ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Fidesz-Magyar Polgári Párt
Képviselõi önálló indítvány!
dr. Gál Zoltán Úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyûlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY. határozat 84. §
(1) bek. a) pontja, valamint 85. § (2) bek. d) pontja alapján, a következõ
önálló törvényjavaslatot nyújtom be, és kérem annak önálló napirendi pontként
történõ felvételét és megtárgyalását.
TÖRVÉNYJAVASLAT
a Munka Törvénykönyvérõl szóló
1992. évi XXII. törvény módosításáról
1./
Az Mt. 134. § (3)és (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, a további
bekezdések sorszáma pedig eggyel növekszik :
"(3) A szabadságot esedékessége évében kell kiadni. A munkáltató kivételesen
fontos gazdasági érdek esetén a szabadságot legkésõbb a tárgyévet követõ
április 30-ig, a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintõ más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszûntétõl számított
harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. [Ettõl a
rendelkezéstõl eltérni nem lehet. A szabadságot kettõnél több részletben csak
a munkavállaló kérésére lehet kiadni.] "
(4) A szabadságot kettõnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet
kiadni.
INDOKLÁS
A szabadság kiadásának szabályait 1992 óta kógens norma szabályozza.
Indítványunk a kógenciát az Mt. 13. § (3) bekezdésének megfelelõ fõszabály
szerinti diszpozitív normával kívánjuk felváltani. Indítványunk mellett szól,
hogy amint azt a munkaügyi ellenõrzés célirányos tapasztalatai is mutatják, a
gyakorlatba a munka világának szereplõi kevésbé adaptálták az új logikát, s
továbbra is a régi - jól bevált, ti. szabadságot felhalmozó - elv szerint a
közös megegyezés alapján rendezik a kérdést. Trendszerûen nem lehet véletlen a
törvényt figyelmen kívül hagyó - korántsem tudatos, inkább a megszokás
szerinti - gyakorlat térhódítása. Voltaképpen a munkaügyi ellenõrzés
aktivizálódásával kezdõdtek ezügyben az igazi gondok, mivel a hatóság szinte
elsõ percétõl kezdve utazik erre a témára. Az viszont nyilvánvaló, hogy a
fekete gazdaság nem ott keresendõ, ahol évekre visszamenõleg nyomonkövethetõk
a szabadságolások. A munkaügyi felügyelet a kérdés kapcsán - enyhén szólva
kompromittálta, mind a törvényt, mind a magát. Bár roppant jogszerûen járt el
a munkavállalók védelmében hozott szabály ürügyén, de talán manapság nem ez az
a szimptóma, melynek feltárásában - mûködésének rendeltetésszerûségét szem
elõtt tartva - jeleskednie kellene.
Mindennek okán kezdeményezzük a vonatkozó regula hozzáigazítását, a
rendszerûen követett gyakorlathoz.
2./
Az Mt. 170 §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(1) Leltárhiány a kezelésre szabályszerûen átadott és átvett anyagban, áruban
(leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi
csökkenéssel és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. Azon
anyagok körét, amelyek után természetes mennyiségi csökkenés, kezeléssel járó
veszteség nem számolható el, valamint a csökkenés és a veszteség alsó és felsõ
határát kollektív szerzõdés rendelkezése vagy leltárfelelõsségi megállapodás
határozza meg. Egy leltári idõszakra a természetes mennyiségi csökkenés,
illetve a kezeléssel járó veszteség változó mértékben is megállapítható.
(2) A munkáltató és a leltári készletet kezelõ munkavállaló vagy munkavállalók
csoportja leltárfelelõsségi megállapodást köthet. Kollektív szerzõdés eltérõ
rendelkezése, illetve leltárfelelõsségi megállapodás hiányában a
leltárhiányért való felelõsségre az (5)-(13) bekezdés rendelkezéseit kell
alkalmazni.
(3) A leltárfelelõsségi megállapodás csak írásban érvényes és tartalmaznia
kell legalább
a) a felelõsség jogalapját és feltételeit,
b) a felelõsség mértékét,
c) a munkavállalók felelõsségének egymás közötti megosztását,
d) a felelõsség megállapításával kapcsolatos eljárás részletes rendjét.
(4) A megállapodást az érintett munkavállalók helyett és nevében -
meghatalmazottként - egy munkavállaló is megkötheti. Meghatalmazás hiányában a
megállapodás érvényességéhez valamennyi, a leltárkészletet kezelõ munkavállaló
aláírása szükséges.
(5) Az a munkavállaló, akinek munkaszerzõdésben rögzített munkaköri feladatai
közé tartozik a részére szabályszerûen átadott és átvett anyag, áru (leltári
készlet) kezelése, a keletkezett leltárhiányért vétkességére való tekintet
nélkül, - kollektív szerzõdés vagy leltárfelelõsségi megállapodás eltérõ
rendelkezése hiányában - az alábbiak szerint tartozik felelõsséggel.
(6) A leltárhiány miatt való felelõsséget - a (9) bekezdésben foglalt
kivétellel - csak abban az esetben lehet érvényesíteni, ha
a.) a munkavállaló munkaszerzõdése tartalmazza a leltárhiányért való
felelõsség megnevezését és mértékét;
b.) a leltári készlet szabályszerû átadása és átvétele megtörtént;
c.) a leltárhiányt a munkáltató által meghatározott leltározási rend szerint
lebonyolított, a teljes leltári készletet érintõ leltárfelvétel során
állapítják meg.
(7) Ha a leltárhiányért munkaszerzõdése alapján felelõs munkavállaló olyan
munkakörben, illetve olyan munkahelyen dolgozik, ahol az átvett leltári
készletet állandóan egyedül kezeli, a leltárhiány teljes összegéért felel.
(8) Ha a leltárhiányért munkaszerzõdése alapján felelõs munkavállalón kívül a
leltári készletet más munkavállaló is kezeli, a leltárhiányért munkaszerzõdése
alapján felelõs munkavállaló legfeljebb hat havi átlagkeresete mértékéig
felel.
(9) A leltári készletet kezelõ többi munkavállaló a leltárhiányért
vétkességére való tekintet nélkül, legfeljebb négy havi átlagkeresete erejéig
felel.
(10) A leltárhiányért munkaszerzõdése alapján felelõs, valamint a leltári
készletet kezelõ többi munkavállaló a leltárhiányért átlagkeresetük arányában
felelnek.
(11) Leltározásnál a munkavállaló, illetve akadályoztatása esetén képviselõje
jelenlétének a feltételét biztosítani kell. Ha a munkavállaló képviseletérõl
nem gondoskodik, a munkáltató a szakmában járta, érdektelen képviselõt köteles
kijelölni.
(12) A munkavállaló a leltárfelvétel során, illetve a leltárfelvétel után
leltározással kapcsolatban észrevételt tehet.
(13) A leltárhiányért való felelõsség érvényesítése elõtt a leltárelszámolást
és annak eredményét a munkavállalóval ismertetni kell, és a munkavállaló
észrevételeit meg kell hallgatni (egyeztetés). A felelõsség érvényesítését nem
akadályozza, ha a munkavállaló az egyeztetésen az értesítés ellenére nem
jelenik meg.
(14) A (11)-(13) bekezdésben foglaltakat a kollektív szerzõdés rendelkezése
vagy a leltárfelelõsségi megállapodás szerinti leltárhiányért való felelõsség
érvényesítése esetén is alkalmazni kell."
INDOKLÁS
A 170. §-ban szabályzott leltárfelelõsség a 169. §-ban taglalt megõrzésért
való felelõsségtõl abban különbözik, hogy utóbbi individuális vétkességi
felelõsségi alakzat, míg a leltárhiányért való felelõsség a vétlenségre
tekintet nélküli formula. A módosítás egyébként a leltárrendet szabályzó
egykori kormányrendeletek tapasztalatait adaptálja. Módosító indítványunk az
ÉT-tárgyalásokon csaknem végig tárgyalási alapként kezelt szabálypontot hozza
vissza.
A leltárfelelõsséget eddig kollektív szerzõdéshez kötõ szabályt feloldva,
módosító indítványunk mögöttes alternatívaként ún. leltárfelelõsségi
megállapodás lehetõségét nyitja meg. A részletekbemenõ diszpozitív szabályozás
kapcsán felhívjuk a figyelmet arra, hogy az új intézmény segítségével
jogszerûsíthetõ a gyakorlatban hallgatólagosan már bevált, s nyugaton is
követett, ún. kauciós rendszer. A munkáltató egyoldalú kálo-meghatározási
jogosultságát [lásd, (1) bek.] ugyankkor - az eredeti ET-beli tervezettel
ellentétben - javaslatunk elveti.
3./ A törvény 1997. július 1-én lép hatályba.
Budapest, 1997. május 12.
Dr. Sümeghy Csaba
(Fidesz-Magyar Polgári Párt)