ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

I/4058..

Interpelláció: A képviselõk átvilágítása

tárgyában

Dr. Vastagh Pál úrnak

igazságügyminiszter

Budapest

Tisztelt Miniszter Úr!

Az országgyûlési képviselõk ezekben a napokban kapták, vagy kapják kézhez az

átvilágítás eredményét. Az "átvilágítási bizonyítvány" azt igyekszik igazolni,

hogy a 40 éves megszállás alatt kik voltak kapcsolatban a titkosszolgálattal,

és írásban vagy szóban bizonyos tájékoztatást adtak.

Véleményem szerint ez az egész eljárás - egyes kivételektõl eltekintve -

igazságtalan és méltánytalan. A 40 éves megszállás alatt a nép nem

gyakorolhatta emberi jogait, nem volt ura saját akaratának, számos esetben a

kényszer hatására cselekedett, amiért nem felelõs.

Mint ügyvédet és képviselõt öt esetben kerestek fel tisztességes polgárok,

akik elmondták, hogy a titkosrendõrség nyomozói felkeresték és követelték

idõnkénti bizonyos tájékoztatásokat. Amennyiben ezt megtagadja kommunista-

ellenes magatartása miatt, büntetõeljárást indítanak ellenük. Mind az öt

családos volt, így az országból elmenekülni nem tudott, nem volt más

választása - ha a börtönt el akarta kerülni - a követelésnek eleget tenni.

Nem beszélek azokról, akik a titkosrendõrségnél önként vállalkoztak

informátori szolgálatra, vagy pénzt kaptak, vagy honfitársaiknak kárt okoztak.

Méltánytalannak tartom, hogy a fenyegetés és erõszak hatására teljesített,

kárt nem okozó tájékoztatásért bárkit is hátrány érne, mert ezek már eleget

szenvedtek az akaratuk ellenére végzett cselekményekért.

Továbbá megdöbbentõ, hogy szóba sem kerülnek a valódi bûnösök, akik másokat

fenyegetéssel kényszerítettek akaratuk elleni cselekvésre. Nem utolsósorban,

akik a 40 éves rendszert lelkesedéssel, híven kiszolgálták és pozíciójuknál

fogva kötelesek voltak állandóan tájékoztatni az illetékes hatóságokat, azok

mentesek minden átvilágítás alól.

Kérdezem a Miniszter urat:

1.) A közéletre alkalmatlanoknak tartja-e azokat, akiket kényszer hatása

alatt, anyagi ellenszolgáltatás nélkül, másoknak hátrányt nem okozva,

beszerveztek tájékoztató munkára?

2.) Lehet-e egy ilyen átvilágítási eljárást megnyugtatóan lefolytatni, a

kényszert alkalmazó titkosszolgálati nyomozók kihallgatása nélkül?

3.) Szándékozik.-e az igazságügyi miniszter úr az ártatlanul meghurcoltak

érdekében megfelelõ intézkedéseket tenni?

Budapest, 1997. március 19.

Tisztelettel

dr. Varga László

KDNP

Eleje Honlap