MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
t ö r v é n y j a v a s l a t
az alkalmi munkavállalói könyvvel történõ foglalkoztatásról
és az ahhoz kapcsolódó közterhek
egyszerûsített befizetésérõl
Elõadó:
Kiss Péter
munkaügyi miniszter
Budapest, 1997. május
1997. évi ............ törvény
az alkalmi munkavállalói könyvvel történõ foglalkoztatásról
és az ahhoz kapcsolódó közterhek
egyszerûsített befizetésérõl
Az alkalmi munkavállalókat foglalkoztató magánszemély munkáltatónak az
ehhez a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhei egyszerûsített módon történõ
megfizetése érdekében az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja:
1. §
A törvény hatálya kiterjed
a) a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban:
Mt.) 72. §-ában meghatározott munkavállalóra, a külföldiek magyarországi
munkavállalásáról szóló 7/1991. (X.17.) MüM rendelet 5. § (1) bekezdés g)
pontjában megjelölt külföldi természetes személyre (a továbbiakban:
munkavállaló) és
b) a magánszemély munkáltatóra (a továbbiakban: munkáltató) - az egyéni
vállalkozó kivételével.
2. §
(1) E törvény alkalmazásában alkalmi foglalkoztatásnak minõsül, ha a
munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval naponta
a) legfeljebb 5 egymást követõ naptári napig és
b) egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 naptári napig és
c) egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napig
munkaviszonyt létesít, és a munkavállalónak kifizetett - a 3.§ (2)
bekezdésében a munkavállalót érintõ levonásokat nem tartalmazó - munkabér (a
továbbiakban: kifizetett munkadíj) egy munkában töltött naptári napra
esõ összege a mellékletben megjelölt kifizetett munkadíj elsõ jövedelemsáv
alsó határánál nem kevesebb és az utolsó jövedelemsáv felsõ határánál nem
több.
(2) A munkavállaló egy naptári évben több munkáltatónál összesen 120 napot
tölthet az alkalmi foglalkoztatásnak minõsülõ munkaviszonyban.
(3) Az elõnyugdíjban részesülõ személy alkalmi foglalkoztatásnak minõsülõ
munkaviszonyt nem létesíthet.
(4) Az alkalmi foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseknek munkáltató
által történõ megszegése esetén az általános munkajogi, társadalombiztosítási,
valamint adóigazgatási rendelkezések az irányadók.
3. §
(1) Alkalmi foglalkoztatásnak minõsülõ munkaviszony a tárgyévre kiadott
alkalmi munkavállalói könyvvel (a továbbiakban: AM könyv) rendelkezõ
munkavállalóval létesíthetõ.
(2) A munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén közteherjeggyel
teljesítheti
a) a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a
továbbiakban: T.) 103. § (1) bekezdésében meghatározott
társadalombiztosítási járulék,
b) a T. 103. § (2) bekezdésében foglalt nyugdíjjárulék,
c) az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény
(a továbbiakban: Eht.) 1. §-ában megjelölt egészségügyi
hozzájárulási,
d) a foglalkoztatás elõsegítésérõl, illetõleg a munkanélküliek
ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Flt.) 40. §-ában foglalt munkaadói járulék
és a 41. §-ában foglalt munkavállalói járulék
befizetési, illetve levonási és
e) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.
törvény a (a továbbiakban: Szja.), valamint az adózás rendjérõl
szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.)
rendelkezéseitõl eltérõen e törvény rendelkezéseinek
figyelembe vételével a kifizetõre (munkáltatóra)
vonatkozó
személyi jövedelemadózási
kötelezettségét.
4. §
(1) Az AM könyv a munkavállaló alkalmi foglalkoztatásnak minõsülõ
munkaviszonyának nyilvántartására szolgáló közokirat.
(2) Az AM könyvbe bejegyzést - ide nem értve a munkavállaló aláírását -
csak a kiállító, illetõleg a munkáltató tehet.
5. §
(1) Az AM könyvet ellenszolgáltatás nélkül a munkavállaló lakóhelye,
illetõleg tartózkodási helye szerinti megyei (fõvárosi) munkaügyi központ
kirendeltsége állítja ki a munkavállaló kérelmére.
(2) Az AM könyv kiállítására a megyei (fõvárosi) munkaügyi központ
kirendeltsége és a települési önkormányzat jegyzõje (a továbbiakban: kiállító)
megállapodást köthet. Ebben az esetben a megyei (fõvárosi) munkaügyi központ
kirendeltsége rendelkezésre bocsátja az AM könyv nyomtatványokat.
(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a jegyzõ
a) a lakóhely szerinti illetékesség alapján kérelmet benyújtó
munkavállalóknak kiállítja az AM könyvet,
b) a negyedévet követõ 15 napon belül megküldi azon személyeknek a
névsorát, akik AM könyvet váltottak ki.
(4) A kiállító a tárgyévet megelõzõ december 15-étõl állít ki AM könyvet a
munkavállaló kérelmére. Az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott
munkanélküli, akit a munkaügyi központ munkanélküliként nyilvántartásba vett,
csak az illetékes munkaügyi központnál kérheti az AM könyv kiállítását.
(5) A kiállító a kiadott AM könyvekrõl sorszámozott nyilvántartást vezet,
amely tartalmazza a munkavállaló személyi adatait, Társadalombiztosítási
Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ szám) és adóazonosító jelét. A kiállító
köteles tájékoztatni a munkavállalót arról, hogy az AM könyv kiállításáról
nyilvántartást vezet és azt, hogy a TAJ számát és az adóazonosító jelét
kezeli.
(6) A munkavállalónak a tárgyévet követõ január 15-éig az AM könyvet a
kiállítónak le kell adnia. A kiállító január 31-éig igazolást ad ki a
munkavállalónak, amely tartalmazza a munkavállaló nevét, lakcímét, TAJ számát
és adóazonosító jelét, az AM könyvbe ragasztott közteherjegy(ek) alapján
számított ellátási alapját naptári negyedévenkénti bontásban, megfizetett
adóelõlegét, a megszerzett szolgálati idõ tartamát, valamint a munkavállaló
tájékoztatását arról, hogy az igazolás alapján milyen jogok illetik meg és
milyen kötelezettségek terhelik.
(7) A kiállító a (6) bekezdésben megjelölt igazolás kiadásával egyidejûleg
értesíti a kiállító székhelye szerint illetékes megyei nyugdíjbiztosítási
igazgatóságot és a megyei egészségbiztosítási pénztárt a munkaviszony
idõtartamáról és az ellátások alapjául szolgáló keresetrõl. Az igazgatóság az
értesítés alapján a saját nyilvántartásában rögzíti a fenti adatokat és annak
tartalmáról a munkavállalót február 15-éig értesíti. A kiállító az AM könyvet
az igazolás kiadásával egyidejûleg visszaadja a munkavállalónak és kérelmére
új könyvet állít ki.
(8) A kiállító az állami adóhatóságnak adatot szolgáltat a tárgyévet
követõ március 31-éig (mágneses adathordozón április 20-áig) mindazon
munkavállalókról, akik az AM könyvet kiváltották. Az adatszolgáltatásnak
tartalmaznia kell a munkavállaló nevét, adóazonosító jelét (nem magyar
állampolgárságú személy esetén az útlevélszámot), ezek hiányában születési
helyét, idejét, lakóhelyét és anyja leánykori nevét, valamint azok esetében,
akiknek az igazolást kiadta az igazolás szerinti adóköteles jövedelmét és
megfizetett adóelõlegét.
6. §
(1) Az AM könyv elsõ oldala a munkavállaló személyi adatait (név,
leánykori név, anyja neve, születési hely, idõ, nap), TAJ számát tartalmazza,
mely adatokat a kiállító szerv személyi igazolvány (nem magyar állampolgárságú
személy esetén az útlevél), illetve TAJ számot tartalmazó hatósági igazolvány
alapján állít ki.
(2) A munkáltatónak a munkavállaló munkába lépésekor - naponként - az AM
könyvben a munkáltató neve és lakóhelye, a munkavégzés helye és napja, a
munkakör, a kifizetendõ munkadíj rovatokat kell kitöltenie. A közteherjegy
helyén aláírásával igazolja a munka megkezdésének a tényét. A munkáltatónak a
munkavégzés befejezésekor kell naponta a közteherjegyet a megfelelõ rovatba
beragasztani és ezt követõen azt aláírásával kell érvényesítenie.
(3) A munkavállalónak naponként, az AM könyv megfelelõ sorában kell
aláírásával igazolni a munkavállalás tényét.
(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltak az Mt. 76. § (1) bekezdésében
megjelölt munkaszerzõdésnek minõsülnek.
(5) A munkáltatónak a munkavállaló részére kifizetett munkadíj után a
mellékletben meghatározott értékû közteherjegyeket kell beragasztania az AM
könyv megfelelõ rovatába.
(6) A munkavállalónak az AM könyvét a munkavégzés helyén kell tartania. A
munkavállaló megállapodhat a munkáltatóval abban, hogy az AM könyvét a
munkavégzés helyén a munkáltató õrzi.
(7) A munkáltatót az alkalmi foglalkoztatás esetén a társadalombiztosítási
jogszabályokban elõírt nyilvántartási és bejelentési kötelezettség nem
terheli.
7. §
A közteherjegy forgalmazója a közteherjegy ellenértékének forgalmazási
költséggel csökkentett részét - külön jogszabályban foglaltak szerint -
átutalja a Magyar Államkincstár által vezetett egységes kincstári számlára (a
továbbiakban: Kincstár) A Kincstár ezen összegbõl 47%-ot a Nyugdíjbiztosítási
Alapnak, 28%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak, 9%-ot a Munkaerõpiaci Alapnak
utal át.
8. §
(1) Az Szja rendelkezéseinek alkalmazásában a munkavállaló
bérjövedelmeként a kifizetett munkadíj sávjához tartozó - a melléklet szerinti
- ellátási alapot, befizetett adóelõlegként ezen ellátási alap 10%-át kell
figyelembe venni.
(2) A (1) bekezdésben említett bérjövedelmet nem kötelezõ bevallania annak
a magánszemélynek, akinek ez a jövedelme kevesebb, mint évi 250 ezer forint,
és nyugdíjon vagy az Szja alkalmazásában azzal azonosan adózó jövedelmen kívül
más Szja szerinti adóbevallás alá esõ adóköteles jövedelme nem volt.
(3) A munkavállalónak az (1) bekezdésben említett jövedelemre és
adóelõlegre - kivéve a (2) bekezdésben említett esetet - a Szja. és az Art.
megfelelõ rendelkezéseit kell alkalmaznia azzal, hogy ha a munkavállalónak -
kérésére - az 1.§ b) pontjában nem említett munkáltatója ezt a jövedelemet a
kiállító igazolása alapján beszámítja, akkor az adóbevallást helyettesítõ
munkáltatói és azzal egyenértékû elszámolás szabályai - ha egyéb feltételei
fennállnak - alkalmazhatók.
(4) Az alkalmi munkavállaló az egészségügyi szolgáltatásra, baleseti
egészségügyi szolgáltatásra és szolgálati idõre jogosult. Az
egészségbiztosítás pénzbeni ellátásai - kivéve a baleseti táppénzt - nem
illetik meg. Mentesül viszont a T. 103. § (2) bekezdésében meghatározott 4%
egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettség alól.
(5) Az alkalmi munkavállaló a (4) bekezdésben meghatározott jogosultságát
az AM könyvbe beragasztott közteherjeggyel igazolhatja.
9. §
(1) A munkanélküli járadékban részesülõ személy e törvény szerinti
munkavégzésére az Flt. 36.§ (1) bekezdésében foglaltak nem vonatkoznak. Ha a
munkanélküli járadékban részesülõ személy AM könyvvel rendelkezik, akkor a
munkanélküli járadék számfejtése elõtt azt a munkaügyi központ kirendeltsége
által megjelölt idõpontban be kell mutatnia.
(2) Szüneteltetni kell a munkanélküli járadék folyósítását azokra a
napokra, amelyeken a munkanélküli járadékban részesülõ személy az AM könyv
szerint munkát végzett. A munkaügyi központ kirendeltsége ebben az esetben a
munkanélküli járadékot - errõl szóló külön határozat nélkül - a munkavégzés
napjaira járó munkanélküli járadék összegével csökkentett összegben
folyósítja.
(3) Ha a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában vagy rendszeres
szociális segélyben részesülõ személy kéri az AM könyv kiállítását és alkalmi
foglalkoztatása során a keresete a szociális ellátásokról és szociális
igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 34. §
(3) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget eléri, akkor azt be kell
jelentenie az ellátást megállapító szervnél és az ellátást szüneteltetni kell.
10. §
Az Mt., a T. , az Flt. és az Szt. alkalmazása szempontjából napi kereseten
az adott napon beragasztott közteherjegy értékéhez tartozó, a melléklet 3.
oszlopában meghatározott összeget (ellátási alap) kell érteni.
11. §
(1) Az e törvény szerinti alkalmi foglalkoztatás esetén az Mt. szabályai
közül
a) az Mt. Harmadik Rész VI. fejezetébõl a 123. § - 125. §; 130 § - 137. §;
138. § (1) - (4) bekezdése; 139. §; 140. §, a VII. fejezet 142. §; 145. §;
148. § rendelkezéseit nem kell,
b) a Harmadik Rész VII. fejezet egyéb rendelkezéseit az e törvényben
foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2) Az Flt. 36/A. §-át és a munkanélküli járadék megállapításához
szükséges igazolólapról szóló 4/1997. (I.28.) MüM rendelet szabályait nem kell
alkalmazni az alkalmi foglalkoztatás esetén.
12. §
(1) Ez a törvény 1997. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) Az AM könyv az 5. § (1) és (2) bekezdésében megjelölt szervnél a
törvény kihirdetését követõ 30. naptól igényelhetõ.
(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendelettel állapítsa meg
a közteherjeggyel kapcsolatos eljárási, forgalmazási és elszámolási
szabályokat.
(4) Felhatalmazást kap a munkaügyi miniszter, hogy rendelettel állapítsa
meg az AM könyv formájának, elkészítésének, kitöltésének, és elosztásának a
szabályait.
(5) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg a T. 124. §-a (2)
bekezdésének g) pontja, az Flt. 36. §-ának (2) bekezdése és 42. §-ának (9)
bekezdése, az Mt. 203. §-a (2) bekezdésének b) pontja, valamint az egyes
társadalombiztosítási és szociális ellátásokról szóló törvények módosításáról
szóló 1997. évi XVIII. törvény 8., 12., 13. és a 14.§-ának az Mt. 203. §-a (2)
bekezdésének b) pontját megállapító szövegrésze hatályát veszti.
I N D O K O L Á S
az alkalmi munkavállalói könyvvel történõ foglalkoztatásról és az ahhoz
kapcsolódó közterhek egyszerûsített befizetésérõl
szóló törvényjavaslathoz
Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S
A Javaslat alapvetõen annak a munkáltatói körnek az igényeire épül, amely
alkalmazottakat rendszeresen nem foglalkoztat, így a munkajogi, adóügyi,
társadalombiztosítási, számviteli ismeretei is minimálisak, ugyanakkor
alkalomszerûen érdekeltté válik külsõ munkaerõ alkalmazásában.
Számukra, - vagyis a vállalkozói tevékenységet nem végzõ magánszemélyekre
kiterjedõen - kívánja a Javaslat a legális foglalkoztatást megalapozni, azt az
egyébként elõírt adminisztrációs terhek csökkentésével, azok
leegyszerûsítésével elõsegíteni.
A Javaslat szerint ezzel egyidõben "fõtevékenységként" alkalmi munkát vállalók
részére is könnyebbé válna a munka világába való beilleszkedés, a
társadalombiztosítási és a munkanélküli ellátásra való jogosultsághoz
szükséges legális munkaviszonyban töltött idõ megszerzése, a munkáért járó
bérjövedelem kimutatása.
Mindezekre tekintettel várhatóan a munkanélküli járadékban, a jövedelempótló
támogatásban részesülõk igyekeznek elsõsorban a fekete munkavégzésüket
legalizálni és élni azzal a lehetõséggel, hogy alkalmi munkavégzéssel 2 év
alatt megszerezzék a munkanélküli ellátásban maradáshoz szükséges 180 napos
biztosítási idõt.
A Javaslat a fenti célok érdekében tartalmazza az alkalmi munkavállalói könyv
bevezetését, amely - a ledolgozott munkanapok, a munkavállalót érintõ
társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz szükséges adatok regisztrálásán túl -
lehetõvé teszi, hogy a munkáltató egy megfelelõ értékû közteherjegy
beragasztásával eleget tudjon tenni mind a saját, mind a nála napi munkát
vállaló alkalmazott közteher-fizetési kötelezettségeinek.
R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S
1. §-hoz
A Javaslat hatálya kiterjed a Munka Törvénykönyve 72. §-ában
meghatározott munkavállalóra. Tehát az e törvény szerinti alkalmi
foglalkoztatásnak minõsülõ munkaviszonyba léphet munkavállalóként minden
magyar állampolgár, aki a tankötelezettségét teljesítette. E mellett
munkavállaló lehet az a külföldi személy is, aki Magyarországon mûködõ
szakiskolával, középiskolával, alapfokú mûvészetoktatási intézménnyel,
felsõoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói
jogviszonyban áll.
A Javaslat a munkáltatói kört a magánszemély munkáltatóra kiterjedõen
határozza meg. Ideértendõk azok a mezõgazdasági õstermelõk is, akik nem egyéni
vállalkozó magánszemélyek és a termelõ tevékenységüket õstermelõi
igazolvánnyal végzik. Az általános szabályok szerint járhat el viszont -
vagyis nem élhet az egyszerûsített elszámolással - vállalkozói minõségében az
egyéni vállalkozó magánszemély az üzletszerûen, rendszeresen termelõ vagy
szolgáltató tevékenysége során.
A munkáltatókat érintõ hatály évközi kiterjesztésére alapvetõen a
kapcsolódó törvények (számviteli, Szja. stb.) éves rendszere miatt nem
kerülhetett sor. A törvények évközi összehangolása az egyéni és a társas
vállalkozásokat érintõen inkább bonyolultabb elszámoláshoz, mint az e törvény
által megcélzott egyszerûsítéshez vezetett volna.
2. §-hoz
A Javaslat meghatározza az alkalmi foglalkoztatás fogalmát, amihez a
közterhek egyszerûsített befizetése kapcsolódik. Az (1) bekezdés ugyanazon
munkáltató és munkavállaló között létrejött munkaviszony vonatkozásában
tartalmazza az idõbeli korlátokat, a (2) bekezdés pedig több munkáltató
esetére mond korlátozó szabályt. E rendelkezés célja az, hogy az általános
szabályok helyett csak bizonyos korlátok mellett lehessen élni a Javaslat
szerinti egyszerûsített rendszerrel.
Ezek megszegése esetén a munkáltatóra az általános munkajogi,
társadalombiztosítási és adóigazgatási szabályok az irányadók, amelybõl
következik, hogy a korlátok túllépése esetén a Javaslat szerinti
egyszerûsített rendszer már nem érvényesülhet.
3. §-hoz
Az alkalmi foglalkoztatásnak minõsülõ munkaviszony csak az AM könyvvel
rendelkezõ munkavállalóval létesíthetõ, és ehhez a foglalkoztatáshoz
kapcsolódik az egyszerûsített járulék-befizetési lehetõség is.
Természetesen az egyszerûsített rendszer bevezetése mellett a jövõben is
lehet AM könyv nélkül is alkalmi munkát vállalni az általános munkajogi,
társadalombiztosítási és adóigazgatási szabályok betartása mellett.
A közteherjegy tartalmazza mind a munkavállalót, mind a munkáltatót
terhelõ járulékokat és a törvényjavaslat szerint a munkavállaló
bérjövedelméhez rendelt 10%-os Szja. adóelõleget is.
4-5. §-hoz
A közokiratnak minõsülõ AM könyv a munkavállaló munkaviszonyának
nyilvántartására szolgál, ahhoz a munkavállaló ingyenesen juthat hozzá. Az AM
könyv kérhetõ a munkaügyi központ kirendeltségénél és azon települési
önkormányzatok jegyzõinél, ahol az AM könyv kiállításáról a munkaügyi központ
kirendeltségével megállapodást kötöttek. A Javaslat a megállapodásra azért ad
lehetõséget, hogy a megyékben a kirendeltségek területi elosztása miatt ne
kelljen a munkavállalóknak hosszabb idõt eltöltenie az utazással, illetõleg a
könyv kiváltásával.
A munkavállaló az AM könyvet adott éven belül bármikor kiválthatja. Azt a
tárgyévet követõ január 15-éig kell leadnia a kiállítónál az igazolások
kiállítása és az adatok továbbítása céljából. Az AM könyvet a kiállító
visszaadja a munkavállalónak megõrzés céljából.
6. §-hoz
A munkaviszony naponta jön létre, így az AM könyvet is naponta kell
kitölteni abban az esetben is, ha az alkalmi foglalkoztatás öt egymást követõ
naptári napig tart. A munkaszerzõdés kötelezõ tartalmi elemeit az AM könyv
soronként tartalmazza. A teljesen kitöltött sor, s abban a munkavállaló és a
munkáltató aláírása minõsül együttesen az Mt. szerinti munkaszerzõdésnek.
A munkavállalónak az AM könyvet a munkavégzés helyén kell tartania.
Lehetõség van arra is, hogy megállapodás alapján a munkáltató õrizze azt a
munkavégzés helyén. A cél az, hogy ellenõrzés esetén az AM könyv rendelkezésre
álljon.
7. §-hoz
A közteherjegy ellenértékét a forgalmazó utalja át a Magyar Államkincstár
által vezetett egységes kincstári számlára. A javaslat szerinti felosztás a
járulékok és az adómérték alapján került meghatározásra. Az Alapoknak a
Kincstár utalja át a felosztás szerinti összegeket. A Javaslatban nem
nevesített 16% az APEH-et megilletõ Szja. elõlegnek felel meg.
8. §-hoz
A Javaslat az alkalmi foglalkoztatás keretében megszerzett jövedelmet
bérjövedelemnek minõsíti, mértékét pedig az ellátási alappal azonosan rögzíti.
Ezáltal a magánszemély az ilyen jövedelmére az Szja. törvény szerinti
bérjövedelemmel kapcsolatos szabályokat alkalmazhatja. További rendelkezés,
hogy az ellátási alap 10%-ának megfelelõ összeg minõsül megfizetett Szja.
adóelõlegnek.
A Javaslat egyszerûsítési célzattal választási lehetõséget biztosít a
munkavállalónak, hogy meghatározott mértékig és feltételek mellett ezt a
jövedelmet ne vallja be. (Ezek a kritériumok szinkronban vannak az Szja.
törvény adómentes tételeivel, illetve sávjával.) Egyebekben pedig rögzíti,
hogy az Szja. és az Art. megfelelõ rendelkezéseit alkalmazni kell, vagyis az
adóbevallásban az alkalmi munkával szerzett bérjövedelem (összesített ellátási
alap) az összevont éves adóalap része. Így, ha a 10%-os adóelõlegbõl
túlfizetés lenne, az visszaigényelhetõ. Ha viszont az alkalmi munkából
származó ellátási alap és az egyéb jövedelmek együttes összege miatt
adókötelezettség keletkezne, a 10%-os levonás, mint befizetett Szja. adóelõleg
kerül figyelembevételre.
A közteherjegy az egy napos munkaszerzõdésekre tekintettel nem
tartalmazza a 4%-os egészségbiztosítási járulékot. Ezzel áll szinkronban az
egészségügyi szolgáltatás is. Nevezetesen egy nap után ezen a jogon nem jár
táppénz - kivéve baleseti táppénz -, de megilleti az egészségügyi
szolgáltatás, a baleseti egészségügyi szolgáltatás és a szolgálati idõ.
9. §-hoz
Az Flt. 36. § (1) bekezdése értelmében a munkanélküli járadékban
részesülõ személy az általa folytatott keresõ tevékenységet és az ebbõl
származó jövedelmet legkésõbb a munkakezdést megelõzõ napon, a keresõ
tevékenység megszûnését a megszûnést követõ napon köteles bejelenteni a
munkaügyi központnak. Az alkalmi foglalkoztatás jellegére tekintettel a
Javaslat enyhít ezen a kötöttségen, és lehetõvé teszi a járadék számfejtése
elõtti jelentkezést.
A Javaslat szerint a kirendeltség által megjelölt idõpontban az AM
könyvet be kell mutatni. Amennyiben alkalmi foglalkoztatásnak minõsülõ
munkaviszonyban állt a munkanélküli járadékban részesülõ személy, akkor ezekre
a napokra szüneteltetni kell az ellátást és a munkanélküli járadékot is
csökkentett összegben folyósítják.
Hasonló bejelentési-kötelezettsége ír elõ a Javaslat a jövedelempótló
ellátásban és rendszeres szociális segélyben részesülõ személyekre is.
10. §-hoz
A törvény melléklete tartalmazza az alkalmi foglalkoztatás során
kifizetésre kerülõ, - a munkavállalót egyébként terhelõ levonásokat már nem
tartalmazó - munkadíjat, az ahhoz illesztett közteherjegy és ellátási alap
sávjait.
A harmadik oszlopban levõ ellátási alap "bruttó bér" tartalmú, ezért a
Javaslat kimondja, hogy ezt az összeget kell érteni a napi kereseten a
felsorolt törvények alkalmazása szempontjából.
11-12. §-hoz
Az alkalmi foglalkoztatásnak minõsülõ munkaviszonyra az Mt. szabályai az
irányadóak. A Javaslat megfogalmazza azt is, hogy az Mt. szabályai közül mely
rendelkezéseket nem kell alkalmazni (pl. pihenõidõ, pihenõnap, szabadság,
betegszabadság stb.), illetõleg, hogy a munka díjazására vonatkozó fejezetet a
Javaslatban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A 12. § a hatályba léptetõ és felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza.
A szeptember 1-jei hatályba lépéssel azt kívánjuk elérni, hogy az
egyszerûsített közteherelszámolási rendszer - különös tekintettel a
legérintettebb õstermelõi körre - már ez év õszétõl alkalmazható legyen.
Melléklet az 1997. évi ............ törvényhez
Az alkalmi foglalkoztatás során kifizetett munkadíj, a közteherjegy és
az ellátási alap sávjai
Ha a kifizetett munkadíj a közteherjegy értéke az ellátási alap
Ft/nap Ft/nap Ft/nap
700-1199 600 900
1200-1499 900 1400
1500-1899 1200 1800
1900-2299 1500 2300
2300-2699 1800 2800