374.-384. 1997. JÚNIUS

J/4637/1997. sz

JELENTÉS

a 20/1997. (III. 19.) OGY határozat

alapján az országos kisebbségi

önkormányzatoknál tartott ÁSZ

vizsgálatokról

97.06.19 01:43 DU o:\users\mancsa\wmunka\minta1.doc

A 20/1997. (III.19.) OGY határozat alapján az országos kisebbségi

önkormányzatoknál tartott ÁSZ vizsgálatok jelentései:

· Jelentés a Bolgár Országos Önkormányzat pénzügyi-gazdasági

tevékenységének vizsgálati tapasztalatairól (379)

· Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági

tevékenységének vizsgálati tapasztalatairól (375)

· Jelentés a Görög Országos Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenységének

vizsgálati tapasztalatairól (382)

· Jelentés a Magyarországi Horvátok Országos Önkormányzata pénzügyi-

gazdasági tevékenységének vizsgálati tapasztalatairól (381)

· Jelentés az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági

tevékenységének vizsgálati tapasztalatairól (376)

· Jelentés a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata pénzügyi-

gazdasági tevékenységének vizsgálati tapasztalatairól (380)

· Jelentés az Országos Örmény Önkormányzat pénzügyi-gazdasági

tevékenységének vizsgálati tapasztalatairól (377)

· Jelentés a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata pénzügyi-

gazdasági tevékenységének vizsgálati tapasztalatairól (374)

· Jelentés a Szerb Országos Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenységének

vizsgálati tapasztalatairól (384)

· Jelentés az Országos Szlovák Önkormányzat pénzügyi-gazdasági

tevékenységének vizsgálati tapasztalatairól (383)

· Jelentés az Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági

tevékenységének vizsgálati tapasztalatairól (378)

· Összefoglaló értékelés, következtetések, javaslatok

----------------------------------------------------------------------

374-384. 1997. JÚNIUS

V-1008-47/1997. TSZ: 371

TARTAL

OMJEGYZEK

I. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 4

1. A feladatellátás szervezettsége, szabályozottsága. 4

2. Az önkormányzat mûködésének, a gazdálkodás rendjének

szabályszerûsége. 5

3. A beszámolási kötelezettség teljesítése, a költségvetés készítése

és végrehajtása. 6

II. ÖSSZEGZI MEGALLAPITASOK, KÖVETKEZTETESEK 9

III. JAVASLATOK 10

I. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

Jelentés a Bolgár Országos Önkormányzat pénzügyi-gazdasági

tevékenységének ellenõrzésérõl

A Bolgár Országos Önkormányzat ellenõrzésére az Országgyûlés 20/1997.

(III.19.) OGY. sz. határozata alapján az Állami Számvevõszék V-

1008/1997. sz. vizsgálati programjának szempontjai szerint került sor.

Az ellenõrzés célja: annak megállapítása, hogy

n az országos kisebbségi önkormányzat mûködési feltételrendszere

hogyan alakult a vizsgált idõszakban,

n a gazdálkodás szervezettsége, szabályozottsága mennyiben felel meg a

vonatkozó jogszabályi követelményeknek,

n a feladatellátás során hogyan hasznosultak a központi

költségvetésbõl származó erõforrások,

n mennyire biztosított a gazdálkodás, a pénzeszközök felhasználásának

törvényessége és szabályszerûsége, a számviteli törvény és a

vonatkozó kormányrendeletek elõírásainak betartása.

A vizsgált idõszak: 1996. január 1 - 1997. március 31.

A helyszíni vizsgálat idõpontja: 1997. április

Az önkormányzat helyszíni vizsgálati jelentésre tett észrevételét

részben elfogadtuk, egy módosítást a vizsgálati jelentésen átvezettünk.

I. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

1. A FELADATELLATAS SZERVEZETTSEGE, SZABALYOZOTTSAGA.

Magyarországon 5 bolgár önkormányzat mûködik. Ezek:

n Bolgár Országos Önkormányzat

n Fõvárosi Bolgár Önkormányzat

n helyi önkormányzatok vidéken, Halásztelek, Miskolc, Pécs.

Az önkormányzatok mellett további 6 szervezet szolgálja az országban

élõ bolgár kisebbség identitásának megõrzését és fennmaradását. Ezek a

következõk:

n Magyarországi Bolgárok Egyesülete,

n Bolgár ortodox Egyházközösség,

n Hriszto Botev Bolgár-Magyar Állami iskola,

n Pro Cultura Bulgarica Alapítvány,

n Pro Schcola Bulgarica Alapítvány,

n Mártenica Tánc Egyesület.

A felsorolt önkormányzatok közül a Magyarországi Bolgárok Egyesülete, a

Bolgár Országos Önkormányzat és a Fõvárosi Bolgár Önkormányzat - 1996.

január 17-én aláírt egy "Háromoldalú Kulturális Együttmûködési

Megállapodás"-t.

Ebben rögzítették, hogy közösen - egyenrangú félként - színvonalas

kulturális mûsorok és rendezvények, valamint hagyományõrzõ ünnepek

rendezésével segítik a magyarországi bolgár közösség nemzeti

identitásának megõrzését. Továbbá segítik a kulturális autonomiát a

bolgár közösség körében, és ismertetik a többségi társadalommal a

bolgár kulturális értékeket.

Megállapodtak a résztvevõ felek abban is, hogy összhangba hozzák a

három szervezet kulturális tevékenységére vonatkozó éves terveket és

annak megfelelõen váltakozva fõrendezõi és két társszervezõ

szervezetként együttmûködve kifogástalanul megszervezett és színvonalas

mûsorokat és programokat állítanak össze. A társszervezõk szervezõ

munkával, erkölcsileg és anyagilag segítik a fõrendezõt.

A Bolgár Országos Önkormányzat a 26/1995. /VII.5./ számú határozatával

megalkotta Szervezeti és Mûködési Szabályzatát.

Az SzMSz-ban meghatározták az önkormányzat megalakulásának célját,

szerveit és azok mûködését, feladat- és hatásköreit. Szabályozták

továbbá a testület mûködésének rendjét, a képviselõk, a bizottságok és

a tisztségviselõk jogállását, a tulajdonosi jogokat és képviseletet.

Rögzítésre került még a költségvetés és zárszámadás készítési

kötelezettség és a pénzgazdálkodási szabályzat.

A III-as fejezetben szabályozták a testület hatáskör átadási

mechanizmusát, az ezzel járó jogokat és kötelezettségeket. Konkrét

feladat- és hatáskör átruházásra nem került sor, mivel a közgyûlés nem

élt e jogkörével.

A költségvetés, a zárszámadás és vagyon leltár elfogadásáról, valamint

a törzsvagyon meghatározásáról az SzMSz III-as fejezetében

rendelkeztek. ennek során betartották a törvényi elõírásokat, mivel

ezeket a feladatokat a közgyûlés át nem ruházható hatáskörei között

nevesítették.

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben

meghatározott feladatok ellátására a következõ szervezeti háttérrel

rendelkeznek:

Az önkormányzat legfõbb szerve a 14 fõs (jelenleg 13 fõ) közgyûlés,

amely 1 fõ elnököt; 3 fõ társadalmi elnökhelyettest és 1 fõ titkárt

választott. 1996. január 1-tõl 1 fõ elnökhelyettest ügyvezetõ

(fizetett) elnökhelyettessé minõsített át.

Mûködik továbbá 4 állandó bizottság. Ezek:

n Koordináló Bizottság, (3 fõ)

n Gazdasági Bizottság (3 fõ)

n Oktatási és Kulturális Bizottság (6 fõ)

n Pénzügyi -Ellenõrzõ Bizottság (3 fõ)

Hivatalt nem alapítottak. alkalmazottakat - munkaszerzõdés alapján -

nem foglalkoztatnak. Az önkormányzat a 24/1996. (VII. 4.( sz.

határozatával döntött a "Bulgarisztikai Intézet" létrehozásáról,

melynek igazgatói állását pályáztatás útján betöltötték. (A vezetõ

kinevezése 1996. október 9-tõl kezdõdõen három évre szól).

Kidolgozták az intézmény alapszabály tervezetét, amelyet a testület - a

vizsgált idõszakban - még nem hagyott jóvá.

A kutatóintézet székhelyéül a Bolgár Országos Önkormányzat végleges

székhelyét - a Bp. IX. Lónyai u. 41. sz. - jelölték meg, melynek

birtokbavétele csak a vizsgálat idõtartama alatt kezdõdött el.

Az intézmény "1997. évi költségvetés" tervezete egy kiadási terv, két

fõ csoportot tartalmaz: a mûködés megkezdéséhez szükséges elsõ

beszerzéseket 2.300 ezer forint értékben, és a mûködési kiadásokat

összesen 7.500 ezer forint összegben.

A közel 10.000 ezer forintos kiadások fedezetét nem biztosították, így

az intézmény a tényleges mûködését a fenti okok miatt nem kezdte meg.

2. AZ ÖNKORMANYZAT MûKÖDESENEK, A GAZDALKODAS RENDJENEK SZABALYSZERûSEGE.

A Bolgár Országos Önkormányzat - végleges elhelyezésére szolgáló -

székházként a Fõvárosi Bolgár Önkormányzattal közösen a Budapest, IX.

ker. Lónyai u. 41. sz. alatti ingatlant választotta. (275 m2)

A bérlemény "Ingyenes Használati Megállapodás"-át az önkormányzat és a

Kincstári Vagyoni Igazgatóság 1997. IV. 8-án írta alá. A

megállapodásban részletesen szabályozták a használat módját, az átadó

és a használó jogait és kötelezettségeit.

Az 1993. évi LXXVII. tv. 63. � (4) bekezdésben az állam - egyszeri

vagyonjuttatásként - 15.000 ezer forintot biztosított az önkormányzat

mûködési költségeinek fedezéséhez.

Ezt az értéket az önkormányzat az ÁPV Rt Igazgatósága 293/1996.

(IV.24.) sz. határozatának megfelelõen - MOL Rt. részvények formájában

kapta meg.

MOL Rt. részvények formájában kapta meg.

A részvényvagyon átadásáról szóló megállapodást 1996. december 20-án

írták alá. A megállapodás alapján 8.813 ezer forint névértékû, 15.000

ezer forint árfolyam értéket képviselõ részvény került az önkormányzat

tulajdonába. A részvényeket - a vizsgálat idõpontjáig - nem vették át;

letéti kezelésükrõl, illetve hasznosításukról nem gondoskodtak.

Az egyszeri vagyonjuttatásból a helyi kisebbségi önkormányzatok nem

részesültek.

Gazdálkodásuk bonyolítására saját szervezetet nem hoztak létre.

Pénzügyi és számviteli tevékenységük ellátására - 1995. szeptember 1-

tõl határozatlan idõre - megbízási szerzõdést kötöttek Egy könyvelõ és

adótanácsadó kft-vel. A szerzõdés alapján a Kft. vezeti a

naplófõkönyvet és elkészíti az önkormányzat egyszerûsített mérlegét, az

állami támogatás elszámolását, ellátja az adókkal és járulékokkal

kapcsolatos teendõket és munkaügyi feladatokat.

A pénztárosi teendõket - megbízási szerzõdés alapján - a Magyarországi

Bolgárok Egyesületének a pénztárosa végzi.

A Kft-nek havi 30.000 Ft + ÁFA, a pénztárosnak havi 14.500 Ft összeget

fizetnek.

A gazdálkodási folyamat részterületeire vonatkozóan a következõ

szabályzatokkal rendelkeznek:

n Pénzgazdálkodási Szabályzat,

n Házipénztár Pénzkezelési Szabályzat,

n Bizonylati Szabályzat,

n Leltározási Szabályzat.

A szabályzatok, a vonatkozó jogszabályok valamennyi elõírásának nem

felelnek meg, hiányoznak például:

n a Házipénztár Pénzkezelési Szabályzatból a biztonsági

követelmények, a napi záró pénzkészletek nagysága, a pénztár

ellenõr megnevezése,

n a Leltározási Szabályzatból a határidõk és felelõsök

megnevezései, a kiértékelés módja,

n a Bizonylati Szabályzatból a szigorú számadású bizonylatok

konkrét felsorolása.

Selejtezési és ellenõrzési szabályzattal nem rendelkeznek.

A gazdálkodási jogkörök gyakorlása - kötelezettségvállalás,

érvényesítés, utalványozás és ellenjegyzés csak részben szabályozott,

mindössze az utalványozási jogosultságról határoztak, de nem

névreszólóan.

Az önkormányzat - a vizsgált idõszakban - nem végzett vállalkozási

tevékenységet és nem vett részt vállalkozásban.

3. A BESZAMOLASI KÖTELEZETTSEG TELJESITESE, A KÖLTSEGVETES KESZITESE ES

VEGREHAJTASA.

Az önkormányzat a pénzügyi folyamatok számviteli regisztrálására - a

jogszabályi elõírásoknak megfelelõen - az egyszeres könyvvitelt

választotta.

Az 1995. évi beszámolási kötelezettségüknek eleget tettek;

elkészítették az egyszerûsített mérleget.

Az egyes mérlegsorok leltárral nincsenek alátámasztva, de a vonatkozó

nyilvántartások tételes ellenõrzése alapján megállapítottuk, hogy a

mérlegben szereplõ adatok a valóságnak megfelelnek.

Az 1995. évi zárszámadást a Közgyûlés 1996. II. 7-i ülésére

terjesztették elõ. A beszámolóban a bevételeket forrásonként, a

kiadásokat lényegében költségfajtánként összesítve jelenítették meg.

Az elõterjesztés adatai szerint az önkormányzat 1995. évben 6.480 ezer

forint bevételt realizált. Ebbõl 2.958 ezer forint mûködési és 2.747

ezer forint felhalmozási célú kiadást teljesített.

Néhány - a Pénzügyi- Ellenõrzõ Bizottság által - fontosnak ítélt kiadás

feladatonként kiemelve került nevesítésre. Ilyen kiadás volt a Toyota

mikrobusz vásárlás 2.631 ezer forintért, a mobil telefon vásárlás 80

ezer forintért, a páncélkazetta beszerzése 36 ezer forintért, valamint

az iroda 1.000 ezer forint bérleti díja. A zárszámadást a közgyûlés a

9/1996. sz. határozatával elfogadta.

Az 1996. évi költségvetés elkészítése, elfogadása az SzMSz-ben

foglaltak szerint történt. A bizottságok által megtárgyalt költségvetés

tervezet a Pénzügyi Bizottság véleményezése után került a testület elé,

amelyet a 21/1996. (VII.4.) sz. határozatával jóváhagyott.

Az elfogadott 1996. évi költségvetés bevételi és kiadási fõösszege

7.050 ezer forint, az 1995. évi 5.500 ezer forintos a fõösszegekhez

viszonyítva 28%-os növekedést jelent. Ez lényegében a költségvetési

támogatás emelkedési üteme, mivel mindkét évben csak erre a bevételi

forrásra állították össze a költségvetést.

Az önkormányzat 1996. évi - ténylegesen befolyt - bevételei az alábbiak

szerint alakultak:

n költségvetési támogatás

7 000 ezer forint

n a bolgár-magyar szótár összeállítására a

Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért

Közalapítványtól

1 000 ezer forint

n a bolgár Kollégium tender és engedélyeztetési

terveinek elkészítésére a Mûvelõdési és Közoktatási

Minisztériumtól

5 000 ezer forint

n a Kalendárium megjelentetéséhez a Mûvelõdési és

Közoktatási Minisztériumtól

750 ezer forint

n banki kamat

328 ezer forint

n értékbecslési díjmegtérítésre a Miniszterelnökségtõl

150 ezer forint

n egyéb bevétel (tiszteletdíj visszafizetés)

20 ezer forint

n 1995. évi pénzmaradvány

775 ezer forint

Összesen:

15 023 ezer forint

A bevételi források megoszlása a következõ:

n költségvetési támogatás 7 000 ezer forint 46,6%

n pályázati pénzek 6 750 ezer forint 44,9%

n banki kamat 328 ezer forint 2,2%

n egyéb bevétel 170 ezer forint

1,1%

n 1995. évi pénzmaradvány 775 ezer forint 5,2%

n Összesen: 15 023 ezer forint 100,0%

Az önkormányzat 1996. évi zárszámadása a január 1-tõl november 30-ig

terjedõ idõszak tényszámait és a december havi várható adatokat

tartalmazza. A teljes gazdasági év tényszámait mutató beszámoló nem

készült. A testület az 5/1996. (XII.11.) sz. határozatával az I-XI. hó

tény és a XII. havi várható adatokat tartalmazó elõterjesztést fogadta

el.

Az önkormányzat 1996. évi tervezett és tényleges ráfordításai az

alábbiak szerint alakultak:

ezer forint

Feladat Tervezett

Tényleges Telj. %

ráfordítás

Munkabér 830

887 106,9

Megbízási díj 500

398 79,6

Tiszteletdíj 670

680 101,5

TB járulék 570

620 108,8

Bolgár Országos Önkormányzat.

ideiglenes székházának bérleti

díja (bérl.szerzõdés szerint) 1 100 1

200 109,1

Könyvelési költség 390

424 108,7

Képviselõi költségtérítés, utazási

költs.térítés, saját gépkocsi haszn. 1 300 1 574

121,1

Kulturális rendezvények szervezése 500 425

85,0

Dologi kiadások (bank ktg. biztosí-

tás, nyomtatvány,posta,telefon, meg-

hívók, nyomda ktg. üzemanyag) 710 432

60,8

Nem anyagjellegû szolgáltatások 480 416

86,5

"Bolgár Hírek" megjelentetése - 189

Szótár -

1 000 -

Kalendárium -

336 -

Emléktábla -

42 -

Verseskötetek -

878 -

Összesen: 7 050 9 501

134,8

Év végén 5.522 ezer forint pénzmaradvány keletkezett. Ebbõl 5.000 ezer

forint a Kollégium terveire, 414 ezer forint pedig a Kalendáriumra

kapott pályázati pénz fel nem használt része, az 1997. évben szabadon

felhasználható maradvány 108 ezer forint.

Az 1997. évi költségvetésüket a testület 17/1997. (III.12.) sz.

határozatával hagyta jóvá. Ebben a bevételek között a 10.000 ezer

forint költségvetési támogatással, 400 ezer forint egyéb bevétellel és

a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivataltól - az új székház

berendezésére - kért 10.000 ezer forint költségvetési támogatással

számoltak, ez utóbbi rendelkezésre bocsátásáról írásos dokumentummal

nem rendelkeznek.

Az összesen 20.400 ezer forintból 4.923 ezer forintot személyi

juttatásra, 3.185 ezer forintot dologi kiadásokra, 2.292 ezer

forintot kulturális szolgáltatásokra és 10.000 ezer forintot elsõ

beszerzésre terveznek felhasználni.

Az önkormányzat számviteli és bizonylati rendje megfelel a jogszabályi

elõírásoknak.

A könyvelés valamint az alapbizonylatok felszereltségei és tárolása

rendezett, ellenõrzésre alkalmas.

Az 1996. évi május és november havi könyvelési dokumentumok tételes

ellenõrzése során megállapítottuk, hogy az utalványozás a banki

átutalásoknál szabályosan történt. A havi forgalom döntõ többségét

kitevõ pénztári kifizetések bizonylatainál elõfordult, hogy

n a teljesítés igazolás hiányzott, (pl. 392, 401,402,471,472. sz.

pénztári biz.)

n az utalványozás nem történt meg, (pl. 401,402,471,472. sz.

biz.)

n a felhasználás jogcíme nem állapítható meg (pl. 467 sz. biz.

éttermi számla.)

Ellenjegyzés nem történt sem a banki, sem a pénztári forgalom

bizonylatain.

A készpénzkezeléshez kapcsolódó szigorú számadású nyomtatványok

nyilvántartását folyamatosan vezetik, a pénztár ellenõrzést

rendszeresen végrehajtják.

A kötelezettségvállalások pénzügyi fedezete biztosított volt; az

önkormányzatnak likviditási gondja nem keletkezett. A pályázatokon

elnyert illetve támogatásként kapott pénzeszközöket egyrészt a

megjelölt célra használták fel, másrészt erre a célra tartalékolva

pénzmaradványként kezelték. A szabadon felhasználható pénzeszközöket a

nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól, szóló törvényben és a SzMsz-

ben meghatározott feladatok ellátására fordították.

Ellenõrzési szabályzattal nem rendelkeznek. Általános ellenõrzésre

vonatkozó feladatokat az SzMSz-nak a képviselõk jogállásáról a

testületi bizottságokról a tisztségviselõkrõl és a pénzgazdálkodás

szabályairól szóló fejezeteiben fogalmaztak meg.

A Pénzügyi bizottság - 1996. évben - az alábbi ellenõrzéseket végezte

el:

n az önkormányzat 1995. évi pénzügyi tevékenységének ellenõrzése,

n a házipénztár kezelésének, a bizonylatok tartalmi és számszaki

helyességének, illetve a pénztár utasítás maradéktalan

betartásának ellenõrzése,

n az 1996-os költségvetési tervben rögzített tervadatok és

teljesítésük ellenõrzése,

n az 1996. X. 31-ig lekönyvelt tételek szúrópróbaszerû

ellenõrzése.

Minden ellenõrzésrõl készült írásos dokumentum, amelyet a testület

megtárgyalt és elfogadott.

II. ÖSSZEGZI MEGALLAPITASOK, KÖVETKEZTETESEK

A Bolgár Országos Önkormányzat a magyarországi bolgárok legfõbb

érdekképviseleti szerve. Az önkormányzat mûködési rendjét az SzMSz-ben

szabályozták, a gazdálkodási tevékenység bonyolítására saját

szervezetet nem hoztak létre. Az országos önkormányzat székházának

birtokbavétele az ellenõrzés során folyamatban volt, de annak

berendezési költségeire nincs fedezet. Az egyszeri vagyonjuttatás

megtörtént, ellenben a MOL Rt részvényeket nem vették át.

Az önkormányzat által alapított intézmény finanszírozása megoldatlan, a

mûködésének jogi feltételeit sem teremtették meg.

Az ellenõrzés során feltárt hiányosságok nem veszélyeztették a

biztonságos gazdálkodást, az szabályszerûbbé vált a korábbi vizsgálat

óta eltelt idõszakban.

A számviteli politika teljes körû kialakításával, a hiányosságok

pótlásával a mûködés szabályszerûsége tovább javítható.

Az új székház berendezésére az önkormányzatnak nincs fedezete.

Amennyiben a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivataltól erre a célra kért

összeget nem kapják meg, komoly gazdálkodási nehézségekkel kell

szembenézniük.

III. JAVASLATOK

Az önkormányzat a jelentést soron következõ ülésén tárgyalja meg, az

alábbi javaslatainkra tegyen intézkedéseket:

1. A mûködéssel, az operatív gazdálkodással összefüggõ szabályzatokat

aktualizálják, a hiányosságokat pótolják, annak érdekében, hogy azok a

mindenkori jogszabályi elõírásoknak, a mûködés sajátosságainak egyaránt

megfeleljenek. (Pl. SzMSz, leltározási, selejtezési, ellenõrzési,

bizonylati szabályzat, gazdálkodási jogkörök gyakorlása.)

2. Szervezzék meg az ellenõrzési rendszerüket, s biztosítsák annak a belsõ

szabályozottságnak megfelelõ, hatékony mûködtetését.

3. A jövõben a közgyûlés elé terjesztett éves zárszámadást a gazdasági év

teljes idõtartamára állítsák össze.

4. A számviteli bizonylatok feleljenek meg a többször módosított 1991. évi

XVIII. tv. 85. � /1/ bekezdésében foglalt alaki és tartalmi

követelményeknek.

Budapest, 1997. június

Sándor István

379 1997. JÚNIUS

JELENTÉS

a Bolgár Országos Önkormányzat pénzügyi-gazdasági

tevékenységének vizsgálati tapasztalatairól

A vizsgálat végrehajtásáért felelõs:

az V. Önkormányzati és Területi Ellenõrzési Igazgatóság:

Dömötör Gyula

számvevõ igazgató

A vizsgálatot vezette:

Dr. Felleg Zsoltné

régióvezetõ fõtanácsos

A vizsgálatot végezte:

Fancsali Mária

számvevõ tanácsos

Kalmár Ferencné

számvevõ tanácsos

375 1997. JÚNIUS

JELENTÉS

az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági

tevékenységének vizsgálati tapasztalatairól

A vizsgálat végrehajtásáért felelõs:

az V. Önkormányzati és Területi Ellenõrzési Igazgatóság:

Dömötör Gyula

számvevõ igazgató

A vizsgálatot vezette:

Dr. Felleg Zsoltné

régióvezetõ fõtanácsos

A vizsgálatot végezte:

Dr. Csapó Anna

számvevõ tanácsos

Dr. Spilák Antal

számvevõ tanácsos

V-1008-48/1997. TSZ.: 371

TARTAL

OMJEGYZEK

I. RESZLETES MEGALLAPITASOK 3

1. A feladatellátás szervezettsége, szabályozottsága 3

2. Az önkormányzat mûködésének, a gazdálkodás rendjének

szabályszerûsége 7

3. A beszámolási kötelezettség teljesítése, a költségvetés készítése

és végrehajtása 9

II. ÖSSZEGZI MEGALLAPITASOK, KÖVETKEZTETESEK 15

III. JAVASLATOK 16

I. RESZLETES MEGALLAPITASOK

Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági

tevékenysége ellenõrzésének megállapításairól

Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat ellenõrzésére az

Országgyû- lés 20/1997. (III. 19.) OGY. sz. határozata alapján az

Állami Számvevõszék V-1008/1997. sz. vizsgálati programjának

szempontjai szerint került sor.

Az ellenõrzés célja: annak megállapítása, hogy

n az országos kisebbségi önkormányzat mûködési feltételrendszere

hogyan alakult a vizsgált idõszakban,

n a gazdálkodás szervezettsége, szabályozottsága mennyiben felel meg a

vonatkozó jogszabályi követelményeknek,

n a feladatellátás során hogyan hasznosultak a központi

költségvetésbõl származó erõforrások,

n mennyire biztosított a gazdálkodás, a pénzeszközök felhasználásának

törvényessége és szabályszerûsége, a számviteli törvény és a

vonatkozó kormányrendeletek elõírásainak betartása.

A vizsgált idõszak: 1996. I. 1. - 1997. III. 31.

A helyszíni vizsgálat idõpontja: 1997. április - május hó

Az önkormányzat a jelentésre észrevételt tett, mely szerint a

megállapításokkal egyetértett, s a javaslatoknak megfelelõen a hibák,

hiányosságok egy részének megszüntetésére idõközben intézkedett. Az

észrevételt és az utólagos kiegészítéseket a végleges jelentés

elkészítése során figyelembe vettük.

I. RESZLETES MEGALLAPITASOK

1. A FELADATELLATAS SZERVEZETTSEGE, SZABALYOZOTTSAGA

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII.

törvény alapján hozta létre a magyarországi cigány népcsoport 1995.

IV.9-én az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzatot (továbbiakban:

OCKÖ). A megválasztott képviselõk (53 fõ) 1995. IV. 11-én megtartották

az alakuló közgyûlésüket, ahol megválasztották a tisztségviselõket és

elfogadták az ideiglenes Szervezeti és Mûködési Szabályzatukat

(továbbiakban: SzMSz).

Az OCKÖ a törvényben kapott felhatalmazás alapján ellátja az általa

képviselt kisebbség érdekeinek országos, valamint területi képviseletét

és védelmét.

Tudatában vannak, hogy ez a többi nemzeti kisebbségekhez viszonyítva is

sajátos és hosszú távú feladatot jelent. Az országban a mértéktartó

becslések alapján is számuk meghaladja az 500 ezer fõt. Területi

megoszlásukat tekintve nem egyenletes, de a három északi megyében

(Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád) a legnagyobb, a keleti térségben

(Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés) és a budapesti régióban is

számottevõ a létszámuk. A nyugati országrészekben számuk jóval

kevesebb.

A népcsoport 30%-a a városban lakik, lakásviszonyuk javulása ellenére

14%-uk még mindig elkülönített telepen él. Az oktatásban egyre nagyobb

az esélyegyenlõtlenség, ami a továbbtanulásban és a lemorzsolódásban is

megfigyelhetõ. Kedvezõtlen a munkaerõ-piaci helyzetük. A

munkanélküliségi ráta az országos 10-11%-kal szemben körükben ennek 4-

5-szöröse. A tapasztalatok szerint korábban a családi jövedelmeknek

több mint a fele bérbõl-fizetésbõl származott, jelenleg a fõ bevételi

forrást a szociális juttatások jelentik. Az etnikum egészségi

állapotára jellemzõ, hogy a várható élettartamuk 10 évvel rövidebb,

mint az átlagos magyar lakosoké. Növekvõ tendenciát mutat az etnikai

konfliktusok száma és súlyossága.

A cigány népcsoport 449 helyi kisebbségi önkormányzatot hozott létre.

Az OCKÖ valamennyi szervezettel - elsõsorban a megyei irodákon

keresztül - kialakította az együttmûködés különféle formáit.

Az OCKÖ jelenleg 18 megyében 23 irodát mûködtet, Borsod-Abaúj-Zemplén,

Heves és Hajdú-Bihar megyében a problémák összetettsége miatt kettõt.

Az irodák általában a megyeszékhelyen mûködnek, de ettõl eltérõen,

bizonyos esetekben más településeken, ha praktikus szempontok ezt

indokolják. Az irodák vezetõi minden esetben az OCKÖ tagjai. A

közgyûlés 7/1996. (III.30.) K.Gy. határozatával elfogadta a megyei

irodák SzMSz-ét. Az irodák jelenlegi feladata elsõsorban az összekötõ

kapocs szerepének teljesítése a helyi cigány önkormányzatok és az OCKÖ

között, a helyi igények felmérése és közvetítése az OCKÖ felé, valamint

az információáramlás biztosítása az országos és a helyi szint között.

Mivel a megyei irodák vezetõi egyúttal az OCKÖ tagjai is, személyük

garancia a helyi és az országos önkormányzati érdekek összehangolására.

Az együttmûködés keretében az OCKÖ támogatást nyújt az arra rászoruló

helyi kisebbségi önkormányzatok számára. E célra 1996-ban az elnökség

803.000 Ft-ot hagyott jóvá, valamint az elmúlt két évben mintegy 80-90

programot szervezett, támogatott (kulturális, oktatási, mûvelõdési stb.

témákban).

Az etnikai kisebbségi szervezetek, alapítványok, klubok, szövetségek

száma megközelíti a százat. A kapcsolatot az országos jellegû

szervezetekkel az OCKÖ és Elnöksége, a helyi szervezetekkel a megyei

irodák és a képviselõk tartják. 1996-ban elnökségi jóváhagyással

1.795.000 Ft támogatást nyújtottak 10 különbözõ szervezet részére.

Az OCKÖ az ideiglenes SzMSz-t 1995. XI. 25-i ülésén véglegesítette,

majd figyelembe véve a mûködés, gazdálkodás tapasztalatait, 1996. VII.

19-én azt több pontján megváltoztatta (pl. bizottságok száma,

utalványozás köre, képviselet stb.).

A jelenleg hatályos SzMSz egyértelmûen szabályozza az önkormányzat

feladat- és hatáskörét, az önkormányzati szervek közötti munkamegosztás

módját.

Az 1993. évi LXXVII. tv. 37., 38., 39 �-ai szellemében fogalmazták meg

a közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéseket. A nem

kizárólagos közgyûlési feladat és hatáskört az elnökre, elnökségre, a

Koordinációs Testületre, illetõleg a bizottságokra átruházta a

közgyûlés azzal a megszigorító intézkedéssel, hogy a hatáskör

gyakorlásához szempontokat adhat és a hatáskör gyakorlására vonatkozó

döntést visszavonathatja.

A közgyûlés átruházott feladat- és hatáskörjegyzéke az SzMSz

mellékletét képezi. Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az arra

jogosult szerv köteles a közgyûlésnek beszámolni.

A közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozó, valamint a tisztségviselõk

megválasztásával és személyével kapcsolatos döntésekhez, az SzMSz

módosításához minõsített 2/3-os "igen" szavazat szükséges.

A közgyûlésnek éves munkaterve nincs, hanem 4 éves program idõarányos,

az adott évre vonatkozó részét tûzi napirendre, tárgyalja meg.

Két közgyûlés között az OCKÖ munkáját a 7 tagú elnökség irányítja.

Az elnökségi üléseken tanácskozási joggal vesz részt az Ellenõrzési

Bizottság elnöke, a Koordinációs Testület titkára és a hivatalvezetõ.

Az elnökség döntéseirõl a következõ közgyûlésen beszámol.

A jelentõs számú helyi kisebbségi önkormányzatok, a megyei (regionális)

irodák mûködése szükségessé tette egy un. Koordinációs Testület

létrehozását. A testület gondoskodik az érdekvédelmi tevékenység

területi szervezésérõl, illetõleg a területi érdekek központi

megjelenítésérõl, s e tárgykörben javaslatot tehet a közgyûlés felé.

A koordinációs testület tagjai az Elnökség tagjai és a közgyûlés által

megválasztott megyei képviselõk. Az elnök munkáját koordinációs titkár

segíti.

A közgyûlés 1995-ben 11 bizottság megalakításáról döntött, köztük a 3

tagú Pénzügyi Ellenõrzõ Bizottságról. A bizottságok munkája hiányos,

volt olyan, mely meg sem alakult, ezért 1996. VII. 19-én azok

átszervezésével, illetve megszüntetésével a bizottságok számát 8-ra

csökkentették. Ezek a bizottságok - a Programtervezési Bizottság

kivételével - megalakultak, elkészítették mûködési szabályzatukat. Az

Etikai Bizottságot nem állandó jelleggel választották, hanem szükség

szerint ülésezik és az Etikai Szabályzat szerint jár el az etikai

normák és szabályok megsértése esetén.

A bizottságok szakmai területét érintõ kérdésekben - a közgyûlés által

átadott hatáskörben (2/3-os minõsített szavazással) - szabadon járnak

el. A munkájukat megválasztott koordinátor segíti. A bizottsági munka

szervezettségének, folyamatosságának biztosítására több közgyûlési

határozat született, de e tekintetben munkájuk további javításra

szorul.

Az éves költségvetés jóváhagyása, a zárszámadás elfogadása, a vagyonnal

való gazdálkodás, intézmény alapítása, társulás létrehozása - a

törvényi elõírásoknak megfelelõen - a közgyûlés kizárólagos hatáskörébe

tartozik (SzMSz III. fejezet). A vizsgálat megállapítása szerint ezt a

hatáskört a közgyûlés megfelelõen gyakorolja.

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben

meghatározott feladatok ellátására az OCKÖ és elnöksége több szociális,

kulturális, oktatási jellegû programot, koncepciót dolgozott ki és

hozott létre ilyen típusú szervezeteket.

Így több programot dolgoztak ki,

n Ajánlás a Népjóléti Minisztérium számára a cigány szociális

központok országos hálózata kialakítására,

n A halmozottan hátrányos helyzetû fiatalokat nevelõ általános iskolák

interkulturális oktató-nevelõ munkáját segítõ szakmai, módszertani

program,

n Magyarországi Cigányság Mûvelõdési Központ programja.

A programok, ajánlások közül a megvalósítás stádiumában a szociális

lakásépítési koncepció van. A program célja a hátrányos helyzetben

élõk, elsõ lakáshoz jutók segítése.

A program különbözõ kedvezmények (sokgyermekes családok,

mozgássérültek) és széleskörû finanszírozás, illetve támogatás (helyi

önkormányzati telekbiztosítás, központi forrás, megyei munkaügyi

központok támogatása stb.) révén valósulna meg.

A program bonyolítására, lakások építésére, egy Szociális Építõ

Közhasznú Társaságot alapított az OCKÖ. Az alapító okirat 1996. III.

11-én kelt és a Cégbírósághoz III. 28-án küldték el bejegyzésre. A

közgyûlés csak ezt követõn III. 30-án hozott határozatot az alapításra.

A közhasznú társaságot a Cégbíróság 1996. XII. 20-án jegyezte be. A Kht

törzstõkéjét 3.000 ezer forintban állapították meg és a Társasági

törvényi elõírásoknak megfelelõen mint pénzbeni betétet az önkormányzat

30 napon belül a társaság rendelkezésére bocsátotta. A Kht. a kísérleti

szakaszban mintegy 200 lakás felépítését tervezi.

Az OCKÖ és a LUNGO DROM 1996-ban létrehozta a Roma-esély Alapítványi

Szakiskolát Szolnok városban.

Az alapító okirat szerint (1996.V.29.) az iskola célja a középiskolából

kimaradt, vagy be sem jutó, jelentõs hátránnyal, az általános és

szakirányú mûveltség hiányával küzdõ cigány és nem cigány fiatalok

képzése, szakképesítéshez juttatása.

Az iskola felzárkóztató jellegû, államilag elismert szakmunkás-

bizonyítványt nyújt.

Az OCKÖ 88/1996. (VI.6-i) Elnökségi határozata alapján 990 ezer

forinttal járult hozzá az alapító vagyonhoz és 1996. XI. 1-én 500 ezer

forint, 1997-ben 800 ezer forint alapítói támogatást nyújtott az iskola

mûködési költségeihez.

A tanulólétszám 54 fõvel indult és az országban további négy hasonló

iskola létrehozását tervezik.

Az OCKÖ 1995-ben a Minoritás Alapítvány által fenntartott és jogutód

nélkül megszûnt Roma Kutatóintézet helyett létrehozta a Cigányságkutató

Intézetet. Az Intézetet a magyarországi cigány kisebbség életének,

életmódjának, kultúrájának kutatására, a kutatások eredményének

gyûjtésére, rendszerezésére és közzétételére hívták létre. Elkészült az

Intézet alapító okirata az 1996-97. évi kutatási programja,

költségvetése. Az intézetnek a költségvetési szervek sorába történõ

bejegyeztetési kérelmét 1996. V. 30-án a PM-nek megküldték. Az Intézeti

igazgatói állást pályázat útján töltötték be.

Az OCKÖ, mint alapító 1996-ban 936 ezer forinttal támogatta az

Intézetet. Az Intézet költségvetési szervvé történõ átalakulásáig - az

1997. I. 15-i Megállapodás alapján -, illetve az MKM 5 millió forint

támogatás beérkezéséig a mûködés finanszírozását az OCKÖ átvállalta.

Az OCKÖ 1995. IX. 8-án indította el a Cigány Hírlap kiadását. Az újság

kiadási költségéhez a Magyarországi és Nemzeti Etnikai Kisebbségért

Közalapítvány 9 millió forinttal, az OCKÖ 741 ezer forinttal járult

hozzá. Az 1997. évre igényelt 14 millió forint odaítélésérõl a

Közalapítvány a vizsgálat idejéig nem döntött, így jelenleg az újság

kiadása szünetel.

2. AZ ÖNKORMANYZAT MûKÖDESENEK, A GAZDALKODAS RENDJENEK SZABALYSZERûSEGE

Az OCKÖ mûködésének tárgyi feltételei fokozatosan alakultak ki, de a

székházhoz juttatás és elhelyezés a vizsgálat idejéig még nem történt

meg. A megalakulást követõen Szolnokon, majd Budapest, Váci út 78/b-

ben, jelenleg pedig a Rákóczi út 80. épület II. emeletén bérleményben

nyertek elhelyezést. A bérleti szerzõdés szerint 1996-ban havi 140 ezer

forint + ÁFA, 1997-ben 150 ezer forint + ÁFA bérleti díjat fizet az

önkormányzat.

A végleges székházjuttatásról az 1066/1996. (VI.19.) számú

Kormányhatározat rendelkezett. A Kincstári Vagyonigazgatóság

megvásárolta a magántulajdonban lévõ Budapest, XIV., Gyarmat u.85/B

címen lévõ ingatlant (lakás, udvar, garázs). A rendeltetésszerû

használathoz szükséges átalakítási tervek - az önkormányzat

véleményének kikérésével - elkészültek, a kivitelezõ kiválasztására a

Kincstári Vagyonigazgatóság a közeljövõben pályázatot ír ki. Az

átalakítás várhatóan az év IV. negyedében fejezõdik be és az ingatlan

ingyenes használatba adása azt követõen történhet meg.

Az OCKÖ mûködéséhez szükséges feltételek az 1995-96.évi beszerzett

eszközök révén jelenleg biztosítottak, (pl. bútorok, számítógépek,

személygépkocsi, telefonok, telefax) de az új székház végleges

kialakítása további fejlesztéseket igényel.

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII.

törvény 63. � (4) bekezdése az OCKÖ mûködési költségeinek biztosítására

egyszeri vagyonjuttatásként 60 millió forint-ot állapított meg. Az

Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt az önkormányzatnak 35.253.000

forint névértékû MOL részvényt ajánlott fel. A részvények árfolyamát az

ÁPV Rt forgalommal súlyozott átlagár alapján a névérték 170,2%-ban

állapította meg. (Így az árfolyami érték 60 millió forint.)

Az ÁPV Rt képviselõje és az OCKÖ elnöke (1997.II. 18-án) aláírta a

részvényvagyon átadásáról szóló megállapodást.

1997. II. 18-án a CODEX Értéktár és Értékpapír Rt-nek -

"Értékpapírátadás-átvételi elismervényen" az OCKÖ átadta a

részvénycsomagot és letéti szerzõdést kötött az Rt-vel.

Az önkormányzat azóta letétben tartja a részvényeket, hasznosítására

nem került sor.

Az OCKÖ és testületei mûködésével kapcsolatos hivatali teendõk

ellátására, gazdálkodási, pénzügyi, szervezési, koordinálási feladatok

bonyolítására a közgyûlés Hivatalt hozott létre. A Hivatal jelenleg nem

intézményként mûködik, hanem az OCKÖ elnöke, illetve elnöksége

felügyelete alatt - az elnök által kinevezett vezetõ irányításával - az

önkormányzat szakmai, pénzügyi, gazdasági munkaszervezete.

A Hivatal 6 alkalmazottal dolgozik, ebbõl egy ügyviteli dolgozót

vállalkozói minõségben foglalkoztatnak. Valamennyi alkalmazottal

munkaszerzõdést kötöttek, akik megfelelõ szakirányú képesítéssel és

gyakorlattal, munkaköri leírással is rendelkeznek. A megfelelõ

munkafeltételek, számítástechnikai háttér biztosított. Az OCKÖ

könyvelését 1995. év végétõl egy BT látja el a késõbbiekben tárgyalt

nagyfokú hiányosságokkal.

A Hivatal javuló munkája, személyi állománya, könyvvizsgáló alkalmazása

1996. szeptembertõl megbízási szerzõdés alapján lehetõvé tette, hogy

1997-tõl a könyvelést átvegye és saját szervezetén belül végezze azt.

Még nem készült el a Hivatal Gazdálkodási Pénzügyi Szabályzata, ezért

mielõbb szükséges annak pótlása.

A gazdálkodás folyamatát, annak részterületeit érintõ szabályzatokkal

az OCKÖ rendelkezik, de azok egy része korszerûsítésre és kiegészítésre

szorul. Az önkormányzat számviteli politikáját a Bt elkészítette ugyan,

de az sok kívánnivalót hagy maga után. Így például nem tartalmazza a

beszámoló készítésének és a könyvvezetési kötelezettségnek a jogi

alapjait (157/1992. (XII.4.) és a 8/1996. (I.24.) Kormányrendelet)

n az értékcsökkenési leírás módját,

n a fõkönyvi könyvelés és analitika kapcsolatát,

n a fontosabb számla-összefüggéseket,

n a beszámoló elkészítésének határidejét stb.

A leltározási, selejtezési szabályzat hiányos, nem tartalmazza a

kiértékelés módját, az anyagi felelõsség kérdését. A pénzkezelési és

gazdálkodási szabályzat megfelelõ, de célszerû kiegészíteni az

elszámolásra kiadott összegek, elõlegek tisztségviselõnként, vagy célra

vonatkozó felsõ határ megállapításával.

A Bt által készített fenti szabályzatokon kívül az OCKÖ elkészítette az

ügykezelési-iktatási rendszer számítógépes programját, amelynek

gyakorlati bevezetése, illetve tesztelése folyamatban van.

A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés és a bankszámla

feletti rendelkezés jelenlegi rendjét az 1996. VII.19-i közgyûlés

fogadta el és az a Pénztár és Pénzkezelési Szabályzat mellékletét

képezi.

A pénztári utalványozási jogot összeghatárhoz kötötték. Ennek

értelmében az OCKÖ elnöke 1 millió forintig, afölötti összeg

utalványozása az elnök és elnökhelyettes együttes aláírásával

történhet. Az elnökhelyettesnek és alelnököknek 500 ezer forintig, a

gazdasági vezetõnek pedig 100 ezer forintig terjed a jogosultsága. Az

érvényesítést és ellenjegyzést a hivatalvezetõ végzi. A bankszámla

feletti rendelkezés hasonló mértékû az elõbbiekhez, viszont az állammal

szemben kötelezõ átutalások, közüzemi díjak esetében, valamint a

Közgyûlés Elnökségi határozatok alapján a hivatalvezetõ rendelkezési

joga összeghatár nélküli (korlátlan).

A utalványozás rendje biztosítja az összeférhetetlenség elkerülését,

lehetõvé teszi a gazdálkodás folyamatosságát és megfelelõen él a

hatásköri feladatok megosztásával.

A kötelezettségvállalás értékhatárait viszont nem rögzítették.

Az OCKÖ alapfeladatain túlmenõen vállalkozási tevékenységet nem

folytat, az intézmények és Kht. alapításánál a jogszabályi elõírásokat

betartották.

3. A BESZAMOLASI KÖTELEZETTSEG TELJESITESE, A KÖLTSEGVETES KESZITESE ES

VEGREHAJTASA

Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat 1995. évi és 1996. évi

pénzügyi folyamatainak számviteli regisztrálását megbízási szerzõdés

alapján egy Számviteli és Szolgáltató Bt (továbbiakban: Bt) végezte. A

megbízási szerzõdésben, amelyet 1996. évre 1996. június 1-én kötöttek

85.000,-forint + ÁFA havi díjban állapodtak meg. A megbízott egyebek

között vállalta a könyvvezetést az önkormányzatra vonatkozó számviteli

szabályok szerint, az analitikus nyilvántartások vezetését, az éves

beszámoló, illetve számviteli kimutatások, jelentések elkészítését,

adókkal, a TB-vel kapcsolatos kötelezettségek megállapítását,

bevallását, a bérszámfejtést, stb. A megbízási szerzõdés nem

tartalmazza a havi zárás, a fõkönyvi kivonat és a könyvviteli beszámoló

elkészítésének határidejét, nem teljesítés esetén a szankciókat. A

szerzõdés 4. pontja folyamatos heti két alkalommal történõ könyvelést

ír elõ, valamint a 9. pontban havi rendszerességû tájékoztató adását az

önkormányzat pénzügyi helyzetérõl. A vizsgálat megállapítása szerint

ezek teljesítésére nem került sor. A Bt-nek a megbízási szerzõdés

szerinti díjat 1996. szeptember 30-ig kifizették az elnök, vagy

alelnök, illetve hivatalvezetõ utalványozása mellett, de az ismertetett

problémák miatt 1996. IV. negyedévére kifizetés már nem történt.

Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat tevékenysége szerinti éves

összes bevétele meghaladja az 50 millió forintot, nem folytat

vállalkozási tevékenységet, következésképpen egyszerûsített éves

beszámolót készít és kettõs könyvvitelt vezet.

A hivatal vezetõjének és az OCKÖ elnökének többszöri szóbeli és írásbeli

felszólítása ellenére, valamint a helyszíni vizsgálat idõtartama alatt az

ÁSZ ellenõrök írásos megkeresésére az 1995. évi beszámolót a Bt csak

1997. május 12-re készítette el.

Az 1995. évi egyszerûsített éves beszámoló szerkezeti felépítésében

(mérleg és eredménykimutatás) megfelel a 157/1992. (XII. 4.) Korm.

rendelet 3. sz. mellékletében elõírtaknak.

Az 1995. évi egyszerûsített éves beszámolóban szereplõ tételek

egyenként összevetésre kerültek az elkészített fõkönyvi kivonattal. Az

egyezõség megállapítható volt. Ezen túlmenõen a beszámoló egyes

tételeinek szúrópróbaszerû vizsgálatára került sor, így az immateriális

javak és tárgyi eszközök nettó értékének, a bevételek tekintetében a

Mûvelõdési és Közoktatási Minisztériumtól pályázat útján kapott

pénzösszegnek, valamint a követelések összegének meghatározására.

Ezeknél az analitika és a beszámoló között eltérés nem volt. A

pénzeszközök tekintetében a beszámoló és a fõkönyvi kivonat megegyezik

egymással (16.468 ezer forint). Ebbõl 13.617 ezer forint a bankszámlán,

326 ezer forint az elkülönített bankszámlán szerepel. Az OCKÖ-nél 1996.

év elejéig két pénztár mûködött, az egyik Budapesten a másik Szolnokon,

közöttük a pénzmozgást nem egyeztették, illetve a könyveléskor a

bevételek és kiadások egyenlegét nem azonosították a pénztárnapló

zárópénzkészletével. A két bankszámla és a mérlegben szereplõ

pénzösszeg közötti eltérés a házipénztár záróállománya (2525 ezer

forint).

Az 1995. évi zárszámadást - tájékoztató jellegû adatok alapján - az

OCKÖ Közgyûlése az 1996. július 19-i ülésén a 42/1996. (VII.19.) számú

határozatával elfogadta, abban viszont a teljesített bevételeket és

kiadásokat, azok fõösszegét és a zárópénzkészletet nem rögzítették.

A közgyûlési elõterjesztés alapján a jóváhagyott 1995. évi zárszámadás

az alábbi fõbb elõirányzatokat és teljesítéseket tartalmazza:

Megnevezés Elõirányzat Megoszlási Teljesítés Megoszlási

millió Ft % millió Ft %

Kiadások

Beruházási jellegû kiadások 8,2 11,5 3,6 5,9

Folyamatos dologi kiadások 8,5 11,9 7,9 13,0

Személyi jellegû kiadások 28,3 39,6 25,7 42,3

Támogatások 4,5 6,3 5,9 9,7

Elnöki és személyi rendelkezésû keret 3,6 5,0 3,4 5,6

Egyéb elhatárolt összeg 18,4 25,7 14,3 23,5

Összes kiadás: 71,5 100,0 60,8 100,0

Bevételek

Állami támogatás 71,5 71,5

Egyéb bevétel - 5,8

Összes bevétel: 71,5 77,3

Záró pénzkészlet: 16,5*

I. RESZLETES MEGALLAPITASOK

* Tájékoztató adat

Az 1996. évi költségvetés tervezésére - személyi változások miatt -

csak 1996. június hónapban került sor, ezért az két részbõl áll, az

1996. január 1-tõl május 31-ig már eltelt idõre és az 1996. június 1-

tõl december 31-ig terjedõ idõszakra oszlik.

Az 1996. évi költségvetésrõl szóló 1995. évi CXXI. tv. melléklete

alapján az OCKÖ 1996. évi támogatása 90 millió Ft-ban került

megállapításra. Ez az összeg a mûködés megkezdésének évéhez, azaz 1995.

évhez viszonyítva 25,9 %-os növekedést jelentett, és az 1996. évi -

nyitó pénzkészlet nélküli - összes bevétel döntõ hányadát - 85,7 %-át -

teszi ki.

Az OCKÖ Közgyûlése az 1996. évi költségvetés jóváhagyásáról - az SZMSZ-

nek megfelelõen - határozattal döntött. A Közgyûlés 1996. július 19-én

a 45/1996. (VII. 19.) számú határozatával a tervezett bevételi és

kiadási fõösszeg meghatározása nélkül elfogadta az 1996. évi

költségvetési elõterjesztést. A közgyûlés felhatalmazást adott az

elnökségnek, hogy a költségvetés 10 %-áig a keretek között

átcsoportosíthat.

A jóváhagyott 1996. évi költségvetés viszonyítva az 1995. évi

zárszámadáshoz az alábbi fõbb elõirányzatokat tartalmazza:

Adatok: millió Ft-ban

1995.évi 1996.évi 1996. évi terv

Megnevezés tény kv.felh. részskv. terv 1995.évi tény

I.1-V.30. VI.1.-XII.31. %

Beruházási jellegû kiadások 3,6 5,0 5,6 10,6 294,4

Anyagktg.,igénybe vett

anyagjellegû szolgáltatások 7,9 5,6 9,4 15.0 189,9

Személyi jellegû kifizetés,

személyi jellegû egyéb

kifizetés, TB járulék 25,7 29,3 28,3 57,6 224,1

Támogatások (megyei irodák

mûködésére, egyéb szervezetek

részére) 5,9 8,8 8,6 17,4 294,9

Elnökségi és személyi 3,4 5,9 0,6 6,5 191,2

rendelkezésû keret

Egyéb elhatárolt összeg 14,3 3,9 1,8 5,7 39,9

Összesen: 60,8 58,5 54,3 112,8 185,5

I. RESZLETES MEGALLAPITASOK

A fentiek szerint a költségvetés legnagyobb tételét a személyi jellegû

kiadások (költségtérítés a közgyûlés tagjainak, fõállású dolgozók nettó

munkabére, megbízási díjak) alkotják, ez teszi ki az 51,1 %-át, majd

ezt követi a megyei irodák mûködésére biztosított költségvetési keret

15,4 %-kal és az anyagköltség, igénybevett anyag jellegû szolgáltatások

13,3 %-kal.

Az önkormányzatnak az 1996. évi 90 millió Ft költségvetési támogatáson

kívül bevételi forrása volt a Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért

Közalapítványtól Cigány Hírlapra (9.500 ezer forint) és oktatási

programokra (780 ezer forint) kapott összeg, a Mûvelõdési és

Közoktatási Minisztérium juttatása (2.880 ezer forint) oktatási és

továbbképzési programokra, a Megyei Munkaügyi Központok támogatása (765

ezer forint) közhasznú munkások foglalkoztatására, valamint a

bankszámlán kezelt összeg után a pénzintézet kamattérítése (760 ezer

forint).

Az 1996. évi költségvetési támogatás tárgyhónapra jutó idõarányos része

minden hónap 2. és 9. napja között érkezett az OCKÖ bankszámlájára.

Az 1996. évi beszámolót a Bt 1997. május 23-án készítette el, melyet az

önkormányzat a helyszíni vizsgálat befejezését követõen küldött meg a

vizsgálatot végzõk részére. A rendelkezésre bocsátott dokumentumokból

megállapítható, hogy a mérlegben szereplõ adatok a fõkönyvi kivonat

egyenlegeivel megegyeznek.

Az értékcsökkenés elszámolásának felülvizsgálata alapján a fõkönyvi

könyvelés adatait az analitikus kimutatások alátámasztották. A

vizsgálat során a képzõmûvészeti alkotásoknál egy darab festmény

nyilvántartási értékét módosították a valóságos bekerülési értéknek

megfelelõen (300 ezer forintról 150 ezer forintra).

Az 1996. évi tervezett 112.847 ezer forint bevétellel szemben a

tényleges teljesítés 119.168 ezer forint (105,6 %). A rendelkezésre

álló forrás felhasználásra került. A mûködési kiadások legnagyobb

tételét kitevõ személyi kiadások és azok közterhei a tervezetthez

képest csökkentek (80,1 %-ra), de ennek ellenére az összkiadás

legnagyobb tételét 35,6 %-át jelentik. Ezzel szemben a dologi kiadások

tervezett összegéhez képest a tényleges felhasználás majdnem

kétszeresére nõtt. Ezen belül jelentõs nagyságrendet képvisel a telefon

és postaköltség (6.047 ezer forint), a belföldi kiküldetés (10.822 ezer

forint). Az önkormányzat ezen túlmenõen jelentõs összeget fordít a

helyi kisebbségi önkormányzatok, országos etnikai szervezetek, arra

rászoruló személyek támogatására.

Az OCKÖ Közgyûlése az 1997. évi költségvetését az 1997. február 1-i

ülésén tárgyalta és fogadta el, annak a 96 millió Ft bevételi és

kiadási fõösszegnek a megjelölése nélkül, amelyet az Országgyûlés az

1996. évi CXXIV. tv. 1. számú mellékletében meghatározott.

(A költségvetés jóváhagyásakor a pénzmaradványt forrásként nem vették

figyelembe, azt a csatolt mellékletek tartalmazzák).

A jóváhagyott 1997. évi költségvetés az alábbi fõbb elõirányzatokat

tartalmazza:

Megnevezés

Összeg Megoszlási

millió Ft %

Képviselõ-testülettel kapcsolatos kiadások

52,5 54,7

Hivatal mûködési költségei 34,6 36,0

Beruházások (cégautó lízingelés, 1,7 1,8

könyvelési softver vásárlás

Vállalkozói díjak (tanácsadók, szakértõk,

ügyviteli munkatárs 4,7 4,9

Roma Esély Szakiskola támogatása 1,2 1,2

Tartalék rendkívüli kiadásokra 1,3 1,4

Az 1997. évi támogatásból tervezett

kiadások összesen: 96,0 100,0

Az 1997. évi költségvetés legnagyobb tételét a képviselõ-testülettel

kapcsolatos kiadások és a hivatal mûködési költségei alkotják.

Képviselõ-testülettel kapcsolatos 1997. évi tervezett kiadások: (millió

Ft-ban)

n Költségtérítések (40 fõ képviselõ 45.000,-Ft/fõ/hó),

5 fõ képviselõ 65.000,-Ft/fõ/hó)

25,5

n Elnökségi tagok saját felhasználású keretei

(7 fõ elnökségi tag 80.000,-Ft/fõ/hó)

6,7

n Közgyûlés költségei

2,4

n Elnökségi ülések költségei

1,6

n Koordinációs Testület költségei

0,6

n Megyei irodák költségei

13,8

n Utazási költségek

1,2

n Elnökségi keret

0,7

Mindösszesen képviselõ-testülettel kapcsolatos kiadások 52,5

Hivatal 1997. évi tervezett mûködési költségei:

n Fõfoglalkozású alkalmazottak munkabére és

közterhei

15,2

n Közhasznú munkások munkabére és közterhei 0,3

n Egyéb személyi jellegû kiadások

(munkába járás költségei, étkezési hozzájárulás,

túlóra kifizetés)

3,4

n Egyéb vegyes kiadások (pl. telefon, postaköltség,

iroda bérleti díj)

5,7

Mindösszesen a hivatal mûködési költségei 34,6

Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat választott

tisztségviselõinek tiszteletdíjat 1997. évben nem terveznek fizetni.

Az OCKÖ a társadalmi szervezetekre vonatkozó 114/1992. (VII. 23.) sz.

Korm. rendelet szerinti gazdálkodó tevékenységet folytat, és 1996.

február 1-tõl a 8/1996. (I. 24.) sz. Korm. rendeletben elõírt beszámoló

készítési és kettõs könyvvitel vezetési módot alkalmazza.

A költségvetési támogatásból vásárolt immateriális javak és tárgyi

eszközök egyedi nyilvántartásának felfektetése megtörtént.

A nyújtott kölcsönökrõl az elnökségi határozatokból és a pénzügyi

ellenõrzõ bizottság jelentésébõl lehetett tudomást szerezni. Az

ellenõrzõ bizottság jegyzõkönyve alapján 1995. évben 5.560 ezer forint

volt a kölcsön összege, ebbõl 1996. május 31-ig 1.135 ezer forint

visszafizetésre került és további 3.720 ezer forint visszafizetését

tervezték 1996. december 31-ig. A kölcsönök nyújtásának rendjét a

korábbi ÁSZ vizsgálat javaslata alapján szabályzatban megállapították.

Az 1996. évre vonatkozóan egy kölcsönszerzõdést tudtak bemutatni, ami

viszont alakilag kifogásolható, nincs aláírva a kölcsönadó részérõl.

1996. év végétõl kölcsönök nyújtására nem került sor.

A költségvetésben meghatározott összegû költségtérítéseket elõlegként

egyénenként analitikus nyilvántartásban kimutatják és a megyei

irodáknak utólagos elszámolásra biztosított támogatást is

nyilvántartják. Az elszámolás is ezek szerint történik. Az elõlegekkel

és a megyei irodák támogatásával való határidõre történõ elszámolás nem

érvényesült teljeskörûen, ennek megvalósulására elnökségi határozatot

hoztak, melynek értelmében a következõ havi költségtérítés, illetve

negyedévi iroda támogatás folyósításának feltétele az elõzõvel való

elszámolás.

Áttekintettük az önkormányzat 1996. május és november havi készpénz- és

bankszámla forgalmát.

A bevételi és kiadási pénztárbizonylatokat szigorú számsorrendben

használják fel. Általános hiányosság volt, hogy az 1996. május havi

bevételi és kiadási pénztárbizonylatokról hiányzott a kitöltõ szervezet

neve, a belföldi kiküldetési rendelvényekrõl a saját gépjármû

igénybevételének engedélyezése, több esetben a kiadási

pénztárbizonylatokat nem utalványozták, a mellé csatolt számlákról és

egyéb iratokról az érvényesítõ aláírása hiányzott, eszköz vásárlása

esetén az átvevõ nem igazolta az átvételt. Az 1996. november havi

pénztárbizonylatok kitöltése gondosan, körültekintõen történt.

Az OCKÖ-nél a bevételi és kiadási elõirányzatok felhasználására az

1996. július 19-i közgyûlésen pénzgazdálkodási szabályzatot fogadtak

el, amely megszabja a kötelezettségvállalás és az ellenjegyzés, az

érvényesítés, utalványozás rendjét.

Az önkormányzat a költségvetés végrehajtása során a vállalt

kötelezettségének pénzügyi fedezetét biztosította, amit az is bizonyít,

hogy mindkét évben hitel felvétel nélkül gazdálkodtak. Az Országgyûlés

által biztosított éves költségvetési támogatáson felül - elsõsorban

pályázatok útján - igyekeztek a saját bevétel növelésére. (Pl. Cigány

Hírlapra, Cigányságkutató Intézet mûködésére.)

A vállalt kötelezettségek teljesítése és az igénybevett szolgáltatások

ellenértékének kiegyenlítése nagyobbrészt készpénzben történt. A

nagyarányú készpénzforgalom összefügg azzal, hogy a képviselõk az

ország különbözõ pontján fejtik ki tevékenységüket.

Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat Képviselõ-testületének

Pénzügyi Ellenõrzõ Bizottsága 1996. április 11-12-én áttekintette az

elõzõ - 1995. november 2-án, 3-án, 15-én tartott, az 1995. évi

megalakulástól az 1995. szeptember 30-ig terjedõ idõszakra vonatkozó -

vizsgálata kapcsán, valamint az ÁSZ ellenõrzés során - 1995. november

22-tõl 1996. január 5-ig - feltárt hiányosságok megszüntetésére tett

intézkedéseket, az 1995. évi gazdálkodást elemezte. Megállapításait és

javaslatait jegyzõkönyvbe foglalta.

A vizsgálati tapasztalataink megerõsítik az ellenõrzõ bizottság

megállapításait, ezért a hiányosságok kiküszöbölésére tett

javaslataikkal teljeskörûen egyetértünk.

Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat Közgyûlésének 1996. július

19-i jegyzõkönyvi kivonata szerint az Ellenõrzõ Bizottság jelentését

megtárgyalták, de arról határozatot nem hoztak.

Egyéb vizsgálati megállapítások

A nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok, szervezetek és

programjuk pénzügyi finanszírozása, illetve támogatása több csatornán

történik. Az OCKÖ részére az éves költségvetési támogatás jelenti a

mûködés alapvetõ pénzügyi feltételét.

A 45/1996.(V.24.) Ogy. határozat 67 etnikai szervezet számára 31 millió

Ft támogatást nyújtott szervezeti és mûködési költségének fedezetére.

A különbözõ alapítványok - Magyarországi Cigányokért Közalapítvány, a

Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány - a

kisebbségi kompenzációs keret, a helyi önkormányzati támogatások is

jelentõs pénzügyi forrást jelentenek. Bár az egyes pénzügyi bevételek

rendeltetése más és más, de ezek szétaprózva, nem koncentráltan

kerülnek elosztásra és felhasználásra s ezáltal a támogatás

hatékonysága csökken.

Az OCKÖ éves költségvetésének, mintegy 20-25%-át a Megyei Irodák

támogatására fordítja. A 1125/1995.(XII.12.) Kormányhatározat által

elõírt cigány kisebbségi területi érdekképviseleti rendszer

létrehozásához a megyei közgyûlések igyekeznek támogatást biztosítani,

de ez nem jelent végleges megoldást.

II. ÖSSZEGZI MEGALLAPITASOK, KÖVETKEZTETESEK

Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat vizsgált idõszak alatti

munkáját a javuló szervezettség és szabályozottság mellett a tényleges

érdemi érdekvédelmi- és képviseleti munka elõtérbe helyezése jellemzi.

Az SzMSz megfelelõ keretet ad a vonatkozó törvényben megfogalmazott

önkormányzatiság kiteljesedéséhez, a különbözõ döntéshozó szervek és a

végrehajtás közötti munkamegosztás megfelelõ gyakorlásához.

A kapcsolatépítés és teremtés után kialakították azokat a szervezeti

kereteket, amelyek alkalmasak a kisebbségek jogairól szóló törvényben

meghatározott feladatok ellátására. A megyei irodák mûködésének

tapasztalatai - a fennálló problémák ellenére - bebizonyították annak

létjogosultságát és szükségességét.

A konkrét programok, akciók elindításánál, szervezetek létrehozásánál,

amelyek kulturális, szociális oktatás terén történtek, érvényesültek a

törvényi elõírások.

Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat az 1995. évi és 1996. évi

költségvetését a központi támogatás ismeretében összeállította, és azt

a közgyûlés jóváhagyta. Az elnökség pedig határozat alapján a mûködés

anyagi, pénzügyi feltételeinek folyamatos biztosításáról gondoskodott.

A tervszerû és megalapozott gazdálkodáshoz szükséges rendszeres

könyvvezetés, valamint a megfelelõ analitikák, a döntéshez szükséges

információk hiánya nehezítette a gazdasági folyamatok irányítását, a

pénzügyi folyamatok áttekintését. Mindezt döntõen a könyvvezetéssel

megbízott Bt munkájának hiányosságai idézték elõ.

Az önkormányzat mûködésének személyi, tárgyi feltételei biztosítottak,

a végleges székházhoz jutás az év végére várható. Az egyszeri

vagyonjuttatást az önkormányzat MOL részvényekben megkapta. Az

Önkormányzat Hivatala a pénzügyi-gazdasági feladatok önálló végzésére

alkalmassá vált.

III. JAVASLATOK

Az önkormányzat a jelentést a soron következõ ûlésén tárgyalja meg, s

az alábbi javaslatainkra tegyen intézkedéseket.

1. A gazdálkodással összefüggõ testületi határozatokban a legfontosabb

tartalmi elemeket - kiemelten a költségvetés, a beszámoló fõösszegei,

tartalék, zárópénzkészlet, felhasználható maradvány, stb. - is

rögzítsék a törvényes mûködés, a végrehajtás számonkérhetõsége

érdekében.

2. A folyósított elõleg tételes analitikus nyilvántartására, az elszámolás

zárt rendszerének kialakítására fordítsanak fokozott figyelmet.

(Elszámolási határidõk betartása, az újabb elõlegek kiutalásának az

elszámolás hiányában történõ tilalma, stb.).

Budapest, 1997. június

Sándor István

382 1997. JÚNIUS

JELENTÉS

a Görög Országos Önkormányzat pénzügyi-gazdasági

tevékenységének vizsgálati tapasztalatairól

A vizsgálat végrehajtásáért felelõs:

az V. Önkormányzati és Területi Ellenõrzési Igazgatóság:

Dömötör Gyula

számvevõ igazgató

A vizsgálatot vezette:

Dr. Felleg Zsoltné

régióvezetõ fõtanácsos

A vizsgálatot végezte:

Kalmár Ferencné

számvevõ tanácsos

V-1008-49/1997. TSZ.:371

TARTAL

OMJEGYZEK

I. RESZLETES MEGALLAPITASOK 4

1. A feladatellátás szervezettsége, szabályozottsága 4

2. Az önkormányzat mûködésének, a gazdálkodás rendjének

szabályszerûsége 5

3. A beszámolási kötelezettség teljesítése, a költségvetés készítése

és végrehajtása 7

II. ÖSSZEGZI MEGALLAPITASOK, KÖVETKEZTETESEK 10

III. JAVASLATOK 10

I. RESZLETES MEGALLAPITASOK

Jelentés a Görög Országos Önkormányzat

pénzügyi-gazdasági tevékenységének ellenõrzésérõl

A Görög Országos Önkormányzat ellenõrzésére az Országgyûlés 20/1997.

(III.19.) OGY. sz. határozata alapján az Állami Számvevõszék V-

1008/1997. sz. vizsgálati programjának szempontjai szerint került sor.

Az ellenõrzés célja: annak megállapítása, hogy

n a Görög Országos Önkormányzat mûködési feltételrendszere hogyan

alakult a vizsgált idõszakban,

n a gazdálkodás szervezettsége, szabályozottsága mennyiben felel meg a

vonatkozó jogszabályi követelményeknek,

n a feladatellátás során hogyan hasznosultak a központi

költségvetésbõl származó erõforrások,

n mennyire biztosított a gazdálkodás, a pénzeszközök felhasználásának

törvényessége és szabályszerûsége, a számviteli törvény és a

vonatkozó kormányrendeletek elõírásainak betartása.

A vizsgált idõszak: 1996. január l - 1997. március 3l.

A helyszíni vizsgálat idõpontja: 1997. április

A helyszíni vizsgálati jelentésre az önkormányzat észrevételt nem tett.

I. RESZLETES MEGALLAPITASOK

1. A FELADATELLATAS SZERVEZETTSEGE, SZABALYOZOTTSAGA

Ismeretek szerint a Magyarországon élõ görögök száma négyezer-

négyezerötszáz körül lehet.

A Görög Országos Önkormányzat tervezi a Magyarországon élõ görögök

életkörülményeinek felmérését, ez eddig a megfelelõ lehetõségek

hiányában nem történt meg.

Helyi kisebbségi önkormányzatok mûködnek a Fõvárosban ( fõvárosi és IX.

kerületi), Miskolcon, Sopronban, Szegeden és Budaörsön. Nagyobb

közösség van Beloiannisz községben, ahol azért nem alakult helyi

kisebbségi önkormányzat, mert a községi önkormányzat tagjai zömében

görögök.

Az országos önkormányzat és a helyi önkormányzatok közötti kapcsolat

szoros, mivel az országos önkormányzat testületében a helyi

önkormányzatok tagjai is jelen vannak, kivéve Budaörsöt, amelynek

képviselõje viszont a testületi ülések állandó meghívottja.

A fentiek miatt külön megállapodást nem kötöttek, mert az

érdekegyeztetések a gyakorlatban adottak.

A Magyarországi Görögök Kulturális Egyesületével a minden napi

kapcsolattartás jellemzõ. Az önkormányzat lehetõségeihez képest segíti

az egyesület mûködését, kulturális tevékenységének folytatását.

Megállapodást írásban az együttmûködésre nem kötöttek.

1995. november 4-én a testület elfogadta és november 5-én hatályba

lépett a Görög Országos Önkormányzat Szervezeti és Mûködési

Szabályzata.

Az SZMSZ tartalmazza az önkormányzat jogállását, a testület mûködését,

ülései rendjét, a képviselõk jogállását és azt, hogy bizottságokat és

intézményeket hozhat létre.

Az önkormányzat feladat és hatáskörének kialakításakor az 1993. évi

LXXVII. törvény 37. �-ban meghatározottakat vették figyelembe, kihagyva

azokat a feladatokat melyeket egyelõre nem gyakorolnak (színház

mûködtetése, múzeumi kiállítóhely, közgyûjtemény létesítése és

fenntartása, mûvészeti, tudományos intézet, kiadó alapítása,

mûködtetése, országos hatáskörû közép- és felsõfokú oktatási

intézmények fenntartása) és kiegészítették a számukra szükségesnek

ítéltekkel, mint elnök, alelnökök megválasztása, tulajdonosi jogok

gyakorlása, hitelfelvétel.

A nevezett feladatokat a közgyûlés kizárólagos hatáskörébe utalják és

ezen túl meghatározzák azokat az eseteket, amikor az önkormányzatnak a

görög kisebbségeket érintõ kérdésekben (jogszabály tervezetek, oktatás,

település-, történelmi emlék védelme) hatásköre van.

Az SZMSZ megalkotásakor bizottságot még nem hozott létre az

önkormányzat, ezért a bizottságok mûködését általánosan határozza meg.

1996. február 24-én 2/1996. sz. határozatában döntött a Közgyûlés a

Pénzügyi Ellenõrzõ Bizottság létrehozásáról. A bizottság három tagú, az

elnök és egy tag az önkormányzat testületének tagja, a második tag a

Budaörsi Görög Önkormányzat elnöke.

A bizottság megalakítása után az SZMSZ nem került módosításra,

átruházott feladatok nem kerültek meghatározásra.

Az elnök feladatai az önkormányzat mûködésével kapcsolatban részben

meghatározottak, ezek az önkormányzat munkájának szervezése, a döntések

elõkészítése, gondoskodás a végrehajtásról, bizottság összehívásának

indítványozása.

Feladatai között szerepel az is, hogy dönt a rá ruházott ügyekben, de

nem került pontosításra, hogy milyen feladatok kerültek átruházásra.

Az SZMSZ X. fejezetében határozza meg a közgyûlés az önkormányzat

vagyonával, költségvetésével kapcsolatos feladatait.

A 20. � szerint a közgyûlés saját hatáskörében határozza meg az

önkormányzat tulajdonával, vagyonával kapcsolatos feladatokat és dönt

költségvetésérõl, zárszámadásáról. Meghatározták a költségvetés fõbb

tartalmi összetevõit (bevételek, kiadások) melyekrõl a közgyûlés dönt,

és annak módosítását. Nem került viszont meghatározásra, hogy milyen

határidõvel kerül a költségvetés a közgyûlés elé. Hiányzik a

rendeletbõl, hogy mikor döntenek a tiszteletdíjak mértékérõl, és a

kiadások között melyek azok a tételek, amelyeket a költségvetés

készítésénél kiemelten kezelnek. A szabályozás alapján megállapítható,

hogy alapjában véve a hiányos törvényi elõírások következtében a saját

igényeiknek megfelelõen döntöttek a költségvetésrõl, a zárszámadásról,

tulajdonosi jogok gyakorlásáról.

Az Önkormányzat legfõbb szerve a 15 fõs közgyûlés. A Közgyûlés tagjai

közül elnököt és két alelnököt választott.

A közgyûlés egy bizottságot - Pénzügyi Ellenõrzõ Bizottság - hozott

létre. Hivatali feladatait az önkormányzat egy fõ megbízási

szerzõdéssel foglalkoztatott munkaerõvel látja el. Ezen kívül szintén

megbízási szerzõdéssel egy fõ szerkesztõségi titkárt alkalmaznak a

Kafeneio címû lap kiadási munkáinak bonyolítására.

Intézményt nem alapítottak, erre anyagi lehetõségeik nem voltak.

2. AZ ÖNKORMANYZAT MûKÖDESENEK, A GAZDALKODAS RENDJENEK SZABALYSZERûSEGE

1995. október 4-én az önkormányzat a Fõvárosi Görög Önkormányzattal

együtt elfogadta a fõpolgármester által felajánlott épületrészt

székhelynek, amely az V.ker. Vécsey u. 5. I. emeletén 378 M2

összterületû helyiségekbõl áll. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a

Fõvárosi Önkormányzat 1995. december 18-án megkötötte az adás-vételi

szerzõdést az ingatlanra.

1996. január 30-án a Fõvárosi Önkormányzat mint átadó a Kincstári

Vagyoni Igazgatóság képviselõi és a Görög Országos Önkormányzat

valamint a Fõvárosi Görög Önkormányzat képviselõi mint átvevõk

jelenlétében a birtokbevételi eljárást megkezdték. Jegyzõkönyvben

rögzítették a birtokbavétel tényét, a mûszaki paramétereket, és azt,

hogy a Magyar Állam tulajdonjoga és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság

kezelõi joga az ingatlan nyilvántartásba "vétel" jogcímén

bejegyeztessék.

Az ingatlan felújítása még nem fejezõdött be, így tényleges

használatbavétel és a KVI-vel ingatlan használatát szabályozó szerzõdés

megkötése még nem történt meg.

A leírtak miatt az Önkormányzat elhelyezése jelenleg átmeneti. A

Fõvárosi Görög Kisebbségi önkormányzat a Fõpolgármesteri Hivatal (V.

Városház u. 9-11.) épületében kapott egy helyiséget, és õk fogadták be

az Országos Önkormányzatot.

Itt került elhelyezésre a 3 db számítógép (nyomtatóval) és a két darab

fénymásoló, ami az Országos önkormányzat tulajdona, részben a

mûködtetéshez részben a lapkiadáshoz kapcsolódóan.

Az 1993. évi LXXVII. törvény 63. � (4) bekezdésében az "önkormányzat

mûködési költségei biztosítására" egyszeri vagyonjuttatásként 15 millió

forintot állapított meg a Görög Országos Önkormányzat részére. Az ÁPV

Rt a fenti rendelet végrehajtásaként MOL részvényt ajánlott fel az

önkormányzat számára.

A közgyûlés 1996. szeptember 28-i ülésén foglalkozott elõször a

vagyonjuttatásként felmerült MOL részvények kérdésével

14/1996. (IX.28.)sz. határozatában az elnököt felkéri, hogy

tisztázó megbeszéléseket folytasson. A vagyonátadás kérdésében a

döntést az önkormányzat testülete a következõ ülésére halasztotta.

19/1996. (XII.27.) sz. határozatában a döntést újra elhalasztja az

önkormányzat testülete.

A vagyonjuttatást az önkormányzat az ÁPV Rt-vel 1997. január 24-én

megkötött megállapodás alapján 15.000.000 forint árfolyamértékû,

8.813.000 forint névértékû MOL részvényben kapta meg.

23/1997. (II.1.) sz. határozatában a Görög Országos Önkormányzat

egyhangú szavazással úgy dönt, hogy a számára vagyonjuttatásként

biztosított MOL részvényeket a New York Bróker cégnél helyezi letétbe.

Az elhelyezés 1997. március 4. dátummal megtörtént, a 128997 sz. letéti

szerzõdés alapján.

A gazdálkodás bonyolítására ezen belül a titkársági feladatok és

pénztárosi teendõk ellátására megbízási szerzõdéssel alkalmaznak egy

személyt.

1995. augusztus 7-én megbízási szerzõdést kötöttek egy Kft-vel, amely

szerzõdés szerint a Kft készíti el a naplófõkönyvet és a mérleget,

ellátja az adókkal kapcsolatos teendõket és a munkaügyi feladatokat.

Az önkormányzat az ellenõrzés számára a következõ szabályzatokat

mutatta be:

n pénzgazdálkodási szabályzat

n házipénztár pénzkezelési szabályzata

n leltározási szabályzat

n bizonylati szabályzat

Számviteli politikájukat hiányosan alakították ki, így a számvitel

rendjérõl, a kötelezõ analitikus nyilvántartások körérõl, elszámolások

rendjérõl nem rendelkeztek.

A pénzkezelési szabályzatban rendelkeznek a készpénz kezelésével

kapcsolatos kötelezõ teendõkrõl, a pénztáros anyagi felelõsségérõl, a

pénztár ellenõrzésérõl. Nem került viszont meghatározásra, hogy milyen

összegû lehet a zárópénzkészlet, hiányzik a pénztár elhelyezésének

meghatározása, a pénz õrzésének módja.

A leltározási szabályzat nagyon általános. Nem került meghatározásra,

hogy pontosan milyen eszközökrõl készül analitikus nyilvántartás. Nem

rendelkeztek a leltár kiértékelésérõl, az eltérések rendezésének

módjáról, a felelõsség megállapításáról és arról, hogy kik végzik a

leltározást.

A bizonylati szabályzat szintén csak általánosan fogalmazza meg a

bizonylatok alaki és tartalmi kellékeit, azok megõrzésének rendjét.

Nem rendelkezik a szigorú nyomtatványokról (bizonylatokról) sem.

A Görög Országos Önkormányzat testülete 9/1996. (VI.29.) sz.

határozatában fogadta el a Görög Országos Önkormányzat Pénzgazdálkodási

Szabályzatát. Ebben rendelkeznek a banki aláírás jogáról. Utalványozási

joggal az Elnököt ruházzák fel korlátlan mértékben, távollétében a

"KAFENEIO" nevû alszámláról az azonos nevû folyóirat fõszerkesztõje

100.000 forint értékhatárig utalványozhat.Kötelezettségvállalásról nem

történt döntés, a gyakorlatban az elnök vállal kötelezettséget.

Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem végez, vállalkozásban

nem vesz részt.

3. A BESZAMOLASI KÖTELEZETTSEG TELJESITESE, A KÖLTSEGVETES KESZITESE ES

VEGREHAJTASA

Az önkormányzat a pénzügyi folyamatok számviteli regisztrálására az

egyszeres könyvvitelt választotta, amelyre a jogszabályi elõírások

alapján lehetõsége van. A feladat ellátására a korábban említett Kft-

vel kötött szerzõdést.

1995. évi beszámolási kötelezettségének az önkormányzat eleget tett.

Egyszerûsített mérlegét elkészítette. Az eszközök év végi

leltározásának megtörténtét nem rögzítették, de a mérlegtételek az

ellenõrzés megállapítása szerint a valóságnak megfelelnek.

1995. évi beszámolóját elkészítette, zárszámadását a testület 1996.

február 24-én tárgyalta. 1/1996. (II.24.) sz. határozatával elfogadta.

Ezzel eleget tettek az SZMSZ-ben megfogalmazott követelménynek, amely

szerint a zárszámadást az elnök a költségvetési évet követõ három

hónapon belül köteles a közgyûlés elé terjeszteni, valamint az, hogy a

zárszámadás elfogadásáról a közgyûlés dönt és dönt a pénzmaradvány

felhasználásáról is. (a pénzmaradvány felhasználásáról az 1996. évi

költségvetés elfogadásakor döntött a testület) Az 1995. évi bevételeit

az 1.sz. melléklet tartalmazza.

A pályázatok útján elnyert pénzeszközök az év utolsó negyedében

realizálódtak, ez okozza, hogy elköltésükre nem kerülhetett sor, így az

1996. évet jelentõs pénzmaradvánnyal kezdik. A kiadásokat a 2.sz.

mellékletben mutatjuk be.

A zárszámadásban a kiadásokat kiadásnemenként is részletezik, így a

testület pontos tájékoztatást kap a feladatokon megjelenõ költségek

összetételérõl is, a támogatások pedig részletezve is felsorolásra

kerülnek a támogatott megnevezésével és az összeggel.

1996. június 29-i ülésén fogadta el a Görög Országos Önkormányzat 1996.

évi költségvetését.A költségvetés elfogadásakor már ismert

támogatásokat és a pénzmaradványt figyelembe véve határozott

költségvetésérõl. Mivel 1995-ben a pályázat útján elnyert támogatása

jelentõs része november és december hónapban realizálódott, így

pénzmaradványa magasabb, mint az 1996. évben tervezett tárgyévi

bevételei.

Tervezett bevételek: ezer Ft

megoszlás %

1995. évi pénzmaradvány 12.783

51,5 %

1996. évi támogatás 7.000

28,2 %

Tervezett pályázati összegek 5.050

20,3 %

Összesen: 24.833

100,0 %

A közgyûlés a kiadások között részletesen csak a mûködés költségeirõl

döntött, a tiszteletdíjakat az elõzõ évben meghatározottak szerint

tervezték. Hiányosság, hogy a támogatások tervezése során nem

rögzítették a célokat és a támogatott kört.

Az oktatásra, lapkiadásra és antológiára tervezett pénzeszközök nem

kerültek megbontásra, mert felhasználhatóságuk a tervezéskor még nem

ismert.

Az önkormányzat az 1996. évi feladatai ellátására az elõzõ évi

pénzmaradvánnyal (37,0 %), a költségvetési támogatással (20,3 %),

pályázatok útján elnyert pénzeszközökkel (40,8 %), a Kafeneio címû lap

elõfizetési díjával (0,5 %), bankkamattal (0,7 %), valamint nyári

táborozás és támogatás visszafizetésébõl (0,7 %) származó bevétellel

rendelkezett. A költségvetésben nem tervezett bevételek

felhasználásáról az önkormányzat testülete minden esetben határozatban

döntött. A tárgyévi bevételeket tekintve a költségvetési támogatás

1996-ban a bevételek közel egyharmadát jelentette csak az önkormányzat

számára.

A költségvetési támogatás februártól kezdõdõen havonta jelent meg az

önkormányzat számláján.A közalapítvány pályázati összege áprilistól

kezdõdõen szintén havi bontásban került utalásra. Ezek alapján a

kiadások folyamatos finanszírozása biztosított volt.

A rendelkezésre álló forrásokból megoldásra kerülõ feladatok: az

önkormányzat mûködtetése, a Kafeneio címû lap kiadása, oktatás,

antológia és könyvkiadás.

Az 1996. évi összkiadás teljesítése 92,4%-os. Az összkiadáson belül a

mûködés-fenntartási kiadások 4,7%-kal meghaladják, míg a támogatások

3,1%-kal, az egyéb kiadások 17,6%-kal elmaradtak az eredeti

elõirányzattól. Minimális túllépés tapasztalható a tiiszteletdíjak és a

titkársági feladatok tekintetében, jelentõsebb megtakarítás keletkezett

a dologi kiadásoknál.

A feladatokon tervezett felhasználásokat vizsgálva megállapítható,

hogy az 1995-ben elnyert pályázati pénzek kerültek nagyrészt

felhasználásra 1996-ban, ismét az év végén érkeztek a pályázati pénzek.

Az oktatási feladaton iskolás korú gyermekek számára görög nyelv és

ennek keretében honismereti - történelmi ismeretek tanítását oldják meg

az ország területén az igényeknek megfelelõen. A felhasznált 3.587 ezer

forintból jelentõs tétel a kifizetett megbízási díj, az oktatáshoz

igénybevett helyiségek bérleti díja valamint a szervezett kirándulások,

nyári nyelvi tábor költsége.

A Kafeneio címû lap kiadásával kapcsolatban nagy összegû megbízási

díjak mellett jelentõsek a nyomdai költségek is. A felhalmozási

kiadások között 2 db számítógépet, nyomtatókat és fénymásolót szereztek

be.

1996-ban az önkormányzat jelentõs összeget fektetett számítógépek,

irodatechnikai eszközök beszerzésére. Az ellenõrzés során bemutatták a

különbözõ árajánlatokat, melyek alapján a számukra legkedvezõbbeket

választották ki.

A számitástechnikai eszközök egy részét - melyek továbbra is

tulajdonukban maradtak - használatra átadták a helyi kisebbségi

önkormányzatoknak.

1997. február 1-én az 1996. évi zárszámadással egy idõben tárgyalta az

önkormányzat az 1997. évi költségvetését. Az 1996. évi számok

ismeretében, a pénzmaradvány átcsoportosításával és az 1997. évi

költségvetési támogatással számolva alakította ki feladatai

elõirányzatát. Ennek megfelelõen a 11.602 ezer forint maradvánnyal

számolva és a 10.000 ezer forint költségvetési támogatással bevételeit

21.602 ezer forintban határozta meg.

A pénzmaradványt a feladatoknak megfelelõen a szükségletek szerint

vették figyelembe a tervben. Így az oktatási feladaton tervezett, de az

irodabútor beszerzést is tartalmazó pályázati összeg elõzõ évi

maradványa is átcsoportosításra került.

1997. évi tervezett kiadások:

Mûködésre 9.700 eFt

Támogatásra 4.000 eFt

Kafeneio 795 eFt

Oktatás 793 eFt

Könyvkiadás 1.189 eFt

Tartalék 5.125 eFt

A TB járulék fizetési kötelezettség (tiszteletdíjak) közel 1,5 millió

forintos többletkiadást jelent azok mértékének változatlansága mellett.

Az önkormányzat az egyszeres könyvvezetést választotta. Bizonylati

szabályzata nagy vonalú, az analitikus nyilvántartások köre nem került

meghatározásra.

A tételes ellenõrzés alapján a következõ megállapításokat rögzíthetjük:

A kifizetésre kerülõ alapdokumentumokat az önkormányzat elnöke

kézjegyével ellátta, tehát utalványozási kötelezettségének eleget

tett. A bizonylatok rendszerezése azonban az ellenõrzést nagy

mértékben nehezíti. Ennek oka, hogy az alapdokumentumok nem a

kiadási pénztárbizonylathoz illetve átutalási megbízáshoz vannak

csatolva, hanem a feladatok megoszlása szerint kerülnek

rendszerezésre. Ez a rendszer elõsegíti a céljellegû összegekkel

való elszámolást, de az ellenõrizhetõség követelményeinek nem felel

meg.

A Görög Országos Önkormányzat 1996. február 24-én hozott határozatot a

Pénzügyi Ellenõrzési Bizottság megalakításáról. A bizottság feladat és

hatáskörét nem határozta meg. A bizottság munkájának írásos

dokumentumával elsõ ízben az 1996. év értékelésénél találkozunk.

1997. január 31-én kelt jegyzõkönyve szerint a bizottság az

önkormányzat 1996. évi bevételeit és kiadásait vizsgálta.

Megállapította, hogy a pénz felhasználása a Közgyûlés határozatainak

megfelelõen történt.

Értékeli az 1996. évi elõirányzatoktól való eltérés okait,

megállapítja, hogy a többletkiadásokra megfelelõ fedezet állt

rendelkezésre. A számlákat, átutalási megbízásokat vizsgálva rendben

levõnek tartotta és a házipénztári pénzkezelésben sem talál kifogásolni

valót.

A közgyûlés az 1996. évi zárszámadást a bizottság beszámolójával együtt

fogadta el. Egyéb, a bizottság munkáját alátámasztó dokumentummal az

ellenõrzés nem találkozott.

II. ÖSSZEGZI MEGALLAPITASOK, KÖVETKEZTETESEK

A Görög Országos Önkormányzat szervezeti és mûködési szabályzatában a

mûködési rendjét szabályozta, ellenben az idõközben létrehozott

bizottság feladatairól nem rendelkezett.

A székház felújítása még folyamatban van, az átmeneti elhelyezés a

Fõvárosi Kisebbségi Görög Önkormányzat által megoldott. A

vagyonjuttatás megtörtént, a MOL Rt részvényeket letétbe helyezték.

A számviteli folyamatok regisztrálására az egyszeres könyvvezetést

választották, a gazdálkodással kapcsolatos feladat ellátására egy Kft-

vel szerzõdtek, hivatalt nem alapítottak.

A gazdálkodás részterületeire vonatkozó szabályzataik hiányosak ugyanez

elmondható számviteli politikájukra is.

A még meglévõ hibák, hiányosságok ellenére a korábbi vizsgálat óta

eltelt idõszakban a mûködés szervezettsége, szabályozottsága lényegesen

javult.

III. JAVASLATOK

Az önkormányzat a jelentést soron következõ ülésén tárgyalja meg, az

alábbi javaslatainkra tegyen intézkedéseket:

1. A mûködéssel, az operatív gazdálkodással összefüggõ szabályzatokat

aktualizálják, a hiányosságokat pótolják, annak érdekében, hogy azok a

mindenkori jogszabályi elõírásoknak, a mûködés sajátosságainak egyaránt

megfelelnek. (Pl. SZMSZ, leltározási. selejtezési, bizonylati

szabályzat, a gazdálkodási jogkörök gyakorlása).

2. Szervezzék meg az ellenõrzési rendszerüket, s biztosítsák annak a belsõ

szabályozottságnak megfelelõ hatékony mûködését.

3. A számviteli bizonylatok feleljenek meg a többször módosított 1991. évi

XVIII. tv. 85. � /1/ bekezdésében foglalt alaki és tartalmi

követelményeknek.

Budapest, 1997. június

Sándor István

381 1997. JÚNIUS

JELENTÉS

a Magyarországi Horvátok Országos Önkormányzata pénzügyi-gazdasági

tevékenységének vizsgálati tapasztalatairól

A vizsgálat végrehajtásáért felelõs:

az V. Önkormányzati és Területi Ellenõrzési Igazgatóság:

Dömötör Gyula

számvevõ igazgató

A vizsgálatot vezette:

Dr. Felleg Zsoltné

régióvezetõ fõtanácsos

A vizsgálatot végezte:

Benczik Lászlóné

számvevõ tanácsos

Gordos László

számvevõ tanácsos

V-1008-50/1997. TSZ.: 371

TARTAL

OMJEGYZEK

I. RESZLETES MEGALLAPITASOK 4

1. A feladatellátás szervezettsége, szabályozottsága 4

2. Az Önkormányzat mûködésének, a gazdálkodás rendjének

szabályszerûsége. 5

3. A beszámolási kötelezettség teljesítése, a költségvetés készítése

és végrehajtása. 7

II. ÖSSZEGZI MEGALLAPITASOK, KÖVETKEZTETESEK 11

III. JAVASLATOK 11

I. RESZLETES MEGALLAPITASOK

Jelentés a Magyarországi Horvátok Országos Önkormányzata pénzügyi-

gazdasági tevékenységének ellenõrzésérõl.

A Magyarországi Horvátok Országos Önkormányzata ellenõrzésére az

Országgyûlés 20/1997 . (III.19.) OGY sz. határozata alapján az

Állami Számvevõszék V-1008/1997. sz. vizsgálati programjának

szempontjai szerint került sor.

Az ellenõrzés célja: annak megállapítása, hogy

n az országos kisebbségi önkormányzat mûködési feltételrendszere

hogyan alakult a vizsgált idõszakban,

n a gazdálkodás szervezettsége, szabályozottsága mennyiben felel meg a

vonatkozó jogszabályi követelményeknek,

n a feladatellátás során hogyan hasznosultak a központi

költségvetésbõl származó erõforrások,

n mennyire biztosított a gazdálkodás, a pénzeszközök felhasználásának

törvényessége és szabályszerûsége, a számviteli törvény és a

vonatkozó kormányrendeletek elõírásainak betartása.

A vizsgált idõszak: 1996. I. 1 - 1997. III. 31.

A helyszíni vizsgálat idõpontja: 1997. április hó

Az önkormányzat elnökének észrevétele alapján a jelentés pontosításra

került.

I. RESZLETES MEGALLAPITASOK

1. A FELADATELLATAS SZERVEZETTSEGE, SZABALYOZOTTSAGA

A Magyarországi Horvátok Országos Önkormányzata (a továbbiakban:

Önkormányzat) a Magyarországi Horvátok Szövetségével való szoros

kapcsolata révén, megalakulása óta rendelkezik információkkal a

Magyarországon élõ horvátokról. Magyarország hét megyéjében (Bács-

Kiskun, Baranya, Zala, Somogy, Pest, Gyõr-Sopron-Moson) kb. 70

településen szétszórtan, mintegy 90 ezer horvát anyanyelvû, illetve

nemzetiségû lakos él. A magyarországi horvátokat a nagy területi

szétszórtság mellett etnikai és tájnyelvi sokszínûség (gradistyei,

muramenti, drávamenti, bunyevác, sokác, bosnyák, rác és dalmát

horvátok) is jellemzi.

Az Önkormányzat kapcsolata a hat régióban elhelyezkedõ helyi kisebbségi

önkormányzatokkal (57 önkormányzat) egyfelõl a csaknem teljes körû (50

fõs) közgyûlési képviselet révén, másrészt a regionális elvek szerint

is tevékenykedõ alelnökök (ill. az elnök, vagy az ügyvezetõ titkár)

konkrét ügyek kapcsán történõ személyes, gyakran a helyszínen történõ

intézkedései, segítségnyújtása folytán rendszeres.

Együttmûködési szerzõdéses kapcsolatban állnak a Horvát

Kutatóintézettel, a Horvát Színházzal, továbbá több horvát oktatási

intézettel.

Az Önkormányzat - magyar nyelvre is lefordított - Alapszabálya (SzMSz-

e) a nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi

LXXVII. tv. (a továbbiakban: Nek törvény) alapján határozza meg az

önkormányzati jogosítványokat. Az 1995. szeptember 23-i közgyûlésen

elfogadott SzMSz nem határozza meg az önkormányzat feladatait, és

valamennyi hatáskörét, rendelkezik azonban a szervezeti felépítésrõl, a

közgyûlés, a bizottságok, az elnök, alelnökök, ügyvezetõ titkár,

valamint a képviselõk jogairól és kötelezettségeirõl, az át nem

ruházható közgyûlési hatáskörökrõl, a Közgyûlés Hivataláról, az

Önkormányzat gazdálkodásáról, valamint a közgyûlés tagjainak

költségtérítésérõl.

Az Önkormányzat legfõbb szerve a közgyûlés, amely a jogosítványok és

hatáskörök teljes körével rendelkezik.

A közgyûlés a megalakulás idõszakában nyolc bizottságot hozott létre,

köztük a Pénzügyi- és Ellenõrzõ Bizottságot és a Gazdasági Bizottságot.

A bizottságok körét 1996-ban a "Horvát médiák munkájának felügyelete"

bizottsággal bõvítették. Az SzMSz a bizottságok konkrét feladataira,

belsõ mûködésük szabályaira elõírásokat nem tartalmaz, azok

meghatározását a bizottságok hatáskörébe utalja. Elõírja azonban a

bizottsági ülésekrõl a jegyzõkönyv készítési kötelezettséget.

A választott, fõállású elnök képviseli az önkormányzatot. Felügyeli a

Közgyûlés Hivatalának mûködését. A három alelnök segíti az elnök

munkáját, helyettesíti az elnököt, regionális felosztással kapcsolatot

tart a helyi kisebbségi önkormányzatokkal. A kinevezett, fõállású

ügyvezetõ titkár vezeti a Hivatalt, az elnök javaslatára szervezi az

apparátus munkáját.

Az SzMSz a testület, a bizottságok, illetve a választott

tisztségviselõk közötti munkamegosztás módjára vonatkozóan

meghatározásokat nem tartalmaz.

Az eredeti SzMSz meghatározta, hogy a közgyûlés tagjait havonta, az

önkormányzati feladatok ellátásával kapcsolatos, külön el nem

számolható költségekért, külön közgyûlési határozattal megállapított

tiszteletdíj illeti meg, melyet elõre be nem jelentett, továbbá

igazolatlan távollét esetén csökkenteni kell. Az SzMSz 1997. március

22-i módosításakor a közgyûlés a tiszteletdíjra vonatkozó - s már 1996-

ban határozattal hatályon kívül helyezett - elõírásokat felváltotta a

költségtérítést tartalmazó szabályokkal. A maximálisan igénybevehetõ

éves keretösszeget beépítették az SzMSz-be.

A költségtérítésre vonatkozó - s már 1996-tól hatályos - elõírások

értelmében a megállapított keretösszegen felül az alelnökök és a

bizottsági elnökök jogosultak még havonta a saját telefonszámlájuk 40%-

ának mértékéig, de legfeljebb 4.000 forint értékhatárig telefonköltség

- számla ellenében történõ - elszámolására.

Az SzMSz a közgyûlés át nem ruházható hatásköreinek sorában nevesíti

a költségvetés meghatározását, a zárszámadás elfogadását, az

önkormányzati törzsvagyoni körre, továbbá az önkormányzati vagyon

elidegenítésére, megterhelésére vonatkozó döntéseket. Ezek tartalmi

kérdéseirõl nem rendelkezik. Elõírást tartalmaz viszont arra

vonatkozóan, hogy az éves költségvetésrõl és zárszámadásról szóló

elõterjesztés és határozat-tervezet csak a közgyûlés bizottságainak

elõzetes állásfoglalásával terjeszthetõ a közgyûlés elé.

Az Önkormányzat Nek. törvényben meghatározott és a mûködésével, a

döntések elõkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos szakmai,

valamint ügyviteli feladatok ellátására létrehozott, jogi

személyiséggel nem rendelkezõ Hivatalt hozott létre. Intézményt az

ellenõrzés idõpontjáig nem alapított.

2. AZ ÖNKORMANYZAT MûKÖDESENEK, A GAZDALKODAS RENDJENEK SZABALYSZERûSEGE.

Az. Önkormányzat megalakulásától a jelen számvevõszéki ellenõrzés

kezdeti idõszakáig a Magyarországi Horvátok Szövetsége által a Fõváros

VI. kerületének önkormányzatától bérelt helyiségekben, a Szövetség

bútorait és berendezési tárgyait használva, szûkös körülmények között

folytatta tevékenységet.

A Nek. tv. 62. �. (2.) bekezdésében, valamint a kisebbségi

önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatátásának

egyes kérdéseirõl intézkedõ 20/1995. (III.3.) sz. Kormányrendelet 3. �-

ában foglaltak szerinti ingatlan átadás-átvételére - másfél-, illetve

két évvel a hivatkozott jogszabályok megjelenését követõen - 1997.

március 20-án került sor. E hosszú átfutási idõ az érintettek jó

szándéka és konstruktív együttmûködése ellenére következett be.

Az 1995-ben felkutatott; Budapest, VIII. Bíró Lajos u.24. sz. alatti

háromszintes lakóház az Önkormányzat mellett a Fõvárosi Horvát

Önkormányzat elhelyezését is szolgálja.

Az önkormányzat(ok) igényeit figyelembe vett felújítást követõen 1997.

március 11-én kötötték meg a Kincstári Vagyoni Igazgatóság Budapest-

Pest megyei Kirendeltségével az épületre vonatkozó ingyenes használati

megállapodást.

Az Önkormányzat f. év április 1-je óta már az új székhelyén végzi

munkáját. A helyiségek bútorokkal és egyéb berendezési tárgyakkal való

ellátottsága jelenleg még nem megfelelõ. A folyamatos munkavégzésükhöz

elengedhetetlen legszükségesebb bútorokat 1996. évi pénzmaradványuk

terhére vásárolták meg, miután az e célt szolgáló pénzügyi támogatásra

vonatkozóan többször is benyújtott igényüket a Nemzeti és Etnikai

Kisebbségi Hivatal válasz nélkül hagyta. Konszolidált munkakörülményeik

megteremtését szolgáló további bútorok és berendezések biztosítása

érdekében az anyaországtól is kérnek támogatást.

A Nek. törvény 63. �. (4.) bekezdésében rögzített, az Önkormányzatot

megilletõ 30.000 ezer forint összegû egyszeri vagyonjuttatás jelentõs

késéssel megtörtént.

A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárának elõzetes

tájékoztatást szolgáló 1996. június 14-én kelt levelét követõen az

Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt (a továbbiakban: ÁPV Rt) 1996.

augusztus 21-én kelt levelében tájékoztatta az Önkormányzatot,

miszerint az ÁPV Rt Igazgatósága 1996. április 24-én hozott

határozatában hozzájárult ahhoz, hogy a hatáskörébe tartozó vagyon

felett az állam tulajdonosi jogait gyakorló ÁPV Rt a tulajdonában lévõ

MOL Rt részvényekbõl 30.000 ezer forint árfolyamértékû

részvénycsomagot a Magyarországi Horvát Országos Önkormányzatnak

ellenérték nélkül ajánljon fel. Egyidejûleg aláírás céljából megküldték

a részvények átadásáról szóló megállapodást-tervezetet. A megállapodás-

tervezet rögzíti, hogy a MOL Rt-ben lévõ törzsrészvényekbõl 17.626 ezer

forint névértékû részvényhányad kerül ellenérték nélkül átruházásra, az

igazgatóság döntést megelõzõ hónap forgalommal súlyozott tõzsdei

átlagárának (a névértékre vetítve 170,2%) figyelembevételével. A

megállapodás aláírására 1996. december 27-én került sor az

értékpapírokat letéti kezelésre és megõrzésre átadták a CODEX Értéktár

és Értékpapír Részvénytársaságnak.

A gazdálkodás bonyolítását az Önkormányzat Hivatala intézi. A

Hivatalban foglalkoztatottak száma - az ügyvezetõ titkáron felül - 8

fõ. A gazdálkodással összefüggõ feladatokat egy mérlegképes pénzügyi

elõadó és egy pénzügyi elõadó végzi. Három szakreferens látja el a

közgyûlés és a bizottságok számára, illetve az egyéb országos jellegû

adminisztrációs feladatokat. További 1-1 fõ -gondnok és takarítónõ -

áll alkalmazásban. A személyi feltételek megfelelõek, az

alaptevékenységgel összefüggõ, érdemi feladatot ellátó alkalmazottak

felsõ-, illetve középfokú végzettséggel rendelkeznek.

Az Önkormányzat a gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásához

számítástechnikai hátérrel nem rendelkezik.

Az SzMSz-ében nevesített hivatali Ügyrend nem készült el. A Közgyûlés

Hivatalának 1996-ban elkészített, ügyrendként kezelt SzMSz-e ugyanakkor

a mûködés során ellátandó feladatokat munkakörönként körvonalazottan, a

megfelelõ, aktuális jogszabályi hivatkozások nélkül tartalmazza.

Az 1995-ben elkészített - és magyarul (is) rendelkezésre álló -

számlarendet, számlatükröt, valamint az ügyrend-javaslatot az 1995-ben

lefolytatott számvevõszéki vizsgálat kritikai észrevételekkel illette

és javasolta azok átdolgozását.

A közgyûlés a korábbi számvevõszéki vizsgálat jelentését megtárgyalta

és azt a 97/2/1996.sz. határozatával elfogadta. A határozat a

javaslatok nyomán teendõ intézkedésekre nem tér ki, a hivatkozott

szabályzatok pontosítása, kiegészítése sem történt meg.

A gazdálkodással összefüggõ testületi határozatok, a kapcsolódó

elõterjesztések egy része csak horvát nyelven állt rendelkezésre, ezért

a döntéseket minõsíteni nem tudtuk. A határozatok a szavazatarányt és a

határozat számát minden esetben rögzítik, azonban a költségvetések és

az azok teljesítésérõl készülõ beszámolók fõösszegeit nem tartalmazzák.

Az önkormányzat által követett gyakorlat nem biztosítja teljeskörûen a

Számvevõszék ellenõrzési kötelezettségének - Nek. törvény 57. �.-ában

elõírt - teljesítését. (A gazdálkodás célszerûsége, eredményessége

nehezen minõsíthetõ nyelvismeret, illetõleg hiteles fordítás

hiányában).

A gazdálkodási folyamatok, s különösen a számviteli kérdéseket rendezõ

szabályzatok hiányosságait részben a gazdálkodásra vonatkozó, jelenleg

sem konzisztens rendszert alkotó jogszabályok körével, azok

értelmezésével kapcsolatos bizonytalanság eredményezi.

A gazdálkodási jogkörök egy részét a házipénztár kezelési szabályzat

rögzíti. Az utalványozást az elnök látja el. Távollétében nincs

utalványozó, ami a folyamatos gazdálkodás szabályszerûségét nem

biztosítja. A pénztárellenõri feladatokat az ügyvezetõ titkár végzi. A

szabályzat hiányossága, hogy azt csak beosztásra, és nem személyre

(névre) szólóan határozza meg.

A gazdálkodási jogkörök gyakorlását teljeskörûen nem szabályozták.

Az Önkormányzat ezideig alapfeladatán túlmenõen vállalkozási

tevékenységet nem folytatott, s vállalkozásban sem vettek részt.

3. A BESZAMOLASI KÖTELEZETTSEG TELJESITESE, A KÖLTSEGVETES KESZITESE ES

VEGREHAJTASA.

A pénzügyi folyamatok számviteli regisztrálására a kettõs könyvvitelt

választották, melyre a jogszabályi elõírások alapján megvan a

lehetõség. A számviteli elszámolás manuális (kézi) módszerrel történik,

melynek ellátását saját gazdálkodó szervezete végzi.

Az 1995. évi beszámolási kötelezettségének az Önkormányzat eleget tett.

Az év utolsó napján egyszerûsített éves beszámolót készített, mely

mérlegbõl és eredmény-kimutatásból áll.

Az 1995. december 31-i mérleget - melynek végösszege 10.723 Ezer

forint - az egyes fõkönyvi számlákhoz kapcsolódó konkrét zárlati munkák

elvégzését követõen a fõkönyvi kivonat alapján állították össze.

A mérleg eszközök és források sorait év végén külön leltárral nem

támasztották alá, de a mérlegtételek az ellenõrzés megállapításai

alapján a valóságnak megfelelnek.

Az Önkormányzat 1995. évi zárszámadását elkészítette, azt a Pénzügyi

Bizottság megtárgyalta, elfogadásra javasolta.

A beszámolót a közgyûlés 1996. június 8-án tárgyalta, és 87/2/1996. sz.

határozatával egyhangúlag fogadta el. A pénzmaradvány felhasználásáról

az 1996. évi költségvetés elfogadásakor döntött a testület.

Az 1995. évi bevételeiket az 1. sz., a kiadásokat a 2. sz. mellékletben

mutatjuk be.

A beszámolóban a dologi kiadásokat kiadásnemenként, a pályázati

pénzeket a pályáztató megnevezésével és az elnyert, valamint az év

végéig felhasznált összeg feltüntetésével mutatták ki.

Az 1996. évi költségvetés összeállításakor a bevételeket a már ismert

támogatásokat (központi, pályázati), egyéb bevételeket és a

pénzmaradványt figyelembe véve tervezték. A kiadások tervezése során

mérlegelték a mûködés szükségletét, a korábbi kötelezettségek

pénzigényét.

Tervezett bevételek:

E Ft

1995. évi pénzmaradvány 10 327 24,4

1996.évi központi támogatás 27 000 63,7

Tervezett pályázati összeg 3 450

8,1

Egyéb bevétel 1 600

3,8

Összesen: 42 377

100,0

A rendelkezésre álló forrásokból elsõsorban a mûködés személyi és

tárgyi feltételeinek megteremtését vették figyelembe.

A kiadásokon belül - a személyi kiadásokban - biztosították az

alkalmazottak bérjellegû kiadásait, az ezekhez kapcsolódó járulékokat,

a testület tagjainak költségtérítését. A kiadásaik között a helyi

kisebbségi önkormányzatok rendezvényeinek támogatására szánt összegeket

és a fenntartással, mûködéssel járó dologi kiadásaikat is

részletezték. 5 millió forintot nem tervezett kiadásokra tartalékoltak,

mely az egyéb kiadások között jelenik meg.

A költségvetés tervezetét a Pénzügyi Ellenõrzõ Bizottság és a Gazdasági

Bizottság egyaránt véleményezték és megtárgyalásra megküldték az

Önkormányzat más bizottságainak. A bizottsági elnökök ülésén a

költségvetés tervezetét megtárgyalták és a közgyûlésnek elfogadásra

javasolták.

Az 1996. évi költségvetést a testület 91/2/96. sz. határozatával 1996.

június 8-án elfogadta.

A közgyûlés ugyan ezen a napon 78/1/96. sz. határozatában döntött az

1995. évi pénzmaradvány felhasználásáról. A testület egy Opel Astra

típusú személygépkocsit és az új székház minimális berendezésére 5

millió forintot megszavazott.

Az Önkormányzat 1996. évi feladatai ellátására az elõzõekben már

ismertetett bevételeken túl pályázat útján elnyert összegekkel

rendelkezett.

Pályáztató

Összeg

A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért

Közalapítvány

5 210 ezer forint

Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium

1.950 ezer forint

Országos Közoktatási Intézet

50 ezer forint

Összesen:

7 210 ezer forint

Így - a fentiek figyelembevételével - a ténylegesen rendelkezésre álló

források 12%-kal meghaladták az eredeti elõirányzatot. Tényleges

bevételeik összetétele, megoszlása a következõképpen alakult:

Bevételek

e. Ft %

1996. évi költségvetési támogatás 27 000

56,9

Szervezetek, alapítványok támogatása (belföldi) 7.210

15,2

Egyéb bevétel támogatása 2

964 6,2

1995. évi pénzmaradvány 10

327 21,7

Összesen:

47 501 100,0

Bevételein belül a költségvetési támogatás részaránya 56,9%, mely

havonkénti ütemezéssel jelent meg az Önkormányzat számláján.

A Közalapítványtól, a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztériumtól,

Országos Közoktatási Intézettõl kapott pályázati összegek április

hónapban és azt követõen az év második felében kerültek átutalásra a

részükre.

A céltámogatásokat pályázat alapján a szerzõdésekben rögzített

feltételek mellett nyújtották a pályáztató szervek. A szerzõdésekben

elõírt szakmai és pénzügyi elszámolási kötelezettségüknek eleget

tettek. A támogatás felhasználásáról elkülönített nyilvántartást

vezetnek.

Az 1996. évi 7.210 ezer forint támogatásokból 5.577 ezer forint

került felhasználásra, 1997. évre áthúzódott 1.633 ezer forint.

Az Önkormányzat tevékenysége maradványaként 1995. év végén 10.327 ezer

forintot mutatott ki. A vizsgálat megállapítása szerint ez az összeg a

december 31-i zárópénzkészlete, amit állammal szembeni befizetési

kötelezettség terhel. Igy a szabad pénzmaradványa csak 9.517 ezer

forint.

A rendelkezésre álló pénzeszközöket a céltámogatáson kívül, (mivel

azokat konkrét feladathoz rendelték) elsõsorban a szervezet (2. sz.

mellékletben kimutatott) mûködési kiadásainak fedezetére fordították.

A kiadásokra tervezett összeg 82%-a került felhasználásra. Az összes

kiadás kétharmada (67,8%) mûködési kiadás volt, melybõl a személyi

kiadásra (járulékkal együtt) 13.498 + 2.568 ezer forintot használtak

fel.

A dologi kiadásokra 7.641 ezer forintot fordítottak, ezen belül a

legjelentõsebb összegeket az üzemeltetés és a szolgáltatások díjaira

(7,8%) és a postai távközlési díjakra (3,0%) fizettek ki.

Felhalmozási kiadásokra 5.540 ezer forintot irányoztak elõ, melybõl

személygépkocsit és egyéb irodaeszközöket (számítógép, mobil telefon és

fényképezõ gép) vásároltak. Horvát lakta települések önkormányzatainak

rendezvényeit 843 ezer forinttal támogatták. Országos Kulturális

programok támogatására az elõirányzott 1.000 ezer forint közel

kétszeresét költötték.

Az egyéb kiadások soron jelenik meg a pályázati pénzekbõl felhasznált

összeg.

1996. évben a költségvetést a dologi kidásoknál a tartalékalap terhére

két alkalommal, összesen 1.870 ezer forinttal módosította a

közgyûlés.

Az Önkormányzat közgyûlése 1997. évi költségvetését a Pénzügyi

Ellenõrzõ Bizottság és a Gazdasági Bizottság javaslatai alapján - 1997.

március 22-én - az 1996. évi zárszámadással egyidõben tárgyalta és

fogadta el, melynek szerkezete megegyezik az 1996. évivel.

Az 1997. évi elõirányzatokat az 1996. évi tényszámok ismeretében,

13.241 ezer forint pénzkészlete és nem a tényleges pénzmaradványa

figyelembevételével, továbbá az 1997. évi 32.000 ezer forint

költségvetési támogatással és egyéb bevételeivel is számolva alakította

ki. A bevételi és kiadási elõirányzatokat - 45.741 ezer forint - az

1. és 2. sz. melléklet tartalmazza.

Az Önkormányzat a költségvetésébõl döntõen a mûködési kiadásait

finanszírozza. A helyi kisebbségi önkormányzatok támogatására 2.000

ezer forintot, eszközbeszerzésre - új székház berendezéseire - 5.500

ezer forintot kíván fordítani.

A költségvetésben az 1997. évi TB jogszabályok változásából adódó

költségnövekedés a személyi kiadásait nem érintette, mivel

tiszteletdíjak helyett a közgyûlés tagjai részére költségtérítést

fizet.

Az 1997. évi költségvetés további részleteirõl, belsõ tartalmáról nem

rendelkezünk információval.

Az Önkormányzat egészére vonatkozó gazdálkodási szabályzatot nem

készítettek, ugyanakkor rendelkeztek a gazdálkodás egyes részterületeit

lefedõ szabályzatokkal, (Számlarend, Számlatükör, Pénzkezelési

Szabályzat), de ezek aktualizálása elmaradt.

Az 1995-ben elkészített Számlarend felépítésében, tartalmában sem felel

meg a Sztv. követelményeinek, a számviteli politika nincs írásban

rögzítve.

A fõkönyvi könyvelés alátámasztását szolgáló számviteli analítika

rendszerét sem alakították ki teljes körûen. A leltározással és

selejtezéssel kapcsolatos szabályozás is nagyvonalú, kiegészítésre

szorul. A házipénztár kezelésének szabályzatát is néhány helyen

pontosítani szükséges.

A pénzkezelés rendjének szabályozása úgyszintén kiegészítésre szorul.

A bizonylati és okmányfegyelem betartását az 1996. május és november

havi könyvelési bizonylatok tételes felülvizsgálatával ellenõriztük.

Tapasztalataink szerint az elõfordult hibák nagy része

szabályozatlanságra és az ellenõrzések elmaradására vezethetõ vissza.

Általános hiányosság, hogy elmaradt a bevételek beszedése és a

kiadások teljesítése elõtti elõzetes - jogosultságra, fedezet

meglétére, az elõírt alaki követelmények betartására irányuló -

ellenõrzés.

Az Önkormányzat kötelezettségvállalásairól nyilvántartást nem vezet.

1996. év elején azonban jelentõs pénzmaradvánnyal rendelkezett, így a

kötelezettségvállalások fedezete év kezdetétõl biztosított volt.

1996-ban jármû és irodatechnikai eszközök beszerzésére 2.600 ezer

forintot fordítottak.

1995-ben 3 millió forint három hónapra lekötött pénzbefektetése volt.

Az Önkormányzat - Alapszabálya szerint - létrehozta a Pénzügyi

Ellenõrzési Bizottságot, tevékenységét, feladat- és hatáskörét azonban

nem határozta meg. A Bizottság részérõl a gazdálkodás átfogó

ellenõrzésére nem került sor. Ezt az ellenõrzés részére bemutatott

1997. évi munkatervükben sem tervezték.

Ellenõrzéseik az operatív munkavégzés során valósultak meg, melyeket

nem dokumentáltak.

II. ÖSSZEGZI MEGALLAPITASOK, KÖVETKEZTETESEK

A Magyarországi Horvátok Országos Önkormányzatának mûködési

feltételrendszere a legutóbbi idõszakban kedvezõen változott. Az

Önkormányzat végleges elhelyezését szolgáló irodaingatlan átvételére a

jelenlegi ellenõrzés idõszakának kezdetén sor került. A részleges

bebútorozást az Önkormányzat saját erõbõl oldotta meg. A vagyonjuttatás

is megtörtént.

Feladatellátás, ezen belül a gazdálkodás feltételrendszerét

biztosították.

A gazdálkodás szabályozottsága, különösen a számviteli szabályozottság

hiányos, ez a jogszabályi rendezetlenséggel is összefügg.

III. JAVASLATOK

Az Önkormányzat a jelentést a soron következõ ûlésén tárgyalja meg, s

az alábbi javaslatainkra tegyen intézkedéseket:

1. A mûködéssel, az operatív gazdálkodással összefüggõ szabályzatokat

aktualizálják, a hiányosságokat pótolják annak érdekében, hogy azok a

mindenkori jogszabályi elõírásoknak, a mûködés sajátosságainak egyaránt

megfeleljenek. (SzMSz , Számlarend, leltározás, selejtezés, bizonylati

rend, gazdálkodási jogkörök gyakorlása stb.)

2. Szervezzék meg az ellenõrzési rendszerüket, szabályozzák az ahhoz

kapcsolódó tevékenységet a feladatok, hatás- és jogkörök, gyakoriság,

stb. egyértelmû meghatározásával, s biztosítsák annak hatékony

mûködését.

3. A gazdálkodással összefüggõ testületi határozatokban a legfontosabb

tartalmi elemeket - kiemelten a költségvetés, a beszámoló fõösszegei,

tartalék, zárópénzkészlet, felhasználható maradvány, stb. - is

rögzítsék a törvényes mûködés, a végrehajtás számonkérhetõsége

érdekében.

4. A számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. tv. 12. �. (2) bekezdése elõírja,

hogy a könyvvezetés csak magyar nyelven történhet.

A számviteli regisztráció alapját képezõ egyéb dokumentációkat (pl.

jegyzõkönyvek, testületi elõterjesztések, határozatok, belsõ

szabályzatok, utasítások, stb.) magyar nyelven is készítsék el,

biztosítva ezzel az ellenõrzés (számvevõszéki) hitelességével, teljes

körûségével szemben támasztott követelmények teljesülését is.

Budapest, 1997. június

Sándor István

376 1997. JÚNIUS

JELENTÉS

az Országos Lengyel Kisebbségi

Önkormányzat pénzügyi-gazdasági

tevékenységének vizsgálati tapasztalatairól

A vizsgálat végrehajtásáért felelõs:

az V. Önkormányzati és Területi Ellenõrzési Igazgatóság:

Dömötör Gyula

számvevõ igazgató

A vizsgálatot vezette:

Dr. Felleg Zsoltné

régióvezetõ fõtanácsos

A vizsgálatot végezte:

Huberné Kuncsik Zsuzsanna

számvevõ tanácsos

V-1008-34/1997. TSZ: 371:

TARTAL

OMJEGYZEK

I. RESZLETES MEGALLAPITASOK 4

1. A feladatellátás szervezettsége, szabályozottsága 4

2. Az önkormányzat mûködésének, a gazdálkodás rendjének

szabályszerûsége 7

3. A beszámolási kötelezettség teljesítése, a költségvetés készítése

és végrehajtása 10

II. ÖSSZEGZI MEGALLAPITASOK, KÖVETKEZTETESEK 16

III. JAVASLATOK 17

I. RESZLETES MEGALLAPITASOK

Jelentés az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági

tevékenységének

ellenõrzésérõl

Az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat ellenõrzésére az

Országgyûlés 20/1997. (III.19.) OGY. sz. határozata alapján az Állami

Számvevõszék V-1008-3/1997. sz. vizsgálati programjának szempontjai

szerint került sor.

Az ellenõrzés célja annak megállapítása volt, hogy:

n az országos kisebbségi önkormányzat mûködési feltételrendszere

hogyan alakult a vizsgált idõszakban,

n a gazdálkodás szervezettsége, szabályozottsága mennyiben felel meg a

vonatkozó jogszabályi követelményeknek,

n a feladatellátás során hogyan hasznosultak a központi

költségvetésbõl származó erõforrások,

n mennyiben biztosított a gazdálkodás, a pénzeszközök felhasználásának

törvényessége és szabályszerûsége, a számviteli törvény és a

vonatkozó kormányrendeletek elõírásainak betartása.

A vizsgált idõszak: 1996. I. 1.- 1997. III. 31.

A helyszíni vizsgálat idõpontja: 1997 április hó

Az önkormányzat a jelentés tartalmával és a javaslatokkal egyetértõ

észrevételt tett.

I. RESZLETES MEGALLAPITASOK

1. A FELADATELLATAS SZERVEZETTSEGE, SZABALYOZOTTSAGA

Az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat (továbbiakban önkormányzat)

a Magyarországon élõ lengyelek számáról becsült adatokkal rendelkezik.

(Jelenleg 10-12 ezer fõ)

A lengyel kisebbség egyharmada információik szerint Budapesten él,

további jelentõsebb lengyel csoportok Gyõrött, Tatabányán, Miskolcon,

Debrecenben, Székesfehérváron, Várpalotán, Szegeden és Pécsett

találhatók. Anyanyelvét fõleg az idõsebb korosztály beszéli, a

fiatalabb generációk inkább a magyar nyelvet használják, ezért is

kapott az önkormányzat tevékenységében kiemelt hangsúlyt az anyaország

kultúrájának, történelmi hagyományainak terjesztése, ápolása a

"vasárnapi iskolák" keretében a nyelvoktatás szervezése, segítése.

A magyarországi lengyelség körében két országos hatáskörû szervezet

mûködik, melyek tagszervezetei behálózzák az egész országot, s egyre

bõvülõ aktív tevékenységet fejtenek ki a kisebbségi célok

megvalósulásáért.

A Bem József Lengyel Kulturális Egyesület a lengyelek legrégebbi és

legnagyobb társadalmi szervezete, 1998-ban ünnepli 40 éves

fennállását. Programjaikban többek között kulturális rendezvények

(koncertek, kiállítások) évfordulós megemlékezések, anyanyelvi

táborok szervezése, folyóirat megjelentetése szerepel.

Az 1992. évben megalakult Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent

Adalbert Egyesülete szintén élénk karitatív és kulturális

tevékenységet folytat elsõsorban a Miskolchoz közeli településeken.

(Ládbesenyõ-Andrástanya, Emõd, stb.)

Az egyesület megalakulása évében az egyház a kõbányai római

katolikus templomot országos hatáskörû lengyel perszonális

plébánia rangjára emelte.

Az önkormányzat mindkét civil szervezettel szorosan együttmûködik, az

elnökségi üléseken az egyesület vezetõi állandó meghívottak, így

lehetõség van a célkitûzések, elképzelések megvalósításának, az egyes

programok szervezésének és lebonyolításának koordinálására. (Pl. közös

erõfeszítések a kõbányai Lengyel-ház tulajdonjogának visszaszerzéséért,

és a továbbiakban annak kisebbségi célokat szolgáló hasznosításáért,

stb.)

A két Egyesület mûködéséhez az állami költségvetés anyagi támogatást

nyújt, ennek mértéke az utóbbi években csökkenõ tendenciát mutat.

Az 1994. és 1995. évben megtartott kisebbségi önkormányzati választások

során a lengyelek összesen 7 önkormányzatot hoztak létre, közülük egy

fõvárosi, hat pedig helyi kisebbségi önkormányzat. (Utóbbiakból három

fõvárosi kerületben, három pedig vidéki településeken - Tatabányán,

Esztergomban, Emõdön - mûködik.)

Az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat 1995. évi megalakulása óta

a Magyarországon élõ lengyel kisebbség központi szerve. Kapcsolata jól

kiépített a helyi kisebbségi önkormányzatokkal, azok tagjai

képviselõként tevékenykednek az országos önkormányzatban is.

Az országos és fõvárosi önkormányzat munkájának folyamatos

koordinálását az is segíti, hogy ezek elnöki posztját ugyanazon személy

tölti be.

Az önkormányzat tevékenységi köre folyamatosan bõvül, egyre többen

keresik fel a kisebbséghez tartozók különbözõ problémákkal, nem ritkán

személyes jellegû ügyekben is segítséget várnak és a lehetõségekhez

mérten kapnak is.

(Pl. ösztöndíjpályázat támogatása, lengyel pedagógus elhelyezkedése,

stb.)

Az érdekképviselet esetenként operatív ügyintézés formájában, ha erre

hatáskör és illetékesség hiányában nincs mód, a kérelem megfelelõ

fórumhoz továbbításával valósul meg. (Pl. egyedi szociális ügy, anyagi

támogatás)

A magyarországi lengyelség életkörülményeirõl csak hozzávetõleges

információkkal rendelkeznek, az utóbbi idõszakban lefolytatott

kérdõíves szociológiai felmérés eredményeinek feldolgozása még

folyamatban van.

A kisebbséget érintõ információáramlást segítik a médiák (TV, rádió)

lengyel mûsorai,a két nyelven megjelentetett folyóirat, a mûsor és

újságszerkesztésben vállalt közvetlen szerepkör.

Az önkormányzat kapcsolatot tart a többi országos kisebbségi

önkormányzattal - önszervezõdés keretében létrejött koordinációs tanács

- folyamatosan fejlõdnek a hazai és a lengyelországi államhatalmi,

kormányzati, és egyéb jelentõs szervezetekkel az együttmûködési formák,

melyek meghatározóak a lengyelek kisebbségi jogainak törvény által

deklarált érvényesítésében.

(Különbözõ szintû egyeztetések, jogszabálytervezetek véleményezése,

kölcsönös információcserék, stb.)

A lengyelség érdekeit szolgáló nemzetközi kapcsolatok kiépítése is

bõvült az önkormányzat tevékenysége - konferenciákon való részvétel,

kapcsolatfelvétel stb. - következtében. (Lengyel Közösség krakkói

tagozata, varsói Polonia Alapítvány, Lengyel Kisebbségi Közösségek

Európa Tanácsa, Polonia Gazdasági Világtanácsa, Ausztriai Lengyel

Kisebbségi Fórum, stb.)

Az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat 1995. március 24-én alakult

meg a törvény által engedélyezett legkisebb létszámmal (13 fõ),

Szervezeti és Mûködési Szabályzatát jelenlegi formájában a testület

szeptemberi ülésén hagyták jóvá. (35/1995. (IX.9.) sz. hat.)

Az önkormányzat a mûködési rendjérõl ezt megelõzõen is tárgyalt,

ellenben a szabályozás hiányosságai miatt az SzMSz-t nem fogadták

el.

A Szervezeti és Mûködési Szabályzat részletesen rendelkezik az elnökség

(elnök és két alelnök) és a négy szakbizottság (Gazdasági-Pénzügyi;

Kulturális és Tömegtájékoztatási; Szociális és Etikai; Szervezési és

Ellenõrzési) közötti munkamegosztásról, a feladat- és hatáskörökrõl, a

döntéshozatal szabályairól.

Az SzMSz VI. fejezete szerint az alelnökök az elnök

akadályoztatása esetén korlátlanul rendelkeznek annak

jogosítványaival, ellenben nem határozták meg az "akadályoztatás"

tényének mibenlétét. (Pl. idõbeni korlát, stb.)

Az alelnökök konkrét feladatai közé tartozik a hozzájuk rendelt 2-2

bizottság feladatainak segítése, koordinálása, valamint az

önkormányzati adminisztráció, a vidéki munka szervezése és

felügyelete.

Az önkormányzat szakmai tevékenységét a bizottságaiban fejti ki, a kis

létszámú testület miatt valamennyi képviselõ tagja egy-két

bizottságnak, némelyek egyik szakbizottság elnökeként egy másiknak

pedig tagjaként is vállalnak feladatot. (Az elnökség az SzMSz szerint

bizottsági funkciót nem vállalhat.)

A bizottságok mûködési szabályait az SzMSz mellékletei tartalmazzák,

e szerint valamint a vizsgálat tapasztalatai alapján - jegyzõkönyvek

tanúsága szerint némelyek mûködése formális vagy nem kielégítõ

színvonalú - megállapítható, hogy abban a feladatok egyrészt

célszerûtlenül másrészt aránytalanul kerültek meghatározásra.

A Gazdasági-Pénzügyi és a Szervezõ és Ellenõrzõ Bizottság feladatai

között az ellenõrzés terén átfedés van, ellenben egyik esetben sem

rendelkeznek annak gyakoriságáról. A szabályozás alapján - bár ez

már a gyakorlatban megváltozott - a gazdasági bizottság végzi a

könyvvezetést, pénzügyi elszámolást, ugyanakkor annak

szabályszerûségét is ellenõrzi. Jogilag nem értelmezhetõ a SZEB

azon feladata, mely szerint "az éves költségvetési jelentést

ellenjegyzi".

A Kulturális és Tömegtájékoztatási Bizottság feladatköre a

többiekéhez viszonyítva "túlméretezett", az egyre bõvülõ

oktatásszervezés is itt összpontosul.

Az önkormányzati SzMSz rendelkezik a testületi ülés jegyzõkönyveinek a

közigazgatási hivatalhoz történõ továbbításáról, erre törvényi

kötelezés nincs, és nem is valósul meg.

A Szervezeti és Mûködési Szabályzat rögzíti a testületi hatáskörbõl át

nem ruházható feladatokat, ezek között szerepel a költségvetés

meghatározása, a zárszámadás elfogadása, de azok szerkezeti rendjét,

elkészítési határidejét nem állapították meg. (A IX. fejezet I. pontja

szerint a költségvetés összeállításának részletes szabályairól saját

hatáskörben döntenek.)

A vagyongazdálkodás általános szabályai megfelelnek a jogszabályi

elõírásoknak, a vagyonleltár, a törzsvagyoni kör meghatározására is

utalnak, ellenben ez utóbbiakról a vizsgálat idejéig még nem

rendelkeztek. (Jelenleg az önkormányzat "vagyona" egy fax készülékben

és a vagyonjuttatásként kapott MOL RT részvényeiben testesül meg.)

Az SzMSz VIII. fejezete szerint az önkormányzatnál a hivatali teendõk

ellátására Iroda mûködik, ez még a végleges elhelyezés megoldatlansága

miatt nem jött létre, így szervezeti rendje sem szabályozott.

Az önkormányzat Szervezeti és Mûködési Szabályzatának felülvizsgálatát

és szükségszerû módosítását az is indokolná, hogy a megalakulás óta

eltelt idõszakban személyi változások is történtek, melyet a szabályzat

nem tükröz.

Az önkormányzat oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális feladatok

ellátására intézmény alapításáról, mûködtetésérõl nem döntött, de

ilyen feladat távlati terveikben szerepel. Elõrehaladott tárgyalások

folynak a kormányzati szervekkel a magyarországi lengyelség társadalmi

szervezetei, valamint önkormányzati szervei közös kezdeményezése

kapcsán a kõbányai "Lengyel-ház" tulajdonjogának visszaszerzéséért - az

Óhegy utca 11-13. sz. ingatlant a II. világháború elõtt a lengyelek

építették - mely a késõbbiekben az egész magyarországi lengyelség

kulturális, szociális és lelkipásztori igényeinek kielégítését

szolgálná.

Az önkormányzat itt szeretné mûködtetni a Magyarországi Lengyelek

Történeti-Kortárs Múzeumát és Levéltárát, melynek megalapítása a

tulajdonjog rendezésén túlmenõen csak akkor lesz lehetséges, ha annak

finanszírozási feltételei megoldást nyernek. (Ehhez elengedhetetlen az

állami támogatás hosszabb távú biztosítása, ennek hiányában a

célkitûzés meghiúsul.)

2. AZ ÖNKORMANYZAT MûKÖDESENEK, A GAZDALKODAS RENDJENEK SZABALYSZERûSEGE

Az önkormányzat mûködésének tárgyi feltételrendszere jelenleg még nem

megoldott. A megalakulást követõen rövid ideig a Bem József Lengyel

Kulturális Egyesület bérelt irodájában, késõbb a Fõvárosi Lengyel

Kisebbségi Önkormányzat ideiglenes székhelyén biztosítottak számukra

helyet. A végleges elhelyezést a fõvárosi és az országos kisebbségi

önkormányzat egyaránt szorgalmazta, és a Fõvárosi Önkormányzattal

folytatott tárgyalások eredményeként a székház kijelölése 1995. év

végén meg is történt. (Budapest, X. ker. Állomás u.10.) Az eredeti

elképzelés szerint mindkét önkormányzat Kõbányán mûködött volna a

lengyel templom szomszédságában, késõbb a Fõvárosi Lengyel Kisebbségi

Önkormányzat testülete határozatilag megváltoztatta szándékát, és kérte

a belvárosi elhelyezést több más fõvárosi kisebbségi önkormányzattal

egyetemben.

A Fõvárosi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat székhelyét 1996. év elején

el is foglalta a belvárosi Akadémia utcában - itt nyert végleges

elhelyezést több fõvárosi kisebbségi önkormányzat - és jelenleg itt

mûködik az országos lengyel önkormányzat is míg székházába nem tud

beköltözni.

A fõvárosi lengyel kisebbségi önkormányzat döntése következtében az

Állomás utcai épület jelenleg vegyes tulajdonú, a "B" épületszárny

továbbra is Budapest Fõvárosa Önkormányzatáé, az "A" épület (285 m2)

1995. decemberében "térítésmentes használatra" kiutalásra került az

Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat részére.

Az ingatlanrészt a Fõvárosi Önkormányzattól a Kincstári Vagyoni

Igazgatóság az 1996. szeptember 10-i adás-vételi szerzõdés szerint

megvásárolta. (16,5 millió forint )

A székház átalakítási munkálataira a Kompenzációs Bizottság 25 millió

forintot biztosított. (20 millió forint + 25% ÁFA) Az átalakítási terv

elkészült - a testület 54/1996. (IX.21.) sz. hat. jóváhagyta - a

kivitelezési munkálatokra kiírt pályázat a közelmúltban jelent meg.

A leendõ székház belsõépítészeti tervét (berendezés, felszerelés,

telefonközpont, stb.) az önkormányzat a MAVÁLL Építészeti Kft-vel

elkészíttette, ennek prognosztizált költsége 1996-os árszinten 7,2

millió forint . (A költségtervet 1996. decemberében tájékoztatásul

megküldték a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal Elnökének.)

Az ÁPV Rt 1996. augusztus 21-i levelében értesítette az önkormányzat

elnökét arról, hogy az 1993. évi LXXVII. tv. 63. �. (4) bekezdése

értelmében mûködési költségei biztosítására egyszeri vagyonjuttatásként

15.000 ezer forint árfolyamértékû vagyont ajánl fel MOL Rt részvények

formájában. (Errõl az ÁPV Rt Igazgatósága 293/1996. (IV.24.) sz.

határozata döntött.)

Az önkormányzat elnöke válaszlevelében további egyeztetéseket tartott e

témakörben szükségesnek, melyek késõbb a többi érintett önkormányzat

bevonásával meg is történtek.

Az 1996. évi költségvetésrõl szóló 1995. évi CXXI. tv. módosítása

(Kt.8.�-a) rendelkezik arról, hogy az országos kisebbségi

önkormányzatok vagyonjuttatását az ÁPV Rt az állam vállalkozói

vagyonának értékesítendõ részébõl 1996. december 31-ig 300 millió

forint árfolyamértékû vagyon pénzbeli térítés nélküli átadásával

teljesítse.

Az önkormányzat a megállapodást a részvényvagyon átadásáról 1997.

január 8-án kötötte meg az ÁPV Rt-vel, ennek értelmében a törvényben

megállapított 15.000 ezer forint vagyonértéknek megfelelõen 8.813 ezer

forint névértékû MOL Rt részvényt kaptak. (A részvények árfolyamértéke

az 1996. márciusi tõzsdei átlagáron - 170,2% - került meghatározásra.)

A megállapodásban az ÁPV Rt mint átadó kikötötte, hogy az 1996. üzleti

évet lezáró mérlegelfogadó közgyûlés által megszavazott osztalék

(esetlegesen járó egyéb más jövedelem) a szerzõdés aláírásának

idõpontjáig járó idõarányos részére igényt tart. (A részvények

átadásának a döntéstõl számított több hónapos késedelme miatt

gyakorlatilag az önkormányzat elesett a részesedés 1996. évi

részarányos hozadékától.)

A MOL Rt részvényeinek tényleges átvétele 1997. február 17-én

megtörtént a CODEX Értéktár és Értékpapír Rt-nél, s még ugyanezen a

napon megkötötték azok további õrzésére a letéti szerzõdést is.

Az önkormányzat márciusi ülésén tárgyalt a részvényvagyon

hasznosításáról, azok megtartásáról döntöttek. (22/1997. (III.9.) sz.

hat.)

A vagyonjuttatásból ezideig helyi lengyel kisebbségi önkormányzat nem

részesült.

Az önkormányzat a gazdálkodás bonyolítására saját fenntartású hivatalt

nem hozott létre, ennek az ideiglenes elhelyezési körülmények miatt

feltételei nem adottak.

Mûködésükhöz jelenleg a Fõvárosi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat

irodáit, technikai eszközeit használják, ezért minimális térítést

fizetnek. A két önkormányzat között írásbeli megállapodás a

költségmegosztásra nem született, ellenben "hallgatólagosan" megvalósul

bizonyos mértékû tehermegosztás. (A telefonköltségek 50-50%-ban

megoszlanak, az egyéb mûködési költségek a tényleges felmerülés szerint

kerülnek elszámolásra.)

Az ügyviteli feladatok ellátására 1995. szeptember 1-tõl - 1996.

március 31-ig minimális díjazásért részmunkaidõs titkárnõt alkalmaztak,

ezt követõen megbízási szerzõdést kötöttek egy Bt-vel. (A társasági

szerzõdés szerint a Bt alaptevékenysége ügyviteli szolgáltatás,

fordítás, tolmácsolás.)

A Bt havi 40 ezer forintos vállalási díj ellenében végzi az

ügyviteli teendõket (iktatás, levelezés, gépírás, sokszorosítás,

postázás, a számlavezetõ bankkal a kapcsolattartás) ezen túlmenõen

a szerzõdés szerint feladata a jegyzõkönyvvezetés, fordítás,

tolmácsolás is.

A megbízási szerzõdés értelmében külön egyösszegû díjazásért az

irodai munka megszervezését, az addig tekintélyes mennyiségû

iratanyagok rendezését, az irattár kialakítását is elvégezték. (Ez

utóbbi feladatban jelentõs segítséget nyújtott az önkormányzat

egyik képviselõje is.)

A gazdálkodás bonyolítása az önkormányzat megalakulása óta többször

változott. A mûködés elsõ évében a feladatot az okleveles

könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezõ Gazdasági és Pénzügyi Bizottság

elnöke látta el, 1996. januárjától ezzel külsõ szakértõt bíztak meg.

1996. elsõ félévében adószakértõ, tanácsadó vállalkozóval kötöttek

szerzõdést (havi megbízási díja 31.250 forint volt) július 1-tõl

pedig közgazdász látja el ezt a tevékenységet.

A megbízás szerint feladatai: könyvelés, zárlati munkák, különféle

kimutatások készítése, egyéb gazdálkodási tevékenység ellátása,

vállalási díja bruttó 30 ezer forint /hó.

1995. évben a könyvvezetés manuális módon történt, a múlt évtõl azt

számítógépes feldolgozás keretében bonyolítják. (A külsõ szakértõk erre

saját tulajdonú számítástechnikai eszközeiket - hardware, software -

használják, az önkormányzat ilyen vagyonelemekkel nem rendelkezik.)

Az önkormányzat az SzMSz-en kívül két szabályzatot alkotott, a

Titokvédelmi Szabályzatot az 59/1996. (X.26.) sz. határozattal fogadták

el, a Pénzkezelési Szabályzat 1997. februárjában készült el és 1997.

március 1-tõl hatályos. (Testületi ülésen hagyták jóvá - 23/1997.

(III.9.) sz. hat. - készítõje a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság

elnöke.)

A Titokvédelmi Szabályzat a PM államtitkárának felkérését követõen

készült el, tartalmazza az iratkezelés, kiadmányozás rendjét.

A Pénzkezelési Szabályzatot jelentõs késedelemmel alkották meg,

ellenben tartalma hûen tükrözi a mûködési feltételekbõl adódó

sajátosságokat.

A szabályzat hiányossága, hogy nem rendelkezik a készpénz

kezelésérõl, õrzésérõl, szállításáról, a pénztárban tartható

maximális pénzkészlet nagyságáról, nem csatolták a "pénztáros"

által aláírt felelõsségi záradékot sem.

Az önkormányzat pénztárost nem alkalmaz - erre csak a székház

elfoglalását követõen kerül sor - jelenleg a házipénztár kezelését

külön díjazás nélkül a testület egyik tagja végzi, emiatt a pénztár

nyitvatartása is korlátozott. (Heti egy alkalom és az egy-két havonta

történõ testületi ülések ideje.)

A helyzetbõl adódóan a készpénzforgalmat minimálisra korlátozták, a ki-

és befizetések túlnyomó része az Inter-Európa Bank Rt-nél vezetett

bankszámlán bonyolódik.

A szabályzathoz célszerûen szerkesztett mellékletek tartoznak, az

elõleg-elszámolás zárt rendszere is biztosítható lesz ezek

használatával.

Az operatív gazdálkodás szabályszerûségének javítását, a költségvetési

keretek betartását jól szolgálná az e célra egyénileg kifejlesztett

számítógépes program, melynek megvásárlása folyamatban van. (A

költségek és kiadások fedezetének nyilvántartásáról a szabályzat 5.

pontja rendelkezik.)

Az önkormányzatnak nincs számlarendje - az alkalmazott könyvelési

software fõkönyvi számláiból álló számlatükör rendelkezésre áll - a

gazdálkodáshoz kapcsolódó egyéb más szabályzattal sem rendelkeznek.

(Pl. bizonylati, leltározási, selejtezési)

Az alkalmazott bizonylatfajták köre nem jelentõs, vagyontárgyaik

minimálisak emiatt ez utóbbiak elkészítése a tevékenységi kör, az

eszközpark szélesedése esetén válik elengedhetetlenné.

A szigorú számadású bizonylatok kezeléséhez kapcsolódó

nyilvántartás kialakítása folyamatban van.

A számvitelrõl szóló (többször módosított) 1991. évi XVIII. tv.

elõírja a számlarend készítési kötelezettséget valamennyi hatálya alá

tartozó gazdálkodó szervezet részére.

Ebben kell rendelkezni többek között a könyvvezetés, beszámolás

formájáról, a fõkönyvi könyveléshez kapcsolódó analitikus kimutatások

körérõl, tartalmáról, egyeztetési határidõkrõl, az értékcsökkenés

elszámolásának rendszerérõl, tartalmaznia kell számlamagyarázatot, az

éves zárlati feladatokat, stb.

Az önkormányzat a gazdálkodási jogkörök gyakorlásáról testületi

határozatokkal döntött - az "ellenjegyzõ" személye a korábbi

összeférhetetlenség megszüntetése miatt többször változott - a

gyakorlatban az utalványozást az elnök és a két alelnök végzi

összeghatárra tekintet nélkül. (Az alelnökök a jogkörüket általános

helyettesi minõségükben gyakorolják.)

A kötelezettségvállalás rendjérõl, a gazdálkodási jogkörökrõl külön

névreszólóan meghatározott szabályzat nincs, elõzõhöz kapcsoltan

nyilvántartást nem vezettek. (Pénzügyi vonzattal járó szerzõdések,

határozatok, megállapodások stb. kimutatása, ezek fedezetének és

teljesítésének nyomonkövethetõsége kiadási és bevételi oldalról

egyaránt.)

Alapfeladataikon túlmenõen vállalkozási tevékenységet nem végeznek, az

áfa-körbe sem tartoznak. (ÁFA befizetés és visszaigénylés részükrõl nem

merül fel.)

Vállalkozásban nem vettek részt, résztulajdonosi jogaikat ezideig a MOL

Rt-ben sem gyakorolhatták. (Vagyonjuttatáshoz kapcsolt jogkör)

3. A BESZAMOLASI KÖTELEZETTSEG TELJESITESE, A KÖLTSEGVETES KESZITESE ES

VEGREHAJTASA

Az önkormányzat a pénzügyi folyamatok regisztrálására a kezdetektõl

kettõs könyvvitelt alkalmaz, ennek következtében egyszerûsített éves

beszámoló készítésére kötelezett.

A kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának,

vagyonjuttatásának egyes kérdéseirõl szóló 20/1995. (III.3.) sz. Korm.

r. elõírása szerint gazdálkodásuk a társadalmi szervezetekre vonatkozó

szabályok szerint bonyolódik, beszámoló készítési kötelezettségüknek is

e szerint kell eleget tenniük. (1995. évben még választható módon a

157/1992. (XII.4.) és a 8/1996. (I.24.) Korm. r. és annak 3. számú

mellékletei)

Az önkormányzat 1995. évi beszámolóját a manuálisan vezetett kettõs

könyvvitel adatai alapján a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke

készítette el. A könyvvezetés rendszere az általános vállalkozói

számvitelre épült, az egyszerûsített éves beszámoló formanyomtatványa

is annak megfelelõ, így forrásoldala "mérleg szerinti eredményt" is

tartalmaz.

Társadalmi szervezetek mérlegsémája a fenti számviteli kategóriát nem

értelmezi, az "eredmény" a saját tõke "Tõkeváltozás" elemeként jelenik

meg.

A vállalkozás-orientált 1995. évi egyszerûsített éves beszámoló

összeállítása során a mérlegvalódiság érvényesült, az eszköz-forrás

tételek tartalmát az éves zárlati fõkönyvi kivonatok az ahhoz kapcsolt

részletezõ kimutatások alátámasztják. (A beszámoló 1996. május 15-én

készült, az eredmény-kimutatást - mely része volt a helytelenül

alkalmazott formanyomtatványnak - nem töltötték ki, erre nem is voltak

kötelezettek.)

A tévesen alkalmazott formanyomtatvány (mérleg) nem tekinthetõ komoly

hibának, a saját tõke értéke, a mérleg fõsorai mindkét változatban

azonosak lennének.

Az 1995. évi zárszámadást a testület 1996. május 18-i ülésén tárgyalta

s azt egyhangúlag jóváhagyta. (31/1996. (V.18.) sz. hat.)

A testületi döntés megalapozásához készített elõterjesztés

tartalmazta a mérleget, a mérleg sorainak magyarázatát, a

költségvetés teljesítésének pénzforgalmi szemléletû bemutatását a

fõbb tevékenységi célok szerinti megbontásban, valamint ugyanilyen

csoportosításban a teljesítések költségnemenként kigyûjtött

részletezõ analitikáját.

Az 1995. évi tevékenység pénzmaradványa (eredménye) 1.331 ezer forint

volt, ennek felhasználásáról nem döntöttek, az elfogadó határozat a

zárszámadással kapcsolatos számszaki adatokat nem tartalmazza.

(A gazdálkodás "eredményét" tükrözõ saját tõke gyakorlatilag

felhasználható tartalékként funkcionált az 1996-os gazdálkodási évben.)

Az önkormányzat az 1996. évi költségvetési tervezetet a szakbizottságok

munkatervei alapján kidolgozott költségterv, a prognosztizált mûködési

kiadások figyelembevételével 1996. áprilisában kidolgozta, s azt

megküldte az Országgyûlés Emberi, jogi kisebbségi és vallásügyi

bizottságához is. (A tervezet költségvetési fõösszege 15.890 ezer

forint volt, melyet minimum mûködési szükségletként határoztak meg,

errõl a 21/1996. (IV.21.) sz. határozatban rendelkeztek.)

Késõbb az éves költségvetési törvény módosításával ismertté vált az

1996. évre biztosított állami támogatás összege (7.000 ezer forint )

mely az igényszint alatt maradt, ezért a végleges költségvetést- az

átdolgozott tervezet szerint - ismét tárgyalták a májusi testületi

ülésen.

A 32/1996. (V.18.) sz. határozattal elfogadott költségvetés 19.050

ezer forintos fõösszeget tartalmaz (az állami támogatáson felül

pályázati - 12.000 ezer forint - valamint 50 ezer forintos

kamatbevétellel számoltak a forrásfedezetnél).

A kiadási költségszerkezet csak fõ funkcionális csoportokra

tagozódik (a tevékenység célja szerinti megoszlás) és a

"maradványelv" alapján egyösszegben - további részletezés nélkül -

5.000 ezer forintban határozza meg a központi szervezet költségeit.

A költségvetés tartalékot nem tartalmaz, forrásoldalon az elõzõ évi

maradvánnyal nem számol. 1996. évben felhalmozási kiadásként csak a fax

készülék kifizetése (77 ezer forint + 25% ÁFA) jelentkezett.

A feladatok teljesítése erõsen függött a tervezéskor garanciák nélkül

számításbavett céltámogatások elnyerésétõl, a biztos bevételt jelentõ

mûködési támogatás viszont önmagában nem fedezte volna az alapvetõ

szakmai tevékenység minimális költségigényét sem.

Az önkormányzat mûködési szabályzatában a költségvetés elkészítését,

testület elé terjesztését a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság hatáskörébe

utalta, egyéb más részterületeket nem rögzítettek, ennek következtében

annak elfogadása az SzMSz-ben elõírtak szerint történt.

A mûködés megkezdésének évéhez viszonyítva a költségvetés fõösszege 3,5

szeresére nõtt, ez azonban abból adódik, hogy 1995. évben csak az

ismert költségvetési támogatással számoltak, egyéb bevételt nem

terveztek. A mûködési hozzájárulás 1996-ban mindössze 27 %-kal

nõtt annak ellenére, hogy az 1995-ös év "töre-

dékév" volt, és inflációs hatás is érvényesült.

Az önkormányzat 1996. évi feladatai ellátására - az elõzõ évi

maradvány figyelembevétele nélkül - 18.702 ezer forinttal rendelkezett,

ennek 95%-a valamilyen központi költségvetésbõl származó pénzforrás

volt (mûködési hozzájárulás, pályázaton elnyert támogatás) az egyéb

bevétel nem jelentõs.

A költségvetési törvényben meghatározott mûködési támogatáson felül

sikeresen pályáztak a Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány,

valamint a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium Kisebbségi Fõosztálya

által kiírt céltámogatások elnyerésére.

(Néhány pályázatuk sikertelen volt, pl. Alkotók Fóruma által

szervezendõ kiállítás, kapcsolattartás az anyaországgal, Dwa-Bratanki

néptáncegyüttes felszerelése, meseíróverseny stb.)

A Közalapítvány és a MKM által kiírt pályázatokon 1996. évben

11.084.296 forint céltámogatást nyertek különbözõ célok

megvalósítására, ezek az alábbiak:

MNEK Közalapítvány:

n Magazyn Polonijny c. kétnyelvû folyóirat

megjelenéséhez (havi 500 ezer forint utalása)

6.000.000,- forint

n Slowianki lengyel táncegyüttes költsége

320.000,- forint

n Szent-László napi ünnepségsorozat

400.000,- forint

(az önkormányzat a lengyelek ünnepnapját

(I.13.) sz. hat. június 27.ében jelölte meg,

ehhez kapcsoltan az általa alapított díjak,

kitüntetések átadása is ekkor történik)

n Tatán lebonyolított nyári anyanyelvi tábor

500.000,- forint

n nemzetközi kapcsolatok (osztrák, román társ-

szervek delegációjának fogadása)

135.296,- forint

n szakértõkbõl szervezett oktatási munkacsoport

mûködése

48.000,- forint

n a kisebbség körében végzett szociológiai fel-

mérés

133.000,- forint

n "Õszi Nemzetközi Hangverseny" lengyel mû-

vészeinek költsége

120.000,- forint

Összesen:

7. 656.296,-forint

Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium Kisebbségi Fõosztálya

n "GAWEDA " mûvészegyüttes vendégszereplése

100.000,- forint

Könyvkiadás, kiadványszerkesztés

1.450.000,- forint

Lengyel-Magyar határ története; Lengyel-Magyar

Szolidaritás 1956-1990.

n Vasárnapi iskolákban bonyolított nyelvoktatás

1.878.000,- forint

(oktatók óradíja, terembérlet)

Összesen:

3.428.000,- forint

Mindösszesen:

11.084.296,- forint

A céltámogatások felhasználása elszámolásköteles, a támogatási

szerzõdések rögzítik ennek módját, határidejét.

Az elnyert és folyósított támogatásokból az önkormányzat 1996.

decemberében a cél meghiúsulása miatt visszafizetett 255.296 forintot.

(nemzetközi kapcsolatok, õszi hangverseny)

A Mûvelõdési Minisztérium a céltámogatásokat decemberben utalta, ezek

jó része még nem nyert felhasználást, elszámolási határidejük is

kitolódik 1997. júliusára.

A nyelvoktatás szervezését az önkormányzat 1996. szeptemberétõl vette

át a Bem Egyesülettõl, a támogatás késedelmes utalása miatt az oktatók

tiszteletdíjának kifizetése utólagosan decemberben történt meg négy

hónapra visszamenõleg.

A központi költségvetésbõl biztosított mûködési hozzájárulást az év

elsõ két hónapját követõen havi rendszerességgel, idõarányosan

folyósították az önkormányzat számlájára. (A támogatás eleinte

elõlegként funkcionált mindaddig, amíg a költségvetési törvény

módosítása meg nem történt.)

A bevételek alakulását az 1. sz. melléklet szemlélteti. A

feladatellátáshoz hozzájárultak a Kõbányai Lengyel Egyesület tagjai,

Tatabánya Város Önkormányzata, magánszemélyek befizetései is.

(kulturális rendezvényekhez, kiállítás-szervezéshez, pápalátogatáshoz

hozzájárulás.)

Az egyéb bevételek között jelenik meg a kamatbevétel, az egyéb

szervezetek adománya (pl. Gaudett kórus) az elnök külföldi útjával

kapcsolatos költségek átvállalása - Lengyel Szervezetek Európa

Tanácsának konferenciája - a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal

részérõl.

Az 1996. évi teljesített kiadások szerkezetét a csatolt 2. sz.

melléklet mutatja be.

Az önkormányzat központi szervezetének mûködésével kapcsolatos

költségek (31%) közel azonosak a tervezettel.

A személyi kiadások mintegy 38%-ot tesznek ki, ezek szinte teljes

egészében a képviselõk részére fizetett tiszteletdíjak, melyek

mértéke nem tekinthetõ magasnak. (Funkciótól és a vállalt

feladatoktól függõen havonta nettó 18 ezer forinttól 9 ezer

forintig terjed személyenként)

A 62%-os dologi kiadások tartalmazzák a közlekedési és kiküldetési

költségeket (650 ezer forint) a postai, távközlési díjakat (300

ezer forint) a tiszteletdíjak után levont SZJA, ügyviteli

szolgáltatás költsége, irodaszer és reprezentációs kiadás is itt

jelenik meg.

A testület határozata értelmében belföldön napidíjat nem fizetnek,

külföldi utaknál pedig annak mértéke 10 USD/nap/fõ.

A tevékenységhez kapcsoltan sor került külföldi utazásra (pl.

Pultuskban megrendezett konferencia, Külföldi Lengyelség Média

Fóruma IV. Világtalálkozó Tarnów) a költségekhez többnyire a

meghívó fél is hozzájárult.

Rezsikiadás a szívességi helyiséghasználat miatt nincs.

Az összkiadás 29%-át támogatásokra használták fel, ezek egy része

könyveléstechnikailag átadott pénzeszköz, más része a különbözõ

rendezvényekhez, programokhoz kapcsolódó kiadás, mely a számvitelben

költségnem csoportosításban jelenik meg.

Közvetlen pénzeszköz átadás formájában mintegy 12 helyi önkormányzatot,

egyéb kisebb civil szervezetet támogattak, (10 ezer forinttól - 40 ezer

forintig terjedt ennek mértéke), ezek többségét karácsonyi programokhoz

nyújtották.

Az országos egyesületek, a lengyel templom mûködését is segítették,

erre 1 millió forintot fordítottak. A Bem Egyesület 623 ezer forintban

(folyóiratának kiadásához - Glos Polonii - ópusztaszeri kirándulás

lebonyolításához, karácsonyi rendezvényekhez, stb.) a Szent Adalbert

Egyesület 200 ezer forintban (mûködés, karácsony) a lengyel templom 176

ezer forintban részesült az önkormányzat döntései értelmében.

A kulturális, egyéb rendezvények támogatásánál jelentkezik a

nyelvtanárok tiszteletdíja, a pápalátogatás megszervezésével

kapcsolatos költség, továbbá azoknak a kiadásoknak az elszámolása

melyek bonyolítására céltámogatásokat is nyertek. (Szent László nap,

táncegyüttes, nyári nyelvi tábor, szociális felmérés, stb.)

Az egyéb kiadások zöme az önkormányzat által alapított újság kiadásával

kapcsolatos költség (6.400 ezer forint ) szóvivõi tanfolyam díja stb.

Az összkiadás 87%-os teljesítése csak látszólagosan kedvezõ, az 1996.

december 31-i pénzmaradvány (elõzõ év és tárgyév pénzforgalmi

eredménye) 3.460 ezer forint , ellenben az 1997. évi költségvetés

teljesítése során szabadon felhasználható rész ebbõl csak 840 ezer

forint .

A zárópénzkészletnek része a céltámogatások maradványa valamint az

1996. évi tevékenységhez kapcsolódó, ez évre áthuzódó kifizetések

fedezete. (2.620 ezer forint együttesen)

Az 1996. évi gazdálkodás zárlati munkálatai elkészültek, a mérleg

tervezete a részletezõ kimutatásokkal együtt a 37/1997. (IV.19.) sz.

határozattal elfogadásra került. (Mérlegfõösszeg 3.543 ezer forint,

"mérleg szerinti eredmény" 1.552 ezer forint .)

A költségvetés szerkezetével azonos elszámolás kidolgozása folyamatban

van, a könyvelési rendszer - eltérõ számítógépes szoftware, nem

teljesen azonos számlatükör, más-más gyûjtési módszer - évközi

változása miatt az adatok egy része idõigényes, manuális munkával

csoportosítható tevékenységi célok szerint. (1996. I. féléve)

A jelentés mellékletét képezõ 1. és 2. számú kimutatás adatai

pénzforgalmi szemléletben tartalmazza a bevételeket és kiadásokat,

azokban pénzmaradvány is tükrözõdik.

Az önkormányzat 1997. évi költségvetésérõl a zárszámadással egyidõben

döntött a testület azt 23.840 ezer forintos bevétellel és kiadással

hagyták jóvá.

A költségvetés az elõzõ évi felhasználható maradvánnyal nem számolt, a

melléklet azt tartalmazza.

Az 1997. évi állami támogatás 10.000 ezer forint, ez 43%-os emelkedés

az elõzõ évhez viszonyítva. A társadalombiztosítási jogszabályok

változása 1 millió forintos többletterhet jelent az önkormányzat

számára, emiatt az idén a képviselõi tiszteletdíjak nem emelkedtek. (A

nettó összeg a járuléklevonás miatt csökkent.)

A bevételek és kiadások összhangját ismét a pályázatokból remélt

támogatások figyelembe vételével teremtették meg, tartalékot idén sem

terveztek, elõzõ évi felhasználható maradvánnyal sem számoltak.

(Az 1997. februárjában megjelenõ kiírások alapján 12 db pályázatot

adtak be eddig a MNEK Közalapítványhoz, az újságkiadáson felül 11

különbözõ témában, összesen 17 millió forint támogatást kértek.)

A költségvetés összeállításánál pozitívum, hogy a központi költséget

részleteiben is megtervezték.

A vizsgálat ideje alatt hirdette meg az önkormányzat az irodavezetõi

állást, pályázati feltétel felsõfokú végzettség, anyanyelv ismerete, jó

szervezési készség, stb.

Az önkormányzat teljes körû számviteli rendszerét még nem dolgozták ki,

számlarend egyéb szabályzatok hiányában az analitikus nyilvántartások

körét, vezetésének módját sem határozták meg.

A gyakorlatban az év második felétõl a fõkönyvi könyvelés, a gyûjtési

kódok alkalmazása, a program által lehetséges különbözõ tartalmú

táblázatok gyors és megbízható lehívása következtében jelentõsen javult

a döntés-elõkészítõ munka ezáltal a gazdálkodás megbízhatósága,

színvonala. Ez évben további fejlesztések várhatók e téren a könyvelõ

kezdeményezésére, mindez a számviteli fegyelem, a belsõ információs

igény gyors és pontos kiszolgálását az eddigieknél jobban elõsegítheti.

(Rendezvényenkénti költségkimutatás, a pályázatok zártkörû elszámolása,

stb.)

Az 1996. május és november havi pénzforgalom (bank- és pénztár) tételes

felülvizsgálata alapján megállapítható, hogy a bizonylati rend és

okmányfegyelem szempontjai nem minden esetben érvényesültek.

Az elõlegfelvételekrõl analitikus nyilvántartást nem vezettek, az

elszámolási határidõt néhányan túllépték (a fõkönyvi számlát

névszerinti alábontásban vezették, ez az ellenõrizhetõséget

segítette).

Esetenként elõfordult, hogy az utalványozó vagy az ellenjegyzõ

önmaga számára gyakorolta e jogkörét (pl. 1193709 sz., 1193813 sz.,

1193817 sz.) nem csatolták a kapcsolódó alapbizonylatokat (pl.

748485 sz., 748483 sz., 748482 sz.1193814 sz.) kifizetés elõtt nem

történt meg a munkavégzés igazoltatása, stb. (pl. 139189-190-191

sz. biz.)

A hiányosságok részben szabályozási problémákra, részben

figyelmetlenségre vezethetõk vissza, súlyos mulasztás, hiba nem volt. A

nemrégiben hatálybalépett pénzkezelési szabályzat ezekre a területekre

vonatkozó elõírásai, azok betartása a hibák megszûnését eredményezheti.

Pénztárellenõrzést nem végeztek, a szabályzat utal arra, hogy erre az

elnökség tagjai, a szakmai bizottságok elnökei jogosultak.

A kötelezettségvállalások pénzügyi fedezete biztosított volt, bár ezek

alátámasztására az elmúlt évben nem állt rendelkezésre mindig naprakész

információ, e téren jelentõs javulás várható. (Ez évtõl vezetendõ

nyilvántartás)

A pénzeszközök felhasználása során elõtérbe került a Nek. tv-ben, a

mûködési szabályzatban meghatározott feladatok ellátása, a pályázatok

alapján kapott céltámogatásokkal - éven belüli határidõk esetén -

elszámoltak.

A gazdálkodás során hangsúlyosan érvényesült a takarékossági és

célszerûségi követelmény.

Az önkormányzatnak ellenõrzési szabályzata nincs, a szakbizottságok

tevékenységénél, az SzMSz-ben, az idõközben elkészült pénzkezelési

szabályzatban e feladatokat általánosságban határozták meg.

Az erre jogosultak célvizsgálatot nem végeztek a vizsgált idõszakban, a

pénzkezelés folyamatos kontrollja viszont lényegében megvalósult az

ellenjegyzés gyakorlásával.

II. ÖSSZEGZI MEGALLAPITASOK, KÖVETKEZTETESEK

Az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat tevékenysége alapján

megállapítható, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló

törvényben meghatározott feladataiknak jó színvonalon, a

lehetõségeikhez mérten a feladatkör folyamatos bõvítésével igyekeztek

eleget tenni. Nemzetközi kapcsolatrendszerük is bõvült, ez tovább

erõsítheti a Magyarországon élõ lengyel kisebbségek jogainak

érvényesítését, nemzetiségi kultúrájának, anyanyelvének, hagyományainak

megõrzését, ápolását.

A gazdálkodás szabályozottsága, törvényessége a még fennálló

hiányosságok ellenére sokat javult az 1995. évben lefolytatott

számvevõszéki vizsgálat óta eltelt idõszakban.

Az ellenõrzés során feltárt szabálytalanságok a mûködés beindulási

nehézségeivel, a jogi rendezetlenséggel (ma sem tisztázott az országos

kisebbségi önkormányzat jogállása) a székház hiánya miatti kedvezõtlen

helyzettel, ebbõl adódóan a gazdálkodás, az ügyvitel nehézkes

bonyolításával is összefüggésbe hozhatók.

A feltárt hiányosságok nem veszélyeztették a gazdálkodás biztonságát,

felszámolásuk esetén a mûködés szabályszerûsége tovább javítható.

III. JAVASLATOK

Az önkormányzat a jelentést a soron következõ ülésén tárgyalja meg, s

az alábbi javaslatainkra tegyen intézkedéseket:

1. A mûködéssel, az operatív gazdálkodással összefüggõ szabályzatokat

aktualizálják, a hiányosságokat pótolják annak érdekében, hogy azok a

mindenkori jogszabályi elõírásoknak, a mûködés sajátosságainak egyaránt

megfeleljenek. (SzMSz, Számlarend, leltározás, selejtezés, bizonylati

rend, gazdálkodási jogkörök gyakorlása, stb.)

2. Szervezzék meg az ellenõrzési rendszerüket, szabályozzák az ahhoz

kapcsolódó tevékenységet a feladatok, hatás- és jogkörök, gyakoriság,

stb. egyértelmû meghatározásával, s biztosítsák annak hatékony

mûködtetését.

3. A költségvetés szerkezeti rendjét saját hatáskörben határozzák meg, az

évközi döntéseikkel a tervszerûség javítása, a kötelezettségvállalások

pénzügyi fedezetének nyomonkövethetõsége érdekében módosítsák az egyes

feladatok keretösszegeit (emelés, átcsoportosítás, stb.)

4. Készítsék el az 1996. évi egyszerûsített éves beszámolót a 8/1996.

(I.24.) sz. Kormányrendelet 3. sz. mellékletében meghatározottak

szerint.

5. A jövõben az éves "zárszámadásokat" a költségvetéssel azonos

szerkezetben is terjesszék a testület elé, jelezve abban az elõzõ évi

tevékenység maradványát is. A gazdálkodás biztonsága érdekében

tervezzenek tartalékkeretet legalább az elõzõ évi felhasználható

pénzmaradványnak megfelelõen.

Budapest, 1997. június

Sándor István

380 1997.

JÚNIUS

JELENTÉS

a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata pénzügyi-gazdasági

tevékenységének vizsgálati tapasztalatairól

A vizsgálat végrehajtásáért felelõs:

az V. Önkormányzati és Területi Ellenõrzési Igazgatóság:

Dömötör Gyula

számvevõ igazgató

A vizsgálatot vezette:

Dr. Felleg Zsoltné

régióvezetõ fõtanácsos

A vizsgálatot végezte:

György Árpád

számvevõ

V-1008-52/1997. TSZ.: 371

TARTAL

OMJEGYZEK

I. RESZLETES MEGALLAPITASOK 4

1. A feladatellátás szervezettsége, szabályozottsága 4

2. Az önkormányzat mûködésének, a gazdálkodás rendjének

szabályszerûsége 6

3. A beszámolási kötelezettség teljesítése, a költségvetés készítése

és végrehajtása 9

II. ÖSSZEGZI MEGALLAPITASOK, KÖVETKEZTETESEK 12

III. JAVASLATOK 12

III. JAVASLATOK

II. ÖSSZEGZI MEGALLAPITASOK, KÖVETKEZTETESEK

Jelentés a Magyarországi Németek Országos

Önkormányzata pénzügyi-gazdasági tevékenységének ellenõrzésérõl

A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata ellenõrzésére az

Országgyûlés 20/1997. (III. 19.) OGY. sz. határozata alapján

az Állami Számvevõszék V-1008/1997. sz. vizsgálati programjának

szempontjai szerint került sor.

Az ellenõrzés célja: annak megállapítása, hogy:

n az országos kisebbségi önkormányzat mûködési feltételrendszere

hogyan alakult a vizsgált idõszakban;

n a gazdálkodás szervezettsége, szabályozottsága mennyiben felel meg a

vonatkozó jogszabályi követelményeknek;

n a feladatellátás során hogyan hasznosultak a központi

költségvetésbõl származó erõforrások;

n mennyire biztosított a gazdálkodás, a pénzeszközök felhasználásának

törvényessége és szabályszerûsége, a számviteli törvény és a

vonatkozó kormányrendeletek elõírásainak betartása.

A vizsgált idõszak: 1996. január 1 - 1997. március 31.

A helyszíni vizsgálat idõpontja: 1997. március, április

A helyszíni vizsgálati jelentésre az önkormányzat egyetértõ észrevételt

tett.

I. RESZLETES MEGALLAPITASOK

1. A FELADATELLATAS SZERVEZETTSEGE, SZABALYOZOTTSAGA

Az országos kisebbségi önkormányzat (továbbiakban Önkormányzat)

részletekbe menõ, naprakész ismeretekkel rendelkezik a Magyarországon

élõ német kisebbség számáról, életkörülményeirõl.

A helyi kisebbségi önkormányzatokkal a kapcsolattartás két csatornán

valósul meg.

Intézményesített kapcsolattartás a Megyei Kisebbségi Önkormányzati

Szövetségeken, illetve az ezek mellett szervezett regionális irodákon

keresztül valósul meg.

A megyei szövetségek a kisebbségi települési önkormányzatok, illetve a

helyi kisebbségi önkormányzatok egyesülésének eredményeként alakultak

meg.

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII.

törvény (a továbbiakban Nek tv.) a megyei szintet nem ismeri el.

Az Önkormányzat Alapszabályában foglaltaknak megfelelõen megyei

szervezet létrehozására kerülhet sor, amennyiben a megyében

legalább négy kisebbségi önkormányzat alakult. A négynél kevesebb

kisebbségi önkormányzattal rendelkezõ megyék a szomszédos megyei

szövetséghez csatlakozhatnak. Az ellenõrzés idején 11 megyei

szövetség, illetve az ezek mellett mûködõ 11 regionális iroda

mûködött, ezek az ország valamennyi helyi kisebbségi önkormányzatát

felölelik. A regionális irodáknak egy fõ fõfoglalkozású, az

Önkormányzat Hivatalának állományában levõ alkalmazottja van.

A német kisebbség országos viszonylatban 365 úgynevezett civil

szervezet keretein belül fejti ki hagyományõrzõ, kulturális (tánckarok,

énekkarok, zenekarok, stb.) tevékenységét. Ezeket közvetlenül a

regionális iroda koordinálja, de az országos koordinációt az

Önkormányzat Közgyûlésének Kulturális Bizottsága, illetve ennek elnöke

látja el.

Az intézményesített kapcsolatokon túlmenõen az Önkormányzat élõ

kapcsolatban van a kisebbség egészével. A kisebbség tagjai a

legkülönbözõbb - sok esetben személyes jellegû - kéréssel keresik meg

az önkormányzatot (pl. kárpótlási ügyek). Az Önkormányzat szakértõi

minden esetben igyekeznek a felvetett kérdéseket operatívan intézni,

illetve - amennyiben hatáskörük, illetékességük korlátjából következõen

erre nincs mód - a kérelmeket, felmerült problémákat a megfelelõ

fórumokhoz továbbítják.

Az Önkormányzat szoros kapcsolatot tart a más kisebbségek

önkormányzataival. A mintegy ad hoc módon szervezõdött Nemzetiségi

Tanács ("kerekasztal") havonta tanácskozik, megvitatja a kisebbségeket

érintõ általános kérdéseket.

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatallal napi kapcsolat alakult

ki, az együttmûködés pozitívnak értékelhetõ. Az Önkormányzat ugyanakkor

hiányolja, hogy a Hivatal - különösen a költségvetési támogatások

kérdésében - a Pénzügyminisztériummal folyó egyeztetésbe nem vonja be

az Önkormányzat képviselõit.

Az Országgyûlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságával

az Önkormányzat a jogalkotás, költségvetési támogatás, valamint egyéb,

a kisebbségek alapvetõ kérdéseit érintõen szükség szerint

együttmûködik.

Az Önkormányzat elsõ alakuló közgyûlésén elfogadták a Magyarországi

Németek Országos Önkormányzata Szervezeti és Mûködési Szabályzatát

(Alapszabály). Az alakuló ülésen megválasztották a tisztségviselõket

(elnök, négy alelnök, bizottsági elnökök). Négy szakbizottságot (jogi

és igazgatási, gazdasági, oktatási, kulturális és koordinációs)

választottak, ezek elnökei egyben az Önkormányzat elnökhelyettesei.

Megválasztásra került a 3 tagú Felügyelõ Bizottság is.

Az Elnökség tagjává az elnök, az elnökhelyettesek, a megyei

önkormányzati szövetségek 1-1 küldöttje került megválasztásra. Az

elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vesz az ügyvezetõ.

Az Alapszabály rendelkezik a közgyûlés szervei közötti

munkamegosztás tárgyában.

A II. fejezet 9. pont tartalmazza a közgyûlés által át nem ruházható

hatásköröket. A 11. pont szerint a közgyûlés feladat- és hatáskörét a

2. sz. melléklet tartalmazza, ami az ellenõrzés idõpontjáig nem készült

el. Következésképpen a feladatellátáshoz kapcsolódó feladat- és

hatáskörök nem kerültek teljeskörûen meghatározásra.

Az éves költségvetés meghatározása, a zárszámadás elfogadása,

gazdasági társaság alapítása illetve vállalkozásban való részvétel a

közgyûlés át nem ruházható feladataként került megjelölésre.

Az Alapszabály nem rendelkezik a vagyonleltár megállapításáról,

illetve a törzsvagyoni kör meghatározásáról (Nek tv. 37. � (1) bek.

b.), c.) pontok).

Az Önkormányzat közgyûlése - az Alapszabály 57. pontja alapján -

létrehozta az Önkormányzat Hivatalát, ennek Szervezeti és Mûködési

Szabályzatát a 11/1996.(06.29.) sz. határozatával fogadta el.

A Hivatal alapfeladataként a közgyûlés és az elnökség mûködésének,

határozatai végrehajtásának "segítése" került meghatározásra (SZMSZ II.

fejezet, 3. � (1) bek.)

A Hivatal részletes feladatai között nem kerültek kiemelésre az

Önkormányzat, illetve a Hivatal mûködtetésével, a gazdálkodás

vitelével, az ügyviteli és számviteli tevékenységgel összefüggõ

feladatok, illetve a társadalombiztosítási, adóhatósági szervekkel való

kapcsolattartás.

A gazdálkodás vonatkozásában a költségvetés tervezetének, illetve a

zárszámadásnak, beszámolónak elkészítését jelölték meg. A

költségvetésnek megfelelõ gazdálkodás folytatása az ügyvezetõ

feladataként került meghatározásra.

Az oktatási, kulturális, szociális feladatok ellátását a közgyûlés

bizottságai koordinálják, együttmûködve a megyei szövetségekkel. A

bizottságok munkáját a Hivatal állományában levõ fõfoglalkozású szakmai

referensek segítik.

Az Önkormányzat feladatainak ellátásában fontos szerep hárul a

megyei szövetségek hivatalvezetõire. Ezek képezik a kapcsolatot a helyi

kisebbségi önkormányzatok és az országos önkormányzat között.

Közvetlenül segítik a helyi szervezetek munkáját, tájékoztatják a

pályázati lelhetõségekrõl, közremûködnek ezek elkészítésében,

összesítik, rangsorolják és az elnökséghez elõterjesztik a

pályázatokat.

Az Önkormányzat feladatai ellátására szakosodott intézményeket nem

hozott létre. Ennek alapvetõen finanszírozási okai vannak, ugyanis

kisebbségi intézmények létrehozására lenne igény. Az Önkormányzat

szeretné átvenni a Bajai Mûvelõdési Központot, a Szekszárdi Német

Színházat, a Tatai Múzeumot, önálló továbbképzési és kutatási központ,

illetve egyházi képzési központ létrehozására is vannak elképzelések. A

nemzetiségi intézmények alapításához (az induló infrastruktúra, elsõ

beszerzés) az anyaország hajlandó jelentõs mértékben (esetenként a

teljes költségek átvállalásáig terjedõen) hozzájárulni, azonban a

további mûködtetésre, az intézmények fenntartására a részletes

pénzügyi, finanszírozási feltételek (esetleg ilyen irányú, hosszabb

távú garanciák, kötelezettségvállalások) a fenntartó részérõl nem

biztosítottak. Ennek hiányában az anyaországi támogatás nem valósul

meg.

A vizsgált idõszakban az Önkormányzat egy alapítványt és egy

egyesületet alapított, a következõk szerint:

n Német kultúra Magyarországon Alapítvány. Az alapítvány célja "a

Magyarországon élõ németség támogatása kultúrájának, nyelvének és

hagyományainak megvédésében és ápolásában, elõsegítve a többségi

nemzettel történõ együttmûködés harmóniáját".

Az alapítvány 500 ezer forint vagyonnal alakult, a bejelentés az

APEH és a Fõvárosi Bíróság felé 1997. január 27-i idõponttal

megtörtént (az Alapítvány bankszámláját megnyitották, a

naplófõkönyvet az APEH hitelesítette). Az ellenõrzés idõpontjáig az

Alapítvány keretein belül gazdasági eseményekre nem került sor.

n Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa

elnevezésû egyesület. Az egyesület 1996. ápr. 21-én alakult,

Alapszabályát 1996. ápr. 21-én az egyesület Közgyûlése jóváhagyta. A

Fõvárosi Bíróság az egyesületet 1996. aug. 27-i idõponttal jegyezte

be. Az APEH a tevékenység megkezdésének idõpontjául 1997. 02. 20-át

jelölte meg. Az ellenõrzés idõpontjáig az egyesület szakmai

feladatokat látott el, ennek pénzügyi vonzata nem volt (a felmerült

költségeket a Hivatal költségvetésének terhére számolták el).

2. AZ ÖNKORMANYZAT MûKÖDESENEK, A GAZDALKODAS RENDJENEK SZABALYSZERûSEGE

A vizsgálat idején az Önkormányzat a volt Magyarországi Németek

Szövetsége helyiségeit, bútorait, eszközeit használja, a Terézvárosi

Épületszolgáltató Önkormányzati Vállalat tulajdonában álló, Budapest

VI., Nagymezõ u. 49. sz. alatti ingatlanban, jogcím nélküli jóhiszemû

bérlõként mûködik.

A Nek tv. 53. � (2) bekezdésben foglalt székházjuttatás az ellenõrzés

idõpontjáig nem valósult meg.

A székház biztosítása körüli problémákat az 1996. évi ÁSZ jelentés

tartalmazza. Az azóta eltelt idõszakban a KVI és az Önkormányzat

között az eredménytelen egyeztetések, tárgyalások sorozata zajlott.

A vizsgálat tapasztalata szerint a vita lényege abban rejlik, hogy

az önkormányzat korszerû, energiatakarékos, funkcionális,

környezetbarát székházat igényel. A KVI ezzel szemben a Kisebbségi

Kompenzációs Bizottság által jóváhagyott 24,6 millió forintos

értékhatáron belül tartja megvalósíthatónak a felújítási,

korszerûsítési munkálatokat. Bár konkrét megállapodás nincs, a

közeljövõben prognosztizálható a mindkét fél számára elfogadható

kompromisszum. A probléma megoldásának késlekedése az elhelyezés

jelenlegi - megfelelõnek semmiképpen sem mondható - feltételein

túlmenõen (jogi bizonytalanság, komfort hiánya, stb.) az

önkormányzat számára folyamatos pénzügyi terhet jelent, évrõl-évre

ki kell gazdálkodnia a 2 millió forint/év bérleti díjat.

Az eszközellátottság viszonylag megfelelõnek minõsíthetõ. A

szövetségtõl átvett eszközállományt az Önkormányzat - az anyaországtól

kapott támogatás felhasználásával is - további korszerû eszközökkel

egészítette ki (regionális irodák felszerelése telefonvonalakkal, fax

készülékekkel, számítástechnikai eszközök beszerzése a központ és a

regionális irodák részére).

A Nek tv. 63. � (4) bekezdésében elõírt, az Önkormányzat mûködési

költségei biztosítására szolgáló egyszeri vagyonjuttatás az ÁPV Rt-vel

1997. jan. 21-én aláírt Megállapodásnak megfelelõen 17,9 millió forint

névértékû (1996. áprilisi árfolyam szerinti értéken 30 millió forint)

MOL részvény Önkormányzati tulajdonba adásával valósult meg.

Az Önkormányzat a részvényeket a CODEX Rt-nél helyezte letétbe, de

tervezi ennek a New York Bróker Rt-nél való letétbe helyezését. A New

York Bróker Rt nem csak a letétbe helyezést biztosítja, hanem teljes

körû információszolgáltatást biztosít a részvények piaci értékének

alakulásával kapcsolatban, szükség szerint szaktanácsadási feladatokat

is ellát.

A gazdálkodás viteléhez kapcsolódó feladatokat az Önkormányzat Hivatala

látja el, bár - amint az elõzõekben már említésre került - a Hivatal

SzMSz-e ezt a feladatot egyértelmûen, pontosan, szakszerûen nem

fogalmazza meg.

A gazdálkodás személyi feltételei - figyelemmel az Önkormányzat

feladataiból következõ gazdálkodási, nyilvántartási tevékenységek

volumenére - megfelelõnek minõsíthetõk. A Hivatal SzMSz-ében

foglaltaknak megfelelõen az ügyvezetõ a költségvetésnek megfelelõ

gazdálkodást folytat. Ebbõl nem következik közvetlenül, de az

ellenõrzés álláspontja szerint az önkormányzat gazdálkodásáért az

ügyvezetõ felel.

A konkrét gazdálkodási feladatokat a gazdasági vezetõ, valamint az azt

segítõ pénzügyi referens látja el (ez utóbbi látja el a bérszámfejtési,

adminisztrátori, beszerzési feladatokat is). Gazdálkodási

részfeladatokat látnak el a kézbesítõ és a titkárnõ.

A gazdálkodás tárgyi feltételei - amint az elõzõkben bemutatásra került

- alapvetõen biztosítottak.

Az Önkormányzat részben rendelkezik a gazdálkodás folyamát, annak

részterületeit érintõ szabályzatokkal.

A Hivatal SzMSz-ének a gazdálkodást érintõ vonatkozásai az elõzõekben

ismertetésre kerültek.

A számvitelrõl szóló (többször módosított) 1991. évi XVIII. tv. (a

továbbiakban Sztv) 14. �-a által elõírt számviteli politika - illetve

ennek hiányában számlarend - nem készült. Az önkormányzat vállalkozás

orientált számlatükör listával, naplótörzs listával, esemény-kód

listával, valamint mérlegsor, illetve eredménykimutatás-sor listával

rendelkezik.

A kötelezettségvállalási, pénzkezelési, leltározási és selejtezési

szabályzatok más (költségvetési) intézményektõl átvett, az Önkormányzat

sajátosságaihoz nem igazodó, esetenként elavult fogalmakat tartalmazó

szabályzatok.

A pénzkezelési szabályzat általánosságban fogalmaz, nem rögzíti,

hogy a pénztárosi teendõket a gazdasági vezetõ látja el, nem

határoz meg pénztár (ellátmány) keretet, részletezi a

pénztárellenõr feladatait, holott ilyen tevékenységre kapcsolt

munkakör keretén belül sem kerül sor.

A pénzkezelési szabályzat mellett " Pénztár szabályzat"

megalkotására is sor került. A szabályzat fél oldal terjedelemben

meghatározza a pénztárkeretet, a pénztáros személyét, illetve a

pénztár ellenõrzésére jogosult személyt (ez utóbbi az Önkormányzat

Felügyelõ Bizottságának elnöke). Nem utal a pénzkezelési

szabályzattal való kapcsolatra, nem tartalmaz hatálybalépési

rendelkezést.

A kötelezettségvállalási szabályzat költségvetési szervtõl került

átvételre - esetenként a "költségvetési szerv" megfogalmazás is

szerepel. Ezen túlmenõen a szabályzat esetenként pontatlanul

fogalmaz ("önkormányzati szerv vezetõje", "pénzintézet felé történõ

kiegyenlítés", stb.)

A leltározási szabályzat nem igazodik az Önkormányzat

sajátosságaihoz, általánosságban fogalmaz, álló illetve forgóeszköz

meghatározásokat tartalmaz, az értékelési elõírások pontatlanul

vannak megfogalmazva. Ugyanez mondható el a selejtezési

szabályzatról is.

Valamennyi szabályzat esetében elmondható, hogy sem Közgyûlési, sem

Elnökségi ülés keretében nem kerültek megtárgyalásra,

hatálybalépésükrõl határozatot nem hoztak.

A kötelezettségvállalási szabályzatban foglaltaknak megfelelõen

kötelezettségvállalási és utalványozási jogkörrel - egyszemélyben és

összeghatárra való tekintet nélkül - az ügyvezetõ rendelkezik.

Az Önkormányzat Elnökségének 29/1996.(09.21.) sz. határozatában

foglaltaknak megfelelõen az ügyvezetõ kötelezettségvállalási és

utalványozási jogköre (a havi bérkifizetések kivételével) 500 ezer

forintban került meghatározásra. Az 500 ezer forint feletti összegeknél

az Önkormányzat Elnökének - akadályoztatása esetén az FB elnökének -

hozzájárulása szükséges.

Az Önkormányzat vállalkozási tevékenységnek minõsíti az általa bérelt

ingatlanban elhelyezett egyéb szervezetek (Neue Zeitung, Német

Kulturális Egyesület, Horvát Utazási Iroda) felé történõ bérleti és

közüzemi díjak továbbszámlázását, valamint a könyvértékesítést. Az ezen

tevékenységekbõl származó bevételek (1996. évben 1790 ezer forint) az

összes bevételekhez viszonyítva jelentéktelennek minõsíthetõk (1,65 %).

A vállalkozásnak minõsített tevékenységeket elemezve megállapítható,

hogy sem a könyvértékesítés, sem a bérleti, illetve a közüzemi díjak

továbbszámlázása nem minõsíthetõ tényleges vállalkozási tevékenységnek,

a következõk alapján:

n a könyvértékesítés során részben a megszûnt szövetségtõl

"megörökölt" könyveket, részben saját kiadványokat (A magyarországi

németek elhurcolása, Deutche Kalender, stb.) értékesítik. Az

értékesítés - azon túlmenõen, hogy a alapállásból veszteséges -

közvetlenül illeszkedik az Önkormányzat "tevékenysége célja"

szerinti besorolásba.

n a bérleti díj és a kapcsolódó közüzemi díjak továbbszámlázása a

felület (m2), illetve fogyasztónkénti mérõórák (áram, gáz) állása

alapján történik, az alapszámla bontásával. A továbbszámlázás során

semminemû haszon nem kerül beépítésre.

Fentieken túlmenõen az Önkormányzat nem szabályozta, illetve nem

tartotta nyilván elkülönítve a vállalkozási tevékenység .ráfordításait.

3. A BESZAMOLASI KÖTELEZETTSEG TELJESITESE, A KÖLTSEGVETES KESZITESE ES

VEGREHAJTASA

Az Önkormányzat - a 8/1996.(I.24.) Korm. rendelet 7. �-ban foglaltak

szerint - egyszerûsített éves beszámoló készítésére kötelezett. Ebbõl

következõen a könyvvezetés a kettõs könyvvitel rendszerében történik.

Amint az elõzõekben bemutatásra került, számviteli politika, illetve

ennek hiányában számlarend készítésére nem került sor.

A számviteli nyilvántartást és a beszámolási rendszert vállalkozás-

orientált (számítógépes programmal támogatott) szemléletben szervezték.

Ebbõl következõen a könyvviteli beszámoló mérlege - különösen ennek

forrás oldala - olyan elemeket tartalmaz, mint "Tõkeváltozás", "Mérleg

szerinti eredmény".

Az 1995. évi beszámolót az Önkormányzat több változatban készítette

el. A már említett vállalkozási szemléletû beszámolóval egyidõben

elkészült és az APEH-hoz benyújtásra került a 8/1996.(I.24.) sz.

Kormányrendelet által elõírt szerkezetû mérleg és eredmény-kimutatás. A

Közgyûlés elé terjesztett beszámoló alapvetõen pénzforgalmi

orientáltságú. A bevételeket bevételi jogcímenkénti, a kiadásokat fõbb

tevékenységenkénti bontásban tartalmazza.

A beszámoló mérlegének elemzése alkalmával megállapításra került,

hogy a mérlegvalódiság elve nem érvényesül maradéktalanul. A mérleg

eszköz oldalán a pénztár (csekkek) mérlegsoron 29.658.368,20 Ft került

kimutatásra, ezzel szemben a pénztár 1995. dec. 31-i zárókészlete

41.518,- Ft. (A pénzeszközök összességükben egyezõséget mutatnak, a

különbözet a bankbetéteken található.)

A befektetett eszközökrõl tételes leltár nem készült, de az

analitikus nyilvántartások megfelelõ részletezettségûek, a kimutatott

összegek azonosíthatók.

A 8/1996.(I.24.) sz. Korm. rendelet 3. sz. melléklete szerinti

egyszerûsített éves beszámoló mérlegének forrás oldala a saját tõkét

teljes összegben induló tõkeként mutatja ki annak ellenére, hogy a

beszámolási idõszakban jelentõs vagyonnövekedés mutatható ki, aminek

forrás-vonzatát a Tõkeváltozásnak kell tükröznie.

Az 1995. évi beszámolót a Közgyûlés a 8/1996.(II.29.) sz.

határozatával elfogadta.

Az 1996. évi költségvetés az Önkormányzat szakbizottságai által

készített szakmai koncepciók alapján készült el, azt a Közgyûlés

határozatilag elfogadta. A Hivatal - figyelemmel az apparátus

mûködtetéséhez kapcsolódó várható költségekre - elkészítette a mûködési

és fenntartási kiadások tervezetét.

A forrásokat a költségvetési támogatás, valamint az anyaországi

szervezetek koncepció szinten jelzett támogatásának figyelembevételével

tervezték.

Az 1996. évi bevételek az elõzõ, a mûködés megkezdésének évéhez

viszonyítva 89,7 %-kal magasabb összegben realizálódtak. A növekedés

mintegy 50 %-a - 36.647 ezer forint - az elõzõ évi záró

pénzkészletbõl keletkezett, ami beépítésre került az l. sz. melléklet

"egyéb bevételek" rovatába.

A pénzmaradvány nélkül számított bevételek 51,8 %-át költségvetési

támogatás biztosította. Jelentõs nagyságrendet képviselt - a bevételek

43,3 %-át - a szervezetek, alapítványok támogatása.

A szervezetek, alapítványok támogatásának 85 %-át - 40.014 ezer

forint - az anyaországi szervezetek biztosították (Németország

Belügyminisztérium, a Dunamenti Svábok Kulturális Alapítványa). Ezek

jelentõs része pályázatok alapján került folyósításra.

A szakmai feladatok ellátásában az Önkormányzat sikeresen pályázott

a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium, illetve a Nemzeti és Etnikai

Kisebbségekért Alapítvány által kiírt pályázatokon. Az ilyen módon

elnyert támogatások összege 1.705 ezer forintot (MKM), illetve 4.654

ezer forintot (NEKA) tett ki.

További bevételi forrásokat a vállalkozási (1.790 ezer forint),

illetve egyéb (3.382 ezer forint) tevékenységek biztosítottak.

A Hivatal folyamatos, zökkenõmentes mûködésének biztosításán

túlmenõen a bevételek lehetõséget nyújtottak felhalmozási kiadások

fedezésére (számítógép, gépkocsi beszerzés, Német Kollégium kerítésének

elkészítése, stb.), a megyei szövetségek (és ezen keresztül a helyi

kisebbségi önkormányzatok) támogatására, valamint a szakmai feladatok

széles skálájának ellátására. Ez utóbbi körben 1996. év folyamán 3

millió forintot fordítottak a Deutsche Kalender kiadására, 4,8 millió

forintot a németek kitelepítésének 50. évfordulójával kapcsolatos

rendezvényekre, 0,6 millió forintot országos tanulmányi verseny

szervezésére, 0,7 millió forintot szociológiai, filozófiai kutatások

finanszírozására. Itt jegyezzük meg, hogy a helyi kisebbségi

önkormányzatok támogatására 14,5 millió forint került felhasználásra

(mûszaki beszerzések), aminek forrását teljes egészében az anyaország

biztosította.

Az 1996. évi költségvetés mind a bevételi, mind pedig a kiadási

oldalon jelentõsen túlteljesítésre került. Ennek oka alapvetõen a

szervezeti, alapítványi támogatások bizonytalanságából, a pályázatok

eredményességébõl következik.

Az 1997. évi költségvetés a költségvetési támogatás

nagyságrendjébõl, a külföldi támogatások, valamint a vállalkozási és

egyéb bevételek várható nagyságából kiindulva került meghatározásra.

Jelentõs bevételi tételként jelenik meg az 1996. évi pénzmaradvány -

42.940 ezer forint - összege, ami az elnyert, de folyamatban lévõ

pályázatok fedezetét biztosítja. A pénzmaradvány az l. és a 2. sz.

melléklet "egyéb bevétel" illetve "egyéb kiadás" rovatokon került

kimutatásra. A kiadásokat a szakbizottságok által megfogalmazott

szakmai koncepciók, illetve a mûködési és fenntartási kiadások

prognosztizált mértéke alapján tervezték. Figyelembe véve az elõzõ évi

pénzmaradvány összegét (42.940 ezer forint), valamint azt a tényt, hogy

az Önkormányzat a gazdálkodás, a szakmai feladatellátás során

alapvetõen a takarékosság, ésszerû forrás- és eszközfelhasználás elvét

érvényesíti, az Önkormányzat mûködése zökkenõmentesnek,

kiegyensúlyozottnak, finanszírozási szempontból likvidnek

prognosztizálható.

A gazdálkodás vitelének általános értékelésén túlmenõen az

ellenõrzés során tételes, bizonylati mélységû ellenõrzésre is sor

került.

Az 1996. év május és november havi bizonylatainak tételes

ellenõrzése alkalmával megállapításra került, hogy a bizonylati rend,

az okmányfegyelem szempontjai nem minden esetben érvényesülnek. A

tapasztalatok a következõk szerint foglalhatók össze:

n pénztári kifizetések utalványozás nélkül;

n a kifizetések alapbizonylatai (számlák, eseti megbízási szerzõdések)

nem minden esetben kerülnek igazolásra (a teljesítés-igazolás

esetenként hiányzik, illetve ennek meglétére az ügyvezetõ aláírása

alapján lehet következtetni);

n az ügyvezetõ részére történõ kifizetéseket (gépkocsihasználat,

üzemanyagköltség, beszerzési elõlegek) - a vonatkozó elnökségi

határozattal ellentétesen - maga az ügyvezetõ utalványozza.

A hiányosságok részben szabályozási problémákra, részben elkerülhetõ

mulasztásokra vezethetõk vissza. A hiányosságok megelõzése érdekében

szükséges a munkaköri leírásokban (vagy belsõ ellenõrzési szabályzatban

) rögzíteni a munkafolyamatba épített, illetve a vezetõi ellenõrzési

feladatokat.

Az önkormányzat ellenõrzési tevékenységének ellátására az

Önkormányzat Közgyûlésének alakuló ülésén megválasztották a három fõs

Felügyelõ Bizottságot. A Bizottság saját szabályzattal (SzMSz-szel) nem

rendelkezik, feladata - az Alapszabály 43. � a) pontjában foglaltaknak

megfelelõen "az Önkormányzat gazdálkodásának ellenõrzése, a zárszámadás

véleményezése". A vizsgálat úgy értékeli, hogy a feladat-meghatározás

egyrészt túlságosan általános, másrészt nem szerencsés megoldás, hogy a

Bizottság tevékenysége kizárólagosan a gazdálkodási területre

korlátozódik.

A Bizottság eddigi tevékenységérõl beszámoló nem készült. A

Bizottság elnökének elmondása alapján eseti ellenõrzéseket végeztek a

házipénztári pénzkezelés, utalványozás, kötelezettségvállalás

vonatkozásában, figyelemmel kísérik a Közgyûlési, Elnökségi ülések

szabályszerûségét, az Alapszabályban foglaltak betartását.

II. ÖSSZEGZI MEGALLAPITASOK, KÖVETKEZTETESEK

Az Önkormányzat tevékenységében - a vizsgált idõszak vonatkozásában

- alapvetõen kettõs tendencia érvényesült.

A szakmai feladatellátás, a német kisebbség hagyományõrzõ,

kulturális, szociális, oktatási tevékenységének támogatása,

képviselete, koordinációja, az anyagi és emberi erõforrások

összehangolása magas szakmai színvonalon valósult meg.

A színvonalas szakmai feladatellátáshoz nem társul egy hasonlóan

nívós gazdálkodási, nyilvántartási követõ rendszer. Ennek okai részben

a kezdeti nehézségekkel magyarázhatók - hiszen az Önkormányzat mintegy

kétéves múltra tekinthet vissza - részben a megfelelõ jogszabályi

környezet viszonylag késedelmes (és a mai napig nem kellõ mélységû,

egyértelmû elõírásokat tartalmazó) kialakítása. Mindezekhez olyan

mulasztások is kapcsolódnak, amelyek - azon túlmenõen, hogy nem

veszélyeztetik a gazdálkodás biztonságát, jelentõségük az ellenõrzés

álláspontja szerint nem alapvetõ - megfelelõ szabályozási és

ellenõrzési feltételek mellett szabályos mederbe terelhetõk.

Az 1996. évi számvevõszéki jelentésben megfogalmazott - a számviteli

tevékenységet érintõ - javaslatok többségükben teljesültek. A számvitel

rendszerét kialakították, azonban ennek további tökéletesítése, a

számviteli törvényben és a kapcsolódó kormányrendeletekben

megfogalmazott elõírásoknak való megfelelése tárgyában további lépések

megtétele szükségszerû és indokolt.

III. JAVASLATOK

Az önkormányzat a jelentést soron következõ ülésén tárgyalja meg, az

alábbi javaslatainkra tegyen intézkedéseket:

1. A mûködéssel, az operatív gazdálkodással összefüggõ szabályzatokat

aktualizálják, a hiányosságokat pótolják, annak érdekében, hogy azok a

mindenkori jogszabályi elõírásoknak, a mûködés sajátosságainak egyaránt

megfeleljenek. (Pl. SzMSz, leltározási, selejtezési, házi pénztári

pénzkezelési szabályzat, számlarend, gazdálkodási jogkörök

gyakorlása.)

2. Szervezzék meg az ellenõrzési rendszerüket, s biztosítsák annak a belsõ

szabályozottságnak megfelelõ mûködtetését.

3. Biztosítani kell a bizonylati rend és az okmányfegyelem következetes

betartását és betartatását.

Budapest, 1997. június

Sándor István

377 1997. JÚNIUS

JELENTÉS

a Országos Örmény Önkormányzat pénzügyi-gazdasági

tevékenységének vizsgálati tapasztalatairól

A vizsgálat végrehajtásáért felelõs:

az V. Önkormányzati és Területi Ellenõrzési Igazgatóság:

Dömötör Gyula

számvevõ igazgató

A vizsgálatot vezette:

Dr. Felleg Zsoltné

régióvezetõ fõtanácsos

A vizsgálatot végezte:

Fancsali Mária

számvevõ tanácsos

Kalmár Ferencné

számvevõ tanácsos

V-1008-53/1997. TSZ.:371

TARTAL

OMJEGYZEK

I. RESZLETES MEGALLAPITASOK 4

1. A feladatellátás szervezettsége, szabályozottsága 4

2. Az önkormányzat mûködésének, a gazdálkodás rendjének

szabályszerûsége. 5

3. Beszámolási kötelezettség teljesítése, a költségvetés készítése és

végrehajtása. 7

II. ÖSSZEGZI MEGALLAPITASOK, KÖVETKEZTETESEK 10

III. JAVASLATOK 10

I. RESZLETES MEGALLAPITASOK

Jelentés az Országos Örmény Önkormányzat pénzügyi-gazdasági

tevékenységének ellenõrzésérõl

Az Országos Örmény Önkormányzat ellenõrzésére az Országgyûlés 20/1997.

(III. 19.) OGY. sz. határozata alapján az Állami Számvevõszék V-

1008/1997. sz. vizsgálati programjának szempontjai szerint került sor.

Az ellenõrzés célja: annak megállapítása, hogy

n az országos kisebbségi önkormányzat mûködési feltételrendszere

hogyan alakult a vizsgált idõszakban,

n a gazdálkodás szervezettsége, szabályozottsága mennyiben felel meg a

vonatkozó jogszabályi követelményeknek,

n a feladatellátás során hogyan hasznosultak a központi

költségvetésbõl származó erõforrások,

n mennyire biztosított a gazdálkodás, a pénzeszközök felhasználásának

törvényessége és szabályszerûsége, a számviteli törvény és a

vonatkozó kormányrendeletek elõírásainak betartása.

A vizsgált idõszak: 1996. január 1 - 1997. március 31.

A helyszíni vizsgálat idõpontja: 1997. április

A helyszíni vizsgálati jelentésre az önkormányzat észrevételt nem tett.

I. RESZLETES MEGALLAPITASOK

1. A FELADATELLATAS SZERVEZETTSEGE, SZABALYOZOTTSAGA

Magyarországon 17 örmény önkormányzat mûködik. Ezek.

n Országos Örmény Önkormányzat,

n Fõvárosi Örmény Önkormányzat,

n helyi önkormányzatok a fõvárosban: II., III., V., VI., XI., XII.,

XIII., XIV., és XXI. kerületi ,

n helyi önkormányzatok vidéken: Debrecen, Dorog, Nyíregyháza,

Székesfehérvár, Szigethalom, Veszprém.

Az önkormányzatok mellett további 4 szervezet szolgálja mûködésével az

országban élõ örmény kisebbség identitásának megõrzését és

fennmaradását. Ezek a következõk:

n Az Örmény Katolikus Egyházközösség,

n Az Örmény Kultúráért Alapítvány,

n ARMENIA Népe Kulturális Egyesület,

n ARMENIA Magyar-Örmény Baráti Társaság.

Az Országos Örmény Önkormányzat kezdeményezésére a felsorolt

önkormányzatok és kisebbségi szervezetek 1996. augusztus 1-én aláírtak

egy "Szándéknyilatkozat"-ot.

Ebben megállapodtak arról, hogy az örmény nemzetiség kultúrájának

érdekében, az örmény identitástudat fenntartása és óvása céljából

egymással együttmûködnek. Segítik nemcsak saját szerveik munkáját,

hanem az örmények minél hatékonyabb magyarországi együttmûködését és

összefogását is.

A nyilatkozat egyes paragrafusaiban részletesen meghatározták az

együttmûködés tartalmát, úgymint:

n kölcsönös tájékoztatás,

n a kisebbség érvényesülése érdekében a részükre biztosított jogokkal

való vissza nem élés,

n az elszigetelt csoportokban történõ mûködéstõl való tartózkodás,

n közös érdek és jogérvényesítés,

n a külföldi fellépési lehetõségek, utak, konferenciák és az óhazával

való kapcsolattatás kiemelt kezelése.

Az Országos Örmény Önkormányzat az 1996. június 18-i ülésén a 14/1996.

sz. határozatával megalkotta a Szervezeti és Mûködési Szabályzatát.

Az SzMSz bevezetõ rendelkezéseiben rögzítették az önkormányzat

elnevezését, székhelyét, hivatalos nyelvét és a képviselõk jogállását.

A II-es fejezet az önkormányzati jelképekkel foglalkozik. A III-as

fejezetben szabályozták a testület mûködésének rendjét, a

tisztségviselõk és a bizottságok jogállását.

A III-as fejezetben részletesen meghatározták az egyes önkormányzati

szervek feladat- és hatáskörét, valamint döntési jogköreit.

A közgyûlés nem élt hatáskör átruházási jogával.

A költségvetés, zárszámadás és vagyonleltár elfogadásáról, valamint a

törzsvagyon meghatározásáról az SzMSz III-as fejezet 1.2. pontjában

rendelkeztek. Ennek során betartották a törvényi elõírásokat, mivel

ezeket a feladatokat a közgyûlés át nem ruházható hatáskörei között

nevesítették.

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben

meghatározott feladatok ellátására a következõ szervezeti háttérrel

rendelkeznek:

Az önkormányzat legfõbb szerve a 17 fõs közgyûlés, amely 1 fõ elnököt

választott.

Mûködik továbbá 4 állandó bizottság ezek:

n Pénzügyi, tulajdonosi és vagyongazdálkodási bizottság (5 fõ)

n Oktatási bizottság (3 fõ)

n Nemzetközi kapcsolatok bizottsága (5 fõ)

n Kulturális és média bizottság (5 fõ)

Fõtitkárt az elnök nem nevezett ki. Hivatalt, illetve intézményt nem

alapítottak. Foglalkoztatnak viszont 1 fõ fõfoglalkozású irodavezetõt,

1 fõ fõfoglalkozású titkárt.

2. AZ ÖNKORMANYZAT MûKÖDESENEK, A GAZDALKODAS RENDJENEK SZABALYSZERûSEGE.

Az Országos Örmény Önkormányzat - végleges elhelyezésére szolgáló

székházként - a Budapest, IX. ker. Soroksári út 1-5. sz. alatti "Duna-

ház" 3. emelet 2. számú irodahelyiséget választotta, illetve fogadta

el.

E helyiségre vonatkozó ingatlan adásvételi szerzõdést a CÉHEK HÁZA Kft

mint eladó és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság mint vevõ 1997. február

24-én kötötte meg.

Ezzel egyidejûleg a Kincstári Vagyoni Igazgatóság - szintén 1997.

február 24-i dátummal - "Ingyenes Használati Megállapodás"-t írt alá az

önkormányzattal.

A megállapodásban részletesen szabályozták a használat módját, az átadó

és a használó jogait és kötelezettségeit.

Az 1993. évi LXXVII. tv. 63. � (4) bekezdésben az állam - egyszeri

vagyonjuttatásként - 15 millió forintot biztosított az önkormányzat

mûködési költségeinek fedezéséhez.

Ezt az értéket az önkormányzat az - ÁPV Rt Igazgatósága 293/1996.

(IV.24.) sz. határozatának megfelelõen - MOL Rt részvények formájában

kapta meg.

A részvényvagyon átadásáról szóló megállapodást 1996. november 6-án

írták alá. A megállapodás alapján - 1996. december 19-én - 8.813 ezer

forint névértékû, 15.000 ezer forint árfolyamértéket képviselõ részvény

került az önkormányzat tulajdonába. A részvények letéti kezelésével a

CODEX Rt-ot bízták meg.

A közgyûlés 1997. január 24-i ülésén úgy határozott, hogy az összes MOL

részvényét eladja. A 3/1997. (01.24.) sz. Országos Örmény önkormányzati

határozat alapján részvényeiket 29.767 ezer forintért értékesítették

úgy, hogy a CIB Értékpapír Rt-tól Diszkont Kincstárjegyeket vásároltak.

A részvények után osztalék jogcímû bevétel az önkormányzatnál nem

jelent meg.

Pénzügyi és számviteli tevékenységük ellátására 1995. V. 1-tõl

szerzõdést kötöttek egy vállalkozóval, aki a feladatot 1996. december

31-ig látta el. (Vállalási díja havi 20 ezer forint + ÁFA)

1997. január 1-tõl egy éves idõtartamra - új szerzõdést kötöttek egy

másik vállalkozóval, mely szerint az

n elvégzi az önkormányzat könyvelését és a számviteli nyilvántartások

naprakész vezetését,

n összeállítja az adó és TB bevallásokat is, vezeti az ezekkel

kapcsolatos nyilvántartásokat,

n elkészíti az év végi zárlati munkákat.

Megbízottnak fenti tevékenységéért havi 33.000 Ft díjat fizetnek.

Az önkormányzatnál a gazdálkodási folyamat teljes körûen nem

szabályozott. Az elõzõ évi ÁSZ vizsgálat megállapításaihoz képest

viszont számottevõ elõrelépést jelent, hogy már rendelkeznek az alábbi

szabályzatokkal:

n Számlatükör,

n Pénzkezelési Szabályzat,

n Pénztár Szabályzat,

n Selejtezési Szabályzat.

A felsorolt szabályzatok azonban nincsenek minden vonatkozásban

összhangban a jogszabályi elõírásokkal. Nincs kidolgozva a számlarend

azon része, amelyik az alkalmazott számlák tartalmát nevesíti, továbbá

nincs rögzítve a fõkönyvi számlák és az analítikus nyilvántartások

kapcsolata. Ugyancsak hiányzik a számviteli politikával kapcsolatos

döntések meghatározása is. Nem rendelkeznek Leltározási Szabályzattal,

Pénzkezelési Szabályzat pedig nincs felszerelve a szükséges

mellékletekkel (pl. felelõsségi nyilatkozat).

A gazdálkodási jogkörök gyakorlása - kötelezettségvállalás,

érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés - csak részben szabályozott.

Írásban, névreszólóan, a vonatkozó törvényi elõírásoknak megfelelõen

csak az utalványozási jogosultságot rögzítették.

Kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályzattal rendelkeznek ugyan, de

ebben nem határozták meg egyértelmûen a kötelezettségvállalási

jogosultságot.

Az érvényesítés és ellenjegyzés nincs szabályozva.

Az önkormányzat - a vizsgált idõszakban - nem végzett vállalkozási

tevékenységet és nem vett részt vállalkozásban.

Az 1997. február 28-i és az 1997. március 24-i ülésükön döntöttek az

"ARMÉNIA Holding" Kft létrehozásáról. A Kft hiteles társasági

szerzõdése 1997. március 31-ig nem készült el.

3. BESZAMOLASI KÖTELEZETTSEG TELJESITESE, A KÖLTSEGVETES KESZITESE ES

VEGREHAJTASA.

Az önkormányzat a pénzügyi folyamatok számviteli regisztrálására a

kettõs könyvvitel rendszerét választotta. A jogszabályi elõírások

alapján számára ez nem kötelezõ mivel nem végez vállalkozási

tevékenységet.

Az önkormányzat eleget tett az 1995. évi beszámolási kötelezettségének.

Elkészítette egyszerûsített éves beszámolóját.

Az eszközök leltározásának elvégzését írásban nem rögzítették, így az

egyes mérlegsorok leltárral nincsenek alátámasztva. A vonatkozó

bizonylatok tételes ellenõrzése során viszont megállapítottuk, hogy a

mérlegben szereplõ adatok a valóságnak megfelelnek.

Az önkormányzat 1995. évi zárszámadása nem került a Közgyûlés elé, a

képviselõ-testület nem tárgyalta.

Az Országos Örmény Önkormányzat 1996. évi költségvetését a Közgyûlés

elnöke és a Pénzügyi, tulajdonosi és vagyongazdálkodási bizottság

elnöke közösen terjesztette a testület elé, amelyet az a 22/1996.

(VII.26.) számú határozatával fogadott el.

A költségvetés elfogadása során alkalmazott gyakorlat megfelelt az

SzMSz szerinti szabályozásnak.

A jóváhagyott 1996. évi költségvetésben 7.132 ezer forint bevételt,

2.250 ezer forint személyi és 4.882 ezer forint dologi kiadást

terveztek.

Az 1996. évi - ténylegesen befolyt - bevételek az alábbiak szerint

alakultak:

n Ararát újság támogatása a Magyarországi

Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványtól 8 660

ezer forint

n Költségvetési támogatás

7 000 ezer forint

n Jereváni útra befiz.részvételi díjak

5 318 ezer forint

n Pályázatok bevétele

3 518 ezer forint

oktatásra, könyvre a Mûvelõdési és Közoktatási

Minisztériumtól

2 164 ezer forint

oktatás, könyv, szótár, múzeum céljára a M.N.K.

Közalapítványtól

1 354 ezer forint

n Velencei út bevétele

858 ezer forint

n Egyéb támogatás

88 ezer forint

n Kamat

75 ezer forint

n Egyéb bevétel (könyvértékesítés)

61 ezer forint

n Tárgyévi bevétel összesen:

25 575 ezer forint

n 1995. évi maradvány:

132 ezer forint

Bevételek összesen:

25 707 ezer forint

A bevételi források megoszlása a következõ:

n költségvetési támogatás 7 000 ezer forint

27,3%

n közalapítványi támogatás 8 660 ezer forint

33,7%

n pályázatok 3 518 ezer forint

13,7%

n külföldi utak részvételi díja 6 173 ezer forint

24,0%

n egyéb támogatás 88 ezer forint

0,3%

n kamat 75 ezer

forint 0,3%

n egyéb bevétel 61 ezer

forint 0,2%

n 1995. évi maradvány 132 ezer forint

0,5%

Összesen: 25 707 ezer forint

100,0%

Zárszámadást 1996. évre nem készítettek. A testület - a 17/1992.

(III.24.) sz. határozatával - egy részvénytársasággal végeztetett

átvilágítás alapján született összesítõ táblázatot fogadta el éves

beszámolóként. Ennek a szerkezete nem azonos a költségvetésével. A

kiadásokat - az alkalmazott könyvvezetési rendszer miatt -

költséghelyenként (az egyes feladatokhoz tartozóan) nem, csak

költségnemenként (költség fajtánként) tudták összesíteni.

Az egyes fõkönyvi számlákon rögzített adatok alapján megállapítottuk,

hogy a rendelkezésre álló pénzeszközöket, az

n önkormányzat mûködtetésére,

n ARARÁT újság kiadására,

n oktatásra, (gyermek és felnõtt nyelvoktatás)

n hagyományõrzõ, valamint kulturális eseményekre, (Örmény

karácsony és húsvét, ápr. 24. örmény népírtás emléknapja,

örmény koncertsorozat, 1948-49-es szabadságharc örmény hõseirõl

megemlékezés)

n kapcsolattartás, illetve felvétel célját szolgáló külföldi és

belföldi utazásokra, (jereváni és velencei utazás)

n támogatásra (erdélyi folyóirat, XI. kerületi és a Veszprémi

helyi kisebbségi önkormányzat.)

fordították.

Az Önkormányzat által tervezett feladatok az alábbiak szerint

teljesültek:

E Ft

Feladat Tervezett Tényleges Teljesítés

ráfordítás

Ararát újság -- 7 053

Oktatás 450 95

21,1

Rendezvények 400 1 062

265,5

Kapcsolattartás 912 8 983

985,0

(utazások) összesen: 17 193

támogatás 320

Mûködtetés 5 370 7 413

138,

n személyi 3 510 2 302

65,6

n TB 220 232

105,5

n dologi 1 640 4.879

297,5

Mindösszesen: 7 132 24 926

349,5

A tervezett és tényleges kiadások jelentõs eltérése részben annak is

következménye, hogy évközben elõirányzat módosításokat nem hajtottak

végre.

Az 1997. évi költségvetésüket már kidolgozták, de a tervezetet a

testület az ellenõrzés befejezéséig még nem hagyta jóvá. A tervezetben

10.582 ezer forint bevételt, 3.315 ezer forint személyi, 6.759 ezer

forint dologi kiadást és 508 ezer forint tartalékot irányoztak elõ.

A bevételek között lényegében csak a már jóváhagyott költségvetési

támogatással számoltak. Ez az összeg pedig csak az önkormányzat

takarékos mûködtetéséhez szükséges személyi és dologi kiadásokra nyújt

fedezetet. Erre is csak úgy, hogy tiszteletdíjban már csak az elnök

részesül; a bizottsági elnökök és tagok nem.

Az önkormányzat teljes körû számviteli rendszerét nem dolgozták ki, az

analitikus nyilvántartások körét nem határozták meg.

Az 1996. évi május és november havi könyvelési alapbizonylatok tételes

ellenõrzése során megállapítottuk, hogy az utalványozás szabályosan

történt. Ellenjegyzésre viszont egyetlen esetben sem került sor.

Az alapbizonylatok felszereltsége és tárolása jellemzõen szintén

szabályszerû és ellenõrzésre alkalmas. A havi forgalmak döntõ többségét

kitevõ pénztári kifizetések bizonylatainál egy-egy esetben elõfordult,

hogy a számlán a teljesítés, illetve az átvétel nem került igazolásra.

A készpénzkezeléshez kapcsolódó szigorú számadású nyomtatványok

nyilvántartását, folyamatosan vezetik, a pénztár-ellenõrzést

rendszeresen elvégzik.

A bizonylati rend és okmányfegyelem terén összességében - az elõzõ

vizsgált idõszakhoz képest - jelentõs javulás tapasztalható.

A kötelezettségvállalások pénzügyi fedezete biztosított volt, az

önkormányzatnak likviditási gondja nem keletkezett.

A pályázatokon elnyert, illetve támogatásként kapott pénzeszközöket a

megjelölt célra költötték. A szabadon felhasználható pénzeket a nemzeti

és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben és a SzMSz-ben

meghatározott feladatok ellátására fordították. Jól megfontolt, ügyes

pénzügyi befektetés eredményeként a 15.000 ezer forintos MOL

részvényeikért 29.767 ezer forint értékû Diszkont Kincstárjegyet

vásároltak.

Összességében gazdálkodásuk során érvényesült a takarékosság és a

célszerûség.

Az ellenõrzést nehezítette, hogy a testületi határozatok nem

egyértelmûek, lényeges, a döntéshez kapcsolódó tartalmi elemeket nem

tartalmaznak. (Pl.: összegek megjelõlése, azonos témában többlépcsõs,

szétaprózott döntések, stb.)

Az önkormányzat ellenõrzési szabályzattal nem rendelkezik. Ellenõrzésre

való utalást az SzMSz III. fejezetében a tisztségviselõk és a

bizottságok - különösen a Pénzügyi, tulajdonosi és vagyongazdálkodási

bizottság- hatásköreinél fogalmaztak meg.

A Pénzügyi, tulajdonosi és vagyongazdálkodási bizottság 1996. július 2-

án tartotta alakuló ülését. Az 1. sz. jegyzõkönyv szerint ezen a

tevékenységi reszortok felosztására került sor. Második ülésükre 1996.

július 10-én került sor, amelyen a 2. sz. jegyzõkönyv szerint az 1996.

évi költségvetés tervezetét és az elõzõ ÁSZ vizsgálat jelentését

tárgyalták meg. További - bizottsági ülésrõl, illetve tevékenységrõl

szóló - dokumentációt nem tudtak az ellenõrzés rendelkezésére

bocsátani. A bizottság -a vizsgált idõszakban - dokumentált ellenõrzést

nem végzett.

II. ÖSSZEGZI MEGALLAPITASOK, KÖVETKEZTETESEK

Az Országos Örmény Önkormányzat mûködési feltételrendszere kedvezõbb

mint korábban volt, kapcsolatrendszere a helyi kisebbségi

önkormányzatokkal, egyéb szervezetekkel folyamatosan bõvült.

A végleges székház birtokbavétele a közelmúltban megtörtént, a

vagyonjuttatás is megvalósult, a vagyonhasznosítással kapcsolatos

testületi döntés törvényes volt. (Hatását a gazdálkodás biztonságára

csak távlatokban lehet értékelni).

Az új székház berendezését az önkormányzat a gazdálkodás biztonságának

veszélyeztetése nélkül nem tudja beszerezni az ahhoz szükséges források

hiányában. A gazdálkodás szabályozottsága, törvényessége a még meglévõ

hiányosságok ellenére sokat javult a korábbi vizsgálat óta eltelt

idõszakban.

III. JAVASLATOK

Az önkormányzat a jelentést soron következõ ülésén tárgyalja meg, az

alábbi javaslatainkra tegyen intézkedéseket:

1. A mûködéssel, az operatív gazdálkodással összefüggõ szabályzatokat

aktualizálják, a hiányosságokat pótolják, annak érdekében, hogy azok a

mindenkori jogszabályi elõírásoknak, a mûködés sajátosságainak egyaránt

megfeleljenek. (Pl. SzMSz, leltározási, selejtezési, ellenõrzési,

bizonylati szabályzat, gazdálkodási jogkörök gyakorlása.)

2. Szervezzék meg az ellenõrzési rendszerüket, s biztosítsák annak a belsõ

szabályozottságnak megfelelõ hatékony mûködését.

3. Szerezzenek érvényt a többször módosított 1991. évi XVIII. tv. 42. �

/1/ bekezdésében elõírtaknak, az éves beszámoló mérlegének adatait

leltárral támasszák alá.

4. A számviteli bizonylatok feleljenek meg a többször módosított 1991. évi

XVIII. tv. 85. � /1/ bekezdésében foglalt alaki és tartalmi

követelményeknek

5. Fordítsanak nagyobb gondot a testületi határozatok szövegezésére, hogy

azok egyértelmûek legyenek és tartalmazzanak minden, a végrehajtáshoz

szükséges információt.

Budapest, 1997. június

Sándor István

V-1008-54/1997. TSZ.:371

TARTAL

OMJEGYZEK

I. RESZLETES MEGALLAPITASOK 4

1. A feladatellátás szervezettsége, szabályozottsága 4

2. Az önkormányzat mûködésének, a gazdálkodás rendjének

szabályszerûsége 4

3. A beszámolási kötelezettség teljesítése, a költségvetés készítése

és végrehajtása 6

II. ÖSSZEGZI MEGALLAPITASOK, KÖVETKEZTETESEK 9

III. JAVASLATOK 9

I. RESZLETES MEGALLAPITASOK

Jelentés a Magyarországis Románok

Országos Önkormányzata pénzügyi-gazdasági tevékenységének

ellenõrzésérõl

A Magyarországi Románok Országos Önkormányzata ellenõrzésére az

Országgyûlés 20/1997. (III. 19.) OGY. sz. határozata alapján, az Állami

Számvevõszék V-1008-3/1997. sz. vizsgálati programjának szempontjai

szerint került sor.

Az ellenõrzés célja: annak megállapítása, hogy

n az országos kisebbségi önkormányzat mûködési feltételrendszere

hogyan alakult a vizsgált idõszakban,

n a gazdálkodás szervezettsége, szabályozottsága mennyiben felel meg a

vonatkozó jogszabályi követelményeknek,

n a feladatellátás során hogyan hasznosultak a központi

költségvetésbõl származó erõforrások,

n mennyire biztosított a gazdálkodás, a pénzeszközök felhasználásának

törvényessége és szabályszerûsége, a számviteli törvény és a

vonatkozó kormányrendeletek elõírásainak betartása.

A vizsgált idõszak: 1996. I. 1. - 1997. III. 31.

Az helyszíni vizsgálat idõpontja: 1997. április hó

A helyszíni vizsgálati jelentésre az önkormányzat egyetértõ észrevételt

tett.

I. RESZLETES MEGALLAPITASOK

1. A FELADATELLATAS SZERVEZETTSEGE, SZABALYOZOTTSAGA

Az önkormányzat a Magyarországon élõ románok számát 25 ezer fõre

becsüli. Az országon belül lényegében három megyében (Hajdú, Békés,

Csongrád) élnek, tehát viszonylag kis területen. Ez bizonyos fokig

megkönnyíti a különbözõ szervezetek együttmûködését is.

Az önkormányzat együttmûködik a Magyarországi Románok Kulturális

Szövetségével, melynek székhelye szintén Gyulán van. Az együttmûködést

egyes szervezetek közötti megállapodások is segítik (együttmûködési

megállapodás, az elnök állandó meghívott az önkormányzat elnökségi

ülésein, illetve a közgyûlésen).

A helyi kisebbségi önkormányzatokkal a kapcsolattartás szervezeti

formáját úgy biztosítják, hogy minden helyi kisebbségi önkormányzat

elnöke elnökségi tag is.

A rendezvényekre rendszeresen meghívják az egyház képviselõit is,

kapcsolatuk az Ortodox Vikáriátussággal jó.

Az alakuló testületi ülésen elfogadták a Szervezeti és Mûködési

Szabályzatot is. Ennek melléklete részletesen tartalmazza a közgyûlés

feladatait és hatáskörét.

Nem kerültek kidolgozásra viszont az elnökség, a bizottságok és az

elnök feladatait tartalmazó részletes hatásköri jegyzékek.

Az SZMSZ feladatukat csak általánosságban fogalmazza meg.

Az SZMSZ a jogszabályoknak megfelelõen rendelkezik a költségvetés,

zárszámadás, vagyonleltár, törzsvagyoni kör vonatkozásában. A döntési

jog e kérdésekben a közgyûlést illeti meg.

Az önkormányzat feladatai ellátásához - a Közgyûlés Hivatalán kívül -

más szervezeti háttérrel nem rendelkezik. Intézmény alapításáról, vagy

mûködtetésérõl az önkormányzat nem döntött.

2. AZ ÖNKORMANYZAT MûKÖDESENEK, A GAZDALKODAS RENDJENEK SZABALYSZERûSEGE

Az önkormányzat végleges elhelyezése a vizsgálatig nem történt meg, és

az elhelyezés várható idõpontja nem is ismert.

A Magyarországi Románok Országos Önkormányzata és Gyula Város

Önkormányzata 1995. tavaszán megállapodott abban, hogy az elhelyezés

Gyula, Vár u. 16. sz. alatti ingatlanban történjen meg. Az ingatlan

beépített alapterülete 260 m2, a telek nagysága 906 m2.

A Kormány 2387/1995. (HT. 58.) sz. határozatában felhatalmazást adott a

szerzõdés megkötésére. A szerzõdést az eladó Gyula Város Önkormányzata

Polgármesteri Hivatala és a vevõ Kincstári Vagyoni Igazgatóság között

1996. január 5.-én megkötötték.

A szerzõdés szerinti vételár: 18.345.000 Ft

ÁFA 2.944.000 Ft

Mindösszesen: 21.289.000 Ft

A vevõ a vételárat kifizette, az ingatlan átadása megtörtént. Az épület

megfelelõ felújítás után lesz alkalmas a tervezett funkció ellátására.

A tervek elkészültek, a felújítás kivitelezési pályáztatása megtörtént,

azonban - a vásárlás körüli bonyodalmakra tekintettel - a pályázatokat

a bíráló bizottság eredménytelennek minõsítette.

A rendelkezése álló iratok alapján megállapítható, hogy a Kincstári

Vagyoni Igazgatóság 1996. december 3.-án levelet írt Gyula Város

Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának, melyben a Ptk. 201. �. (2)

bekezdése alapján 9.495.000 Ft értékkülönbség visszautalását kéri.

Kérését azzal támasztja alá, hogy Gyula Város Rendõrkapitányságának

folyamatban lévõ - az ingatlanhoz is kapcsolódó - büntetõ nyomozása

során a rendõrség által ezen ingatlanra készített ingatlanbecslési

szakvélemény szerint az ingatlan értéke az eladáskor 8.850.000 Ft volt.

Válaszlevelében a polgármester - 1996. december 6.-án - kérte a

szakvélemény rendelkezésre bocsátását, hogy az üggyel érdemben

foglalkozni tudjon. A vizsgálat lezárásáig a levélre válasz nem

érkezett.

A Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól telefonon kapott tájékoztatás

szerint a peres eljárás folyamatban van, melyben a bíróság az elõzetes

bizonyítási eljárást már elrendelte. Ezután kerülhet sor az ingatlan

felújítására.

Jelenleg az önkormányzat az udvar hátsó részében lévõ 54 m2-es lakásban

mûködik, két szobában. Nincsenek meg a feltételek a közgyûlés és az

elnökségi ülések megtartására, de még a hivatal mûködésére sem.

A Kormány 1085/1996. (VII. 24.) Korm. sz. határozatában döntött a

Magyarországi Románok Országos Önkormányzata fõvárosi kirendeltségének

létesítésérõl. A határozat alapján a Budapest V. Ferenciek tere 3. II.

em. 6/b. számú, 59 m2 alapterületû ingatlan felújítása megtörtént. A

Kincstári Vagyoni Igazgatóság 1997. március 4.-én kötött

megállapodásban adta használatba az ingatlant. A használat 1997.

március 6-tól határozatlan ideig szól.

A gyulai ingatlan körüli gondok miatt az önkormányzat eszközöket sem

vásárolt. Egy szoba bútorozása történt meg. A másik szobában az

iskolától kapott kölcsön bútorok vannak (íróasztal, szekrények). A

budapesti kirendeltség teljesen üres.

Az 1993. évi LXXVII. törvény 63. �. (4) bekezdése az önkormányzat

részére 30 millió Ft egyszeri vagyonjuttatást határozott meg. A

törvényben hozott döntés végrehajtására csak 3 év elteltével került

sor.

Az ÁPV Rt Igazgatósága 1996. április 24.-én döntött arról, hogy a

Magyarországi Románok Országos Önkormányzata részére MOL részvényeket

ad át. A részvénycsomag névértéke 17.626 ezer Ft. Ez a döntést megelõzõ

lezárt hónap tõzsdei átlagárát (170,2 %) figyelembe véve 30.000 ezer Ft

árfolyam értéknek, vagyis a törvényben elõírt összegnek felel meg.

A döntés végrehajtására további 8 hónapot kellett várni. Az ÁPV Rt a

részvények átadásáról szóló szerzõdést csak 1996. december 19.-én

kötötte meg. A szerzõdésben az átadó kikötötte, hogy az 1996. évi

osztalékból a szerzõdés aláírásának idõpontjáig járó arányos osztalékra

igényt tart. A részvényeket ténylegesen 1997. január 10.-én adták át,

azokat banki trezorban helyezték el.

A hivatal létszámkeretét a testület 7 fõben határozta meg.

Tekintettel az elhelyezési körülményekre 1996-ban és jelenleg is a

hivatal ideiglenes létszámmal mûködik. A gazdálkodás lebonyolítását

gyakorlatilag a gazdasági vezetõ és az adminisztrátor végzi.

A hivatal személyi összetétele

1 fõ hivatalvezetõ

1 fõ gazdasági vezetõ

1 fõ osztályvezetõ

1 fõ adminisztrátor- titkárnõ

1 fõ gépkocsivezetõ

A könyvelést a naplóban és a fõkönyvi kartonokon manuálisan végzik,

számítástechnikai háttérrel nem rendelkeznek. (Az egy db számítógépet

szövegszerkesztésre használják).

Számlarenddel és számlatükörrel az önkormányzat rendelkezik. A

számlarendben rendelkeztek a könyvvezetési, beszámolási formáról, az

analitikus nyilvántartásokról az értékcsökkenés elszámolásának

módszerérõl, a költségelszámolás és a könyvviteli zárlat feladatairól.

Külön nem készítettek leltározási szabályzatot, a leltározás és a

selejtezés rendjét a számlarend tartalmazza.

A gazdálkodási szabályzat rögzíti a pénzkezelés rendjét, a

kötelezettségvállalás, az utalványozás és az ellenõrzés módját.

Egyértelmû hatáskör meghatározás hiányában a szabályzatot testület nem

hagyta jóvá (elnökség, vagy közgyûlés)

Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem végzett, és jelenleg sem

végez.

3. A BESZAMOLASI KÖTELEZETTSEG TELJESITESE, A KÖLTSEGVETES

KESZITESE ES VEGREHAJTASA

Az önkormányzat a pénzügyi folyamatok regisztrálására a kettõs

könyvvitelt választotta. A jogszabály alapján ennek megfelelõen

egyszerûsített éves beszámolót készítenek.

Az 1995. évi beszámolási kötelezettségének az önkormányzat eleget tett.

Az eszközök, források leltározását, és a zárlati munkálatokat a

számviteli jogszabályoknak megfelelõen elvégezték. A mérleg bizonylati

alátámasztása megfelelõ, a mérlegvalódiság elve érvényesült.

A beszámoló részét képezõ eredménykimutatás "Tõkeváltozás"sora 1

millió forinttal eltért a mérleg azonos adatától. (Oka, hogy a

helyi önkormányzatoknak nyújtott támogatást közvetlenül

tõkeváltozásként könyvelték el, így az eredménykimutatásban

szereplõ ráfordítások között az nem szerepelt).

Az 1995. évi zárszámadást 1996. június 29.-én az 1996. évi

költségvetési javaslattal együtt terjesztették a közgyûlés elé. Bár a

beszámolót már január 15-én elkészítették, a közgyûlés azért tárgyalta

csak júniusban, mivel akkor vált ismertté az 1996. évi támogatás

mértéke.

A zárszámadás tartalmazta a bevételi és a kiadási elõirányzatokat

részletesen, bemutatva az elõirányzatot, a teljesítést és a teljesítés

százalékát is. A kiadásokat fõkönyvi számlák szerint, tehát

költségnemenként mutatták be, a beruházási kiadásokat pedig tételesen

felsorolták. A zárszámadást a közgyûlés elfogadta.

Az elfogadásról szóló testületi határozat nem tartalmazta a bevételi és

kiadási fõösszegeket, valamint a jelentõsebb tételek számszerû

rögzítését sem.

Az önkormányzat az 1996. évi költségvetés elfogadásával megvárta, míg

az Országgyûlés döntést hoz a költségvetési támogatás mértékérõl. A

költségvetés tervezetét az SZMSZ-ben foglaltak szerint a gazdasági és a

pénzügyi bizottság együttes ülésén véleményezte, majd ezt követõen

tárgyalta meg és fogadta el a testület.

Az 1996. évi bevételek alakulását az 1. sz. melléklet tartalmazza. A

bevételek megoszlása a következõ:

költségvetési támogatás

93,5%

n szervezetek támogatás

1,0%

n önkormányzatok támogatása 0,4%

n egyéb

5,1%

ebbõl: kamatbevétel 0,9%

közhasznúak foglalkoztatása 4,2%

Az elõbbiekbõl látható, hogy az önkormányzat bevételei között a

költségvetési támogatásnak van meghatározó szerepe. A támogatás

folyósítása havonta rendszeresen (a hónap elsõ napjaiban) megtörtént.

A rendelkezésre álló pénzforrások alapvetõen az országos önkormányzat

mûködését biztosították.

A kiadások megoszlása 1996-ban:

n Mûködési, fenntartási 93,6 %

n Felhalmozási 2,9 %

n Támogatások 3,5 %

Összesen: 100,0%

A tervezett és a tényleges kiadásokat a 2. sz. melléklet tartalmazza.

A mûködési, fenntartási kiadások megoszlása:

n személyi kiadások 51 %

n TB járulék 13 %

n dologi kiadások 36 %

A személyi kiadásokon belül a bérek 60 %-ot, a tiszteletdíjak pedig 33

%-ot tesznek ki.

A dologi kiadások között jelentõsebb kiadás:

n a gépkocsi lízingdíj 858 ezer Ft és

n a bérleti díjak (helyiség) 156 ezer Ft

összege, itt jelentkezik a biztosítási díjak, külfödiek fogadása,

cégautó, SZJA költsége is.

Összességében a tényleges kiadások a terven belül maradtak. (Ezt

mutatja a 2. sz. táblázat is.) Az egyes költségnemeknél is hasonló a

helyzet. A tervezettnél kétszer annyit fordítottak helyi kisebbségi

önkormányzatok támogatására, de a támogatás összege így is csak az

elõzõ évi összeg 40 %-át teszi ki. (kiadásokon belüli aránya is

mindössze 3,5 %.)

A támogatás fõ formáját a rendezvények támogatása jelentette. A

helyi önkormányzatok által szervezett rendezvények költségeit, vagy

annak egy részét az országos önkormányzat finanszírozta.

(Együttesek utazási költségei, román játékfesztivál, román

kulturális nap, barátság kupa, stb.)

A vizsgálat lefolytatásakor már az 1996. évi beszámoló is elkészült,

abban a mérleg és eredménykimutatás egyezõsége - az elõzõ évihez

hasonlóan -szintén nem biztosított. Az 1996. évi zárszámadás az elõzõ

évivel azonos szerkezettel - bizottsági elõkészítés után - került a

testület elé, 1997. február 28-án, és azt egyhangúlag elfogadták.

Az 1997. évben a megemelt költségvetési támogatásból a költségvetés

bevételi-kiadási összhangját sikerült biztosítani. A tervben 30%-kal

magasabb tiszteletdíjak kifizetésével számoltak, és ugyanilyen

mértékben emelték a hivatal dolgozóinak illetményét is, továbbá 1

millió forintot terveztek felhalmozási kiadásokra. Ez az öszeg abban az

esetben, ha a székház elkészülne a szükséges berendezési eszközök

megvásárlására nem elegendõ.

A TB jogszabályok változása kb. 900 ezer forintos többletterhet

jelent az önkormányzat számára az elõzõ évhez viszonyitva.

Az önkormányzat számviteli rendszere, analitikus nyilvántartásai a

jogszabályi elõírásoknak megfelelnek. Az alkalmazott rendszer zárt és

könnyen ellenõrizhetõ. A bizonylati fegyelem megfelelõ.

A kialakított rendszer biztosítja a testületi döntések megalapozását. A

könyvelés naprakész, a negyedévet követõen a fõkönyvi kivonatok néhány

napon belül elkészülnek.

A májusi és a novemberi bizonylatok ellenõrzése során mindössze egy

rendszerbeli hiányosságot állapítottunk meg.

Az utielszámolások során a pénzfelvételt csak az utielszámolási

bizonylaton történõ aláírással igazolják. Kiadási bizonylatot csak

hó végén állítanak ki, az utielszámolási bizonylatoknak gyûjtõ

lapon történõ összesítése után.

A gyakorlat nem felel meg a pénzforgalmi szabályoknak. A

gazdálkodási szabályzatuk is elõírja (3. pont a./ bekezdés), hogy

"... alapbizonylat alapján a pénztáros pénztárbizonylatot állít ki,

majd ezután kerülhet sor a be- illetve kifizetés lebonyolítására."

Az éves költségvetés végrehajtása során a kötelezettség vállalások

pénzügyi fedezete folyamatosan biztosított volt.

A pénzeszközök felhasználása az elfogadott költségvetésnek megfelelõen

történt. A gazdálkodás során a takarékossági követelmények

érvényesültek.

A Pénzügyi Ellenõrzõ Bizottság tevékenységét az SZMSZ csak általánosan

szabályozza: "Feladata az önkormányzat gazdálkodásának ellenõrzése, a

zárszámadás véleményezése." Konkrétan a PEB feladatát nem határozták

meg (mit ellenõrizzen, milyen gyakorisággal, milyen határidõvel stb.)

A vizsgált idõszakban a PEB a gazdálkodási tevékenységet nem

ellenõrizte.

II. ÖSSZEGZI MEGALLAPITASOK, KÖVETKEZTETESEK

Az 1995. évi vizsgálat során rögzített hiányosságok egy részét

felszámolták. Elkészült a gazdálkodási szabályzat, mely tartalmazza a

kötelezettségvállalás, utalványozás rendjét, tartalmazza a pénzkezelési

szabályokat is. Elkészítették a hivatal dolgozóinak feladatát

szabályozó munkaköri leírásokat.

Nem szabályozták viszont a feladat- és hatásköröket. Nincs részletesen

szabályozva jelenleg sem a bizottságok, az elnökség, és az elnök

feladat- és hatásköre, a szabályozás csak a közgyûlésre vonatkozóan

készült el.

III. JAVASLATOK

Az önkormányzat a jelentést a soron következõ ûlésén tárgyalja meg, s

az alábbi javaslatainkra tegyen intézkedéseket:

1. A szervezeti és mûködési szabályzat hiányosságait pótolják annak

érdekében, hogy az a mindenkori jogszabályi elõírásoknak, a mûködés

sajátosságainak egyaránt megfeleljen. (elnök, elnökség, bizottságok,

feladat és hatáskörei, döntési mechanizmus szabályozása, stb.)

2. Szervezzék meg az ellenõrzési rendszerüket, szabályozzák az ahhoz

kapcsolódó tevékenységet a feladatok hatás- és jogkörök, gyakoriság,

stb. egyértelmû meghatározásával, s biztosítsák annak hatékony

mûködését.

3. A gazdálkodással összefüggõ testületi határozatokban a legfontosabb

tartalmi elemeket - kiemelten a költségvetés, a beszámoló fõösszegei,

tartalék, zárópénzkészlet, felhasználható maradvány stb. is rögzítsék a

törvényes mûködés, a végrehajtás számonkérése érdekében.

4. Biztosítsák a készpénzkezelés bizonylati rendjének a belsõ

szabályozásnak megfelelõ érvényesülését.

Budapest, 1997. június

Sándor István

384 1997.

JÚNIUS

JELENTÉS

a Szerb Országos Önkormányzat pénzügyi-gazdasági

tevékenységének vizsgálati tapasztalatairól

A vizsgálat végrehajtásáért felelõs:

az V. Önkormányzati és Területi Ellenõrzési Igazgatóság:

Dömötör Gyula

számvevõ igazgató

A vizsgálatot vezette:

Dr. Felleg Zsoltné

régióvezetõ fõtanácsos

A vizsgálatot végezte:

Benczik Lászlóné

számvevõ tanácsos

Gordos László

számvevõ tanácsos

V-1008-55/1997 TSZ: 371

101

TARTAL

OMJEGYZEK

I. RESZLETES MEGALLAPITASOK 4

1. A feladatellátás szervezettsége, szabályozottsága 4

2. Az Önkormányzat mûködésének, a gazdálkodás rendjének

szabályszerûsége. 6

3. A beszámolási kötelezettség teljesítése, a költségvetés készítése

és végrehajtása. 9

II. ÖSSZEGZI MEGALLAPITASOK, KÖVETKEZTETESEK 14

III. JAVASLATOK 14

II. ÖSSZEGZI MEGALLAPITASOK, KÖVETKEZTETESEK

III. JAVASLATOK

Jelentés a Szerb Országos Önkormányzat pénzügyi-gazdasági

tevékenységének

ellenõrzésérõl.

A Szerb Országos Önkormányzat ellenõrzésére az Országgyûlés 20/1997.

(III. 19.) OGY. sz. határozata alapján az Állami Számvevõszék V-

1008/1997. sz. vizsgálati programjának szempontjai szerint került sor.

Az ellenõrzés célja: annak megállapítása, hogy

n az országos kisebbségi önkormányzat mûködési feltételrendszere

hogyan alakult a vizsgált idõszakban,

n a gazdálkodás szervezettsége, szabályozottsága mennyiben felel meg a

vonatkozó jogszabályi követelményeknek,

n a feladatellátás során hogyan hasznosultak a központi

költségvetésbõl származó erõforrások,

n mennyire biztosított a gazdálkodás, a pénzeszközök felhasználásának

törvényessége és szabályszerûsége, a számviteli törvény és a

vonatkozó kormányrendeletek elõírásainak betartása.

A vizsgált idõszak: 1996. I.1.- 1997. III.31.

A helyszíni vizsgálat idõpontja: 1997. április hó

Az önkormányzat elnökének észrevétele alapján a jelentés pontosításra

került.

I. RESZLETES MEGALLAPITASOK

1. A FELADATELLATAS SZERVEZETTSEGE, SZABALYOZOTTSAGA

A Szerb Országos Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) és a helyi

szerb önkormányzatok, valamint civil szféra között semmilyen jogi

kapcsolat nem áll fenn. Az önkormányzat határozatai ebben az irányban

semmilyen kötelezõ erõvel nem bírnak, minthogy ezek finanszírozása is

más csatornákon történik. Az Önkormányzat nem rendelkezik olyan

hatáskörökkel, jogkörökkel, melyek alapján a képviselt kisebbségi

közösség felé önkormányzatként jelenhetne meg. A civil szférával és a

helyi kisebbségi önkormányzatokkal az együttmûködés kizárólag az

önkéntesség alapján valósult meg.

Az Önkormányzat rendszeres és folyamatos kapcsolatot tart fenn a 19

helyi szerb önkormányzattal, a szerb társadalmi szervezetekkel,

egyesületekkel, oktatási és más intézményekkel, a Szerb Ortodox Egyház

Budai Püspökségével és szervezeteivel.

A helyi szerb önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel és

intézményekkel kialakított együttmûködés során tájékoztatást nyújtanak

részükre különféle lehetõségekrõl, pályázatokról, éves programjaikat

egyeztetik. Továbbá jogi és egyéb szakmai tanácsadás, több önkormányzat

tevékenységének koordinálása, közös rendezvények szervezése, illetve az

ebben való közremûködés, politikai segítség, lobbizás, közvetítés,

szervezés különféle helyi ügyek elintézésében, (pl. szerb oktatás

bevezetésében az adott településen stb.) a különféle anyagok

véleményeztetése, a nyelvi és szakmai továbbképzés elõkészítése a helyi

kisebbségi önkormányzatok képviselõinek, országos felmérések végzése az

oktatás, a folklór szervezetek és a könyvtárak terén, adminisztratív és

infrastrukturális segítség a budapesti és környékbeli szervezeteknek,

intézményeknek alkotják meghatározóan az Önkormányzat támogató

együttmûködési területeit.

A fentiek mellett az Önkormányzat jelentõs számú rendezvényt (1996-ban

mintegy 20-at) maga szervez. Az elmúlt idõszakban tevékenységének

jelentõs része az elemi mûködési feltételek megteremtésére; a saját

székhelyük kialakítására, illetve a helyi szerb önkormányzatok

székhelyeinek kialakításában való közremûködésre, az ehhez szükséges

pénzeszközök különféle módon (pályáztak, lobbizás) való megszerzésére

irányult.

A kultúra terén fontos szerepet vállaltak az anyanyelvû

könyvbeszerzésben, az iskolák taneszköz-ellátásában. Könyvtárat hoztak

létre az országos önkormányzat hivatala mellett, szervezik a

könyvkiadást, terjesztést.

Igen jelentõs az Önkormányzat érdekvédelmi, érdekképviseleti és

kisebbségpolitikai tevékenysége. Folyamatos az együttmûködés más

kisebbségek szervezeteivel és önkormányzataival.

Az Önkormányzat Alapszabálya (Statútuma) - amelynek a szabályozottság

számvevõszéki megítéléséhez elengedhetetlenül szükséges fejezeteit az

ellenõrzés

idõszakában fordították le magyar nyelvre és amely tagoltságát tekintve

Szervezeti és Mûködési Szabályzatnak felel meg - a nemzetiségi és

etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv. (a

továbbiakban: Nek.tv.) alapján határozza meg az önkormányzati

jogosítványokat. A Nek. törvény az országos kisebbségi önkormányzatok

számára kötelezõ feladatokat nem határoz meg, így az Alapszabály

elérendõ célokat, illetve a jogok gyakorlásából fakadó feladatokat

rögzít. Rendelkezik továbbá a szervezeti felépítésrõl, a hatáskörökrõl,

a képviselõtestület, valamint az elnökség mûködésének szabályairól,

továbbá a pénzügyi-gazdálkodási tevékenységrõl.

Az Önkormányzat legfõbb szerve a közgyûlés, amely a jogosítványok és

hatáskörök teljes körével rendelkezik. A törvényi elõírásoknak

megfelelõen az Alapszabály a közgyûlés kizárólagos, át nem ruházható

hatáskörében nevesíti a költségvetés és zárszámadás elfogadását, a

törzsvagyon körének megállapítását, a vagyonnal való rendelkezést,

intézmények alapítását, szerzõdések megkötését (ratifikálását), továbbá

a vállalkozói tevékenység folytatására vonatkozó döntéseket.

Az ellenõrzött idõszakban csupán az Alapszabályban is meghatározott

Ellenõrzõ (Felügyelõ) Bizottság mûködött állandó bizottságként.

Amellett idõszakosan ad hoc bizottságokat mûködtettek. Az 1997. április

12-i közgyûlésen létrehozták az Oktatási-, valamint a Kulturális

Bizottságot. Az Ellenõrzõ Bizottság feladatát képezi a tisztségviselõk,

az elnökség, a bizottságok gazdasági-pénzügyi tevékenységének,

mûködésének törvényességi- és az Alapszabály szerinti belsõ

ellenõrzése. Kiemelt feladata az éves beszámoló, a költségvetés és a

zárszámadás javaslatának véleményezése.

A közgyûlés ülései közötti idõszakban a folyamatos mûködést biztosító

legfõbb testület a 11 tagú elnökség, amely a közgyûlés által átruházott

hatáskörökben, beszámolási kötelezettség mellett késõbbi, testületi

jóváhagyástól függõ (elõzetes) döntéseket hozhat.

A választott, fõállású elnök képviseli az Önkormányzatot. A közgyûlés,

illetve az elnökség által átruházott hatáskörökben döntéseket hoz.

Vezeti az elnökség, valamint a három regionális alelnök munkáját és

irányítja az önkormányzat hivatalát.

Az önkormányzat eddigi mûködésének tapasztalatai alapján szükségesnek

tartják a Statútum továbbfejlesztését.

A közgyûlés a választott testületek és a tisztségviselõk döntéseinek

elõkészítésével és végrehajtásával összefüggõ adminisztratív feladatok,

valamint a gazdasági-pénzügyi tevékenység ellátására még 1995-ben

létrehozta az önkormányzat hivatalát, s amellett könyvtárát is. Ezek

nem rendelkeznek külön jogi személyiséggel.

Az önkormányzat keretein belül mûködõ hivatal szervezeti felépítését a

közgyûlés jóváhagyta a mûködés rendjének szabályozása azonban még csak

tervezetként áll rendelkezésre. A hivatal dolgozói részletes - és

aláírásukkal átvett - munkaköri leírások alapján végzik munkájukat.

Az Alapszabály a Nek. törvényben az országos Önkormányzatok feladat- és

hatáskörére meghatározott kompetenciát alapul véve rögzíti a szerb

oktatási, kulturális és tudományos intézmények alapításához való jogot.

Ezideig saját intézmény alapítására nem került sor. Az Önkormányzat

elkészítette az általa alapítandó, illetve átveendõ oktatási,

kulturális, mûvészeti, tudományos, tömegtájékoztatási és népjóléti

intézmények elvi listájának tervezetét, több intézménnyel

megbeszéléseket kezdeményezett ebben az irányban.

A kulturális-oktatási önigazgatás megvalósításának, az intézményhálózat

megalakításának jelenleg több olyan akadálya is megfogalmazható,

amelyek még a komolyabb gondolkodás, cselekvés megkezdését is gátolják

ezen a területen. Így megoldatlan az országos kisebbségi önkormányzatok

intézményeinek finanszírozása, a finanszírozás szabályozása.

2. AZ ÖNKORMANYZAT MûKÖDESENEK, A GAZDALKODAS RENDJENEK SZABALYSZERûSEGE.

Az Önkormányzat még az ellenõrzés idõszakában is a Szerb Demokratikus

Szövetség (továbbiakban; Szövetség) által bérelt, a velük közösen

használt helyiségekben, (Bp. VI. Nagymezõ u.49.), a Szövetség bútorait

és berendezési tárgyait használva, nehéz körülmények között végzi

munkáját.

A Nek. tv. 62. �. (2) bekezdésében, valamint a kisebbségi

önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának

egyes kérdéseirõl intézkedõ 20/1995. (III.3.) sz. Kormányrendelet 3.

�-ában foglaltak szerinti ingatlan átadás-átvételére - másfél-,

illetve két évvel a hivatkozott jogszabályok megjelenését követõen -

1997. április 8-án (59 kivitelezési hiba, 30 napon belüli kijavítására

vonatkozó önkormányzati észrevétel záradékával) került sor. E hosszú

átfutási idõ az érintettek jó szándéka és (egy átmeneti rövid

idõszaktól eltekintve) a felek konstruktív együttmûködése ellenére

következett be.

Az ingatlan tényleges használatbavételének idõpontja a kivitelezõi

hibák kijavításának idõtartama mellett annak is függvénye, hogy az új

irodaingatlan berendezése, eszközökkel történõ felszerelése miként

valósul meg. Az Önkormányzatnak bútorai nincsenek, s ezévben források

is csak rendkívül korlátozottan, a szükségletekhez képest csak igen

alacsony szinten állnak ilyen célra rendelkezésre. A tárgyévi -

kisebbségi kompenzációs keretbõl történt átcsoportosítással megemelt -

kisebbségi intervenciós keretbõl való egyszeri támogatás érdekében

felvették a kapcsolatot a keret felett rendelkezési jogot gyakorló

tárcaközi bizottsággal. Konkrét igényüket ezideig nem nyújtották be.

Árajánlatok alapján új irodahelyiségeik teljes bebútorozásához (300 m2

: tanácsterem, irodák) 6-8 millió forintra, az irodatechnika

beszerzéséhez, illetve a teljes irodai infrastruktúra kialakításához

(pl. helyi telefonközpont és hálózat kialakítása) további mintegy 7

millió forintra lenne szükségük. Székhelyük berendezésén és

felszerelésén felül feladataik ellátásához elengedhetetlenül

szükségesnek tartják egy gépkocsi beszerzését is. Mindezeket az állami

támogatottságuk jelenlegi szintjén kigazdálkodni nem képesek.

A Nek törvény 63. �. (4) bekezdésében rögzített, az Önkormányzatot

megilletõ 15.000 ezer forint összegû egyszeri vagyonjuttatás

folyamatban van.

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt (a továbbiakban: ÁPV Rt)

1996. augusztus 21-én kelt levelében tájékoztatta az Önkormányzatot,

miszerint az ÁPV Rt Igazgatósága 1996. április 24-én hozott

határozatában hozzájárult ahhoz, hogy a hatáskörébe tartozó vagyon

felett az állam tulajdonosi jogait gyakorló ÁPV Rt a tulajdonában lévõ

MOL Rt részvényekbõl 15.000 ezer forint árfolyamértékû részvénycsomagot

a Szerb Országos Önkormányzatnak ellenérték nélkül ajánljon fel.

Egyidejûleg aláírás céljából megküldték a részvények átadásáról szóló

megállapodás-tervezetet. A megállapodás-tervezet rögzíti, hogy a MOL

Rt-ben lévõ törzsrészvényekbõl 8.813 ezer forint névértékû

részvényhányad kerül ellenérték nélkül átruházásra, az igazgatósági

döntést megelõzõ hónap forgalommal súlyozott tõzsdei átlagárának ( a

névértékre vetítve 170,2%) figyelembevételével.

Az Önkormányzat október 2-án kelt válaszában a javaslat további

tanulmányozására való hivatkozással, egyidejûleg több elvi és konkrét

kérdést felvetve zárkózott el a megállapodás-tervezet akkori

aláírásától.

Az Önkormányzat levelében felhívta az ÁPV Rt figyelmét, hogy "a

kormányzat és az országos kisebbségi önkormányzatok között ezideig

nem született megállapodás az egyszeri vagyonjuttatásról (sem a

juttatandó vagyon konkrét formájáról, sem módjáról, sem a vonatkozó

jogszabály egyeztetett értelmezésérõl)". Rögzítették, hogy "a

felajánlott vagyon mértéke egyáltalán nincs összhangban a

vagyonjuttatásnak a vonatkozó jogszabályban feltüntetett céljával,

ami összefügg az országos önkormányzatok finanszírozásának továbbra

is nyitott kérdéseivel. A továbbiakban számukra kedvezõtlennek

ítélték az átruházásnál figyelembe vett 170,2%-os

részvényárfolyamot. Hiányolták a vagyonjuttatás alapjául szolgáló

kormánydöntésre való hivatkozást. Feleslegesnek ítélték ugyanakkor

a vagyonjuttatás céljának a szerzõdésben való megjelenítését.

Az ÁPV Rt 1996. december 16-i, valamint 1997. március 6-i leveleiben -

hangsúlyozva, hogy a vagyonjuttatás valamennyi feltétele megteremtõdött

- sürgette a megállapodás-tervezet aláírását. Az Önkormányzat 1996.

október 2-i észrevételeire nem reflektáltak. Kilátásba helyezték

ugyanakkor, hogy amennyiben a cégszerûen aláirt szerzõdéstervezetet

postafordultával nem kapják kézhez, ez esetben a Szerb Országos

Önkormányzatot megilletõ részvényeket haladéktalanul bírósági letétbe

helyezik, s ennek költségét az Önkormányzatra hárítják.

Az Önkormányzat Elnöke 1997. március 18-i válaszában egyfelõl utalt a

korábbi levelében felvetett problémák változatlan fennállására,

egyidejûleg arról tájékoztatta az ÁPV Rt-t, hogy az április elsõ

felében megtartásra kerülõ közgyûlés felhatalmazásától függõen kerülhet

sor a megállapodás aláírására.

Az Önkormányzat közgyûlése a megállapodás aláírására vonatkozó

felhatalmazást 1997. április 12.-i ülésén azzal a kikötéssel adta meg,

hogy az elnök folytasson egyeztetéseket az ÁPV Rt képviselõivel, annak

érdekében, hogy a megállapodás szövegezése minél kedvezõbb legyen az

önkormányzat számára. A határozat indoklása részletesen tartalmazza az

önkormányzatnak a vagyonjuttatás törvényi szabályozásával kapcsolatos

fenntartásait, illetve kifogásait.

Az Önkormányzat gazdálkodásával összefüggõ számviteli feladatokat a

megalakulás óta mindvégig havi 30 ezer forint + ÁFA ellenértékkel - az

önkormányzat számítógépét használva - Kft végzi. A Kft szerb

nemzetiségû vezetõje - egyéb jogviszonyt mellõzve - ellátja az

Önkormányzat pénzügyi vezetõi teendõit is.

A kedvezõtlen tárgyi feltételek mellett a személyi feltételek sem

megfelelõek. Az Önkormányzatnál (az elnökön kívül) hárman

fõfoglalkozásban, hárman részmunkaidõben látják el feladataikat, míg a

könyvtáros nyugdíjasként dolgozik. A nyolc fõ közül öten felsõfokú,

hárman középfokú végzettséggel rendelkeznek. A hivatal öt fõs, a

hivatalvezetõi és a gazdasági vezetõi munkakörök nincsenek betöltve,

csak részmunkaidõs titkárt foglalkoztatnak. Nincsenek szakreferensek.

A helyi szerb önkormányzatok és közösségek szórt elhelyezkedése miatt

szükségük lenne regionális alközpontokra is. Azok tárgyi és személyi

feltételeinek megteremtésére pénzügyi eszközeik nincsenek. Vonatkozó

támogatási igényüket már többször jelezték.

A gazdálkodás folyamatát, annak részterületeit érintõ szabályzatokkal a

megalakulást követõ idõszak óta rendelkeznek. A magyarra is

lefordított gazdasági ügyrendet, pénzkezelési szabályzatot, bizonylati

szabályzatot, leltározási szabályzatot, már az 1995. évben lefolytatott

számvevõszéki vizsgálat is alapvetõen szakszerûnek minõsítette. Néhány

szabályzat esetében azonban pontosításokat, kiegészítéseket tartott

szükségesnek.

A jelenlegi ellenõrzés során az Önkormányzat bemutatta a számlarend, a

bizonylati, valamint a leltározási szabályzatok elõzõ vizsgálatot

követõen javított, 1996. I. 1-tõl hatályos kiegészítéseit. A

kiegészítések a korábban észrevételezett hibákat csak részben

korrigálják. Hiányosságuk továbbá, hogy nem tartalmaznak egyértelmû

utalást a szabályzatok pontosítására, kiegészítésére vonatkozóan. Nem

derül ki azokból, hogy a módosított szöveg az érintett szabályzat mely

pontjának helyébe lép, illetve mely pontja egészül ki a módosítással.

Az önkormányzat az ellenõrzés számára nem mutatott be a korábbi

számvevõszéki vizsgálat jelentésének közgyûlési megtárgyalására

készített elõterjesztést, illetve közgyûlési határozatot.

Az Önkormányzat (az ellenõrzés külön kérésére lefordított)

gazdálkodással összefüggõ testületi határozatainak többsége nem

alkalmas a vonatkozó döntések számvevõszéki minõsítésére. A határozatok

a vonatkozó fõösszegeket sem tartalmazzák, a pénzügyi konzekvenciákkal

járó határozatok elõterjesztései csak anyanyelven készülnek. Az

ellenõrzés részére átadott pénzügyi-gazdasági határozatok nincsenek

számozva, csupán a közgyûlés dátuma alapján azonosíthatók. Az

Önkormányzat által követett gyakorlat nem biztosítja teljeskörûen a

Számvevõszék ellenõrzési kötelezettségének - a Nek. törvény 57. �.-ában

elõírt - teljesítését.

A gazdálkodási folyamatokat, s különösen a számviteli kérdéseket

rendezõ szabályzatok hiányosságainak jelentõs hányadát a

gazdálkodásukra vonatkozó, jelenleg sem konzisztens rendszert alkotó

jogszabályok körével, azok értelmezésével kapcsolatos bizonytalanságuk

eredményezi.

A gazdálkodási jogkörök gyakorlására vonatkozó szabályozásokat a

gazdasági ügyrend, a kötelezettségvállalási-, továbbá a bizonylati

szabályzat egyaránt tartalmaznak. E szabályzatok helyenként átfedik

egymást, illetve esetenként nincsenek egymással minden tekintetben

szinkronban. Oldalszámozásuk hiányzik. Kötelezettségvállalásra és

utalványozásra - az esetenkénti írásban történõ átruházások kivételével

- az elnök jogosult. A kötelezettségvállalási szabályzatból nem tûnik

ki egyértelmûen, hogy az átruházott hatáskörben kötelezettséget vállaló

személy jogosultsága az elnökség, vagy az elnök által megjelölt

értékhatárig terjed. Az "ellenjegyzés" szabályozása, az önkormányzat

kis létszámára tekintettel ellentmondásos. A kötelezettségvállalási

szabályzat értelmében minden kötelezettségvállalást ellenjegyezni

köteles a gazdasági vezetõ. A gazdasági vezetõi teendõket heti két nap

Önkormányzatnál töltött munkaidõben ellátó, számviteli Gazdasági

Szolgáltató Kft-vezetõ az ellenjegyzések folyamatosságát biztosítani

nem képes. Ezért a gazdasági ügyrend , átruházott hatáskörben lehetõvé

teszi a gazdasági vezetõ által kijelölt pénzügyi szakképesítésû személy

ellenjegyzését is. Ez a gyakorlatban nem mûködik.

Az Önkormányzat ezideig alapfeladatain túlmenõen vállalkozási

tevékenységet nem folytatott, s vállalkozásban sem vettek részt.

3. A BESZAMOLASI KÖTELEZETTSEG TELJESITESE, A KÖLTSEGVETES KESZITESE ES

VEGREHAJTASA.

Az Önkormányzat beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének

kettõs könyvvitel vezetésével tesz eleget.

A számviteli elszámolás, feldolgozás számítógéppel, a SIGMA CONTO

számítógépes programmal történik.

Az Önkormányzat Hivatala 1995. évi beszámolási kötelezettségének eleget

tett.

A jogszabályi elõírások alapján egyszerûsített beszámolójának keretében

elkészítette az 1995. december. 31-ei mérleget, melynek végösszege

6.139 ezer forint.

Az egyes fõkönyvi számlákhoz kapcsolódó konkrét zárlati munkák

elvégzését követõen (éves értékcsökkenés megállapítása, adóhatósággal,

társadalombiztosítással való elszámolások, "eredmény" kimutatása) a

mérleget a fõkönyvi kivonatok alapján állították össze.

Az 1995. dec. 31-ei mérleg adattartalommal bíró sorait leltárral

alátámasztották.

Az Önkormányzat közgyûlése az 1995. évi költségvetés végrehajtásáról

szóló beszámolót a 1996. május 11-én tárgyalta és elfogadta. (A

vizsgált idõszak tervezett és tényleges bevételeit az 1. sz. melléklet,

kiadásait a 2. sz. melléklet tartalmazza.)

Az 1995. évi beszámoló adattartalma a következõ:

Terv

Tény Telj. %

Bevételek 8.700

8.935 102,7

Kiadások

n hivatali mûködés 4.040

1.880

n politikai tevékenység (elnök) 997 640

n kulturális 1.122

851

n oktatásügy 652

151

n nemzetközi kapcs. 400

143

n elnökségi tiszteletdíj 691

658

n felhalmozási kiadás 798

Kiadások összesen: 8.700 4.369

50,2

Az Önkormányzat 1995. áprilisában alakult. Bevételének csaknem egészét

a Parlament által jóváhagyott támogatás tette ki, melynek elsõ részlete

csak augusztusban érkezett. A hivatal mûködését 1995. szeptember 1-vel

kezdte meg, 1995. évi pénzügyi tervét szeptember 30-án hagyta jóvá a

közgyûlés. A közgyûlés részérõl felmerült igény szerint a kiadásaikat

a fentiekben felsoroltak szerint tevékenységenként is részletezték. Ez

a bontás tovább tagolódik költségnemek szerint.

Az összkiadás 50%-os teljesítése csak látszólagosan kedvezõ, a jelentõs

év végi maradványt áthúzódó kötelezettségvállalás terhelte (1.528 ezer

forint). A mûködés megkezdésének évében a székhely hiányában a

rezsiköltségek jóval a tervezett alatt maradtak, ugyanakkor a

finanszírozás törvényi rendezetlensége miatt a likvidítást biztosító,

óvatos gazdálkodás került elõtérbe.

Az év végi pénzmaradvány biztosította a gazdálkodás folyamatos

átmenetét a következõ évre.

A költségvetés szerkezeti rendjét helyi szinten nem szabályozták.

Az 1996. évi költségvetési tervezetet a gazdasági vezetõ állította

össze a költségvetési törvénybõl ismert központi támogatás, 1995. évi

pénzmaradvány és egyéb bevétel figyelembevételével. Ennek alapján az

1996. évi tervezett bevételek fõösszege 17.593 ezer forint, melynek

62,5 %-a központi támogatás (11.000 ezer forint), 34,7%-a 1995. évi

pénzmaradvány (6.093 ezer forint) és 2,8%-át saját bevételek alkotják.

A tervezett bevételeket a megfelelõ feladatokra tervezték az alábbi

kiadási bontásban:

Feladatok ezer forint

Megoszl.%

n Hivatali mûködés 5.633

32,0

n Politikai tevékenység 1.903

10,8

n Kulturális tev.

6.660 37,9

n Oktatásügy

1.117 6,3

n Nemzetközi kapcs 200

1,1

n Elnökségi tagok tisztelettdíja: 1.080

6,1-

n Felhalmozási kiadás 1.000

5,8

Összesen: 17.593

100,0

Az egyes tevékenységi körökön belül meghatározták a munkatársak

bérjellegû kiadásait és annak járulékait. Az éves munkaterv alapján

megtervezték a kulturális, oktatási programok dologi kiadásait. A

hivatal mûködési és fenntartási költségeit az 1995. évi tapasztalati

számok alapján tervezték.

Az 1996. évi költségvetését a testület 1996. május 11-i ülésén - az

elnökség és az Ellenõrzõ Bizottság véleményét is figyelembe véve -

fogadta el. Ezzel eleget tettek az Alapszabályban megfogalmazott

követelményeknek, miszerint a költségvetés elfogadása a közgyûlés

kizárólagos hatásköre.

Az 1995. és 1996. évi költségvetés nagyságrendje, a bevételek évenkénti

alakulása azt tükrözte, hogy a központi támogatás a mûködés

megkezdésének évéhez viszonyítva abszolút mértékben ugyan nõtt, egy

hónapra vetítve azonban alacsonyabb, reálértékben még kevesebb volt.

Felvállalt feladataik, illetve folyamatosan növekvõ mûködési költségeik

teljesítését ugyanakkor a központi támogatáson kívül 1996-ban egyéb -

támogatás, pénzmaradvány - bevételek is kiegészítették.

Az Önkormányzat 1996. évi feladatai ellátására a már elõzõekben

ismertetett tervezett bevételein túl központi szervektõl pályázatok

útján elnyert céltámogatással (5.238 ezer forint) és magánszemélyektõl

kapott támogatással (674 ezer forint) is rendelkezett.

Így a fentiek figyelembevételével a ténylegesen rendelkezésre álló

források 34%-kal meghaladták az eredeti elõirányzatot, melyet a

közgyûlés nem módosított.

Tényleges bevételeik összetétele, megoszlása a következõképpen alakult:

Bevételek ezer forint

Megoszl.%

n Költségvetési támogatás 11.000

46,8

n Szervezet, alapítványok tám. 5.238 22,3

n Saját bevétel 482

2,1

n Magánszemélyek tám. 674

2,9

n Egyéb bev.(pénzmaradv.) 6.093 25,9

Bevételek összesen: 23.487 100,0

A ténylegesen realizált bevételeiken belül a költségvetési támogatás

részaránya 46,8%-ra csökkent, mely mûködési kiadásaiknak csak részbeni

fedezetét szolgálta.

A támogatás éves összege az 1996. évi módosított költségvetési

törvényben került meghatározásra. (1996. június 4-tõl hatályos). A

támogatást havonta utalta a Kincstár és az megjelent az Önkormányzat

számláján. Likviditási gondjaik nem voltak. A magánszemélyek adománya

1996. január hóban érkezett, amely a pénztáron keresztül bevételezésre

került.

A pályázati pénzek 1996. év második felében folytak be az Önkormányzat

egyszámlájára.

A céltámogatásokat pályázat alapján a szerzõdésekben rögzített

feltételek mellett

kapták. Az elnyert támogatás az igényelt 20.312 ezer forint összeg

mindössze 25,8%-át (5.238 ezer forint) tette ki.

A céltámogatásokra vonatkozó szerzõdésekben elõírt szakmai és pénzügyi

elszámolási kötelezettségüknek eleget tettek, a támogatás

felhasználásáról elkülönített nyilvántartást vezetnek.

Az 1996. évi támogatásokból (5.237.750 Ft), összesen 2.968.450 Ft

felhasználása 1997. évre húzódott át.

Egyéb bevételek címén kimutatott 6.093 ezer forint pénzmaradvány az

Önkormányzat pénzkészlete és nem a szabad pénzmaradvány.

A rendelkezésre álló 1996. évi forrásokból megoldásra kerülõ fõbb

feladatok:

n önkormányzat mûködtetése,

n a kultúra terén - anyanyelvû könyvbeszerzés, iskolák taneszköz

ellátása, könyvtár létrehozása, könyvkiadás és terjesztés,

rendezvények, ünnepek szervezése,

n a szerb oktatásügy, érdekvédelem terén kifejtett tevékenység,

n anyaországi kapcsolatok ápolása stb.

Az 1996. évben mûködési, fenntartási tervezett és teljesített kiadásaik

alakulását a 2. sz. mellékletben mutatjuk be.

Az Önkormányzat kimutatott összes teljesített kiadása (15.566 ezer

forint) az elõirányzottnál alacsonyabb szinten (88%) teljesült, és ezen

belül a mûködésre felhasznált kiadásoké is (87%).

A személyi kiadásoknál az elõirányzathoz képesti teljesítés nem

értékelhetõ, mivel a pályázati úton elnyert pénzekbõl is elõfordult

olyan személyi kifizetés, ami tervszinten még nem jelentkezett.

Ugyanilyen okokból a TB járulék, dologi és egyéb kiadásaik

elõirányzathoz való viszonyítása sem reális.

Az azonban megállapítható, hogy az összes kiadás 53,6%-a személyi

kiadás és ahhoz kapcsolódó közteher.

Tevékenységenként a tervezett és tényleges kiadásaik alakulása az 1996.

évi zárszámadás szerint a következõ:

Tevékenységi kiadások Terv Tény %

n Hivatali mûködés 5.633 5.407

95,9

n Politikai tev. 1.903

1.888 99,2

n Kulturális tev. 6.660

4.412 66,2

n Oktatásügy 1.117

1.514 135,5

n Nemzetközi kapcs. 200

15 7,5

n Elnökségi tiszt.díj 1.080

1.080 100,0

n Felhalmozási kiad. 1.000 1.250

125,0

Összesen: 17.593 15.566

88%

A nemzetközi kapcsolatokra tervezett kiadásaik nem a vártnak

megfelelõen alakultak, így az ezzel kapcsolatos elõirányzataik sem

teljesültek. Az oktatásügy feladatainál a jelentõsebb túlteljesítés a

dologi kiadásaikban jelentkezik (iskolabusz évközi beindítása).

Az Önkormányzat 1997. évi költségvetését a közgyûlés 1997. április 12-

én az 1996. évi zárszámadással egyidõben - tárgyalta és elfogadta.

Az 1997. évi elõirányzatokat az 1996. évi tényszámok ismeretében, a

6.985 ezer forint pénzmaradványa figyelembevételével, továbbá az 1997.

évi költségvetési (15.000 ezer forint) és egyéb támogatásokkal is

számolva alakították ki. Bevételi és kiadási elõirányzatokat - 23.565

ezer forint - a 1. és 2. sz. melléklet tartalmazza.

A ténylegesen felhasználható maradvány az áthúzódó kötelezettségek,

(794 ezer forint) a feladatokkal lekötött pályázati pénzeszközök

maradványát (2968 ezer forint) tekintve értelmezhetõ reálisan.

A tervezett kiadásokat a feladatoknak megfelelõen a szükségletek

szerint, a pénzmaradványt átcsoportosítva alakították ki, amelyet az

1996. évihez hasonló módon feladatra is lebontottak, illetve

megállapítottak.

A kulturális és oktatási feladataikhoz rendelt kiadásoknál számoltak a

korábban TB járulék mentes tiszteletdíjak költségeinek növekedésével.

Az 1997. évi költségvetés további részleteirõl, belsõ tartalmáról nem

rendelkezünk információval.

Az Önkormányzat a gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályzatokat

elkészítette. Ezen szabályzatok - mint a jelentés elõzõ fejezete erre

már utalt - minõsége több vonatkozásban kifogásolható. Az 1995-ben

elkészített és az Önkormányzat könyvvezetésére vonatkozó számlarend a

kiegészítésekkel együtt sem felel meg, felépítésében, tatalmában a

Sztv. követelményeinek.

A fõkönyvi könyvelés alátámasztását szolgáló számviteli analítika

teljes körû rendszerét nem alakították ki, a belsõ szabályzataik

elõírásait sem minden esetben tartották be, ugyanakkor a pénzügyi

bizonylati rend szabályozása is ellentmondásos.

A bizonylati és okmányfegyelem betartását az 1996. május és november

havi könyvelési bizonylatok tételes felülvizsgálatával ellenõriztük.

Az ellenõrzött pénztárbizonylatokat csak az utalványozó írta alá, a

kapcsolódó alapdokumentumok is több esetben hiányosak voltak. (Az Sztv.

85 � (1) bekezdés c. pontja rendelkezik a gazdasági mûveleteket rögzítõ

bizonylatok aláírási kötelezettségeirõl).

Az Önkormányzat 1996. év elején pénzmaradvánnyal rendelkezett így a

köte-

lezettségvállalásaik fedezete év kezdetétõl biztosított volt. A

rendelkezésre álló forrásaikból felhalmozási kiadásaikra 1 millió

forintot fordítottak, melybõl az önkormányzat 3 számítógépet és

számítógépes programot, valamint 2 db mobil telefont vásárolt, melyek

a vidéki alelnökök munkáját segítik. Pénzügyi befektetéseik nem voltak.

Az Önkormányzat - Alapszabálya szerint - létrehozta a Felügyelõ

Bizottságot, tevékenységét, feladatát meghatározta. A bizottság

feladatellátásáról készített dokumentumot a számvevõszéki ellenõrzés

részére az Önkormányzat nem mutatott be.

II. ÖSSZEGZI MEGALLAPITASOK, KÖVETKEZTETESEK

A Szerb Országos Önkormányzat mûködési feltételrendszere a két

számvevõszéki ellenõrzés közötti idõszakban gyakorlatilag nem

változott. Az önkormányzat végleges elhelyezését szolgáló irodaingatlan

átvételére a jelenlegi ellenõrzés idõszakának kezdetén sor került, a

használatbavétel azonban a bútorozottság és egyéb eszközökkel történõ

felszereltség hiányában még nem történt meg. A vagyonjuttatás

elfogadására a közgyûlés az ellenõrzés idõszakában adta meg az elnöknek

a felhatalmazást.

A gazdálkodás hiányos szabályozottsága összefügg a jogszabályi

rendezetlenséggel, az elégtelen létszámellátottság pedig a

finanszírozási rendszerrel.

A feladatellátás, ezen belül a gazdálkodás feltételrendszerét

biztosították. Az elõfordult szabályozási hézagok nem okoztak mûködési

zavart. A feltárt hiányosságok megfelelõ intézkedéssel, illetve azok

végrehajtásával megszüntethetõk.

Az ellenõrzés lefolytatásához szükséges dokumentumok jelentõs része

csak anyanyelven állt rendelkezésre, ez a tény az önkormányzat

vezetõinek és munkatársainak támogató együttmûködése ellenére

nehezítette az ellenõrzési feladatok elvégzését.

III. JAVASLATOK

Az önkormányzat a jelentést a soron következõ ûlésén tárgyalja meg, s

az alábbi javaslatainkra tegyen intézkedéseket:

1. A mûködéssel, az operatív gazdálkodással összefüggõ szabályzatokat

akualizálják, a hiányosságokat pótolják annak érdekében, hogy azok a

mindenkori jogszabályi elõírásoknak, a mûködés sajátosságainak egyaránt

megfeleljenek. (SZMSZ, Számlarend, leltározás, selejtezés, bizonylati

rend, gazdálkodási jogkörök gyakorlása, stb.)

2. Szervezzék meg az ellenõrzési rendszerüket, szabályozzák az ahhoz

kapcsolódó tevékenységet a feladatok, hatás- és jogkörök, gyakoriság,

stb. egyértelmû meghatározásával, s biztosítsák annak hatékony

mûködtetését.

3. A gazdálkodással összefüggõ testületi határozatokban a legfontosabb

tartalmi elemeket - kiemelten a költségvetés, a beszámoló fõösszegei,

tartalék, zárópénzkészlet, felhasználható maradvány, stb. - is

rögzítsék a törvényes mûködés, a végrehajtás számonkérhetõsége

érdekében.

4. A számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. tv. 12. �. (2) bekezdése elõírja,

hogy a könyvvezetés csak magyar nyelven történhet.

A számviteli regisztráció alapját képezõ egyéb dokumentációkat (pl.

jegyzõkönyvek, testületi elõterjesztések, határozatok, belsõ

szabályzatok, utasítások, stb.) magyar nyelven is készítsék el

biztosítva ezzel az ellenõrzés (számvevõszéki) hitelességével,

teljeskörûségével szemben támasztott követelmények teljesülését is.

Budapest, 1997. június

Sándor István

383. 1997.

JUNIUS

JELENTÉS

az Országos Szlovén Kisebbségi

Önkormányzat pénzügyi-gazdasági

tevékenységének vizsgálati tapasztalatairól

A vizsgálat végrehajtásáért felelõs:

az ÁSZ IV. Vagyonellenõrzési Igazgatósága:

Dömötör Gyula

számvevõ igazgató

A vizsgálatot vezette:

dr. Felleg Zsoltné

régióvezetõ fõtanácsos

A vizsgálatot végezte:

Tóth Ferencné

számvetõ tanácsos

Név

Beosztás

Név

Beosztás

V-1008-57/1997. TSZ: 371

116

TARTAL

OMJEGYZEK

I. RESZLETES MEGALLAPITASOK 4

1. A feladatellátás szervezettsége, szabályozottsága 4

2. Az önkormányzat mûködésének, a gazdálkodás rendjének

szabályszerûsége 7

3. A beszámolási kötelezettség teljesítése, a költségvetés készítése

és végrehajtása 11

II. ÖSSZEGZI MEGALLAPITASOK, KÖVETKEZTETESEK 16

III. JAVASLATOK 16

II. ÖSSZEGZI MEGALLAPITASOK, KÖVETKEZTETESEK

III. JAVASLATOK

Jelentés az Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági

tevékenységének ellenõrzésérõl

Az Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat ellenõrzésére az

Országgyû-

lés 20/1997. (III. 19.) OGY. sz. határozata alapján az Állami

Számvevõszék V-1008/1997. sz. vizsgálati programjának szempontjai

szerint került sor.

Az ellenõrzés célja: annak megállapítása, hogy

n az országos kisebbségi önkormányzat mûködési feltételrendszere

hogyan ala-

kult a vizsgált idõszakban,

n a gazdálkodás szervezettsége, szabályozottsága mennyiben felel meg a

vonat-

kozó jogszabályi követelményeknek,

n a feladat ellátás során hogyan hasznosultak a központi

költségvetésbõl származó erõforrások

n mennyire biztosított a gazdálkodás, a pénzeszközök felhasználásának

törvé-

nyessége és szabályszerûsége, a számviteli törvény és a vonatkozó

kormány-

rendeletek elõírásainak betartása

A vizsgált idõszak: 1996. január l. - 1997. március 31.

A helyszíni vizsgálat idõpontja: 1997. március, április

A helyszíni vizsgálati jelentésre az önkormányzat észrevételt nem tett.

I. RESZLETES MEGALLAPITASOK

1. A FELADATELLATAS SZERVEZETTSEGE, SZABALYOZOTTSAGA

Az Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat (továbbiakban:

önkormányzat) széleskörû és folyamatos ismeretekkel rendelkezik a

magyarországi szlovének életkörülményeirõl, kultúrájáról.

A magyarországi szlovének többsége ma is a Vas megyei Szentgotthárd

városban és 6 környezõ községben - Alsószölnökön, Apátistvánfalván,

Szakonyfaluban, Orfaluban, Kétvölgyön és Felsõszölnökön - viszonylag

hermetikusan elzárt területen él. Laknak még szlovének Szombathelyen,

Mosonmagyaróvárott, Budapesten és szétszórtan az egész ország

területén. Becsült létszámuk: 5000 fõ.

A Szentgotthárd környéki szlovénség társadalomszerkezetére 1945. elõtt

a nagyszámú kisparasztság volt jellemzõ, kettõ-három hektár birtokkal.

Sokan éltek idénymunkából. A II. világháború után ez a

társadalomszerkezet megváltozott. Az egyéni gazdálkodók mellett egyre

nagyobb lett a kétlakiak és a munkások száma. A fiatalabb korosztály a

szentgotthárdi ipari üzemekben, vagy az ország más vidékein

helyezkedett el. A szentgotthárdi selyem és kaszagyár privatizálásával

nagyon sok szlovén munkanélkülivé vált. Csak kis részük tudott az

újonnan létrehozott üzemekben elhelyezkedni. Többségük a falvakban

maradt, és szüleik, nagyszüleik régen kialakult magánbirtokán

gazdálkodik. (Ezen a vidéken mezõgazdasági termelõszövetkezet soha nem

mûködött)

Az 1950-es évektõl fokozatosan bevezették a nyelvoktató típusú

anyanyelvi oktatást az óvodákban, az általános iskolákban és a

szentgotthárdi gimnáziumban.

A hagyományos szlovén kultúrát iskolai báb-, tánccsoport és énekkar,

felnõtt énekkar, zenekar és tánccsoport ápolja. A kulturális

tevékenység nagy része Felsõszölnökön összpontosul.

Szlovén települési önkormányzat Felsõszölnökön, Apátistvánfalván és

Orfaluban, helyi kisebbségi önkormányzat Kétvölgyön, Alsószölnökön és

Szentgotthárd-Rábatótfaluban mûködik.

A Magyarországi Szlovének Szövetsége 1990. október 27-én alakult

szentgotthárdi székhellyel.

Ezen szervezetekkel és a Vas megyei Önkormányzattal az országos

kisebbségi önkormányzat szorosan együttmûködik - bár a kapcsolattartás

feltételeit írásban nem rögzítették.

Az országos önkormányzat legtöbb tagja egyben a helyi önkormányzat

képviselõje is.

A Magyarországi Szlovének Szövetségével elsõsorban kulturális téren

alakult ki együttmûködés. Kölcsönösen tájékoztatják egymást

rendezvényeikrõl, programjaikról. Az önkormányzat anyagi

lehetõségeihez mérten pénzügyi támogatással is hozzájárul az országos

szövetség által szervezett rendezvények sikeréhez.

Az önkormányzatnak a többi országos kisebbségi önkormányzattal

kialakított kapcsolata fejlõdõ. Az anyaország (Szlovénia) állami és

kormányzati szerveivel is élõ az önkormányzat együttmûködése.

Az önkormányzat legfõbb szerve 1995. március 3-án megválasztott 21 tagú

közgyûlés.

A közgyûlés ülései között idõszakban a folyamatos mûködést az 1995.

szeptember 15-i ûlésen a 2/1995. számú határozattal megválasztott 6 fõs

elnökség biztosítja, mely az elnökön és a két alelnökön kívül

Alsószölnök, Apátistvánfalva és Orfalu egy-egy képviselõjébõl áll.

A választott tisztségviselõk (elnök, alelnökök) társadalmi

megbízatásban látják el feladataikat.

Az önkormányzat Szervezeti és Mûködési Szabályzatát 1995. december 28-i

ülésén a 6/1995. számú határozatával hagyta jóvá a közgyûlés. Ebben

részletesen szabályozták a közgyûlés, az elnökség, a bizottságok,

továbbá a hivatal mûködési rendjét.

A szabályozás szerint a közgyûlés feladat- és hatásköreit átruházhatja

szerveire: bizottságokra, elnökségre, elnökre és alelnökökre.

Az SzMSz hiányos, mert a közgyûlés feladat- és hatáskörét

meghatározó

1.sz. mellékletét nem dolgozták ki. Nem készítették el az

elnökségre, az elnö-

re és az alelnökökre átruházott feladat és hatáskörök jegyzékét

sem, mely

az SzMSz II./5. és 8. pontja szerint a szabályzat 2. és 3. sz.

mellékletét képezi.

A közgyûlés egyes feladatainak szakszerû és pontos ellátása érdekében

bizottságokat hozhat létre.

Az SzMSz szerint a közgyûlés mellett 2 bizottság:

n Pénzügyi és Ellenõrzési Bizottság

n Oktatási és Közmûvelõdési Bizottság mûködik.

Mindkét bizottságot 1996. június 21-i közgyûlésen a 3/1996. számú

határozattal hozták létre.

A Pénzügyi és Ellenõrzési Bizottság feladatait az SzMSz általánosan

fogalmazza meg. A PEB feladata: "Az önkormányzat gazdálkodásának,

pénzügyi tevékenységének ellenõrzése, a zárszámadás véleményezése."

Az Oktatás és Közmûvelõdési Bizottság feladat- és hatáskörével a

szabályo-

zás egyáltalán nem foglalkozik.

Az SzMSz VII. fejezete az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos

feladatokat foglalja össze. Az önkormányzat gazdálkodásával, vagyonával

összefüggõ legfontosabb döntések a közgyûlés hatáskörébe tartoznak,

nevezetesen a költségvetés és a zárszámadás jóváhagyása, valamint a

tulajdonosi jogok gyakorlása.

Az SzMSz szerint a költségvetés részletes összeállításának szabályait

az Államháztartásról szóló törvény határozza meg.

Megjegyezzük, hogy az országos kisebbségi önkormányzat nem

költségvetési szerv, az Államháztartás alrendszereinek nem része,

ezért az ÁHT rendelkezései a költségvetésük, a zárszámadásuk

részletes szabályainak kialakításához támpontul szolgálhatnak, de

nem kötelezõ érvényûek.

A költségvetés és a zárszámadás elkészítésének konkrét szabályait a

számlarend mellékletét képezõ, az önkormányzat gazdálkodási

feladatainak ellátására vonatkozó szabályzat rögzíti. Ebben részletesen

meghatározták a költségvetés tervezésével, a zárszámadással kapcsolatos

teendõket a közgyûlési elõterjesztések szerkezetét, adattartalmát.

Számos olyan feladatot határoz meg ez a szabályzat az elnök, az

alelnökök és az

elnökség számára, melyekrõl - hatáskör átruházás hiányában - a

közgyûlési állás-

foglalás szükséges.

Ezért helytelen, hogy a közgyûlés döntése nélkül ezt a szabályzatot

az önkormányzat elnöke hagyta jóvá. További hiányosság, hogy a

szakmailag alapvetõen jó színvonalú szabályozás a költségvetés és a

zárszámadás jóváhagyásának idõpontjáról nem rendelkezik.

Az önkormányzatnak törzsvagyona nincs, a szabályozás e kérdéskörrel nem

foglalkozik.

Tulajdonát képezi mindaz az ingatlan és ingóvagyon, amelyet jogi

személyek, magánszemélyek bármilyen jogcímen tulajdonába adtak.

A szabályozás alapján az önkormányzat csak olyan vállalkozásba vehet

részt, amelyben felelõssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás

mértékét.

Az önkormányzat a mûködésével, a döntések elõkészítésével, azok

végrehajtásával kapcsolatos adminisztratív és pénzügyi feladatok

ellátására 1995. szeptember 15-i ülésén döntött az önkormányzati

hivatal felállításáról. A hivatal feladatait az SzMSz IV. fejezetében

fogalmazták meg. A hivatal nem intézményként mûködik, feladatait az

elnök, illetve az elnökség irányításával végzõ szervezet.

Az önkormányzat a hivatalba csupán egy fõfogalalkozású pénzügyi-

titkársági ügyintézõt alkalmaz, akit a közgyûlés nevezett ki, 1995.

október 1-i hatállyal.

Az ügyintézõ felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja,

feladatait az önkormányzat gazdálkodására vonatkozó szabályozás

részletesen meghatározza.

Az SzMSz fentiekben említett IV. sz. fejezete módosítást és

pontosítás igényel

a következõk miatt:

A IV/2.. pont szerint: " A hivatalt a hivatalvezetõ vezeti, aki

egyszemélyben irá-

nyítja a hivatalt."

A IV/3.. pont szerint: " A hivatalvezetõt a közgyûlés határozatlan

idõre nevezi ki."

A gyakorlatban hivatalvezetõt nem alkalmaznak, így a szabályozás és

a végrehaj-

tás összhangja nem biztosított.

Az önkormányzat 1996. augusztus 1-tõl budapesti kirendeltségén 1 fõ

fõállású kirendeltség-vezetõt foglalkoztat.

A kirendeltség mûködését az ellenõrzés idõpontjáig jóváhagyott

mûködési szabályzat nélkül folytatja, az új szervezeti egység

létrehozásával az SzMSz kiegészítésére nem került sor.

Az önkormányzat intézmény alapításáról, mûködtetésérõl nem döntött, és

a közeljövõben ezt nem is tervezi.

2. AZ ÖNKORMANYZAT MûKÖDESENEK, A GAZDALKODAS RENDJENEK SZABALYSZERûSEGE

Az önkormányzat mûködésének, személyi és tárgyi feltételeinek

kialakítása nagyrészt megtörtént, illetve folyamatban van.

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv.

59 és 62.�-ai értelmében az országos kisebbségi önkormányzatok mûködési

feltételeit 150-300 m2 hasznos alapterületû ingatlan rendelkezésre

bocsátásával kell biztosítani.

A törvény adta lehetõségek keretein belül az önkormányzat az országos

székház és a budapesti kirendeltség elhelyezésére jelentett be

ingatlanigényt.

Az önkormányzat igényének megfelelõen - az országos székház céljaira -

a 2387/1995. (XII.12.) sz. Kormány határozat alapján a Kincstári

Vagyoni Igazgatóság 1995. december 28-án kötött adás-vételi

szerzõdéssel megvásárolta a Felsõszölnök Fõ u.5. sz. alatti ikerház 1/2

(jobb oldali) részét a felsõszölnöki önkormányzattól.

A szerzõdés szerinti vételár: 3366 ezer forint volt.

A fenti kormányhatározatban egyidejûleg döntés született a 89,2 m2

alapterületû lakóház felújításáról és irodai célokra történõ

átalakításáról is.

A felújítás - az önkormányzat igényeinek figyelembevételével - 1996.

tavaszán megkezdõdött.

Az önkormányzat ezt az ingatlant 1995. október 1-tõl folyamatosan - a

felújítás ideje alatt is - használta, az ideiglenes használatra

vonatkozó megállapodást - mely a felújítási munkák befejezéséig volt

hatályos - 1996. április 16-án kötötték meg a Kincstári Vagyoni

Igazgatósággal.

Az ingatlanrész felújítási munkái befejezõdtek, a mûszaki átadás 1996.

október 10-én megtörtént.

A felújított székház ingyenes használatára vonatkozó végleges

megállapodást a fenti idõpontban írták alá, mely részletesen

tartalmazza a használat módját, az átadó (KVI) és a használó (Országos

Szlovén Kisebbségi Önkormányzat) jogosítványait és kötelezettségeit.

1995. év közepén az önkormányzat a budapesti kirendeltség elhelyezése

érdekében ingatlan igényt jelentett be a Kisebbségi Kompenzációs

Bizottsághoz. Az országos székhely a fõvárostól közel 300 km távolságra

van, az országgyûlési bizottsággal, szervezetekkel, kormányzattal való

közvetlen kapcsolattartás, a rendezvényeken történõ képviselet

biztosítása indokolta a fõvárosi kirendeltség létrehozását.

Budapesten a VI. ker. Nagymezõ utca 49. II/5.. sz. alatti ingatlanra

vonatkozó igényüket elutasították.

Az önkormányzat a kedvezõtlen döntés után sem mondott le a budapesti

ingatlan igényérõl. Továbbra is folytatták a megfelelõ irodaház

felkutatását. Az ingatlan kiválasztását követõen újabb igényüket

kedvezõen bírálták el.

Az 1085/1996. (VII.24.) Korm. határozat a budapesti kirendeltség

elhelyezésére a Budapest VII. Rumbach S. u. 12.III/1.. szám alatti 99 m2

alapterületû ingatlan megvásárlásáról, felújításáról döntött. A

vételárat 9 millió Ft-ban határozták meg.

Az ingatlan felújítása a helyszini vizsgálat idõtartama alatt

befejezõdött, az ingatlan birtokba adására 1997. április 17-én került

sor. Az ingatlan használatát szabályozó szerzõdést a vizsgálat

befejezéséig még nem kötötték meg.

A budapesti kirendeltség ideiglenesen az Országos Szlovák

Önkormányzattól bérelt - Budapest, VI. ker. Nagymezõ u. 49. sz. alatti

- helyiségben kapott elhelyezést.

Bérleti szerzõdést nem kötöttek, a bérleti díjat az energia és

telefonköltségeket egy feljegyzés alapján 1995. július 1-tõl 33

ezer forint/n. év, 1996. október 1-tõl 40 ezer forint/n. év

összegben fizették.

Az önkormányzat 1996. május 7-én az országos székház bõvítéséhez a

Felsõszölnök, Fõ u.5. sz. alatti ikerépület másik felének (bal oldali

rész) rendelkezésre bocsájtását kérte a zavartalan mûködés érdekében.

A Kisebbségi Kompenzációs Bizottság a 10/1996. (VI.04.) kompenzációs

bizottsági határozatával elfogadta az önkormányzat bõvítési igényét,

3.969 ezer forint vételárral és 2.080 ezer forint + ÁFA felújítási,

átalakítási költséggel. Ezt követõen az 1.085/1996. (VII.24.) Kormány

határozattal döntés született a fenti ingatlanrész Magyar Állam javára

történõ megvásárlásáról, felújításáról, illetve ingyenes használatba

adásáról.

Az épületrészt a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a felsõszölnöki

önkormányzattól megvásárolta. Jelenleg a körmendi GAMESTERV KFT

engedélyezett tervei alapján felújítása folyamatban van. Az átalakítási

munkák várhatóan ez évben befejezõdnek. Ennek keretében a teljes

épület-komplexum fûtéskorszerûsítése is megvalósul, tartályos gáz

bevezetésével.

Az országos székházat szinte teljesen üres állapotban vette használatba

az önkormányzat. A mûködés tárgyi feltételeit minimális szinten

többnyire a költségvetésbõl vásárolt eszközökkel biztosították a

következõk szerint:

n berendezési és felszerelési tárgyak, összesen 875 ezer forint

értékben: irodabútorok, fénymásoló, telefax, írógép, gázkályha

n az épület használatba vételekor meglévõ eszközök: gáztûzhely,

konyhaszek-

rény

n térítésmentesen átvett jármû: Renault 11 GTL személygépkocsi, melyet

a Ma-

gyarországi Szlovének Szövetsége adott át az önkormányzatnak.

Komoly anyagi megterhelést jelent az önkormányzat számára a budapesti

kirendeltség és az országos székházbõvítés berendezési és felszerelési

tárgyainak beszerzése. Az 1997. évi költségvetés tervezetében e célra

összesen - maradékelv alapján - 800 ezer forintot irányoztak elõ. 1996.

december 3-án kérelemmel fordult az önkormányzat a Nemzeti és Etnikai

Kisebbségi Hivatalhoz és a Miniszterelnöki Hivatalhoz, hogy a

felsõszölnöki országos székház és a budapesti kirendeltség tárgyi

feltételeinek biztosítását anyagilag támogassák. A helyszini vizsgálat

befejezéséig kérelmükre választ nem kaptak.

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv.

63.� (4) bekezdése 15 millió forint egyszeri vagyonjuttatást állapított

meg az önkormányzat mûködési költségeinek biztosítására.

Az ÁPV RT Igazgatósága az 1996. április 24-én hozott 293/1996. (IV.24.)

sz. határozatában hozzájárult ahhoz, hogy az ÁPV RT tulajdonába lévõ

MOL RT részvényekbõl 15 millió Ft árfolyamértékû vagyont ajánljon fel

az Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzatnak. Az Igazgatóság döntését

megelõzõ lezárt hónap forgalommal súlyozott tõzsdei átlagára alapján

számított (170,2 %) 8.813 ezer forint névértékû MOL részvény átadásáról

szóló SZT 14504 számú megállapodás - tervezetet 1996. augusztus 21-én

küldte meg az ÁPV RT Tõkepiaci és Vagyonátadási Ügyvezetõ Igazgatósága

az önkormányzatnak. 1996. október 17-én az önkormányzat elnöke

tájékoztatta az ÁPV RT-t, hogy a közgyûlés még nem döntött az egyszeri

vagyonjuttatás elfogadásáról.

1996. december 16-án a 189/278/ÁPV RT/96.. számú levélben ismételten

megkereste az önkormányzatot a részvénytársaság, hogy a szerzõdés -

tervezetet cégszerû aláírással ellátva postafordultával küldjék vissza.

1996. december 30-án a közgyûlés - egyéb választási lehetõségek

hiányában - úgy döntött, hogy elfogadja az egyszeri vagyonjuttatás

ellenértékeként a MOL részvényeket. Ezt követõen aláírták és

visszaküldték a részvényvagyon átadására vonatkozó megállapodást.

Az 1997. február 10-i közgyûlésen széleskörû vita alakult ki a

részvények hasznosításáról. Végül az a döntés született, hogy az

értékpapírokat egyenlõre nem értékesítik, megõrzésével a CODEX Értéktár

és Értékpapír RT-t bízzák meg.

A részvényeket az elnök és a pénzügyi ellenõrzési bizottság elnöke

1997. február 18-án átvette, és megõrzésükre letéti szerzõdést kötöttek

az elõbbiekben említett részvénytársasággal.

Az önkormányzat a gazdálkodás bonyolítását részben saját hivatalán

belül, részben külsõ szerv megbizásával valósítja meg. A hivatal

fõfoglalkozású alkalmazottja az adminisztratív teendõkön kívül

(levelezés, gépírás, sokszorosítás, iktatás, postázás stb.) a bevételek

és kiadások teljesítésével kapcsolatos valamennyi operatív feladatot

ellátja, (házipénztári pénzkezelés, számlák kiutalása, munkabérek,

tiszteletdíjak számfejtése, bér, TB, és személyi jövedelemadó

nyilvántartások vezetése stb.). Ezen kívül sokan felkeresik elsõsorban

a helyi szlovén lakosság körébõl különbözõ magánjellegû problémákkal és

segítséget kérnek személyes ügyeik intézéséhez.

A könyvvezetési feladatokat szentgotthárdi egyéni vállalkozó végzi,

1996. évben minimális - havi 3 ezer forint - megbízási díjért, ennek

keretében ellátja a könyvvezetést és elkészíti az önkormányzat

egyszerûsített mérlegét.

A hivatal fõfoglalkozású alkalmazottja gimnáziumi érettségivel,

középfokú társadalombiztosítási, közép- és felsõfokú munkaügyi, és

felsõfokú személyügyi szakvizsgával rendelkezik. Jelenleg számviteli

ügyintézõ tanfolyami képzésben vesz részt.

A gazdálkodási tevékenység szabályszerû folytatásához a központi

elõírások helyi alkalmazását meghatározó belsõ szabályzatokkal az

önkormányzat 1996. január 1-tõl rendelkezik.

Készült számlarend, mely a helyi sajátosságoknak megfelelõen részletezi

a számviteli alapelvek érvényesülését, az egyszeres könyvvitellel

kapcsolatos nyilvántartások vezetésével összefüggõ konkrét feladatokat,

a pénzügyi eredmény meghatározását, az év végi zárással kapcsolatos

teendõket, az analitikus nyilvántartások rendszerét, a számviteli

politika keretében az értékelés és az értékcsökkenés elszámolásának

szabályait.

Tartalmazza tovább a leltározással, a bizonylati elvvel és a bizonylati

fegyelemmel kapcsolatos elõírásokat.

Az alkalmazott bizonylat mintákat a szabályozáshoz nem csatolták.

A számlarend mellékletét képezik a következõ szabályzatok:

n Gazdálkodási feladatok ellátásának szabályai

n Házipénztári pénzkezelési szabályzat

n Kiküldetési költség elszámolás szabályai

A szabályzatok konkrétak, alkalmasak a gazdálkodás gyakorlati

feladatainak szabályozására, de közgyûlési jóváhagyásukra nem került

sor.

A gazdálkodási feladatok ellátásának rendjét összefoglaló szabályzat a

költségvetés tervezésével, a pénzgazdálkodással és a zárszámadással

kapcsolatos jogköröket rögzíti.

A szabályozás szerint a kötelezettségvállalás joga: 50 ezer forintig az

elnököt (akadályoztatás esetén az alelnököket) 50-300 ezer forintig az

elnökséget, 300 ezer forint felett a közgyûlést illeti meg. (A

kötelezettségvállalás említett szabályait a közgyûlés 1995. december

28-i ülésén hozott 8/1995. sz. határozatával állapította meg.)

A kötelezettségvállalás ellenjegyzõje a hivatal pénzügyi - titkársági

ügyintézõje.

Az érvényesítés a pénzügyi-titkársági ügyintézõ feladataként került

szabályozásra, az utalványozást az elnök, - illetve az elnököt érintõ

kifizetések, valamint akadályoztatás esetén - az alelnökök látják el.

Az ellenjegyzési jogot az alelnökök gyakorolják. Az alelnök

utalványozása esetén az ellenjegyzõ az érvényesítõ. Ezt a feladatot

elláthatja, mert az ellenjegyzés és az érvényesítés jogának gyakorlása

nem zárja ki egymást.

Mind a szabályozásban, mind pedig a gyakorlati megvalósításban szem

elõtt tartották az összeférhetõség biztosítását, illetve azt, hogy a

jogok nem gyakorolhatók közeli hozzátartozó és önmaga javára. Ennek a

követelménynek a tisztségviselõk és a hivatali alkalmazott bevonásával

igyekeztek eleget tenni. Már említettük, hogy a hivatalnál

tulajdonképpen gazdasági szervezetrõl nem beszélhetünk, egy

munkavállaló látja el a pénzgazdálkodáshoz kapcsolódó - fentiekben

körülírt - feladatokat. Az õ helyettesítése viszont nem megoldott.

A házipénztári pénzkezelési szabályzat részletesen tartalmazza a

pénztár létesítésével, kialakításával, a pénz megõrzésével,

szállításával, a személyi feltételek biztosításával, a pénzkezelés

rendjével kapcsolatos szabályokat.

Az önkormányzatnál a kifizetések döntõ többségét készpénzben

teljesítik. Ennek következménye, hogy a szabályozás szerinti napi záró

pénzkészlet viszonylag magas, maximum 300 ezer forint lehet.

A házipénztár biztonságos elhelyezésének feltételeit csak részben

sikerült

megvalósítani. A kézpénzt vaskazettában, azt biztonsági zárral

ellátott íróasztalban tárolják. A pénztár ajtaját biztonsági zárral

ellátták, de az ablakára rácsot nem szereltettek fel, és a

vaskazetta elhelyezéséhez lemezszekrényük sincs.

(Az önkormányzattól kapott tájékoztatás szerint a pénztár végleges

elhelyezése a székház bõvítést követõen valósul meg.)

A pénztárt a pénzügyi-titkársági ügyintézõ teljes anyagi felelõsséggel

kezeli, ennek tényét írásbeli nyilatkozatban rögzítették. A

pénztárellenõr az elnök, aki egyben a pénztárból utalványozásra is

jogosult.

A szabályzat részletesen kifejti a munkabérfizetéssel kapcsolatos

teendõket, de

egyetlen belsõ szabályzatban sincs konkrétan meghatározva a munkabérek,

tiszteletdíjak kifizetésének idõpontja.

A kiküldetési költségelszámolás szabályait a fõállású alkalmazottakra,

a közgyûlés és az elnökség tagjaira kell alkalmazni. Az elszámolható

költségeket külföldi és belföldi kiküldetés bontásban határozza meg a

szabályozás. A gyakorlati végrehajtás tapasztalatait - a bizonylati

anyag tételes vizsgálata kapcsán - a jelentés III. fejezete mutatja be.

Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem végez, vállalkozásban

nem vesz részt.

3. A BESZAMOLASI KÖTELEZETTSEG TELJESITESE, A KÖLTSEGVETES KESZITESE ES

VEGREHAJTASA

Az önkormányzat a pénzügyi folyamatok számviteli regisztrálására 1995.

évben a kettõs könyvvitelt választotta. Idõközben az önkormányzat

számára világosság vált, hogy könyvvezetési kötelezettségüknek -

egyszerûbbnek tûnõ - egyszeres könyvvitellel is eleget tehetnek. Ezért

1996. január 1-tõl áttértek az egyszeres könyvvezetésre, ennek tényét

az APEH felé adatmódosítási lapon bejelentették.

A könyvviteli rendszer változtatásánál nem vették figyelembe a

többször módosított 1991. évi XVIII.tv. 13 � (4) bekezdésében

foglaltakat, mely szerint a kettõs könyvvitel választását követõ

második év január 1-tõl lehet áttérni az egyszeres könyvvezetésre.

Az 1995. évi beszámolási kötelezettségüknek a 157/1992. (XII.04.)

Korm.sz. rendelet 3. számú mellékletében elõírt szerkezetû

egyszerûsített éves beszámoló elkészítésével eleget tettek.

A beszámoló adatainak alátámasztására tételes leltárt készítettek. Az

eszközök leltározását a nyilvántartással egyeztetett mennyiségi

felvétel, a kötelezettségek leltározását egyeztetéssel végezték el.

Az egyszerûsített éves beszámoló mérlege egyezik a záró fõkönyvi

kivonat adataival, az eszközök és források végösszege: 3.385 ezer

forint.

Az eszközérték 14,5 %-át - 491 ezer forintot - a befektetett eszközök,

míg 85,5 %-át - 2.894 ezer forintot - a forgóeszközök képezik.

A befektetett eszközök közül kizárólag csak tárgyi eszközökkel

rendelkeznek, a mérlegben ezek nettó értékét mutatták ki,

forgóeszközeiket pedig pénzeszközök alkotják. A pénzeszközök mérlegsor

adata megegyezik a házipénztár és a bankszámla záróegyenlegének

összegével.

A forrásokon belül 14,8 %-ot a rövid lejáratú kötelezettségek, 85,2 %-

ot a tõkeváltozás képvisel. A rövid lejáratú kötelezettségek

összetétele a következõ:

n SZJA elszámolás 158 ezer forint,

n munkavállalói járulék 1 ezer forint,

n munkaadói járulák 3 ezer forint,

n jövedelemelszámolási számla 139 ezer forint,

n TB járulék 200 ezer forint

A mérleg bizonylati alátámasztása megfelelõ, adatai valósak. A

vállalkozási tevékenység eredmény levezetése nemleges, mert az

önkormányzat vállalkozást nem folytat.

Az önkormányzat az 1995. évi zárszámadását elkészítette, a közgyûlés

azt 1996. június 21-én az 1/1996. sz. határozatával 6.546 ezer forint

bevétellel, 3.652 ezer forint kiadással és 2.894 ezer forint

pénzmaradvánnyal jóváhagyta.

Az önkormányzat megalakulását követõen 1995. évre költségvetést nem

állapított meg. A zárszámadásról készült testületi elõkészítés így csak

a teljesített bevételeket és kiadásokat tartalmazza pénzforgalmi

szemléletben, jogcím szerinti bontásban. Az összbevétel 99,3 %-át a

költségvetési támogatás, 0,7 %-át bankkamat alkotja. A költségvetési

támogatást az Országgyûlés 77/1995. (VI.29.) OGY határozata 6,5 millió

forint összegben állapította meg.

Az összkiadáson belül 79,5 %-os részarányt a mûködési, fenntartási

kiadások, 15,1 %-ot beruházás jellegû kiadások, míg 5,4 %-ot a

támogatások képviselnek. A mûködési, fenntartási kiadások 88,9 %-át a

személyi kiadások és azok TB járulékai teszik ki. 1995. évben a dologi

kiadások minimálisak, hiszen az országos székház birtokba adására az

utolsó negyedévben került sor. Beruházási kiadásként a legszükségesebb

berendezési és felszerelési tárgyak beszerzési költségét számolták el.

Az önkormányzat 80 ezer forinttal a helyi kisebbségi önkormányzatokat

támogatta, 119 ezer forinttal kulturális rendezvények költségeihez

járult hozzá.

Az Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat 1996. évi költségvetését

1996. június 21-i ülésén a 2/1996. sz. határozatával hagyta jóvá.

A költségvetés bevételei között 73,1 %-os mértékben a költségvetési

támogatást 26,4 %-ban az elõzõ évi pénzmaradványt vették figyelembe. Az

összbevételbõl mintegy 0,5%-ot a tervezett bankkamat képvisel.

A költségvetési támogatás az elõzõ évhez képest 26,1 %-kal emelkedett,

nagyságrendileg 6,5 millió forintról 8 millió forintra emelkedett.

A 10.944 ezer forint összkiadásból mûködési fenntartási célokra 64,1%-

ot - 7.015 ezer forintot - , támogatásokra 20,3 %-ot - 2.218 ezer

forintot - , míg tartalékra 15,6 %-ot - 1.711 ezer forintot -

terveztek.

A mûködési kiadás jelentõs részét - 73,2 %-át - ez évben is a személyi

kiadások alkotják, mely az elnök, az alelnökök, elnökségi tagok,

képviselõk tiszteletdíját a fõállású alkalmazott és a budapesti

kirendeltség vezetõ munkabérét, és alkalmi megbizási díjakat, ruházati

költségtérítést tartalmaz.

A dologi kiadások között a kis értékû tárgyi eszköz beszerzésén túl

megjelennek az üzemeltetés kiadásai, úgymint: irodaszer nyomtatvány,

könyv, folyóirat beszerzés, gépkocsi mûködtetési költség, valamint az

üzemeltetési szolgáltatások térítési díjai. Az anyaországból érkezõ és

a hazai vendégek fogadására mintegy 180 ezer forintot terveztek, mely

az összkiadás 1,6 %-a.

A dologi kiadások tervezéséhez tapasztalati adatokkal nem rendelkeztek,

az országos székház felújítási munkálatai miatt a mûködtetés költségeit

csak prognosztizálni tudták.

A támogatásra felhasználható elõirányzatot a tervezés során egy

összegben állapították meg. Az év során a támogatási igényeket az

elnökség egyedileg bírálta el, és döntött azok összegszerûségérõl és

kiutalásáról.

Az 1996. évi kiadási elõirányzatok között 1.711 ezer forintot

tartalékot képeztek az elõre nem látható kiadások fedezetére.

Az önkormányzat bevételeit 1996. évben 100,6 %-os mértékben

teljesítette. A költségvetési támogatás a tervezettnek megfelelõen 8

millió forintos összegben realizálódott. Az állami támogatás az

önkormányzat számlájára 12 alkalommal 630-720 ezer forint/hó

nagyságrendben érkezett meg. Annak ellenére, hogy a költségvetési

támogatásról a döntés késõn született, a finanszírozás folyamatos volt.

Szervezetek támogatása címén 30 ezer forint bevételük keletkezett,

melyet a szlovén egyesület rendezvény hozzájárulás címén fizetett be.

Az 50 ezer forint tervezett kamatbevétellel szemben 88 ezer forint -

176 %-os - a teljesítés.

A teljesített kiadások döntõ többségben a tervezésnek megfelelõen

alakultak. A mûködési kiadások 100,3 %-os, a támogatások 101,6 %-os

mértékben teljesültek. Az összkiadás teljesítése 84,9 %-os, mely abból

adódik, hogy az önkormányzat a tervezett tartalékot nem használta fel.

Az összes mûködési kiadás 69,6 %-át a személyi kiadások, 6,3 %-át az

ehhez kapcsolódó társadalombiztosítási járulék képezi, a két tétel

összesen több mint 3/4 részét teszi ki a mûködési kiadásoknak.

A dologi kiadásokon belül 4,3 %-ot a reprezentáció képvisel, mely a

tervezett 180 ezer forinttal szemben 303 ezer forintra teljesült.

Jelentõsebb tételt képviselnek a postai távközlési díjak és a gépek,

berendezések karbantartása, valamint az egyéb kiadások. Ez utóbbi

biztosítási díjakat, a budapesti kirendeltség bérleti díjait,

szállítási és bankköltséget tartalmaz.

A támogatások 23,5 %-át, 530 ezer forintot a helyi kisebbségi

önkormányzatoknak, 9,4 %-át a szlovén egyesületnek adták át, míg 67,1

%-át kulturális, sportrendezvényekre, és egyéb célokra használták fel.

Például: szlovéniai sportkapcsolatok fejlesztésére, szlovén falunap

rendezésére, Rábavidéki szlovén amatõr színjátszó csoport szereplésére,

két községben templomfelújítást (Felsõszölnök, Rábatótfalu), egy

községben harangvillamosítást (Orfalu) támogattak összesen 390 ezer

forint összegben.

A helyi kisebbségi önkormányzatoknak átadott pénz többnyire az oktatási

intézmények felszerelésének bõvítését az anyanyelvi foglalkozások

támogatását és az anyaországi intézményekkel való együttmûködés

feltételeinek megteremtését szolgálta.

Az 1996. évi gazdálkodás úgy ítélhetõ meg, hogy a tervezett feladatok

megvalósításában jelentõs szerepet játszott az 1995. évi pénzmaradvány.

A költségvetési támogatás nagyságrendjérõl 1996. május 22-én szereztek

tudomást, így az elsõ félévben kissé visszafogottabb gazdálkodás volt

jellemzõ.

Az 1996. évi zárszámadással a közgyûlés 1997. április 2-i ülésén

foglalkozott, de írásos elõterjesztés hiányában a döntést következõ

ülésére elnapolta.

Az 1997. évi költségvetés irányszámait kimunkálták, de a közgyûlés a

helyszini vizsgálat befejezéséig - a zárszámadásnál már említett írásos

elõterjesztés hiánya miatt - még nem hagyta jóvá a költségvetést.

Az 1997. évi költségvetési támogatás nagyságrendjét az 1996. évi CXXIV.

tv. 12 millió forint összegben konkrétan meghatározta. Az elõirányzatok

kialakításánál a költségvetési támogatáson kívül 1.770 ezer forint

egyéb bevétellel számoltak, melybõl 1.720 ezer forint az elõzõ évi

pénzmaradvány, 50 ezer forint pedig bankkamat.

Úgy ítélhetõ meg, hogy az elõzõ évekhez képest a költségvetés bevételi

strukturája alapvetõen nem változott. Az önkormányzatnak továbbra is

legjelentõsebb bevétele a költségvetési támogatás.

A pénzmaradvány ez évben is segítséget nyújt a költségvetési egyensúly

megteremtéséhez.

A kiadási oldalon jelentõs mértékû átrendezõdés tapasztalható a

mûködési, fenntartási kiadások javára. Míg 1996. évben ezek a kiadások

az összkiadáson belül 64,1 %-ot, addig 1997-ben 89,7 %-ot képviselnek.

Az arányeltolódás alapvetõen három tényezõvel függ össze:

n az elnökség 1/1997.(I.26.) sz. határozatával felemelte a

tiszteletdíjakat.

n A tiszteletdíjak után 1997. január 1-tõl 39 %-os

társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni az

önkormányzat.

n Az országos székház mûködési kiadásait 1997. évben már teljes

évre kell tervezni.

Ugyanakkor az országos székházbõvítés és a budapesti kirendeltség ez

évben várható mûködési költségeit csak minimális mértékben kalkulálták,

a folyamatban lévõ felújítási munkák miatt.

Felhalmozási kiadásokra 300 ezer forintot vettek figyelembe budapesti

kirendeltség tárgyi eszközeinek beszerzésére.

A támogatások elõirányzata 1.000 ezer forint, mely az elõzõ évhez

képest 1.218 ezer forinttal csökkent. Ez a tendencia jellemzõ a

tartalék elõirányzatra is. Az 1996. évi 1.711 ezer forinttal szemben

nagyságrendje csupán 128 ezer forint.

Az önkormányzat 1995-1997. évi költségvetésének tervezett és

teljesített bevételeit, kiadásait az 1. és 2. sz. melléklet

tartalmazza.

Összességében megállapítható, hogy a rendelkezésre álló források egyre

nagyobb hányadát köti le az önkormányzat folyamatos mûködési

szükséglete. E területen további többletkiadások várhatók, hiszen az

országos székházbõvítés és a budapesti kirendeltség fenntartási

költségei pillanatnyilag még nem ismertek.

A számviteli, pénzkezelési, bizonylatolási elõírások érvényesülését az

1996. május és november havi pénzforgalmi teljesítéseknél vizsgáltuk.

Az önkormányzat 1996. évben a pénzforgalom regisztrálására egyszeres

könyvvitelt vezetett, számítógépes feldolgozási rendszer keretein

belül. A pénzügyi-titkársági ügyintézõ az önkormányzat

készpénzforgalmának bizonylatolására pénztárjelentést, bevételi és

kiadási pénztárbizonylatokat használ, melyeket helyesen szigorú

számadási kötelezettség alá vontak.

A házipénztári és a banki bevételek és a pénzforgalmi kiadások

utalványozása, ellenjegyzése, érvényesítése saját szabályozásuknak

megfelelõen történik.

A szolgáltatási számlákon a munka elvégzését, az azonnali felhasználású

anyagok átvételét, a felhasználás célját igazolták.

A pénztári kifizetéseknél elõfordul, hogy a pénz átvételének tényét

nem igazolta

az átvevõ. Pl: 1996. november 30-án a 368823 sz. kiadási

pénztárbizonylaton

36.960 forint összegû tüzelõ beszerzésnél.

November 15-én a 368806 sz. kiadási pénztárbizonylaton 3.570

forintot fizettek ki

étkezés címén. A csatolt bizonylat nem felel meg a

követelményeknek, mert nem

tartalmaz részletes adatokat. Pl: Milyen élelmiszert, milyen

egységárral és mek-

kora mennyiségben vásároltak.

Az önkormányzat tulajdonát képezi egy db Renault 11 GTL típusú

személygépkocsi. Takarékossági szempontból fõfoglalkozású

gépkocsivezetõt nem foglalkoztatnak. Alkalmanként eseti megbizással

vezeti a közgyûlés valamelyik tagja, vagy kívülálló a gépkocsit.

A személygépkocsi üzemanyag-elszámolására 1996-ban - helytelenül -

három féle megoldást is alkalmaztak. 1996. május 15-én az 50929 sz.

kiadási pénztár-bizonylaton 4.598 forintot fizettek ki

készpénzfizetési számla alapján 37,41 liter benzinért.

Május 24-én a töltõállomástól kapott blokkra (nem készpénzfizetési

számla) 4.700 forintot fizettek ki 36,46 liter benzin áraként.

November 22-én a 368820-as sz. kiadási pénztárbizonylaton bizonylat

nélkül -a menetlevél szerint ténylegesen megtett kilóméter és a

gépjármûre vonatkozó norma szerinti üzemanyag mennyiség, valamint

az üzemanyagár figyelembevételével - 3.750, illetve 1.600 forintot

fizettek ki üzemanyag költségként.

A gépjármûvek üzemanyag felhasználásával kapcsolatos kérdéseket a

60/1992. (IV.01.) Korm. rendelet szabályozza. A gyakorlatban e

jogszabály elõírásainak érvényt kell szerezni.

Célszerû lenne a gépkocsi üzemanyag ellátásával egy személyt megbízni,

részére minden hó elején üzemanyag vásárlási elõleget folyósítani.

Hónap végén az említett korm.rendelet elõírásai figyelembevételével az

üzemanyag elszámolást elkészíteni és ezt követõen rendezni a felvett

elõleget.

1996. november 7-én a saját szabályozásuknak megfelelõen - napi 38

dollár/fõ - külföldi kiküldetéshez összesen 24.255 forint értékben 76

USA dollárt, és 308 osztrák schillinget vásároltak. Az USA dollárt két

fõ 1 napi, a schillinget pedig 1 fõ 2 napi külföldi kiküldetésére

fizették ki.

A kifizetésekbõl a 168/1995. (XII.27.) Korm.rendeletnek megfelelõen

a személyi jövedelemadó elõleg levonását elmulasztották. (A hivatal

pénzügyi és titkársági elõadója év végén a külföldi kiküldetésre

kifizetett összegekrõl a szükséges igazolást kiadta, azért, hogy

összevonás alá esõ jövedelemként a jogosultak az éves

adóbevallásukba beépíthessék.)

A pénzforgalmi teljesítések elszámolása bizonylatok alapján történt,

melyek - a fentiekbe említett hiányosságoktól eltekintve - megfelelnek

az általános követelményeknek. A bizonylatolás, a nyilvántartás

zártsága általában biztosított.

A naplófõkönyvhöz kapcsolódó analitikus nyilvántartások lehetõvé teszik

a vagyon megállapítását, a tulajdon védelmet teljeskörûen biztosítják.

A tárgyi eszközökrõl egyedi nyilvántartást vezetnek, bár

a gépek berendezések és felszerelések egyedi nyilvántartó lapjain

nem minden esetben tüntették fel a típus, gyártási szám, egyéb

azonosító adatokat.

A vizsgált idõszakban az önkormányzat gazdálkodása folyamatos,

kiegyensúlyozott volt. A legfontosabb mûködési feltételek biztosítása

mellett fokozott gondot fordítottak a Nek. törvénybõl adódó feladataik

pénzügyi szükségleteinek megteremtésére, saját nemzeti kultúrájuk,

hagyományaik ápolására. Lehetõségeikhez mérten ez utóbbi célokat

anyagilag is támogatták. Az éves költségvetés végrehajtása során a

kötelezettség vállalások pénzügyi fedezete rendelkezésre állt,

gazdálkodásuk során a takarékossági követelményeket szem elõtt

tartották.

Az önkormányzat ellenõrzési tevékenységének szabályozottsága általános,

nem határoztak meg konkrét ellenõrzési feladatokat.

A közgyûlés 1996. június 21-i ülésén létrehozta a Pénzügyi Ellenõrzési

Bizottságot. A bizottság négy tagból áll, három fõ közgyûlési

képviselõ, egy fõ külsõ szakértõ.

A közgyûlés a bizottság létrehozását követõen annak feladat és

hatáskörét nem állapította meg.

A vizsgált idõszakban az ellenõrzés a bizottság üléseirõl, végzett

munkájáról készült írásos dokumentummal nem találkozott. A közgyûlés

1/1997. (II.10.) sz. határozatával felhatalmazta a Pénzügyi Ellenõrzési

Bizottság elnökét, hogy a MOL részvények átvételénél az elnökkel

képviselje az önkormányzatot. E megbízatásának a bizottság elnöke

eleget tett.

II. ÖSSZEGZI MEGALLAPITASOK, KÖVETKEZTETESEK

Az Állami Számvevõszék 1995. évben végzett vizsgálata számos

szabályozásbeli és a gazdálkodás gyakorlati vitelére vonatkozó

hiányosságot tárt fel az önkormányzatnál.

Az azóta eltelt idõszakban törekedtek gazdálkodási tevékenységük

szabályozottságát teljes körûvé tenni. Kialakították belsõ

szabályzataikat, melyek fõbb vonalakban tükrözik a vonatkozó

jogszabályi elõírásokat, a mûködési sajátosságokat.

Fontos feladat az SzMSz mellékleteinek elkészítése és a bekövetkezett

szervezeti változásokkal történõ módosítása.

Hiányzik a közgyûlés által az elnökségre, a tisztségviselõkre

átruházott feladat- és hatáskörök meghatározása. Enélkül nem

tisztázható, hogy egyes ügyekben milyen döntési jogosítványai vannak e

szerveknek.

Továbbra is alapvetõ követelmény a bizonylati rend és fegyelem

betartása. Ezen a területen a gyakorlati munka színvonalát tovább kell

javítani.

III. JAVASLATOK

Az önkormányzat a jelentést soron következõ ülésén tárgyalja meg, az

alábbi javaslatainkra tegyen intézkedéseket:

1. A szervezeti és mûködési szabályzatot aktualizálják, a hiányosságokat

pótolják annak érdekében, hogy azok a mindenkori jogszabályi

elõírásoknak, a mûködés sajátosságainak egyaránt megfeleljenek.

2. Szervezzék meg az ellenõrzési rendszerüket, s biztosítsák annak a belsõ

szabályozottságnak megfelelõ hatékony mûködtetését.

3. A számviteli bizonylatok feleljenek meg a többször módosított 1991. évi

XVIII. tv. 85. � /1/ bekezdésében foglalt alaki és tartalmi

követelményeknek.

Budapest, 1997. június

Sándor István

V-1008-56/1997. TSZ.:371

130

TARTAL

OMJEGYZEK

I. RESZLETES MEGALLAPITASOK 4

1. A feladatellátás szervezettsége, szabályozottsága 4

2. Az Önkormányzat mûködésének, a gazdálkodás rendjének

szabályszerûsége. 5

3. A beszámolási kötelezettség teljesítése, a költségvetés készítése

és végrehajtása. 7

II. ÖSSZEGZI MEGALLAPITASOK, KÖVETKEZTETESEK 11

III. JAVASLATOK 11

383 1997. JÚNIUS

JELENTÉS

az Országos Szlovák Önkormányzat pénzügyi-gazdasági

tevékenységének vizsgálati tapasztalatairól

A vizsgálat végrehajtásáért felelõs:

az V. Önkormányzati és Területi Ellenõrzési Igazgatóság:

Dömötör Gyula

számvevõ igazgató

A vizsgálatot vezette:

Dr. Felleg Zsoltné

régióvezetõ fõtanácsos

A vizsgálatot végezte:

Benczik Lászlóné

számvevõ tanácsos

Gordos László

számvevõ tanácsos

I. RESZLETES MEGALLAPITASOK

Jelentés az Országos Szlovák Önkormányzat pénzügyi-gazdasági

tevékenységének ellenõrzésérõl

Az Országos Szlovák Önkormányzat ellenõrzésére az Országgyûlés

20/1997. (III. 19.) OGY. sz. határozata alapján az Állami

Számvevõszék V-1008/1997. st. sz. vizsgálati programjának szempontjai

szerint került sor.

Az ellenõrzés célja: annak megállapítása, hogy

n az országos kisebbségi önkormányzat mûködési feltételrendszere

hogyan alakult a vizsgált idõszakban,

n a gazdálkodás szervezettsége, szabályozottsága mennyiben felel meg a

vonatkozó jogszabályi követelményeknek,

n a feladatellátás során hogyan hasznosultak a központi

költségvetésbõl származó erõforrások,

n mennyire biztosított a gazdálkodás, a pénzeszközök felhasználásának

törvényessége és szabályszerûsége, a számviteli törvény és a

vonatkozó kormányrendeletek elõírásainak betartása.

A vizsgált idõszak: 1996. január 1. - 1997. március 31.

A helyszíni vizsgálat idõpontja: 1997. március - április

A helyszíni vizsgálati jelentésre az önkormányzat egyetértõ észrevételt

tett.

I. RESZLETES MEGALLAPITASOK

1. A FELADATELLATAS SZERVEZETTSEGE, SZABALYOZOTTSAGA

Az Országos Szlovák Önkormányzat ( a továbbiakban: Önkormányzat) a

Szlovák Szövetséggel való szoros kapcsolata révén is, megalakulása óta

rendelkezik bizonyos információkkal a Magyarországon élõ szlovákokról.

Az információk azonban hiányosak, a szlovák kisebbség pontos számának,

életkörülményeinek egyértelmû megállapítására nem elegendõek.

Az jövõbeni feladatok minél célirányosabb meghatározása érdekében 1996-

ban széleskörû kérdõíves felméréssel tettek kísérletet a szlovák

kisebbség helyzetének, gondjainak megismerésére. A felmérés

eredményeinek feldolgozása az ellenõrzés idõszakában folyamatban volt.

Az Önkormányzat kapcsolata a helyi kisebbségi önkormányzatokkal részben

a teljes körû (53 önkormányzat) közgyûlési képviselet, másrészt az

elnökség tagjainak (illetve az önkormányzati hivatal egyes

munkatársainak) konkrét ügyek kapcsán történõ személyes, gyakran

helyszíni intézkedései, segítség-nyújtása következtében rendszeres.

Idõnként a helyi kisebbségi önkormányzatokat támogató regionális

továbbképzéseket szerveznek. Segítséget nyújtanak pályázatok

benyújtásához stb.

Az Önkormányzat hatáskörérõl, szervezetérõl (közgyûlés, elnökség,

bizottságok, hivatal), a képviselõk jogairól és kötelezettségeirõl, a

gazdálkodásáról, vagyonáról, költségvetésérõl rendelkezõ Szervezeti és

Mûködési Szabályzatot (SzMSz) az 1995. IX. 29-i közgyûlési jóváhagyás

óta nem komplettírozták és nem aktualizálták. Az ellenõrzés idõszakáig

nem készült még el az SzMSz 14. pontjában, a szabályzat 2. sz.

mellékleteként nevesített "közgyûlés feladat- és hatásköreinek

jegyzéke", valamint a 15. pontban foglaltak szerint az átruházott

feladat- és hatásköröket rögzítõ "hatásköri jegyzék". A 17. pontban

meghatározott "közgyûlés tagjainak névjegyzéke" sem alkotja szerves

részét ("1 sz. melléklet") az SzMSz-nek.

A Szabályzat szerint 6 bizottságot hoztak létre, köztük a Pénzügyi és

Ellenõrzõ Bizottságot. A bizottságok feladat- és hatáskörére,

mûködésére vonatkozóan az SzMSz meghatározásokat, utalást nem

tartalmaz, azok önálló dokumentumként rendelkezésre állnak.

Az SzMSz 62. pontjában nem aktualizálták a gazdálkodásra vonatkozó

jogszabályok körét. A feltüntetett 157/1992. (XII.4.) sz.

Kormányrendeletet a 8/1996. (I.24.) sz. Kormányrendelet 1996. II.1-tõl

hatályon kívül helyezte.

Az SzMSz teljeskörûen rögzíti az át nem ruházható közgyûlési

hatásköröket, köztük - a törvényi elõírásoknak megfelelõen - az éves

költségvetés és zárszámadás jóváhagyását, a vagyonleltár

megállapítását, a tulajdonosi jogok gyakorlását. Az SzMSz és egyéb

belsõ utasitások a költségvetés, zárszámadás, illetve a vagyonleltár

készítésére vonatkozó részletes szabályozásokat nem tartalmaznak. A

törzsvagyoni kör nem került ezideig meghatározásra.

Az Önkormányzat a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993.

évi LXXVII. törvényben (a továbbiakban: Nek tv.) meghatározott és a

mûködésével, a döntések elõkészítésével, valamint a végrehajtásával

kapcsolatos szakmai és ügyviteli feladatok ellátására jogi

személyiséggel nem rendelkezõ Hivatalt állított fel, melynek vezetõjét

a közgyûlés jóváhagyásával az elnök nevezi ki négy évre.

A közgyûlés a feladatok ellátására, a feladatellátásban való

közremûködésre intézményt nem alapított.

2. AZ ÖNKORMANYZAT MûKÖDESENEK, A GAZDALKODAS RENDJENEK SZABALYSZERûSEGE.

Az Önkormányzat megalakulása óta a Magyarországi Szlovákok Szövetsége

által a Fõváros VI. kerületének önkormányzatától bérelt helyiségekben,

a Szövetség bútorait és berendezési tárgyait használva, szûkös

körülmények között folytatja tevékenységét.

Az 1995-ben felkutatott; Budapest, XI., Fadrusz János u.11/a. sz.

alatti ingatlan felújítása, átalakítása várhatóan a közeljövõben

befejezéshez ér. Az ingatlan pinceszintet és a tetõteret is magában

foglaló összes alapterülete meghaladja a Nek. törvényben az egyes

országos kisebbségi önkormányzatok mûködési feltételeinek biztosítása

céljából rendelkezésre bocsátandó mértéket. A tetõtérben - saját

költségvetésükbõl - szálláshelyet kívánnak kialakítani vidéki

önkormányzati képviselõk részére. Az ily módon kialakításra kerülõ,

törvényi kötelezettségen felüli hasznos alapterületet a kialakítási

költségek fejében a törvényben meghatározott alapterülettel azonosan,

bérleti díjfizetés nélkül kivánja az Önkormányzat használni. F. év

március 6-án kelt levelükben ezügyben kérték a Nemzeti és Etnikai

Kisebbségi Hivatal elnökének a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál történõ

közbenjárását.

1997. március második felében kapták kézhez a Kincstári Vagyoni

Igazgatóság Budapest-Pest megyei Kirendeltségtõl a székház-

biztosítással összefüggõ u.n. "Üzemeltetési szerzõdés" tervezetet,

melynek jelenlegi formájában számukra elõnytelennek ítélik.

A székházbiztosításról intézkedõ törvény nem tartalmaz utalást az

országos kisebbségi önkormányzatok rendelkezésére bocsátott helyiségek

berendezésére, felszerelésére vonatkozóan. Az Önkormányzat álláspontja

szerint pénzügyi helyzetük nem teszi lehetõvé az új helyen történõ

mûködésükhöz szükséges berendezési tárgyak, irodai felszerelések, gépek

saját költségvetésbõl történõ beszerzését. Ez év februárban a

Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökéhez írt, tételes

árajánlatot tartalmazó levelükben e célra 11 millió forint támogatás-

igényt jeleztek. Levelükre hivatalos választ még nem kaptak.

A Nek. törvény 63. �. (4). bekezdésében rögzített, 30 millió forint

összegû egyszeri vagyonjuttatás jelentõs késéssel megtörtént.

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt (a továbbiakban: ÁPV Rt)

1996. augusztus 21-én kelt levelében tájékoztatta az Önkormányzatot,

miszerint az ÁPV Rt Igazgatósága 1996. április 24-én hozott

határozatában hozzájárult ahhoz, hogy a hatáskörébe tartozó vagyon

felett az állam tulajdonosi jogait gyakorló ÁPV Rt a tulajdonában lévõ

MOL Rt részvényekbõl 30.000 ezer forint árfolyamértékû részvénycsomagot

a Magyarországi Szlovák Országos Önkormányzatnak ellenérték nélkül

ajánljon fel. Egyidejûleg aláírás céljából megküldték a részvények

átadásáról szóló megállapodás-tervezetet. A megállapodás-tervezet

rögzíti, hogy a MOL Rt-ben lévõ törzsrészvényekbõl 17.626 ezer forint

névértékû részvényhányad kerül ellenérték nélkül átruházásra, az

igazgatósági döntést megelõzõ hónap forgalommal súlyozott tõzsdei

átlagárának (a névértékre vetítve 170,2%) figyelembevételével. A

megállapodás aláírása és a részvények átadása megtörtént. Az

értékpapírokat 1997. február 17-én letéti kezelésre és megõrzésre

átadták a CODEX Értéktár és Értékpapír Részvénytársaságnak.

A gazdálkodás bonyolítását az Önkormányzat Hivatala végzi. A Hivatal

belsõ szervezetét, alkalmazotti létszámát a közgyûlés 1996. május 24-i

határozatával Ügyrendben állapította meg.

A Hivatal ügyrendben meghatározott alkalmazotti létszáma - a

hivatalvezetõn kívül - 7 fõ. A gazdálkodásával összefüggõ feladatokat a

fõkönyvelõ és a pénzügyi elõadó végzik. Három szakreferens látja el a

közgyûlés és a bizottságok számára, illetve az egyéb országos jellegû

adminisztrációs feladatokat. További 1-1 fõ titkárnõ és gépkocsivezetõ

áll alkalmazásban.

A gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásához számítástechnikai

háttérrel nem rendelkeznek.

Az Önkormányzat a gazdálkodás folyamatát, illetve annak egyes

részterületeit érintõ szabályzatokat elkészítette. A magyarra is

lefordított házipénztár kezelési szabályzatot, a számlarendet és a

számlatükröt már az 1995. évben lefolytatott számvevõszéki vizsgálat is

minõsítette, több vonatkozásban pontosításokat, kiegészítéseket tartott

szükségesnek.

Az Önkormányzat a javasolt pontosításokat, kiegészítéseket nem

eszközölte, így a hiányosságok jelenleg is fennállnak. A megfelelõ

gazdálkodás folytatásához szükséges szabályzatok bizonyos körével nem

rendelkeznek.

Az Önkormányzat az ellenõrzés számára nem mutatott be a korábbi

számvevõszéki vizsgálat jelentésének közgyûlési megtárgyalása alapján

készült határozatot.

A közgyûlés 1996. május 24-én fogadta el a Hivatal Ügyrendjét, amely az

ellátandó feladatokat az egyes munkakörökre vonatkozóan

körvonalazottan, utalásszerûen tartalmazza. Nem részletezi a

munkafolyamatokat, a feladatellátás kapcsolódási pontjait.

A gazdálkodással összefüggõ, az ellenõrzés részére külön kérésre

magyarra lefordított, 1996. és 1997. évi közgyûlési határozatok

szakszerûek, az elõterjesztés ismerete nélkül is megfelelõ

tájékoztatást nyújtanak az érintett döntés leglényegesebb számszaki

adatairól (költségvetés, illetve a költségvetési beszámoló fõösszege,

stb.) tartalmazzák a határidõket, a felelõs megnevezésével. (Az

önkormányzat közgyûlése 1997. február 21-i ülésén úgy határozott, hogy

írásos anyagait a jövõben két nyelven - szlovákul és magyarul - készíti

elõ.) A pénzügyi vonzatú határozatok egyértelmû megítéléséhez azonban

az ellenõrzésnek valamennyi, elfogadott elõterjesztést is ismernie

kellene. A vizsgálat számára magyar nyelven bemutatott költségvetési-,

illetve költségvetési beszámoló - elõterjesztésekrõl hiányzik a

készítés dátuma, a vonatkozó testületi ülés feltüntetése, az

elõterjesztõ aláírása.

A gazdálkodási folyamatokat, s különösen a számviteli kérdéseket

rendezõ szabályzatok hiányosságait egyfelõl a gazdálkodásukra

vonatkozó, jelenleg sem konzisztens rendszert alkotó jogszabályok

körével, azok értelmezésével kapcsolatos bizonytalanságuk, másrészt a

könyvvezetés során tapasztalt hiányosságok eredményezik.

A gazdálkodási jogkörök egy részét a házipénztár kezelési szabályzata

rögzíti. Az utalványozást az elnök, távollétében az elnökhelyettes

látja el. A pénztár ellenõrzése a hivatalvezetõ feladata. A szabályzat

hiányossága, hogy ezt csak beosztásra és nem személyre (névre) szólóan

határozza meg. A kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés

rendjét nem szabályozták.

Az Önkormányzat ezideig alapfeladatán túlmenõen vállalkozási

tevékenységet nem folytatott, s vállalkozásban sem vettek részt.

3. A BESZAMOLASI KÖTELEZETTSEG TELJESITESE, A KÖLTSEGVETES KESZITESE ES

VEGREHAJTASA.

A pénzügyi folyamatok számviteli regisztrálására kettõs könyvvitelt

vezetnek. A számviteli elszámolás manuális - kézi - módszerrel

történik. A könyvelési eseményeket három naplóban (bank, pénztár,

vegyes) rögzítik és negyedévente készítenek fõkönyvi kivonatot.

A könyvelési rendszer áttekintése során tapasztaltuk, hogy a pályázati

jellegû bevételeket nem a bevételek között a 9-es számlaosztályban,

hanem elszámolásig a 4-es számlaosztályban tartják nyilván.

Az 1995. évi beszámolási kötelezettségének az Önkormányzat eleget tett.

Az év utolsó napján a jogszabályi elõírások alapján egyszerûsített

éves beszámolót készített, mely mérlegbõl és eredmény-kimutatásból áll.

Az 1995. december 31-ei mérleget, - melynek végösszege 6.145 ezer

forint - az egyes fõkönyvi számlákhoz kapcsolódó konkrét zárlati munkák

elvégzését követõen a fõkönyvi kivonat alapján állították össze.

A mérleg, eszközök és források sorait évvégén külön leltárral nem

támasztották alá, de a mérleg tételek az ellenõrzés megállapításai

alapján a valóságnak megfelelnek.

Az 1995. évi zárszámadást elkészítették, azt a Pénzügyi Ellenõrzõ

Bizottság megtárgyalta, elfogadásra javasolta.

Az önkormányzat elnöke által beterjesztett beszámolót a közgyûlés 1996.

május

24-én tárgyalta és 1. sz. határozatával 20.431 ezer forint bevételi és

14.828 ezer forint kiadási fõösszeggel elfogadta.

A gazdálkodás eredményeképpen keletkezett 5.602 ezer forint

pénzmaradvány felhasználásáról is döntöttek, melyet 1996. évben

eszközbeszerzésre kívántak fordítani.

Az ellenõrzés megállapítása szerint a bevételek és kiadások különbözete

az 5.603 ezer forint, amely nem teljes körûen szabad pénzmaradvány,

hanem 1.178 ezer forint pályázati pénzösszeget is tartalmaz, melynek

felhasználása feladathoz kötött, 562 ezer forint pedig (mérleg

szerint) befizetési kötelezettség.

A számszaki beszámolót alátámasztó szöveges értékelés alapján

megállapítható, hogy a bevételek elegendõ fedezetet nyújtottak az

Önkormányzat 9 hónapos mûködésére. A gazdálkodásra rányomta bélyegét,

hogy az Önkormányzat nem rendelkezik székházzal, ezért az önkormányzati

hivatal elhelyezéséért jelentõs mértékû - 558.532 Ft - bérleti díjat

kellett fizetni. Az Önkormányzat - szerény mértékben - támogatta a

szlovák kisebbségi önkormányzatokat, egyesületeket, illetve

intézményeket. (1.365 ezer forint).

Az 1996. évi költségvetési javaslatot a hivatal vezetõje állította

össze. A bevételeket az akkor már ismert támogatások (1996. évi

központi támogatás) és egyéb bevételek, továbbá az 1995. évi

pénzmaradványt is figyelembe véve tervezték.

A kiadási elõirányzatok megállapítása során mérlegelték a mûködés

szükségletét, a korábbi kötelezettségek pénzigényét.

Ennek alapján tervezett bevételeik fõösszege 33.730 ezer forint a

következõk szerint:

Bevételek ezer forint

1995. évi pénzmaradvány 5.602

16,6

1996. évi közp. támogatás 27.000

80,0

Tervezett pályázati összeg 318

1,0

Saját bevétel 810

2,4

Összesen: 33.730

100,0

A rendelkezésre álló forrásokból elsõsorban a mûködés személyi és

tárgyi feltételeinek biztosítását vették figyelembe és kiadásokat

mûködési, felhalmozási kiadásokra, továbbá támogatásokra bontva

mutatták be a testületnek.

A mûködési kiadásokban a bérjellegû kiadásokat és ehhez kapcsolódó

járulékokat, valamint a dologi kiadásokat további bontásban is

bemutatták. A közgyûlés elé terjesztették a testületi és bizottsági

tagok tiszteletdíjáról készült részletezést is.

Felhalmozási kiadásaikra elõirányzott összegbõl gépkocsi vásárlást

terveztek.

Az ellenõrzés megállapította, hogy a tervezés során a meghatározott

feladatra költhetõ pályázati maradványt nem a megfelelõ helyre

tervezték vissza. Igy kiadási tervük irreális.

Az Önkormányzat elnöke az 1996. évi költségvetést 1996. május 24-én

terjesztette a közgyûlés elé, melyet az a 8. sz. határozatával 33.730

ezer forint bevételi és kiadási fõösszeggel elfogadott.

Az Önkormányzat bevételei év közben az elnyert pályázati összegek miatt

jelentõsen megnövekedtek, mellyel az eredeti tervet nem módosították.

1996. évi feladataik ellátására az elõzõ évi pénzmaradvánnyal (13,1%),

az 1996. évi költségvetési támogatással (62,9%), pályázatok utján

elnyert pénzeszközökkel (20,5%), naptár értékesítésbõl származó

bevétellel (0,5%), bérleti díj térítéssel (1%) és egyéb bevétellel

rendelkeztek (2%).

A költségvetési támogatás 27.000 ezer forintos összege az 1996. évi

költségvetési törvény módosításában került konkrétan meghatározásra.

A támogatás havonta jelent meg az Önkormányzat számláján.

A pályázati pénzek egy kivételével 1996. II. félévében júliustól

decemberig bezárólag megérkeztek az Önkormányzat számlájára.

A céltámogatásokat - pályázat alapján - a szerzõdésekben rögzített

feltételek mellett nyújtották a pályáztatók. A szerzõdésekben elõírt

szakmai és pénzügyi elszámolási kötelezettségüknek eleget tettek. A

támogatás felhasználásáról készített nyilvántartás azonban nem egyezik

meg a fõkönyvi könyvelés alapján kimutatható összeggel.

A rendelkezésre álló pénzeszközöket a pályázati összegeken kívül -

mivel azokat konkrét feladathoz rendelték - elsõsorban a szervezet

mûködésének kiadásaira fordították.

Az 1996. évi tervezett és tényleges kiadásaikat a 2. sz. mellékletben

mutatjuk be.

Összességében a mûködési kiadások a tervezetten belül maradtak (98,4%).

A személyi kiadásoknál kis mértékû (6,2%) túllépés jelentkezik abból

adódóan, hogy a költségvetésben a dologi kiadások között tervezték a

késõbb személyi juttatásként elszámolt összegeket.

A dologi kiadásokon belül az üzemeltetés, szolgáltatások díjai 5,8%, a

postai, távközlési díjak 2,8%, a belföldi és külföldi kiküldetés

összegei 3,3% részarányt képviselnek.

Felhalmozási kiadásaik összege 2.043 ezer forint, ez az eredetileg

tervezett személygépkocsi beszerzési költsége. Támogatásra 1.310 ezer

forintot költöttek a tervezett 1.000 ezer forinttal szemben, melyet az

elnöki keretbõl egészítettek ki.

Egyéb kiadás soron a pályázat útján elnyert pénzeszközök felhasználása

jelentkezik.

Az ellenõrzés megállapította, hogy a zárszámadásban bemutatott 1996.

évi kiadások eltérnek a ténylegesen lekönyvelt összegektõl. Így a

testület által jóváhagyott pénzmaradvány nem a valós összeget

tartalmazza. A 6.008 ezer forint pénzkészletet 1.732 ezer forint

befizetési kötelezettség terheli, így a tényleges maradvány számításunk

szerint 4.276 ezer forint.

1997. febr. 21-én fogadta el a közgyûlés az Önkormányzat 1997. évi

költségvetését 36.335 ezer forint összegben, melynek szerkezete

megegyezik az 1996. évivel. Az 1997. évi költségvetési támogatáson

kívül az 1996. évi pénzmaradványt tervezték vissza felhasználásra.

Az elõzõekben említett eltérések miatt az 1997. évi költségvetési

tervben a pénzmaradványt tévesen állapították meg.

Az Önkormányzat 1997. évi költségvetés összeállításánál a takarékos

gazdálkodásra törekedett, mivel az új székház berendezéseivel

kapcsolatos kiadásaikat szeretnék elsõsorban biztosítani.

Nem terveztek támogatási keretet a helyi kisebbségi önkormányzatok

számára sem. (Erre a kérdésre az I. félévi gazdálkodás értékelése után

térnek vissza).

A képviselõk tiszteletdíját sem emelték, mert figyelembe vették, hogy

1997. évben a társadalombiztosítási jogszabályok változásából eredõ

39%-os járulékfizetési kötelezettség többletkiadást eredményez.

A gazdálkodást és számviteli rendszert értékelve megállapítható, hogy

az Önkormányzat egészére vonatkozó gazdálkodási szabályzatot nem

készítettek. Ugyanakkor rendelkeznek a gazdálkodás egyes részterületeit

lefedõ szabályzatokkal (számlarend, számlatükör, pénzkezelési

szabályzat). Ezen szabályzatok kiegészítése, aktualizálása szükséges.

Az 1995-ben elkészített számlarend a jogszabályi módosításokat és abból

adódó változásokat nem követte. A számviteli politika nincs írásban

rögzítve, a fõkönyvi könyvelés alátámasztását szolgáló számviteli

analitika rendszerét sem alakították ki teljeskörûen. A leltározással

és a selejtezéssel kapcsolatos szabályozás nagyvonalú, kiegészítése

szintén szükséges. Bizonylati szabályzattal nem rendelkeznek. A hivatal

egészére vonatkozóan szabályozni kellene a pénzgazdálkodási jogköröket

(kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés

rendjét). A pénzkezelési szabályzat elõírásait is néhány helyen

módosítani szükséges, az elõzõ fejezetekben leírtak szerint.

A bizonylati és okmányfegyelem betartását 1996. évben 2 havi könyvelési

bizonylat tételes felülvizsgálatával ellenõriztük. Tapasztalataink

szerint a pénztárbizonylatok esetében az utalványozás és az

ellenjegyzés megtörtént. Az okmányfegyelem kisebb formai hiányosságok

ellenére összességében megfelelõ volt.

A kötelezettségvállalásaikról nyilvántartást nem vezettek. 1996. év

elején azonban pénzmaradvánnyal rendelkeztek, így

kötelezettségvállalásaik fedezete az év kezdetétõl biztosított volt.

Felhalmozási kiadásokra a testületi döntésnek megfelelõen 2 millió

forintot fordítottak. Az Önkormányzat pénzeszközeibõl 1995. december

31-én ING Banknál 3 millió forint pénzbefektetésük volt.

Az alapszabályban elõírtak szerint létrehozták a Pénzügyi Ellenõrzõ

Bizottságot. Tevékenységét, feladatát meghatározták. A Bizottság

feladatellátásáról készített és a jelen vizsgálathoz bemutatott

dokumentumok a költségvetéshez, zárszámadáshoz kapcsolódnak.

II. ÖSSZEGZI MEGALLAPITASOK, KÖVETKEZTETESEK

Az Országos Szlovák Önkormányzat mûködési feltételrendszere a két

számvevõszéki ellenõrzés közötti idõszakban gyakorlatilag nem

változott. Az Önkormányzat végleges elhelyezését szolgáló irodaingatlan

átvételére ez idáig nem került sor. A közeljövõben várható

használatbavételt követõen a tényleges elhelyezkedést a bútorozottság

és egyéb eszközökkel történõ felszereltség hiánya késleltetheti. A

vagyonjuttatás is megtörtént.

A gazdálkodás szabályozottsága, különösen a számviteli szabályozottság

hiányos, mely csak részben vezethetõ vissza a jogszabályi rendezettség

hiányosságaira. A szervezettség hiányosságai az elégtelen

létszámellátottsággal függnek össze.

A feladatellátás, ezen belül a gazdálkodás feltételrendszerét

biztosították. A könyvvezetés és a beszámoltatás eltérõ

szempontrendszere miatt a vizsgált évek gazdasági folyamatainak

bemutatása nem felelt meg a valóságnak. Az adatszolgáltatás

pontatlansága az ellenõrzési munkát nagy mértékben nehezítette.

A feltárt hiányosságok nem veszélyeztették a gazdálkodás biztonságát, a

hibák kijavításával a mûködés szabályszerûbbé tehetõ.

III. JAVASLATOK

Az önkormányzat a jelentést soron következõ ülésén

tárgyalta meg, az alábbi javaslatainkra tegyen

intézkedéseket:

1. A mûködéssel, az operatív gazdálkodással összefüggõ

szabályzatokat aktualizálják, a hiányosságokat

pótolják, annak érdekében, hogy azok a mindenkori

jogszabályi elõírásoknak, a mûködés sajátosságainak

egyaránt megfeleljenek. (Pl. SzMSz. leltározási,

selejtezési, bizonylati szabályzat, számlarend,

gazdálkodási jogkörök gyakorlása.)

2. Szervezzék meg az ellenõrzési rendszerüket, s

biztosítsák annak a belsõ szabályozottságnak

megfelelõ hatékony mûködését.

Budapest, 1997. június

Sándor István

Eleje Honlap