ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Képviselõi önálló indítvány!
1997. évi ........ törvény
A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról
Dr. Gál Zoltán úrnak
a Magyar Országgyûlés Elnökének
HELYBEN
Tisztelt Elnök Úr!
Mellékelten - a Házszabály 85. § (2) bekezdése alapján - benyújtom a
1992. évi XXII. törvény, a Munka Törvénykönyvét kiegészítõ, és módosító
törvényjavaslatomat.
... sz. törvény.
1. §
1.) A törvény 3. §-nak (1) bekezdés az alábbiakkal egészül ki:
3.§ (1) A munkáltató, az üzemi tanács és a munkavállaló a jogok gyakorlása
és a kötelezettségek teljesítése során köteles együttmûködni. Az
együttmûködés kiterjed, az ötven fõ felett foglalkoztató munkáltató esetében
a kollektív szerzõdés megkötésére is. Mûködõ érdekképviseleti szervezet
hiányában 3-5 fõs - titkosan megválasztott - munkásbizottság látja el
munkavállalók érdekképviseletét a tárgyalások során.
Indokolás
A hatályos Munka Törvénykönyve nem írja elõ kötelezõen a kollektív szerzõdés
megkötését. A magyar gazdasági és munkaviszonyok indokolttá teszik, hogy az
ötven fõt meghaladó vállalkozásoknál kötelezõ módon szülessenek meg a
kollektív szerzõdések.
2. §
2.) A 4. § további bekezdéssel egészül ki.
(4) A munkáltató részérõl történõ munkavállalói kollektív jogok megsértése
esetén a bíróság a munkáltató terhére bírságot róhat ki a mindenkori
minimálbér öt és húszszorosa között a munkáltató alkalmazásában lévõk
számával felszorozva, amit a Szolidaritási Alap egyszámlájára kell
befizetni.
Indokolás
A Munka Törvénykönyve szankcionáló része hiányos, ez teszi lehetõvé, hogy azt
tudatosan megsértsék, vagy figyelmen kívül hagyják az érintettek. Ezért
indokoltnak tartom, hogy a törvény rögzítse, hogy milyen szankcióval sújtható
az a munkáltató aki e törvény rendelkezéseit megszegi.
3. §
3.) A 24. § (2) bekezdés kiegészítését javaslom.
24. § (2) A szakszervezet joga, hogy munkaidõ után, illetve munkaidõben a
munkáltatóval történt megállapodás szerint a munkáltató helyiségeit
érdekképviseleti tevékenysége céljából használhassa. Munkaidõ után történõ
érdekvédelmi tevékenységre, munkásgyûlésre a munkáltató köteles a
munkahelyen belül megfelelõ helyiséget biztosítani.
Indokolás
A munkáltatók számára indokolt egyértelmûen rögzíteni, hogy a munkahelyen
belül biztosítania kell a szakszervezeti tevékenységhez szükséges feltételeket
és az ahhoz kapcsolódó gyülekezési szabadságot.
4. §
4.) A 28.§ (1) bekezdés módosítását javaslom.
28. § (1) A közvetlen felsõbb szakszervezeti szerv elõzetes egyetértése
szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltõ munkavállalónak a
munkáltató által kezdeményezett más munkahelyre való beosztásához, továbbá
munkaviszonyának [a munkáltató által rendes felmondással történõ]
megszüntetéséhez. A rendkívüli felmondás, [illetve] az ilyen
tisztségviselõvel szemben csak a 109.§ szerinti jogkövetkezmény
[alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselõ
más munkahelyre való beosztásáról a megfelelõ szakszervezeti szervet
elõzetesen értesíteni kell] esetén alkalmazható.
Indokolás
A törvény eredeti megfogalmazása - az eddigi gyakorlat alapján - lehetõséget
adott arra, hogy a szakszervezeti vezetõkkel szemben a rendkívüli felmondás
jogintézményét alkalmazza a munkáltató anélkül, hogy azt fegyelmi vétség
indokolttá tette volna. Másrészt a szakszervezeti tisztségviselõk fokozott
védelme nélkül alig képzelhetõ el a munkabéke fenntartása. Ezért feltétlenül
fontosnak tartom e törvényi elõírás általam javasolt szigorítását.
5. §
5.) 40.§ (1) bekezdésének kiegészítését javaslom.
40.§ (1) A munkáltató vagy szakszervezet jogutód nélküli megszûnésével a
kollektív szerzõdés hatályát veszti. Amennyiben tulajdonváltás eredményeként
áll elõ ez az állapot, ám a munkavállalók több mint ötven százaléka a
tulajdonváltáskor továbbra is ugyanazon a munkahelyen van foglalkoztatva,
úgy csak a kollektívszerzõdést kötõ érdekképviseleti szervezetek együttes
akaratával mondható fel a kollektív szerzõdés. Ha a kollektív szerzõdést
több munkáltató, illetve munkáltatói érdekképviseleti szervezet vagy több
szakszervezet kötötte, a kollektív szerzõdés csak valamennyi munkáltató,
illetve szakszervezet jogutód nélküli megszûnése esetén veszti hatályát.
Indokolás
Javaslatommal azt kívánom megnehezíteni, tulajdonváltás, vagy csak "névcsere"
esetén ne lehessen az elõzetesen megkötött kollektív szerzõdést semmissé
nyilvánítani.
6. §
6.) A 96.§ (1) bekezdés b) pontjának módosítását javaslom.
b) egyébként olyan jogsértõ magatartást tanúsít, amely a munkaviszony
fenntartását lehetetlenné teszi. Ettõl érvényesen eltérni nem lehet.
Indokolás
A hatályos törvény i megfogalmazás lehetõséget ad a szubjektív, vagy
politikai szempontok szerinti elbocsátásra is, ami jogállami keretek között
megengedhetetlen.
7. §
7.) A 100.§ (1) bekezdésének a módosítását javaslom.
100. § (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a munkavállaló
munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkavállalót - kérelmére -
eredeti munkakörében kell tovább foglalkoztatni. Amennyiben a sérelmet
elszenvedõ munkavállaló szakszervezeti tisztségviselõ is egyben, úgy az
érdekelt szakszervezet kárigénnyel léphet fel.
I n d o k o l á s
A szakszervezeti tisztségviselõk jogellenesen történõ elbocsátása a
munkavállalók megfélemlítését eredményezi, másrészt lejáratja a szakszervezeti
mozgalmat, ami nem csak morális, hanem anyagi kárt is okoz, hiszen az
érdekvédelmi munka hatékonysága tekintély és taglétszám függõ is egyben.
8. §
8.) 174.§ (2) bekezdés az alábbiak szerint módosul.
(2) Mentesül a munkáltató a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy a kár(t)
mûködési [körén kívül esõ elháríthatatlan ok] területén kívül történt,
tevékenységi körével nem volt kapcsolatban, ilyen irányuló utasítást, vagy
ráutaló magatartást nem tett, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan
magatartása okozta.
Indokolás
A munkáltató által a ráutaló magatartás is eredményezhet olyan helyzeteket,
amikor a munkavállaló terhére keletkezhet kár. Az általam javasolt módosítás
egyértelmûbbé teszi az eredeti törvényi elõírást.
9. §
9.) A 195. § az alábbiakkal egészül ki.
(4) A tárgyaló felek a tárgyalás idejére külsõ szakértõket kérhetnek fel
érdekeik hatékonyabb képviseletére, akiket a felkért szervezet teljes jogú
képviselettel ruházhat fel, de az így megszületett megállapodást az arra
feljogosított választott képviselõnek is ellenjegyeznie kell, ennek
hiányában a megállapodás mindaddig nem lép érvénybe, amíg az érintett
munkavállalók többsége nyílt szavazással meg nem erõsítette azt.
Indokolás
Indokolt törvényben is rögzíteni a külsõ szakértõk státuszát és képviseletükre
vonatkozó feltételeket, ennek hiányában az ellenérdekelt fél kifogással élhet,
a külsõ szakértõk személyét és státuszát illetõen.
10. §
E törvény a kihirdetés napján lép hatályba.
Budapest, 1997. február 24.
Sándorffy Ottó
FKGP