MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
H/4558.. számú
országgyûlési határozati javaslat
a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján
elfogadott, az 1989. évi 15. törvényerejû rendelettel kihirdetett
Egyezményhez fûzött nyilatkozat visszavonásáról
Elõadó:
Kuncze Gábor
belügyminiszter
Budapest, 1997. június
Az Országgyûlés
...../1997. (.......) OGY
h a t á r o z a t a
a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján
elfogadott, az 1989. évi 15. törvényerejû rendelettel kihirdetett
Egyezményhez fûzött nyilatkozat visszavonásáról
Az Országgyûlés
l. a Magyar Népköztársaság által a menekültek helyzetére vonatkozó 1951.
évi július hó 28. napján elfogadott egyezmény 1. Cikk B. fejezetének
(1) bekezdéséhez fûzött - az Egyezmény alkalmazásában területi
korlátozást jelentõ - nyilatkozatot visszavonja;
2. felkéri a külügyminisztert, írásban értesítse az Egyesült Nemzetek
Szervezete Fõtitkárát, hogy a Magyar Köztársaság - az Egyezménybõl
fakadó kötelezettségei szempontjából - az Egyezmény 1. Cikk B. fejezet
(1) bekezdésének b) pontját alkalmazza.
Indokolás
Magyarország 1989. március 14-én csatlakozott a Genfi Egyezményhez. A
csatlakozási okirat letétbe helyezésekor az állam képviselõje
nyilatkozatot tett, amelynek értelmében hazánk az egyezmény 1. Cikk B.
fejezet (1) bekezdésének a) alpontjában foglaltak szerint teljesíti
vállalt kötelezettségeit. Így az egyezmény hatálybalépése óta Magyarország
csak az Európában bekövetkezett események miatt menedéket kérõk számára
biztosította a menekültként való elismerést. Ezt az ún. földrajzi
korlátozást tartalmazó nyilatkozatot a Genfi Egyezményt kihirdetõ 1989.
évi 15. tvr. 3. §-a tartalmazza.
Ilyen nyilatkozatot a részes államok közül mindössze öt ország tart fenn a
mai napig (Törökország, Kongó, Málta, Monaco és Madagaszkár).
Az akkori lépést az indokolta, hogy az azonos szövetségi rendszerhez
tartozó államok közül elsõként Magyarország csatlakozott az egyezményhez,
mert jogi biztosítékokat kívánt nyújtani az addigra több tízezer ide
menekült román állampolgárnak. A korábbi évtizedekben Magyarország nem
szerzett tapasztalatokat a menekültekkel kapcsolatos jogi és gyakorlati
gondok megoldásában, így a csatlakozáskor a fent említett földrajzi
korlátozás nélküli, tehát minden földrészre kiterjedõ kötelezettséget nem
vállalt.
Az utóbbi hat évben nem csak az egyezmény végrehajtását szolgáló
szabályozás, igazgatási és intézményi ellátó rendszer épült ki, de a
térségünkben zajló politikai, etnikai konfliktusok újabb és újabb
menekülthulláma gazdag tapasztalatot biztosított a magyar menekültügyi
szervek számára. A környezõ országok idõközben aláírták az egyezményt,
földrajzi korlátozás nélkül (Csehország, Szlovákia, Szlovénia,
Oroszország, Lengyelország, Románia, Bulgária). Ez a körülmény nagyban
elõsegítheti a menekültek befogadásával járó terhek arányosabb
megosztását, a nemzetközi és a regionális együttmûködés sikerét.
Az ENSZ Menekültügyi Fõbiztossága még a csatlakozás évében irodát nyitott
Budapesten, és a Kormánnyal kötött megállapodások alapján szakmai és
anyagi segítséget nyújt a magyarországi menekültügyi programokhoz.
2
Ma az Európán kívüli kérelmezõk ügyében az ENSZ Menekültügyi Fõbiztossága
budapesti irodája folytatja le a hazai jog szempontjából szabályozatlan,
jogorvoslatot nem biztosító eljárást. Az általuk védelemben részesítettek
jogállása pedig nem azonos a magyar menekültügyi hatóságok által elismert
menekültekével. A földrajzi korlátozás feloldása után Magyarország számára
is valóban univerzálissá válna az egyezmény, továbbá szabályozott lenne az
Európán kívüli menekültek jogállása.
A Genfi Egyezményben foglaltak értelmében bármely szerzõdõ állam, bármikor
kiterjesztheti kötelezettségeit. Ennek érdekében az ENSZ Fõtitkárához
írásbeli értesítést szükséges küldeni a kötelezettség kiterjesztésérõl.
A Magyar Népköztársaság a Genfi Egyezményhez fûzött nyilatkozatának
visszavonására az Országgyûlés jogosult.