ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Interpelláció: Mi lesz a Selye hagyaték és
ajándékkönyvtár sorsa?
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Alkotmány 27. §-a, valamint a Házszabály 90. § (1) bekezdése alapján dr.
Magyar Bálint mûvelõdési és közoktatási miniszter úrhoz a következõ
i n t e r p e l l á c i ó t
kívánom intézni:
Tisztelt Miniszter Úr!
Magyarországról azt szokták mondani, hogy szellemi nagyhatalom és ennek az
állításnak minden alapja megvan.
A világ számos kiemelkedõ tudományos eredménye - a C vitamintól kezdve az
atombombáig - jött létre magyar tudósok szürke állományának termékeként. Ezek
sorába tartozik dr. Selye János a magyar származású orvosdoktor is.
Neve elsõsorban az általa kidolgozott stresszelméletrõl lett ismeretes.
Az e tárgyban elért sikerei alapján 18 egyetem, díszdoktorává választotta,
valamint 43 tudományos társulatnak tagja és számos város díszpolgára volt.
Selye János munkássága során több mint negyven könyvet és 1700
szakközleményt jelentetett meg és az 1982-ben Montrealban bekövetkezett
halálakor ötmillió, 80 %-ban angol nyelvû könyvbõl és folyóiratból álló
gyûjteményt hagyott hátra, amely nagyrészt egy philadelphiai kiadó adománya.
Ezt a hagyatékot az Amerikában élõ Szabó Sándor a Harvard egyetem tanára
vette gondjába és tõle származik a Selye-Szabó Könyvtár Alapítvány ötlete is.
Az alapítvány tõkéjét amerikai és német adományból gyûjtötték össze és a
könyveket Hamburgig hajóval, majd onnan 36 kamionnal 1992-ben Magyarországra
szállították.
Az alapítvány eredeti célja a kelet-közép európai térség tudományos
fejlõdésének elõsegítése. Mivel ezt a célt Magyarországról is meg lehet
valósítani - '92-ben legalábbis úgy látszott - az alapítvány ezt az országot,
illetve Szentest választotta a könyvtár végsõ otthonává, ahol egy kis
Harvardot szerettek volna létrehozni, és amely egy Harvard-típusú magánegyetem
megindítását is lehetõvé tenné.
Szentes város akkori városatyái meg is ígérték, hogy a volt vármegye-
házat a könyvtár elhelyezése ingyenes rendelkezésre bocsátják, amelynek
különtermében Selye János személyes tárgyait, kéziratai, levelezéseit is
kiállították volna. A terv azonban dugába dõlt, mert az ingyenes használatra
felajánlott épület felújításra szorul, a könyveket csak a helyi laktanya üres
raktárába tudták elhelyezni. Az alapítvány pénze pedig idõközben elfogyott és
a várakozással ellentétben magyar finanszírozási lehetõség nem jött létre. Az
alapítvány csõdbejutott és az épület átalakítási munkái leálltak.
Kérdezem tehát a Miniszter Urat:
1. Mi lesz a Selye-hagyaték és az ajándékkönyvtár sorsa?
2. Válhat-e az idõjárás és a patkányok martalékává egy 327 millió forint
értékû és a tu-
dományos világban is megbecsült kulturális hagyaték?
3. Lát-e lehetõséget, hogy a hányatott sorsú hagyaték állami támogatással
egyenesbe
jut és betöltheti azt a szerepet, amit az alapító szánt neki: a közép-
kelet európai tér-
ség tudományos fejlõdésének elõsegítését?
Tisztelettel várom a válaszát.
Pallag László
országgyûlési képviselõ
FKGP