1

ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

K/4106..

Kérdés!

Dr. Gál Zoltán úrnak

az Országgyûlés elnökének

Helyben

Tisztelt Elnök Úr!

Az Alkotmány 27. §-a, valamint a Házszabály 91. § (1) bekezdése alapján

Medgyessy Péter pénzügyminiszter úrhoz

"Hogyan lehetséges, hogy azonos banki letét

egyidejûleg két bank értéktárában is szerepel?"

címmel írásban szeretnék kérdést feltenni.

Tisztelt Miniszter Úr!

Írásbeli kérdésemet egy olyan tény bekövetkezése és visszás helyzet

kialakulása indukálta, amely bármelyik egyszerû magyar állampolgár számra

megmagyarázhatatlan lenne. Nem kívánok prejudikálni, azonban mégis e kérdés

elején kell megfogalmaznom azon félelmemet, miszerint Ön válaszában vélhetõen

arra fog hivatkozni, hogy ezen ügy rendezése nyilvánvalóan a magyar független

bíróság, illetve ha az ügy egyéb kihatásai megkívánják, úgy adott esetben az

ügyészség hatáskörébe tartozik.

Fentieket csak azért kívántam elõrebocsátani, mert manapság szinte

divattá vált és a kérések legegyszerûbb rendezési módja az, ha a megoldandó

kérdésre azt a választ adják, hogy intézkedtünk, és majd intézni fogják, és ha

mégsem intéznék, akkor forduljanak a bírósághoz és majd az intézi.

Ezen intézkedési mechanizmusba a legjobb alkotószándék is felõrlõdik és

minden becsületes ember kiábrándulttá válik, ha ilyen ügybe keveredik, míg a

felelõsök élnek, mint hal a vízben.

Tisztelt Miniszter Úr! Szíveskedjék számomra megválaszolni azt a kérdést, azaz

elintézni és nem intézni azt az ügyet, amellyel most Önhöz fordulok.

Mellékelten becsatolok az Ön számára két különbözõ bank által kiállított

letéti igazolást, szerzõdést, melyek mint látható, mind formailag, mind

tartalmilag teljesen szabályosak, mind a mai napig érvényesek, ugyanakkor

egymásnak teljesen ellentmondóak, azaz egyidejûleg két bank értéktárában is

ott vannak ugyanazok a tárgyak.

Kérem, szíveskedjék megválaszolni nekem, hogy ilyen esetekben -

figyelembe véve a körülményeket is - mi a teendõ, hogyan lehet eldönteni, ki a

rendelkezõ, ki a tolvaj, ki járt el gondatlanul, ki volt az, aki esetleg

szándékosan valósított meg hûtlen kezelést, ki a jogosult, ki a kötelezett, és

két állami tulajdonú bank esetében hogyan fordulhat elõ ilyen minõsíthetetlen

jog anomália?

A banki értékmegõrzés, a banki értéktár mûködés, mûködtetése úgy gondolom

komoly dolog, de lehet, hogy tévedek.

Bízom azért benne, hogy a Pénzügyminisztérium és a bankfelügyelet egy

ilyen esetet ugyanolyan durvának minõsít, a magyar gazdaság további jövõje

szempontjából, mint én, illetve azok is, akik legalább a bankok tisztességében

szeretnének bízni, ha már a gazdaság egyéb területeiben és a közbiztonságban

nehezen tehetik ezt meg.

Ha ilyen, és ehhez hasonló esetek miatt csak bírósági, vagy ügyészségi úton

lehet jogvédelmet nyerni, akkor vajon van-e értelme bármilyen szinten is

gazdálkodást folytatni, vagy inkább az államigazgatásban, vagy az állami

tulajdonú gazdaságban kell elhelyezkedni, mert mint tapasztaljuk, ott szinte

lehetetlen olyan durva hibát elkövetni, hogy az ember bajba kerüljön.

Tekintettel arra, hogy az ügy rendkívül sürgetõ, és igen nagy értékû jogokról

és kötelezettségekrõl van szó, így kérem szíveskedjék az ügyet a saját hatás-,

illetve igazgatáskörében mielõbb kivizsgáltatni - tájékoztatni a vizsgálattal

megbízott felelõs személy nevérõl, akinek a birtokomban lévõ teljes

dokumentációt átadhatom -, kötelezni az érintetteket jogtiszta helyzet

megteremtésére, és a felelõsöket név szerint megjelölni, a felelõsségrevonás

mértékérõl tájékoztatni, hogy a késõbbiekben lehetõleg kevesebb ilyen, és

ehhez hasonló helyzet következzék be mindannyiunk érdekében.

Kérdezem tehát a Miniszter Urat!

Hogyan lehetséges, hogy azonos banki letét egyidejûleg két bank értéktárában

is szerepel?

Ezúton is megköszönöm Miniszter úr figyelmét, egyben várom mielõbbi válaszát

és intézkedését.

Budapest, 1997. március 27.

Tisztelettel:

Pancza István

országgyûlési képviselõ

FKGP

Eleje Honlap