ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Képviselõi önálló indítvány!
Dr. Gál Zoltán Úrnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Magyar Köztársaság Országgyûlésének Házszabályairól szóló 46/1994. (IX.30.)
OGY határozat 84.§ (1) bekezdésének a./ pontja, valamint 85.§ (2) bekezdésének
d./ pontja alapján az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény módosítására az
alábbi
t ö r v é n y j a v a s l a t o t
terjesztem elõ:
1. §
Az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény 4.§-ának (1) bekezdése az alábbi h.,
ponttal egészül ki :
"h.,/ útépítõ társulatok támogatására"
(használható fel.)
2. §
A törvény 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó közúthálózat országos
közúthálózathoz csatlakozó, azt tehermentesítõ része, valamint az önkormányzat
tulajdonában vagy kezelésében lévõ településeket összekötõ vagy bekötõ
kiépítetlen utak, továbbá a járdák építésének támogatására a belföldi
gépjármûvek utáni adóból az Útalapba befolyó bevétel 50%-a használható fel."
3.§
A törvény 9. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza az útépítõ
társulatok létrehozásának, mûködésének, gazdálkodásának és támogatásának
részletes szabályait."
4. §
"Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba."
Á l t a l á n o s i n d o k l á s
Az Útalapról szóló 1992. évi XXX. tv. már nem képes teljeskörûen betölteni
eredeti funkcióját, nem teremti meg a szükséges forrásokat az úthálózat
kiépítéséhez és fejlesztéséhez.
A javaslatban szereplõ módosítások célja, hogy az utak létesítésében
érdekeltek többletforrásainak bevonásával, magán- és jogi személyek
érdekeltségének megteremtésével, továbbá az önkormányzatok részére jelentõsebb
Útalap- hozzájárulás biztosításával megteremtse az úthálózat fejlesztésének
lehetõségét.
R é s z l e t e s i n d o k l á s
Az 1. §-hoz
A közfeladatok ellátásának társulati formában való megvalósítása, elõsegítése
nem újdonság a jogrendszerben, hiszen a vízgazdálkodásról szóló törvény a
vízügyi közfeladatok ellátása érdekében lehetõvé teszi vízgazdálkodási
társulatok létrehozását és támogatását.
A társulatok bevételi forrásait az állami és önkormányzati támogatások,
továbbá az érdekeltségi hozzájárulásból származó bevétel biztosítja.
A jelenlegi gazdasági helyzetben sem a magán-, sem a jogi személyeknek -
beleértve az államot és az önkormányzatokat is- nem áll rendelkezésére
megfelelõ anyagi forrás az úthálózat fejlesztésére. Amennyiben a fejlesztésben
nem érdekeltek lehetõséget kapnának a társulásban való részvételre
valószínûleg áldoznának e célra, s a külsõ források bevonásával lehetõvé válna
az úthálózat fejlesztése.
Az Útalap -törvényben garantált állandó bevételei terhére- éppúgy tudna
forrást biztosítani a társulatok számára, ahogyan a Vízügyi Alap biztosít
forrást a víziközmû-társulatok és a vízitársulatok részére.
A 2. §-hoz
A jelenlegi szabályozás szerint az önkormányzati érdekeltségû utak, járdák
építésének támogatására mindössze a belföldi gépjármûvek utáni adóból az
Útalapba befolyó bevétel 25%-a használható fel.
Az útalap adóbevételét a belföldi gépjármûvek után beszedett adóból a
gépjármûadóról szóló törvényben meghatározott alsó adótétellel számított
összeg 50%-a jelenti.
Az állami utak üzemeltetése és fejlesztése az Útalapból történik, melynek
bevételei zömét az üzemanyag - értékesítésbõl és a gépjármûadóból származó
bevételek jelentik.
A tények azt mutatják, hogy Magyarországon 30.030 km. út van állami
tulajdonban, míg az önkormányzatok kezelésében vagy tulajdonában 75.681 km. út
van, melybõl 24.068 km. a kiépített.
Az Útalap 1995. évi tervezett bevétele 38.879 millió forint volt, melybõl az
önkormányzatok - pályázat alapján - 710 millió forinttal részesültek.
Vagyis amíg az önkormányzati kezelésben lévõ szilárd burkolattal ellátott utak
hossza az állami tulajdonú úthálózat 80%-a, addig az önkormányzatoknak
biztosított forrás nem éri el az Útalap bevételeinek 2%-át.
Az aránytalanság nyilvánvaló, amit csak tovább súlyosbít az a tény, hogy az
1993-1995. közötti idõszakban 3907 pályázat került benyújtásra, de ebbõl csak
1114 került kedvezõ elbírálás alá, ami az összes benyújtott pályázat 28,5%-a.
Az igazsághoz hozzá tartozik az is, hogy az önkormányzatoknak a pályázott
összeg mellé biztosítaniuk kell a beruházások értékének 50%-át, melyet az
önkormányzatok csak saját bevételeikbõl tudnak finanszírozni, mintegy
"megtámogatva" az Útalapot.
A fenti tények és sivár számok után rá kell mutatni arra is, hogy az
önkormányzatok bevételei reálértékben évek óta nem növekednek, sõt egyre több
olyan feladatot kell ellátniuk saját forrásaik terhére, amelyek ellátási
területérõl az állam kivonult.
A közutak fenntartása, építése olyan feladat, melynek esetében az
önkormányzatoknak nincs feladatellátási kötelezettségük, de a lakosok igényei
alapján fel kell vállalniuk ezt a feladatot is.
Nyilvánvaló, hogy az állami utak üzemeltetõi feladataival megbízott
közútkezelõ közhasznú társaságok sincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy
valamennyi feladatuknak eleget tudnának tenni. Jó példa erre, hogy az
önkormányzatok a területükön áthaladó állami tulajdonú utakat is tisztíttatni
kénytelenek a polgárok elvárásai és a közúti közlekedés biztonságának
megteremtése érdekében. Vagyis teljes egészében állami feladatot látnak el.
A javasolt módosítás -nem meghatározó mértékben ugyan, de- növeli az
önkormányzatok részesedését az Útalapból, így szélesebb lehetõségük nyílik a
pályázatokon való részvételre, a szilárd burkolattal el nem látott utak
kiépítésére, valamint a járdahálózat fejlesztésére.
A 3.-4. §-hoz
A javaslat a törvény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezése lehetõvé teszi a
Kormány azon törvényi kötelezettségének megtartását, hogy az Útalap tervezett
bevételi és kiadási elõirányzatait a költségvetési törvénnyel egyidõben
jóváhagyásra az Országgyûlés elé terjessze , továbbá, hogy az útépítõ
társulatok létrehozásához és mûködéséhez szükséges rendeletet megalkossa.
Budapest, 1997. április 08.
Dr. Rapcsák András
országgyûlési képviselõ
KDNP