyújthatnak a másik Fél területén élõ
kisebbség szervezeteinek, azok pedig jogosultak a támogatás elfogadására.
12. cikk
A Szerzõdõ Felek kötelezik magukat, hogy a jelen Egyezménybõl eredõ
kötelezettségeiket a kölcsönös megállapodások és együttmûködési programok
megkötésekor figyelembe veszik.
A Szerzõdõ Felek biztosítják a kisebbségek szervezetei képviselõinek
közremûködését azon szerzõdések kötésekor, amelyek jelen Egyezménybõl adódóan
közvetlenül a helyzetükre és jogaikra vonatkoznak.
13. cikk
A Szerzõdõ Felek a jelen Egyezményben meghatározott kötelezettségek
megvalósításához megfelelõ anyagi és egyéb támogatást biztosítanak.
14. cikk
A jelen Egyezmény egyetlen pontja sem értelmezhetõ vagy hajtható végre
úgy, hogy ezzel a már eddig is biztosított és gyakorolt jogok szintje
csökkenjen.
15. cikk
Jelen Egyezménynek egyetlen rendelkezése sem értelmezhetõ vagy hajtható
végre úgy, hogy bármely Szerzõdõ Fél területi integritását veszélyeztetné vagy
sértené.
16. cikk
A Szerzõdõ Felek külön kormányközi kisebbségi Vegyesbizottságot hoznak
létre, amely figyelemmel kíséri jelen Egyezmény rendelkezéseinek
megvalósítását. A bizottságba mindkét Fél kormánya megfelelõ számú tagot
delegál. A bizottság kisebbségi tagjait a kisebbségek szervezeteinek
javaslatára nevezik ki.
A kormányközi Vegyesbizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer
ülésezik, felváltva Magyarországon, illetve Horvátországban.
A kormányközi Vegyesbizottság feladatai a következõk:
- megvitatja a két kisebbséggel kapcsolatos idõszerû kérdéseket,
- értékeli a jelen Egyezménybõl eredõ kötelezettségek megvalósítását,
- ajánlásokat készít elõ és fogad el kormányaik számára az Egyezmény meg
valósításával, szükség esetén módosításával kapcsolatban.
A Vegyesbizottság határozatait a két Fél egyetértésével fogadja el.
17. cikk
Jelen Egyezmény az arról szóló utolsó értesítés napján lép hatályba,
amelyben a Szerzõdõ Felek diplomáciai úton közlik egymással, hogy jelen
Egyezmény hatályba lépéséhez az országaikban megkövetelt alkotmányos
eljárásnak eleget tettek.
Az Egyezmény az aláírást követõen ideiglenesen alkalmazásra kerül.
18. cikk
Jelen Egyezmény hatályba lépésének napjától öt évig marad hatályban. Ha a
Szerzõdõ Felek egyike sem mondja fel írásban az Egyezményt legalább hat
hónappal a lejárta elõtt, akkor az Egyezmény további öt éves idõszakokra
hallgatólagosan meghosszabbodik.
Készült Eszéken, az 1995. év április hónap 5. napján két eredeti
példányban, magyar és horvát nyelven, mindkét példány egyaránt hiteles.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG
NEVÉBEN NEVÉBEN
Kovács László M. Granic