A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

H/ 4467. számú

országgyûlési határozati javaslata

a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság

létrehozásáról

Elõadó:

dr. Vastagh Pál

igazságügy-miniszter

Budapest, 1997. május

Az Országgyûlés

...../1997. (.....) OGY határozata

a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság

létrehozásáról

Az Országgyûlés

1.) a nemzeti hírügynökségrõl szóló 1996. évi CXXVII. törvény (a

továbbiakban: Nht.) 31. §-a alapján - a mellékletben foglalt Alapító Okirat

elfogadásával - a Magyar Állam nevében egyszemélyes részvénytársaságként

megalapítja a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaságot;

2.) a "XXXII. Magyar Távirati Iroda" költségvetési fejezet elõirányzatát a

"I. Országgyûlés" költségvetési fejezetbe csoportosítja át;

3.) felhatalmazza a részvénytársaságnak az Nht. 6. §-a alapján kinevezett

elnökét, hogy

a) a részvénytársaság cégbejegyzésére irányuló kérelemhez mellékelt

Alapító okiratot egészítse ki a részvénytársaság elnökének, a

felügyelõbizottság tagjainak, a könyvvizsgálójának és a Tulajdonosi Tanácsadó

Testület tagjainak az adatait tartalmazó melléklettel,

b) a részvénytársaság alapításával összefüggõ cégbírósági

bejelentéseket öt hónapon belül tegye meg,

c) az Alapító okiratot az Állami Pénz- és Tõkapiaci Felügyelethez

nyújtsa be,

4.) megindítja a Tulajdonosi Tanácsadó Testület (a továbbiakban: TTT)

megválasztására irányuló eljárást. Az országgyûlési képviselõcsoportok nyolc

napon belül tegyék meg javaslataikat a TTT tagjaira,

5.) felkéri TTT-t, illetve a Magyar Távirati Iroda Rt. munkavállalóit a

részvénytársaság felügyelõ bizottsága tagjainak két hónapon belül történõ

megválasztására,

6.) felkéri TTT-t, hogy a részvénytársaság könyvvizsgálóját két hónapon belül

bízza meg,

7.) a) felkéri TTT-t, hogy a részvénytársaság elnöki tisztségére két

hónapon belül írjon ki nyilvános pályázati felhívást ,

b) felkéri TTT-t, hogy az elnöki tisztségre benyújtott pályázatokat

bírálja el és három hónapon belül tegyen elõterjesztést a miniszterelnöknek az

elnök személyére teendõ javaslatra.

8.) A részvénytársaság elnökének kinevezéséig a részvénytársaságot az Nht.

33. §-ában foglaltakkal összhangban a Magyar Távirati Iroda hivatalban lévõ

vezérigazgatója képviseli.

9.) E határozat a közzététele napján lép hatályba.

Melléklet a ........................ OGY határozathoz

A MAGYAR TÁVIRATI IRODA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

ALAPÍTÓ OKIRATA

Az Alapító Okirat ...... számozott oldalt tartalmaz

Ellenjegyezte:

...........................................................

ALAPÍTÓ OKIRAT

amely a gazdasági társaságokról szóló, többször módosított 1988. évi VI.

törvény (a továbbiakban: Gt.), valamint a nemzeti hírügynökségrõl szóló 1996.

évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Nht.) alapján rendelkezik a Magyar

Távirati Iroda Részvénytársaság (a továbbiakban: részvénytársaság) zártkörû

alapításáról az alábbiak szerint:

I. A részvénytársaság alapvetõ adatai

1.1. A részvénytársaság alapítója: a Magyar Állam nevében a Magyar Köztársaság

Országgyûlése (a továbbiakban: Alapító).

Székhely: Budapest, V., Kossuth tér 1-3.

1.2. A részvénytársaság cégneve: Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság

- angolul: Hungarian News Agency Corporation

- franciául: Agence Télégraphique Hongroise Société Anonyme

- németül: Ungarische Nachrichtenagentur Aktiengesellschaft

- oroszul: Akcionyernoje Obscsesztvo Vengerszkoje Tye

legrafnoje Agensztvo

A részvénytársaság rövidített cégneve: Magyar Távirati Iroda Rt.

- angolul: Hungarian News Agency Corp.

- franciául: Agence Télégraphique Hongroise S.A.

- németül: Ungarische Nachrichtenagentur AG

- oroszul: AO Vengerszkoje Tyelegrafnoje Agensztvo

1.3. A részvénytársaság székhelye: Budapest, I. Naphegy tér 8.

1.4. A részvénytársaság telephelyei:

Budapest, I. Fém u. 8.

Budapest, I. Lisznyai u. 28.

Budapest, I. Naphegy tér 1.

Budapest, I. Naphegy tér 8.

Budapest, I. Krisztina krt. 24.

Budapest, VII. Károly krt. 19-21.

1.5. A részvénytársaság fióktelepe:

Gödöllõ, Hegy u. 1.

1.6. A részvénytársaság határozatlan idõre alakul. Üzleti tevékenységét az

Alapító okiratot elfogadó országgyûlési határozatnak a Magyar Közlönyben

történõ közzétételének napján kezdi meg. A részvénytársaság elsõ üzleti éve

tevékenysége megkezdésének napjától az adott év december 31-éig tart. Ezt

követõen az üzleti évek minden év január 1. napjától december 31. napjáig

tartanak. A részvénytársaság megszüntetésérõl az Országgyûlés törvényben

rendelkezik.

1.7. A részvénytársaság a Magyar Távirati Iroda költségvetési szerv általános

jogutódja.

II. A részvénytársaság feladata

2.1. A részvénytársaság közszolgálati feladatai:

a) a közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl híreket,

tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat,

dokumentációs adatokat szolgáltat,

b) biztosítja a hozzáférhetõséget minden olyan hírhez és tudósításhoz,

amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára az egyéni és közösségi

jogok és érdekek megfelelõ érvényesítéséhez,

c) közremûködik az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek

közérdekû közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történõ

továbbításában,

d) rendszeres és tényszerû tájékoztatást nyújt a Parlamentben képviselettel

rendelkezõ pártok Országgyûléssel összefüggõ tevékenységérõl, és a Kormány

tevékenységérõl, az ezzel összefüggõ hivatalos közleményeket nyilvánosságra

hozza,

e) rendszeres és tényszerû tájékoztatást nyújt külföldre a legfontosabb

magyarországi eseményekrõl és az ország életének fõbb folyamatairól,

f) rendszeresen és tényszerûen tájékoztat a Magyar Köztársaság határain

kívül élõ magyarság életérõl, illetve számára hírszolgáltatást nyújt,

g) rendszeres és tényszerû tájékoztatást nyújt a hazai nemzeti és etnikai

kisebbségek életérõl,

h) választási idõszakban külön törvényben meghatározottak szerint

gondoskodik a tájékoztatásról,

i) rendkívüli állapot, illetve szükségállapot idején külön tövényben

meghatározott feladatokat végez,

j) a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi

jelentõségû eredeti dokumentumok tartós megõrzésérõl és védelmérõl

archívumában gondoskodik, azokat szakszerûen összegyûjti, tárolja, gondozza és

az azokhoz való hozzáférhetõséget biztosítja,

k) részt vesz a nemzetközi hírügynökségi szervezetek munkájában.

2.2. A részvénytársaság a 2.1. pontban meghatározott közszolgálati feladatok

ellátása érdekében

a) az ország minden megyéjére és a fõvárosra kiterjedõ belföldi tudósítói

hálózatot tart fenn és mûködtet,

b) az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének és érdekeinek megfelelõ

külföldi tudósítói hálózatot tart fenn és mûködtet,

c) gondoskodik mûszaki eszközeinek üzemeltetésérõl és módszeres

fejlesztésérõl.

2.3. A részvénytársaság a 2.1. pontban meghatározott feladatok megvalósítása

érdekében az alábbi "A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási

rendszerébe" (TEÁOR) tartozó tevékenységi kört gyakorolja:

2211 Könyv- és zenemûkiadás

2212 Lapkiadás

2213 Hangfelvételek kiadása

2219 Egyéb kiadói tevékenység

2221 Nyomdaipari termékek gyártása

2222 Nyomdaipari szolgáltatás

2231 Hangfelvételek sokszorosítása

2232 Képfelvételek sokszorosítása

2233 Számítástechnikai információt hordozók sokszoro

sítása

3210 Híradástechnikai és elektronikai alkatrészgyártás

4540 Épületfenntartás és korszerûsítés

5021 Személygépkocsi és motorkerékpár-javítás és

karbantartás

5190 Külkereskedelem

5244 Kulturcikk kiskereskedelem

5514 Egyéb, korlátozottan igénybevehetõ szálláshely-

szolgáltatás

5524 Egyéb, korlátozottan igénybevehetõ vendéglátás

6026 Közúti teherszállítás

6029 Máshová nem sorolt szárazföldi szállítás

6350 Garázsszolgáltatás, parkolás és jármûõrzés

6420 Távközlés

7010 Saját vagy bérelt ingatlan-hasznosítás

7123 Irodagépek és gépi berendezések, számítástechnikai

eszközök kölcsönzése

7210 Hardver szaktanácsadás

7220 Szoftverkészítés-, szaktanácsadás és ellátás

7230 Adatfeldolgozás

7240 Adatbanki tevékenység

7250 Iroda- és számítógépjavaítás és karbantartás

7290 Egyéb számítástechnikai tevékenység

7430 Hírdetési tevékenység

7499 Máshová nem sorolt gazdasági tevékenységet

segítõ szolgáltatás

8512 Járóbetegek orvosi ellátása

9211 Filmgyártás

9212 Filmforgalmazás

9214 Rádiós és televíziós tevékenység, kivéve a mûsor-

szolgáltatást és -terjesztést

9220 Hírügynökségi tevékenység

9231 Könyvtári tevékenység

III. A részvénytársaság vagyona, alaptõkéje és részvénye

3.1. A részvénytársaság vagyona

Az Alapító az Alapító okirat elfogadásával egyidejûleg a Magyar Távirati Iroda

költségvetési szervnek az 1. számú mellékletként csatolt vagyonmérlegben

kimutatott vagyonát a részvénytársaság saját tõkéjeként bocsátja a

részvénytársaság tulajdonába és rendelkezésére.

A Magyar Távirati Iroda költségvetési szerv vagyonértékelését az AUDIT

Könyvszakértõ és Tanácsadó Rt. és az Aquincum Osztrák-Magyar Könyvszakértõi

Kft. által létrehozott jogi személyiség nélküli konzorcium végezte, a

vagyonmérleget ............................................. (bejegyzési szám:

.............) független könyvvizsgáló auditálta.

3.2. A részvénytársaság alapításkori saját tõkéje ....................

Ft, azaz ................................. forint, amely 1.750.000.000 Ft,

azaz egymilliárd-hétszázötvenmillió Ft alaptõkébõl (jegyzett tõkébõl) és

........................ Ft, azaz .............................. Ft

tõketartalékból áll.

A részvénytársaság alaptõkéjébõl a pénzbeli hozzájárulás összege 250.000.000

Ft, azaz kettõszázötven-millió Ft, a nem pénzbeli hozzájárulás (apport )

értéke .................. Ft, azaz .................. Ft.

A pénzbeli hozzájárulást az Alapító a ............ nál vezetett ...........

számú bankszámlára történõ átutalással teljesíti.

A nem pénzbeli hozzájárulás tárgyát és értékét a ....... számú melléklet

tartalmazza, melynek teljes egésze az alapításkor a részvénytársaság

rendelkezésére áll.

3.3. A részvénytársaság alaptõkéje ......................................

Ft, amely egy db .................................. Ft, azaz

.................................. forint névértékû, névre szóló,

forgalomképtelen törzsrészvénybõl áll. A részvényt az értékpapírokra vonatkozó

elõírások betartásával, nyomdai úton kell elõállítani.

3.4. A részvény kiadásáról - a részvénytársaság cégbejegyzését és az alaptõke

teljes rendelkezésre bocsátását követõen - a részvénytársaság elnöke köteles

gondoskodni.

3.5. A részvényen fel kell tüntetni:

a) a részvénytársaság cégnevét és székhelyét,

b) a részvény sorszámát, névértékét, azt, hogy névre szóló és tulajdonosa a

Magyar Állam,

c) a részvény fajtáját, illetve a részvényhez fûzõdõ, a jelen Alapító

Okiratban meghatározott jogokat,

d) a kibocsátás idõpontját, a kibocsátáskori alaptõke nagyságát és azt, hogy

a részvények száma egy,

e) a részvénytársaság elnökének a cégjegyzés szabályai szerinti aláírását,

f) a részvény értékpapír-kódját.

IV. Közgyûlés, a közgyûlés hatáskörébe tartozó, az Alapító által gyakorolt

jogok

4.1. Az Alapító a társaságot zártkörû, egyszemélyes részvénytársaságként hozza

létre, így a részvénytársaságnál közgyûlés nem mûködik. A Gt. és más

jogszabály alapján a közgyûlés hatáskörébe tartozó jogokat a Gt. 300. §-a és

az Nht. 4. §-a alapján, az Nht. eltérõ rendelkezése hiányában az Alapító az

alábbiak szerint gyakorolja:

Az Alapító hatáskörébe tartozik különösen:

- az Alapító okirat elfogadása és módosítása,

- az alaptõke felemelése és leszállítása,

- az Nht. 9. §-ában meghatározott elnöki beszámoló alapján a mérleg és az

eredmény-kimutatás megállapítása, jóváhagyása, a nyereség felosztása,

- a részvénytársaság elnökének évente történõ beszámoltatása, ennek

keretében a mérleg és eredménykimutatás jóváhagyása,

- a felügyelõbizottság elnökének és egy tagjának megválasztása és

visszahívása,

- a Tulajdonosi Tanácsadó Testület (a továbbiakban: TTT) tagjainak

megválasztása,

- döntés minden olyan ügyben, amelyet a Gt. a közgyûlés kizárólagos

hatáskörébe utal.

4.2. Az Alapító minden olyan kérdésben határozattal intézkedhet, amely

jogszabály alapján nem tartozik más szerv, vagy a társaság elnökének

kizárólagos hatáskörébe.

V. A részvénytársaság ügyvezetése, a részvénytársaság alelnökei

5.1. A részvénytársaságnál igazgatóság nem mûködik, a részvénytársaság

ügyvezetését az elnök látja el. Az elnök gyakorol minden olyan jogot, amelyet

jogszabály, jelen Alapító okirat, illetve a társaság szervezeti és mûködési

szabályzata nem utal más szerv vagy személy kizárólagos hatáskörébe.

5.2. A részvénytársaság elnökét a TTT által kiírt nyilvános pályázat

elbírálását követõen tett elõterjesztés alapján a miniszterelnök javaslatára a

köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel. Az elnök megbizatása öt évre

szól.

5.3. Nem nevezhetõ ki a részvénytársaság elnökévé, aki a kinevezést megelõzõ

két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, politikai

államtitkár, országgyûlési képviselõ, fõpolgármester, polgármester, illetve

politikai párt országos, vagy területi szervezetének tisztségviselõje volt.

5.4. Az elnök képviseli a részvénytársaságot harmadik személyekkel szemben, a

bíróságok és más hatóságok elõtt, kialakítja és irányítja a részvénytársaság

munkaszervezetét, gyakorolja a munkáltatói jogokat.

5.5. Az elnök a TTT véleményének kikérését követõen, - a TTT Titkárságára

vonatkozó rendelkezések tekintetében a TTT egyetértésével - megalkotja az MTI

Rt. szervezeti és mûködési szabályzatát.

5.6. Az elnök gondoskodik a részvénytársaság üzleti könyveinek - így különösen

a részvénykönyvnek - a szabályszerû vezetésérõl.

5.7. A részvénytársaság elnöke az Nht., a Gt., más jogszabályok és az Alapító

okirat rendelkezéseivel összhangban irányítja a részvénytársaságot. Ennek

keretében:

- évente írásban beszámol az Országgyûlésnek a részvénytársaság

tevékenységérõl, amelynek keretében sor kerül a mérleg és eredménykimutatás

jóváhagyására, valamint a nyereség felosztására. Az elnök beszámolóját a

részvénytársaság felügyelõ bizottságának véleményével együtt kell az

Országgyûlés elé terjeszteni. A beszámolóhoz mellékelni kell az Állami

Számvevõszék elnökének jelentését a részvénytársaság tevékenységérõl.

- az Országgyûlésnek történõ évenkénti beszámolás keretében elkészíti és

bemutatja a részvénytársaság következõ évi gazdálkodási tervét és gondoskodik

annak végrehajtásáról,

- kinevezi az alelnököket és gyakorolja a részvénytársaság dolgozói

tekintetében a munkáltatói jogokat,

- az Országos Rádió és Televízió Testülettel egyetértésben külön

szabályzatban megállapítja az archíválás szabályait és feltételeit, a

hasznosítás módját a közgyûjteménynek nem minõsülõ dokumentumok

vonatkozásában,

- gondoskodik az 500.000 Ft-os szerzõdési értéket meghaladó szerzõdésekrõl

külön nyilvántartás vezetésérõl,

- az elnök köteles a felügyelõ bizottság egyidejû értesítése mellett az

Alapítót - a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslat megtételével -

tájékoztatni, ha a részvénytársaság az alaptõkéjének egyharmadát elvesztette,

vagy a részvénytársaság fizetéseit megszüntette, és vagyona a tartozásokat nem

fedezi.

5.8. Az elnök és a részvénytársaság jogviszonya kereteit a TTT-nek az elnöki

tisztség betöltésére vonatkozó pályázati felhívásba kell foglalni.

5.9. Az elnök a vezetõ tisztségviselõktõl általában elvárható gondossággal

köteles eljárni. Kötelezettségei megszegésével a részvénytársaságnak okozott

kárért a polgári jog szabályai szerint felel.

5.10. A részvénytársaság elnökének adatait az Alapító okirat 2. számú

mellékletének 1. pontja tartalmazza.

5.11. A részvénytársaságnál alelnökök mûködnek, akiket az elnök nevez ki.

Az alelnökök száma legfeljebb három lehet. Az alelnökök a részvénytársaság

szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározottak szerint irányítják az

alárendeltségükbe tartozó szervezeti egységeket.

A részvénytársaság alelnökei a szervezeti és mûködési szabályzatban

meghatározottak szerint helyettesítik az elnököt és képviselik a

részvénytársaságot harmadik személyekkel szemben, továbbá bíróságok és más

hatóságok elõtt.

VI. A részvénytársaság felügyelõ bizottsága

6.1. A részvénytársaság ügyvezetését felügyelõ bizottság ellenõrzi.

6.2. A felügyelõ bizottság öt tagból áll. A felügyelõ bizottság elnökét és egy

tagját az Országgyûlés, egy tagját a TTT, két tagját pedig a munkavállalók

választják meg. A Tulajdonosi Tanácsadó Testület az általa választott tag

megválasztásának módját ügyrendjében állapítja meg.

A felügyelõ bizottság elnökét az Országgyûlés ellenzéki, a másik tagot a

kormánypárti képviselõcsoportjai jelölik.

6.3. A felügyelõ bizottság tagjának összeférhetetlenségére az Nht. 8. §-ának

(1), (3) és (4) bekezdésének rendelkezései (a részvénytársaság elnökére

vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok) - a 8. § (1) bekezdésének b) és e)

pontja kivételével - irányadóak azzal, hogy a felügyelõ bizottság tagja nem

lehet politikai párt országos, vagy területi szervezetének tisztségviselõje,

valamint - a dolgozói küldöttek kivételével - nem állhat munkaviszonyban, vagy

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban a részvénytársasággal.

6.4. A felügyelõ bizottság tagjainak megbízatása négy évre szól. A felügyelõ

bizottság mûködése addig tart, amíg az új felügyelõ bizottság tagjait az arra

jogosultak meg nem választják.

6.5. A felügyelõ bizottsági tag a választásra jogosultnak, a felügyelõ

bizottság pedig az Alapítónak tájékoztatási kötelezettséggel tartozik.

6.6. A felügyelõ bizottsági tagot a választásra jogosult visszahívhatja. A

felügyelõ bizottság tagjainak részleges cserélõdése esetén az új tag(ok)

megbízatása a felügyelõ bizottság eredeti megbízásának idõpontjáig szól.

6.7. A felügyelõ bizottság a Gt., az Nht. és az Alapító okirat

rendelkezéseivel összhangban maga állapítja meg ügyrendjét.

6.8. A felügyelõ bizottság a jogait testületileg, vagy tagja útján gyakorolja.

Az ellenõrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenõrzés

megosztása nem mentesít a felelõsség alól és nem érinti a felügyelõ bizottsági

tagnak azt a jogát, hogy az ellenõrzést más tevékenységre is kiterjessze.

6.9. A felügyelõ bizottság szükség szerint, de legalábbb negyedévneként

ülésezik. A felügyelõ bizottság üléseinek összehívására annak elnöke jogosult.

Az elnök köteles összehívni a felügyelõ bizottság ülését, amennyiben azt - az

ok és cél

megjelölésével - két tagja kéri. Ha az elnök a felügyelõ bizottság ülését a

kéréstõl számított 8 napon belül nem hívja össze, annak összehívására a két

tag jogosult.

6.10. A felügyelõ bizottság akkor határozatképes, ha az ülésén legalább

három tag jelen van. A felügyelõ bizottság a hatáskörébe tartozó kérdésekben

egyszerû szótöbbséggel dönt. Amennyiben a szavazás során szavazategyenlõség

alakul ki, ismételt szavazást kell tartani. Ismételt szavazásnál

szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt.

6.11. A felügyelõ bizottság üléseirõl jegyzõkönyvet kell vezetni. A

jegyzõkönyv tartalmazza a részvénytársaság cégnevét, és székhelyét, a

felügyelõ bizottsági ülés helyét és idejét, a felügyelõ bizottsági ülés

jegyzõkönyvvezetõjének, az elnöknek és a jegyzõkönyv hitelesítõjének a nevét,

az ülésen elhangzottakat, a szavazás módját és eredményét, - személy szerint

is rögzítve, hogy melyik tag miként szavazott -,

valamint a felügyelõ bizottság által hozott határozatokat.

6.12. A felügyelõ bizottság tagjai az ilyen tisztséget betöltõ

személyekrõl általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. A felügyelõ

bizottsági tagságukból eredõ kötelezettségeik megszegésével a

részvénytársaságnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelõsek.

6.13. A felügyelõ bizottság hatáskörébe tartozik:

- elõzetes tárgyalási felhatalmazás megadása az 1 Mrd Ft-nál, vagy a

tervezett éves forgalom 10%-ánál magasabb értékû szerzõdésekhez,

- a hitelfelvétel, illetve a 300 M Ft-nál, vagy a tervezett éves forgalom

3%-ánál nagyobb értékû szerzõdések elõzetes jóváhagyása,

- ingatlan elidegenítés, illetve a 100 M Ft feletti vagyoni értékû jog

elidegenítésének engedélyezése,

- jelentés, vagy felvilágosítás kérése az elnöktõl, illetve a

részvénytársaság dolgozóitól, a részvénytársaság könyveinek, bankszámlájának,

iratainak és pénztárának megvizsgálása, vagy szakértõvel történõ

megvizsgáltatása a részvénytársaság költségére,

- az elnöknek az Országgyûlés részére a részvénytársaság tevékenységérõl

készített éves beszámolójának, ezen belül is a részvénytársaság mérleg- és

eredménykimutatásának véleményezése,

- a részvénytársaság belsõ ellenõrzési szervezetének irányítása.

6.14. A felügyelõ bizottság elnöke - a szükséges intézkedések megtétele

céljából - haladéktalanul köteles bejelenteni az alapítónak, ha a felügyelõ

bizottság tagjainak száma három fõ alá csökken.

6.15. A felügyelõ bizottság tagjainak adatait az Alapító okirat 2. számú

mellékletének 2. pontja tartalmazza.

VII. A részvénytársaság könyvvizsgálója

7.1. A részvénytársaságnál egy könyvvizsgáló mûködik. A könyvvizsgálót a TTT

bízza meg négy évre. A könyvvizsgáló mûködése addig tart, amíg az új

könyvvizsgálót a TTT meg nem bízza. A TTT a könyvvizsgálót a jelenlévõ tagok

2/3-ának szavazatával bízza meg.

7.2. A könyvvizsgáló feladata:

a) köteles megvizsgálni a társaság mérlegét és vagyonkimutatását, továbbá az

alapító elé terjesztett minden jelentést az adatok valódisága és a jogszabályi

elõírások megfelelõségének szempontjából, és véleményét ismerteti. E nélkül a

jelentést nem lehet elõterjeszteni,

b) elõsegíti és szakmailag támogatja az elnök, a felügyelõ bizottság és a

TTT munkáját,

c) ellátja mindazon feladatokat, amelyet a Gt. illetve más törvény a

részvénytársaság könyvvizsgálójának feladatkörébe utal.

7.3. A könyvvizsgáló tájékozódhat a részvénytársaság ügyeinek vitelérõl, így

különösen:

a) a részvénytársaság vezetõ tisztségviselõitõl és dolgozóitól

felvilágosítást kérhet,

b) betekinthet a részvénytársaság könyveibe és irataiba,

c) megvizsgálhatja a részvénytársaság pénztárát, értékpapír- és

szerzõdésállományát, bankszámláját,

d) a felügyelõ bizottság ülésein részt vesz.

7.4. A könyvvizsgáló köteles a felügyelõ bizottságot, a TTT-t és az Alapítót

egyidejûleg tájékoztatni, ha:

a) tudomása szerint a társaság vagyonának jelentõs csökkenése várható, vagy

b) az elnök, vagy a vezetõ tisztségviselõk felelõsségre vonását megalapozó

tényrõl szerez tudomást.

Ha az elnök, illetve a TTT a szükséges döntéseket nem hozza meg, a

könyvvizsgáló errõl értesíti a cégbíróságot.

7.5. Nem lehet könyvvizsgáló a részvénytársaság elnöke, a felügyelõ bizottság,

illetve a TTT tagja, és ezek közeli hozzátartozója

(Ptk. 685. § b) pont), valamint a társaság dolgozója e minõségének

megszûnésétõl számított három évig.

7.6. A könyvvizsgáló tevékenységére egyebekben a Gt. vonatkozó rendelkezései

megfelelõen irányadók.

7.7. A könyvvizsgáló az ilyen tisztséget betöltõ személyektõl általában

elvárható gondossággal köteles eljárni, felelõsségére a polgári jog szabályai

az irányadóak.

7.8. A részvénytársaság könyvvizsgálójának adatait az Alapító okirat

mellékletének 3. pontja tartalmazza.

VIII. A részvénytársaság Tulajdonosi Tanácsadó Testülete

8.1. A TTT a részvénytársaság javaslattevõ, véleményezõ, tanácsadó és az Nht.-

ban meghatározott esetekben döntést hozó szerve. Ennek keretében:

a) A jelenlévõ tagok 2/3-ának szavazatával:

- meghatározza a részvénytársaság elnöki tisztségére a pályázati

szempontokat és kiírja a pályázatot,

- értékeli az elnöki tisztségre kiírt pályázatot és ez alapján elõterjeszti

a miniszterelnökhöz az elnöki tisztségre jelölt személy (személyek)

pályázatát, javaslatot tesz az elnök személyére,

- javaslatot tesz a miniszterelnök részére a részvénytársaság elnökének

felmentésére,

- megállapítja a részvénytársaság elnökének díjazását,

- megválasztja a felügyelõ bizottság egy tagját,

- megállapítja a felügyelõ bizottság tagjainak díjazását,

- megbízza a részvénytársaság könyvvizsgálóját, illetve a megbízást

felmondja, továbbá megállapítja a könyvvizsgáló díjazását,

- folyamatosan ellenõrzi és évenként értékeli a részvénytársaság elnökének

pályázatában foglalt célkitûzések megvalósítását,

b) a jelenlévõ tagok többségének szavazatával dönt a hatáskörébe tartozó, az

a) pontban fel nem sorolt kérdésekben, így:

- elõkészíti az Alapító okirat módosítását,

- jóváhagyja a részvénytársaság díjszabását,

- megállapítja az elnök összeférhetetlenségét.

8.2. A TTT tagjait az Országgyûlés választja meg négyévi idõtartamra. A TTT

tagjainak felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselõcsoportok

jelölik.

8.3. A TTT a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal, de legalább

negyedévente ülésezik, ügyrendjét maga állapítja meg.

8.4. A TTT elnökét a kormánypárti, elnökhelyettesét az ellenzéki

képviselõcsoportok jelölik.

8.5. A TTT tagjainak szavazati joga egyenlõ. A TTT ülése határozatképes, ha

azon a tagok több mint fele jelen van.

8.6. A TTT ülésein a felügyelõ bizottság elnöke tanácskozási joggal részt

vehet, a könyvvizsgáló pedig jelen lehet.

8.7. A TTT ügyintézõ, ügykezelõ és ügyviteli teendõit a TTT Titkársága (a

továbbiakban: Titkárság) látja el. A Titkárság a részvénytársaság szervezetébe

tartozik, a részvénytársaság szervezeti és mûködési szabályzatában arra

felhatalmazott alelnök közvetlenül irányítja.

A Titkárság vezetõje és dolgozói a részvénytársasággal munkaviszonyban állnak.

A Titkárság vezetõjét a részvénytársaság elnöke nevezi ki. A Titkárság

szervezetére és mûködésére vonatkozó részletes szabályokat a részvénytársaság

szervezeti és mûködési szabályzata tartalmazza.

A Titkárság vezetõjének kinevezéséhez, felmentéséhez, valamint a szervezeti és

mûködési szabályzatnak a Titkárságra vonatkozó rendelkezéseihez a TTT

egyetértése szükséges.

8.8. A TTT tagjainak adatait az Alapító okirat 2. számú mellékletének 4.

pontja tartalmazza.

IX. A részvénytársaság cégjegyzése

9.1. A részvénytársaság cégjegyzése akként történik, hogy a részvénytársaság

elõírt, elõnyomott, vagy nyomtatott cégneve alá a cégjegyzésre jogosultak

nevüket - a közjegyzõ által hitelesített módon - aláírják.

9.2. A részvénytársaság cégjegyzésére jogosultak:

a) a részvénytársaság elnöke önállóan, vagy

b) a részvénytársaság szervezeti és mûködési szabályzata által erre

feljogosított két alelnök együttesen, vagy a szervezeti és mûködési

szabályzatban erre feljogosított személy az arra feljogosított alelnökkel

együttesen.

X. A részvénytársaság gazdálkodása

10.1. A részvénytársaság tevékenységét az Alapító által rendelkezésre

bocsátott vagyon célszerû mûködtetésével valósítja meg.

10.2. A részvénytársaság - közszolgálati feladatai ellátása mellett, azok

elõsegítésére vállalkozhat. A részvénytársaság nem vehet részt olyan

vállalkozásban, amelyben felelõssége meghaladja vagyoni hozzájárulásának

mértékét.

10.3. Az Alapító a központi költségvetés "Országgyûlés" fejezetében a

részvénytársaságot a közszolgálati feladatai ellátásához - ideértve a

Titkárság mûködtetésével kapcsolatos feladatokat is - szükséges mértékû

céltámogatásban részesíti. A támogatásra a részvénytársaság elnöke tesz

javaslatot a felügyelõbizottság és a könyvvizsgáló véleményével.

10.4. A részvénytársaság elnöke, alelnöke, valamint az a dolgozója, aki

100 ezer Ft-nál nagyobb értékû szerzõdések megkötésére jogosult, a

részvénytársaság nevében nem köthet olyan szerzõdést, amelyben másik félként

maga, a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója, illetve olyan társaság

szerepel, amelyben maga, vagy a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója

közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedéssel, más vagyoni értékû joggal,

illetve személyes érdekeltséggel rendelkezik. Ha a korlátozásban érintettek

érdekeltségi körébe tartozó szerzõdést a részvénytársaság más dolgozója köti

meg, a szerzõdést a részvénytársaság felügyelõ bizottságának haladéktalanul

meg kell küldeni.

10.5. A részvénytársaság beszerzéseibe a közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL.

törvény elõírásai vonatkoznak.

10.6. A részvénytársaság gazdálkodását az Állami Számvevõszék ellenõrzi.

XI. A nyereségfelosztás, osztalék-kifizetés szabályai

A részvénytársaság nyereségének felosztásáról, az osztalék-kifizetés

mértékérõl az Alapító - a mérleg és az eredmény-kimutatás jóváhagyásával

egyidejûleg - dönt. A nyereségosztalék-kifizetéssel nem érintett részét a

részvénytársaság kizárólag a közszolgálati hírügynökségi tevékenység

folytatására, fejlesztésére, valamint munkavállalóinak javadalmazására

használhatja fel. Osztalék-kifizetés esetén az osztalékot az errõl szóló

döntést követõ nyolc napon belül kell átutalni.

XII. A részvénytársaság munkaszervezete

A részvénytársaság munkaszervezetének leírását és a munkaszervezet mûködési

rendjét a szervezeti és mûködési szabályzat tartalmazza.

XIII. A részvénytársaság hírdetményei

A részvénytársaság hirdetményeit a jogszabály által elõírt esetekben a

Cégközlönyben, egyéb esetekben a Magyar Nemzet címû országos napilapban teszi

közzé.

XIV. Egyéb rendelkezések

14.1. A részvénytársaság mûködésének hivatalos nyelve a magyar.

14.2. A jelen Alapító okiratban nem érintett, vagy nem teljeskörûen

szabályozott kérdésekben az Nht., valamint az 1988. évi VI. törvény

rendelkezéseit kell alkalmazni.

14.3. A részvénytársaság a cégbejegyzéssel, az alakulás napjára visszaható

hatállyal jön létre.

Budapest, 199..................

I n d o k o l á s

a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság létrehozásáról szóló országgyûlési

határozati javaslathoz

A nemzeti hírügynökségrõl szóló 1996. évi CXXVII. törvény alapján a

Magyar Távirati Iroda költségvetési intézmény részvénytársasággá alakul át. A

részvénytársaság megalapítása a törvény alapján az Alapító okiratnak az

Országgyûlés által történõ elfogadásával történik.

A határozati javaslat egyrészt tartalmazza az átalakítás során szükséges

lépések megtételére vonatkozó feladatok meghatározását, - így az intézmény

költségvetési fejezetében lévõ elõirányzat átcsoportosítását, a

részvénytársaság cégbejegyzésével kapcsolatos feladatokat, illetve

felhatalmazást, a részvénytársaság szervei létrehozására, megválasztására

irányuló feladatokat, illetve a Magyar Távirati Iroda átmeneti képviseletére

szóló felhatalmazást -, másrészt az Alapító okiratnak mint a határozat

mellékletének az elfogadására vonatkozó rendelkezést.

Az Alapító okirat a nemzeti hírügynökségrõl szóló törvény, illetve a

gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény által meghatározott

keretek között tartalmazza a részvénytársaság alapvetõ adatait, közszolgálati

feladatait, illetve a közszolgálati feladatok megvalósítása érdekében

végezhetõ gazdasági tevékenységek körét, vagyonát, alaptõkéjét, a

részvénytársaság szerveit (elnök, felügyelõ bizottság, könyvvizsgáló,

Tulajdonosi Tanácsadó Testület), illetve ezek, valamint az alapító

Országgyûlés feladat- és hatáskörét, valamint a cégjegyzésre, a gazdálkodásra

és a nyereségfelosztásra vonatkozó szabályokat.

konzorcium végezte, a vagyonmérleget dr. Horváth József (bejegyzési szám: KI-

3284/95/XII.) okleveles könyvvizsgáló auditálta.

3.2. A részvénytársaság alapításkori saját tõkéje 2.558.138.000 Ft, azaz

Kettõmilliárdötszázötvennyolcmilliószázharmincnyolcezer forint, amely

1.750.000.000 Ft, azaz Egymilliárdhétszázötvenmillió Ft alaptõkébõl (jegyzett

tõkébõl) és 808.138.000 Ft, azaz Nyolcszáznyolcmilliószázharmincnyolcezer

forint tõketartalékból áll.

A részvénytársaság alaptõkéjébõl a pénzbeli hozzájárulás összege 250.000.000

Ft, azaz Kettõszázötvenmillió Ft, a nem pénzbeli hozzájárulás (apport) értéke

1.500.000.000 Ft, azaz Egymilliárdötszázmillió forint.

A pénzbeli hozzájárulást az Alapító az MTI Rt. bankszámlájára történõ

átutalással teljesíti.

A nem pénzbeli hozzájárulás tárgyát és értékét ugyancsak az 1. számú melléklet