ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Interpelláció!
Dr. Gál Zoltán
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Interpellációt kívánok benyújtani a közlekedési, hírközlési és vízügyi
miniszterhez "Hány régészeti lelõhelyet semmisítenek még meg az M5-ös
autópálya építõi?" címmel.
Tisztelt Miniszter Úr!
Az elmúlt év õszén egyik ellenzéki képviselõtársam már kérdést tett fel Önnek
az M5 autópálya építése során történõ károk ügyében. Akkor Ön válaszában
kifejtette, hogy az autópályákkal kapcsolatos régészeti leletek mentésére a
múzeumoknak igen komoly pénzügyi keret áll rendelkezésére.
Miniszter Úr, ez így nem felel meg a valóságnak.
1993-ban a Bács-Kiskun megyei Önkormányzat és a KHVM akkori Autópálya
Igazgatósága szerzõdést kötöttek az M5 Bács-Kiskun megyei szakaszának
nyomvonalában az ismert, szabad szemmel felderíthetõ régészeti lelõhelyek -
útépítést megelõzõ - leletmentésére. E szerzõdés 12. pontja kimondja: "Jelen
megállapodás nem vonatkozik a késõbb (kivitelezés során) felszínre kerülõ
régészeti leletek feltárására, amelyekkel kapcsolatos kötelezettségek az
építtetõ koncessziós részvénytársaságra hárulnak már."
A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi szervezete az elõzetes feltárásokat
az M5 haleszi végpontjáig elvégezte, a szerzõdésbõl idézett pontnak azonban
1995. szeptembere óta nem tud érvényt szerezni.
Az M5-ös autópálya mintegy egy év óta tartó építése során mind a nyomvonalon,
mind pedig a nyomvonal feltöltéséhez nyitott földnyerõhelyeken történelmi
szempontból igen jelentõs régészeti lelõhelyek kerültek végveszélybe. Az
útpálya területnek négy szakaszán - a múzeum kérésére - négy, a közelmúltban
elõkerült régészeti lelõhely védelmében jelenleg szünetel az építés. A
nyomvonali feltárások finanszírozását elvben vállaló KHVM azonban folyamatosan
olyan szerzõdéstervezetekkel áll elõ, melyek a régészeti feltárások elkezdését
hátráltatják, zökkenõmentes lebonyolítását lehetetlenné teszik, s a múzeum
szakmai érveit nem veszik figyelembe.
Hasonló problémákat okoz az M5 haleszi végpontját a jelenlegi E5 úttal
Kiskunfélegyházától délre összekötõ, mintegy 3,8 km hosszú útszakasz, melyen
már dolgozik a kivitelezõ M5 CJV. Annak ellenére, hogy a múzeum 1995.
augusztusa óta folyamatosan jelezte, hogy a nyomvonalon 4 régészeti lelõhely
van, s a feltárások költségigényét több mint egy éve elküldte a KHVM-nek. És
annak ellenére, hogy állítólag a koncessziós szerzõdés 1997. augusztus 31-ig
ad lehetõséget az elõzetes régészeti feltárások elvégzéséhez. Ha ez így van,
miért akar eltérni a KHVM és a koncesszor is a szerzõdésben foglaltaktól?
Miért akarja a KHVM a múzeumot építés közben elvégezendõ az építõmunkát is
hátráltató gyorsított feltárásra és olyan szerzõdések megkötésére
kényszeríteni amelyet az szakmailag nem fogadhat el?
Sok 10 ezer m2 nagyságú, eddig soha fel nem tárt kiterjedésû, sok száz, olykor
több ezer éves egykori falvak nyomai kerültek elõ az M5 nyomvonala mentén
nyitott földnyerõhelyeken. Ezek egyikét az elmúlt hetekben gyakorlatilag
teljesen elhordták az útpálya feltöltéséhez. Bács-Kiskun megye eddigi
legnagyobb Árpád-kori, és eddigi egyetlen avar kori településének a földben
eddig háborítatlanul megõrzött emlék- és információs anyaga mára már nem több,
csak egyszerû homok a majdani betonborítás alatt.
Az M5 építésével összefüggésében nyitott földnyerõhelyeken levõ régészeti
leletek mentésének finanszírozását - úgy tûnik, - senki sem vállalja. Az AKA
Rt. és az M5 CJV egybehangzó állítása szerint a koncessziós szerzõdés nem ró
rájuk ilyen kötelezettséget. Valóban így van-e? És ha igen, ki vagy kik a
felelõsek azért, hogy a pótolhatatlan, nemzeti örökségünk részét képezõ
régészeti lelõhelyek megmentése kimaradt a koncessziós szerzõdésbõl?
A 112. km-szelvény melletti egykori Árpád- és avar kori falvakat persze már a
válasz sem tudja megmenteni.
De azoknak a lelõhelyeknek érdekében, melyek az M5 építése során késõbb
nyitandó földnyerõ helyeken kerülnek majd elõ, fel kell tenni ezeket a
kérdéseket.
Tisztelt Miniszter Úr! Várom válaszát.
Budapest, 1997. április 14.
Varga Mihály
Fidesz