1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4328.. számú
T Ö R V E N Y J A V A S L A T
az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény
módosításáról
elõadó: dr. Vastagh Pál
Budapest, 1997. május
1997. évi ... törvény
az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény
módosításáról
1.§
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a
továbbiakban: Abtv.) 16.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép, egyidejûleg a jelenlegi (2) bekezdés megjelölése (3) bekezdésre változik:
"(2) Ha az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a 15.§ (1) bekezdésének a)
pontja alapján szûnik meg, az Alkotmánybíróság tagja mindaddig hivatalban
marad, amíg helyére az Országgyûlés az Alkotmánybíróság új tagját meg nem
választja."
2.§
Az Abtv. 33.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(1) Az Alkotmánybíróság az Országgyûlés indítványára harminc napon belül
megvizsgálja a törvényjavaslat alkotmányellenesség szempontjából aggályosnak
tartott rendelkezését."
3.§
Ez a törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba,
egyidejûleg az Abtv. 21.§-a (1) bekezdésének a) pontjából az "annak állandó
bizottsága vagy ötven országgyûlési képviselõ" szövegrész a hatályát veszti.
I N D O K O L Á S
az Alkotmánybíróságról szóló 1989. XXXII. törvény
módosításához
Az 1-2.§-hoz
Az Alkotmány 32/A.§-ának (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság
felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetõleg ellátja a törvénnyel
hatáskörébe utalt feladatokat. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. XXXII.
törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1.§ a) pontja állapítja meg az
Alkotmánybíróság hatáskörét törvényjavaslat egyes rendelkezései
alkotmányellenességének elõzetes vizsgálatára. Ez alól egy kivétel van, maga
az Alkotmány (26.§ (4) bekezdés) írja elõ ugyanis, hogy a köztársasági elnök a
törvényt aláírás elõtt véleményezésre megküldheti az Alkotmánybíróságnak, ha
annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja. Az elõzetes
normakontroll egyéb eseteit az Abtv. tartalmazza.
Az elõzetes normakontrollal összefüggésben az Alkotmánybíróság több
határozatot hozott (pl. 16/1991.(IV.20.)AB határozat, 4/1997.(I.22.)AB
határozat). Ezekben a határozatokban megállapította, hogy az
alkotmányellenesség elõzetes vizsgálata a kivételes alkotmánybírósági
hatáskörök közé tartozik, rendeltetése, hogy megelõzze az alkotmányellenes
törvény megalkotását, és ezáltal alkotmányellenes jogviszonyok létrejöttét,
illetõleg - és ez a fõ szempont - védi a törvényhozás tekintélyét.
Az elõzetes kontroll gyakorlásával az Alkotmánybíróság azonban a
jogalkotás résztvevõje lesz, döntésével az Országgyûlés jogkörét korlátozza,
és a törvényhozó felelõsségét osztja. A törvényalkotás folyamatában történõ
elõzetes normakontroll célja és a hatalommegosztás elvének érvényesülése
között tehát mindenképpen ellentmondás lelhetõ fel. Az elõzetes normakontrollt
ismerõ országokban az elõzetes normakontroll leggyakrabban formális, kizárólag
a törvényhozás eljárásának alkotmányosságára, illetve a törvényhozási hatáskör
kérdésére irányul. Jóval ritkább a tartalmi vizsgálat lehetõsége.
A törvényjavaslat alkotmányosságának elõzetes alkotmányossági
vizsgálata jelentõs problémát okozott a gyakorlatban és az Alkotmánybíróságot
megszorító jogszabály-értelmezésre kényszerítette.
Mindez megalapozza, hogy az elõzetes normakontrollt indítványozók
köre szûkítésre kerüljön. A hatályos szabályozás szerint az Országgyûlés,
annak állandó bizottsága vagy ötven országgyûlési képviselõ kérheti az
Alkotmánybíróságtól a törvényjavaslat aggályosnak tartott rendelkezése
alkotmányossági vizsgálatát. A Javaslat szerint a jövõben ez a lehetõség -
éppen a kivételes jelleget erõsítve - csak az Országgyûlést illetné meg. Ha
ugyanis már a törvényhozás tagjainak többsége is úgy ítéli meg, hogy a
törvényjavaslat alkotmányossági szempontból aggályokat ébreszt, indokolt
továbbra is lehetõvé tenni a törvényjavaslat elõzetes alkotmányossági
vizsgálatát. A javasolt módosítással egyrészt a jövõben is érvényesülhet a
törvényjavaslat elõzetes alkotmányossági vizsgálatának alapvetõ célja,
nevezetesen az Országgyûlés tekintélyének megõrzése, ugyanakkor elkerülhetõ,
hogy az elõzetes normakontroll intézménye diszfunkcionálissá váljon.
A törvényalkotás folyamatosságának, illetõleg tervezhetõségének
biztosítása érdekében ugyanakkor indokolt, hogy az Alkotmánybíróság eljárása
határidõhöz kötött legyen. Ennek megfelelõen a Javaslat az eljárás
lefolytatására harminc napos határidõt ír elõ (2.§).
Az Abtv. módosítása egyben alkalmat ad arra is, hogy az
Alkotmánybíróság tagjai megbízási idejére vonatkozó rendelkezések kisebb
korrekciójára kerüljön sor. Nevezetesen
- az Alkotmánybíróság mûködõképességének biztosítása érdekében - célszerû
kimondani, hogy ha az alkotmánybíró megbízatása a 70. életév betöltésével
szûnik meg, az Alkotmánybíróság tagja mindaddig hivatalban marad, amíg helyére
az Országgyûlés az Alkotmánybíróság új tagját meg nem választja (1.§).
A 3.§-hoz
E § a hatályba lépés idõpontját, illetõleg a Javaslat szerinti
módosítás következtében szükséges hatályon kívül helyezést tartalmazza.