MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/4232.. számú

T Ö R V É N Y J A V A S L A T

az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi

adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény

módosításáról

elõadó: dr. Vastagh Pál

Budapest, 1997. április

3

1997. évi ... törvény

az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi

adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény

módosításáról

1.§

(1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi

adatkezelésrõl szóló - az 1996. évi XLIII. törvénnyel módosított - 1994. évi

LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 3.§-ának (1) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"(1) Ügyészségi alkalmazottak tanácsa (a továbbiakban: alkalmazotti tanács)

mûködik:

a) a Magyar Köztársaság Legfõbb Ügyészségén (a továbbiakban: Legfõbb

Ügyészség);

b) a fellebbviteli fõügyészségeken;

c) a megyei fõügyészségeken és a Fõvárosi Fõügyészségen (a továbbiakban

együtt: fõügyészség), az alárendelt helyi ügyészségekre is kiterjedõ

hatáskörrel;

d) a Katonai Fõügyészségen, a Katonai Fellebbviteli Ügyészségre és a területi

katonai ügyészségekre (a továbbiakban: katonai ügyészség) is kiterjedõ

hatáskörrel;

e) az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetben."

(2) Az Üsztv. 3.§-ának (2) bekezdésében a "Katonai Fõügyészségeken"

szövegrész helyébe a "Katonai Fõügyészségen" szövegrész lép, a "katonai

ügyészségeken" szövegrész helyébe pedig a "Katonai Fellebbviteli Ügyészségen

és a katonai ügyészségeken" szövegrész lép.

2.§

(1) Az Üsztv. 8.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(1) A törvény, a legfõbb ügyész, illetõleg az összehívásra jogosult más

vezetõ által meghatározott ügyekben, továbbá, ha azt a részvételre jogosult

ügyészek egyharmada vagy az érdekelt munkavállalói érdekképviseleti szerv a

napirend megjelölésével kéri, összügyészi értekezletet tartanak

a) a Legfõbb Ügyészségen,

b) a fellebbviteli fõügyészségen,

c) a fõügyészségen,

d) a Katonai Fõügyészségen,

e) a Katonai Fellebbviteli Ügyészségen,

f) a katonai ügyészségen

szolgálatot teljesítõ ügyészek. A fõügyészség és az alárendelt helyi

ügyészségek ügyészei közös összügyészi értekezletet tartanak."

(2) Az Üsztv. 8.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(3) Az irányítása alá tartozó ügyészi szervezet összügyészi értekezletét

a) a legfõbb ügyész,

b) a fellebbviteli fõügyész,

c) a megyei fõügyész, a fõvárosi fõügyész (a továbbiakban együtt: fõügyész),

d) a katonai fõügyész,

e) a fellebbviteli vezetõ ügyész,

f) a katonai ügyészséget vezetõ ügyész

hívja össze."

3.§

Az Üsztv. 9.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(1) Ügyészi tanács mûködik:

a) a Legfõbb Ügyészségen;

b) a fellebbviteli fõügyészségen;

c) a fõügyészségen, az alárendelt helyi ügyészségekre is kiterjedõ

hatáskörrel;

d) a Katonai Fõügyészségen, a Katonai Fellebbviteli Ügyészségre és a katonai

ügyészségekre is kiterjedõ hatáskörrel."

4.§

Az Üsztv. 10.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(1) Az ügyészi tanács négy-öt tagját, közülük az elnököt, elnökhelyettest öt

évre az ügyészek közül titkos szavazással választja:

a) a Legfõbb Ügyészség összügyészi értekezlete;

b) a fellebbviteli fõügyészség összügyészi értekezlete;

c) a fõügyészség és az alárendelt helyi ügyészségek együtt megtartott

összügyészi értekezlete;

d) a Katonai Fõügyészség, a Katonai Fellebbviteli Ügyészség és a katonai

ügyészségek együtt megtartott összügyészi értekezlete.

Az ügyészi tanács tagjainak számát - a törvény keretei között - az

összügyészi értekezlet határozza meg."

5.§

Az Üsztv. 11.§-ának (4) bekezdésében a "négy fõ" szövegrész helyébe

a "három fõ" szövegrész lép.

6.§

(1) Az Üsztv. 13.§-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"A Legfõbb Ügyészségen, a fellebbviteli fõügyészségen és a fõügyészségen az

azonos ügyszakban foglalkoztatott ügyészek részvételével szakmai kollégiumok

mûködnek."

(2) Az Üsztv. 13.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(2) A Legfõbb Ügyészségen mûködõ szakmai kollégiumokban a Katonai

Fõügyészség, a budapesti székhelyû fellebbviteli fõügyészségen mûködõ szakmai

kollégiumokban a Katonai Fellebbviteli Ügyészség, a székhelyükön mûködõ

fõügyészség szakmai kollégiumaiban pedig a katonai ügyészségek ügyészei is

részt vesznek. A fõügyészségen mûködõ szakmai kollégiumoknak tagjai a helyi

ügyészségeken szolgálatot teljesítõ ügyészek is. A katonai ügyészséget vezetõ

ügyész tanácskozási joggal részt vehet az illetékességi területén mûködõ

fõügyészségek szakmai kollégiumainak ülésein."

(3) Az Üsztv. 13.§-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezések lépnek:

"(3) A szakmai kollégiumok számát, részletes hatáskörét és a körükbe tartozó

szervezeti egységeket a Legfõbb Ügyészségen a legfõbb ügyész, a fellebbviteli

fõügyészségen a fellebbviteli fõügyész, a fõügyészségen a fõügyész határozza

meg.

(4) A szakmai kollégiumot a Legfõbb Ügyészségen a legfõbb ügyész, a

fellebbviteli fõügyészségen a fellebbviteli fõügyész, a fõügyészségen a

fõügyész vagy az általuk megbízott ügyész vezeti és hívja össze."

(4) Az Üsztv. 13.§-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki,

egyidejûleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

"(5) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott jogkört a budapesti székhelyû

fellebbviteli fõügyészség esetében a fellebbviteli fõügyész a fellebbviteli

vezetõ ügyésszel, a katonai ügyészség székhelyén mûködõ fõügyészség esetében

pedig a fõügyész a katonai ügyészséget vezetõ ügyésszel egyetértésben

gyakorolja."

7.§

(1) Az Üsztv. 14.§-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"Ügyésszé azt a büntetlen elõéletû, választójoggal rendelkezõ magyar

állampolgárt lehet kinevezni, illetõleg legfõbb ügyésszé megválasztani, akinek

egyetemi jogi végzettsége van, és külön jogszabály szerint jogi szakvizsgával

rendelkezik."

(2) Az Üsztv. 14.§-ának (4) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(4) Az ügyészt a legfõbb ügyész elsõ alkalommal három évre (elsõ ügyészi

kinevezés), azt követõen pedig határozatlan idõre nevezi ki. Nyugdíjas,

illetõleg nyugdíjkorhatárt betöltött személy kinevezése ettõl eltérõ

határozott idõre, illetõleg határozatlan idõre is szólhat."

(3) Az Üsztv. 14.§-a a következõ új (5)-(7) bekezdéssel egészül ki,

egyidejûleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:

"(5) A legfõbb ügyész - az (1) bekezdésben foglalt feltételeken túl - azt a

személyt nevezheti ki ügyésszé, aki legalább egy évig ügyészségi titkárként,

bírósági titkárként vagy ügyészként, bíróként, közjegyzõként, ügyvédként, jog-

tanácsosként mûködött.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a titkári mûködés idõtartamába legfeljebb

hat hónap beszámítható annak, aki a jogi szakvizsga letételét követõen

legalább három évig az (5) bekezdésben nem említett, jogi szakvizsgához kötött

munkakörben mûködött.

(7) Nem választható meg legfõbb ügyésznek, illetõleg nem nevezhetõ ki

ügyésznek az a személy, akit

a) - bár büntetlen elõéletûnek tekintendõ - korábban bûncselekmény miatt

szabadságvesztésre vagy közérdekû munkára ítéltek, illetõleg akinek a

büntetõeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el, és a bûnügyi

nyilvántartásban szerepel;

b) ügyészként, bíróként, ügyészségi, bírósági titkárként, fogalmazóként,

ügyészségi nyomozóként, köztisztviselõként, közalkalmazottként, ügyvédként,

ügyvédjelöltként, közjegyzõként, közjegyzõ-helyettesként, fegyveres szerv

(1996. évi XLIII. törvény 1.§ (1) bekezdés) hivatásos vagy szerzõdéses

állományú tagjaként a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtottak, mindaddig,

amíg a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll."

8.§

Az Üsztv. - a 14.§-a után - a következõ 14/A.-14/D.§-sal egészül ki:

"14/A.§ (1) Az olyan - a 14.§ (7) bekezdésének a) pontjában nem említett -

személy esetében, aki büntetlen elõéletûnek tekintendõ, de a bûnügyi

nyilvántartásban szerepel, mérlegelni kell azt is, hogy alkalmas-e erre

tekintettel az ügyészi tisztség betöltésére.

(2) Az ügyészi tisztségre jelölt személynek nyilatkoznia kell arról, hogy

hozzájárul-e a bûnügyi nyilvántartást vezetõ szerv megkereséséhez és a

nyilvántartás teljes körérõl történõ adatszolgáltatáshoz. Ha a jelölt személy

a megkereséshez, illetõleg az adatszolgáltatáshoz nem járul hozzá, legfõbb

ügyésznek nem választható meg, illetõleg ügyészi tisztségbe nem nevezhetõ ki.

(3) A büntetlen elõélet igazolását, valamint az (1) bekezdésben és a 14.§ (7)

bekezdésének a) pontjában említett bûnügyi nyilvántartási adatokat a legfõbb

ügyészi és a legfõbb ügyész helyettesi tisztségre jelölt személy esetében a

Legfõbb Ügyészség, más ügyészi tisztségre jelölt személy esetében a Legfõbb

Ügyészség, a Katonai Fõügyészség, a fellebbviteli fõügyészség, a fõügyészség

megkeresésére a bûnügyi nyilvántartást vezetõ szerv szolgáltatja.

14/B.§ (1) A legfõbb ügyész jogkörébe tartozó ügyészi kinevezés elõtt a

pályázónak részt kell vennie az ügyészi pályára való alkalmasságának

vizsgálatán (a továbbiakban: pályaalkalmassági vizsgálat).

(2) Ha a pályaalkalmassági vizsgálaton vagy a külön törvényben meghatározott,

a bírói pályára való pályaalkalmasság vizsgálatán (a továbbiakban: a bíró

pályaalkalmassági vizsgálata) a pályázó korábban már részt vett és annak el-

végzésétõl a pályázat benyújtásáig három év még nem telt el - feltéve, hogy

más körülmény a vizsgálatot nem indo-

kolja -, az ügyészi kinevezés elõtt azt megismételni nem kell. Nem kell a

pályaalkalmassági vizsgálaton részt vennie annak a nyugdíjas, illetõleg a

nyugdíjkorhatárt betöltött személynek sem, aki határozott idõre történõ

kinevezését kéri.

(3) A pályaalkalmassági vizsgálat egészségi, fizikai és pszichikai

vizsgálatból áll. A vizsgálatot a bíró pályaalkalmassági vizsgálatára irányadó

- külön jogszabályban meghatározott - rendelkezések szerint kell elvégezni.

(4) A pályaalkalmassági vizsgálatot az ügyészség kezdeményezi.

(5) A pályaalkalmassági vizsgálat alapján készített véleményt a vizsgálatot

kezdeményezõnek és a pályázónak meg kell küldeni.

(6) A pályaalkalmassági vizsgálat költségét a pályázó viseli. Ha a pályázó a

megpályázott ügyészi tisztséget elnyerte, részére a vizsgálat költségét a

munkáltató megtéríti.

14/C.§ (1) A legfõbb ügyész az ügyészt elsõ alkalommal az ügyészi tisztségbe

pályázat útján nevezi ki. A nyugdíjas, illetõleg a nyugdíjkorhatárt betöltött

személy határozott idõre pályázat nélkül is kinevezhetõ.

(2) A pályázat kiírására, elbírálására és a pályázat eredményének közlésére a

16.§ (5) bekezdésének, a 17.§-nak, továbbá a 18.§ (1) bekezdésének

rendelkezéseit kell alkalmazni.

14/D.§ (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója legkésõbb az elsõ ügyészi kinevezés

idõtartamának (14.§ (4) bekezdés) lejártát megelõzõ kilencven nappal korábban

beszerzi a határozott idõre kinevezett ügyész nyilatkozatát arról, hogy kéri-e

a határozatlan idõre történõ kinevezését. Ha az ügyész kéri a határozatlan

idõre történõ kinevezését, az ügyészt a munkáltatói jogkör gyakorlója

minõsíti. Ennek során értékeli - az ügyész mûködésének teljes idõtartamára

kiterjedõen - az ügyész munkáját, különös tekintettel az anyagi jogi, az

eljárásjogi és az ügyviteli szabályok betartására.

(2) A minõsítés eredményét legkésõbb az elsõ ügyészi kinevezés idõtartamának

lejártát megelõzõ hatvanadik napig írásban közölni kell az ügyésszel és a

legfõbb ügyésszel.

(3) A legfõbb ügyész a minõsítés eredményét mérlegelve az ügyészt az elsõ

ügyészi kinevezés idõtartamának lejártát követõ nappal, pályázat nélkül

határozatlan idõre kinevezi, ha az ügyész alkalmasságát megállapította.

(4) Ha a legfõbb ügyész a minõsítés eredményét mérlegelve az ügyész

alkalmatlanságát állapította meg, vagy az ügyész a határozatlan idõre történõ

kinevezését nem kérte, az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya a határozott

idõ lejártának napjával megszûnik.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a

nyugdíjas, illetõleg a nyugdíjkorhatárt betöltött, határozott idõre kinevezett

ügyész esetében."

9.§

(1) Az Üsztv. 16.§-ának (2) bekezdése a következõ új e)-h) ponttal

egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi e)-g) pont jelölése i)-k) pontra változik:

(Magasabb vezetõ állású ügyész:)

"e) a fellebbviteli fõügyész;

f) a fellebbviteli vezetõ ügyész;

g) a fellebbviteli fõügyészhelyettes;

h) a fellebbviteli vezetõhelyettes ügyész;"

(2) Az Üsztv. 16.§-ának (3) bekezdése a következõ új c) ponttal

egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi c)-h) pont jelölése d)-i) pontra változik:

(Vezetõ állású ügyész:)

"c) a fellebbviteli osztályvezetõ ügyész;"

(3) Az Üsztv. 16.§-ának (3) bekezdése a következõ j) ponttal egészül

ki:

(Vezetõ állású ügyész:)

"j) a helyi ügyészségi csoportvezetõ ügyész."

(4) Az Üsztv. 16.§-ának (4) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(4) A legfõbb ügyész - a katonai ügyészségi csoportvezetõ ügyészi állás

esetében a katonai fõügyész - pályázat útján tölti be a kinevezési jogkörébe

tartozó magasabb vezetõ állású és vezetõ állású ügyészi munkaköröket, továbbá

a legfõbb ügyészségi, a katonai fõügyészségi, a fellebbviteli fõügyészségi és

a katonai fellebbviteli ügyészségi ügyészi munkaköröket. A legfõbb ügyész - a

legfõbb ügyész helyettesi állás kivételével - más állás pályázat útján történõ

betöltését is elrendelheti. A 20.§ (2), (4) és (6) bekezdésében, a 21.§ (3) és

(5) bekezdésében, a 22.§ (2) és (4) bekezdésében, továbbá a 28.§ (3) és (5)

bekezdésében meghatározott esetben a felajánlott állás pályázat nélkül tölt-

hetõ be."

10.§

Az Üsztv. 17.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"17.§ A legfõbb ügyésznek - katonai ügyészségi csoportvezetõ ügyész esetében a

katonai fõügyésznek - a pályázat elbírálása elõtt meg kell ismernie az ügyészi

tanács, valamint

a) a fõosztályvezetõ ügyész, a fõosztályi szervezetbe nem tartozó legfõbb

ügyészségi osztályvezetõ ügyész, a fellebbviteli fõügyész és a fõügyész

esetében a legfõbb ügyész helyettes,

b) az a) pontban nem említett legfõbb ügyészségi (katonai fõügyészségi)

magasabb vezetõ állású ügyész, vezetõ állású ügyész és ügyész esetében a

fõosztályvezetõ ügyész, illetõleg a fõosztályi szervezetbe nem tartozó legfõbb

ügyészségi osztályvezetõ ügyész,

c) a fellebbviteli vezetõ ügyész és a katonai ügyészséget vezetõ ügyész

esetében a katonai fõügyész,

d) a fellebbviteli fõügyészhelyettes, a fellebbviteli osztályvezetõ ügyész és

a fellebbviteli fõügyészségi ügyész esetében a fellebbviteli fõügyész,

e) a fellebbviteli vezetõhelyettes ügyész és a katonai fellebbviteli

ügyészségi ügyész esetében a fellebbviteli vezetõ ügyész,

f) a fõügyészhelyettes, a fõügyészség és a helyi ügyészség vezetõ állású

ügyésze esetében a fõügyész,

g) a katonai ügyészséget vezetõ ügyész helyettese és a katonai ügyészségi

csoportvezetõ ügyész esetében a katonai ügyészséget vezetõ ügyész

véleményét a pályázóról."

11.§

(1) Az Üsztv. 20.§-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

(A legfõbb ügyész megbízatása megszûnik:)

"g) a bíróságnak vele szemben bûncselekmény miatt szabadságvesztést, közérdekû

munkát, illetõleg közügyektõl eltiltást kiszabó jogerõs határozatával,

továbbá, ha büntetõeljárás során jogerõs határozattal kényszergyógykezelését

rendelték el;"

(2) Az Üsztv. 20.§-ának (1) bekezdése a következõ új h) ponttal

egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi h) pont jelölése i) pontra változik:

(A legfõbb ügyész megbízatása megszûnik:)

"h) hetvenedik életévének a betöltésével;"

(3) Az Üsztv. 20.§-a a következõ új (9) bekezdéssel egészül ki,

egyidejûleg a jelenlegi (9) bekezdés számozása (10) bekezdésre változik és a

bekezdésben a "d)-h) pontjaiban" szövegrész helyébe a "d)-i) pontjaiban"

szövegrész lép:

"(9) Az (1) bekezdés h) pontjában említett esetben a legfõbb ügyészt hat havi

átlagilletményének megfelelõ összeg illeti meg."

12.§

(1) Az Üsztv. 21.§-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

(A legfõbb ügyész helyettes megbízatása megszûnik:)

"f) a bíróságnak vele szemben bûncselekmény miatt szabadságvesztést, közérdekû

munkát, illetõleg közügyektõl eltiltást kiszabó jogerõs határozatával,

továbbá, ha büntetõeljárás során jogerõs határozattal kényszergyógykezelését

rendelték el;"

(2) Az Üsztv. 21.§-ának (1) bekezdése a következõ új g) ponttal

egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi g) pont jelölése h) pontra változik:

(A legfõbb ügyész helyettes megbízatása megszûnik:)

"g) hetvenedik életévének a betöltésével;"

(3) Az Üsztv. 21.§-a a következõ új (8) bekezdéssel egészül ki,

egyidejûleg a jelenlegi (8) bekezdés számozása (9) bekezdésre változik és a

bekezdésben a "c)-g) pontjaiban" szövegrész helyébe a "c)-h) pontjaiban"

szövegrész lép:

"(8) Az (1) bekezdés g) pontjában említett esetben a legfõbb ügyész helyettest

hat havi átlagilletményének megfelelõ összeg illeti meg."

13.§

Az Üsztv. 23.§-ának (2) bekezdésében az "55.§ (1) bekezdésének d)

pontjában" szövegrész helyébe az "55.§ (1) bekezdésének e) pontjában"

szövegrész lép.

14.§

Az Üsztv. 24.§-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"24.§ (1) Az ügyészt - hozzájárulása nélkül - három évenként, legfeljebb egy

évre lehet ügyészségi érdekbõl, ügyészi munkakörbe, ideiglenesen - szolgálati

helyével azonos megyében lévõ - más szolgálati helyre kirendelni. A fõvá-

rosban, illetõleg Pest megyében szolgálatot teljesítõ ügyész a fõvárosban vagy

Pest megye területén lévõ más szolgálati helyre rendelhetõ ki. A kirendelésnél

az ügyész méltányos érdekét figyelembe kell venni. A kirendelést - a

megkezdése elõtt legalább harminc nappal - az ügyésszel írásban közölni kell,

megjelölve a kirendelés helyét, kezdetét és annak idõtartamát.

(2) Az ügyész - hozzájárulásával - az (1) bekezdésben nem említett szolgálati

helyre is kirendelhetõ.

(3) Ha az ügyészt a szolgálati helyétõl eltérõ más településen mûködõ

ügyészségre rendelik ki, a kirendelésben töltött munkanapokra - a közlekedési

költség megtérítésén

túl - a 46.§ (1)-(3) bekezdése szerint számított összegû napidíj illeti meg.

Ha az ügyész a kirendelés helyérõl naponta nem tud lakóhelyére visszautazni,

részére a számlával igazolt szállásköltséget is meg kell téríteni.

(4) Kirendelés esetén az ügyész vasúton történõ utazásakor az elsõ osztály

igénybevételére jogosult.

(5) Ha az ügyész a kirendelés helyérõl naponta nem tud lakóhelyére

visszautazni, a kirendelés helye és az ügyész lakóhelye közötti oda- és

visszautazás költségeit a munkáltató az ügyésznek megtéríti:

a) a heti egy alkalommal, valamint a munkaszüneti napok alkalmával és a

szabadság igénybevételekor történõ hazautazás esetében, továbbá

b) ha az utazásra a munkáltató érdekkörében felmerült okból, illetõleg a

munkáltató engedélyével került sor."

15.§

(1) Az Üsztv. 25.§-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

(A legfõbb ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszûnik:)

"g) a bíróságnak vele szemben bûncselekmény miatt szabadságvesztést, közérdekû

munkát, illetõleg közügyektõl eltiltást kiszabó jogerõs határozatával,

továbbá, ha büntetõeljárás során jogerõs határozattal kényszergyógykezelését

rendelték el;"

(2) Az Üsztv. 25.§-ának (1) bekezdése a következõ új h) ponttal

egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi h) pont jelölése i) pontra változik:

(A legfõbb ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszûnik:)

"h) hetvenedik életévének betöltésével;"

(3) Az Üsztv. 25.§-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

(A legfõbb ügyész helyettes ügyészségi szolgálati viszonya megszûnik:)

"f) a bíróságnak vele szemben bûncselekmény miatt szabadságvesztést, közérdekû

munkát, illetõleg közügyektõl eltiltást kiszabó jogerõs határozatával,

továbbá, ha büntetõeljárás során jogerõs határozattal kényszergyógykezelését

rendelték el;"

(4) Az Üsztv. 25.§-ának (2) bekezdése a következõ új g) ponttal

egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi g) pont jelölése h) pontra változik:

(A legfõbb ügyész helyettes ügyészségi szolgálati viszonya megszûnik:)

"g) hetvenedik életévének a betöltésével;"

16.§

(1) Az Üsztv. 26.§-ának g) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

(A legfõbb ügyész által kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonya

megszûnik:)

"g) a bíróságnak vele szemben bûncselekmény miatt szabadságvesztést, közérdekû

munkát, illetõleg közügyektõl eltiltást kiszabó jogerõs határozatával,

továbbá, ha büntetõeljárás során jogerõs határozattal kényszergyógykezelését

rendelték el;"

(2) Az Üsztv. 26.§-a a következõ új j)-k) ponttal egészül ki,

egyidejûleg a jelenlegi j) pont jelölése l) pontra változik:

(A legfõbb ügyész által kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonya

megszûnik:)

"j) a 14/D.§ (4) bekezdésében szabályozott esetben;

k) hetvenedik életévének a betöltésével;"

17.§

(1) Az Üsztv. 28.§-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

(Az ügyész ügyészségi szolgálati viszonyát a legfõbb ügyész felmentéssel akkor

szüntetheti meg, ha)

"c) az ügyész feladatai ellátására tartósan alkalmatlan, illetõleg a 41.§ (8)

bekezdésében említett vizsgálatnak nem vetette alá magát;"

(2) Az Üsztv. 28.§-ának (3) bekezdése a következõ mondattal egészül

ki:

"Ez a korlátozás nem vonatkozik arra az esetre, ha az ügyész felmentésére az

(1) bekezdés c) pontja alapján azért kerül sor, mert a 41.§ (8) bekezdésében

említett vizsgálatnak nem vetette alá magát."

18.§

Az Üsztv. 32.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"32.§ (1) A határozott idõre létesített ügyészségi szolgálati viszony - a 14.§

(4) bekezdésében említett elsõ ügyészi kinevezés kivételével - felmentéssel a

28.§ (1)-(3) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában is megszün-

tethetõ, ha a munkáltató a határozott idõbõl még hátralévõ idõre jutó, de

legfeljebb egy évi átlagilletményét az ügyész részére elõre megfizeti.

(2) A határozott idõre létesített ügyészségi szolgálati viszony felmentéssel

vagy lemondással történõ megszüntetése esetén a felmentési, illetõleg a

lemondási idõ nem terjedhet túl a határozott idõ lejártának idõpontján."

19.§

Az Üsztv. - a 32.§-a után, "A végkielégítés" alcím elõtt - a

következõ 32/A.§-sal egészül ki:

"32/A.§ A 26.§ k) pontjában említett esetben az ügyészt hat havi

átlagilletményének megfelelõ összeg illeti meg."

20.§

Az Üsztv. 33.§-ának (3) bekezdésében az elsõ mondat helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"Végkielégítésre nem jogosult az ügyész, ha - az egészségügyi okot kivéve -

alkalmatlanság címén vagy arra tekintettel mentették fel, hogy a 41.§ (8)

bekezdésében említett vizsgálatnak nem vetette alá magát."

21.§

Az Üsztv. 36.§-ának (1) bekezdésében a "gazdasági társaság vezetõ

tisztségviselõje" szövegrész helyébe a "gazdasági társaság, szövetkezet vezetõ

tisztségviselõje, illetõleg gazdasági társaság korlátlanul felelõs tagja"

szövegrész lép.

22.§

(1) Az Üsztv. 41.§-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezések lépnek:

"(1) Az ügyészt - a legfõbb ügyész és a legfõbb ügyész helyettes kivételével -

az elsõ ügyészi kinevezés idõtartamának (14.§ (4) bekezdés) lejártáig, azt

követõen hat évenként még két alkalommal minõsíteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl akkor is minõsíteni kell az

ügyészt, ha az ügyész

a) azt kéri, feltéve, hogy az elõzõ minõsítése óta két év már eltelt,

b) alkalmatlanságára, illetõleg az elõzõ minõsítés értékelése

megváltoztatásának szükségességére utaló körülmény merült fel,

c) vezetõi tisztség betöltésére pályázatot nyújtott be, és két éven belül

minõsítésére még nem került sor."

(2) Az Üsztv. 41.§-a a következõ új (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A minõsítés eredményeként az ügyész

a) kiválóan alkalmas,

b) alkalmas,

c) alkalmatlan

értékelést kaphat.

(7) Az ügyészi tisztségre az az ügyész alkalmatlan, aki bármely okból az

ügyészi tevékenység ellátására tartósan nem képes.

(8) Ha az alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, meg kell vizsgáltatni

az ügyész egészségi állapotát; ennek a vizsgálatnak az ügyész köteles magát

alávetni. A vizsgálatra a 14/B.§ (3)-(5) bekezdésének rendelkezéseit kell

megfelelõen alkalmazni. A vizsgálat költségeit a munkáltató viseli."

23.§

Az Üsztv. 44.§-a a következõ (1)-(3) bekezdéssel egészül ki,

egyidejûleg a § jelenlegi szövege (4) bekezdésre változik:

"(1) Az ügyész részére a feladatai megfelelõ ellátásához szükséges

feltételeket biztosítani kell.

(2) Az ügyész jogosult a hivatása gyakorlásához szükséges térítésmentes

képzésre és azon köteles részt venni.

(3) A térítésmentes képzés szükségessége kérdésében a munkáltató dönt. A

döntéssel szemben jogvita nem kezdeményezhetõ."

24.§

Az Üsztv. 45.§-ának (3) bekezdésében az "átlagkeresetén" szövegrész

helyébe a "távolléti díjon" szövegrész lép.

25.§

(1) Az Üsztv. 46.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(1) Az ügyészt hat órát meghaladó belföldi kiküldetés esetén - az

élelmezéssel kapcsolatos többletköltségek fedezésére - napidíjként az ügyész

1. fizetési fokozatára megállapított alapilletmény (a továbbiakban:

legalacsonyabb ügyészi alapilletmény) egy munkanapra esõ részének a húsz

százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idõ a hat órát nem haladja

meg, de a négy órát eléri, a napidíj fele jár."

(2) Az Üsztv. 46.§-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki,

egyidejûleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (3)-(4) bekezdésre

változik:

"(2) Ha a munkáltató az ügyész részére az élelmezést biztosítja, vagy ha a

szállásköltség az étkezés árát is tartalmazza, a napidíjat étkezésenként a

következõ mértékben kell csökkenteni:

a) reggeli esetében húsz százalékkal;

b) ebéd esetében ötven százalékkal;

c) vacsora esetében harminc százalékkal."

26.§

Az Üsztv. VIII. fejezetének címe helyébe a következõ cím lép,

egyidejûleg az Üsztv. - a VIII. fejezet címét követõen - a következõ 46/A.-

46/I.§-sal egészül ki:

"A JAVADALMAZÁS

46/A.§ Az ügyészt hivatása méltóságának és felelõssége súlyának megfelelõ - az

igazságszolgáltatásban, a törvényesség biztosításában betöltött szerepéhez

méltó - javadalmazás illeti meg.

46/B.§ (1) Az ügyész az e törvényben meghatározott feltételek fennállása

esetén

a) illetményre,

b) külön juttatásra,

c) egyéb javadalmazásra, kedvezményre és költségtérítésre

jogosult.

(2) A tisztségéhez fûzõdõ, e törvényben nem szabályozott egyéb jogosultságok

tekintetében a legfõbb ügyész a miniszterrel, a legfõbb ügyész helyettes pedig

az államtitkárral azonos beosztásúnak minõsül.

46/C.§ Az ügyész illetménye alapilletménybõl, továbbá az e törvényben

meghatározott pótlékból tevõdik össze.

46/D.§ (1) Az ügyész alapilletményét az e törvény szerint számított szolgálati

idõ (a továbbiakban: szolgálati idõ) alapján kell megállapítani. A

besorolásánál számított alapilletmény havibér, amelynek fokozatait a törvény

1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A legalacsonyabb ügyészi alapilletményt (1. fizetési fokozat) az 1998.

évet követõen az Országgyûlés az állami költségvetésrõl szóló törvényben

állapítja meg úgy, hogy annak összege az elõzõ évi összegnél nem lehet

alacsonyabb és mindenkor meg kell felelnie a legalacsonyabb bírói alap-

illetménynek.

46/E.§ (1) Az 1. fizetési fokozatba kell besorolni azt az ügyészt, aki a

kinevezésekor szolgálati idõvel még nem rendelkezik, vagy a kinevezésekor

beszámított szolgálati idõ a három évet nem haladja meg.

(2) Az ügyész minden három év szolgálati idõ megszerzése után eggyel magasabb

fizetési fokozatba lép. A magasabb fizetési fokozathoz - az 1. fizetési

fokozatot alapul véve -az 1. számú mellékletben meghatározott magasabb

szorzószámok tartoznak.

(3) A legfõbb ügyészt és a legfõbb ügyész helyettest - szolgálati idejüktõl

függetlenül - a legmagasabb fizetési fokozatba kell besorolni.

46/F.§ (1) Az ügyészt - kiváló munkavégzés esetén - az ügyészi tisztségének a

fennállása alatt két alkalommal eggyel magasabb fizetési fokozatba lehet

besorolni. Két soron kívüli elõresorolás között legalább hat évnek kell el-

telnie. A soron kívüli elõresorolásnál a korábbi fizetési fokozatban

megszerzett szolgálati idõt az új fizetési fokozatban is figyelembe kell

venni.

(2) A soron kívüli elõresorolást a naptári év elsõ napjával kell végrehajtani.

46/G.§ (1) A szolgálati idõt - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - az

ügyészi kinevezés napjától kell számítani, azzal, hogy a kezdõ évet

(töredékévet) egész évként kell figyelembe venni.

(2) Szolgálati idõként kell figyelembe venni az ügyészként ügyészségi

szolgálati viszonyban és a bírói szolgálati viszonyban töltött idõt. Az

ügyészi kinevezés elõtt a jogi szakvizsgához kötött egyéb jogviszonyban vagy

munkakörben, illetõleg tevékenységgel eltöltött idõ a szolgálati idõbe részben

vagy egészben beszámítható.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásakor a szolgálati idõt

úgy kell meghatározni, hogy a következõ fizetési fokozatba sorolás az év elsõ

napjával történjék.

46/H.§ (1) Az ügyészt - a helyi ügyészség ügyésze kivételével - havonta

beosztási pótlék illeti meg, amelynek összege a legalacsonyabb ügyészi

alapilletménynek

a) húsz százaléka a fõügyészség ügyésze és a katonai ügyészség ügyésze

esetében,

b) negyven százaléka a fellebbviteli fõügyészség ügyésze és a Katonai

Fellebbviteli Ügyészség ügyésze esetében,

c) hatvan százaléka a Legfõbb Ügyészség ügyésze és a Katonai Fõügyészség

ügyésze esetében.

(2) Kiváló munkavégzés esetén és az adott szintû ügyészségen ügyészként

eltöltött legalább hat év után

a) a helyi ügyészség ügyésze részére "Címzetes fõügyészségi ügyész",

b) a fõügyészség ügyésze részére "Címzetes fellebbviteli fõügyészségi ügyész",

c) a katonai ügyészség ügyésze részére "Címzetes katonai fellebbviteli

ügyészségi ügyész",

d) a fellebbviteli fõügyészség ügyésze részére "Címzetes legfõbb ügyészségi

ügyész",

e) a Katonai Fellebbviteli Ügyészség ügyésze részére "Címzetes katonai

fõügyészségi ügyész"

cím adományozható. Ha az ügyészt magasabb szintû ügyészségre helyezik át, a

korábban részére az alacsonyabb szintû ügyészségen adományozott címre és az

azzal járó címpótlékra a továbbiakban nem jogosult.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott cím adományozásával címpótlék jár havonta.

A pótlék összege a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény

a) húsz százaléka a (2) bekezdés a) pontjában,

b) harminc százaléka a (2) bekezdés b)-c) pontjában,

c) ötven százaléka a (2) bekezdés d)-e) pontjában

említett cím adományozása esetén. A címpótlékban részesülõ ügyészt beosztási

pótlék nem illeti meg.

(4) Ha az ügyészt ügyészségi érdekbõl alacsonyabb szintû ügyészséghez helyezik

át, korábbi beosztási, illetõleg címpótlékára továbbra is jogosult. Ügyészségi

érdeknek minõsül, ha az ügyészt alacsonyabb szintû ügyészségen vezetõnek

nevezik ki, illetõleg ha a 28.§ (1) bekezdésének a)-b) pontjában említett

okból alacsonyabb szintû ügyészségre helyezik át.

(5) Alacsonyabb szintû ügyészségre történõ kirendelés esetén az ügyész

beosztási pótléka nem változik, illetõleg címpótlékát megtartja. Magasabb

szintû ügyészségre történõ kirendelés esetében az ügyész a kirendelés helyének

megfelelõ beosztási pótlékra jogosult; a kirendelés idõtartamára az ügyészt a

címpótlék nem illeti meg.

46/I.§ (1) A 2. számú mellékletben meghatározott vezetõi tisztséget betöltõ

ügyészt havonta vezetõi pótlék illeti meg.

(2) A vezetõi pótlékot - a 2. számú mellékletben meghatározottak szerint - a

legalacsonyabb ügyészi alapilletmény százalékában kell megállapítani.

(3) A vezetõi pótlékra való jogosultság szempontjából nagyobb helyi

ügyészségnek minõsül a megyei fõügyészség székhelyén mûködõ helyi ügyészség,

továbbá az a helyi ügyészség, ahol az ügyészek engedélyezett létszáma az öt

fõt meghaladja."

27.§

(1) Az Üsztv. 47.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult az az ügyész, aki idegennyelv-

tudását a munkáltatói jogkör gyakorlójának rendelkezése szerint az ügyészség

számára rendszeresen hasznosítja."

(2) Az Üsztv. 47.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(3) A pótlék mértéke idegen nyelvenként havonta a legalacsonyabb ügyészi

alapilletmény

a) nyolc százaléka felsõfokú nyelvvizsga esetén;

b) négy százaléka középfokú nyelvvizsga esetén."

28.§

Az Üsztv. 48.§-ának helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"48.§ (1) Az ügyészt - külön juttatásként - minden naptári évben egy havi

alapilletményének és a rendszeres pótlékának megfelelõ összeg illeti meg.

(2) A külön juttatást a tárgyévet követõ év január 15. napjáig kell kifizetni.

A külön juttatás összegét a kifizetés hónapjára járó alapilletmény és

rendszeres pótlék alapján kell megállapítani.

(3) Az ügyész a külön juttatás teljes összegére akkor jogosult, ha a

tárgyévben folyamatosan ügyészségi szolgálati viszonyban állt.

(4) Arányosan csökkentett összegû külön juttatás jár, ha az ügyész ügyészségi

szolgálati viszonya a tárgyévben a hat hónapot elérte. Ha az ügyész ügyészségi

szolgálati viszonya a tárgyévben a hat hónapot nem érte el, külön juttatásra

nem jogosult.

(5) A külön juttatásra való jogosultság megállapításánál a fizetés nélküli

szabadság ideje nem vehetõ figyelembe.

(6) Ha az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya évközben megszûnik és a külön

juttatás feltételei ekkor fennállnak, a külön juttatást az utolsó munkában

töltött hónapra járó alapilletménye és rendszeres pótléka alapján az utolsó

munkában töltött napon kell kifizetni.

(7) A külön juttatás nem illeti meg az ügyészt, ha

a) ellene fegyelmi eljárás, illetõleg büntetõeljárás folyik,

b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) ügyészségi szolgálati viszonyát a fegyelmi eljárás befejezése elõtt

egyoldalúan megszüntette,

d) ügyészségi szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette.

(8) A külön juttatás az ügyészt visszamenõleg megilleti, ha a fegyelmi,

illetõleg büntetõjogi felelõsségét nem állapították meg."

29.§

Az Üsztv. 50.§-a (3) bekezdésének felvezetõ szövege a következõk

szerint módosul:

"Az ügyésznek - ha nyugdíjazásakor az ügyészségi szolgálati viszonya megszûnik

- ki kell fizetni:"

30.§

Az Üsztv. - az 50.§-a után, a IX. fejezet elõtt - a következõ 50/A-

50/D.§-sal egészül ki:

"50/A.§ (1) Az ügyésznek - a munkahelyen történõ megfelelõ megjelenése

érdekében - naptári évenként a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény huszonöt

százalékának megfelelõ összegû ruházati költségtérítés jár.

(2) A ruházati költségtérítés teljes összegére az ügyész akkor jogosult, ha a

kifizetést megelõzõen legalább egy évig ügyészségi szolgálati viszonyban állt.

A fizetés nélküli szabadság ideje a jogosultság szempontjából nem vehetõ

figyelembe. Ha az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya a kifizetés

idõpontjában az egy évet nem éri el, arányos összegû ruházati költségtérítésre

jogosult.

(3) A katonai ügyész a ruházati költségtérítés fele összegére jogosult.

(4) A ruházati költségtérítést a tárgyév június 30. napjáig kell kifizetni. Az

ügyész a költségtérítés felhasználását a tárgyév november 30. napjáig

számlával köteles igazolni.

50/B.§ (1) Az ügyész kedvezményes munkahelyi étkezésre vagy - a munkáltató

döntésétõl függõen - étkezési hozzájárulásra (a továbbiakban együtt: étkezési

hozzájárulás) jogosult.

(2) Az étkezési hozzájárulás havi mértéke a legalacsonyabb ügyészi

alapilletmény legfeljebb két százaléka.

(3) Az étkezési hozzájárulás havi összegét a legfõbb ügyész állapítja meg.

(4) Ha az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya nem a teljes naptári hónapban

áll fenn, az étkezési hozzájárulás idõarányos részére jogosult.

50/C.§ (1) Az ügyész részére - az ügyészség éves költségvetésében biztosított

elõirányzatoktól függõen - egyéb juttatások is adhatók, így különösen

a) lakásépítési (-korszerûsítési, -bõvítési), lakásvásárlási támogatás;

b) letelepedési segély;

c) a más településre való költözés költségeihez való hozzájárulás;

d) szociális, beiskolázási, temetési segély;

e) üdülési támogatás;

f) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet vásárlásához való

hozzájárulás;

g) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás;

h) a nyugdíjpénztári tagság támogatása.

(2) Az (1) bekezdésben említett juttatások részletes feltételeit és mértékét a

legfõbb ügyész - az érintett munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel és

az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsával egyetértésben - állapítja meg.

50/D.§ (1) Az ügyészt megilletõ javadalmazás és egyéb pénzbeli juttatás

kifizetése - a napidíj, az utazási és szállásköltség, továbbá más

költségtérítés, valamint az 50/C.§-ban említett juttatások kivételével - az

általa meghatározott bankszámlára történõ átutalással, bankszámla hiányában

pedig postai úton történik.

(2) A bankszámlára történõ átutalás és az összeg egyszeri felvétele, illetõleg

a postai úton történõ kifizetés az ügyész számára költségtöbbletet nem

okozhat."

31.§

Az Üsztv. 51.§-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezések lépnek:

"(1) Az 1. fizetési fokozatba tartozó ügyész alapszabadsága évi harminc

munkanap. A 2. fizetési fokozattal kezdõdõen az alapszabadság a fizetési

fokozattal azonos számú munkanappal emelkedik.

(2) Az ügyészt az ötvenedik életéve betöltésének évétõl - a fizetési

fokozatától függetlenül - évi negyven munkanap alapszabadság illeti meg.

(3) A magasabb vezetõ állású és a vezetõ állású ügyész évi öt munkanap

pótszabadságra jogosult. Az alapszabadság és a vezetõi pótszabadság együttes

mértéke évente a negyven munkanapot nem haladhatja meg."

32.§

Az Üsztv. 53.§-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az ügyész a szóban elhangzott figyelmeztetés írásba foglalását

igényelheti, amellyel szemben a (3) bekezdésben foglaltak szerint van helye

jogorvoslatnak."

33.§

(1) Az Üsztv. 55.§-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép és a bekezdés a következõ új d) ponttal egészül ki,

egyidejûleg a jelenlegi d)-e) pont jelölése e)-f) pontra változik:

(Az ügyésszel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:)

"c) a legfõbb ügyész által adományozott elismerés - ideértve a címet is -

visszavonása;

d) egy fizetési fokozattal való visszavetés;"

(2) Az Üsztv. 55.§-ának (2) bekezdésében a "d)-e) pontjaiban"

szövegrész helyében a "d)-f) pontjaiban" szövegrész lép.

34.§

(1) Az Üsztv. 56.§-ának (1) bekezdése a következõ új d) ponttal

egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi d)-f) pont jelölése e)-g) pontra változik:

(A fegyelmi jogkört gyakorolja:)

"d) a fellebbviteli fõügyész a vezetése alatt álló fellebbviteli fõügyészség

ügyészei felett, a fellebbviteli vezetõ ügyész pedig a Katonai Fellebbviteli

Ügyészség ügyészei felett;"

(2) Az Üsztv. 56.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(2) Az 55.§ (1) bekezdésének c)-f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés

kiszabására az (1) bekezdés b)-g) pontjában említett esetben is csak a legfõbb

ügyész jogosult. Az 55.§ (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott fegyelmi

büntetést a katonai ügyészségi csoportvezetõ ügyésszel szemben a katonai

fõügyész is kiszabhatja."

(3) Az Üsztv. 56.§-ának (3) bekezdésében a "b)-f) pontjában"

szövegrész helyébe a "b)-g) pontjában" szövegrész lép.

35.§

Az Üsztv. 60.§-ának elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"Az eljárás alá vont ügyész képviseletével a fegyelmi jogkör gyakorlójánál

alacsonyabb munkakört betöltõ ügyészt vagy ügyvédet bízhat meg."

36.§

Az Üsztv. 64.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(1) A katonai fõügyész, a fõosztályvezetõ ügyész, a fõosztályi szervezetbe

nem tartozó legfõbb ügyészségi osztályvezetõ ügyész, a fellebbviteli fõügyész,

a fellebbviteli vezetõ ügyész, a fõügyész és a katonai ügyészséget vezetõ

ügyész által hozott fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont ügyész és

képviselõje a határozat kézbesítésétõl számított tizenöt nap alatt a legfõbb

ügyészhez kifogással élhet."

37.§

(1) Az Üsztv. 66.§-a (1) bekezdésének elsõ mondata az "alacsonyabb

munkakörbe helyezés," szövegrészt követõen az "egy fizetési fokozattal való

visszavetés," szövegrésszel egészül ki.

(2) Az Üsztv. 66.§-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki,

egyidejûleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre

változik:

"(2) A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló ügyész

a) magasabb beosztásba nem kerülhet,

b) vezetõi tisztségbe nem nevezhetõ ki,

c) magasabb fizetési fokozatba nem sorolható,

d) részére a törvényben meghatározott cím nem adományozható,

e) külön juttatásban nem részesülhet."

(3) Az Üsztv. 66.§-ának a megváltozott számozás szerinti (5)

bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A fegyelmi büntetés hatálya miatt elmaradt magasabb fizetési fokozatba

történõ elõresorolás a mentesülés vagy a mentesítés idõpontjában esedékes. A

következõ elõresorolás idõpontját - a fegyelmi büntetés hatálya miatti

szünetelés figyelmen kívül hagyásával - az eredeti idõponttól számítva kell

megállapítani."

38.§

(1) Az Üsztv. 71.§-ának (1) bekezdésében a "személyi alapbérének"

szövegrész helyébe az "illetményének" szövegrész lép.

(2) Az Üsztv. 71.§-ának (2) bekezdésében a "személyi alapbére"

szövegrész helyébe az "illetménye" szövegrész lép.

39.§

Az Üsztv. 76.§-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

(Nem kezdeményezhetõ jogvita:)

"b) a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozó döntés

vagy annak elmulasztása miatt, kivéve, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a

döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette;"

40.§

(1) Az Üsztv. 77.§-ának (1) bekezdésében "az 1. számú mellékletben"

szövegrész helyébe "a 3. számú mellékletben" szövegrész lép.

(2) Az Üsztv. 77.§-ának (4) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(4) Az ügyész ügyészségi szolgálati viszonyával kapcsolatos iratok közül a

személyi adatlapot, az erkölcsi bizonyítványt, a 14/A.§ (3) bekezdésében

említett bûnügyi nyilvántartási adatokat tartalmazó iratot, továbbá a pályaal-

kalmassági vizsgálat alapján készített véleményt, az önéletrajzot, a

fényképet, a kinevezési (megbízási) okiratot, az esküokmányt, a besorolásról,

az áthelyezésrõl rendelkezõ és a kitüntetésrõl (elismerésrõl) szóló iratokat,

a minõsítést, a hatályban lévõ fegyelmi büntetést kiszabó határozatot,

valamint az ügyészségi szolgálati viszonyt megszüntetõ iratot együttesen kell

tárolni."

41.§

Az Üsztv. 79.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(2) Az ügyészségi titkár kinevezésének az (1) bekezdésben meghatározottakon

túl további feltétele, hogy a kinevezendõ személy három év joggyakorlattal és

külön jogszabály szerinti jogi szakvizsgával rendelkezzék."

42.§

Az Üsztv. a következõ 80/A.§-sal egészül ki:

"80/A.§ Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó kirendelésére az ügyész

kirendelésére vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni, azzal az

eltéréssel, hogy a kirendelésük esetén a napidíj összegét a 81/B.§ szerint

kell megállapítani."

43.§

Az Üsztv. 81.§-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"81.§ Ha az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó ügyészségi szolgálati

viszonyban töltött ideje

a) az öt évet nem haladja meg, kéthavi,

b) a nyolc évet nem haladja meg, háromhavi,

c) a tizenkét évet nem haladja meg, hathavi,

d) a húsz évet nem haladja meg, kilenchavi,

e) a húsz évet meghaladja, tizenkét havi

átlagilletményének megfelelõ összegû végkielégítésre jogosult."

44.§

Az Üsztv. - a XV. fejezet elõtt - a következõ 81/A-81/N.§-sal

egészül ki:

"81/A.§ (1) Az ügyészségi fogalmazót az ügyészségi titkárrá történõ

kinevezését megelõzõen, az ügyészségi titkárt az ügyészi tisztségre történõ

pályázatának benyújtását követõ két héten belül, az ügyészségi nyomozót pedig

a kinevezését követõ három év elteltével, majd azt követõen hat évenként még

négy alkalommal minõsíteni kell.

(2) Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó minõsítésére egyebekben a 41.§

(2)-(8) bekezdését és a 42.§-t kell megfelelõen alkalmazni.

81/B.§ (1) Az ügyészségi titkárt, fogalmazót és nyomozót hat órát meghaladó

belföldi kiküldetés esetén - az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségek

fedezésére - napidíjként a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény egy munkanapra

esõ részének a tíz százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idõ a hat

órát nem haladja meg, de a négy órát eléri, a napidíj fele jár.

(2) Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó belföldi kiküldetésére

egyebekben a 46.§ (2)-(4) bekezdésének a rendelkezéseit kell alkalmazni.

81/C.§ Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó illetménye alapilletménybõl,

továbbá e törvényben meghatározott pótlékból tevõdik össze. Az illetményük

megállapítása alapjául a mindenkori legalacsonyabb ügyészi alapilletmény

szolgál.

81/D.§ (1) Az alapilletményt (havibért) az ügyészségi titkár, fogalmazó és

nyomozó munkaköre, iskolai végzettsége, valamint szolgálati ideje alapján a

megfelelõ fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatba való besorolással

kell megállapítani. A fizetési osztályokon belül a magasabb fizetési

fokozatokhoz - a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény arányában - növekvõ

mértékû szorzószámok tartoznak.

(2) A fizetési osztályokat és a fizetési fokozatokat az ügyészségi titkár és

fogalmazó esetében a 4. számú melléklet, az ügyészségi nyomozó esetében pedig

az 5. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az ügyészségi titkárt az I. fizetési osztályba kell besorolni.

(4) Az ügyészségi fogalmazót a II. fizetési osztályba, ezen belül - az

egyetemi jogi végzettségét igazoló oklevél minõsítésétõl függõen - az 1-3.

fizetési fokozat valamelyikébe kell besorolni.

(5) A szakirányú felsõfokú iskolai végzettséggel (egyetem, fõiskola)

rendelkezõ ügyészségi nyomozót a III. fizetési osztályba, a nem szakirányú

felsõfokú iskolai végzettségû vagy a középfokú végzettségû ügyészségi nyomozót

pedig a IV. fizetési osztályba kell besorolni. A nem szakirányú felsõfokú

iskolai végzettségû ügyészségi nyomozó, ha szakirányú felsõfokú

szakképesítéssel rendelkezik, kivételesen a III. fizetési osztályba is

besorolható.

81/E.§ (1) Az ügyészségi titkár és nyomozó fizetési fokozatát a (2)-(5)

bekezdésben foglaltak szerint számított szolgálati idõ alapján kell

megállapítani.

(2) A szolgálati idõt - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kinevezés

(alkalmazás) napjától kell számítani azzal, hogy a kezdõ évet (töredékévet)

egész évként kell figyelembe venni.

(3) Szolgálati idõként kell figyelembe venni az igazságügyi szolgálati

jogviszonyban hasonló jellegû munkakörben eltöltött idõt.

(4) Részben vagy egészben szolgálati idõként lehet figyelembe venni

a) az ügyészségi titkár esetében a kinevezése elõtt jogi képesítéshez kötött

munkakörben a jogi szakvizsga letételének napjától eltöltött idõt,

b) a III. fizetési osztályba tartozó ügyészségi nyomozó esetében a

kinevezéséig a szakirányú végzettségének megfelelõ munkakörben eltöltött idõt,

c) a b) pontban nem említett ügyészségi nyomozó esetében a 96.§ (1)

bekezdésében felsorolt jogviszonyokban eltöltött idõt.

(5) A (3)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásakor a beszámítandó

szolgálati idõt úgy kell meghatározni, hogy a következõ fizetési fokozatba

való elõresorolás a naptári év elsõ napjával történjék. A (4) bekezdés

szerinti beszámításnál figyelemmel kell lenni a helyes illetményarányokra is.

81/F.§ Ha az ügyészségi nyomozó az 5. számú melléklet szerinti magasabb

fizetési osztályba kerül, az addig elért fizetési fokozatát az új fizetési

osztályban legfeljebb két fokozattal csökkenteni lehet, az új

alapilletményének azonban a korábbit meg kell haladnia.

81/G.§ (1) A IV. fizetési osztályba tartozó ügyészségi nyomozó - ha nem

szakirányú felsõfokú iskolai végzettséggel, illetõleg ha szakirányú felsõfokú

szakképesítéssel rendelkezik - a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény tizenöt

százalékával növelt összegû alapilletményre jogosult.

(2) A munkáltató az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó alapilletményét a

munkavégzés színvonalára figyelemmel - az állami költségvetésrõl szóló törvény

személyi juttatások elõirányzatán belül - legfeljebb húsz százalékkal megemel-

heti, vagy legfeljebb húsz százalékkal csökkentett mértékben is

megállapíthatja.

81/H.§ (1) Az ügyészségi fogalmazót legalább egy év joggyakorlat után -

átlagon felüli munkavégzése és joggyakorlati eredménye alapján - eggyel

magasabb fizetési fokozatba lehet elõresorolni.

(2) Átlagon felüli színvonalú munkavégzés esetén az ügyészségi titkár egy

alkalommal, az ügyészségi nyomozó két alkalommal - soron kívül - eggyel

magasabb fizetési fokozatba sorolható. Két soron kívüli elõresorolás között

legalább hat évnek kell eltelnie.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti elõresorolást a naptári év elsõ napjával kell

végrehajtani, ennek során a korábbi fizetési fokozatban megszerzett szolgálati

idõt az új fizetési fokozatban is figyelembe kell venni.

81/I.§ (1) Kiváló munkavégzés esetén és ügyészségi szolgálati viszonyban

eltöltött legalább tíz év után

a) a III. fizetési osztályba sorolt ügyészségi nyomozónak "fõtanácsos",

b) a IV. fizetési osztályba sorolt ügyészségi nyomozónak pedig "tanácsos"

cím adományozható.

(2) A "fõtanácsos" címmel a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény tizenöt

százalékának, a "tanácsos" címmel pedig tíz százalékának megfelelõ összegû

címpótlék jár havonta.

81/J.§ (1) Az ügyészségi titkárt, fogalmazót és nyomozót - külön juttatásként

- minden naptári évben egy havi alapilletményének és a rendszeres pótlékának

megfelelõ összeg illeti meg.

(2) A külön juttatásra egyebekben a 48.§ (2)-(8) bekezdésében foglalt

rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.

81/K.§ (1) Az ügyészségi titkárnak, fogalmazónak és nyomozónak - a munkahelyen

történõ megfelelõ megjelenése érdekében - naptári évenként a legalacsonyabb

ügyészi alapilletmény húsz-huszonöt százalékának megfelelõ összegû ruházati

költségtérítés jár. A ruházati költségtérítés összegét e keretek között a

legfõbb ügyész állapítja meg.

(2) Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó ruházati költségtérítésére

egyebekben az ügyész ruházati költségtérítésére vonatkozó szabályokat kell

megfelelõen alkalmazni.

81/L.§ (1) Az ügyészségi titkár alapszabadsága évi huszonnyolc munkanap, az

ügyészségi fogalmazó és nyomozó alapszabadsága pedig évi huszonhét munkanap.

(2) Az alapszabadság a 2. fizetési fokozatba tartozó ügyészségi titkárnál és

nyomozónál egy, majd a következõ fizetési fokozatok elérésekor további egy-egy

munkanappal - legfeljebb azonban tíz munkanappal - növekedik.

(3) A magasabb fizetési fokozatba elõresorolt fogalmazó alapszabadságát egy

munkanappal növelni kell.

(4) Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó szabadságára és más

pihenõidejére egyebekben az ügyész szabadságára és más pihenõidejére vonatkozó

rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni az 51.§ (1)-(3) bekezdésében

foglaltak kivételével.

81/M.§ Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó fegyelmi felelõsségére a X.

fejezet rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy

a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló ügyészségi nyomozó magasabb fizetési

osztályba nem sorolható és a fegyelmi büntetés hatálya miatt elmaradt magasabb

fizetési osztályba történõ besorolása a mentesülés vagy mentesítés

idõpontjában esedékes. Az elõresorolás idõpontját - a fegyelmi büntetés

hatálya miatti szünetelés figyelmen kívül hagyásával - az eredeti idõponttól

számítva kell megállapítani.

81/N.§ (1) Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó ügyészségi szolgálati

viszonyára az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben - a (2) bekezdésben

meghatározott kivételekkel - a törvénynek a legfõbb ügyész által kinevezett

ügyész ügyészségi szolgálati viszonyára vonatkozó rendelkezéseit kell

megfelelõen alkalmazni.

(2) Nem alkalmazhatók az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó ügyészségi

szolgálati viszonyára a törvénynek a következõ rendelkezései:

a 8-13.§, a 14.§ (4)-(6) bekezdése, a 14/C-14/D.§, a 46/A.§, a 46/H-46/I.§,

továbbá - az ügyészségi fogalmazó és nyomozó esetében - a 14/B.§."

45.§

Az Üsztv. 83.§-ának (2) bekezdése a következõ második mondattal

egészül ki:

"Határozott idõre kell kinevezni azt a személyt, aki a munkakörének

betöltéséhez szükséges képesítés megszerzésére halasztást kapott."

46.§

Az Üsztv. 86.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(1) A tisztviselõ - az alkalmazotti tanács véleményének kikérését követõen -

a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetõjévé is

kinevezhetõ."

47.§

Az Üsztv. a következõ 86/A.§-sal egészül ki:

"86/A.§ A tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott kirendelésére az

ügyész kirendelésére vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni, azzal

az eltéréssel, hogy a kirendelésük esetén a napidíj összegét a 90.§ szerint

kell megállapítani."

48.§

(1) Az Üsztv. 87.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(2) A tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott pártban tisztséget

nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyûlési, illetõleg az

önkormányzati választásokon jelöltként való részvételét kivéve - közszereplést

nem vállalhat. Összeférhetetlenségükre egyebekben a 36-39.§ rendelkezéseit

kell megfelelõen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a tisztviselõ, ügykezelõ

és fizikai alkalmazott

a) pártban viselt tisztségét legkésõbb a kinevezésekor köteles megszüntetni,

b) a 36.§ (1) bekezdésében tiltott keresõ foglalkozást is folytathat,

illetõleg gazdasági társaságban személyes közremûködési kötelezettséggel járó

tagsági viszonyt is létesíthet, ha ahhoz a munkáltatói jogkör gyakorlója

elõzetesen hozzájárult,

c) összeférhetetlenségét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg."

(2) Az Üsztv. 87.§-a (3) bekezdésének b) pontjában a "személyi

alapbérének és bérpótlékainak" szövegrész helyébe az "átlagilletményének"

szövegrész lép.

49.§

Az Üsztv. 88.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"88.§ (1) A magasabb vezetõ állású és vezetõ állású tisztviselõt a vezetõi

tisztségbe történt kinevezését követõ három év elteltével, majd azt követõen

hat évenként még négy alkalommal minõsíteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett tisztviselõt, továbbá az ügykezelõt és a

fizikai alkalmazottat csak abban az esetben kell minõsíteni, ha

alkalmatlanságára utaló körülmény merült fel.

(3) A minõsítésre egyebekben az ügyész minõsítésére vonatkozó szabályokat kell

megfelelõen alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a minõsítés

megállapításairól a szakmai kollégium (összügyészi értekezlet) nem nyilvánít

véleményt."

50.§

Az Üsztv. 89.§-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezések lépnek:

"(2) A tisztviselõ részére túlmunka esetén azzal azonos tartamú szabadidõ jár.

A szabadidõt a túlmunka teljesítését követõen, de legfeljebb egy hónapon belül

kell kiadni. Ha a szabadidõ egy hónapon belül nem adható ki, azt pénzben kell

megváltani. A rendszeresen túlmunkát végzõ tisztviselõ részére a szabadidõ

helyett legfeljebb évi tíz munkanap szabadidõ-átalány állapítható meg. A

tisztviselõ rendkívüli munkavégzésére egyebekben a 45.§ rendelkezéseit kell

megfelelõen alkalmazni.

(3) Az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott által teljesített ügyeletre és

készenlétre a 45.§ rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. Az ügykezelõ és

a fizikai alkalmazott túlmunka végzésére, a pihenõnapon vagy munkaszüneti

napon történõ munkavégzésére a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell

megfelelõen alkalmazni."

51.§

(1) Az Üsztv. 90.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(1) A tisztviselõt, az ügykezelõt és a fizikai alkalmazottat hat órát

meghaladó belföldi kiküldetés esetén - az élelmezéssel kapcsolatos

többletköltségek fedezésére - napidíjként a legalacsonyabb ügyészi

alapilletmény egy munkanapra esõ részének a tíz százaléka illeti meg. Ha a

kiküldetésben töltött idõ a hat órát nem haladja meg, de a négy órát eléri, a

napidíj fele jár."

(2) Az Üsztv. 90.§-ának (2) bekezdésében "a 46.§ (2)-(3)

bekezdésében" szövegrész helyébe "a 46.§ (2)-(4) bekezdésében" szövegrész lép.

52.§

Az Üsztv. a következõ 90/A-90/L.§-sal egészül ki:

"90/A.§ A tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott illetménye

alapilletménybõl, továbbá pótlékból tevõdik össze. Az illetményük

megállapítása alapjául a mindenkori legalacsonyabb ügyészi alapilletmény

szolgál.

90/B.§ (1) Az alapilletményt (havibért) a tisztviselõ, az ügykezelõ és a

fizikai alkalmazott munkaköre, iskolai végzettsége, valamint szolgálati ideje

alapján a megfelelõ fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatba -

fizikai alkalmazott esetében fizetési csoportba - való besorolással kell

megállapítani. A fizetési osztályokon belül a magasabb fizetési fokozatokhoz

(fizetési csoportokhoz) - a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény arányában -

növekvõ mértékû szorzószámok tartoznak.

(2) A fizetési osztályokat és a fizetési fokozatokat (fizetési csoportokat) a

tisztviselõ és az ügykezelõ esetében az 5. számú melléklet, a fizikai

alkalmazott esetében pedig a 6. számú melléklet tartalmazza.

(3) A szakirányú felsõfokú iskolai végzettséggel (egyetem, fõiskola)

rendelkezõ tisztviselõt a III. fizetési osztályba, a nem szakirányú felsõfokú

iskolai végzettségû vagy a középfokú végzettségû tisztviselõt a IV. fizetési

osztályba, az ügykezelõt pedig az V. fizetési osztályba kell besorolni. A nem

szakirányú felsõfokú iskolai végzettségû tisztviselõ, ha szakirányú felsõfokú

szakképesítéssel rendelkezik, kivételesen a III. fizetési osztályba is

besorolható.

(4) A fizikai alkalmazottat a VI. fizetési osztályba, ezen belül a megfelelõ

fizetési csoportba kell besorolni. A VI/1.. fizetési csoportba a szakmunkások,

a VI/2.. fizetési csoportba a betanított munkások, a VI/3.. fizetési csoportba a

segédmunkások tartoznak. A szorzószámot és az annak megfelelõ alapilletményt

az egyes fizetési csoportokra meghatározott keretek között a munkavégzés

színvonala és a szolgálati idõ alapján kell megállapítani. Szolgálati idõnként

a 96.§ (1) bekezdésében felsorolt jogviszonyokban eltöltött idõ vehetõ

figyelembe.

90/C.§ (1) A tisztviselõ és az ügykezelõ fizetési fokozatát a (2)-(5)

bekezdésben foglaltak szerint számított szolgálati idõ alapján kell

megállapítani.

(2) A szolgálati idõt - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kinevezés

(alkalmazás) napjától kell számítani azzal, hogy a kezdõ évet (töredékévet)

egész évként kell figyelembe venni.

(3) Szolgálati idõként kell figyelembe venni az igazságügyi szolgálati

jogviszonyban hasonló jellegû munkakörben eltöltött idõt.

(4) Részben vagy egészben szolgálati idõként lehet figyelembe venni

a) a III. fizetési osztályba tartozó tisztviselõ esetében a kinevezéséig a

szakirányú végzettségének megfelelõ munkakörben eltöltött idõt,

b) az a) pontban nem említett tisztviselõ és az ügykezelõ esetében pedig a

96.§ (1) bekezdésében felsorolt jogviszonyokban eltöltött idõt.

(5) A (3)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásakor a beszámítandó

szolgálati idõt úgy kell meghatározni, hogy a következõ fizetési fokozatba

való elõresorolás a naptári év elsõ napjával történjék. A (4) bekezdés

szerinti beszámításnál figyelemmel kell lenni a helyes illetményarányokra is.

90/D.§ Ha a tisztviselõ, az ügykezelõ az 5. számú melléklet szerinti magasabb

fizetési osztályba kerül, az addig elért fizetési fokozatát az új fizetési

osztályban legfeljebb két fokozattal csökkenteni lehet, az új

alapilletményének azonban a korábbit meg kell haladnia.

90/E.§ (1) A IV. fizetési osztályba tartozó tisztviselõ - ha nem szakirányú

felsõfokú iskolai végzettséggel, illetõleg ha szakirányú felsõfokú

szakképesítéssel rendelkezik - a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény tizenöt

százalékával növelt összegû alapilletményre jogosult.

(2) A munkáltató a tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott

alapilletményét a munkavégzés színvonalára figyelemmel - az állami

költségvetésrõl szóló törvény személyi juttatások elõirányzatán belül -

legfeljebb húsz százalékkal megemelheti, vagy legfeljebb húsz százalékkal

csökkentett mértékben is megállapíthatja.

90/F.§ (1) A tisztviselõ, az ügykezelõ átlagon felüli színvonalú munkavégzés

esetén két alkalommal - soron kívül - eggyel magasabb fizetési fokozatba

sorolható. Két soron kívüli elõresorolás között legalább hat évnek kell eltel-

nie.

(2) A soron kívüli elõresorolást a naptári év elsõ napjával kell végrehajtani,

ennek során a korábbi fizetési fokozatban megszerzett szolgálati idõt az új

fizetési fokozatban is figyelembe kell venni.

90/G.§ (1) A Legfõbb Ügyészségen és az Országos Kriminológiai és

Kriminalisztikai Intézetnél (OKKrI) dolgozó felsõfokú végzettségû tisztviselõt

beosztási pótlék illeti meg.

(2) A beosztási pótlék mértéke a Legfõbb Ügyészségen a legalacsonyabb ügyészi

alapilletmény tíz-tizenöt százaléka, az OKKrI-nál öt-tíz százaléka.

(3) A beosztási pótlék összegét a (2) bekezdésben meghatározott keretek között

a tisztviselõ ügyészségi szolgálati viszonyban töltött idejének a

figyelembevételével kell megállapítani.

90/H.§ (1) A vezetõi tisztséget betöltõ tisztviselõt havonta vezetõi pótlék

illeti meg.

(2) Az irodavezetõ vezetõi pótlékra csak akkor jogosult, ha legalább két

beosztottja van.

(3) A vezetõi pótlékot - a 7. számú mellékletben meghatározottak szerint - a

legalacsonyabb ügyészi alapilletmény százalékában kell megállapítani.

90/I.§ (1) Kiváló munkavégzés esetén és ügyészségi szolgálati viszonyban

eltöltött legalább tíz év után

a) a III. fizetési osztályba sorolt tisztviselõnek "fõtanácsos",

b) a IV. fizetési osztályba sorolt tisztviselõnek pedig "tanácsos"

cím adományozható.

(2) A "fõtanácsos" címmel a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény tizenöt

százalékának, a "tanácsos" címmel pedig tíz százalékának megfelelõ összegû

címpótlék jár havonta.

90/J.§ (1) A tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott veszélyességi

pótlékra jogosult, ha foglalkoztatására munkaideje nagyobb részében

egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy a védelem csak egyéni

védõeszköz tartós használatával valósítható meg.

(2) A veszélyességi pótlékra jogosító munkaköröket a legfõbb ügyész határozza

meg.

(3) A veszélyességi pótlék mértéke a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény öt-

tíz százaléka havonta.

90/K.§ (1) A tisztviselõt, az ügykezelõt és a fizikai alkalmazottat - külön

juttatásként - minden naptári évben egy havi alapilletményének és a rendszeres

pótlékának megfelelõ összeg illeti meg.

(2) A külön juttatásra egyebekben a 48.§ (2)-(8) bekezdésében foglalt

rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.

90/L.§ (1) A tisztviselõnek, az ügykezelõnek és a fizikai alkalmazottnak - a

munkahelyen történõ megfelelõ megjelenése érdekében - naptári évenként

ruházati költségtérítés jár. A ruházati költségtérítés összege a

legalacsonyabb ügyészi alapilletmény húsz-huszonöt százaléka. A ruházati

költségtérítés összegét e keretek között a legfõbb ügyész állapítja meg.

(2) A tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott ruházati

költségtérítésére egyebekben az ügyész ruházati költségtérítésére vonatkozó

szabályokat kell megfelelõen alkalmazni."

53.§

(1) Az Üsztv. 91.§-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezések lépnek:

"(2) Az alapszabadság a 2. fizetési fokozatba tartozó tisztviselõnél és

ügykezelõnél egy, majd a következõ fizetési fokozatok elérésekor további egy-

egy munkanappal - legfeljebb azonban tíz munkanappal - növekedik.

(3) A fizikai alkalmazottat évi huszonöt munkanap alapszabadság illeti meg. Az

alapszabadság az ügyészségi szolgálati viszonyban eltöltött minden három év

után egy-egy munkanappal - legfeljebb azonban tíz munkanappal - növekedik. A

megnövekedett mértékû alapszabadság annak az évnek az elsõ napjától jár,

amelyben a fizikai alkalmazott az ahhoz szükséges ügyészségi szolgálati idõt

elérte."

(2) Az Üsztv. 91.§-ának (4) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(4) A magasabb vezetõ állású tisztviselõt évi öt munkanap, a vezetõ állású

tisztviselõt évi három munkanap vezetõi pótszabadság is megilleti az (1)-(2)

bekezdésben említett alapszabadságon felül."

54.§

Az Üsztv. 92.§-a a következõ új a) ponttal egészül ki, egyidejûleg a

jelenlegi a)-e) pont jelölése b)-f) pontra változik:

(A tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott fegyelmi felelõsségre

vonására a törvénynek az ügyész fegyelmi felelõsségére vonatkozó szabályai

alkalmazandók a következõ eltérésekkel:)

"a) a 66.§ (2) bekezdésében foglaltakon túl a fegyelmi büntetés hatálya alatt

álló tisztviselõ, ügykezelõ és fizikai alkalmazott magasabb fizetési

osztályba, illetõleg fizetési csoportba nem sorolható és a fegyelmi büntetés

hatálya miatt elmaradt magasabb fizetési osztályba, illetõleg fizetési

csoportba történõ besorolása a mentesülés vagy mentesítés idõpontjában

esedékes, az elõresorolás idõpontját - a fegyelmi büntetés hatálya miatti

szünetelés figyelmen kívül hagyásával - az eredeti idõponttól számítva kell

megállapítani;"

55.§

Az Üsztv. a következõ 92/A.§-sal egészül ki:

"92/A.§ A törvénynek az ügyész kártérítési felelõsségére vonatkozó

rendelkezéseit a tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott esetében

is megfelelõen alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy

a) a tisztviselõvel, az ügykezelõvel és a fizikai alkalmazottal szemben a

munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult kártérítési határozatot hozni, és

b) az eljárás alá vont a kártérítési határozat ellen annak közlését követõ

tizenöt napon belül közvetlenül a bírósághoz fordulhat."

56.§

Az Üsztv. 93.§-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"93.§ A tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott ügyészségi

szolgálati viszonyára a törvénynek az ügyészek ügyészségi szolgálati

viszonyára vonatkozó rendelkezései közül megfelelõen alkalmazni kell a

következõ rendelkezéseket is:

a) a 23.§-t;

b) a 47.§-t;

c) a 49-50.§-t;

d) az 50/B-50/D.§-t;

e) a 75-78.§-t."

57.§

(1) Az Üsztv. 94.§-ának (1) és (4) bekezdésében a "Katonai

Fõügyészségen és a katonai ügyészségeken" szövegrész helyébe a "Katonai

Fõügyészségen, a Katonai Fellebbviteli Ügyészségen és a katonai ügyészségeken"

szövegrész lép.

(2) Az Üsztv. 94.§-ának (5) bekezdésében "az elõmeneteli törvényhez

igazodó illetmény," szövegrész helyébe "a javadalmazás," szövegrész lép.

58.§

Az Üsztv. a következõ 94/A.§-sal egészül ki:

"94/A.§ (1) A legfõbb ügyész részére az Országgyûlés elnöke, a legfõbb ügyész

helyettes részére pedig a köztársasági elnök igazolványt állít ki.

(2) A korábbi legfõbb ügyész és legfõbb ügyész helyettes - ha ügyészségi

szolgálati viszonya már nem áll fenn és legfõbb ügyészi vagy legfõbb ügyész

helyettesi megbízatása a 20.§ (1) bekezdésének a)-c) és h) pontjában,

illetõleg a 21.§ (1) bekezdésének a)-b) és g) pontjában említett okból szûnt

meg - jogosult a megbízatására utaló elnevezést a "volt" megjelöléssel,

nyugdíjasként pedig a "nyugalmazott" megjelöléssel használni."

59.§

Az Üsztv. 95.§-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(4) A Munka Törvénykönyve 127.§-ának (2) bekezdését és 147-148.§-át csak az

ügykezelõ és a fizikai alkalmazott esetében kell alkalmazni."

60.§

Az Üsztv. 96.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(1) A törvény alkalmazásában - ha a törvény eltérõen nem rendelkezik -

ügyészségi szolgálati viszonyban töltött idõnek kell tekinteni a Magyar

Köztársaság ügyészségénél szolgálati viszonyban eltöltött idõt. Az ügyészségi

titkár, fogalmazó és nyomozó, továbbá a tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai

alkalmazott esetében a végkielégítés összegének megállapításakor ügyészségi

szolgálati viszonyban töltött idõnek kell tekinteni az igazságügyi szolgálati

jogviszonyban megszakítás nélkül eltöltött idõt is. A jubileumi jutalomra való

jogosultság, valamint a fizikai alkalmazott alapszabadságának a

megállapításakor az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött idõ számításánál

az Alkotmánybíróságnál és a bíróságnál szolgálati viszonyban (közszolgálati

jogviszonyban, munkaviszonyban), továbbá más szolgálati viszonyban és

közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban és

munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban, illetõleg

1992. január 20-át követõen szövetkezetnél munkaviszony jellegû jogviszonyban

[1992. évi I. törvény 65.§ (1) bekezdés] eltöltött idõt is figyelembe kell

venni. Ha az ügyészségi szolgálati viszonyban eltöltött idõ megállapításakor

azonos idõtartamra több jogviszony vehetõ figyelembe, közülük erre az idõre

csak egy jogviszony számítható be."

61.§

Az Üsztv. 99.§-ának (1) és (6) bekezdésében "a 2. számú

mellékletben" szövegrész helyébe "a 8. számú mellékletben" szövegrész lép.

62.§

Az Üsztv. 109.§-ának elsõ mondatában "Az 1. számú mellékletében"

szövegrész helyébe "A 3. számú mellékletében" szövegrész, a második mondatában

pedig "az 1. számú mellékletben" szövegrész helyébe "a 3. számú mellékletben"

szövegrész lép.

63.§

Az Üsztv. az e törvény 1-6. számú melléklete szerinti új 1-2. és 4-

7. számú melléklettel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi 1. számú melléklet

számozása 3. számú mellékletre, a jelenlegi 2. számú melléklet számozása pedig

8. számú mellékletre változik.

64.§

(1) Az Üsztv. 20.§-ának (4) bekezdésében, 21.§-ának (3)

bekezdésében, 30.§-ában és 31.§-ának (3) bekezdésében az "átlagkereset"

megjelölés alatt "átlagilletményt" kell érteni.

(2) Az Üsztv. 3.§-ának (6) bekezdésében, 23.§-a (1) bekezdésének a)-

b) pontjában és 45.§-ának (5) bekezdésében a "személyi alapbér és bérpótlék"

megjelölés alatt "illetményt" kell érteni.

(3) Az Üsztv. 33.§-ának (2) bekezdésében, 45.§-ának (4) bekezdésében

és 50.§-ának (2) bekezdésében a "személyi alapbér" megjelölés alatt

"illetményt" kell érteni.

(4) Az Üsztv. 58.§-ának (3) bekezdésében és a megváltozott számozás

szerinti 3. számú melléklete IV. pontjának második francia bekezdésében a

"személyi alapbér" megjelölés alatt "alapilletményt" kell érteni.

65.§

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben felsorolt rendelkezések

kivételével - 1997. október 1-jén lép hatályba.

(2) 1998. július 1-jén lép hatályba e törvény:

a) 13-14.§-a;

b) 25-35.§-a;

c) 37-38.§-a;

d) 40.§-ának (1) bekezdése;

e) 42-44.§-a;

f) 46-49.§-a;

g) 51-57.§-a;

h) 60-64.§-a;

i) 68.§-ának (3) bekezdése;

j) 69-72.§-a.

66.§

(1) A fellebbviteli fõügyészségek felállítását követõ hetvenöt napon

belül meg kell alakítani a fellebbviteli fõügyészségeken az ügyészségi

alkalmazottak tanácsát (a továbbiakban: alkalmazotti tanács) és az ügyészi

tanácsot, kilencven napon belül pedig a fellebbviteli fõügyészségek

alkalmazotti tanácsainak a tagjaik közül egy-egy fõt delegálniuk kell az

Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsába. Az alkalmazotti tanácsok és az

ügyészi tanácsok megalakítására az Üsztv. 101.§-a (2) bekezdésének a)-c) pont-

jaiban foglalt rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.

(2) Az Üsztv.-nek azokat a rendelkezéseit, amelyek valamely

kérdésben az alkalmazotti tanács, illetõleg az ügyészi tanács egyetértését

vagy véleménynyilvánítását kívánják meg, a fellebbviteli fõügyészségek

esetében az említett testületek megalakulását követõen kell alkalmazni.

67.§

(1) A pályaalkalmassági vizsgálattal kapcsolatos rendelkezéseket

1998. július 1. napjától kell alkalmazni.

(2) Ha az ügyészt, az ügyészségi nyomozót, illetõleg a vezetõi

tisztséget betöltõ tisztviselõt e törvény hatálybalépése elõtt az Üsztv. 41.§-

ának (1) bekezdésében, 81/A.§-ának (1) bekezdésében és 88.§-ának (1)

bekezdésében meghatározott alkalommal már minõsítették, újabb minõsítésüket

csak az Üsztv. 41.§-ának (2) bekezdésében említett okból kell elvégezni.

68.§

(1) E törvény nem érinti a hatálybalépésekor fennálló legfõbb

ügyészi megbízatás és a hatálybalépése elõtt történt kinevezések

érvényességét.

(2) Az e törvény hatálybalépése elõtt kinevezett ügyészségi

fogalmazó akkor köteles három évi joggyakorlatot teljesíteni, ha a

joggyakorlata e törvény hatályba lépéséig a másfél évet még nem érte el.

(3) Az Üsztv. 87.§-ának (2) bekezdésében meghatározott

összeférhetetlenségi okot a tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott

köteles e törvény hatálya lépésétõl számított tizenöt napon belül

megszüntetni. Ha a tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott e

kötelezettségének nem tesz eleget, vele szemben a munkáltatói jogkör

gyakorlója köteles megállapítani az összeférhetetlenséget.

69.§

(1) A legalacsonyabb ügyészi alapilletmény (1. fizetési fokozat)

összege 1998. július 1. napjától százhatvanezer forint.

(2) Az ügyészségi alkalmazottakat 1998. július 31-ig e törvény

rendelkezéseinek megfelelõen kell besorolni. A besorolásnál megállapítandó

szolgálati idõ az e törvény hatálybalépése elõtti besorolásnál megállapított

szolgálati idõnél kevesebb nem lehet. Az e törvény hatálybalépése elõtt soron

kívüli elõresorolással megszerzett szolgálati idõt a besorolásnál figyelembe

kell venni.

(3) A besorolás eredményeként az ügyészségi alkalmazott illetménye -

változatlan beosztás esetén - nem csökkenhet.

(4) A besorolásnál tisztviselõnek kell tekinteni azt az érdemi

feladatot végzõ ügyintézõt is, akinek alapfokú végzettsége van, ha 1991.

január 1. napja elõtt a Magyar Köztársaság ügyészségénél tisztviselõnek

sorolták be.

(5) Az ügyészségi alkalmazottak részére az Üsztv. 50/A.§-ában,

81/K.§-ában és 90/L.§-ában meghatározott összegû ruházati költségtérítést elsõ

alkalommal 1999. június 30-ig kell kifizetni.

(6) Az Üsztv. 50/D.§-ában szabályozott módon történõ kifizetésre

1999. január 1. napjáig kell áttérni.

70.§

Az 1998. július 1. napját megelõzõen létrejött ügyészségi szolgálati

viszony alapján elért alapszabadság mértéke 1998. július 1. napja után nem

csökkenhet.

71.§

Az 1998. július 1. napja elõtt indított olyan fegyelmi és

kártérítési eljárást, amelyben még nem hoztak határozatot, e törvény

rendelkezései szerint kell tovább folytatni.

72.§

(1) Az 1995. január 1. napját megelõzõen a legfõbb ügyész által

adományozott "tanácsos" vagy "fõtanácsos" címben részesültek a címüket

továbbra is viselhetik és ügyészségi szolgálati viszonyuk fennállásáig

megilleti õket az 1994. december 31. napján alkalmazandó rendelkezések szerint

a címmel járó pótlék.

(2) Az (1) bekezdésben említett cím fegyelmi eljárás során kiszabott

fegyelmi büntetésként visszavonható.

(3) Azt az ügyészségi alkalmazottat, akinek a legfõbb ügyész az

Üsztv. 46/H.§-ának (2) bekezdésében, 81/I.§-ának (1) bekezdésében, illetõleg

90/I.§-ának (1) bekezdésében meghatározott címet adományozza, az (1)

bekezdésben említett címmel járó pótlék a továbbiakban már nem illeti meg.

73.§

A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény

hatálybalépésérõl és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejû rendelet

31.§-a a következõ új f) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartás anyaga szolgálati titok, abból értesítést csak az alábbi

hatóságoknak lehet adni:)

"f) a Legfõbb Ügyészségnek, a Katonai Fõügyészségnek, a fellebbviteli

fõügyészségnek, a megyei fõügyészségnek, a Fõvárosi Fõügyészségnek az ügyészi,

ügyészségi titkári, fogalmazói, illetõleg nyomozói kinevezéshez szükséges

összes adatról."

74.§

(1) 1997. október 1. napján hatályát veszti:

a) az Üsztv. 40.§-ának (1)-(3) bekezdésében a "helyi" szövegrész;

b) az Üsztv. megváltozott számozás szerinti 8. számú mellékletének III/1../a)

pontjában a "fõügyészségeken, illetve helyi ügyészségeken" szövegrész;

c) a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 15.§-ának b)

pontjában az "ügyészségi vagy" szövegrész, 19.§-a (5) bekezdésének b)

pontjában az "ügyészségi" szövegrész, valamint 75.§-ának (7) bekezdésében az

"ügyészségi vagy" szövegrész;

d) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25.§-a (2)

bekezdésének b) pontjában a 3. alpont.

(2) 1998. július 1. napján hatályát veszti:

a) az Üsztv. 1.§-ának (5) bekezdése;

b) az Üsztv. 95.§-ának (1) bekezdésében "az elõmeneteli törvényben"

szövegrész;

c) az Üsztv. 95.§-ának (6)-(7) bekezdése;

d) az Üsztv. 96.§-ának (2) bekezdésében az "és az elõmeneteli törvény"

szövegrész;

e) az Üsztv. 105.§-a.

1. számú melléklet

az 1997. évi ... törvényhez

"1. számú melléklet az

1994. évi LXXX. törvényhez

Az ügyész alapilletmény táblázata

A legalacsonyabb ügyészi alapilletmény = 1

Fizetési fokozatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Szorzó-számok 1,0 1,10 1,20 1,25 1,30 1,35 1,40 1,45 1,50 1,55

"

2. számú melléklet

az 1997. évi ... törvényhez

"2. számú melléklet az

1994. évi LXXX. törvényhez

Az ügyész vezetõi pótléka

A vezetõi pótlék a legalacsonyabb ügyészi

alapilletmény százalékában

A vezetõi munkakörök %

1. A legfõbb ügyész 100

2. A legfõbb ügyész helyettese 80

3. A fellebbviteli fõügyész

A fellebbviteli vezetõ ügyész 60

A fõosztályvezetõ ügyész

A fõvárosi fõügyész

4. A fõosztályvezetõ-helyettes ügyész

A fellebbviteli fõügyészhelyettes

A fellebbviteli vezetõhelyettes ügyész 50

A megyei fõügyész

A katonai ügyészséget vezetõ ügyész

5. A legfõbb ügyészségi osztályvezetõ ügyész

A katonai fõügyészségi osztályvezetõ ügyész 45

A fõvárosi fõügyészhelyettes

6. A fellebbviteli osztályvezetõ ügyész 40

7. A megyei fõügyészhelyettes 35

A katonai ügyészséget vezetõ ügyész helyettese

8. A fõvárosi fõügyészségi osztályvezetõ ügyész 30

A nagyobb helyi ügyészséget vezetõ ügyész

9. A megyei fõügyészségi osztályvezetõ ügyész

A nagyobb helyi ügyészség vezetõhelyettes ügyésze 25

A kisebb helyi ügyészséget vezetõ ügyész

10. A megyei, fõvárosi fõügyészségi csoportvezetõ ügyész 20

A katonai ügyészségi csoportvezetõ ügyész

11. A kisebb helyi ügyészség vezetõhelyettes ügyésze 15

A nagyobb helyi ügyészség csoportvezetõ ügyésze

"

3. számú melléklet

az 1997. évi ... törvényhez

"4. számú melléklet az

1994. évi LXXX. törvényhez

Az ügyészségi titkár és fogalmazó

alapilletmény táblázata

A legalacsonyabb ügyészi alapilletmény = 1

Fizetési fokozatok és a szorzószámok

Fizetési osztály

1. 2. 3. 4. 5. 6.

I. osztály ügyészségi titkár 0,60 0,63 0,66 0,69 0,74 0,80

0-3 év 4-6 év 7-9 év 10-12 év 13-15 év 15 évtõl

II. osztály ügyészségi

fogalmazó 0,38 0,41 0,44 0,47 - -

"

4. számú melléklet

az 1997. évi ... törvényhez

"5. számú melléklet az

1994. évi LXXX. törvényhez

Az ügyészségi nyomozó, a tisztviselõ és

az ügykezelõ alapilletmény táblázata

A legalacsonyabb ügyészi alapilletmény = 1

Fizetési fokozat Szolgálati idõ Fizetési osztályok és szorzószámok

III. osztály IV. osztály V. osztály

1. 0-1 0,38 0,20 0,16

2. 2-4 0,45 0,24 0,18

3. 5-7 0,50 0,27 0,20

4. 8-10 0,55 0,30 0,22

5. 11-13 0,60 0,33 0,24

6. 14-16 0,65 0,36 0,26

7. 17-19 0,70 0,39 0,28

8. 20-22 0,75 0,42 0,30

9. 23-25 0,80 0,45 0,32

10. 26-28 0,85 0,48 0,34

11. 29-31 0,90 0,51 0,36

12. 32-34 0,95 0,54 0,38

13. 35-tõl 1,00 0,57 0,40

"

5. számú melléklet

az 1997. évi ... törvényhez

"6. számú melléklet az

1994. évi LXXX. törvényhez

A fizikai alkalmazott alapilletmény táblázata

A legalacsonyabb ügyészi alapilletmény = 1

VI. fizetési osztály Szorzószámok

VI/1.. fizetési csoport 0,17-0,50

szakmunkás

VI/2.. fizetési csoport betanított munkás 0,14-0,40

VI/3.. fizetési csoport segédmunkás 0,13-0,30

"

6. számú melléklet

az 1997. évi ... törvényhez

"7. számú melléklet az

1994. évi LXXX. törvényhez

A tisztviselõ vezetõi pótléka

A vezetõi pótlék a legalacsonyabb ügyészi

alapilletmény százalékában

A vezetõi munkakörök %

1. A fõosztályvezetõ

Az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet (OKKrI) 40-60

igazgatója

2. A fõosztályvezetõ-helyettes 35-45

Az OKKrI igazgató-helyettese

3. A legfõbb ügyészségi osztályvezetõ

A katonai fõügyészségi osztályvezetõ 25-40

Az OKKrI osztályvezetõje

A legfõbb ügyészségi osztályvezetõ-helyettes

A katonai fõügyészségi osztályvezetõ-helyettes

4. Az OKKrI osztályvezetõ-helyettese 20-25

A fellebbviteli fõügyészségi osztályvezetõ

A megyei, fõvárosi fõügyészségi osztályvezetõ

A katonai ügyészségi osztályvezetõ

A legfõbb ügyészségi csoportvezetõ, irodavezetõ

A katonai fõügyészségi csoportvezetõ, irodavezetõ

5. Az OKKrI csoportvezetõje, irodavezetõje 15-20

A megyei, fõvárosi fõügyészségi osztályvezetõ-helyettes

A katonai ügyészségi osztályvezetõ-helyettes

A fellebbviteli fõügyészségi csoportvezetõ, irodavezetõ

A katonai fellebbviteli ügyészségi irodavezetõ

6. A megyei, fõvárosi fõügyészségi csoportvezetõ, irodavezetõ 5-15

A katonai ügyészségi csoportvezetõ, irodavezetõ

A helyi ügyészségi irodavezetõ

"

71

I N D O K O L Á S

az ügyészségi szolgálati viszonyról és az

ügyészségi adatkezelésrõl szóló

1994. évi LXXX. törvény módosításáról szóló

törvényjavaslathoz

Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S

A magyar jogfejlõdés során minden esetben irányadó volt, hogy a

bírák és az ügyészek, valamint más bírósági és ügyészségi alkalmazottak

jogállásának, munkajogi helyzetének a szabályozása - a két

igazságszolgáltatási szervezet sajátos helyzete által indokolt eltérések

kivételével - azonos vagy hasonló legyen. Az elmúlt több mint száz év során a

jogalkotás ezt a szabályozási elvet töretlenül megtartotta.

Ezt az elvet követte a jogalkotó akkor is, amikor a két szervezet

alkalmazottai számára azonos javadalmazást biztosító - a bírák, az ügyészek, a

bírósági és az ügyészségi dolgozók elõmenetelérõl és javadalmazásáról szóló -

1990. évi LXXXVIII. törvényt, valamint az ügyészségi szolgálati viszonyról és

az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvényt megalkotta.

Az igazságszolgáltatás reformja keretében kidolgozott és az

Országgyûléshez benyújtott törvényjavaslatok egy újabb bírósági szint - az

ítélõtáblák - létrehozásáról rendelkeznek, s megváltoztatják a bírák és az

igazságügyi alkalmazottak jogállására, javadalmazására vonatkozó szabályokat.

Az igazságszolgáltatás reformja az ügyészségi szolgálati viszonyra

vonatkozó szabályozást is érinti. Így különösen:

a) A hatályos törvényi szabályokat az ítélõtáblák felállítása miatt

megváltozó ügyészségi szervezet felépítéséhez kell igazítani.

b) A bírákkal azonos, illetõleg hasonló szabályozás évszázados elvét

követve, s az ügyészekkel szembeni fokozott követelményeknek eleget téve

- szigorítani kell az ügyésszé válás feltételeit az ügyészségi

fogalmazóként eltöltendõ joggyakorlati idõ meghosszabbításával, a titkári

mûködés általánossá tételével, a pályaalkalmasság és a tényleges

büntetlenség vizsgálatának elõírásával,

- az ügyész elsõ kinevezésének határozott idõre kell szólnia,

- bõvíteni szükséges a kizárólag pályázat útján betölthetõ álláshelyek

körét,

- a jelenlegi minõsítési rendszert megtartva pontosítást igényelnek az

alkalmatlanság megállapításának szabályai,

- az ügyészségi szolgálati viszony megszûnésére vonatkozó szabályok

kiegészítést igényelnek annyiban, hogy az ügyészségi szolgálati viszony az

általános nyugdíjkorhatárt meghaladó életkor - 70. életév - elérésekor

megszûnik.

c) A bírák és az igazságügyi alkalmazottak javadalmazását - az ügyészségi

alkalmazottakkal közös törvényi szabályozást megszüntetve - a jogállásukra

vonatkozó törvényjavaslatok rendezik. Emiatt szükséges az ügyészségi alkal-

mazottak javadalmazásának az újraszabályozása is.

Mindezek a változások az ügyészségi szolgálati viszonyról és az

ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban:

Üsztv.) módosítását, illetõleg kiegészítését igénylik.

R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S

Az 1-6.§-hoz

Az ítélõtábláknak megfelelõ szintû ügyészségi szervezeti egységek

felállítása miatt a Javaslat kiegészíti az Üsztv-nek az ügyészségi

testületekre vonatkozó rendelkezéseit. A Javaslat a fellebbviteli

fõügyészségeken az ügyészségi alkalmazottak tanácsának és az ügyészi tanácsnak

a létrehozataláról, továbbá szakmai kollégium mûködtetésérõl rendelkezik.

A Katonai Fellebbviteli Ügyészség ügyészei és más ügyészségi

alkalmazottai - létszámuknál fogva - a Katonai Fõügyészséggel és a területi

katonai ügyészségekkel közös ügyészségi alkalmazottak tanácsát és ügyészi

tanácsot alakítanak. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség ügyészei pedig a

budapesti székhelyû fellebbviteli fõügyészség szakmai kollégiumának lesznek a

tagjai. Az összügyészi értekezlet mind a fellebbviteli fõügyészségeken, mind a

Katonai Fellebbviteli Ügyészségen mûködik.

A Javaslat az Üsztv. hatálybalépése óta felvetõdött igénynek tesz

eleget azzal, hogy az ügyészi tanács létszámát öt helyett - az összügyészi

értekezlet döntésétõl függõen - négy-öt fõben állapítja meg, s a területi

katonai ügyészségek ügyészei számára biztosítja a részvételt a székhelyükön

mûködõ megyei, fõvárosi fõügyészség szakmai kollégiumaiban, míg a katonai

ügyészséget vezetõ ügyész számára az illetékességi területén mûködõ

fõügyészségek szakmai kollégiumaiban a részvételt - tanácskozási joggal -

teszi lehetõvé.

A 7-8.§-hoz

A Javaslat az ügyészi tisztség betöltését a hatályos szabályozáshoz

képest további feltételekhez köti.

A büntetõjogi értelemben vett büntetlen elõélet ellenére nem tölthet

be ügyészi tisztséget az a személy, akit korábban bûncselekmény miatt

szabadságvesztésre vagy közérdekû munkára ítéltek, illetõleg akinek a

büntetõeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el. További más, a

bûnügyi nyilvántartásban szereplõ adatok esetében pedig mérlegelés körébe

tartozik annak eldöntése, hogy az ilyen személy alkalmas-e az ügyészi tisztség

betöltésére.

Nem tölthet be ügyészi tisztséget olyan személy sem, akit a

Javaslatban meghatározott jogviszonyokban vagy munkakörökben a legsúlyosabb

fegyelmi büntetéssel sújtottak, mindaddig amíg e büntetés hatálya alatt áll.

Az ügyészi pályára felkészülést szolgálja az egy éves titkári

mûködés elõírása, amely alól a Javaslat csak szûk körben - az egyes jogi

pályák átjárhatósága érdekében - enged kivételt.

A Javaslat kötelezõvé teszi, hogy az ügyészi állásra pályázó személy

pályaalkalmassági vizsgálaton vegyen részt. A pályaalkalmassági vizsgálat

egészségi, fizikai és pszichikai vizsgálatból áll. A pályaalkalmassági

vizsgálatot a bíró pályaalkalmassági vizsgálatára vonatkozó szabályok szerint

kell elvégezni.

Az ügyész kinevezésére vonatkozó feltételek további szigorítását

jelenti, hogy az ügyész - a legfõbb ügyész és a legfõbb ügyész helyettes

kivételével - elsõ alkalommal pályázat alapján nevezhetõ ki.

A hatályos szabályozás szerint az ügyész kinevezése határozatlan

idõre szól. Az ügyészi pályára való alkalmasság azonban fõként az ügyészi

munka ellátása során állapítható meg. Erre tekintettel vezeti be a Javaslat,

hogy az ügyészt a legfõbb ügyész elsõ alkalommal határozott idõre, három évre

nevezi ki.

A határozott idõre szóló kinevezés lehetõséget ad arra, hogy az

ügyész ügyészségi szolgálati viszonya a határozott idõ lejártával megszûnjék,

ha a Javaslatban meghatározott minõsítési eljárás eredményét mérlegelve a

legfõbb ügyész az ügyész alkalmatlanságát állapította meg. A határozott idõ

lejártával megszûnik az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya abban az esetben

is, ha határozatlan idõre történõ kinevezését nem kérte.

A tartósan távollévõ ügyészek helyettesítése nyugdíjas vagy

nyugdíjkorhatárt betöltött, többségében korábban ügyészként mûködött személyek

határozott idõre történõ kinevezésével oldható meg. A Javaslat ennek a

gyakorlatban jelentkezõ igénynek eleget téve tartja fenn azt a hatályos

szabályozást, amely szerint esetükben a kinevezés határozatlan idõre és a

három évtõl eltérõ határozott idõre is szólhat, s határozott idõre szóló

kinevezés esetén az ügyészi állás betöltésére nem kell pályázniuk, továbbá nem

kell részt venniük pályaalkalmassági vizsgálaton sem.

A 9-10.§-hoz

Az ítélõtábláknak megfelelõ szintû ügyészségi szervezeti egységek

felállítása szükségessé teszi az Üsztv. vezetõi tisztségekre vonatkozó

szabályainak a kiegészítését.

A hatályos szabályozás kizárólag a magasabb vezetõi állású ügyészi

és a helyi vezetõ ügyészi munkakörök esetében teszi kötelezõvé az állás

pályázat útján történõ betöltését. A Javaslat bõvíti ezt a kört, s valamennyi

vezetõ állású ügyészi, legfõbb ügyészségi, katonai fõügyészségi, fellebbviteli

fõügyészségi és katonai fellebviteli ügyészségi ügyészi állás esetében

pályázat útján történõ betöltésüket rendeli el.

A 11-12.§-hoz

A Javaslat az ügyészi tisztség betöltésére vonatkozó feltételek

módosításával összhangban kiegészíti a legfõbb ügyész és a legfõbb ügyész

helyettes tisztségének megszûnésére vonatkozó szabályokat.

A legfõbb ügyész és a legfõbb ügyész helyettes tisztsége a törvény

erejénél fogva az általános nyugdíjkorhatárt meghaladó életkor - a 70. életév

- elérésekor is megszûnik. Méltányos, hogy ilyen esetben a legfõbb ügyészt és

a legfõbb ügyész helyettest - a felmentés esetén járó juttatással azonosan -

hat havi átlagilletményüknek megfelelõ összeg illesse meg.

A 13.§-hoz

A Javaslat a megváltozó fegyelmi büntetések miatt módosítja az

Üsztv. 23.§-ának (2) bekezdését.

A 14.§-hoz

A Javaslat az ügyész szolgálati helyével azonos megyére, a

fõvárosban vagy Pest megyében szolgálatot teljesítõ ügyész esetében pedig a

fõváros, illetõleg Pest megye területére korlátozza a kirendelés lehetõségét

az ügyész hozzájárulása nélkül.

A 15-20.§-hoz

A Javaslat a 11.§ (1)-(2) bekezdésével és a 12.§ (1)-(2)

bekezdésével összhangban kiegészíti a legfõbb ügyész és a legfõbb ügyész

helyettes ügyészségi szolgálati viszonyának megszûnésére vonatkozó

szabályokat.

A Javaslat az ügyészi tisztség betöltésére vonatkozó feltételek

módosításával, valamint a határozott idõre szóló elsõ kinevezéssel összhangban

a legfõbb ügyész által kinevezett ügyész esetében is kiegészíti az ügyészségi

szolgálati viszony megszûnésére vonatkozó szabályokat.

A törvény erejénél fogva a legfõbb ügyész által kinevezett ügyész

ügyészségi szolgálati viszonya is megszûnik az általános nyugdíjkorhatárt

meghaladó életkor - a 70. életév - elérésekor. Méltányos, hogy ilyen esetben a

legfõbb ügyész által kinevezett ügyészt is - a felmentés esetén járó

juttatással azonosan - hat havi átlagilletményének megfelelõ összeg illesse

meg.

A Javaslat elõírja, hogy ha az ügyész alkalmatlansága egészségügyi

ok következménye, köteles magát vizsgálatnak alávetni. Amennyiben az ügyész e

kötelezettségének nem tesz eleget, ügyészségi szolgálati viszonya - másik

munkakör felajánlásának kötelezettsége nélkül - felmentéssel megszüntethetõ,

és végkielégítés sem illeti meg.

A határozott idõre létesített ügyészségi szolgálati viszony

megszûnésére vonatkozó szabályok módosítása más munkajogi jogviszonyokban

bekövetkezett változást követve korlátozza a kifizetendõ átlagilletmény

összegét.

A 21.§-hoz

A Javaslat szigorítja az ügyész összeférhetetlenségére vonatkozó

szabályokat, megtiltva azt is, hogy szövetkezet vezetõ tisztségviselõje,

illetõleg gazdasági társaság korlátlanul felelõs tagja lehessen.

A 22.§-hoz

A Javaslat törvényi szinten határozza meg, hogy az ügyész

minõsítését milyen idõpontokban, illetõleg milyen körülmények felmerültekor

kell elkészíteni. A határozatlan idejû ügyészi kinevezésnek elõfeltétele az

ügyész elsõ három éves mûködésének értékelése, ezért további két minõsítésének

az elõírása is elegendõ.

A Javaslat a minõsítési rendszer keretében pontosítja az

alkalmatlanság megállapításának szabályait.

A 23-25.§-hoz

A Javaslat egyértelmûvé teszi, hogy az ügyész részére a feladatai

megfelelõ ellátásához, így szakmai ismereteinek a bõvítéséhez szükséges

feltételeket biztosítani kell.

A Munka Törvénykönyvének az Üsztv. hatályba lépése óta bekövetkezett

módosítását veszi figyelembe a Javaslat a munkaszüneti napon végzett munka

ellenértékére vonatkozó rendelkezés módosításánál.

A Javaslat pontosítja a napidíjra való jogosultság szabályait, s

annak összegét a megváltozó javadalmazáshoz igazítja.

A 26.§-hoz

Az ügyésszé válás feltételei csak abban az esetben szigoríthatók, ha

az ügyész elõmenetele és javadalmazása olyan módon változik, amely képes

fenntartani a pálya vonzerejét. A Javaslat ennek az alapvetõ követelménynek

eleget téve mondja ki azt is, hogy az ügyészt hivatása méltóságának és

felelõssége súlyának megfelelõ - az igazságszolgáltatásban, a törvényesség

biztosításában betöltött szerepéhez méltó - javadalmazás illeti meg.

Az ügyészségnek az alkotmányjogi helyzete indokolja, hogy az

ügyészeknek a köztisztviselõkétõl eltérõ jogállása elõmenetelükben és

javadalmazásukban az eddigieknél is fokozottabban kifejezésre jusson, s az

ügyészek illetménye a köztisztviselõk illetményalapjától függetlenül kerüljön

meghatározásra.

A nemzetközi tapasztalatok és a magyar igazságszolgáltatás

hagyományai megkívánják, hogy az ügyészek számára a bírákéval azonos

elõmenetel és javadalmazás továbbra is biztosított legyen. Ennek alapvetõ

feltétele, hogy az illetmény számításának alapjául szolgáló legalacsonyabb

ügyészi alapilletmény mindenkor a legalacsonyabb bírói alapilletménynek

feleljen meg.

Az ügyész javadalmazása illetménybõl, az évente fizetendõ külön

juttatásból, valamint a Javaslatban meghatározott további más javadalmazásból,

kedvezménybõl és költségtérítésbõl tevõdik össze. Az illetmény

alapilletménybõl és pótlékból áll.

A legfõbb ügyész és a legfõbb ügyész helyettes javadalmazását is a

Javaslat határozza meg. A tisztségükhöz fûzõdõ, a Javaslatban nem szabályozott

jogosultságok tekintetében a legfõbb ügyész a miniszterrel, a legfõbb ügyész

helyettes pedig az államtitkárral azonos beosztásúnak minõsül.

Az ügyész alapilletményének megállapítása fizetési fokozatba

sorolásával történik. A besorolás alapja a szolgálati idõ.

Az ügyész szolgálati idejét az e munkakörbe történt kinevezése

napjától kell számítani. Kivételt tesz a Javaslat azokra nézve, akik ügyészi

kinevezésükig jogi szakvizsgához kötött egyéb jogviszonyban vagy munkakörben

dolgoztak, illetõleg tevékenységet végeztek.

A Javaslat garantált elõmenetelt biztosít azzal, hogy az ügyész

minden három év szolgálati idõ megszerzése után eggyel magasabb fizetési

fokozatba lép. A magasabb fizetési fokozatokhoz magasabb szorzószámok

tartoznak.

Az ügyész fizetési fokozatait és az azokhoz tartozó szorzószámokat

az 1. számú melléklet tartalmazza.

Az elõmenetel elismeréseként az ügyészt - a helyi ügyészség ügyésze

kivételével - az ügyészség szintjétõl függõen emelkedõ mértékû beosztási

pótlék illeti meg. Mértéke a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény 20-60%-a.

Az ügyész kiváló munkavégzés esetén soron kívül magasabb fizetési

fokozatba sorolható, illetõleg részére cím adományozható. A soron kívüli

elõresorolásra az ügyész pályája során két alkalommal van lehetõség. A cím

adományozásával járó pótlék mértéke a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény 20-

50%-a.

A hatályos szabályozás szerint az alacsonyabb szintû ügyészségre

ügyészségi érdekbõl áthelyezett ügyész is elveszítheti azt a javadalmazásbeli

elõnyét, amely korábbi szolgálati helyének magasabb szintjébõl adódott. Ezt a

hátrányt a Javaslat kiküszöböli. Az áthelyezett ügyész alapilletménye nem

változik, és ügyészségi érdek esetén a korábbi beosztási, illetõleg

címpótlékát is megtartja.

A vezetõi pótlék a vezetõ ügyészi tisztséggel járó többletfelelõsség

elismerésére szolgál. Mértéke a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény 15-100%-

a. A vezetõi pótlékokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

A 27-30.§-hoz

A Javaslat az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultságot további

feltételhez köti, s számításának alapjául az ügyész személyi alapbére helyett

a legalacsonyabb ügyészi alapilletményt jelöli meg.

Az ügyészt minden naptári évben egy havi alapilletményének és a

rendszeres pótlékának megfelelõ összegû külön juttatás illeti meg. A külön

juttatást a tárgyévet követõ év január 15. napjáig kell kifizetni, de

számításának alapja a kifizetés hónapjára járó alapilletmény és rendszeres

pótlék. Nem részesíthetõ külön juttatásban az az ügyész, akinek az ügyészségi

szolgálati viszonya a tárgyévben a hat hónapot nem érte el. A külön juttatásra

való jogosultság szempontjából a fizetés nélküli szabadság ideje sem vehetõ

figyelembe.

A Javaslat 29.§-a egyértelmûvé teszi, hogy a jubileumi jutalmat a

nyugdíjazásra tekintettel csak abban az esetben kell kifizetni, ha az

ügyésznek az ügyészségi szolgálati viszonya is megszûnik.

Az ügyésznek a munkahelyen történõ megfelelõ megjelenése érdekében

naptári évenként ruházati költségtérítés jár, amelynek a mértéke a

legalacsonyabb ügyészi alapilletmény 25%-a. A ruházati költségtérítést június

30-ig kell kifizetni, s annak célja szerinti felhasználását az ügyész november

30-ig számlával köteles igazolni.

A Javaslat kötelezõvé teszi az ügyész számára az étkezési

hozzájárulás fizetését. Ennek mértéke legfeljebb a legalacsonyabb ügyészi

alapilletmény két százaléka lehet. A törvény keretei között a hozzájárulás

összegét a legfõbb ügyész határozza meg.

A Javaslat szerint az ügyész részére egyéb juttatások is adhatók.

A készpénzforgalom kímélése érdekében a javadalmazás és egyéb

pénzbeli juttatások kifizetése - a Javaslatban meghatározott kivételekkel -

bankszámlára átutalással, illetõleg postai úton történhet.

A 31.§-hoz

A Javaslat a szabadságra vonatkozó szabályokat a megváltozó

elõmeneteli rendszerhez igazítja.

A 32-37.§-hoz

Az ítélõtábláknak megfelelõ szintû ügyészségi szervezeti egységek

felállítása, valamint a megváltozó elõmeneteli és javadalmazási rendszer a

fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályok módosítását, illetõleg kiegészítését

igénylik.

A szóban elhangzott figyelmeztetés is sérelmes lehet az ügyész

számára, mert hátrányos megítélését válthatja ki. Erre figyelemmel teszi

lehetõvé a Javaslat, hogy az ügyész a szóban elhangzott figyelmeztetés írásba

foglalását kérhesse, amely ellen a fegyelmi büntetésre vonatkozó szabályok

szerint élhet jogorvoslattal.

A Javaslat bõvíti a kiszabható fegyelmi büntetések körét, s lehetõvé

teszi, hogy a fegyelmi eljárás alá vont ügyész ügyvédet is megbízhasson

képviseletével.

A 38-39.§-hoz

A Javaslat szigorítja az ügyész kártérítési felelõsségére vonatkozó

szabályokat annyiban, hogy gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a

személyi alapbér helyett az illetményhez igazodik.

Lehetõvé teszi a Javaslat a jogvita kezdeményezését a mérlegelési

jogkörbe tartozó döntés vagy annak elmulasztása miatt is, ha a munkáltatói

jogkör gyakorlója a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette.

A 40.§-hoz

A kinevezés feltételeinek megváltozása szükségessé teszi a személyi

nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések kiegészítését.

A 41-43.§-hoz

Az ügyészi pályára való alapos felkészítés a fogalmazóként

eltöltendõ idõ meghosszabbítását igényli.

Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó ügyészi

részjogosítványokat gyakorol. Ennek megfelelõen jogállásukra az ügyészre

vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni a munkakörük által megkívánt

eltérésekkel. Így az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó kirendelésére és

végkielégítésére is az ügyészre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Eltérés

a kirendelés idejére járó napidíj és a végkielégítés összegében van.

A 44.§-hoz

A Javaslat az ügyészségi fogalmazó titkárrá, az ügyészségi titkár

ügyésszé történõ kinevezésének feltételeként írja elõ, hogy a kinevezésüket

megelõzõ minõsítési eljárás alkalmasságukat állapítsa meg. Az ügyészségi

nyomozó esetében a Javaslat rendelkezik arról, hogy minõsítését milyen

idõközönként kell elkészíteni.

Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó belföldi kiküldetésére az

ügyészre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, napidíjuk összege azonban az

ügyészekétõl eltér.

Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó illetménye a

legalacsonyabb ügyészi alapilletményhez igazodik. Illetményük tehát követi az

ügyészek javadalmazásának változását.

Az ügyészségi titkár alapilletményét szolgálati ideje alapján az I.

fizetési osztály megfelelõ fizetési fokozatába történõ besorolással kell

megállapítani. Az ügyészségi fogalmazó alapilletményét pedig a II. fizetési

osztályba, ezen belül az egyetemi jogi végzettséget igazoló oklevél

minõsítésétõl függõen - a "rite" fokozat esetén az 1., a "cum laude" fokozat

esetén a 2., a "summa cum laude" fokozat esetén a 3. - fizetési fokozatba

besorolva kell megállapítani.

Az I. és II. fizetési osztály fizetési fokozatait és az azokhoz

tartozó szorzószámokat a 3. számú melléklet tartalmazza.

Az ügyészségi nyomozó alapilletményét iskolai végzettségétõl függõen

a III. vagy a IV. fizetési osztályba, ezen belül szolgálati ideje alapján a

megfelelõ fizetési fokozatba való besorolással kell megállapítani. A III.

fizetési osztályba azt az ügyészségi nyomozót kell besorolni, aki szakirányú

felsõfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A III. fizetési osztályba

sorolható be kivételesen az a nyomozó is, aki nem szakirányú felsõfokú iskolai

végzettséggel, de szakirányú felsõfokú szakképesítéssel rendelkezik. Az

elõbbiekben nem említett végzettségû nyomozó kizárólag a IV. fizetési

osztályba sorolható. A IV. fizetési osztályba sorolt nyomozó esetében azonban

a Javaslat honorálja a középfokúnál magasabb végzettséget azáltal, hogy

alapilletményüket a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény 15%-ával megnöveli.

A III. és IV. fizetési osztály fizetési fokozatait és az azokhoz

tartozó szorzószámokat a 4. számú melléklet tartalmazza.

Az ügyészségi titkár és nyomozó besorolásának alapjául szolgáló

szolgálati idõt a kinevezés napjától kell számítani. Az ügyészségi titkár

esetében részben vagy egészben szolgálati idõként lehet figyelembe venni a

kinevezése elõtt jogi képesítéshez kötött munkakörben a jogi szakvizsga

letételének napjától eltöltött idõt, a III. fizetési osztályba sorolt

ügyészségi nyomozó esetében a kinevezéséig a szakirányú felsõfokú

végzettségének megfelelõ munkakörben eltöltött idõt, a IV. fizetési osztályba

sorolt ügyészségi nyomozó esetében pedig az Üsztv. 96.§ (1) bekezdésében fel-

sorolt jogviszonyokban eltöltött idõt. Kötelezõ beszámítani a szolgálati idõbe

az igazságügyi szolgálati jogviszonyban hasonló jellegû munkakörben eltöltött

idõt.

Ha a IV. fizetési osztályba sorolt ügyészségi nyomozó a III.

fizetési osztályba kerül, alapilletménye nem csökkenhet.

A garantált elõmenetel mellett a Javaslat lehetõséget ad arra, hogy

a munkáltató az alapilletményben a munkavégzés színvonalát is kifejezésre

juttathassa. Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó alapilletményét a

munkáltató legfeljebb 20%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal

csökkentheti.

Az átlagon felüli színvonalú teljesítményt a munkáltató az

ügyészségi fogalmazó magasabb fizetési fokozatba sorolásával, az ügyészségi

titkár és nyomozó esetében pedig soron kívüli magasabb fizetési fokozatba

sorolásával is elismerheti. Az ügyészségi nyomozónál további elismerési le-

hetõség a "fõtanácsos", illetõleg a "tanácsos" cím adományozása, amellyel a

legalacsonyabb ügyészi alapilletmény 15, illetõleg 10%-ának megfelelõ összegû

pótlék jár.

Az ügyészségi titkárt, fogalmazót és nyomozót évente egy havi

alapilletményének és rendszeres pótlékának megfelelõ összegû külön juttatás és

a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény 20-25%-ának megfelelõ összegû ruházati

költségtérítés illeti meg.

A Javaslat az ügyészségi titkár és nyomozó alapszabadságát az az

ügyész alapszabadságához igazítva állapítja meg. A fogalmazó alapszabadságára

vonatkozó szabályok annyiban változnak, hogy a magasabb fizetési fokozatba

elõresorolás egy munkanap többletszabadsággal jár.

Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó fegyelmi felelõsségére az

ügyészre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az ügyészségi nyomozó azonban

az ügyésztõl eltérõen nem csak magasabb fizetési fokozatba, hanem magasabb

fizetési osztályba is besorolható. Erre tekintettel a Javaslat a fegyelmi

büntetés hatálya alatt álló nyomozó esetében kizárja a magasabb fizetési

osztályba való besorolását.

A Javaslat meghatározza, hogy az ügyész ügyészségi szolgálati

viszonyára vonatkozó szabályok közül melyek nem alkalmazhatók az ügyészségi

titkár, fogalmazó és nyomozó esetében.

A 45-50.§-hoz

A Javaslat a tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott

esetében a kinevezést határozott idõre szólóan engedi meg, ha a munkakör

betöltéséhez szükséges képesítés megszerzésére halasztást kaptak.

A tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott kirendelésére

az ügyészre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Eltérés a kirendelés

idejére járó napidíj összegében van.

Az ügyészi szervezet pártatlanságának megõrzése a tisztviselõ, az

ügykezelõ és a fizikai alkalmazott esetében is szükségessé teszi az

összeférhetetlenségi szabályok szigorítását. Pártnak továbbra is lehetnek

tagjai, de pártbeli tisztséget nem viselhetnek, párt nevében vagy érdekében -

az országgyûlési és az önkormányzati választásokon való részvételt kivéve -

közszereplést nem vállalhatnak. Olyan keresõ foglalkozást is folytathatnak,

amely az ügyész, az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó esetében tiltott,

továbbá gazdasági társaságban személyes közremûködési kötelezettséggel járó

tagsági viszonyt is létesíthetnek, de csak abban az esetben, ha ahhoz a

munkáltatói jogkör gyakorlója elõzetesen hozzájárult.

A Javaslat meghatározza, hogy a vezetõi tisztséget betöltõ

tisztviselõt milyen idõközönként kell minõsíteni, és minõsítési

kötelezettséget ír elõ a nem vezetõ beosztású tisztviselõ, továbbá az

ügykezelõ és a fizikai alkalmazott esetében is, ha alkalmatlanságukra utaló

körülmény merült fel.

A Javaslat a tisztviselõ túlmunkájának ellenértékeként azzal azonos

idõtartamú szabadidõt állapít meg, az ügykezelõ túlmunka végzésére pedig a

Munka Törvénykönyve szabályainak az alkalmazását rendeli el.

Az 51-52.§-hoz

A tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott belföldi

kiküldetésére az ügyészre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, napidíjuk

összege azonban az ügyészekétõl eltér.

A tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott illetménye is a

legalacsonyabb ügyészi alapilletményhez igazodik.

A tisztviselõ alapilletményét iskolai végzettségétõl függõen a III.

vagy a IV. fizetési osztályba, ezen belül szolgálati ideje alapján a megfelelõ

fizetési fokozatba történõ besorolással kell megállapítani. A III. fizetési

osztályba azt a tisztviselõt kell besorolni, aki szakirányú felsõfokú iskolai

végzettséggel rendelkezik. A III. fizetési osztályba sorolható be kivételesen

az a tisztviselõ is, aki nem szakirányú felsõfokú iskolai végzettséggel, de

szakirányú felsõfokú szakképesítéssel rendelkezik. Az elõbbiekben nem említett

végzettségû tisztviselõ kizárólag a IV. fizetési osztályba sorolható. A IV.

fizetési osztályba sorolt tisztviselõ esetében azonban a Javaslat honorálja a

középfokúnál magasabb végzettséget azáltal, hogy alapilletményüket a

legalacsonyabb ügyészi alapilletmény 15%-ával növeli meg.

Az ügykezelõ alapilletményét szolgálati ideje alapján az V. fizetési

osztály megfelelõ fizetési fokozatába való besorolással kell megállapítani.

A III., a IV. és az V. fizetési osztály fizetési fokozatait és az

azokhoz tartozó szorzószámokat a 4. számú melléklet tartalmazza.

A fizikai alkalmazottat munkaköre és iskolai végzettsége alapján a

VI. fizetési osztály megfelelõ fizetési csoportjába kell besorolni.

Alapilletményüket az egyes fizetési csoportokra meghatározott keretek között a

munkavégzés színvonala és a szolgálati idõ alapján kell megállapítani.

A VI. fizetési osztály fizetési csoportjait és az azokhoz tartozó

szorzószámokat az 5. számú melléklet tartalmazza.

A tisztviselõ és az ügykezelõ besorolásának alapjául szolgáló

szolgálati idõt a kinevezés napjától kell számítani. A III. fizetési osztályba

sorolt tisztviselõ esetében részben vagy egészben szolgálati idõként lehet

figyelembe venni a kinevezéséig a szakirányú felsõfokú végzettségének

megfelelõ munkakörben eltöltött idõt, a IV. fizetési osztályba sorolt

tisztviselõ, valamint ügykezelõ esetében pedig az Üsztv. 96.§ (1) bekezdésében

felsorolt jogviszonyokban eltöltött idõt. Kötelezõ beszámítani a szolgálati

idõbe az igazságügyi szolgálati jogviszonyban hasonló jellegû munkakörben

eltöltött idõt.

Ha a tisztviselõ vagy az ügykezelõ a III., illetõleg a IV. fizetési

osztályba kerül, alapilletménye nem csökkenhet.

A Javaslat a garantált elõmenetel mellett lehetõséget ad arra, hogy

a munkáltató a munkavégzés színvonalát az alapilletményben is kifejezésre

juttathassa. A tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott

alapilletményét a munkáltató legfeljebb 20%-kal megemelheti, vagy legfeljebb

20%-kal csökkentheti.

Az átlagon felüli színvonalú munkavégzést a munkáltató a tisztviselõ

és az ügykezelõ soron kívüli magasabb fizetési fokozatba sorolásával is

elismerheti. A tisztviselõ esetében további elismerési lehetõség a

"fõtanácsos", illetõleg a "tanácsos" cím adományozása, amellyel a legalacso-

nyabb ügyészi alapilletmény 15, illetõleg 10%-ának megfelelõ összegû pótlék

jár.

A beosztási pótlékot a Legfõbb Ügyészségen az ügyészi szervezet

központi feladatainak ellátása, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai

Intézet esetében a büntetõjogi tevékenység tudományos megalapozása indokolja,

a vezetõi pótlék pedig a vezetõ tisztséggel járó többletfelelõsség

elismerésére szolgál. A beosztási pótlék mértéke a legalacsonyabb ügyészi

alapilletmény 5-15%-a, a vezetõi pótléké 5-60%-a. A vezetõi pótlékokat a 6.

számú melléklet tartalmazza.

A tisztviselõt, az ügykezelõt és a fizikai alkalmazottat évente egy

havi alapilletményének és rendszeres pótlékának megfelelõ összegû külön

juttatás és a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény 20-25%-ának megfelelõ

összegû ruházati költségtérítés illeti meg.

Az 53-56.§-hoz

A Javaslat a tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott

szabadságára vonatkozó szabályokat az azonos munkakört betöltõ igazságügyi

alkalmazottakéhoz igazítja.

A tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott fegyelmi

felelõsségére az ügyészre vonatkozó szabályokat kell az Üsztv-ben

meghatározott eltérésekkel alkalmazni. A tisztviselõ, az ügykezelõ és a

fizikai alkalmazott azonban az ügyésztõl eltérõen nem csak magasabb fizetési

fokozatba, hanem magasabb fizetési osztályba, illetõleg fizetési csoportba is

besorolható. Erre tekintettel a Javaslat a fegyelmi büntetés hatálya alatt

álló tisztviselõ, ügykezelõ és fizikai alkalmazott esetében megtiltja a

magasabb fizetési osztályba, illetõleg fizetési csoportba besorolást.

A Javaslat meghatározza, hogy az ügyész ügyészségi szolgálati

viszonyára vonatkozó szabályok közül melyek azok, amelyeket a tisztviselõ, az

ügykezelõ és a fizikai alkalmazott esetében is alkalmazni kell.

Az 57-64.§-hoz

A Javaslat a katonai ügyészi szervezetre és az ott szolgálatot

teljesítõ ügyészségi alkalmazottakra vonatkozó sajátos szabályokat a Katonai

Fellebbviteli Ügyészség felállításához és a megváltozó elõmenetelhez igazítja.

A Javaslat rendelkezik a legfõbb ügyész és a legfõbb ügyész

helyettes részére az igazolvány kiállításáról, s ügyészségi szolgálati

viszonyuk megszûnését követõen a korábbi tisztségükre utaló elnevezés

használatáról.

A Javaslat - meghatározott kivételekkel, a megváltozó javadalmazás

miatt - korlátozza az ügyészségi szolgálati viszonyba beszámítható idõt, így

például a külön juttatásra, a ruházati költségtérítésre való jogosultság szem-

pontjából kizárólag a Magyar Köztársaság ügyészségénél szolgálati viszonyban

töltött idõt engedi figyelembe venni.

A 65-74.§-hoz

A törvény az elõmenetelre és javadalmazásra vonatkozó, továbbá az

azokhoz kapcsoló rendelkezései kivételével 1997. október 1. napjával lép

hatályba.

A Javaslat átmeneti rendelkezései szabályozzák az újonnan

felállítandó ügyészségi testületek megválasztását.

A kinevezés többletkövetelményei, a minõsítés és az

összeférhetetlenség megváltozó szabályai, az új javadalmazás, az alapszabadság

mértékének módosítása átmeneti rendelkezések beiktatását igénylik a törvény

hatályba lépése elõtt ügyészségi szolgálati viszonyban álló ügyészségi al-

kalmazottak esetében.

A Javaslat megszünteti a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992.

évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.

törvény és az Üsztv. közötti ellentmondó szabályozást.

Eleje Honlap