MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/4293..

az országgyûlés határozati javaslata

a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint

e szolgáltatások fedezetérõl

Elõadó:

dr. Medgyessy Péter

pénzügyminiszter

1997. május hó

3

1997. évi ........

törvény

a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,

valamint e szolgáltatások fedezetérõl

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. §

E törvény célja, hogy az egyéni felelõsség és öngondoskodás követelményeinek

és a társadalmi szolidaritás elveinek megfelelõen szabályozza a

társadalombiztosítás keretében létrejövõ jogviszonyokat. A foglalkoztatók és

a biztosítottak biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit: a

biztosítottaknak a társadalombiztosítás rendszerében való részvételi

kötelezettségét, a foglalkoztatók és a biztosítottak fizetési kötelezettségét

és ennek a közteherviselésnek megfelelõ teljesítését. Meghatározza a

társadalombiztosítási ellátások körét és a társadalombiztosítási rendszerhez

kapcsolódó magánnyugdíj keretében járó szolgáltatásokat.

Alapelvek

2. §

(1) A társadalombiztosítás a Magyar Köztársaság állampolgárait, illetve - az

e törvényben foglalt követelmények teljesítése esetében - a Magyar Köztársaság

területén tartózkodó más természetes személyeket felölelõ társadalmi

kockázatközösség, amelyben a törvényben megállapított szabályok szerint a

részvétel kötelezõ.

(2) A kötelezõ társadalombiztosítási rendszerben a biztosítási elv, a

társadalmi szolidaritás és a tulajdonhoz fûzõdõ jogok alkotmányos keretek

közötti korlátozása együttesen érvényesül.

(3) A biztosítottak egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevételére

való jogosultságát a társadalombiztosításban való részvételi kötelezettségük,

illetve - törvényben meghatározott ellátások kivételével -

társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségük teljesítése alapozza

meg. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátások - ha törvény kivételt nem

tesz - a biztosított járulékfizetésének alapjául szolgáló jövedelmével

arányosak.

(4) A társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó magánnyugdíj keretében

járó ellátások fedezetére a biztosítottak - a törvényben meghatározott mértékû

- tagdíjat fizetnek.

(5) A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejûleg, a

törvény erejénél fogva jön létre. Ennek érvényesítése érdekében a

foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék megállapítási és járulék

levonási kötelezettség terheli.

(6) A foglalkoztatót a társadalombiztosítás keretében nyújtott ellátások

pénzügyi fedezetéhez törvényben meghatározott hozzájárulás fizetési

kötelezettségek terhelik.

3. §

(1) Az állam a társadalombiztosítási rendszer mûködésérõl és a

nemzetgazdaság lehetõségeivel összhangban álló fejlesztésérõl

a) a társadalombiztosítási rendszerben nyújtott egyes ellátások

megállapításával;

b) az ellátások fedezetére a foglalkoztatókat és a biztosítottakat terhelõ

fizetési kötelezettségek meghatározásával;

c) az ellátások igénybevételére, a hozzájárulás és járulék közteherként való

megállapítására, bevallására, befizetésére és beszedésére, valamint

nyilvántartására vonatkozó szabályok megalkotásával;

d) az egyes ellátások és fizetési kötelezettségek teljesítését nyilvántartó

és ellenõrzõ rendszer szabályozásával

gondoskodik.

(2) Az állam a társadalombiztosítási ellátások fedezetét akkor is

biztosítja, ha a társadalombiztosítás kiadásai a bevételeket meghaladják.

(3) A társadalombiztosítási rendszer mûködésében érvényesülõ közteherviselés

érdekében törvény a biztosítottakat és a foglalkoztatókat mindazon adataik

rendszeres vagy eseti közlésére kötelezheti, amelyek társadalombiztosítási

hozzájárulás, illetõleg társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségeik

megállapításához, ennek teljesítéséhez, ellenõrzéséhez és érvényesítéséhez

szükségesek. A közteherviselés érvényesítéséhez létrehozott nyilvántartások

törvényben meghatározott módon egységes rendszert alkotnak.

II. Fejezet

FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZÕ RENDELKEZÉSEK

4. §

E törvény alkalmazásában:

a) Foglalkoztató:

1. a bármely jogi és természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ

gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv,

bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat,

2. tanulószerzõdés alapján szakképzõ iskolai tanulmányokat folytató tanuló

esetén a szerzõdést kötõ gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó;

3. társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás;

4. a munkanélküli ellátásban részesülõ biztosítottnak minõsülõ személy

ideértve a nyugdíj elõtti munkanélküli segély esetén a munkanélküli ellátást

folyósító szervet;

5. a gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesülõ személyek

esetén a támogatást, illetve díjat folyósító szerv,

6. a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat - ide

értve a Fõvárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatot is -

(a továbbiakban együtt: TÁKISZ) számfejtési körébe tartozó munkáltató esetében

a TÁKISZ, a járulékfizetési, a nyilvántartási és adatszolgáltatási

kötelezettség teljesítése szempontjából.

b) Egyéni vállalkozó:

1. a vállalkozói igazolvánnyal rendelkezõ természetes személy, ideértve az

egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény hatálybalépését megelõzõ

jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedõnek minõsülõ természetes

személyt is;

2. a külön jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalkozást,

orvosi, klinikai, szakpszichológusi, továbbá magánállatorvosi, illetve egyéb

egészségügyi és szociális, gyógyszerészi magántevékenységet folytató

természetes személy (a továbbiakban együtt: egészségügyi vállalkozó);

3. az egyéni ügyvédi tevékenységet folytató személy,

4. az egyéni szabadalmi ügyvivõ,

5. a közjegyzõ,

6. az önálló bírósági végrehajtó.

c) Társas vállalkozás:

1. a közkereseti társaság (ide értve a gazdasági munkaközösséget, és jogi

személy felelõsségvállalásával mûködõ gazdasági munkaközösséget is),

2. a betéti társaság,

3. a korlátolt felelõsségû társaság,

4. a közhasznú társaság,

5. a szabadalmi ügyvivõi társaság,

6. a gépjármûvezetõ-képzõ munkaközösség,

7. az oktatói munkaközösség,

8. az ügyvédi iroda.

d) Társas vállalkozó:

1. a betéti társaság bel-, és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a

korlátolt felelõsségû társaság, a közhasznú társaság tagja, ha a társaság

tevékenységében ténylegesen és személyesen közremûködik és ez nem

munkaviszony, vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági

jogviszony),

2. a szabadalmi ügyvivõi társaság tagja, ha a társaság tevékenységében

személyesen közremûködik,

3. az ügyvédi iroda, a gépjármûvezetõ-képzõ munkaközösség, az oktatói

munkaközösség tagja.

e) Kiegészítõ tevékenységet folytató az az egyéni, illetve társas

vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat.

f) Saját jogú nyugdíjas az a természetes személy, aki jogszabály, illetõleg

nemzetközi egyezmény alapján:

1. öregségi nyugdíjban (ide értve a korengedményes nyugdíjban, az

elõnyugdíjban, a bányásznyugdíjban, az egyes mûvészeti tevékenységét folytatók

öregségi nyugdíjában, a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítványtól öregségi

nyugdíjban, valamint a szolgálati nyugdíjban, részesülõ személyt is),

2. rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíjban (ide értve a Magyar

Alkotómûvészeti Közalapítványtól rendszeres rokkantsági segélyben részesülõ

személyt is), vagy növelt összegû öregségi-, munkaképtelenségi járadékban,

részesül.

g) Segítõ családtag: az egyéni vállalkozónak, valamint a jogi személyiséggel

nem rendelkezõ gazdasági társaság - ide nem értve a jogi személy

felelõsségvállalásával mûködõ gazdasági munkaközösséget - természetes személy

tagjának az a közeli hozzátartozója, aki az egyéni vállalkozói tevékenység

gyakorlásában, illetõleg a társaságban személyesen és díjazás ellenében - nem

munkaviszony keretében - munkát végez és saját jogán nem nyugdíjas.

h) Megbízott: aki valamely tevékenységet személyesen és díjazás ellenében a

Polgári Törvénykönyvben szabályozott megbízási jogviszony keretében lát el.

i) Foglalkoztatott: aki nem minõsül egyéni, illetve társas vállalkozónak és

foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja.

j) Külföldi: a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 3. § 2. a) pontjában

meghatározott, devizakülföldinek minõsülõ személy.

k) Járulékalapot képezõ jövedelem:

1) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII törvény (a továbbiakban:

SZJA törvény) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem

önálló tevékenységbõl származó bevételnek azon része, amelyet az adóelõleg

számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az SZJA törvényben

szabályozott kis összegû kifizetésbõl származó jövedelmet is, továbbá az SZJA

törvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott

értéke, valamint a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére

levont (befizetett) tagdíj, a tanuló szerzõdésben meghatározott díj,

2) a foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított, továbbá a

biztosítási kötelezettség alá esõ jogviszonyban foglalkoztatott külföldi

személy esetén járulékalapot képezõ jövedelemnek azokat a foglalkoztató által

adott (elszámolt) juttatásokat kell érteni, amelyek az 1) pontban foglaltaknak

megfelelnek.

l) Járulék: a nyugdíjjárulék, a tagdíj, az egészségbiztosítási járulék, a

nyugdíjbiztosítási- és egészségbiztosítási hozzájárulás (ez utóbbi kettõ

együtt: társadalombiztosítási hozzájárulás), a táppénz-hozzájárulás, a

baleseti járulék. m) A kötelezõ magánnyugdíj-pénztár tagja:

1. a pályakezdõ és

2. a magánnyugdíj-pénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó

személy.

n) Pályakezdõ: az a természetes személy, aki elsõ ízben 1997. december 31-ét

követõen létesít a 5. § (1) bekezdésének a)-b), valamint f)-h) pontjaiban

meghatározott jogviszonyt és ebben az idõpontban még nem töltötte be a 42.

életévét.

o) A magánnyugdíj-pénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó az a 5. § (1)

bekezdésének a)-b), valamint f)-h) pontjaiban meghatározott jogviszonyban álló

természetes személy, aki az n) pont szerint nem minõsül pályakezdõnek és

vállalja a magánnyugdíj-pénztárba való belépést és tagdíjfizetést

(csatlakozás), amennyiben a belépéskor várhatóan legalább 180 havi

tagdíjfizetéssel a magán-nyugdíj szolgáltatásra jogosultságot szerez és a

belépéskor a 47. életévét még nem töltötte be.

p) Tanulószerzõdés: a szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény szerinti

tanulószerzõdés.

p) Igazgatási szerv: a kormány rendeletében meghatározott, igazgatási

feladatot ellátó szerv,

III. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ELLÁTÁSAI ÉS AZ ELLÁTÁSRA JOGOSULTAK

A biztosítottak

5. §

(1) E törvény alapján biztosított az aki;

a) munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetõleg közszolgálati jogviszonyban,

a bírósági, ügyészségi szolgálati jogviszonyban álló ,a fegyveres erõk és a

rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos

állományú tagja (a továbbiakban: munkaviszony) - tekintet nélkül arra, hogy

teljes, vagy részmunkaidõben történik a foglalkoztatása-,

b) a szövetkezet tagja -ide nem értve az iskolai szövetkezet (szövetkezeti

csoport) nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját-, ha a szövetkezet

tevékenységében munkaviszony vagy vállalkozási jellegû jogviszony keretében

személyesen közremûködik,

c) a tanulószerzõdés alapján szakképzõ iskolai tanulmányokat folytató

tanuló,

d) a keresetpótló juttatásban, munkanélküli járadékban, nyugdíj elõtti

munkanélküli segélyben (a továbbiakban: munkanélküli ellátásban) részesülõ

személy,

e) a kiegészítõ tevékenységet folytatónak nem minõsülõ egyéni

vállalkozó,

f) a kiegészítõ tevékenységet folytatónak nem minõsülõ társas

vállalkozó,

g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony

keretében (bedolgozói, megbízási, egyéni vállalkozónak nem minõsülõ

vállalkozási jellegû jogviszonyban, segítõ családtagként) személyesen munkát

végzõ személy, amennyiben az e tevékenységébõl származó tárgyhavi

járulékalapot képezõ jövedelme eléri a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján

érvényes minimális bér havi összegének harminc százalékát, illetõleg naptári

napokra annak harmincad részét, ide nem értve a szerzõi jogvédelem alá tartozó

személyes alkotó tevékenységbõl, elõadó-mûvészi tevékenységbõl származó

jövedelmet.

(2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl munkavégzésre irányuló

egyéb jogviszony keretében munkát végzõ személynek kell tekinteni azt is, aki:

alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház

közösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara, biztosítási

önkormányzat, gazdálkodó szervezet - ide nem értve a gazdasági társaságok

társas vállalkozónak minõsülõ üzletvezetõit, ügyvezetõit - választott

tisztségviselõje; továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program

szervezeteinek; az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíj

pénztárak választott tisztségviselõje; a helyi (települési) önkormányzat

választott képviselõje (tisztségviselõje), társadalmi megbízatású

polgármester, amennyiben járulékalapot képezõ jövedelemnek minõsülõ

tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés f) pontjában említett összeget.

6. §

(1) A biztosítottak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására

jogosultságot szerezhetnek.

(2) Az a személy, aki az 5.§ (1) bekezdés a), b), g), valamint (2)

bekezdésben meghatározott jogviszonyban áll és egyidejûleg saját jogú

nyugdíjas baleseti ellátásra és egészségügyi szolgáltatásra jogosult.

7. §

(1) A biztosítás - amennyiben e törvény eltérõen nem rendelkezik - az

ennek alapját képezõ jogviszony kezdetétõl annak megszûnéséig áll fenn.

(2) Ha a biztosított 5.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti jogviszonya

végkielégítéssel szûnt meg, a biztosítási ideje annyiszor 30 nappal

hosszabbodik meg, ahány hónapra végkielégítésben részesült.

8.§

(1) A fizetés nélküli szabadság, vagy a munkavégzési kötelezettség

alóli mentesítés tartama alatt - ide nem értve a munkaviszony [5. § (1) bek.

a) pont] megszûnésekor a kötelezõ felmentés esetét - szünetel a biztosítás, ha

munkavégzés alóli mentesítés idejére illetmény, távolléti díj fizetés nem

történt, kivéve ez alól, ha jogszabály másként rendelkezik, illetõleg, ha az

igénybevételre háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek

esetén tízévesnél - fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél

fiatalabb gyermek ápolása miatt kerül sor.

(2) Szünetel a biztosítás az elõzetes letartóztatás, szabadságvesztés

tartama alatt is, kivéve ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól

jogerõsen felmentették, vagy a büntetõeljárást megszüntették, továbbá, ha az

elitéltet utóbb a bíróság jogerõsen felmentette.

(3) Szünetel az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivõ biztosítása arra az

idõtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti.

(4) A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzõ

[5. § (1) bek. g) pont és (2) bek.] személy biztosítása szünetel arra az

idõtartamra, amely alatt díjazásban nem részesül, kivéve azt az idõtartamot,

amely alatt

a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi- gyermekágyi segélyben,

b) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban

részesül, továbbá

c) katonai (polgári) szolgálatot teljesít.

9. §

(1) Az egyidejûleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy

biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell

elbírálni.

(2) Az 5. § (1) bekezdés g) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzõ személyek

biztosítását havonta kell elbírálni és a biztosítási kötelezettség

elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért

járulékalapot képezõ, adóköteles jövedelmeket össze kell számítani.

10. §

(1) Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége:

a) a vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától annak visszaadása,

visszavonása, a foglalkozás gyakorlásának eltiltásáról szóló határozat esetén

annak jogerõre emelkedése napjáig,

b) egyéni ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivõ esetében a kamarai tagság

kezdete napjától annak megszûnése napjáig,

c) közjegyzõ, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától

annak megszûnése napjáig

tart.

(2) A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:

a) a gazdasági társaság tagja, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivõi

társaság tagja esetében a tényleges személyes közremûködési kötelezettség

kezdete napjától annak megszûnése napjáig,

b) egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony

létrejötte napjától annak megszûnése napjáig

tart.

11. §

A biztosítás nem terjed ki:

a) a külföldi állam diplomáciai képviselõjére, a képviselet személyzetének

külföldi állampolgárságú tagjára, a diplomáciai mentességet élvezõ nemzetközi

szerv külföldi állampolgárságú képviselõjére (munkatársára), a diplomáciai

mentességet élvezõ nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú alkalmazottjára,

valamint az említett személyek Magyarországon tartózkodó külföldi

állampolgárságú alkalmazottjára, továbbá az e pontban felsorolt személyek

Magyarországon tartózkodó, velük együttélõ külföldi állampolgárságú

házastársára és gyermekére;

b) a külföldi munkáltató által Magyarországon foglalkoztatott külföldinek

minõsülõ személyre,

c) a külföldi részvétellel mûködõ gazdasági társaságnak a Magyar Köztársaság

területén foglalkoztatott - a 13.§ hatálya alá nem tartozó - arra a

természetes személy munkavállalójára (tagjára, foglalkoztatottjára), aki

külföldinek minõsül.

12. §

A 11. §-ban meghatározott személyek társadalombiztosítási ellátására a 36-

37.§ rendelkezései szerint megállapodást lehet kötni.

13. §

A nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre e törvény

rendelkezéseit az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.

Társadalombiztosítási ellátások

14. §

(1) A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások az

egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás keretében vehetõk igénybe.

(2) Egészségbiztosítási ellátások:

a) egészségügyi szolgáltatás,

b) pénzbeli ellátások,

(ba) terhességi-gyermekágyi segély,

(bb) táppénz,

c) baleseti ellátások,

ca) baleseti egészségügyi szolgáltatás,

cb) baleseti táppénz,

cc) baleseti járadék,

(3) A nyugdíjbiztosítási ellátások:

a) társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás:

aa) öregségi nyugdíj,

ab) rokkantsági nyugdíj,

ac) baleseti rokkantsági nyugdíj,

b) hozzátartozói nyugellátás:

ba) özvegyi nyugdíj,

bb) árvaellátás,

bc) szülõi nyugdíj,

bd) baleseti hozzátartozói nyugellátások.

A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak

Baleseti ellátásra jogosultak

15. §

(1) Baleseti ellátásra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, baleseti

hozzátartozói nyugellátásra jogosult a társadalombiztosítási nyugellátásról

(a továbbiakban: Tny .tv.) és a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló

(a továbbiakban: EB. tv.) törvényekben meghatározottak szerint - a

biztosítottakon túl - az, aki egyéni, illetve társas vállalkozóként kiegészítõ

tevékenységet folytatónak minõsül, vagy saját jogú nyugdíjasként az 5. § (1)

a), b), g) pontjában, valamint a (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban

áll.

(2) Baleseti egészségügyi ellátásra jogosult

a) nevelési- oktatási és felsõoktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren

kívüli oktatásban gyakorlati képzésben részesülõ tanulója, hallgatója, ide nem

értve a külföldi állampolgárt,

b) szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebeteg, illetõleg

szenvedélybeteg,

c) õrizetbe vett, elõzetesen letartóztatott, elzárásra utalt,

szabadságvesztés büntetést töltõ személy (a továbbiakban: fogva tartott),

d) társadalmi munkát végez, különösen, aki életmentés, baleset- illetõleg

katasztrófa-elhárítás, vagy véradás során szenved balesetet, vagy

egészségkárosodást,

e) közérdekû, közösségi munkát végez,

Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak

16. §

(1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult- a biztosítottakon túl - az, aki:

a) táppénzben, terhességi- gyermekágyi segélyben, baleseti táppénzben,

baleseti járadékban,

b) saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban,

c) öregségi-, munkaképtelenségi-, özvegyi járadékban, növelt összegû

öregségi-, munkaképtelenségi-, özvegyi járadékban, átmeneti járadékban,

rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban részesül,

d) nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban,

e) bányászati kereset-kiegészítésben,

f) gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban,

g) Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettõl nyugdíjban,

h) rendszeres szociális segélyben, idõskorúak járadékában, ápolási díjban,

gyermeknevelési támogatásban, munkanélküliek jövedelempótló támogatásában

részesül, továbbá

i) középfokú nevelési-oktatási, vagy felsõoktatási intézmény nappali

tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgár,

j) sorkatonai (polgári) szolgálatot teljesít,

k) az 5. § (1)-(2) bekezdése alapján biztosítottnak minõsülõ személynek,

valamint az a)-j) pontokban említettek - az EB. tv.-ben meghatározott -

eltartott hozzátartozója,

l) a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ kiskorú magyar

állampolgár,

m) személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben

elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi

rendszerben utógondozási ellátásban részesülõ 18-24 éves fiatal felnõttek,

n) fogva tartott,

o) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.

törvény rendelkezései szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosító

igazolvánnyal rendelkezik, hajléktalan és szociális rászorultságát a

tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere

megállapította,

p) egészségbiztosítási ellátások megszerzése végett megállapodást kötõ

személy és eltartott hozzátartozója,

r) a 41. § (2) bekezdése szerinti egészségbiztosítási járulék fizetésére

kötelezett és eltartott hozzátartozója.

(2) A nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó külföldi állampolgár az

egyezményben foglaltak szerint jogosult egészségügyi ellátásra.

A magánnyugdíj keretében járó szolgáltatások

17. §

A magánnyugdíj keretében a biztosított, és a kedvezményezett

a) nyugdíjjáradékra vagy

b) egyösszegû szolgáltatásra

szerezhet jogosultságot a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló

törvényben meghatározott feltételek szerint.

IV. Fejezet

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYILVÁNTARTÁSOK

18. §

(1) Az egészségbiztosítási, a nyugdíjbiztosítási és a magánnyugdíj

rendszer mûködése érdekében olyan egységes nyilvántartás mûködik, amely

biztosítja a befizetések nyilvántartását, beszedését és az ellátások

megállapításához szükséges adatokat. .

(2) A nyilvántartás adatai közhitelesek. Ezekkel szemben

ellenbizonyításnak - külön jogszabály szerint - van helye, azonban - a törvény

eltérõ rendelkezésének hiányában - kizárólag a foglalkoztatónál vagy a

biztosítottnál keletkezett eredeti iratok, okmányok, vagy azok hiteles

másolata bírhat bizonyító erõvel.

19. §

(1) A nyilvántartás tartalmazza a foglalkoztatók és a biztosítottak által az

e törvényben elõírt kötelezettségeik teljesítésével szolgáltatott azon

adatokat,amelybõl megállapítható a foglalkoztatót és más személyeket terhelõ

bevallási és befizetési kötelezettség teljesítése, a biztosított javára

megfizetett,illetve tõle levont járulék alapja, összege, és a biztosítási

jogviszony idõtartama, valamint a biztosítottat ebbõl eredõen megilletõ

ellátásokra való jogosultság. Ezen belül:

a) a nyilvántartás: olyan, a foglalkoztatók és a biztosítottak adatainak

nyilvántartására alkalmas folyószámla rendszert alkalmaz, amely a

foglalkoztatók folyószámla számán és a biztosítottak társadalombiztosítási

azonosító jelén (a továbbiakban: TAJ) alapul;

b) a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a befizetésekre (járulékokra,

hozzájárulásokra, tagdíjra) vonatkozó és a bevallások egyeztetését,

ellenõrzését és behajtását szolgáló adatokat.

(2) A nyilvántartás adatokat szolgáltat - a törvényben meghatározott

feladataik teljesítéséhez - a magánnyugdíj-pénztáraknak, a pénztárak központi

nyilvántartását végzõ szervezetnek, a nyugdíjbiztosítási-, és az

egészségbiztosítási önkormányzatnak (a továbbiakban: a biztosítási

önkormányzatoknak), és azok igazgatási szervei részére.

(3) A nyilvántartás a járulékbevételek alakulásáról, a járulékfizetésre

kötelezettekrõl, az ellenõrzések megállapításairól és a tapasztalatok

összegzésérõl, az adatok feldolgozásáról az állami és önkormányzati szervek

részére egyedi azonosításra nem alkalmas információt szolgáltat.

V. Fejezet

Az ellátások fedezete

20. §

(1) A társadalombiztosítási ellátások fedezetére

a) a biztosított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizet,

b) a foglalkoztató egészségbiztosítási- és nyugdíjbiztosítási (együtt:

társadalombiztosítási) hozzájárulást fizet és a táppénz kiadásokhoz

hozzájárul.

(2) A magánnyugdíj-pénztár tagja nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére

kötelezett.

21. §

(1) A társadalombiztosítási nyugdíj és az egészségbiztosítás

ellátásainak fedezetére a foglalkoztató és a biztosítottnak minõsülõ egyéni

vállalkozó 1998. január 1-jétõl 39, 1999. január 1-jétõl 38, 2000. január 1-

jétõl 37 százalékos mértékû társadalombiztosítási hozzájárulást köteles

fizetni. Ebbõl a nyugdíjbiztosítási hozzájárulás mértéke 1998. január 1-jétõl

24, 1999. január 1-jétõl 23, 2000. január 1-jétõl 22 százalék (amelybõl 1

százalék a rokkantsági nyugdíj fedezetére szolgál), az egészségbiztosítási

hozzájárulás mértéke 15 százalék.

(2) A biztosított által fizetendõ nyugdíjjárulék mértéke

a) a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy

esetében 1998. január 1-jétõl 7, 1999. január 1-jétõl 8, 2000. január 1-jétõl

9 százalék,

b) a magánnyugdíj-pénztár tagja esetében 1 százalék.

(3) A biztosított által fizetendõ egészségbiztosítási járulék mértéke 3

százalék.

(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseitõl eltérõen

a) a társas vállalkozás a kiegészítõ tevékenységû társas vállalkozó után,

b) a kiegészítõ tevékenységet folytatónak minõsülõ egyéni vállalkozó

a baleseti társadalombiztosítási ellátások fedezetére 10 százalékos baleseti

járulék fizetésére kötelezett.

(5) A foglalkoztató az 5. § (1)-(2) bekezdésében említett biztosított

betegsége miatti keresõképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása

idõtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg .

A társadalombiztosítási hozzájárulás

22. §

A foglalkoztató - ide nem értve a 4. § a) pont 4.-5. alpontban

meghatározott foglalkoztatót - az általa kifizetett, elszámolt, járulékalapot

képezõ jövedelem

- ide nem értve az 57.§ (2)-(5) bekezdése szerinti jövedelmeket -, valamint

az adózott eredmény terhére kifizetett osztalék után havonta a 21. § (1)

bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási hozzájárulást fizet.

Járulékalapot nem képezõ jövedelem

23. §

Nem képezi a társadalombiztosítási hozzájárulás, a nyugdíjjárulék és az

egészségbiztosítási járulék alapját:

a) a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási

ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelõ összege,

b) a foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a tag

javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amely nem haladja meg

havonta a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimális bér 115

százalékát,

c) az adózott eredménybõl juttatott osztalék 10, illetõleg 20 százalékos

személyi jövedelemadó alá esõ része,

d) a felsõoktatási törvényben felsorolt felsõoktatási intézményben

hitelesített iskolai rendszerû elsõ alapképzésben résztvevõ nappali tagozatos

hallgatónál a képesítési követelményekben meghatározott képzési idõ alatt

végzett munkájáért az említett intézménytõl kapott díj - de legfeljebb a

nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatási normatíva adott évi központi

költségvetésrõl szóló törvényben meghatározott összegének kétszerese -,

feltéve, hogy a munkavégzés az errõl szóló kormányrendelet szerinti

munkalehetõség keretében történik, és feltéve, hogy a díjazás alapjául

szolgáló munkavégzés abban az intézményben történik, amellyel a hallgató

hallgatói jogviszonyban áll.

24. §

A 4. § a) pont 4.-5. alpontjában megjelölt foglalkoztatót a munkanélküli

ellátás, a gyermeknevelési támogatás és az ápolási díj összege után terheli a

21. § (1) bekezdésben meghatározott mértékû társadalombiztosítási hozzájárulás

megfizetésének kötelezettsége.

25. §

A 5. § (1) bekezdésének a) pontjában említett szervek a hivatásos állományú

tagjaik részére a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett pénzbeli

juttatásokat a társadalombiztosítási ellátásoknak megfelelõ mértékben

elszámolhatják a járulék terhére, a járulékfizetést, illetõleg elszámolást,

valamint a nyilvántartást és adatszolgáltatást az igazgatási szervvel kötött

megállapodás szerint teljesítik.

A nyugdíj- és egészségbiztosítási

járulék

26. §

(1) A foglalkoztatott a 21. § (2) bekezdés a), vagy b) pontjában

meghatározott nyugdíjjárulékot, és a 21. § (3) bekezdésében meghatározott

egészségbiztosítási járulékot fizet. A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék

alapja a járulékalapot képezõ jövedelem. A foglalkoztatott az SZJA törvény

69.§-a szerinti természetbeni juttatás értéke után nyugdíjjárulékot és

egészségbiztosítási járulékot nem fizet.

(2) A foglalkoztatott a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot a

járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett egy

naptári napra jutó bruttó átlagkereset kétszeresének naptári évre számított

összege után fizeti meg (továbbiakban: járulékfizetési felsõ határ.) A

járulékfizetési felsõ határ naptári napi összegét évente a Magyar Köztársaság

költségvetésérõl szóló törvény állapítja meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott járulékfizetési felsõ határt évente

január 1-jétõl, év közben kezdõdõ jogviszony esetében a biztosítással járó

jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell számítani.

Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az

idõtartamokat, amelyre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló

jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi

segélyben, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, katonai

(polgári) szolgálatot teljesített, a fizetés, díjazás nélküli idõszakot. A

megállapított járulékfizetési felsõ határt idõközben csökkenteni kell az

említett idõszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felsõ

határ szorzatával. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a

biztosítással járó jogviszony év közben kezdõdött vagy szûnt meg.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés alkalmazása során a biztosítottól a

foglalkoztató több nyugdíj-, illetõleg egészségbiztosítási járulékot vont le,

a túlvont nyugdíj- illetõleg egészségbiztosítási járulékot 15 napon belül a

foglalkoztató visszafizeti.

27. §

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy nyugdíjjárulékot és

egészségbiztosítási járulékot nem fizet.

28. §

(1) A gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülõ személy a

támogatás, a díj összege után nyugdíjjárulékot fizet.

(2) A keresetpótló juttatásban, vagy munkanélküli járadékban, nyugdíj

elõtti munkanélküli segélyben részesülõ személy a keresetpótló juttatás, a

munkanélküli járadék, illetve a segély összege után fizet nyugdíjjárulékot.

(3) Az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként szerzett

szolgálati idõ nyugdíjköltségeinek fedezetére a központi költségvetés a

nyugdíjbiztosítási hozzájárulást az érintett személyek havi átlagos létszáma

alapján a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimális bér 31

százalékának megfelelõ összegben fizeti meg a tárgyhónapot követõ hó 10.

napjáig. A fizetés rendjére, illetõleg az elszámolás módjára az igazgatási

szervvel a Pénzügyminisztérium megállapodást köt.

A társas vállalkozás és a társas vállalkozó járulékfizetése

29. §

(1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 21.§ (1)

bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási hozzájárulást fizet. A

társadalombiztosítási hozzájárulás alapja: a társas vállalkozó részére a

személyes közremûködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot

képezõ jövedelem és a vállalkozás adózott eredményébõl juttatott osztalék -

ide nem értve a 23. §-ban meghatározott jövedelmet -, de legalább havi átlagos

szinten a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimális bér. Ha a

hozzájárulás fizetési kötelezettség egy teljes naptári hónapon át nem áll

fenn, egy naptári napra a minimális bér harmincad részét kell figyelembe

venni.

(2) A biztosított társas vállalkozó a 21. § (2) bekezdés a), vagy b)

pontja szerinti nyugdíjjárulékot, és a 21. § (3) bekezdése szerinti

egészségbiztosítási járulékot fizet. A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék

alapja megegyezik az (1) bekezdésben meghatározott társadalombiztosítási

hozzájárulás alapjával - ide nem értve az SZJA törvény 69.§-a szerinti

természetbeni juttatást -, azzal, hogy azt legfeljebb a járulékfizetési felsõ

határ [26. § (2) és (4) bek.] napi összegének naptári évre számított összege

után kell megfizetni.

(3) Abban az esetben, ha a biztosítási kötelezettség a naptári év teljes

tartama alatt nem áll fenn, a járulékfizetési felsõ határt a biztosítási

kötelezettség idõtartamával arányosan kell meghatározni.

30. §

(1) A 29. §-ban meghatározott hozzájárulás és a 26. §-ban meghatározott

járulékalapok alsó, illetve a járulékalapok felsõ határát azzal az idõszakkal

arányosan (a minimális bér harmincad részével, illetve a járulékfizetési felsõ

határ napi összegével) csökkenteni kell, amely alatt a társas vállalkozó

a) táppénzben, terhességi- gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási

segélyben, baleseti táppénzben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban

részesül,

b) katonai (polgári) szolgálatot teljesít,

c) fogva tartott,

d) ügyvédként, szabadalmi ügyvivõként a kamarai tagság szünetel, továbbá,

e) ha a társas vállalkozó külföldön munkát vállalóként vagy külföldi

ösztöndíjasként megállapodás alapján nyugdíjbiztosítási hozzájárulást fizet,

f) ha a (3) bekezdésben említett társas vállalkozó keresõképtelen.

(2) A társadalombiztosítási hozzájárulást, a nyugdíjjárulékot és

egészségbiztosítási járulékot a biztosítás megszûnését követõen kiosztott

jövedelem után is meg kell fizetni.

(3) Ha a társas vállalkozó egyidejûleg legalább heti 36 órás munkaidõvel

járó munkaviszonyban is áll, illetõleg közép- vagy felsõfokú oktatási

intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, az (1) bekezdés

rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a járulékfizetés

alapjául a ténylegesen elért, járulékalapot képezõ jövedelmet, de legalább a

minimális bér ötven százalékának megfelelõ összeget kell figyelembe venni.

Az egyéni vállalkozók járulékfizetése

31. §

(1) A biztosított egyéni vállalkozó a személyes munkavégzés címén e

tevékenysége keretében költségként elszámolt összeg (vállalkozói kivét) a

vállalkozói osztalékalap, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képezõ

jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes

minimális bérnek megfelelõ összeg után a 21. § (1) bekezdésében meghatározott

társadalombiztosítási hozzájárulást fizet.

(2) A tételes átalányadózó esetében a társadalombiztosítási

hozzájárulás alapja az (1) bekezdésben meghatározott minimális bér.

(3) Nem képezi a társadalombiztosítási hozzájárulás alapját a

vállalkozói osztalékalap 10, illetõleg 20 százalékos személyi jövedelemadó alá

esõ része.

(4) Az egyéni vállalkozó az (1)-(3) bekezdésben meghatározott

társadalombiztosítási hozzájárulás alapja, legfeljebb azonban a

járulékfizetési felsõ határ havi összegének figyelembevételével a 21. § (2)

bekezdés a), vagy b) pontjában meghatározott nyugdíjjárulékot, és a 21. § (3)

bekezdésében meghatározott egészségbiztosítási járulékot fizet.

(5) Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó egyidejûleg legalább heti

36 órás munkaidõvel járó munkaviszonyban is áll, illetõleg közép vagy

felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, az (1)-

(2) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a

társadalombiztosítási hozzájárulás, a nyugdíjjárulék-fizetés alapjául a

ténylegesen elért, járulékalapot képezõ jövedelmet, de legalább a minimális

bér ötven százalékát kell figyelembe venni.

(6) Az egyéni vállalkozó a minimális bér alapulvételével nem köteles

társadalombiztosítási hozzájárulást, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot

fizetni arra az idõtartamra, amelynek tartama alatt

a) táppénzben, terhességi- gyermekágyi segélyben, baleseti táppénzben,

gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban

részesül, - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás,

az ápolási díj folyósításának idõtartama alatt vállalkozói tevékenységét

személyesen folytatja -,

b) katonai vagy polgári szolgálatot teljesít,

c) fogva tartott,

d) külföldön munkát vállalóként vagy külföldi ösztöndíjasként megállapodás

alapján fizet nyugdíjbiztosítási hozzájárulást,

e) az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivõ, ha kamarai tagságát szünetelteti,

f) az (5) bekezdésben említett egyéni vállalkozó keresõképtelen.

(7) Amennyiben a (6) bekezdésben meghatározott körülmények a naptári hónap

teljes tartamán át nem állnak fenn, egy-egy naptári napra a havi hozzájárulás,

illetõleg nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék fizetésénél a minimális bér

harmincad részét kell megfizetni. A (6) bekezdésben meghatározott idõtartamok

naptári napjainak számával a hozzájárulás fizetési alsó határt, illetõleg a

járulékfizetési alsó és felsõ határt csökkenteni kell. Ezt a szabályt kell

alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap

közben kezdõdött vagy szûnt meg.

32. §

(1) Az egyéni vállalkozó havonta a tárgyhót követõ hónap 10. napjáig köteles

a 31. §-ban meghatározott jövedelme, illetõleg a minimális bér alapján

társadalombiztosítási hozzájárulást, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot

bevallani és befizetni úgy, hogy ezeknek alapja éves szinten legalább minden

hónapban elérje a minimális bér - a 31.§ (5) bekezdésben említett egyéni

vállalkozó esetében a minimális bér ötven százalékának - összegét. Ennek

megfelelõen a tárgyhavi befizetési kötelezettség összegébe be lehet tudni az

elõzõ hónap(ok)ban befizetett összeget.

(2) Az egyéni vállalkozó a biztosítási kötelezettség kezdete napjától,

annak megszûnése napjáig kötelezett járulék fizetésére.

Nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék fizetése egyidejûleg fennálló,

több biztosítással járó jogviszony esetén

33. §

(1) Ha a biztosított egyidejûleg több biztosítási kötelezettséggel járó

jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyában köteles a járulékalapul szolgáló

jövedelme után a nyugdíjjárulékot, illetõleg az egészségbiztosítási járulékot

megfizetni, legfeljebb azonban együttesen a járulékfizetési felsõ határ napi

összegének naptári évre számított összege után. Amennyiben egyik

biztosítással járó jogviszony sem áll fenn a naptári év teljes tartamán át, a

napi járulékfizetési felsõ határt együttesen is csak a biztosítással járó

jogviszonyok tényleges fennállásának tartamára kell számítani.

(2) A biztosított a naptári év folyamán mindaddig köteles a nyugdíj- és

egészségbiztosítási járulékot megfizetni, amíg az egyes foglalkoztatók elõtt

nem igazolja, hogy a naptári éven belül együttesen már megfizette a

járulékfizetési felsõ határ napi összegének a naptári évre (a biztosítási

kötelezettség fennállásával arányos részére) számított összege után a nyugdíj-

, illetõleg egészségbiztosítási járulékot.

(3) Abban az esetben, ha a nyugdíj- illetõleg egészségbiztosítási

járulék túlfizetés keletkezik, a (2) bekezdésben említett foglalkoztató, a

túlfizetésként jelentkezõ járulékot köteles visszafizetni az igazolások

benyújtását követõ 15 napon belül. Amennyiben több foglalkoztatónál

egyidejûleg fennáll a biztosítással járó jogviszony, az a foglalkoztató

köteles a járulékot visszafizetni, amelynél az elért - járulékalapot képezõ -

jövedelem a magasabb.

(4) Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság

személyesen közremûködõ tagja, a 29. § (1), illetve a 30. § (3) bekezdésében

elõírt legkisebb összegû járulékot - évente egy alkalommal történõ választása

szerint - egyszer kell figyelembe venni.

(5) Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is

biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a 31.§ (1)

bekezdése szerint áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló

járulékfizetési kötelezettség legkisebb összege a 31.§ (5) bekezdésben

meghatározott összeg. Amennyiben az egyéni vállalkozó egyidejûleg több

gazdasági társaság személyesen közremûködõ tagja, a 31.§ (1) bekezdésében

említett legkisebb összeget - évente egy alkalommal történõ választása szerint

- egyszer kell figyelembe venni.

(6) Az (5) bekezdésben említett egyéni vállalkozó minden év január 31-ig

nyilatkozik arról, hogy a 31.§ (1) bekezdésében említett legkisebb összegû

járulékot egyéni vállalkozóként, vagy társas vállalkozóként kéri figyelembe

venni. A nyilatkozatát az illetékes igazgatási szervhez és az érintett

vállalkozáshoz is be kell nyújtania.

(7) A (6) bekezdésben foglaltak az irányadók abban az esetben is, ha a

biztosított egyidejûleg több társas vállalkozás személyesen közremûködõ tagja.

Ez esetben a választásra vonatkozó nyilatkozatát valamennyi társas

vállalkozáshoz be kell nyújtania.

34. §

Amennyiben a biztosított foglalkoztatása egyik jogviszonyában eléri a heti 36

órát, a további jogviszonyából származó járulékalapot képezõ adóköteles

jövedelme után - a 33. §-ban foglaltaktól eltérõen - nem kell

egészségbiztosítási járulékot fizetni.

A magánnyugdíj rendszer keretében fizetendõ tagdíj

35. §

(1) A magánnyugdíj-pénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képezõ jövedelme

után 1998. január 1-jétõl 6, 1999.január 1-jétõl 7, 2000. január 1-jétõl 8

százalékos tagdíjat fizet.

(2) A tagdíjfizetési kötelezettségre a 26. § (2)-(4) bekezdésében,

valamint a 33. §-ban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell azzal az

eltéréssel, hogy a túlvont tagdíjat a magánnyugdíj-pénztár fizeti vissza.

Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra

36. §

(1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ, az 5. § (1)-(2)

bekezdésben említett biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem álló

nagykorú személy nyugellátásra jogosító szolgálai idõ és nyugdíjalapot képezõ

jövedelem szerzése céljából - magánnyugdíj-pénztár tagja esetében a tagdíj

mértékével csökkentett - 31 százalékos mértékû -nyugdíjbiztosítási járulék

fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy az egészségbiztosítási

ellátások megszerzése végett 18 százalékos mértékû egészségbiztosítási járulék

fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet.

(3) A járulékfizetés alapja a megállapodást kötõ személy által

megjelölt jövedelem, legfeljebb a járulékfizetési felsõ határ naptári hónapra

számított összege, de legalább a megállapodás megkötését megelõzõ hónap elsõ

napján érvényes minimális bér. Amennyiben a megállapodást a minimális bér

összegének figyelembe vételével kötik meg, annak változása esetén a

megállapodásban meghatározott összeg a változást követõ hónap elsõ napjától

módosul.

(4) A nyugellátás megállapításáig szolgálati idõ szerzése végett

megállapodás megkötésével és a megállapodás megkötése napján érvényes

minimális bér alapul vételével számított - magánnyugdíj-pénztár tagja esetén a

tagdíj mértékével csökkentett - 31 százalékos -nyugdíjbiztosítási járulék

megfizetésével szolgálati idõt szerez az, aki

a) a Tny. törvényben meghatározott felsõfokú oktatási intézmény nappali

tagozatán eltöltött idejét, ideérve a doktorandusz képzést is,

b) gyermekgondozási segélyen töltött idejét,

c) a gyermekgondozási segély idejével megegyezõ otthoni gondozási idejét

d) a társadalombiztosítási öregségi nyugellátáshoz elõirt szolgálati idõ

elérése érdekében legfeljebb öt naptári évvel a hiányzó idejét

kívánja szolgálati idõként elismertetni.

(5) A (4) bekezdésben szabályozott esetekben a fizetendõ nyugdíjbiztosítási

hozzájárulás a szolgálati idõként elismerhetõ idõszak naptári napjainak és a

megállapodás megkötése napján érvényes minimális bér harmincad részének

szorzata. A szolgálati idõ beszámítása iránti kérelem teljesítésérõl,

elutasításáról határozatot kell hozni.

(6) A 11. §-ban meghatározott külföldi állampolgár megállapodást köthet

a saját, valamint a vele együtt a Magyar Köztársaság területén tartózkodó

házastársa és gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására.

(7) Az (6) bekezdésben említett megállapodás alapján fizetendõ havi

járulék összege:

a) a külföldi állampolgár esetén a (3) bekezdés szerinti minimális bér

összegének 75 százaléka ,

b) házastársa, gyermeke esetén a (3) bekezdés szerinti minimális bér

összegének 30 százaléka.

(8) A Magyar Köztársaság területén oktatási intézmény nappali tagozatán

tanulmányokat folytató külföldi állampolgár egészségügyi szolgáltatására a]

(3) bekezdésében meghatározott minimális bér 30 százalékának megfelelõ havi

összegû egészségbiztosítási járulék megfizetésének vállalása esetén köthet

megállapodást.

(9) A devizajogszabályok szerint külföldinek minõsülõ magyar

állampolgár egészségügyi szolgáltatásra egészségbiztosítási járulék

megfizetésének vállalása esetén köthet megállapodást. A fizetendõ havi

egészségbiztosítási járulék a (3) bekezdésben meghatározott minimális bér 75

százaléka.

(10) A (4) és a (6), valamint a (8)-(9) bekezdés szerinti megállapodást

az állampolgár javára a fizetési kötelezettség átvállalása esetén más személy,

illetve szerv is megkötheti.

37. §

(1) A megállapodásnak tartalmaznia kell a fizetendõ járulék alapját vagy

összegét, a nyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat.

(2) Az egészségügyi szolgáltatásra megállapodás csak a megállapodás

megkötését követõ hónap elsõ napjától kezdõdõ hatállyal, az elsõ hónapra

esedékes járulék egyidejû befizetése mellett köthetõ. Ezt követõen a járulékot

havonta elõre, a tárgyhónapot közvetlenül megelõzõ hónap 10. napjáig kell

megfizetni. Nem egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás esetében a

járulék a tárgyhónapot követõ hónap 10. napjáig fizethetõ meg. A befizetés

elmulasztása a megállapodás megszûnését vonja maga után. Az egészségügyi

szolgáltatásra való jogosultság a megállapodás megszûnésének napjáig áll fenn.

(3) A megállapodás alapján megszerzett jogosultságra - ha e törvény

másként nem rendelkezik - a Tny., illetve az EB. törvény rendelkezéseit kell

alkalmazni. Az egészségügyi szolgáltatás - sürgõsségi ellátás kivételével -

akkor jár, ha az igénybevétel kezdõ napját közvetlenül megelõzõen legalább már

hat havi járulékfizetés történt. Az eltartott hozzátartozóra a jogosultság nem

terjed ki, ide nem értve a 36. § (2) bekezdése szerinti megállapodást kötõ

személyt.

(4) Az egészségügyi szolgáltatásra jogosult külföldi az egészségügyi

szolgáltatásra való jogosultságát az "Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra

való jogosultságról" (a továbbiakban: igazolás) elnevezésû nyomtatvánnyal

igazolja. Az igazolást a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban:

MEP) állítja ki. Megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult

külföldi részére az igazolást a vele megállapodást kötõ igazgatási szerv

állítja ki. A külföldi állampolgár a járulék befizetését havonta a befizetés

teljesítésének helyén az igazolás lebélyegzésével igazoltatja.

Baleseti járulék fizetése

A kiegészítõ tevékenységû társas vállalkozó után fizetendõ baleseti járulék

38. §

(1) A társas vállalkozás a kiegészítõ tevékenységet folytatónak minõsülõ

társas vállalkozó után a 21. § (4) bekezdésében meghatározott baleseti

járulékot fizet. A járulék alapja a társas vállalkozónak a személyes

közremûködés alapján kifizetett (elszámolt) adóköteles jövedelem és a

vállalkozás adózott eredményébõl juttatott osztalék.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem képezi a baleseti

járulék alapját a vállalkozás adózott eredményébõl juttatott osztalék 10,

illetõleg 20 százalékos személyi jövedelemadó alá esõ része.

(3) A kiegészítõ tevékenységet folytató társas vállalkozó után

fizetendõ baleseti járulékra egyebekben a 30. § (2) bekezdésben és a 32. §-

ában foglalt rendelkezéseket megfelelõen kell alkalmazni.

A kiegészítõ tevékenységet folytató egyéni vállalkozók baleseti járuléka

39. §

(1) A kiegészítõ tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 21. § (4)

bekezdésében meghatározott baleseti járulékot fizet. A járulék alapja az e

tevékenységbõl származó adóköteles jövedelem, valamint a vállalkozói

osztalékalap, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képezõ jövedelem.

Tételes átalányadózást választó egyéni vállalkozó esetén a baleseti járulék

alapja a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimális bér ötven

százaléka.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem képezi a baleseti

járulék alapját a vállalkozói osztalékalap 10, illetõleg 20 százalékos

személyi jövedelemadó alá esõ része.

(3) A kiegészítõ tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 10. § (1)

bekezdésében meghatározott idõtartam alatt köteles baleseti járulék

fizetésére.

40. §

A 15. § (2) bekezdésében felsorolt személyek után nem kell baleseti

járulékot fizetni.

Egészségbiztosítási járulékfizetés egészségügyi ellátásra jogosult személy

után

41. §

(1) A 16. § (1) bekezdés a)-o) pontjában meghatározott személyek

egészségügyi szolgáltatásának költsége az Egészségbiztosítási Alapot terheli.

(2) Az a személy, aki a személyi igazolvánnyal rendelkezik, vagy azzal

jogszabály alapján rendelkeznie kellene és aki e törvény szerint

biztosítottnak vagy ilyen biztosított eltartott hozzátartozójának nem minõsül

és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § a)-p) pontja szerint sem jogosult,

havonta a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimális bér 11,5

százalékának megfelelõ összegû egészségbiztosítási járulékot fizet. Ha a

járulékfizetési kötelezettség a naptári hónap teljes tartama alatt nem áll

fenn, egy naptári napra a minimális bér 30-ad részét kell figyelembe venni. A

járulék megfizetése alapján egészségügyi szolgáltatásra az eltartott

hozzátartozója is jogosulttá válik.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyek az õket terhelõ

járulékfizetési kötelezettség keletkezését és megszûnését az igazgatási

szervnél bejelentik.

VI. Fejezet

AZ ADATSZOLGALTATASI KÖTELEZETTSEG TERJEDELME,

ADATVEDELMI RENDELKEZESEK

42. §

(1) A nyilvántartási rendszerben az alábbi személyes adatok tarthatók

nyilván:

a) személyi adatok (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, születés

éve, hónapja és napja, TAJ szám),

b) családi állapot, állampolgárság,

c) lakhely (tartózkodási hely),

d) foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,

e) a rokkantság fokára, az egészségi állapotra, továbbá az élettársra, az

eltartott hozzátartozói minõségre és TAJ számára vonatkozó olyan adatok,

amelyek a társadalombiztosítási ellátás megállapításához szükségesek,

f) jövedelemre vonatkozó adatok,

(2) Az igazgatási szerv a jogszabályban elõírt járulék-elszámolással

kapcsolatos bizonylatot, nyilvántartást - ideértve a mágneses adathordozón

rögzített adatokat is - úgy kötelesek kiállítani, illetve vezetni, hogy az a

járulékok alapjának, a járulékok és terhes részei összegének, továbbá ezek

megfizetésének megállapítására, ellenõrzésére alkalmas legyen.

(3) Az igazgatási szerv, valamint a társadalombiztosítási feladatokat

ellátó foglalkoztatók és egyéb szervek nem társadalombiztosítási szerv és

természetes személy részére adatot csak törvény, illetve törvény

felhatalmazása alapján - a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejû

megjelölése mellett - jogszabályban meghatározott módon szolgáltathatnak.

(4) A bíróságok, az ügyészségek, a bûnüldözés és a büntetés-végrehajtás

szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében

- a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése

esetén - e törvény felhatalmazása alapján - a TAJ szám kivételével - a

nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak. A

rendõrség és a büntetés-végrehajtás szervei a fogva tartottak tekintetében

jogosultak a TAJ szám igénylésére is.

43. §

(1) A 42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból

a) az állami adóhatóság az adókötelezettség ellenõrzése érdekében az a), c),

d) és f) pontjai,

b) a munkaügyi és szociális igazgatás szervei az ellátás megállapítása,

folyósítása, munkaügyi ellenõrzés céljából a TAJ szám alkalmazásával az a)-d)

és f) pontjai,

c) az egészségügyi ellátást nyújtó szervek (személyek) az egészségügyi

szolgáltatói feladataik ellátása érdekében a TAJ szám alkalmazásával az a)-e)

pontjai

szerinti adatok igénylésére jogosultak.

(2) A 42. § (1) bekezdése szerinti adatok statisztikai célra

felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra

alkalmatlan módon - átadhatók.

(3) Az e törvényben nem szabályozott esetben adatok továbbításának

csak akkor van helye, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárult.

(4) A társadalombiztosítási nyilvántartásba az érintett betekinthet, a

róla nyilvántartott adatairól felvilágosítást kérhet.

(5) Az igazgatási szervek, továbbá a társadalombiztosítási feladatokat

ellátó foglalkoztató, illetõleg egyéb szerv vezetõje a polgárok személyes

adatai védelméért való felelõsségének körében köteles olyan technikai és

szervezési intézkedéseket tenni, ellenõrzési rendszert kialakítani és

adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények

teljesülését.

VII. Fejezet

A JÁRULÉKKÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése

44. §

(1) A foglalkoztató - az egyéni vállalkozó és az egyéb szerv is -

köteles a társadalombiztosítás céljait szolgáló, jogszabályban meghatározott

nyilvántartás vezetésére és ezekrõl adatszolgáltatás teljesítésére.

(2) Az igazgatási szervek felhívására, megkeresésére az

adatszolgáltatást 15 napon belül kell teljesíteni.

(3) Az igazgatási szervek nem kérhetik olyan adat ismételt közlését, amely

a kötelezett bejelentésében, bevallásában már szerepelt. A járulék és

hozzájárulás fizetésére kötelezett jövedelemadatai, ha azt az illetékes

adóhatóságtól kérik, nem esik az elõzõ korlátozás hatálya alá.

45. §

(1) A 4. § n) pontjában meghatározott biztosított a foglalkoztatójához az

általa választott magánnyugdíj-pénztár megnevezését, címét, bankszámlájának

számát, biztosítottá válásától számított 15 napon belül bejelenti.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak a 4. § o) pontjában meghatározott

önkéntesen csatlakozó személyre is irányadók.

(3) Az egyéni vállalkozó az általa választott magánnyugdíj-pénztár

megnevezését és címét az (1) bekezdésben meghatározott idõpontig az igazgatási

szervhez jelenti be.

(4) A magánnyugdíj-pénztárhoz való csatlakozás visszavonása esetén a

biztosított egyéni folyószámláján nyilvántartott összeget a magánnyugdíj-

pénztár - a visszavonási kérelem kézhezvételétõl számított 8 napon belül

köteles - a biztosított személyi adataira és TAJ számára hivatkozással - a

Nyugdíjbiztosítás Alap javára átutalni és az átutalásról bevallást benyújtani.

A bevallás tartalmazza, hogy havi bontásban milyen összeg került jóváírásra a

biztosított egyéni számláján.

Társadalombiztosítási egyéni nyilvántartás

46. §

(1) A foglalkoztatók és az egyéni vállalkozók az általuk foglalkoztatott

biztosítottnak minõsülõ személyekrõl egyéni nyilvántartást vezetnek.

(2) A 36. § (1)-(4) bekezdése alapján megállapodást kötõ személyrõl és

a biztosítottnak minõsülõ egyéni vállalkozóról az igazgatási szerv vezeti a

nyilvántartást.

(3) Nem kell nyilvántartást vezetni a 4. § f) pontban meghatározott saját

jogán nyugdíjas, nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyekrõl.

(4) A biztosítottat a biztosítással járó jogviszony kezdetétõl

számított 3 munkanapon belül kell nyilvántartásba venni.

(5) A nyilvántartás tartalmazza a biztosított társadalombiztosítási

azonosító jelét, a foglalkoztató folyószámla számát, a biztosított nevét,

személyi adatait, a biztosítás kezdetétõl annak megszûnéséig a nyugdíjra

jogosító szolgálati idõ tartamát, havi bontásban a járulékalapul szolgáló

jövedelmeit és az abból levont járulék(ok) összegét, továbbá az egészségügyi

hozzájárulást.

47. §

(1) A nyilvántartást a foglalkoztató minden év végén lezárja, archiválja és

arról a tárgyévet követõ hó február 20. napjáig az igazgatási szervhez

adatszolgáltatást teljesít.

(2) A nyilvántartás adatairól a foglalkoztató megszûnésekor 30 napon

belül, illetõleg, - ha a biztosított, vagy halála esetén hozzátartozója

nyugdíjigényt terjesztett elõ - soron kívül kell teljesíteni az (1)

bekezdésben elõírt adatszolgáltatást.

(3) A foglalkoztató a tárgyévet követõ év január 31. napjáig köteles a

nyilvántartás adataival egyezõ igazolást kiadni a biztosított részére a

tárgyévben levont járulékok (tagdíj) összegérõl és az azok alapjául szolgáló

jövedelmekrõl a jövedelemigazoláshoz csatoltan. A biztosítással járó

jogviszony év közben történõ megszûnése esetén az igazolást soron kívül kell

kiadni. A foglalkoztató a levont tagdíjról negyedévenként ad elszámolást a

biztosítottnak, amelyen nyilatkozik arról is, hogy a levont tagdíjat a

biztosított által megjelölt pénztárnak megfizette.

48. §

(1) Az igazgatási szerv a foglalkoztatók rendelkezésére bocsátja a

nyilvántartás vezetéséhez szükséges számítógépes programot és informatikai

utasítást. Azon foglalkoztatók részére pedig, akik nem számítógépen vezetik a

nyilvántartást, az igazgatási szerv a Társadalombiztosítási Közlönyben

"Útmutató"-t és abban a szükséges nyomtatványokat közzéteszi.

(2) A foglalkoztató a nyilvántartást az adatszolgáltatási nyomtatványon

is teljesítheti, amit az igazgatási szerv köteles elfogadni.

A bejelentés szabályai

49. §

(1) A foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, valamint az a személy, aki a 41.

§ (2) bekezdése alapján járulékfizetésre kötelezett (a továbbiakban együtt:

fizetésre kötelezett), a foglalkoztatói minõség keletkezésétõl, illetõleg a

biztosítási kötelezettség keletkezésének napjától számított 3 munkanapon belül

az igazgatási szervnél nyilvántartásba vétel céljából bejelenti az e

törvényben meghatározott adatokat.

(2) A fizetésre kötelezett az erre a célra rendszeresített nyomtatvány

kitöltésével és benyújtásával bejelenti:

a) nevét (elnevezését), rövidített cégnevét;

b) címét, székhelyét, telephelyét vagy telephelyeit, üzletét vagy üzleteit;

c) alakulásának idõpontját, alapító okiratának, vállalkozói igazolványának,

vagy a külön jogszabályban a tevékenység gyakorlásához szükséges engedély,

okirat keltét és számát, kiállítóját, tevékenysége megkezdésének idõpontját,

képviselõjének, ügyvezetõjének (ügyvezetõinek), az igazgatónak a nevét,

lakcímét;

d) az egyéni vállalkozó, ha legalább heti 36 órás munkaviszonyt létesített,

vagy ilyen jogviszonya megszûnt, a létesítéstõl, illetõleg megszûnéstõl

számított tizenöt napon belül,

e) az egyéni vállalkozó, ha a 4. § f) pont szerinti ellátást állapítottak

meg részére, illetõleg annak folyósítását megszüntették, a megállapítás,

megszüntetés idõpontját követõ tizenöt napon belül,

f) valamennyi pénzforgalmi bankszámlájának, elszámolási számlájának (a

továbbiakban együtt: bankszámla) vezetõ bankját és számát, statisztikai

számjelét;

g) jogelõdjét, alapítóját, a jogi személy felelõsségével mûködõ

foglalkoztató a felelõsségvállalót, ezek adószámát, folyószámlaszámát;

h) a cégnyilvántartásba történõ bejegyzést elrendelõ végzés számát és

idõpontját,

(3) A (2) bekezdés f) és h) pont alatti adatokat a bankszámlanyitást,

illetõleg a cégbejegyzést követõ 3 munkanapon belül kell bejelenteni.

(4) Az igazgatási szerv a fizetésre kötelezett részére

folyószámlaszámot állapít meg, amit ezt követõen valamennyi

társadalombiztosítási kötelezettséggel kapcsolatos nyomtatványon (iraton) fel

kell tüntetni.

(5) A fizetésre kötelezett a társadalombiztosítási kötelezettségét

érintõ változást - annak bekövetkezésétõl számított 3 napon belül - be kell

jelentenie.

(6) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a

továbbiakban: Áht.) szerint a kincstári körbe tartozó munkáltatónak, illetõleg

a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása hatálya alá tartozó illetmény-

számfejtési feladatokat ellátó kifizetõ szervezetnek a foglalkoztatóra elõírt

kötelezettségeket (a járulék alapjául elszámolt összeg kimutatását, azt

terhelõ járulékok levonását, befizetését, bevallását, a biztosított

személyeknek errõl adott igazolásokat, stb) az Áht-ban és annak végrehajtására

kiadott rendeletekben meghatározott módon kell teljesíteni azzal, hogy a

munkáltatóra (kifizetõre) az (1) bekezdésben írt rendelkezéseket is alkalmazni

kell.

A járulék megállapítása, bevallása, megfizetése

50. §

(1) A foglalkoztató a biztosítottaknak juttatott, a járulék, a hozzájárulás

alapját képezõ tárgyhavi kifizetések után köteles a járulékok és a

hozzájárulás alapját és összegét megállapítani, a járulékot levonni, és arról

a törvényben meghatározott tartalommal, és a (2) bekezdésben meghatározott

idõszakonként bevallást benyújtani, és a megállapított járulék (hozzájárulás)

összegét a tárgyhót követõ hó 10. napjáig az igazgatási szervnek megfizetni,

és arról a kifizetéssel egyidejûleg a biztosítottat illetve a kifizetés

jogosultját tájékoztatni kell.

(2) A foglalkoztató havonta, a tárgyhót követõ hó 10-ig összesítõ

bevallást teljesít az illetékes igazgatási szervhez a következõkrõl:

a) a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási járulék;

b) a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási, táppénz hozzájárulás;

c) a baleseti járulék;

d) a megállapodás alapján fizetendõ járulék

alapja, összege;

e) a társadalombiztosítási kifizetõhelyet fenntartó, és

társadalombiztosítási ellátást folyósító foglalkoztató az általa a

tárgyhónapban kifizetett társadalombiztosítási, valamint a

társadalombiztosítási szervek hatáskörébe utalt egyéb ellátás összege;

f) a tárgyhónapban külön jogszabály alapján az ellátás után a kifizetõhely

fenntartóját megilletõ költségtérítés összege;

g) a jogi személy felelõsségvállalásával mûködõ gazdasági munkaközösség

által a gazdálkodó szervezethez befizetett járulékok alapja és összege.

(3) Az (2) bekezdésben meghatározott összesítõ bevallás mellett a

foglalkoztató köteles mellékletben bejelenteni a következõket:

a) az egyes biztosítottól levont járulékok alapját, azok összegeit, valamint

a biztosított nevét, TAJ számát, továbbá a biztosított pénztártagsága esetén

ennek tényét,

b) a társadalombiztosítási kifizetõhelyet fenntartó és társadalombiztosítási

ellátást folyósító foglalkoztató által a tárgyhónapban az egyes

biztosítottaknak kifizetett társadalombiztosítási (a társadalombiztosítási

szervek hatáskörébe utalt egyéb) ellátás összegét, a biztosított TAJ számát.

(4) Az egyéni vállalkozó a járulékalapot képezõ tárgyhavi jövedelmérõl a

tárgyhónapot követõ hónap 10. napjáig nyújtja be a (2) bekezdésben elõírt

bevallását.

(5) Az összesítõ bevallást az igazgatási szervek által rendszeresített

és a kötelezett rendelkezésére bocsátott számítógépes program alapján kell

vezetni, illetõleg megküldeni. A számítógépes program tartalmazza az egyéni

nyilvántartás adatait is. Az igazgatási szerv a foglalkoztató, illetõleg

egyéni vállalkozó részére engedélyezheti az összesítõ bevallás papíralapú

adathordozón történõ rögzítését, illetõleg benyújtását.

51. §

(1) A foglalkoztató a 50. § (2) bekezdésben meghatározott határidõig, a

biztosítottak által választott magánnyugdíj-pénztáranként külön - a

magánnyugdíj-pénztárnak megküldendõ bevalláson jelenti be az egyes magán-

nyugdíj-pénztárakhoz tartozó, általa foglalkoztatott biztosítottaktól levont

tagdíj alapját és összegét, és egyben befizeti a levont tagdíjat. A

bevallásban a tagdíj alapját és összegét - név és TAJ szám feltüntetése

mellett - biztosítottanként meg kell bontani.

(2) A magánnyugdíj-pénztár a hozzá érkezõ bevallás adatairól ugyancsak

havonta számítógépes adathordozón adatot szolgáltat a többi igazgatási

szervnek a bevallás helytállóságának ellenõrzése, illetõleg a biztosított

szolgálati idejének, és a biztosítási díjának nyilvántartásba vétele céljából.

A magánnyugdíj-pénztár a bevallás adatainak közlésével egyidejûleg - soron

kívüli ellenõrzést kérve - arról is tájékoztatja a többi igazgatási szervet,

hogy a bevallás, befizetés hiányos, vagy az abban közölt adatok aggályosak.

(3) Ha a foglalkoztató a magánnyugdíj-pénztárhoz teljesített

bevallásban szereplõ fizetési kötelezettségét csak részben teljesíti, a

befizetett tagdíjat a magánnyugdíj-pénztár az érintett pénztártagok között

tagdíjnagyságuk arányában számolja el. A befizetési kötelezettség

elmulasztása, illetõleg részleges teljesítése esetén a pénztár haladéktalanul

köteles intézkedni a pénztártag egyidejû értesítése mellett az igazgatási

szervnél a tartozás behajtása érdekében.

(4) A foglalkoztatót a biztosítottól levont, de a pénztárnak megfizetni

elmulasztott tagdíj esetében a mulasztási bírság és a késedelmi pótlék

viselése mellett a pénztártagnak okozott kár megtérítésének felelõssége is

terheli.

52. §

(1) A társadalombiztosítási kifizetõhelyet fenntartó foglalkoztató - ide

értve a TÁKISZ-t is - a táppénz-hozzájárulást a tárgyhavi összesítõ

bevalláson köteles feltüntetni, és a járulékokkal együtt bevallani és

megfizetni.

(2) Ha a biztosított részére a (1) bekezdésben meghatározott táppénzt a

megyei (fõvárosi) egészségbiztosítási pénztár állapítja meg és folyósítja, a

táppénz folyósítását követõen a táppénz-hozzájárulás összegét az igazgatási

szerv érvényesíti.

(3) A társas vállalkozás köteles a tagjának biztosítási kötelezettség

alá esõ segítõ családtagja után fizetendõ járulékot a társas vállalkozó

jövedelmébõl levonni és az egyéb járulékokkal együtt elszámolni és befizetni.

Amennyiben a tagnak a járulék elszámolásakor jövedelme nincs, a segítõ

családtag után fizetendõ járulékot a társas vállalkozás köteles megelõlegezni,

elszámolni és befizetni.

(4) A társas vállalkozás köteles a társas vállalkozó után fizetendõ

járulékot, a társas vállalkozó jövedelmébõl levont járulékkal együtt a

tárgyhónapot követõ hónap 10. napjáig befizetni. Amennyiben a tárgyhónapban a

társas vállalkozó(k) részére jövedelmet nem fizettek és a tárgyév folyamán - a

tárgyhónapig bezárólag - elszámolt járulék a minimális bér után számított

járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a minimális bér utáni

járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelõlegezni és azt a

törvényben elõírt határidõn belül befizetni.

(5) A jogi személy felelõsségvállalásával mûködõ gazdasági munkaközösség

köteles a járulékot a tárgyhót követõ hónap 5. napjáig ahhoz a gazdálkodó

szervezethez befizetni, amely a munkaközösségért felelõsséget vállalt. E

gazdálkodó szerv a hozzá befizetett járulékot az általa fizetendõ járulékokkal

együtt köteles a törvényben elõírt határidõn belül befizetni.

(6) A (1)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a tagdíjra is

alkalmazni kell azzal, hogy a tagdíjat az illetékes magánnyugdíj-pénztárhoz

kell befizetni.

(7) A foglalkoztató által levont járulék és tagdíj a biztosítottól akkor

sem követelhetõ, ha azt a foglalkoztató bevallani és/vagy befizetni

elmulasztotta, és a vele szemben foganatosított hatósági intézkedések nem

vezettek eredményre.

A befizetések elszámolása

53. §

(1) A társadalombiztosítási tartozásra befizetett összeget elõször a

megtérítendõ ellátásra, a késedelmi pótlékra, a bírságra és mulasztási

bírságra, a végrehajtási költségre, az eljárás költségére, ezt követõen -

jogszabályban meghatározott részarányban - a biztosítottat terhelõ (a

biztosítottól levont) egészségbiztosítási járulékra és nyugdíjjárulékra, a

társadalombiztosítási hozzájárulásra, a táppénz hozzájárulásra, végül a

baleseti járulékra kell elszámolni.

Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében a

társadalombiztosítási tartozásra befizetett összeget - az említett

kiegyenlítési sorrend alkalmazásával - elõbb a biztosítottat terhelõ,

egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, a foglalkoztatott biztosítottak után

fizetendõ társadalombiztosítási hozzájárulásra, majd az egyéni vállalkozót

vagy a társas vállalkozás tagját terhelõ egészségbiztosítási és

nyugdíjjárulékra, ezt követõen az egyéni vállalkozót, illetõleg a társas

vállalkozást terhelõ társadalombiztosítási hozzájárulásra, társas vállalkozás

esetén a táppénz hozzájárulásra, végül a baleseti járulékra kell elszámolni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseitõl eltérõen a társadalombiztosítási

kifizetõhelyet mûködtetõ munkáltató esetében a kifizetett ellátások összegét

elõször a munkáltatót terhelõ egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási

hozzájárulásra, majd a biztosítottat terhelõ egészségbiztosítási és

nyugdíjjárulékra, ezt követõen a baleseti járulékra kell elszámolni.

(3) Az igazgatási szerv a járulékfizetésre kötelezettet folyószámlájának

augusztus 31-i egyenlegérõl, továbbá a tartozásai után fennálló késedelmi

pótlékról, ha azok együttes összege meghaladja az 500 forintot, október 31-ig

értesíti. Az igazgatási szerv - a kötelezett (adós) kérelmére - az adatok

egyeztetését a vonatkozó nyilvántartások, elszámolások és a befizetések

bizonylatai alapján köteles elvégezni.

Ellenõrzés

54. §

(1) Az igazgatási szervek, valamint a magánnyugdíj-pénztárak

megkeresésére az illetékes igazgatási szerv köteles ellenõrzést folytatni, a

szükséges intézkedéseket megtenni, és errõl a megkeresõt haladéktalanul

tájékoztatni. Az illetékes igazgatási szervek az ellenõrzési tevékenységet az

elõzõeken túl rendszeresen a célszerûségi és gazdaságossági szempontok

figyelembevételével kialakított ellenõrzési terv alapján végzik.

(2) Az ellenõrzés során igazgatási szerv vizsgálja a jogszabályokban

elõírt kötelezettségek teljesítését, így különösen

a) a bejelentésre, a bevallásra, a bizonylati rendre, a könyvvezetésre, a

nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, a nyilatkozattételre vonatkozó

elõírások megtartását,

b) a társadalombiztosítási jogviszonyban e törvény alapján fennálló fizetési

kötelezettség alapjának és összegének a megállapítását és bevallását,

c) a fizetési kötelezettség teljesítését, illetve a visszatérítési igény

jogosultságát.

(3) Az igazgatási szerv az ellenõrzés megállapításait jegyzõkönyvbe

foglalja,

a) a kötelezettség teljesítését megállapítja, hiányosság feltárása esetén

felhívja az érintettet a hiba vagy hiányosság megszüntetésére,

b) szükség esetén intézkedik a fizetési kötelezettség elõírása, érvényesítése

(behajtása, végrehajtása) érdekében a hatósági eljárás megindítása iránt;

c) ha az ellenõrzés során az igazgatási szerv a hatáskörébe nem tartozó

jogsértést állapít meg, errõl külön jegyzõkönyvet készít, és értesíti az

intézkedésre hatáskörrel rendelkezõ szervet.

(4) A kötelezett az ellenõrzést végzõ személyazonosságáról és

megbízásáról jogosult meggyõzõdni, az ellenõrzés során keletkezett iratokba

betekinteni, a jegyzõkönyvet megismerni, és a jegyzõkönyv átadását követõ 8

napon belül az abban foglaltakra írásban észrevételt tenni.

Jogkövetkezmények jogsértõ bejelentés esetén

55. §

Az a foglalkoztató, egyéb szerv vagy személy, amely

a) valótlan adatok feltüntetésével olyan személyt jelentett be, akire a

biztosítás nem terjed ki, a kijelentésig, illetve mindaddig, amíg az illetékes

igazgatási szerv a bejelentés jogtalanságát meg nem állapítja, köteles a

járulékot megfizetni,

b) a biztosított járulékalapul szolgáló jövedelmét a ténylegesnél magasabb

összegben jelenti be, vagy a bejelentett idõre a jövedelem csökkenésének a

bejelentését elmulasztja, elkésetten teljesíti, a bejelentett idõre, illetõleg

a tényleges kereset megállapításáig köteles a bejelentett magasabb összeg után

a járulékot megfizetni,

c) a bejelentési és járulékfizetési kötelezettségének teljesítését

elmulasztotta, a biztosítottnak kifizetett - járulékalapot képezõ - jövedelem

után járó járulékot abban az esetben is köteles megfizetni, ha a nyilvántartás

hiánya miatt a biztosított neve és adatai nem állapíthatók meg; ha pedig csak

a biztosított személyi adatai állapíthatók meg, a kifizetett díjazás nem, a

járulékot a járulékfizetési felsõ határ [26. § (2) bek.] napi összege után

köteles megfizetni.

Késedelem, mulasztás következményei

56. §

A járulékok megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a kötelezettség

keletkezésének bejelentésével, a bejelentett adatok változásával, az

ellenõrzéssel, a feltárt jogsértések jogkövetkezményeivel, a

járulékkötelezettség teljesítésével kapcsolatos hatósági eljárásra, a

tartozások behajtására és végrehajtására, az adatszolgáltatási kötelezettség

elmulasztásával és késedelmével, a járulékfizetési kötelezettség, a

bejelentési kötelezettség elmulasztásával az e törvényben, illetõleg a Tny.,

EB. törvényekben meghatározott eltérések figyelembevételével az adózás

rendjérõl szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

VIII. Fejezet

ÁTMENETI, HATÁLYBA LÉPTETÕ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK

57. §

(1) E törvény 1998. január 1-jén lép hatályba, egyidejûleg e törvény

mellékletében felsorolt jogszabályok hatályukat vesztik.

(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza

a) a járulékalap megállapításhoz szükséges számítási módot,

b) a biztosítási jogviszony fennállásának részletes szabályait,

c) az elõírt adatszolgáltatás teljesítésének módját.

(3) E törvény járulékfizetéssel kapcsolatos rendelkezéseit elsõ ízben az

1998. január hónapra járó, 1998. február 10-éig esedékes járulékfizetési

kötelezettségekre kell alkalmazni

(4) Szolgálati idõnek számít a szerzõi jogvédelem alá tartozó személyes

alkotó tevékenység, elõadó-mûvészi tevékenység ideje, ha a mû, illetõleg az

elõadás felhasználására szerzõdést kötöttek és ennek alapján a szerzõ, elõadó-

mûvész díjazásban részesül kivéve, ha a díjazás 1998-ban

a) nyilvánosságra hozott, kulturális, tudományos és ismeretterjesztõ mû,

mûfordítás,

b) nyilvánosan tartott ismeretterjesztõ, kulturális vagy tudományos elõadás,

ha a díj kifizetõje költségvetési szerv vagy intézmény, irodalmi, kulturális

vagy tudományos tevékenységét végzõ egyesület, közalapítvány, amelynek

fõtevékenysége a fent említett szerzõi jogi védelem alá tartozó mûvek és

elõadások felhasználása,

c) irodalmi mû, színmû, zenés színmû, táncjáték vagy némajáték, zenemû

szöveggel, vagy anélkül,

d) rádió vagy televízió-játék, filmalkotás,

e) képzõmûvészeti alkotás vagy azok terve, valamint restaurálása (festészet,

szobrászat, érmészet, képgrafika, alkalmazott grafika, könyvmûvészet,

videomûvészet, multimédia, látványtervezés, intermédia és mûvészet

kommunikáció),

f) iparmûvészeti alkotás vagy azok terve, valamint azok restaurálása

(belsõépítészet és bútortervezés, textilmûvészet, bõrmûvészet, kerámia,

porcelánmûvészet, üvegmûvészet, ötvösség, fémmûvesség, színházi és

filmkosztüm- és díszlettervezés, látványtervezés, ipari formatervezés,

papírmûvészet, animáció, rajzfilm, alkalmazott grafika),

g) fotómûvészeti alkotás

megjelenésébõl vagy elõadásából származik.

(5) Az irodalmi, kulturális, tudományos és ismeretterjesztõ mû

(mûfordítás) akkor tekinthetõ nyilvánosságra hozottnak, ha

a) a felhasználásra a szerzõi jogról szóló 1969. évi III. törvény (Szjt.) 26-

28. és 30. §-a, valamint a végrehajtására kiadott 9/1969. (XII. 29.) MM

rendelet 21. §-a alapján felhasználási szerzõdést kötöttek és

b) a mû bármilyen hordozón rögzített példánya a felhasználónál rendelkezésre

áll és a Szerzõi Jogvédõ Hivatalnál történt nyilvántartásba vétellel vagy más

módon bizonyítható, hogy a mû a felhasználás megkezdésekor már létezett,

valamint

c) a mû felhasználási szerzõdés szerinti rendes felhasználása ténylegesen

megtörtént és ennek alapján a mûvet legalább 500 példányban kiadták, vagy

legalább 10 példányban közkönyvtárban a mû bárki számára hozzáférhetõvé vált.

(6) Az elõadás akkor tekintendõ nyilvánosan tartottnak, ha

a) az elõadás megtartására és (vagy) az Szjt. 49. § (1)-(2) bekezdése

szerinti, az elõadás megtartását követõ további felhasználására az Szjt 26-28.

§ megfelelõ alkalmazásával a költségvetési szervvel vagy intézménnyel,

irodalmi, kulturális vagy tudományos tevékenységet végzõ egyesülettel,

közalapítvánnyal, közhasznú társasággal (amelynek fõ tevékenysége a fent

említett szerzõi jogi védelem alá tartozó mûvek és elõadások felhasználása)

írásban felhasználási szerzõdést kötöttek és

b) az elõadás szerzõdés szerinti rendes felhasználása ténylegesen megtörtént

és ennek alapján az elõadás bárki számára hozzáférhetõvé vált.

(7) A (4) bekezdés alapján szolgálati idõ szerzésére jogosult részére

kifizetett és adóelõleg alapját képezõ szerzõi díj után a felhasználó 24%-os

mértékû nyugdíjbiztosítási hozzájárulást fizet és a szerzõtõl levonja a 21. §

(2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot, a 26. § (2) bekezdésének

figyelembevételével.

(8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az e

törvényben elõírt feladatokat ellátó igazgatási szerveket, e körben

feladatokat állapítson meg a nyugdíjbiztosítási önkormányzat, valamint az

egészségbiztosítási önkormányzat igazgatási szervei számára, szabályozza az

igazgatási szervek közötti együttmûködést, a társadalombiztosítás

nyilvántartási rendszerének mûködését, módszereinek összehangolását.

58. §

(1) Az illetékekrõl szóló, többször módosított 1990. évi XCIII. törvény

(a továbbiakban: Itv.) 33. § (2) bekezdése 23. pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetõleg kötelezettségek teljesítése,

valamint a társadalmi igazságosság elõmozdítása érdekében a mellékletben és a

külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál

fogva illetékmentes eljárások:/

"23. az adóhatóságnál, vámigazgatási ügyben a vámhatóságnál, továbbá

társadalombiztosítási járulék és hozzájárulás (a továbbiakban együtt: járulék)

ügyben a társadalombiztosítási szervnél kezdeményezett elsõ fokú eljárás -

ideértve más hatóság adó, adó jellegû kötelezettség megállapításával

kapcsolatos ilyen eljárását is -, kivéve a méltányossági eljárást, továbbá az

adó-, a vám-, az illeték- és a társadalombiztosítási kötelezettség

teljesítésérõl szóló igazolás kiadása, valamint az adó- és értékbizonyítvány

kiállítása iránt kezdeményezett eljárást;"

(2) Az Itv. 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(3) A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás

illetéke - ha törvény másként nem rendelkezik, és a határozat nem adó-,

illeték-, adó jellegû kötelezettséggel, társadalombiztosítási járulék- vagy

vámkötelezettséggel kapcsolatos - 6.000 forint."

59. §

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 86. §-a a következõ új

(6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetési javaslatának benyújtásakor

az Országgyûlésnek tájékoztatásul be kell mutatni a Nyugdíjbiztosítási Alap

bevételeire és kiadásaira egy öt évre, a demográfiai folyamatokra és azok

hatásaira vonatkozóan 50 évre szóló elõrejelzést.

Ha a pénzügyi tervekbõl, az elõrejelzésekbõl és a rendszer mûködésébõl

megállapítható, hogy az alapok bevételei - jelentõs hiányt felhalmozva -

tartósan nem fedezik a várható kiadásokat, a Kormánynak a társadalombiztosítás

mûködési, ellátási és finanszírozási rendszerét módosító, a bevételek és

kiadások egyensúlyát helyreáállító, a járulékok emelésével vagy egyes

ellátások mérséklésével járó javaslatot kell tennie az Országgyûlésnek. A

tõkefedezeti rendszer bevezetése miatt kiesõ járulékbevétel az átmenet teljes

idõszakában nem minõsül olyan hiánynak, ami miatt járulékemelésre, vagy

ellátásszûkítésre kerülhet sor.

(7) Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett éves bevétele kisebb a

teljesítendõ kifizetések összegénél, akkor a különbséget az állam a központi

költségvetésben tervezett elõirányzatként átadja a Nyugdíjbiztosítási Alap

számára. A központi költségvetés terhére történõ tényleges kifizetésekre

azonban a tényleges bevételek és kiadások alakulása függvényében kerülhet sor.

A hiány központi költségvetés terhére történõ elszámolását a zárszámadásban

kell rendezni."

Melléklet ........... számú törvényhez

E törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti a(z):

a) a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint az azt

módosító 1980 évi 20. tvr., az 1981. évi 17. tvr., az 1982. évi 21. tvr., az

1982. évi 29. tvr., az 1983. évi 16. tvr, az 1985. évi 1. tvr., az 1986. évi

4. tvr., az 1987. évi 18. tvr., az 1988. évi XXII. tv., az 1989. évi XLVII.

tv., az 1990. évi LXXV. tv., az 1990. évi LXXXIV. tv., az 1990. évi XCVII.

tv., az 1991. évi II. tv., az 1992. évi XLVIII. tv., az 1993. évi VIII. tv.,

az 1993. évi LII. tv., az 1993. évi LXXIV. tv., az 1994. évi XXXVI. tv., 1996.

évi XIX. tv., az 1996. évi LXXXVII. tv.,

b) a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról

szóló 1992. évi IX. tv. 1-40. §-a és 49. §-ának (2), (7) bekezdése, az 1992.

évi LVIII. tv. 1. §-a, az 1995. évi XII. tv. 1-22. §-a, valamint 24. §-a, a

társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. tv., valamint a gyógyszertárak

létesítésérõl és mûködésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. tv.,

továbbá a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. tv. módosításáról szóló

1995. évi CXVIII. tv. 1-25. §-a, 27. §-a (1) bekezdésének második mondata,

valamint a 27. § (2)-(7) bekezdése, az 1997. évi XVIII. tv. 1-7. és 15. §-a,

c) a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának kiterjesztésérõl

szóló 1991. évi XXVI. tv., 15. §-ának (3) bekezdése, a betegszabadságról szóló

1991. évi XCII. tv. 3-4. §-a, a magzati élet védelmérõl szóló 1992. évi LXXIX.

tv. 17. §-ának (2) bekezdése, a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. tv., 28.

§-a (2) bekezdésének c) pontja, az általános forgalmi adóról szóló 1993. évi

LXX. tv. 12. §-ának (2) bekezdése, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító

Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. tv. 75. §-a, a társadalombiztosítás

pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetésérõl szóló 1993. évi CXV. tv. 25-29.

§-a, valamint 30. §-ának (7) bekezdése, a társadalombiztosítás pénzügyi

alapjainak 1995. évi költségvetésérõl szóló törvény hatálybalépéséig szükséges

egyes rendelkezésekrõl, valamint a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II.

törvény módosításáról szóló 1994. évi CIII. tv. 4-8. §-a és 9. §-ának (2)

bekezdése, a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról

szóló 1995. évi XLVIII tv. 80-93. §-a, a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a

munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. módosításáról szóló 1995.

évi LII. tv. 20. §-a, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi

költségvetésérõl szóló 1996. évi XIV. tv. 16. §-a, az egyes szociális

ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 1996. évi XXII. tv. 34-

35. §-a, valamint 36. §-a (3) bekezdésének a) pontja, az öregségi

nyugdíjkorhatár emelésérõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló

1996. évi LIX. tv. 1-9. §-a, az egyes köztartozások behajtásával összefüggõ

törvények módosításáról szóló 1996. évi LX. tv. 4-8. §-a, valamint 16. §-ának

(4) bekezdése, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. módosításáról szóló

1996. évi LXII. tv. 104. §-ának (1) bekezdése, az adóazonosító jel, a

Társadalombiztosítási Azonosító Jel és a személyi azonosító használatával

kapcsolatos törvények módosításáról szóló 1996. évi LXVI. tv. 7-10. §-a, 43.

§-a (5) bekezdésének a) pontja.

Á L TA L Á N O S I N D O K O L Á S

a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,

valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló

törvényjavaslathoz

1998. január 1-jétõl a nyugdíjrendszer vegyes finanszírozású, egy felosztó-

kirovó (társadalombiztosítási nyugdíj) és egy tõkefedezeti (magánnyugdíj)

elembõl áll. A társadalombiztosítás rendszerén belül továbbra is

megkülönböztetjük az egészségbiztosítást és a nyugdíjbiztosítást. A

magánnyugdíj, bár az új nyugdíjrendszer egyik eleme, nem része a

társadalombiztosítási rendszernek, de kapcsolódik ahhoz. A

társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényt az elõbbiekkel

összefüggésben 1998. január 1-jétõl négy új törvény váltja fel:

1. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,

valamint e szolgáltatások fedezetérõl,

2. a társadalombiztosítási nyugellátásról,

3. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról, illetve

4. a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól

szóló törvények.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,

valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló törvény egységes elvek alapján

szabályozza a társadalombiztosítás-, illetõleg a magánnyugdíj ellátásaira,

továbbá az egészségbiztosítás ellátásaira és szolgáltatásaira jogosult

biztosítottak (hozzátartozók) körét, az egyes ellátások igénybevételét

megalapozó járulék (hozzájárulás) fizetési kötelezettség alapját, mértékét,

nyilvántartásának, beszedésének (behajtásának) és ellenõrzésének közös

szabályait. A javaslat meghatározza a kötelezõ járulékfizetésen alapuló egyes

társadalombiztosítási és magánnyugdíj ellátások fajtáit, típusait is,

ugyanakkor azok igénybevételének, megállapításának és folyósításának részletes

szabályait a hivatkozott külön törvények tartalmazzák.

Felhatalmazást ad a Kormány számára, hogy rendeletben határozza meg a

törvényben elõírt feladatokat ellátó igazgatási szerveket, s ennek keretében

feladatokat állapíthasson meg a társadalombiztosítási igazgatási szervek

közötti együttmûködésre, illetve összehangolhassa a nyilvántartási rendszerek

mûködését.

Ennek alapján már rövid távon megvalósulhat az új nyugdíjrendszer mûködéséhez

is elengedhetetlen egyéni nyilvántartási rendszer.

Emellett várhatóan növekszik a munkáltatók járulék befizetési morálja is,

hiszen havonta kötelesek lesznek az általuk foglalkoztatottak számára

elszámolást adni a kifizetett jövedelmek utáni járulékfizetésrõl.

A javaslat szerint a biztosítottak járulékot, míg a foglalkoztatók

társadalombiztosítási hozzájárulást fizetnek, ez utóbbival valósítva meg az

átalakuló társadalombiztosítási rendszerben is fontos szerepet játszó

társadalmi szolidaritást. A javaslat a fizetési kötelezettségre, az

ellenõrzésre, a jogsértések jogkövetkezményeire, a végrehajtásra az adózásról

rendjérõl szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazását írja elõ, így a

jelenlegi párhuzamosságok megszûnnek.

R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S

1-3. §-hoz:

A törvény célja és az alapelvek általánosságban is kifejezik, hogy e

törvény szabályozza az egészségbiztosítási és a vegyes finanszírozású

nyugdíjrendszerben jogosultságot szerzõ biztosítottak körét, az ellátásokat

megalapozó járulékfizetési kötelezettséget. A társadalombiztosítás (amelynek

része az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás), illetõleg a tõkefedezeti

elven mûködõ magánnyugdíj kötelezõ. Az alapelvek tartalmazzák a

járulékfizetéssel arányos ellenszolgáltatás a biztosítás, a tulajdonhoz való

jog alkotmányos keretek közötti korlátozásának elvét, a társadalmi

szolidaritás követelményeit. A foglalkoztatók a kiadások fedezetéhez

hozzájárulnak

A magánnyugdíjról szóló törvény hatálya alá esõ biztosítottak tagdíj

fizetésére kötelezettek, amely e törvény alkalmazása szempontjából járuléknak

minõsül.

A társadalombiztosítási rendszer mûködtetése állami feladat. A javaslat

megfogalmazza az állam ezzel kapcsolatos feladatait.

4. §-hoz:

Ilyen fejezete jelenleg nincs a társadalombiztosításról szóló törvénynek

(Tb.t.). A mai, szerkezetükben korszerûbb (pl. adó) törvények élnek a fogalom-

meghatározás lehetõségével, s azokat ezt követõen használják anélkül, hogy

állandóan jogszabályi §-okra hivatkoznának vissza. Ez sokkal áttekinthetõbbé

teszi a rendszert. A javaslat lényegében a jelenlegi rendelkezéseknek

megfelelõ szabályokat tartalmaz. Szakít azonban azzal az állásponttal,

miszerint jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság saját tagját

nem foglalkoztathatja munkaviszony (megbízási jogviszony) keretében. Ma már az

Alkotmánybíróság döntésének megfelelõen bárki (az egyéni vállalkozó is)

házastársát is foglalkoztathatja munkaviszony keretében, s a jogtudomány is

áttörte azt a korlátot, miszerint jogi személyiséggel nem rendelkezõ társaság

saját tagjával egyéb jogviszonyt nem létesíthet. Felfogásunk szerint ennek sem

biztosítási, sem járulékfizetési szempontból nincs is jelentõsége, hiszen

mindkét területen a javaslat a lehetõ legnagyobb egységesítésre törekszik.

A javaslat a legfontosabb fogalmak mellett meghatározza a magánnyugdíj

hatálya alá kötelezõen, illetõleg önkéntes döntéssel csatlakozó személyek

körét is.

5-13. §-hoz:

A javaslat kimondja, hogy a társadalombiztosítás valamennyi elátására

jogosultak a biztosítottak. A biztosítottak körét úgy határozza meg, hogy az

kiterjed valamennyi munkavégzéssel, illetve személyes közremûködéssel járó

jogviszony keretében munkát végzõ személyre. A javaslat meghatározza a

biztosítási kötelezettség kezdetének és végének idõpontját, a biztosítás

szünetelésének eseteit, valamint azt az esetet is, amikor az ellátásra

jogosultság külön megállapodás esetében állapítható meg. A nemzetközi

egyezmény hatálya alá tartozó személyre továbbra is az egyezmény szabályai az

irányadók.

14-17. §-hoz:

A javaslat felsorolja, hogy a járulékfizetés ellenében milyen ellátásokra

(szolgáltatásokra) lehet jogosultságot szerezni.

A javaslat felsorolja az egyes társadalombiztosítási ellátásokra

jogosultakat, az ellátás feltételeit, megállapításának és folyósításának

szabályait azonban a külön nyugdíj és egészségbiztosítási törvények

tartalmazzák. Az itt felsorolt személyek jogosultsága szûkebb a biztosítottnak

minõsülõ személyekénél.

18-19. §-hoz:

A javaslat meghatározza a társadalombiztosítási informatikai rendszer

tartalmát, a foglalkoztatókról és a biztosítottakról, a járulékbefizetésekrõl

vezetendõ nyilvántartásokat, valamint azt, hogy a nyilvántartás kinek, milyen

szerveknek köteles adatokat szolgáltatni. A nyilvántartás meghatározó

feltétele az új nyugdíjrendszer mûködésének.

20-28. §-hoz:

A javaslat kimondja, hogy az ellátások fedezetére milyen fizetési

kötelezettség terheli a biztosítottat, a foglalkoztatót, a magánnyugdíj

pénztár tagját.

Rendelkezés történik arról is, hogy 1999-2000 között hogyan csökken a

foglalkoztató járulékfizetési kötelezettsége, illetve ezzel egyidejûleg miként

változik a biztosított által fizetett járulék mértéke.

A kiegészítõ tevékenységet folytató vállalkozó változatlanul 10%-os baleseti

járulékot fizet. A javaslat meghatározza a foglalkoztató által fizetendõ

táppénzhozzájárulási kötelezettséget. Az egészségbiztosítási járulék mértéke

1998. január 1-jétõl 3 százalék. A nyugdíjjárulék mértéke eltérõ attól

függõen, hogy a biztosított a magánnyugdíj hatálya alá tartozik-e vagy sem. A

kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított

1998. évben 7 százalékos nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. A kötelezõ

magánnyugdíj-pénztár tagja 1998. évben 6, százalék tagdíj fizetésére

kötelezett. Az a személy, aki a magánnyugdíj-pénztár tagjaként tagdíj

fizetésére kötelezett, a társadalombiztosítási nyugdíja fedezetére 1998.

január 1-jétõl 1 százalékos mértékû nyugdíjjárulékot köteles fizetni.

A foglalkoztatók (munkáltatók) 1998. január 1-jétõl társadalombiztosítási

járulék helyett társadalombiztosítási hozzájárulás fizetésére kötelezettek. A

hozzájárulás megoszlik a Nyugdíj és Egészségbiztosítási Alapok között. A

hozzájárulás mértéke 1998. január 1-jétõl fokozatosan csökken 2000-ig. Miután

a nyugdíjjárulék ezzel arányosan a biztosítottaknál növekszik, ez a jelenlegi

járulékarányok biztosított és foglalkoztató közötti átstrukturálásával jár. A

foglalkoztató társadalombiztosítási hozzájárulásának alapja szélesebb, mint a

biztosítottak által fizetendõ járulékok alapja. A hozzájárulás megfelel a

szolidaritás követelményeinek, de egyben szolgálja az azonos közteherviselést

is. A javaslat fenntartja a táppénz-hozzájárulás jogintézményét.

Maga a biztosított továbbra is egy felsõ határig köteles

egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék fizetésére, ezt a tervezet a bruttó

átlagkereset kétszeresében határozza meg a javaslat. A konkrét mértéket évente

a költségvetési törvény állapítja meg.

A gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, keresetpótló juttatásban,

munkanélküli járadékban részesülõ és az egyházi személy esetében fizetendõ

járulékot, hozzájárulást a javaslat a jelenlegi szabályoknak megfelelõen

határozza meg, de egyben megteremti a nyugdíj elõtti munkanélküli segélyben

részesülõk nyugdíjra jogosító szolgálati idejének fedezetét is.

29-30. §-hoz:

A társas vállalkozó járulékfizetési rendszerén alapvetõen a javaslat nem

változtat. Szerkezetileg közelebb kerül a szabályozás a több biztosítással

járó jogviszonyból származó keresetek összeszámíthatósága érdekében. Az

értelmezõ rendelkezések alkalmazása folytán jóval rövidebb, áttekinthetõbb a

törvényi szabályozás. Abban az esetben, ha a társas vállalkozás nem

biztosított tagja (mely tag lehet saját jogán nyugdíjas személy is) részére

fizet ki olyan osztalékot, amely a biztosítottak esetén járulékalapot képezõ

adóköteles jövedelemnek minõsül, az osztalék után az általános mértékû

járuléknak megfelelõ társadalombiztosítási hozzájárulást meg kell fizetni. A

jelenlegi jogalkalmazás során tapasztalható ugyanis, hogy a társas

vállalkozások olyan tagjaik részére teljesítenek 27 százalékos személyi

jövedelemadó hatálya alá tartozó osztalékot, akik nem minõsülnek

biztosítottnak, azaz személyesen a társaság tevékenységében nem mûködnek

közre, ezért így az osztalék -a jogalkotó céljával ellentétben- továbbra is

járulékmentesen kiosztható jövedelemnek minõsül. Ezt a lehetõséget zárja ki a

járulék mértével azonos társadalombiztosítási hozzájárulás bevezetése.

A javaslat szerint abban az esetben, ha a biztosítási kötelezettség alá esõ

társas vállalkozó egyidejûleg legalább heti 36 órás munkaidõvel járó

jogviszonyban is áll, illetve, ha közép vagy felsõfokú oktatási intézmény

nappali tagozatán tanulmányokat folytat és tényleges jövedelme nincs vagy az

nem éri el a minimális bér összegét, nem lehet elõírni, hogy kötelezõen a

minimális bér összege után a járulékot meg kell fizetni. Ezekben az esetekben

a járulékfizetés alapja csak a ténylegesen elért, járulékalapot képezõ

jövedelem, de legalább a minimális bér ötven százaléka lehet.

31-32. §-hoz:

A javaslat továbbra is fenntartja a kiegészítõ tevékenységet folytató és a

kiegészítõ tevékenységet folytatónak nem minõsülõ (tehát biztosított) egyéni

vállalkozók közötti különbségtételt. Ugyanakkor szakít azzal a jelenlegi jogi

szabályozással miszerint a járulékok alapja az elõzõ évi jövedelem. A

járulékfizetés alapjául ettõl kezdve a tárgyévben elért, járulékalapul

szolgáló jövedelembõl kell kiindulni. Ezzel megszûnt az egyéni vállalkozók

körében a tevékenységet kezdõk kategóriája.

A javaslat fenntartja azt a jogi megoldást, miszerint, ha az egyéni

vállalkozó egyidejûleg legalább heti 36 órás munkaidõvel járó munkaviszonyban

is áll, illetõleg közép vagy felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatán

folytat tanulmányokat, akkor is legalább a minimális bér 50%-ának

alapulvételével fizeti a járulékait, ha ténylegesen nem ér el ennyi

jövedelmet.

33-34. §-hoz:

A javaslat megvalósítja a biztosítással járó jogviszonyból származó összes

járulékalapul szolgáló jövedelem összeszámítását a nyugdíjjárulék fizetése

szempontjából, a járulékfizetés felsõ határáig. Ez a megoldás minden

munkavégzésre irányuló jogviszonyt azonos mércével kezel. Nem tesz

különbséget ugyanis aszerint, hogy valakinek egy, avagy több jogviszonyból

származik jövedelme.

A munkaidõnek a javaslatnál nincs jelentõsége, csak az elért keresetek,

díjazások nagyságának. Ettõl eltér az egészségbiztosítási járulék megfizetése

több biztosítással járó jogviszony esetén.

A javaslat szabályozza az egyéni és társasvállalkozó járulékfizetési

kötelezettségét arra az esetre, ha egyidejûleg több vállalkozása alapján is

biztosított.

A tervezet arra is kitér, mi az eljárás a választási lehetõség realizálására.

35. §-hoz:

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíj pénztárakról külön törvény szól, de a

jelen törvény mondja ki, hogy a pályakezdõk kötelezõen tartoznak a hatálya

alá, illetõleg a javaslat lehetõséget ad más személyeknek is a tõkefedezeti

nyugdíjelem önkéntes választására. A biztosítottak köre, a fizetendõ tagdíj

alapja azonban ugyanaz, mint a társadalombiztosítási nyugdíjra jogosult

biztosítottak köre, illetõleg a nyugdíjjárulék alapja. A biztosítottak tehát

ugyanazon jövedelmeik után fizetik a nyugdíjjárulékot és a tagdíjat is. E

javaslat mondja ki a tagdíj fizetésének kötelezettségét az egyéb járulékokkal

szinkronban. A tagdíj mértéke 1998. január 1-jétõl hat százalék, a tagdíj

fizetésére kötelezett biztosítottak 1 százalékos nyugdíjjárulékot is fizetnek

a társadalombiztosítási nyugdíjuk fedezetére. Ebbõl következik, hogy a

magánnyugdíj hatálya alá nem tartozó biztosítottak a társadalombiztosítási

nyugdíj fedezetére 7 százalékos nyugdíjjárulék fizetésére kötelezettek

(minthogy nyugellátásban csak a felosztó-kirovó rendszerû nyugdíjbiztosítás

keretében részesülhetnek). A tagdíj mértéke 1999-ben hét, 2000. január 1-jétõl

nyolc százalékra emelkedik.

36-37. §-hoz:

A megállapodás intézményét a javaslat is fenntartja a jelenleg hatályos

jogi szabályozáshoz hasonló formában. A felsõfokú oktatási intézmény nappali

tagozatán tanulmányokat folytató személyek jelenleg nyugdíjra jogosító

szolgálati idõt szereznek anélkül, hogy ennek fedezeti oldala biztosítva

lenne. A jövõben erre csak akkor lesz lehetõség, ha a tanulmányok

folytatásának megfelelõ idõtartamra nyugdíjbiztosítási hozzájárulás fizetése

történik. A járulék megfizetésére bármikor (a tanulmányok megkezdésekor,

befejezésekor vagy közvetlenül a nyugdíj igény benyújtását megelõzõen)

kötelezettséget lehet vállalni. A fizetendõ járulék alapja a szolgálati idõ

elismerése iránti kérelem benyújtása napján érvényes minimális bér. A

gyermekgondozási segély utáni nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget a

javaslat 1998. január 1-jétõl megszünteti. Ettõl kezdve ezen ellátás

folyósításának idõtartama automatikusan nem képez nyugdíjra jogosító

szolgálati idõt. A javaslat azonban lehetõséget teremt erre az idõszakra is

nyugdíjbiztosítási hozzájárulás fizetésének vállalására, amelynek

következményekét a gyermekgondozási segély folyósításának idõtartamát továbbra

is figyelembe veszik a nyugdíjjogosultságnál.

A javaslat fenntartja az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot

megalapozó hatályos megállapodási szabályokat, azzal az eltéréssel, hogy a

fizetendõ egészségbiztosítási járulék összegét nem fix összegben, hanem a

minimális bér arányában határozza meg. Emellett lehetõséget biztosít arra is,

hogy megállapodás alapján magyar állampolgár is jogosultságot szerezhessen

egészségbiztosítási ellátásokra.

38-40. §-hoz:

A kiegészítõ tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók baleseti

járulékfizetési kötelezettségét a javaslat változatlanul szabályozza, azzal az

eltéréssel, hogy a kiegészítõ tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál is

megszûnik a járulékfizetési felsõ határ, mivel a társas vállalkozás kiegészítõ

tevékenységet folytató tagjánál sincs ilyen. A kiegészítõ tevékenységet

folytató egyéni vállalkozó is a tárgyévi jövedelme után köteles 1998. január

1-jétõl baleseti járulékot fizetni. Ezzel a tevékenységet kezdõk kategóriája

megszûnik.

A tervezet szerint a kiegészítõ tevékenységet folytató egyéni vállalkozók

és a társas vállalkozások a baleseti járulékot maguk fizetik, a nyugdíjas

munkavállalók a foglalkoztató társadalombiztosítási hozzájárulása alapján

jogosultak baleseti ellátásra.

41. §-hoz:

A javaslat fenntartja az 1997. január 1-jével - az egészségügyi

hozzájárulás bevezetéséhez kötõdõ - egészségbiztosítási járulék fizetésének

szabályát, azzal az eltéréssel, hogy a fizetendõ járulék alapját a tényleges

jövedelemtõl függetlenül egységesen a minimális bér összegében határozza meg.

Az egészségbiztosítási járulék mértéke e körben változatlanul a mindenkori

minimális bér 11,5 százaléka.

42-43. §-hoz:

A javaslat meghatározza a társadalombiztosítási információs rendszer

keretébe tartozó adatszolgáltatás terjedelmét és lényegében nem változtat a

társadalombiztosítás hatályos adatvédelmi rendelkezéseinek a szabályozásán

azzal, hogy a feladatot végrehajtó konkrét igazgatási szervet a Kormány fogja

meghatározni rendeletében.

44-56. §-hoz:

A 44-56. §-ok határozzák meg a foglalkoztatók, a biztosítottak

nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeit, azt, hogy a

társadalombiztosítási egyéni nyilvántartást kinek és milyen tartalommal kell

vezetniük, melyek a bejelentés szabályai. Rendelkezés történik a járulék

megállapításáról, bevallásáról, megfizetésérõl, illetve a befizetések

elszámolásáról, az ellenõrzésrõl. Szabályozásra kerül a jogsértõ bejelentés

jogkövetkezménye is.

57-59. §-hoz:

A javaslat e §-ok alatt a hatályba léptetõ és vegyes rendelkezéseket

tartalmazza. A javaslat a korábbiakhoz hasonlóan - legalábbis 1998. évre -

mentesíti a járulékfizetési kötelezettség alól a szerzõ díjas tevékenységbõl

származó szerzõi díjak meghatározó részét.

A felhatalmazást tartalmazó rendelkezések közül kiemelendõ, hogy

felhatalmazást kap a Kormány, rendeletben határozza meg az e törvényben elõírt

feladatokat ellátó igazgatási szerveket, illetve hogy feladatokat

állapíthasson meg a nyugdíjbiztosítási-, illetve az egészségbiztosítási

önkormányzat igazgatási szervei számára.

Eleje Honlap