1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
H/4114.. számú
országgyûlési határozati javaslat
a Magyar Köztársaság csatlakozásáról a Nemzetközi Energia Programról szóló,
Párizsban, 1974. november 18-án kelt Egyezményhez és annak Jegyzõkönyveihez,
valamint a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezetnek a Nemzetközi
Energia Ügynökségét létrehozó C(74)203(végsõ) határozatához
Elõadó: dr. Fazakas Szabolcs
ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter
B u d a p e s t , 1997. április
Az Országgyûlés
........../1997.(........) OGY
határozata
a Magyar Köztársaság csatlakozásáról a Nemzetközi Energia Programról szóló,
Párizsban, 1974. november 18-án kelt Egyezményhez és annak Jegyzõkönyveihez,
valamint a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezetnek a Nemzetközi
Energia Ügynökségét létrehozó
C(74)203(végsõ) határozatához
Az Országgyûlés
1. elhatározza a Magyar Köztársaságnak a Nemzetközi Energia Programról
szóló, Párizsban, 1974. november 18-án kelt Egyezményhez és annak
Jegyzõkönyveihez, valamint a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési
Szervezetnek a Nemzetközi Energia Ügynökségét létrehozó C(74)203(végsõ)
határozatához való csatlakozását.
2. felkéri a köztársasági elnököt a csatlakozásról szóló nyilatkozat
kiállítására.
I N D O K O L Á S
a Magyar Köztársaság csatlakozásáról a Nemzetközi Energia Programról szóló,
Párizsban, 1974. november 18-án kelt Egyezményhez és annak Jegyzõkönyveihez,
valamint a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezetnek a Nemzetközi
Energia Ügynökségét létrehozó C(74)203(végsõ) határozatához címû OGY
határozati javaslathoz
1. Elõzmények:
A Kormány határozata alapján lefolytatott csatlakozási elõkészületek és
tárgyalások alapján, a Nemzetközi Energia Ügynökség Kormányzó Tanácsának 1996.
október 16-i döntése szerint - elsõként a volt szocialista országok közül -
lehetõségünk nyílt a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezetnek
bizonyos fokú önállósággal rendelkezõ intézményéhez, a Nemzetközi Energia
Ügynökséghez való csatlakozásra.
A megerõsítési okmány letétbe helyezése (a Belga Királyság Kormányánál) után
tíz nappal - összhangban a Nemzetközi Energia Programról szóló Egyezménnyel -
lesz a Magyar Köztársaság teljes jogú tag.
2. A csatlakozás legfontosabb stratégiai elõnyei a Magyar Köztársaság
számára:
· Az energiaellátás biztonsága jelentõsen megnõ, mert az ország része lesz
egy kölcsönös - kõolajválság esetén mûködõ - kisegítõ intézkedési
rendszernek.
· A magyar energetika betagozódik a legfejlettebb országok energetikai
rendszerébe és szervezetébe.
· A Nemzetközi Energia Ügynökség információs hálózatán keresztül naprakész
adatokhoz jutnak a hazai energetikai döntéshozó szervek.
· Részvétel az energetikai technológia-fejlesztési és kutatás-fejlesztési
programokban.
· A nemzeti olajvállalat - a Magyar Olaj és Gázipari Rt. - magasabb szintû
kapcsolatot alakíthat ki a világ meghatározó olajcégeivel.
3. A Nemzetközi Energia Ügynökség feladatai és szervezete:
A Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet tagországai az elsõ
olajárrobbanás után - az egységes fellépés és az összehangolt energiapolitika
megvalósítása érdekében - 1974-ben létrehozták a Nemzetközi Energia
Ügynökséget. Az Ügynökség alapdokumentuma a Nemzetközi Energia Programról
szóló Egyezmény.
A Nemzetközi Energia Ügynökség a kezdeti energiapolitikai és kõolajválság-
kezelõ intézményi feladatkörén túl, hosszú távú feladatként vállalta a
tagországok energetikai együttmûködésének fejlesztését, ezen belül
· a kõolajellátás zavarait csökkentõ intézkedési rendszer fenntartását és
folyamatos korszerûsítését, a rendkívüli kõolajellátási helyzetekre való
felkészülést,
· az energiaellátás, az energiahatékonyság növelését és a megújuló
energiaforrások kifejlesztését,
· a kõolaj és egyéb energiahordozó piacokról állandó információs rendszer
mûködtetését,
· az energia- és környezetvédelmi politikák összehangolásának elõsegítését,
· az energetika területén bekövetkezõ világméretû fejlemények kezelését, az
egyéb energetikai szervezetekkel és a nem tagországokkal kialakított szoros
együttmûködést.
A Nemzetközi Energia Ügynökség legfõbb döntéshozó szerve a Kormányzó Tanács, a
döntések elõkészítése Állandó Bizottsági üléseken történik.
Az Állandó Bizottságok a következõek: Hosszútávú Energiapolitikai és
Együttmûködési (SLT), Olajpiaci (SOM), Válságkezelési (SEQ), Együttmûködés
Nem-Tagországokkal (CNMC) .
Az Ügynökség mûködésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Titkárság
látja el mintegy 150 fõvel.
4. A Nemzetközi Energia Ügynökséghez való csatlakozás hatása a Magyar
Köztársaságra:
A Magyar Köztársaságnak a Nemzetközi Energia Ügynökségben való tagsága fontos
kiegészítõ eleme a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezettel való
együttmûködésnek, így elõsegíti fõ törekvésünket: a gazdaság felzárkózását a
világ fejlett országaihoz.
A csatlakozás megszilárdítja hazánk energiaellátási helyzetét, megnõnek az
ellátási diverzifikációba való tõkebevonás esélyei.
Elismertté válik az ország földrajzi helyzetébõl adódó tranzit-szerepe.
Megerõsödik az ország nemzetközi energetikai tanácskozó testületekben való
funkciója.
A tagság további elõnye, hogy Magyarország részesévé válik annak a bonyolult
védelmi mechanizmusnak, amely a kõolajellátás regionális, vagy általános
csökkenése esetén is megõrzi a tagország/ok/ gazdaságának mûködõképességét és
elhárítja az energia-kiesés nyomán fellépõ súlyos hatással és
következményekkel járó eseményeket, mérsékli az energiaellátás zavarainak
súlyos következményeit.
A kõolajbehozatallal kapcsolatos problémák esetén kezdeményezni lehet a
válságintézkedések végrehajtását és mint nettó olajimportáló ország,
Magyarország jogosult a többi tagország részérõl történõ kisegítésre kõolaj,
vagy kõolajtermék vonatkozásában. Ez a lehetõség, tekintettel alapvetõen
egyoldalú importfüggõségünkre, létfontosságú a Magyar Köztársaság számára.
További elõnyt jelent Magyarország számára, hogy bekapcsolódhat a
legfejlettebb országok energetikai döntéshozó és szakmai vérkeringésébe, ami
egyrészt a hatályos magyar energiapolitika idõszerûsítésekor megalapozza a
döntéseket, másrészt biztosítja a külföldi tõke érdeklõdését az energetikai
beruházások iránt (tárolók, tranzitvezetékek, stb.).
A tagság lehetõvé teszi a nemzetközi energiastatisztikai adatbázisához való
hozzáférést, a nemzetközi energetikai kutatás-fejlesztési programokban való
részvételt.
A Magyar Köztársaság a Nemzetközi Energia Ügynökség tagjaként a következõ
fõbb követelményeknek kell hogy megfeleljen:
· A kõolajbehozatalra vonatkoztatott 90 napos biztonsági kõolaj és
kõolajtermék készlet biztosítása.
· Kõolajválság esetén kõolaj- és kõolajtermék igény korlátozó
intézkedéseket kell bevezetni, összhangban a Nemzetközi Energia Programmal. A
válságkezelési rendszer fejlesztésében és mûködésének ellenõrzésében
rendszeresen közre kell mûködni.
· Éves tagdíjfizetési kötelezettséget kell teljesíteni, ami Magyarország
esetében kb. 300.000 francia frank (jelenlegi valuta árfolyamon kb. 9 millió
forint).
· Részvétel az Állandó Csoportokban és Bizottságokban folyó munkákban és az
elõkészítõ és döntéshozó üléseken.
· Energiastatisztikai adatszolgáltatási kötelezettség vállalása (kõolaj
adatok tekintetében havi, egyéb energetikai adatnál éves bontásban).
A Magyar Köztársaságnak a Nemzetközi Energia Ügynökséghez való csatlakozása a
nemzetközi szerzõdésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. tvr.
10.§-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint országgyûlési
határozattal történõ megerõsítést igényel.
A Magyar Köztársaság
csatlakozása
a Nemzetközi Energia Programról szóló
E G Y E Z M É N Y H E Z
s^d
d
s^d
d
s^d
d
s^d
d
s^d
d
s^d
d
s^d
d
s^d
d
s^d
d
s^d
d
s^d
d
s^d
d
s^dAd
s^d d
s^dNd
s^ded
s^dmd
s^dzd
s^ded
s^dtd
s^dkd
s^död
s^dzd
s^did
s^d d
s^dEd
s^dnd
s^ded
s^drd
s^dgd
s^did
s^dad
s^d d
s^dPd
s^drd
s^dod
s^dgd
s^drd
s^dad
s^dmd
s^drd
s^dód
s^dld
s^d d
s^dsd
s^dzd
s^dód
s^dld
s^dód
s^d
d
s^d
d
s^d
d
s^d
d
s^dEd
s^d d
s^dGd
s^d d
s^dYd
s^d d
s^dEd
s^d d
s^dZd
s^d d
s^dMd
s^d d
s^dÉd
s^d d
s^dNd
s^d d
s^dYd
s^d d
s^d
d
s^d
d
s^d
d
s^d
d
s^d
d
s^d
d
s^d
d
s^d
d
Megállapodás a nemzetközi energiaprogramról
(Módosítva 1992. augusztus 7-én)
AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK, A BELGA KIRÁLYSÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A HOLLAND
KIRÁLYSÁG, ÍRORSZÁG, JAPÁN, KANADA, A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, NAGY-BRITANNIA
ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁG, A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ
KÖZTÁRSASÁG, AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, SPANYOLORSZÁG, A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG, A
SVÉD KIRÁLYSÁG ÉS A TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG,
az olajszállítások ésszerû és egyenlõ feltételekkel történõ biztosításának
elõmozdítására törekedve,
eltökélten arra, hogy közös hatékony intézkedéseket tegyenek az olajszállítási
sürgõs igények kielégítésére, az olajszállítások terén vészhelyzetben az
önellátás fejlesztésével, a kereslet korlátozásával és a rendelkezésre álló
olaj egyenlõ elosztásával az országaik között,
az olajtermelõ országokkal és más olajfogyasztó országokkal, többek között
fejlõdõ országokkal való együttmûködési kapcsolatokra törekedve, célszerû
párbeszéd, valamint egyéb együttmûködési formák révén, az olajfogyasztó és
olajtermelõ országok között a jobb megértés elõmozdítása céljából,
az egyéb olajfogyasztó országok, többek között a fejlõdõ országok érdekeit
szem elõtt tartva,
az olajiparban aktívabb szerepre törekedve, átfogó nemzetközi információs
rendszer kialakításával és az olajtársaságokkal való konzultációhoz állandó
keretek biztosításával,
eltökélten arra, hogy csökkentsék az import olajtól való függõségüket az
energiatakarékossággal, az alternatív energiaforrások gyorsított
fejlesztésével, az energetikai és uránium dúsítási kutatással és fejlesztéssel
kapcsolatos hosszú távú együttmûködési erõfeszítések révén,
meggyõzõdvén arról, hogy ezek a célok csak hatékonyan mûködõ szervek
folyamatos együttmûködési erõfeszítéseivel érhetõk el,
kifejezve azon szándékukat, hogy ezeket a szerveket a Gazdasági Együttmûködési
és Fejlesztési Szervezet (OECD) keretén belül hozzák létre, elismerve, hogy a
Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet egyéb tagállamai csatlakozni
kívánhatnak erõfeszítéseikhez,
figyelembe véve a kormányok speciális felelõsségét az energiaellátás terén,
megállapították, hogy létre kell hozni a Nemzetközi Energiaprogramot, amely a
Nemzetközi Energiaügynökség keretében kerül megvalósításra, és e célból
MEGÁLLAPODTAK a következõkben:
1. Cikk
1. A Résztvevõ Országok a jelen Megállapodásban rögzített Nemzetközi
Energiaprogramot a IX. Fejezetben ismertetett Nemzetközi Energiaügynökség,
a továbbiakban "Ügynökség" révén valósítják meg.
2. A "Résztvevõ Országok" kifejezés azokat az államokat jelenti, amelyekre a
jelen Megállapodás ideiglenes jelleggel vonatkozik, és azon államokat,
amelyekre nézve a Megállapodás hatályba lépett és hatályban marad.
3. A "csoport" kifejezés a Résztvevõ Országok csoportját jelenti.
I. Fejezet
ÖNELLATAS VESZHELYZETBEN
2. Cikk
1. A Résztvevõ Országok vészhelyzetben az olajellátás terén közös önellátást
valósítanak meg. E célból mindegyik szerzõdõ fél legalább 60 napi
fogyasztásra elegendõ vésztartalékot képez, nettó olajimport nélkül. Mind a
fogyasztást, mind a nettó olajimportot az elõzõ naptári év átlagos napi
szintjén kell számítani.
2. A Kormányzó Tanácsnak 1975. július 1-ig minõsített többségi szavazással el
kell döntenie, hogy mely naptól fogva kell a 7. Cikkben hivatkozott
ellátási jog számítása céljára az egyes Résztvevõ Országok vésztartalék
képzési kötelezettségét 90 napos szintre emelni. Az egyes Résztvevõ
Országok a vésztartalék tényleges szintjét 90 napra kötelesek emelni és
arra törekednek, hogy ezt megtegyék az elhatározott idõpontra.
3. A "vésztartalék képzési kötelezettség" kifejezés az 1. pontban rögzített,
60 napi nettó olajimportnak megfelelõ vésztartalékot jelent, és a 2. pont
szerint elhatározott idõponttól kezdõdõen a 2. pontban rögzített 90 napi
nettó olajimportnak megfelelõ vésztartalékot.
3. Cikk
1. A 2. Cikkben rögzített vésztartalék képzési kötelezettség az alábbiakkal
teljesíthetõ:
- olajkészletek,
- üzemanyag helyettesítõ kapacitás,
- tartalék olajtermelés,
a Melléklet rendelkezései szerint, amely a jelen Megállapodás
elválaszthatatlan részét képezi.
2. A Kormányzó Tanácsnak 1975. július 1-ig többségi szavazattal el kell
döntenie, hogy az 1. pontban említett elemekkel a vésztartalék képzési
kötelezettség milyen mértékben teljesíthetõ.
4. Cikk
1. A Vészhelyzet Állandó Munkacsoportnak folyamatosan vizsgálnia kell a
Résztvevõ Országok által a vészhelyzeti tartalék képzési kötelezettségek
teljesítése céljából foganatosítandó intézkedések hatékonyságát.
2. A Vészhelyzet Állandó Munkacsoport jelentést tesz az Intézõ Bizottságnak,
amely szükség esetén javaslatokat terjeszt a Kormányzó Tanács elé. A
Kormányzó Tanács többségi szavazattal elfogadja a Résztvevõ Országok
ajánlásait.
II. Fejezet
KERESLETKORLÁTOZÁS
5. Cikk
1. Minden Résztvevõ Országnak rendelkeznie kell az olajkereslet korlátozását
célzó intézkedések kidolgozott programjával, amely lehetõvé teszi a végsõ
fogyasztás csökkentését a IV. Fejezet szerint.
2. A Vészhelyzet Állandó Munkacsoportnak folyamatosan vizsgálnia és értékelnie
kell a következõket:
- az egyes Résztvevõ Országok keresletkorlátozó intézkedési programját,
- az egyes Résztvevõ Országok által hozott intézkedések hatékonyságát.
3 A Vészhelyzet Állandó Munkacsoport jelentést terjeszt az Intézõ Bizottság
elé, amely szükség esetén javaslatokat terjeszt a Kormányzó Tanács elé. A
Kormányzó Tanács többségi szavazattal javaslatokat fogadhat el a Résztvevõ
Országok számára.
III. Fejezet
ALLOKÁCIÓ
6. Cikk
1. Az egyes Résztvevõ Országok megteszik a szükséges intézkedéseket a jelen
fejezet és a IV. Fejezet szerint történõ olajelosztáshoz.
2. A Vészhelyzet Állandó Munkacsoportnak folyamatos alapon kell vizsgálnia és
értékelnie a következõket:
- az egyes Résztvevõ Országok által a jelen fejezet és a IV. Fejezet
szerint teljesítendõ elosztás céljából hozott intézkedéseket,
- a Résztvevõ Országok által ténylegesen hozott intézkedések hatékonyságát.
3. A Vészhelyzet Állandó Munkacsoport jelentést terjeszt az Intézõ Bizottság
elé, amely szükség esetén javaslatokat terjeszt a Kormányzó Tanács elé. A
Kormányzó Tanács többségi szavazattal ajánlásokat fogadhat el a Résztvevõ
Országok számára.
4. A Kormányzó Tanács többségi szavazattal azonnali döntést hoz az
olajelosztás gyakorlati eljárásairól és a jelen Megállapodás keretében az
olajtársaságok részvételének eljárásairól és módozatairól.
7. Cikk
1. Ha az olaj elosztása a 13., 14. vagy 15. Cikk szerint történik, minden
Résztvevõ Ország a megengedhetõ fogyasztásával azonos szállítási jogot
élvez, levonva abból a vésztartalék képzési kötelezettséget.
2. Azon Résztvevõ Ország, melynek ellátási joga meghaladja a normál hazai
termelés és a vészhelyzetben rendelkezésre álló tényleges nettó import
összegét, olyan allokációs joggal rendelkezik, amely feljogosítja az ilyen
többlettel egyenlõ pótlólagos nettó importra.
3. Azon Résztvevõ Ország, ahol a normál hazai termelés és a vészhelyzetben
rendelkezésre álló tényleges nettó import összege meghaladja az ellátási
jogot, olyan allokációs kötelezettséggel rendelkezik, amely elõírja
számára, hogy egyéb Résztvevõ Országokba az ilyen többlettel egyenlõ
mennyiségû olajat közvetlenül vagy közvetve szállítson. Ez nem zár ki
egyetlen Résztvevõ Országot sem abból, hogy fenntartsa az olajexportot a
Résztvevõ Országokon kívüli országokba.
4. A "lehetséges fogyasztás" vészhelyzetben a keresletkorlátozás megfelelõ
szintjének elrendelésekor megengedett végsõ fogyasztás átlagos napi
mértékét jelenti; a Résztvevõ Ország által önkéntesen foganatosított
bármilyen további keresletkorlátozás nem érinti az ország allokációs jogát
vagy kötelezettségét.
5. A "vésztartalék lehívási kötelezettség" kifejezés a következõket jelenti: a
Résztvevõ Ország vésztartalék képzési kötelezettsége osztva a csoport
összegzett vésztartalék képzési kötelezettségével és szorozva a csoport
ellátási hiányával.
6. A "csoport ellátási hiánya" kifejezés a csoport hiányát jelenti, a
csoportra vonatkozó aggregát megengedhetõ fogyasztással mérve, levonva
abból vészhelyzetben a csoport rendelkezésére álló olajszállítások napi
mennyiségét.
7. A "csoport rendelkezésére álló olajszállítások" kifejezés a következõket
jelenti:
- a csoport rendelkezésére álló minden nyersolaj,
- a csoporton kívülrõl importált minden olajtermék, és
- minden olyan késztermék vagy finomított termék, amit a földgázzal és
nyersolajjal kapcsolatban állítanak elõ és a csoport rendelkezésére áll.
8. A "végsõ fogyasztás" kifejezés az összes feldolgozott olajtermék teljes
hazai felhasználását jelenti.
8. Cikk
1. Amikor a Résztvevõ Ország számára az olaj elosztása a 17. Cikk szerint
történik, e Résztvevõ Ország köteles
- a végsõ felhasználásból levonni a bázisidõszakban a végsõ felhasználás 7
%-ával egyenlõ olajszállításokat,
- az olajszállítások e csökkentésével egyenlõ allokációs joggal
rendelkezik, ami e szint fölött a végsõ felhasználást csökkenti.
2. Ezen olajmennyiség allokációjának kötelezettsége megoszlik a többi
Résztvevõ Ország között a bázisidõszakban a végsõ felhasználásuk alapján.
3. A Résztvevõ Országok az allokációs kötelezettségeiket saját belátásuk
szerint hozott intézkedésekkel teljesítik, beleértve a keresletkorlátozási
intézkedéseket vagy a vésztartalékok képzését is.
9. Cikk
1. Az allokációs jogok és allokációs kötelezettségek teljesítése céljából az
alábbi elemeket kell felvenni:
- minden nyersolaj,
- minden olajtermék,
- minden finomított termék, és
- a földgázzal és nyersolajjal kapcsolatban elõállított minden késztermék.
2. A Résztvevõ Ország allokációs jogának kiszámítása céljából az e Résztvevõ
Ország által általában importált olajtermékeket - függetlenül attól, hogy
más Résztvevõ Országokból vagy a Résztvevõ Országokon kívüli egyéb
országokból importálta - nyersolaj egyenértékesben kell kifejezni, és úgy
kell kezelni, mint ha ez az adott Résztvevõ Országba irányuló nyersolaj
import lenne.
3. Amennyiben lehetséges, a normál ellátási csatornákat, valamint a nyersolaj
és a feldolgozott termékek közötti és a nyersolaj és a feldolgozott
termékek különbözõ kategóriái közötti normál ellátási arányokat is fenn
kell tartani.
4. Az allokáció során a program célja az, hogy a rendelkezésre álló
nyersolajat és a feldolgozott termékeket - amennyiben lehetséges -
megosszák a finomító és az elosztó ágazatok között, valamint a finomító és
az elosztó társaságok között a kialakult ellátási mintáknak megfelelõen.
10. Cikk
1. A program célja többek között az, hogy valamennyi Résztvevõ Ország számára
egyenlõ elbánást biztosítson, és az, hogy a juttatott olaj árát az
összehasonlítható kereskedelmi tranzakciókra érvényes árképzési
feltételekre alapozza.
2. A vészhelyzetben juttatott olaj árával kapcsolatos kérdéseket a Vészhelyzet
Állandó Munkacsoport vizsgálja.
11. Cikk
1. E programnak nem célja, hogy vészhelyzetben a világ olajszállításaiban
elfoglalt részesedés növelésére törekedjen, ami egyébként, normál piaci
feltételek között a csoport célja lenne. A kialakult olajkereskedelmi
mintákat az ésszerûség mértékéig fenn kell tartani, és figyelembe kell
venni a Résztvevõ Országokon kívüli egyes egyéb országok helyzetét.
2. Az 1. pontban említett elvek betartása céljából az Intézõ Bizottság szükség
esetén javaslatokat terjeszt a Kormányzó Tanács elé, amely többségi alapon
dönt az ilyen javaslatokról.
IV. Fejezet
AKTIVÁLÁS
12. Cikk
Ha az egész csoport, vagy bármely Résztvevõ Ország az olajszállítások
csökkentésére kényszerül vagy ésszerûen várható, hogy ez bekövetkezik, a II.
Fejezetben hivatkozott kötelezõ keresletkorlátozási intézkedéseket és a III.
Fejezetben hivatkozott, az olaj juttatására vonatkozó intézkedéseket a jelen
fejezet szerint hatályba kell léptetni.
13. Cikk
Ha a csoport a bázisidõszakban a végsõ felhasználása átlagos napi
mennyiségének legalább 7 %-ával egyenlõ mértékben csökkenti vagy ésszerûen
csökkentheti az olajszállításainak napi mennyiségét, akkor minden
Résztvevõ Országnak keresletkorlátozó intézkedéseket kell hoznia, oly
mértékben, ami elegendõ a végsõ felhasználásának a bázisidõszakban a végsõ
felhasználás 7 %-ával egyenlõ mértékû csökkentéséhez, és biztosítania kell,
hogy a Résztvevõ Országok között a rendelkezésre álló olaj elosztása a 7., 9.
10. és 11. Cikk szerint történjék.
14. Cikk
Ha a csoport a bázisidõszakban a végsõ felhasználása átlagos napi
mennyiségének legalább 12 %-ával egyenlõ mértékben csökkenti vagy ésszerûen
csökkentheti az olajszállításainak napi mennyiségét, akkor minden Résztvevõ
Országnak keresletkorlátozó intézkedéseket kell hoznia, oly mértékben, ami
elegendõ a végsõ felhasználásának a bázisidõszakban a végsõ felhasználás 10 %-
ával egyenlõ mértékû csökkentéséhez, és biztosítania kell, hogy a Résztvevõ
Országok között a rendelkezésre álló olaj elosztása a 7., 9. 10. és 11. Cikk
szerint történjék.
15. Cikk
Ha a 7. Cikkben meghatározott napi vésztartalék lehívási kumulatív
kötelezettségek elérték a vésztartalék képzési kötelezettségek 50 %-át, és
határozatot hoztak a 20. Cikk szerint, minden egyes országnak meg kell tennie
az elhatározott intézkedéseket, és biztosítania kell, hogy a rendelkezésre
álló olaj elosztása a Résztvevõ Országok között a 7., 9., 10. és 11. Cikk
szerint történjék.
16. Cikk
Ha a keresletkorlátozást a jelen fejezet szerint rendelték el, a Résztvevõ
Ország helyettesítheti a keresletkorlátozó intézkedéseket a programban elõírt
vésztartalék képzési kötelezettséget meghaladó vésztartalékok képzésével.
17. Cikk
1. Ha bármely Résztvevõ Ország az olajszállításai napi mennyiségét oly
mértékben csökkenti, vagy ésszerûen csökkentheti, hogy annak következtében
a végsõ felhasználásának napi mértéke a bázisidõszakban a végsõ
felhasználás átlagos napi mértékének 7 %-át meghaladó mennyiséggel csökken,
a rendelkezésre álló olaj e Résztvevõ Ország számára történõ juttatása a 8-
11. Cikk szerint történjék.
2. A rendelkezésre álló olaj juttatására akkor is sor kerül, ha az 1. pontban
említett feltételek a nem teljesen integrált olajpiacú Résztvevõ Ország
jelentõsebb régiójában teljesülnek. Ez esetben a többi Résztvevõ Ország
juttatási kötelezettsége csökken az érintett Résztvevõ Ország bármely egyéb
nagyobb régiója vagy régiói elméleti juttatási kötelezettségével.
18. Cikk
1. A "bázisidõszak" kifejezés a legutóbbi négy negyedévet jelenti, az
információszerzéshez szükséges negyedéves késleltetéssel. Míg a
vészintézkedések a csoportra, vagy a Résztvevõ Országokra vonatkoznak, a
bázisidõszak rögzítve marad.
2. A Vészhelyzet Állandó Munkacsoport vizsgálja az 1. pontban rögzített
bázisidõszakot, különösen olyan tényezõket figyelembe véve, mint a
növekedés, a felhasználás szezonális eltérései és a ciklikus változások, és
legkésõbb 1975. április 1-ig jelentést tesz az Intézõ Bizottságnak. Az
Intézõ Bizottság szükség esetén javaslatokat terjeszt a Kormányzó Tanács
elé, amely többségi szavazással dönt a javaslatokról legkésõbb 1975. július
1-ig.
19. Cikk
1. A Titkárság megállapítja, hogy a 13., 14. vagy 17. Cikkben említett
olajszállítások csökkentése mikor történt, vagy mikorra várható, és minden
egyes Résztvevõ Országra és csoportra megállapítja a csökkentés vagy a
várható csökkentés mértékét. A Titkárság folyamatosan tájékoztatja az
Intézõ Bizottságot a szándékairól, és haladéktalanul jelentést tesz
megállapításairól a Bizottság tagjainak és tájékoztatja ezekrõl a Résztvevõ
Országokat is. A jelentés a csökkentés természetére vonatkozó információkat
is tartalmaz.
2. A titkársági jelentés benyújtásától számított 48 órán belül a Bizottság
megvizsgálja az összegyûjtött adatok és az átadott információ pontosságát.
A Bizottság további 48 órán belül jelentést terjeszt a Kormányzó Tanács
elé. A jelentésnek ismertetnie kell a Bizottság tagjai által kifejezett
nézeteket, beleértve a sürgõsség kezelésével kapcsolatos véleményeket is.
3. Az Intézõ Bizottság jelentésének kézhezvételétõl számított 48 órán belül a
Kormányzó Tanács megvizsgálja a Titkárság megállapításait e jelentés
fényében. A vészintézkedések elrendelését jóváhagyottnak kell tekinteni, és
a Résztvevõ Országok az ilyen jóváhagyástól számított 15 napon belül
megteszik ezeket az intézkedéseket, kivéve ha a Kormányzó Tanács minõsített
többségi szavazattal úgy határoz, hogy további 48 órán belül nem lépteti
hatályba a vészintézkedéseket, vagy csak részlegesen vezeti be azokat, vagy
más határidõt szab a foganatosításukra.
4. Ha a Titkárság megállapításai szerint a 14., 13. és 17. Cikk közül több
cikk feltételei teljesülnek, a vészintézkedések életbeléptetésére vonatkozó
határozatot külön kell meghozni mindegyik cikkre és a fenti sorrendben. Ha
a 17. Cikk feltételei több Résztvevõ Országra nézve teljesülnek, akkor az
intézkedések elhalasztására vonatkozó határozatokat minden egyes országra
külön-külön kell meghozni.
5. A 3. és 4. pont szerinti határozatokat a Kormányzó Tanács többségi
szavazattal bármikor hatályon kívül helyezheti.
6. Az e cikk szerinti megállapítások kidolgozásakor a Titkárságnak
konzultálnia kell az olajtársaságokkal, hogy megismerje a foganatosítandó
intézkedések alkalmasságával és a helyzettel kapcsolatos nézeteiket.
7. Nemzetközi olajipari tanácsadó testületet kell összehívni legkésõbb a
vészintézkedések elrendelésekor, hogy az segítse az Ügynökség tevékenységét
az ilyen intézkedések hatékony foganatosításának biztosításában.
20. Cikk
1. A Titkárság összefoglalót készít, ha a kumulált napi vésztartalék lehívási
kötelezettségek elérték vagy ésszerûen elérhetik a vésztartalék képzési
kötelezettségek 50 %-át. A Titkárság haladéktalanul továbbítja
megállapításait az Intézõ Bizottság tagjainak, és tájékoztatja errõl a
Résztvevõ Országokat. A jelentés az olajhelyzetre vonatkozó információt is
tartalmaz.
2. A Titkárság jelentésétõl számított 72 órán belül az Intézõ Bizottság
felülvizsgálja az összeállított adatokat és a beterjesztett tájékoztatót. A
rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság további 48 órán belül
jelentést terjeszt a Kormányzó Tanács elé, amelyben javaslatot tesz a
szükség szerint foganatosítandó intézkedésekre, beleértve szükség esetén a
kötelezõ keresletkorlátozás szintjének emelését is. A jelentés rögzíti a
Bizottság tagjai által kifejezett véleményeket.
3. A Kormányzó Tanács a Bizottság jelentésének és javaslatának kézhezvételétõl
számított 48 órán belül összeül. A Kormányzó Tanács megvizsgálja a
Titkárság megállapításait és az Intézõ Bizottság jelentését és további 48
órán belül minõsített többségi szavazással határozatot hoz a szükség
szerint foganatosítandó intézkedésekrõl, beleértve szükség esetén a
kötelezõ keresletkorlátozás szintjének emelését is.
21. Cikk
1. Bármely Résztvevõ Ország kérheti a Titkárságtól, hogy ismertesse a 19. vagy
20 Cikk szerinti megállapításait.
2. Ha az ilyen kéréstõl számított 72 órán belül a Titkárság nem ismerteti a
megállapításait, a Résztvevõ Ország kérheti az Intézõ Bizottság
összehívását, és a helyzet megvizsgálását a jelen Megállapodás
rendelkezései szerint.
3. Az Intézõ Bizottság a helyzet megvizsgálása céljából benyújtott ilyen
kéréstõl számított 48 órán belül összeül. Bármely Résztvevõ Ország kérésére
további 48 órán belül jelentést terjeszt a Kormányzó Tanács elé. A jelentés
ismerteti a Bizottság tagjai és a Titkárság által kifejtett véleményeket,
beleértve a helyzettel kapcsolatos minden véleményt.
4. A Kormányzó Tanács az Intézõ Bizottság jelentésének kézhezvételétõl
számított 48 órán belül összeül. Ha többségi szavazással megállapítja, hogy
a 13., 14., 15. vagy 17. Cikkekben foglalt feltételek teljesültek,
elrendeli a vészintézkedéseket.
22. Cikk
A Kormányzó Tanács egyhangú szavazással bármikor úgy dönthet, hogy szükség
esetén egyhangúlag hozott határozattal bármikor bevezethet a jelen
Megállapodásban elõ nem irányzott megfelelõ vészintézkedést.
HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉS
23. Cikk
1. A Titkárság ismerteti megállapításait, ha a 13., 14. vagy 17. Cikkben
említett szállítások oly mértékben csökkentek vagy csökkenhetnek, hogy a
megfelelõ cikkben hivatkozott szint alá esnek. A Titkárság tájékoztatja az
Intézõ Bizottságot a szándékairól, és haladéktalanul jelenti
megállapításait a Bizottság tagjainak és tájékoztatja errõl a Résztvevõ
Országokat.
2. A Titkárság jelentésének benyújtásától számított 72 órán belül az Intézõ
Bizottság megvizsgálja az összeállított adatokat és a beterjesztett
információt. További 48 órán belül jelentést terjeszt a Kormányzó Tanács
elé. A jelentés ismerteti a Bizottság tagjainak véleményét, beleértve a
vészhelyzet kezelésével kapcsolatos nézeteket is.
3. A Bizottság jelentését kézhezvételétõl számított 48 órán belül a Kormányzó
Tanács összeül, hogy megvizsgálja a Titkárság megállapításait az Intézõ
Bizottságtól kapott jelentés fényében. A vészintézkedések hatályon kívül
helyezése vagy a keresletkorlátozási szint megfelelõ csökkentésének
megszüntetése jóváhagyottnak tekintendõ, kivéve, ha a Kormányzó Tanács
minõsített többségi határozattal úgy dönt további 48 órán belül, hogy
fenntartja a vészintézkedéseket vagy csak részben helyezi hatályon kívül
azokat.
4. A jelen cikk szerinti megállapításai közlésekor a Titkárságnak konzultálnia
kell a 19. Cikk 7. pontjában említett nemzetközi tanácsadó testülettel, a
helyzettel és a foganatosítandó intézkedések megfelelõ voltával kapcsolatos
véleményük bekérése céljából.
5. Bármely Résztvevõ Ország kérheti a Titkárságtól, hogy közölje a jelen cikk
szerinti megállapításait.
24. Cikk
Ha vészintézkedések vannak hatályban, és a Titkárság nem közölte a 23. Cikk
szerinti megállapításait, a Kormányzó Tanács minõsített többségi határozattal
bármikor úgy dönthet, hogy vagy teljesen vagy részben hatályon kívül helyezi
az intézkedéseket.
V. Fejezet
INFORMÁCIÓS RENDSZER A NEMZETKÖZI OLAJPIACON
25. Cikk
1. A Résztvevõ Országoknak két részbõl álló információs rendszert kell
létrehozniuk:
- a nemzetközi olajpiac helyzetével és az olajtársaságok tevékenységével
foglalkozó általános rész,
- a I-IV. Fejezetben elõirányzott intézkedések hatékony mûködésének
biztosítását célzó speciális rész.
2. A rendszernek állandó alapon kell mûködnie, mind normál feltételek között,
mind vészhelyzetben, és olyan módon, ami biztosítja a rendelkezésre álló
információk bizalmas kezelését.
3. A Titkárság felel az információs rendszer mûködéséért és az összeállított
anyagot a Résztvevõ Országok rendelkezésére bocsátja.
26. Cikk
Az "olajtársaságok" kifejezés nemzetközi társaságokat, nemzeti társaságokat,
nem integrált társaságokat és egyéb, a nemzetközi olajiparban jelentõs
szerepet játszó szerveket jelent.
ÁLTALÁNOS RÉSZ
27. Cikk
1. Az információs rendszer általános részében a Résztvevõ Országok rendszeres
alapon a Titkárság rendelkezésére bocsátják a 29. Cikk szerint
összeállított pontos adatokat a hatáskörükbe tartozó területeken mûködõ
olajtársaságokkal kapcsolatos alábbi kérdésekrõl:
(a) a társaság szerkezete;
(b) pénzügyi struktúra, többek között mérleg, eredménykimutatás és adók;
(c) realizált tõkebefektetések;
(d) a fõ nyersolaj forrásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos
megállapodások feltételei;
(e) a folyó termelési mutatók és a feltételezett változásaik;
(f) a leányvállalatok és más felhasználók rendelkezésére álló nyersolaj
szállítások (kritériumok és realizálás);
(g) készletek;
(h) a nyersolaj és az olajtermékek ára;
(i) árak, a leányvállalatoknak számított transzfer árakat is beleértve;
(j) egyéb kérdések, a Kormányzó Tanács által egyhangúlag hozott határozat
szerint.
2. Minden Résztvevõ Ország megfelelõ intézkedéseket tesz annak biztosítására,
hogy a hatáskörükön belül mûködõ olajtársaságok az ilyen információkat a
rendelkezésére bocsássák, az 1. pont szerinti kötelezettségek teljesítése
céljából, figyelembe véve minden olyan releváns információt, ami már
publikus vagy a kormányok rendelkezésére áll.
3. Az egyes Résztvevõ Országok nem tulajdoni alapon és társasági és/vagy
ország alapon szolgáltatják az információkat, és oly módon és olyan
mértékben, ami nem érinti a versenyt vagy nincs összeütközésben a Résztvevõ
Országok versenyszabályaival.
4. Egyetlen Résztvevõ Ország sem jogosult arra, hogy az általános rész révén
bármiféle információt szerezzen a hatáskörén belül mûködõ társaság
tevékenységérõl, olyan információkat, amelyeket nem szerezhetne meg az
adott társaságtól a jogszabályok szerint, vagy az intézményein és
vámhivatalán keresztül, ha az adott társaság kizárólag az õ hatáskörében
mûködne.
28. Cikk
A "nem tulajdoni alapon" nyújtott információ olyan információkat jelent,
amelyek nem vonatkoznak a szabadalmakra, márkavédjegyekre, tudományos vagy
gyártási eljárásokra vagy fejlesztésekre, egyedi értékesítésekre,
adóvisszatérítésekre, fogyasztói listákra vagy geológiai és geofizikai
információkra, a térképeket is beleértve.
29. Cikk
1. A jelen Megállapodás ideiglenes alkalmazásának elsõ napjától
számított 60 napon belül - és a késõbbiekben szükség szerint - az Olajpiac
Állandó Munkacsoport jelentést terjeszt az Intézõ Bizottság elé, melyben
meghatározza a pontos adatokat a 27. Cikk 1. pontjában foglalt lista
szerint, amelyek az általános rész hatékony mûködéséhez szükségesek, és
meghatározzák az ilyen adatok rendszeres alapon történõ begyûjtésének
eljárásait.
2. Az Intézõ Bizottság megvizsgálja a jelentést és javaslatokat tesz a
Kormányzó Tanácsnak, amely az Intézõ Bizottság jelentésének
beterjesztésétõl számított 30 napon belül szótöbbséggel meghozza azokat a
határozatokat, amelyek szükségesek az általános rész kidolgozásához és
hatékony mûködéséhez.
30. Cikk
A 29. Cikk szerinti jelentés kidolgozása során az Olajpiac Állandó
Munkacsoport:
- konzultált az olajtársaságokkal annak biztosítása céljából, hogy a rendszer
kompatibilis legyen az ipar mûveleteivel;
- meghatározza a Résztvevõ Országokat foglalkoztató specifikus problémákat és
kérdéseket;
- meghatározza az ilyen problémák és kérdések megoldásához szükséges és
hasznos specifikus adatokat;
- kidolgozza a szükséges információk harmonizálásának pontos szabványait, az
adatok összehasonlíthatóságának biztosítása céljából;
- kidolgozza az információ bizalmas kezelését biztosító eljárásokat.
31. Cikk
1. Az Olajpiac Állandó Munkacsoport folyamatos alapon vizsgálja az általános
rész mûködését.
2. Ha megváltoznak a nemzetközi olajpiac feltételei, az Olajpiac Állandó
Munkacsoport jelentést terjeszt az Intézõ Bizottság elé. A Bizottság
javaslatokat tesz a megfelelõ módosításokra a Kormányzó Tanácsnak, amely
szótöbbséggel hozza meg a javaslatokra vonatkozó határozatokat.
SPECIÁLIS RÉSZ
32. Cikk
1. Az Információs Rendszer speciális része keretében a Résztvevõ Országok a
Titkárság rendelkezésére bocsátanak minden olyan információt, ami a
vészintézkedések hatékony foganatosításának biztosításához szükséges.
2. Minden Résztvevõ Ország megteszi a megfelelõ intézkedéseket annak
biztosítására, hogy a hatáskörében mûködõ olajtársaságok minden
rendelkezésükre álló információt átadjanak az 1. pont és a 33. Cikk
szerinti kötelezettségek teljesítése céljából.
3. A Titkárság ezen információ és egyéb rendelkezésre álló információk alapján
folyamatosan vizsgálja az olajszállításokat és az olajfogyasztást a
munkacsoporton belül és az egyes Résztvevõ Országokban.
33. Cikk
A speciális rész keretében a Résztvevõ Országok rendszeres alapon átadják a
Titkárságnak az információkat a 34. Cikk szerint meghatározott pontos
adatokról az alábbi kérdésekben.
(a) olajfogyasztás és szállítás;
(b) keresletkorlátozó intézkedések;
(c) a vésztartalékok szintje;
(d) a szállítóeszközök rendelkezésre állása és felhasználása;
(e) a nemzetközi kereslet és kínálat folyó és tervezett szintje;
(f) egyéb kérdések, a Kormányzó Tanács egyhangúlag hozott határozata szerint.
34. Cikk
1. A jelen Megállapodás ideiglenes alkalmazásának elsõ napjától számított 30
napon belül a Vészkérdések Állandó Munkacsoport jelentést terjeszt az
Intézõ Bizottság elé, melyben meghatározza a 33. Cikkben szereplõ listán
közölt pontos adatokat, - amelyek a speciális részben szükségesek - a
vészintézkedések hatékony mûködésének biztosítása céljából, és amely
meghatározza az ilyen adatok rendszeres alapon történõ beszerzésének
eljárásait, a vészhelyzetben alkalmazott gyorsított eljárásokat is
beleértve.
2. Az Intézõ Bizottság megvizsgálja a jelentést, és javaslatokat tesz a
Kormányzó Tanácsnak, amely az Intézõ Bizottság jelentésének
beterjesztésétõl számított 30 napon belül - és szótöbbség alapján -
meghozza a speciális rész kidolgozásához és hatékony mûködéséhez szükséges
határozatokat.
35. Cikk
A 34. Cikk szerinti jelentés kidolgozása során a Vészkérdések Állandó
Munkacsoport
- konzultált az olajtársaságokkal annak biztosítása céljából, hogy a rendszer
kompatibilis legyen az ipari mûveletekkel;
- kidolgozza a szükséges információk harmonizálásának pontos szabványait, az
adatok összehasonlíthatóságának biztosítása céljából;
- kidolgozza az információk bizalmas kezelésének eljárásait.
36. Cikk
A Vészkérdések Állandó Munkacsoport folyamatos alapon vizsgálja a speciális
rész mûködését, és szükség esetén jelentést terjeszt az Intézõ Bizottság elé.
A Bizottság javaslatokat tesz a megfelelõ módosításokra a Kormányzó Tanácsnak,
amely szótöbbséggel határozatot hoz az ilyen javaslatokról.
VI. Fejezet
AZ OLAJTÁRSASÁGOKKAL VALÓ KONZULTÁCIÓ KERETEI
37. Cikk
1. A Résztvevõ Országok az Ügynökségen állandó kereteket biztosítanak a
konzultációra, amely révén egy vagy több Résztvevõ Ország megfelelõ módon
konzultálhat az egyes olajtársaságokkal az olajipar fontos aspektusairól és
információkat kérhet tõlük, és amely révén a Résztvevõ Országok
együttmûködési alapon megoszthatják egymás között az ilyen konzultációk
eredményeit.
2. A konzultációs kereteket az Olajpiac Állandó Munkacsoport égisze alatt kell
létrehozni.
3. A jelen Megállapodás ideiglenes alkalmazásának elsõ napjától számított 60
napon belül - és ezt követõen szükség szerint - az Olajpiac Állandó
Munkacsoport az olajtársaságokkal való konzultációkat követõen jelentést
terjeszt az Intézõ Bizottság elé az ilyen konzultációk eljárásairól. Az
Intézõ Bizottság megvizsgálja a jelentést és javaslatokat terjeszt a
Kormányzó Tanács elé, amely az Intézõ Bizottság jelentésének
beterjesztésétõl számított 60 napon belül szótöbbséggel határozatot hoz az
ilyen eljárásokról.
38. Cikk
1. Az Olajpiac Állandó Munkacsoport jelentést terjeszt az Intézõ Bizottság elé
az egyes olajtársaságokkal tartott konzultációkról, a konzultáció napjától
számított 30 napon belül.
2. Az Intézõ Bizottság megvizsgálja a jelentést, és javaslatokat tehet a
megfelelõ együttmûködésre a Kormányzó Tanácsnak, amely határozatot hoz az
ilyen javaslatokról.
39. Cikk
1. Az Olajpiac Állandó Munkacsoport folyamatos alapon értékeli az
olajtársaságokkal folytatott konzultációk eredményeit és a tõlük begyûjtött
információkat.
2. Ezen értékelések alapján az Állandó Munkacsoport megvizsgálja és értékeli a
nemzetközi olajhelyzetet és az olajipar helyzetét, és jelentést terjeszt az
Intézõ Bizottság elé.
3. Az Intézõ Bizottság megvizsgálja az ilyen jelentéseket és javaslatokat tesz
a megfelelõ együttmûködésre a Kormányzó Tanácsnak, amely határozatot hoz az
ilyen javaslatokról.
40. Cikk
Az Olajpiac Állandó Munkacsoport évente általános jelentést terjeszt az Intézõ
Bizottság elé az olajtársaságokkal való konzultáció kereteinek mûködésérõl.
VII. Fejezet
HOSSZÚ TÁVÚ ENERGETIKAI EGYÜTTMÛKÖDÉS
41. Cikk
1. A Résztvevõ Országok elhatározott szándéka, hogy hosszabb távon csökkentsék
az import olajtól való függõségüket az energia szükségleteik kielégítése
terén.
2. E célból a Résztvevõ Országok nemzeti programokat valósítanak meg és
elõmozdítják együttmûködési programok valóra váltását, többek között az
eszközök és erõfeszítések megosztását, a nemzeti politikának a 42. Cikkben
ismertetett területekre történõ összpontosításával.
42. Cikk
1. A Hosszú Távú Együttmûködési Állandó Munkacsoport megvizsgálja az
együttmûködést és errõl jelentést terjeszt az Intézõ Bizottság elé.
Különösen az alábbi területekre kell figyelmet fordítani:
(a) Energiatakarékosság, beleértve a következõkkel kapcsolatos
együttmûködési programokat
- az energiatakarékossággal kapcsolatos nemzeti tapasztalatok és
információk cseréje;
- az energiafogyasztás növekedésének a takarékosság révén történõ
csökkentésére szolgáló utak és módok.
(b) Az alternatív energiaforrások fejlesztése, pl. hazai olaj, szén,
földgáz, atomenergia és vízenergia, többek között az alábbiakkal
kapcsolatos együttmûködési programok
- az olyan kérdésekkel kapcsolatos információcsere, mint a források, a
kereslet és kínálat, az ár és az adózás;
- utak és módok az import olaj felhasználása növelésének csökkentésére,
alternatív energiaforrások fejlesztése révén;
- konkrét projektek, beleértve a közösen finanszírozott projekteket is;
- kritériumok, minõségi célkitûzések és környezetvédelmi szabványok.
(c) Energiakutatás és fejlesztés, beleértve a következõkkel kapcsolatos
kiemelt együttmûködési programokat
- széntechnológia;
- napenergia;
- radioaktív hulladékok kezelése;
- ellenõrzött termonukleáris fúzió;
- a vízbõl hidrogén elõállítása;
- nukleáris biztonság;
- a hulladékhõ hasznosítása;
- energiatakarékosság;
- a kommunális és ipari szennyvíz felhasználása energiatakarékossági
célokra;
- az általános energiarendszer elemzése és általános tanulmányok.
(d) Uránium dúsítás, beleértve az együttmûködési programokat is
- a természetes és a dúsított uránium szállítások terén kialakult
helyzet figyelemmel kísérése;
- természetes uránium források és dúsítási szolgáltatások
fejlesztésének elõmozdítása;
- a dúsított uránium szállításainak bõvítésével kapcsolatban felmerülõ
nemzetközi kérdések megoldásához szükséges konzultációk elõmozdítása;
- a dúsítási szolgáltatások tervezésével kapcsolatban szükséges adatok
összegyûjtése, elemzése és terjesztése.
2. Az együttmûködési területek vizsgálata során az Állandó Munkacsoport
megfelelõen figyelembe veszi a másutt folyamatban lévõ tevékenységeket is.
3. Az 1. pontban kidolgozott programok közösen finanszírozhatóak. Az ilyen
közös finanszírozás a 64. Cikk 2. pontja szerint történhet.
43. Cikk
1. Az Intézõ Bizottság megvizsgálja az Állandó Munkacsoport jelentéseit és
megfelelõ javaslatokat terjeszt a Kormányzó Tanács elé, amely 1975. július
1-ig határozatot hoz e javaslatokról.
2. A Kormányzó Tanács figyelembe veszi a szélesebb keretek között megvalósuló
együttmûködés lehetõségeit is.
VIII. Fejezet
KAPCSOLATOK A TERMELÕ ORSZÁGOKKAL
ÉS MÁS FELHASZNÁLÓ ORSZÁGOKKAL
44. Cikk
A Résztvevõ Országok arra törekednek, hogy elõmozdítsák együttmûködési
kapcsolataikat az olajtermelõ országokkal és a többi olajfelhasználó
országgal, a fejlõdõ országokat is beleértve. Figyelemmel kísérik az
energetikai fejleményeket, a célszerû párbeszéd lehetõségeinek meghatározása
és elõmozdítása, valamint az olajtermelõ országokkal és a többi felhasználó
országgal való együttmûködés egyéb formáinak fejlesztése céljából.
45. Cikk
A 44. Cikkben kitûzött célok elérése érdekében a Résztvevõ Országok teljes
körûen figyelembe veszik a többi olajfelhasználó ország, különösen a fejlõdõ
országok szükségleteit és érdekeit.
46. Cikk
A Résztvevõ Országok a program keretében véleménycserét folytatnak az
olajtermelõ országokkal való kapcsolataikról. E célból a Résztvevõ Országok
tájékoztatják egymást az olajtermelõ országokkal folytatott, az e program
céljai szempontjából releváns együttmûködésrõl.
47. Cikk
A Résztvevõ Országok a program keretében
- a nemzetközi energiahelyzet és a világgazdaságra gyakorolt hatása
folyamatos vizsgálatának fényében keresik a lehetõségeket és az eszközöket
a stabil nemzetközi olajkereskedelem biztosítására és az egyes Résztvevõ
Országok számára az olajszállítások ésszerû és méltányos feltételek mellett
történõ garantálásának elõmozdítására;
- az egyéb nemzetközi szervezetekben folyó munka fényében megvizsgálják az
egyéb lehetséges együttmûködési területeket, többek között a gyorsított
iparosítás és a társadalmi gazdasági fejlõdés terén való együttmûködés
lehetõségét a fõ termelõ területeken, valamint azt, hogy ez hogyan érinti a
nemzetközi kereskedelmet és a befektetéseket;
- folyamatosan figyelemmel kísérik az együttmûködést az olajtermelõ
országokkal a kölcsönös érdekû energetikai kérdésekben, ilyen pl. az
energiatakarékosság, az alternatív források fejlesztése, valamint a kutatás
és fejlesztés.
48. Cikk
1. Az Olajtermelõ és egyéb felhasználó országokkal való kapcsolatokkal
foglalkozó Állandó Munkacsoport megvizsgálja az e fejezetben ismertetett
kérdéseket és jelentést terjeszt az Intézõ Bizottság elé.
2. Az Intézõ Bizottság javaslatokat tehet a megfelelõ együttmûködési
intézkedésekre, majd e kérdéseket a Kormányzó Tanács elé utalja, és ott
hoznak döntést e javaslatokról.
IX. Fejezet
INTÉZMÉNYI ÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
49. Cikk
1. Az Ügynökségnek az alábbi szervei vannak:
- Kormányzó Tanács
- Intézõ Bizottság
- Állandó Munkacsoport
- Vészintézkedések
- Olajpiac
- Hosszú távú együttmûködési
- Kapcsolatok az olajtermelõ és egyéb felhasználó országokkal.
2. A Kormányzó Tanács vagy az Intézõ Bizottság többségi szavazattal szükség
esetén létrehozhat más szervet is a program valóra váltására.
3. Az Ügynökségnek Titkársága van, amely segíti az 1. és 2. pontban említett
szervek mûködését.
KORMÁNYZÓ TANÁCS
50. Cikk
1. A Kormányzó Tanács minden Résztvevõ Ország részérõl egy vagy több
miniszterbõl vagy azok küldötteibõl áll.
2. A Kormányzó Tanács szótöbbséggel fogadja el Mûködési Szabályzatát. Ha a
Mûködési Szabályzat nem ír elõ mást, e szabályok az Intézõ Bizottságra és
az állandó munkacsoportokra is vonatkoznak.
3. A Kormányzó Tanács szótöbbséggel választja meg az elnököt és az
alelnököket.
51. Cikk
1. A Kormányzó Tanács a program megfelelõ mûködéséhez szükséges határozatokat
hoz és ajánlásokat tesz.
2. A Kormányzó Tanács rendszeresen vizsgálja a nemzetközi energiahelyzetet és
megfelelõ intézkedéseket tesz, többek között a Résztvevõ Ország vagy
országok olajszállításaival kapcsolatos problémák esetén, és vizsgálja e
fejlemények gazdasági és monetáris hatásait. A nemzetközi energetikai
helyzetben bekövetkezett fejlemények gazdasági és monetáris hatásait érintõ
tevékenységek során a Kormányzó Tanácsnak figyelembe kell vennie az
általános gazdasági és monetáris kérdésekért felelõs nemzetközi intézmények
hatáskörét és tevékenységét.
3. A Kormányzó Tanács szótöbbséggel átruházhatja bármely funkcióját az
Ügynökség bármely szervére.
52. Cikk
1. A 61. Cikk 2. pontja és a 65. Cikk szerint a Kormányzó Tanács által vagy a
funkciók átruházása keretében bármely más szerv által e Megállapodás
szerint hozott határozatok kötelezõek a Résztvevõ Országokra.
2. Az ajánlások nem kötelezõek.
INTÉZÕ BIZOTTSÁG
53. Cikk
1. Az Intézõ Bizottság az egyes Résztvevõ Országok kormányainak egy vagy több
vezetõ képviselõjébõl áll.
2. Az Intézõ Bizottság a jelen Megállapodásban a reá ruházott funkciókat és a
Kormányzó Tanács által ráruházott bármely egy funkciót lát el.
3. Az Intézõ Bizottság a jelen Megállapodás hatáskörébe tartozó bármely
kérdést vizsgálhat és javaslatokat terjeszthet a Kormányzó Tanács elé.
4. Az Intézõ Bizottságot bármely Résztvevõ Ország kérésére össze kell hívni.
5. Az Intézõ Bizottság szótöbbségi alapon választja meg az elnököt és az
alelnököket.
ÁLLANDÓ MUNKACSOPORTOK
54. Cikk
1. Az egyes állandó munkacsoportok az egyes Résztvevõ Országok kormányainak
egy vagy több képviselõjébõl állnak.
2. Az Intézõ Bizottság szótöbbséggel választja meg az állandó munkacsoportok
elnökeit és alelnökeit.
55. Cikk
1. A Vészintézkedések Állandó Munkacsoport a I-V. Fejezetben és a Mellékletben
ráruházott funkciókat és a Kormányzó Tanács által ráruházott bármely egyéb
funkciót lát el.
2. Az Állandó Munkacsoport a I-IV. Fejezet és a Melléklet tárgyát képezõ
bármely kérdést vizsgálhat és jelentést terjeszthet az Intézõ Bizottság
elé.
3. Az Állandó Munkacsoport a hatáskörébe tartozó bármely kérdésben
konzultálhat az olajtársaságokkal.
56. Cikk
1. Az Olajpiac Állandó Munkacsoport a V. és VI. Fejezetben ráruházott
funkciókat és a Kormányzó Tanács által ráruházott bármely egyéb funkciót
lát el.
2. Az Állandó Munkacsoport a V. és VI. Fejezet tárgyát képezõ bármely kérdést
vizsgálhat és jelentést terjeszthet az Intézõ Bizottság elé.
3. Az Állandó Munkacsoport a hatáskörébe tartozó bármely kérdésben
konzultálhat az olajtársaságokkal.
57. Cikk
1. A Hosszú távú együttmûködési Állandó Munkacsoport a VII. Fejezetben
ráruházott funkciókat és a Kormányzó Tanács által ráruházott bármely egyéb
funkciót lát el.
2. Az Állandó Munkacsoport a VII. Fejezet tárgyát képezõ bármely kérdést
vizsgálhat és jelentést terjeszthet az Intézõ Bizottság elé.
58. Cikk
1. Az Olajtermelõkkel és egyéb olajfelhasználó országokkal való kapcsolatokkal
foglalkozó Állandó Munkacsoport a VIII. Fejezetben ráruházott funkciókat és
a Kormányzó Tanács által ráruházott bármely egyéb funkciót lát el.
2. Az Állandó Munkacsoport a VIII. Fejezet tárgyát képezõ bármely kérdést
vizsgálhat és jelentést terjeszthet az Intézõ Bizottság elé.
3. Az Állandó Munkacsoport a hatáskörébe tartozó bármely kérdésben
konzultálhat az olajtársaságokkal.
TITKÁRSÁG
59. Cikk
1. A Titkárság ügyvezetõ igazgatóból és szükség szerinti állományból áll.
2. Az ügyvezetõ igazgatót a Kormányzó Tanács nevezi ki.
3. A jelen Megállapodás szerinti kötelezettségei teljesítése során az
ügyvezetõ igazgató és az állomány az Ügynökség szerveinek tartozik
felelõsséggel és beszámolási kötelezettséggel.
4. A Kormányzó Tanács szótöbbséggel hozza meg a Titkárság létrehozásához és
mûködéséhez szükséges határozatokat.
60. Cikk
A Titkárság a jelen Megállapodásban rögzített funkciókat és Kormányzó Tanács
által ráruházott bármely egyéb funkciót lát el.
SZAVAZÁS
61. Cikk
1. A Kormányzó Tanács az alábbiak szerint fogadja el azokat a határozatokat és
ajánlásokat, amelyekre nem írja elõ a szavazás módját a jelen Megállapodás:
(a) szótöbbséggel:
- a program irányításával kapcsolatos határozatokat, beleértve a jelen
Megállapodás rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatos
határozatokat, amelyek már specifikus kötelezettségeket rónak a
Résztvevõ Országokra
- az eljárásbeli kérdésekkel kapcsolatos határozatokat
- az ajánlásokat
(b) egyhangúlag:
- minden egyéb határozatot, különösen beleértve azokat a határozatokat,
amelyek a jelen Megállapodásban nem specifikált új kötelezettségeket
rónak a Résztvevõ Országokra.
2. Az 1(b) pontban említett határozatok elõírhatják, hogy
(a) ezek nem kötelezõek egy vagy több Résztvevõ Országra;
(b) csak bizonyos feltételek mellett kötelezõek.
62. Cikk
1. Az egyhangúlag történõ határozathozatal megköveteli, hogy a Résztvevõ
Országok valamennyi képviselõje jelen legyen és szavazzon. A tartózkodó
országokat olyannak kell tekinteni, mint amelyek nem szavaznak.
2. Ha többség vagy minõsített többség szükséges, a Résztvevõ Országok
szavazatainak súlyozása a következõ:
Az olajfelhasználó országok
Az általános szavazási súly szavazási súlya Kombinált szavazási súly
Ausztrália 3 1 4
Ausztria 3 1 4
Belgium 3 1 4
Kanada 3 5 8
Dánia 3 1 4
Finnország 3 1 4
Franciaország 3 6 9
Németország 3 8 11
Görögország 3 0 3
Írország 3 0 3
Olaszország 3 5 8
Japán 3 14 17
Luxemburg 3 0 3
Hollandia 3 1 4
Új-Zéland 3 0 3
Portugália 3 0 3
Spanyolország 3 2 5
Svédország 3 2 5
Svájc 3 1 4
Törökország 3 1 4
Egyesült Királyság 3 6 9
Egyesült Államok 3 44 47
Összesen 66 100 166
3. A többséghez a teljes kombinált szavazási súlyok 60 %-a és az általános
szavazási súlyok 50 %-a szükséges.
4. A minõsített többséghez a következõk szükségesek:
(a) a teljes kombinált szavazási súlyok 60 %-a és az általános szavazási
súlyok 50 %-a a következõkhöz:
- a 2. Cikk 2. pontja szerinti, a vésztartalék növelési kötelezettségre
vonatkozó határozat;
- a 19. Cikk 3. pont szerinti határozatok arról, hogy ne rendeljék el a
13. és 14. Cikkben hivatkozott vészintézkedéseket;
- a 20. Cikk 3. pontja szerinti határozatok a sürgõs intézkedésekrõl;
- a 23. Cikk 3. pont szerinti határozatok a 13. és 14. Cikkben
hivatkozott vészintézkedések fenntartásáról;
- a 24. Cikk szerinti határozatok a 13. és 14. Cikkben hivatkozott
vészintézkedések hatályon kívül helyezésérõl;
(b) Az általános szavazási súlyok 57 %-a a következõkhöz:
- a 19. Cikk 3. pontja szerinti határozatok arról, hogy nem vezetik be
a 17. Cikkben hivatkozott vészintézkedéseket;
- a 23. Cikk 3. pontja szerinti határozatok a 17. Cikkben hivatkozott
vészintézkedések fenntartásáról;
- a 24. Cikk szerinti határozatok a 17. Cikkben hivatkozott
vészintézkedések hatályon kívül helyezésérõl.
5. A Kormányzó Tanács egyhangú határozattal dönt a 2. pontban hivatkozott
szavazási súlyok emelésérõl, csökkentésérõl és újraelosztásáról, valamint a
3. és 4. pontban rögzített szavazási követelmények módosításáról abban az
esetben, ha
- egy ország csatlakozik a jelen Megállapodáshoz, a 71. Cikk szerint, vagy
- egy ország kilép a jelen Megállapodásból a 68. Cikk 2. pontja, vagy a 69.
Cikk 2. pontja szerint.
6. A Kormányzó Tanács évente megvizsgálja a 2. pontban meghatározott szavazási
súlyok számát és elosztását, és e vizsgálat alapján egyhangú határozattal
dönt arról, hogy az ilyen szavazási súlyokat növelni vagy csökkenteni kell,
vagy újra el kell osztani vagy mindkettõ szükséges, a teljes
olajfogyasztásban bármely Résztvevõ Ország részesedésének megváltozása vagy
bármi más ok miatt.
7. A 2., 3. vagy 4. pont bármilyen módosítását e pontokra és a 6. pontban
foglaltakra kell alapozni.
KAPCSOLATOK MÁS SZERVEKKEL
63. Cikk
A program céljainak elérése érdekében az Ügynökség megfelelõ kapcsolatokat
létesíthet a Résztvevõ Országokon kívüli más országokkal, nemzetközi
szervezetekkel - függetlenül attól, hogy azok kormányzati vagy nem kormányzati
szervek -, egyéb szervezetekkel és egyénekkel is.
PÉNZÜGYI MEGÁLLAPODÁSOK
64. Cikk
1. A Titkárság költségeit és az összes egyéb közös költséget meg kell osztani
a Résztvevõ Országok között, az 1963. december 10-i "Az OECD Tanács
határozata a Szervezet költségvetéséhez a tagállamok hozzájárulásai
mértékének megállapításáról" mellékletében rögzített elvek és szabályok
szerint kidolgozott skálának megfelelõen. A jelen Megállapodás
alkalmazásának elsõ éve után a Kormányzó Tanács felülvizsgálja a
befizetések skáláját, és egyhangú határozattal dönt annak bármi megfelelõ
módosításáról a 73. Cikk szerint.
2. A 65. Cikk szerinti speciális tevékenységekkel kapcsolatban felmerült
speciális költségeket meg kell osztani az ilyen speciális tevékenységekben
résztvevõ országok között, olyan arányban, ahogy errõl egyhangúlag
elfogadott határozattal döntenek.
3. Az ügyvezetõ igazgató a Kormányzó Tanács által elfogadott pénzügyi
szabályzatnak megfelelõen és minden év legkésõbb október 1-ig a Kormányzó
Tanács elé terjeszti a költségvetés tervezetét, a személyi követelményekkel
együtt. A Kormányzó Tanács szótöbbséggel fogadja el a költségvetést.
4. A Kormányzó Tanács szótöbbséggel hozza meg az összes egyéb határozatot,
amelyek az Ügynökség pénzügyi irányításához szükségesek.
5. A pénzügyi év minden január 1-én kezdõdik és december 31-én ér véget. Az
egyes pénzügyi évek végén a bevételeket és kiadásokat könyvvizsgáló elé
kell terjeszteni.
SPECIÁLIS TEVÉKENYSÉGEK
65. Cikk
1. Minden két vagy több Résztvevõ Ország úgy határozhat, hogy a jelen
Megállapodás keretében olyan speciális tevékenységeket folytat, amelyek
eltérnek a I-V. Fejezet szerint a Résztvevõ Országok által folytatott
tevékenységektõl. A Résztvevõ Országok, amelyek nem kívánnak részt venni
ilyen speciális tevékenységekben, tartózkodnak az ilyen határozatok
meghozatalánál, és az ilyen határozatok rájuk nézve nem kötelezõek. Az
ilyen tevékenységeket folytató Résztvevõ Országok errõl folyamatosan
tájékoztatják a Kormányzó Tanácsot.
2. Az ilyen speciális tevékenységek megvalósítása céljából az érintett
Résztvevõ Országok megállapodhatnak a 61. és 62. Cikkben elõírttól eltérõ
szavazási eljárásokban is.
A MEGÁLLAPODÁS TELJESÍTÉSE
66. Cikk
Minden Résztvevõ Ország megteszi a szükséges intézkedéseket, többek között
minden szükséges törvényhozási intézkedést a jelen Megállapodás és a Kormányzó
Tanács által hozott határozatok teljesítésére.
X. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
67. Cikk
1. Minden aláíró állam legkésõbb 1975. május 1-ig tájékoztatja Belgium
kormányát arról, hogy az alkotmányos eljárások lefolytatása után a jelen
Megállapodást magára nézve kötelezõnek tekinti.
2. Azt a napot követõ 10. napon, amikor a 62. Cikkben említett kombinált
szavazási súlyok legalább 60 %-ával rendelkezõ legalább 6 állam letétbe
helyezte az értesítést a kötelezõ érvény elismerésérõl vagy letétbe
helyezte a csatlakozási okmányt, a jelen Megállapodás az ilyen államokra
nézve hatályba lép.
3. Minden aláíró állam esetében, amely a késõbbiekben helyezi letétbe a
fentiekrõl szóló értesítést, a jelen Megállapodás a letétbe helyezés napját
követõ 10. napon lép hatályba.
4. A Kormányzó Tanács szótöbbséggel határozatot hozhat bármely aláíró állam
kérésére arról, hogy az adott állam esetében meghosszabbítja az értesítési
határidõt 1975. május 1. utánra.
68. Cikk
1. A 67. Cikkben foglaltak mellett a jelen Megállapodást az Aláíró Államok
1974. november 18-tól kezdve, a Kormányzó Tanács elsõ ülését követõen
ideiglenesen alkalmazhatják a jogszabályaiknak megfelelõ mértékben.
2. A jelen Megállapodás ideiglenes alkalmazása addig tart, amíg
- a Megállapodás hatályba lép az adott államra a 67. Cikk szerint, vagy
- letelik 60 nap az után, hogy a belga kormány megkapta az értesítést
arról, hogy az érintett állam nem tekinti magára nézve kötelezõnek a
Megállapodást, vagy
- letelik a 67. Cikkben hivatkozott értesítési határidõ az érintett állam
nyilatkozatának beterjesztésére.
69. Cikk
1. A jelen Megállapodás a hatályba lépése napjától számított 10 évig van
hatályban és utána is érvényben marad, kivéve ha a Kormányzó Tanács
szótöbbséggel hozott határozattal dönt a megszüntetésérõl.
2. Bármely Résztvevõ Ország megszüntetheti a jelen Megállapodás teljesítését,
ha errõl 12 hónappal elõre írásban értesíti Belgium kormányát, a jelen
Megállapodás ideiglenes alkalmazásának elsõ napja után számított 3 év
múltán.
70. Cikk
1. Bármely állam az aláíráskor, a 67. Cikk szerinti kötelezettségvállalási
nyilatkozattételkor, a csatlakozáskor vagy bármilyen késõbbi idõpontban a
belga kormányhoz címzett értesítésben kijelentheti, hogy a jelen
Megállapodás minden olyan területre, vagy bármilyen területre érvényes,
amelynek nemzetközi kapcsolataiért felelõs, vagy a határain belül bármilyen
olyan területre érvényes, amelynek olajszállításaiért jogilag felelõs.
2. Az 1. pont szerint tett bármilyen nyilatkozat az e nyilatkozatban említett
bármilyen terület vonatkozásában visszavonható a 69. Cikk 2. pontjában
foglaltak szerint.
71. Cikk
1. A Megállapodáshoz csatlakozhat a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési
Szervezet bármely olyan tagja, amely képes és hajlandó a program
követelményeinek kielégítésére. A Kormányzó Tanács szótöbbséggel határoz a
csatlakozási kérdésekben.
2. A jelen Megállapodás minden olyan tagállam vonatkozásában hatályba lép,
amelynek csatlakozási kérését átadták a belga kormánynak a csatlakozási
okmány letétbe helyezését követõ 10. napon, vagy a 67. Cikk 2. pontja
szerint a Megállapodás hatályba lépésének napján, attól függõen, hogy
melyik az utóbbi.
3. A csatlakozás ideiglenes alapon történhet a 68. Cikkben rögzített
feltételekkel, olyan határidõkkel, ahogy a Kormányzó Tanács szótöbbséggel
dönt arról, hogy a csatlakozó állam mikor helyezze letétbe a
kötelezettségvállalási értesítést.
72. Cikk
1. A jelen Megállapodás nyitott, ahhoz az Európai Közösségek csatlakozhatnak.
2. A jelen Megállapodás semmilyen módon nem gátolhatja az Európai Közösségeket
létrehozó szerzõdések további valóra váltását.
73. Cikk
A jelen Megállapodást a Kormányzó Tanács egyhangúlag hozott határozattal
bármikor módosíthatja. Az ilyen módosítás a Kormányzó Tanács által
elhatározott módon lép hatályba, a Kormányzó Tanács errõl egyhangúlag hoz
határozatot és elõírja a Résztvevõ Országok számára a megfelelõ alkotmányos
eljárások teljesítését.
74. Cikk
A jelen Megállapodás 1980. május 1. után általános felülvizsgálatra kerül.
75. Cikk
Belgium kormánya tájékoztatja az összes Résztvevõ Országot a 67. Cikk szerinti
kötelezettségvállalási értesítések letétbe helyezésérõl és minden egyes
csatlakozási okmányról, a jelen Megállapodás hatályba lépésérõl és minden
módosításáról, bármilyen felmondásáról, és bármi egyéb kapott nyilatkozatról
vagy értesítésrõl.
76. Cikk
A jelen Megállapodás angol, francia és német nyelven készült és azonos érvényû
eredetije Belgium kormányánál kerül letétbe helyezésre, és egy hitelesített
példányát a belga kormány átadja valamennyi Résztvevõ Országnak.
A FENTIEK TANÚSÍTÁSÁRÓL alulírott meghatalmazottak a kellõ felhatalmazás
birtokában aláírták a jelen Megállapodást.
KÉSZÜLT Párizsban 1974. november 18-án.
Az Osztrák Köztársaság részérõl: Dr.Georg Seyffertitz
A Belga Királyság részérõl: E. Davignon
Kanada részérõl: P.M. Towe
A Dán Királyság részérõl: Jens Christensen
A Német Szövetségi Köztársaság részérõl: E. Emmel Rohwedder
Írország részérõl: Eamonn Gallagher
Az Olasz Köztársaság részérõl: Gesidio Guazzaroni
Japán részérõl: Bunroku Yoshino
A Luxemburgi Nagyhercegség részérõl: Reichling
A Holland Királyság részérõl: F.Italianer
K. Westerhoff
Spanyolország részérõl: Marquis de Nerva
A Svéd Királyság részérõl: Hans V. Ewerlöf
A Svájci Államszövetség részérõl: P. Languetin
A Török Köztársaság részérõl: Memduh Aytür
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Leonard Williams
Királyság részérõl:
Az Amerikai Egyesült Államok részérõl: Thomas O. Enders
MELLÉKLET
VÉSZTARTALÉK
1. Cikk
1. A teljes olajkészleteket az alábbiak szerint felülvizsgált OECD és EGK
meghatározások szerint mérik:
A. Készletek, többek között:
nyersolaj, fõ termékek és feldolgozatlan olaj
- finomító tartályokban
- olajterminálokon
- csõvezetéki tartályokban
- uszályokon
- a partok között közlekedõ tartályhajókban
- kikötõi tartályhajókban
- folyami tartályhajókban
- tároló tartályokban
- üzemi készletekben
- a nagy fogyasztóknál, a törvény elõírásai szerint vagy egyéb
kormányzati rendelkezések értelmében.
B. A készletek nem tartalmazzák:
(a) a még ki nem termelt nyersolajat
(b) az alábbiakban lévõ nyersolajat, fõ termékeket és feldolgozatlan
olajat
- csõvezetékek
- vasúti tartálykocsik
- közúti tartálykocsik
- tengerjáró hajók tartályai
- szervízállomások és kiskereskedelmi raktárak
- egyéb fogyasztóknál
- tengeri tartályhajók
- katonai készletek.
2. Az egyes Résztvevõ Országok vésztartalék képzési kötelezettségébe
beszámítható olajkészlet a fenti meghatározás szerinti teljes olajkészlet,
levonva abból azt a mennyiséget, amely a legsúlyosabb vészhelyzet esetén
technikai okokból abszolúte hozzáférhetetlennek minõsül. A Vészhelyzet
Állandó Munkacsoport vizsgálja ezt a fogalmat, és jelentést tesz az
abszolúte hozzáférhetetlen készletek mérési kritériumairól.
3. Amíg e kérdésben nem születik döntés, mindegyik Résztvevõ Ország 10 %-ot
köteles levonni a teljes készletbõl a vésztartalékok mérésekor.
4. A Vészhelyzet Állandó Munkacsoport megvizsgálja a következõket és jelentést
terjeszt az Intézõ Bizottság elé:
(a) a motorbenzin és a repülõgépbenzin kivételével egyéb felhasználásra a
könnyûbenzin beszámításának módozatai a készletek mérésekor,
(b) vészhelyzetben a tengeri kikötõk kezelésére és a készletek mérésekor a
felhasználásba a tengeri kikötõk beszámítására vonatkozó közös
szabályok kidolgozásának lehetõsége,
(c) a repülõgépek számára szolgáló tartályok esetében a keresletkorlátozás
közös szabályai kidolgozásának lehetõsége,
(d) a vészintézkedések elrendelésekor a tengeren lévõ olaj egy részének a
vésztartalék képzési kötelezettségbe való beszámítási lehetõsége,
(e) a vészhelyzetben rendelkezésre álló szállítások növelésének lehetõsége,
az elosztó rendszerben elérhetõ megtakarítások révén.
2. Cikk
1. Az üzemanyag átállási lehetõséget az határozza meg, hogy vészhelyzetben a
normál olajfogyasztás milyen más fûtõanyaggal helyettesíthetõ, feltéve,
hogy ez a lehetõség vészhelyzetben a kormányzat rendelkezésére áll, egy
hónapon belül megvalósítható, és hogy alternatív fûtõanyagokból biztonságos
az ellátás.
2. Az alternatív fûtõanyag ellátást olaj ekvivalensben kell kifejezni.
3. A fûtõanyag átállási célokra tartalékolt alternatív fûtõanyag készlet
beszámítható a vésztartalék képzési kötelezettségbe, amennyiben
felhasználható az önellátási idõszakban.
4. A fûtõanyag átállási célokra tartalékolt alternatív fûtõanyag kiegészítõ
termelése beszámít a vésztartalék képzési kötelezettségekbe, ugyanúgy, mint
a kiegészítõ olajtermelés, a jelen Melléklet 4. Cikkében foglalt
rendelkezések szerint.
5. A Vészhelyzet Állandó Munkacsoport megvizsgálja a következõket, és
jelentést terjeszt az Intézõ Bizottság elé:
(a) az 1. pontban említett egy hónapos határidõ megfelelõ volta,
(b) az alternatív fûtõanyag készleteken alapuló fûtõanyag átállási
lehetõség számítási alapja, a 3. pontban foglaltak szerint.
3. Cikk
A Résztvevõ Ország a másik országban lévõ olajkészleteket akkor számíthatja be
a vésztartalék képzési kötelezettségébe, ha e másik ország kormánya
megállapodást kötött a Résztvevõ Ország kormányával, hogy semmilyen módon nem
akadályozza vészhelyzetben e készletek átadását a Résztvevõ Országnak.
4. Cikk
1. A kiegészítõ olajtermelés a meghatározás szerint a Résztvevõ Ország olyan
potenciális olajtermelése, amely meghaladja a hatáskörébe tartozó normál
olajtermelést
- ami a kormány ellenõrzése alatt áll, és
- ami használatba vehetõ vészhelyzetben, az önellátási idõszakban.
2. A Vészhelyzet Állandó Munkacsoport megvizsgálja a következõket és jelentést
terjeszt az Intézõ Bizottság elé
(a) az 1. pontban hivatkozott kiegészítõ olajtermelés mérésének fogalma és
módszerei,
(b) az "önellátási idõszak" mint idõkeret megfelelõ volta,
(c) melyik nagyobb, a kiegészítõ olajtermelés vésztartalék képzésre
szolgáló mennyisége, vagy az olajkészletek, hogyan lehet beszámítani a
kiegészítõ termelést, és mi a kalkuláció módja.
5. Cikk
A Résztvevõ Ország rendelkezésére más ország területén álló kiegészítõ
olajtermelés ugyanolyan alapon számítható be a vésztartalék képzési
kötelezettségbe, mint a saját területén rendelkezésre álló kiegészítõ
olajtermelés, a jelen Melléklet 4. Cikkében foglalt rendelkezések szerint,
feltéve, hogy e másik ország kormánya megállapodást kötött a Résztvevõ Ország
kormányával, hogy semmilyen módon nem akadályozza az ilyen kiegészítõ
kapacitásból vészhelyzetben a Résztvevõ Ország számára történõ
olajszállításokat.
6. Cikk
A Vészhelyzet Állandó Munkacsoport vizsgálatot folytat és jelentést terjeszt
az Intézõ Bizottság elé arról, hogy hogyan lehet beszámítani a Megállapodás 2.
Cikkének 2. pontjában említett, a Résztvevõ Ország vésztartalék képzési
kötelezettségébe azokat a hosszú távú befektetéseket, amelyek befolyást
gyakorolnak a résztvevõ országoknak az importált olajtól való függõsége
csökkentésére.
7. Cikk
1. A Vészhelyzet Állandó Munkacsoport vizsgálatot folytat és jelentést
terjeszt az Intézõ Bizottság elé a Megállapodás 2. Cikkének 1. pontjában
rögzített referencia idõszak figyelembe vételével, különös tekintettel az
olyan tényezõkre, mint a felhasználás növekedése, szezonális eltérései és a
ciklikus változások.
2. A Kormányzó Tanács által az 1. pontban említett referencia idõszak
meghatározásának módosítása céljából hozott határozatot egyhangúlag kell
meghozni.
8. Cikk
A Vészhelyzet Állandó Munkacsoport vizsgálatot folytat és jelentést terjeszt
az Intézõ Bizottság elé a Megállapodás I-IV. Fejezetének valamennyi elemérõl,
a lehetséges matematikai és statisztikai anomáliák kiküszöbölése céljából.
9. Cikk
A Vészhelyzet Állandó Munkacsoporttól a jelen Mellékletben említett
kérdésekben kapott jelentéseket 1975. április 1-ig kell az Intézõ Bizottság
elé terjeszteni. Az Intézõ Bizottság szükség esetén javaslatokat terjeszt a
Kormányzó Tanács elé, amely legkésõbb 1975. július 1-ig többségi szavazattal
dönt e javaslatok kérdésében, kivéve a jelen Melléklet 7. Cikkének 2.
pontjában foglaltakat.
IV. MELLÉKLET
AZ OECD Tanács határozata az Ügynökség létrehozásáról
(1974. november 15-én fogadták el)
A Tanács
figyelembe véve a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezetrõl szóló
1960. december 14-i Konvenciót (a továbbiakban a "Konvenció") és különösen a
Konvenció 5(a), 6., 9., 12., 13. és 20. Cikkét;
figyelembe véve a Szervezet pénzügyi szabályzatát, és különösen annak 5., 10.,
14(b) és 16(b) Cikkét;
figyelembe véve a Szervezet Tanácsa szakértõinek és tanácsadóinak mûködésére
vonatkozó szabályzatot, elõírásokat és utasításokat;
megjegyezve, hogy bizonyos tagországok kormányai kifejezték azon szándékukat,
hogy a nemzetközi energiaprogramról külön megállapodást kötnek, amit az 1974.
november 6-i C(74)204 sz. dokumentumhoz és 1.sz. helyesbítéséhez mellékeltek,
és tájékoztatásul köröztek, a továbbiakban ld. "Megállapodás";
figyelembe véve a Tanács 1971. június 29-i ajánlását az olaj készletezésérõl
[C(71)113(végsõ)];
figyelembe véve a Tanács 1972. november 14-i határozatát a vésztervekrõl és
vészintézkedésekrõl, valamint az OECD európai térségében vészhelyzetben az
olajszállítások arányosításáról
[C(72)201(végsõ)];
figyelembe véve a Tanács 1974. január 10-i ajánlását a szállító és a
halászhajók számára üzemanyag raktárak biztosításáról
[C(73)257(végsõ)],
figyelembe véve a Tanács 1974. január 10-i ajánlását a polgári repülõgépek
számára történõ üzemanyag szállításról [C(73)258(végsõ)];
figyelembe véve a fõtitkár 1974. november 6-i jegyzékét a Nemzetközi
Energiaprogramról [C(74)203 és 1.sz. helyesbítés];
AZ ALÁBBI HATÁROZATOT HOZZA:
1. Cikk
A Nemzetközi Energia Ügynökség (a továbbiakban az "Ügynökség") ezennel autonóm
testületként létrejön a Szervezet keretében.
2. Cikk
Az Ügynökség résztvevõ országai:
(a) Ausztria, Belgium, Kanada, Dánia, az Egyesült Államok, az Egyesült
Királyság, Hollandia, Írország, Japán, Luxemburg, Németország, Olaszország,
Spanyolország, Svájc, Svédország és Törökország;
(b) a Szervezet többi tagországa, amelyek csatlakoznak ehhez a határozathoz
és a Megállapodáshoz az abban foglalt feltételek mellett.
3. Cikk
A jelen határozathoz az Európai Közösségek csatlakozhatnak, amennyiben
csatlakoznak a Megállapodáshoz, az abban foglalt feltételek mellett.
4. Cikk
A Kormányzó Tanács az Ügynökség résztvevõ országaiból álló testület, ahonnan
az Ügynökség valamennyi aktusa származik, és olyan jogkörrel rendelkezik, hogy
ajánlásokat tehet és határozatokat hozhat, amelyek - ha nincs más kikötve -
kötelezõek a Résztvevõ Országok számára, és a jogkörét átruházhatja az
Ügynökség egyéb szerveire. A Kormányzó Tanácsnak el kell fogadnia a Mûködési
Szabályzatát és a szavazási szabályokat.
5. Cikk
A Kormányzó Tanácsnak olyan szerveket és eljárásokat kell létrehoznia,
amelyekre szükség lehet az Ügynökség megfelelõ mûködéséhez.
6. Cikk
(a) A Kormányzó Tanács az energetikai együttmûködés céljából Nemzetközi
Energiaprogramot határoz el és valósít meg, melynek céljai a következõk:
(i) vészhelyzetben az olajszállítások terén az önellátás általános
szintjének kidolgozása;
(ii) vészhelyzetben az általános keresletkorlátozási intézkedések
foganatosítása;
(iii) vészhelyzetben a rendelkezésre álló olaj elosztásával kapcsolatos
intézkedések foganatosítása és érvényesítése;
(iv) a nemzetközi olajpiaci információs rendszer és a nemzetközi
olajtársaságokkal való konzultációs keretek kidolgozása;
(v) hosszú távú együttmûködési program kidolgozása és valóraváltása az
importált olajtól való függõség csökkentése céljából, többek között:
energiatakarékosság, alternatív energiaforrások feltárása,
energiakutatás és fejlesztés, és a természetes és dúsított uránium
szállítása;
(vi) az olajtermelõ országokkal és az egyéb olajfelhasználó országokkal
való együttmûködési kapcsolatok elõmozdítása, különösen a fejlõdõ világ
országaival.
A Kormányzó Tanács az energetika terén egyéb, általa szükségesnek ítélt
együttmûködési intézkedéseket is tehet, és egyhangúlag hozott határozattal
módosíthatja a programot, figyelembe véve a Résztvevõ Országok alkotmányos
eljárásait.
(b) Az Ügynökség Kormányzó Tanácsának javaslatára a Tanács további
feladatokat bízhat az Ügynökségre.
7. Cikk
(a) Az Ügynökség szerveit ügyvezetõ igazgató és a szükséges állomány segíti,
akik a Szervezet Titkárságának tagjai, és akik a Nemzetközi
Energiaprogrammal kapcsolatos feladataik teljesítése során az Ügynökség
szerveinek tartoznak felelõsséggel és beszámolási kötelezettséggel.
(b) Az ügyvezetõ igazgatót a Kormányzó Tanács nevezi ki a fõtitkár
javaslatára vagy egyetértésével.
(c) Az Ügynökség tanácsadóit a Szervezet Tanácsa szakértõinek és
tanácsadóinak Mûködési Szabályzata 2(b) pontjában elõírtnál hosszabb
idõszakra is ki lehet nevezni.
8. Cikk
A Kormányzó Tanács évente jelentést tesz a Tanácsnak az Ügynökség
tevékenységérõl. A Kormányzó Tanács a Tanács kérésére vagy saját
kezdeményezésére más tájékoztatókat is a Tanács elé terjeszthet.
9. Cikk
Az Ügynökség köteles együttmûködni a Szervezet egyéb illetékes szerveivel a
közös érdekû területeken. E szervek és az Ügynökség konzultációt folytat
egymással a megfelelõ tevékenységek kérdéseiben.
10. Cikk
(a) Az Ügynökség költségvetése a Szervezet költségvetésének részét
képezi, és az Ügynökség kiadásait a Költségvetés II. Részében engedélyezett
elõirányzatokkal kell összehasonlítani, amelyek magukban foglalják a
megfelelõ költségvetési becsléseket és elõirányzatokat az Ügynökség
mûködésével kapcsolatos valamennyi szükséges kiadásra. Az ilyen kiadások
finanszírozásában az egyes Résztvevõ Országok részesedését a Kormányzó
Tanács határozza meg. Az Ügynökség által a 11. Cikkben hivatkozott
tevékenységekkel kapcsolatban viselt speciális kiadásokat olyan arányban
kell megosztani a Résztvevõ Országok között, ahogy errõl ezen országok
egyhangúlag megállapodnak. A Kormányzó Tanács kijelöli az Ügynökség egy
szervét azzal, hogy konzultáljon a Kormányzó Tanáccsal az Ügynökség
pénzügyi igazgatásának kérdéseiben, évente közölje véleményét és terjesszen
egyéb költségvetési javaslatokat a Kormányzó Tanács elé.
(b) A Kormányzó Tanács az Ügynökség éves javaslatait és egyéb költségvetési
javaslatait a Tanács elé terjeszti elfogadásra az Ügynökség azon Résztvevõ
Országainak megállapodása alapján, amelyek megszavazták a Kormányzó
Tanácsban a javaslatok beterjesztését a Tanács elé.
(c) A Pénzügyi Szabályzat 14(b) Cikkében foglaltak mellett a Kormányzó Tanács
elfogadhat önkéntes hozzájárulásokat és adományokat, valamint befizetéseket
az Ügynökség által igénybe vett szolgáltatásokra.
(d) A Szervezet Pénzügyi Szabályzata 16(b) Cikkében foglaltak mellett a jelen
határozat 11. Cikkében hivatkozott speciális tevékenységek tekintetében,
amelyre nem vezettek be semmilyen kötelezettséget az adott pénzügyi év
végéig, a költségvetési hitelkeret automatikusan átvihetõ a következõ évi
költségvetésre.
11. Cikk
Bármelyik két vagy több Résztvevõ Ország úgy határozhat, hogy a program
keretében speciális tevékenységeket folytat, eltérõen a Megállapodás szerint
az összes Résztvevõ Ország által megvalósítandó tevékenységektõl. Az ilyen
tevékenységekben résztvenni nem kívánó Résztvevõ Országok tartózkodnak a
szavazástól az ilyen határozatok meghozatalakor, és az ilyen határozatok rájuk
nézve nem kötelezõek. Az ilyen tevékenységeket folytató Résztvevõ Országok
errõl folyamatosan tájékoztatják a Kormányzó Tanácsot.
12. Cikk
A program céljainak elérése érdekében az Ügynökség megfelelõ kapcsolatokat
alakíthat ki a Résztvevõ Országokon kívüli országokkal, nemzetközi
szervezetekkel, függetlenül attól, hogy azok kormányszervek vagy nem
kormányszervek, egyéb szervezetekkel és egyénekkel.
13. Cikk
(a) Azt a Résztvevõ Országot, amely számára a Megállapodás hatálya
ideiglenesen megszûnt, az Ügynökségbõl kilépettnek kell tekinteni.
(b) Az (a) pontban foglaltak mellett az ország, melynek kormánya aláírta a
Megállapodást, miután írásban tájékoztatta a Kormányzó Tanácsot és Belgium
kormányát arról, hogy a programnak a Kormányzó Tanács által történõ
elfogadása kötelezõ rá nézve a jelen határozat értelmében, továbbra is az
Ügynökség Résztvevõ Országa marad az után, hogy a Megállapodás rá nézve már
nem érvényes, kivéve, ha a Kormányzó Tanács másként határoz. Az ilyen
országnak ugyanolyan kötelezettségei és jogai vannak, mint az Ügynökség
azon Résztvevõ Országának, amelyre nézve a Megállapodás végérvényesen
hatályba lépett.
14. Cikk
A jelen határozat 1974. november 15-én lép hatályba.