MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/4018.. számú

t ö r v é n y j a v a s l a t

a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásával

összefüggõ egyes törvények módosításáról

Elõadó:

Dr. Kökény Mihály

népjóléti miniszter

Budapest, 1997. március

1997. évi ... törvény

a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásával összefüggõ egyes törvények

módosításáról

Az Országgyûlés a társadalombiztosítás önkormányzati típusú igazgatásának

megújítása érdekében - az önkormányzati igazgatás tapasztalatait is

figyelembe véve - az alábbi törvényt alkotja:

1. §

A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi

LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Öit.) 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"4. § A biztosítási önkormányzat jogi személy. Az önkormányzat feladat-

és hatásköre a közgyûlést illeti meg. A biztosítási önkormányzatot az elnök,

akadályoztatása esetén az alelnök képviseli. Az elnök gondoskodik a testületi

határozatok megvalósításáról."

2. §

Az Öit. 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"5. § A biztosítási önkormányzat igazgatási feladatait és a biztosítási

ágba tartozó, jogszabályban meghatározott hatósági ügyintézést a közgyûlés

irányítása alatt álló hivatali szervezet végzi. Az igazgatási szervezet

számára kormányrendelet is megállapíthat igazgatási feladatokat."

3. §

Az Öit. 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"6. § A biztosítási önkormányzat állami törvényességi felügyeletét az

Országgyûlés, az Állami Számvevõszék és a Kormány látja el."

4. §

Az Öit. 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"7. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyûlése 36 biztosítási

képviselõbõl áll. A biztosítási ellátásra jogosultakat 20 biztosítási

képviselõ képviseli azzal, hogy ebbõl a nyugdíjasok képviseletét közvetlenül 4

fõ látja el. A munkáltatók biztosítási képviselõinek száma 16 fõ.

(2) Az Egészségbiztosítási Önkormányzat közgyûlése 36 biztosítási

képviselõbõl áll, közülük 18 fõ a biztosítási ellátásra jogosultak, 18 fõ a

munkáltatók biztosítási képviselõje."

(3) A biztosítási önkormányzat közgyûlésének megbízatása az alakuló

üléstõl számított négy évig tart. A közgyûlés alakuló ülését az Érdekegyeztetõ

Tanács (a továbbiakban: ÉT) munkaadói és munkavállalói oldalának soros elnöke

együttesen hívja össze és nyitja meg."

5. §

Az Öit. a 8. §-át megelõzõen a következõ alcímmel egészül ki és a 8. §

helyébe a következõ rendelkezés lép:

"A biztosítási képviselõ

8. § (1) A biztosítási képviselõket a biztosítási ellátásra jogosultak

képviselõi tekintetében az ÉT-ben képviselettel rendelkezõ országos

munkavállalói szövetségek, a munkáltatók képviselõi tekintetében az ÉT-ben

képviselettel rendelkezõ országos munkaadói szövetségek delegálják. A

nyugdíjasok képviselõi közül 2 fõt a Magyar Nyugdíjas Egyesületek Országos

Szövetsége, 2 fõt pedig a Nyugdíjasok Országos Képviselete delegál.

(2) Biztosítási képviselõ választójoggal rendelkezõ magyar állampolgár

lehet. A biztosítási képviselõ nem lehet országgyûlési képviselõ; köztársasági

elnök; az Alkotmánybíróság tagja; az állampolgári jogok országgyûlési biztosa;

az Állami Számvevõszék elnöke, elnökhelyettese és számvevõje; a Kormány tagja,

államtitkár, minisztérium vezetõ megbízatású köztisztviselõje; a Közbeszerzési

Tanács tagja; pénzintézet, biztosítóintézet, azonos biztosítási ágban mûködõ

nyugdíjbiztosító pénztár vagy önkéntes kölcsönös biztosító pénztár vezetõ

tisztségviselõje, igazgatótanácsának vagy vezetõ testületének, felügyelõ

bizottságának tagja; biztosítási önkormányzat igazgatási szervének dolgozója.

A biztosítási képviselõ nem létesíthet munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszonyt a biztosítási önkormányzat igazgatási szervével, nem lehet tagja a

biztosítási alap vagyonába tartozó gazdasági társaság igazgatóságának, illetve

felügyelõ bizottságának.

(3) A biztosítási képviselõk megbízólevelét a delegáló szervezet - az

alapszabályában meghatározott hatásköri és eljárási szabályok szerint -

állítja ki.

(4) A mandátumok vizsgálatára az ÉT 6 tagú eseti mandátumvizsgáló

bizottságot hoz létre, melyben az ÉT tárgyalócsoportjait két-két fõ képviseli.

A mandátumvizsgáló bizottság megállapítja a biztosítási képviselõ mandátumának

érvényességét, ha a biztosítási képviselõ megbízása a delegáló szervezet

alapszabályának (belsõ szabályzatának) megfelelõ módon történt, továbbá a

biztosítási képviselõt illetõen nem áll fenn a (2) bekezdésben meghatározott

összeférhetetlenségi ok.

(5) A delegáló szerv alapszabályával (belsõ szabályzatával) ellentétes

megbízás vagy összeférhetetlenség esetén a mandátumvizsgáló bizottság -

határidõ tûzésével - a megbízás szabályos lefolytatására, az

összeférhetetlenség megszüntetésére vagy másik biztosítási képviselõ

megbízására hívja fel a delegáló szervezetet.

(6) A mandátumvizsgáló bizottság megbízatása a biztosítási önkormányzatok

közgyûléseinek alakuló üléséig tart. A mandátumvizsgáló bizottság mûködésére

egyebekben az ÉT alapszabályának az eseti bizottságokra vonatkozó

rendelkezései az irányadók.

(7) A biztosítási képviselõ megbízatását személyesen teljesíti. A

biztosítási képviselõt a testületi üléseken való részvételhez szükséges

idõtartamra munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett

jövedelmét a biztosítási önkormányzat megtéríti. A közgyûlés a

költségtérítésre átalányt is megállapíthat.

(8) A közgyûlés az elnöknek, az alelnöknek, a tagozatok, a bizottságok

elnökeinek és tagjainak - szabályzatban, az önkormányzat mûködési

költségvetése terhére - tiszteletdíjat is megállapíthat.

(9) A biztosítási képviselõ megbízatása megszûnik:

a) a közgyûlés megbízatása lejártával,

b) a biztosítási képviselõ halálával,

c) lemondással,

d) visszahívással,

e) összeférhetetlenség megállapításával,

f) a közgyûlés feloszlatásával.

(10) A biztosítási képviselõ köteles haladéktalanul bejelenteni a

közgyûlés elnökének, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel. Az

összeférhetetlenség megállapítását kezdeményezheti a felügyelõ bizottság is.

Az összeférhetetlenség megállapításáról a közgyûlés dönt.

(11) Ha a biztosítási képviselõ megbízatása az (9) bekezdés b)-e)

pontjában foglalt okból szûnik meg, a biztosítási képviselõt delegáló

szervezet jogosult - a megbízatás megszûnését követõ 30 napon belül - új

biztosítási képviselõt kijelölni. Az új biztosítási képviselõ mandátumának

érvényességét a közgyûlés állapítja meg.

(12) A közgyûlés megbízatásának lejártától vagy a közgyûlés

feloszlatásától számított 30 napon belül az (1) bekezdés szerint delegálásra

jogosult szervezetek - a (3)-(4) bekezdésben foglaltak alkalmazásával - új

biztosítási képviselõket delegálnak.

(13) A biztosítási képviselõ - ide értve az 1993-ban megválasztott

biztosítási képviselõket is - a közgyûlésbe, valamint a felügyelõ bizottságba

két egymást követõ alkalommal delegálható.

(14) A közgyûlés megbízatásának lejártától az új közgyûlés alakuló

üléséig terjedõ idõtartamra a mûködõ biztosítási önkormányzatok választott

szervei folytatják mûködésüket.

(15) Ha az új biztosítási önkormányzatok közgyûléseinek alakuló ülésére a

(12) bekezdésben meghatározott határidõig nem kerül sor, ezt követõen az

alakuló ülések megtartásáig a biztosítási alapok kezelését, az Országos

Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és

igazgatási szerveik irányítását a Kormány látja el."

6. §

(1) Az Öit. 9. §-a (1) bekezdésének a)-c), e), j), és p)-s) pontjai

helyébe a következõ rendelkezés lép:

[A közgyûlés]

"a) megalkotja alapszabályát, illetõleg egyéb szabályzatait;

b) a biztosítási képviselõk közül megválasztja az önkormányzat eln

ökét és alelnökét;

c) dönt a 8. § (7)-(8) bekezdésében meghatározott költségtérítésrõl,

valamint tiszteletdíjakról;"

"e) kialakíthatja a biztosítási ágba tartozó helyi-területi

testületeket;"

"j) külön törvényben meghatározottak szerint rendelkezik a biztosítási

alapba tartozó vagyon felett;"

"p) központi hivatali szerve vezetõje útján irányítja hivatali

szervezetét, az igazgatási feladatok ellátásáról az alapszabályban

meghatározott módon beszámoltatja a fõigazgatót, de az igazgatási szerv

jogszabályban meghatározott hatáskörében egyedi utasítást nem adhat;

r) jóváhagyja központi hivatali szerve szervezeti és mûködési

szabályzatát;

s) gyakorolja hivatali szervezete vezetõje és annak helyettesei (a

továbbiakban: fõigazgató, fõigazgató-helyettes) felett a munkáltatói jogokat;

a Kormány egyetértésével - határozatlan idõre - kinevezi és felmenti a

fõigazgatót és annak helyetteseit;"

(2) Az Öit. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A törvényjavaslat elõterjesztõje a biztosítási önkormányzatnak a

törvénytervezetre adott véleményét ismerteti az Országgyûlés elõtt. Ha a

Kormány a biztosítási önkormányzatnak kormányrendelet megalkotására vonatkozó

javaslatával vagy kormányrendelet tervezetére adott véleményével nem ért

egyet, a véleményeltérésrõl és annak indokairól írásban tájékoztatja a

biztosítási önkormányzatot."

7. §

(1) Az Öit. 10. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(1) A közgyûlés legalább kéthavonta ülésezik. A közgyûlést össze kell

hívni akkor is, ha ezt a biztosítási képviselõk egyharmada, az elnök, a

felügyelõ bizottság vagy a fõigazgató írásban indítványozza. Törvényességi

felügyeleti jogkörében a Kormány is elrendelheti a közgyûlés összehívását. A

közgyûlés ülését az elnök hívja össze.

(2) A közgyûlésen tanácskozási joggal részt vesznek a Kormány és az

Országgyûlés illetékes állandó bizottsága(i)nak képviselõi, a felügyelõ

bizottság elnöke és tagjai, továbbá a fõigazgató. A közgyûlésen tanácskozási

joggal részt vevõk körét egyebekben az alapszabály állapítja meg."

(2) Az Öit. 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A jelenlevõ biztosítási képviselõk kétharmadának egyetértõ szavazata

szükséges az alapszabály és egyéb szabályzatok elfogadásához, módosításához, a

társadalombiztosítás vagy a biztosítási ág átfogó fejlesztésére,

törvényalkotásra, a költségvetési irányelvek, a költségvetés, zárszámadás,

pótköltségvetés elfogadására vonatkozó javaslathoz, továbbá az önkormányzat

elnöke, alelnöke megválasztásához, visszahívásához, valamint a fõigazgató és

helyettese kinevezéséhez, felmentéséhez. Az alapszabály egyéb kérdésekben is a

jelenlévõ biztosítási képviselõk kétharmadának egyetértõ szavazatához kötheti

a döntést."

(3) Az Öit. 10. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A döntéshozatalban nem vehet részt az a biztosítási képviselõ,

akinek saját ügyét, saját vagy közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b/ pont)

tulajdoni, illetve vagyoni érdekeltségét a döntés érinti. A közgyûlés

ügyrendje egyéb kizárási okokat is megállapíthat."

8. §

Az Öit. 11.§-át megelõzõ alcím és a 11-12. § helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"A felügyelõ bizottság

11. § (1) A felügyelõ bizottság 9 fõbõl áll, melynek 3 tagját az ÉT

munkavállalói oldala, 3 tagját az ÉT munkaadói oldala, további 3 tagját az ÉT

kormányzati oldala jelöli ki.

(2) Az ÉT oldalai az ÉT alapszabályában, illetõleg az oldalak ügyrendjére

vonatkozó szabályok szerint döntenek az általuk jelölendõ tagokról. A

felügyelõ biztottság tagjaira a 8.§ (2) bekezdésében meghatározott

összeférhetetlenségi szabályok irányadók azzal, hogy a felügyelõ bizottságba

nem delegálható, akit a közgyûlésbe biztosítási képviselõként delegáltak. A

felügyelõ bizottság tagjai mandátumának vizsgálatára, a delegálás határidejére

egyebekben a biztosítási képviselõk delegálására vonatkozó szabályok

irányadók.

(3) A felügyelõ bizottság megbízatása a közgyûlés megbízatásáig tart. A

felügyelõ bizottság alakuló ülését a közgyûlés alakuló ülésével egyidõben kell

összehívni. Az alakuló ülés összehívására és megnyitására egyebekben az

alakuló közgyûlés összehívására és megnyitására vonatkozó szabályokat kell

alkalmazni. A felügyelõ bizottság alakuló ülésén meg kell választani a 12. §

(1) bekezdésben foglaltak szerint a felügyelõ bizottság soros elnökét.

(4) A felügyelõ bizottság tagjának megbízatása megszûnik:

a) a felügyelõ bizottság megbízatása lejártával,

b) a tag halálával,

c) lemondással,

d) visszahívással,

e) összeférhetetlenség megállapításával,

f) a felügyelõ bizottság feloszlatásával.

(5) A felügyelõ bizottság tagját a tagot delegáló oldal hívhatja vissza.

A tag visszahívását kezdeményezheti a közgyûlés - kétharmados szótöbbséggel -,

továbbá az ÉT bármelyik oldala.

(6) A felügyelõ bizottság tagja köteles haladéktalanul bejelenteni a

felügyelõ bizottság elnökének, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül

fel. Az összeférhetetlenség megállapítását kezdeményezheti a felügyelõ

bizottság bármely tagja is. Az összeférhetetlenség megállapításáról a

felügyelõ bizottság dönt.

(7) Ha a felügyelõ bizottság tagjának megbízatása a (4) bekezdés b)-e)

pontjában foglalt okból szûnik meg, a tagot delegáló ÉT oldal jogosult - a

megbízatás megszûnését követõ 30 napon belül - új tagot kijelölni. Az új tag

mandátumának érvényességét a felügyelõ bizottság állapítja meg.

(8) A felügyelõ bizottság megbízatásának lejártától vagy a felügyelõ

bizottság feloszlatásától számított 30 napon belül az (1) bekezdés szerint

delegálásra jogosult oldalak - a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásával - új

felügyelõ bizottsági tagokat delegálnak.

(9) A felügyelõ bizottság tagja a közgyûlésbe, valamint a felügyelõ

bizottságba legfeljebb két egymást követõ alkalommal delegálható.

(10) A felügyelõ bizottság tagjai havonta a köztiszviselõi illetményalap

háromszorosának megfelelõ tiszteletdíjban részesülnek. A tiszteletdíjakat és a

felügyelõ bizottság mûködésének egyéb költségeit a biztosítási önkormányzat

mûködési költségvetésébõl kell fedezni.

12. § (1) A felügyelõ bizottság tagjai sorából költségvetési évenként

soros elnököt választ olymódon, hogy a soros elnök felváltva a munkavállalói,

a munkáltatói, illetõleg a kormányzati oldal által delegált képviselõkbõl

kerüljön ki.

(2) A felügyelõ bizottság feladata a biztosítási önkormányzat és szervei

gazdálkodásának, illetõleg pénzügyi tevékenységének folyamatos ellenõrzése.

(3) A gazdálkodási, illetõleg a pénzügyi rendre vonatkozó jogszabályok,

valamint az alapszabály, egyéb szabályzatok és a közgyûlési határozatok

megsértése (a továbbiakban együtt: jogsértés) esetén a felügyelõ bizottság

felszólítja a jogellenesen mûködõ szervet a jogszerû mûködés helyreállítására,

illetõleg a jogsértõ döntés visszavonására.

(4) Ha a jogsértést nem a közgyûlés követte el és a felszólított szerv a

jogszerû mûködést nem állítja helyre, a felügyelõ bizottság kezdeményezi a

közgyûlés összehívását.

(5) A közgyûlés jogsértõ döntése vagy mûködése esetén, - ha a közgyûlés a

felügyelõ bizottság jelzése ellenére a jogsértést nem szünteti meg - a

felügyelõ bizottság köteles jelezni a jogsértést a 23.§-ban meghatározott,

törvényességi ellenõrzést gyakorló szervnél.

(6) A felügyelõ bizottság mûködését részletesen a felügyelõ bizottság

által elfogadott ügyrend szabályozza. A felügyelõ bizottság ügyrendjét - a

biztosítási önkormányzat alapszabályával együtt - az Országgyûlés hagyja

jóvá."

9. §

Az Öit. 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"13. § (1) A közgyûlés a biztosítási képviselõkbõl biztosítási alágazatok

vagy szakmai képviseletek szerint tagozatokat alakíthat.

(2) A közgyûlés tagjaiból állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat

létre. A bizottságok részt vesznek a közgyûlés döntéseinek elõkészítésében, a

jogszabály-tervezeteknek a biztosítási önkormányzat hatáskörébe tartozó

véleményezésében, illetõleg a jogalkotásra vonatkozó javaslatok

kialakításában.

(3) A tagozatokról és az állandó bizottságokról az alapszabály

rendelkezik."

10. §

Az Öit. 14. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"14. § A biztosítási önkormányzat kialakíthatja a biztosítási ág helyi-

területi testületeit. A helyi-területi testületek összetételét, létrehozásuk

módját, feladataikat, mûködésük rendjét az alapszabály határozza meg."

11. §

Az Öit. 15. §-a (4) bekezdésének a-c) pontjai helyébe a következõ

rendelkezés lép, egyidejûleg az alábbi d) ponttal egészül ki:

[A központi hivatali szerv]

"a) a közgyûlés munkaterve és határozatai szerint elõkészíti a

biztosítási önkormányzat központi választott szerveinek döntéseit, ellátja a

testületi ülések elõkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos szervezési

feladatokat; e feladatkörében a közgyûlés határozatai alapján az önkormányzat

elnöke utasítást adhat a fõigazgatónak;

b) irányítja a biztosítási ág jogszabályban meghatározott igazgatási

(ügyviteli) és hatósági feladatainak ellátását, intézi a hatáskörébe tartozó

hatósági ügyeket, közvetlenül irányítja a területi és egyéb igazgatási

szerveket, ellenõrzi a biztosítási önkormányzat szervezetén kívüli - más

szervek által végzett - ellátást megállapító és folyósító tevékenységet;

c) végzi a biztosítási alaphoz tartozó vagyonnal kapcsolatos

nyilvántartási feladatokat, illetõleg jogszabályban és a biztosítási

önkormányzat alapszabályában, egyéb szabályzatában meghatározott

vagyonkezelési, pénzügyi feladatokat;"

"d) irányítja a külön jogszabály alapján végzett, nem a biztosítási

alapokból finanszírozott ellátásokkal kapcsolatos igazgatási feladatokat."

12. §

Az Öit. 18. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"18. § (1) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság és az Országos

Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szervei - a kirendeltségeket és az

Újságírói Tagozatot kivéve - jogi személyek. A biztosítási önkormányzat

alapszabálya más igazgatási szervek létesítését is elrendelheti.

(2) A biztosítási önkormányzat igazgatási szerveinek alkalmazottai

közszolgálati jogviszonyban állnak.

(3) A fõigazgató és a fõigazgató-helyettesek illetményére és egyéb

juttatásaira az államtitkárra, illetve a helyettes államtitkárra vonatkozó

rendelkezéseket kell alkalmazni."

13. §

Az Öit. 21. §-a (2) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

[Az Országgyûlés felügyeleti jogkörében]

"a) jóváhagyja a biztosítási önkormányzat alapszabályát és a felügyelõ

bizottság ügyrendjét;"

"d) súlyosan törvénysértõ mûködés esetén az Állami Számvevõszék vagy a

Kormány javaslatára, vagy saját hatáskörében az Állami Számvevõszék és a

Kormány véleményének meghallgatása után feloszlathatja a biztosítási

önkormányzat közgyûlését, illetõleg a felügyelõ bizottságot."

14. §

Az Öit. 22. §-ának b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[Az Állami Számvevõszék]

"b) súlyosan törvénysértõ gazdálkodás esetén indítványozhatja az

Országgyûlésnek a biztosítási önkormányzat gazdálkodási jogosítványainak

felfüggesztését vagy az önkormányzat közgyûlésének, illetõleg a felügyelõ

bizottságnak a feloszlatását. "

15. §

(1) Az Öit. 23. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(1) A Kormány - törvényben meghatározott esetben - jóváhagyja a

biztosítási önkormányzat szabályzatait.

(2) A Kormány kijelölt tagja útján - a pénzügyminiszter közremûködésével

- ellenõrzi, hogy a biztosítási önkormányzatok és szerveik mûködése és

döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak és az alapszabálynak, egyéb

szabályzatoknak, továbbá ellenõrzi a 15. § (4) bekezdés d) pontjában

meghatározott igazgatási feladatok ellátását.

(3) A Kormány a feltárt hiányosságok megszüntetésére és az általa

javasolt intézkedések megtételére felhívja a biztosítási önkormányzatokat. A

biztosítási önkormányzatok véleményükrõl és a megtett intézkedésekrõl a

felhívástól számított 30 napon belül tájékoztatják a Kormányt.

(4) Jogszabályba ütközõ vagy alapszabály- (egyéb szabályzat-) ellenes

mûködés, mulasztás, illetõleg döntés esetén - határidõ tûzésével - a Kormány

felhívja a jogszabályt vagy alapszabályt (egyéb szabályzatot) sértõ szervet a

jogsértés megszüntetésére; súlyosan jogszabálysértõ döntés esetén a döntés

végrehajtását felfüggesztheti."

(2) Az Öit. 23. §-a a következõ (5)-(9) bekezdéssel egészül ki és

egyidejûleg a jelenlegi (5)-(8) bekezdések számozása (10)-(13) bekezdésre

módosul:

"(5) A felhívott szerv köteles megvizsgálni a felhívásban foglaltakat, és

tájékoztatja a Kormány kijelölt tagját a jogsértés megszüntetésérõl vagy egyet

nem értésérõl. Ha a felhívott szerv a megadott határidõn belül nem intézkedik

a jogsértés megszüntetésérõl, a Kormány

a) kezdeményezi a jogszabálysértõ közgyûlési döntés bírósági

felülvizsgálatát vagy a törvénysértõ mulasztás bírósági megállapítását;

b) egyéb szerv jogszabálysértõ vagy alapszabály- (egyéb szabályzat-)

ellenes mûködése (döntése) esetén elrendeli a közgyûlés összehívását.

(6) A közgyûlés tervezett napirendjét, a napirenden szereplõ

elõterjesztéseket a közgyûlés ülését megelõzõen 8 nappal, a közgyûlés ülésérõl

készült jegyzõkönyvet és az elfogadott határozatokat az üléstõl számított 8

napon belül meg kell küldeni a Kormány kijelölt tagjának, valamint az alapok

kezelését és a vagyongazdálkodást érintõ kérdésekben a pénzügyminiszternek is.

(7) A jogszabálysértõ közgyûlési határozat felülvizsgálatára irányuló

pert az (5) bekezdés a) pontja szerint megadott határidõ lejártától számított

30 napon belül lehet megindítani, és a közigazgatási határozatok

felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni. A perre

kizárólag a Fõvárosi Bíróság illetékes.

(8) A Kormány

a) súlyosan törvénysértõ gazdálkodás esetén indítványozhatja az

Országgyûlésnek a biztosítási önkormányzat gazdálkodási jogosítványainak

felfüggesztését;

b) súlyosan törvénysértõ mûködés esetén javaslatot tesz az

Országgyûlésnek a biztosítási önkormányzat közgyûlésének, illetõleg a

felügyelõ bizottságnak a feloszlatására.

(9) A Kormány a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 5. §-

a szerinti helytállási kötelezettségére tekintettel az (1)-(8) bekezdés

szerinti jogkörén túl a biztosítási önkormányzatok gazdálkodásával

kapcsolatban külön törvényben felsorolt ellenõrzési jogosítványokat gyakorol."

16. §

(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi

költségvetésérõl szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: At.) 11. §-

ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az Alapok kezelésével kapcsolatos kérdésekben

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap tekintetében a Nyugdíjbiztosítási

Önkormányzat közgyûlése,

b) az Egészségbiztosítási Alap tekintetében az Egészségbiztosítási

Önkormányzat közgyûlése

- törvényben meghatározott keretek között - dönt. Az Alap kezelõje döntési

hatáskörét - jogszabályban meghatározott eseteket kivéve, a (3) bekezdésben

foglaltakra tekintettel - az Alap kezelését ténylegesen végzõ igazgatási

szervére átruházhatja. A biztosítási önkormányzatok közgyûlésének kizárólagos

hatáskörébe tartoznak a 10. § (7)-(8) bekezdésében szabályozott jogkörök. Az

Egészségbiztosítási Önkormányzat közgyûlése dönt az E. Alap kezelése körében a

természetbeni ellátások éves költségvetési elõirányzatán belüli - külön

törvényben szabályozott - átcsoportosításról."

(2) Az At. 11.§-a kiegészül az alábbi (3) bekezdéssel, egyidejûleg a

jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:

"(3) A biztosítási önkormányzatok közgyûlése az átruházott, illetõleg

egyéb, az Alapokkal való gazdálkodást érintõ, az igazgatási szerv jogkörébe

utalt hatáskörök gyakorlására általános szabályokat állapíthat meg. Így

különösen a biztosítási önkormányzatok közgyûlése határozza meg:

a) a járuléktartozások rendezésére irányuló eljárásokban a

részletfizetés, a fizetési halasztás, a késedelmi pótlék, a járulékbírság, a

mulasztási bírság, az eljárási költség mérséklésének, elengedésének, a

csõdeljárásban a tartozásokról való lemondásnak, illetõleg az engedményezésnek

az elveit;

b) a járuléktartozás fejében az adós által felajánlott vagyon

elfogadásának elveit;

c) a méltányossági jogkörben megállapítható ellátások tekintetében a

méltányosság gyakorlásának elveit;

d) a szakmai-pénzügyi ellenõrzés átfogó szempontjait.

Az a) és b) pontba tartozó kérdésekben a biztosítási önkormányzatok

közgyûlései közös döntést hoznak. Az a)-c) pontokban foglaltakat

nyilvánosságra kell hozni."

Átmeneti rendelkezések

17. §

(1) A törvény kihirdetését követõ 30 napon belül az e törvény 5. §-ával

módosított Öit. 8. § (1) bekezdésében, illetõleg a 8. §-sal megállapított Öit.

11. § (1) bekezdésében meghatározott delegálásra jogosult szervezetek

kiállítják a biztosítási képviselõk és a felügyelõ bizottságok tagjainak

megbízólevelét.

(2) Az új biztosítási önkormányzatok közgyûléseinek, valamint felügyelõ

bizottságainak alakuló ülését a jelenlegi biztosítási képviselõk mandátumának

lejártát követõ 30 napon belüli idõpontra kell összehívni.

(3) Az új közgyûlés alakuló üléséig terjedõ idõtartamra a jelenleg mûködõ

biztosítási önkormányzatok választott szervei tovább folytatják mûködésüket.

(4) Az alakuló közgyûlést a jelenleg hatályos alapszabály megfelelõ

alkalmazásával kell lefolytatni, kivéve az ülés összehívására, megnyitására, a

mandátumok vizsgálatára, az elnökség és a felügyelõ bizottság megválasztására

vonatkozó rendelkezéseket.

(5) Az új biztosítási önkormányzatok a megalakulást követõ 60 napon belül

kötelesek az új alapszabályt, a felügyelõ bizottságok pedig az ügyrendet

elfogadni és azokat az Országgyûlés elé terjeszteni.

(6) Az új biztosítási önkormányzatok megalakulása nem érinti a hivatali

szervek vezetõinek és egyéb közszolgálati jogviszonyban álló alkalmazottainak

jogviszonyát.

(7) Ha a biztosítási önkormányzatok alakuló közgyûlésére a (2)

bekezdésben meghatározott határidõig nem kerül sor, az e törvény 5. §-ával

módosított Öit. 8. § (15) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

18. §

(1) E törvény - az 1., 6-7. és a 13-16. §-ok kivételével - a kihirdetése

napján lép hatályba.

(2) A törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti az Öit. 27.-

33. §-a, továbbá a társadalombiztosítási képviselõk 1993. évi választásáról

szóló 1993. évi XII. törvény és a végrehajtásáról szóló 5/1993. (III.26.) BM,

6/1993. (III.26.) BM rendeletek.

(3) A törvény 1., 6.-7. és a 13.-16. §-ai az Öit. e törvény 5. §-ával

megállapított 8. §-a alapján létrejött biztosítási önkormányzatok

közgyûlésének alakuló ülése napján lépnek hatályba.

(4) A (3) bekezdés szerinti idõpontban az Öit. 21.§ (3) bekezdésének

utolsó mondata, az At. 11. §-ának (7) és (13) bekezdése a hatályát veszti, az

At. 11.§ (12) bekezdésében az "E.Alap" szövegrész helyébe az "E. Alap

kezelõje" szövegrész lép.

ÁLTALANOS INDOKOLAS

A társadalombiztosítási önkormányzatok testületeiben 1997. júniusában

lejár a négy éve megválasztott, illetõleg delegált biztosítási képviselõk

mandátuma. A biztosítási képviselõk 1993. évi választásáról szóló törvény

egyszeri alkalomra vonatkozott, így tehát nem alkalmazható az új képviselõk

megválasztására. Mindez napirendre tûzi a testületek megújításának kérdését.

Ugyanakkor a négy év tapasztalatai is indokolttá teszik a

társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásában egyes kérdések

újragondolását. A társadalombiztosítás két ágában felhalmozódott

finanszírozási problémák, a biztosítási önkormányzatok mûködésében mutatkozó

hiányosságok, a kompetenciák elhatárolásának pontatlanságai és a jogi

szabályozásnak a mûködés során jelentkezõ egyéb hiányai változtatásokat

igényelnek.

A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi

LXXXIV. törvényt (a továbbiakban: Öit.) az Országgyûlés 1991. decemberében

fogadta el. Az Öit. tényleges alkalmazására azonban csak a biztosítási

képviselôk megválasztása után, a biztosítási önkormányzatok megalakulását

követôen, 1993. májusától került sor.

A törvényalkotói szándék szerint a társadalombiztosítás területén olyan

igazgatási rendszert kívántak megteremteni, mely a társadalombiztosítás

ügyeiben teret nyit a járulékfizetõk önkormányzatának, de egyben kifejezi az

állami szerepvállalást a kötelezõ társadalombiztosítás mûködtetésében. Ennek

lettek szervezeti formái a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási ágban

a biztosítási önkormányzatok.

A biztosítási önkormányzatok közjogi jellegû testületi szervek, melyek

választott testületeiben a járulékfizetõk képviselõi kapnak helyet, e

választott szervek irányítják a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás

igazgatási szerveit, de a biztosítási önkormányzatok az Országgyûlés és a

Kormány felügyelete alatt állnak. A kialakított feladat- és hatásköri

szabályozás szerint a társadalombiztosítás területén az alapvetõ döntési

jogkörök, melyek a társadalombiztosításra vonatkozó jogalkotásban jelennek

meg, az állam legfelsõbb szerveit illetik meg, míg a végrehajtásért, az

igazgatás megszervezéséért a biztosítási önkormányzatok felelõsek.

A társadalombiztosítási önkormányzatok a munkavállalói testületi tagok

1993. évi megválasztása után nagy társadalmi támogatottsággal és bizalommal

kezdték meg mûködésüket.

Tevékenységük pozitív oldalának tekinthetõ, hogy irányításuk alatt fejezõdött

be - lényegében zökkenõmentesen - az igazgatási apparátus és az alapok

szétválasztásának folyamata.

Az egészségbiztosítás területén kialakultak az egészségbiztosító és a

szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmények új típusú finanszírozási

kapcsolatai, az ehhez tartozó szerzõdéskötési, elszámolási, adatszolgáltatási

rendszerek legfontosabb elemeivel.

Az utóbbi években azonban mind az ellátórendszerben, mind az alapok

pénzügyi egyensúlyában súlyos problémák jelentkeztek, melyek legérzékelhetõbb

jele az alapok évrõl-évre halmozódó hiánya volt.

A problémák okai részben makrogazdasági folyamatokban, részben a jogi

szabályozás elégtelenségében, illetõleg hiányaiban, részben a biztosítási

önkormányzatok és szerveik mûködésének belsõ ellentmondásaiban - ez különösen

az egészségbiztosítási önkormányzatra érvényes - keresendõk.

A problémák felhalmozódását elõsegítette az is, hogy nem mûködött

megfelelõen és hatékonyan a társadalombiztosítási önkormányzatok és szerveik

feletti kormányzati ellenõrzés sem.

Mindezekbõl kiindulva a Javaslat részben a biztosítási önkormányzatok

testületi szerveinek megújítására tartalmaz új szabályokat, részben a

testületi szervek szerepének növelése érdekében egyszerûbb, de a demokratikus

belsõ mûködést elõsegítõ önkormányzati szervezetet szabályoz. A Javaslat

további célja az, hogy a felügyelõ bizottság átalakításával, valamint a

biztosítási önkormányzatok kormányzati ellenõrzésének eljárási szabályaival

növelje a belsõ és külsõ ellenõrzés hatékonyságát.

RESZLETES INDOKOLAS

Az 1. §-hoz

Az Öit. az általános rendelkezések között összefoglalóan szól a

biztosítási önkormányzatok feladat- és hatáskörérõl, belsõ szervezetük

alapvonásairól, valamint jogállásuk meghatározó elemeirõl. Ezen alapvetõ

szabályok közé tartozik az is, hogy az önkormányzat feladat- és hatásköre a

közgyûlést illeti meg. A belsõ szervezet változásával - azaz a Javaslat

szerint a kisebb létszámú közgyûlés gyakoribb üléseivel és ezzel is

összefüggésben az elnökség megszüntetésével - nincs szükség a feladat- és

hatáskörök átruházására utaló általános felhatalmazás kimondására. A Javaslat

ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a testületi döntések érvényesítése a biztosítási

önkormányzat elnökének feladata.

A 2. §-hoz

A biztosítási önkormányzatok hivatali szervei a biztosítási ágba tartozó

ellátások megállapításával, folyósításával, valamint a járulékok beszedésével,

behajtásával, a járulékfizetés ellenõrzésével államigazgatási hatósági

feladatokat látnak el, melyben a Kormány szabályozási jogát erõsíteni

szükséges. Hasonlóképpen fontos a Kormány szabályozási joga azokban az

ügyfajtákban, ahol a hivatali szervek nem a biztosítási alapokból fedezett

szociális ellátásokkal összefüggõ igazgatási feladatokat végeznek.

A 3. §-hoz

A Javaslat e §-a pótolja az Öit. eredeti szövegének hiányosságait: már az

elvi jellegû rendelkezések között utal a biztosítási önkormányzatok feletti

állami felügyelet törvényességi jellegére, továbbá a felügyeletet gyakorló

szervek között feltünteti az Állami Számvevõszéket is.

A 4. §-hoz

A Javaslat a biztosítási önkormányzatok testületi mûködésének elõsegítése

érdekében a biztosítási önkormányzatok közgyûléseinek létszámát a jelenlegi 60

fõrõl 36-36 fõre csökkenti. A létszámcsökkentés azonban nem érinti a

biztosítottak, illetõleg a munkáltatók képviselõinek korábban kialakult

arányait.

A Javaslat a jelenlegi helyzethez képest pontosan meghatározza a

biztosítási önkormányzatok megbízatásának idõtartamát és az alakuló közgyûlés

összehívásának módját.

Az 5. §-hoz

A Javaslat új alcím alatt a jelenlegihez képest részletesebben

rendelkezik a biztosítási képviselõkrõl.

A Javaslat a biztosítási képviselõk kiválasztására a jövõben egységesen,

mind a biztosítottak, mind a járulékfizetõ munkáltatók körében a delegálást

vezeti be. A társadalombiztosítás önkormányzati vezetéssel mûködõ

szervezeteiben nemzetközileg általánosan elfogadott megoldás a testületi tagok

delegálása. A biztosítási önkormányzatban képviselettel rendelkezõ

munkavállalói és munkaadói szervezetek egyöntetû állásfoglalása volt, hogy a

biztosítási képviselõk mindkét érdekkörben azonos módon nyerjék el

megbízatásukat, és e szervezetek többsége egyetértett a delegálás módszerével.

A Javaslat a közgyûlés összetételében fenntartja a korábban kialakult elvet,

mely szerint a testületekben a járulékfizetõ munkavállalók és a munkaadók

érdekeit kifejezõ biztosítási képviselõknek kell helyet kapni. Ezen elvhez

rendezi hozzá a delegálás szabályait, figyelembe véve a társadalmi

érdekegyeztetésben az elmúlt négy évben megszilárdult szervezeti kereteket.

Ennek alapján rendelkezik úgy, hogy a biztosítási képviselõket az

Érdekegyeztetõ Tanácsban képviselettel rendelkezõ országos munkavállalói és

munkaadói szövetségek delegálják. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatban

továbbra is helyet kapnak a nyugdíjasok képviselõi is. A delegálási jogot itt

is a legnagyobb országos reprezentativitással rendelkezõ szervezetek számára

biztosítja a Javaslat.

A Javaslat a delegálás elvének megfelelõen részletezi a mandátum

megszerzésének, megvizsgálásának szabályait.

A biztosítási képviselôkre vonatkozó szabályok között lényegesen

kibôvültek a képviselôk összeférhetetlenségérôl szóló rendelkezések és a

Javaslat megállapítja az összeférhetetlenség vizsgálatára vonatkozó hatásköri

szabályokat is.

A Javaslat pontosítja a biztosítási képviselôk megbízatásának

megszûnésérôl szóló szabályokat. Fontos új szabály, hogy a biztosítási

képviselôk legfeljebb két periódusban tölthetik be ezt a tisztséget. Ez a

korlátozás a közgyûlési tagság mellett vonatkozik a felügyelô bizottsági

tagságra is.

A Javaslat a delegálás elvét figyelembe véve új szabályokat tartalmaz a

biztosítási önkormányzatok megbízatásának megszûnése esetére, meghatározva a

delegálási határidôket, az átmeneti idôszakra vonatkozó mûködési szabályokat,

valamint a társadalombiztosítási rendszer mûködôképességének megôrzése

érdekében rendelkezik arról is, ha az új testületek a megújításra nyitva álló

határidôn belül nem tudják megkezdeni mûködésüket.

A 6. §-hoz

A Javaslat e §-ában szereplô módosítások a közgyûlés egyes hatásköreit

érintik.

A Javaslat rendelkezik arról, hogy a közgyûlés - az alapszabályon kívül -

egyéb szabályzatokat is alkothat. E szabályzatok szükségességét az elmúlt négy

év mûködési tapasztalatai jelezték, de ezekre a jelenlegi szabályozás nem ad

egyértelmû felhatalmazást.

A belsô szervezetet érintô hatáskörök módosítását a Javaslatnak a biztosítási

önkormányzatok új szervezeti struktúrájára vonatkozó szabályai teszik

szükségessé.

A jelenlegi szabályozás mindkét biztosítási ágban kötelezôvé teszi a

helyi-területi testületek kialakítását. A Javaslat e szervezeti kérdésben a

jelenleginél nagyobb önállóságot ad az önkormányzatoknak.

A Javaslat - a jelenlegi szabályokhoz hasonlóan - nem részletezi a

biztosítási önkormányzatoknak a vagyongazdálkodás körébe tartozó jogait, de

utal arra, hogy ezeket törvényi szinten kell szabályozni.

A testületek és az igazgatási szervezetek viszonyában a Javaslat pontosítja a

jelenlegi szöveget, továbbá kiemeli, hogy a központi hivatali szerv szervezeti

és mûködési szabályzatát a közgyûlés hagyja jóvá.

Az Öit. 9.§-ának jelenlegi (2) bekezdése a közgyûlés kizárólagos

hatásköreit sorolja fel. Az új szervezeti struktúrában, a közgyûlés gyakoribb

ülései esetén nincs szükség a két ülés között általános helyettesítô szervre.

A biztosítási önkormányzaton belül az összes döntési jogkör a közgyûlést

illeti meg. A közgyûlés számára a központi hivatal, valamint a bizottságok,

tagozatok készítik elô a döntéseket. Így nem szükséges a kizárólagos

hatáskörök meghatározása. Ehelyett a (2) bekezdés új szövege fontos

garanciális szabályokat tartalmaz a biztosítási önkormányzatok és a Kormány

viszonyában. E szabályok a biztosítási önkormányzatoknak a jogalkotásban való

közremûködéséhez kapcsolódnak. Részben általánossá teszik azt a szabályt, ami

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésére, zárszámadására

vonatkozó törvényeknél már megjelent: a törvényjavaslat elôterjesztésekor az

elôterjesztô köteles bemutatni a biztosítási önkormányzatok véleményét is az

Országgyûlésnek, részben indokolási kötelezettséget írnak elô a Kormány

számára, ha a rendeletalkotásban nem veszi figyelembe a biztosítási

önkormányzatok véleményét.

A 7. §-hoz

A közgyûlés mûködésének új szabályai között a leglényegesebb változás,

hogy a közgyûlés gyakrabban, legalább kéthavonta ülésezik, ami lehetôvé teszi

a testületi munka és döntéshozatal szerepének növekedését.

Hiányzó szabályt pótol az a rendelkezés, mely a testületi döntésbôl

kizárja azt a képviselôt, aki személyesen érdekelt a döntés tárgyát képezõ

ügyben.

A 8. §-hoz

Az Öit. eredeti 11. §-a az elnökségrôl rendelkezik, a 12. § pedig a

felügyelô bizottság összetételét és feladatait szabályozza.

A Javaslat szerinti új szervezeti struktúrában nincs a két közgyûlés

között általános helyettesítô szerv, az elnökség tehát megszûnik. Ugyanakkor a

felügyelô bizottság összetétele és funkciója is lényegesen megváltozik. A

felügyelô bizottság alapvetô rendeltetése a törvényes mûködés garantálása a

biztosítási önkormányzat szervezetén belül, beleértve a közgyûlés törvényes

mûködésének kontrollját is. Ebbôl kiindulva a felügyelô bizottság sem

létrejöttében, sem összetételében, sem mûködésében nem függhet a közgyûléstôl.

A Javaslat szerint a felügyelô bizottság 9 tagját az Érdekegyeztetô Tanács

oldalai közvetlenül delegálják, egyharmados arányban. Eszerint a munkavállalók

és a munkaadók oldalai mellett a Kormány is delegál tagokat a felügyelô

bizottságba. A kormányzati delegálás kifejezi a Kormány felelôsségét a

biztosítási önkormányzatok mûködésének, valamint a társadalombiztosítás

pénzügyi alapjai kezelésének törvényességéért. Hangsúlyozni kell azonban, hogy

a Kormány által delegált tagok nem a Kormány tagjai, hanem olyan személyek,

akik a Kormány számára megfelelô garanciát jelentenek a felügyelô bizottság

feladatainak teljesítésében.

A felügyelô bizottság tagjainak delegálására, összeférhetetlenségére,

megbízatásuk megszûnésére, tiszteletdíjára vonatkozó szabályok hasonlóak a

biztosítási képviselôkrôl szóló rendelkezésekhez, de a felügyelô bizottsági

tagok közvetlen delegálása miatt ezek külön rendezése szükséges.

A felügyelô bizottságnak a közgyûléstôl és a delegáló oldalaktól való

függetlenségét biztosítja, hogy a felügyelô bizottság ügyrendjét az

Országgyûlés hagyja jóvá.

A 9. §-hoz

A biztosítási önkormányzatok új szervezeti felépítésében várhatóan

megnövekszik a bizottságok szerepe is. A Javaslat kiemeli a bizottságok

döntéselôkészítô tevékenységét.

A 10. §-hoz

A helyi-területi testületek létrehozása - ahogy ez már a közgyûlés

hatáskörénél szerepelt - a Javaslat szerint önkormányzatok döntésétôl függ.

Ez lehetôvé teszi, hogy a biztosítási önkormányzatok a biztosítási ág

feladataihoz igazodóan rendelkezhessenek a helyi-területi testületekrôl.

A 11. §-hoz

A Javaslat pontosítja és kiegészíti a biztosítási önkormányzatok által

irányított igazgatási szervezetre, és ezen belül is a központi hivatalra

vonatkozó szabályokat.

A központi hivatal feladatkörében továbbra is lényeges feladatcsoport a

testületi döntések szakmai elôkészítése és a testületi mûködés technikai

feltételeinek biztosítása. A Javaslat ugyanakkor egyértelmûvé teszi, hogy e

feladatok tekintetében a központi hivatal a testületnek alárendelten mûködik.

Ezt fejezi ki a biztosítási önkormányzat elnökének közvetlen utasítási joga a

fõigazgatóval szemben.

A központi hivatalnak a biztosítottaknak járó ellátásokkal, valamint a

járulékfizetéssel kapcsolatos igazgatási feladatait jogszabályok írják elô. Az

igazgatási munka folyamatos irányítása egyszemélyi vezetést igényel. E

feladatkörökben a biztosítási önkormányzat testületei a fõigazgató útján

irányíthatják az igazgatási tevékenységet.

A központi hivatali szerv feladatkörében új szabályként megjelenik azon

igazgatási feladatok irányítása is, melyeket az igazgatási szervek külön

jogszabály alapján, nem a biztosítási alapokból finanszírozott ellátásokkal

kapcsolatban végeznek. Ilyen feladatokat a biztosítási önkormányzatok

igazgatási szervei jelenleg is ellátnak, de ennek szabályozása hiányzott az

Öit-bôl.

A 12. §-hoz

A központi hivatalokon kívüli igazgatási szervek jogi személyiségérõl

eddig alacsonyabb szintû jogszabály rendelkezett.

Az igazgatási szervezetben dolgozók közszolgálati jogviszonyának

kimondása az Öit. hatályba lépése óta bekövetkezett jogszabályi változásoknak

megfelelô fogalmakat vezeti át az Öit. szövegén.

A 13-14. §-hoz

A biztosítási önkormányzatok feletti felügyelet körében az Országgyûlés

jogköre kiegészül a felügyelô bizottság ügyrendjének jóváhagyásával.

Az Országgyûlés és az Állami Számvevôszék jogosítványainak módosított

szövege egyebekben a biztosítási önkormányzatok belsô szervezetének változását

képezi le.

A 15. §-hoz

A biztosítási önkormányzatok feletti kormányzati felügyelet törvényi

szabályozása nem változtatja meg érdemben a mostanra kialakult helyzetet. Az

ellenôrzés általános szabályait az Öit. tartalmazza, míg a

társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezeléséhez kapcsolódó ellenôrzési

jogokat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi

költségvetésérôl szóló 1992. évi LXXXIV. törvény ( a továbbiakban: At.). Az

Öit. új rendelkezései határidôket és eljárási szabályokat iktatnak be az

ellenôrzés folyamatába. Új jogosítvány az, hogy a Kormány - törvény

felhatalmazása alapján - jóváhagyja a biztosítási önkormányzatok által

alkotott egyes szabályzatokat, valamint a súlyosan jogsértônek ítélt döntés

végrehajtását felfüggesztheti.

A szabályzatok a biztosítási önkormányzatok és szerveik mûködését érintik

azokban az általános szabályozást igénylõ kérdésekben, amelyeket nem lehet

vagy nem szükséges az alapszabályban rendezni. E szabályzatok némelyike

meghatározó lehet a biztosítási ág, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai

szempontjából. Ilyen pl. az önkormányzatok vagyongazdálkodási szabályzata. E

nagyjelentõségû szabályzatok elõzetes törvényességi kontrolljára ad

lehetõséget, ha törvény felhatalmazza a Kormányt a szabályzat jóváhagyására. A

törvényi felhatalmazás pedig egyben korlátozza is a Kormány elõzetes

jóváhagyási jogkörét.

A jogsértõ döntésekkel szembeni kormányzati jogokat tekintve nem

változott azonban az, hogy a törvénysértés megtörténtét bíróság állapítja meg.

A per során pedig a bíróság bármikor megszüntetheti a felfüggesztésrôl hozott

döntést.

A 16. §-hoz

A Javaslat az Öit. módosítása mellett, azzal összefüggésben módosításokat

tartalmaz az At. néhány rendelkezésére is. E módosítások célja a

társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelésében a közgyûlés és az

igazgatási szervezet hatáskörének pontosabb elhatárolása. A Javaslat az alapok

kezelése tekintetében is megerôsíti, hogy az alapok kezelôje a közgyûlés.

Ugyanakkor a kezelés operatív feladatai miatt lehetôvé teszi a hatáskör-

átruházást az igazgatási szervezetre. A Javaslat azonban a közgyûlés

kizárólagos hatáskörévé teszi a költségvetéseken belüli - törvényben a

biztosítási önkormányzat számára megengedett - év közbeni átcsoportosításokat.

A Javaslat azáltal is hangsúlyozza a közgyûlés stratégiai szerepét, hogy az

alapok kezeléséhez tartozó egyes kérdésekben általános szabályok megalkotására

jogosítja fel a testületeket.

A 17. §-hoz

A Javaslat rendelkezik a jelenleg mûködô önkormányzatok megbízatásának

lejárta utáni, az új önkormányzatok megalakítására vonatkozó átmeneti

szabályokról.

A 18. §-hoz

A törvény kihirdetésekor lépnek hatályba a közgyûlés létszámára, a

biztosítási képviselôkre, a felügyelõ bizottság tagjaira vonatkozó, illetôleg

a szövegpontosító vagy az Öit. hiányait pótló szabályok és az átmeneti

rendelkezések. Az új szervezeti struktúrával összefüggô szabályok az új

közgyûlések alakuló üléseinek napján lépnek hatályba.

1997. évi ... törvény

a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásával összefüggõ egyes törvények

módosításáról

Az Országgyûlés a társadalombiztosítás önkormányzati típusú igazgatásának

megújítása érdekében, - az önkormányzati igazgatás tapasztalatait is

figyelembe véve - az alábbi törvényt alkotja:

1.§

A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi

LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Öit.) 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"4.§ A biztosítási önkormányzat jogi személy. Az önkormányzat feladat- és

hatásköre a közgyûlést illeti meg. A biztosítási önkormányzatot az elnök,

akadályoztatása esetén az alelnök képviseli. Az elnök gondoskodik a testületi

határozatok megvalósításáról."

2.§

Az Öit. 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"5.§ A biztosítási önkormányzat igazgatási feladatait és a biztosítási

ágba tartozó, jogszabályban meghatározott hatósági ügyintézést a közgyûlés

irányítása alatt álló hivatali szervezet végzi. Az igazgatási szervezet

számára kormányrendelet is megállapíthat igazgatási feladatokat. "

3.§

Az Öit. 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"6.§ A biztosítási önkormányzat állami törvényességi felügyeletét az

Országgyûlés, az Állami Számvevõszék és a Kormány látja el."

4.§

Az Öit. 7. § - a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"7. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyûlése 36 biztosítási

képviselõbõl áll. A biztosítási ellátásra jogosultakat 20 biztosítási

képviselõ képviseli azzal, hogy ebbõl a nyugdíjasok képviseletét közvetlenül 4

fõ látja el. A munkáltatók biztosítási képviselõinek száma 16 fõ.

(2) Az Egészségbiztosítási Önkormányzat közgyûlése 36 biztosítási

képviselõbõl áll, amelybõl 18 fõ a biztosítási ellátásra jogosultak, 18 fõ a

munkáltatók biztosítási képviselõje."

(3) A biztosítási önkormányzat közgyûlésének megbízatása az alakuló

üléstõl számított négy évig tart. A közgyûlés alakuló ülését az Érdekegyeztetõ

Tanács (a továbbiakban: ÉT) munkaadói és munkavállalói oldalának soros elnöke

együttesen hívja össze és nyitja meg."

5.§

Az Öit. a 8.§-t megelõzõen a következõ alcímmel egészül ki és a 8. § -a

helyébe a következõ rendelkezés lép:

"A biztosítási képviselõ

8.§ (1) A biztosítási képviselõket a biztosítási ellátásra jogosultak

képviselõi tekintetében az ÉT-ben képviselettel rendelkezõ országos

munkavállalói szövetségek, a munkáltatók képviselõi tekintetében az ÉT-ben

képviselettel rendelkezõ országos munkaadói szövetségek delegálják. A

nyugdíjasok képviselõi közül 2 fõt a Magyar Nyugdíjas Egyesületek Országos

Szövetsége, 2 fõt pedig a Nyugdíjasok Országos Képviselete delegál.

(2) Biztosítási képviselõ választójoggal rendelkezõ magyar állampolgár

lehet. A biztosítási képviselõ nem lehet országgyûlési képviselõ; a

köztársasági elnök; az Alkotmánybíróság tagja; az állampolgári jogok

országgyûlési biztosa; az Állami Számvevõszék elnöke, elnökhelyettese és

számvevõje; a kormány tagja, államtitkár, minisztérium vezetõ megbízatású

köztisztviselõje; a Közbeszerzési Tanács tagja; pénzintézet, biztosítóintézet,

azonos biztosítási ágban mûködõ nyugdíjbiztosító pénztár vagy önkéntes

kölcsönös biztosító pénztár vezetõ tisztségviselõje, igazgató tanácsának vagy

vezetõ testületének, felügyelõ bizottságának tagja; biztosítási önkormányzat

igazgatási szervének dolgozója. A biztosítási képviselõ nem létesíthet

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt a biztosítási önkormányzat igazgatási

szervével, nem lehet tagja a biztosítási alap vagyonába tartozó gazdasági

társaság igazgatóságának, illetve felügyelõ bizottságának.

(3) A biztosítási képviselõk megbízólevelét a delegáló szervezet - az

alapszabályában meghatározott hatásköri és eljárási szabályok szerint -

állítja ki.

(4) A mandátumok vizsgálatára az ÉT 6 tagú eseti mandátumvizsgáló

bizottságot hoz létre, melyben az ÉT tárgyalócsoportjait két-két fõ képviseli.

A mandátumvizsgáló bizottság megállapítja a biztosítási képviselõ mandátumának

érvényességét, ha a biztosítási képviselõ megbízása a delegáló szervezet

alapszabályának (belsõ szabályzatának) megfelelõ módon történt, továbbá a

biztosítási képviselõt illetõen nem áll fenn a (2) bekezdésben meghatározott

összeférhetetlenségi ok.

(5) A delegáló szerv alapszabályával (belsõ szabályzatával) ellentétes

megbízás vagy összeférhetetlenség esetén a mandátumvizsgáló bizottság -

határidõ tûzésével - a megbízás szabályos lefolytatására, az

összeférhetetlenség megszüntetésére vagy másik biztosítási képviselõ

megbízására hívja fel a delegáló szervezetet.

(6) A mandátumvizsgáló bizottság megbízatása a biztosítási önkormányzatok

közgyûléseinek alakuló üléséig tart. A mandátumvizsgáló bizottság mûködésére

egyebekben az ÉT alapszabályának az eseti bizottságokra vonatkozó

rendelkezései az irányadók.

(7) A biztosítási képviselõ megbízatását személyesen teljesíti. A

biztosítási képviselõt a testületi üléseken való részvételhez szükséges

idõtartamra munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett

jövedelmét a biztosítási önkormányzat megtéríti. A közgyûlés a

költségtérítésre átalányt is megállapíthat.

(8) A közgyûlés az elnöknek, alelnöknek, a tagozatok, bizottságok

elnökeinek és tagjainak - szabályzatban, az önkormányzat mûködési

költségvetése terhére - tiszteletdíjat is megállapíthat.

(9) A biztosítási képviselõ megbízatása megszûnik:

a) a közgyûlés megbízatása lejártával,

b) a biztosítási képviselõ halálával,

c) lemondással,

d) visszahívással,

e) összeférhetetlenség megállapításával,

f) a közgyûlés feloszlatásával.

(10) A biztosítási képviselõ köteles haladéktalanul bejelenteni a

közgyûlés elnökének, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel. Az

összeférhetetlenség megállapítását kezdeményezheti a felügyelõ bizottság is.

Az összeférhetetlenség megállapításáról a közgyûlés dönt.

(11) Ha a biztosítási képviselõ megbízatása az (9) bekezdés b)-e)

pontjában foglalt okból szûnik meg, a biztosítási képviselõt delegáló

szervezet jogosult - a megbízatás megszûnését követõ 30 napon belül - új

biztosítási képviselõt kijelölni. Az új biztosítási képviselõ mandátumának

érvényességét a közgyûlés állapítja meg.

(12) A közgyûlés megbízatásának lejártától vagy a közgyûlés

feloszlatásától számított 30 napon belül az (1) bekezdés szerint delegálásra

jogosult szervezetek - a (3)-(4) bekezdésben foglaltak alkalmazásával - új

biztosítási képviselõket delegálnak.

(13) A biztosítási képviselõ - ide értve az 1993-ban megválasztott

biztosítási képviselõket is - a közgyûlésbe, valamint a felügyelõ bizottságba

két egymást követõ alkalommal delegálható.

(14) A közgyûlés megbízatásának lejártától az új közgyûlés alakuló

üléséig terjedõ idõtartamra a mûködõ biztosítási önkormányzatok választott

szervei folytatják mûködésüket.

(15) Ha az új biztosítási önkormányzatok közgyûléseinek alakuló ülésére a

(12) bekezdésben meghatározott határidõig nem kerül sor, ezt követõen az

alakuló ülések megtartásáig a biztosítási alapok kezelését, az Országos

Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és

igazgatási szerveik irányítását a Kormány látja el."

6.§

(1) Az Öit. 9.§ (1) bekezdés a)-c), e), j), és p)-s) pontjai helyébe a

következõ rendelkezés lép:

[A közgyûlés]

"a) megalkotja alapszabályát, illetõleg egyéb szabályzatait;

b) a biztosítási képviselõk közül megválasztja az önkormányzat elnökét és

alelnökét;

c) dönt a 8. § (7)-(8) bekezdésében meghatározott költségtérítésrõl,

valamint tiszteletdíjakról;"

"e) kialakíthatja a biztosítási ágba tartozó helyi-területi

testületeket;"

"j) külön törvényben meghatározottak szerint rendelkezik a biztosítási

alapba tartozó vagyon felett;"

"p) központi hivatali szerve vezetõje útján irányítja hivatali

szervezetét, az igazgatási feladatok ellátásáról az alapszabályban

meghatározott módon beszámoltatja a fõigazgatót, de az igazgatási szerv

jogszabályban meghatározott hatáskörében egyedi utasítást nem adhat;

r) jóváhagyja központi hivatali szerve szervezeti és mûködési

szabályzatát;

s) gyakorolja hivatali szervezete vezetõje és annak helyettesei (a

továbbiakban: fõigazgató, fõigazgató-helyettes) felett a munkáltatói jogokat;

a Kormány egyetértésével - határozatlan idõre - kinevezi és felmenti a

fõigazgatót és annak helyetteseit;"

(2) Az Öit. 9.§ (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A törvényjavaslat elõterjesztõje a biztosítási önkormányzatnak a

törvénytervezetre adott véleményét ismerteti az Országgyûlés elõtt. Ha a

Kormány a biztosítási önkormányzatnak kormányrendelet megalkotására vonatkozó

javaslatával vagy kormányrendelet tervezetére adott véleményével nem ért

egyet, a véleményeltérésrõl és annak indokairól írásban tájékoztatja a

biztosítási önkormányzatot."

7.§

(1) Az Öit. 10.§ (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A közgyûlés legalább kéthavonta ülésezik. A közgyûlést össze kell

hívni akkor is, ha ezt a biztosítási képviselõk egyharmada, az elnök, a

felügyelõ bizottság vagy a fõigazgató írásban indítványozza. Törvényességi

felügyeleti jogkörében a Kormány is elrendelheti a közgyûlés összehívását. A

közgyûlés ülését az elnök hívja össze.

(2) A közgyûlésen tanácskozási joggal részt vesznek a Kormány és az

Országgyûlés illetékes állandó bizottsága(i)nak képviselõi, a felügyelõ

bizottság elnöke és tagjai, továbbá a fõigazgató. A közgyûlésen tanácskozási

joggal részt vevõk körét egyebekben az alapszabály állapítja meg."

(2) Az Öit. 10. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: