ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Interpelláció!
Az interpelláció tárgya: Miként válhat az állami úthálózat tisztítása a
települési önkormányzatok feladatává?
Az interpelláció címzettje: Dr. Lotz Károly Miniszter Úr a 151/1994. (XI.17)
Korm. rend., az 1992. évi XXX. törvény és a 46/1994. (IX.
30.) OGY határozat 115. § (4) bekezdése alapján
Tisztelt Miniszter Úr!
Legjobb tudomásom szerint a megyei közútkezelõ közhasznú társaságok
létrehozásával a Kormány célkitûzése az volt, hogy ezen társaságok
gondoskodjanak az állami tulajdonban lévõ közúthálózat üzemeltetésrõl s a
kezelés keretében az utak tisztántartásáról is.
Az üzemeltetõi feladatok rangsorolását, azok ellátási szintjét az állami
közúthálózat kezelõi számára kötelezõ érvénnyel az Országos Közutak Ideiglenes
Kezelõi Szabályzata írja elõ, mely egységes ellátási színvonalat kíván
biztosítani, s elsõsorban a közúti közlekedés biztonságát tartja elsõrendûen
fontosnak az utak forgalmi terhelésének figyelembe vételével.
A közúti közlekedés biztonságának a biztosításához azonban mindenképpen hozzá
tartozik az utak rendszeres tisztítása, portalanítása, csúszásmentesítése is,
amelyet azonban a közútkezelõ kht-k - kellõ anyagi forrás híján - nem tudnak
folyamatosan biztosítani.
A települési önkormányzatoknak azonban igazodniuk kell a lakossági
elvárásokhoz is, s a lakók jogosan várják el az önkormányzatoktól, hogy
tisztán tartsák az önkormányzati tulajdonú úthálózatot, ugyanakkor éppen a
lakossági igények kielégítése érdekében az önkormányzatok nem tehetik meg,
hogy a településeken áthaladó állami utak tisztítását mellõzzék, annál is
inkább, mivel általában ezek olyan nagy forgalmú útvonalak, amelyek a fokozott
forgalom miatt az átlagosnál jobban ki vannak téve a szennyezõdéseknek.
Az önkormányzatoknak tehát nincs választásuk: minden törvényi kötelezettség és
e célra biztosított forrás nélkül tartják karban, tisztítják az állami utakat.
Az ilyen eljárást nevezhetjük nyugodtan állami kényszernek is, hiszen az
önkormányzatok a központi költségvetés nemtörõdömsége miatt kénytelenek saját
forrásaik terhére ellátni állami feladatot.
Természetesen nem ez az egyetlen példája az önkormányzatok feladatellátásra
kötelezésének.
A források hiányát, az önkormányzati forrásbiztosítás erõsen korlátozott
voltát ismerhetjük fel az útalap bevételeinek megosztásánál is, ahol az
önkormányzatoknak biztosított forrás nem éri el az Útalap forrásainak 2%-át,
míg az önkormányzati kezelésben lévõ szilárd burkolattal ellátott utak hossza
az állami tulajdonú úthálózat 80%-a . Hozzá kell tenni azt is, hogy az
említett 2%-hoz az önkormányzatok csak pályázat útján juthatnak hozzá, s az
állam által biztosított részhez az önkormányzatoknak kell biztosítaniuk a
beruházás értékének 50%-át, holott a pályázati rendszer csak az állami
kezelésû utakat tehermentesítõ mûszaki beavatkozásokat támogatja.
Külön ki kell emelni mindemellett a Belügyminisztérium teljes érzéketlenségét
és hozzánemértését is, hiszen, mint az önkormányzatok költségvetési "fejezet-
gazdája" abban az irányban kellene tevékenykednie, hogy az önkormányzatok
megfelelõ saját forrásra tudjanak szert tenni feladataik ellátása érdekében.
Az állami utak tisztítása persze ebben a környezetben csak egy aprócska
szelete a belügyminisztérium nemtörõdömségének, de ha csak egyetlen baleset
történik is az utak tisztításának elmaradása miatt, a Belügyminisztérium
felelõssége már kétséget kizáróan megállapítható.
Javaslom, hogy a Belügyminisztérium és a Közlekedési Minisztérium próbálja
egymással alaposan megvitatni ezt a problémát, s olyan koncepciót dolgozzanak
ki, ahol a közútkezelõ társaságok és az önkormányzatok, mint egymás
tevékenységét jól kiegészítõ részek tudjanak mûködni, s ne olyan rendszer
tartsanak fenn, ahol az önkormányzatok húzzák a rövidebbet!
Mivel a javaslatban megfogalmazottak mindeddig fel sem merültek Tisztelt
Fõhatóságaink elõtt, választ várok az alábbiakra:
a./ Hogyan vállalhatja fel a Tisztelt Minisztérium közúti balesetek okozásának
felelõsségét pusztán azért, mert nem hajlandó a közutak kezelõinek
megfelelõ forrást biztosítani a feladatellátáshoz?
b./ Milyen érdekeket szolgál az önkormányzatok és a lakosság, valamint az
önkormányzatok és az állami szervek tudatos szembeállítása?
c./ Terveznek -e valamilyen intézkedést, módosítást az érintett Minisztériumok
annak érdekében, hogy az interpellációban vázolt áldatlan állapotok
megszûnjenek?
Budapest, 1997. április 08.
Dr. Rapcsák András
országgyûlési képviselõ
KDNP