ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Fidesz-Magyar Polgári Párt
Képviselõcsoportja
Interpelláció!
Dr. Gál Zoltán úr
az Országgyûlés elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr !
A Házszabály 90. §-a alapján interpellációt kívánok benyújtani "Mit tett a
magyar kormány annak érdekében, hogy Jugoszlávia a szerb menekülteket ne a
magyaroklakta vajdasági községekben telepítse le?" címmel Kovács László
Külügyminiszter úrhoz.
Tisztelt Miniszter Úr !
A határokon túli magyar kisebbségek Trianon óta többször is ki voltak téve
különbözõ erõszakos asszimilációs kísérleteknek. De ez idáig a magyar
kisebbségek, a gyakori anyaországi közöny ellenére, többnyire sikerrel
ellenálltak. Mégis van egy módszer, mellyel szemben õk is tehetetlenek.
Nevezetesen az általuk lakott területek etnikai arányainak erõszakos
megváltoztatásáról van szó. Ez a módszer kelti a legtöbb feszültséget és rájuk
nézve ez a legveszélyesebb. Gondoljuk csak például Kolozsvár, Munkács vagy
Kassa példáira.
Az utóbbi idõben ennek a veszélynek különösen a vajdasági magyarság van
kitéve. Nyilvánosságra hozott adat, hogy Jugoszláviában 646.066 knini vagy
bosznia szerb menekült tartózkodik. Számuk várhatóan Baranya és a Vajdasággal
szomszédos szlavóniai részek Horvátországhoz történõ visszacsatolásával tovább
fog nõni. A szerb menekültek közül 617.728 Szerbiában, 28.338 Montenegróban
telepedett le. A szerbiai menekültek közül míg Koszovóban csak húszezren
élnek, addig a Vajdaságban 259.000 személy tartózkodik a hivatalos adatok
szerint. Ez a nagyszámú menekült már eddig is gyökeresen megváltoztatta a
soknemzetiségû Vajdaság etnikai összetételét az ott élõ kisebbségek rovására.
Ráadásul az ENSZ felmérései alapján a kialakult helyzet véglegesnek tûnik,
hiszen a megkérdezett menekültek közül mindössze ezren nyilatkoztak úgy, hogy
a boszniai és horvátországi helyzet stabilizálása után mindenáron haza
szeretnének térni, ugyanakkor 341.000 személy ennek lehetõségét teljesen
kizártnak tartja.
Ebben a kritikus helyzetben Magyarország nem tehet mást, minthogy a nemzetközi
szervezeteknél és Belgrádnál erélyesen fellép, hiszen a magyarok lakta
városokban és járásokban aránytalan és tömeges betelepítés folyik. Ez nem más,
mint az etnikai arányok erõszakos megváltoztatása!
A legutóbbi idõben egy konkrét példa, a temerini eset borzolja a vajdasági
magyarság kedélyét. A temerini járásban eredetileg 25.000 ember élt, közülük
10.000 magyar, akik Temerin városában 80%-os többséget alkottak. A járásban
elõször -- 1992-1993-ban -- 2.000 menekült telepedett le, majd 1995-ben újabb
8.000 knini és boszniai szerb érkezett. A legutóbbi helyhatósági választásokon
a járási önkormányzatban a Seselj-féle szélsõséges Szerb Radikális Párt került
többségbe. Az új polgármester 1997. január 31-én találkozott Bratislava
Morinaval, a Szerb Köztársaság Menekültügyi fõbiztosával, akivel megállapodtak
abban, hogy állami támogatásból Temerin mellett épül egy új lakótelep, ahová
véglegesen letelepedhetnek a menekültek. Ha figyelembe vesszük, hogy
ugyanannyi menekült érkezett, mint amennyi magyar összesen él a járásban,
egyértelmû, hogy központi támogatással, a szerb hatalom végérvényesen
megbontja a környék évszázadok óta fennálló etnikai arányait és egyensúlyát.
Ez az eljárás több nemzetközi dokumentumot is sért.
A problémát Temerin magyar önkormányzati képviselõi egy 1997. március 9-én
kelt levélben jelezték a Külügyminiszter Úrnak. Errõl a közvélemény
értesülhetett a vajdasági magyar sajtóból.
Kérdezem a Miniszter Urat:
Az említett levélre született-e válasz?
Ha nem, miért, illetve fog-e a Külügyminisztérium válaszolni?
Ha igen, akkor ez illeszkedik-e bármilyen külügyi stratégiába, ami a
vajdasági etnikai összetétel erõszakos átalakításának megakadályozását
célozza?
Budapest, 1997. április 30.
Tisztelettel:
Németh Zsolt
Fidesz-Magyar Polgári Párt