Állami Számvevõszék
J/4638.. szám
JELENTÉS
az Országgyûlés 19/1997. (III.19.) OGY számú határozata alapján
a Gandhi Közalapítványnál,
a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványál és a
Magyarországi Cigányokért Közalapítványnál
végzett pénzügyi-gazdasági ellenõrzésekrõl
351., 372., 373. 1997. JÚNIUS
351. 1997. JÚNIUS
JELENTÉS
a Gandhi Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenõrzésérõl
A vizsgálat végrehajtásáért felelõs:
III. Költségvetési Ellenõrzési Igazgatóság
Bihary Zsigmond
számvevõ igazgató
Az ellenõrzést vezette:
Balázs Andrásné
számvevõ fõtanácsos
Az ellenõrzésben részt vett:
Maczekó Károly
számvevõ tanácsos
5
Állami Számvevõszék
V-7-17/1997.
Témaszám: 370
J E L E N T É S
a Gandhi Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenõrzésérõl
A Gandhi Közalapítvány Pécsett mûködik, tevékenysége elsõsorban a dél-baranyai
térség cigány fiataljainak képzését, kulturális igényeinek kielégítését
szolgálja. Két intézménye van, a Gandhi Gimnázium és Kollégium, illetve a
Szolgáltató Kft.
A Gandhi Közalapítvány a Gandhi Alapítvány vagyonából jött létre, melynek
alapítói az alapítvány teljes vagyonát közalapítvány céljára felajánlották a
Magyar Köztársaság Kormányának. A vagyoni felajánlást a Kormány az 1068/1995.
(VII.12.) Korm. határozattal elfogadta és az állami feladatok folyamatos
biztosítása céljából a Gandhi Alapítvány alapítóival együtt létrehozta a
Gandhi Közalapítványt. A Gandhi Közalapítvány a Gandhi Alapítvány jogutódja.
Az alapító okirat szerint a közalapítvány célja, hogy a közoktatásról szóló
1993. évi LXXIX. törvény 85. §-ának (2) bekezdése, valamint a nemzeti és
etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 45. §-ának (2)
bekezdése alapján óvodák, általános és középiskolák alapításával és
fenntartásával elõsegítse a nyitott szellemû, a tudományok iránt fogékony,
népéhez és anyanyelvéhez kötõdõ cigány fiatalok képzését. A közalapítvány a
magyar társadalom támogatásával, az Alkotmány és a kisebbségi törvény
szellemében óvodai, általános iskolai, középiskolai és felnõtt képzést
szervez, oktatási intézményeket mûködtet s a célokhoz illeszkedõ kiadói munkát
folytat, kulturális tevékenységet fejt ki.
Az Országgyûlés 19/1997. (III.19.) OGY határozatában felkérte az Állami
Számvevõszéket, hogy a Gandhi Közalapítvány pénzügyi, gazdasági tevékenységét
törvényességi és célszerûségi szempontból vizsgálja meg.
Az Állami Számvevõszék a Ptk. 74/G. §-ának (8) bekezdése alapján ellenõrzi a
közalapítványok gazdálkodásának törvényességét és célszerûségét, továbbá az
1989. évi XXXVIII. törvény 2. §-ának (5) bekezdése alapján az alapítványoknak
az állami költségvetésbõl juttatott támogatás felhasználását.
A vizsgálat törvényességi és célszerûségi szempontból történt, és arra
kerestünk választ, hogy:
- a közalapítvány gazdálkodása megfelelt-e az alapító okirat
célkitûzéseinek és a jogszabályok elõírásainak;
- az alapítvány, illetve a közalapítvány rendeltetésszerûen használta-e fel
az állami támogatást;
- a közalapítvány hogyan õrizte meg, illetve hasznosította az átadott
alapítványi és vállalkozási vagyont.
Az ellenõrzés 1992-1997. márc. 31. közötti idõszakra terjedt ki. Helyszíni
ellenõrzést folytattunk Pécsett, a Gandhi Közalapítványnál és intézményeinél,
Budapesten a felügyelõ bizottságnál, illetve tanúsítványok formájában adatokat
kértünk, melyeket feldolgoztunk és a jelentésben hasznosítottunk.
I. ÖSSZEGZÕ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
A Gandhi Közalapítvány közfeladatát a Ptk. 74/G. §-ának megfelelõen jogszabály
- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85. § -ának (2) bekezdése,
illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII.
törvény 45. § -ának (2) bekezdése - határozza meg.
A közalapítvány megalapítását az ellenõrzés célszerû döntésnek tartja, a
mûködésben tapasztalható zavarok miatt azonban az alapítói célok
kiegyensúlyozott teljesítése nem biztosított.
A közalapítvány megalakulása - elsõsorban a Mûvelõdési és Közoktatási
Minisztérium (MKM) elõkészítõ munkája hiányosságai következtében - rendkívül
vontatottan történt, az alapítói közgyûlés és a bejegyzés idõpontja között 16
hónap telt el. Az induló vagyon összege pontatlanul és hiányosan szerepelt az
alapító okiratban a vagyonleltár összeállításánál elkövetett hibák, a
tényleges vagyonfelmérés és egyeztetés elmulasztása miatt.
Az alapítói jogok gyakorlására az alapítók közgyûlése jogosult. Az alapítók
nagy száma és a Kormány utólagos jóváhagyásának az alapító okirat szerinti
kötelezõ megszerzése miatt a végleges alapítói döntések késnek, ez hátrányosan
befolyásolta, illetve befolyásolja a közalapítvány mûködését.
A Gandhi Alapítvány megszûnésekor a teljes kuratórium kicserélõdött, a
közalapítvány új kuratóriuma és felügyelõ bizottsága azonban az elhúzódó
bírósági nyilvántartásba vétel miatt 1995. július - 1996. április között nem
tudott legálisan mûködni. Az ellenõrzés idõpontjában sem volt a
közalapítványnak mûködõképes kuratóriuma. Az 1997. február 5-én megválasztott
új kuratórium és tisztségviselõi jóváhagyásának és bírósági bejegyzésének
elhúzódása miatt pl. az ellenõrzés befejezésekor még nem volt végleges
megállapodás az MKM -mel az 1997. évi központi költségvetési támogatás
felhasználására, várhatóan elhúzódik a kivitelezõi tervpályázat elbírálása, az
1998. évi költségvetési támogatási igény összeállítása.
Az alapítvány és a közalapítvány kuratóriumában többnyire felsõfokú
képzettségû kurátorok dolgoztak, hiányoztak azonban a gyakorlati
tapasztalattal is rendelkezõ gazdasági szakemberek, akik konkrét útmutatást,
segítséget adhattak volna a jelentõs horderejû gazdasági döntésekhez,
mentesítve a közalapítványt a nem kellõ szakértelemmel hozott gazdasági
döntések utólagos és jelentõs anyagi hátrányaitól. Ennek indokoltságát a
helyszíni ellenõrzés megállapításai (adóhiány, szabálytalan ösztöndíjrendszer)
egyértelmûen alátámasztják. A kurátorok többségének helyi ismerete kevés volt,
ez is nehezítette a megalapozott döntések meghozatalát.
Az ellenõrzés megállapítása szerint a közalapítvány kuratóriumának munkája
szervezettebbé vált, mint a korábban mûködõ alapítvány kuratóriumáé volt.
Gyakrabban tartottak kuratóriumi ülést, a közalapítványt érintõ lényeges
kérdéseket napirendre tûzték. A hozott döntések egy részét azonban késõbb
módosították, vagy formailag kifogásolhatók voltak. A kuratórium elnöke és
több tagja 1996. év folyamán, illetve az alapítói közgyûlésen lemondott. A
felügyelõ bizottság a törvényes mûködés veszélyeztetése miatt kezdeményezte az
alapítók közgyûlése összehívását, ami 1997. februárban megtörtént.
Az ellenõrzés tapasztalata szerint a kuratórium egy éves mûködése során
fokozatosan felismerte, hogy a közalapítvány további támogatáshoz csak akkor
juthat, ha szabályos kuratóriumi üléseket tart, megalapozottan dönt, pénzügyi
helyzetérõl idõben és megfelelõ tájékoztatást ad az MKM-nek.
A Gandhi Közalapítvány alapító okiratában az alapítók biztosították a
kuratórium ellenõrzésének feltételeit. A felügyelõ bizottság megalakulása óta
a helyszínen tájékozódott a beruházás II. ütemérõl, véleményezte a
közalapítvány és gazdálkodó szerveinek költségvetéseit és beszámolóit. A
felügyelõ bizottság tagjai részt vettek ugyan a kuratóriumi üléseken, de ennek
eredménye a napirendi kérdések elõkészítésében, a döntések jogi és gazdasági
megalapozottságában kevésbé érvényesült.
A felügyelõ bizottság - mivel az 1997. februárjában megválasztott új
kuratórium összetétele miatt nem látott garanciát a vagyon szakszerû
mûködtetésére, illetve azért, mert az alapítók közgyûlése alapvetõen negatívan
ítélte meg a felügyelõ bizottság kezdeményezését - testületileg felajánlotta
lemondását a Kormányt, mint alapítót képviselõ mûvelõdési és közoktatási
miniszternek, aki a lemondást nem fogadta el.
A Gandhi Alapítvány még 1993. évben az alapítványi feladatok teljesítése
érdekében alapította meg a "Gandhi Alapítványi Szolgáltató Kft" -t és a
"Gandhi Alapítványi Gimnázium és Kollégium"-ot. E két intézmény az induló
vagyon részeként került a közalapítvány tulajdonába. Az alapítvány, illetve a
közalapítvány és a fenti intézmények között a felügyeleti, irányítási,
ellenõrzési, elszámolási kapcsolatok kezdettõl fogva és máig kihatóan
rendezetlenek, számos gazdálkodási szabálytalanság forrását képezik. E
problémákat a könyvszakértõi vizsgálatok nem tárták fel, és a helyszíni
ellenõrzés befejezéséig a közalapítvány kuratóriuma nem tudta megoldani.
A közalapítvány és intézményei szabályozottsága nem teljes körû, a
szabályzatok egy része tartalmilag hiányos.
A Szolgáltató Kft. megalakítását elsõsorban az oktatási centrum kialakításával
kapcsolatban felmerülõ elõzetesen felszámított ÁFA visszaigénylési lehetõsége
motiválta, vállalkozási tevékenységet gyakorlatilag nem végzett. Kiadásai
fedezetét az alapítványtól, illetve a közalapítványtól kapott - véglegesen
átadott - pénzeszközök képezték, ebbõl vásárolta meg a Kft. az alapítványi
(oktatási, kollégium stb.) célokat szolgáló ingatlanokat, bonyolította a
tervpályázatokat és a felújításokat. A visszaigényelt ÁFA-t a kft-n keresztül
az alapítványi célok pótlólagos forrásának tekintve folyamatosan
felhasználták.
Az APEH Baranya Megyei Igazgatósága 1996. évi ellenõrzése során az oktatási
céllal beszerzett és használatba vett épületek után az ÁFA visszaigénylést
jogosulatlannak minõsítve bírság kiszabása nélkül 60,3 millió Ft adóhiányt
állapított meg. Helyszíni ellenõrzésünk idején az elmarasztaló határozatot az
adóhatóság II. fokon is megerõsítette, és intézkedett a tartozás végrehajtása
iránt.
A kuratórium a kft-t végelszámolással meg kívánja szüntetni.
A Gandhi Gimnázium és Kollégium intézménynek 1995-ig sem adószáma, sem TB
törzsszáma, sem bankszámlája nem volt. Az intézményt a megyei TÁKISZ
nyilvántartja, ennek ellenére nem kaptak meg minden hivatalos értesítést,
pályázati felhívást, így a pályázati lehetõségekrõl késve, közvetett módon
értesültek és az önkormányzati iskolákkal szemben hátrányba kerültek.
Az intézmény dolgozói 1995-ig az alapítvánnyal álltak munkaviszonyban.
Tévesen, illetve törvénysértõen alkalmazták esetükben a közalkalmazottak
jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény harmadik része IV-V. fejezetében
megállapított illetményrendszert, a TB járulék és az SZJA terhek csökkentése
érdekében az e célra fel nem használható központi költségvetési támogatás
terhére, alapilletményük jogosulatlan csökkentése mellett folyósítottak
számukra ösztöndíjat. A besorolási bértételeket 1993-1996. augusztus 31.
között nem módosították, jóllehet ebben az idõszakban két alkalommal is
növekedett központi intézkedésre a besorolási alapösszeg. Az ösztöndíj-
rendszer mûködtetését - annak szakmai, tartalmi eredményeit nem vizsgálva és
nem vitatva - az ellenõrzés szabálytalannak minõsítette azért is, mert nem
tartották be a személyi jövedelemadóról szóló hatályos törvények elõírásait.
A közalapítvány pénzügyeinek kezelését, adatainak rögzítését, a szükséges
adminisztrációs munkát a három gazdálkodó egység közös gazdasági szervezete
látja el.
A közalapítvány kuratóriuma nem határozta meg a költségvetés tervezési
követelményeit, tartalmát, e feladathoz a felügyelõ bizottság sem adott
megfelelõ segítséget.
1993-1996 években a kuratórium nem készített szöveges beszámolót az alapítvány
mûködésérõl, az alapító okiratban megfogalmazott célok teljesítésérõl. A
kuratórium megbízásából azonban a pedagógiai vezetõ, illetve az igazgató
értékelte a Gandhi Gimnázium munkáját, ezek az MKM részére adott elszámolások
részét képezték.
A leltározás és a vagyonvédelem nem felelt meg az elõírásoknak. Leltározás
legutoljára 1996-ban volt tételes leltározással, de a leltár kiértékelése, a
hiány-többlet kimutatása elmaradt. A házipénztár forgalom szúrópróba szerinti
ellenõrzése is több hiányosságot tárt fel.
Az alapítványi kiadások körét és tényleges összegét - részben elkülönítve -
csak 1996. évtõl mutatják ki, az elszámolás azonban nem teljes körû.
A biztonságos mûködés és likviditás megteremtése a vizsgált években napi
feladatot jelentett a közalapítvány számára. Ezt a központi költségvetési
támogatás felhasználására vonatkozó megállapodások kései megkötése, illetve a
gimnázium mûködési költségvetésének forráshiánya okozta. Forráshiány miatt
1996. évben nem fizették ki a dolgozók 13. havi illetményét (1.305 E Ft + TB
járulék).
Az eddigi tendencia azt mutatja, hogy a közalapítvánnyá történt átalakulás
csökkentette a civil szférából származó, egyébként is szerény támogatást,
tehát a közalapítvány az iskola és a kollégium fenntartásában, kiépítésében,
felszerelésében egyértelmûen és meghatározóan a központi költségvetéstõl függ.
Az alapítvány mûködése idején - pályázatok útján - a bevételek 5 %-át,
mintegy 35,5 millió Ft-ot kapott az ún. civil szférától. A közalapítvány e
forrásból már nem kapott támogatást, 1995-1996. években - szintén a zömmel
sikeres pályázatok eredményeként - közvetlenül a gimnázium részesült
támogatásban, két év alatt mintegy 2,5 millió Ft összegben.
Az MKM eddigi gyakorlata szerint a nem normatív támogatást a közalapítvány
csak dologi kiadásokra használhatta fel, viszont a bér és egyéb személyi
juttatások és az ehhez tartozó TB járulék fedezetére az országosan egységes
normatívák - elsõsorban a Gandhi Gimnázium sajátos nevelési követelményei, a
tanulók többszörösen hátrányos helyzete miatt - nem elégségesek.
A gyermeklétszám évenkénti növekedésével párhuzamosan várhatóan növekszik
azoknak a gyermekeknek a száma és aránya, akiknek szülei még a minimális
mértékû térítési díjat is képtelenek megfizetni, ellátásuk fedezetét állami
támogatásból indokolt megteremteni.
A központi költségvetési támogatás biztosította a szükséges fedezetet az
iskola, a kollégium és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló létesítmények
vásárlásához, felújításához, felépítéséhez, illetve mûködtetéséhez.
A Gandhi Alapítvány 1992-1995 között összesen 340,8 millió Ft támogatást
kapott a központi költségvetésbõl, míg a közalapítvány számára az 1996. évi
központi költségvetésben 243,5 millió Ft, az 1997. éviben 325 millió Ft
támogatást hagyott jóvá az Országgyûlés. Az alapítvány, illetve a
közalapítvány kuratóriuma azonban nem teremtette meg a támogatás jogcím
szerinti elszámolásának számviteli feltételeit, nem engedélyezett jogcímen is
történt kifizetés. Az MKM csak 1995. évtõl kötött megállapodást a támogatás
felhasználására, és bár tartalmi és formai szempontból kifogásolta az
elszámolásokat, nem tett intézkedést a megfelelõ felhasználás és elszámolás
biztosítására. A támogatásokra vonatkozó szerzõdések 1995-1996. években több
hónapos késéssel kerültek megkötésre. A szerzõdések nem tartalmaztak
szankciókat rendeltetéstõl eltérõ felhasználás esetére.
A gimnázium és a kollégium, mint nem önkormányzati oktatási-nevelési intézmény
a meghatározott normatívák és létszám alapján 1994-ben összesen 5,8 millió Ft,
1995-ben 11,5 millió Ft, 1996-ban 21,4 millió Ft támogatást kapott. Az
igénybevétellel és az elszámolással kapcsolatos számításokat az alapítvány,
illetve az iskola az MKM útmutatása alapján végezte el. Az alkalmazott
számítási módszert - fõleg 1994-1995 évekre vonatkozóan - az ellenõrzés nem
tartja eléggé megalapozottnak.
Sem az alapítvány, sem a közalapítvány létrehozásakor, sem azóta - a helyszíni
ellenõrzés befejezéséig - a nemzetiségi iskola támogatását felvállaló
Kormány, illetve MKM nem mérte fel, milyen tárgyi és személyi feltételek
szükségesek, mekkora ezek költségkihatása, milyen forrásból és mennyi idõ
alatt lehet a szükséges létesítményeket biztosítani. Nem készült számítási
anyag, így még ma sem ismertek a folyamatosan elkészülõ létesítmények
mûködtetési költségei.
Tervszerûtlenség, kellõen át nem gondolt, illetve téves döntések, az adott
idõpontban rendelkezésre álló anyagi fedezetet meghaladó elõzetes
kötelezettségvállalások jellemezték az eltelt idõszakot, ezeket azonban a
célnak megfelelõ, jól felszerelt intézmény mielõbbi megteremtése motiválta.
Az oktatás - nevelés feltételei hiányosak. Kevés a kollégiumi férõhely, még
nem épült meg az oktatáshoz szükséges épület-együttes, a tornacsarnok és a
nyitott sportpálya, nincsenek biológiai, fizikai, kémiai szaktantermek és
szertárak, az oktatáshoz szükséges eszközök mennyisége minimális. A gimnázium
jelenlegi épülete a már mûködõ, illetve folyamatosan bõvülõ oktatás
helyszükségletét csak részben képes kielégíteni. Az eddig átalakított épület
elsõdlegesen kollégium, melynek tanuló-helyiségeit ideiglenesen tanteremként
használják.
A közalapítvány és az új kuratórium kedvezõ változást indított el azzal, hogy
a közalapítvány stratégiai céljaival összhangban felmérte a további
építkezések szükségességét és elõírta az intézmény beruházási tervének
elkészítését.
A gimnázium tárgyi feltételeinek teljesebb megteremtésével érhetõ csak el az
az alapítványi cél, hogy lehetõleg már középtávon alakuljon ki egy identitását
megõrzõ, versenyképes tudással rendelkezõ cigány értelmiségi réteg, amely
egyenlõ eséllyel indulhat az élet minden területén.
Javaslatok
a Kormánynak
soron kívül döntsön az alapítók közgyûlése által jóváhagyott határozatokról a
közalapítvány mûködõképessége érdekében;
a mûvelõdési és közoktatási miniszternek
. az alapítók közgyûlésén hozott, és az alapító okirat szerint a Kormány
jóváhagyását igénylõ határozatokat soron kívül terjessze a Kormány elé;
. kezdeményezze a kurátorok jelölésére jogosult szerveknél jelölési joguk
érvényesítését;
. vizsgáltassa felül a Gandhi Gimnázium és Kollégium beruházási programját,
az oktatáshoz szükséges eszközök kiegészítéséhez szükséges pénzügyi
igényeket, ezek alapján készüljön el a központi költségvetésbõl adandó
felhalmozási célú támogatás megalapozott éves ütemezése;
. vizsgáltassa felül, hogy milyen mértékben szükséges az intézmény mûködési
költségvetésének kiegészítése a normatív támogatással biztosított fedezeten
túlmenõen, e célra a közalapítvány támogatását az éves költségvetési törvény-
javaslatokban kezdeményezze;
. a Gandhi Gimnázium és Kollégium számára biztosított felhalmozási és
mûködési célú támogatástól elkülönítve tervezze a közalapítvány alapító
okiratában meghatározott, nem oktatási célú, valamint a közalapítvány
mûködéséhez szükséges támogatást;
. a tárgyévi költségvetési törvény kihirdetését követõ 30 napon belül
írásban állapodjon meg a közalapítvánnyal a központi költésvetésbõl juttatott
nem normatív támogatás konkrét felhasználási céljairól, a finanszírozás éven
belüli ütemezésérõl, az elszámolás tartalmáról, formájáról és határidejérõl,
rögzítve a megállapodástól eltérõ felhasználás szankcióit is;
a Gandhi Közalapítvány kuratóriumának
1. haladéktalanul kezdje meg a Szolgáltató Kft. végelszámolását és a
kötelezettségek rendezését;
2. a jelentés megállapításainak megfelelõen gondoskodjon a mûködéshez
szükséges valamennyi szabályzat (kiemelten az SZMSZ, ügyrend, számviteli
politika, számlarend, gazdálkodási szabályzat, leltározási szabályzat,
kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendje)
elkészítésérõl, illetve kiegészítésérõl, pontosításáról és ezek maradéktalan
betartásáról;
3. gondoskodjon a közalapítvány titkári állásának betöltésérõl; a titkárság
biztosítsa a közalapítvány és intézményei között a számvitel és gazdálkodás
megfelelõ elkülönítését, a feltárt szabálytalanságok (leltározás,
szobaleltárak, egyedi eszköznyilvántartás, házipénztár kezelés, étkezdei
elszámoltatás stb.) megszüntetését;
4. készítsen az MKM számára javaslatot a Gandhi Gimnázium és Kollégium
beruházási programjára, az oktatáshoz szükséges eszközök kiegészítéséhez
szükséges pénzügyi igényekre és ezek éves ütemezésére; továbbá készítse el a
Gandhi Gimnázium és Kollégium mûködési költségvetését, ez alapján mérjék fel,
hogy a normatív támogatással biztosított fedezeten túlmenõen az intézmény
mûködéséhez milyen összegû központi költségvetési támogatás szükséges;
5. a közalapítvány és az iskola sajátos feladatait figyelembe véve dolgozza ki
az éves költségvetés szerkezetére, tartalmára vonatkozó elõírásokat, a
tervezési munkák megkezdése elõtt határozza meg a tervezés irányelveit,
koncepcióját;
6. mind a közalapítványnál, mind a gimnáziumnál önrevízióval tárják fel és
rendezzék az ösztöndíjak fizetésénél tévesen alkalmazott SZJA mentességbõl
származó adóhiányt;
7. szorgalmazza, hogy a közalapítvány céljaival azonosuló állampolgárok - az
SZJA 1 %-ának befizetésével -, illetve a vállalkozások és a civil szféra más
szervezetei fokozottabban támogassák a közalapítványt és/vagy a gimnáziumot.
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
1. Az alapítvány, illetve a közalapítvány mûködése, a mûködés jogi,
szervezeti feltételei, szabályozottsága, a gazdálkodás törvényessége
1.1. Az alapítvány, illetve a közalapítvány megalapítása
A Baranya Megyei Bíróság 1992. június 5-én vette nyilvántartásba a Gandhi
Alapítványt, amelyet eredetileg 18 jogi személyiségû szerv, valamint 8
magánszemély alapított 100 ezer Ft induló vagyonnal, állami forrás bevonása
nélkül. Az alapítók száma az alapítvány megszûnése, ill. a közalapítvány
létrejötte idõpontjára 30-ra növekedett.
Az alapítók vagyoni kötelezettségei teljesítését a megfelelõ
analitikus nyilvántartások hiányában nem lehetett ellenõrizni. Az
alapításkori befizetések alapítói vagyon és tevékenység megkezdése
jogcímen egyaránt érkeztek, a pontos cél megjelölése nélkül.
A 100 ezer Ft alaptõkével rendelkezõ alapítvány 1992-1994 években az MKM-en
keresztül közel 240 millió Ft-os
központ***********************************************************************
******************************************************************************
******************************************************************************
******************************************************************************
******************************************************************************
******************************************************************************
***************************************************ság Kormányának. A Kormány
az állami feladatok folyamatos biztosítása céljából a Gandhi Alapítvány 30
alapítójával együtt létrehozta a Gandhi Közalapítványt. Határozatában
felhatalmazta a mûvelõdési és közoktatási minisztert, hogy a közalapítvány
bírósági nyilvántartásba vétele során az alapító nevében eljárjon.
A Gandhi Közalapítványt a Baranya Megyei Bíróság 841. nyilvántartási számon
1996. április 26-án jegyezte be. A közalapítvány megalakulása rendkívül
vontatottan történt, az alapítói közgyûlés és a bejegyzés idõpontja között 16
hónap telt el.
A vagyonfelajánlás elfogadása nyolc hónapot (1994. november 20 -
1995. július 12), a bírósági bejegyzés kilenc hónapot (1995. július
12 - 1996. április 26) vett igénybe.
A bejegyzés elhúzódását elsõsorban a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium
elõkészítõ munkáinak hiányossága okozta, amely mind a vagyonfelajánlás
elfogadásának elõkészítésében, mind a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos
feladatok elvégzésében megmutatkozott.
Elhúzódott a vagyonleltár összeállítása, amely ennek ellenére
hiányos és pontatlan lett.
A bírósági nyilvántartáshoz szükséges bejegyzési kérelem nem volt
kellõen dokumentálva, ezért a Baranya Megyei Bíróság 1995. november
8-án hiánypótlást rendelt el. Többek között az alábbi
hiánypótlásokra hívta fel az érdekelteket, elsõsorban az MKM
kisebbségi ügyekben illetékes fõosztályát:
- a megszûnt Gandhi Alapítvány alapítóinak felajánlásait tartalmazó
egyedi nyilatkozatokat csatolni kell;
- a kuratóriumi és a felügyelõ bizottsági tagok meghatározott
adatait fel kell tüntetni a bejegyzési kérelemben;
- mivel a kezelõ szervezet további szervezetet nem hozhat létre,
így az erre irányuló felhatalmazást az alapító okiratból törölni
kell.
A közalapítvány csak 1997. január 1. óta rendelkezik adószámmal.
Számláját 1997. január 28. óta a Kincstár vezeti.
1.2. A közalapítvány induló vagyona
Az alapító okirat a közalapítvány induló vagyonaként a Gandhi Alapítvány
teljes vagyonát jelölte meg, melynek felsorolását és összegét az alapító
okirat melléklete (vagyonleltár) tartalmazza. A vagyonleltárban feltüntetett
adatok pontatlanok voltak, illetve nem tartalmazták teljes körûen a
közalapítványnak átadott vagyont.
A vagyonleltár szerint a közalapítvány induló vagyona 258.680.780
Ft, ezen belül a Gandhi Alapítvány vagyonát a részletezõ kimutatás
13.152.672 Ft, az összesítés 13.423.063 Ft értékben, a Gandhi
Alapítvány Szolgáltató Kft. vagyonát 245.528.108 Ft értékben
tartalmazta.
A vagyonfelajánlás, -elfogadás, alapító okirat szerkesztés során az
alapítványnál tényleges vagyonfelmérés és egyeztetés nem történt, így
fordulhatott elõ, hogy több nagy értékû tárgyi eszköz az alapító okirat
mellékletét képezõ vagyonleltárban nem szerepelt, pl.: szolgálati lakás,
autóbusz, furgon személygépkocsi stb.
1.3. A közalapítvány belsõ szabályzatai, és ezek törvényessége
A közalapítvány és intézményei szabályozottsága nem teljes körû, a
szabályzatok egy része tartalmilag hiányos.
A közalapítvány SZMSZ-e - az érvénytelen kuratóriumi szavazás miatt - nem
tekinthetõ jóváhagyottnak, a kuratóriumnak nincs ügyrendje.
A közalapítvány számlarenddel, pénzkezelési szabályzattal és leltározási
szabályzattal rendelkezik, de ezekrõl hiányzik az érvényesítõ és hatályba
léptetõ záradék, és tartalmilag sem tekinthetõk teljes körûnek.
A számlarendben nincs kellõen szabályozva pl. a fõkönyv és az analitikus
nyilvántartások kapcsolati rendszere, nem rögzítették a vezetendõ analitikus
nyilvántartások körét és a kötelezõ egyeztetéseket. Szobaleltárak, egyedi
személyi fogyóeszköz nyilvántartások nincsenek, ezen kötelezettségek
teljesítését nem szabályozták.
Nem készítettek gazdálkodási szabályzatot, hiányzik a kötelezettségvállalás,
utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés szabályozása, nincs rögzítve az e
jogokkal felruházott személyek neve.
Nem szabályozta a kuratórium, hogy a Gimnázium és Kollégium
vezetõje, aki egyúttal a Szolgáltató Kft. ügyvezetõje is, milyen
mértékben vállalhat és teljesíthet pénzügyi és egyéb jellegû
kötelezettséget a kuratórium utólagos tájékoztatása mellett.
Nincs belsõ ellenõrzési szabályzat. Nem alakították ki a közbeszerzési törvény
alkalmazásának helyi szabályait.
A közalapítvány tulajdonában álló Gimnázium és Kollégium, valamint a
Szolgáltató Kft. érvényesített SZMSZ-szel, ügyrenddel, kollektív szerzõdéssel
nem rendelkezik. A munkaköri leírások elkészítése és átvétele nincs
dokumentálva.
A Gimnázium és Kollégium szervezeti és mûködési szabályzata,
valamint kollektív szerzõdése 1994. augusztusig volt érvényben,
alkalmazásukat a bennük lévõ belsõ ellentmondások miatt
felfüggesztették.
A tanulók által igénybe vehetõ különbözõ szolgáltatások térítési elveire és
alkalmazható módszereire a gimnázium által kidolgozott javaslatot a kuratórium
nem fogadta el, visszaadta helyi döntésre.
Az átgondolt szabályozás mind a nehéz anyagi körülmények között élõ
családok, mind az intézmény reálisan megtervezhetõ bevételei
érdekében nélkülözhetetlen lenne.
A tanulók ellátását biztosító élelmezési egységnek nincs komplex módon
szerkesztett élelmezési szabályzata, az egyedi jellegû rész-szabályozások nem
alkotnak egységes eljárást biztosító, zárt rendszert.
Nem került szabályozásra pl. a keletkezett étkezési maradék
számbavétele, értékesítése és mindezek dokumentálása.
1.4. A kuratórium és a kuratórium tisztségviselõinek személyi változásai, ezek
törvényessége és hatása a közalapítvány mûködõképességére
A közalapítvány alapító okirata szerint az alapítói jogok gyakorlására a
Gandhi Alapítvány alapítójaként feltüntetett 14 egyesület ill. érdekvédelmi
szövetség, 4 alapítvány, 1 fõiskola és 11 magánszemély jogosult, akiket az
alapítók közgyûlésén a szervezet bírósági nyilvántartásában képviselõként
feltüntetett személy, vagy írásbeli meghatalmazással rendelkezõ
meghatalmazottja képvisel. Az alapítók közgyûlésén a Kormányt a mûvelõdési és
közoktatási miniszter, illetve az általa felkért személy képviseli.
Az alapítók közgyûlése dönt az alapító okirat elfogadása, módosítása, valamint
a kuratórium tagjainak kinevezése és visszahívása tárgyában. A közgyûlés
döntése akkor tekinthetõ elfogadottnak, ha azt a Kormány, mint a közalapítvány
alapítására jogosult jóváhagyja.
Az alapítók közgyûlésének összehívására a kuratórium, a felügyelõ
bizottság vagy az alapítók egynegyede jogosult.
Az alapítók nagy száma és a Kormány utólagos jóváhagyásának megszerzése miatt
az alapítói döntések elhúzódtak, és ez hátrányosan befolyásolta és
befolyásolja a közalapítvány mûködését.
Az alapítvány, illetve a közalapítvány kuratóriumának személyi összetétele az
elmúlt idõszakban több alkalommal is változott, a változás hitelesítéséhez
szükséges bírósági bejegyzések elmaradtak, vagy elhúzódtak.
Az alapítvány kuratóriumában 1993. szeptember 25-én bekövetkezett
változás nem lett bejegyezve.
Az alapítvány megszûnésekor a teljes kuratórium kicserélõdött, a közalapítvány
új kuratóriuma azonban az elhúzódó bírósági nyilvántartásba vétel miatt 1995.
július - 1996. április között nem tudott legálisan mûködni.
Az átmeneti idõszak alatt az alapítvány kuratóriuma hozott
határozatokat, mivel a közalapítvány - a bírósági nyilvántartásba
vétel hiányában - nem volt jogi személy. A kuratórium - rajta kívül
álló okok miatt - szükséghelyzetben volt, mivel az alapítvány
folyamatos mûködése érdekében döntéseket kellett hoznia.
A közalapítvány kuratóriuma csak rövid ideig mûködött teljes létszámban, az
elnök és több kurátor 1996. év folyamán, illetve a közgyûlésen lemondott,
illetve egy kurátor egyáltalán nem vett részt a kuratóriumi üléseken.
Az alapítók közgyûlése - melynek összehívását a törvényes mûködés
veszélyeztetése miatt a felügyelõ bizottság kezdeményezte - 1997. február 5-én
visszahívta a kilenc fõs kuratóriumot, új elnököt, alelnököt és kurátorokat
választott. Három kurátor személyérõl nem született döntés, mivel a jelölésre
jogosult szervezetek egy része nem adott javaslatot.
Nem adott javaslatot a Miniszterelnöki Hivatal, a Mûvelõdési és
Közoktatási Minisztérium és az Országos Cigány Kisebbségi
Önkormányzat.
1997. február óta - a helyszíni ellenõrzés befejezéséig - az új kuratórium nem
kezdte meg mûködését, mivel a Kormány a javaslatot még nem hagyta jóvá, és a
bírósági bejegyzés sem történt meg.
A kuratóriumban többnyire felsõfokú képzettségû kurátorok dolgoztak,
hiányoztak azonban - az elméleti felkészültségûek mellett - a gyakorlati
tapasztalattal is rendelkezõ gazdasági szakemberek, akik konkrét útmutatást,
segítséget adhattak volna a jelentõs horderejû gazdasági döntésekhez,
mentesítve az alapítványt a nem kellõ szakértelemmel hozott gazdasági
döntések utólagos és jelentõs anyagi hátrányaitól.
Az alapító okirat szerint a közalapítvány pécsi székhelyû, jelenlegi
tevékenységének döntõ része a "Gandhi Gimnázium és Kollégium"-hoz, illetve a
dél-baranyai térséghez kapcsolódik. A kuratórium tagjai közül azonban
mindössze két kurátor lakott Pécsett, öten Budapesten, egy-egy fõ Szolnokon
illetve Nyíregyházán. A földrajzi távolság, illetve a helyi ismeretek hiánya
is nehezítette a megalapozott döntések meghozatalát.
A kuratórium javasolta, hogy a közalapítvány székhelyét Budapestre helyezzék.
Ez a megoldás azonban tovább gyengítené a kuratórium és a közalapítvány
intézményei közötti kapcsolatot, a tulajdonosi jogok megfelelõ szintû
ellátását.
1.5. A közalapítvány kuratóriumának mûködése
A kuratórium a közalapítvány bírósági bejegyzése óta öt, ezen belül 1996.
évben négy alkalommal ülésezett, ez megfelelt az alapító okiratban
meghatározott gyakoriságnak.
A közalapítvány kuratóriumának munkája szervezettebbé vált, mint a korábban
mûködõ alapítvány kuratóriumáé volt.
Hiányosság, hogy a kuratóriumnak nincs ügyrendje, az alapító okiratban nem
engedélyezett szavazási módot is alkalmaztak (a távollévõ kurátorok írásban
szavaztak). A hozott határozatokról nyilvántartást vezetnek.
Az alapítvány mûködése idõszakában készült kuratóriumi ülések
jegyzõkönyveit, vagy emlékeztetõit hiányosan kapta kézhez az
ellenõrzés, mert az iratanyag egy része a Nemzeti Etnikai és
Kisebbségi Hivatalban található.
A kuratóriumi üléseken a közalapítványt érintõ lényeges kérdéseket tûztek
napirendre, de a hozott döntések egy részét késõbb módosították, vagy a
döntések formailag kifogásolhatók voltak.
A kuratórium a következõ fõbb témákkal foglalkozott:
- az iskolai célokat szolgáló ingatlanvásárlás és annak tulajdonjogi
rendezése;
- a Szolgáltató Kft. megszüntetése, kht-vá átalakítása, majd a megszüntetési
döntés felfüggesztése, késõbb végelszámolással való megszüntetése;
- az alapítók közgyûlése összehívása;
- a közalapítvány SZMSZ-ének jóváhagyása, melyrõl az ülésrõl hiányzó kurátorok
levél útján szavaztak (e döntést a felügyelõ bizottság - az ellenõrzés
álláspontjával egyezõen - az alapító okirattal ellentétesnek minõsítette);
- pályázat kiírása a kuratórium titkári feladatainak ellátására (a pályázat
kiírását késõbb három hónappal elhalasztották);
- az alapító okirat módosításának kezdeményezése ösztöndíjfizetés,
kutatásfinanszírozás érdekében (az ösztöndíjak keretösszegét öt millió Ft-
ban állapították meg, majd fél évvel késõbb tisztázódott, hogy ösztöndíj-
fizetésre a központi költségvetési támogatás kötött felhasználási céljai
miatt csak a saját bevételeket használhatják fel);
- a rendezetlen vagyoni állapot felszámolásának kezdeményezése (vagyonkezelési
és mûködtetési szerzõdést terveztek kötni az érintettekkel, amely végül is
1996. évben nem realizálódott);
- a gimnázium további építésének ügye, újabb intézmények létrehozása, amelyek
összhangban vannak a közalapítvány stratégiai céljaival, e feladatok
megoldására beruházási tervek készítése;
- a Kft. felszámolását követõen a további beruházásokat (tornacsarnok,
sportpálya, iskola) a közalapítvány saját maga bonyolítaná (e döntéshez a
felügyelõ bizottság jogi-gazdasági véleményét kérték).
1.6. A kuratórium által tett tulajdonosi intézkedések törvényessége és
célszerûsége a közalapítvány tulajdonában álló intézmények (iskola, Kft.)
mûködésének felügyelete, ellenõrzése érdekében
A Gandhi Alapítvány 1993. évben az alapítványi feladatok teljesítése érdekében
két új szervezetet alapított, a "Gandhi Alapítványi Szolgáltató Kft" -t és a
"Gandhi Alapítványi Gimnázium és Kollégium"-ot.
A Kft-t a kuratórium 1993. szept. 8-i ülésén alapították, az
alapítvány által biztosított 90 millió Ft jegyzett tõkével. Két
kurátor írásban (az alapító okiratban nem engedélyezett módon) adta
le egyetértõ szavazatát. A Kft. cégbejegyzése 1993. szept. 24-én
történt meg.
A "Gimnázium és Kollégium" alapító okirata 1993. nov. 30-án
készült.
Az alapítvány és intézményei között a felügyeleti, irányítási, ellenõrzési,
elszámolási kapcsolatok kezdettõl fogva és máig kihatóan rendezetlenek, számos
gazdálkodási szabálytalanság forrását képezik. E problémákat a helyszíni
ellenõrzés befejezéséig a közalapítvány kuratóriuma átfogóan nem tudta
megoldani.
A Kft. megalakítását elsõsorban az oktatási centrum kialakításával
kapcsolatban felmerülõ elõzetesen felszámított ÁFA visszaigénylési lehetõsége
motiválta, ennek érdekében a Kft. feladatkörében az alábbi tevékenységeket
határozták meg:
- épületfenntartás és korszerûsítés,
- saját vagy bérelt ingatlan hasznosítás,
- ingatlankezelés, -forgalmazás, -közvetítés, -becslés (megbízásos
alapon),
- irodagépek és gépi berendezések, számítástechnikai eszközök
kölcsönzése,
- egyéb gépek és gépi berendezések kölcsönzése.
A Kft. vállalkozási tevékenységet gyakorlatilag nem végzett, kiadásai
fedezetét a Gandhi Alapítványtól kapott - véglegesen átadott - pénzeszközök
képezték:
1993. évben 5 667 ezer Ft
1994. évben 124 414 ezer Ft
1995. évben 87 812 ezer Ft
1996. évben 233 384 ezer Ft
A Kft. vásárolta meg és szerzett tulajdonjogot az alapítványi (oktatási,
kollégiumi stb.) célokat szolgáló ingatlanokra, bonyolította a
tervpályázatokat, felújításokat.
A visszaigényelt ÁFA-t az alapítvány a kft-n keresztül az alapítványi célok
pótlólagos forrásának tekintve folyamatosan felhasználta kiadásai
teljesítésére.
Az APEH Baranya Megyei Igazgatósága 1996. évi ellenõrzése során az oktatási
céllal beszerzett és használatba vett épületek után az ÁFA visszaigénylést
jogosulatlannak minõsítve bírság kiszabása nélkül 60,3 millió Ft adóhiányt
állapított meg. Helyszíni ellenõrzésünk idején az elmarasztaló határozatot - a
Kft. fellebbezése ellenére - az adóhatóság II. fokon is megerõsítette, és
intézkedett a tartozás végrehajtása iránt.
A kuratórium a kft-t végelszámolással meg kívánja szüntetni.
A Gandhi Alapítványi Gimnázium és Kollégium intézménynek 1995-ig sem adószáma,
sem TB törzsszáma, sem bankszámlája nem volt.
Az intézményt a megyei TÁKISZ nyilvántartja, ennek ellenére nem kaptak meg
minden hivatalos értesítést, pályázati felhívást, így a pályázati
lehetõségekrõl késve, közvetett módon értesültek és az önkormányzati
iskolákkal szemben hátrányba kerültek (pl. pedagógus képzés-átképzés,
pedagógiai programok, pedagógusok és tanulók szakkönyv vásárlási támogatása,
közoktatás számítógépes hálózatához való csatlakozás stb.)
Az intézmény dolgozói 1995-ig az alapítvánnyal álltak munkaviszonyban,
áthelyezésükre a külsõ ellenõr javaslata alapján került sor. Tévesen, illetve
törvénysértõen alkalmazták esetükben a közalkalmazottak jogállásáról szóló
1992. évi XXXIII. törvény harmadik része IV-V. fejezetében megállapított
illetményrendszert (l. a bérezésnél), a TB járulék és az SZJA terhek
csökkentése érdekében az e célra fel nem használható központi költségvetési
támogatás terhére, alapilletményük jogosulatlan csökkentése mellett
folyósítottak számukra ösztöndíjat (l. a pedagógusok anyagi támogatásánál).
Az alapítvány és a két szervezet vezetõ-, irányító és egyes ügyintézõ
munkakörei rendezetlenek, nincsenek egyértelmûen elhatárolva a függelmi
kapcsolatok.
A Kft. sem korábbi, sem a jelenlegi ügyvezetõje számára - kuratóriumi
ügyrend hiányában - nem volt meghatározva, hogy ki a munkáltató, a kuratórium,
vagy annak mindenkori elnöke. A kuratórium választotta meg õket, kinevezésüket
pedig az elnök hitelesítette. A Kft. alapító okirata rögzítette az ügyvezetõi
feladatok ellátását, ezen belül az alapítóval való kapcsolattartást. 1994.
november - 1996. április között azonban nem volt legális kuratórium és
felügyelõ bizottság, ez zavart okozott a Kft. gazdálkodása felügyeletében,
illetve az ügyvezetõk által vállalt kötelezettségek ellenõrzésében.
A közalapítvány alapító okirata már egyértelmûen rögzítette, hogy a
kuratórium hatáskörébe tartozik az intézmények vezetõi és az alapítvány
alkalmazottai felett a munkáltatói jogkör gyakorlása, beleértve
beszámoltatásukat és ellenõrzésüket is.
Az alapítvány korábbi irodavezetõje lett egyszemélyben a Kft. ügyvezetõje
is.
A Kft. jelenlegi ügyvezetõje egyúttal a gimnázium pedagógiai vezetõje és
igazgatója.
A három szervezet gazdálkodási feladatait (utalványozó, pénztáros,
helyettes, pénztárellenõr) azonos személyek végzik.
1.7. A munkaszervezet és mûködése
Az alapító okirat szerint a közalapítvány mûködésének biztosításáról a
kuratórium munkáját segítõ titkárság gondoskodik, amelyet a kuratórium által
kinevezett titkár irányít. A közalapítvány költségvetésében az éves mûködési
költségek 2 %-ának megfelelõ keretet kell biztosítani a titkárság
mûködtetésének céljaira.
A közalapítvány pénzügyeinek kezelését, adatainak rögzítését, a szükséges
adminisztrációs munkát a három gazdálkodó egység közös gazdasági szervezete
látja el. Így a közalapítványnál külön kezelõ szervezet nem jött létre.
1.8. A költségvetés tervezése, beszámolók készítése
1993-96 között készültek költségvetések, de 1995-ben ezt a kuratórium nem
tárgyalta meg és így nem is hagyta jóvá .
Az ellenõrzés tapasztalata szerint a saját bevételek egyes elemeit - azok
realizálásának bizonytalansága miatt - csak korlátozottan vették figyelembe, a
mûködésbõl és szolgáltatásból származó bevételek részletezését, ütemezését,
számításokkal alátámasztott összegezését nem végezték el.
A helyszíni ellenõrzés befejezéséig a közalapítvány kuratóriuma nem határozott
meg a titkárságnak (a gazdasági részlegnek) tervezési követelményeket, e
feladathoz a felügyelõ bizottság sem adott segítséget.
Jogszabály kötelezõen nem írja elõ a közalapítványok költségvetésének
tartalmát, szerkezetét. A helyszíni vizsgálat idõpontjában még vita tárgyát
képezte a közalapítvány költségvetésének belsõ tartalma, tagozódása, valamint
az, hogy melyik intézménytípus (a vállalkozói, a költségvetési intézményi vagy
az önkormányzati) költségvetéséhez hasonlítson inkább. Hasonló polémiák vannak
a gimnázium költségvetésével kapcsolatban is. A felügyelõ bizottság elnöke a
gazdasági vezetõnek arra az írásban feltett kérdésére, hogy hogyan használja a
kuratórium által elõírt - a költségvetési intézmények által használt -
nyomtatványokat, azt a választ adta, hogy "mintaként használja a költségvetési
szervek által alkalmazott nyomtatványt, ami egyébként az egyszerûsített mérleg
adataitól nem sokban tér el, csak bõvebb, de értelemszerûen ami több azt nem
szükséges kitölteni".
1993-1996 években a kuratórium nem készített szöveges beszámolót az alapítvány
mûködésérõl, az alapító okiratban megfogalmazott célok teljesítésérõl. A
kuratórium megbízásából azonban a pedagógiai vezetõ, illetve az igazgató
értékelte a Gandhi Gimnázium és Kollégium munkáját, ezek az MKM részére adott
elszámolások részét képezték.
1.9. A közalapítvány és intézményei vagyona, vagyonvédelme, gazdálkodása,
könyvvezetésének szabályossága
A közalapítvány saját tõkéje 1996. december 31-én 109.107 ezer Ft volt, a
109.815 ezer Ft eszközértékbõl 100.025 ezer Ft-ot képviselt a kft-ben és a
gimnáziumban lévõ könyv szerinti vagyona, mint részesedés.
A kft saját tõkéje - az elõzetes mérlegadatok szerint - 1996. december 31-én
524.095 ezer Ft volt, ebbõl a jegyzett tõke 90.000 ezer Ft, a mérleg szerinti
eredmény -27.665 ezer Ft, a tõketartalék (az alapítvány által véglegesen
átadott pénz) 461.760 ezer Ft. A 441.473 ezer Ft eszközértékbõl 440.338 ezer
Ft volt a tárgyi eszközök állománya.
A "Gimnázium és Kollégium" saját tõkéje 1996. december 31-én 12.146 E Ft. a
14.548 ezer Ft eszközállományból 10.493 ezer Ft volt a tárgyi eszközök
állománya.
A leltározás és a vagyonvédelem nem felelt meg az elõírásoknak. Leltározás
legutoljára 1996-ban volt, tételes leltározással, de a fõkönyvi és analitikus
nyilvántartás és a tényleges vagyonfelmérõ leltár összehasonlítása és
kiértékelése, a hiány-többlet kimutatása, az esetleg szükséges felelõsség
megállapítása elmaradt, a megfelelõ szabályozás és feladatterv elkészítésének
elmulasztása miatt.
Az elmúlt idõszakban két esetben érte jelentõsebb kár az intézményt, egy 2,3
millió Ft értékû kisbusz eltulajdonítása és egy személygépkocsi totálkáros
utcai balesete miatt. Személyi felelõsséget az alapítvány nem tudott
érvényesíteni.
A házipénztári forgalom szúrópróba szerinti (1996. decemberi és 1997. januári
bizonylatok) ellenõrzése több hiányosságot tárt fel. Nem minden bizonylat volt
a szükséges hitelesítéssel ellátva, pl. hiányzott a könyvelõ, ellenõr,
utalványozó aláírása. Több esetben nem tüntették fel a csatolt mellékletek
számát, sõt olyan eset is volt, hogy az alapbizonylatot nem csatolták a
kifizetéshez. A napi pénztárforgalomnál esetenként jelentõsen túllépték az
engedélyezett keretösszeget.
Az elszámolási utalványok tõpéldányai nincsenek aláírással ellátva és nincs
feltüntetve a kifizetés célja.
Elmaradások tapasztalhatók a folyamatos könyvelésben.
A helyszíni ellenõrzés idején az étkezdei anyagfelhasználások öt
hónapos forgalma még nem volt feladva a könyvelés számára, az 1996.
november - 1997. március közötti idõszakról.
Az alapítvány és szervezetei szabályszerû gazdálkodása, a költségek
elkülönítése nem megfelelõ. A három egységnek 1995. évig bezáróan nem volt
önálló, egymástól elkülönített költségvetése, a pénzkezelés, a könyvviteli
adatok rögzítése egy szervezeten belül történt. 1995. december 31-ig a
gazdálkodás információs adatainak szétválasztására nem fordítottak kellõ
figyelmet.
1996. évben már éves költségvetés készült a "Gimnázium és Kollégium"-ra és
mindhárom szervezet elkülönített beszámolót készített.
Az alapítványi kiadások köre és évenkénti tényleges összege csak 1996. évben
került - részben elkülönítve - kimutatásra, az elszámolás azonban nem volt
teljes körû és az egyes tételek nem a feladatok ténylegesen felmerült
kiadásait tartalmazták. Nem munkálták ki a megfelelõ vetítési alapokat
(telefon, fûtés, világítás, fax, egyéb dologi stb.) így azok elszámolásai nem
a valós állapotot tükrözték.
Kedvezõ hatással van, ill. meggyorsítja a szabályos gazdálkodás feltételeinek
kialakítását, hogy 1997. januárjától a közalapítvány bankszámláját a Kincstár
vezeti.
A biztonságos mûködés és likviditás megteremtése a vizsgált években napi
feladatot jelentett a közalapítvány számára. Ezt jórészt a központi
költségvetési támogatás felhasználására kötendõ megállapodások kései
megkötése, illetve a gimnázium mûködési költségvetésének forráshiánya okozta.
Forráshiányra hivatkozva 1996. évben nem került kifizetésre a dolgozók 13.
havi illetménye (1.305 E Ft + TB járulék), e járandóságot pótlólag az 1997.
évi költségvetésben, az 1997. évi 13. havi illetménnyel együtt tervezték meg.
Az alapítvány fennállása óta bevételének mindössze 5 %-a származott a központi
költségvetésen kívüli forrásokból.
1993-1995 évek között - évente nagy szórással - összesen mintegy 35,5 millió
Ft támogatást kaptak az ún. civil szférától, e támogatásból 26,5 millió Ft-ot
a Soros Alapítvány adományozott. A támogatásokat az alapítvány zömmel
pályázatok útján nyerte el.
1995-1996 években az alapítványi célok támogatása - ugyancsak zömmel
pályázatok révén - közvetlenül a gimnázium számlájára folyt be, két év alatt
mintegy 2,5 millió Ft összegben. Ebbõl 1 millió Ft a pécsi önkormányzattól
származott.
1992. óta évente 1-3 db adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást adtak
ki, öt év alatt mindössze 800 ezer Ft-ról.
Az eddigi gyakorlat szerint a nem normatív támogatást a közalapítvány csak
dologi kiadásokra használhatta fel, viszont a bér és egyéb személyi juttatások
és az ehhez tartozó TB járulék fedezetére az országosan egységes normatívák -
elsõsorban a Gandhi Gimnázium sajátos nevelési követelményei, a tanulók
többszörösen hátrányos helyzete miatt - nem elégségesek. A hiányzó forrást a
közalapítvány a civil szféra támogatásával csak töredékében tudja pótolni.
A gyermeklétszám évenkénti növekedésével párhuzamosan várhatóan növekszik
azoknak a gyermekeknek a száma és aránya, akiknek szülei még a minimális
mértékû térítési díjat is képtelenek megfizetni, ellátásuk fedezetét állami
támogatásból indokolt megteremteni.
Az iskola és kollégium tényleges kiadásai és ezek belsõ tartalma a jelenlegi
elszámolási, költségterhelési zavarok miatt csak tételes kigyûjtéssel
állapítható meg megnyugtatóan.
A helyszíni ellenõrzés szabálytalanságokat állapított meg a gimnáziumnál a
bérrendszer alkalmazásával kapcsolatban.
Az alapítvány, majd 1995-tõl a gimnázium a pedagógusok besorolásánál a
kuratórium döntése alapján a közalkalmazotti bérkategória bértételeit
alkalmazta, 1993-1996 között +15%, 1996. szeptembere óta +10% kiegészítéssel.
A besorolási bérek megállapításánál az alapítvány, illetve a gimnázium
megsértette a hatályos éves költségvetési törvényeket és a közalkalmazotti
törvény besorolásokra vonatkozó elõírásait, mivel a besorolási bértételeket
1993 - 1996. augusztus 31. között nem módosították, jóllehet ebben az
idõszakban két alkalommal is növekedett központi intézkedésre a besorolási
alapösszeg. Az alapítvány továbbá törvénysértõen csökkentette az ösztöndíjban
részesülõ pedagógusok alapbérét (l. az ösztöndíjakkal kapcsolatos részt), sõt
1996. februárjától még az akkor hatályos 14.500 Ft minimálbért sem
biztosították számukra.
1.10. A közalapítvány felügyelõ bizottsága mûködési rendjének törvényessége,
a Ptk. -ban, illetve az alapító okiratban elõírt feladatainak teljesítése,
az ellenõrzés alapján tett javaslatok végrehajtása, hasznosítása
A Gandhi Alapítvány alapítói a kuratórium ellenõrzésére nem hoztak létre -
számukra ez nem is volt kötelezõ - felügyelõ bizottságot.
A Gandhi Közalapítvány alapító okiratában az alapítók biztosították a
kuratórium ellenõrzésének feltételeit. Három tagú felügyelõ bizottságot hoztak
létre, akiket a mûvelõdési és közoktatási miniszter, mint a Kormány
képviselõje három évre írásban kért fel. A felügyelõ bizottság valamennyi
tagja budapesti illetõségû, az MKM munkatársai.
A felügyelõ bizottság a közalapítvány elhúzódó bírósági bejegyzése miatt 1995.
július - 1996. április között nem tudott legálisan mûködni, a bejegyzés
meggyorsítása érdekében 1996. februárjában intézkedéseket kezdeményezett az
MKM közigazgatási államtitkáránál.
Az alapító okirat szerint a kuratórium köteles az SZMSZ-ben meghatározott
fontosabb jelentéseket, elõterjesztéseket a felügyelõ bizottság számára
véleményezésre megküldeni. A felügyelõ bizottság bármikor célvizsgálatot
indíthat, vizsgálataihoz külsõ szakértõket is igénybe vehet. A felügyelõ
bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek a kuratórium ülésein,
tapasztalataikról szükség szerint, de évente legalább egyszer kötelesek
beszámolni a Kormánynak és a többi alapítónak.
A felügyelõ bizottság megalakulása óta a helyszínen tájékozódott a beruházás
II. ütemérõl, véleményezte a közalapítvány és gazdálkodó szerveinek
költségvetéseit és beszámolóit, feltárta, hogy a közalapítvány és a két
szervezet vezetõ, irányító és egyes ügyintézõ munkakörei rendezetlenek.
A felügyelõ bizottság tagjai részt vettek ugyan a kuratóriumi üléseken, de
ennek eredménye a napirendi kérdések elõkészítésében, a döntések jogi és
gazdasági megalapozottságában kevésbé érvényesült.
A felügyelõ bizottság - mivel az új kuratórium megválasztása után - személyi
összetételük miatt - nem látott garanciát a vagyon szakszerû mûködtetésére,
illetve azért, mert az alapítók közgyûlése alapvetõen negatívan ítélte meg
kezdeményezésüket - 1997. februárjában testületileg felajánlotta lemondását a
Kormányt, mint alapítót képviselõ mûvelõdési és közoktatási miniszternek, aki
a lemondást nem fogadta el.
1.11. Az alapítványnál, illetve a közalapítványnál végzett külsõ ellenõrzések
Belsõ ellenõrzési feladatra egy állományon kívüli ügyvéd kapott eseti
jelleggel megbízást. Az 1995. április hónapban elkészült jelentés jogi és
pénzügyi megállapításokat és útmutatásokat tartalmazott.
1996-ban adóellenõrzést végzett a Kft-nél az APEH, az ellenõrzés
megállapításait a jelentés az elõzõekben már ismertette.
Szabálytalanságot tapasztalt a Baranya Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság
is, így fizetési meghagyást bocsátott ki a Gandhi Alapítványi Szolgáltató Kft.
ellen 1996. november 25-én, 582 ezer Ft összegben. Az Igazgatóság a helyszíni
vizsgálat során megállapította, hogy egyes jövedelmek nem tartoznak a szellemi
szabadfoglalkozás fogalomkörébe, így azok összege után alapjárulékot,
késedelmi pótlékot és mulasztási bírságot kell fizetni. A határozatot a Kft.
megfellebbezte.
A Baranya Megyei Közgyûlés Illetékirodája az ingatlanok vételével
kapcsolatosan 12,4 millió Ft alapösszegû illetékkel és annak 2,7 millió Ft
pótlékával terhelte meg a kft-t. A tartozásból 1997. évben 12,4 millió Ft-ot
teljesítettek.
A Baranya Megyei Ügyészség a Gandhi Alapítvány egyik alapítója bejelentésének
kivizsgálását a helyszíni ellenõrzésünk idején még nem fejezte be.
A Szolgáltató Kft. pécsi székhelyû könyvszakértõkkel kötött szerzõdést az éves
gazdálkodói beszámolóinak könyvvizsgálatára. A helyszíni ellenõrzésig
befejezett, az 1995. évi és az ezt megelõzõ évekre vonatkozó könyvvizsgálói
jelentések, illetve a záradékok a Kft. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi
helyzetét megbízhatónak és valósnak minõsítették. Az ellenõrzés által feltárt
számviteli hibák (szabálytalan költségmegosztás, költségterhelés) nem
támasztották alá a könyvvizsgálói megállapításokat.
A közalapítvány külön szerzõdéssel foglalkoztat könyvszakértõt 1994. november
23-i idõponttól kezdõdõen. A könyvszakértõ az 1995. évi alapítványi
beszámolót nem látta el hitelesítõ záradékkal, mert az alapítvány a számviteli
törvény elõírásai szerint szükséges valamennyi szabályzattal nem
rendelkezett, és emiatt az alapítvány mûködését, gazdálkodását rögzítõ adatok
egyeztetése nem történt meg.
2. Az alapítványnak, illetve a közalapítványnak adott központi költségvetési
támogatás rendeltetésszerû, törvényes és célszerû felhasználása
Az ellenõrzött idõszakban a központi költségvetésbõl adott nem normatív
támogatás rendeltetésszerû felhasználásában és az MKM felhasználást ellenõrzõ
tevékenységében az ellenõrzés több hiányosságot tárt fel. Az alapítvány,
illetve a közalapítvány kuratóriuma nem teremtette meg a támogatás jogcím
szerint elkülönített elszámolásának számviteli feltételeit, nem engedélyezett
jogcímen is történt kifizetés. Az MKM csak 1995. évtõl kötött megállapodást a
támogatás felhasználására, és bár kifogásolta az elszámolásokat tartalmi és
formai szempontból, nem tett intézkedést a kifogástalan felhasználás és
elszámolás biztosítására.
2.1. Az alapítványnak, illetve a közalapítványnak adott nem normatív támogatás
összege és elszámolása
A Gandhi Alapítvány 1992-1995 között összesen 343.763 ezer Ft támogatást
kapott a központi költségvetésbõl. Az MKM csak 1995-re alakította ki a
támogatás elszámolásának követelményrendszerét, korábban nem határozta meg,
hogy mikor és milyen formában kér a támogatásról elszámolást. A költségek
szabályszerû elkülönítését az alapítványnál és a tulajdonában álló gazdasági
egységeknél nem biztosították, e feladatra a gazdasági részleg nem volt
felkészülve.
A vagyon, és ebbõl eredõen a mûködtetés kiadásai még a helyszíni
ellenõrzés idõpontjában sem voltak megnyugtatóan rendezve.
A mûködési kiadások között pl. a telefonköltséget a közalapítvány,
az áramdíjat az iskola, a víz- csatorna és fûtésdíjat a Kft. fizeti
jelenleg is.
A Kormány 1992. szept. 10-én - alig három hónappal a 100 ezer Ft-os induló
vagyonnal rendelkezõ alapítvány bírósági bejegyzését követõen - a 3429/1992.
Korm. határozatban az állami költségvetés általános tartaléka terhére
hozzájárult a Gandhi Alapítvány által mûködtetett nemzetiségi középiskola 39,3
millió Ft összegû támogatásához és egyben felkérte az MKM-et, hogy az 1993.
évi költségvetés keretében tervezze meg az iskola további támogatását.
Ebben az idõszakban sem a Kormány, sem az MKM nem kezdeményezte,
hogy alapítóként vagy csatlakozóként kapcsolódjanak az
alapítványhoz, vagy a kuratóriumban való részvétellel befolyásolják
a szakmai elképzelések kialakítását, a jelentõs összegû
költségvetési támogatás felhasználását.
1993. és 1994. években 80-80 millió Ft, 1995. évben 101 millió Ft támogatást
hagyott jóvá a központi költségvetés MKM fejezetében az Országgyûlés a Gandhi
Alapítvány számára. Az MKM 1994. évben további 40 millió Ft támogatást adott a
fejezeti költségvetésének terhére, a vásárolt ingatlan vételárának
részletfizetésére.
Az 1992. és 1993. évi támogatás konkrét felhasználására a Kormány, illetve az
MKM nem támasztott írásos követelményt az alapítvánnyal szemben. Az 1994. évi
támogatás folyósítása és elszámoltatási igénye az MKM és az alapítvány közötti
megbeszélések és az ezek alapján készült emlékeztetõk alapján történt.
Az MKM Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Fõosztálya az alapítvány 1993.
évi elszámolásának felülvizsgálata során (1994. áprilisában)
észlelte, hogy az állami támogatást az alapítvány részben az
egyszemélyes kft-je alapításához, a törzstõke biztosításához,
továbbá az alapító okiratában nem szereplõ jogcímekre
(irodahelyiség vásárlás, -felújítás, -berendezés, gépkocsi
vásárlás) használta fel, illetve a felhasználás nagyságrendjét
egyes tételeknél kifogásolta, de e kifogásokról az alapítványt nem
tájékoztatta.
A felhasználás jogcímeit, elkülönített nyilvántartását, az
elszámolás és az ellenõrzés módját a folyósítást megelõzõen nem
határozták meg.
Az MKM-nél ebben az idõszakban vetõdött fel, hogy az alapítvány
szakmai munkájába alapítóként vagy csatlakozóként fokozottabban be
kellene kapcsolódni, ehhez kellene kötni az alapítvány további
támogatását.
Az 1994. évi 80 millió Ft összegû támogatás elszámolásánál (1995.
áprilisában) az MKM Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Fõosztálya az
elõzõ évihez hasonló kifogásokat vetett fel: az alapítvány a
végzett munkáról nem adott részletes szakmai és pénzügyi
beszámolót, a beküldött dokumentumok hiányosak voltak, a
kivitelezõvel kötött szerzõdést nem mellékelték, így a beküldött
számlák jogszerûségét nem tudták értékelni, hiányzott továbbá a
költségnemenkénti és a fõkönyvi számlák szerinti részletes
elszámolás.
Az MKM és az alapítvány írásos megállapodást a központi költségvetési
támogatás felhasználásáról elsõ alkalommal az 1995. évi 101 millió Ft
támogatással kapcsolatban kötött.
Az 1995. évi költségvetési törvény a Mûvelõdési és Közoktatási
Minisztérium fejezetben a támogatást a 3. kiemelt elõirányzat szám
alatt, "dologi kiadások" jogcímen engedélyezte.
Az MKM az alapítvánnyal kötött megállapodásban rögzítette a 101
millió Ft felhasználásával, folyósításával, nyilvántartásával,
elszámolásával és a felhasználás ellenõrzésével kapcsolatos
elõírásokat.
A támogatást az MKM-mel kötött megállapodás szerint az alapítvány az intézmény
mûködtetésére, épületvásárlásra, kamatfizetésre, a megvásárolt épület
átalakítására használhatta fel, bért és TB járulékot nem fizethetett belõle.
Az MKM a támogatást a költségvetési törvényben jóváhagyottól eltérõen,
jogszerûtlenül felhalmozási célú kiadásokra (épületvásárlás, ehhez kapcsolódó
kamatfizetés, épület átalakítás) is engedélyezte.
A megállapodás nem tartalmazott szankciókat (visszafizetési kötelezettség,
további támogatásból való kizárás stb.) rendeltetéstõl eltérõ felhasználás
esetére.
A közalapítvány számára az 1996. évi központi költségvetésben 243,5 millió Ft,
az 1997. éviben 325 millió Ft támogatást hagyott jóvá az Országgyûlés.
A támogatás mindkét évben az 5. kiemelt elõirányzatszám "Egyéb
mûködési célú támogatások, kiadások" jogcímen szerepelt.
Az 1996. évi támogatás felhasználási célja az iskola, a kollégium és a hozzá
kapcsolódó kiszolgáló létesítmények mûködtetése, épületvásárlás, kamatfizetés,
épületátalakítás volt. A támogatásból - a megállapodás szerint - a
közalapítvány bért és TB járulékot nem fizethetett. A megállapodásban
rögzített jogcímek részben szûkebbek a költségvetési törvényben meghatározott
jogcímnél - ugyanis bér és TB. járulék a mûködési célú kiadások között
elszámolható lenne, részben viszont bõvebb, mert a mûködési kiadások között
felhalmozási kiadásokat (épületvásárlás, épület átalakítás) nem lehet
elszámolni.
Az 1997. évi támogatás felhasználási céljai - megállapodás hiányában - nem
álltak az ellenõrzés rendelkezésére.
A támogatásokra vonatkozó szerzõdések 1995-1996 években több hónapos késéssel
kerültek megkötésre, ez nem segítette elõ a közalapítvány tervszerû munkáját,
az ingatlanvásárlás, tervezés, kivitelezés pénzügyi szempontból megalapozott
elõkészítését. E szerzõdések sem tartalmaztak szankciókat rendeltetéstõl
eltérõ felhasználás esetére.
Az 1996. évi támogatásra vonatkozó írásos megállapodást 1996. május
16-án kötötte meg az MKM és a közalapítvány, bár ezt megelõzõen már
több, mint 40 millió Ft folyósításra került.
Az 1997. évi támogatás részbeni felhasználásáról 1997. január 21-én
született megállapodás, 81 millió Ft-ot biztosítottak a folyamatban
lévõ kivitelezési munkálatok esedékes részleteinek kifizetésére, a
kuratórium elnökének igénylése alapján. A támogatás további
részleteinek folyósítását, a szerzõdés megkötését az 1996. évi
támogatás elszámolásának kuratórium által történt elfogadása utáni
idõre tervezték.
Helyszíni ellenõrzésünk idejére az 1996. évi támogatásból finanszírozott
beruházási kiadásokról fõkönyvi számlák szerinti bontásban a közalapítvány
benyújtotta elszámolását az MKM-nek.
2.2. Az alapítványnak, illetve a közalapítványnak adott normatív támogatás
összege és elszámolása
A gimnázium és a kollégium, mint nem önkormányzati oktatási-nevelési
intézmény, a tárgyévi költségvetési törvényekben meghatározott normatív
támogatást (költségvetési céltámogatást) igényelhette.
A meghatározott normatívák és létszám alapján 1994-ben összesen 5,8 millió Ft,
1995-ben 11,5 millió Ft, 1996-ban 21,4 millió Ft támogatást kaptak.
Az igénybevétellel és az elszámolással kapcsolatos számításokat az alapítvány,
illetve az iskola az MKM útmutatása alapján végezte el. A számítási módszer
kialakítását azonban az ellenõrzés nem tartotta eléggé megalapozottnak, fõleg
1994-1995 évekre vonatkozóan. A tárgyévi költségvetési törvények 1997-ig
ugyanis nem írtak elõ a normatív céltámogatást igénybevevõ nem állami
intézmények számára az átlaglétszám megállapításához számítási módszert,
illetve igénylési idõpontot, az MKM által alkalmazott módszer jóváhagyásáról
az ellenõrzés nem kapott írásos dokumentációt.
Eltérõ számítási módszert alkalmazott a minisztérium 1994-ben és
1995-ben, ez utóbbi elszámolás már közeledett az önkormányzati
iskolák elszámolásához.
Az ellenõrzés megállapítása szerint helytelen adatközlés miatt az alapítványi
gimnázium 1994. évben 214 ezer Ft-tal, 1995. évben 775 ezer Ft-tal a
jogszerûen járónál több, 1996. évben 246 ezer Ft-tal kevesebb céltámogatást
vett igénybe (1, 2 sz. mellékletek):
- egy állami gondozásban lévõ tanulót is figyelembe vettek a
támogatás igénylésénél, jóllehet e gyermek után a Gyermekvédõ
Intézet is utalta a normatív támogatást;
- kollégiumi ellátásban részesülõ tanulókat szerepeltettek a
kiegészítõ etnikai oktatottak körében;
- az idõközben kilépettek számát helytelenül vették figyelembe;
- az 1996. évi létszámot nem teljes körûen állapították meg.
Az ellenõrzés elõzetes számítása szerint az 1997. évre tervezett normatív
támogatás - a bejelentettnél alacsonyabb létszám miatt - túlzott mértékû,
mintegy 1,5 millió Ft többlet igénybevétel prognosztizálható. Jelenleg nem
tisztázott, hogy emiatt felmerül-e majd kamatfizetési kötelezettség.
3. A központi költségvetési támogatás felhasználása az alapítványi célok
teljesítésére
3.1. Az iskola és a kollégium épületeinek megvásárlása illetve kialakítása
A központi költségvetési támogatást az alapítvány, illetve a közalapítvány az
iskola, a kollégium és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló létesítmények
megteremtésére - vásárlására, felújítására és új építkezésekre -, továbbá a
kialakított intézmények mûködtetésére kapta.
Az alapítvány létrehozásakor sem az alapítók, sem a nemzetiségi iskola
támogatását felvállaló Kormány, illetve MKM nem mérte fel elõzetesen, hogy
milyen tárgyi és személyi feltételek szükségesek, mekkora ezek
költségkihatása, milyen forrásból és mennyi idõ alatt lehet a szükséges
létesítményeket biztosítani. Nem készült számítási anyag a létesítmények
mûködtetési költségeirõl, ennek összegét ma sem ismerik.
Tervszerûtlenség, kellõen át nem gondolt, illetve téves döntések, az adott
idõpontban rendelkezésre álló anyagi fedezetet meghaladó elõzetes
kötelezettségvállalások jellemezték az eltelt idõszakot, bár ezeket a célnak
megfelelõ, jól felszerelt intézmény mielõbbi megteremtése motiválta.
A közalapítvány és az új kuratórium kedvezõ változást indított el azzal, hogy
a közalapítvány stratégiai céljaival összhangban felmérte a további
építkezések szükségességét és elõírta az intézmény beruházási tervének
elkészítését.
Az alapítvány az intézmény megvalósításának folyamatát az általa alapított
egyszemélyes Kft-n keresztül bonyolította, a kapott nem normatív központi
költségvetési támogatás túlnyomó részét törzstõke juttatás, illetve véglegesen
átadott pénzeszköz formájában a kft-nek adta. E pénzekbõl a Kft. vásárolta meg
és vette tulajdonába az iskola és a kollégium létesítéséhez szükséges
ingatlanokat:
- 1993. szeptember 24-én 138.750 ezer Ft-ért a Pécs, Komját A. u.
5. sz. alatt lévõ "B" és "C" jelû épületeket a hozzá tartozó
telekkel együtt;
- 1994. február 22-én 15.000 ezer Ft-ért 15.875 m2 beépítetlen
telket, amelyre az iskolát, a tornacsarnokot és a szabadtéri
sportpályákat tervezik;
- 1996. május 29-én 125.000 ezer Ft-ért az "A" és "D" jelû
épületeket.
E két ingatlan megvásárlásáról 1995. óta elõzetes tárgyalások
folytak, de az adásvételi szerzõdést az alapítvány - a
kilátásba helyezett támogatás ellenére - fedezethiány miatt
nem tudta megkötni. Az ingatlan megszerzése érdekében az
eladó számára 1996. elején 21 millió Ft kölcsönt - valójában
vételár elõleget - adtak, melyet késõbb a vételár elõlegbe
beszámítottak.
Az "A" jelû ingatlan birtokba adása a szerzõdés szerint 1996.
augusztus 12. volt, a "D" jelû épületet az eladó 1997. június
11-ig - bérleti díj ellenében - használhatja.
A "B és "C" jelû épületek átalakításához nem készült tervpályázati kiírás. Az
idõ rövidségére hivatkozva enélkül kapott megbízást a fõvállalkozó, és õ
kötött tervezõi szerzõdést az alvállalkozókkal.
A kivitelezés I. ütemének garanciális hibái miatt a Kft. és a
kivitelezõ között még jelenleg is vannak lezáratlan követelések,
melyek részben a kft. ügyvezetõjének és mûszaki ellenõrének nem
megfelelõ munkájából fakadtak.
Szabálytalanságokat tapasztalt az ellenõrzés a kivitelezõi számlák
pénzügyi teljesítésénél is. Nagyösszegû készpénz kifizetésekre
került sor, tíz alkalommal összesen 80,4 millió Ft összegben, az
engedélyezett házi pénztári keretet meghaladóan.
Az "A" és "D" jelû épületek felújítására, bõvítésére, kollégiummá történõ
átalakítására meghívásos tervezõi ötlet-pályázatot hirdettek. A pályázat
eredményhirdetése alapján kötöttek tervezõi szerzõdést egy bt-vel az "A", "B",
"C", "D" jelû épületek átalakításának és bõvítésének tervezésére, 6,5 millió
Ft + ÁFA tervezõi díjért.
Az "A" épület kialakítására, átépítési megoldással, 154,2 millió Ft összegben,
a közbeszerzési törvény 70.§ d. pontja szerint, meghívásos eljárás
alkalmazásával kötöttek fõvállalkozói kivitelezési szerzõdést.
A "D" épületrész ugyan az "A" épületrésszel szerves egységet alkot, de
átépítése anyagi eszközök hiányában csak 1997-ben vagy 1998-ban történhet.
A beruházás teljes körû megvalósítása érdekében a Kft. további szerzõdéseket
is kötött, mintegy 40 millió Ft összegben.
A Kft. befejezetlen beruházás állománya 1996. december 31-én 207,6
millió Ft volt. A IV. ütem beruházása 1997-ben befejezõdött, a
mûszaki átadás-átvétel március 4-én megtörtént, a végszámlát a kft.
kiegyenlítette.
A közalapítvány új épületek megépítését is tervezi a megvásárolt Dobó I. úti
telekre. A tervpályázaton nyertes tervezõ az iskola, a tornacsarnok és a
nyitott sportpályák építési engedélyezési és kivitelezési terveit - árazott
költségvetéssel - 1996. évben elkészítette. A tervezõi díj 15, 2 millió Ft
volt, melyet az 1996. évi központi költségvetési támogatás terhére
kiegyenlítettek.
3.2. A közalapítvány oktatási-nevelési céljai teljesítésének felté- telei
Az MKM Tanügyigazgatási Fõosztály 1993. szeptember 1-tõl engedélyezte a hat
osztályos gimnáziumi oktatást, amely ténylegesen 1994. január 29-én kezdõdött
meg 55 általános iskolai korcsoportba tartozó tanulóval, 50 gyermek kollégiumi
elhelyezésével. 1996. október 15-én a tanulólétszám az általános iskolás
korosztályban 83 fõ, a középiskolás korosztályban 32 fõ volt, kollégiumi
ellátásban 90, externátusi ellátásban 10 gyermek részesült.
Az MKM a Gandhi Gimnázium számára az önkormányzati iskolákra megállapított és
közzétett tantervek helyett sajátos oktatási formát engedélyezett.
A gimnázium nemzetiségi intézményként az idegen nyelvek mellett a
beás és lovári nemzetiségi nyelvet, valamint a matematikát és a
magyar nyelv és irodalom tantárgyakat is csoportbontásban
oktathatja.
A gimnázium jelenlegi épülete a már mûködõ, illetve folyamatosan bõvülõ
oktatás helyszükségletét csak részben képes kielégíteni. Az eddig átalakított
épület elsõdlegesen kollégium, melynek tanuló-helyiségeit ideiglenesen
tanteremként használják.
Az oktatás - nevelés feltételei hiányosak. Okai:
- az iskola tervezett tanuló létszámához kevés a kollégiumi
férõhelyek száma;
- az iskolai oktatás céljait szolgáló épület-együttes, illetve a
testnevelési célokat szolgáló tornacsarnok és nyitott sportpálya
még nem épült meg;
- nincsenek biológiai, fizikai, kémiai szaktantermek és szertárak;
- az oktatáshoz szükséges oktatási- és segédeszközök hiányosak,
mennyiségük kevés, e tekintetben a gimnázium ellátottsága az
önkormányzati iskolák átlagos szintjénél alacsonyabb.
3.3. A tanulók ellátása
A gimnáziumi tanulók ellátásának térítési szabályzata szerint jelenleg a
maximális havi térítési díj - teljes ellátást biztosítva - 3.500 Ft/fõ. A
családok jövedelme és az eltartottak száma alapján az iskolában az átlagos
havi térítési díj 1.000 Ft/fõ. Az egy tanulóra számított napi élelmezési
nyersanyagnorma 339 Ft.
Az iskola biztosítja a tanulók tankönyveit, füzeteit, továbbá hazautazásuk
költségeit.
Számottevõ a térítési díjhátralék, a csökkentésre irányuló felszólítások
nagyrészt eredménytelenek.
1996. júniusában 73 felszólítást küldtek ki, mintegy 250 ezer Ft
rendezésére. Ebben szerepelt térítési díjhátralék, tankönyv
rongálás, füzetpótlás. A hátralékok átlagos összege 3.435 Ft/fõ,
5.000 Ft feletti összeggel 19 fõ, a tanulók 26 %-a tartozott.
A közalapítvány külföldi támogatói az iskola tanulóinak egy részét a nyári
tanítási szünetben vendégül látták, teljes ellátásukról gondoskodtak,
kulturális programot és a tanult idegen nyelv gyakorlását biztosították. E
bevételek és költségek - mivel természetbeni juttatások - nem jelentek meg a
közalapítvány pénzforgalmában.
1995-96 években 25-30 fõ, 1997-ben várhatóan ugyanennyi tanuló
vehet részt ingyenes külföldi tanulmányúton.
A tanulók beilleszkedését, általános mûveltségük bõvítését, hagyományaik
ápolását a közalapítvány az alapító okiratban meghatározott céloknak
megfelelõen - anyagi eszközei korlátain belül - igyekezett támogatni.
Tehetségkutató klubot, nyári táborokat mûködtettek, helyi célra
biztosították egyes könyvek kiadását, az intézményt bemutató
prospektusok készítését.
3.4. A pedagógusok anyagi támogatása a speciális helyi oktatási feladatok
ellátásában
Az alapítvány, illetve a közalapítvány 1993. évtõl támogatta SZJA kedvezmény
alá tartozó ösztöndíjak adományozásával a gimnázium sajátos oktatási
feladatainak színvonalasabb ellátását, elsõsorban a szaktantervek készítését,
a családpedagógiai és ifjúságvédelmi tevékenységet, különbözõ pedagógiai
programok kidolgozását. A vállalt feladatokat, illetve témákat, valamint az
ösztöndíj mértékét egyéni szerzõdésekben rögzítették.
Négy év alatt 83 pályázatra összesen 9 millió Ft ösztöndíjat
fizettek, pályázatonként átlagosan 87 ezer Ft-ot, 7 - 291 ezer Ft
közötti szélsõ értékek között.
Az ösztöndíj-rendszer mûködtetését - annak szakmai, tartalmi eredményeit nem
vizsgálva és nem vitatva - az ellenõrzés szabálytalannak minõsítette.
- A vizsgált években a központi költségvetési támogatást a tárgyévi
költségvetési törvények, illetve a felhasználásra kötött
megállapodás szerint csak dologi kiadásra lehetett felhasználni,
ösztöndíjak fizetésére való felhasználása ezzel ellentétes volt.
- 1993 - 1996 évek között az ösztöndíj odaítélésével egyidejûleg az
érintettek besorolási alapbérét - közös megegyezéssel - a
módosítás idõpontjában érvényben lévõ minimálbérben, de
változatlan munkaidõ kötelezettséggel állapították meg, ezzel
megsértették mind az adott évben hatályos költségvetési
törvényt, mind a közalkalmazotti törvényt. Ezt a gyakorlatot az
1996/1997 -es tanévben már nem folytatták.
Az 1993. évi CXI tv. 32.§ (5), az 1994. évi CIV tv. 33.§
(5), az 1995. évi CXXI tv. 36.§ (4) és az 1996. évi CXXIV
tv. 34.§ (9) bekezdése szerint a normatív állami
hozzájárulásban részesülõ nem állami intézmény a
munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak
jogállásáról szóló törvény harmadik része IV-V. fejezetében
megállapított, a munkaidõre, pihenõidõre, elõmeneteli és
illetményrendszerre vonatkozó feltételeket biztosítja. E
törvényekkel ellentétes volt a besorolás szerinti bérek
minimálbérre való csökkentése.
- A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1991. évi
XC. törvény 7. § 30. pontja alapján nem mentes az adó alól az az
alapítványtól kapott összeg, amelyet bármilyen jogcímen az
alapítvánnyal munkaviszonyban álló magánszemély vesz fel. Az
alapítványi ösztöndíjban részesülõ pedagógusok 1995-ig az
alapítvány állományában voltak.
- A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CVII. törvény 1. sz.
melléklet 3. pontja szerint 1996. jan. 1-tõl az alapítványok,
közalapítványok által - annak alapszabályában rögzített céljával
összhangban adva - adómentes az az összeg, amelyet oktatási
intézményben végzett kutatásra folyósítanak. A közalapítvány
alapító okiratban meghatározott céljai között a kutatási cél nem
szerepel. Ösztöndíj adómentesen külföldi tanulmányútra adható.
- A szerzõdések nem tartalmaztak eljárási szabályt arra az esetre,
ha az érintett dolgozó a munkaszerzõdését felmondja, de az
ösztöndíjjal támogatott feladatát még nem teljesítette.
- Az 1993-1995 években beadott pályázatok elbírálását és
minõsítését a gimnázium igazgatója és helyettese végezte el,
kuratóriumi jóváhagyás nélkül, a kuratóriumot a gazdálkodásról
szóló beszámolás keretében tájékoztatták.
Az iskola, illetve az alapítvány ösztöndíj-rendszerét, az ösztöndíj-
szabályzatot a közalapítvány kuratóriuma 1996. november 6-i ülésén elfogadta,
és ezt sem a felügyelõ bizottság, sem az MKM nem kifogásolta. Az 1996-97. évi
pályázatok elbírálására és az ösztöndíjak megállapítására a kuratórium
felhatalmazta az igazgatót.
B u d a p e s t , 1997. június
Melléklet: 2 lap
dr. Nyikos László Sándor István
alelnök alelnök
373. 1997. JÚNIUS
JELENTÉS
a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány
pénzügyi-gazdasági ellenõrzésérõl
A vizsgálat végrehajtásáért felelõs:
III. Költségvetési Ellenõrzési Igazgatóság
Bihary Zsigmond
számvevõ igazgató
Az ellenõrzést vezette:
Balázs Andrásné
számvevõ fõtanácsos
Az ellenõrzésben részt vett:
dr. Solymár Károlyné
külsõ munkatárs
32
Állami Számvevõszék
V-10-16/1997.
Témaszám: 377
J E L E N T É S
a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért
Közalapítvány
pénzügyi-gazdasági ellenõrzésérõl
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1995. évi VI. törvénnyel
módosított 1993. évi LXXVII. törvény 55. § (3)-(4) bekezdése úgy rendelkezett,
hogy a hazai kisebbségek önazonosságának megõrzését, hagyományai gondozását,
átörökítését, az anyanyelv ápolását, fejlesztését, szellemi és tárgyi emlékeik
fennmaradását, a kisebbségi létbõl fakadó kulturális és politikai hátrányok
mérséklését szolgáló tevékenységek támogatása céljából közalapítványt kell
létrehozni.
A Kormány által alapított Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért
Alapítvány kuratóriuma az alapítvány vagyonát felajánlotta a közalapítvány
létesítésére. A felajánlást a Kormány a 2187/1995. (VII.4.) Korm. határozattal
elfogadta.
A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány (MNEKK) célja
a fenti törvényben meghatározottak ösztönzése, segítése és sokoldalú
támogatása.
A közalapítvány támogatási tevékenysége részét képezi a kisebbségi célok
állami finanszírozási rendszerének.
Az Országgyûlés 19/1997. (III.19.) OGY határozatában felkérte az Állami
Számvevõszéket, hogy a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért
Közalapítvány pénzügyi-gazdasági tevékenységét törvényességi és célszerûségi
szempontból vizsgálja meg.
Az Állami Számvevõszék 1995-ben - a fejezetek és intézményeik által az
alapítványoknak juttatott állami pénzek és vagyon felhasználásának,
mûködtetésének ellenõrzése keretében - ellenõrizte a (köz)alapítványt 1990.
évi létrehozásától 1994. évvel bezárólag (Állami Számvevõszék 306. sz.
jelentése 2. sz. függelék II. fejezet). Az ellenõrzés összefoglaló
megállapítása szerint: "... az alapító okirat szükséges módosításának
elmaradása, ebbõl következõen a Felügyelõ Bizottság, valamint az alapítvány
gazdálkodásának teljes körû szabályozottságát biztosító SZMSZ hiánya
együttesen eredményezték a gazdálkodási szabálytalanságokat, a pénzügyi,
számviteli, bizonylati fegyelem megsértését".
Az ellenõrzés során arra kerestünk választ, hogy
- a közalapítvánnyá történõ átalakulás és mûködés jogi, szervezeti feltételei
hogyan alakultak;
- a közalapítvány gazdálkodása, könyvvezetése szabályos-e;
- a közalapítványnak juttatott központi költségvetési támogatást
rendeltetésszerûen, törvényesen és célszerûen használták-e fel;
- az Állami Számvevõszéknek a jogelõd alapítványnál 1995. évben végzett
ellenõrzését követõen a feltárt hiányosságok megszüntetésére intézkedtek-e.
Az ellenõrzés 1995. január 1. - 1997. április 30. közötti idõszakra terjedt
ki.
A helyszíni ellenõrzésre a közalapítvány székhelyén, Budapesten került sor. Az
ellenõrzött szervezettõl tanúsítványok formájában bekért adatokat a jelentés
összeállítása során feldolgoztuk és hasznosítottuk.
I. ÖSSZEGZÕ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
Az ellenõrzés megállapításai szerint a közalapítvány megalakításának
elõkészítése nem volt kellõen átgondolt, az eredeti alapító okiratban szereplõ
egyes elõírások hibásnak, illetve végrehajthatatlannak bizonyultak. Az induló
vagyon meghatározása pontatlan volt, nem tartalmazta a jogelõd alapítvány
által felajánlott vagyonrészt. A megalakulás elhúzódása miatt az induló vagyon
terhére kifizetések történtek, de ezzel az összeggel a bejegyzés elõtt álló
közalapítvány induló vagyonát nem csökkentették.
A közalapítvány a helyszíni ellenõrzés idején a már módosított alapító
okiratnak megfelelõen mûködik, létrehozása - a kezdeti nehézségek megoldása
után - célszerûnek és hasznosnak bizonyult.
A közalapítvány a hasonló nevû alapítvány jogutódja lett. Az átalakulás
folyamata, a közalapítvány mûködésének megkezdése az alapító okirat késedelmes
jóváhagyása miatt jelentõs mértékben elhúzódott. A jogelõd alapítvány
kuratóriuma már 1994. novemberében feloszlott és 1995. októberéig - a
közalapítvány kuratóriumának megalakulásáig - az alapítvány nem mûködött,
pályázatokat nem írtak ki. Az eredeti alapító okiratot nem hirdették ki,
hamarosan megkezdõdött a módosítási javaslat kidolgozása. Mindez hátrányosan
befolyásolta a közalapítvány jogszerû és tervszerû mûködését.
Az alapító okirat az alapítvány céljait a törvényi feladatból következõ
általános célrendszerre építve konkrétabban, de prioritások, illetve
felhasználási arányok elõírása nélkül határozta meg. Ennek hiánya elsõsorban a
kisebbségi lapoknak adható támogatás és a közalapítvány többi, hasonlóan
fontos célja megvalósításához adható támogatások meghatározásában, a megfelelõ
arányok kialakításában okoz nehézséget a kuratóriumnak.
Az alapító okirat nem tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat a kuratóriumi
tagokkal és a kuratórium mûködésével kapcsolatban. A gyakorlatban gondot okoz,
hogy a kuratórium nem köztisztviselõ tagjai delegáló szervezetük révén
közvetlenül érdekeltek egyes támogatások odaítélésében, az így keletkezõ
esetleges összeférhetetlenséget a kuratórium az érintettek ellenállása miatt
saját hatáskörében nem tudta szabályozni. Célszerû lenne, ha erre vonatkozóan
kötelezõ eljárást maga az alapító okirat tartalmazna.
A közalapítvány kuratóriumát a kisebbségi törvényben meghatározott módon és
összetételben alakították meg. Összetételében a delegáló szervezetek részérõl
történt lemondások, visszahívások következtében nyolc kuratóriumi tag személye
változott 1996. év folyamán. A személyi változások - elhúzódásuk miatt - a
kuratórium folyamatos munkáját, a döntések meghozatalát akadályozták.
Tevékenységérõl az alapítónak eddig még nem számolt be, erre vonatkozó
határidõt sem a hatályos jogszabályok, sem az alapító okirat nem tartalmaz.
A kuratórium elkészítette a szervezeti és mûködési szabályzatát (SZMSZ), mely
tartalmazza a módosított alapító okirat szerint a belsõ szabályozási jogkörébe
utalt feladatok részletszabályait, és felöleli a teljes feladatkört.
A közalapítvány tulajdonába került és a mûködtetés során változó vagyon
megõrzésének, mûködtetésének és gyarapításának kereteit szabályozó
vagyonkezelési szabályzatot a kuratórium megkésve, csak 1997. márciusában
hagyta jóvá, az SZMSZ mellékleteként. A rendelkezésre álló vagyonból -
célszerûen és helyesen - törzsvagyont különítettek el. A törzsvagyon fokozatos
növelését a kuratórium mindaddig tervezi, míg annak kamata nem fedezi a
közalapítvány mûködési költségét.
Az alapító okirat szerint a kuratórium üléseit szükség szerint, de évente
legalább négyszer tartja. Megalakulásuk óta 1997. áprilisával bezárólag 27
ülést tartottak. Az ülések ilyen mértékû gyakoriságát az alapítvány
mûködésének szüneteltetése alatti kérelmek felhalmozódása, majd a mûködés
lehetõség szerinti gyors beindításához szükséges intézkedések sorozata
indokolta. A kuratórium üléseirõl készített emlékeztetõk, jegyzõkönyvek, a
hozott határozatok nyilvántartása megfelelõ.
A közalapítvány kuratóriumának munkáját öt tagú felügyelõ bizottság (FEB)
ellenõrzi. A felügyelõ bizottság 1996. évben ellenõrzési
feladatkörében ellenõrzést nem folytatott. Csak 1997. márciusában készítette
el az ügyrendjét. A bizottság összetétele 1996. októberében megváltozott,
három tag személyében történt változás. 1997. áprilisa óta betöltetlen az
elnöki funkció.
A kuratóriumi döntések elõkészítése, végrehajtásának megszervezése és a
közalapítvány gazdálkodásának az SZMSZ-ben és a vagyonkezelési szabályzatban
meghatározott módon történõ felelõs irányítása, a pályázatok kiírása, az
értékelés lebonyolítása, a nyertes pályázók elszámoltatása a közalapítvány
munkaszervezetének, az irodának a feladata. Az iroda munkáját a kuratórium
által kinevezett igazgató irányítja. Az iroda mûködése megfelel a
közalapítvány belsõ szabályzatainak.
A közalapítvány a kuratórium által jóváhagyott költségvetés alapján mûködik.
1996-ban a központi költségvetésbõl a Miniszterelnökség fejezet fejezeti
kezelésû elõirányzataiból 389 millió Ft, 1997-ben 395 millió Ft támogatást
kapott.
Az elõzõ évi pénzmaradvány és a befektetések hozama figyelembe vételével 1996-
ban 631,7 millió Ft kiadási elõirányzatot terveztek.
1997. évre 424 millió Ft támogatás kiosztását tervezi a kuratórium, ami az
1996. évi támogatási lehetõségnél kevesebb. Ennek oka, hogy a kuratórium 1995-
ben - mûködése megkezdésének elhúzódása miatt - nem tudta felhasználni a
kapott költségvetési támogatás jelentõs részét, és az így keletkezett
pénzmaradvány az 1996. évi támogatási lehetõségeket növelte.
A közalapítvány kuratóriuma, illetve elnöke eddigi mûködése során a központi
költségvetési támogatás elnyerésére - a támogatás nagyságrendjét illetõen -
érdemi ráhatást nem tudott gyakorolni. Ezt a közalapítvány részérõl részben
objektív körülmények - rövid idõtartamú mûködés -, részben a megalapozott és
számítási anyaggal kellõen alátámasztott javaslatok hiánya magyarázza. Ilyen
igényt azonban ez idáig nem is támasztottak a közalapítvánnyal szemben.
A MNEKK által támogatott célok más közalapítványok, ill. a Mûvelõdési és
Közoktatási Minisztérium (MKM) támogatási célrendszerében is szerepelnek. Az
MKM kezdeményezésére 1996. évben már megkísérelték a támogatott célok és a
kedvezményezettek körének összehangolását.
A MNEKK pályázati rendszere az általános identitást õrzõ programokra, a közép-
és felsõfokú oktatásban tanulók ösztöndíjazására, valamint az országos
terjesztésû kisebbségi lapok támogatására irányul. A pályázatok elbírálására
és lebonyolítására kidolgozott szempontok szerint szociális és foglalkoztatási
programokat a MNEKK nem támogatott, mivel ilyen célokat az alapító okirat nem
jelölt meg, továbbá a kisebbségi önkormányzatok mûködési költségeihez nem
járult hozzá. 1996-ban a kisebbségi törvényben nem taxált kisebbségek
támogatására - mely az alapító okirat szerint nem képezi a közalapítvány
feladatát - a kuratórium 4 millió Ft-ot hagyott jóvá. 1997-ben már csak a
kisebbségi törvényben taxált kisebbségek kaptak a közalapítványtól támogatást.
Körültekintõen megszervezték a pályázatok lebonyolítását, a döntések
elõkészítését, nyilvántartását, a kedvezményezettek elszámoltatását.
A kuratórium eddigi mûködése során a támogatások odaítélésénél kiemelt
figyelmet fordított a roma - mint a legnagyobb lélekszámú hazai - kisebbség
megkülönböztetett támogatására.
A támogatási szerzõdéseket körültekintõen állították össze, figyelemmel voltak
a tartalmi és pénzügyi elszámoltatás követelményeire, meghatározták a
szerzõdésszegés eseteit és szankcióit is.
Az elszámolások egy része kétséges volt, jellemzõen a gyermek - ifjúsági
táboroknál a kapott összeg jelentõs részét "vendéglátási" kiadások
finanszírozására fordították.
A kuratórium 1995. évtõl fokozatosan finomította, pontosította az ösztöndíj
adományozás feltételeit.
A közalapítvány megerõsítette a cigánytanulók ösztöndíj támogatásának
elsõdlegességét, de az ösztöndíj adományozást - a jogelõd alapítvánnyal
szemben - kiterjesztette a nemzeti oktatási program szerint tanuló egyéb
kisebbségi tanulókra is. Prioritást kapott a felsõfokú oktatás, ezen belül a
pedagógus, óvónõ, szociális munkás, jogi, államigazgatási fõiskola,
romonológia szakokon tanulók kaptak elsõbbséget.
Az országos terjesztésû kisebbségi lapok megjelenése mind a kisebbségek, mind
a Kormány által deklarált érdek. A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai
Kartája 1995. évi aláírásával Magyarország vállalta, hogy lehetõvé teszi egy,
a kisebbségek anyanyelvét használó sajtóorgánum létesítését, fenntartását. A
Magyar Köztársaság a vállalását hat nyelvre (horvát, német, román, szerb,
szlovák és szlovén) terjesztette ki. A kisebbségi írott sajtó
megjelentetéséhez szükséges pénzügyi alap a MNEKK-be épült be, a
közalapítvány az egyetlen olyan költségvetési forrás, amely nevesíti a
kisebbségi sajtónak adott támogatást.
A közalapítvány kuratóriuma 1995-ben 11 kisebbség 14 lapjának 142,2 millió Ft
(a roma kisebbség esetében 4 lap támogatását fogadta el), 1996-ban 19 lapnak
165,5 millió Ft, 1997-ben 15 lapnak 170 millió Ft támogatást biztosított.
A pályázókkal támogatási szerzõdést kötöttek. A pénzben kifejezhetõ
szerzõdésszegések kategóriájába sorolták a terjedelmi és a gyakorisági
követelmények megszegését, valamint az alacsonyabb példányszámban való
megjelentetést. Ilyen okok miatt zártak ki 3 lapot az 1997. évi támogatásból.
Az 1997. évre rendelkezésre álló összeg az elõzõ évinél mintegy 150 millió Ft-
tal kevesebb (az 1996. évi pénzügyi lehetõséget az 1995. évi pénzmaradvány
növelte meg), így a céltámogatások adományozása a maradvány elv alapján
határolódott be (mûködési költség - ösztöndíjak - laptámogatás). Elsõsorban a
laptámogatás összege és ennek növelése osztja meg a kuratóriumot, és képezi
feszültség forrását, mivel a közalapítvány részére biztosított költségvetési
támogatás mellett a nagy arányú laptámogatás a közalapítvány egyéb
feladatainak ellátását veszélyezteti. A kisebbségek képviselõi a laptámogatást
alapvetõ prioritásnak tekintik a kisebbségi kulturális támogatáson belül. A
lapok támogatásának szabályos felhasználása, a támogatási struktúra
kialakítása, a lapok kisebbségi politikát szolgáló belsõ tartalmának
megítélése céljából átfogó hatáselemzéssel szükséges az eddigi lapkiadás és
terjesztés helyzetét áttekinteni.
Az Állami Számvevõszék a jogelõd alapítványnál 1995. évben ellenõrzést
végzett. A feltárt és a közalapítvány tevékenységére is áthúzódó érvényû
hiányosságokat többségében felszámolták.
Javaslatok
a Kormánynak
A közalapítvány alapító okiratának módosításánál
- határozza meg a kuratóriumi tagokkal és a kuratórium mûködésével
kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat;
- írja elõ a kuratórium és a felügyelõ bizottság beszámolásának konkrét
határidejét.
a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány Kuratóriumának
1. Tekintse át az eddigi támogatási elveket és azok gyakorlati érvényesülését
annak érdekében, hogy a központi költségvetés tervezésének menetében
érvényesíteni tudja a közalapítvány részére meghatározott célok és a
szükséges források összhangját. A támogatásra vonatkozó pénzügyi igényt
megalapozó számításokkal támassza alá.
2. Az összehangolt finanszírozás érdekében kezdeményezzen koordinációt a
nemzeti és etnikai kisebbségek támogatásában résztvevõ szervezetek között.
3. Készíttessen átfogó értékelést a pályázati úton elnyerhetõ, és jelentõs
részarányt képviselõ országos terjesztésû kisebbségi lapok belsõ tartalmát,
célorientáltságát, terjesztését, eladási árát stb. illetõen, és ennek
eredményét, konzekvenciáit érvényesítse a támogatási szerzõdésekben. A
támogatás elszámoltatása terjedjen ki a célnak megfelelõ felhasználás
ellenõrzésére is.
4. Gondoskodjon arról, hogy a pályázatokhoz csatolandó számítási anyagok
(költségvetés stb.), illetve a teljesítések elszámolásának forma -
nyomtatványai megalapozott információkat adjanak a támogatási igényrõl,
valamint a szakmai és pénzügyi teljesítésrõl. A céltámogatásban részesült,
kétséges tartalmú elszámolásokat benyújtó kedvezményezetteket lehetõség
szerint a helyszínen is ellenõrizzék.
5. Intézkedjen, hogy a közalapítvány pénzügyi, számviteli adminisztrációját
végzõ gazdasági társaság a számviteli rendszert tegye alkalmassá az alapító
okiratban megjelölt valamennyi cél támogatási és pénzügyi teljesítési
adatainak nyilvántartására.
6. Vizsgáltassa felül a jogelõd alapítvány záró pénzkészletérõl készített
elszámolást, tárja fel az eltérések okait, és ennek eredményétõl függõen
tegye meg a szükséges intézkedéseket.
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
1. A közalapítvánnyá történõ átalakulás
A közalapítvány a hasonló nevû alapítvány jogutódja lett. Az átalakulás
folyamata, a közalapítvány mûködésének megkezdése azonban jelentõs mértékben
elhúzódott. A jogelõd alapítvány kuratóriuma már 1994. novemberében
feloszlott és 1995. októberéig - a közalapítvány kuratóriumának létrejöttéig -
az alapítvány nem mûködött, nem volt legitim döntéshozó szerve, pályázati
kiírások nem születtek.
A közalapítvány létrehozásáról, a vagyonfelajánlás elfogadásáról, a Nemzeti és
Etnikai Kisebbségi Hivatal közremûködésével készített alapító okirat
jóváhagyásáról a Kormány csak 1995. júliusában döntött a 2187/1995. (VII.4.)
határozatával. A közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételével kapcsolatban
az alapító nevében a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökének, az
alapító okirat kihirdetésérõl a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) közigazgatási
államtitkárának kellett gondoskodnia. Az eredeti alapító okiratot nem
hirdették ki. A közalapítványnak csak a módosított alapító okirata került
kihirdetésre, a Magyar Közlöny 1996. évi 123. számában.
A bírósági nyilvántartásba vétel szintén elhúzódott, a Fõvárosi Bíróság 6 Pk
62357/5. számú bejegyzésével csak 1995. szeptember 15-én történt meg.
A kuratórium alakuló ülésére 1995. október 11-én került sor.
Az 1995. évi költségvetésrõl szóló törvény a MNEKK részére 470 millió Ft
költségvetési támogatást irányzott elõ. A közalapítvány létrehozásáról szóló
Korm. határozat már az indulásnál módosította ezt az összeget, és 70 millió
Ft-ot a BM fejezetbe, a kisebbségi önkormányza-tok mûködésének általános
támogatására csoportosított át. Így a közalapítvány induló vagyona az alapító
okirat szerint 400 millió Ft lett, és folyósításának szabályozására az alapító
okirat a MeH közigazgatási államtitkárát hatalmazta fel. Az induló vagyonból
1995. végéig csak 310,2 millió Ft-ot utaltak a közalapítvány számlájára, mivel
a MeH 1995. március és szeptember között a közalapítványnak jóváhagyott induló
vagyon terhére használt fel 89,8 millió Ft-ot a kisebbségi országos sajtó
támogatásokra (1. sz. melléklet).
Az 1995. évi VI. törvény 4. § (2) bekezdése szerint a nemzeti és
etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvénnyel
érintett - folyamatos ellátást igénylõ - kisebbségi célú
tevékenységek pénzügyi támogatását a közalapítvány bírósági
nyilvántartásba vételéig a közalapítvány javára elkülönített
költségvetési forrásból - kell biztosítani.
Ezt a döntést a támogatandó célok finanszírozásának sürgõssége és
szükségessége motiválta, mert a közalapítvány a bírósági bejegyzés
elhúzódása miatt még nem volt jogi személy, és így a kuratórium nem
dönthetett.
A közalapítvány induló vagyona a helyszíni ellenõrzés idõpontjában is
rendezetlen volt. Az alapító okiratban megjelölt vagyont a MeH felhasználása
miatt csak a bírósági nyilvántartásba vételt megelõzõen lehetett volna
módosítani, a Ptk. 74/A. § (3) bekezdése szerint ugyanis az alapító a
nyilvántartásba vétel után az alapítványt nem vonhatja vissza.
Az alapító okirat a közalapítvány vagyonát - más tényezõk következtében is -
pontatlanul tartalmazza.
A közalapítvánnyá történõ átalakítás során a jogelõd alapítványnál számviteli
zárlat nem készült, a közalapítvány a jogelõd alapítvány nyilvántartásainak
továbbvezetésével folytatta nyilvántartásait. A közalapítvány alapító
okiratában az induló vagyonban a jogelõd alapítvány felajánlott vagyona sem
nevesítve, sem konkrét összegben nem szerepel.
Nem tisztázott egyértelmûen például az alapítványtól átvett
pénzeszközök pontos összege.
Az alapítvány pénzügyi-számviteli adminisztrációját intézõ Kurátor
Kft. a kuratórium elnökének 1995. december hó 11-i levelében arról
adott tájékoztatást, hogy az alapítványnak 1.173.346 Ft tartozása
van, 1995. december 8.-ig beérkezett 76.626.440 Ft bevétel,
amelybõl 27.553.212 Ft került kifizetésre. Az egyszámlán 49.045.834
Ft van, amelybõl 800.000 Ft SMARAGD Pénztárjegyben lekötött. Az
elszámolás bevétel - kiadás - egyenleg adatai között nincs
számszaki összhang, az eltérés okait a helyszíni ellenõrzés
befejezéséig nem tisztázták.
Az alapító okirat az alapítvány céljait a törvényi feladatból következõ
általános célrendszerre építve konkrétabban határozta meg, de a célok között
nem határozott meg prioritásokat.
Az alapító okirat meghatározta a vagyon felhasználásának módját, a gazdálkodás
követendõ gyakorlatát, a közalapítvány szervezetét és mûködését is
(kuratórium, titkári iroda, felügyelõ bizottság mûködése).
Részben a mûködés menetében, részben az 1996. áprilisi fõügyészségi vizsgálat
megállapításai kapcsán azonban felszínre kerültek az alapítói okirat
szabályozásának gyakorlati hiányosságai, így megkezdõdtek az alapító okirat
módosítását célzó munkálatok.
Az alapító okirat módosítási javaslatát részben az alapítvány címében, a
kuratóriumi tagok személyében bekövetkezett változások, terminológiai
értelmezések, döntõen azonban a gazdálkodást, az alapítvány mûködését
alapvetõen befolyásoló döntési mechanizmusok, arány változások indokolták. Az
egyik legfontosabb változás a kétharmados többséggel meghozható döntések
körének kibõvítése volt.
Az eredeti alapító okirat e kategóriába csak az SZMSZ és a
vagyonkezelési szabályzat elfogadását sorolta. A módosítás
minõsített többséget írt elõ a célok között felsorolt feladatok
végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékérõl és a
felosztási módjáról, valamint a felosztható tárgyévi költségvetési
támogatás éves szinten 25%-ot meghaladó mértékû támogatásról való
döntésre.
Az eredeti alapító okirat szabályai szerint a kuratóriumi tag
akadályoztatása esetén meghatalmazott útján gondoskodhatott a
helyettesítésrõl. A módosítási javaslat szerint a kuratóriumban
döntési jogosultsága csak a delegáló szervezet által választott
vagy kijelölt személynek van, a helyettesítõ csak meghívottként
(szavazati jog nélkül) vehet részt.
Az alapítvány mûködési költségére eredetileg az induló vagyon
legfeljebb 4%-a volt felhasználható. A módosítás ezt a Kuratórium
által javasolt összegre, de az éves támogatás legfeljebb 7%-ára
változtatta.
A 2306/1996. (XI.13.) Korm. határozat elfogadta az alapító okirat fenti
módosításait. Problémát jelent a közalapítvány mûködésében az alapítói
döntések hosszú átfutási ideje.
2. A közalapítvány belsõ szabályozottsága
Az 1995. október 11-én megalakult kuratórium két fõ feladat-csoport
legsürgõsebb teendõit párhuzamosan kezdte meg, egyrészt a mûködés, másrészt az
alapítványi célokban megjelölt támogatások odaítéléséhez szükséges szakmai
döntés elõkészítését, szabályozását.
A közalapítvány eredeti alapító okirata alapján kidolgozták az SZMSZ-t is,
amely azonban az alapító okirathoz hasonlóan jelentõs változtatásokat
igényelt. Az új SZMSZ tartalmazza az alapító okiratban a belsõ szabályozási
jogkörbe utalt feladatok részletszabályait, és felöleli a teljes feladatkört:
- a közalapítvány önálló képviseletére való jogosultságot,
- a kuratóriumi és felügyelõ bizottsági tagok költségtérítésének
módját, mértékét,
- a kuratórium mûködésének, szervezeti, hatásköri és gazdálkodási
rendjének gyakorlatát,
- a kuratóriumi ülések dokumentumait, határozatai hitelesítésére
vonatkozó elõírásokat,
- a kuratórium elnökének feladatait,
- a közalapítványi iroda és igazgatója éves pénzügyi tervben
meghatározott kereteken belüli feladatait,
- a pályáztatások részletes rendjét, kihirdetési, döntés-elõké-
szítési, kezelési szabályait, a szerzõdéskötésben és a pénzügyi
elszámoltatás rendjében a kuratórium és az iroda feladat- és
hatáskörét.
A pénzügyi, számviteli és munkaügyi feladatokat határozatlan idõtartamú
megbízási szerzõdés alapján a Kurátor Alap- és Alapítvány Kezelõ Kft. végzi.
A pénzügyi szolgáltatás keretében a Kft. által végzendõ feladatok:
- a kuratóriumi döntések alapján a támogatások pénzügyi
átutalásának lebonyolítása,
- havi és éves pénzügyi kimutatás készítése,
- az ideiglenesen szabad pénzeszközök megbízás útján történõ
lekötése.
A számviteli munka keretében a Kft. által végzendõ feladatok:
- a vagyon és a vagyonváltozások számviteli nyilvántartása,
- a gazdasági események adatainak könyvelése,
- a mérlegbeszámoló, adóbevallások elkészítése, elszámolása.
A könyvelés 1996-tól a jogszabályi elõírásoknak megfelelõen kettõs
könyvviteli rendszerben, a Kft. alapítványi könyvelési programja
alapján történik.
A munkaügyi szolgáltatások keretében a Kft. által végzendõ
feladatok:
- teljes körû munkaügyi-, és TB adatszolgáltatás, bérszámfejtés,
adó és TB járulék feladás, éves adóigazolások elkészítése.
A szerzõdés tartalmazza a bankszámlák feletti rendelkezési és utalványozási
jogosultak nevét (kuratóriumi elnök, irodaigazgató), a megbízó és a megbízott
határidõs kötelezettségeit (a munka elvégzéséhez szükséges alapadatok
biztosítása és azok teljesítésének átfutási ideje).
A közalapítvány tulajdonába került és a mûködtetés során változó vagyon
megõrzésének, mûködtetésének és gyarapításának kereteit az 1997. március 27-én
jóváhagyott, az SZMSZ mellékletét képezõ vagyonkezelési szabályzat rögzíti.
A szabályzat a rendelkezésre álló vagyonból törzsvagyont különít el 10 millió
Ft nagyságrendben. A törzsvagyont évente a költségvetésbõl juttatott
támogatásból 10 millió Ft-tal kell növelni mindaddig, míg annak kamata nem
fedezi a közalapítvány mûködési költségét. A határ elérése után a törzsvagyon
hozadéka szolgál a mûködési költség fedezetéül.
A vagyon kezelõje és a tulajdonosi jogok kizárólagos birtokosa a kuratórium.
A vagyonkezelési szabályzat elõírja, hogy a közalapítvány csak az állam által
garantált értékpapírokba fektethet be, a közalapítvány kötelezettségeinek
veszélyeztetése nélkül. Vállalkozói tevékenységben nem vehet részt, hitelt nem
adhat és nem vehet fel. A szabályzat meghatározza az igazgatóság
vagyonkezelési és gazdálkodási feladatát, a kuratórium által lefektetett
gazdálkodási elvek alapján.
A támogatások folyósításáról az iroda gondoskodik, a szabályos
felhasználást elszámolások bekérésével köteles ellenõrizni. A
szerzõdésszegésbõl származó visszafizetéseket köteles beszedni.
A közalapítványi iroda 2/1996. számú igazgatói utasításával 1996. októberében
elkészítette az Iratkezelési Szabályzatot.
A szabályzat meghatározza a közalapítványhoz érkezõ iratok érkeztetési,
iktatási, kezelési és selejtezési elõírásait. Az általános rendben elkülönül a
pályázatok iktatási, iratforgalmi rendje, megõrzési idejük az általános 2
évvel szemben 5 év.
Az iroda rendelkezik számviteli politikával, leltár- és házipénztár
szabályzattal, illetve az elnöki keret felhasználásával kapcsolatos
szabályzattal.
3. A közalapítvány mûködésének, gazdálkodásának rendje
3.1. A kuratórium mûködése
A közalapítvány 25, majd 26 fõre bõvített kuratóriumának tagjai delegálás
útján kapták megbízatásukat.
A kuratórium tagja
- a kisebbségi országos önkormányzatok közgyûlése által megválasztott egy-egy
képviselõ,
- az Országgyûlésben képviselõcsoporttal rendelkezõ pártok által kijelölt egy-
egy személy,
- a belügy-, a külügy-, és a mûvelõdési és közoktatási miniszter, a Gyermek és
Ifjúsági Koordinációs Tanács és az MTA elnöke által kijelölt egy-egy személy.
A kuratórium elnöke a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Hivatal mindenkori vezetõje.
A tagok a kisebbségi törvényben meghatározott módon és összetételben kerültek
a közalapítvány kuratóriumába.
Az alapító okirat nem tartalmaz a kuratóriumi tagokkal és a kuratórium
mûködésével kapcsolatban összeférhetetlenségi szabályokat. A gyakorlatban az
egyes döntési folyamatokban azonban felvetõdtek összeférhetetlenségi
problémák, ugyanis a kisebbségi önkormányzatok szavazati jogú kurátorral
képviseltetik magukat a kuratóriumban, ugyanakkor a közalapítvány
pályázatainak résztvevõi, támogatásainak kedvezményezettjei is. Az elnök és az
iroda javaslata alapján kísérlet történt ennek az ellentmondásnak a
feloldására - pályázó önkormányzat kuratóriumi tagja érintettség miatt ne
legyen szavazatra jogosult -, de a javaslat nem kapta meg a kuratórium 2/3-os
többségét.
A kuratórium kizárólagos jogkörébe tartozik a közalapítványt érintõ minden
lényeges döntés:
- az SZMSZ és a vagyonkezelési szabályzat elfogadása, módosítása,
- az igazgató kinevezése, felmentése,
- a gazdálkodási elvek meghatározása,
- a munkaterv, az éves gazdálkodási terv, a költségvetés, éves
beszámoló elfogadása, jóváhagyása,
- támogatások, ösztöndíjak odaítélése,
- szakértõi bizottságok létrehozása,
- könyvvizsgáló megbízása.
A kuratórium összetételében a delegáló szervezetek részérõl lemondások,
visszahívások következtében nyolc kuratóriumi tag személyében történt változás
1996. év folyamán. A személyi változások - elhúzódásuk miatt - a kuratórium
folyamatos munkáját, a döntések meghozatalát idõszakonként akadályozták.
Az alapító okirat szerint a kuratórium üléseit szükség szerint, de évente
legalább négyszer tartja. Megalakulásuk óta 1997. áprilisával bezárólag 27
ülést tartottak (1995:4; 1996:17; 1997:6.) Az ülések ilyen mértékû
gyakoriságát az alapítvány mûködésének szüneteltetése alatti kérelmek
felhalmozódása, majd a mûködés lehetõség szerinti gyors beindítására vonatkozó
intézkedések sorozata indokolta.
A nagyszámú pályázat elbírálására vonatkozó döntési mechanizmus
racionalizálása érdekében a kuratóriumi tagokból létrehozott
munkacsoportok alakítják ki a pályázatok sorrendjét a kuratóriumi
döntés elõkészítéséhez.
Az ülésekrõl szó szerinti jegyzõkönyvek készülnek, amely alapján az iroda
készíti el a határozatokat is tartalmazó emlékeztetõket a kurátorok részére.
Ezek tartalmi és formai szempontból megfelelõek. A kuratórium határozatait
számozott nyilvántartási rendben dokumentálják.
3.2. A felügyelõ bizottság mûködése
A közalapítvány kuratóriumának munkáját 5 tagú felügyelõ bizottság (FEB)
ellenõrzi. A bizottság összetétele 1996. októberében megváltozott (az elnök és
a pénzügyminisztérium delegáltján kívül a többi tag személyében történt
változás).
Az alapító okirat elõírásának megfelelõen a FEB 1997. március 5-én
elkészítette az ügyrendjét.
A FEB feladata, hogy a közalapítvány mûködésérõl készült éves
könyvvizsgálói jelentés figyelembe vételével vizsgálja a
közalapítvány mûködését, célvizsgálatot folytasson, ha a célok
megvalósulásának veszélyeztettsége fennáll, vagy ha az alapító,
illetve a kuratórium erre felkéri. Évente köteles beszámolni az
alapítónak.
A FEB 1996. évben a felsorolt ellenõrzési feladatkörökben ellenõrzést nem
folytatott.
A kuratórium elnökének felkérésére véleményt nyilvánítottak az országos
terjesztésû kisebbségi lapok támogatási rendszerérõl. Ebben az odaítélés
nagyságrendjére vonatkozóan úgy foglaltak állást, hogy az az alapító okirati
kritériumok szerint nem kifogásolható, ugyanakkor a támogatás felhasználásának
idõszakos ellenõrzésére hívták fel a figyelmet. 1997. évben véleményezték az
SZMSZ-t és az 1995. évre vonatkozó, 1997. március 14-én elkészült
könyvvizsgálói jelentés megállapításait.
A FEB elnöke 1997. áprilisában lemondott tisztségérõl, az elnöki funkció
jelenleg betöltetlen. Az alapító okirat szerint a FEB elnökének kijelölésére a
Kormány nemzeti és etnikai ügyek felügyeletével megbízott tisztségviselõje
jogosult.
3.3. A közalapítványi iroda mûködése
A közalapítványi iroda a kuratórium munkáját segítõ, ügyintézõ, titkársági,
pénzügyi, gazdálkodási feladatokat ellátó szervezeti egység.
Feladata a kuratóriumi döntések elõkészítése, végrehajtásának megszervezése és
a közalapítvány gazdálkodásának - az SZMSZ-ben és a vagyonkezelési
szabályzatban meghatározott módon - a felelõs irányítása. Munkáját a
kuratórium által kinevezett igazgató irányítja.
Az iroda munkáját 1995. novemberétõl a kuratórium által pályázat
útján kinevezett titkár vezetésével kezdte meg, minden
infrastrukturális háttér nélkül. 1996. márciusától az iroda
vezetését - három hónapos próbaidõvel, majd ezt követõ
véglegesítéssel - új vezetõ vette át, azóta az iroda aktív
munkatársainak száma 7 fõre nõtt.
Az iroda a kuratóriumi ülések lebonyolításán, a munkaszervezet mûködtetésén
túl végzi a pályázatok nyilvántartását, a nyertes pályázókkal megköti a
szerzõdéseket. Jelenleg egyik fõ feladata az elszámolás elveinek kialakítása,
és a pályázók elszámoltatása. Folyamatosan végzik a nyertes pályázók szöveges
beszámoltatását, a számlák egybevetését a szerzõdésekkel és az eredeti
pályázatokkal, és szereznek többnyire sikerrel érvényt a cél nem teljesítése
esetén az adott támogatás visszafizettetésének. Ehhez minden rendelkezésre
álló törvényes eszközt igénybe vesznek.
Az iroda olyan számítógépes nyilvántartási rendszert mûködtet, amely lehetõvé
teszi a pályázatok adatbázis-kezelõben való nyilvántartását, a határidõk
figyelemmel kísérését, a mulasztások differenciált szankcionálását.
Az iroda igazgatója a kuratóriumi ülések tanácskozási jogú állandó
résztvevõje.
3.4. A közalapítvány gazdálkodása
A közalapítvány 1996. évi költségvetését az 1996. március 7-i kuratóriumi ülés
hagyta jóvá.
1996. január 1-én a közalapítvány vagyona 242,7 millió Ft volt. Az 1996. évi
költségvetési törvény 389 millió Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá a
közalapítványnak, így az év során 631,7 millió Ft-tal gazdálkodhattak az
elõzetes számítások szerint.
A rendelkezésre álló forrásokból a kuratórium a költségvetési terv alapján
pályázati támogatásra 575,7 millió Ft-ot tervezett felosztani: 165,1 millió
Ft-ot országos terjesztésû kisebbségi lapokra, 410,6 millió Ft-ot az egyéb
pályázati célokra. Pályázati céltartalékra 30 millió Ft-ot különítettek el.
A közalapítvány mûködési költségeire a költségvetési terv az alapító okiratban
meghatározott 4%-os mértéket, azaz 16 millió Ft-ot irányzott elõ, a pályázati
céltartalékkal együtt 40 millió Ft tartalékot 3 hónapos lejáratú értékpapírba
fektettek, a kuratórium jóváhagyásával.
A közalapítvány - az elõzõ évi pénzmaradványon felül - 1996. évben ténylegesen
422,7 millió Ft bevételt realizált.
Ebbõl 389 millió Ft volt a költségvetési támogatás, 33,5 millió Ft
a pénzügyi mûveletek bevétele, 200 ezer Ft az egyéb bevétel volt.
Közalapítványi célokra 590,9 millió Ft - pályázati úton odaítélt - támogatást
használtak fel.
A Kurátor Kft. által vezetett számviteli nyilvántartás a kiadásokat
nem az alapítványi célrendszerben meghatározott részletességgel
tartja nyilván. A fõkönyvi kivonat csak "támogatás
magánszemélyeknek", "támogatás intézményeknek" és "ösztöndíjak"
csoportosítást alkalmaz.
A pénzeszközök alapítványi célok szerinti részletezésben történõ
felhasználásának áttekintésére - az odaítélt támogatás alapján - az iroda
által vezetett belsõ nyilvántartások adnak lehetõséget. E szerint országos
terjesztésû lapok támogatására 165,5 millió Ft-ot, 1995. évben kiírt és 1996.
évben aktualizált céltámogatásokra 127,9 millió Ft-ot, 1996. évben kiírt
céltámogatásokra 246,4 millió Ft-ot, ösztöndíjakra 46 millió Ft-ot és az
elnöki keretbõl 5,1 millió Ft-ot utaltak ki.
A közalapítvány mûködési költsége 1996. évben - a beszerzéseket is beleértve -
24,3 millió Ft volt. 1996. novemberében a mûködési költség mintegy 22 millió
Ft volt, így ez idõpontig a kuratórium mintegy 6 millió Ft-tal lépte túl a
hatályos alapító okirat szerint engedélyezett 16 millió Ft-os mértéket.
A kuratórium csak 1995. októberében kezdte el mûködését, ezért az 1995. évi
támogatás felhasználásának jelentõs része 1996. évre húzódott át, az 1996. évi
mûködési költségeket is megnövelve. Az engedélyezett költségkeret maradéktalan
betartását - az alapító okirat módosításának elhúzódása miatt - csak a
tevékenység felfüggesztésével lehetett volna elkerülni. Mindez magyarázza a
kuratórium eljárását, de nem mentesíti az alól, hogy az alapító okirat
rendelkezéseinek betartása kötelezõ.
A mûködési költség 7 %-os mértékre növelése hatályba lépésének idõpontját a
módosított alapító okirat nem jelölte meg, így éves szinten a mûködési költség
az engedélyezett keretek között maradt.
Az összes kiadás 34% -át - 7,5 millió Ft-ot - a kifizetett bér és
TB járulék tette ki. Az irodahelyiségért kifizetett bérleti díj 2
millió Ft volt, az összes mûködési költség 9 %-a. Az év folyamán
1,2 millió Ft-ot tett ki a posta és a telefonköltség. (Az
ösztöndíjak kifizetése havonta történt, zömében postai átutalással.
1257 ösztöndíjas volt, egy átutalás postai költsége 95 Ft.)
Az ún. egyéb költség tette ki az összes költség 30%-át, 6,6 millió
Ft-ot. Ebben bennfoglaltatik a Kurátor Kft. 2,5 millió Ft-os
megbízási díja (az 1995. IV. negyedévi díjat is ebben az évben
egyenlítette ki az iroda). A kiírt pályázatok két országos
napilapban történõ meghirdetését az SZMSZ írja elõ. Az 1996.
március és július hónapban a Népszabadságban és a Magyar Hírlapban
megjelentetett hirdetések díja 1,5 millió Ft volt. A kuratóriumi
üléseken hivatásos gyorsírók készítették a szó szerinti
jegyzõkönyveket, ezek díja 300 ezer Ft volt.
Megközelítõleg 2,2 millió Ft értékben történtek beszerzések, 3 db
számítógép vásárlásra 1,5 millió Ft, pályázati nyilvántartási
programra 350 ezer Ft, az új irodába költözés miatt berendezésre
200 ezer Ft került felhasználásra.
1996. dec. 31-én a közalapítvány számláján 10,3 millió Ft, a pénztárban 21
ezer Ft volt. Az értékpapírok beszerzési áron számolt értéke 37,4 millió Ft
volt. A közalapítvány 1996. év végén 730 ezer Ft - áthúzódó - elszámolt, de
még pénzügyileg nem rendezett tartozással rendelkezett (SZJA, TB).
Az 1997. évi költségvetést az 1997. február 20-i kuratóriumi ülés tárgyalta és
fogadta el. 395 millió Ft központi költségvetési támogatással, az 1996. évi
pénzmaradvánnyal, a pénzlekötések és visszakövetelések kamataiból 22 millió
Ft-tal, a Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Tanács 1 millió Ft-os
felajánlásával, összességében 461,5 millió Ft bevétellel számoltak.
A fõbb kiadási elõirányzatok:
- a mûködés költségeire az éves központi költségvetési támogatás
7%-át, 27,6 millió Ft-ot hagyott jóvá a kuratórium, amelybõl 4,6
millió Ft-ot tartalékként kezelnek,
- az 1996/97. tanév II. félévére 42 millió Ft ösztöndíj fizetési
kötelezettség volt, ezt az összeget tartalékba helyezték,
-1997-ben pályázati úton 370 millió Ft-ot terveznek kiosztani:
- az 1997/98-as tanév I. félévi ösztöndíjra 28 millió Ft-ot,
- elnöki keretre 3 millió Ft-ot,
- általános pályázati tartalékra 22 millió Ft-ot,
- 1997. évi kuratóriumi döntést igénylõ felosztható keretre 317
millió Ft-ot.
A közalapítvány az alapítónak eddig még nem számolt be a tevékenységérõl.
A beszámolót a kuratórium 1997. március 27-i ülésén elfogadta, de a
Kormány még nem tárgyalta.
A közalapítvány a MeH politikai államtitkárának 807/97/1 sz.
levelében jelezte beszámolási készségét, aki azt az alapító
okirattal összhangban az 1996. évi mérlegrõl készült
könyvvizsgálói jelentés, illetve a felügyelõ bizottság véleményének
megléte után tartotta megfelelõnek.
A közalapítvány könyvelését a Kurátor Kft. végzi és a jogszabály
szerint az eredmény-kimutatást és a mérleget könyvvizsgálónak kell
auditálni. Az 1995. évi mérleg auditálása jelentõs késéssel történt
meg, az alapító okirat módosításának elhúzódására és pénzügyi
nehézségekre hivatkozva. A kuratórium 1997. január 16-i ülésén
hozott döntést az 1995. évi és az 1996. évi könyvvizsgálói
megbízásról, a szerzõdést február hónapban kötötték meg.
4. A közalapítványnak adott központi támogatás rendeltetésszerû törvényes,
célszerû felhasználása
4.1. Az alapító okiratban megfogalmazott közalapítványi célok teljesítése
A pályázati rendszer fõ csoportjai az úgynevezett céltámogatások, az általános
identitást õrzõ programok, a közép- és felsõfokú oktatásban tanulók
ösztöndíjazása, valamint az országos terjesztésû kisebbségi lapok támogatása.
Az 1996-os évben pályázati úton, illetve elnöki keretbõl megvalósuló
pályázatokra - 1995. évben kiírt célpályázatokra 127,9 millió Ft, 1996. év
tavaszán kiírt célpályázatokra 246,4 millió Ft, 1995/96. tanév ösztöndíjaira
18,0 millió Ft, 1996/97. tanév I. félévére (dec. 31-ig) 28,0 millió Ft,
kuratóriumi elnöki keretbõl 5,1 millió Ft, kisebbségi laptámogatásra 165,5
millió Ft - összesen 590,9 millió Ft-ot ítéltek oda.
A kuratórium az alapító okiratban meghatározott célokat túlhaladóan támogatta
a pályázati rendszer keretében 1995-1996 években a kisebbségi törvényben el
nem ismert kisebbségeket, 1995-ben 550 ezer Ft, 1996-ban 3,3 millió Ft
összegben. A helytelen gyakorlatra a FEB hívta fel a kuratórium figyelmét. Ezt
követõen 1997. februárja óta csak a kisebbségi törvényben taxált kisebbségek
kapnak a MNEKK-tõl támogatást.
4.1.1. Az 1995. évben kiírt célpályázatok
Az 1995. november 15-i kuratóriumi ülés általános pályázat kiírásáról döntött,
amelynek beérkezési határidejét 1995. december hó 20-ában állapította meg.
Az 1995-ös általános pályázatok kiírása még nem tematikus egységek szerint
történt. A kiírás pályázati felhívásból és pályázati útmutatóból állt, s mivel
a kiírás 1995-re szólt, olyan programokat is támogatott, amelyhez
utófinanszírozást kértek.
A benyújtandó pályázathoz kérték a lezajlott program részletes
leírását (esetleg fényképes illusztrációt), a program tételes
költségvetését, a költségek számlákkal való alátámasztását, a kért
összeg megjelölését, esetleg annak a forrásnak a megjelölését,
amelybõl a programot finanszírozni tudták.
Kidolgozásra kerültek a pályázatok elbírálási és lebonyolítási szempontjai:
- szociális és foglalkoztatási programokat a MNEKK nem
támogatott,
- a kisebbségi önkormányzatok mûködési költségeihez nem járult
hozzá,
- támogatta a kisebbségi törvényben el nem ismert kisebbségeket is
,
- al - kuratóriumokat hozott létre a pályázatok áttekintésére,
javaslattételei joggal (a fõügyészségi vizsgálat kifogása alapján
ezek késõbb munkabizottságok lettek),
- támogatási szerzõdés- tervezetet készített a titkárság,
- a támogatást csak a szerzõdés megkötése után folyósították.
A kiírásra a 13 taxált és 1 nem taxált kisebbség részérõl 1.261 pályázat
érkezett, amelybõl 774 db nyertes pályázat született, a támogatás összege
127,9 millió Ft volt.
A megítélt támogatások közel 70%-a három felhasználási területhez
kötõdött: hagyományõrzés céljaira 54 millió Ft, oktatási
programhoz 22 millió Ft, kiadói tevékenység támogatására 13 millió
Ft.
A megítélt támogatási összeg 30%-át a cigány, 19%-át a német, 16%-
át a szlovák kisebbségek által benyújtott pályázatok nyerték el.
Az egy pályázatra adott legkisebb összeg 15 ezer Ft, a legnagyobb
összeg 2 millió Ft volt.
4.1.2. Az 1996. tavaszán kiírt célpályázatok
Az 1996. áprilisig beérkezõ céltámogatásokra a kiírás már tematikus egységek
szerinti felbontásban történt, konkrétan pályázható célokat határoztak meg:
- anyanyelvi színházi tevékenység támogatása,
- a kisebbségi nyelvet oktatók és egyéb mûvelõdési területen
dolgozó szakemberek támogatása,
- kisebbségi kiadói tevékenység, irodalom terjesztés, kisebbségi
nyelven megjelent irodalmi alkotások, mûfordítások támogatása,
- könyvtár, közgyûjtemény, mûemlékvédelem,
- kisebbségi kutatás,
- kisebbségi közéleti szakemberek szakmai és anyanyelvi képzésének
támogatása,
- kisebbségi média,
- nemzetközi kapcsolatok,
- regionális és országos gyermek- és ifjúsági rendezvények,
versenyek, vetélkedõk,
- kisebbségi hitélet,
- kisebbségi írott sajtó.
Az általános pályázati felhívás tematikája:
- a kisebbségi közösségek hagyományápoló és identitást õrzõ
tevékenységének,
- a kisebbségi közösségek közötti kapcsolatot elõsegítõ
rendezvényeknek,
- a többségi társadalommal való kapcsolat erõsítését elõsegítõ
rendezvényeknek
a támogatása volt.
A pályázati kiírás pontosan megjelölte az elérendõ célt.
A pályázati kiírásra 2.358 pályázat érkezett, mintegy 1,2 milliárd Ft
összegre. Az elfogadott pályázatok száma 1.243 db volt, 246,4 millió Ft
támogatási összeggel.
Az elutasított pályázatok mintegy harmada forráshiány miatt kapott
elutasítást, kétharmaduk a kiírásban szereplõ feltételeknek nem
felelt meg (pl. beadott pályázatok 16%-a a kiírásban nem szereplõ
témára pályázott, 13%-a nem adott be programot, 14%-a nem vagy
hiányos kalkulációt készített, 10%-a nem csatolt szakmai
referenciát).
A támogatások mintegy 65%-a négy programra irányult. Közel 40%-a úgynevezett
közösségi programokat - hagyományõrzés, gyermek-, ifjúsági táborok -, 12-12%-
uk oktatást, illetve kiadói tevékenységet támogatott. Az elfogadott pályázatok
megítélt összegének 44%-a a cigány, 13%-a a német, 13%-a az interetnikus
kisebbségek céljait szolgálta. Az egy pályázatra adott legkisebb összeg 20
ezer Ft, a legnagyobb összeg 2,5 millió Ft volt.
A támogatási szerzõdések az általános adatokon kívül tartalmazták a támogatási
összeget, a pénzügyi elszámolás idõpontját és azzal egyidejûleg a tevékenység
teljesítésének írásbeli összefoglalását. A kuratórium elõírta, hogy a
készültség fokáról bármikor tájékoztatást és szükség esetén pénzügyi rész -
elszámolást kérhet.
Meghatározták a szerzõdésszegés eseteit: célok, programok egyoldalú
megváltoztatása, a kitûzött határidõk elmulasztása, nem megfelelõ mennyiségû,
minõségû teljesítés. Szerzõdésszegés esetén a pályázó két évig kizárja magát a
pályázati lehetõségbõl.
A szerzõdés 1997. évben pontosításra került a mennyiségi és minõségi
paramétereket illetõen, továbbá a szerzõdések mellékleteként elszámolási
útmutató került kiadásra.
Az elszámolással kapcsolatban sok problémája volt a közalapítványnak,
figyelmetlenség vagy a kellõ szakszerûség hiánya miatt több kétséges számlát
csatoltak a beszámolókhoz a pályázók. Általános tapasztalat, hogy az
úgynevezett közösségi programoknál, gyermek-, ifjúsági táboroknál a kapott
összeg jelentõs részét "vendéglátási" kiadások finanszírozására fordították.
Az elszámolások típus-hibái:
- nem vették figyelembe a pályázat tartalmát, a pályázati
költségvetést, más programot valósítottak meg, mint amit a
kuratórium támogatni kívánt,
- nem küldtek írásos beszámolót, vagy alapvetõ információkat sem
tartalmazó beszámolók érkeztek,
- hiányoztak a tételes pénzügyi elszámoláshoz a számla-másolatok,
- beküldött számla-másolat nem illett a programhoz.
A két program kapcsán száz pályázót köteleztek visszafizetésre 8,3 millió Ft
értékben. Ebbõl 4,7 millió Ft visszafizetése történt meg (71 pályázó). Négy
millió Ft megmaradt a megszüntetett támogatásokból és ugyanebben a
célcsoportban újraosztható lesz.
4.1.3. Az 1995/96-os tanév ösztöndíj támogatása
Az 1995/1996-os tanév I. félévére a kiírás nélkül beérkezett ösztöndíj
pályázatokról a kuratórium 1995. november 15-i ülésén döntött, amelyben
meghatározta, hogy a középfokú oktatás keretében résztvevõ tanulók havi 5 ezer
Ft, a felsõfokú oktatásban résztvevõk havi 7 ezer Ft ösztöndíjban
részesülhetnek. A jogosultságot az iskolalátogatási igazolás, és a családi
körülmények alapján határozták meg. Az 1995/1996-os tanév II. félévére a
jogosultságot az iskolalátogatási igazolással, a félévi bukás nélküliséggel, a
megengedett hiányzásnál nem nagyobb kimaradásokkal kellett igazolni. Aki
ezeknek megfelelt, valamint az elsõ félévben is támogatott volt,
részesülhetett a továbbiakban is ösztöndíjban.
Az 1995/1996-os tanévben a közalapítvány 434 középfokú oktatásban tanuló
diákot részesített ösztöndíj támogatásban. Ebbõl 171 fõ az I. és II. félévben
is részesült ösztöndíjban, 263 fõ csak az I. félévben.
Az elsõ félévben 10,9 millió Ft, a második félévben 4,3 millió Ft került
felhasználásra, összesen 15,2 millió Ft.
Az 1995/1996-os tanévben felsõfokú oktatási intézményben tanuló diákok körébõl
61 részesült ösztöndíjban. Ebbõl 38 fõ az I. és II. félévben is, míg 23 fõ
csak az I. félévben. Az I. félévben 2,2 millió Ft, a II. félévben 1,3 millió
Ft, összesen 3,5 millió Ft került felosztásra.
Az évközbeni lemondások következtében a kiutalt összeg összességében 18 millió
Ft volt.
Az ösztöndíjban részesülõkkel a közalapítvány szerzõdést kötött, amelyben a
tanulók kötelezték magukat, hogy a féléves tanulmányi eredményrõl igazolást -
hiteles másolatot - nyújtanak be. Fontos feltétel, hogy más támogatótól
ösztöndíjat nem fogadhatnak el. A támogatási körbõl való kiesés legfõbb okai:
a szerzõdést nem küldte vissza, abbahagyta a tanulást, hamisított
bizonyítványt küldött be, megbukott vagy nem fejezte be a félévet.
Az ösztöndíj folyósítás kapcsán 30 fõt köteleztek visszafizetésre, mintegy fél
millió Ft összegben, a visszafizetést teljesítõk száma 7 fõ volt 133 ezer Ft
összegben.
4.1.4. Az 1996/1997-es tanév ösztöndíj támogatása
Az 1996/1997-es tanév ösztöndíj pályázatok koncepciójáról az 1996. június 20-i
kuratóriumi ülés hozott döntést. A koncepció a támogatottak körét bõvítette,
és az ösztöndíj jogosultság feltételeit az oktatásban való részvételen és a
szociális körülményeken túlmenõen más feltételekhez is kötötte.
A jogelõd alapítvány mûködése alatt csak a cigány tanulók részesültek
ösztöndíjban, a közalapítvány ezt kiterjesztette a nemzeti oktatási program
szerint tanuló egyéb kisebbségi tanulókra is, középfokú oktatás esetén akkor,
ha tanulmányi átlaguk eléri a 3,8 -et.
A közalapítvány megerõsítette a cigánytanulók ösztöndíj támogatásának
prioritását.
Prioritást kapott a felsõfokú oktatás, ezen belül a pedagógus, óvónõ,
szociális munkás, jogi, államigazgatási fõiskola, romonológia szakokon tanulók
kaptak elsõbbséget.
A kuratórium az 1996/1997. évi ösztöndíjakra 70 millió Ft-ot szavazott meg.
A szeptember 30-ra beérkezett pályázatok száma 2.173 db volt, megközelítõleg
50-50% -ban oszlott meg a felsõ és középfokú tanintézetek tanulói között. A
pályázatok 50%-a cigány tanulók részérõl érkezett. Az elfogadott pályázatok
száma 1.257 db, 900 fõ - 72% - középfokú, 357 fõ - 28% - felsõfokú
iskolatípusban tanuló fiatal számára. A nyertes középfokú ösztöndíj pályázatok
75%-a cigány tanuló, ez az arány a felsõfokú oktatásban részesülõknél 31%. Az
elutasított felsõfokú tanulmányi ösztöndíj pályázatok mintegy 60%-a
forráshiány miatt került elutasításra, így nem érvényesült az a kuratóriumi
elv, hogy a felsõfokú oktatás kiemelt támogatást élvezzen.
4.1.5. A kuratóriumi elnöki keret felhasználása
A közalapítvány alapító okirata lehetõvé teszi, hogy a kuratórium elnöke a
kuratórium utólagos tájékoztatásával a közalapítvány céljaival összhangban
1996. novemberéig éves szinten értékhatár nélkül, ezt követõen - a módosított
alapító okiratnak megfelelõen - évente 3 millió Ft keretösszeg
felhasználásáról döntsön. A kuratórium mûködése óta az elnöki keretbõl 36
pályázónak 5,1 millió Ft kiutalása történt meg. A legmagasabb összeg 400 ezer
Ft, a legalacsonyabb 12 ezer Ft volt. A kuratórium elnöke döntéseinél
betartotta a két ülés között az alapító okiratban limitált értékhatárokat, a
támogatott szervezetek között azonban - a közalapítvány céljait meghaladóan -
a kisebbségi törvényben nem taxált kisebbségeket is támogatott.
A közalapítványi célnak megfelelõen kapott támogatást pl. a
sátoraljaújhelyi Cigány Hagyományõrzõ Egyesület 400 ezer Ft, Bibó
Szakkollégium Egyesület (interetnikus) 300 ezer Ft, a magyarországi
Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete 150 ezer Ft
összegben.
A közalapítvány céljait túlhaladóan kapott támogatást Maimonidész:
zsidó filozófia c. könyv megjelentetése 150 ezer Ft, a Zsidó
Mûvészetek Háza Pécs 200 ezer Ft, az African Center Budapest 219
ezer Ft, a cseh Bohémia bál és folyóirat 244,6 ezer Ft összegben.
A kuratórium elnöke beszámolt a kuratóriumnak az elnöki keret
felhasználásáról, melynek során a kuratórium kötelezte az elnököt a
támogatások kiutalásának, illetve az irodát a kiutalás elõtt az ellenjegyzések
meglétének ellenõrzésére. A helyszíni - szúrópróbaszerû - ellenõrzés nem
talált kurátori ellenjegyzés nélkül kiutalt elnöki támogatást.
4.1.6. Országos kisebbségi lapok támogatása
Az országos terjesztésû kisebbségi lapok megjelenése mind a kisebbségek, mind
a Kormány által deklarált érdek. A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai
Kartája 1995. évi aláírásával Magyarország vállalta, hogy lehetõvé teszi egy,
a kisebbségek anyanyelvét használó sajtó-orgánum létesítését, fenntartását. A
Magyar Köztársaság a vállalását hat nyelvre (horvát, német, román, szerb,
szlovák és szlovén) terjesztette ki.
A kisebbségi írott sajtó megjelentetéséhez szükséges pénzügyi alap a MNEKK -ba
épült be, a közalapítvány az egyetlen olyan költségvetési forrás, amely
nevesíti a kisebbségi sajtónak adott támogatást.
A kisebbségi lapok támogatásának új rendszere 1995. évtõl került a
közalapítvány költségvetésébe és kuratóriumának döntési kompetenciájába. A
Nemzeti Etnikai Kisebbségi Hivatal akkori elnöke 1995. szeptember 15-én írt
levelében felkérte a kisebbségi lapok fõszerkesztõit lapjuk költségvetési és
mûködési kereteinek ismertetésére (a lap jellege, a megjelenés gyakorisága,
oldalszám, méret, nyomtatott-, eladott példányszám, elõfizetõk száma, a
szerkesztõség gazdálkodása: támogatás, eladás bevételei, kiadói hozzájárulás,
kiadások, a szerkesztõség mûködési feltételei).
A közalapítvány kuratóriuma 1995. október 25-én jóváhagyta 11 kisebbség 14
lapjának 142,2 millió Ft-os 1995. évi támogatását. (A roma kisebbség esetében
4 lap támogatását fogadták el.)
Az 1995. évi támogatás 42%-kal volt magasabb, mint az elõzõ évben folyósított
támogatási összeg (egyes lapok támogatása több, mint kétszeresére emelkedett).
A döntés összefüggésbe hozható az ez évben ratifikált nemzetközi
vállalásokkal, valamint a magasabb támogatás a kisebbségi lap-szerkesztõségek
jobb infrastruktúrájának kialakításához kívánt fedezetet biztosítani.
Az 1996. évi laptámogatások elveirõl, a pályázat rendjérõl, a pályázat
feltételeinek kidolgozásáról, a vállalt kötelezettségek teljesítésének
ellenõrzésérõl az 1995. november 15-i kuratóriumi ülés döntött. A kuratórium -
tagjaiból - sajtóbizottságot hozott létre.
A laptámogatási pályázat kiírásának és elbírálásának elvei a
következõk voltak:
- a kiadott adatlap szerinti teljes adatszolgáltatás,
- a szerkesztõség és kiadó együttes pályázóként való megjelenése,
- taxált nemzetiségenként egy-egy lapot támogat a közalapítvány,
- roma lapok esetén kuratóriumi döntés határozza meg a támogatásban
részesülõ lapot,
- a finanszírozás szakértõi modell számítás alapján történik,
figyelemmel a hasonló magyar lapokra,
- költségkalkuláció határozza meg a támogatás egyes elemeit, amely
tartalmazza a megjelenés gyakoriságát, a példányszámot, a méretet,
a papír minõségét, az illusztráltsági fokot, jelleget, az
elõfizetõk számát, a szerkesztés személyi, infrastrukturális,
nyomda- és terjesztési költségét,
- a kuratórium a finanszírozási elveket és összegeket határozza
meg, a megjelenés gyakorisága, formátum, papírminõség, példányszám
a kisebbség döntési kompetenciájába tartozik,
- az adatok valódiságát és a támogatás felhasználását ellenõrzik.
Az odaítélést elbíráló 1996. február 29-i kuratóriumi ülés az albizottság
által elõterjesztett javaslatot vitatta meg. 1996. évre 27 lap támogatására
érkezett pályázat. Az elbírálásnál az albizottság minden pályázattal
foglalkozott, javaslatánál az "egy kisebbség- egy lap biztosítása" elvét és a
szakértõ által kalkulált nyomda költségeket vette figyelembe.
A kisebbségi lapoknak adandó támogatás a kuratórium egyik legnagyobb vitát
kiváltó és a kuratóriumot megosztó döntések közé tartozik.
A kért támogatás összege 287,5 millió Ft volt. Ezen belül pl. a pályázók által
kalkulált nyomda költség 96 millió Ft, a szakértõ által kalkulált 71 millió Ft
volt. A kuratórium döntése alapján 19 lap kapott összesen 165,5 millió Ft
támogatást (2. sz. melléklet).
Az 1995. évben támogatott lapok közül forráshiány miatt négy lap -
a Barátság, a Bem Híradó, a Cesta Pravda Zivot és a Cigányfúró -
nem részesült támogatásban.
A kuratórium külön tárgyalta a kisebbségi lapok, külön a cigány lapok
támogatási összegét.
A kisebbségi lapoknál a kuratórium 12 igen, 4 nem és 1 tartózkodás
mellett, a cigány lapoknál 9 igen, 4 nem, 4 tartózkodás mellett
elfogadta a 2. számú mellékletben ismertetett támogatásokat.
Már ezen a kuratóriumi ülésen felmerült az az igény, hogy a következõ évre ki
kell dolgozni egy olyan - szerkesztõségi költségekre vonatkozó - modell -
rendszert, amellyel a beérkezõ pályázatokban szereplõ igényeket objektívebb
módon lehet megítélni.
A pályázatot elnyert lapok támogatási szerzõdésében a támogatás
felhasználásának követelményrendszere konkrét formában került meghatározásra,
amely elõírja a pályázók vállalásait:
- támogatási idõ alatti megjelentetés gyakorisága, példányszáma,
terjedelme, nyelve, terjesztési módja, formátuma,
- minden lapszámban a támogató közalapítvány nevének feltüntetése,
a megjelenõ lapok közalapítványnak történõ megküldése,
- pályázó pénzügyi elszámolási kötelezettségeit, a szerzõdésszegés
eseteit,
- az 1997. május - december közötti idõszakra kötött szerzõdések
már nem engedélyezték, hogy a támogatásból felhalmozási,
reprezentációs és oktatási kiadásokat finanszírozzanak a
kedvezményezettek.
A közalapítvány szerzõdéses kötelezettségei a támogatás folyósítás
ütemezésére, a szerzõdés felbontására, nem teljesítés esetén a támogatás
visszakövetelésére vonatkoztak.
A közalapítványi iroda kidolgozta a sajtó pályázatok elszámolási metodikáját,
a visszakövetelés számítási módjait.
A pénzben kifejezhetõ szerzõdésszegések kategóriájába sorolták a terjedelmi és
a gyakorisági követelmények megszegését, valamint az alacsonyabb
példányszámban való megjelentetést.
Ennek alapján 11 szerzõdõnél 6,8 millió Ft visszafizetési
kötelezettséget írtak elõ, amelybõl 2,6 millió Ft 1996-ban
visszafizetésre került. Az 1996-ban támogatott Kethero Dom, Cigány
Hírlap, Rom-Som lapoknál olyan mértékû hiányosságok merültek fel a
megjelent lapszámokat, ezek vállalt gyakoriságát és terjedelmét
illetõen, hogy a kuratórium e lapokat az 1997. évi támogatásokból
kizárta.
Több lap figyelmeztetõ levelet kapott a lapszámok közalapítványnak való
megküldésének elmulasztása, az elszámolási határidõ késedelme, a
közalapítvány, mint laptámogató lapban történõ feltüntetésének elmulasztása
miatt. Az érintett lapoknál a visszakövetelés mértékeként meghatározott
összeget az 1997. I. negyedévi támogatásból levonták.
Az ellenõrzés véleménye szerint célszerû lenne, ha a támogatás elszámoltatása
kiterjedne a célnak megfelelõ felhasználás ellenõrzésére is, és alapvetõen a
más célra történt felhasználás járna a visszatérítés szankciójával.
4.2. A közalapítvány kuratóriumának 1997. évi döntései
A kuratórium az 1997. évi támogatási keret felosztásánál és kiírásánál a
tematikus egységek között preferencia sorrendet állapított meg. A preferálandó
célok között jelölte meg a közéleti szakember képzést, a kisebbségi témájú
kutatást és a könyvtár fejlesztést. Ennek alapján - több menetben történõ
tárgyalás után - az 1997. május 6-i kuratóriumi ülés elfogadta a támogatási
keretek felosztási tervét: céltámogatásokra 159 millió Ft, elnöki keretre 3
millió Ft, ösztöndíjakra 70 millió Ft, laptámogatásra 170 millió Ft,
tartalékra 22 millió Ft, összesen 424 millió Ft.
Az 1997. évre rendelkezésre álló összeg az elõzõ évinél mintegy 150 millió Ft-
tal kevesebb, így a céltámogatások lehetõségei a maradvány elv alapján
határolódtak be (mûködési költség - ösztöndíjak - laptámogatás).
Az 1996. évi támogatási lehetõségek magasabb összegét az 1995. évi
pénzmaradvány okozta.
4.2.1. Döntés született az 1997. február 19-i pályázat kiírásról, amely
konkrétságát és az elbírálási szempontokat illetõen az objektivitás irányában
fejlõdött.
A céltámogatás keretében támogatott témák:
- gyermek-, ifjúsági- és oktatási programok, kisebbségi életmód
táborok,
- kisebbségi közéleti szakember képzés,
- kisebbségi anyanyelvi regionális média,
- kisebbségi témájú kutatás,
- kisebbségi kiadói tevékenység, irodalom terjesztés, mûfordítás,
- hivatásos és amatõr kisebbségi anyanyelvi színházi tevékenység,
- kisebbségi hitélet,
- kisebbségi könyvtár, közgyûjtemény, kisebbségi képzõmûvészek
alkotó tevékenységének támogatása.
Változtatást jelentett a pályáztatás rendjében, hogy egységenként szétbontva
1997. március 20. - október 1. között, más-más határidõvel, illetve
folyamatosan lehet beküldeni a pályázatokat.
A kiírt pályázatoknál egységes elvként és elbírálási szempontként kezelik és
elõnyben részesítik a hosszabb távú, tematikus és koncepcionálisan átgondolt
programokat, kiemelten kezelik az anyanyelv jelenlétének súlyát. A közösségi
rendezvényeknél új szempont az idei kiírásban a maximálisan adható támogatások
nagyságának közzététele. Az adható támogatás mértéke attól függ, hogy
nemzetközi, országos, regionális illetve helyi rendezvényre kérik-e a
támogatást.
Az általános szempont - rendszerben elõírták annak megjelölését, hogy a
pályázónak milyen egyéb forrás áll rendelkezésre, eligazítást adtak a
kiírással, a költségvetéssel kapcsolatos tudnivalókról. A pályázónak az
adatlapon kötelezettséget kell vállalni a kapott támogatások maradéktalan
elszámolására.
4.2.2. Kiírásra kerültek az 1997/98-as tanévre vonatkozó ösztöndíj pályázatok
mind a középfokú, mind a felsõfokú oktatási intézmények tanulói részére.
Az ez évi pályázati kiírás az elõzõ évi feltételekhez képest szigorításokat,
illetve nagyobb teljesítmény - követelményt fogalmazott meg. A középfokú
tanintézetben tanuló cigány diákok részére pályázati feltételként került
meghatározásra a 3-as tanulmányi átlag és az 1996/97-es tanév elégtelen
osztályzat nélküli lezárása.
A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó közép- és felsõfokú tanintézményben
tanulóknál a kisebbségi önkormányzat, kulturális szervezet vagy más kisebbségi
közösség írásbeli ajánlata is szükséges.
4.2.3. Az 1997. évi országos terjesztésû kisebbségi laptámogatásra vonatkozóan
1997. február 13-án kuratóriumi határozat született arról, hogy a
közalapítvány 1997-ben is támogatja azokat a lapokat, amelyek 1996-ban
támogatásban részesültek, kivéve a már említett három lapot, amelyeknél az
elszámolással kapcsolatban hiányosságok merültek fel.
Az 1997. évi további finanszírozás elveinek kidolgozására a kuratórium
szakértõ bizottságot hozott létre a kuratóriumi tagokból, melynek munkájában
két külsõ szakértõ is részt vett. A javaslatnak ki kellett térni az egyes
lapok által kért támogatás és a valós költség arányára, rá kellett mutatni a
megtakarítás lehetõségeire, ki kellett számolni, hogy az adott lap elõállítása
piaci áron mennyibe kerül.
A két külsõ szakértõ szakvéleménye a terjesztés, nyomdai költségek
vizsgálatára terjedt ki. Megállapításaik lényege, hogy a lapok
többsége terjesztési problémákkal küzd. Terjesztési stratégiájuk a
postai terjesztéstõl az ingyenes juttatásig terjed. Az értékesítés
aránya 1,15% (ingyenes - 45,5% között). A kisebbségi lapokat
átlagban a kisebbségi lakosság 10%-a olvassa.
A nyomda-mûveleti szempontból készített szakvélemény mûszaki
elavultságot állapított meg több lapnál.
A szakértõk javasolták, hogy
- a közalapítvány hozzon létre közös adatbázist a kisebbségi média
párhuzamos finanszírozásának kiszûrésére (az MKM támogatja a Neue
Zeitung-ot, az Amaro Drom-ot és a Phralipe-t);
- vezessenek be kettõs árat;
- szüntessék meg az ingyenes lapok támogatását;
- legyen piacorientált a finanszírozás;
- a minõségileg nem megfelelõ lapoknál támogatási feltételként
írják elõ a minõség javítását.
A kuratóriumi tagokból alakult sajtóbizottság szerint a példányszám e lapoknál
alacsony, ezért csak gazdasági megfontolások alapján nem jelenhetnek meg.
Fontosnak ítélték továbbá, hogy nemzetiségenként egy lapot, a roma
kisebbségnél legalább kettõt teljes körûen finanszírozzon a közalapítvány.
Jelenleg feszültség forrása a laptámogatás összege és ennek növelése, mivel a
közalapítvány részére biztosított költségvetési támogatás szûkössége miatt
ilyen arányú laptámogatás a közalapítvány egyéb feladatainak ellátását
veszélyezteti. A kisebbségek képviselõinek többsége azonban a laptámogatást
alapvetõ prioritásnak tekinti a kisebbségi kulturális támogatáson belül.
Kidolgozásra került az egyes lapok teljes költsége (3. sz. melléklet).
A lapok támogatásának szabályos felhasználása, a támogatási struktúra
kialakítása, a lapok kisebbségi politikát szolgáló belsõ tartalmának
megítélése céljából átfogó hatáselemzéssel szükséges az eddigi lapkiadás és
terjesztés helyzetét áttekinteni. A kuratórium 1997. február 13-i határozata
szerint erre pályázatot kell kiírni.
4.3. A közalapítványi támogatási igényének elõkészítése
A közalapítvány eddigi mûködése során a központi költségvetési támogatás
elnyerésére, a támogatás nagyságrendjére érdemi ráhatást - részben objektív
körülmények következtében - még nem tudott gyakorolni.
Az 1996. évi költségvetési elõkészítõ munkák a kuratórium megalakulásának
idején már lezárultak. Az 1997. évi költségvetés elõkészítésének idején a
kuratórium elnöke folytatott tárgyalásokat a Pénzügyminisztérium
illetékeseivel, de ekkor a közalapítvány mûködésének tapasztalatai még csak
részben körvonalazódtak, nem volt mód szintetizálni, tényekkel alátámasztani
és megfelelõ érvanyagot felsorakoztatni a költségvetési támogatási igény
megalapozására.
5. Az Állami Számvevõszéknek a jogelõd alapítványnál 1995. évben végzett
ellenõrzését követõen tett intézkedések
Az ellenõrzés a jogelõd alapítványnál több hiányosságot állapított meg az
alapítvány szabályozottságában, gazdálkodásában, amelyeket lényegében
felszámoltak.
Az ügyvezetõ titkár jog- és feladatkörét az alapító okirat, az SZMSZ és a
vagyonkezelési szabályzat határozta meg (ez a funkció a MNEKK-ben már nincs).
A bankszámlák feletti rendelkezést a belsõ szabályzatok és a Kurátor Kft.-vel
megkötött megbízási szerzõdés tartalmazza.
A vagyonleltár felvételét az 1996. december 31-i állapotnak megfelelõen a
közalapítványnál elvégezték.
A Budapest Székesfõváros Könyvesháza Alapítvány részére 1993-ban adott nem
alapítványi célokat szolgáló 7 millió Ft kamatmentes kölcsön visszafizetésére
még nem került sor. A közalapítványnak 1996. közepén a kölcsön
visszafizetésére tett intézkedései nem vezettek eredményre, az alapítvány
fizetésképtelen. Jelenleg bírósági szakaszban van a behajtás, amely a bírósági
ügymenet ismeretében várhatóan elhúzódik.
Budapest, 1997. június
Melléklet: 6 lap
dr. Nyikos László Sándor István
alelnök alelnök
372. 1997. JÚNIUS
JELENTÉS
a Magyarországi Cigányokért
Közalapítvány
pénzügyi-gazdasági ellenõrzésérõl
A vizsgálat végrehajtásáért felelõs:
III. Költségvetési Ellenõrzési Igazgatóság
Bihary Zsigmond
számvevõ igazgató
Az ellenõrzést vezette:
Balázs Andrásné
számvevõ fõtanácsos
Az ellenõrzésben résztvett:
Papp Sándor
számvevõ tanácsos
60
Állami Számvevõszék
V-11-16/1997.
Témaszám: 378
J E L E N T É S
a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány
pénzügyi-gazdasági ellenõrzésérõl
A Magyarországi Cigányokért Közalapítványt az 1121/1995.(XII.7.) Korm.
határozat a cigányok esélyegyenlõtlenségét csökkentõ intézkedések támogatására
hozta létre.
A közalapítvány célja, hogy az esélyegyenlõség megteremtése érdekében
támogassa a hazai cigányok önazonosságának megõrzését, társadalmi
integrálódását, az õket érintõ munkanélküliség mérséklõdését, az iskolai és az
iskolán kívüli oktatásban esélyeik növelését és emberi jogaik védelmét.
Az Országgyûlés 19/1997. (III.19.) OGY határozatában felkérte az Állami
Számvevõszéket, hogy a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány pénzügyi,
gazdasági tevékenységét törvényességi és célszerûségi szempontból vizsgálja
meg.
Az Állami Számvevõszék a Ptk. 74/G. §-ának (8) bekezdése alapján ellenõrzi a
közalapítványok gazdálkodásának törvényességét és célszerûségét.
Az ellenõrzés során arra kerestünk választ, hogy
- a közalapítvány gazdálkodása megfelelt-e az alapító okirat
célkitûzéseinek és a jogszabályok elõírásainak;
- a közalapítvány az adott állami támogatást rendeltetésszerûen használta-
e fel;
- a közalapítvány hogyan kezeli és hasznosítja az átadott vagyont.
Az ellenõrzés a közalapítvány megalakulásától 1997. április 30-ig tartó
idõszakra terjedt ki.
Helyszíni ellenõrzést folytattunk Budapesten, a közalapítvány székhelyén,
illetve tanúsítványok formájában adatokat kértünk, melyeket feldolgoztunk és a
jelentésben hasznosítottunk.
I. ÖSSZEGZÕ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány alapító okirata az ellátandó
közfeladatot az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése alapján határozta meg, mely
szerint a Magyar Köztársaság a jogegyenlõség megvalósulását az
esélyegyenlõtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.
A részletesebb állami feladatokról jogszabály jelenleg még nem rendelkezik.
Az 1125/1995. (XII.12.) Korm. határozat az összehangolt állami feladatvállalás
érdekében meghatározta a cigányság helyzetével kapcsolatos legsürgetõbb
feladatokat, mely alapján az érintett állami szerveknek 1996. november 30-ig
cselekvési programot kellett kidolgozni a megvalósítás személyi, tárgyi és
pénzügyi feltételeinek felmérésével. E cselekvési részprogramokra alapozva
kell a Cigányügyi Koordinációs Tanács elnökének 1997. június 30-ig elkészíteni
a cigányság élethelyzetének javítására vonatkozó középtávú intézkedéscsomagot.
E program még nem áll rendelkezésre, így a közalapítvány megalapítása, induló
vagyonának, illetve folyamatos anyagi bázisának megteremtése az állami
feladatok összehangolt megvalósítása szempontjából nem volt kellõen
megalapozva. A közalapítvány tevékenységéhez biztosított anyagi háttér, az
ebbõl finanszírozott konkrét feladatok a cigány kisebbség problémáinak
nagyságához képest eddig szerény hatást fejthetett ki.
Az 1125/1995. (XII.12.) Korm. határozat nem tûzte ki célul, hogy a
közalapítvány felvállalja a cigányság problémáinak átfogó kezelését.
Létrehozása és mûködése nevesített többletforrásként jelentkezett, miközben a
különbözõ szaktárcáknál és az önkormányzati szférában e célra továbbra is
rendelkezésre állnak egyéb források.
Az alapító okirat szerint a közalapítványnak olyan programokat kell
finanszíroznia, amelyek elõsegítik
- a cigány gyermekek tanulmányi felzárkózását, a cigány fiatalok sikeres
tanulmányai folytatását, az elõítélet-mentes jogalkalmazást, a kisebbségbarát
társadalmi közhangulat kialakítását;
- a falun élõ cigányság megélhetését célzó kezdeményezéseket, legyenek azok
mezõgazdasági vagy más jellegûek, illetve a cigányság polgárosodását
elõsegítõ földhöz juttatási terveket;
- a megvalósítható üzleti tervvel rendelkezõ cigány kisvállalkozások
támogatását.
E célok finanszírozására a közalapítvány 150 millió Ft induló vagyont kapott,
mely egyúttal az 1996. évben megvalósuló feladatok teljesítésére szolgált.
1997. évre az Országgyûlés a Miniszterelnökség fejezet fejezeti kezelésû
elõirányzatai között hagyott jóvá a közalapítvány számára 170 millió Ft
központi költségvetési támogatást.
A közalapítvány tevékenysége - fennállásának egy éve alatt - az alapító
okiratban lefektetett céloknak alapvetõen megfelelt.
Az ellenõrzés során feltárt hiányosságok és szabálytalanságok gátolják a
közalapítvány hosszú távú, az alapító által elvárt feladatokhoz, az elõírt
szabályozáshoz igazodó, hatékony mûködését. Ezek felszámolása, illetve
rendezése érdekében szükségessé vált az alapító okirat módosítása, a belsõ
szabályzatok kiegészítése és átdolgozása, valamint az eddig végzett
tevékenység önvizsgálata.
A helyszíni ellenõrzés befejezését követõen az MeH politikai
államtitkára arról tájékoztatta az Állami Számvevõszéket, hogy a
Kormány az 1049/1997. (V.13.) Korm. határozatban módosította az
alapító okiratot, a módosítások bírósági bejegyzése folyamatban
van. A kormány döntött új FEB elnök és kurátorok személyérõl, a
mûködési költségek 10 %-ra emelésérõl, a tiszteletdíj fizetésérõl,
valamint minõsített többség helyett egyszerû többséghez kötötte a
csatlakozások elfogadását.
A közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételét követõen a kuratórium
gyakorlatilag azonnal megkezdte tevékenységét. Az 1996. febr. 14-én tartott
alakuló ülésen sor került a kuratórium mûködési rendjének kialakítására, a
támogatási területek és az ezekre felosztható keretszámok meghatározására,
valamint döntöttek az iroda igazgatói állásának meghirdetésérõl.
Az alapító által felállított kuratórium szakmai összetétele az alapító
okiratban meghatározott célok, így a cigányság problémáinak kezelésére
alkalmas volt. Nagy - 22 fõs - létszáma, és egyes kurátorok egyébirányú
elfoglaltsága azonban az üléseken való részvételi fegyelmet rontotta. A
pályázatok odaítéléséhez az SZMSZ-ben meghatározott kétharmados részvételi
arány több esetben nem volt meg, határozataikat így szabálytalanul hozták. Az
ülések közben történt eltávozások több esetben a kuratórium
határozatképtelenségét eredményezték.
A FEB elnöke az 1997. febr. 5-én lezajlott kuratóriumi ülésen bejelentette
lemondási szándékát. Utódjáról az alapító okirat módosítása során az
alapítónak kell gondoskodni. A FEB elnöki funkció betöltése a helyszíni
ellenõrzést követõen megtörtént.
Az Állami Számvevõszék elnöke az 1996. áprilisában készült, a
fejezetek és intézményeik által az alapítványoknak juttatott állami
pénzek és vagyon felhasználásának, mûködtetésének ellenõrzésérõl
készült jelentésben javasolta a Kormánynak, hogy készítsen elõ
törvényjavaslatot az alapítványokról. E törvényjavaslatban
indokoltnak tartotta az alapító és az alapító által felügyelt
szervezetek elsõ számú vezetõi részvételének kizárását a központi
költségvetési szervek által alapított (köz)alapítványok
kuratóriumaiból és munkaszervezeteibõl. A FEB elnöke - aki a MeH
politikai államtitkára - e javaslat alapján kérte a FEB elnöki
tisztségébõl a felmentését.
A közalapítvány az alapító okiratban lefektetett célok teljesítése érdekében
megélhetést, vállalkozást, jogvédelmet és tanulmányokat támogató programokat
hirdetett meg.
A meghirdetett programok az alapító okiratban lefektetett céloknak nem
mindenben feleltek meg.
A megélhetési program például csak a cigányság problémáinak rövidtávú
kezelésére alkalmas, hosszú távú megoldást a földhöz jutás segítségével
párosuló nyereségorientált mezõgazdasági tevékenységet végzõ cigány
vállalkozások és vállalkozásként tevékenykedõ cigány családok támogatása
jelenthet. Az igények várható növekedésével a pályázatok száma jelentõsen
emelkedni fog, ezek kezelése várhatóan meghaladja a közalapítvány erejét. A
jövõben indokoltnak látszik olyan koncepció kidolgozása, amely a cigány
önkormányza- toknak nagyobb szerepet és felelõsséget biztosít.
A tanulmányok folytatásának segítését célzó programban - annak meghirdetésekor
- a kuratórium a tanulmányi felzárkózás és a sikeres tanulmányok folytatásának
támogatása tekintetében fontossági sorrendet nem állított fel . A gyermekek
tanszervásárlását támogató pályázattal - az elbírálás során alkalmazott
szempontrendszer miatt - a cigányok integrációját jobban elõsegítõ tanulmányi
felzárkózás célkitûzése helyett csak a sikeres tanulmányokat támogató program
valósult meg.
A közalapítvány által meghirdetett programok közül a vállalkozásokat támogató
program bizonyulhat a legeredményesebbnek a cigányság integrációjának
elõsegítésében.
1996. év májusában a rendelkezésre álló 124,5 millió Ft keretbõl 110 millió Ft
felosztásáról döntöttek, ebbõl 70 millió Ft megélhetési, 10 millió Ft
vállalkozásfejlesztési, 20 millió Ft ösztöndíj és 10 millió Ft jogvédelmi
program keretében való támogatás célját szolgálta.
1997-ben a támogatások felosztásáról a kuratórium csak ideiglenes jelleggel
döntött. A 160 millió Ft felosztható keretbõl 95 millió Ft megélhetési, 25
millió Ft vállalkozási, 25 millió Ft tanulmányi és 15 millió Ft jogvédelmi
programra lesz fordítható.
A közalapítványhoz érkezett igények messze meghaladják a rendelkezésre álló
források által biztosított támogatási lehetõséget. A közalapítvány
tevékenységének egyre szélesebb körben való ismertté válása és a rendelkezésre
álló források relatív szûkössége a döntéshozókat a pályázatonként megítélhetõ
összeg csökkentésére és/vagy az elbírálási szempontok indokolatlan
szigorítására kényszerítheti.
Az iroda az igazgató kinevezésével 1996. ápr. 1-én kezdte meg tevékenységét.
Személyi és tárgyi feltételei folyamatos bõvülésével a közalapítvány
mûködését és a kuratórium döntéshozó tevékenységét alapvetõen biztosította.
A kuratórium döntéseinek elõsegítése érdekében a pályázatokról szinopszisokat
készítettek. A pályázatok elbírálására, a döntéshozatal elõkészítésére, majd a
támogatás felhasználásának nyomon követésére un. monitorokat foglalkoztattak,
akik e feladatot alapvetõen megfelelõen látták el. A hatékonyabb döntés-
elõkészítéshez részletesebb szakmai véleményt is tartalmazó ajánlások
készítése lett volna szükséges.
A mûködés során zavarokat okozott, hogy az SZMSZ nem teljeskörûen szabályozta
a kuratórium és az iroda feladatrendszerét. Az SZMSZ mellékleteit képezõ
szabályzatokat a kuratórium nem hagyta jóvá, így ezek nem hatályosak. A
kuratórium elnöke és az iroda igazgatója által kialakított utalványozási és
pénzkezelési rendben az ellenõrzés több szabálytalanságot tárt fel. A
közalapítványnál a helyszíni ellenõrzés befejezéséig nem volt harmadik
utalványozó és hivatalosan kinevezett pénztáros. A kuratórium, a FEB és a
könyvvizsgáló a szabálytalan pénzkezelést, valamint a bizonylati és
utalványozási hiányosságokat nem észlelte, mivel az alapító okiratban
rögzített ellenõrzési feladatait nem látta el. Az eszköznyilvántartás a
szabályoknak megfelelõ.
Az SZMSZ a pályázati rend elõírásait igen szûkszavúan tartalmazza. Nem
rendelkezik a pályázatok meghirdetésének, elbírálásának szempontrendszerérõl,
a pályázatok pénzügyi áttekinthetõségét biztosító, a kuratórium tájékoztatását
elõsegítõ nyilvántartások készítésével kapcsolatos feladatokról. Az eddigi
pályázatok kiírása és elbírálása nem volt egységes, az alkalmazott szempontok
és módszerek a gyakorlati munka során folyamatosan változtak. Jelenleg még
nincs egységes szemlélet, így a pályázatokat egyedi szempontok alapján, nem
kellõ hatékonysággal bírálják el.
Az alapító okirat az induló vagyon fogalmát és mértékét egyértelmûen rögzíti.
A közalapítvány számára a mûködési költségek fedezetére az alapító okirat a
mindenkori vagyon 7%-ának felhasználását engedélyezi. Gondot okoz, hogy fenti
célra a "mindenkori vagyon" fogalom értelmezése és pontos kimutatása a
hatályos jogszabályok alapján nem lehetséges, az eszközökkel és
kötelezettségvállalással csökkentett tõke alapján számított pénzügyi keret
viszont a mûködési kiadásokat nem fedezi.
Javaslatok
a Kormánynak
Módosítsa a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány alapító okiratát, és annak
keretében
- a kuratórium mûködõképessége érdekében vizsgálja felül a kuratórium
létszámát, összetételét, és olyan kurátorokat kérjen fel, akik vállalják és
teljesítik a viszonylag jelentõs idõráfordítást igénylõ feladat folyamatos
ellátását;
- a közalapítvány számára engedélyezett mûködési kiadások és tartalék
mértékét a mindenkori központi költségvetési támogatás arányában, vagy a
tárgyévi költségvetési törvényben konkrét összegben határozza meg;
- a közalapítvány feladatait és az ezek finanszírozására szolgáló központi
költségvetési támogatást hangolja össze a készülõ középtávú
intézkedéscsomaggal.
a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány kuratóriumának
1. Az ellenõrzés megállapításait figyelembe véve egészítse ki, illetve
módosítsa az SZMSZ-t, készítse el, illetve hagyja jóvá a hiányzó
szabályzatokat (ügyrend, számviteli politika, számlarend, pályázatok
odaítélésének, elbírálásának, elszámolásának rendje, vagyonkezelõi
szabályzat, kuratóriumi tagok költségtérítése, igazgatói munkakör leírása).
2. A közalapítvány irodáján keresztül gondoskodjon a jogszabályi
elõírásoknak megfelelõ kettõs könyvvitel vezetésérõl, a pénzkezelés
szabályosságát biztosító utalványozó és pénztáros kinevezésérõl, a pénzügyi
rend és bizonylati fegyelem maradéktalan betartásáról, a kuratórium
tájékoztatását és a vagyonvédelmet szolgáló nyilvántartások teljes körû
vezetésérõl.
3. Készítsen átfogó programokat az alapító okiratban meghatározott hosszú
távú célok teljesítésére (pl. a cigányság földhöz jutási tervei
elõsegítésére stb.), hogy a pályázati kiírásokat, a támogatás módját,
mértékét, a pályázatok elbírálási szempontjait egységes és átgondolt
koncepció alapján határozhassa meg.
4. A közalapítvány likviditásának folyamatos megõrzése, a jóváhagyott
pályázatokkal kapcsolatos kötelezettségek határidõben történõ pénzügyi
teljesítése érdekében készítsen likviditási terveket.
5. A kuratórium üléseirõl - hangrögzítés segítségével - olyan
jegyzõkönyveket készítsen, amelyekbõl egyértelmûen rekonstruálható a
kuratórium munkája, az egyes kurátorok álláspontja és a hozott határozatok
pontos tartalma.
II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
1. A közalapítvány megalakulása és szervezeti felépítése
A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány alapító okirata az ellátandó
közfeladatot az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése alapján határozta meg, mely
szerint a Magyar Köztársaság a jogegyenlõség megvalósulását az
esélyegyenlõtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.
A kormányhatározat a cigányság helyzetének javítását célzó, részletekre
kiterjedõ cselekvési program kidolgozását írta elõ az egyes témákban érintett
tárcák és országos hatáskörû szervek részére. E program még nem áll
rendelkezésre, így a közalapítvány megalapítása, induló vagyonának illetve
folyamatos anyagi bázisának megteremtése az állami feladatok összehangolt
megvalósítása szempontjából nem volt kellõen megalapozva. A közalapítvány
tevékenységéhez biztosított anyagi háttér, az ebbõl finanszírozott konkrét
feladatok a cigány kisebbség alapvetõ problémáinak kezelésére számottevõ
hatást nem fejthetett ki.
A közalapítvány tevékenysége az alapító okiratban meghatározott
célokhoz igazodó pályázatok meghirdetésére és az ezekre reagáló
települési vagy kisebbségi önkormányzatok, a cigány lakosság, a
civil cigány és nem-cigány szervezetek által kezdeményezett
támogatási kérelmek kielégítésére korlátozódott.
A közalapítvány mûködésének egységes feladatkörbe történõ illesztésére a
Miniszterelnöki Hivatal (MeH) a kezdeti lépéseket már megtette.
A miniszterelnök megbízásából a MeH közigazgatási államtitkára a
közalapítványok létrehozásával és a közfeladatok körének
meghatározásával kapcsolatos átgondolt kormányzati stratégia
kidolgozása céljából a már mûködõ közalapítványok mûködési körérõl
1997. februártól adatgyûjtést végez.
A közalapítvány alapító okiratát 1996. jan. 15-én írták alá, a közalapítványt
a Fõvárosi Bíróság 1996. febr. 6-án vette nyilvántartásba, az alapító okirat a
Magyar Közlönyben 1996. ápr. 3-án jelent meg.
Az alapító okirat fõ célkitûzésként az oktatás - közmûvelõdés, a
foglalkoztatás, a családok ellátását segítõ földmûvelés és állattenyésztés
kiterjesztését, a diszkrimináció felszámolását és a cigányság élethelyzetének
javítását szolgáló programok finanszírozását jelölte meg.
Az alapító a kijelölt céllal és hozzárendelt vagyonnal a cigányság
helyzetével kapcsolatos legsürgetõbb feladatokról szóló 1125/1995.
(XII. 12.) Korm. határozat egyes pontjaiban megfogalmazott
feladatok egy részének anyagi hátterét kívánta biztosítani.
A közalapítvány a célkitûzéseivel megegyezõ kezdeményezéseket - részben
kölcsönök formájában - pénzügyileg támogatta. A kölcsönök konkrét fogalmát
és tartalmát az alapító okirat nem rögzítette, gyakorlati alkalmazásához
egységes eljárási rend kidolgozása nem történt meg.
A kölcsönt mint "meghatározott költségek átvállalását" írja körül,
de a költségek körének pontos meghatározásához sem az alapító
okirat, sem az SZMSZ nem nyújt támpontot.
A támogatások folyósítását az alapító okirat biztosíték megköveteléséhez
köti.
A gyakorlatban a visszafizetés fedezetéül szolgáló költségek ill. ráfordítások
körét nem egységesen határozták meg. A szerzõdésekben biztosítékot (pl.
fedezet- vagy kezességvállalást) nem kötöttek ki.
A költségnemek finanszírozásának elvi alapjait nem rögzítették, a
finanszírozott kiadásokat pályázatonként határozták meg. A
biztosíték meghatározhatósága miatt elsõsorban az anyag- és
eszközbeszerzések finanszírozása indokolt.
Az alapító okirat alapítói vagyonként 150 millió Ft átadásáról rendelkezett,
melynek elõirányzatát az alapító az 1996. évi költségvetésrõl szóló 1995.
évi CXXI. törvény VII. Miniszterelnökség fejezetben biztosította. A vagyon
átadására havi ütemezésben került sor.
Az átadás ütemezése a MeH közigazgatási államtitkárának a
Miniszterelnökség fejezet, fejezeti kezelésû elõirányzatok
felhasználásáról rendelkezõ 9/1996 sz. utasítása alapján történt.
Az alapító okirat a mûködési költségek fedezetére a mindenkori vagyon 7%-ának
felhasználását engedélyezi. Az alapító okirat az induló vagyon fogalmát és
mértékét egyértelmûen rögzíti, azonban a mûködési költségek kiszámítása
alapjául szolgáló "mindenkori vagyon" fogalom értelmezése és pontos kimutatása
a hatályos jogszabályok alapján nem lehetséges.
A mindenkori vagyon körébe az eszközök - a tárgyi eszközök és az
immateriális javak - is beletartoznak, ezek a felhasználható
pénzügyi keret kiszámítási alapját nem képezhetik, fedezetként nem
szolgálhatnak.
A mérlegben kimutatott saját tõkét a tevékenység jellegébõl
fakadóan jelentõs mértékû kötelezettség terheli, ezért vetítési
alapként biztonságosan csak a kötelezettségvállalással csökkentett
tõke vehetõ figyelembe.
Az eszközökkel és kötelezettségvállalással csökkentett tõke alapján
számított pénzügyi keret a mûködési kiadásokat nem fedezi.
Az alapító okiratban az "anyagi forrás"-ként felsorolt bevételek között a
kölcsön törlesztés nem szerepel, holott ennek a mûködésre, ill. a
tartalékképzésre fordítható keret kiszámításánál kiemelt jelentõsége van.
A 22 tagú kuratóriumban és a felügyelõ bizottságban a delegálásra jogosult
intézmények összetétele megegyezik, ezt az ellenõrzés nem tartja célszerûnek.
A két testület szakmai, nemzetiségi, kisebbségi szempontból a cigányság
problémáinak kezelésére alkalmas.
A kuratóriumban az elnök mellett 2 fõ a feladatkör szerint érdekelt
parlamenti bizottság tagjaként, 10 fõ a közalapítvány céljait
tekintve érdekelt minisztériumok vezetõinek képviselõjeként, 5 fõ
az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat (OCKÖ) által kijelölt
tagként, 4 fõ az ügyben legjobban érdekelt megyék képviselõjeként
vesz részt.
Az alapító a felügyelõ bizottság létszámát és összetételét az
alapító okiratban szabályozta. A bizottság elnöke a MeH kisebbségi
ügyekben illetékes államtitkára, négy tagja a témakörben illetékes
PM, BM, NM és MKM egy-egy képviselõje.
Az alapító a közalapítványi tevékenység hátterét igazgatói iroda
létrehozásával kívánta biztosítani. Az igazgatói állás betöltésérõl pályázat
útján gondoskodtak. Az alapító okiratban elõirt határozott idõre szóló
megbízás ellenére a szerzõdést próbaidõre kötötték meg, meghosszabbítására nem
került sor. A határozott idejû szerzõdést közel fél éves késéssel kötötték
meg, ez idõ alatt az irodának kinevezett igazgatója nem volt.
Az igazgatói állás pályázatait 1996. ápr. 1-én bírálták el, az
igazgató alkalmazása három hónapos próbaidõre történt. A határozott
idõre (1 évre) szóló szerzõdés megkötésére az 1997. febr. 5-én
megtartott kuratóriumi ülést követõen került sor.
2. A közalapítvány mûködése és belsõ szabályozottsága
2.1. A kuratórium mûködése
A kuratórium összetételében az ellenõrzött idõszakban személyi változások
történtek, ennek kapcsán azonban az alapító az alapító okirat módosítását nem
kezdeményezte. A távozó elnök és az általa megbízott elnök között feladat
átadási-átvételi jegyzõkönyv felvételére sem elnökváltáskor, sem a FEB
észrevételét követõen nem került sor.
A kuratórium elnöke alig öthónapos tevékenység után az 1996. aug.
28-i ülésen lemondott tisztségérõl. Az új elnök alapító által
történõ kijelöléséig a kuratórium a MeH politikai államtitkárát
képviselõ tagját bízta meg az elnöki teendõk ellátásával.
Az alapító az átmeneti idõszakra megbízott kuratóriumi elnöknek a
felkérést 1996. szept. 30-án adta ki. A kuratórium elnöki tisztét
ellátó személy felkérésére az elõkészítés alatt álló alapító
okirat módosításának elfogadásakor kerülhet sor.
Az MKM-t képviselõ kurátor az elsõ ülést követõen több
összejövetelen nem vett részt. A helyette belépõ kurátor az alapító
felkérésével nem rendelkezett.
A kuratórium nagy létszáma és összetétele az üléséken való részvétel fegyelmét
lazította és ez a folyamatos, a szabályoknak megfelelõ tevékenységet több
esetben hátráltatta. Az ülések gyakorisága az SZMSZ-ben foglaltaknak
megfelelt, a részvétel azonban 1996. nyarától igen alacsony volt, több
esetben - az ülések közbeni eltávozások következtében - az 50%-os (11 fõs)
szavazóképességet nem érte el.
A kuratórium 1996-ban összesen tíz alkalommal ülésezett, a
résztvevõ kurátorok létszáma kezdetben 16-18 fõ volt, ez folyamosan
csökkent és 1996. szeptemberétõl gyakorlatilag 12-13 résztvevõ
körül állandósult. A távolmaradók legtöbb esetben a köztisztviselõk
közül kerültek ki, egyesek - vélhetõen más, fontosabb - munkahelyi
elfoglaltság miatt az eddig tartott összesen 13 ülésen csak néhány
alkalommal vettek részt. A jegyzõkönyvek tanúsága szerint a
hiányzók távolmaradásukat nem minden esetben jelezték elõre.
A kuratórium a támogatásokról szóló határozatok döntõ részét a SZMSZ-ben
elõírt kétharmados részvételi aránynál alacsonyabb részvétel mellett hozta
meg, így a határozathozatal nem volt szabályszerû.
A közalapítvány 1996-ban és 1997. elsõ negyedévében hat kuratóriumi
ülésen döntött támogatás odaítélésérõl. Ezek során összesen 147
pályázatot bocsátottak szavazásra, ebbõl 121 pályázatot támogattak,
ennek több mint 60 %-át 12 fõs részvétel mellett.
A 30 millió Ft-ot kitevõ tanulmányi ösztöndíjakról 1996.
decemberében hasonló részvételi arány mellett döntöttek.
Az ülésekrõl készített jegyzõkönyvek csak az ott elhangzottak kivonatát
tartalmazzák, a kuratóriumi munka teljes körû rekonstrukciójára nem
alkalmasak.
Az 1996. jún. 26-án lefolytatott kuratóriumi ülésen 9 pályázat
megvitatása is napirenden volt, ezekrõl szóló elõzetes
tájékoztatást az SZMSZ-ben foglalt 7 napos értesítési kötelezettség
ellenére az iroda a kurátoroknak nem küldte meg. A pályázatokat a
kuratórium a kezdeti ellenkezés ellenére elbírálta, a döntés
megváltozásának oka a jegyzõkönyvbõl nem derül ki.
A határozatok tárát a felügyelõ bizottság 1996. nov. 12-i állásfoglalását
követõen utólag készítették el, ezt követõen folyamatosan vezetik.
Az üléseken a határozat-hozatalok mellett döntést nem igénylõ témák
megvitatására is sor került, ill. bizonyos kérdések elnapolásáról
is döntöttek. A nyomon követhetõség érdekében ezek rögzítése is
célszerûnek mutatkozik.
2.2. A közalapítvány mûködési rendje
A mintegy féléves késéssel, 1996. jún. 26-án elfogadott Szervezeti és Mûködési
Szabályzat a közalapítvány mûködéséhez megfelelõ alapot biztosít, néhány
ponton azonban hiányos, ezért kiegészítésre ill. pontosításra szorul.
Az SZMSZ II. 3. cím 7.4 pontjában a 200 ezer Ft feletti
kifizetéseket "elnöki egyetértés" mellett engedélyezi, e fogalom
helyett "elnöki ellenjegyzés" vagy "írásos jóváhagyás"
meghatározást tart az ellenõrzés pontos szabályozásnak.
"A pályázatok rendjérõl" szóló cím és a "Vagyonkezelési szabályzat"
igen szûkszavúan rögzíti a pályázatok meghirdetésének,
elbírálásának rendjét, elveit. A hosszú távú egységes kezelés
érdekében a pályázatok elõkészítésének, a kuratórium elé
terjesztésének szabályait, valamint a támogatási mód, a vissza nem
térítendõ támogatás arányának, a támogatott költségek
meghatározásának, a fedezetek és biztosítékok kijelölésének, stb.
elveit összefoglalóan szükséges rögzíteni.
Az utalványozási joggal rendelkezõ dolgozó kijelölését elnöki
utasítás formájában az SZMSZ mellékleteként kell nyilvántartani. A
kijelölés a helyszíni ellenõrzés befejezéséig nem történt meg.
A közalapítvány nem teljes körûen hatályos szabályozás alapján mûködik, mivel
az SZMSZ mellékleteinek jóváhagyására nem került sor, továbbá több, a
szabályszerû mûködést és a vagyon védelmét is szolgáló szabályzat és irodai
ügyrend nem készült még el.
Nem történt meg a vagyonkezelõi, elszámolási, pénzkezelési
szabályzat, valamint az igazgatói munkaköri leírás elfogadása.
Nem készült még el a pályázatok odaítélésének, elbírálásának,
elszámolásának rendjével kapcsolatos szabályzat, az utalványozást,
ellenjegyzést, valamint a pénztárosi teendõk ellátását biztosító
szabályzat.
Az SZMSZ vagyonkezelési szabályzata gyakorlatilag az alapító okiratban
foglaltakat tartalmazza, az igazgató hatáskörére vonatkozóan egy pontban a
megengedettnél nagyobb jogosítványt biztosít.
Az SZMSZ engedélyezi az igazgatónak, hogy hatáskörében a vagyon
felhasználásáról 200 ezer Ft összeghatárig személyesen döntsön, a
kuratórium utólagos tájékoztatása mellett.
A kuratóriumi tagsággal összeférhetetlen érdekeltségi kapcsolatot az SZMSZ
rendelkezése szerint a vita, ill. a döntés kezdetén jelezni kell. A
dokumentumok szerint elõfordult, hogy egy - az adott pályázatban érintett -
kurátor az összeférhetetlenség tényét a kuratóriumnak a vita és a
határozathozatal elõtt nem jelezte.
2.3. A felügyelõ bizottság mûködése
A FEB a tevékenységét az alapító okiratban és a SZMSZ-ben foglaltaknak
alapvetõen megfelelõen végezte, ügyrendet és ellenõrzési munkatervet azonban
nem készített. A kuratóriumi üléseken általában egy FEB tag vett részt.
Évközben minõsítette a kuratórium és az iroda munkáját, állásfoglalásában
rámutatott a kuratóriumban fennálló feszültség okaira. Javaslatai nem
mindegyike teljesült, ezek számonkérése nem történt meg.
A javaslatok közül a súlyában kisebb határozatok tára készült el, a
közalapítvány szabályszerû mûködését biztosító SZMSZ és
mellékleteinek módosítása ill. jóváhagyása, valamint a hiányzók
pótlása nem történt meg.
A kuratórium a FEB javaslatai ellenére az alapító okirat
módosításának kezdeményezésére nem tett lépéseket.
A könyvvizsgáló megbízása a kezdeti szervezési gondok és a kuratóriumi elnök
lemondása miatt elhúzódott, emiatt a féléves könyvvizsgálói jelentés közel két
hónapos késéssel készült el.
Az elnök lemondása miatt 1996. augusztusában az addig tárgyalásban
álló könyvvizsgáló cég a szerzõdéskötéstõl elállt, a jelenlegi
könyvvizsgáló megbízására novemberben került sor. Az I. féléves
könyvvizsgálói jelentés novemberben készült el.
A MeH politikai államtitkára, aki az alapító Kormány képviseletét ellátja - és
egyben a FEB elnöke volt - a mûködést biztosító változtatások szükségessége
miatt, saját hatáskörében eljárva az alapító okirat módosítását
kezdeményezte. Az alapító okirat módosításának jóváhagyása a helyszíni
ellenõrzés befejezését követõen megtörtént.
2.4. Az iroda mûködése
Az iroda 1996. ápr. 1-én kezdte meg szervezett mûködését.
Az iroda mûködési rendjét összefoglalóan az alapító okirat, részleteiben a
SZMSZ határozza meg. Az iroda az eltelt egy év alatt összességében az
elõírásoknak megfelelõen mûködött, az utalványozás és pénzkezelés rendjét
azonban megsértette. Az ügyrend és egyes szabályzatok - elõzõekben már
kifejtett - hiánya azonban eljárási hibákat okozott.
A személyi és tárgyi feltételek folyamatosan bõvültek, jelenleg a belsõ
munkatársakon kívül külsõ megbízottként jogászt, gazdasági szakértõt és a
helyszíni tájékozódásra un. monitorokat alkalmaznak.
A szakmai mûködés hátterét 4 állandó belsõ munkatárs, 2 külsõ
szakértõ és 6 monitor, a gazdasági tevékenységet megbízás útján egy
könyvelõ és a könyvvizsgáló biztosítja.
A monitorok a pályázatok külsõ körülményeinek feltárását és a
támogatások felhasználását ellenõrzõ, helyszíni vizsgálatokat végzõ
személyek, tevékenységüket megbízás alapján látják el.
Az iroda a kuratórium munkáját a pályázatok feldolgozásával,
ülésekre történõ elõkészítésével támogatta.
Az iroda által a pályázatokról készített tömör összefoglalók - ún.
szinopszisok - az igazgatóság (és ezen belül a szakértõ) javaslatát
egyáltalán nem, vagy csak igen szûkszavúan tartalmazták, a
pályázatok megvitatásához megfelelõ alapot nem biztosítottak. (A
szinopszis a pályázati anyagok, az ehhez készített monitori
jelentések, helyenként az iroda javaslatát is tartalmazó tömör
összefoglaló, melynek tartalmával szemben az SZMSZ és annak
mellékletei semmilyen követelményt nem támasztanak.)
3. A közalapítványi célok finanszírozása és megvalósítása
3.1. A közalapítvány kiadásait és ráfordításait döntõen állami támogatás
fedezte, az egyéb forrásból származó bevételeit külsõ támogatás (egy esetben
kapott), valamint a vagyon befektetésébõl származó kamatbevétel jelentette.
Csatlakozóként a Szerencsejáték Felügyelet 1996-ban 1 millió Ft
támogatás nyújtott. Kamatbevétele a költségvetéstõl kapott
támogatás és a kezdetben csak kismértékben jelentkezõ kiutalások
közötti különbségbõl származó szabad (év végén 91 millió Ft-ot
elérõ) pénzforrás befektetésébõl származott. Ennek lekötésével
1996-ban 7,2 millió Ft, 1997. elsõ negyedévében 2,6 millió Ft
kamatbevételt realizáltak.
A költségvetési támogatás döntõen az alapító okiratban meghatározott célok
elérése érdekében kiosztható támogatás fedezetét biztosította, ennek mértéke
1996-ban az alapító döntése értelmében 150 millió Ft, 1997-ben 170 millió Ft
volt.
Az iroda által elkészített 500 millió Ft-os - 1997. évi elõzetes, központi
költségvetési-támogatási igényt a kuratórium nem tárgyalta, jóváhagyásáról és
benyújtásáról határozat nem született. A jelenlegi SZMSZ ezt a feladatot a
kuratóriumi hatáskörök között tételesen nem rögzíti, de az ellenõrzés ezt
indokoltnak tartja.
A közalapítvány 1997. évi költségvetésének tervezetét az iroda
készítette el, melynek jóváhagyására az ülések jegyzõkönyvei
szerint nem került sor.
Az 500 millió Ft-os támogatási igényt az iroda az addig beérkezett
pályázatok alapján, azok valóságtartalmának elemzése nélkül, egy
kurátor javaslatának megfelelõen határozta meg.
A közalapítványhoz érkezett igények messze meghaladják a rendelkezésre álló
források által biztosított támogatási lehetõséget. A közalapítvány
tevékenységének szélesebb körben való ismertté válása és a rendelkezésre álló
források relatív szûkössége a döntéshozókat a pályázatonként megítélhetõ
összeg csökkentésére és/vagy az elbírálási szempontok szigorítására
kényszerítheti.
A közalapítványhoz 1996-ban 884 db támogatási igény érkezett,
melyekbõl 231 felelt meg a pályázati követelményeknek. A kiosztható
támogatás a felmerült - összességében több száz milliós - igény
töredékét tette ki.
3.2. A közalapítvány az alapító okiratban lefektetett fõ célkitûzések
megvalósítása érdekében programokat készített, ez alapján pályázatokat írt ki.
A teljesíthetõ támogatások körét a kuratórium döntése alapján négy csoportra -
megélhetési, vállalkozási, emberi jogi védelmi, valamint tanulmányi ösztöndíj
programra - bontva határozta meg.
A támogatásokra felhasználható keretet az alapító okiratban
lefektetett mûködési költségek és a kötelezõ tartalékkeret levonása
után a kuratórium határozta meg. Az 1997-ben rendelkezésre álló
keretet - a pályázati szabályzat és az elosztási elv
meghatározásának hiányára visszavezethetõ okok miatt - csak
ideiglenesen osztották fel.
1996-ban májusában a rendelkezésre álló 124,5 millió Ft keretbõl
110 millió Ft felosztásáról döntöttek, ebbõl 70 millió Ft
megélhetési, 10 millió Ft vállalkozásfejlesztési, 20 millió Ft
ösztöndíj és 10 millió Ft jogvédelmi program keretében való
támogatás célját szolgálta. A döntés 1996-ra határozta meg a
felosztási arányokat azzal, hogy a következõ években az eddigi
tapasztalatok alapján döntenek.
1997-ben az iroda által tett felosztási javaslatról a kuratórium az
elsõ negyedév végén csak ideiglenes jelleggel döntött. A 160 millió
Ft felosztható keretbõl 95 millió Ft megélhetési, 25 millió Ft
vállalkozási, 25 millió Ft tanulmányi és 15 millió Ft jogvédelmi
programra lesz fordítható.
A megélhetési és vállalkozási programokra fordítható keret összegét
a visszafizetett kölcsönök is növelhetik, ennek éves összegérõl
adat nincs, az elsõ negyedévre készített kimutatás szerint 678
ezer Ft, ill. 86 ezer Ft.
3.2.1. A közalapítvány számára a legnagyobb feladatot jelentõ, megélhetést
támogató kiírás az alapítói szándékkal egybeesett, végrehajtása az alapító
okiratban foglalt céloknak megfelelt, ugyanakkor a megélhetési problémák
hosszú távú kezelésére nem alkalmas. A közalapítvány által készített, a
cigányok mezõgazdasági termelését elõsegítõ program is elsõsorban a rövidtávú
megélhetési program kezdeményezését helyezi elõtérbe. A hosszú távú
kisárutermelésen alapuló, családi vállalkozások beindítására és a cigányok
földhöz jutási tervei elõsegítésére átfogó program nem készült, a kurátorok
személyes kezdeményezéseit az önkormányzatok csak néhány esetben támogatták.
A megélhetést támogató programokra önkormányzatok, kisebbségi
önkormányzatok és szervezetek pályázhattak. A támogatás célja a
rossz anyagi körülmények között élõ cigány családok megélhetésének
biztosítása volt. A támogatás nem a közvetlen, természetbeni
szociális segély jellegû élelem adományozást, hanem mezõgazdasági
és állattenyésztési termékek elõállítását, így saját munkát is
igénylõ vetõmag, anya- ill. növendékállat vásárlását célozta.
A támogatást max. 1,5 millió Ft összegben, a támogatandó családok
számától, nagyságától és a végzendõ tevékenységtõl függõen, a
kuratórium által jóváhagyott megosztásban, vissza nem térítendõ és
- kamatmentes kölcsönként - visszatérítendõ formában nyújtották. A
visszatérítendõ támogatás a nyújtott összeg kb. harmadát tette ki.
1996-ban 87 pályázó közül 69-et támogattak, a felosztható keret 70
millió Ft, az odaítélt összeg 61,1 millió Ft, ebbõl visszatérítendõ
támogatás 28,1 millió Ft volt.
A kölcsön törlesztésére a szerzõdésben kikötött termékmennyiség
értékesítése biztosította (elvben) a fedezetet, kezességvállalás
nem volt. A kölcsön visszafizetése és a program pénzügyi
eredményessége megkérdõjelezhetõ.
Az igények várható növekedésével a pályázatok száma jelentõsen emelkedni fog,
ezek kezelése várhatóan meghaladja a közalapítvány erejét. A jövõben
indokoltnak látszik olyan koncepció kidolgozása, amely a cigány
önkormányzatoknak nagyobb szerepet és felelõsséget biztosít.
A közalapítványhoz a jövõben - a program ismertebbé válásával -
növekvõ számú kérelem, ill. pályázat beérkezése várható.
1997-ben a megélhetési programra fordítható keret 95 millió Ft
lesz, az egy támogatásra jutó 1-1,5 millió Ft kerettel számolva ez
min. 70 pályázatot és ezen belül legalább 400 családot jelent.
Ilyen mennyiségû pályázat kezelése és nyomon követése csak a belsõ
és külsõ létszám nagymértékû növelésével lenne biztosítható.
1997. elsõ negyedévében 13 pályázat közül 11-et támogattak, az
odaítélt összeg 13,4 millió Ft, ebbõl visszatérítendõ támogatás 5
millió Ft volt.
A cigány önkormányzatok és szervezetek felelõsségteljes
tevékenységére támaszkodó nagyobb (10-20 millió Ft) összeget
megpályázható részprogramok kialakítása tûnik célszerûnek.
3.2.2. A közalapítvány által meghirdetett programok közül a vállalkozásokat
támogató program bizonyulhat a legeredményesebbnek a cigányság integrációjának
elõsegítésében.
A vállalkozási támogatást a cigány embereket alkalmazó vagy
alkalmazását vállaló, már mûködõ vállalkozók tevékenységének
bõvítésére, max. 1 millió Ft összegben visszatérítendõ támogatás (2
éves lejáratra adott kamatmentes kölcsön) formájában nyújtották.
1996-ban 29 pályázat közül 21-et támogattak, az éves elõirányzott
keret 15 millió Ft, az odaítélt összeg a kuratórium elõirányzat
emelése után 19,8 millió Ft volt. 1997. elsõ negyedévében 11
pályázó közül 8 pályázatot támogattak 6,3 millió Ft összegben.
A pályázati eljárási rend szabályozásának hiánya következtében egy pályázatot
a meghirdetést követõen a kuratórium visszavont, mivel tartalma a
célkitûzéseknek nem felelt meg, és annak beterjesztése, valamint jóváhagyása
nem történt meg. Az ügyben létrehozott bizottságnak az igazgató egyedüli
felelõsségét megállapító jelentése téves volt, mivel a felelõsség az elnököt,
a kuratóriumot és az igazgatót egyaránt terhelte.
A cigány gyermekek étkeztetésének támogatására kiírt pályázat
tartalmát az igazgató állította össze, majd az elnökkel történt
egyeztetést követõen a pályázatot meghirdette.
Az SZMSZ szerint az ülések napirendi pontjainak összeállítása az
elnök hatásköre, a kuratórium ellenõrzési jogkörével nem élt.
A kiírásról a kurátorok írásbeli tájékoztatást kaptak, melyre
írásban, ill. telefonon reagáltak.
3.2.3. A cigányok hátrányos érdekérvényesítõ helyzetének kiegyenlítése és jogi
képviseletük ellátásának támogatása céljából civil jogvédõ szervezetek részére
hirdetett - az alapító okiratban foglalt célkitûzéseknek megfelelõen -
pályázatot a kuratórium.
A pályázat keretében vissza nem térítendõ támogatás formájában
1996-ban 8 pályázatot támogattak, az elõirányzott 5 millió Ft
felosztásra került.
Az elbírálás során azonban a kedvezményezett alapítvány alapítói szándékainak
és célkitûzéseinek nem megfelelõ pályázót is támogattak.
A támogatást a Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) egy mobil
válságkezelõ csoport technikai feltételeinek biztosításához, ezen
belül nagy teljesítményû külsõ kihangosító berendezés, kamera és a
helyszínek közötti hírlánc biztosítására kérte.
A támogatásból - gyakorlatilag hatósági feladatokra - beszerezni
kívánt eszközöket erõszakos cselekmények abbahagyására történõ
felszólításra, a rémhírek elleni küzdelemre, a nyilvánosság
jelenlétének demonstrálására, válságkezelést igénylõ helyszínek
közötti kapcsolattartásra kívánták felhasználni. A pályázatban
foglaltak ellentétben voltak a RPA alapító okiratában foglalt
célkitûzésekkel. A támogatást felhasználását a közalapítvány
formailag iroda létrehozására engedélyezte.
3.2.4. A kuratórium a cigány gyermekek tanulmányi felzárkózását és a cigány
fiatalok sikeres tanulmányainak folytatását támogató program meghirdetésénél
fontossági sorrendet nem állított fel. Az iskolai tankönyvek és taneszközök
vásárlását elõsegítõ pályázat tartalma és az elbírálás szempontrendszere
alapján a meghirdetés tényleges célja az alapvetõ célkitûzésekhez nem
igazodott egyértelmûen.
Általános iskolai tanulók részére nyújtottak egyszeri támogatást. A
pályázatok elbírálását a tizedes pontosságú érdemjegy és a
családban élõ eltartott gyermekek száma alapján végezték el. A
program elsõsorban a sikeres tanulmányokat végzõk támogatását
célozta. A cigányság integrálódását elõsegítõ, az általános és
középiskolai tanulmányok elvégzésére ösztönzõ programok kidolgozása
célszerûbbnek tûnik.
Az 1996. évi támogatási elõirányzat 20 millió Ft volt, ezt a
kuratórium a nagyszámú jelentkezõ miatt 10 millió Ft-tal,
összességében 30 millió Ft-ra emelte. A pályázatra 12.290 fõ
jelentkezett, ebbõl 8.039 pályázatot támogattak, a maximált összeg
8 ezer Ft volt.
3.3. A pályázatok benyújtásához szükséges dokumentációt az SZMSZ - nem
hatályos - "elszámolási szabályzat" nevû mellékletében gyakorlatilag teljes
körûen kidolgozták.
A melléklet a szervezetek és vállalkozók részére készített
támogatási szerzõdést, az elszámolási szabályzatot és a
visszafizetési kötelezettségre vonatkozó nyilatkozatot szöveges,
míg a támogatás felhasználásának, ill. visszafizetésének
ütemtervét, a támogatás felhasználhatósági körének adatlapját és az
elszámolási összesítõt táblázatos formában tartalmazza.
A kialakított szerzõdéses és elszámolási rendszer a vagyonvédelmet
biztosította, az alapító okiratban is rögzített biztosíték (fedezet)
kikötését azonban a gyakorlatban nem alkalmazták. A kölcsön
visszafizettetésére, a kiutalt, de el nem számolt elõlegek behajtására csak
polgári peres úton van lehetõség.
A kiutalások ütemezését minden esetben a pályázó szabta meg, melyet
a közalapítvány hagyott jóvá. A rész-kiutalások az elõzõ rész-
összeg elszámolását követõen történtek. Az iroda az elszámolásokat
csak számlák és szerzõdések alapján fogadta el, a nem megfelelõ
bizonylatok esetében a kedvezményezettet újak benyújtására
kötelezte.
A visszafizetés kétségességére utal, hogy az elsõ körben odaítélt
41 pályázat közül 17 , ezeken belül a 29 megélhetési támogatott
közül 12 a törlesztést még nem kezdte meg.
A 41 támogatottnak odaítélt összeg 37,6 millió Ft, ebbõl
visszatérítendõ támogatás 22,2 millió Ft, 1997. elsõ
negyedévében a visszafizetési kötelezettség 2,2 millió Ft, ezzel
szemben a tényleges törlesztés 1,2 millió Ft volt.
A támogatások kiutalásának és a kedvezményezettek visszafizetési
kötelezettségeinek nyilvántartására a dokumentációk megfelelõ alapot
nyújtanak, de a kialakított összesítõ rendszer a támogatások naptári
teljesítéshez igazodó, teljes körû és naprakész egységes pénzügyi
nyilvántartását nem biztosítja.
A támogatott pályázatokról kuratóriumi ülésenként, támogatási
programonkénti, azon belül támogatási fajtánként vezetnek
nyilvántartást.
Az 1996. jún. - szept. idõszakban odaítélt és kiutalt támogatások
állásáról készített összefoglaló az egyes pályázatok naptári
határidõhöz kötött beszámolási és visszafizetési kötelezettségének
jelenlegi állását mutatja, pénzügyi adatok nélkül. Teljes körû
kimutatás csak külön adatgyûjtéssel készíthetõ el.
Az igen nagy kiadást jelentõ monitori tevékenység feladat-ellátása
és költségelszámolása jelenlegi formájában nem eléggé áttekinthetõ,
nincs személyekre lebontott, ellenõrizhetõ nyilvántartás.
A kuratórium - az ülésekrõl készített jegyzõkönyvek tanúsága szerint - a
támogatások kiutalásának és nyomon követésének menetét nem ellenõrizte, a
támogatási programokra tervezett keretek alakulását folyamatosan nem követte
figyelemmel.
4. A közalapítványi vagyon alakulása és hasznosítása
Az alapító okirat 150 millió Ft induló vagyont határozott meg, melynek
elõirányzatát a Kormány az 1996. évi költségvetésrõl szóló 1995. évi CXXI.
törvény VII. Miniszterelnökség fejezetben biztosította. A vagyon átadására
havi ütemezésben került sor.
Az átutalások a közalapítvány bankszámlanyitását követõen, 1996.
április hónaptól két alkalommal 15 - 15 millió Ft, azt követõen 20
millió Ft összegben történtek.
Az induló vagyon a közalapítvány 1996. évi feladatainak finanszírozására
szolgált. Az alapító okirat szerint azonban a mindenkori vagyon legalább
10%-át tartalékként kell kezelni. A tartalék felhasználásának módjáról a
kuratórium jogosult dönteni, az SZMSZ és az annak mellékletét képezõ
vagyonkezelési szabályzat szerint. A kötelezõen képzett tartalékot - az ezen
felül képzett tartalék elkülönítése következtében - nem kellett felhasználni.
Az 1996-ban kapott 150 millió Ft költségvetési támogatás felosztása
során a kötelezõen elkülönített 15 millió Ft tartalékon felül - a
mûködés kezdeti nehézségeire gondolva - további 14,5 millió Ft-ot
különítettek el általános tartalékként. Az így elkülönített
általános tartalék szolgált az év közben végrehajtott vállalkozási
és ösztöndíj programok 4,8 millió Ft, ill. 10 millió Ft-os
elõirányzat emelése fedezetéül.
A közalapítvány vagyona a mûködés elsõ évében a szabad pénzeszközök
befektetésének eredményeként bruttó összegében nõtt, így a még ki nem utalt
támogatások révén az évet jelentõs pénzmaradvánnyal zárták. Ezzel szemben
kötelezettségként az odaítélt, de a szerzõdésekben foglalt ütemezés miatt ki
nem utalt támogatási összegek maradtak fenn.
A bevételek és a ráfordítások - kiadások pénzforgalmi egyenlegeként
az év végén rendelkezésre álló pénzkészlet 111,3 millió Ft volt,
melybõl a 80,8 millió Ft-ot kitevõ átutalási kötelezettség levonása
után a következõ évben felhasználható vagyon 30,5 millió Ft.
A mûködési kiadásokra fordítható keret a tevékenység várható növekedését nem
fogja fedezni, ezért a vagyon mûködésre fordítható részarányának növelése és
növekedési mechanizmusának kialakítása válhat szükségessé.
A közalapítvány likviditása 1996-ban a viszonylag késõn beindult pályázati
rendszer következtében biztosítva volt, ennek megõrzése érdekében 1997-tõl
likviditási terv készítése indokolt.
A kezelõ szervezet kiadásai 1996-ban a tervezettnek megfelelõen alakultak, az
alapító okiratban meghatározott 7 %-os arányt (10,5 millió Ft) nem haladták
meg.
1996-ban többlet kiadást jelentettek a mûködés megkezdésével járó, alapvetõen
szükséges eszközbeszerzések.
A kiadások között 5,8 millió Ft-ot tettek ki az iroda szakmai
tevékenységét ellátó alkalmazottak és a külsõ megbízottak részére
fizetett bér és bérjellegû kifizetések, valamint költségtérítések.
Az állományi bér 1,8 millió Ft, 2 fõ állandó megbízott díja 0,7
millió Ft, a kuratóriumi tagok részére fizetett tiszteletdíj 0,5
millió Ft, a könyvelési és ügyvédi díj 0,6 millió Ft volt.
A monitorok megbízási díja 0,5 millió Ft, a tevékenységükkel
kapcsolatos utazási és egyéb költségek 1,5 millió Ft-ot tettek ki.
A mûködés beindítása szempontjából nélkülözhetetlen eszközbeszerzés
2,6 millió Ft volt.
A kurátorok részére a tiszteletdíj kifizetés szabálytalan volt. Az eredeti
alapító okirat rendelkezése értelmében a kuratórium és a FEB tagjai - a
köztisztviselõk kivételével - költségtérítésre voltak jogosultak. Az SZMSZ e
rendelkezéssel ellentétben, a kuratórium nem köztisztviselõ tagjai részére
tiszteletdíj fizetését is engedélyezte, ez 1996-ban 528 ezer Ft szabályellenes
kifizetést eredményezett.
A fizethetõ tiszteletdíjról és költségtérítésrõl, valamint az
érintettek körérõl az SZMSZ 3. sz. melléklete rendelkezik. Az
útiköltség térítése mellett a tiszteletdíj mértékét 8000 Ft-ban
állapították meg, a kedvezményezettek száma 8 fõ volt. Az SZMSZ a
FEB tagjai részére tiszteletdíjról ill. költségtérítésrõl nem
rendelkezett.
A monitorok utazási- és szállásköltségére vonatkozó elõírásokat nem
szabályozták.
A monitorok jelentõs - 2 millió Ft-os - kiadásaira való
tekintettel a kurátorok költségtérítésének szabályaihoz hasonlóan
az igénybevehetõ szolgáltatások színvonalát célszerû rögzíteni.
5. A közalapítvány számviteli és pénzügyi rendje
A közalapítvány tevékenységének megkezdésekor a könyvvezetés és számvitel
rendjét az egyszeres könyvvitel rendjének megfelelõen alakította ki, az 1996.
év gazdálkodásáról egyszerûsített mérleg készült. Az eljárás ellentétes volt a
számviteli törvény szerint meghatározott egyéb szervezetek éves beszámoló
készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságáról szóló
8/1996.(I. 24.) Korm. rendelet elõírásaival. E rendelet a közalapítványok
részére kettõs könyvvitelt és ennek megfelelõ egyszerûsített éves beszámoló
készítésének kötelezettségét írta elõ. A könyvvizsgáló az auditálás során a
hibát nem tárta fel.
A téves könyvvezetési rend a könyvvizsgáló figyelmét elkerülte,
ezért kerülhetett sor egyszerûsített mérleg készítésére. A
könyvvizsgáló a helyszíni ellenõrzésünk során feltárt hibát - az
egyszeres könyvvitel adatainak átforgatása alapján az
egyszerûsített éves beszámoló elkészítésével - részben korrigálta,
a megfelelõ magyarázatot adó záradékot elkészítette.
A vagyonvédelem szempontjából kiemelt jelentõségû utalványozási és
pénzkezelési szabályzat hiányos, a gyakorlatban a meglevõ rendelkezéseket sem
tartották be. A kuratórium, a FEB és a könyvvizsgáló a szabálytalan
pénzkezelést, valamint a bizonylati és utalványozási rend megsértését nem
észlelte, mivel az alapító okiratban rögzített ellenõrzési feladatait nem
látta el. Az eszköznyilvántartás a szabályoknak megfelelõ.
Az utalványozási jognak az elnökön és az igazgatón kívül egy
harmadik személyre történõ kiterjesztése az elnök, a pénzkezelési
szabályzat-tervezet szerint a pénztáros kinevezése az irodavezetõ
feladata, a kijelölések azonban nem történtek meg.
A mûködési kiadások körébe tartozó pénzmozgások pénztári be- és
kifizetési bizonylatain a befizetõ, ill. a pénzt átvevõ aláírása
egyetlen esetben sem szerepelt, több esetben az utalványozó
aláírása is hiányzott.
Az iroda az idõszaki pénztárjelentést vezette, azonban sem
pénztárosi, sem ellenõri (mivel ilyen kinevezve nincs) aláírása nem
szerepelt.
A közalapítvány a beszerzett eszközökrõl a szabályoknak megfelelõ
egyedi, a húszezer Ft alatti eszközökrõl tételes nyilvántartást
vezetett, leltározás egyeztetéssel történt.
Budapest 1997. június
dr. Nyikos László Sándor István
alelnök alelnök