ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Interpelláció!
Az interpelláció tárgya: Miért nem veszi komolyan a Belügyminisztérium az
önkormányzatok gazdasági problémáit ?
Az interpelláció címzettje: Kuncze Gábor belügyminiszter a 147/1994. (XI.17.)
Korm.rendeletés a 46/1994. (IX.30.) OGY határozat 115. §.
(4) bekezdése alapján.
Tisztelt Miniszter Úr !
Egy rövid idõre Ön is megtisztelte jelenlétével a Megyei Jogú Városok
Szövetségének február végi közgyûlését, így megismerkedhetett azokkal a
problémákkal, amelyek valamennyi megyei jogú városnak, de nyugodtan
mondhatom, hogy rajtuk kívül valamennyi településnek szembe kellett nézniük az
elmúlt években, s szembe kell nézniük a mai idõkben is.
Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy Tisztelt Belügyminiszter Úr
kiemelkedõen széles látókörének köszönhetõen eddig is ismerte az önkormányzati
gazdálkodási problémákat, csak éppen állandó túlterheltsége miatt nem tudott
foglalkozni azokkal.
Ha mégsem így lenne, akkor szeretném felhívni a figyelmét arra a folyamatra,
amelyben az önkormányzatok egyre inkább elveszítik gazdálkodási mozgásterüket,
s egyre inkább kénytelenek vagyonuk felélésével válaszolni a központi
kormányzat által "átpasszolt" feladatok ellátása érdekében. Mérföldes lépést
jelentett az önkormányzati gazdálkodás megcsonkításának fejlõdésében az Ön
neve által fémjelzett ún. "önkormányzati csõdtörvény" is, melyre minden
bizonnyal megelégedéssel tekintene a világ valamennyi eddigi és jelenleg
"bársonyszékkel bíró" belügyminisztere egyaránt.
Furcsa módon Ön, akinek felelõsséggel kellene viseltetnie az önkormányzati
problémák iránt, lelkesen asszisztál azokhoz az "önkormányzatbarát"
intézkedésekhez, amelyekkel lehetetlenné teszik az önkormányzatok megfelelõ
mûködését.
Ezt támasztják alá azon kijelentései, amelyekkel azt igyekszik bizonyítani,
hogy az önkormányzatoknak még számtalan lehetõségük van bevételeik növelésére,
még bírják a megszorításokat, az elvonásokat, csak éppen arra nem ad sohasem
konkrét választ, megoldási alternatívát, melyek ismeretében az önkormányzatok
valóban képesek lennének feladataikat nem jobban (!), hanem csak alapvetõ
szinten ellátni.
Alapvetõ szinten itt azt értem, hogy a települési polgárok megelégedésére
mûködhetnének, s nem állandó jelleggel megszorításokat kellene alkalmazniuk
további fennmaradásuk érdekében.
A Belügyminisztériumnak és személy szerint Önnek elõ kellene segítenie az
önkormányzati rendszernek, mint a jogállamiság szerves részének a
fennmaradását, s lehetõség szerinti fejlõdését. Ezzel szemben
belügyminisztersége alatt mást sem tapasztalhattunk, mint az állami normatívák
reálértékû csökkenését, az SZJA-elvonás növekedését, az anyagi és szakmai
segítségnyújtás elmaradását, a közalkalmazottak és köztisztviselõk
szembeállítását az önkormányzatokkal, stb.
Mindez nem kérdõjelezi meg természetesen, hogy országunkban Ön a
legalkalmasabb a belügyminiszteri poszt betöltésére, de azért felmerül a
kérdés: miért nem képviseli Ön legkisebb mértékben sem az önkormányzati
érdekeket kormányzati szinten, s miért igyekszik úgy beállítani az
önkormányzatokat, mintha egyedül lennének felelõsek az intézménybezárásokért,
a közalkalmazotti és köztisztviselõi elbocsátásokért, a közalkalmazotti
bérfejlesztések elmaradásáért ?
A fentiekben vázolt problémák alapján az alábbi kérdésekre várom válaszát:
a.) Miért nem képviseli Belügyminiszter Úr az önkormányzati érdekeket a
legkisebb mértékben sem ?
b.) Mit tett Ön belügyminiszterségének idõszaka alatt annak érdekében, hogy az
önkormányzatok gazdaságilag erõsödjenek, s ne kelljen folyton
csõdhelyzettel szembenézniük ?
c.) Tervez-e Belügyminiszter Úr valamely kedvezõ irányú stílusváltást, s
várható-e, hogy -szemben eddigi magatartásával- igyekszik elõsegíteni az
önkormányzati problémák megoldását?
B u d a p e s t, 1997. március 06.
Dr. Rapcsák András
országgyûlési képviselõ
KDNP