MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
H/3876.. számú
országgyûlési határozati javaslat
a Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határmenti
Együttmûködésérõl szóló Európai Keretegyezmény megerõsítésérõl hozott
15/1993. (III.26.) OGY határozat módosításáról
Elõadó: Kuncze Gábor
belügyminiszter
Budapest, 1997. március
Az Országgyûlés
.../1997. ( ) OGY
határozata
a Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határmenti
Együttmûködésérõl szóló Európai Keretegyezmény megerõsítésérõl hozott
15/1993. (III.26.) OGY határozat módosításáról
Az Országgyûlés
1. egyetért azzal, hogy a Magyar Köztársaság a Területi Önkormányzatok és
Közigazgatási Szervek Határmenti Együttmûködésérõl szóló Európai
Keretegyezmény megerõsítése során, a területi önkormányzatokra és
közigazgatási szervekre vonatkozó nyilatkozatát - a helyi önkormányzatokról
szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló 1994. évi LXIII. törvény
62.§-ában foglaltakra tekintettel - módosítsa;
2. a Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határmenti
Együttmûködésérõl szóló Európai Keretegyezmény megerõsítésérõl hozott 15/1993.
(III.26.) OGY határozat 2. pontjában foglalt nyilatkozat b) pontját akként
módosítja,hogy " a köztársasági megbízott és hivatala" szövegrész helyébe " a
fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal" szövegrész lép;
3. felkéri a külügyminisztert, hogy a nyilatkozat módosításáról az Európa
Tanács fõtitkárát írásban értesítse.
- 2 -
I n d o k o l á s
a Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határmenti
Együttmûködésérõl szóló Európai Keretegyezmény megerõsítésérõl hozott
15/1993. (III.26.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslathoz
A Magyar Köztársaság 1992. április 6-án csatlakozott az Európa Tanács
keretében 1980. május 21-én, Madridban kelt, a Területi Önkormányzatok és
Közigazgatási Szervek Határmenti Együttmûködésérõl szóló Európai
Keretegyezményhez (a továbbiakban: Keretegyezmény).
A csatlakozási okirat letétbe helyezésekor az állam képviselõje az alábbi
nyilatkozatot tette:
"A Magyar Köztársaság bejelenti, hogy e nyilatkozat visszavonásáig a Területi
Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határmenti Együttmûködésérõl szóló
Európai Keretegyezmény hatálya alá tartozó magyar szerveknek - az Egyezmény 2.
cikke, 2. pontjában foglaltak alapján - a magyar jog rendelkezései szerint a
következõket nevezi meg:
a) a község, a város, a fõváros és kerületei, valamint a megyei önkormányzat;
b) a köztársasági megbízott és hivatala."
A nyilatkozattal az Országgyûlés, idézett határozata 2. pontja szerint
egyetértett, s a külügyminiszter - a megerõsítõ okirat letétbe helyezésekor -
e nyilatkozatot a Magyar Köztársaság nevében megtette.
Idõközben az Országgyûlés megalkotta a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
LXV. törvényt módosító 1994. évi LXIII. törvényt. A törvény 62. §-a mind a
köztársasági megbízottnak, mind pedig a köztársasági megbízott hivatalának
jogintézményét megszüntette, ugyanakkor létrehozta a fõvárosi, megyei
közigazgatási hivatal jogintézményét. Mindez szükségessé teszi a
Keretegyezményhez fûzött nyilatkozat módosítását.
Mivel az egyezményhez történt csatlakozás, valamint az ahhoz fûzött
nyilatkozat tárgyában az Országgyûlés döntött, a módosítás tárgyában is az
Országgyûlésnek kell döntenie. Ezt követõen kerülhet sor az egyezmény törvényi
kihirdetésére.
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3877. számú
törvényjavaslat
a Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határmenti
Együttmûködésérõl szóló, 1980. május 21-én, Madridban kelt Európai
Keretegyezmény kihirdetésérõl
Elõadó: Kuncze Gábor
belügyminiszter
Budapest, 1997. március
1997. évi ................törvény
a Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határmenti
Együttmûködésérõl szóló, 1980. május 21-én, Madridban kelt Európai
Keretegyezmény kihirdetésérõl
(A Magyar Köztársaság megerõsítésrõl szóló okiratának letétbe helyezése az
Európa Tanács Fõtitkáránál 1994. március 21. napján megtörtént.)
1.§
Az Országgyûlés a Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határmenti
Együttmûködésérõl szóló, 1980. május 21-én, Madridban kelt Európai
Keretegyezményt e törvénnyel kihirdeti.
2.§
Az egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és annak hivatalos magyar nyelvû
fordítása a következõ:
- 22 -
EURÓPAI KERETEGYEZMÉNY A TERÜLETI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK
HATÁRMENTI EGYÜTTMÛKÖDÉSÉRÕL
Bevezetõ
Az Európa Tanácsnak a Jelen Egyezményt aláíró tagállamai,
tekintetbe véve, hogy miként az Európa Tanács célja a tagjai közötti
szorosabb kapcsolat létrehozása és az együttmûködés elõsegítése,
tekintetbe véve, hogy miként azt az Európa Tanács Alapokmányának 1. cikke
meghatározza, e cél elérése különösképpen a közigazgatás terén kötendõ
szerzõdések által valósul meg,
tekintetbe véve, hogy az Európa Tanács biztosítja az európai területi
önkormányzatok és közigazgatási szervek közremûködését e céljának elérése
érdekében,
tekintetbe véve, hogy e cél megvalósítása szempontjából a határmenti
területi önkormányzatok és közigazgatási szervek együttmûködése fontos lehet
olyan területeken, mint a regionális város- és községfejlesztés,
környezetvédelem, közösségi infrastruktúra és lakossági szolgáltatások,
valamint a kölcsönös segítségnyújtás katasztrófa-helyzetekben,
szem elõtt tartva a múlt tapasztalatait, amelyek azt mutatják, hogy az
európai községi, városi és területi közigazgatási szervek közötti
együttmûködés megkönnyítette számukra feladataik hatékonyabb megoldását és
különösképpen hozzájárult a határmenti területek haladásához és fejlõdéséhez,
abból az elhatározásból kiindulva, hogy a lehetõ legnagyobb mértékben
elõsegítik a hasonló együttmûködéseket és így hozzájárulnak a határmenti
területek gazdasági és társadalmi haladásához, valamint az Európa népeit
egyesítõ barátság szellemének fejlesztéséhez,
az alábbiakban állapodtak meg:
- 23 -
1. cikk
Az egyes Szerzõdõ Felek kötelezik magukat arra, hogy elõmozdítják és
ápolják a saját, valamint a többi Szerzõdõ Fél joghatósága alá tartozó
területi önkormányzatok és közigazgatási szervek közötti határmenti
együttmûködést.
Arra törekednek, hogy elõsegítsék minden, e cél eléréséhez szükséges
egyezmény vagy megállapodás létrejöttét, kellõen figyelembe véve a Szerzõdõ
Felek eltérõ alkotmányos rendelkezéseit.
2. cikk
1. A Jelen Egyezmény szempontjából a határmenti együttmûködés fogalmába
tartozik két vagy több Szerzõdõ Fél joghatóságán belül lévõ területi
önkormányzatok és közigazgatási szervek között a jószomszédi kapcsolatok
erõsítése és továbbfejlesztése céljából megvalósuló tevékenység, valamint az e
cél megvalósítását szolgáló egyezmény vagy megállapodás megkötése.
A határmenti együttmûködés a területi önkormányzatoknak és a
közigazgatási szerveknek a belsõ jogban meghatározott hatáskörében valósul
meg. E hatáskör hatályát és jellegét a Jelen Egyezmény nem érinti.
2. A Jelen Egyezmény szempontjából a "területi önkormányzatok és
közigazgatási szervek" alatt olyan önkormányzatokat, hatóságokat vagy
közigazgatási szerveket kell érteni, amelyek helyi és területi feladatokat
látnak el és az adott állam belsõ joga szerint ilyennek tekintendõk.
Mindazonáltal bármely Szerzõdõ Félnek jogában áll a Jelen Egyezmény
aláírásakor vagy az Európa Tanács fõtitkárához intézett késõbbi bejelentés
útján megnevezni azokat az önkormányzatokat, hatóságokat vagy közigazgatási
szervezeteket, illetõleg azokat a témákat vagy formákat, amelyekre az
Egyezmény hatályát behatárolni kívánja, illetõleg azokat, amelyeket ki kíván
zárni az Egyezmény hatálya alól.
3. cikk
1. A Jelen Egyezmény célkitûzéseinek megvalósítása érdekében a Szerzõdõ
Felek a 2. cikk 2. szakaszának rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelõen
bátorítják a területi önkormányzatok és közigazgatási szervek azon
kezdeményezéseit, amelyekre az Európa Tanácsban a területi önkormányzatok
közötti keretegyezményekre kidolgozott alapelvek ösztönöznek. Amennyiben
szükségesnek ítélik, figyelembe vehetik az Európa Tanács keretében a területi
önkormányzatok és közigazgatási szervek együttmûködésének megkönnyítése
céljából kidolgozott többoldalú, államok közötti minta-egyezményeket.
- 24 -
A megkötendõ megállapodások és egyezmények a Jelen Egyezményhez 1.1 -
1.5, valamint 2.1 - 2.6 sorszámok alatt csatolt minta és keret-
megállapodásokon, szabályzatokon és szerzõdéseken alapulnak, azokkal az
eltérésekkel, amelyeket a Szerzõdõ Fél sajátos helyzete megkíván. A minta-
megállapodások, szabályzatok és szerzõdések csak iránymutató jellegûek,
szerzõdéses erejük nincs.
2. Abban az esetben, ha a Szerzõdõ Felek szükségesnek ítélik államközi
szerzõdések kötését, ezekben meghatározzák - egyebek között - azokat a
kereteket, formákat és korlátokat, amelyeken belül a határmenti
együttmûködésben érintett területi önkormányzatok és közigazgatási szervek
lehetõséget kapnak a cselekvésre. Mindegyik egyezmény meghatározhatja azokat a
hatóságokat és testületeket, amelyekre nézve alkalmazásra kerül.
3. Az elõzõ rendelkezések nem gátolják a Szerzõdõ Feleket abban, hogy közös
megegyezés alapján a határmenti együttmûködés más formáit is alkalmazzák.
Úgyszintén a Jelen Egyezmény rendelkezései nem értelmezhetõk úgy, hogy
érvénytelenítenék a már megkötött együttmûködési szerzõdéseket.
4. Az egyezmények és megállapodások megkötésénél kellõ figyelmet szentelnek
az egyes Szerzõdõ Felek belsõ joga által a nemzetközi kapcsolatok vitelére és
az általános politika alakítására meghatározott hatásköröknek, valamint
azoknak a felügyeleti és ellenõrzési szabályoknak, amelyeknek a területi
önkormányzatok és közigazgatási szervek alanyai lehetnek.
5. Ez okból bármely Szerzõdõ Fél a Jelen Egyezmény aláírásakor vagy az
Európa Tanács fõtitkárához küldött késõbbi értesítés útján megjelölheti azokat
a hatóságokat, amelyek a Szerzõdõ Fél belsõ jogának megfelelõen ellenõrzik
vagy felügyelik az érintett területi önkormányzatokat.
4. cikk
Az egyes Szerzõdõ Felek arra törekednek, hogy megoldják mindazokat a
jogi, adminisztratív és technikai problémákat, amelyek akadályozzák a
határmenti együttmûködés fejlõdését és zökkenõmentes mûködését, és e
tekintetben a másik érdekelt Szerzõdõ Féllel vagy Felekkel a szükséges
mértékben egyeztetniük kell.
5. cikk
Abban az esetben, ha a területi önkormányzatok és közigazgatási szervek
határmenti együttmûködése a Jelen Egyezmény rendelkezései szerint valósul meg,
a Szerzõdõ Felek megfontolhatják annak célszerûségét, hogy az együttmûködõ
területi önkormányzatok és közigazgatási szervek részére ugyanazokat a
kedvezményeket biztosítják, mintha az együttmûködés országos szinten történne.
- 25 -
6. cikk
Az egyes Szerzõdõ Felek a lehetõ legteljesebb mértékben biztosítják a
másik Szerzõdõ Fél által kért tájékoztatást, hogy ezáltal elõmozdítsák a Jelen
Egyezmény által a másik Szerzõdõ Félre rótt kötelezettségek teljesítését.
7. cikk
Az egyes Szerzõdõ Felek ügyelnek arra, hogy az érintett területi
önkormányzatokat és közigazgatási szerveket tájékoztassák a Jelen Egyezmény
számukra kínált cselekvési lehetõségeirõl.
8. cikk
1. A Szerzõdõ Felek tájékoztatják az Európa Tanács fõtitkárát
mindenrõl, ami a 3. cikkben foglalt egyezményekre és megállapodásokra
vonatkozik.
2. Minden olyan javaslatot, amelyet egy vagy több Szerzõdõ Fél tett
annak érdekében, hogy kiegészítse vagy fejlessze az Egyezményt, illetõleg a
minta-megállapodásokat és egyezményeket, továbbítják az Európa Tanács
fõtitkárához. A fõtitkár a javaslatokat az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága
elé terjeszti, amely határoz a tennivalókról.
9. cikk
1. Jelen Egyezmény az Európa Tanács tagállamai számára aláírásra nyitva áll.
Az Egyezmény megerõsítést, elfogadást vagy jóváhagyást igényel. A megerõsítõ,
elfogadó vagy jóváhagyó okiratot az Európa Tanács fõtitkáránál helyezik
letétbe.
2. Az Egyezmény a negyedik megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okirat
letétbe helyezésének idõpontja után három hónappal lép hatályba, feltéve, ha
az elõzõekben meghatározott alakiságoknak eleget tett országok közül legalább
kettõ közös határral rendelkezik.
3. Az Egyezmény az olyan aláíró állam tekintetében, amely azt utólag erõsíti
meg, fogadja el vagy hagyja jóvá, az adott állam megerõsítõ, elfogadó vagy
jóváhagyó okiratának letétbe helyezésének idõpontja után három hónappal lép
hatályba.
- 26 -
10. cikk
1. Jelen Egyezmény hatályba lépése után az Európa Tanács Miniszteri
Bizottsága egyhangúan dönthet bármely európai nem tagállam meghívásáról a
jelen Egyezményhez történõ csatlakozás érdekében. E meghíváshoz valamennyi, az
Egyezményt megerõsítõ állam beleegyezése szükséges.
2. Ez a csatlakozás a csatlakozó okiratnak az Európa Tanács Fõtitkáránál
történõ letétbe helyezési idõpontja után három hónappal lép hatályba.
11. cikk
1. Bármely Szerzõdõ Fél felmondhatja az Egyezményt az Európa Tanács
Fõtitkárához intézett értesítéssel.
2. A felmondás az értesítésnek a Fõtitkárhoz való érkezésének idõpontja után
hat hónappal lép hatályba.
12. cikk
Az Európa Tanács Fõtitkára tájékoztatja az Európa Tanács tagállamait és a
jelen Egyezményhez csatlakozott államokat:
a) minden aláírásról,
b) minden megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okiratnak a letétbe
helyezésérõl,
c) minden, a jelen Egyezménynek a 9. cikk szerint történt hatályba
lépési idõpontjáról,
d) minden, a 2. cikk 2. szakaszának, illetõleg a 3. cikk 5. szakaszának
a rendelkezéseivel kapcsolatos elfogadó nyilatkozatról,
e) minden, a 11. cikkel kapcsolatos értesítésrõl és a felmondás
hatályba lépésének idõpontjáról.
Fentiek hiteléül e szabályszerûen felhatalmazott aláírók a jelen
Egyezményt aláírták.
Készült Madridban, 1980. május 21-én, egyaránt hiteles angol és francia nyelvû
egyetlen eredeti példányban, amelyet az Európa Tanács irattárában helyeznek
letétbe. Az Európa Tanács fõtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállamának
és a jelen Egyezményhez történõ csatlakozásra meghívott országoknak hiteles
másolatot küld.
- 27 -
Melléklet
A TERÜLETI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK HATÁRMENTI EGYÜTTMÛKÖDÉSÉRE
VONATKOZÓ MINTA- ÉS KERETMEGÁLLAPODÁSOK, SZABÁLYZATOK ÉS SZERZÕDÉSEK
A minta-megállapodásoknak ez a tagolt rendszere a megállapodások szintje
szerint két fõ kategóriát különböztet meg:
- a területi és helyi szinten megvalósuló határmenti együttmûködésre
vonatkozó államok közötti minta-megállapodások;
- a helyi önkormányzatok közötti határmenti együttmûködéshez alapot nyújtó
keret-megállapodások, szabályzatok és szerzõdések.
Amint az alábbi táblázatból kitûnik, csupán az elsõ kettõ, a helyi
önkormányzatok közötti határmenti együttmûködést és kapcsolattartást elõsegítõ
államok közötti minta-megállapodás tartozik az államok kizárólagos
hatáskörébe. A többi államok közötti megállapodás csupán jogi keretet ad a
helyi önkormányzatok közötti megállapodások, illetõleg szerzõdések
megkötéséhez, amelyek a második csoportba tartoznak.
1. Államok közötti minta-megállapodások
Az államok közötti minta-megállapodások általános feltételei
1.1 A határmenti együttmûködés elsõsegítésérõl szóló államok közötti
minta-megállapodás
1.2 A határmenti területi konzultációkról szóló államok közötti minta-
megállapodás
1.3 A határmenti helyi konzultációkról szóló államok közötti minta-
megállapodás
1.4 A helyi önkormányzatok szerzõdéses határmenti együttmûködésérõl szóló
államok közötti minta-megállapodás
1.5 A helyi önkormányzatok határmenti együttmûködésének szerveirõl szóló
államok közötti minta-megállapodás
- 28 -
2. A helyi önkormányzatok közötti együttmûködésre vonatkozó keret-
megállapodások, szabályzatok és szerzõdések
2.1 Keret-megállapodás a helyi önkormányzatok közötti konzultatív bizottság
létrehozásáról
2.2 Keret-megállapodás a határmenti helyi közügyek vitelében való
együttmûködésrõl
2.3 Keret-megállapodás a határmenti együttmûködést szolgáló magánjogi
szervezetek létrehozásáról
2.4 Keret-szerzõdés a határmenti helyi önkormányzatok közötti beszállítások
vagy szolgáltatások nyújtásáról (magánjogi típusú megállapodás)
2.5 Keret-szerzõdés a határmenti helyi önkormányzatok közötti beszállítások
vagy szolgáltatások nyújtásáról (közjogi típusú megállapodás)
2.6 Keret-megállapodás a helyi önkormányzatok közötti határmenti
együttmûködési szervezetek létrehozásáról.
- 29 -
1. Államközi minta-megállapodások
Bevezetõ megjegyzés: Az államközi megállapodások rendszerének célja
mindenekelõtt az, hogy pontosan meghatározza azokat az összefüggéseket,
formákat és korlátokat, amelyeket az államok a területi közigazgatási szervek
együttmûködésére nézve alkalmazni kívánnak, továbbá, hogy kiküszöböljék az
esetleg vitához vezetõ jogi bizonytalanságokat (az alkalmazandó jog, a
jogorvoslati hatóságok, a lehetséges fellebbezési utak stb. meghatározása).
Továbbá, az érintett államok között a helyi önkormányzatok határmenti
együttmûködését elõsegítõ államközi megállapodások megkötése kétségtelenül
elõnyös lehet az alábbi szempontokból:
- az ilyen együttmûködésre vonatkozó eljárások törvényességének
hivatalos elismerése és a helyi hatóságok bátorítása ezek
alkalmazására;
- a felügyeleti vagy ellenõrzõ hatóságok beavatkozásának célja és
feltételei;
- az államok közötti információcsere;
- az ilyen formájú együttmûködés és a határmenti területeken az
összehangolt cselekvésre irányuló egyéb eljárások között létrehozható
kapcsolat;
- a határmenti együttmûködést akadályozó jogszabályok módosítása vagy
azok értelmezése stb. szempontjából.
A fentiekben leírt többszörös választási lehetõséget kínáló minta-
megállapodások rendszere lehetõvé teszi a kormányok számára, hogy a határmenti
együttmûködést az adott igényekhez legjobban illõ összefüggésekben helyezzék
el a határmenti együttmûködés elõsegítésére irányuló államközi
megállapodásoknak (1.1), mint alapnak az alkalmazásával és a különbözõ
választási lehetõségeknek a kiegészítésével (1.2 - 1.5 minta-megállapodások).
Az államok igénybe vehetnek egy vagy több, vagy akár minden lehetõséget, akár
párhuzamos, akár szakaszos jelleggel. Az olyan, már hasonló jogrendszerrel
rendelkezõ államok közötti megállapodások esetében, mint például a skandináv
államok, az ilyen specifikus jellegû megállapodások igénybevétele esetleg
szükségtelennek bizonyul.
- 30 -
1.1 - 1.5 minta-megállapodások általános kikötései
a cikk
1. A jelen megállapodás céljára nézve a "helyi hatóságok" az olyan
hatóságokat, önkormányzatokat vagy testületeket jelentik, amelyek az egyes
államok belsõ joga alapján helyi funkciókat látnak el.
2. A jelen megállapodás céljára nézve a "regionális hatóságok" az olyan
hatóságokat, önkormányzatokat vagy testületeket jelentik, amelyek az egyes
államok belsõ joga alapján regionális funkciókat látnak el.1
b cikk
A jelen megállapodás nem érinti azokat a hatályos megállapodásokat,
melyek az államok között a határmenti együttmûködés különbözõ formáira
vonatkoznak, különösen azokat, amelyek nemzetközi szerzõdésen alapulnak.
c cikk
A Felek tájékoztatják a regionális és a helyi hatóságokat a számukra
biztosított együttmûködési lehetõségekrõl, és segítséget nyújtanak azok
végrehajtásához.
d cikk
A jelen megállapodásban a "felettes hatóságok" az egyes Felek által
kijelölt felügyeleti hatóságokat jelentik.
e cikk
A jelen megállapodás semmilyen módon nem érinti a helyi hatóságok
hatáskörének az állami felek belsõ jogában meghatározott terjedelmét és
jellegét.
f cikk
Az egyes államok bármikor meghatározhatják azokat a joghatóságuk alá
tartozó területeket, az együttmûködés azon céljait és formáit, amelyeket a
jelen megállapodás hatálya alól kivesznek.
____________________
1 A 2. bekezdést nem tartalmazzák az 1.3., 1.4. és 1.5. megállapodás
tervezetek.
- 31 -
g cikk
A Felek folyamatosan tájékoztatják az Európa Tanács fõtitkárát a jelen
megállapodás alapján feladattal megbízott bizottságok és egyéb testületek
tevékenységérõl.
h cikk
A Felek a tapasztalatok alapján a jelen megállapodást érintõ kisebb
jelentõségû változtatásokat egyszerû jegyzékváltás útján eszközölhetik.
i cikk
1. Az egyes Felek értesítik a másik Felet a belsõ jog alapján a jelen
megállapodás végrehajtására nézve elõírt eljárások befejezésérõl, amely az
utolsó értesítés keltétõl lép hatályba.
2. A jelen megállapodást a hatálybalépéstõl számított öt éves idõtartamra
kötik. Hacsak a lejárat elõtt hat hónappal felmondási értesítést nem
nyújtanak, a megállapodás hallgatólagosan ugyanilyen feltételek mellett egy
további öt éves idõtartamra nézve megújításra kerül.
3. A felmondási értesítést nyújtó Fél jelezheti, hogy a felmondás csak
meghatározott rendelkezésekre, földrajzi régiókra vagy tevékenységi
területekre vonatkozik. A megállapodás ilyen esetben a fennmaradó részre nézve
továbbra is hatályban marad, hacsak azt a másik Fél vagy Felek fel nem mondják
a részleges felmondásról szóló értesítés kézhezvételétõl számított négy
hónapon belül.
4. A Felek bármikor felfüggeszthetik a jelen megállapodás alkalmazását
meghatározott idõtartamra. Hasonlóképpen megállapodhatnak egy adott bizottság
tevékenységének felfüggesztésében vagy beszüntetésében is.
1.1 A határmenti együttmûködés elõsegítésére irányuló államközi
minta-megállapodások
Bevezetõ megjegyzés: Ez egy olyan, általános alapvetõ rendelkezéseket
tartalmazó államközi minta-megállapodás, amely vagy önmagában, vagy pedig az
alábbiakban megjelenõ egy vagy több államközi minta-megállapodással együtt
köthetõ meg.
- 32 -
A .............................. ország és a ............................
ország kormányai ismerve a területi önkormányzatok és közigazgatási szervek
határmenti együttmûködésérõl szóló Európai Keretegyezményben leírt határmenti
együttmûködés elõnyeit, az alábbiakban állapodnak meg:
1. cikk
A Felek vállalják, hogy regionális és helyi szinten igénybe veszik és
elõsegítik a határmenti együttmûködés eszközeit.
A határmenti együttmûködés alatt a Felek a határ bármely oldalán
elhelyezkedõ területek közötti szomszédos együttmûködés erõsítésére és
elmélyítésére irányuló összehangolt közigazgatási, mûszaki, gazdasági,
társadalmi vagy kulturális intézkedéseket, valamint az ezeken a területeken
felmerülõ problémák megoldására irányuló megfelelõ megállapodások megkötését
értik.
Ezek az intézkedések - többek között - a regionális- és városfejlesztés
feltételeinek javítására, a természeti erõforrások megóvására, katasztrófa-
helyzetekben vagy más szerencsétlenségek esetében a kölcsönös
segítségnyújtásra és a közszolgáltatások javítására irányulnak.
2. cikk
A Felek kölcsönös egyeztetés útján arra törekednek, hogy a joghatóságuk
alá tartozó regionális hatóságok számára biztosítsák az együttmûködés
kialakításához szükséges erõforrásokat.
3. cikk
Vállalják továbbá, hogy ösztönzik a helyi hatóságoknak a határmenti
együttmûködés kialakítására és fejlesztésére irányuló intézkedéseit.
4. cikk
A jelen megállapodásnak megfelelõen a határmenti együttmûködésben részt
vevõ helyi és regionális hatóságok ugyanazon lehetõségekre és védelemre
jogosultak, mintha az együttmûködés országos szinten történne.
Az egyes Felek illetékes hatóságai gondoskodnak arról, hogy a jelen
megállapodás hatálya alá tartozó határmenti együttmûködés elõsegítéséért
felelõs testületek mûködési költségeinek fedezését biztosító kiadásokra
költségvetési tartalékot képezzenek.
- 33 -
5. cikk
Az egyes Felek felkérik az általuk kijelölt testületet, bizottságot vagy
intézményt a hatályos belsõ jogszabályok és szabályozások tanulmányozására
annak érdekében, hogy a helyi határmenti együttmûködés fejlesztését akadályozó
rendelkezések megváltoztatására javaslatot tegyenek. Ezek a testületek különös
figyelmet szentelnek az adó- és vámszabályok, a deviza- és tõke-átutalási
szabályok, valamint a felettes hatóságok beavatkozására irányadó szabályok
javítására, különösen a felügyeletet és az ellenõrzést illetõ szabályokra.
A fenti bekezdésben hivatkozott lépések megtétele elõtt a Felek az adott
helyzetnek megfelelõen kicserélik egymással és egyeztetik a tárgyra vonatkozó
ismereteiket.
6. cikk
A Felek arra törekednek, hogy választottbíróság vagy más eszköz
igénybevételével megoldást találjanak azokra a helyi jelentõségû, vitatott
kérdésekre, amelyek elõzetes megoldása szükséges a határmenti együttmûködési
projektek sikeréhez.
1.2 A határmenti területi konzultációkról szóló államközi
minta-megállapodás
Bevezetõ megjegyzés: A jelen megállapodás megköthetõ vagy önmagában, vagy
pedig egy vagy több államközi minta-megállapodással együtt (1.1 - 1.5
szövegei).
1. cikk
A jelen szöveghez fûzött mellékletben meghatározott régiók közötti
határmenti egyeztetés elõsegítése érdekében a Felek közös bizottságot hoznak
létre (a továbbiakban a "Bizottság" hivatkozással), és ha szükséges, egy vagy
több területi/regionális bizottságot (a továbbiakban a "Bizottságok"
hivatkozással), amelyek a határmenti konzultációkkal foglalkoznak.
2. cikk
1. A Bizottság és a Bizottságok olyan küldöttségekbõl állnak, amelyek
tagjait az egyes Felek választják ki.
- 34 -
2. A Bizottságban résztvevõ küldöttségek legfeljebb 8 tagból állnak,
akik közül legalább 3 fõ képviseli a regionális hatóságokat. A Bizottságokban
résztvevõ küldöttségek elnökei, vagy képviselõik tanácsadói minõségben részt
vesznek a Bizottság munkájában.2
3. A Bizottságok ... küldöttségbõl, amelyek külön-külön ... tagból
állnak, és azokat a Bizottságnak a jelen megállapodás hatálya alá tartozó
területek regionális és helyi hatóságaival kötött megállapodásban foglalt
kezdeményezésére állítják fel. A Bizottságokban résztvevõ küldöttségek az
adott hatóságok, vagy regionális vagy helyi testületek képviselõibõl állnak.
Egy küldöttet a központi hatóságok jelölnek ki. Ez a személy adott esetben
kiválasztható azon határmenti területeken mûködõ központi hatóságokat
képviselõ testületek körébõl, amelyre nézve a Bizottságok felelõsek.
4. A Bizottság legalább évente egyszer ülésezik. A Bizottságok a
körülményeknek megfelelõen, de évente legalább kétszer üléseznek.
5. A Bizottság és a Bizottságok saját maguk határozzák meg ügyrendjüket.
3. cikk
Az egyes Felek viselik a Bizottságban résztvevõ küldöttségük költségeit.
A Bizottságokban résztvevõ küldöttségek költségeit az adott
küldöttségeket felállító hatóságok viselik.
4. cikk
A Bizottság és a Bizottságok munkájának koordinálása és folyamatossága
érdekében a Felek adott esetben titkárságot állíthatnak fel, amelynek
összetételét, székhelyét, mûködési módját és a költségviselést egy közöttük
megkötött ad hoc jellegû szerzõdés rögzíti a Bizottság javaslata alapján. A
Felek közötti ilyen megállapodás hiányában a Bizottság maga is felállíthatja a
titkárságot.
5. cikk
A jelen megállapodás hatálya alá tartozó határmenti területeket a csatolt
melléklet határozza meg, amelynek tartalma egyszerû jegyzékváltás útján
módosítható.
____________________
2 A Bizottság tagjainak megadott száma csak iránymutatásul szolgál, és a
létszámot a konkrét helyzethez kell alkalmazni, mint ahogyan a jelen minta-
megállapodás minden rendelkezését is. A számok megadásával a minta-
megállapodás összeállítóinak az volt a szándéka, hogy rávilágítsanak egy
viszonylag kevés taggal rendelkezõ hatékony bizottság igényére. Arról az
arányszámról is csak jelzést kívántak adni, amelyet egyrészrõl a központi
hatóságok képviselõi és másrészrõl a regionális hatóságok képviselõi között
kell fenntartani.
- 35 -
6. cikk
1. A határmenti konzultációk során az alábbi területeken felmerülõ
kérdésekkel foglalkoznak:3
- városi és regionális fejlesztés;
- szállítás és közlekedés (tömegközlekedés, közutak és autópályák,
közös repülõterek, vízi utak, tengeri kikötõk stb.);
- energia (erõmûvek, gáz-, villamos áram- és vízszolgáltatás);
- természetvédelem (védelmet igénylõ helyek, pihenõterületek,
természetvédelmi parkok stb.);
- vízvédelem (szennyezés ellenõrzés, kezelõüzemek stb.);
- a légkör védelme (légszennyezés, zajszennyezés, zajmentes övezetek
stb.);
- oktatás, képzés és kutatás;
- közegészségügy (pl. orvosi létesítmények használata egy adott
területen a másik terület lakosai által);
- kultúra, szabadidõ és sport (színházak, zenekarok, sportközpontok,
üdülõk és táborok, ifjúsági központok stb.);
- kölcsönös segítségnyújtás katasztrófa helyzet enyhítése során
(tûzvész, árvíz, járványok, légi katasztrófák, földrengések, hegyi
balesetek stb.);
- idegenforgalom (közös projektek az idegenforgalom elõsegítésére);
- határmenti munkásokkal kapcsolatos problémák (közlekedési
lehetõségek, lakásépítés, társadalombiztosítás, adózás,
foglalkoztatás, munkanélküliség stb.);
- vegyes projektek (szemétlerakó üzem, szennyvízelvezetés stb.);
- a mezõgazdasági rendszer javítása;
- szociális létesítmények.
2. A Felek megállapodhatnak a lista módosításában egyszerû jegyzékváltás
útján.
7. cikk
1. Ellenkezõ rendelkezés hiányában, a Bizottság hatáskörébe tartoznak az
olyan általános és elvi jelentõségû ügyek, mint például programok
összeállítása a Bizottságok számára, koordináció és kapcsolattartás az
érintett központi közigazgatási egységekkel és a jelen megállapodás
hatálybalépése elõtt létrehozott közös Bizottságokkal.
- 36 -
2. A Bizottság felelõs különösen azért, hogy adott esetben az illetõ
kormányok elé terjessze a saját és a Bizottságok ajánlásait, valamint a
nemzetközi megállapodások megkötésére irányuló tervezeteket.
3. A Bizottság - adott kérdések kivizsgálása tekintetében - külsõ
szakértõk szolgáltatásait is igénybe veheti.
8. cikk
1. A Bizottságok elsõdleges feladata a 6. cikkben meghatározott
területeken felmerülõ problémák vizsgálata, és az ennek alapján megfelelõ
javaslatok és ajánlások kidolgozása. A vizsgálandó témakörökre a Bizottság, a
Felek központi, regionális és helyi hatóságai, valamint intézmények,
____________________
3 A lista pusztán iránymutatásul szolgál, amelyet az egyes együttmûködési
projektekhez alkalmaznak. Nem értelmezhetõ úgy, hogy módosítja a belsõ jog
által a területi hatóságokra ruházott jogköröket. A központi és a regionális
hatóságok mindenesetre képviseltetve vannak a Bizottságban.
egyesületek vagy egyéb magán vagy állami testületek is javaslatot tehetnek. Az
ügyekkel saját kezdeményezésükre is foglalkozhatnak.
2. A Bizottságok e kérdések tanulmányozása érdekében munkacsoportokat
állíthatnak fel. Igénybe vehetik szakértõk szolgáltatásait is, és jogi
véleményt vagy mûszaki jelentéseket kérhetnek. A Bizottságok - a lehetõ
legszélesebb egyeztetés útján - az érintett lakosság érdekeinek megfelelõ
eredmények elérésére törekednek.
9. cikk
1. A Bizottságok tájékoztatják a Bizottságot az eléjük terjesztett
kérdésekrõl és az általuk hozott következtetésekrõl.
2. Ha az általuk hozott következtetéshez a Bizottság vagy az illetõ
kormány döntése szükséges, akkor a Bizottságok ajánlást tesznek a Bizottság
számára.
10. cikk
1. A Bizottság és a Bizottságok egyaránt fel vannak hatalmazva arra, hogy
döntsenek a tagok megállapodása útján hozott, általános érdekeket szolgáló
kérdésekben, amennyiben a tagok ezt hatáskörükben, a Felek jogszabályaiban
foglaltaknak megfelelõen terjesztették elõ..
2. A Bizottság és a Bizottságok kicserélik az e tekintetben hozott
döntésekkel kapcsolatos ismereteiket.
11. cikk
1. A Bizottságban vagy a Bizottságokban résztvevõ küldöttségek kicserélik
ismereteiket az illetékes hatóságoknak a 7.2 cikkben és a 9.2 cikkben
foglaltaknak megfelelõen hozott ajánlásokkal vagy megállapodásokkal
kapcsolatban tett intézkedéseirõl.
- 37 -
2. A Bizottság és a Bizottságok az 1. bekezdésben hivatkozott illetékes
hatóságok által hozott intézkedésekkel kapcsolatban meghatározott teendõkkel
is foglalkoznak.
1.3 A helyi határmenti konzultációról szóló államközi minta-megállapodás
Bevezetõ megjegyzés: A jelen megállapodás megköthetõ vagy önmagában, vagy
pedig egy vagy több államközi minta-megállapodással együtt (1.1 - 1.5
szövege).
1. cikk
A teljesebb információcsere és a fejlõdõ konzultáció biztosítása
érdekében a határ bármely oldalán található helyi hatóságok között, a Felek
felszólíthatják ezeket a hatóságokat, hogy konzultatív bizottságok útján közös
tanulmányt készítsenek a valamennyiüket érintõ problémákról.
2. cikk
E bizottságok eljárási szabályait a tagok állapítják meg. A felettes
hatóságokat bevonják az eljárásba, vagy arról tájékoztatást adnak.
A konzultatív bizottságok részt vesznek a regionális konzultatív
bizottságok munkájában - az utóbbiak által meghatározott feltételek szerint -
amennyiben ilyen bizottságokat a kérdéses régiókban létrehoztak. E bizottságok
hasonlóképpen támogatják a konzultatív bizottságok munkáját.
3. cikk
A konzultatív bizottságok feladata az információcsere és a konzultációk
megszervezése mindkét oldalon, valamint a közös gondot okozó kérdések
tanulmányozása és a közös célok meghatározása.
A bizottságok tevékenységére a tagok feladatköre az irányadó, és a
tevékenység nem jár hatáskör átruházással.
A bizottságok tagjai azonban - az együttmûködési megállapodások keretein
belül - közösen dönthetnek arról, hogy milyen intézkedések vagy korlátozások
irányadóak az egyes tevékenységekre, vagy hogy milyen elõzetes konzultációs
eljárást kívánnak lefolytatni.
4. cikk (alternatíva)
A konzultatív bizottságok munkájának támogatása érdekében az érintett
helyi hatóságok - a belsõ jog alapján a rájuk ruházott hatáskör határain belül
- egyesületbe tömörülhetnek, hogy jogi kereteket biztosítsanak
együttmûködésükhöz.
- 38 -
Ezek az egyesületek az egyik érintett államban az egyesültekre
alkalmazandó polgári jog vagy kereskedelmi jog alapján állíthatók fel. A
kiválasztott jogrendszer alkalmazására nézve, az esemény bekövetkezésekor az
egyesület tagjainak állampolgárságával kapcsolatos feltételektõl,
formalitásoktól és egyedi engedélyezésektõl el kell tekinteni.
A 2. cikkben foglaltaknak megfelelõen a felettes hatóságok számára
továbbított tájékoztatók a jelen cikkben említett egyesületek tevékenységével
kapcsolatos tájékoztatásokat is tartalmazzák.
1.4 A helyi hatóságok közötti szerzõdéses határmenti együttmûködésrõl szóló
államközi minta-megállapodás
Bevezetõ megjegyzés: A jelen megállapodás megköthetõ vagy önmagában, vagy
pedig egy vagy több államközi minta-megállapodással együtt (1.1 - 1.5
szövege).
1. cikk
A helyi hatóságok közötti határmenti együttmûködést - többek között -
közigazgatási, gazdasági vagy mûszaki szerzõdések útján lehet szabályozni.
2. cikk
A helyi hatóságok a határmenti együttmûködési szerzõdéseket a belsõ jog
alapján rájuk ruházott hatáskör keretei között köthetnek.
Ezek a szerzõdések - többek között - a beszállítások vagy szolgáltatások
nyújtására, közös intézkedések megtételére, az egyik állami fél polgári vagy
kereskedelmi joga alapján létrehozott egyesületekre vagy az ilyen
egyesületekben való tagságra vonatkoznak.4
3. cikk
A szerzõdést kötõ felek a jelen megállapodás egyik aláíró felének kötelmi
jogára (közjogi és magánjogi egyaránt) való hivatkozással határozzák meg a
szerzõdésre alkalmazandó jogot.
Amennyiben szükséges, meghatározzák az adott jog rendelkezéseitõl való
eltérések lehetõségeit is.
Amennyiben a szerzõdés eltérõ kikötést nem tartalmaz, az alkalmazandó jog
annak az államnak a joga, amelynek helyi hatósága a szerzõdés alapján felelõs
a szolgáltatás nyújtásáért, vagy ennek hiányában amelynek helyi hatósága a
legjelentõsebb pénzügyi hozzájárulással rendelkezik.
____________________
4 A jelen megállapodás koherenciája ugyanaz marad, akár belefoglalják ezt a
bekezdést, akár nem.
- 39 -
A szerzõdés helyi hatósági felei alá tartozó személyek minden körülmények
között rendelkeznek azzal a joggal, hogy olyan pert indítsanak vagy
jogorvoslatért folyamodjanak az adott hatósággal szemben, amelyre jogosultak
lennének, ha az utóbbinak a feladatkörébe tartozna az említett személyek
számára a kérdéses beszállítások vagy szolgáltatások nyújtása. Az a helyi
hatóság, amellyel szemben pert indítottak vagy jogorvoslatért folyamodtak,
jogosult arra, hogy eljárást kezdeményezzen azon helyi hatósággal szemben,
amely a beszállítások vagy szolgáltatások nyújtásáért felelõsséget vállalt.
4. cikk
A szerzõdések megkötésére vagy módosítására irányuló javaslatokat az
egyes államokban egyidõben bocsátják a felettes hatóságok utólagos jogi
ellenõrzésére, az erre vonatkozó szabályok szerint. Azonban semmilyen
jóváhagyást nem kell kérni a szerzõdés hatósági felei részérõl. A felettes
hatóság olyan döntése esetében, amely megakadályozhatja egy határmenti
együttmûködési megállapodás megkötését vagy alkalmazását, vagy annak
érvénytelenítését idézi elõ, elõzetes konzultációra van szükség az érintett
többi állam megfelelõ felsõbb hatóságaival.
5. cikk
Vita esetében az illetékes bíróságot az alkalmazandó jog határozza meg. A
határmenti együttmûködési szerzõdések azonban választottbíróságról szóló
rendelkezéseket is tartalmazhatnak.
Az ilyen rendelkezések ellenére a felhasználók és harmadik személyek a
hatályos jogszabályokban meghatározott jogorvoslati lehetõséggel élhetnek
annak az államnak a helyi hatóságaival szemben, amelyhez tartoznak, és az
adott hatóságokon múlik, hogy a mulasztó szerzõdõ társsal szemben
jogorvoslattal élnek-e.
A felettes hatóságok hatáskörükben minden intézkedést megtesznek a
bírósági döntések azonnali végrehajtása érdekében, tekintet nélkül a döntést
meghozó bíróság hovatartozására.
6. cikk
A jelen megállapodás alapján megkötött szerzõdések a visszavonásig
maradnak hatályban. A szerzõdések azonban olyan rendelkezést is
tartalmazhatnak, amely a feleket a jelen megállapodáshoz történt csatlakozás
visszavonása esetén felmondására jogosítja fel, öt éves felmondási idõvel. Az
állami feleknek jogában áll e rendelkezés alkalmazásának végrehajtása.
- 40 -
1.5 A helyi hatóságok közötti határmenti együttmûködés szerveirõl szóló
államközi minta-megállapodás
Bevezetõ megjegyzés: A jelen megállapodás megköthetõ vagy önmagában, vagy
pedig egy vagy több államközi minta-megállapodással együtt (1.1 - 1.5
szövegei).
1. cikk
Azokra a célokra, amelyekre nézve a belsõ jog egyesület vagy konzorcium
létesítését engedélyezi, a helyi hatóságok és más közjogi testületek részt
vehetnek helyi hatóságoknak a másik Fél területén létrehozott egyesületeiben
vagy konzorciumaiban az utóbbi Fél belsõ jogának megfelelõen.
2. cikk
A tagok jogkörének határain belül az 1. cikkben hivatkozott egyesületek
vagy konzorciumok az egyes érintett Felek területén jogosultak az
alapszabályukban meghatározott célok szerinti tevékenységet folytatni. Ennek
során rájuk az adott állam által megállapított szabályok vonatkoznak, hacsak
az adott állam azok alól mentességet nem biztosít.
3. cikk
1. Az egyesület vagy konzorcium alapító okiratához, a társasági
szerzõdésekhez vagy azok módosításához meg kell szerezni az összes résztvevõ
helyi hatóság felettes hatóságainak jóváhagyását. Ugyanez vonatkozik a már
mûködõ egyesülethez vagy konzorciumhoz való csatlakozásra is.
2. Az érintett lakosságot értesíteni kell ezekrõl az okiratokról és azok
jóváhagyásáról az egyes országok rendes közzétételi megoldásainak megfelelõen.
Ugyanez vonatkozik a hivatalos fõirodákkal kapcsolatos változásokra és az
egyesület vagy konzorcium nevében eljárni jogosult személyekkel és jogkörük
korlátozásával kapcsolatos döntésekre.
3. A fenti okiratokat az azokban az államokban használatos hivatalos
nyelveken állítják össze, ahol azok hatályba lépnek. A szöveg minden egyes
ilyen változata hivatalosnak tekintendõ.
- 41 -
4. cikk
1. A társasági szerzõdés határozza meg az egyesület vagy a konzorcium
jogviszonyaira irányadó szabályokat. Tartalmazzák a vonatkozó jogszabályok
által elõírtakat az 1. cikknek megfelelõen. A társasági szerzõdések minden
esetben megnevezik tagjaikat, elnevezésüket és székhelyüket. Meghatározzák az
egyesület vagy a konzorcium célját, és adott esetben a beiktatási feladatokat
és azok helyszíneit. Megállapítják a vezetõ- és az ügyviteli testületek
kinevezésének módját, a tagok kötelezettségeinek mértékét és a közös
kiadásokhoz való hozzájárulásaikat. A vezetõ testületekben részt vesz az egyes
országok tag helyi hatóságainak legalább egy képviselõje. A társasági
szerzõdés meghatározza a közgyûlés összetételét és tanácskozási módját, az
ülésekrõl felvett jegyzõkönyvek formáját, a feloszlatás vagy felszámolás
módját, valamint a költségvetésekre és az elszámolásokra irányadó szabályokat.
2. A társasági szerzõdés olyan rendelkezést is tartalmaz, amelynek
alapján a tagok kiléphetnek az egyesületbõl a társasági szerzõdésben rögzített
felmondási értesítéssel, az egyesület irányában való tartozások rendezése után
és az egyesület számára a szakértõk által felbecsült díjak
kifizetésekor az érintett tagok nevében az egyesület által eszközölt
befektetés vagy az egyesületnél felmerült kiadások tekintetében. Meghatározzák
azokat a szabályokat is, amelyek a vállalt kötelezettségüket elmulasztó tagok
felmentése vagy kizárása esetén irányadóak.
5. cikk
A Felek vállalják, hogy területükön az egyesület vagy a konzorcium
számára biztosítják a feladatok ellátásához szükséges engedélyeket az állami
politika és a közbiztonság követelményeitõl függõen.
6. cikk
Ha a belsõ jog értelmében az egyesület vagy konzorcium egy állam
területén nem tud bizonyos, az adott állam tag helyi hatósága javát szolgáló
feladatai ellátásához szükséges jogköröket, jogokat gyakorolni vagy elõnyökkel
élni, akkor ez utóbbinak jogában áll és kötelessége, hogy az egyesület vagy
konzorcium javára és nevében eljárjon e jogkörök, jogok vagy elõnyök
gyakorlása vagy biztosítása céljából.
- 42 -
7. cikk
1. Az egyesület vagy a konzorcium feletti felügyeleti vagy ellenõrzési
jogkört a belsõ jognak megfelelõen annak az államnak a felelõs hatósága
gyakorolja, ahol a székhely-iroda található. Ez a hatóság a többi állam helyi
hatóságainak érdekeit is köteles biztosítani.
2. A többi államok felelõs hatóságai jogosultak arra, hogy tájékoztatást
kapjanak az egyesület vagy konzorcium tevékenységérõl és döntéseirõl, valamint
a felügyelet vagy az ellenõrzés gyakorlása során hozott intézkedésekrõl.
Kérésre átadják nekik az elfogadott szövegeket és az egyesület vagy a
konzorcium testületi üléseirõl készített jegyzõkönyveket, az éves
elszámolásokat és az esetleges költségvetés tervezeteket, amennyiben a belsõ
jog elõírja ezek közlését a felügyeletet vagy az ellenõrzést ellátó szervek
számára. Közvetlenül tárgyalhatnak az egyesületi vagy konzorciumi
testületekkel és a felügyeleti vagy ellenõrzõ hatóságokkal, átadhatják
részükre tapasztalataikat, vagy kérhetik, hogy közvetlenül tanácskozzanak
velük meghatározott esetekben és meghatározott kérdésekrõl.
3. A többi állam felelõs hatóságainak jogában áll az is, hogy értesítsék
az egyesületet vagy konzorciumot arról, hogy ellenzik a hatáskörükbe tartózó
hatóságok számára az egyesületben vagy a konzorciumban való további
részvételt. Az ilyen, kellõen indokolt értesítés kizárási alapnak tekintendõ,
és azt ilyenként bele kell foglalni a társasági szerzõdésbe. A jelen cikk 1.
és 2. bekezdéseiben hivatkozott hatóságok arra is jogosultak, hogy képviselõt
delegáljanak az egyesület vagy a konzorcium vezetõ testületeibe; ennek a
képviselõnek jogában áll, hogy részt vegyen valamennyi testületi ülésen, és
hogy megkapja azok napirendjét és jegyzõkönyvét.
8. cikk
A társasági szerzõdésnek megfelelõen az egyesület vagy a konzorcium a
beszállításokat vagy szolgáltatásokat a tagok területén az egyesület vagy a
konzorcium felelõsségére nyújtja, ezáltal a tagok teljes mértékben mentesülnek
az azokkal kapcsolatos kötelezettségek alól. Az egyesület vagy a konzorcium
felelõs a felhasználókkal és a harmadik személyekkel szemben is. Ez utóbbiakat
azonban az azon helyi hatóságok tekintetében, amelyek javára és nevében a
beszállításokat vagy szolgáltatásokat nyújtják, továbbra is olyan kereseti és
jogorvoslati jogok illetik meg, mintha maguk a hatóságok lennének kötelesek a
kérdéses beszállítások vagy szolgáltatások nyújtására. Azok a hatóságok,
amelyekkel szemben pert vagy jogorvoslatot kezdeményeztek, pert indíthatnak az
egyesülettel szemben.
- 43 -
9. cikk
1. Ha az egyeztetés sikertelennek bizonyul, az egyesület és a tagok, vagy
a több tag közötti, a mûködéssel kapcsolatos vitát azon állam közigazgatási
szerve és bírósága elé terjesztik, ahol az egyesület vagy a konzorcium
székhelye található.
2. Az 1. bekezdésben hivatkozottakon kívül minden vitát az állami felek
területén alkalmazandó rendes szabályok szerinti közigazgatási szervek és
bíróságok elé terjesztik, hacsak az érdekelt felek úgy nem döntenek, hogy az
ilyen vitát az általuk kijelölt választottbíró elé terjesztik.
3. Az állami felek megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében,
hogy területükön biztosítsák a fenti rendelkezésekkel kapcsolatos határozatok
és ítéletek végrehajtását.
10. cikk
A jelen megállapodásnak megfelelõen létrehozott egyesületek és
konzorciumok a jelen megállapodás megszûnése után is fennmaradnak, kivéve a 7.
cikk 3. bekezdésében szabályozott esetet.
2. A helyi önkormányzatok és közigazgatási szervek közötti együttmûködésre
vonatkozó keret-megállapodások, szabályzatok és szerzõdések
Bevezetõ megjegyzés:
A helyi hatóságoknak szánt keret-megállapodások, szerzõdések és szabályzatok
Az államokhoz hasonlóan a helyi hatóságok számára is fel lehetne kínálni
a megállapodások és szerzõdések választékát. Valójában ilyen választék már
létezik számos országban, mint ahogyan azt a már összegyûjtött, megkötött
megállapodásokra vonatkozó dokumentáció figyelemre méltó terjedelme mutatja.
A javasolt rendszer hat keret-megállapodást, szerzõdést és szabályzatot
ölel fel, amely megfelel a különféle szintû és szabályozású helyi határmenti
együttmûködésnek. A belsõ jogi szabályozás rendelkezéseitõl függõen azok vagy
azonnal hatályba lépnek, vagy azt a vonatkozó államközi megállapodás
megkötésétõl teszik függõvé.
- 44 -
Általában véve az államközi megállapodások megkötése még akkor is, ha nem
tûnik abszolút értelemben alapvetõnek, segítséget jelenthet azoknak a
feltételeknek a tisztázásában, amelyek szerint a helyi hatóságok
alkalmazhatják ezeket a megállapodásokat. Mindenesetre úgy tûnik, hogy a 2.6
szám alatti megállapodás (határmenti együttmûködési szervek) elõfeltétele egy
államközi megállapodás megkötése lenne.
A helyi hatóságoknak szánt keretszerzõdés e rendszere megfelel az
államközi modell-megállapodásoknak. Minden egyes keretszerzõdés bevezetõjében
utalás történik az államközi megállapodásokra.
Ezt követõen lehetséges a helyi szintû megállapodások és helyi szinten
felállított szervek beillesztése a regionális vagy nemzeti szinten
felállítandó államközi konzultációk rendszerébe. Például a helyi konzultatív
bizottságokat (2.1 szám) be lehetne illeszteni a bizottságok, és az
együttmûködõ felek rendszerébe, melyet a határmenti regionális konzultációra
vonatkozó (1.2 szám) államközi minta-megállapodásban rögzítenek.
Emellett a fenti modellek összeállítása szükségszerûen leegyszerûsített,
mivel nincs lehetõség átfogóan áttekinteni az egyes esetek valamennyi
problémáját. A tervezetek értékes útmutatók, de módosíthatók az azokat
alkalmazó helyi hatóságok részérõl felmerülõ igényeknek megfelelõen.
Ugyanígy a helyi hatóságoknak meg kell határozniuk, hogy milyen
eszközökkel ösztönözhetik az állampolgárok részvételét a határmenti
tanácskozásokon, a társadalmi-kulturális területen. Az ilyen részvétel
bizonyára legyõzné azokat a pszichológiai akadályokat, amelyek néha komolyan
gátolják a határmenti együttmûködést. A közérdekû támogatást élvezõ
tanácskozás szintén szilárd alapokra épülne. A közvélemény részvételét
ösztönzõ utak egyike lenne egy társaság igénybevétele. Így a tervezetek egyike
(2.3) a magánjogi társaság megalakítására vonatkozik.
2.1 Keret-megállapodás a helyi önkormányzatok és közigazgatási szervek
közötti Konzultatív Bizottság létrehozására
Bevezetõ megjegyzés:
Rendes körülmények között egy ilyen Bizottság létrehozása államközi
megállapodás nélkül is lehetséges. Számos példája van ennek a lehetõségnek. Ha
azonban jogi vagy egyéb bizonytalanságok állnak fenn, államközi megállapodás
biztosítaná azokat a feltételeket, amelyek között az ilyen konzultáció igénybe
vehetõ lenne (lásd az 1.3 keret-megállapodást).
- 45 -
A Bizottság célja és székhelye
1. §
A helyi hatóságok, a jelen megállapodásban résztvevõ felek vállalják, hogy az
alábbi területeken összehangolják erõfeszítéseiket, hatáskörükön belül
rögzítve a felelõsség területe(i)t. E célból ezennel Konzultatív Bizottságot
hoznak létre (a továbbiakban: Bizottság), melynek székhelye:
...........................................................
A Bizottság feladata az információcsere, az összehangolás és az egyeztetés
biztosítása a tagok között az elõzõ bekezdésben megnevezett területeken. A
taghatóságok vállalják, hogy ellátják a Bizottságot minden, a feladata
gyakorlásához szükséges ismerettel, és hogy a Bizottság útján tanácskoznak
egymással a fent megnevezett területeket érintõ döntések vagy intézkedések
meghozatalát megelõzõen.
Tagság
2. §
Minden a Bizottságban résztvevõ helyi hatóságot az általa kinevezett,
...... tagból álló küldöttség képviseli. Mindegyik küldöttséghez
kapcsolódhatnak - a Bizottság beleegyezésével - társadalmi-gazdasági független
szervezetek képviselõi és szakértõi (ez az alternatíva kizárja a helyi
hatóságokon kívüli más szervezeteket a tagságból, amely megkülönbözteti a
jelen szervezetet a magánjogi társaságoktól, amelyekkel a 2.3 pont
foglalkozik).
Lehetséges variáns: Az egyes küldöttségekben a tagok száma változó lehet.
A tagság nyitott a jelen megállapodást aláíró helyi és regionális hatóságok,
társadalmi-gazdasági csoportok és magánszemélyek számára. A Bizottság dönt az
új tagok felvételérõl. Minden egyes küldöttséghez kapcsolódhatnak - a
Bizottság beleegyezésével - független szervezetek képviselõi és szakértõk.
Hatáskör
3. §
A Bizottság minden, az 1. §-ban megnevezett kérdést megvitathat. Minden
olyan kérdést, amelyre nézve teljes egyetértés jött létre, és minden olyan
ajánlást, amelyet a Bizottság az illetékes hatóságok vagy csoportok felé tenni
kíván, jegyzõkönyvben rögzítik.
- 46 -
A Bizottságot a hatáskörébe tartozó ügyekben felhatalmazzák bizottsági
tanulmányok elkészítésére és vizsgálatok végzésére.
4. §
A Bizottság tagjai megállapodhatnak abban, hogy megbízzák a Bizottságot
meghatározott gyakorlati feladatok elvégzésével. A Bizottság bármely egyéb
feladatot is elláthat, amellyel más hatóságok megbízzák.
Mûködés
5. §
A Bizottság maga határozza meg ügyrendjét.
6. §
A Bizottságot - fõ szabályként - évente kétszer, vagy a tagok
egyharmadának kérésére, meghatározott napirendi javaslattal hívják össze.
Az ülésre szóló meghívót a napirendi javaslattal együtt legalább 15
nappal korábban küldik el annak érdekében, hogy a tanácskozásra minden egyes
képviselt intézmény fel tudjon készülni.
7. §
A Bizottság a tagjai körébõl állandó vezetõséget választ, és meghatározza
ennek összetételét, hatáskörét.
Az elnöki teendõk ellátása az ügyrend szabályai szerint történik, ilyen
rendelkezés hiányában a jelenlévõ legidõsebb tag tölti be ezt a funkciót.
Külsõ személyekkel és felettes hatóságokkal való kapcsolatok
8.§
Külsõ személyekkel való kapcsolatait tekintve a Bizottságot az Elnök
képviseli, kivéve, ha az ügyrend erre nézve másképpen rendelkezik. Azon
felettes hatóságok, amelyekhez a Bizottság tagjai tartoznak, a Bizottság
mûködésérõl - kérésükre - tájékoztatást kaphatnak, valamint jogukban áll az
ülésekre megfigyelõt küldeni.
- 47 -
Titkársági feladatok és ezek költségei
9. §
A titkársági feladatokat az egyik tagintézmény biztosítja (évenkénti
váltásban, vagy anélkül).
Minden egyes hatóság hozzájárul a titkársági feladatok költségeihez a
következõk szerint:
..............................................................................
........
A tájékoztatókat és egyéb iratokat rendes körülmények között a küldõ
ország nyelvén továbbítják.
Csatlakozás és kilépés
10. §
A Bizottság tagsága nyitott minden olyan további helyi és regionális
hatóság számára, amelyek a jelen megállapodáshoz csatlakozni kívánnak. Az új
tagok felvételérõl a Bizottság dönt.
11. §
Bármelyik tag kiléphet a Bizottságból, értesítve e tényrõl az Elnököt.
Egy tagnak a Bizottságból történõ kilépése nem befolyásolja annak mûködését,
hacsak a Bizottság másképpen nem dönt.
12. §
A Felek tájékoztatják az Európa Tanács Fõtitkárát a jelen megállapodás
megkötésérõl, és annak szövegét a rendelkezésére bocsátják.
2.2 Keret-megállapodás a határmenti helyi közügyek vitelében való
együttmûködésrõl
Bevezetõ megjegyzés:
Ilyen típusú, határmenti együttmûködési megállapodás már több államban
lehetséges. Ahol nem ez a helyzet, ott meg kell határozni azokat a
feltételeket, amelyek mellett az ilyen megállapodás alkalmazható egy államközi
megállapodás keretén belül (lásd az 1.3 minta-megállapodást).
- 48 -
A megállapodás célja
1. §
Az 1. § határozza meg a megállapodás célját (pl. a határmenti térség
harmonikus fejlesztése) és az együttmûködés területeit.
A megállapodás területi hatálya
2. §
A 2. § határozza meg a megállapodás által érintett településeket a határ
egyik oldalán, illetõleg valamennyi oldalán.
Kötelezettségvállalás
3. §
A 3. §-ban határozzák meg a megállapodás célkitûzései megvalósításához
szükséges eszközöket (1. §). A megállapodás lényeges célkitûzéseiként az
alábbi kötelezettség vállalásokat lehet megállapítani:
A Felek vállalják, hogy betartják az elõzetes egyeztetési eljárást, mielõtt
döntést hoznak valamennyi hatáskörükbe és illetékességükbe tartozó
kérdésben;
a Felek vállalják, hogy illetékességi területük és hatáskörük keretein belül
minden olyan intézkedést meghoznak, amely a megállapodás célkitûzéseinek
eléréséhez szükséges;
a Felek vállalják, hogy semmi olyat nem tesznek, ami a jelen megállapodás
célkitûzéseit hátrányosan befolyásolná.
Koordináció
4. §
A 4. § határozza meg - az egyes megállapodások konkrét körülményeivel és
következményeivel összhangban - a koordinációt szolgáló eljárást:
vagy a 2.1 keret-megállapodás tervezetében hivatkozott általános célú
Bizottságot jelölik ki a koordináció ellátására;
- 49 -
vagy a jelen megállapodás céljait szolgáló külön konzultatív csoport
létesítésérõl intézkednek;
vagy egyszerûen az érintett hatóságok közötti közvetlen kétoldalú
szerzõdések útján határozzák meg azt.
Egyeztetés
5. §
A Csoport minden tagja (mindegyik fél, ha nincs csoport) felhívhatja a
Csoport (a másik fél, ha nincs csoport) figyelmét olyan esetre, amely során
véleménye szerint a megállapodást nem tartották be:
nem volt elõzetes konzultáció;
a megtett intézkedések nem felelnek meg a megállapodásnak, vagy
nem került sor a megállapodás céljai eléréséhez szükséges intézkedések
megtételére.
Ha a Felek nem tudnak megállapodni, a vitát az Egyeztetõ Testülethez
utalják, amely a vállalt kötelezettségek teljesítésének biztosítására kapott
felhatalmazást.
Ellenõrzõ Testület
6 §
A Felek megállapodhatnak egy külön Ellenõrzõ Testület felállításában,
amely biztosítja a vállalt kötelezettségek teljesítését. Ez a testület az
egyes Felek által kijelölt, egyenlõ számú szakértõbõl, valamint egy semleges
szakértõbõl áll, akinek kijelölésérõl vagy kijelölésének módjáról elõzetesen
rendelkezni kell.
Az Ellenõrzõ Testület véleményt nyilvánít a megállapodás fenntartásáról,
s véleményét nyilvánosságra hozhatja.
7. §
A Felek tájékoztatják az Európa Tanács fõtitkárát a jelen megállapodás
aláírásáról és annak szövegét a rendelkezésére bocsátják.
- 50 -
2.3 Keret-megállapodás a határmenti együttmûködést szolgáló magánjogi
szervezetek létrehozásáról
Bevezetõ megjegyzés:
Feltételezzük, hogy az egyik állam helyi hatósága csatlakozhat egy másik állam
polgári jogi társaságához ugyanazon szabályok és feltételek szerint, mint
amelyek a helyi hatóság államában a magánjogi/polgári jogi társasági tagságra
vonatkoznak. Ha jelenleg nem ez a helyzet, akkor ezt a lehetõséget
kifejezetten biztosítani kell államközi megállapodás révén a két érintett
állam között (lásd az 1.3 és az 1.4 államközi minta-megállapodásokat).
A polgári jogi társaságok rendes körülmények között azon ország belsõ
joga szerint mûködnek, ahol székhelyük van. Az alábbi lista felsorolja azokat
a rendelkezéseket, amelyeket törvényi rendelkezés hiányában a társaság alapító
okiratába kell belefoglalni. A konzultatív Bizottságra vonatkozó rendelkezések
(lásd a 2.1 keret-megállapodást) szintén alkalmazhatók mutatis mutandis az
ilyen típusú társaságokra.
A társaság alapító okiratában rögzíteni kell:
1. (a társaság) alapító tagjait és az új tagok felvételének feltételeit;
2. nevét, székhelyét és jogi formáját (a vonatkozó belsõ jogszabályra való
hivatkozással);
3. célkitûzéseit, azok elérésének módját és a társaság rendelkezésére álló
forrásokat;
4. testületeit, különösen közgyûlésének hatáskörét és mûködésének módját
(képviselet és szavazás);
5. az ügyvezetõ igazgatók vagy a vezetõ tisztségviselõk kinevezését, és azok
hatáskörét;
6. a tagok felelõsségének mértékét harmadik személlyel szemben;
7. az alapító okirat módosításának és a szervezet feloszlatásának a
feltételeit;
8. a felek kötelezettségvállalását arra nézve, hogy tájékoztatják az Európa
Tanács Fõtitkárát a határmenti szervezet létrehozásáról, és hogy az alapító
okirat szövegét a rendelkezésére bocsátják.
- 51 -
2.4 Keret-szerzõdés a határmenti helyi önkormányzatok és közigazgatási szervek
közötti beszállítások vagy szolgáltatások nyújtásáról
(magánjogi típusú megállapodás)
Bevezetõ megjegyzés:
Feltételezzük, hogy a helyi hatóságoknak jogában áll ilyen szerzõdést
kötni más országok helyi hatóságaival. Ahol ez nem áll fenn, a lehetõséget
kifejezetten biztosítani kell egy államközi megállapodás keretében (lásd az
1.4 minta-megállapodást).
Ez olyan típusú szerzõdés, amelyet a helyi hatóságok felhasználhatnak
értékesítésre, lízingre, munkaszerzõdésekre, áruk vagy szolgáltatások
szállítására, üzemeltetési koncessziók nyújtására stb. A "magánjogi"
szerzõdések helyi hatóságok által történõ igénybevételét a belsõ jog és a
joggyakorlat különbözõ mértékben teszi lehetõvé, ezért nehéz meghúzni a határt
a "közjogi" és a "magánjogi" szerzõdések között. Mindazonáltal, az egyes
országokban uralkodó értelmezés szerint feltételezhetõ, hogy az ilyen típusú
szerzõdés ott vehetõ igénybe , ahol a megállapodás kereskedelmi vagy gazdasági
típusú tevékenységre vonatkozik, amelyre egy magánszemély, vagy testület
úgyszintén szerzõdhetne. Olyan tevékenységek esetében, amelyek a helyi
hatóságok intézkedését foglalják magukban, a közhatóságoknak fenntartott
tevékenység körébõl a "közjogi" keretszerzõdésben (ld. a 2.5 pontot) rögzített
kiegészítõ rendelkezéseket szem elõtt kell tartani az alábbi kikötések
mellett.
Felek
Az 1. § nevezi meg a Feleket (és azt, hogy a megállapodás nyitott-e más
helyi hatóságok számára).
A 2. § határozza meg a szerzõdés általános tartalmát, így különösen a
kezdvezményezetteket és a feltételeket. Adott esetben meghatározhatják a
szükséges fenntartásokat például a felettes hatóságok engedélyezése
tekintetében, ha ez érinti a szerzõdés alkalmazhatóságát.
A SZERZÕDÉS TÁRGYA
A 3. § határozza meg a szerzõdés tárgyát az alábbiakra hivatkozással:
a sajátos ügyek;
a földrajzi területek;
a korporatív testületek (helyhatóságok, helyi hatáskört is gyakorló országos
testületek stb.);
a sajátos jogi formák.
- 52 -
A 4. § határozza meg a szerzõdés idõtartamát, a meghosszabbítás feltételeit
és a teljesítés idejét.
Jogi és pénzügyi rendelkezések
Az 5. § jelzi a szerzõdés aláírásának és teljesítésének helyét és rögzíti
az alkalmazandó jogágat és az alkalmazandó jogszabályt (nemzetközi magánjog).
A 6. § foglalkozik a pénzügyi kérdésekkel pl: a pénznem meghatározásával,
amelyben a fizetés teljesítendõ és az ármegállapítás módjával a hosszú távú
szolgáltatások esetében, valamint a biztosítással.
Választottbíróság
A 7. § rögzíti - adott esetben - az egyeztetési eljárás és a
választottbírósági eljárás ügyrendjét.
Választottbíróság esetén annak összetétele az alábbiak szerint alakul:
az ellentétes érdekû Felek mindegyike (variáns: azon közigazgatási bíróságok
elnökei, amelyek illetékesek a felek mindegyike vonatkozásában) kijelöl egy
választottbírósági tagot és a felek együttesen kijelölnek egy vagy két
független tagot úgy, hogy a tagok száma páratlan legyen;
ha a választottbíróság tagjainak száma páros, szavazategyenlõség esetén a
független tag szavazata lesz a döntõ.
A szerzõdés módosítása és megszûnése
A 8. § részletezi azokat a szabályokat, amelyek a szerzõdés módosítása
vagy megszûnése esetén alkalmazandók.
9. § A Felek tájékoztatják az Európa Tanács Fõtitkárát a jelen
megállapodás megkötésérõl és rendelkezésére bocsátják ennek szövegét.
2.5 Keret-szerzõdés a határmenti helyi önkormányzatok és közigazgatási szervek
közötti szállításokról vagy szolgáltatásokról
(közjogi típusú)
Bevezetõ megjegyzés:
Az ilyen típusú szerzõdés annyiban hasonlít a 2.4 pontban említett
("magánjogi" szerzõdésekhez), amennyiben ez is sajátos célokra vonatkozik.
- 53 -
Ez a szerzõdéstípus részletesebben foglalkozik a közszolgáltatásokra vagy
közszolgáltatókra vonatkozó koncessziókkal, szerzõdésekkel (vagy olyan
szolgáltatásokkal vagy tevékenységekkel, amelyek "közszolgáltatásnak vagy
közszolgáltatóknak" tekintendõk az egyik érintett ország részérõl), vagy az
egyik hatóság részérõl a határ túloldalán lévõ másik számára nyújtandó
anyagi hozzájárulás feltételeivel1.
Az ilyen köz-koncessziók sajátos kockázatokkal és kötelezettségekkel
járnak a biztosított közszolgáltatások tekintetében, amelyek a "magánjogi
keretszerzõdésben feltüntetetteken túlmenõen további kikötések rögzítését is
megkívánják a szerzõdésben.
Az ilyen típusú "határmenti" szerzõdések nem minden országban
megengedettek. Ennek következtében az ilyen szerzõdéskötést és annak
feltételeit gyakran rögzíteni kell elõbb egy államközi megállapodásban (ld. az
1.4 minta-megállapodást).
Egy ilyen szerzõdéskötés, amely elég egyszerû ahhoz, hogy létrehozására
és végrehajtására sor kerüljön, bizonyos esetekben életre hívhatja a "Helyi
Hatóságok határmenti Közös Szervezetét" (ld. 2.6), amely egyéb jogi
problémákat vet fel.
Szerzõdési feltételek
Ahol a szerzõdés magában foglalja köztulajdon, közszolgáltatás, vagy
egyéb ellátás létesítését, vagy kezelését, amely legalább az egyik országban
helyi hatósághoz tartozik, az érintett ország jogszabályai szerint meg kell
határozni a szerzõdéses garanciákat.
A szerzõdés - ahol szükséges - tartalmazza az alábbi sajátos feltételeket
is:
1. A szóban forgó létesítmény vagy szolgáltatás létesítését, vagy mûködését
szabályozó rendelkezéseket (pl. menetrend díjak, használati feltételek
stb.);
2. a létesítmény, vagy szolgáltatás felállítását szabályozó sajátos
feltételeket (pl.a szükséges engedélyek, eljárás stb.);
3. a létesítmény, vagy szolgáltatás szerzõdéses feltételeit;
1 Ez az intézkedés különösen hasznos lehet a határmenti hatóságok számára pl.
a környezetszennyezés esetében: az egyik hatóság, hatáskörén belül, anyagi
hozzájárulást ajánlhat fel a másiknak a munka elvégzésére.
- 54 -
4. a szerzõdés közérdekbõl és pénzügyi szempontokból történõ módosításának
eljárását;
5. a létesítmény, vagy szolgáltatás fogyasztói és az üzemeltetõ közötti
kapcsolatokat (pl. hozzájárulási feltételek, díjak stb.);
6. a szerzõdéstõl való elállást, annak felmondását, vagy megszûnését.
E sajátos követelményeken túl a "magánjogi" keretszerzõdésben (2.4)
rögzített feltételek is alkalmazandók.
2.6 Keret-megállapodás a helyi önkormányzatok és közigazgatási szervek közötti
határmenti együttmûködési szervezetek létrehozásáról
Bevezetõ megjegyzés:
Feltételezzük, hogy számos helyi hatóság közösen létrehozhat
jogszabályokban meghatározott szervezeteket valamilyen közhasznú szolgáltatás
vagy létesítmény biztosítására és mûködtetésére.
Egy ilyen társaság/közös szervezet megalakítása és mûködése fõleg azoktól
az alkalmazandó jogszabályoktól és a megelõzõ államközi megállapodásoktól
függ, melyek erre az együttmûködési formára felhatalmazást tartalmaznak (ld.
az 1.5 minta-megállapodást).
Az alábbiakban listát közlünk azoktól a rendelkezésekrõl, amelyeket az
alapító okiratnak tartalmaznia kell, amennyiben azokat a vonatkozó
jogszabályok nem foglalják magukban. A társaság alapító okiratának - inter
alia - részletezni kell:
1. a társaság alapító tagjainak nevét és azokat a feltételeket, amelyek
mellett új tagok csatlakozhatnak;
2. a társaság nevét, székhelyét, fennállási idejét és jogi státusát
(utalással arra a jogszabályra, amely a jogi státussal felruházza);
3. a társaság tevékenységi körét, annak gyakorlási módját és a társaság
rendelkezésére álló forrásokat;
4. azt a módot, ahogyan a bejegyzett tõke képzése történik;
5. a tagok felelõsségének mértékét és korlátait;
- 55 -
6. a társaság vezetõinek vagy igazgatóinak kinevezési (kijelölési) és
felmentési eljárását, valamint jogkörüket;
7. a társaság kapcsolatát tagjaival, harmadik személlyel, felsõbb
hatóságokkal, különösen a költségvetéssel, a mérleggel és az elszámolással
kapcsolatos tájékoztatást illetõen;
8. a pénzügyi és mûszaki ellenõrzést ellátó személyek felelõsségét és az
ilyen
ellenõrzésekbõl eredõ jelentéseket;
9. a társasági alapító okirat módosításának és a társaság feloszlatásának a
feltételeit;
10. a személyzetre vonatkozó rendelkezéseket;
11. a nyelvhasználatra vonatkozó szabályokat.
- 56 -
3. §
A Magyar Köztársaság Kormánya az Országgyûlés felhatalmazása alapján az
egyezmény megerõsítésérõl szóló okirat letétbe helyezésekor a következõ
nyilatkozatot tette:
A 2. cikk 2 pontjához:
A Magyar Köztársaság bejelenti, hogy e nyilatkozat visszavonásáig a
Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határmenti Együttmûködésérõl
szóló Európai Keretegyezmény hatálya alá tartozó magyar szerveknek - az
Egyezmény 2. cikke, 2. pontjában foglaltak alapján - a magyar jog
rendelkezései szerint a következõket nevezi meg:
a) a község, a város, a fõváros és kerületei, valamint a megyei önkormányzat;
b) a fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal.
4.§
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ harmincadik napon lép hatályba, az
egyezmény rendelkezéseit azonban 1994. június hó 22. napjától kezdõdõen kell
alkalmazni.
(2) A törvény végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.
- 57 -
INDOKOLÁS
A
TÖRVÉNYJAVASLATHOZ
Magyarország 1990-ben vált az Európa Tanács tagjává. Ezzel megnyílt a
lehetõség arra, hogy az Európa Tanács számos olyan egyezményéhez csatlakozzon,
amelynek csak a tagállamok lehetnek részesei. Ezek között fontos helyet foglal
el a Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határmenti
Együttmûködésérõl szóló Keretegyezmény, melyet Magyarország 1992. április 6-án
írt alá.
Az egyezményt, melyet 1980. május 21-én fogadtak el, a mai napig az Európa
Tanács tagállamai közül 19 írta alá és 18 erõsítette meg.
A megerõsítésrõl szóló okiratnak az Európa Tanács fõtitkáránál való letétbe
helyezése 1994. március 21-én megtörtént, és az egyezmény, annak 9.cikke 3)
pontja értelmében, az okirat letétbe helyezésének idõpontja után három
hónappal, 1994. június hó 22. napján Magyarország tekintetében hatályba
lépett.
Mivel az egyezményt az Országgyûlés erõsítette meg, ezért azt a nemzetközi
szerzõdésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. tvr. 13. § (1)
bekezdése alapján törvénnyel kell kihirdetni.
A Keretegyezmény alkalmazása hozzájárul az Európa Tanács tagállamai közötti
egység és együttmûködés további erõsítéséhez, s a szomszédos államok ilyen
szerveivel való együttmûködés magyar érdekeket szolgál.
Az egyes európai államok közigazgatási rendszere, önkormányzati és
közigazgatási szervei eltérõek, ezért a Keretegyezmény 2.cikke által
biztosított nyilatkozatban meg kell nevezni azokat az önkormányzatokat,
hatóságokat vagy közigazgatási szervezeteket, amelyekre a Keretegyezmény
hatályát a Magyar Köztársaság behatárolni kívánja.
A Keretegyezmény megerõsítésekor tett nyilatkozatot a törvény-tervezet 3.§-a
tartalmazza.