ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Képviselõi önálló indítvány!
Országgyûlési határozati javaslat
a magyar agrár-exporttámogatás rendezésének elõsegítésére hivatott eseti
bizottság felállításáról
1. Az Országgyûlés a Házszabály 34. §- (1) bekezdése alapján eseti
bizottságot hoz létre a GATT-tal (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi
Egyezmény ) 1992-ben kötött megállapodásának a magyar agrárágazatra
vonatkozó hibás adatai okainak feltárására, illetõleg a megállapodás
hibás részeinek orvoslását elõsegítõ javaslat kimunkálására.
2. A bizottság elnevezése: Az 1992. évi GATT-megállapodás hibáinak
orvoslását elõsegítõ bizottság.
3. A bizottság megbízatás kiterjed az 1. pontban említett, az akkori
kormány által aláírt megállapodás elõkészítésének és megkötésének
minden, a feladattal összefüggõ kérdés tisztázására (iratbekérés,
meghallgatás, nemzetközi szervezet megkeresése stb.) és a tényállás
meghatározására. A bizottság feladatának teljesítésérõl jelentést és
országgyûlési határozati javaslatot terjeszt az Országgyûlés elé.
4. A bizottság 11 fõbõl áll, a következõk szerint:
MSZP 4 fõ FIDESZ-MPP 1 fõ
SZDSZ 2 fõ MDF 1 fõ
FKGP 1 fõ MDNP 1 fõ
KDNP 1 fõ
5. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a
Házszabály 35. § (2) bekezdése alkalmazásával a Házbizottság tesz
indítványt az Országgyûlésnek.
6. A bizottság mûködésének rendjét maga állapítja meg. Feladatának
teljesítéséhez szakértõk közremûködését veheti igénybe. A bizottság
mûködésének költségét az Országgyûlés saját költségvetésébõl
biztosítja.
7. A bizottság megbízatása feladatának teljesítéséig tart.
INDOKLÁS
A Magyar Köztársaság 1992-ben mûködött kormánya a GATT-tal (jogutódja:
WTO Világkereskedelmi Szervezet) kötött megállapodásban a magyar
agrárágazat exporttámogatására vonatkozóan hibás adatokat rögzített.
740 termék helyett mindössze 16-ot nevez meg, s annak mértékét is
jócskán alulbecsülte: a valóságos 58 milliárd helyett csupán 22,3
milliárd forintban jelölte meg azt. Az akkori kormánynak e "tévedése"
a magyar nemzetgazdaságra általában hátrányos, s ezen belül a
mezõgazdaságra katasztrofális következményekkel jár. Az egyezmény
értelmében ugyanis hat év alatt, 1998-ig 36%-kal kell csökkenteni az
agrárágazat exporttámogatásának mértékét, és ezt a 22,3 milliárd
forinthoz viszonyítva kell teljesíteni a valóságos 58 milliárd helyett.
Az említett nemzetközi szervezet egyelõre csupán arra mutat készséget,
hogy haladékot adjon az egyezmény teljesítésére. 2000-tõl azonban
ragaszkodik annak betartásához. Az egyezmény teljesítése - haladékkal
is - lehetetlen helyzetbe hozná a magyar agrárgazdaságot. Ugyanakkor a
helyzetképhez tartozik , hogy több ország erélyesen tiltakozik a magyar
exporttámogatások nagysága miatt.
A jelenlegi Kormánynak két lehetõsége van ebben az ügyben. Az egyik:
jogorvoslatot kér, s vállalja a hosszú ideig tartó bizonytalan
kimenetelû jogi procedúrát. A másik: 2000-ig megpróbál alkalmazkodni
az egyezmény követelte feltételekhez. A Kormány a tárgyalásos rendezés
híve, s mindent elkövet annak érdekében, hogy Magyarország számára
elfogadható eredménnyel záruljon ez a nemzetközi ügy. A felállításra
javasolt eseti bizottság rendeltetése az, hogy az Országgyûlés szintjén
hozzájáruljon az 1992. évi GATT- megállapodás hibás részeinek
orvoslásához.
Budapest, 1997. február 19.
Dr. Szekeres Imre
MSZP