ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Képviselõi önálló indítvány
Dr. Bihari Mihály
országgyûlési képviselõ
Dr. Gál Zoltán úr,
az Országgyûlés elnöke
részére
HELYBEN
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 87. § (2) és 85. § (2) bekezdése alapján a Magyar Köztársaság
Országgyûlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) OGY határozat
módosítására a következõ határozati javaslatot nyújtom be:
...../1997. OGY határozat
a Magyar Köztársaság Országgyûlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.)
OGY határozat módosításáról
1. § A Magyar Köztársaság Országgyûlésének Házszabályáról szóló 46/1994.
(IX.30.) OGY határozat 130. § elõtti alcím az alábbiak szerint módosul, a 130-
131. §-ok helyébe a következõ rendelkezés lép, a határozat a következõ 131/A-
131/G. §-okkal és alcímekkel egészül ki:
"A mentelmi ügyek intézése
130. §
(1) Az országgyûlési képviselõk mentelmi ügyeinek intézése során a
Házszabály általános rendelkezéseit a 130-131. §-okban foglalt eltérésekkel
kell alkalmazni.
(2) Az Országgyûlés elnöke a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló
indítványt (az országgyûlési képviselõk jogállásáról szóló 1990. évi LV.
törvény - a továbbiakban: Já.tv. - 5. § (2)-(3) bekezdés), a mentelmi jog
megsértését kifogásoló bejelentést (Já.tv. 6. § (2) bekezdés) haladéktalanul
átadja megvizsgálásra az Országgyûlés mentelmi és összeférhetetlenségi
ügyekkel foglalkozó állandó bizottságának (a továbbiakban: Mentelmi bizottság)
és errõl az Országgyûlést tájékoztatja. Ha az Országgyûlés nem ülésezik, az
Országgyûlés elnöke dönt arról, hogy a mentelmi ügy elbírálása céljából
szükség van-e rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívására.
(3) A Mentelmi bizottság elnöke a mentelmi ügy tárgyalásáról, idejérõl és
helyérõl köteles az érintett képviselõt értesíteni. Ha a képviselõ megjelenik,
kérésére meg kell õt hallgatni, de a Mentelmi bizottság ülésén egyébként -
kivéve a mentelmi jog megsértése tárgyában tartott ülést - nem lehet jelen.
(4) A Mentelmi bizottság a mentelmi ügyeket zárt ülésen tárgyalja.
(5) A Mentelmi bizottság az ügy kézhezvételétõl számított harminc napon
belül
a) a mentelmi jog megsértése ügyében javaslatot tesz az Országgyûlés
elnökének;
b) a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány tárgyában
határozati javaslatot nyújt be az Országgyûlésnek.
(6) A mentelmi ügyben benyújtott határozati javaslathoz más bizottság nem
nyújthat be ajánlást.
131. §
(1) Az Országgyûlés a mentelmi ügyben a határozati javaslatot
sürgõsséggel tárgyalja.
(2) A határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet fûzni, arról
az Országgyûlés vita nélkül határoz. A határozathozatal elõtt a képviselõ
felszólalhat.
(3) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntéshez a jelen lévõ
képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.
Az összeférhetetlenségi ügyek intézése
131/A. §
(1) Az országgyûlési képviselõk összeférhetetlenségi ügyeinek intézése
során a Házszabály általános rendelkezéseit a 131/A. - 131/E. §-okban foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az Országgyûlés elnöke a képviselõi összeférhetetlenség kimondására
irányuló képviselõi indítványt (Já.tv. 20. § (2) bekezdés), a Já.tv. 17. §-ban
meghatározott összeférhetetlenségrõl hozott jogerõs ítéletrõl vagy jogerõs
határozatról szóló tájékoztatást (Já.tv. 20. § (3) bekezdés), a képviselõi
összeférhetetlenségi eljárás megindítására irányuló képviselõi kezdeményezést
(Já.tv. 20. § (4) bekezdés), valamint a képviselõi összeférhetetlenségre
vonatkozó bejelentést (Já.tv. 20. § (5) bekezdés) haladéktalanul átadja
megvizsgálásra a Mentelmi bizottságnak és errõl az Országgyûlést tájékoztatja.
Ha az Országgyûlés nem ülésezik, az Országgyûlés elnöke dönt arról, hogy az
összeférhetetlenségi ügy elbírálása céljából szükség van-e rendkívüli ülésszak
vagy rendkívüli ülés összehívására.
(3) A Já.tv. 17. §-ban meghatározott összeférhetetlenségrõl hozott
jogerõs ítéletrõl vagy jogerõs határozatról szóló tájékoztatás esetén a
Mentelmi bizottság elnöke határozati javaslat benyújtásával kezdeményezi és
haladéktalanul elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. A
határozati javaslatnak tartalmaznia kell, hogy az összeférhetetlenség
kimondásával egyidejûleg a képviselõi megbízatás megszûnik.
(4) A Mentelmi bizottság elnöke a képviselõi összeférhetetlenség
kimondására irányuló képviselõi indítvány esetén haladéktalanul elrendeli az
összeférhetetlenségi eljárás megindítását.
(5) A Mentelmi bizottság elnöke a képviselõi összeférhetetlenségi eljárás
megindítására irányuló képviselõi kezdeményezés esetén felszólítja az érintett
képviselõt, hogy öt napon belül szüntesse meg, vagy kezdeményezze az
összeférhetetlenség megszüntetését. A képviselõ ennek megtörténtét bejelenti a
Mentelmi bizottság elnökének. Az elnök ebben az esetben nem rendeli el az
összeférhetetlenségi eljárás megindítását, és errõl a tényrõl tájékoztatja az
Országgyûlés elnökét.
(6) Ha a képviselõ vitatja az összeférhetetlenség fennálltát vagy a
felszólítástól számított öt napon belül nem jelenti be a Mentelmi bizottság
elnökének annak tényét, hogy megszüntette, illetve kezdeményezte az
összeférhetetlenség megszüntetését, illetve ha az összeférhetetlenség nem
szüntethetõ meg, a Mentelmi bizottság elnöke határozati javaslat benyújtásával
kezdeményezi és haladéktalanul elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás
megindítását.
(7) A Mentelmi bizottság elnöke a képviselõi összeférhetetlenségre
vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a
Já.tv. 20. (5) bekezdésében megkívánt alaki feltételeknek. Ha a bejelentés
megfelel a feltételeknek, a Mentelmi bizottság elnöke kezdeményezi az
összeférhetetlenségi eljárás megindítását. Az eljárásra ezt követõen a 130/A.
§ (5) - (6) bekezdéseit kell megfelelõen alkalmazni.
(8) Hiányos bejelentés esetén a Mentelmi Bizottság elnöke egy esetben -
meg-felelõ határidõ kitûzésével - hiánypótlásra szólítja fel a bejelentõt.
(9) Ha a bejelentés súlyos mértékben hiányos, vagy a bejelentõ nem tett
eleget a hiánypótlásra felszólításnak, a Mentelmi bizottság elnöke nem
kezdeményezi összeférhetetlenségi eljárás megindítását, de a bejelentésrõl
tájékoztatja a Mentelmi bizottságot.
(10) A Já.tv. 15. § (2) és (3) bekezdése, illetve a Já.tv. 16. § (1)
bekezdése alapján indított eljárásban a határozati javaslat csak az
összeférhetetlenség megállapítására irányulhat.
131/B. §
(1) A Mentelmi bizottság
a) a Já.tv. 20. § (2) és (3) bekezdése alapján indított
összeférhetetlenségi eljárás esetén az ügy kézhezvételétõl számított tíz napon
belül,
b) a Já.tv. 20. § (4) és (5) bekezdése alapján indított
összeférhetetlenségi eljárás esetén az ügy kézhezvételétõl számított harminc
napon belül az összeférhetetlenség kimondására irányuló határozati javaslathoz
ajánlást nyújt be az Országgyûlésnek.
(2) A Já.tv. 20. § (4) és (5) bekezdése alapján indított
összeférhetetlenségi eljárás esetén a Mentelmi bizottság az adott ügy
kivizsgálására tagjai sorából - sorsolással - háromtagú vizsgálóbizottságot
hoz létre. A Mentelmi bizottság elnöke nem lehet tagja a vizsgálóbizottságnak.
A vizsgálóbizottság elnöke a Mentelmi bizottság valamelyik alelnöke. Az adott
ügyben érintett képviselõ a vizsgálóbizottság egy tagja ellen egy esetben
kifogással élhet. A sorsolás részletes szabályait a Mentelmi bizottság
ügyrendjében állapítja meg.
(3) A vizsgálóbizottság az összeférhetetlenségi ügyet zárt ülésen
tárgyalja.
(4) A vizsgálóbizottság adatokat kérhet be és tanúként bárkit
meghallgathat.
(5) A vizsgálóbizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról,
idejérõl és helyérõl köteles az érintett képviselõt értesíteni. Ha a képviselõ
megjelenik, kérésére meg kell õt hallgatni és lehetõséget kell adni neki
bizonyítékainak elõterjesztésére, de a vizsgálóbizottság ülésén egyébként nem
lehet jelen.
(6) A vizsgálóbizottság ajánlástervezetet készít a Mentelmi bizottság
részére.
131/C. §
(1) A Mentelmi bizottság az összeférhetetlenségi ügyeket zárt ülésen
tárgyalja.
(2) A Mentelmi bizottság adatokat kérhet be és tanúként bárkit
meghallgathat.
(3) A Mentelmi bizottság a Já.tv. 20. § (2) és (3) bekezdése alapján
indított összeférhetetlenségi eljárás esetén ajánlást nyújt be az
Országgyûlésnek.
(4) A Mentelmi bizottság a Já.tv. 20. § (4) és (5) bekezdése alapján
indított összeférhetetlenségi eljárás esetén dönt a vizsgálóbizottság által
eléterjesztett ajánlástervezet elfogadásáról. Elfogadás esetén a tervezetnek
megfelelõ ajánlást nyújt be az Országgyûlésnek.
(5) Ha a Mentelmi bizottság a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok
alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügyben, akkor a
vizsgálóbizottságot további adatok és bizonyítékok beszerzésére szólítja fel.
(6) A Mentelmi bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy
tárgyalásáról, idejérõl és helyérõl köteles az érintett képviselõt értesíteni.
Ha a képviselõ megjelenik, kérésére meg kell õt hallgatni, de a Mentelmi
bizottság ülésén egyébként nem lehet jelen.
131/D. §
(1) Az Országgyûlés az összeférhetetlenségi ügyben a határozati
javaslatot sürgõsséggel tárgyalja.
(2) Az összeférhetetlenségi ügyben benyújtott határozati javaslathoz a
Mentelmi bizottságon kívül más bizottság nem nyújthat be ajánlást.
(3) A határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet fûzni, arról
az Országgyûlés vita nélkül határoz. A határozathozatal elõtt a képviselõ
felszólalhat.
(4) Az összeférhetetlenség kimondásához a jelen lévõ képviselõk
kétharmadának szavazata szükséges.
(5) A Já.tv. 15. § (2) és (3) bekezdése, valamint 16. § (1) bekezdése
alapján csak az összeférhetetlenség megállapítására kerülhet sor.
131/E. §
(1) Ha az Országgyûlés nem mondta ki az összeférhetetlenséget, akkor a
képviselõvel szemben két éven belül ugyanebben az ügyben nem lehet újabb
összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezni.
(2) Az összeférhetetlenség kimondásával egyidejûleg az Országgyûlés
felszólítja a képviselõt, hogy öt napon belül szüntesse meg vagy kezdeményezze
az összeférhetetlenség megszüntetését, és ennek tényét jelentse be az
Országgyûlés elnökének. Amennyiben a képviselõ nem szûnteti meg vagy nem
kezdeményezi az összeférhetetlenség megszûntetését, illetve ha ennek tényét
nem jelenti be az Országgyûlés elnökének, akkor képviselõi megbízatása az
összeférhetetlenséget kimondó országgyûlési határozat alapján, a kimondás
napján megszûnik. A képviselõi megbízatás megszûnését a mandátumvizsgálati
ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke jelenti be.
(3) Ha az Országgyûlés határozata alapján a képviselõ megbízatása
megszûnik, akkor a képviselõ köteles az összeférhetetlenség keletkezésétõl a
megbízatása megszûnéséig részére kifizetett tiszteletdíjat és költségtérítést
az Országgyûlésnek visszafizetni.
(4) Nem szûnik meg a képviselõ megbízatása, ha az Országgyûlés a Já.tv.
15. § (2) és (3) bekezdése, valamint 16. § (1) bekezdése alapján állapítja meg
az összeférhetetlenséget, de az Országgyûlés az összeférhetetlenség
megállapításának tényét nyilvánosságra hozza.
A vagyon-, jövedelem- és érdekeltségi nyilatkozattal kapcsolatos eljárás
131/F. §
(1) Vagyon-, jövedelem- és érdekeltségi nyilatkozattal (a továbbiakban:
vagyonnyilatkozat) kapcsolatos eljárást bárki kezdeményezhet.
(2) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kezdeményezése esetén az
Országgyûlés elnöke haladéktalanul átadja az ügyet megvizsgálásra a Mentelmi
bizottságnak és errõl az Országgyûlést tájékoztatja.
(3) A Mentelmi bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos
kezdeményezés esetén felszólítja az érintett képviselõt, hogy öt napon belül
javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. A képviselõ ennek
megtörténtét bejelenti a Mentelmi bizottság elnökének. Az elnök ebben az
esetben nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás
megindítását, és errõl a tényrõl tájékoztatja az Országgyûlés elnökét.
(4) Ha a képviselõ vitatja a javítás szükségességét vagy a felszólítástól
számított öt napon belül nem jelenti be a Mentelmi bizottság elnökének annak
tényét, hogy a szükséges javítást megtette, akkor a Mentelmi bizottság elnöke
elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását.
(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatására a 131/B. §
(2) - (6) bekezdéseit és a 131/C. §-át kell megfelelõen alkalmazni az alábbi
különbségekkel:
a) a vizsgálóbizottság nem készít ajánlástervezetet, hanem
megállapításairól tájékoztatja a Mentelmi bizottságot;
b) a Mentelmi bizottság a tájékoztatás elfogadásáról dönt;
c) a Mentelmi bizottság az elfogadott tájékoztatónak megfelelõen
tájékoztatja az Országgyûlés elnökét.
(6) A Mentelmi bizottság által megállapított tényekrõl az Országgyûlés
elnöke tájékoztatja az Országgyûlést.
131/G. §
(1) Az újonnan megválasztott Országgyûlés Mentelmi bizottsága elsõ ülésén
listát állít össze azokról a képviselõkrõl, akik nem tettek eleget záró
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek.
(2) Az Országgyûlés elnöke a listát nyilvánosságra hozza.
(3) A Mentelmi bizottság elnöke írásban felszólítja a listán szereplõ
képviselõket vagy volt képviselõket záró vagyonnyilatkozatuk haladéktalan
megtételére. E felszólításban felhívja a képviselõ, illetve a volt képviselõ
figyelmét mulasztása következményeire.
(4) Az országgyûlési képviselõ képviselõi megbízatása megszûnésétõl
számított egy év elteltével a Mentelmi bizottság határozati javaslatot nyújt
be az Országgyûléshez, melyben kimondja, hogy a volt országgyûlési
képviselõ nem tett eleget, vagy a Já.tv. 19. § (1) bekezdésében
megállapított határidõ után tett eleget záró vagyonnyilatkozat-tételi
kötelezettségének, és ezért milyen összegû késedelmi kamat megfizetésére
köteles.
(5) A határozat elfogadása után az Országgyûlés elnöke a bírósági
végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 22 § e) pontjának alapján a
késedelmi kamat bírósági végrehajtását kéri."
2. § Ez a határozat a kihirdetése napján lép hatályba.
INDOKOLAS
a Magyar Köztársaság Országgyûlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.)
OGY határozat módosításához
ÁLTALANOS INDOKOLAS
Az Országgyûlés 1997. február 25-én elfogadta az országgyûlési képviselõk
jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényt (az
úgynevezett "összeférhetetlenségi törvényt"), mely 1997. évi V. számon 1997.
március 5-én kihirdetésre került. A módosítások 1997. április 4-én léptek
hatályba. A törvény az összeférhetetlenség komplex rendezésére törekedett,
több új (fõként gazdasági) összeférhetetlenségi okot is megállapított.
Jelenleg a Házszabály 130-131. §-ai rendelkeznek az összeférhetetlenségi
eljárásról, a mentelmi ügyekkel kapcsolatos eljárási szabályokkal együtt. E
szabályok alapján most is korrekt módon lefolytathatók az összeférhetetlenségi
eljárások. Az új összeférhetetlenségi esetekre, a vagyoni, jövedelem- és
érdekeltségi nyilatkozatokhoz kapcsolódó új szabályokra és az újonnan
megállapított bejelentési kötelezettségekre tekintettel azonban szükséges,
hogy az összeférhetetlenségi eljárásról részletesebb, a Házszabályban a
mentelmi ügyekre vonatkozó eljárási szabályoktól elkülönített szabályok
rendelkezzenek.
Az eljárás megindításával és lezárásával, a különbözõ határidõkkel
kapcsolatban pontos eljárási szabályokra van szükség; biztosítani kell, hogy a
képviselõ az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, helyérõl és idejérõl
tudomást szerezzen, a Mentelmi bizottság meghallgassa õt, és lehetõséget
kapjon bizonyítékainak elõterjesztésére, stb. Mindezt különösen az indokolja,
hogy az összeférhetetlenség kimondása végsõ soron a mandátum elvesztésével
járhat.
Az összeférhetetlenség többféleképpen indulhat, a különbözõ kezdeményezésekre
más és más határidõk vonatkoznak. Erre azért van szükség, mert az
összeférhetetlenség kimondásának túlnyomó többsége egyszerû ténymegállapításon
alapul, nem indokolja hosszabb bizonyítás lefolytatását (pl. a hivatali-,
média-, stb. összeférhetetlenség).
Az összeférhetetlenségi ügyekkel az Országgyûlésnek külön e célra létrehozott
bizottsága foglalkozik. A Já.tv.-ben, illetve a Házszabályban nem szereplõ
részletszabályok (pl. a vizsgálóbizottság megalakításakor a sorsolás részletes
szabályai) megalkotására e bizottság ügyrendjében kerülhet sor. A bizottság
egyébként a Házszabály általános rendelkezései alapján készíti el ajánlását és
nyújtja be azt az Országgyûléshez.
Az összeférhetetlenségi eljárást a Házszabály általános és különös szabályai,
és a Já.tv. rendelkezései együttesen szabályozzák.
RESZLETES INDOKOLAS
130-131.§
A Házszabály tervezett módosítása során elválnak egymástól a mentelmi és az
összeférhetetlenségi ügyekre vonatkozó eljárási szabályok (eddig a 130-131. §
mindkét eljárásra vonatkozó szabályokat tartalmazta). A 130-131. § a
továbbiakban csak a mentelmi ügyekre vonatkozó szabályokat tartalmazza. A
mentelmi ügyek intézésére vonatkozó szabályok nem módosulnak.
131/A. §
Az összeférhetetlenségi eljárás - az összeférhetetlenség fajtájára, illetve az
eljárást kezdeményezõ személyére tekintettel - többféleképpen indulhat. A
131/A. § szabályozza, hogy a Mentelmi bizottság elnökét milyen jogok illetik
meg és milyen kötelezettségek terhelik az egyes eljárási fajtáknál. Szigorú
határidõket állapít meg a 131/A. §; meghatározza, hogy azokban az
esetekben, amikor a Já.tv. 15. § (2) és (3), illetve a 16. § (1) bekezdése
alapján nem kerülhet sor az összeférhetetlenség kimondására, a határozati
javaslat csak az összeférhetetlenség megállapítására irányulhat.
131/B. §
A 131/B. § megállapítja az egyes eljárások lefolytatására a Mentelmi
bizottságnak rendelkezésére álló határidõket. Meghatározza, hogy mely
esetekben és milyen módon kerül sor vizsgálóbizottság felállítására.
Meghatározza a vizsgáló bizottság eljárására vonatkozó részletes szabályokat
(pl. a bizottság adatokat kérhet be, tanúként bárkit meghallgathat;
ajánlástervezetet készít a Mentelmi bizottság részére, stb.). A 131/B. §
tartalmazza azokat a jogokat, amelyek az érintett képviselõt a
vizsgálóbizottság eljárása során megilletik (értesítik õt az ügy
tárgyalásáról, idejérõl és helyérõl; a bizottság meghallgatja, bizonyítékait
elõterjesztheti).
131/C. §
A 131/C. § meghatározza a Mentelmi bizottság feladatait és az eljárásra
vonatkozó részletes szabályokat (pl. a bizottság adatokat kérhet be, tanúként
bárkit meghallgathat, stb.) összeférhetetlenségi eljárás esetén. A Mentelmi
bizottság dönt a vizsgálóbizottság által elkészített ajánlástervezet
elfogadásáról. Ha a rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok alapján a
Mentelmi bizottság nem tud dönteni, a vizsgálóbizottságot további adatok és
bizonyítékok beszerzésére szólítja fel. Egyéb esetekben a Mentelmi bizottság
ajánlást nyújt be az Országgyûlésnek. A 131/C. § tartalmazza azokat a jogokat,
amelyek az érintett képviselõt a Mentelmi bizottság eljárása során megilletik.
131/D. §
A 131/D. § szabályozza az Országgyûlés eljárását összeférhetetlenségi ügy
esetén. Lényeges változás, hogy az összeférhetetlenség kimondásához a jelen
lévõ képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.
A Házszabály különbséget tesz az összeférhetetlenség kimondása és
megállapítása között. Ez azért szükséges, mivel az Alkotmány 20/A. §-a alapján
az összeférhetetlenség kimondásával megszûnik a képviselõi megbízatás. A
Já.tv. 15. § (2) és (3), valamint 16.§ (1) bekezdése alapján nem kerülhet sor
az összeférhetetlenség kimondására (és így a mandátum megszûnésére), csak az
összeférhetetlenség megállapítására, amelynek következtében nem szûnik meg a
képviselõi megbízatás.
131/E. §
A 131/E. § tartalmazza, hogy az összeférhetetlenség kimondásával egyidejûleg
az Országgyûlés felszólítja a képviselõt az összeférhetetlenség
megszûntetésére (vagy ennek kezdeményezésére). Erre szoros határidõt - öt
napot - szab. Ha az érintett képviselõ ezt nem teszi meg, képviselõi
megbízatása megszûnik.
A (3) bekezdés szigorú szankcióját (a jogosulatlanul felvett tiszteletdíj és
költségtérítés visszafizetése) indokolja, hogy a képviselõt objektív
felelõsség terheli. A képviselõ köteles tisztában lenni a rá vonatkozó
összeférhetetlenségi szabályokkal, azzal pl., hogy mely pozíciókat tölthet be,
illetve melyek betöltését tiltja a törvény. Az összeférhetetlenségi eljárás
során korlátlan lehetõsége van az összeférhetetlenség megszûntetésére, még az
összeférhetetlenséget megállapító határozat után is megteheti ezt.
A (4) bekezdés tartalmazza az összeférhetetlenség megállapításának
szankcióját, nevezetesen azt, hogy ennek tényét az Országgyûlés nyilvánosságra
hozza.
131/F. §
A 131/F. § tartalmazza a vagyon-, jövedelem, és érdekeltségi nyilatkozattal
kapcsolatos eljárás szabályait. Ilyen eljárást bárki kezdeményezhet. Ha a
képviselõ öt napon belül korrigálja nyilatkozatát, nem indul meg az eljárás.
Ha ezt nem teszi meg, vagy vitatja a javítás szükségességét, a Mentelmi
bizottság elnöke elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását. A
nyilatkozat hibás megtételének szankciója az Országgyûlés tájékoztatása.
131/G. §
A képviselõk átláthatóságának szempontjából fontos, hogy ne csak az induló,
hanem a záró vagyonnyilatkozat megtétele is kikényszeríthetõ legyen, az
elmulasztása komoly szankcióval járjon. A Já.tv. tartalmazza a
vagyonnyilatkozat késedelmes megtételének vagy meg nem tételének szankcióját.
Az újonnan megválasztott Országgyûlés Mentelmi bizottsága elsõ ülésén listát
állít össze azokról a képviselõkrõl, akik addig még nem tették meg
nyilatkozatukat, és írásban felszólítja õket a záró vagyonnyilatkozat
haladéktalan megtételére. E felszólításban felhívja a képviselõ figyelmét
mulasztása következményeire. A mandátum megszûnésétõl számított egy év
elteltével az Országgyûlés - a Mentelmi bizottság határozati javaslata alapján
- megállapítja, hogy a képviselõ nem, vagy késedelmesen tett eleget a
nyilatkozat-tételi kötelezettségének, és meghatározza, hogy ezért milyen
összegû késedelmi kamat megfizetésére köteles az államnak. A határozat
elfogadása után az Országgyûlés elnöke a késedelmi kamat bírósági
végrehajtását kéri.
Budapest, 1997. április 9.
Dr. Bihari Mihály
(MSZP)