ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
ÍRÁSBELI KÉRDÉS
Gál Zoltán úr
az Országgyûlés elnöke
H e l y b e n
Tisztelt Elnök úr!
A Házszabály 91.§ (1) bekezdése alapján írásbeli kérdést kívánok intézni Nagy
Frigyes földmûvelésügyi miniszter úrhoz az alábbi címmel:
Milyen intézkedésekkel szándékozik az országos ingatlan-nyilvántartás
kaotikus állapotait valamint szakmailag megalapozatlan fejlesztéseit
helyrehozni, különös tekintettel az alábbi problémákra?
1. TÉNYEK
Magyarországon egyidõben három különbözõ számítástechnikai rendszer mûködik,
nevezetesen a
1.1 DATAFLEX adatbázis-kezelõn alapuló (összes vidéki földhivatal)
helyenként (Békés megye, Fejér megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye)
teljesen átállítva, kifogástalan minõségben és ügyfélszolgálattal
1.2. UNIX platformon futó ORACLE alapú
1.2.1. Budapest V. és XIV. kerület ellenõrzött
1.2.2. Budapest többi kerülete szkenneléssel bevitt, nem ellenõrzött és
nem javított, adatbázisként kezelhetetlen mivel nem teszi lehetõvé hogy
akár az ingatlan a címe, a tulajdonosa, a haszonélvezõje, a jelzésjog
jogosultja stb. alapján visszakereshetõ legyen
1.3. UNIX platformon futó ORACLE adatbázis-kezelõn alapuló TAKAROS elnevezésû
a vidéki földhivatalok új rendszere, mely nem azonos a fõvárosival már a
tenderkiírás igényszintjében sem, tehát a várható megvalósulásában sem. Már
mûködõ kísérleti állapotban Heves és Csongrád megyében telepítették ahol a
korábbi DATAFLEX alapú rendszerben e két megye a leginkább elmaradt az
adatfeltöltésben és átállításban.
1997. végére az un. TAKARNET hálózat telepítésével a tenderkiírás feltételei
szerint el kellene indulnia az elõzõ heterogén rendszereket összekötõ egységes
országos hálózat mûködésének.
2. Részkérdések és megjegyzések:
2.1. Mi volt az oka annak, hogy míg az egész ország vidéki földhivatalaiban
DATAFLEX alapú adatbázisban töltötték fel a korábbi évtizedek adatait több
éves munkával, addig Budapesten egy más típusú adatbázis-kezelõt két féle
módon alkalmaztak?
Szakmailag köztudott tény, hogy különbözõ rendszerek telepítése elõre
generálja az elkészültük utáni összekapcsolódás problémáit.
2.2. Mi volt az oka annak, hogy bár több vidéki megyében kifogástalan
állapotban mûködött a DATAFLEX alapú adatbázis-kezelõ, mégis az új igényeknek
megfelelõen nem azt felhasználva történt meg a további fejlesztés iránya,
hanem egy gyökeresen más rendszer az ORACLE alapú rendszer lett elfogadva
pályázati eredményként?
Nem kérdõjelezhetõ meg az ORACLE, mint adatbázis-kezelõ világméretû
referenciája, de az igen, hogy a konkrét implementációja milyenre sikerülhet!
A fõvárosi két kerületben mûködõ ORACLE alapú adat-báziskezelõ, valamint a
többi kerületben szkenneléssel bevitt állományok, melyek adatbázis-kezelésre
alkalmatlanok, csak úgy mint a fõvárosban kialakult kaotikus ügyfélszolgálati
viszonyok egyáltalán nem igazolják azt, hogy a vidéken jól mûködõ, egységes
rendszerrõl pont e rossz referenciájú rendszerre kellene áttérni.
2.3. Mivel teljesen más alapú a DATAFLEX mint az ORACLE, feltehetõ az a
kérdés, hogy vajon a korábbi több éves adatbevitel, mely rengeteg gépelési
munkát tartalmaz vajon nem fog-e elveszni?
Különösen azért aggályos ez a kérdés, mivel maga a tenderkiírás nem
tartalmazta az új rendszerre vonatkozóan:
az alrendszerek közötti interface-t,
az egymásnak átadott-átvett, vagy közösen használt adatokat,
a redundáns adattárolást és annak okait,
a megvalósítandó funkciókat,
a kötelezõen kitöltendõ és opcionális mezõket,
a kezelendõ adatok köre hiányosan és pontatlanul meghatározott,
az adatok típusa és hossza rengeteg hibát tartalmaz.
A tenderkiírás ugyan még tartalmazta, ellenben a specifikáció már nem
tartalmazta ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó alrendszerre vonatkozóan még
azt a követelményszintet sem amit a vidéki DATAFLEX-re alapuló rendszer már
régen teljesített:.
- csoportos változtatásokra nincs lehetõség, pl.
- egy ingatlan cím kezelésénél csak egyenként lehet az összes
lakás
és tulajdonos címét változtatni;
- egy utcanév változásakor egyenként kell módosítani az összes
ingatlannál, stb...;
- az érdekelt archivált adatait utólag lehet módosítani !!!;
- nincs szituáció függõ on-line help;
- a rendszer rendkívül lassú.
A rendszer márciusi átvétele tesztelés nélkül történt !
A hiányos és hibás tenderkiíráson nyertes vállalkozótól csak a tenderkiírás és
a specifikáció tételei kérhetõk számon!!!
2.4. Miért nem lettek bevonva a szakmai értékelésbe (tender-elõkészítés,
specifikációelfogadás, tesztelés) azok a szakemberek, akik az államigazgatás
keretei között mûködõ Földmérési és Távérzékelési Intézetben létrehozták a
DATAFLEX alapú mûködõ(!!!!) vidéki adatbázis-rendszert és sokéves
számítástechnikai és ingatlannyilvántartási tapasztalattal rendelkeznek?
Ezzel szemben az elõzõt teljesen elvetve, pusztán mûszaki leírások alapján,
egy hiányosan és az elõzõ érvek alapján szakszerûtlenül pályáztatott és
szakszerûtlenül átvett, még kipróbálatlan rendszerrel, a már több év alatt
létrehozott számítástechnikai fejlesztési értéket kidobják és megkockáztatják,
hogy a feltöltött adatbázisok részben vagy egészben elvesszenek. Külsõ
megjelenésében ugyan sokkal látványosabb, de funkcionalitásában messze az
elõzõ rendszert alulmúló nyilvántartást hoznak létre.
2.5. Az FM, illetve az elnyert pályázat milyen megyei ütemezéseket és áttérési
határidõket szabott meg a
- vidéki DATAFLEX rendszerrõl a TAKAROS rendszerre?
- a Budapest V. és XIV. kerülete ORACLE alapú rendszerrõl a TAKAROS
rendszerre?
- a Budapesti többi kerületben mûködõ ORACLE alapú szkenneléssel bevitt
állományokról a TAKAROS rendszerre?
Mértékadó szakvélemények szerint a szkenneléssel bevitt állományok
létrehozása, ezáltal a Budapesten kialakult kaotikus ügyfélszolgálati helyzet
is több évre konzervált.
A vidéken mûködõ DATAFLEX adatbázis-kezelõre alapozott rendszer ebben az évben
már
95 %-ot meghaladó mértékben egységesen mûködõképes, az elsõ megyék már több
mint egy éve teljesen átálltak az e rendszeren történõ mûködésre.
2.6. Amennyiben a 2.5. alattiak szerint egységesítési törekvés nincs, az FM
szakemberei szerint, akkor:
Mi az a számítástechnikai-mûszaki megoldás, ami az elõzõ rendszerek közötti
átjárást lehetõvé teszi?
Enélkül nem állhat fel az országos rendszer.
2.7. Miért azokban a megyékben történt a TAKAROS telepítés elõször, melyek a
korábbi DATAFLEX alapú adatfeltöltésben a leginkább lemaradtak?
A korábbiakban számítástechnikai feltöltöttség és átállítottság szempontjából
legjobban mûködõ megyék legjobb szakembereinek nem adva ezzel lehetõséget a
TAKAROS megismerésére, tesztelésére és összehasonlítására az esetleges
hiányosságaira idõben történõ reagálásra.
2.8. Miért állították le a DATAFLEX alapú vidéki rendszer további fejlesztését
már több mint másfél éve?
Ezzel a mûködõképes, de stagnáló állapotba kerülõ vidéki rendszer a
késõbbiekben - fejlesztései és a DATAFLEX új verzióira való áttérés elmaradása
révén - érdemben nem összehasonlítható a TAKAROS-sal.
Ugyanakkor a korábbiakban felvázolt óriási összegû Phare támogatással
szakszerûtlen kísérletezgetés országos méretûre dagadó problémáit e rendszer
bármikor akár tartalékként is megoldhatja.
A továbbfejlesztés költségei jelentéktelenek lettek volna, ugyanakkor az
újonnan telepített ORACLE alapú rendszerrel mindig összehasonlítható helyzet
maradt volna.
2.9. Miért szervezték a nagy biztonságú decentralizált adatbázis-kezelést
(DATAFLEX) úgy egy jövendõ hálózatba, mely centralizáltsága (TAKARNET) réven
összeomlása esetén országos káoszt teremt?
A decentralizált adatbázis-kezelési hálózati összeköttetése esetén egy körzet,
vagy megye adatbázis-kezelésének összeomlásakor csak a nem mûködõ rendszer
esik ki ki az országos hálózatból. A világ fejlett országaiban a
decentralizált adatbázis-kezelést tartják biztonságosnak. Maga az INTERNET is
ilyen alapokra és megfontolásokra épült.
2.10. Miért nem történik meg a mûködõ vidék egységes decentrálisan mûködõ
rendszer (DATAFLEX) összekapcsolása egységes hálózattá, amikor erre a
megfelelõ olcsó mûszaki megoldások már több mint fél éve kipróbáltan
rendelkezésre állnak?
Ugyanakkor a TAKARNET telepítése ütemesen történik, mely a jövendõ TAKAROS
centralizált összeköttetést hivatott megoldani. Mindez annak ellenére, hogy a
TAKAROS fenti problémáira, sõt még mûködõképességére sem válaszmegoldás ma
nincs.
Budapest, 1997. június 3.
Póda Jenõ
MDF