ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Képviselõi önálló indítvány!
1996. évi ........ törvény
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról
1. §
A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 33.
§ (7) helyébe a következõ rendelkezés lép:
"33. § (7) A többcélú intézményben közös elveken nyugvó a szakmailag önálló
intézményegységekre lebontott szervezeti és mûködési szabályzatot és
pedagógiai programot, az általános mûvelõdési központban pedagógiai-mûvelõdési
programot kell készíteni."
2. §
A Kt. 53. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"53. § (7) A kollégium a kollégiumba felvett és az externátusi elhelyezésben
részesülõ tanulók részére - a napi átlag három tanórai (szilencium) és a heti
egy csoportfoglalkozáson túl -felzárkóztató, tehetségkibontakoztató,
felkészítõ, továbbá speciális ismereteket adó tanórákat, egyéni és csoportos
foglalkozásokat (a továbbiakban: kollégiumi foglalkozás) szervez, továbbá a
(2) bekezdés b) és d) pontjában felsorolt tanórán kívüli foglalkozást
szervezhet. A kollégiumi foglalkozás szervezéséhez csoportonként heti tíz óra
áll rendelkezésre. A heti idõkeret az egyes tanulócsoportok, tanítási év
közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A kollégiumi foglalkozások
megtartására rendelkezésre álló idõkeret tanórán kívüli foglalkozás
megszervezésére is igénybe vehetõ."
3. §
A Kt. 114. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"114. § (1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott
nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás
keretében ingyenesen igénybe vehetõ szolgáltatások:
c) kollégiumban a b) pontban meghatározott oktatásban való részvétel esetén
- a kollégiumi foglalkozások [53. § (7) bekezdés];
- a lakhatási feltételek - jogszabályban meghatározott szakmai normatíváknak
megfelelõ - biztosítása;
- a folyamatos pedagógiai és a rendszeres egészségügyi felügyelet;
- a kollégium létesítményeinek, eszközeinek (könyvtár, laboratórium,
számítástechnikai központ, sport- és szabadidõs létesítmények stb.) használata
az ingyenes szolgáltatások, a lakhatás igénybevételekor;
- testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos tanuló esetén az
állapotának megfelelõ teljes ellátás."
4. §
A Kt. 119. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki. A további
bekezdések számozása értelemszerûen változik.
"119. § (3) A lakóhelyi és családi körülmények miatti hátrányok csökkentését,
a szabad iskolaválasztást szolgáló, a tehetségek mentését, gondozását
felvállaló, az ifjúsági turizmust, a fiatalok számára szervezett kulturális és
sportprogramok megvalósítását elõsegítõ kollégiumi intézményrendszer
mûködtetése és fejlesztése céljából a Kormány közalapítványt hoz létre. A
közalapítvány bevételei: a központi költségvetés éves költségvetési törvényben
megállapított mértékû hozzájárulása, törvényben vagy kormányrendeletben elõírt
egyéb befizetések, illetve természetes személyek, jogi személyek vagy ezek
jogi személyiség nélküli társaságainak önkéntes befizetései, valamint az
alapító okiratban meghatározott egyéb bevételek. A közalapítvány mûködéséhez
szükséges költségeket a közalapítvány bevételeibõl kell fedezni."
5. §
A Kt. 124. § (20) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"124. § (20) A kötelezõ eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltakat a
jegyzék kiadását követõen az új közoktatási intézmény létesítésénél, illetve
mûködésének megkezdésénél azonnal, a már mûködõ közoktatási intézmény esetén -
a jegyzékben foglaltakhoz való folyamatos közelítés mellett - a jegyzék
kiadását követõ öt év után kell alkalmazni."
6. §
A Kt. I. számú melléklet Elsõ rész Vezetõk címének 2. pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"1. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. törvényhez
Elsõ rész
A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOGLALKOZTATOTT VEZETÕK ÉS ALKALMAZOTTAK
LÉTSZÁMA
A kötelezõen foglalkoztatott vezetõk és alkalmazottak
Vezetõk
2. igazgatóhelyettes, óvodavezetõ-helyettes
- önálló intézményben
ha a gyermekek, tanulók létszáma a nyolcvanat eléri 1
iskolában, ha a tanulók létszáma az ötszázat eléri további 1
- tagintézményenként tagintézmény-vezetõnek 1
- intézményegységenként intézményegység vezetõnek 1
- nem önálló kollégiumonként kollégiumvezetõnek, kollégiumvezetõ
helyettesnek, ha a tanulók létszáma a százat eléri 1
- tagozatonként
ha az óvodában a gyermeklétszám az ötvenet, az iskolában a
tanulói létszám a nyolcvanat eléri tagozatvezetõnek 1"
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A kollégiumok a tudáshoz jutás esélyét biztosítják azoknak az - általában
kistelepülésen élõ - gyermekek számára, akiknek lakóhelyén vagy annak
környékén a megfelelõ szintû iskola nem áll rendelkezésre, illetve akiknek
továbbtanulása a család szociális körülményei miatt nem biztosított. Míg az
általános iskolai korosztálynál a családból való iskolába járás feltételeinek
megteremtése az elsõdleges cél, addig középfokon - a magyarországi
településszerkezetbõl adódóan - kb. 80 ezer diák számára a kollégium hosszabb
távon is az egyetlen esélyt jelenti a továbbtanulásra. Ugyanakkor a jól mûködõ
kollégium - falain belül kialakítható demokratikus mikrotársadalom révén - az
ország egészére nézve a demokrácia jelentõs tartaléka, sõt fejlõdésének
motorja lehet.
A kollégiumok kívánatos megújulásának, szakmai fejlõdésének az
önfejlesztõ képesség megteremtésének egyik fontos segítõje, sõt motorja lehet
a pontosan körülhatárolt diákjogokra építkezõ diákönkormányzat. A szakmai
önállóság erõsítése mellett további segítséget az ilyen kollégiumok hatékony
mûködéséhez szükséges feltételek megteremtésében az jelent, ha megfelelõ
gazdasági-pénzügyi jogszabályok hasonló szellemû pontosítása is megtörténik,
valamint sor kerül a szakmai normatívák (mûködési paraméterek) jogszabályi
rögzítésére is.
A kollégiumokra növekvõ szerep vár, ezért mind a szakmai fejlesztésre,
mind az intézményvagyon rendszerbõl való kikerülésének megakadályozására
kiemelt figyelmet kell fordítani. Támogatandó a pedagógus elõírt
végzettségének az ellátandó feladat szerinti differenciálása, a szakma korábbi
javaslatával összhangban, ugyanakkor elkerülhetetlen a jelenlegi - az
érdekeltség hiányát, ellenérdekeltséget mutató fenntartói struktúra
korrekciója.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz:
A "közös cél - különbözõ feladat - szakmai önállóság" mindenképpen
számításba veendõ szakmai indok. Ezen túlmenõen egyetlen program esetében
értelmetlen összehangolásról beszélni.
A 2. §-hoz:
A tanórák (szilencium) és a csoportfoglalkozások számát azért kell
megjeleníteni, mert ezzel válik teljessé a kollégiumi foglalkozások köre, s
ezáltal számíthatóvá az ellátandó órák száma, ebbõl pedig a szükséges
pedagóguslétszám. A gyerekekkel való törõdés a felzárkóztató, tehetséggondozó,
diákköri, stb. foglalkozásokra a napi 2, azaz heti 10 óra a minimális
szükséglet ahhoz, hogy a kollégium az "otthon" ezen keresztül az esélyközelítõ
szerepét képes legyen betölteni.
A 3. §-hoz:
A lakhatási feltételeket máris igen sokféleképpen értelmezik a
fenntartók. A szakmai normatívákat tartalmazó - sok más szempontból is
elengedhetetlenül szükséges - jogszabálynak erre is ki kell térnie. Aligha
vitatható, hogy a kollégiumban pedagógus jelenléte folyamatosan szükséges.
A 4. §-hoz:
A Kollégiumi Szövetség vezetõinek 1995. májusi bizottsági
meghallgatásakor az Oktatási Bizottság figyelemre méltónak találta
elképzelésüket. A speciális feladat elláthatósága, a funkció megõrzése,
fejlesztése és kibõvítése, valamint az intézményvagyon racionális
felhasználása érdekében a kollégiumok esetében is indokolt az országos
közalapítvány létrehozása.
Az 5. §-hoz:
Szükséges, hogy a már meglévõ feltételek addig se romolhassanak, azaz
visszafejlesztés ne következhessen be arra való hivatkozással, hogy a
követelmények még nem érvényesek.
A 6. §-hoz:
Egyre több helyen megjelent a több kollégiumból, mint
intézményegységekbõl, tagintézményekbõl álló kollégiumi forma, így ezek
esetében is indokolt az igazgatóhelyettesi státusz biztosítása. A nem önálló
kollégiumoknál - a munkaidõ objektív korlátai miatt - megoldhatatlan az a
követelmény, hogy az intézmény fõ mûködési idejében vezetõ tartózkodjon az
intézményben.
Budapest, 1996. november 29.
Csépe Béla
KDNP
Törvényjavaslat kezdeményezése
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
Mellékelten - a Házszabály 85. § (2) bekezdése / 87. § (2) bekezdése
alapján - benyújtom a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat társadalmi-gazdasági és szakmai körülményeit bemutató
indokolását mellékelten csatolom.
Budapest, 1996. november 29.
Csépe Béla
KDNP