MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/4216..

T Ö R V É N Y J A V A S L A T

a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról

Elõadó:

dr. Vastagh Pál

igazságügyminiszter

Budapest, 1997. április

- 2 -

1997. évi... számú törvény

a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról

E L S Õ R É S Z

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

ALAPELVEK

1.§

A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok

gyakorolják.

2.§

(1) A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról - törvényben

szabályozott eljárás során - véglegesen döntenek.

(2) A bíróságok a jogalkalmazási tevékenységük során biztosítják a

jogszabályok érvényesülését.

3.§

A bírák függetlenek, a jogszabályok alapján meggyõzõdésüknek

megfelelõen döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem

befolyásolhatók és nem utasíthatók.

4.§

(1) A hivatásos bírót a köztársasági elnök nevezi ki, illetõleg

menti fel.

(2) A ülnök tisztsége választással keletkezik.

5.§

A hivatásos bíróval és az igazságszolgáltatásban való részvételével

összefüggõ cselekmény miatt az ülnökkel szemben büntetõ- és szabálysértési

eljárást indítani vagy ilyen eljárásban kényszerintézkedést alkalmazni - a

tettenérés esetét kivéve - csak a kinevezõ, illetõleg a választásra jogosult

hozzájárulásával lehet. A hivatásos bíró és az ülnök mentelmi jogáról a

szabálysértési eljárás tekintetében lemondhat.

6.§

A bíróságok költségvetését a központi költségvetés szerkezeti

rendjében önálló fejezetként kell megjeleníteni.

7.§

A bíróság határozata mindenkire kötelezõ, ideértve azt is, ha a

bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát állapítja meg.

8.§

A bírósági útra tartozó ügyeket törvény állapítja meg.

9.§

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy bírói útra tartozó ügyét független

és pártatlan bíróság tisztességes eljárás során és ésszerû határidõn belül

bírálja el.

10.§

A bíróság elõtt mindenki egyenlõ.

11.§

(1) Senki sem vonható el törvényes bírájától.

(2) A törvény által rendelt bíró az eljárási szabályok szerint a

hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ bíróságon mûködõ, az elõre

megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt bíró.

(3) Az ügyelosztási rendtõl az eljárási törvényekben szabályozott

esetekben, illetõleg igazgatási úton a bíróság mûködését érintõ fontos okból

lehet eltérni.

12.§

(1) A bírósági eljárás nyelve a magyar. A magyar nyelv nem tudása

miatt senkit nem érhet hátrány.

(2) A bírósági eljárásban a nem magyar anyanyelvû személy az

anyanyelvét vagy az általa értett más nyelvet használhatja.

13.§

(1) A bíróság tárgyalása - ha törvény kivételt nem tesz - nyilvános.

(2) A bíróság a tárgyaláson hozott határozatát nyilvánosan hirdeti

ki.

14.§

(l) A bíróság a határozatát - ha törvény másképpen nem rendelkezik -

indokolni köteles.

(2) A bíróság határozatai ellen - ha törvény kivételt nem tesz -

jogorvoslatnak van helye.

(3) A bíróság ítéletét és az eljárási törvényekben meghatározott

egyéb határozatát a Magyar Köztársaság nevében hozza.

15.§

A bírósági határozatok végrehajtását a bíróság rendeli el.

16.§

(1) A bíróság egyesbíróként vagy tanácsban jár el. Az ítélkezésben -

törvény által meghatározott ügyekben és módon - ülnökök is részt vesznek. Az

ülnöknek az ítélkezésben a hivatásos bíróval azonos jogai és kötelezettségei

vannak.

(2) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat

el.

M Á S O D I K R É S Z

A BIROSAGI SZERVEZET

II. FEJEZET

A BÍRÓSÁGOK

l7.§

A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a következõ

bíróságok gyakorolják:

a) a Legfelsõbb Bíróság,

b) az ítélõtáblák,

c) a megyei bíróságok, a fõvárosban a Fõvárosi Bíróság (a továbbiakban együtt:

megyei bíróság),

d) a városi és a kerületi bíróságok (a továbbiakban együtt: helyi bíróság),

e) a munkaügyi bíróság.

18.§

(1) Bíróság létesítésérõl, összevonásáról, megszüntetésérõl,

illetékességi területének meghatározásáról- a (2) bekezdésben foglalt

kivétellel - törvény rendelkezik.

(2) A közigazgatási határok megváltozása következtében a bíróság

illetékességi területét - az Országos Igazságszolgáltatási Tanács javaslatára

- a köztársasági elnök határozatban módosítja.

l9.§

(1) A bíróság illetékességi területe általában a közigazgatási

területi beosztáshoz igazodik, de törvény ettõl eltérõen rendelkezhet.

(2) A bíróság elnevezése általában a székhelyéhez igazodik.

Helyi és munkaügyi bíróság

20.§

(1) A helyi bíróság elsõfokon jár el.

(2) A munkaügyi bíróság elsõfokon jár el a munkaviszonyból és a

munkaviszony jellegû jogviszonyból származó perekben.

(3) Munkaügyi bíróság mûködik a fõvárosban és a megyékben.

(4) A helyi és a munkaügyi bíróságot az elnök vezeti.

(5) A helyi és a munkaügyi bíróság nem jogi személy,azonban a

szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott körben polgári jogi jogokat

szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.

(6) A helyi bíróságon meghatározott jellegû ügyek intézésére

csoportok létesíthetõk.

Megyei bíróság

21.§

(1) A megyei bíróság - a törvényben meghatározott ügyekben - elsõ

fokon jár el, és másodfokon elbírálja a helyi bíróságok határozatai ellen

bejelentett fellebbezéseket.

(2) A megyei bíróságot az elnök vezeti.

(3) A megyei bíróság jogi személy.

(4) A megyei bíróságon tanácsok, csoportok és büntetõ, polgári és

gazdasági, valamint közigazgatási kollégiumok mûködnek. A kollégiumok

összevontan is mûködhetnek.

(5) Törvény által meghatározott ügyekben elsõ fokon - a kijelölt

megyei bíróságokon és illetékességi területtel - katonai tanácsok járnak el.

22.§

A helyi, a munkaügyi és a megyei bíróságok elnevezését, továbbá

illetékességi területét a melléklet I. része, a katonai tanácsok illetékességi

területét a melléklet II. része tartalmazza.

Ítélõtábla

23.§

(1) A külön törvényben meghatározott székhelyeken és illetékességgel

ítélõtábla mûködik.

(2) Az ítélõtábla

a) elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a helyi és a megyei bíróság

határozata ellen elõterjesztett jogorvoslatot,

b) eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.

(3) Az ítélõtáblát az elnök vezeti.

(4) Az ítélõtábla jogi személy.

24.§

Az ítélõtáblán tanácsok,valamint büntetõ és polgári kollégiumok

mûködnek. A Fõvárosi Ítélõtáblán közigazgatási kollégium is mûködik.

Legfelsõbb Bíróság

25.§

(1) A Magyar Köztársaság legfõbb bírói szerve a Legfelsõbb Bíróság.

(2) A Legfelsõbb Bíróságot az elnök vezeti.

(3) A Legfelsõbb Bíróság jogi személy, székhelye Budapest.

26.§

A Legfelsõbb Bíróság

a) elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a megyei bíróság és az

ítélõtábla határozata ellen elõterjesztett jogorvoslatot.

b) elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,

c) a bíróságokra kötelezõ jogegységi határozatot hoz,

d) eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.

27. §

A Legfelsõbb Bíróságon ítélkezõ és jogegységi tanácsok,valamint

büntetõ, polgári és közigazgatási kollégiumok mûködnek.

III. FEJEZET

AZ ÍTÉLKEZÉS EGYSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA

Jogegységi eljárás

28.§

(1) A bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása a Legfelsõbb

Bíróság feladata.

(2) A Legfelsõbb Bíróság az (1) bekezdésben meghatározott

feladatának ellátása körében jogegységi határozatokat hoz, és elvi bírósági

határozatokat tesz közzé.

29.§

(1) Ha az ítélõtábla, a megyei bíróság, vagy a helyi bíróság

tanácsa, illetõleg egyesbírája valamely elvi kérdésben határozott és a

határozata jogerõre emelkedett, köteles az elvi jelentõségû határozatot a

bíróság elnökének bemutatni.

(2) Az ítélõtábla, a megyei bíróság elnöke, a kollégiumvezetõje,

valamint a helyi bíróság elnöke köteles a vezetése alatt álló bíróságok

ítélkezését folyamatosan figyelemmel kísérni. Ha az (1) bekezdés szerinti

határozatból, a bíróság által elintézett ügyekbõl, a bíróságokon lefolytatott

vizsgálat alkalmával vagy más módon arról szerzett tudomást, hogy a vezetése,

illetõleg a felügyelete alatt álló bíróságnál elvi kérdésben ellentétes

gyakorlat alakult ki, vagy ellentétes elvi alapokon nyugvó jogerõs

határozatokat hoztak, errõl köteles a magasabb szintû bíróság elnökét - a

határozatok, illetõleg a szükséghez képest az egyéb iratok felterjesztésével -

tájékoztatni.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatás elõtt a megyei bíróság,

illetõleg az ítélõtábla elnöke, kollégiumvezetõje kikérheti az elvi kérdés

tárgya szerint érintett kollégium bíráinak véleményét.

30.§

(1) Jogegységi eljárásnak van helye, ha

a) a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat

biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala

szükséges,

b) a Legfelsõbb Bíróság valamely tanácsa jogkérdésben el kíván térni a

Legfelsõbb Bíróság másik ítélkezõ tanácsának határozatától.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a Legfelsõbb

Bíróság tanácsa kezdeményezi a jogegységi eljárást, és a jogegységi határozat

meghozataláig az eljárást felfüggeszti.

Jogegységi tanács

31.§

(1) A Legfelsõbb Bíróságon büntetõ, polgári, gazdasági, munkaügyi és

közigazgatási szakágú jogegységi tanács mûködik. A jogegységi tanácsot az

elnök, az elnökhelyettes, a kollégiumvezetõ, vagy a kollégiumvezetõ-helyettes

vezeti. A jogegységi tanács 5 tagból áll, tagjait a tanács elnöke választja

ki.

(2) Ha a jogegységi eljárásban hozandó döntés több szakág ügykörét

érinti, a tanács elnöke az eljáró jogegységi tanácsot az érintett szakágban

eljáró bírák közül arányosan jelöli ki. E tanács 7 tagból áll, elnöke a

Legfelsõbb Bíróság elnöke.

32.§

(1) Jogegységi eljárást kell lefolytatni,

a) ha azt Legfelsõbb Bíróság elnöke, vagy kollégiumvezetõje, illetõleg - a (2)

bekezdésben meghatározott körben - a legfõbb ügyész indítványozza, továbbá

b) a 30.§ (1) bekezdésének b) pontjában említett esetben.

(2) A legfõbb ügyész jogegységi eljárást indítványozhat

büntetõeljárásban, továbbá polgári eljárásban akkor, ha az eljárás

megindítására vagy az abban való részvételre külön jogszabály feljogosítja.

33.§

(1) A jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványban az

indítványozónak meg kell jelölnie,hogy milyen kérdésekben és mely okokból kéri

a jogegységi tanács határozatának meghozatalát.

(2) Az indítvány alapján a jogegységi tanács elnöke tûzi ki az ülés

határnapját. A jogegységi tanács ülésére az indítványozót és a legfõbb ügyészt

meg kell hívni.

(3) Az ülést az elnök vezeti, az indítványozó és a legfõbb ügyész

felszólalhat.

(4) Az indítvány alapján a jogegységi tanács határozatot hoz. A

jogegységi határozatát "A Magyar Köztársaság nevében" hozza és azt a Magyar

Közlönyben közzé kell tenni.

(5) A Legfelsõbb Bíróság jogegységi határozatát és a jogegységi

tanács által kiválasztott elvi bírósági határozatot hivatalos gyûjteményében

közzéteszi.

(6) A jogegységi határozatnak - ha törvény kivételt nem tesz - a

felekre kiterjedõ hatálya nincs.

(7) A büntetõeljárásról szóló törvény a jogegységi eljárásra

vonatkozóan további szabályokat állapíthat meg.

(8) A jogegységi eljárásra vonatkozó ügyviteli rendelkezéseket a

Legfelsõbb Bíróság ügyviteli szabályzata állapítja meg.

A kollégium szerepe a jogegységi eljárásban

34.§

(1) A kollégium az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása

érdekében elemzi a bíróságok gyakorlatát, és véleményt nyilvánít a vitás

jogalkalmazási kérdésekben.

(2) A Legfelsõbb Bíróság, az ítélõtábla és a megyei bíróság

kollégiuma szükség esetén javasolja a Legfelsõbb Bíróság illetõleg az

ítélõtábla kollégiumvezetõjének jogegységi eljárás kezdeményezését.

(3) Az ítélõtábla kollégiumának vezetõje jogegységi eljárást

kezdeményez, ha az ítélõtábla területén a jogalkalmazás egysége érdekében ez

szükséges.

(4) A Legfelsõbb Bíróság képviselõje útján részt vesz az ítélõtábla

és a megyei bíróság kollégiumának ülésein.

H A R M A D I K R É S Z

A B Í R Ó S Á G O K I G A Z G A T Á S A

IV. FEJEZET

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács

35.§

(1) Az OIT többségében bírákból álló testület, amely a bírói

függetlenség alkotmányos elvének megtartásával ellátja a bíróságok

igazgatásának központi feladatait, és felügyeletet gyakorol az ítélõtábla és a

megyei bíróság elnökének igazgatási tevékenysége felett.

(2) Az OIT jogi személy.

(3) Az OIT irányítása alatt Hivatal mûködik.

(4) Az OIT-nek és az OIT Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal)

székhelye: Budapest.

Az OIT létszáma és összetétele

36.§

(1) Az OIT létszáma 15 fõ. Tagjai: 9 bíró, az igazságügy-miniszter,

a legfõbb ügyész, az Országos Ügyvédi Kamara elnöke, az Országgyûlés

Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága, valamint az Országgyûlés Költségvetési

és Pénzügyi Bizottsága által kijelölt egy-egy országgyûlési képviselõ. Elnöke

a Legfelsõbb Bíróság elnöke.

(2) Az OIT tagjává választható az a bíró, aki legalább 5 éves bírói

gyakorlattal rendelkezik.

(3) Az OIT 9 bíró tagját a bírák küldöttértekezlete a küldöttek

közül titkosan, szavazattöbbséggel választja meg.

(4) A 9 bíró tag megválasztásával egyidejûleg a küldöttértekezlet 9

póttagot is választ.

(5) Ha a póttagok létszáma 3 alá csökkent, és az OIT zavartalan

mûködése nem biztosítható, a póttagok létszámát - új választás tartásával - 9-

re kell kiegészíteni.

(6) A szavazatokat a Legfelsõbb Bíróság 3 legidõsebb - küldötté nem

választott - bírájából álló szavazatszámláló bizottság összesíti.

37.§

(1) A küldötteket a Legfelsõbb Bíróság teljes ülésén, az ítélõtábla

és a megyei bíróság összbírói értekezletén a jelenlévõk többségének

szavazatával választják. A Legfelsõbb Bíróság teljes ülése egy, az ítélõtáblák

összbírói értekezlete egy-egy küldöttet választ.

(2) A megyei bíróság összbírói értekezlete a megye bíróságainak

engedélyezett bírói létszáma alapján minden 40 bírói létszám után - titkosan -

egy-egy küldöttet választ. Ha a töredék létszám a 20 fõt meghaladja, további

egy küldöttet kell választani.

(3) A Hivatalba, valamint az Igazságügyi Minisztériumba beosztott

bírák a Fõvárosi Bíróság összbírói értekezletén választanak, õket a Fõvárosi

Bíróság bírói létszámába kell beszámítani.

(4) A küldöttválasztó összbírói értekezleteket az (1) bekezdésben

említett bíróságok elnökei legkésõbb az OIT megbízatásának lejárta elõtt 4

hónappal korábban kötelesek összehívni. A küldöttválasztó összbírói értekez-

letet határozatképtelensége esetén legkésõbb l5 napon belül ismét össze kell

hívni. A megismételt összbírói értekezlet a jelenlévõk számától függetlenül

határozatképes.

(5) A küldöttek megválasztásukat követõ 8 napon belül szakmai

önéletrajzukat megküldik a Legfelsõbb Bíróság elnökének.

(6) A küldöttértekezletet a Legfelsõbb Bíróság elnöke hívja össze

legkésõbb az OIT megbízatásának lejártát megelõzõ 2 hónappal korábbi idõpontra

és egyidejûleg megküldi a küldötteknek a szakmai önéletrajzokat. A

küldöttértekezletet határozatképtelensége esetén legkésõbb l5 napon belül

ismét össze kell hívni. A megismételt küldöttértekezlet a jelenlévõk számától

függetlenül határozatképes.

(7) A küldöttértekezleten történt választás eredményét tartalmazó

jegyzõkönyvet 3 napon belül az OIT elnökéhez kell megküldeni.

38.§

Nem választható az OIT tagjává az,

a) akivel szemben fegyelmi vagy büntetõeljárás van folyamatban,

b) aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) akivel szemben eljárás van folyamatban az alkalmatlanságának megállapítása

iránt,

d) aki ítélkezési tevékenységét tartósan nem gyakorolja,

e) aki hozzátartozói kapcsolatban (Pp.13.§ (2) bek.) áll az OIT elnökével, a

Hivatal vezetõjével, az ítélõtábla vagy a megyei bíróság elnökével illetve

elnökhelyettesével.

39.§

(1) Az OIT elsõ ülését a bíró tagok megválasztásától számított 15

napon belül kell megtartani.

(2) Az OIT illetõleg a választott bíró tagok (póttagok) megbízatása

az OIT elsõ ülésétõl számított 6 évre szól.

(3) Akadályoztatása esetén az igazságügy-minisztert államtitkár, a

legfõbb ügyészt a legfõbb ügyész helyettese, az Országos Ügyvédi Kamara

elnökét az Országos Ügyvédi Kamara elnökének helyettese helyettesíti.

(4) Az Országgyûlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága, valamint

Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága az általa jelölt OIT tagot

megbízólevéllel látja el.

Az OIT jogköre és feladatai

40.§

Az OIT

a) irányítja és ellenõrzi - a Legfelsõbb Bíróság elnökének kivételével - a

kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági elnökök igazgatási tevékenységét,

b) elkészíti és a Kormányhoz benyújtja a bírósági fejezetre vonatkozó

költségvetési javaslatot, valamint az elõzõ évi költségvetés végrehajtásáról

szóló beszámolót; ha az OIT költségvetési javaslata és a Kormány által

benyújtott törvényjavaslat között eltérés van, a Kormány köteles részletesen

feltüntetni, hogy mi volt az eredeti javaslat, és mi az eltérés indoka,

c) gyakorolja a bírósági fejezet gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat,

d) munkáltatói és személyügyi jogkört gyakorol,

e) a bíróságok feladatkörét érintõ jogszabály alkotását kezdeményezheti, és

véleményezi a bíróságokat érintõ jogszabályokat,

f) ellátja az ülnökök választásának elõkészítésével kapcsolatos feladatokat,

g) közvetlenül irányítja a belsõ ellenõrzést és a bírósági fejezet

felügyeleti, pénzügyi ellenõrzését,

h) ellátja a központi oktatási feladatokat,

i) szervezi és végzi a bírósági statisztikai adatok gyûjtésével és

feldolgozásával kapcsolatos központi feladatokat,

j) gondoskodik a bíróságok jogi képviseletérõl,

k) irányítja a Hivatal tevékenységét,

l) megállapítja szervezeti és mûködési szabályzatát, valamint jóváhagyja a

Hivatal szervezeti és mûködési szabályzatát,

m) meghatározza a bíróságok szervezeti és mûködési szabályzatának

alapelveit,jóváhagyja a Legfelsõbb Bíróság, az ítélõtáblák és a megyei

bíróságok szervezeti és mûködési szabályzatát,

n) irányítja a bíróságok informatikai fejlesztését,

o) évente egy alkalommal tájékoztatja mûködésérõl az ítélõtáblák és a megyei

bíróságok elnökeit,

p) a bíróságok tekintetében ellátja a honvédelemrõl és a polgári védelemrõl

szóló jogszabályokból eredõ központi feladatokat, valamint ellenõrzi a

tûzvédelmi, környezetvédelmi, energetikai gazdálkodási szabályok betartását,

q) az igazgatási feladatainak ellátása érdekében jogszabályi keretek között a

bíróságokra kötelezõ szabályzatokat alkot, ajánlásokat és határozatokat hoz,

és ezek megtartását ellenõrzi,

r) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

41.§

(1) Az OIT elõzetes véleményt nyilvánít a Legfelsõbb Bíróság

elnökének tisztségére jelölt személyérõl és az elnökhelyettes személyérõl.

(2) Az OIT kinevezi és vezetõi tisztségébõl felmenti:

a)az ítélõtábla elnökét és elnökhelyettesét,

b)a megyei bíróság elnökét és elnökhelyettesét,

c)a kollégiumvezetõt,

d)a Hivatal vezetõjét és helyetteseit.

42.§

(1) Az OIT a bírósági elnökök igazgatási tevékenységének felügyelete

során:

a) figyelemmel kíséri a bíróságok igazgatására vonatkozó szabályok

érvényesülését, az eljárási határidõk és az ügyviteli szabályok megtartását,

kivételesen - bármely tagjának javaslatára - elrendelheti a társadalom széles

körét érintõ, vagy a közérdek szempontjából kiemelkedõ jelentõségû ügyek soron

kívüli intézését, mindezek érdekében vizsgálatokat végez.

b) a vizsgálat megállapításaitól függõen megteszi a hatáskörébe tartozó

intézkedéseket, és ellenõrzi azok végrehajtását.

(2) Az OIT szükség szerint megvizsgálja az ítélõtábla és a megyei

bíróság elnökének igazgatási tevékenységét.

Az OIT mûködése

43.§

(1) Az OIT a határozatait ülésen hozza meg. Rendkívüli vagy azonnali

intézkedést igénylõ kérdésben más módon is határozhat. Az intézkedések körét

és a határozathozatal módját a OIT mûködési szabályzata állapítja meg.

(2) Az OIT havonta legalább egyszer ülésezik.

(3) Az OIT ülését össze kell hívni, illetve a javasolt témát

napirendre kell tûzni, ha azt az OIT tagjainak legalább egyharmada javasolja.

(4) Az OIT ülésén állandó meghívottként - tanácskozási joggal - a

Hivatal vezetõje részt vesz, más meghívott részt vehet.

44.§

(1) Az OIT akkor határozatképes, ha az ülésén tagjainak legalább

kétharmada jelen van.

(2) Az OIT a határozatát szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlõség

esetén az elnök szavazata dönt.

45.§

Az OIT a határozatát köteles az érdekeltekkel haladéktalanul, de

legkésõbb 8 napon belül írásban közölni.

46.§

Az OIT a mûködésének rendjét - a törvény keretei között - maga

állapítja meg.

Az OIT elnöke

47.§

(1) Az OIT elnöke

a) összehívja és vezeti az OIT üléseit,

b) képviseli az OIT-t,ideértve a 40.§ g)pontjában meghatározott feladatok

ellátását is,

c) ellátja az államháztartásról szóló törvényben és más jogszabályokban a

költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje számára meghatározott

feladatokat a bíróságok költségvetési fejezete tekintetében,

d) aláírja az OIT határozatát és az annak alapján kiadott okiratokat,

e) irányítja a Hivatal vezetõjének tevékenységét.

(2) Az OIT elnökét az OIT bíró tagjai közül választott

elnökhelyettes helyettesíti.

48.§

Az OIT elnöke évente tájékoztatja az Országgyûlést a bíróságok

általános helyzetérõl és az OIT igazgatási tevékenységérõl.

Az OIT tagjainak jogállása

49.§

Az OIT választott tagsága a bírói jogviszonyt, a bíró beosztását és

- ha e törvény másképpen nem rendelkezik - a munkáltatói jogok gyakorlását nem

érinti.

50.§

(1) Az OIT választott bíró tagja nem hívható vissza.

(2) Az OIT választott bíró tagja ellen fegyelmi eljárás csak az OIT

hozzájárulásával indítható.

51.§

(1) Az OIT tag nem gyakorolhatja az OIT tagságból eredõ jogait és

kötelességeit

a) az ellene indított fegyelmi vagy büntetõeljárás alatt,

b) a bírói alkalmatlanságának megállapítása iránt indított eljárás alatt.

(2) Az OIT tagja a személyét érintõ kérdésben nem szavazhat.

52.§

(1) Az OIT választott bíró tagjának a tisztsége megszûnik:

a) a bírói tisztség megszûnésével,

b) az OIT tagságról való lemondással,

c) a fegyelmi vagy a büntetõjogi felelõssége jogerõs meg-állapításával,

d) ha a 38.§-ban szabályozott összeférhetetlenségi ok a tagság fennállása

alatt következett be, és az 30 napon belül nem szûnt meg,

e) ha az OIT tagsággal kapcsolatos jogainak és kötelességeinek vétkes

megszegése, hosszabb idõn át történõ elmulasztása vagy súlyos elhanyagolása

miatt a tagot az OIT kétharmados többséggel hozott határozatával tagjainak

sorából kizárta.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett OIT tagok OIT tagsága akkor

szûnik meg, ha a jogállásukra vonatkozó törvény szerint az OIT tagságuk

alapját képezõ megbízatásuk megszûnik.

Az OIT tag jogai és kötelességei

53.§

(1) Az OIT tagja jogosult és köteles az OIT munkájában részt venni,

feladatai ellátásához jogosult:

a) az OIT mûködésével kapcsolatos iratokba betekinteni és a Hivatal

vezetõjétõl adatokat, tájékoztatást kérni,

b) az OIT ülésének napirendjére javaslatot tenni,

c) a tagsággal kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítésére.

(2) Az OIT tag köteles az államtitkot és a szolgálati titkot

megõrizni.

(3) Az OIT bíró tagját a tagságából eredõ feladatai ellátásához

szükséges mértékben mentesíteni kell a bírói munka alól.

Az OIT póttagja

54.§

(1) Az OIT póttagja a kapott szavazatok sorrendjében lép a

választott tag helyébe.

(2) Az OIT póttagjára megfelelõen alkalmazni kell a tagra vonatkozó

rendelkezéseket.

AZ OIT Hivatala

55.§

A Hivatal önállóan gazdálkodó, kincstári körbe tartozó központi

költségvetési szerv.

56.§

(1) A Hivatal elõkészíti az OIT üléseit, és gondoskodik

határozatainak végrehajtásáról, valamint ellátja az OIT mûködésével

kapcsolatos ügyviteli feladatokat.

(2) A Hivatal vezeti a bírák központi személyi nyilvántartását.

57.§

(1) A Hivatal vezetõje hivatásos bíró.

(2) A Hivatal vezetõjét az OIT pályázat útján nevezi ki. A

pályázatot hivatalos lapban közzé kell tenni.

(3) A Hivatal vezetõjének megbízatása határozatlan idõre szól.

58.§

A Hivatal vezetõjévé nem nevezhetõ ki az, aki

a) az OIT tagja,

b) nem választható az OIT tagjává,

c) hozzátartozói kapcsolatban (Pp.13.§ (2) bek.) áll az OIT tagjával,

póttagjával vagy az OIT kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági vezetõvel.

59.§

A Hivatal vezetõjének e tisztsége megszûnik

a) lemondással,

b) felmentéssel,

c) a bírói tisztség megszûnésével,

d) ha a 38.§-ban meghatározott feltételek - a fegyelmi eljárás megindítását

kivéve - utóbb következtek be, és az összeférhetetlenségi ok 30 napon belül

nem szûnt meg.

60.§

(1) A Hivatal vezetõje felett - ha törvény eltérõen nem rendelkezik

- a munkáltatói jogokat az OIT elnöke gyakorolja.

(2) A Hivatal vezetõje ellen fegyelmi eljárást az OIT

kezdeményezhet.

(3) A Hivatal vezetõjére - ha törvény másképpen nem rendelkezik - a

bírákra vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.

61.§

(1) A Hivatalba határozott vagy határozatlan idõtartamra, illetõleg

meghatározott feladatra - hozzájárulásával - bíró is beosztható.

(2) A Hivatalba beosztott bíró ellen fegyelmi eljárást az OIT

kezdeményezhet.

(3) A Hivatalba beosztott bíróra - ha törvény másképpen nem

rendelkezik - a bíróra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

V. FEJEZET

BÍRÓSÁGI VEZETÕK

Közös szabályok

62.§

(1) A bírósági vezetõ feladata a bíróság, illetõleg a bírósági

szervezeti egység vezetése.

(2) A bírósági vezetõ felel a bíróság, illetõleg a bírósági

szervezeti egység jogszabálynak megfelelõ hatékony mûködéséért.

63.§

Bírósági vezetõ: a bíróság elnöke és elnökhelyettese, a

kollégiumvezetõ és a kollégiumvezetõ-helyettes, a tanácselnök, a csoportvezetõ

és a csoportvezetõ-helyettes.

A bíróság elnöke

64.§

(1) A bíróság elnöke

a) a költségvetési keretek között gondoskodik a bíróság mûködéséhez szükséges

személyi és tárgyi feltételekrõl,

b) gyakorolja a törvény által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat,

c) irányítja a bíróság pénzügyi, gazdasági tevékenységét,

d) ellenõrzi az eljárási határidõk megtartását,

e) gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról,

f) az OIT által meghatározott alapelveknek megfelelõen szervezeti és mûködési

szabályzatot készít, meghatározza a vezetése alatt álló bíróság munkarendjét

és munkatervét, továbbá ellenõrzi a betartásukat,

g) irányítja és ellenõrzi a nála alacsonyabb beosztású bírósági vezetõ igazga-

tási tevékenységét,

h) biztosítja a bírói testületek mûködési feltételeit, összehívja az összbírói

értekezletet,

i) biztosítja az érdekképviseletek jogainak gyakorlását,

j) szervezi és ellátja a hatáskörébe utalt oktatási és továbbképzési

feladatokat,

k) évente egyszer tájékoztatja az összbírói értekezletet és a bíróság más

dolgozóit a bíróság mûködésérõl.

l) felelõs a bíróságok mûködésével kapcsolatban törvényben elõírt személyes

adatokat tartalmazó, valamint jogszabályokban vagy az OIT határozatában

elrendelt - személyes adatokat nem tartalmazó - nyilvántartások vezetéséért,

adatok szolgáltatásáért.

m) ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály vagy az OIT

határozata a hatáskörébe utal.

(2) A megyei bíróság elnöke az (1) bekezdésben meghatározott

feladatokon túl irányítja és ellenõrzi a területén mûködõ helyi bíróságok

elnökeinek és a munkaügyi bíróság elnökének igazgatási tevékenységét.

65.§

A helyi és a munkaügyi bíróság elnöke a 64. § (1) bekezdésében

meghatározott feladatokat a bíróság sajátosságainak megfelelõ eltérésekkel

gyakorolja:

a) gazdálkodik a rendelkezésére bocsátott költségvetési kerettel, e körben

utalványozási és kötelezettségvállalási joga van. A rendes mûködés kereteit

meghaladó - a szervezeti és mûködési szabályzatban megállapított összeghatáron

felüli - kiadásokhoz a megyei bíróság elnökének elõzetes írásbeli engedélye

szükséges,

b) bér- és létszámgazdálkodási, illetve általános munkáltatói jogköre csak a

bírósági tisztviselõkre, ügykezelõkre és a fizikai dolgozókra terjed ki.

Elnökhelyettes

66.§

Az elnökhelyettes a bíróság elnökét a távollétében teljes jogkörrel

helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és mûködési szabályzata szerint

hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

Kollégiumvezetõ és kollégiumvezetõ-helyettes

67.§

(1) A kollégiumvezetõ szervezi a kollégium munkáját, ellátja a

bíróság szervezeti és mûködési szabályzata szerint hatáskörébe utalt

igazgatási feladatokat.

(2) A kollégiumvezetõ-helyettes a kollégiumvezetõt a távollétében

helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és mûködési szabályzata szerint

hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(3) Kollégiumvezetõ-helyettes az OIT által kijelölt bíróságon

mûködik.

Tanácselnök

68.§

A tanácselnöknek kinevezett bíró (a továbbiakban: tanácselnök)

vezeti a tanácsot, és szervezi annak munkáját.

Csoportvezetõ és csoportvezetõ-helyettes

69.§

(1) A csoportvezetõ szervezi a csoport munkáját, és ellátja a

bíróság szervezeti és mûködési szabályzata szerint hatáskörébe utalt

igazgatási feladatokat.

(2) A csoportvezetõ-helyettes a csoportvezetõ távollétében ellátja

annak feladatait.

(3) Csoportvezetõ-helyettes az OIT által kijelölt bíróságon mûködik.

A bírósági vezetõk kinevezése

70.§

(1) Bírósági vezetõi állást (63.§) csak bíró tölthet be, a bírósági

vezetõi kinevezés - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 6 évre szól.

(2) A tanácselnököt határozatlan idõre kell kinevezni.

71.§

(1) A köztársasági elnök nevezi ki - az OIT elõzetes véleményének

beszerzésével, a Legfelsõbb Bíróság elnökének javaslatára - a Legfelsõbb

Bíróság elnökhelyettesét.

(2) Az OIT nevezi ki a 41.§ (2) bekezdésében felsorolt bírósági

vezetõket.

(3) A Legfelsõbb Bíróság elnöke nevezi ki a Legfelsõbb Bíróság

kollégiumvezetõ-helyetteseit és tanácselnökeit.

(4) Az ítélõtábla elnöke nevezi ki az ítélõtábla kollégiumvezetõ-

helyetteseit és tanácselnökeit.

(5) A megyei bíróság elnöke nevezi ki a megyei bíróság

kollégiumvezetõ-helyetteseit és tanácselnökeit, valamint a helyi és a

munkaügyi bíróság elnökét és elnökhelyettesét, a csoportvezetõt,

csoportvezetõ-helyettest.

(6) A kinevezõ beszerzi a érintett bíróság elnökének javaslatát.

72.§

(1) A bírósági vezetõi állást - a Legfelsõbb Bíróság elnökének

kivételével - pályázat útján kell betölteni.

(2) A pályázatot a Legfelsõbb Bíróság elnökhelyettesi állására a

Legfelsõbb Bíróság elnöke, a többi vezetõi állásra a kinevezésre jogosult írja

ki. A pályázatnak a vezetõi tisztség elnyeréséhez szükséges valamennyi

feltételt tartalmaznia kell.

73.§

(1) Az OIT kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetõ esetén a

megfelelõ szintû bíróság összbírói értekezlete, kollégiumvezetõ és kollégi-

umvezetõ-helyettes esetén a kollégium, a többi bírósági vezetõ esetén a

megfelelõ szintû bírói tanács véleményt nyilvánít.

(2) A bírói testület javaslata a kinevezõt nem köti.

(3) Eredménytelen a pályázat, ha a kinevezõ egyik pályázatot sem

fogadja el.

(4) Ha a pályázat eredménytelen, új pályázatot kell kiírni.

(5) Az új pályázat eredménytelensége esetén a kinevezésre jogosult

a vezetõi állást - legfeljebb egy évre - megbízás útján töltheti be.

(6) A vezetõi pályázatokra az e törvényben nem szabályozott

kérdésekben a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénynek a bírói

állások pályázatára vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

A bírósági vezetõi tisztség megszûnése

74.§

A bírósági vezetõi tisztség megszûnik:

a) közös megegyezéssel,

b) lemondással,

c) felmentéssel,

d) a határozott idõ elteltével,

e) a bírói tisztség megszûnésével.

75.§

(1) A kinevezõ a bírósági vezetõ igazgatási tevékenységét bármikor

megvizsgálhatja, a bírói testületek javaslatára a vizsgálatot a kinevezõ

köteles elrendelni.

(2) A vizsgálatot az elrendelésétõl számított 60 nap alatt be kell

fejezni.

(3) A vizsgálat részletes szempontjait és eljárását az OIT határozza

meg.

(4) Ha a vizsgálat a vezetõ alkalmatlanságát állapította meg, a

vezetõt vezetõi tisztségébõl azonnali hatállyal fel kell menteni.

(5) A felmentett vezetõ a felmentést kimondó határozat ellen - a

kézbesítésétõl számított 15 napon belül - a bírósághoz fordulhat

jogorvoslatért.

76.§

(1) A vezetõ lemondása esetén a lemondási idõ 3 hónap. A kinevezõ és

a vezetõ ennél rövidebb lemondási idõben is megállapodhat.

(2) A lemondás a vezetõ ellen folyamatban levõ fegyelmi eljárás

lefolytatását nem akadályozza.

77.§

(l) Ha a Legfelsõbb Bíróság, az ítélõtábla, a megyei bíróság

elnökének, valamint helyettesének és a kollégiumvezetõnek a tisztsége a

határozott idõ leteltével szûnik meg, õt pályázat kiírása nélkül, a vezetõi

tevékenységével azonos szintû bíróságra tanácselnöknek kell kinevezni.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett bírósági vezetõt a határozott

idõ letelte után a korábbi bírói állásának megfelelõ beosztásba kell helyezni.

(3) Ha a bírósági vezetõ tisztsége a határozott idõ letelte elõtt

szûnik meg, õt - pályázat nélkül - lehetõleg a korábbi szolgálati helyére és

legalább a korábbival azonos bírói beosztásba kell helyezni.

VI. FEJEZET

BÍRÓI TESTÜLETEK

78.§

A bíróságok igazgatásában közremûködõ bírói testületek:

a) a Legfelsõbb Bíróság teljes ülése, az ítélõtáblák és a megyei bíróságok

összbírói értekezlete (a továbbiakban együtt: összbírói értekezlet),

b) a kollégium,

c) a Legfelsõbb Bíróság, az ítélõtáblák és a megyei bíróságok bírói tanácsai.

Összbírói értekezlet

79.§

Az összbírói értekezlet résztvevõi: a Legfelsõbb Bíróságra, az

ítélõtáblára, illetõleg a megye területén mûködõ bíróságokra beosztott bírák.

80.§

Az összbírói értekezlet feladata:

a) küldöttet választ az OIT tagok megválasztásához,

b) véleményt nyilvánít az OIT kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági vezetõk

pályázatára, és kezdeményezheti a felmentésüket,

c) megválasztja a bírói tanácsot, és évente legalább egyszer beszámoltatja

mûködésérõl,

d) dönt a bírói tanács tagjának felmentésérõl.

81.§

(1) Az összbírói értekezletet a 17.§ a)-c) pontjában felsorolt

bíróságok elnöke hívja össze.

(2) Az összbírói értekezletet össze kell hívni, ha azt a bírák

egyharmada, a bíróság elnöke, a bírói tanács, illetõleg az OIT kezdeményezte.

82.§

(1) Az összbírói értekezlet akkor határozatképes, ha azon a bírák

több, mint a fele részt vesz. Az összbírói értekezlet határozatait titkos

szavazással hozza.

(2) A jelenlevõ bírák kétharmadának szavazata szükséges

a) az OIT tagokat választó küldöttek megválasztásához,

b) az OIT által kinevezett vezetõk felmentésének kezdeményezéséhez,

c) a bírói tanács tagjainak megválasztásához és felmentéséhez.

(3) A (2) bekezdésben fel nem sorolt esetekben az összbírói

értekezlet szavazattöbbséggel határoz.

Bírói tanács

83.§

(1) A bírói tanács tagjait és póttagjait az összbírói értekezlet 6

évre választja meg.

(2) Ha a bírói tanács tagjainak és póttagjainak száma együttesen 5

fõre csökkent, a tagok és a póttagok számát az összbírói értekezlet új

választáson kiegészíti.

84.§

A bírói tanács

a) véleményt nyilvánít a bíró kinevezése, beosztása, felmentése, kirendelése,

áthelyezése tárgyában,

b) véleményt nyilvánít - a kollégiumvezetõ, a kollégiumvezetõ-helyettes és a

tanácselnök kivételével - a 17.§ a)-c)pontjában felsorolt bíróság elnökének

kinevezési jogkörébe tartozó vezetõk pályázatáról, és kezdeményezheti a

felmentésüket,

c) javaslatot tesz a bíróság éves költségvetési tervére és a jóváhagyott

költségvetés felhasználására,

d) véleményezi a bíróság szervezeti és mûködési szabályzatát és ügyelosztási

tervét.

85.§

(1) A bírói tanácsnak 5-15 tagja és 3-13 póttagja van; a tagok és a

póttagok számát az összbírói értekezlet határozza meg.

(2) A bírói tanács az elnökét és elnökhelyettesét tagjai közül

választja.

(3) Nem választható a bírói tanács tagjává,

a) aki ellen fegyelmi vagy büntetõeljárás van folyamatban, vagy aki jogerõs

fegyelmi határozat hatálya alatt áll,

b) a 17.§ a)-c) pontjában felsorolt bíróság elnöke és elnökhelyettese,

c) akivel szemben eljárás van folyamatban alkalmatlanságának megállapítása

iránt.

86.§

Megszûnik a bírói tanácsi tagság

a) a bíró szolgálati viszonyának megszûnésével,

b) a tagságról való lemondással,

c) a tagságból való felmentéssel,

d) ha a 85.§ (3) bekezdésében felsorolt ok utóbb következett be,

e) a megbízás idõtartamának leteltével.

87.§

(1) A bírói tanács akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több,

mint a kétharmada részt vesz.

(2) A bírói tanács a döntéseit szavazattöbbséggel hozza,

szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. A jelenlevõ tagok

kétharmadának szavazata szükséges a tag felmentéséhez, és a vezetõ

felmentésének kezdeményezéséhez.

88.§

(1) A bírói tanácsi tagság megszûnése esetén, illetõleg a tartósan

akadályozott tag helyett a bírói ta-nács által kijelölt póttag jár el.

(2) A póttag bevonásának általános feltételeit a bírói tanács

határozza meg.

89.§

(1) A bírói tanács az üléseit szükség szerint, de évenként legalább

négyszer tartja.

(2) A tagok több, mint a felének írásbeli javaslatára a bírói

tanácsot össze kell hívni.

(3) A bírói tanács ülése a bírák számára nyilvános, azon a bíróság

elnöke állandó meghívottként részt vesz.

(4) A bírói tanács a személyi ügyekben történõ véleménynyilvánítás

esetén zárt ülést tarthat.

Kollégium

90.§

(l) A kollégium meghatározott ügyszakba beosztott hivatásos bírák

testülete, amelyet a kollégiumvezetõ vezet.

(2) Az azonos ügyszakba tartozó ügyek körét a bírósági ügyviteli

szabályzat határozza meg.

(3) A Legfelsõbb Bíróság kollégiumának tagjai a Legfelsõbb Bíróság

bírái és az ítélõtáblák azonos kollégiumának vezetõi.

(4) Az ítélõtábla kollégiumának tagjai az ítélõtábla bírái, továbbá

az ítélõtáblák illetékességi területéhez tartozó megyei bíróságok azonos

kollégiumainak vezetõi. Ha a megyei bíróságon azonos kollégium nincs, vagy más

kollégiummal összevontan mûködik, az ítélõtábla kollégiumába az ügyszak

szerint érintett kollégium tagjai közül kell tagot választani.

(5) A megyei bíróságon a kollégium tagjai a megyei bíróság bírái,

továbbá általuk a megye területén mûködõ helyi bíróságok bírái közül a 6 évre

választott bírák.

91.§

A kollégium

a) javaslatot tesz - a helyi bíróságra beosztás kivételével - a bíró

beosztására,

b) részt vesz a bíró szakmai tevékenységének értékelésében,

c) véleményezi az ügyelosztási tervet,

d) javaslatot tesz a kollégiumvezetõ, a kollégiumvezetõ-helyettes és a

tanácselnök kinevezésére,

e) ellátja a törvény által meghatározott egyéb feladatokat.

N E G Y E D I K R É S Z

VII.FEJEZET

A BIROSAGI DOLGOZOK

Bírósági fogalmazó és bírósági titkár

92.§

(1) A bírói tisztség ellátásához szükséges gyakorlati és elméleti

ismeretek megszerzése végett a bíróságokon egyetemi jogi végzettségû

fogalmazók mûködnek.

(2) A bírósági titkár ellátja a külön törvényben meghatározott

feladatokat.

Bírósági dolgozó

93.§

A bíróságon az ügyintézõi, ügyviteli és egyéb feladatokat a bírósági

tisztviselõk, ügykezelõk, és fizikai alkalmazottak látják el.

94.§

A bírósági titkár és fogalmazó, valamint a bírósági dolgozók a

bírósággal igazságügyi szolgálati jogviszonyban állnak, amelynek szabályait

külön törvény állapítja meg.

VIII.FEJEZET

A BIROSAGI HATAROZATOK VEGREHAJTASA

95.§

A büntetések és az intézkedések végrehajtása során a bíróságra

háruló feladatokat a büntetésvégrehajtási bíró és a hivatásos pártfogó látja

el, akik a megyei bíróságon mûködnek.

96.§

A polgári ügyben, munkaügyi vitában hozott marasztaló határozat és

bírósági egyezség, valamint a büntetõ ügyben hozott, vagyoni kötelezettséget

megállapító határozat végrehajtása - ha jogszabály nem tesz kivételt - a bíró,

a végrehajtási ügyintézõ és a bírósági végrehajtó feladata.

97.§

A bíróság részérõl - a bíró feladatkörében eljárva - a törvényben

meghatározott, a bírósági végrehajtás elrendelésével és foganatosításával

összefüggõ egyes eljárási cselekményeket a végrehajtási ügyintézõ végzi el,

aki a helyi bíróságnál, illetõleg a megyei bíróságnál mûködik.

98.§

(1) A bíróság szerveként a helyi bíróságon önálló bírósági

végrehajtó, a megyei bíróságon megyei bírósági végrehajtó mûködik. Az önálló

és a megyei bírósági végre-hajtó eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a

bíróság eljárásával azonos.

(2) A bírósági végrehajtó mûködését a bíróság elnöke ellenõrzi.

(3) A bírósági végrehajtónak a hatáskörében tett intézkedése az

állami, gazdálkodó és társadalmi szervezetekre, valamint az állampolgárokra

kötelezõ.

Ö T Ö D I K R É S Z

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

IX. FEJEZET

A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA

Hatálybalépés

99.§

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 1997.

október 1-jén lép hatályba.

(2) A 109. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés 1998. február l-

jén lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

100.§

(1) E törvény hatálybalépésétõl számított 30 napon belül a

Legfelsõbb Bíróság teljes ülését, továbbá a megyei bíróságok összbírói

értekezletét össze kell hívni.

(2) A Legfelsõbb Bíróság teljes ülése, valamint a megyei bíróságok

összbírói értekezlete az elsõ ülésén titkos szavazással megválasztja az OIT

bíró tagjainak választásához szükséges küldötteket. A Legfelsõbb Bíróság a

37.§ (1) bekezdésétõl eltérõen ez alkalommal két küldöttet választ. A

Legfelsõbb Bíróság elnöke a megválasztott küldötteket az utolsó összbírói

értekezlet napjától számított 15 napon belül összehívja.

(3) Az OIT-ot a küldöttértekezletet követõ 15. napig, de legkésõbb e

törvény hatálybalépésétõl számított 2 hónapon belül meg kell alakítani,

mûködését 1997. december 1-jén kezdi meg.

101.§

A Legfelsõbb Bíróság bírói tanácsát e törvény hatálybalépésétõl

számított 30 napon belül kell megválasztani.

102.§

(1) Az OIT mûködésének megkezdéséig az OIT jogkörét - a (2)

bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - az igazságügy-miniszter a

Legfelsõbb Bíróság elnökével egyetértésben gyakorolja.

(2) Az Országos Bírói Tanács az OIT mûködésének megkezdéséig

gyakorolja az 1972. évi IV. törvény 51/C. § (2) bekezdésében meghatározott

jogkörét.

103.§

(1) Az OIT Hivatala e törvény hatályba lépésétõl számított 4 hónapon

belül, 1998. február 1-jén kezdi meg mûködését.

(2) A Hivatal mûködésének megkezdéséig a Hivatal feladatait az

Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) látja el.

104.§

(1) A Hivatal mûködése megkezdésének napján a minisztérium

megszünteti azt a tevékenységet, amely e tör-vény szerint a Hivatal

feladatkörébe tartozik.

(2) E törvény hatálybalépésekor a minisztériumban a Hivatal

feladatkörébe tartozó feladatot ellátó, a minisztériumba beosztott bíró a

törvény hatálybalépésének napjától számított 30 napon belül írásban

nyilatkozni köteles arról, hogy

a) a minisztériumban beosztott bíróként más munkakörbe kíván e kerülni,

b) a Hivatalba kéri-e beosztását,

c) a minisztériumba történt beosztásának megszüntetését és tényleges bírói

szolgálatra beosztását kéri-e.

(3) A minisztériumba beosztott bíró a (2) bekezdés alapján

kívánságát vagylagosan vagy sorrendiséget feltüntetve is közölheti.

(4) A (2) bekezdés c) pontjában említett esetben a bírónak bíróságra

történõ beosztásáról úgy kell gondoskodni, hogy a címzetes fõtanácsos,

fõtanácsos, osztályvezetõ, fõosztályvezetõ-helyettes és fõosztályvezetõ

legalább megyei bírósági, illetõleg fõvárosi bírósági bírói beosztásra

jogosult.

105.§

A törvény hatályba lépésekor már határozott idõre kinevezett

bírósági vezetõk megbízatása a kinevezéstõl számított 5 évre szól.

106.§

Az e törvény hatályba lépését megelõzõen hozott irányelvek, elvi

döntések, és kollégiumi állásfoglalások az eltérõ iránymutatást tartalmazó

jogegységi határozat meghozataláig alkalmazhatók.

107.§

Az igazságügy-miniszter köteles e törvény hatálybalépésétõl

számított egy éven belül a bíróságokra vonatkozó igazságügy-miniszteri

rendeleteket felülvizsgálni és e törvény végrehajtásához szükséges mértékben

azokat módosítani, illetõleg hatályon kívül helyezni.

Hatályukat vesztõ jogszabályok

108.§

(1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti

a) a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény, továbbá az e törvény

módosításáról szóló 1991. évi LVI. törvény és az 1991. évi LXVII. törvény, a

10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési

és véleményezési jogkörét megállapítja, továbbá az 1993. évi XCI. törvény a

10. §-ának az 1972. évi IV. törvény 62/A., 62/B., 62/C., 62/D., 62/E. §-át

megállapító rendelkezése kivételével, valamint a 15. §-ának 1972. évi IV.

törvény 80/D., 80/E., 80/F.§-át megállapító rendelkezése kivételével, továbbá

e törvény módosításáról szóló 1979. évi 16. számú törvényerejû rendelet,

b) a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 64.§-ának b) pontja,

c) az Alkotmány módosításával összefüggésben egyes törvények módosításáról

szóló 1989. évi XLII. törvény 1-16.§-a,

d) a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvényt, és a polgá-ri perrendtartásról

szóló 1952. évi III. törvényt módosító 1990. évi LXXXV. törvény 1-5.§-a,

e) a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztésérõl

szóló 1991. évi XXVI. törvény 1. és 2.§-a,

f) a közjegyzõkrõl szóló 1991. évi XLI. törvény 184.§-ának h) pontja,

g) a szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény hatályba-lépésérõl és az

átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 63.§-a (1) bekezdésének 6.

pontja,

h) a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 203.§-a (3)

bekezdésének c) pontja és 213.§-a,

i) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez

kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtésérõl szóló

1992. évi LXVIII. törvény 31.§-ának b) pontja,

j) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 309.§-a,

k) a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérõl szóló 1995. évi CXXI.

törvény 109.§-a (1) bekezdésének 23. pont-ja,

l) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról

szóló 1996. évi XLIII. törvény 332.§-ának (3) bekezdése,

m) az egyes állami szervek korszerûsítésérõl szóló 1983. évi 25. törvényerejû

rendelet 1.§-a,

n) a bíróságok igazgatásáról szóló 9/1993.(IV.2.)IM rendelet.

(2) Az 1991. évi LXVII. törvény 10. §-ának az Országos Bírói Tanács

jogkörét megállapító rendelkezése 1998. január 1-én veszti hatályát.

(3) Az 1993. évi XCI. törvénynek a bíróságokról szóló 1972. évi IV.

törvény 62/A., 62/B., 62/C., 62/D., 62/E. §-át megállapító 10. §-ának

rendelkezése és a 80/D., 80/E., 80/F. §-át megállapító 15. §-ának rendelkezése

1998. június 30-án veszti hatályát.

Módosuló jogszabályok

109.§

(1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a

továbbiakban: Vht.) 225.§-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és e §

szövege (1) bekezdésre változik:

"(2) Az önálló bírósági végrehajtó a helyi bíró-ságon, a megyei

bírósági végrehajtó a megyei bíróságon a bíróság szerveként mûködik. Az önálló

és a megyei bírósági végrehajtó eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a

bí-róság eljárásával azonos."

(2) A Vht. 232.§-ának (1) és (2) bekezdésében a "bíróság mellé"

kifejezés helyébe a "bíróságra" szó lép.

(3) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 3. § (2)

bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/(2) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek./

"c) Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala,".

59. oldal

Melléklet a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló törvényjavaslathoz

I. RÉSZ

A Fõvárosi Bíróság, a megyei bíróságok, a helyi bíróságok és a munkaügyi

bíróságok illetékességi területe

1. FÕVÁROSI BÍRÓSÁG (székhelye: Budapest)

1/1. Pesti Központi Kerületi Bíróság

Budapest V. kerület Budapest IX. kerület Budapest XVI. kerület

Budapest VI. kerület Budapest X. kerület Budapest XVII. kerület

Budapest VII. kerület Budapest XIII. kerület

Budapest VIII. kerület Budapest XIV. kerület

1/2. Budai Központi Kerületi Bíróság

Budapest I. kerület Budapest XII. kerület

Budapest XI. kerület Budapest XXII. kerület

1/3. Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság

Budapest II. kerület Budapest III. kerület

1/4. Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság

Budapest IV. kerület Budapest XV. kerület

1/5. Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság

Budapest XVIII.kerület Budapest XIX. kerület

1/6. Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság

Budapest XX. kerület Budapest XXIII.

Budapest XXI. kerület kerület

1/7. Fõvárosi Munkaügyi Bíróság

Fõváros területe

2. BARANYA MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Pécs)

2/1. Pécsi Városi Bíróság

Abaliget Kovácsszénája Pécs

Aranyosgadány Kozármisleny Pécsudvard

Bakonya Kökény Pogány

Berkesd Kõvágószõlõs Regenye

Birján Kõvágótõttõs Romonya

Bogád Lothárd Szászvár

Cserkút Magyarsarlós Szemely

Ellend Nagykozár Szilágy

Görcsöny Orfû Szõke

Gyód Pellérd

Husztót Keszü Pereked

2/2. Komlói Városi Bíróság

Alsómocsolád Bakóca Bikal

Apátvarasd Baranyajenõ Bodolyabér

Ág Baranyaszentgyörgy Egyházaskozár

Erdõsmecske Magyarhertelend Palé

Felsõegerszeg Magyarszék Pécsvárad

Gerényes Martonfa Sásd

Gödre Mágocs Szalatnak

Hegyhátmaróc Mánfa Szágy

Hidas Máza Szárász

Hosszúhetény Mecseknádasd Tarrós

Kárász Mecsekpölöske Tékes

Kisbeszterce Mekényes Tormás

Kishajmás Mezõd Tófû

Kisvaszar Mindszentgodisa Varga

Komló Nagyhajmás Vásárosdombó

Köblény Nagypall Vázsnok Vékény

Liget Óbánya Zengõvárkony

Lovászhetény Ófalu

Magyaregregy Oroszló

2/3. Mohácsi Városi Bíróság

Homorúd Olasz

60. oldal Ivándárda Palotabozsok

Babarc Kátoly Pócsa

Bár Kékesd Sárok

Belvárdgyula Kisbudmér Sátorhely

Bezedek Kisnyárád Somberek Szajk

Borjád Kölked Szebény

Bóly Lánycsók Szederkény

Dunaszekcsõ Lippó Szellõ

Erdõsmárok Liptód Székelyszabar

Erzsébet Majs Szûr

Fazekasboda Maráza Töttös

Feked Máriakéménd Udvar

Geresdlak Mohács Versend

Görcsönydoboka Monyoród Véménd

Hásságy Nagybudmér

Himesháza Nagynyárád

2/4. Siklósi Városi Bíróság

Adorjás Illocska Okorág

Alsószentmárton Ipacsfa Ivánbattyán Old

Áta Kákics Ózdfalu

Babarcszõlõs Kásád Palkonya

Baksa Kemse Páprád

Baranyahídvég Kémes Peterd

Beremend Kisasszonyfa Pécsdevecser

Besence Kisdér Piskó

Bisse Kisharsány Rádfalva

Bogádmindszent Kisherend Sámod

Bosta Kisjakabfalva Sellye

Csarnóta Kiskassa Siklós

Csányoszró Kislippó Siklósbodony

Cún Kisszentmárton Siklósnagyfalu

Diósviszló Kistapolca Sósvertike

Drávacsehi Kistótfalu Szalánta

Drávacsepely Kovácshida Szaporca Szava

Drávaiványi Kórós Szilvás

Drávapalkonya Lapáncsa Szõkéd

Drávapiski Lúzsok Tengeri

Drávaszabolcs Magyarbóly Tésenfa

Drávaszerdahely Magyarmecske Téseny

Drávasztára Magyartelek Túrony

Egerág Marócsa Újpetre

Egyházasharaszti Matty Vajszló

Garé Márfa Vejti

Gilvánfa Márok Villány

Gordisa Nagycsány Villánykövesd

Harkány Nagyharsány Vokány

Hegyszentmárton Nagytótfalu Zaláta

Hirics Ócsárd

2/5. Szigetvári Városi Bíróság

Almamellék Helesfa Rózsafa

Almáskeresztúr HetvehelyHobol Somogyapáti

Basal Horváthertelend Somogyhatvan

Bánfa Ibafa Somogyhárságy

Bicsérd Kacsóta Somogyviszló

Boda Katádfa Sumony

Bogdása Kétújfalu Szabadszentkirály

Boldogasszonyfa Királyegyháza Szentdénes

Botykapeterd Kisdobsza Szentegát

Bükkösd Kistamási Szentkatalin

Bürüs Magyarlukafa Szentlászló

Csebény Markóc Szentlõrinc

Cserdi Merenye Szigetvár

Csertõ Molvány Szörény

Csonkamindszent Mozsgó Szulimán

Dencsháza Nagydobsza TeklafaluTótszentgyörg

Dinnyeberki Nagypeterd y

Drávafok Nagyváty Várad

Drávakeresztúr Nemeske Vásárosbéc

Endrõc Nyugotszenterzsébet Velény

Felsõszentmárton Okorvölgy Zádor

Gerde Patapoklosi Zók

Gyöngyfa Pettend

Gyöngyösmellék Pécsbagota

2/6. Pécsi Munkaügyi Bíróság

Baranya Megye

3. BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Kecskemét)

3/1. Kecskeméti Városi Bíróság

Ágasegyháza Jakabszállás Lakitelek

Ballószög Kecskemét Nyárlõrinc

Felsõlajos Kerekegyháza Orgovány

Fülöpháza Kunbaracs Szentkirály

Helvécia Ladánybene Tiszakécske

Izsák Lajosmizse Városföld

3/2. Bajai Városi Bíróság

Baja Csikéria Mátételke

Bácsalmás Dávod Nagybaracska

Bácsbokod Dunafalva Nemesnádudvar

Bácsborsód Érsekcsanád Rém

Bácsszentgyörgy Felsõszentiván Sükösd

Bácsszõlõs Gara Szeremle

Bátmonostor Hercegszántó Tataháza

Borota Katymár Vaskút

Csátalja Kunbaja

Csávoly Madaras

3/3. Kalocsai Városi Bíróság

Bátya Foktõ Öregcsertõ

Drágszél Géderlak Solt

Dunapataj Hajós Szakmár

Dunaszentbenedek Harta Újsolt

Dunatetétlen Homokmégy Újtelek

Dusnok Kalocsa Uszód

Érsekhalma Miske

Fajsz Ordas

3/4. Kiskõrösi Városi Bíróság

Akasztó Imrehegy Soltszentimre

Bócsa Kaskantyú Soltvadkert

Császártöltés Kecel Tabdi

Csengõd Kiskõrös Tázlár

Fülöpszállás Páhi

3/5. Kiskunfélegyházi Városi Bíróság

Bugac Gátér Pálmonostora

Bugacpusztaháza Kiskunfélegyháza Petõfiszállás

Fülöpjakab Kunszállás Tiszaalpár

3/6. Kiskunhalasi Városi Bíróság

Balotaszállás

Csólyospálos

Harkakötöny

Jánoshalma

Jászszentlászló

Kelebia

Kéleshalom

Kiskunhalas

Kiskunmajsa

Kisszállás

Kömpöc

Kunfehértó

Mélykút

Móricgát

Pirtó

Szank

Tompa

Zsana

3/7. Kunszentmiklósi Városi Bíróság

Apostag Kunadacs Szabadszállás

Dunaegyháza Kunpeszér Szalkszentmárton

Dunavecse Kunszentmiklós Tass

3/8. Kecskeméti Munkaügyi Bíróság

Bács-Kiskun Megye

4. BÉKÉS MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Gyula)

4/1. Gyulai Városi Bíróság

Elek Kötegyán Sarkad

Geszt Lõkösháza Sarkadkeresztúr

Gyula Mezõgyán Újszalonta

Kétegyháza Méhkerék

4/2. Battonyai Városi Bíróság

Almáskamarás Kisdombegyház Mezõhegyes

Battonya Kunágota Mezõkovácsháza

Dombegyház Magyarbánhegyes Nagybánhegyes

Dombiratos Magyardombegyház Nagykamarás

Kaszaper Medgyesbodzás Pusztaottlaka

Kevermes Medgyesegyháza Végegyháza

4/3. Békési Városi Bíróság

Békés Kamut Murony

Bélmegyer Köröstarcsa Tarhos

Csárdaszállás Mezõberény Vésztõ

4/4. Békéscsabai Városi Bíróság

Békéscsaba Gerendás Telekgerendás

Csabaszabadi Kétsoprony Újkígyós

Csorvás Kondoros

Doboz Szabadkígyós

4/5. Orosházi Városi Bíróság

Békéssámson Kardoskút Pusztaföldvár

Csanádapáca Nagyszénás Tótkomlós

Gádoros Orosháza

4/6. Szarvasi Városi Bíróság

Békésszentandrás Ecsegfalva Kardos

Csabacsûd Gyomaendrõd Örménykút

Dévaványa Hunya Szarvas

4/7. Szeghalmi Városi Bíróság

Biharugra Körösladány Szeghalom

Bucsa Körösnagyharsány Zsadány

Füzesgyarmat Körösújfalu

Kertészsziget Okány

4/8. Gyula Munkaügyi Bíróság

Békés Megye

5. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Miskolc)

5/1. Miskolci Városi Bíróság

Alsózsolca Kisgyõr Sajóecseg

Arnót Kistokaj Sajóhidvég

Berzék Kondó Sajókápolna

Bõcs Köröm Sajókeresztúr

Bükkaranyos Mályi Sajólád

Bükkszentkereszt Miskolc Sajólászlófalva

Emõd Muhi Sajópálfala

Felsõzsolca Nyékládháza Sajópetri

Gesztely Onga Sajósenye

Girincs Ónod Sajóvámos

Harsány Parasznya Szirmabesenyõ

Hernádkak Radostyán Varbó

Kesznyéten Répáshuta

Kiscsécs Sajóbábony

5/2. Encsi Városi Bíróság

Abaújalpár Gönc Méra

Abaújkér Göncruszka Mogyoróska

Abaújvár Hejce Novajidrány

Arka Hernádbûd Pányok

Baskó Hernádcéce Pere

Boldogkõújfalu Hernádnémeti Regéc

Boldogkõváralja Hernádpetri Sima

Encs Hernádszentandrás Szalaszend

Fancsal Hernádszurdok Szemere

Fáj Hernádvécse Telkibánya

Fony Hidasnémeti Tornyosnémeti

Forró Ináncs Vilmány

Fulókércs Kéked Vizsoly

Garadna Korlát Zsujta

5/3. Kazincbarcikai Városi Bíróság

Abod Irota Szalonna

Aggtelek Izsófalva Szendrõ

Alacska Jákfalva Szendrõlád

Alsószuha Jósvafõ Szin

Alsótelekes Kazincbarcika Szinpetri

Balajt Kánó Szögliget

Bánhorváti Komjáti Szõlõsardó

Becskeháza Kurityán Szuhafõ

Boldva Lak Szuhakálló

Borsodszirák Ládbesenyõ Szuhogy

Bódvalenke Martonyi Mályinka Tardona

Bódvarákó Meszes Teresztenye

Bódvaszilas Múcsony Tomor

Damak Nagybarca Tornabarakony

Debréte Nyomár Tornakápolna

Dédestapolcsány Ormosbánya Tornanádaska

Dövény Perkupa Tornaszentandrás

Edelény Ragály Tornaszentjakab

Égerszög Rakaca Trizs

Felsõkelecsény Rakacaszend Vadna

Felsõnyárád Rudabánya Varbóc

Felsõtelekes Rudolftelep Viszló

Galvács Sajógalgóc Zádorfalva

Hangács Sajóivánka Ziliz

Hegymeg Sajókaza Zubogy

Hidvégardó Sajószentpéter

Imola Szakácsi

5/4. Mezõkövesdi Városi Bíróság

Bogács Cserépfalu Hangony

Borsodgeszt Cserépváralja Kács

Borsodivánka Csincse Kissikátor

Borsodszentgyörgy Domaháza Mezõkeresztes

Bükkábrány Dubicsány Mezõkövesd

Bükkzsérc Egerlövõ Mezõnagymihály

Mezõnyárád Szomolya Vatta

Négyes Tard

Putnok Tibolddaróc

Sály Tiszabábolna

Szentistván Tiszavalk

5/5. Ózdi Városi Bíróság

Arló Hét Sajónémeti

Bánréve Járdánháza Sajópüspöki

Borsodbóta Kelemér Sajóvelezd

Borsodnádasd Királd Sáta

Bükkmogyorósd Lénárddaróc Serényfalva

Csernely Nekézseny Uppony

Csokvaomány Ózd

Gömörszõlõs Sajómercse

5/6. Sátoraljaújhelyi Városi Bíróság

Alsóberecki

Alsóregmec

Bodroghalom

Bodrogolaszi

Bózsva

Cigánd

Dámóc

Erdõhorváti

Felsõberecki

Felsõregmec

Filkeháza

Füzér

Füzérkajata

Füzérkomlós

Füzérradvány

Györgytarló

Háromhuta

Hercegkút

Hollóháza

Karcsa

Karos

Kenézlõ

Kishuta

Kisrozvágy

Komlóska

Kovácsvágás

Lácacséke

Makkoshotyka

Mikóháza

Nagyhuta

Nagyrozvágy

Nyíri

Olaszliszka

Pácin Pálháza

Pusztafalu

Révleányvár

Ricse

Sárazsadány

Sárospatak

Sátoraljaújhely

Semjén

Tiszacsermely

Tiszakarád

Tolcsva

Vajdácska

Vágáshuta

Vámosújfalu

Vilyvitány

Viss

Zalkod

Zemplénagárd

5/7. Szerencsi Városi Bíróság

Abaújszántó Megyaszó Taktakenéz

Alsódobsza Mezõzombor Tarcal

Bekecs Monok Tállya

Bodrogkeresztúr Prügy Tiszaladány

Bodrogkisfalud Rátka Tiszalúc

Csobaj Sóstófalva Tiszatardos

Erdõbénye Szegi Szegilong Tokaj

Golop Szerencs Újcsanálos

Legyesbénye Taktabáj

Mád Taktaharkány

5/8. Szikszói Városi Bíróság

Felsõvadász Léh

Abaújlak Gadna Litka

Abaújszolnok Gagyapáti Monaj

Alsógagy Gagybátor Nagykinizs

Alsóvadász Gagyvendégi Nyésta

Aszaló Halmaj Pamlény

Baktakék Hernádkércs Perecse Pusztaradvány

Beret Homrogd Rásonysápberencs

Büttös Kány Selyeb

Csenyéte Kázsmárk Szászfa

Csobád Keresztéte Szentistvánbaksa

Detek Kiskinizs Szikszó

Felsõdobsza Krasznokvajda

Felsõgagy Kupa

5/9. Tiszaújvárosi Városi Bíróság

Ároktõ

Gelej

Hejõbába

Hejõkeresztúr

Hejõkürt

Hejõpapi

Hejõszalonta

Igrici

Mezõcsát

Nagycsécs

Nemesbikk

Oszlár

Sajóörös

Sajószöged

Szakáld

Tiszadorogma

Tiszakeszi

Tiszapalkonya

Tiszatarján

Tiszaújváros

67.

oldal

5/10. Miskolci Munkaügyi Bíróság

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye

6. CSONGRÁD MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Szeged)

6/1. Szegedi Városi Bíróság

Ásotthalom Kübekháza Szatymaz

Baks Mórahalom Szeged

Balástya Ópusztaszer Tiszasziget

Bordány Öttömös Újszentiván

Csengele Pusztamérges Üllés

Deszk Domaszék Pusztaszer Zákányszék

Dóc Röszke Zsombó

Forráskút Ruzsa

Kistelek Sándorfalva

6/2. Csongrádi Városi Bíróság

Csanytelek Felgyõ

Csongrád Tömörkény

6/3. Hódmezõvásárhelyi Városi Bíróság

Hódmezõvásárhely Mindszent

Mártély Székkutas

6/4. Makói Városi Bíróság

Ambrózfalva Királyhegyes Maroslele

Apátfalva Kiszombor Nagyér

Csanádalberti Klárafalva Nagylak

Csanádpalota Kövegy Óföldeák

Ferencszállás Magyarcsanád Pitvaros

Földeák Makó

6/5. Szentesi Városi Bíróság

Árpádhalom Fábiánsebestyén Szegvár

Derekegyház Nagymágocs Szentes

Eperjes Nagytõke

6/6. Szegedi Munkaügyi Bíróság

Csongrád Megye

7. FEJÉR MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Székesfehérvár)

7/1. Székesfehérvári Városi Bíróság

Aba Iszkaszentgyörgy Mór

Bakonycsernye Isztimér Nadap

Bakonykúti Jenõ Nagyveleg

Balinka Kajászó Nádasdladány

Baracska Kápolnásnyék Pákozd

Bodajk Kincsesbánya Pátka

Csákberény Kisláng Pázmánd

Csókakõ Kõszárhegy Polgárdi

Csór Lepsény Pusztavám

Csõsz Lovasberény Sárkeresztes

Enying Magyaralmás Sárkeszi

Fehérvárcsurgó Martonvásár Sárszentmihály

Füle Mátyásdomb Seregélyes

Gárdony Mezõszentgyörgy Soponya

Gyúró Moha Söréd

Sukoró Tác Velence

Szabadbattyán Tordas Vereb

Székesfehérvár Úrhida Zámoly

7/2. Bicskei Városi Bíróság

Alcsútdoboz Felcsút Tabajd

Bicske Gánt Újbarok

Bodmér Mány Vál

Csabdi Szár Vértesacsa

Csákvár Etyek Szárliget Vértesboglár

7/3. Dunaújvárosi Városi Bíróság

Adony Ercsi Nagyvenyim

Baracs Iváncsa Perkáta

Beloiannisz Kisapostag Pusztaszabolcs

Besnyõ Kulcs Rácalmás

Dunaújváros Mezõfalva Ráckeresztúr

Elõszállás Nagykarácsony

7/4. Sárbogárdi Városi Bíróság

Alap Lajoskomárom Sárkeresztúr

Alsószentiván Mezõkomárom Sárosd

Cece Mezõszilas Sárszentágota

Dég Nagylók Szabadegyháza

Hantos Sárbogárd Szabadhidvég

Igar Káloz Sáregres Vajta

7/5. Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság

Fejér Megye

8. GYÕR-MOSON-SOPRON MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Gyõr)

8/1. Gyõri Városi Bíróság

Abda Gyõrszemere Rábacsécsény

Acsalag Gyõrújbarát Rábapatona

Árpás Gyõrújfalu Rábapordány

Barbacs Gyõrzámoly Rábasebes

Bágyogszovát Ikrény Rábaszentandrás

Bezi Jobaháza Rábaszentmihály

Bodonhely Kajárpéc Rábaszentmiklós

Bogyoszló Kisbabot Rábatamási

Bõny Kisbajcs Rábcakapi

Börcs Koroncó Rétalap

Bõsárkány Kóny Sobor

Cakóháza Kunsziget Sokorópátka

Csikvánd Maglóca Sopronnémeti

Csorna Markotabödöge Szany

Dör Mezõörs Szerecseny

Dunaszeg Mérges Szil

Dunaszentpál Mórichida Szilsárkány

Egyed Nagybajcs Tarjánpuszta

Enese Nagyszentjános Táp

Écs Nyalka Tápszentmiklós

Farád Nyúl Tárnokréti

Fehértó Felpéc Öttevény Tényõ

Gönyû Pannonhalma Tét

Gyarmat Páli Töltéstava

Gyömöre Pásztori Vág

Gyõr Pázmándfalu Vámosszabadi

Gyõrasszonyfa Pér Vének

Gyõrladamér Potyond Zsebeháza

Gyõrság Ravazd

Gyõrsövényház Rábacsanak

8/2. Mosonmagyaróvári Városi Bíróság

Ásványráró Hédervár Mosonmagyaróvár

Bezenye Jánossomorja Mosonszentmiklós

Darnózseli Kimle Mosonszolnok

Dunakiliti Kisbodak Püski

Dunaremete Levél Rajka

Dunasziget Lébény Újrónafõ

Feketeerdõ Lipót Várbalog

Halászi Máriakálnok

Hegyeshalom Mecsér

8/3. Soproni Városi Bíróság

Agyagosszergény Gyóró Rábakecöl

Ágfalva Harka Répceszemere

Babót Hegykõ Répcevis

Beled Hidegség Himod Röjtökmuzsaj

Cirák Hövej Sarród

Csapod Iván Sopron

Csáfordjánosfa Kapuvár Sopronhorpács

Csér Kisfalud Sopronkövesd

Dénesfa Kópháza Szakony

Ebergõc Lövõ Szárföld

Edve Magyarkeresztúr Újkér

Egyházasfalu Mihályi Und

Fertõboz Nagycenk Vadosfa

Fertõd Nagylózs Vásárosfalu

Fertõendréd Nemeskér Veszkény

Fertõhomok Osli Vitnyéd

Fertõrákos Pereszteg Völcsej

Fertõszentmiklós Petõháza Zsira

Fertõszéplak Pinnye

Gyalóka Pusztacsalád

8/4. Gyõri Munkaügyi Bíróság

Gyõr-Moson-Sopron Megye

9. HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Debrecen)

9/1. Debreceni Városi Bíróság

Álmosd Hajdúsámson Nyírábrány

Bagamér Hortobágy Nyírmártonfalva

Balmazújváros Hosszúpályi Sáránd

Bocskaikert Kokad Téglás

Debrecen Létavértes Tiszacsege

Egyek Mikepércs Újléta

Fülöp Monostorpályi Újszentmargita

Hajdúbagos Nyíracsád Vámospércs

Hajdúhadház Nyíradony

9/2. Berettyóújfalui Városi Bíróság

Ártánd Darvas Komádi

Bakonszeg Derecske Konyár

Bedõ Esztár Körösszakál

Berekböszörmény Furta Körösszegapáti

Berettyóújfalu Gáborján Magyarhomorog

Biharkeresztes Hencida Mezõpeterd

Bojt Csökmõ Kismarja Mezõsas

Nagykereki Tépe Váncsod

Pocsaj Told Vekerd

Szentpéterszeg Újiráz Zsáka

9/3. Hajdúböszörményi Városi Bíróság

Folyás Hajdúdorog Tiszagyulaháza

Görbeháza Hajdúnánás Újtikos

Hajdúböszörmény Polgár

9/4. Hajdúszoboszlói Városi Bíróság

Ebes Hajdúszovát Nádudvar

Hajdúszoboszló Nagyhegyes

9/5. Püspökladányi Városi Bíróság

Báránd Földes Sáp

Bihardancsháza Kaba Sárrétudvari

Biharnagybajom Nagyrábé Szerep

Bihartorda Püspökladány Tetétlen

9/6. Debreceni Munkaügyi Bíróság

Hajdú-Bihar Megye

10. HEVES MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Eger)

10/1. Egri Városi Bíróság

Andornaktálya Erdõkövesd Novaj Ostoros

Balaton Fedémes Parád

Bátor Felsõtárkány Parádsasvár

Bekölce Hevesaranyos Pétervására

Bélapátfalva Istenmezeje Recsk

Bodony Ivád Sirok

Bükkszenterzsébet Kerecsend Szajla

Bükkszentmárton Kisfüzes Szentdomonkos

Bükkszék Maklár Szilvásvárad

Demjén Mátraballa Szúcs

Eger Mátraderecske Tarnalelesz

Egerbakta Mikófalva Tarnaszentmária

Egerbocs Mónosbél Terpes

Egercsehi Nagytálya Váraszó

Egerszalók Nagyvisnyó Verpelét

Egerszólát Noszvaj

10/2. Füzesabonyi Városi Bíróság

Aldebrõ Kál Poroszló

Besenyõtelek Kápolna Sarud

Dormánd Kompolt Szihalom

Egerfarmos Mezõszemere Tófalu

Feldebrõ Mezõtárkány Újlõrincfalva

Füzesabony Nagyút

10/3. Gyöngyösi Városi Bíróság

Abasár Gyöngyössolymos Nagyréde

Adács Gyöngyöstarján Szûcsi

Atkár Halmajugra Vámosgyörk

Detk Karácsond Vécs

Domoszló Kisnána Visonta

Gyöngyös Ludas Visznek

Gyöngyöshalász Markaz

Gyöngyösoroszi Mátraszentimre

Gyöngyöspata Nagyfüged

10/4. Hatvani Városi Bíróság

Apc Hatvan Nagykökényes

Boldog Heréd Petõfibánya

Csány Hort Rózsaszentmárton

Ecséd Lõrinci Zagyvaszántó

10/5. Hevesi Városi Bíróság

Átány Kisköre Tarnazsadány

Boconád Kömlõ Tenk

Erdõtelek Pély Tiszanána

Erk Tarnabod Tarnaméra Zaránk

Heves Tarnaörs

Hevesvezekény Tarnaszentmiklós

10/6. Egri Munkaügyi Bíróság

Heves Megye

11. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Szolnok)

11/1. Szolnoki Városi Bíróság

Besenyszög Rákóczifalva Tiszaroff

Csataszög Rákócziújfalu Tiszasüly

Fegyvernek Szajol Tiszatenyõ

Hunyadfalva Szászberek Tiszavárkony

Kengyel Szolnok Tószeg

Kõtelek Tiszabõ Törökszentmiklós

Kuncsorba Tiszaföldvár Újszász

Martfû Tiszagyenda Vezseny

Nagykörû Tiszajenõ Zagyvarékas

Örményes Tiszapüspöki

11/2. Jászberényi Városi Bíróság

Alattyán

JánoshidaJászalsószent

györgy

Jászapáti

Jászágó

Jászárokszállás

Jászberény

Jászboldogháza

Jászdózsa

Jászfelsõszentgyörgy

Jászfényszaru

Jászivány

Jászjákóhalma

Jászkisér

Jászladány

Jászszentandrás

Jásztelek

Pusztamonostor

11/3. Karcagi Városi Bíróság

Berekfürdõ Kenderes Kunhegyes

Karcag Kisújszállás Kunmadaras

11/4. Kunszentmártoni Városi Bíróság

Cibakháza Mezõhék Tiszakürt

Cserkeszõlõ Nagyrév Tiszasas

Csépa Öcsöd Tiszaug

Kunszentmárton Szelevény

Mesterszállás Tiszainoka

11/5. Mezõtúri Városi Bíróság

Kétpó Mezõtúr Túrkeve

11/6. Tiszafüredi Városi Bíróság

Abádszalók Tiszafüred Tomajmonostora

Nagyiván Tiszaigar

Tiszabura Tiszaörs

Tiszaderzs Tiszaszentimre

72. oldal

11/7. Szolnoki Munkaügyi Bíróság

Jász-Nagykun-Szolnok Megye

12. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Tatabánya)

12/1. Tatabányai Városi Bíróság

Bokod Kömlõd Tarján

Dad Környe Tatabánya

Gyermely Oroszlány Várgesztes

Héreg Szákszend Vértessomló

Kecskéd Szomor Vértesszõlõs

12/2. Esztergomi Városi Bíróság

Annavölgy Kesztölc Pilismarót

Bajna Lábatlan Sárisáp

Bajót Leányvár Süttõ

Csolnok Máriahalom Tát

Dág Dorog Mogyorósbánya Tokod

Dömös Nagysáp Tokodaltáró

Epöl Nyergesújfalu Úny

Esztergom Piliscsév

12/3. Komáromi Városi Bíróság

Aka Bábolna Kisbér

Almásfüzitõ Bársonyos Kisigmánd

Ács Csatka Komárom

Ácsteszér Császár Mocsa

Bakonybánk Csém Nagyigmánd Réde

Bakonysárkány Csép Súr

Bakonyszombathely Ete Tárkány

Bana Kerékteleki Vérteskethely

12/4. Tatai Városi Bíróság

Baj Naszály Tata

Dunaalmás Neszmély Vértestolna

Dunaszentmiklós Szomód

Kocs Tardos

12/5. Tatabányai Munkaügyi Bíróság

Komárom-Esztergom Megye

13. NÓGRÁD MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Balassagyarmat)

13/1. Balassagyarmati Városi Bíróság

Alsópetény Hugyag Õsagárd

Balassagyarmat Iliny Ipolyvece Patak

Bánk Karancsság Patvarc

Becske Keszeg Piliny

Bercel Kétbodony Pusztaberki

Berkenye Kisecset Rétság

Borsosberény Legénd Rimóc

Cserháthaláp Ludányhalászi Romhány

Cserhátsurány Magyargéc Ságújfalu

Csesztve Magyarnándor Szalmatercs

Csitár Mohora Szanda

Debercsény Nagylóc Szátok

Dejtár Nagyoroszi Szendehely

Diósjenõ Nézsa Szente

Drégelypalánk Nógrád Szécsénke

Endrefalva Nógrádkövesd Szécsény

Érsekvadkert Nógrádmarcal Szécsényfelfalu

Felsõpetény Nógrádmegyer Szügy

Galgaguta Nógrádsáp Tereske

Herencsény Nógrádsipek Terény

Hollókõ Nógrádszakál Tolmács

Hont Nõtincs Varsány

Horpács Õrhalom

13/2. Pásztói Városi Bíróság

Alsótold Erdõtarcsa Mátraszõlõs

Bér Felsõtold Palotás

Bokor Garáb Pásztó

Buják Héhalom Szarvasgede

Cserhátszentiván Jobbágyi Szirák

Csécse Kálló Szurdokpüspöki

Ecseg Kisbágyon Tar

Egyházasdengeleg Kozárd Vanyarc

Erdõkürt Kutasó

13/3. Salgótarjáni Városi Bíróság

Bárna Kazár Nagybárkány

Bátonyterenye Kisbárkány Nemti

Cered Kishartyán Salgótarján

Dorogháza Litke Sámsonháza

Egyházasgerge Lucfalva Márkháza Sóshartyán

Etes Mátramindszent Szilaspogony

Ipolytarnóc Mátranovák Szuha

Karancsalja Mátraszele Vizslás

Karancsberény Mátraterenye Zabar

Karancskeszi Mátraverebély

Karancslapujtõ Mihálygerge

13/4. Balassagyarmati Munkaügyi Bíróság

Nógrád Megye

14. PEST MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Budapest)

14/1. Budakörnyéki Bíróság (székhelye: Budapest)

Budajenõ Nagykovácsi Perbál

Budakeszi Páty Pilisborosjenõ

Piliscsaba Solymár Üröm

Pilisjászfalu Telki Zsámbék

Pilisszentiván Tinnye

Pilisvörösvár Tök

14/2. Ceglédi Városi Bíróság

Abony Csemõ Mikebuda

Albertirsa Dánszentmiklós Tápiószõlõs

Cegléd Jászkarajenõ Törtel

Ceglédbercel Kõröstetétlen Újszilvás

14/3. Dabasi Városi Bíróság

Alsónémedi Hernád Pusztavacs

Bugyi Inárcs Tatárszentgyörgy

Dabas Kakucs Táborfalva

Felsõpakony Ócsa Újhartyán

Gyál Örkény Újlengyel

14/4. Dunakeszi Városi Bíróság

Csomád Fót

Dunakeszi Göd

14/5. Gödöllõi Városi Bíróság

Aszód Iklad Tura

Bag Csömör Isaszeg Valkó

Dány Kartal Vácegres

Domony Kerepes Váckisújfalu

Erdõkertes Kistarcsa Vácszentlászló

Galgahévíz Mogyoród Veresegyház

Galgamácsa Nagytarcsa Verseg

Gödöllõ Pécel Zsámbok

Hévízgyörk Szada

14/6. Monori Városi Bíróság

Bénye Maglód Sülysáp

Csévharaszt Mende Úri

Ecser Monor Üllõ Vasad

Gomba Nyáregyháza Vecsés

Gyömrõ Péteri

Káva Pilis

14/7. Nagykátai Városi Bíróság

Farmos Szentmártonkáta Tápiószele

Kóka Tápióbicske Tápiószentmárton

Nagykáta Tápiógyörgye Tóalmás

Pánd Tápióság

Szentlõrinckáta Tápiószecsõ

14/8. Nagykõrösi Városi Bíróság

Kocsér Nagykõrös Nyársapát

14/9. Ráckevei Városi Bíróság

Apaj Kiskunlacháza Szigethalom

Áporka Lórév Szigetszentmárton

Délegyháza Majosháza Szigetszentmiklós

Dömsöd Makád Szigetújfalu

Dunaharaszti Ráckeve Taksony

Dunavarsány Szigetbecse Tököl

Halásztelek Szigetcsép

14/10. Szentendrei Városi Bíróság

Budakalász Pilisszántó Szentendre

Csobánka Pilisszentkereszt Szigetmonostor

Dunabogdány Pilisszentlászló Tahitótfalu

Kisoroszi Pomáz Visegrád

Leányfalu Pócsmegyer

14/11. Váci Városi Bíróság

Acsa Letkés Szokolya

Bernecebaráti Márianosztra Szõd

Csõvár Nagybörzsöny SzõdligetTésa

Galgagyörk Nagymaros Vác

Ipolydamásd Õrbottyán Vácduka

Ipolytölgyes Penc Váchartyán

Kemence Perõcsény Vácrátót

Kismaros Püspökhatvan Vámosmikola

Kisnémedi Püspökszilágy Verõce

Kosd Rád Zebegény

Kóspallag Szob

14/12. Budaörsi Városi Bíróság

Biatorbágy Herceghalom Tárnok

Budaörs Pusztazámor Törökbálint

Diósd Sóskút

Érd Százhalombatta

14/13. Pest Megyei Munkaügyi Bíróság

Pest Megye

15. SOMOGY MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Kaposvár)

15/1. Kaposvári Városi Bíróság

Alsóbogát Kaposfõ Patca

Baté Kaposgyarmat Pálmajor

Bárdudvarnok Kaposhomok Polány

Bodrog Kaposkeresztúr Ráksi

Bõszénfa Kaposmérõ Rinyakovácsi

Büssü Kaposszerdahely Sántos

Cserénfa Kaposújlak Simonfa

Csoma Kaposvár Somodor

Csombárd Kazsok Somogyaszaló

Csököly Kercseliget Somogygeszti

Ecseny Kisasszond Somogyjád

Edde Kisgyalán Somogysárd

Felsõmocsolád Kiskorpád Somogyszil

Fonó Kõkút Szabadi Szenna

Gadács Magyaratád Szentbalázs

Gálosfa Magyaregres Szentgáloskér

Gige Mernye Szilvásszentmárton

Gölle Mezõcsokonya Taszár

Hajmás Mike Újvárfalva

Hedrehely Mosdós Várda

Hencse Nagybajom Visnye

Hetes Nagyberki Zimány

Igal Orci Zselickisfalud

Jákó Juta Osztopán Zselickislak

Kadarkút Patalom Zselicszentpál

15/2. Barcsi Városi Bíróság

Babócsa Bélavár Csokonyavisonta

Barcs Bolhó Darány

Drávagárdony Komlósd Rinyaújlak

Drávatamási Lad Rinyaújnép

Heresznye Lakócsa Somogyaracs

Homokszentgyörgy Patosfa Szentborbás

Istvándi Péterhida Szulok

Kastélyosdombó Potony Tótújfalu

Kálmáncsa Vízvár

15/3. Fonyódi Városi Bíróság

Balatonboglár

Balatonfenyves

Balatonlelle

Buzsák

Fonyód

Gamás

Gyugy

Hács

Kisberény

Látrány

Lengyeltóti

Ordacsehi

Öreglak

Pamuk

Somogybabod

Somogytúr

Somogyvámos

Somogyvár

Szõlõsgyörök

Visz

15/4. Marcali Városi Bíróság

Balatonberény Kéthely Somogysimonyi

Balatonkeresztúr Libickozma Somogyszentpál

Balatonmáriafürdõ Marcali Somogyzsitfa

Balatonszentgyörgy Mesztegnyõ Szegerdõ

Balatonújlak Nagyszakácsi Szenyér

Böhönye Nemesdéd Szõkedencs

Csákány Nemeskisfalud Tapsony

Csömend Nemesvid Táska

Fõnyed Nikla Tikos

Gadány Pusztakovácsi Varászló

Hollád Sávoly Vése

Hosszúvíz Somogyfajsz Vörs

Kelevíz Somogysámson

15/5. Nagyatádi Városi Bíróság

Bakháza Kutas Segesd

Beleg Lábod Somogybükkösd

Berzence Nagyatád Somogycsicsó

Bolhás Nagykorpád Somogyszob

Csurgó Õrtilos Somogyudvarhely

Csurgónagymarton Ötvöskónyi Szabás

Görgeteg Pogányszentpéter Szenta

GyékényesHáromfa Porrog Tarany

Iharos Porrogszentkirály Zákány

Iharosberény Porrogszentpál

Inke Rinyabesenyõ

Kisbajom Rinyaszentkirály

15/6. Siófoki Városi Bíróság

Kánya Som

Andocs Kára Kereki Somogyacsa

Ádánd Kisbárapáti Somogydöröcske

Balatonendréd Kõröshegy Somogyegres

Balatonföldvár Kötcse Somogymeggyes

Balatonõszöd Lulla Szorosad

Balatonszabadi Miklósi Szólád

Balatonszárszó Nagyberény Tab

Balatonszemes Nagycsepely Teleki

Bábonymegyer Nágocs Tengõd

Bálványos Nyim Torvaj

Bedegkér Pusztaszemes Törökkoppány

Bonnya Ságvár Zala

Fiad Sérsekszõlõs Zamárdi

Kapoly Siófok Zics

Karád Siójut

77. oldal

15/7. Kaposvári Munkaügyi Bíróság

Somogy Megye

16. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Nyíregyháza)

16/1. Nyíregyházi Városi Bíróság

Apagy Gávavencsellõ Nagykálló

Baktalórántháza Geszteréd Napkor

Balsa Ibrány Nyírbogdány

Besenyõd Kálmánháza Nyíregyháza

Beszterec Kemecse Nyíribrony

Biri Kék Nyírjákó

Bököny Kótaj Nyírkércs

Buj Levelek Nyírpazony

Demecser Magy Nyírtelek

Érpatak Nagycserkesz Nyírtét

Nagyhalász Nyírtura

Paszab Tiszabercel Tiszatelek

Rakamaz Tiszadada Tiszavasvári

Ramocsaháza Tiszadob Újfehértó

Sényõ Tiszaeszlár Vasmegyer

Szabolcs Tiszalök

Székely Tiszanagyfalu

Timár Tiszarád

16/2. Fehérgyarmati Városi Bíróság

Botpalád

Cégénydányád

Csaholc

Császló

Csegöld

Darnó

Fehérgyarmat

Fülesd

Gacsály

Garbolc

Gyügye

Hermánszeg

Jánkmajtis

Kérsemjén

Kisar

Kishódos

Kisnamény

Kispalád

Kisszekeres

Kölcse

Kömörõ

Magosliget

Mánd

Méhtelek

Milota

Nagyar

Nagyhódos

Nagyszekeres

Nábrád

Nemesborzova

Olcsvaapáti

Panyola

Penyige

Rozsály

Sonkád

Szamossályi

Szamosújlak

Szatmárcseke

Tiszabecs

Tiszacsécse

Tiszakóród

Tisztaberek

Tunyogmatolcs

Túristvándi

Túrricse

Uszka

Vámosoroszi

Zajta

Zsarolyán

16/3. Kisvárdai Városi Bíróság

Ajak Kisvárda Szabolcsbáka

Anarcs Komoró Szabolcsveresmart

Benk Laskod Tiszabezdéd

Berkesz Lövõpetri Tiszakanyár

Dombrád Mándok Tiszamogyorós

Döge Mezõladány Tiszaszentmárton

Eperjeske Nyírkarász Tornyospálca

Fényeslitke Nyírlövõ Tuzsér

Gégény Nyírtass Újdombrád

Gyõröcske Pap Újkenéz

Gyulaháza Pátroha Záhony

Jéke Petneháza Zsurk

Kékcse Rétközberencs

16/4. Mátészalkai Városi Bíróság

Csenger Mérk Rápolt

Csengersima Nagydobos Rohod

Csengerújfalu Nagyecsed Szamosangyalos

Fábiánháza Nyírcsaholy Szamosbecs

Fülpösdaróc Nyírkáta Szamoskér

Géberjén Nyírmeggyes Szamosszeg

Gyõrtelek Nyírparasznya Szamostatárfalva

Hodász Ópályi Tiborszállás

Jármi Ököritófülpös Tyukod

Kántorjánosi Õr Ura

Kocsord Papos Vaja

Komlódtótfalu Pátyod Vállaj

Mátészalka Porcsalma

16/5. Nyírbátori Városi Bíróság

Balkány Nyírbogát Nyírvasvári

Bátorliget Nyírcsászári Ófehértó

Encsencs Nyírderzs Ömböly

Kállósemjén Nyírgelse Penészlek

Kisléta Nyírgyulaj Piricse

Máriapócs Nyírlugos Pócspetri

Nyírbátor Nyírmihálydi Szakoly

Nyírbéltek Nyírpilis Terem

16/6. Vásárosnaményi Városi Bíróság

Aranyosapáti Ilk Tarpa

Barabás Jánd Tákos

Beregdaróc Kisvarsány Tiszaadony

Beregsurány Lónya Tiszakerecseny

Csaroda Márokpapi Tiszaszalka

Gelénes Mátyus Tiszavid

Gemzse Nagyvarsány Tivadar

Gulács Nyírmada Vámosatya

Gyüre Olcsva Vásárosnamény

Hetefejércse Pusztadobos

16/7. Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye

17. TOLNA MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Szekszárd)

17/1. Szekszárdi Városi Bíróság

Alsónána Báta Bogyiszló

Alsónyék Bátaszék Decs

Fadd Õcsény Szekszárd

Fácánkert Pörböly Tengelic

Harc Sárpilis Tolna

Kistormás Sióagárd Várdomb

Kölesd Szálka

Medina Szedres

17/2. Bonyhádi Városi Bíróság

Aparhant Izmény Mucsi

Bátaapáti Kakasd Murga

Bonyhád Kalaznó Nagymányok

Bonyhádvarasd Kéty Kisdorog Nagyvejke

Cikó Kismányok Tevel

Dúzs Kisvejke Váralja

Felsõnána Lengyel Závod

Grábóc Mórágy Zomba

Györe Mõcsény

Hõgyész Mucsfa

17/3. Dombóvári Városi Bíróság

Attala Gyulaj Lápafõ

Csibrák Jágónak Nak

Csikóstõttõs Kapospula Szakcs

Dalmand Kaposszekcsõ Várong

Dombóvár Kocsola

Döbrököz Kurd

17/4. Paksi Városi Bíróság

Bikács Györköny Kajdacs Pálfa

Bölcske Madocsa Pusztahencse

Dunaföldvár Nagydorog Sárszentlõrinc

Dunaszentgyörgy Németkér

Gerjen Paks

17/5. Tamási Városi Bíróság

Belecska Koppányszántó Simontornya

Diósberény Magyarkeszi Szakadát

Értény Miszla Szakály

Felsõnyék Nagykónyi Szárazd

Fürged Nagyszékely Tamási

Gyönk Nagyszokoly Tolnanémedi

Iregszemcse Ozora Udvari

Keszõhidegkút Pincehely Újireg

Kisszékely Regöly Varsád

17/6. Szekszárdi Munkaügyi Bíróság

Tolna Megye

18. VAS MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Szombathely)

18/1. Szombathelyi Városi Bíróság

Acsád Dozmat Ják

Alsóújlak Egervölgy Kám

Andrásfa Egyházashollós Kisunyom

Balogunyom Felsõcsatár Meszlen

Bérbaltavár Gencsapáti Mikosszéplak

Bozzai Gersekarát Nagytilaj

Bucsu Csehi Gyanógeregye Narda

Csehimindszent Gyõrvár Nárai

Csempeszkopács Hegyhátszentpéter Nemesbõd

Csipkerek Horvátlövõ Nemeskolta

Olaszfa Sárfimizdó Telekes

Oszkó Sé Torony

Pácsony Sorkifalud Vasasszonyfa

Perenye Sorkikápolna Vaskeresztes

Petõmihályfa Sorokpolány Vassurány

Pornóapáti Söpte Vasszécseny

Püspökmolnári Szemenye Vasszilvágy

Rábahidvég Szentpéterfa Vasvár

Rábatöttös Szombathely Vát

Rum Tanakajd Vép

Salköveskút Táplánszentkereszt Zsennye

18/2. Körmendi Városi Bíróság

Alsószölnök Ispánk Nemesrempehollós

Apátistvánfalva Ivánc Orfalu

Bajánsenye Katafa Õrimagyarósd

Csákánydoroszló Kemestaródfa Õriszentpéter

Csörötnek Kercaszomor Pankasz

Daraboshegy Kerkáskápolna Pinkamindszent

Döbörhegy Kétvölgy Rábagyarmat

Döröske Kisrákos Rádóckölked

Egyházasrádóc Kondorfa Rátót

Felsõjánosfa Körmend Rönök

Felsõmarác Magyarlak Szaknyér

Felsõszölnök Magyarnádalja Szakonyfalu

Gasztony Magyarszecsõd Szalafõ

Halastó Magyarszombatfa Szarvaskend

Halogy Molnaszecsõd Szatta

Harasztifalu Nagykölked Szentgotthárd

Hegyháthodász Nagymizdó Szõce

Hegyhátsál Nagyrákos Vasalja

Hegyhátszentjakab Nádasd Vasszentmihály

Hegyhátszentmárton Nemesmedves Velemér

18/3. Kõszegi Városi Bíróság

Bozsok Kõszeg Peresznye

Bük Kõszegdoroszló Pusztacsó

Cák Kõszegpaty Tormásliget

Csepreg Kõszegszerdahely Tömörd

Gyöngyösfalu Lukácsháza Velem

Horvátzsidány Nemescsó

Kiszsidány Ólmod

18/4. Sárvári Városi Bíróság

Bejcgyertyános Keléd Ostffyasszonyfa

Boba Kemeneskápolna Ölbõ

Borgáta Kemenesmagasi Pápoc

Bõ Kemenesmihályfa Pecöl

Bögöt Kemenespálfa Porpác

Bögöte Kemenessömjén Pósfa

Celldömölk Kemenesszentmárton Répcelak

Chernelházadamonya Kenéz Répceszentgyörgy

Csánig Kenyeri Sajtoskál

Csénye KissomlyóKöcsk Sárvár

Csönge Lócs Simaság

Duka Meggyeskovácsi Sitke

Egyházashetye Megyehid Sótony

Gérce Mersevát Szeleste

Gór Mesterháza Szergény

Hegyfalu Mesteri Tokorcs

Hosszúpereszteg Nagygeresd Tompaládony

Ikervár Nagysimonyi Uraiújfalu

Iklanberény Nemeskeresztúr Vasegerszeg

Jákfa Nemeskocs Vashosszúfalu

Jánosháza Nemesládony Vámoscsalád

Karakó Nick Vásárosmiske

Káld Nyõgér Viszák

Vönöck Zsédeny

18/5. Szombathelyi Munkaügyi Bíróság

Vas Megye

19. VESZPRÉM MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Veszprém)

19/1. Veszprémi Városi Bíróság

Alsóörs Csopak Öskü

Aszófõ Dörgicse Paloznak

Bakonyjákó Felsõörs Papkeszi

Bakonykoppány Hajmáskér Pécsely

Balatonakali Hárskút Pula

Balatonalmádi Herend Sóly

Balatoncsicsó Hidegkút Szentantalfa

Balatonfõkajár Királyszentistván Szentgál

Balatonfüred Küngös Szentjakabfa

Balatonfûzfõ Litér Szentkirályszabadja

Balatonkenese Lovas Tagyon

Balatonszepezd Márkó Tés

Balatonszõlõs Mencshely Tihany

Balatonudvari Monoszló Tótvázsony

Balatonvilágos Nagyvázsony Vászoly

Barnag Nemesvámos Veszprém

Bánd Németbánya Veszprémfajsz

Berhida Óbudavár Vilonya

Borszörcsök Örvényes Vöröstó

Csajág Õsi Zánka

19/2. Ajkai Városi Bíróság

Adorjánháza Kamond Oroszi

Ajka Karakószörcsök Öcs

Apácatorna Kerta Pusztamiske

Bakonypölöske Kisberzseny Somlójenõ

Csehbánya Kiscsõsz Somlószõlõs

Csögle Kislõd Somlóvásárhely

Dabrony Kispirit Somlóvecse

Devecser KisszõlõsKolontár Szõc

Doba Magyarpolány Tüskevár

Egeralja Nagyalásony Úrkút

Halimba Nagypirit Városlõd

Iszkáz Noszlop Vid

19/3. Pápai Városi Bíróság

Adásztevel Kemeneshõgyész Nemesgörzsöny

Bakonyság Kemenesszentpéter Nemesszalók

Bakonyszentiván Kup Nóráp

Bakonyszücs Külsõvat Nyárád

Bakonytamási Lovászpatona Pápa

Béb Magyargencs Pápadereske

Békás Malomsok Pápakovácsi

Csót Marcalgergelyi Pápasalamon

Dáka Marcaltõ Pápateszér

Döbrönte Mezõlak Takácsi

Egyházaskeszõ Mihályháza Ugod

Farkasgyepû Nagyacsád Vanyola

Ganna Nagydém Vaszar

Gecse Nagygyimót Várkeszõ

Homokbödöge Nagytevel Vinár

19/4. Tapolcai Városi Bíróság

Ábrahámhegy Balatonhenye Csabrendek

Badacsonytomaj Balatonrendes Dabronc

Badacsonytördemic Bazsi Gógánfa

Balatonederics Bodorfa Gyepükaján

Gyulakeszi Megyer Szentbékkálla

Hegyesd Mindszentkálla Szentimrefalva

Hegymagas Monostorapáti Szigliget

Hetyefõ Nemesgulács Taliándörögd

Hosztót Nemeshany Tapolca

Kapolcs Nemesvita Ukk

Káptalanfa Nyirád Uzsa

Káptalantóti Raposka Veszprémgalsa

Kékkút Kisapáti Révfülöp Vigántpetend

Kõvágóörs Rigács Zalaerdõd

Köveskál Salföld Zalagyömörõ

Lesencefalu Sáska Zalahaláp

Lesenceistvánd Sümeg Zalameggyes

Lesencetomaj Sümegprága Zalaszegvár

19/5. Zirci Városi Bíróság

Bakonybél Csetény Pénzesgyõr

Bakonygyirót Dudar Porva

Bakonynána Eplény Románd

Bakonyoszlop Fenyõfõ Sikátor

Bakonypéterd Gic Jásd Szápár

Bakonyszentkirály Lázi Veszprémvarsány

Bakonyszentlászló Lókút Zirc

Borzavár Nagyesztergár

Csesznek Olaszfalu

19/6. Veszprémi Munkaügyi Bíróság

Veszprém Megye

20. ZALA MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Zalaegerszeg)

20/1. Zalaegerszegi Városi Bíróság

Alibánfa Kisbucsa Pókaszepetk

Alsónemesapáti Kiskutas Pölöske

Babosdöbréte Kispáli Pusztaederics

Bagod Kustánszeg Pusztaszentlászló

Bak Lakhegy Salomvár

Baktüttös Lickóvadamos Sárhida

Becsvölgye Milejszeg Söjtör

Bezeréd Misefa Szentkozmadombja

Bocfölde Nagykapornak Szentpéterúr

Boncodfölde Nagykutas Teskánd

Böde Nagylengyel Tófej

Bucsuszentlászló Nagypáli Vasboldogasszony

Csatár Nemesapáti Vaspör

Csonkahegyhát Nemeshetés Vöckönd

Csöde Nemesrádó Zalaboldogfa

Dobronhegy Nemessándorháza Zalacséb

Egervár Nemesszentandrás Zalaegerszeg

Gellénháza Németfalu Zalaháshágy

Gombosszeg Orbányosfa Zalaigrice

Gõsfa Ormándlak Zalaistvánd

Gyûrûs Ozmánbük Zalalövõ

Hagyárosbörönd Pacsa Zalaszentgyörgy

Hottó Padár Zalaszentiván

Iborfia Kávás Pálfiszeg Zalaszentlõrinc

Kemendollár Pethõhenye Zalaszentmihály

Keménfa Petrikeresztúr Zalatárnok

20/2. Keszthelyi Városi Bíróság

Almásháza Dióskál Gétye

Alsópáhok Döbröce Gyenesdiás

Balatongyörök Dötk Hévíz

Batyk Egeraracsa Kallósd

Bókaháza Esztergályhorváti Karmacs

Cserszegtomaj Felsõpáhok Kehidakustány

Keszthely Sümegcsehi Zalaapáti

Kisgörbõ Szalapa Zalabér

Kisvásárhely Szentgyörgyvár Zalacsány

Ligetfalva Tilaj Zalaköveskút

Mihályfa Nagygörbõ Türje Zalaszántó

Nemesbük Vállus Zalaszentgrót

Óhid Várvölgy Zalaszentlászló

Pakod Vindornyafok Zalaszentmárton

Rezi Vindornyalak Zalavár

Sármellék Vindornyaszõlõs Zalavég

Sénye Vonyarcvashegy

20/3. Lenti Városi Bíróság

Alsószenterzsébet Kerkabarabás Páka

Baglad Kerkafalva Pórszombat

Barlahida Kerkakutas Pördefölde

Belsõsárd Kerkateskánd Pusztaapáti

Bödeháza Kissziget Ramocsa

Csertalakos Kozmadombja Resznek

Csesztreg Külsõsárd Rédics

Csömödér Lendvadedes Szentgyörgyvölgy

Dobri Lendvajakabfa Szentpéterfölde

Felsõszenterzsébet Lenti Szécsisziget

Gáborjánháza Lovászi Szijártóháza

Gosztola Magyarföld Szilvágy

Gutorfölde Márokföld Tormafölde

Hernyék Mikekarácsonyfa Tornyiszentmiklós

Iklódbördõce Nemesnép Zalabaksa

Kálócfa Nova Zalaszombatfa

Kányavár Ortaháza Zebecke

20/4. Nagykanizsai Városi Bíróság

Alsórajk Magyarszentmiklós Zalakomár

Balatonmagyaród Magyarszerdahely Zalamerenye

Bánokszentgyörgy Maróc Zalasárszeg

Bázakerettye Miháld Zalaszabar

Becsehely Molnári Zalaszentbalázs

Belezna Murakeresztúr Zalaszentjakab

Bocska MurarátkaMuraszemenye Zalaújlak

Borsfa Nagybakónak

Börzönce Nagykanizsa

Bucsuta Nagyrada

Csapi Nagyrécse

Csörnyeföld Nemespátró

Eszteregnye Oltárc

Felsõrajk Orosztony

Fityeház Pat

Füzvölgy Petrivente

Galambok Pölöskefõ

Garabonc Pötréte

Gelse Pusztamagyaród

Gelsesziget Rigyác

Hahót Sand

Homokkomárom Semjénháza

Hosszúvölgy Sormás

Kacorlak Surd

Kerecseny Szentliszló

Kerkaszentkirály Szentmargitfalva

Kilimán Szepetnek

Kiscsehi Tótszentmárton

Kisrécse Tótszerdahely

Kistolmács Újudvar

Lasztonya Valkonya

Letenye Várfölde

Lispeszentadorján Zajk

Liszó Zalakaros

20/5. Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság

Zala Megye

II. RÉSZ

A megyei bíróságok katonai tanácsai és illetékességi területük

1. FÕVÁROSI BÍRÓSÁG KATONAI TANÁCSA

Budapest Fõváros

Fejér Megye

Heves Megye

Jász-Nagykun-Szolnok Megye

Komárom-Esztergom Megye

Nógrád Megye

Pest Megye

2. CSONGRÁD MEGYEI BÍRÓSÁG KATONAI TANÁCSA

Bács-Kiskun Megye

Békés Megye

Csongrád Megye

3. GYÕR-MOSON-SOPRON MEGYEI BÍRÓSÁG KATONAI TANÁCSA

Gyõr-Moson-Sopron Megye

Vas Megye

Veszprém Megye

4. HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG KATONAI TANÁCSA

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye

Hajdú-Bihar Megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye

5. SOMOGY MEGYEI BÍRÓSÁG KATONAI TANÁCSA

Baranya Megye

Somogy Megye

Tolna Megye

Zala Megye

87

I N D O K O L Á S

A bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló

törvényjavaslathoz

I.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

1. Az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaságban az önálló hatalmi

ágat képviselõ bíróságok és bírák gyakorolják. A bíróságok a vitássá tett,

vagy megsértett jogról törvényben szabályozott eljárás során végleges

jelleggel döntenek és intézik a hatáskörükbe utalt nemperes ügyeket. Az

igazságszolgáltatás feladatának ellátásához - a jogállamban - elengedhetetlen

feltétel a bírósági szervezet és a bírák függetlenségének maradéktalan

biztosítása, ezzel összhangban a bíróságok, illetve a bírák feladatainak

törvényi szintû meghatározottsága.

A bíróságokra mint szervezetre, valamint a bírákra vonatkozó

rendelkezéseket jelenleg az Alkotmány X. fejezete, valamint a bíróságokról

szóló 1972. évi IV. törvény (a továbbiakban: Bsz.), illetve a bírák, az

ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók elõmenetelérõl és

javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban:

Elõmeneteli törvény) és a végrehajtásukra kiadott igazságügy-miniszteri

rendeletek tartalmazzák.

A Magyarországon bekövetkezett demokratikus átalakulás alapvetõ

változásokat igényelt a bíróságokra vonatkozó szabályozásban is. Az 1989. évi

XLII. törvény megszüntette az igazságügy-miniszternek a bíróságok szakmai

tevékenységével összefüggõ - a bírói függetlenség elvével ellentétes - jogait.

Az 1990. évi LXXXV. törvény, az 1991. évi LVI. törvény, továbbá az 1991. évi

LXVII. törvény, majd az 1993. évi XCI. törvény jelentõsen módosította a Bsz-t.

A módosítások eredményeként - a bírói függetlenség biztosítékaként - a Bsz.

meghatározza a bírói szolgálati viszony fõbb jellemzõit, a bíróságok

igazgatásának területén pedig megállapítja az igazságügy-miniszternek a

bíróságokkal kapcsolatos - a korábbiakhoz képest szûkebb tartalmú -

igazgatási, felügyeleti jogkörét. A bírósági vezetés szintjén elkülönül az

igazgatási és a szakmai funkció. A személyi és igazgatási feladatok

ellátásában önkormányzati jellegû bírói testületek mûködnek közre. A vezetõi

állások vonatkozásában kötelezõvé vált a pályázat. Új alapokon és törvényi

szinten nyert szabályozást a bírák fegyelmi felelõssége.

A bíróságokhoz érkezõ évi több mint egy millió ügymennyiségbõl

(büntetõ, polgári peres, illetve nemperes eljárások) tartósan kb. 200.000

ügyhátralék keletkezett. A bírói kar az elmúlt években megfiatalodott, a

kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezõ bírák a bonyolultabb és nehezebb jogi

megítélésû ügyekben nem mindig képesek idõszerûen ítélkezni.

A bírák javadalmazását, elõmenetelét az 1949. évet követõen elõször

a már említett Elõmeneteli törvény szabályozta törvényi szinten. A bírói

javadalmazás, elõmenetel a bírói függetlenség elvével összhangban került

szabályozásra.

Az így kialakult - a többszöri módosítás miatt egyes rendelkezések

esetében ellentmondásos, illetve néhány jogintézmény nem teljes körû szabá-

lyozottsága miatt hiányos - a bírósági szervezetre és bírák jogállására

vonatkozó hatályos szabályozás lényegében megfelel a jogállami

követelményeknek, de több okból továbbfejlesztése és felülvizsgálata indokolt.

A rendszerváltás, a polgári jogintézmények fokozatos kiépítése

következtében a bíróságok hatásköre nagymértékben bõvült, a bûnözés növe-

kedett. A társadalmi, gazdasági változások miatt az életviszonyok és jogsza-

bályok is jelentõs mértékben változtak. A bíróságok jogalkalmazási tevé-

kenységüket a megváltozott - nehezebb - feltételek között végzik. A bírói út

igénybevételének lehetõsége azonban önmagában kevés, biztosítani kell a jogvi-

ták ésszerû határidõn belüli, szakszerû eldöntését. A bírósági eljárások

elhúzódása azt a veszélyt rejti magában, hogy a jogkeresõ állampolgárok elfor-

dulnak az igazságszolgáltatástól és törvénytelen eszközöket vesznek igénybe.

Mindez a jogbiztonság megrendüléséhez vezethet.

Mára bizonyossá vált, hogy az igazságszolgáltatás feladatainak

jogállami szinten történõ ellátásához külön-külön nem elégséges a bírói

létszám növelése, a hatáskörök és az eljárási szabályok idõnkénti kisebb-

nagyobb módosítása. A személyi és tárgyi feltételek javítása természetesen

elengedhetetlen, de azt az ellenmondást, amely a bírósági igazságszolgáltatás

tényleges helyzete, lehetõségei és a vele szemben támasztott elvárások között

jelenleg fennáll, csak átfogó, minden kapcsolódó részt érintõ reformmal lehet

megoldani, ezért az eljárásjogok és a bírósági szervezet, a bíróságok

igazgatása, valamint a bírák jogállása és javadalmazása területén alapvetõ

változások szükségesek.

A Magyar Köztársaság Kormánya 1996. õszén fogadta el a bírósági

reform koncepcióját. Ennek figyelembevételével külön törvényjavaslat készült a

bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról, az ítélõtáblák székhelyérõl, továbbá

a bírák jogállásáról és javadalmazásáról, valamint az igazságügyi

alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról.

A bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló törvényjavaslat (a

továbbiakban: Javaslat) rendelkezik a bírósági szervezetrõl, egységesebb, kor-

szerûbb mûködési alapelveket fogalmaz meg, összhangban a nemzetközi szer-

zõdésekben vállalt kötelezettségeinkkel is.

A hatályos szabályozás szerinti háromszintû bírósági rendszer nem

enged kellõ mozgásteret az eljárásjogoknak a hatáskörök ésszerûbb

telepítésére, a jogorvoslati rendszer differenciált szabályozására. Az ügyek

többségét jelenleg az általános hatáskörû helyi bíróságok intézik, melynek

bírái többségükben fiatalok, kevés bírói gyakorlattal rendelkeznek, emiatt a

bonyolultabb ténybeli és nehezebb jogi megítélésû ügyeket kevésbé tudják

idõszerûen intézni. A Legfelsõbb Bíróság jelenlegi hatásköre és az ebbõl

következõ munkaterhe nem teszi lehetõvé, hogy maradéktalanul ellássa a

bírósági jogalkalmazás egységének biztosításával kapcsolatos alkotmányos

feladatát.

A büntetõeljárásban és a Polgári perrendtartásban a hatáskörök

újraszabályozásával összhangban szükséges a kizárólag jogorvoslati fórumként

mûködõ ítélõtáblák beiktatása a bírósági szervezetbe. A bírósági szervezet

négyszintûvé alakítása megfelel a magyar jogfejlõdés hagyományainak és a

fejlett nyugati államok bírósági rendszerében követett megoldásokkal is

harmonizál. A bírósági szervezetet illetõ legjelentõsebb változás tehát, az

1949. októberig ítélõtábla néven mûködõ, majd 1950. december 31-ig

felsõbíróságnak nevezett fellebbezési fórumok ismételt létrehozása. Az

ítélõtáblák számát, székhelyét, illetékességi területét külön törvényjavaslat

állapítja meg.

A Javaslat az ítélkezés egységének biztosítása érdekében meg-

határozza a jogegységi eljárás feltételeit, a jogegységi határozat

meghozatalának módját, a határozat közzétételi rendjét.

A bíróságok igazgatása a hatályos szabályozás szerint részben külsõ

igazgatás, mivel abban a végrehajtó hatalom képviselõje - az igazságügy-

miniszter - a részére biztosított jogkörök (vezetõk kinevezése, fegyelmi

eljárás kezdeményezése, a bíróságok mûködéséhez szükséges személyi és tárgyi

feltételek biztosítása stb.) gyakorlásával vesz részt. A külsõ igazgatást

ellensúlyozza a bírák által választott bírói testületek mûködése. Az elmúlt

években a külsõ igazgatásban (a megyei bírósági elnökök kinevezése kérdésében,

költségvetési kérdésekben), de magában a bírói testületek mûködésében is

zavarok mutatkoztak. Az Alkotmánybíróság több határozatában - így az 53/1991.

(X.31.) ÁB. határozat, a 38/1993. (VI.11.) ÁB. határozat, továbbá a 28/1995.

(V.19.) ÁB. határozat stb. - foglalkozott a bíróság mint önálló hatalmi ág és

a végrehajtó hatalom viszonyával, illetve a bíróságokra vonatkozó szabályozás

alkotmányossági kérdéseivel. Az Alkotmánybíróság határozatai ugyan nem

állapították meg a hatályos szabályozás alkotmány-ellenességét, azonban a

különvéleményekben lényegében megfogalmazásra került az, hogy megnyugtató

megoldást a bíróság függetlenségét kifejezõ szervezeti autonómia és

önkormányzat jelentené.

A Javaslat mindezekre figyelemmel a bírósági szervezetet mint a

végrehajtó hatalomtól elkülönült egységes szervezetet határozza meg, és a

bírói függetlenség alapvetõ biztosítékaként a bíróságok igazgatásának olyan

rendszerét alakítja ki, amely a politikailag semleges bírói hatalmat

elkülöníti a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól. Ennek érdekében az

igazságügy-miniszternek a bíróságok igazgatásával kapcsolatos jogosítványai

megszûnnek és a bíróságok igazgatására a Javaslat létrehozza a kétharmad

részben a bírák által választott bírákból, egyharmad részben delegáltakból

álló Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, (a továbbiakban: OIT), amely az

igazságügyi (bírósági) igazgatás legfelsõbb irányító szerve. Az OIT feladata a

bíróságok mûködésével kapcsolatos minden olyan jogkör, amely a hatályos

szabályozás szerint az igazságügy-minisztert illeti meg.

Az igazgatásban közremûködõ bírói testületek és bírósági vezetõk

feladatait és hatáskörét is újraszabályozza a Javaslat.

Az OIT irányítása alatt Hivatal mûködik, amelynek feladata az OIT

döntéseinek elõkészítése, valamint közremûködik a meghozott határozatok vég-

rehajtásában. A Hivatal ellát egyéb ügyviteli feladatokat is.

Az OIT létrehozására tekintettel a bíróságok igazgatásában köz-

remûködõ bírói testületek a személyügyi és a bíróságok mûködését alapvetõen

meghatározó más kérdésekben - a hatályos szabályozásban több esetben biztosí-

tott egyetértési jog gyakorlása helyett - véleményezési jogkört kapnak. A

bírósági vezetõkkel szemben támasztott fokozottabb követelmények, és a bírói

testületek megváltozott jogkörére tekintettel a Javaslat lehetõvé teszi a

bírói testületek kezdeményezési jogát a vezetõ vezetõi tisztségbõl történõ

felmentésére.

A bírósági szervezet említett változásai következtében várható, hogy

a bíróságok megújult szervezetében - a reform más területeinek megvaló-

sulásával együtt - alkalmassá válik az igazságszolgáltatás, hogy a következõ

évtizedekben elláthassa megnövekedett feladatait, különös tekintettel az

Európai Unióhoz csatlakozás miatt megnövekedett követelményekre is.

II.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

E L S Õ R É S Z

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

ALAPELVEK

Az 1-3.§-hoz

1. A Javaslat a hatályos Alkotmánnyal összhangban az államhatalmi

ágak elválasztásának elvét kifejezõ fontos alapelvet fogalmaz meg, amikor

kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok

gyakorolják. Az igazságszolgáltatás bírósági monopóliuma azt jelenti, hogy a

bíráskodást, mint állami funkciót sem a végrehajtó hatalom, sem a törvényhozó

hatalom nem láthatja el, arra kizárólag a politikailag semleges bírói hatalom

jogosult. A Javaslat a Bsz. hatályos rendelkezésétõl eltérõen nem rendelkezik

arról, hogy a bírósági útra tartozó ügyekben törvényben vagy kormány-

rendeletben meghatározott esetben más szerv is eljárhat. Nem határozza meg a

bíróságok és az un. quasi igazságszolgáltatási szervek egymáshoz való

viszonyát. Ennek az indoka, hogy a kialakult álláspont szerint az ilyen

eljárásokat külön törvények szabályozzák és rendelkeznek a bírói út igény-

bevehetõségérõl (lásd a választottbíróságról szóló 1994. évi LXXI. törvényt).

2. A bíróságok feladata a jogalkalmazás, az egyedi döntés

meghozatala az eseti jogvitában, tehát a jog konkretizálása, értelmezése;

egyben továbbfejlesztése is, valamint jogsértések esetén a jog épségének

megõrzése. A bírósági döntés a többi hatalmi ágtól függetlenül születik meg,

törvényben szabályozott eljárásban. Az egyedi döntés végleges, az érintettekre

kötelezõ és végrehajtható.

3. A bírói hatalmi ág egyetlen alkotmányos korlátja az, hogy a bírák

a törvényeknek és más jogszabályoknak alárendelten végzik ítélkezési (igaz-

ságszolgáltatási) tevékenységüket.

A törvényhozó vagy a végrehajtó hatalom a törvények és más

jogszabályok megalkotásával, szervezeti összekapcsolódás nélkül korlátozza a

bírói hatalmat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy más hatalmi ág - alkotmányos

garanciák mellett - nem vehetne részt a bírósági szervezet mûködtetésében. Ezt

kifejezi a bíróságok legfõbb igazgatási szerveként meghatározott OIT delegált

tagsága (igazságügy-miniszter, országgyûlési képviselõk, más szervezetek

képviselõi).

A 4.§-hoz

A hatalmi ágak elválasztásának elve, a bírói függetlenség szem-

pontjából garanciális kérdés, hogy ne érvényesülhessen más államhatalmi ág

egyoldalú politikai befolyása a bírói tisztség keletkezése, illetve megszûnése

körében. A Javaslat a hatályos szabályozásnak megfelelõen úgy rendelkezik,

hogy a hivatásos bírót a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. Az

ítélkezésben közremûködõ ülnök (a Javaslat szakít a hatályos szabályozás

szerinti népi ülnök megnevezéssel) tisztsége választással keletkezik. A bírói

kinevezés feltételeit, módját, a bírói tisztség megszûnésének szabályait,

illetve az ülnökválasztás rendjét a bírák jogállásáról és javadalmazásáról

szóló törvény tartalmazza.

Az 5.§-hoz

A bírói függetlenség egyik garanciáját fogalmazza meg a Javaslat a

bírói immunitást kimondó rendelkezésben. A Javaslat a hatályos szabályozást

to-vábbfejlesztve a szabálysértési eljárásra is kiterjeszti a mentelmi jogot,

azzal, hogy a szabálysértési eljárás tekintetében a bíró errõl lemondhat.

A 6.§-hoz

A hatályos - külön törvényben foglalt - szabályozás szerint a

bíróságok és külön a Legfelsõbb Bíróság - a központi költségvetésben önálló

fejezeteket képeznek.

A bíróság egységes szervezetébõl következik, hogy a bíróságok

költségvetése együttesen alkot önálló fejezetet a központi költségvetés

rendjében.

A 7.§-hoz

A Javaslat 2. §-ában írt rendelkezés szerint a bíróságok

jogalkalmazási tevékenységük során egyedi jogvitákban döntenek, helyreállítják

a jog épségét. A jogszabályoknak megfelelõ döntés végleges, mindenkire - az

ügyben érintett természetes és jogi személyekre, illetve az állam

szervezeteire - egyaránt kötelezõ. A határozat kötelezõ ereje abban a

vonatkozásban is érvényesül, ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy

annak hiányát állapítja meg. A közigazgatási szerv és a bíróság közötti

hatásköri vita, illetve hatásköri összeütközés esetén tehát a bíróság döntése

a kötelezõ.

A 8.§-hoz

Az Alkotmány 50. §-a rendelkezik arról, hogy a bíróságok védik és

biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait és törvényes

érdekeit, büntetik a bûncselekmények elkövetõit, a bíróság ellenõrzi a

közigazgatási határozatok törvényességét.

A hatályos Bsz. meghatározza a bíróságokra tartozó ügyek körét,

eszerint a bíróság dönt büntetõ ügyekben, polgári jogi ügyekben, családjogi

jogvitákban, munkaügyi vitákban és a szövetkezeti tagsági viszonnyal kap-

csolatos jogvitákban, valamint a törvény által hatáskörébe utalt ügyekben (ide

tartoznak a különbözõ nyilvántartási feladatok stb.).

A Javaslat szakít a bírói útra tartozó ügyek - szükségszerûen nem

teljes körû - felsorolásával és általánosságban elvi jelleggel fogalmazza meg,

hogy a bírósági útra tartozó ügyeket csak törvény állapíthat meg. Ezáltal

kizárt az, hogy alacsonyabb szintû jogszabállyal lehessen bírósági útra

tartozó ügyekben más szerv eljárását kimondani.

A 9-10.§-hoz

1. Az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló,

Rómában, 1950. november 4-én aláírt egyezmény 6. cikke szerint mindenkinek

joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan

bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerû határidõn belül tárgyalja és

hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetõleg

az ellene felhozott büntetõjogi vádak megalapozottságát illetõen.

Az Alkotmány 57. §-ának (1) bekezdése is tartalmazza ezt a

rendelkezést, amely az eljárási garanciák mellett a bírósághoz fordulás jogát

jelenti. A Javaslat a hatályos Bsz. hiányosságát pótolva, megfogalmazza a

bírósághoz fordulás jogát, sõt az Alkotmányhoz képest azt is kimondja, hogy az

ügyeket ésszerû határidõn belül kell befejezni.

A bíróság függetlenségét és pártatlanságát a bírói hatalom

önállósága, a bírósági szervezetre és a bíró jogállására vonatkozó garanciális

elvek (szabályok) érvényesülése biztosítja. Konkrét ügyben a bíró

pártatlanságát (elfogulatlanságát) az eljárási törvények rendelkezései

hivatottak szolgálni.

Az ügyek ésszerû határidõn belüli befejezésének követelményét, ennek

közelebbi tartalmát a Polgári perrendtartásnak és a büntetõ eljárási

törvénynek kell meghatározni.

A Polgári perrendtartás 3. §-ának (2) bekezdése a bíróság

kötelességévé teszi, hogy hivatalból gondoskodjék a perek ésszerû határidõn

belüli befejezésérõl.

2. Az Alkotmány 57. §-ának (1) bekezdése a bírósághoz fordulás joga

mellett - a jogegyenlõség elve alapján - azt is kimondja, hogy a bíróság elõtt

mindenki egyenlõ.

A Javaslat a hatályos Bsz. rendelkezésétõl eltérõen ugyan nem

részletezi, hogy a bíróság elõtti egyenlõség mit jelent, de egyértelmû, hogy

ezen az ügyfélegyenlõséget kell érteni.

A 11.§-hoz

A Javaslat e §-ában fogalmazza meg a törvényes bíróhoz való jogot,

az ügyelosztási tervvel összefüggésben.

A hatályos Alkotmány ugyan kifejezetten nem mondja ki a rendkívüli

bíróságok felállításának tilalmát, de nem is engedi meg, hiszen az Alkotmány

45. § (2) bekezdése csak a külön bíróságok létesítését engedi meg. A fejlett

nyugati államok többségében az alkotmányok a rendkívüli bíróságok

felállításának tilalmául ellenpontként mondják ki, hogy senki nem vonható el a

törvényes bírájától.

A Javaslat e kérdéskört rendezi, amikor kimondja, hogy senki sem

vonható el törvényes bírájától. Ez azt jelenti, hogy az ügyben az eljárási

szabályok szerint hatáskörrel rendelkezõ bíróság járhat el, tehát illetéktelen

beavatkozásra nem kerülhet sor Az ítélkezõ bírónak az ügy intézésére

kijelölése - másként fogalmazva, az ügynek a bíróra szignálása - pedig az

elõre megállapított ügyelosztási rend, terv szerint történik. Az ügyek

kiosztásának rendje meghatározott idõtartamra és valamely egységes, objektív

szempont - pl. az alperes neve, vagy a bíróság illetékességi területének

felosztása - alapján nyer meghatározást. Ettõl a Javaslat szerint csak az

eljárási törvényekben írt esetekben (pl. a bíró kizárása miatt) vagy

igazgatási úton a bíróság mûködése szempontjából fontos okból (pl. a bíró

betegsége, ügyhátralék stb.) lehet eltérni.

A 12-13.§-hoz

1. Az eljárási törvények ugyan tartalmaznak rendelkezést a hivatalos

nyelv, illetve az anyanyelv használatáról a bírósági eljárásban, figyelemmel

azonban a kérdés nemzetközi egyezményekben is megfogalmazott követelményeire,

a Javaslat is rendelkezik a nyelvhasználatról, a hatályos Bsz-hez képest a nem

magyar anyanyelvûeknek az anyanyelv használatát vagy az általa értett más

nyelv használatát engedi meg.

2. Az Alkotmány 57. §-ának (1) bekezdése a bírósági eljárás nyil-

vánosságáról is rendelkezik.

A Javaslat a hatályos Bsz. rendelkezését megtartva - figyelemmel a

már idézett nemzetközi egyezmény rendelkezésére, illetve a Polgári és

Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 14. cikkében foglalt

rendelkezésére is - kimondja, hogy a bíróság tárgyalása - ha törvény kivételt

nem tesz - nyilvános. A bíróság a tárgyaláson hozott határozatát még akkor is

nyilvánosan hirdeti ki, ha a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárták. A Polgári

és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának hivatkozott rendelkezése az

ítélet nyilvános kihirdetése alól kivételt enged, ha a fiatalkorúak érdekei

mást kívánnak, vagy ha az eljárás házassági jogvitára vagy gyermekek

gyámságára vonatkozik. A Bsz. hatályos szabálya szerint törvény eltérõ

rendelkezése alapján is megengedett az ítélet nyilvános kihirdetésétõl

eltérés, azonban a Javaslat a szigorúbb szabályozás mellett döntött.

A 14.§-hoz

1. A Javaslat a hatályos Bsz. rendelkezésének megfelelõen kimondja,

hogy a bíróság - ha törvény eltérõ rendelkezést nem tartalmaz -határozatát

köteles megindokolni.

2. A jogorvoslati jogosultság a nemzetközi egyezményekben és az

alkotmányban is szabályozott emberi jog. Az Alkotmány 57. §-ának (5) bekezdése

rendelkezik a jogorvoslatra való jogosultságról. A Javaslat biztosítja a

bíróság határozatai elleni jogorvoslatot. Ez alól kivételt csak törvény

állapíthat meg. Ezzel, illetve az eljárásjogok rendelkezéseivel

összefüggésben, a hatályos Alkotmány szövegének olyan tartalmú módosítása

szükséges, amely bizonyos feltételek esetén a jogorvoslati jog korlátozását

jelenti.

3. A Javaslat szerint a bíróság az állam nevében (képviseletében)

jár el, ítéletét és az eljárási törvényekben megjelölt egyéb határozatát a

Magyar Köztársaság nevében hozza.

A 15.§-hoz

A bírósági eljárás a nemzetközileg elfogadott elvek szerint nem ér

véget a határozat meghozatalával, hanem ha az szükséges, a bíróságnak kell

gondoskodnia a határozat végrehajtásáról.

A 16.§-hoz

A Javaslat a hatályos szabályozásnak megfelelõen fenntartja a társas

bíráskodás alkotmányos elvét. A társasbíráskodás több hivatásos bíró, illetve

hivatásos bíró és ülnökök által alkotott bírói tanácsokban valósul meg. A

bíróságok egyedi ügyekben való összetételét csak törvény szabályozhatja,

elsõsorban a Polgári perrendtartás és a büntetõeljárási törvény. A Javaslat az

ülnököknek a hatályos szabályozással egyezõen a hivatásos bíróval azonos

jogokat és kötelességeket biztosít az ítélkezésben, tehát a döntés meghozatala

során nem válik el a ténymegállapítás és jogi döntés, illetve a bûnösség és a

büntetéskiszabás feladata. A bíróság tanácsának elnöke azonban csak hivatásos

bíró lehet, ülnök önálló döntést a bírósági eljárásban nem hozhat.

M Á S O D I K R É S Z

A B Í R Ó S Á G I S Z E R V E Z E T

II. FEJEZET

A BÍRÓSÁGOK

A 17.§-hoz

A hatályos szabályozás szerint a bírósági szervezet három szintre

tagozódik. A Javaslat a Legfelsõbb Bíróság és a megyei bíróságok közé új

bírósági szintet - az ítélõtáblákat - iktat be. Az új bírósági szervezeti

szint létrehozásának egyik célja az általános hatáskörû helyi bíróságok leter-

heltségének csökkentése, ami az ítélkezés idõszerûségének javulását, a

pertartamok csökkenését eredményezheti azáltal, hogy a helyi bíróságok

ügyeinek egy része a megyei bíróságok elsõ fokú hatáskörébe kerül. Az újabb

bírósági szervezeti szint létrehozását a Legfelsõbb Bíróság feladatának,

hatáskörének módosítása is szükségessé teszi. A Legfelsõbb Bíróság a hatályos

jogszabályok szerint alapvetõen fellebbezési és felülvizsgálati bíróságként

mûködik és feladata az ítélkezés elvi irányítása. A változást az az igény

alapozza meg, hogy a Legfelsõbb Bíróság az eddigieknél hatékonyabban láthassa

el az ítélkezés irányításából eredõ kötelezettségeit, ami szükségessé teszi az

egyedi ügyekben való döntési hatáskör szûkítését, elsõsorban a fellebbezési

ügyek elvonásával és azoknak az új bírósági szintre, a táblabíróságokra való

telepítésével.

A Javaslat az ítélõtáblák felsorolásával kiegészítve, a hatályos

szabályozásnak megfelelõen felsorolja a bírósági szinteket. Az ítélõtáblák

létrehozásán kívül más szervezeti változást nem tartalmaz, a munkaügyi

bíróságok a jövõben is elsõfokú hatáskörrel, különbíróságként mûködnek.

A 18-19.§-hoz

A Javaslat a bírósági szervezetet érintõ bármely változtatást

törvényi rendelkezéshez köti. A bíróságok illetékességi területe jelenleg is a

közigazgatási egységekhez (város és megye) igazodik, ezért a közigazgatási

területbeosztás megváltozása szükségessé teheti a bíróságok illetékességi

területének módosítását, egyes városok, községek másik bíróság illetékessége

alá vonását. Az ilyen eseti változás nem igényel feltétlen törvénymódosítást,

ezért a Javaslat a köztársasági elnök részére biztosítja erre az esetre

határozat meghozatalát. A Javaslat a határozat meghozatalát az OIT

kezdeményezéséhez köti.

A 20.§-hoz

A bírósági szervezeti rendszer megváltoztatása, a táblabíróságok

létrehozása mellett is megmarad a helyi bíróságok általános hatásköre. E

bíróságok járnak el elsõ fokon mindazokban az ügyekben, amelyeket a törvény

nem utal magasabb szintû bíróság hatáskörébe. A Javaslat hiányzó rendelkezést

pótolva kimondja, hogy a helyi és a munkaügyi bíróság nem jogi személy. Ez a

rendelkezés megfelel a hatályos jogszabályoknak is.

A 21.§-hoz

A megyei bíróságok továbbra is elsõ fokon, valamint a helyi

bíróságok döntései elleni fellebbezési ügyekben járnak el. A hatáskör meg-

osztását az eljárási jogszabályok írják elõ, a szervezeti változás

következtében azonban az elsõ fokú bíróságok hatáskörébe tartozó ügyek száma

várhatóan csökken és ezzel összefüggésben a megyei bíróságok elsõ fokú

hatásköre kiszélesedik.

A megyei bíróság, mint költségvetési szerv jogi személyiséggel

rendelkezik. A megyei bíróság ítélkezési szervezetében a Javaslat változást

nem irányoz elõ.

A 22.§-hoz

A helyi, munkaügyi és a megyei bíróságok elnevezését és

illetékességi területét és a katonai tanáccsal rendelkezõ megyei bíróságokat,

illetve ezek illetékességi területet a törvény Melléklete tartalmazza.

Ítélõtábla

A 23.§-hoz

A Legfelsõbb Bíróság és a megyei bíróságok között létrejövõ

ítélõtáblák elsõ fokú hatáskört nem gyakorolnak, kizárólag az eljárási

törvények szerinti jogorvoslati eljárásokat folytatnak le. A táblabíróságnak

az illetékességi területe alá tartozó megyei bíróságokkal igazgatási

kapcsolata nincs, igazgatási szempontból tehát nem áll fenn alá- és

fölérendeltségi viszony. Az ítélõtáblák és a megyei bíróságok az un. külsõ

igazgatás területén egyaránt közvetlenül az OIT-nak vannak alárendelve. A

táblabíróságok önálló költségvetési szervek, jogi személyiséggel rendelkeznek.

A Javaslat szerint külön törvény állapítja meg az ítélõtáblák

székhelyét és illetékességét. A külön törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy

1999. január 1-jén három ítélõtábla kezdi meg mûködését - a Fõvárosban,

Szegeden és Pécsett - 2003. január 1-jéig pedig további két ítélõtáblát kell

létrehozni Gyõrben és Debrecenben.

A 24.§-hoz

Az ítélõtábla ítélkezési szervezete a Javaslat szerint a megyei

bíróságok ítélkezési szervezetétõl eltér annyiban, hogy az ítélõtáblán

gazdasági kollégium nem mûködik, közigazgatási kollégium pedig csak a Fõvárosi

ítélõtáblán mûködik, figyelemmel a közigazgatási perek változó hatásköri

szabályaira.

A 25-27.§-hoz

A Legfelsõbb Bíróság feladatai a táblabíróságok létrejöttével és a

hatáskörök megváltoztatásával módosulnak. Alapvetõen jogorvoslati fórumként

jár el a megyei bíróságok és az ítélõtáblák határozatainak felülbírálata

során. Új feladat az ítélkezési gyakorlat egységének biztosítása érdekében a

jogegységi eljárás lefolytatása. A jogegységi eljárásban hozott határozat a

bíróságokra kötelezõ. A jogegységi eljárásnak megfelelõen változik a

Legfelsõbb Bíróság szervezete, kiegészül a jogegységi tanácsokkal.

III. FEJEZET

AZ ÍTÉLKEZÉS EGYSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA

Jogegységi eljárás

A 28-30. §-hoz

1. A bírósági szervezet változásának egyik célja, hogy a Legfelsõbb

Bíróságnak a fellebbezések elbírálásához kapcsolódó ítélkezési munkaterhe

csökkenjen és ezáltal maradéktalanul eleget tehessen az ítélkezés egységének

biztosításával kapcsolatos alkotmányos feladatának. A bírósági jogalkalmazás

egységének biztosítása jogegységi határozattal és elvi jelentõségû bírósági

határozatok közzétételével történik.

A hatályos Alkotmány 47. §-a, és a Bsz. 45. §-a szerint a Legfelsõbb

Bíróság elvi irányítást gyakorol az összes bíróságok bírói mûködése és

ítélkezése felett. Az elvi irányítás eszköze az irányelv, illetõleg az elvi

döntés, melyek a bíróságokra kötelezõek. A kollégiumi állásfoglalás is az elvi

irányítás eszköze.

Mivel az elvi irányítás említett formái nem konkrét bírósági

határozatban felmerülõ vitás elvi kérdésben adnak iránymutatást, jogpolitikai

vonásaik miatt nem tekinthetõk a jogállami követelményekkel összhangban álló

irányítási eszköznek. A bírósági jogalkalmazás egységének biztosítására ezért

a büntetõ és a polgári eljárásban be kell vezetni a konkrét ügyekben felmerülõ

vitás elvi kérdések eldöntése érdekében a jogegységi eljárást, a jogegységi

határozatot.

A jogegységi eljárás, a jogegységi döntés nem ismeretlen a magyar

jogfejlõdésben, ugyanis a Kúria jogegységi döntését a bíróságok kötelesek

voltak követni. A Javaslat - az elmondottakra figyelemmel - a bírósági

jogalkalmazás egységének biztosítására bevezeti a jogegységi eljárást.

2. A Javaslat biztosítja a jogegységi határozat meghozatalához

szükséges információknak a Legfelsõbb Bírósághoz történõ eljuttatását.

3. A Javaslat meghatározza, hogy mikor kerülhet sor jogegységi

eljárás lefolytatására.

Jogegységi tanács

A 31-33. §-hoz

1. A Javaslat szerint a Legfelsõbb Bíróságon a szakágak szerint

büntetõ, polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási jogegységi tanácsok

mûködnek. A jogegységi tanácsot a Legfelsõbb Bíróság vezetõi, mint a tanács

elnökei vezetik. Attól függõen, hogy a jogegységi eljárásban hozandó döntés

egy, vagy több szakág ügykörét érinti-e, a jogegységi tanács öt, illetve hét

tagból állhat. A héttagú jogegységi tanács elnöke a Legfelsõbb Bíróság elnöke.

2. A Javaslat szabályozza azt, hogy kinek az indítványára kell a

jogegységi eljárást lefolytatni. Az indítványozás joga a Legfelsõbb Bíróság

elnökét, vagy kollégiumvezetõjét, továbbá a Legfelsõbb Bíróság azon tanácsát

illeti meg, amely jogkérdésben el kíván térni a Legfelsõbb Bíróság másik

ítélkezõ tanácsának határozatától. A Javaslat - az ügyészség alkotmányosan

meghatározott feladatával összhangban - a legfõbb ügyésznek büntetõeljárásban,

továbbá polgári peres eljárásban biztosítja az indítványozás jogát. A polgári

eljárásban e jogosultság azonban csak akkor illeti meg a legfõbb ügyészt, ha

az eljárás megindítására, vagy az abban való részvételre az ügyészt külön

jogszabály feljogosítja.

3. A Javaslat értelmében az indítványozónak meg kell jelölnie, hogy

milyen kérdésben és okból kéri a jogegységi döntést. A Javaslat szerint a

jogegységi határozatot a jogegységi tanács ülésén hozza meg. Az ülésre az

indítványozót és a legfõbb ügyészt mindig meg kell hívni, és õk az ülésen

felszólalhatnak.

A jogegységi határozat a bíróságokra kötelezõ. Ezért a Javaslat

rendelkezik arról is, hogy a határozatot a "Magyar Köztársaság nevében" hozza

a jogegységi tanács és azt a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. A jogegységi

határozatot és a jogegységi tanács által kiválasztott elvi bírósági

határozatot a Legfelsõbb Bíróság hivatalos gyûjteményében is közzéteszi.

4. A Javaslat kimondja, hogy a jogegységi határozatnak - ha törvény

kivételt nem tesz - a felekre kiterjedõ hatálya nincs. A rendelkezés azért

szükséges, mert a jogegységi határozat rendeltetésével általában össze-

egyeztethetetlen, hogy konkrét ügyben a felekre kiterjedõ hatállyal bírjon.

Büntetõ ügyben azonban elképzelhetõ, hogy a jogegységi határozat követ-

kezményeként az elítéltet fel kell menteni, ilyenkor a jogegységi döntés

hatálya kiterjed az elítéltre.

5. A jogegységi eljárásra vonatkozóan a büntetõeljárásról szóló

törvény az elõzõekben már említett okokból is további szabályokat állapíthat

meg, a Legfelsõbb Bíróság pedig az eljárás ügyviteli szabályait maga állapítja

meg.

A kollégium szerepe a jogegységi eljárásban

A 34. §-hoz

A Javaslat meghatározza a kollégium szakmai feladatát és a

jogegységi eljárás kezdeményezésére irányuló javaslattételi jogát.

H A R M A D I K R É S Z

A B Í R Ó S Á G O K I G A Z G A T Á S A

IV. FEJEZET

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács

A 35.§-hoz

A Javaslat által célzott igazságszolgáltatási reform egyik

sarkalatos pontja a bíróság központi, un. külsõ igazgatási rendszerének

megváltoztatása. A többi hatalmi ágtól elkülönült igazságszolgáltatás

szervezeti függetlenségének továbbfejlesztése érdekében a hatályos szabályozás

szerint az igazságügy-minisztert megilletõ igazgatási jogkört, a Javaslat az

OIT-re mint testületre ruházza. Ezáltal megszûnik az igazságügy-miniszternek a

bíróságok igazgatásával kapcsolatos valamennyi államigazgatási jogosítványa.

Ugyanakkor a Javaslat nem érinti az Országgyûlésnek a Legfelsõbb Bíróság

elnökének megválasztására vonatkozó jogkörét, valamint a bíróságok mint önálló

fejezet költségvetését a jövõben is a Kormány terjeszti elõ az

Országgyûléshez. A törvény, illetve más jogszabály alkotásán keresztül a

törvényhozó és a végrehajtó hatalom meghatározza a bíróságok mûködését.

Az OIT-ot a Javaslat jogi személyiséggel ruházza fel és rendelkezik

arról, hogy az igazgatási feladatok ellátása érdekében, irányítása alatt

Hivatal mûködik.

A 36.§-hoz

A Javaslat az OIT személyi összetételét úgy határozza meg, hogy a

tagok kétharmada a bírák által maguk közül választott bíró. Emellett azonban

delegálással országgyûlési képviselõ, valamint a kormány képviseletében az

igazságügy-miniszter, továbbá az igazságszolgáltatásban közremûködõ ügyészi

szervezet és az Országos Ügyvédi Kamara vezetõje is részt vesz a testület

munkájában. Ez a megoldás lehetõvé teszi a bíróságok igazgatásának folyama-

tában az igazságszolgáltatás általános alkotmányos követelményeinek érvényre

juttatását és a bíróságok helyzetének folyamatos megismerését.

A Javaslat az OIT bíró tagjainak és - a folyamatos mûködés bizto-

sítása érdekében - póttagjainak választását küldöttértekezlet jogkörébe utalja

és elõírja a szavazás módját is.

A 37.§-hoz

A küldöttértekezlet küldötteinek megválasztása a valamennyi

hivatásos bírót magába foglaló összbírói értekezletek jogkörébe tartozik. A

bírák túlnyomó része a helyi és a megyei bíróságokon dolgozik. A megyei

bíróságok bírói létszáma azonban lényeges eltérést mutat, ezért a javaslat

létszámarányos küldöttválasztást ír elõ. Ennek alapján a nagyobb létszámú

megyei bíróságok a létszámuktól függetlenül több küldöttet is választanak,

akiknek így nagyobb esélyük lehet az OIT tagjává választásra.

A Javaslat biztosítja a választási jogot azoknak a bíráknak is, akik

nem valamely bíróság létszámába tartoznak, hanem beosztott bíróként az

Igazságügyi Minisztériumban vagy a Hivatalban mûködnek. E bírák a Fõvárosi

Bíróság összbírói értekezletén gyakorolhatják választási jogukat.

A küldött-választó értekezletek összehívásának és lefolytatásának

feladata az adott bíróság elnökére hárul, míg a Javaslat a küldöttértekezlet

összehívását a Legfelsõbb Bíróság elnökének feladatává teszi.

A 38.§-hoz

A Javaslat részletesen felsorolja azokat a kizáró körülményeket,

amelyek fennállása esetén a bíró az OIT tagjává nem választható meg. A

szabályozás célja egyrészt a személyi összeférhetetlenség kizárása, másrészt

annak biztosítása, hogy csak a bírói hivatás követelményeinek mindenben

megfelelõ személy tölthessen be választott tisztséget. A d/ pont hatálya alá

azok a bírák tartoznak, akiknek bírói szolgálati viszonya külön törvény

alapján szünetel, az Igazságügyi Minisztériumban vagy a Hivatalba beosztott

bíróként mûködnek, továbbá akiket a választás idõpontjában a bírói hivatás

gyakorlásában egyéb körülmény tartósan akadályoz.

A 39.§-hoz

A Javaslat rendelkezik a választott bíró tagok, illetõleg a póttagok

megbízatásának idõtartamáról és meghatározza a delegált tagok, a kormány

képviseletében eljáró igazságügy-miniszter, továbbá a legfõbb ügyész és

Országos Ügyvédi Kamara elnökének helyettesítési rendjét.

A 40.§-hoz

Az OIT feladatköre kiterjed a bíróságok igazgatásának valamennyi

területére. Az OIT feladatait a Javaslat a legfontosabb területeket kiemelve

felsorolja. E feladatok egy része az egész bírósági szervezet mûködtetésével

kapcsolatos központi igazgatási feladat, emellett az OIT átfogó és általános

feladata a bíróságok vezetõinek, igazgatási tevékenységüknek irányítása és

ellenõrzése. Az igazgatási tevékenység feletti felügyelet azonban a Legfelsõbb

Bíróság elnökére nem terjed ki, a Legfelsõbb Bíróság igazgatási önállósága -

az OIT részére a törvény által biztosított egyes jogkörök kivételével -

továbbra is megmarad.

A bíróságokról szóló hatályos törvény alapján az igazságügyi-

miniszter rendelettel, illetve jogszabálynak nem minõsülõ rendelkezéssel sza-

bályozta a bíróságok igazgatásának mûködési rendjét. Az OIT a Javaslat

szerint átveszi az igazságügy-miniszter valamennyi igazgatási jogosítványát,

ezért az igazgatás általános érvényû szabályozásának eszközeit is az OIT

részére kell biztosítani. A Javaslat ezért feljogosítja az OIT-t a bíróságokra

kötelezõ szabályzatok, ajánlások és határozatok kiadására.

A 41.§-hoz

A Javaslat az OIT személyügyi hatáskörébe utalja az ítélõtáblák és a

megyei bíróságok vezetõinek, valamint a Hivatal vezetõjének és helyettesének

kinevezési és felmentési jogát. A bírósági vezetõk közül a Legfelsõbb Bíróság

elnökének megválasztása az Országgyûlés, az elnökhelyettes kinevezése pedig a

Köztársasági Elnök jogkörébe tartozik. A Javaslat - figyelemmel arra, hogy a

Legfelsõbb Bíróság elnöke egyben az OIT elnöke is - a megválasztás, illetve a

kinevezés elõtt az OIT részére biztosítja a véleménynyilvánítás jogát.

A 42.§-hoz

Az igazgatás magában foglalja az alárendelt szervezet mûködésének

ellenõrzését és a mûködés törvényességének biztosítására vonatkozó intézke-

dések megtételének lehetõségét. Az OIT részére ezért biztosítani kell az

igazgatás felügyeletének jogát az általa kinevezett bírósági vezetõk

tekintetében. A Javaslat kivételes jelleggel bármely tagjának javaslatára

lehetõvé teszi, hogy az OIT a társadalom széles körét érintõ, vagy a közérdek

szempontjából kiemelkedõ jelentõségû ügyekben elrendelhesse a soron kívüli

ügyintézést.

A 43.§-hoz

Az OIT a bíróságok központi igazgatásából és az igazgatási

felügyeletbõl eredõ feladatait az ülésein meghozott testületi döntések útján

végzi. A testületi mûködés jellegébõl következõen azonban szükségessé válhat

az ülések közötti idõszakban halaszthatatlan egyedi igazgatási döntések megho-

zatala. Ennek érdekében a döntés más módon történõ lehetõségét a Javaslat

biztosítja. A kérdés szabályozását a Javaslat az OIT által megalkotott

mûködési szabályzatra bízza. A testületi feladatok ellátása folyamatos

mûködést nem igényel, a Javaslat azonban meghatározott idõszakonként,

havonként legalább egy ülés megtartását kötelezõvé teszi. A rendszeres ülések

mellett az OIT tagjainak kezdeményezése alapján az OIT-nek meghatározott

esetekben kötelezõ ülést tartania, illetve meghatározott kérdést napirendre

kell tûznie. Az OIT üléseinek elõkészítéséért és döntéseinek végrehajtásáért

felelõs személy részvétele az üléseken elengedhetetlen, ezért a Javaslat

kötelezõen írja elõ, hogy tanácskozási joggal a Hivatal vezetõje azon részt

vesz, más meghívott pedig részt vehet.

A 44-46.§-hoz

A testületi határozatok meghozatalához szükséges határozat-

képességhez a Javaslat a tagok kétharmadának jelenlétét kívánja meg. A tanács

személyi összetétele, a választott bíró tagok számára figyelemmel a határozat

meghozatalát a jelenlévõ tagok egyszeri többségi szavazatához köti. Ez alól a

Javaslat csak egy esetben tesz kivételt, az 52. § e) pontja a kizárást

kétharmados többséghez köti. A Javaslat rendelkezik a határozatok közlésének

határidejérõl. Az OIT mûködésének rendjét egyebekben maga állapítja meg.

Az OIT elnöke

A 47.§-hoz

A Javaslat az OIT elnökének jogkörébe utalja a költségvetési fejezet

felügyeletét ellátó szerv vezetõje számára külön jogszabályokban meghatározott

feladatok ellátását és a belsõ pénzügyi ellenõrzés közvetlen irányítását. Ezen

kívül az elnök ellátja az OIT mûködésével és képviseletével összefüggõ

feladatokat és irányítja a bíróságok központi igazgatásának végrehajtó szerve-

ként mûködõ Hivatal tevékenységét. Az elnök akadályoztatása esetére az elnöki

teendõkkel a Javaslat az OIT által elnökhelyettesként megválasztott tagot

ruházza fel.

A 48.§-hoz

A bíróságok, az igazságszolgáltatás mûködtetése állami feladat,

amelynek alapvetõ feltételeit a törvényhozás útján az Országgyûlés biztosítja.

A törvényhozás számára a döntések meghozatalához szükséges a bíróságok

általános helyzetének, mûködésének ismerete, az OIT igazgatási tevékenységének

megismerése, amelyet a Javaslat az OIT elnökének tájékoztatási kötelezettsége

elõírásával is biztosítani kíván.

Az OIT tagjainak jogállása

A 49-50.§-hoz

Az OIT tagjává választott bíró a tisztségét a bírói hivatás

gyakorlása mellett látja el. Nem függetlenített tisztségviselõ, ezért

jogállása csak annyiban sajátos, amennyiben ezt választott tisztsége

szükségessé teszi. A Javaslat az OIT tagjának a választó küldöttgyûlés,

illetve az összbírói értekezlet általi visszahívását nem teszi lehetõvé.

Az 51.§-hoz

A választhatóság törvényi feltételeivel összhangban a Javaslat

meghatározza azokat az okokat, amelyek a tisztség gyakorlásának akadályai.

Ezek bekövetkezése a tagsággal összefüggõ jogok gyakorlását és kötelezettségek

teljesítését felfüggeszti és az eljárás eredményétõl függõen vezethetnek a

tisztség megszûnéséhez. A Javaslat eseti jelleggel zárja ki a szavazás

lehetõségét a tag saját személyét érintõ kérdésben.

Az 52.§-hoz

A választott tag tisztségének megszûnésére vezetõ okok között a

Javaslat az OIT részére biztosítja a kizárás lehetõségét olyan esetekben,

amikor az OIT tagja a tisztségébõl eredõ kötelezettségeket felróhatóan

megszegi és ezáltal a testület szabályos mûködését akadályozza.

Az OIT tag jogai és kötelességei

Az 53.§-hoz

Az OIT a bíróságok igazgatásának legfontosabb kérdéseiben jogo-sult

és köteles döntéseket hozni. Az OIT tagjai részére biztosítani kell, hogy e

feladatának ellátását a bírói hivatás gyakorlása ne akadályozza. Részére

biztosítani kell a döntéshez szükséges információk megszerzésének lehetõségét

és a tisztség ellátásával kapcsolatban felmerülõ költségek megtérítését.

Az OIT póttagja

Az 54.§-hoz

Az OIT póttagja az akadályozott tagot a taggal azonos jogállással

helyettesíti. A póttagok közötti sorrendet a választás során kapott szavazatok

száma határozza meg.

Az OIT Hivatala

Az 55-56.§-hoz

A bíróságok központi igazgatási feladatait jelenleg az igazságügy-

miniszter az általa vezetett minisztérium szervezete útján látja el. A

Javaslat szerint az igazságügy-miniszter helyébe az OIT döntéshozó

testületként lép, a minisztérium igazgatási tevékenységének végrehajtási

részét ezért az OIT alá rendelt új központi igazgatási szervnek kell átvenni.

E feladat ellátására a Javaslat szerint Hivatal jön létre.

A Hivatal kincstári körbe tartozó központi költségvetési szerv,

amelynek alapvetõ feladata az OIT testületi döntéseinek elõkészítése és végre-

hajtása, tehát a bírósági szervezet törvényes mûködésének biztosítására hozott

döntések végrehajtása az igazgatás valamennyi területén. Emellett a Hivatal

ellátja az OIT mûködésével összefüggõ adminisztratív teendõket is.

Az 57.§-hoz

A bíróságok igazgatásának sajátossága és egyben alkotmányos

korlátja, hogy e tevékenységet a bírói függetlenség megtartásával kell

gyakorolni. Ennek egyik biztosítéka hogy a Hivatal vezetõje pályázat útján,

határozatlan idõtartamra kinevezett hivatásos bíró.

Az 58.§-hoz

Az összeférhetetlenségi szabályok biztosítják, hogy a Hivatal

vezetõje a bírói hivatás követelményeinek mindenben megfelelõ személy legyen

és ne alakulhasson ki személyi függõség sem az OIT tagjaival, sem pedig az

igazgatási felügyelet tekintetében alárendelt bíróságok vezetõivel.

Az 59.§-hoz

A Hivatal vezetõjének tisztsége a törvény erejénél fogva szûnik meg

minden olyan esetben, amikor a vezetõ bírói tisztsége a bírák jogállásáról és

javadalmazásáról szóló törvény értelmében megszûnik, továbbá ha a kinevezés

után a törvényben meghatározott körülmény, vagy személyi összeférhetetlenség

következik be. A fegyelmi eljárás megindítása esetén azonban a vezetõi

tisztség a jogerõs döntés következményeként, a legsúlyosabb fegyelmi büntetés

kiszabása esetén a bírói tisztség alóli felmentéssel szûnik meg. Egyoldalú

jognyilatkozattal a hivatalvezetõ a tisztségérõl bármikor lemondhat, az OIT

pedig - a bírói tisztség érintetlenül hagyása mellett - a hivatalvezetõt

bármikor felmentheti.

A 60.§-hoz

A Javaslat a Hivatal vezetõjével kapcsolatos legfontosabb személy-

ügyi jogosítványokat az OIT részére tartja fenn. Az ezen kívül esõ munkáltatói

jogokat az OIT elnökére ruházza, aki a Javaslat 47.§-ának e) pontja értelmében

irányítja a hivatalvezetõ munkáját.

A 61.§-hoz

A bíróságok igazgatásában jelenleg az Igazságügyi Minisztériumba

beosztott bírák is közremûködnek. A bírósági igazgatással szemben támasztott

alkotmányos követelményekre figyelemmel a Javaslat lehetõvé kívánja tenni,

hogy hivatásos bíró a Hivatal keretében is elláthasson igazgatási feladatokat.

A Javaslat annyiban tartalmaz új elemeket, hogy a bíró nemcsak határozatlan

idõtartamra, hanem határozott idõtartamra, vagy meghatározott feladat

elvégzésére is beosztható a Hivatalba.

V. FEJEZET

BÍRÓSÁGI VEZETÕK

A 62-69. §-hoz

1. A bíróságok közvetlen irányítása a vezetõk feladata, munkájuk

minõsége alapvetõen befolyásolja a bíróságok törvényes mûködését. A Javaslat

meghatározza a bírósági vezetõk körét, feladatát és kimondja, hogy a vezetõ

felelõsséggel tartozik a bíróság jogszabálynak megfelelõ hatékony mûködéséért.

2. A Javaslat a bíróság elnökének feladatait általános jelleggel

- tehát minden bírósági elnökre kiterjedõ hatállyal - állapítja meg.

Meghatározza a megyei bírósági elnöknek - a többi bírósági elnöktõl eltérõ - a

helyi és a munkaügyi bíróságok elnökeinek igazgatási tevékenységével

kapcsolatos feladatát is. A Javaslat a helyi bíróság és a munkaügyi bíróság

szûkebb körû feladatait is elõírja.

A Javaslat rendelkezik az elnökhelyettes, kollégiumvezetõ és helyet-

tese, továbbá a tanácselnök és a csoportvezetõ, illetve helyettese feladatáról

is.

A bírósági vezetõk kinevezése

A 70-73. §-hoz

1. A Javaslat elvi éllel mondja ki, hogy bírósági vezetõi állást

csak bíró tölthet be és a hatályos szabályozástól eltérõen a kinevezés nem öt,

hanem hat évre szól. Az idõtartam meghosszabbításának az a célja, hogy

elkerülhetõk legyenek a gyakoribb vezetõváltással szükségszerûen együttjáró

bizonytalanságok.

A tanácselnöki kinevezés azonban határozott idõre szól, figyelemmel

e funkció szakmai jellegére.

2. A Javaslat szabályozza a vezetõk kinevezésének rendjét, ezen

belül megjelöli a kinevezésre jogosultakat és kimondja, hogy a Legfelsõbb

Bíróság elnökének kivételével minden vezetõi állást pályázat útján kell

betölteni. Rendelkezik a pályázati eljárásról, elõírja, hogy a megfelelõ

bírói testület véleményét be kell szerezni. A hatályos szabályozással szemben

- a bíróságok igazgatásának megváltozás miatt, a bírói testületek módosuló

jogkörére tekintettel - a bírói testület véleménye a kinevezõt nem köti.

A bírósági vezetõi tisztség megszûnése

A 74-77. §-hoz

A Javaslat a hatályos szabályozás hiányosságát pótolja, amikor a

vezetõi tisztség megszûnésének eseteit és módját meghatározza. A bírósági

vezetõvel szemben támasztott fokozottabb elvárások érvényesítése miatt a

vezetõ igazgatási tevékenységét a kinevezõ bármikor megvizsgálhatja, a bírói

testületek javaslatára pedig a vizsgálatot köteles elrendelni. A bírói

testületek ezen jogosultsága ellensúlyozza azt, hogy a vezetõ kinevezéséhez

nem kell az egyetértése.

A bírósági vezetõ tevékenysége ugyanis valójában csak a munkavégzés során

ismerhetõ meg.

A vizsgálat részletes szempontjait és az eljárást az OIT határozza

meg.

A vizsgálat eredményeként megállapíthatják, hogy a vezetõ alkal-

matlan, ilyen esetben vezetõi tisztségébõl fel kell menteni. A felmentés ellen

jogorvoslatért bírósághoz fordulhat.

A Javaslat lehetõséget ad a vezetõi tisztség megszûnése esetén arra,

hogy a vezetõ méltányos bírói (vezetõi) beosztást kapjon, attól függõen, hogy

a tisztsége a határozott idõ elteltével, vagy azt megelõzõen szûnt meg.

VI. FEJEZET

BÍRÓI TESTÜLETEK

A 78-91. §-hoz

A Javaslat meghatározza a hatályos szabályozás szerint már mûködõ

bírói testületek feladatát és jogkörét. Rendelkezik arról is, hogy a

Legfelsõbb Bíróságon és az ítélõtáblán is mûködnek bírói testületek. Az

összbírói értekezlet feladatává teszi az OIT tagok megválasztásához szükséges

küldött-választást. Az összbírói értekezletnek és a bírói tanácsnak a személyi

kérdésekben a Javaslat - a hatályos szabályozástól eltérõen - véleményezési

jogot biztosít.

A Javaslat meghatározza a kollégium jogkörét is. A kollégium új

feladata a bíró szakmai tevékenységének értékelésében közremûködés, a bíróság

ügyelosztási tervének véleményezése.

N E G Y E D I K R É S Z

VII. FEJEZET

A BÍRÓSÁGI DOLGOZÓK

A 92-94. §-hoz

A Javaslat csak felsorolja a bíróságok mûködésében résztvevõ nem

bíró alkalmazottakat, így a bírósági fogalmazókat, a bírósági titkárokat és a

többi bírósági dolgozót. Egyébként e személyek szolgálati jogviszonyára

vonatkozó rendelkezéseket az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogvi-

szonyáról szóló törvény tartalmazza.

VIII. FEJEZET

A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSA

A 95-98. §-hoz

A bírósági határozatok végrehajtásáról is a bíróság gondoskodik.

Természetesen a büntetések és intézkedések végrehajtásában a büntetés-

végrehajtási szervek is részt vesznek, a bíróságra háruló feladatokat azonban

a bíróságon mûködõ büntetésvégrehajtási bíró és hivatásos pártfogó végzi.

A polgári ügyben, munkaügyi vitában született marasztaló határozat,

bírósági egyezség, valamint a büntetõ ügyben vagyoni kötelezettséget

megállapító határozat végrehajtása - jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában

- a bíró a végrehajtási ügyintézõ és a bírósági végrehajtó feladata. E

tevékenység

általában a végrehajtás elrendelését, a végrehajtási eljárás mint polgári

nemperes eljárás ellenõrzését és a végrehajtás konkrét foganatosítását, tehát

az állami kényszer alkalmazását jelenti.

A Javaslat - összhangban a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi

LIII. törvény rendelkezéseivel - külön kiemeli a végrehajtási ügyintézõ tevé-

kenységét.

A helyi bíróságon mûködõ önálló bírósági végrehajtót - mivel az

általa végzett végrehajtás bírósági nemperes eljárás és a bírósági végrehajtó

önálló hatáskörû igazságügyi feladatot ellátó személy - a Javaslat a bíróság

szerveként határozza meg, ezáltal az elmúlt idõszakban vitatott szervezeti

hovatartozása is rendezésre kerül.

Ö T Ö D I K R É S Z

Z Á R Ó R EN D E L K E Z É S E K

IX. FEJEZET

A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA

Hatálybalépés

A 99. §-hoz

A Javaslat hatálybalépésének idõpontját, az OIT Hivatalának a

statisztikai feladatával kapcsolatos rendelkezés kivételével, 1997. október 1.

napjában határozza meg. Az OIT Hivatalának említett jogkörével kapcsolatos

rendelkezés hatálybalépésének idõpontja pedig az OIT mûködésének megkezdéséhez

igazodva, 1998. február 1. napja.

Átmeneti rendelkezések

A 100-103. §-hoz

A Javaslat az OIT megválasztásával kapcsolatban átmeneti

rendelkezéseket tartalmaz a Legfelsõbb Bíróság teljes ülésének, illetve a

megyei bíróságok összbírói értekezletének összehívásával kapcsolatban. A

Javaslat figyelemmel arra, hogy az ítélõtáblák még nem mûködnek és várhatóan a

Legfelsõbb Bíróság létszámába tartozó bírák többsége az ítélõtáblán fogja

folytatni bírói tevékenységét, ezen elsõ alkalommal két küldött választására

jogosult.

A Javaslat rendelkezik a küldöttválasztásról, illetve arról, hogy az

OIT-ot megválasztó küldöttértekezletet úgy kell megtartani, hogy az OIT a

törvény hatálybalépésétõl számított két hónapon belül létrejöjjön, mûködését

1997. december 1. napján megkezdhesse.

Az OIT mûködésének megkezdéséig az OIT jogkörét az igazságügy-

miniszter a Legfelsõbb Bíróság elnökével egyetértésben gyakorolja, erre az

idõre azonban az Országos Bírói Tanácsnak a Bsz. 51/C. § (2) bekezdésében

meghatározott egyetértési jogköre fennmarad.

Az OIT Hivatala 1998. február 1. napján kezdi meg mûködését, ez

idõpontig a Hivatal feladatait továbbra is az Igazságügyi Minisztérium látja

el.

A 104. §-hoz

A Javaslat rendelkezik arról, hogy a Hivatal mûködése megkezdésének

napján az Igazságügyi Minisztériumnak megszûnik az a tevékenysége, amely a

Javaslat szerint a Hivatal feladatkörébe tartozik. Ezzel kapcsolatban a

Hivatal feladatkörébe tartozó tevékenységet ellátó minisztériumba beosztott

bírák részére a Javaslat biztosítja, hogy választhasson, a jövõben milyen

tevékenységet kíván ellátni. A beosztott bíró kérheti, hogy a minisztériumon

belül más munkakörben maradjon, kérheti a Hivatalba történõ beosztását, vagy

tényleges bírói szolgálati helyre beosztását.

A 105. §-hoz

A Javaslat megerõsíti, hogy a törvény hatálybalépésekor már

határozott idõre kinevezett bírósági vezetõk megbízatása változatlanul a

kinevezéstõl számított öt évre szól.

A 106-107. §-hoz

A Javaslat rendelkezik arról, hogy a törvény hatálybalépését

megelõzõen hozott irányelvek, elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások

meddig alkalmazhatók.

A bíróságokra vonatkozó hatályos igazságügy-miniszteri rendeleteket

a törvény végrehajtásához igazítva módosítani kell, illetõleg hatályon kívül

kell helyezni, ez a Javaslat szerint az igazságügy-miniszter feladata.

Hatályukat vesztõ jogszabályok

A 108. §-hoz

A Javaslat rendelkezik a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény és

a módosítását tartalmazó más jogszabályok megfelelõ rendelkezéseinek a

hatályon kívül helyezésérõl.

Módosuló jogszabályok

A 109. §-hoz

A Javaslat a 98. §-ában megfogalmazottak miatt módosítja a bírósági

végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény vonatkozó rendelkezéseit. A

statisztikai törvény módosítása pedig azért szükséges, mert a hivatalos

statisztikai szolgálathoz tartozó szervek körét ki kell egészíteni az e

feladatot a jövõben ellátó OIT Hivatalával.

A bírósági igazgatás új rendszere szükségessé teszi az OIT igazgatási

tevékenységét segítõ végrehajtó szervezet - az OIT Hivatala - létrehozását.

A Hivatal mûködéséhez szükséges költségeket az alábbi táblázat tartalmazza.

millió Ft-ban

1998. 1999. Összesen

Személyi juttatás és járulékai

+ bírói elõmeneteli rendszerbe tartozók (15 fõ) 93,5 31,3 124,8

+ igazságügyi alkalmazottak

(tisztviselõ 20 fõ, ügykezelõ 10 fõ, fizikai 3 62,4 18,1 80,5

fõ)

- az Igazságügyi Minisztériumból az OIT Hivatalába

átcsoportosításra kerülõ 32 fõ személyi juttatása

és járulékai kiegészítésére 15,4 4,6 20,0

Mûködési kiadás 12,0 6,4 18,4

Felhalmozási kiadások

- Elsõ felszerelés 23,2 -- 23,2

- A bírósági ügyintézés elengedhetetlen

korszerûsítése érdekében az informatikai rendszer

rekonstrukciója, az elavult számítógépek cseréje és

2600 számítógépes munkahely létrehozása céljára - a

PHARE támogatáson kívül - szükséges költségvetési

támogatás

-- 500,0 500,0

Kiadás összesen 206,5 560,4 766,9

Eleje Honlap