Állami Számvevõszék

J/4638.. szám

JELENTÉS

az Országgyûlés 19/1997. (III.19.) OGY számú határozata alapján

a Gandhi Közalapítványnál,

a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványál és a

Magyarországi Cigányokért Közalapítványnál

végzett pénzügyi-gazdasági ellenõrzésekrõl

351., 372., 373. 1997. JÚNIUS

351. 1997. JÚNIUS

JELENTÉS

a Gandhi Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenõrzésérõl

A vizsgálat végrehajtásáért felelõs:

III. Költségvetési Ellenõrzési Igazgatóság

Bihary Zsigmond

számvevõ igazgató

Az ellenõrzést vezette:

Balázs Andrásné

számvevõ fõtanácsos

Az ellenõrzésben részt vett:

Maczekó Károly

számvevõ tanácsos

5

Állami Számvevõszék

V-7-17/1997.

Témaszám: 370

J E L E N T É S

a Gandhi Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenõrzésérõl

A Gandhi Közalapítvány Pécsett mûködik, tevékenysége elsõsorban a dél-baranyai

térség cigány fiataljainak képzését, kulturális igényeinek kielégítését

szolgálja. Két intézménye van, a Gandhi Gimnázium és Kollégium, illetve a

Szolgáltató Kft.

A Gandhi Közalapítvány a Gandhi Alapítvány vagyonából jött létre, melynek

alapítói az alapítvány teljes vagyonát közalapítvány céljára felajánlották a

Magyar Köztársaság Kormányának. A vagyoni felajánlást a Kormány az 1068/1995.

(VII.12.) Korm. határozattal elfogadta és az állami feladatok folyamatos

biztosítása céljából a Gandhi Alapítvány alapítóival együtt létrehozta a

Gandhi Közalapítványt. A Gandhi Közalapítvány a Gandhi Alapítvány jogutódja.

Az alapító okirat szerint a közalapítvány célja, hogy a közoktatásról szóló

1993. évi LXXIX. törvény 85. §-ának (2) bekezdése, valamint a nemzeti és

etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 45. §-ának (2)

bekezdése alapján óvodák, általános és középiskolák alapításával és

fenntartásával elõsegítse a nyitott szellemû, a tudományok iránt fogékony,

népéhez és anyanyelvéhez kötõdõ cigány fiatalok képzését. A közalapítvány a

magyar társadalom támogatásával, az Alkotmány és a kisebbségi törvény

szellemében óvodai, általános iskolai, középiskolai és felnõtt képzést

szervez, oktatási intézményeket mûködtet s a célokhoz illeszkedõ kiadói munkát

folytat, kulturális tevékenységet fejt ki.

Az Országgyûlés 19/1997. (III.19.) OGY határozatában felkérte az Állami

Számvevõszéket, hogy a Gandhi Közalapítvány pénzügyi, gazdasági tevékenységét

törvényességi és célszerûségi szempontból vizsgálja meg.

Az Állami Számvevõszék a Ptk. 74/G. §-ának (8) bekezdése alapján ellenõrzi a

közalapítványok gazdálkodásának törvényességét és célszerûségét, továbbá az

1989. évi XXXVIII. törvény 2. §-ának (5) bekezdése alapján az alapítványoknak

az állami költségvetésbõl juttatott támogatás felhasználását.

A vizsgálat törvényességi és célszerûségi szempontból történt, és arra

kerestünk választ, hogy:

- a közalapítvány gazdálkodása megfelelt-e az alapító okirat

célkitûzéseinek és a jogszabályok elõírásainak;

- az alapítvány, illetve a közalapítvány rendeltetésszerûen használta-e fel

az állami támogatást;

- a közalapítvány hogyan õrizte meg, illetve hasznosította az átadott

alapítványi és vállalkozási vagyont.

Az ellenõrzés 1992-1997. márc. 31. közötti idõszakra terjedt ki. Helyszíni

ellenõrzést folytattunk Pécsett, a Gandhi Közalapítványnál és intézményeinél,

Budapesten a felügyelõ bizottságnál, illetve tanúsítványok formájában adatokat

kértünk, melyeket feldolgoztunk és a jelentésben hasznosítottunk.

I. ÖSSZEGZÕ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

A Gandhi Közalapítvány közfeladatát a Ptk. 74/G. §-ának megfelelõen jogszabály

- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85. § -ának (2) bekezdése,

illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII.

törvény 45. § -ának (2) bekezdése - határozza meg.

A közalapítvány megalapítását az ellenõrzés célszerû döntésnek tartja, a

mûködésben tapasztalható zavarok miatt azonban az alapítói célok

kiegyensúlyozott teljesítése nem biztosított.

A közalapítvány megalakulása - elsõsorban a Mûvelõdési és Közoktatási

Minisztérium (MKM) elõkészítõ munkája hiányosságai következtében - rendkívül

vontatottan történt, az alapítói közgyûlés és a bejegyzés idõpontja között 16

hónap telt el. Az induló vagyon összege pontatlanul és hiányosan szerepelt az

alapító okiratban a vagyonleltár összeállításánál elkövetett hibák, a

tényleges vagyonfelmérés és egyeztetés elmulasztása miatt.

Az alapítói jogok gyakorlására az alapítók közgyûlése jogosult. Az alapítók

nagy száma és a Kormány utólagos jóváhagyásának az alapító okirat szerinti

kötelezõ megszerzése miatt a végleges alapítói döntések késnek, ez hátrányosan

befolyásolta, illetve befolyásolja a közalapítvány mûködését.

A Gandhi Alapítvány megszûnésekor a teljes kuratórium kicserélõdött, a

közalapítvány új kuratóriuma és felügyelõ bizottsága azonban az elhúzódó

bírósági nyilvántartásba vétel miatt 1995. július - 1996. április között nem

tudott legálisan mûködni. Az ellenõrzés idõpontjában sem volt a

közalapítványnak mûködõképes kuratóriuma. Az 1997. február 5-én megválasztott

új kuratórium és tisztségviselõi jóváhagyásának és bírósági bejegyzésének

elhúzódása miatt pl. az ellenõrzés befejezésekor még nem volt végleges

megállapodás az MKM -mel az 1997. évi központi költségvetési támogatás

felhasználására, várhatóan elhúzódik a kivitelezõi tervpályázat elbírálása, az

1998. évi költségvetési támogatási igény összeállítása.

Az alapítvány és a közalapítvány kuratóriumában többnyire felsõfokú

képzettségû kurátorok dolgoztak, hiányoztak azonban a gyakorlati

tapasztalattal is rendelkezõ gazdasági szakemberek, akik konkrét útmutatást,

segítséget adhattak volna a jelentõs horderejû gazdasági döntésekhez,

mentesítve a közalapítványt a nem kellõ szakértelemmel hozott gazdasági

döntések utólagos és jelentõs anyagi hátrányaitól. Ennek indokoltságát a

helyszíni ellenõrzés megállapításai (adóhiány, szabálytalan ösztöndíjrendszer)

egyértelmûen alátámasztják. A kurátorok többségének helyi ismerete kevés volt,

ez is nehezítette a megalapozott döntések meghozatalát.

Az ellenõrzés megállapítása szerint a közalapítvány kuratóriumának munkája

szervezettebbé vált, mint a korábban mûködõ alapítvány kuratóriumáé volt.

Gyakrabban tartottak kuratóriumi ülést, a közalapítványt érintõ lényeges

kérdéseket napirendre tûzték. A hozott döntések egy részét azonban késõbb

módosították, vagy formailag kifogásolhatók voltak. A kuratórium elnöke és

több tagja 1996. év folyamán, illetve az alapítói közgyûlésen lemondott. A

felügyelõ bizottság a törvényes mûködés veszélyeztetése miatt kezdeményezte az

alapítók közgyûlése összehívását, ami 1997. februárban megtörtént.

Az ellenõrzés tapasztalata szerint a kuratórium egy éves mûködése során

fokozatosan felismerte, hogy a közalapítvány további támogatáshoz csak akkor

juthat, ha szabályos kuratóriumi üléseket tart, megalapozottan dönt, pénzügyi

helyzetérõl idõben és megfelelõ tájékoztatást ad az MKM-nek.

A Gandhi Közalapítvány alapító okiratában az alapítók biztosították a

kuratórium ellenõrzésének feltételeit. A felügyelõ bizottság megalakulása óta

a helyszínen tájékozódott a beruházás II. ütemérõl, véleményezte a

közalapítvány és gazdálkodó szerveinek költségvetéseit és beszámolóit. A

felügyelõ bizottság tagjai részt vettek ugyan a kuratóriumi üléseken, de ennek

eredménye a napirendi kérdések elõkészítésében, a döntések jogi és gazdasági

megalapozottságában kevésbé érvényesült.

A felügyelõ bizottság - mivel az 1997. februárjában megválasztott új

kuratórium összetétele miatt nem látott garanciát a vagyon szakszerû

mûködtetésére, illetve azért, mert az alapítók közgyûlése alapvetõen negatívan

ítélte meg a felügyelõ bizottság kezdeményezését - testületileg felajánlotta

lemondását a Kormányt, mint alapítót képviselõ mûvelõdési és közoktatási

miniszternek, aki a lemondást nem fogadta el.

A Gandhi Alapítvány még 1993. évben az alapítványi feladatok teljesítése

érdekében alapította meg a "Gandhi Alapítványi Szolgáltató Kft" -t és a

"Gandhi Alapítványi Gimnázium és Kollégium"-ot. E két intézmény az induló

vagyon részeként került a közalapítvány tulajdonába. Az alapítvány, illetve a

közalapítvány és a fenti intézmények között a felügyeleti, irányítási,

ellenõrzési, elszámolási kapcsolatok kezdettõl fogva és máig kihatóan

rendezetlenek, számos gazdálkodási szabálytalanság forrását képezik. E

problémákat a könyvszakértõi vizsgálatok nem tárták fel, és a helyszíni

ellenõrzés befejezéséig a közalapítvány kuratóriuma nem tudta megoldani.

A közalapítvány és intézményei szabályozottsága nem teljes körû, a

szabályzatok egy része tartalmilag hiányos.

A Szolgáltató Kft. megalakítását elsõsorban az oktatási centrum kialakításával

kapcsolatban felmerülõ elõzetesen felszámított ÁFA visszaigénylési lehetõsége

motiválta, vállalkozási tevékenységet gyakorlatilag nem végzett. Kiadásai

fedezetét az alapítványtól, illetve a közalapítványtól kapott - véglegesen

átadott - pénzeszközök képezték, ebbõl vásárolta meg a Kft. az alapítványi

(oktatási, kollégium stb.) célokat szolgáló ingatlanokat, bonyolította a

tervpályázatokat és a felújításokat. A visszaigényelt ÁFA-t a kft-n keresztül

az alapítványi célok pótlólagos forrásának tekintve folyamatosan

felhasználták.

Az APEH Baranya Megyei Igazgatósága 1996. évi ellenõrzése során az oktatási

céllal beszerzett és használatba vett épületek után az ÁFA visszaigénylést

jogosulatlannak minõsítve bírság kiszabása nélkül 60,3 millió Ft adóhiányt

állapított meg. Helyszíni ellenõrzésünk idején az elmarasztaló határozatot az

adóhatóság II. fokon is megerõsítette, és intézkedett a tartozás végrehajtása

iránt.

A kuratórium a kft-t végelszámolással meg kívánja szüntetni.

A Gandhi Gimnázium és Kollégium intézménynek 1995-ig sem adószáma, sem TB

törzsszáma, sem bankszámlája nem volt. Az intézményt a megyei TÁKISZ

nyilvántartja, ennek ellenére nem kaptak meg minden hivatalos értesítést,

pályázati felhívást, így a pályázati lehetõségekrõl késve, közvetett módon

értesültek és az önkormányzati iskolákkal szemben hátrányba kerültek.

Az intézmény dolgozói 1995-ig az alapítvánnyal álltak munkaviszonyban.

Tévesen, illetve törvénysértõen alkalmazták esetükben a közalkalmazottak

jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény harmadik része IV-V. fejezetében

megállapított illetményrendszert, a TB járulék és az SZJA terhek csökkentése

érdekében az e célra fel nem használható központi költségvetési támogatás

terhére, alapilletményük jogosulatlan csökkentése mellett folyósítottak

számukra ösztöndíjat. A besorolási bértételeket 1993-1996. augusztus 31.

között nem módosították, jóllehet ebben az idõszakban két alkalommal is

növekedett központi intézkedésre a besorolási alapösszeg. Az ösztöndíj-

rendszer mûködtetését - annak szakmai, tartalmi eredményeit nem vizsgálva és

nem vitatva - az ellenõrzés szabálytalannak minõsítette azért is, mert nem

tartották be a személyi jövedelemadóról szóló hatályos törvények elõírásait.

A közalapítvány pénzügyeinek kezelését, adatainak rögzítését, a szükséges

adminisztrációs munkát a három gazdálkodó egység közös gazdasági szervezete

látja el.

A közalapítvány kuratóriuma nem határozta meg a költségvetés tervezési

követelményeit, tartalmát, e feladathoz a felügyelõ bizottság sem adott

megfelelõ segítséget.

1993-1996 években a kuratórium nem készített szöveges beszámolót az alapítvány

mûködésérõl, az alapító okiratban megfogalmazott célok teljesítésérõl. A

kuratórium megbízásából azonban a pedagógiai vezetõ, illetve az igazgató

értékelte a Gandhi Gimnázium munkáját, ezek az MKM részére adott elszámolások

részét képezték.

A leltározás és a vagyonvédelem nem felelt meg az elõírásoknak. Leltározás

legutoljára 1996-ban volt tételes leltározással, de a leltár kiértékelése, a

hiány-többlet kimutatása elmaradt. A házipénztár forgalom szúrópróba szerinti

ellenõrzése is több hiányosságot tárt fel.

Az alapítványi kiadások körét és tényleges összegét - részben elkülönítve -

csak 1996. évtõl mutatják ki, az elszámolás azonban nem teljes körû.

A biztonságos mûködés és likviditás megteremtése a vizsgált években napi

feladatot jelentett a közalapítvány számára. Ezt a központi költségvetési

támogatás felhasználására vonatkozó megállapodások kései megkötése, illetve a

gimnázium mûködési költségvetésének forráshiánya okozta. Forráshiány miatt

1996. évben nem fizették ki a dolgozók 13. havi illetményét (1.305 E Ft + TB

járulék).

Az eddigi tendencia azt mutatja, hogy a közalapítvánnyá történt átalakulás

csökkentette a civil szférából származó, egyébként is szerény támogatást,

tehát a közalapítvány az iskola és a kollégium fenntartásában, kiépítésében,

felszerelésében egyértelmûen és meghatározóan a központi költségvetéstõl függ.

Az alapítvány mûködése idején - pályázatok útján - a bevételek 5 %-át,

mintegy 35,5 millió Ft-ot kapott az ún. civil szférától. A közalapítvány e

forrásból már nem kapott támogatást, 1995-1996. években - szintén a zömmel

sikeres pályázatok eredményeként - közvetlenül a gimnázium részesült

támogatásban, két év alatt mintegy 2,5 millió Ft összegben.

Az MKM eddigi gyakorlata szerint a nem normatív támogatást a közalapítvány

csak dologi kiadásokra használhatta fel, viszont a bér és egyéb személyi

juttatások és az ehhez tartozó TB járulék fedezetére az országosan egységes

normatívák - elsõsorban a Gandhi Gimnázium sajátos nevelési követelményei, a

tanulók többszörösen hátrányos helyzete miatt - nem elégségesek.

A gyermeklétszám évenkénti növekedésével párhuzamosan várhatóan növekszik

azoknak a gyermekeknek a száma és aránya, akiknek szülei még a minimális

mértékû térítési díjat is képtelenek megfizetni, ellátásuk fedezetét állami

támogatásból indokolt megteremteni.

A központi költségvetési támogatás biztosította a szükséges fedezetet az

iskola, a kollégium és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló létesítmények

vásárlásához, felújításához, felépítéséhez, illetve mûködtetéséhez.

A Gandhi Alapítvány 1992-1995 között összesen 340,8 millió Ft támogatást

kapott a központi költségvetésbõl, míg a közalapítvány számára az 1996. évi

központi költségvetésben 243,5 millió Ft, az 1997. éviben 325 millió Ft

támogatást hagyott jóvá az Országgyûlés. Az alapítvány, illetve a

közalapítvány kuratóriuma azonban nem teremtette meg a támogatás jogcím

szerinti elszámolásának számviteli feltételeit, nem engedélyezett jogcímen is

történt kifizetés. Az MKM csak 1995. évtõl kötött megállapodást a támogatás

felhasználására, és bár tartalmi és formai szempontból kifogásolta az

elszámolásokat, nem tett intézkedést a megfelelõ felhasználás és elszámolás

biztosítására. A támogatásokra vonatkozó szerzõdések 1995-1996. években több

hónapos késéssel kerültek megkötésre. A szerzõdések nem tartalmaztak

szankciókat rendeltetéstõl eltérõ felhasználás esetére.

A gimnázium és a kollégium, mint nem önkormányzati oktatási-nevelési intézmény

a meghatározott normatívák és létszám alapján 1994-ben összesen 5,8 millió Ft,

1995-ben 11,5 millió Ft, 1996-ban 21,4 millió Ft támogatást kapott. Az

igénybevétellel és az elszámolással kapcsolatos számításokat az alapítvány,

illetve az iskola az MKM útmutatása alapján végezte el. Az alkalmazott

számítási módszert - fõleg 1994-1995 évekre vonatkozóan - az ellenõrzés nem

tartja eléggé megalapozottnak.

Sem az alapítvány, sem a közalapítvány létrehozásakor, sem azóta - a helyszíni

ellenõrzés befejezéséig - a nemzetiségi iskola támogatását felvállaló

Kormány, illetve MKM nem mérte fel, milyen tárgyi és személyi feltételek

szükségesek, mekkora ezek költségkihatása, milyen forrásból és mennyi idõ

alatt lehet a szükséges létesítményeket biztosítani. Nem készült számítási

anyag, így még ma sem ismertek a folyamatosan elkészülõ létesítmények

mûködtetési költségei.

Tervszerûtlenség, kellõen át nem gondolt, illetve téves döntések, az adott

idõpontban rendelkezésre álló anyagi fedezetet meghaladó elõzetes

kötelezettségvállalások jellemezték az eltelt idõszakot, ezeket azonban a

célnak megfelelõ, jól felszerelt intézmény mielõbbi megteremtése motiválta.

Az oktatás - nevelés feltételei hiányosak. Kevés a kollégiumi férõhely, még

nem épült meg az oktatáshoz szükséges épület-együttes, a tornacsarnok és a

nyitott sportpálya, nincsenek biológiai, fizikai, kémiai szaktantermek és

szertárak, az oktatáshoz szükséges eszközök mennyisége minimális. A gimnázium

jelenlegi épülete a már mûködõ, illetve folyamatosan bõvülõ oktatás

helyszükségletét csak részben képes kielégíteni. Az eddig átalakított épület

elsõdlegesen kollégium, melynek tanuló-helyiségeit ideiglenesen tanteremként

használják.

A közalapítvány és az új kuratórium kedvezõ változást indított el azzal, hogy

a közalapítvány stratégiai céljaival összhangban felmérte a további

építkezések szükségességét és elõírta az intézmény beruházási tervének

elkészítését.

A gimnázium tárgyi feltételeinek teljesebb megteremtésével érhetõ csak el az

az alapítványi cél, hogy lehetõleg már középtávon alakuljon ki egy identitását

megõrzõ, versenyképes tudással rendelkezõ cigány értelmiségi réteg, amely

egyenlõ eséllyel indulhat az élet minden területén.

Javaslatok

a Kormánynak

soron kívül döntsön az alapítók közgyûlése által jóváhagyott határozatokról a

közalapítvány mûködõképessége érdekében;

a mûvelõdési és közoktatási miniszternek

. az alapítók közgyûlésén hozott, és az alapító okirat szerint a Kormány

jóváhagyását igénylõ határozatokat soron kívül terjessze a Kormány elé;

. kezdeményezze a kurátorok jelölésére jogosult szerveknél jelölési joguk

érvényesítését;

. vizsgáltassa felül a Gandhi Gimnázium és Kollégium beruházási programját,

az oktatáshoz szükséges eszközök kiegészítéséhez szükséges pénzügyi

igényeket, ezek alapján készüljön el a központi költségvetésbõl adandó

felhalmozási célú támogatás megalapozott éves ütemezése;

. vizsgáltassa felül, hogy milyen mértékben szükséges az intézmény mûködési

költségvetésének kiegészítése a normatív támogatással biztosított fedezeten

túlmenõen, e célra a közalapítvány támogatását az éves költségvetési törvény-

javaslatokban kezdeményezze;

. a Gandhi Gimnázium és Kollégium számára biztosított felhalmozási és

mûködési célú támogatástól elkülönítve tervezze a közalapítvány alapító

okiratában meghatározott, nem oktatási célú, valamint a közalapítvány

mûködéséhez szükséges támogatást;

. a tárgyévi költségvetési törvény kihirdetését követõ 30 napon belül

írásban állapodjon meg a közalapítvánnyal a központi költésvetésbõl juttatott

nem normatív támogatás konkrét felhasználási céljairól, a finanszírozás éven

belüli ütemezésérõl, az elszámolás tartalmáról, formájáról és határidejérõl,

rögzítve a megállapodástól eltérõ felhasználás szankcióit is;

a Gandhi Közalapítvány kuratóriumának

1. haladéktalanul kezdje meg a Szolgáltató Kft. végelszámolását és a

kötelezettségek rendezését;

2. a jelentés megállapításainak megfelelõen gondoskodjon a mûködéshez

szükséges valamennyi szabályzat (kiemelten az SZMSZ, ügyrend, számviteli

politika, számlarend, gazdálkodási szabályzat, leltározási szabályzat,

kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendje)

elkészítésérõl, illetve kiegészítésérõl, pontosításáról és ezek maradéktalan

betartásáról;

3. gondoskodjon a közalapítvány titkári állásának betöltésérõl; a titkárság

biztosítsa a közalapítvány és intézményei között a számvitel és gazdálkodás

megfelelõ elkülönítését, a feltárt szabálytalanságok (leltározás,

szobaleltárak, egyedi eszköznyilvántartás, házipénztár kezelés, étkezdei

elszámoltatás stb.) megszüntetését;

4. készítsen az MKM számára javaslatot a Gandhi Gimnázium és Kollégium

beruházási programjára, az oktatáshoz szükséges eszközök kiegészítéséhez

szükséges pénzügyi igényekre és ezek éves ütemezésére; továbbá készítse el a

Gandhi Gimnázium és Kollégium mûködési költségvetését, ez alapján mérjék fel,

hogy a normatív támogatással biztosított fedezeten túlmenõen az intézmény

mûködéséhez milyen összegû központi költségvetési támogatás szükséges;

5. a közalapítvány és az iskola sajátos feladatait figyelembe véve dolgozza ki

az éves költségvetés szerkezetére, tartalmára vonatkozó elõírásokat, a

tervezési munkák megkezdése elõtt határozza meg a tervezés irányelveit,

koncepcióját;

6. mind a közalapítványnál, mind a gimnáziumnál önrevízióval tárják fel és

rendezzék az ösztöndíjak fizetésénél tévesen alkalmazott SZJA mentességbõl

származó adóhiányt;

7. szorgalmazza, hogy a közalapítvány céljaival azonosuló állampolgárok - az

SZJA 1 %-ának befizetésével -, illetve a vállalkozások és a civil szféra más

szervezetei fokozottabban támogassák a közalapítványt és/vagy a gimnáziumot.

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

1. Az alapítvány, illetve a közalapítvány mûködése, a mûködés jogi,

szervezeti feltételei, szabályozottsága, a gazdálkodás törvényessége

1.1. Az alapítvány, illetve a közalapítvány megalapítása

A Baranya Megyei Bíróság 1992. június 5-én vette nyilvántartásba a Gandhi

Alapítványt, amelyet eredetileg 18 jogi személyiségû szerv, valamint 8

magánszemély alapított 100 ezer Ft induló vagyonnal, állami forrás bevonása

nélkül. Az alapítók száma az alapítvány megszûnése, ill. a közalapítvány

létrejötte idõpontjára 30-ra növekedett.

Az alapítók vagyoni kötelezettségei teljesítését a megfelelõ

analitikus nyilvántartások hiányában nem lehetett ellenõrizni. Az

alapításkori befizetések alapítói vagyon és tevékenység megkezdése

jogcímen egyaránt érkeztek, a pontos cél megjelölése nélkül.

A 100 ezer Ft alaptõkével rendelkezõ alapítvány 1992-1994 években az MKM-en

keresztül közel 240 millió Ft-os

központ***********************************************************************

******************************************************************************

******************************************************************************

******************************************************************************

******************************************************************************

******************************************************************************

***************************************************ság Kormányának. A Kormány

az állami feladatok folyamatos biztosítása céljából a Gandhi Alapítvány 30

alapítójával együtt létrehozta a Gandhi Közalapítványt. Határozatában

felhatalmazta a mûvelõdési és közoktatási minisztert, hogy a közalapítvány

bírósági nyilvántartásba vétele során az alapító nevében eljárjon.

A Gandhi Közalapítványt a Baranya Megyei Bíróság 841. nyilvántartási számon

1996. április 26-án jegyezte be. A közalapítvány megalakulása rendkívül

vontatottan történt, az alapítói közgyûlés és a bejegyzés idõpontja között 16

hónap telt el.

A vagyonfelajánlás elfogadása nyolc hónapot (1994. november 20 -

1995. július 12), a bírósági bejegyzés kilenc hónapot (1995. július

12 - 1996. április 26) vett igénybe.

A bejegyzés elhúzódását elsõsorban a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium

elõkészítõ munkáinak hiányossága okozta, amely mind a vagyonfelajánlás

elfogadásának elõkészítésében, mind a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos

feladatok elvégzésében megmutatkozott.

Elhúzódott a vagyonleltár összeállítása, amely ennek ellenére

hiányos és pontatlan lett.

A bírósági nyilvántartáshoz szükséges bejegyzési kérelem nem volt

kellõen dokumentálva, ezért a Baranya Megyei Bíróság 1995. november

8-án hiánypótlást rendelt el. Többek között az alábbi

hiánypótlásokra hívta fel az érdekelteket, elsõsorban az MKM

kisebbségi ügyekben illetékes fõosztályát:

- a megszûnt Gandhi Alapítvány alapítóinak felajánlásait tartalmazó

egyedi nyilatkozatokat csatolni kell;

- a kuratóriumi és a felügyelõ bizottsági tagok meghatározott

adatait fel kell tüntetni a bejegyzési kérelemben;

- mivel a kezelõ szervezet további szervezetet nem hozhat létre,

így az erre irányuló felhatalmazást az alapító okiratból törölni

kell.

A közalapítvány csak 1997. január 1. óta rendelkezik adószámmal.

Számláját 1997. január 28. óta a Kincstár vezeti.

1.2. A közalapítvány induló vagyona

Az alapító okirat a közalapítvány induló vagyonaként a Gandhi Alapítvány

teljes vagyonát jelölte meg, melynek felsorolását és összegét az alapító

okirat melléklete (vagyonleltár) tartalmazza. A vagyonleltárban feltüntetett

adatok pontatlanok voltak, illetve nem tartalmazták teljes körûen a

közalapítványnak átadott vagyont.

A vagyonleltár szerint a közalapítvány induló vagyona 258.680.780

Ft, ezen belül a Gandhi Alapítvány vagyonát a részletezõ kimutatás

13.152.672 Ft, az összesítés 13.423.063 Ft értékben, a Gandhi

Alapítvány Szolgáltató Kft. vagyonát 245.528.108 Ft értékben

tartalmazta.

A vagyonfelajánlás, -elfogadás, alapító okirat szerkesztés során az

alapítványnál tényleges vagyonfelmérés és egyeztetés nem történt, így

fordulhatott elõ, hogy több nagy értékû tárgyi eszköz az alapító okirat

mellékletét képezõ vagyonleltárban nem szerepelt, pl.: szolgálati lakás,

autóbusz, furgon személygépkocsi stb.

1.3. A közalapítvány belsõ szabályzatai, és ezek törvényessége

A közalapítvány és intézményei szabályozottsága nem teljes körû, a

szabályzatok egy része tartalmilag hiányos.

A közalapítvány SZMSZ-e - az érvénytelen kuratóriumi szavazás miatt - nem

tekinthetõ jóváhagyottnak, a kuratóriumnak nincs ügyrendje.

A közalapítvány számlarenddel, pénzkezelési szabályzattal és leltározási

szabályzattal rendelkezik, de ezekrõl hiányzik az érvényesítõ és hatályba

léptetõ záradék, és tartalmilag sem tekinthetõk teljes körûnek.

A számlarendben nincs kellõen szabályozva pl. a fõkönyv és az analitikus

nyilvántartások kapcsolati rendszere, nem rögzítették a vezetendõ analitikus

nyilvántartások körét és a kötelezõ egyeztetéseket. Szobaleltárak, egyedi

személyi fogyóeszköz nyilvántartások nincsenek, ezen kötelezettségek

teljesítését nem szabályozták.

Nem készítettek gazdálkodási szabályzatot, hiányzik a kötelezettségvállalás,

utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés szabályozása, nincs rögzítve az e

jogokkal felruházott személyek neve.

Nem szabályozta a kuratórium, hogy a Gimnázium és Kollégium

vezetõje, aki egyúttal a Szolgáltató Kft. ügyvezetõje is, milyen

mértékben vállalhat és teljesíthet pénzügyi és egyéb jellegû

kötelezettséget a kuratórium utólagos tájékoztatása mellett.

Nincs belsõ ellenõrzési szabályzat. Nem alakították ki a közbeszerzési törvény

alkalmazásának helyi szabályait.

A közalapítvány tulajdonában álló Gimnázium és Kollégium, valamint a

Szolgáltató Kft. érvényesített SZMSZ-szel, ügyrenddel, kollektív szerzõdéssel

nem rendelkezik. A munkaköri leírások elkészítése és átvétele nincs

dokumentálva.

A Gimnázium és Kollégium szervezeti és mûködési szabályzata,

valamint kollektív szerzõdése 1994. augusztusig volt érvényben,

alkalmazásukat a bennük lévõ belsõ ellentmondások miatt

felfüggesztették.

A tanulók által igénybe vehetõ különbözõ szolgáltatások térítési elveire és

alkalmazható módszereire a gimnázium által kidolgozott javaslatot a kuratórium

nem fogadta el, visszaadta helyi döntésre.

Az átgondolt szabályozás mind a nehéz anyagi körülmények között élõ

családok, mind az intézmény reálisan megtervezhetõ bevételei

érdekében nélkülözhetetlen lenne.

A tanulók ellátását biztosító élelmezési egységnek nincs komplex módon

szerkesztett élelmezési szabályzata, az egyedi jellegû rész-szabályozások nem

alkotnak egységes eljárást biztosító, zárt rendszert.

Nem került szabályozásra pl. a keletkezett étkezési maradék

számbavétele, értékesítése és mindezek dokumentálása.

1.4. A kuratórium és a kuratórium tisztségviselõinek személyi változásai, ezek

törvényessége és hatása a közalapítvány mûködõképességére

A közalapítvány alapító okirata szerint az alapítói jogok gyakorlására a

Gandhi Alapítvány alapítójaként feltüntetett 14 egyesület ill. érdekvédelmi

szövetség, 4 alapítvány, 1 fõiskola és 11 magánszemély jogosult, akiket az

alapítók közgyûlésén a szervezet bírósági nyilvántartásában képviselõként

feltüntetett személy, vagy írásbeli meghatalmazással rendelkezõ

meghatalmazottja képvisel. Az alapítók közgyûlésén a Kormányt a mûvelõdési és

közoktatási miniszter, illetve az általa felkért személy képviseli.

Az alapítók közgyûlése dönt az alapító okirat elfogadása, módosítása, valamint

a kuratórium tagjainak kinevezése és visszahívása tárgyában. A közgyûlés

döntése akkor tekinthetõ elfogadottnak, ha azt a Kormány, mint a közalapítvány

alapítására jogosult jóváhagyja.

Az alapítók közgyûlésének összehívására a kuratórium, a felügyelõ

bizottság vagy az alapítók egynegyede jogosult.

Az alapítók nagy száma és a Kormány utólagos jóváhagyásának megszerzése miatt

az alapítói döntések elhúzódtak, és ez hátrányosan befolyásolta és

befolyásolja a közalapítvány mûködését.

Az alapítvány, illetve a közalapítvány kuratóriumának személyi összetétele az

elmúlt idõszakban több alkalommal is változott, a változás hitelesítéséhez

szükséges bírósági bejegyzések elmaradtak, vagy elhúzódtak.

Az alapítvány kuratóriumában 1993. szeptember 25-én bekövetkezett

változás nem lett bejegyezve.

Az alapítvány megszûnésekor a teljes kuratórium kicserélõdött, a közalapítvány

új kuratóriuma azonban az elhúzódó bírósági nyilvántartásba vétel miatt 1995.

július - 1996. április között nem tudott legálisan mûködni.

Az átmeneti idõszak alatt az alapítvány kuratóriuma hozott

határozatokat, mivel a közalapítvány - a bírósági nyilvántartásba

vétel hiányában - nem volt jogi személy. A kuratórium - rajta kívül

álló okok miatt - szükséghelyzetben volt, mivel az alapítvány

folyamatos mûködése érdekében döntéseket kellett hoznia.

A közalapítvány kuratóriuma csak rövid ideig mûködött teljes létszámban, az

elnök és több kurátor 1996. év folyamán, illetve a közgyûlésen lemondott,

illetve egy kurátor egyáltalán nem vett részt a kuratóriumi üléseken.

Az alapítók közgyûlése - melynek összehívását a törvényes mûködés

veszélyeztetése miatt a felügyelõ bizottság kezdeményezte - 1997. február 5-én

visszahívta a kilenc fõs kuratóriumot, új elnököt, alelnököt és kurátorokat

választott. Három kurátor személyérõl nem született döntés, mivel a jelölésre

jogosult szervezetek egy része nem adott javaslatot.

Nem adott javaslatot a Miniszterelnöki Hivatal, a Mûvelõdési és

Közoktatási Minisztérium és az Országos Cigány Kisebbségi

Önkormányzat.

1997. február óta - a helyszíni ellenõrzés befejezéséig - az új kuratórium nem

kezdte meg mûködését, mivel a Kormány a javaslatot még nem hagyta jóvá, és a

bírósági bejegyzés sem történt meg.

A kuratóriumban többnyire felsõfokú képzettségû kurátorok dolgoztak,

hiányoztak azonban - az elméleti felkészültségûek mellett - a gyakorlati

tapasztalattal is rendelkezõ gazdasági szakemberek, akik konkrét útmutatást,

segítséget adhattak volna a jelentõs horderejû gazdasági döntésekhez,

mentesítve az alapítványt a nem kellõ szakértelemmel hozott gazdasági

döntések utólagos és jelentõs anyagi hátrányaitól.

Az alapító okirat szerint a közalapítvány pécsi székhelyû, jelenlegi

tevékenységének döntõ része a "Gandhi Gimnázium és Kollégium"-hoz, illetve a

dél-baranyai térséghez kapcsolódik. A kuratórium tagjai közül azonban

mindössze két kurátor lakott Pécsett, öten Budapesten, egy-egy fõ Szolnokon

illetve Nyíregyházán. A földrajzi távolság, illetve a helyi ismeretek hiánya

is nehezítette a megalapozott döntések meghozatalát.

A kuratórium javasolta, hogy a közalapítvány székhelyét Budapestre helyezzék.

Ez a megoldás azonban tovább gyengítené a kuratórium és a közalapítvány

intézményei közötti kapcsolatot, a tulajdonosi jogok megfelelõ szintû

ellátását.

1.5. A közalapítvány kuratóriumának mûködése

A kuratórium a közalapítvány bírósági bejegyzése óta öt, ezen belül 1996.

évben négy alkalommal ülésezett, ez megfelelt az alapító okiratban

meghatározott gyakoriságnak.

A közalapítvány kuratóriumának munkája szervezettebbé vált, mint a korábban

mûködõ alapítvány kuratóriumáé volt.

Hiányosság, hogy a kuratóriumnak nincs ügyrendje, az alapító okiratban nem

engedélyezett szavazási módot is alkalmaztak (a távollévõ kurátorok írásban

szavaztak). A hozott határozatokról nyilvántartást vezetnek.

Az alapítvány mûködése idõszakában készült kuratóriumi ülések

jegyzõkönyveit, vagy emlékeztetõit hiányosan kapta kézhez az

ellenõrzés, mert az iratanyag egy része a Nemzeti Etnikai és

Kisebbségi Hivatalban található.

A kuratóriumi üléseken a közalapítványt érintõ lényeges kérdéseket tûztek

napirendre, de a hozott döntések egy részét késõbb módosították, vagy a

döntések formailag kifogásolhatók voltak.

A kuratórium a következõ fõbb témákkal foglalkozott:

- az iskolai célokat szolgáló ingatlanvásárlás és annak tulajdonjogi

rendezése;

- a Szolgáltató Kft. megszüntetése, kht-vá átalakítása, majd a megszüntetési

döntés felfüggesztése, késõbb végelszámolással való megszüntetése;

- az alapítók közgyûlése összehívása;

- a közalapítvány SZMSZ-ének jóváhagyása, melyrõl az ülésrõl hiányzó kurátorok

levél útján szavaztak (e döntést a felügyelõ bizottság - az ellenõrzés

álláspontjával egyezõen - az alapító okirattal ellentétesnek minõsítette);

- pályázat kiírása a kuratórium titkári feladatainak ellátására (a pályázat

kiírását késõbb három hónappal elhalasztották);

- az alapító okirat módosításának kezdeményezése ösztöndíjfizetés,

kutatásfinanszírozás érdekében (az ösztöndíjak keretösszegét öt millió Ft-

ban állapították meg, majd fél évvel késõbb tisztázódott, hogy ösztöndíj-

fizetésre a központi költségvetési támogatás kötött felhasználási céljai

miatt csak a saját bevételeket használhatják fel);

- a rendezetlen vagyoni állapot felszámolásának kezdeményezése (vagyonkezelési

és mûködtetési szerzõdést terveztek kötni az érintettekkel, amely végül is

1996. évben nem realizálódott);

- a gimnázium további építésének ügye, újabb intézmények létrehozása, amelyek

összhangban vannak a közalapítvány stratégiai céljaival, e feladatok

megoldására beruházási tervek készítése;

- a Kft. felszámolását követõen a további beruházásokat (tornacsarnok,

sportpálya, iskola) a közalapítvány saját maga bonyolítaná (e döntéshez a

felügyelõ bizottság jogi-gazdasági véleményét kérték).

1.6. A kuratórium által tett tulajdonosi intézkedések törvényessége és

célszerûsége a közalapítvány tulajdonában álló intézmények (iskola, Kft.)

mûködésének felügyelete, ellenõrzése érdekében

A Gandhi Alapítvány 1993. évben az alapítványi feladatok teljesítése érdekében

két új szervezetet alapított, a "Gandhi Alapítványi Szolgáltató Kft" -t és a

"Gandhi Alapítványi Gimnázium és Kollégium"-ot.

A Kft-t a kuratórium 1993. szept. 8-i ülésén alapították, az

alapítvány által biztosított 90 millió Ft jegyzett tõkével. Két

kurátor írásban (az alapító okiratban nem engedélyezett módon) adta

le egyetértõ szavazatát. A Kft. cégbejegyzése 1993. szept. 24-én

történt meg.

A "Gimnázium és Kollégium" alapító okirata 1993. nov. 30-án

készült.

Az alapítvány és intézményei között a felügyeleti, irányítási, ellenõrzési,

elszámolási kapcsolatok kezdettõl fogva és máig kihatóan rendezetlenek, számos

gazdálkodási szabálytalanság forrását képezik. E problémákat a helyszíni

ellenõrzés befejezéséig a közalapítvány kuratóriuma átfogóan nem tudta

megoldani.

A Kft. megalakítását elsõsorban az oktatási centrum kialakításával

kapcsolatban felmerülõ elõzetesen felszámított ÁFA visszaigénylési lehetõsége

motiválta, ennek érdekében a Kft. feladatkörében az alábbi tevékenységeket

határozták meg:

- épületfenntartás és korszerûsítés,

- saját vagy bérelt ingatlan hasznosítás,

- ingatlankezelés, -forgalmazás, -közvetítés, -becslés (megbízásos

alapon),

- irodagépek és gépi berendezések, számítástechnikai eszközök

kölcsönzése,

- egyéb gépek és gépi berendezések kölcsönzése.

A Kft. vállalkozási tevékenységet gyakorlatilag nem végzett, kiadásai

fedezetét a Gandhi Alapítványtól kapott - véglegesen átadott - pénzeszközök

képezték:

1993. évben 5 667 ezer Ft

1994. évben 124 414 ezer Ft

1995. évben 87 812 ezer Ft

1996. évben 233 384 ezer Ft

A Kft. vásárolta meg és szerzett tulajdonjogot az alapítványi (oktatási,

kollégiumi stb.) célokat szolgáló ingatlanokra, bonyolította a

tervpályázatokat, felújításokat.

A visszaigényelt ÁFA-t az alapítvány a kft-n keresztül az alapítványi célok

pótlólagos forrásának tekintve folyamatosan felhasználta kiadásai

teljesítésére.

Az APEH Baranya Megyei Igazgatósága 1996. évi ellenõrzése során az oktatási

céllal beszerzett és használatba vett épületek után az ÁFA visszaigénylést

jogosulatlannak minõsítve bírság kiszabása nélkül 60,3 millió Ft adóhiányt

állapított meg. Helyszíni ellenõrzésünk idején az elmarasztaló határozatot - a

Kft. fellebbezése ellenére - az adóhatóság II. fokon is megerõsítette, és

intézkedett a tartozás végrehajtása iránt.

A kuratórium a kft-t végelszámolással meg kívánja szüntetni.

A Gandhi Alapítványi Gimnázium és Kollégium intézménynek 1995-ig sem adószáma,

sem TB törzsszáma, sem bankszámlája nem volt.

Az intézményt a megyei TÁKISZ nyilvántartja, ennek ellenére nem kaptak meg

minden hivatalos értesítést, pályázati felhívást, így a pályázati

lehetõségekrõl késve, közvetett módon értesültek és az önkormányzati

iskolákkal szemben hátrányba kerültek (pl. pedagógus képzés-átképzés,

pedagógiai programok, pedagógusok és tanulók szakkönyv vásárlási támogatása,

közoktatás számítógépes hálózatához való csatlakozás stb.)

Az intézmény dolgozói 1995-ig az alapítvánnyal álltak munkaviszonyban,

áthelyezésükre a külsõ ellenõr javaslata alapján került sor. Tévesen, illetve

törvénysértõen alkalmazták esetükben a közalkalmazottak jogállásáról szóló

1992. évi XXXIII. törvény harmadik része IV-V. fejezetében megállapított

illetményrendszert (l. a bérezésnél), a TB járulék és az SZJA terhek

csökkentése érdekében az e célra fel nem használható központi költségvetési

támogatás terhére, alapilletményük jogosulatlan csökkentése mellett

folyósítottak számukra ösztöndíjat (l. a pedagógusok anyagi támogatásánál).

Az alapítvány és a két szervezet vezetõ-, irányító és egyes ügyintézõ

munkakörei rendezetlenek, nincsenek egyértelmûen elhatárolva a függelmi

kapcsolatok.

A Kft. sem korábbi, sem a jelenlegi ügyvezetõje számára - kuratóriumi

ügyrend hiányában - nem volt meghatározva, hogy ki a munkáltató, a kuratórium,

vagy annak mindenkori elnöke. A kuratórium választotta meg õket, kinevezésüket

pedig az elnök hitelesítette. A Kft. alapító okirata rögzítette az ügyvezetõi

feladatok ellátását, ezen belül az alapítóval való kapcsolattartást. 1994.

november - 1996. április között azonban nem volt legális kuratórium és

felügyelõ bizottság, ez zavart okozott a Kft. gazdálkodása felügyeletében,

illetve az ügyvezetõk által vállalt kötelezettségek ellenõrzésében.

A közalapítvány alapító okirata már egyértelmûen rögzítette, hogy a

kuratórium hatáskörébe tartozik az intézmények vezetõi és az alapítvány

alkalmazottai felett a munkáltatói jogkör gyakorlása, beleértve

beszámoltatásukat és ellenõrzésüket is.

Az alapítvány korábbi irodavezetõje lett egyszemélyben a Kft. ügyvezetõje

is.

A Kft. jelenlegi ügyvezetõje egyúttal a gimnázium pedagógiai vezetõje és

igazgatója.

A három szervezet gazdálkodási feladatait (utalványozó, pénztáros,

helyettes, pénztárellenõr) azonos személyek végzik.

1.7. A munkaszervezet és mûködése

Az alapító okirat szerint a közalapítvány mûködésének biztosításáról a

kuratórium munkáját segítõ titkárság gondoskodik, amelyet a kuratórium által

kinevezett titkár irányít. A közalapítvány költségvetésében az éves mûködési

költségek 2 %-ának megfelelõ keretet kell biztosítani a titkárság

mûködtetésének céljaira.

A közalapítvány pénzügyeinek kezelését, adatainak rögzítését, a szükséges

adminisztrációs munkát a három gazdálkodó egység közös gazdasági szervezete

látja el. Így a közalapítványnál külön kezelõ szervezet nem jött létre.

1.8. A költségvetés tervezése, beszámolók készítése

1993-96 között készültek költségvetések, de 1995-ben ezt a kuratórium nem

tárgyalta meg és így nem is hagyta jóvá .

Az ellenõrzés tapasztalata szerint a saját bevételek egyes elemeit - azok

realizálásának bizonytalansága miatt - csak korlátozottan vették figyelembe, a

mûködésbõl és szolgáltatásból származó bevételek részletezését, ütemezését,

számításokkal alátámasztott összegezését nem végezték el.

A helyszíni ellenõrzés befejezéséig a közalapítvány kuratóriuma nem határozott

meg a titkárságnak (a gazdasági részlegnek) tervezési követelményeket, e

feladathoz a felügyelõ bizottság sem adott segítséget.

Jogszabály kötelezõen nem írja elõ a közalapítványok költségvetésének

tartalmát, szerkezetét. A helyszíni vizsgálat idõpontjában még vita tárgyát

képezte a közalapítvány költségvetésének belsõ tartalma, tagozódása, valamint

az, hogy melyik intézménytípus (a vállalkozói, a költségvetési intézményi vagy

az önkormányzati) költségvetéséhez hasonlítson inkább. Hasonló polémiák vannak

a gimnázium költségvetésével kapcsolatban is. A felügyelõ bizottság elnöke a

gazdasági vezetõnek arra az írásban feltett kérdésére, hogy hogyan használja a

kuratórium által elõírt - a költségvetési intézmények által használt -

nyomtatványokat, azt a választ adta, hogy "mintaként használja a költségvetési

szervek által alkalmazott nyomtatványt, ami egyébként az egyszerûsített mérleg

adataitól nem sokban tér el, csak bõvebb, de értelemszerûen ami több azt nem

szükséges kitölteni".

1993-1996 években a kuratórium nem készített szöveges beszámolót az alapítvány

mûködésérõl, az alapító okiratban megfogalmazott célok teljesítésérõl. A

kuratórium megbízásából azonban a pedagógiai vezetõ, illetve az igazgató

értékelte a Gandhi Gimnázium és Kollégium munkáját, ezek az MKM részére adott

elszámolások részét képezték.

1.9. A közalapítvány és intézményei vagyona, vagyonvédelme, gazdálkodása,

könyvvezetésének szabályossága

A közalapítvány saját tõkéje 1996. december 31-én 109.107 ezer Ft volt, a

109.815 ezer Ft eszközértékbõl 100.025 ezer Ft-ot képviselt a kft-ben és a

gimnáziumban lévõ könyv szerinti vagyona, mint részesedés.

A kft saját tõkéje - az elõzetes mérlegadatok szerint - 1996. december 31-én

524.095 ezer Ft volt, ebbõl a jegyzett tõke 90.000 ezer Ft, a mérleg szerinti

eredmény -27.665 ezer Ft, a tõketartalék (az alapítvány által véglegesen

átadott pénz) 461.760 ezer Ft. A 441.473 ezer Ft eszközértékbõl 440.338 ezer

Ft volt a tárgyi eszközök állománya.

A "Gimnázium és Kollégium" saját tõkéje 1996. december 31-én 12.146 E Ft. a

14.548 ezer Ft eszközállományból 10.493 ezer Ft volt a tárgyi eszközök

állománya.

A leltározás és a vagyonvédelem nem felelt meg az elõírásoknak. Leltározás

legutoljára 1996-ban volt, tételes leltározással, de a fõkönyvi és analitikus

nyilvántartás és a tényleges vagyonfelmérõ leltár összehasonlítása és

kiértékelése, a hiány-többlet kimutatása, az esetleg szükséges felelõsség

megállapítása elmaradt, a megfelelõ szabályozás és feladatterv elkészítésének

elmulasztása miatt.

Az elmúlt idõszakban két esetben érte jelentõsebb kár az intézményt, egy 2,3

millió Ft értékû kisbusz eltulajdonítása és egy személygépkocsi totálkáros

utcai balesete miatt. Személyi felelõsséget az alapítvány nem tudott

érvényesíteni.

A házipénztári forgalom szúrópróba szerinti (1996. decemberi és 1997. januári

bizonylatok) ellenõrzése több hiányosságot tárt fel. Nem minden bizonylat volt

a szükséges hitelesítéssel ellátva, pl. hiányzott a könyvelõ, ellenõr,

utalványozó aláírása. Több esetben nem tüntették fel a csatolt mellékletek

számát, sõt olyan eset is volt, hogy az alapbizonylatot nem csatolták a

kifizetéshez. A napi pénztárforgalomnál esetenként jelentõsen túllépték az

engedélyezett keretösszeget.

Az elszámolási utalványok tõpéldányai nincsenek aláírással ellátva és nincs

feltüntetve a kifizetés célja.

Elmaradások tapasztalhatók a folyamatos könyvelésben.

A helyszíni ellenõrzés idején az étkezdei anyagfelhasználások öt

hónapos forgalma még nem volt feladva a könyvelés számára, az 1996.

november - 1997. március közötti idõszakról.

Az alapítvány és szervezetei szabályszerû gazdálkodása, a költségek

elkülönítése nem megfelelõ. A három egységnek 1995. évig bezáróan nem volt

önálló, egymástól elkülönített költségvetése, a pénzkezelés, a könyvviteli

adatok rögzítése egy szervezeten belül történt. 1995. december 31-ig a

gazdálkodás információs adatainak szétválasztására nem fordítottak kellõ

figyelmet.

1996. évben már éves költségvetés készült a "Gimnázium és Kollégium"-ra és

mindhárom szervezet elkülönített beszámolót készített.

Az alapítványi kiadások köre és évenkénti tényleges összege csak 1996. évben

került - részben elkülönítve - kimutatásra, az elszámolás azonban nem volt

teljes körû és az egyes tételek nem a feladatok ténylegesen felmerült

kiadásait tartalmazták. Nem munkálták ki a megfelelõ vetítési alapokat

(telefon, fûtés, világítás, fax, egyéb dologi stb.) így azok elszámolásai nem

a valós állapotot tükrözték.

Kedvezõ hatással van, ill. meggyorsítja a szabályos gazdálkodás feltételeinek

kialakítását, hogy 1997. januárjától a közalapítvány bankszámláját a Kincstár

vezeti.

A biztonságos mûködés és likviditás megteremtése a vizsgált években napi

feladatot jelentett a közalapítvány számára. Ezt jórészt a központi

költségvetési támogatás felhasználására kötendõ megállapodások kései

megkötése, illetve a gimnázium mûködési költségvetésének forráshiánya okozta.

Forráshiányra hivatkozva 1996. évben nem került kifizetésre a dolgozók 13.

havi illetménye (1.305 E Ft + TB járulék), e járandóságot pótlólag az 1997.

évi költségvetésben, az 1997. évi 13. havi illetménnyel együtt tervezték meg.

Az alapítvány fennállása óta bevételének mindössze 5 %-a származott a központi

költségvetésen kívüli forrásokból.

1993-1995 évek között - évente nagy szórással - összesen mintegy 35,5 millió

Ft támogatást kaptak az ún. civil szférától, e támogatásból 26,5 millió Ft-ot

a Soros Alapítvány adományozott. A támogatásokat az alapítvány zömmel

pályázatok útján nyerte el.

1995-1996 években az alapítványi célok támogatása - ugyancsak zömmel

pályázatok révén - közvetlenül a gimnázium számlájára folyt be, két év alatt

mintegy 2,5 millió Ft összegben. Ebbõl 1 millió Ft a pécsi önkormányzattól

származott.

1992. óta évente 1-3 db adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást adtak

ki, öt év alatt mindössze 800 ezer Ft-ról.

Az eddigi gyakorlat szerint a nem normatív támogatást a közalapítvány csak

dologi kiadásokra használhatta fel, viszont a bér és egyéb személyi juttatások

és az ehhez tartozó TB járulék fedezetére az országosan egységes normatívák -

elsõsorban a Gandhi Gimnázium sajátos nevelési követelményei, a tanulók

többszörösen hátrányos helyzete miatt - nem elégségesek. A hiányzó forrást a

közalapítvány a civil szféra támogatásával csak töredékében tudja pótolni.

A gyermeklétszám évenkénti növekedésével párhuzamosan várhatóan növekszik

azoknak a gyermekeknek a száma és aránya, akiknek szülei még a minimális

mértékû térítési díjat is képtelenek megfizetni, ellátásuk fedezetét állami

támogatásból indokolt megteremteni.

Az iskola és kollégium tényleges kiadásai és ezek belsõ tartalma a jelenlegi

elszámolási, költségterhelési zavarok miatt csak tételes kigyûjtéssel

állapítható meg megnyugtatóan.

A helyszíni ellenõrzés szabálytalanságokat állapított meg a gimnáziumnál a

bérrendszer alkalmazásával kapcsolatban.

Az alapítvány, majd 1995-tõl a gimnázium a pedagógusok besorolásánál a

kuratórium döntése alapján a közalkalmazotti bérkategória bértételeit

alkalmazta, 1993-1996 között +15%, 1996. szeptembere óta +10% kiegészítéssel.

A besorolási bérek megállapításánál az alapítvány, illetve a gimnázium

megsértette a hatályos éves költségvetési törvényeket és a közalkalmazotti

törvény besorolásokra vonatkozó elõírásait, mivel a besorolási bértételeket

1993 - 1996. augusztus 31. között nem módosították, jóllehet ebben az

idõszakban két alkalommal is növekedett központi intézkedésre a besorolási

alapösszeg. Az alapítvány továbbá törvénysértõen csökkentette az ösztöndíjban

részesülõ pedagógusok alapbérét (l. az ösztöndíjakkal kapcsolatos részt), sõt

1996. februárjától még az akkor hatályos 14.500 Ft minimálbért sem

biztosították számukra.

1.10. A közalapítvány felügyelõ bizottsága mûködési rendjének törvényessége,

a Ptk. -ban, illetve az alapító okiratban elõírt feladatainak teljesítése,

az ellenõrzés alapján tett javaslatok végrehajtása, hasznosítása

A Gandhi Alapítvány alapítói a kuratórium ellenõrzésére nem hoztak létre -

számukra ez nem is volt kötelezõ - felügyelõ bizottságot.

A Gandhi Közalapítvány alapító okiratában az alapítók biztosították a

kuratórium ellenõrzésének feltételeit. Három tagú felügyelõ bizottságot hoztak

létre, akiket a mûvelõdési és közoktatási miniszter, mint a Kormány

képviselõje három évre írásban kért fel. A felügyelõ bizottság valamennyi

tagja budapesti illetõségû, az MKM munkatársai.

A felügyelõ bizottság a közalapítvány elhúzódó bírósági bejegyzése miatt 1995.

július - 1996. április között nem tudott legálisan mûködni, a bejegyzés

meggyorsítása érdekében 1996. februárjában intézkedéseket kezdeményezett az

MKM közigazgatási államtitkáránál.

Az alapító okirat szerint a kuratórium köteles az SZMSZ-ben meghatározott

fontosabb jelentéseket, elõterjesztéseket a felügyelõ bizottság számára

véleményezésre megküldeni. A felügyelõ bizottság bármikor célvizsgálatot

indíthat, vizsgálataihoz külsõ szakértõket is igénybe vehet. A felügyelõ

bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek a kuratórium ülésein,

tapasztalataikról szükség szerint, de évente legalább egyszer kötelesek

beszámolni a Kormánynak és a többi alapítónak.

A felügyelõ bizottság megalakulása óta a helyszínen tájékozódott a beruházás

II. ütemérõl, véleményezte a közalapítvány és gazdálkodó szerveinek

költségvetéseit és beszámolóit, feltárta, hogy a közalapítvány és a két

szervezet vezetõ, irányító és egyes ügyintézõ munkakörei rendezetlenek.

A felügyelõ bizottság tagjai részt vettek ugyan a kuratóriumi üléseken, de

ennek eredménye a napirendi kérdések elõkészítésében, a döntések jogi és

gazdasági megalapozottságában kevésbé érvényesült.

A felügyelõ bizottság - mivel az új kuratórium megválasztása után - személyi

összetételük miatt - nem látott garanciát a vagyon szakszerû mûködtetésére,

illetve azért, mert az alapítók közgyûlése alapvetõen negatívan ítélte meg

kezdeményezésüket - 1997. februárjában testületileg felajánlotta lemondását a

Kormányt, mint alapítót képviselõ mûvelõdési és közoktatási miniszternek, aki

a lemondást nem fogadta el.

1.11. Az alapítványnál, illetve a közalapítványnál végzett külsõ ellenõrzések

Belsõ ellenõrzési feladatra egy állományon kívüli ügyvéd kapott eseti

jelleggel megbízást. Az 1995. április hónapban elkészült jelentés jogi és

pénzügyi megállapításokat és útmutatásokat tartalmazott.

1996-ban adóellenõrzést végzett a Kft-nél az APEH, az ellenõrzés

megállapításait a jelentés az elõzõekben már ismertette.

Szabálytalanságot tapasztalt a Baranya Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

is, így fizetési meghagyást bocsátott ki a Gandhi Alapítványi Szolgáltató Kft.

ellen 1996. november 25-én, 582 ezer Ft összegben. Az Igazgatóság a helyszíni

vizsgálat során megállapította, hogy egyes jövedelmek nem tartoznak a szellemi

szabadfoglalkozás fogalomkörébe, így azok összege után alapjárulékot,

késedelmi pótlékot és mulasztási bírságot kell fizetni. A határozatot a Kft.

megfellebbezte.

A Baranya Megyei Közgyûlés Illetékirodája az ingatlanok vételével

kapcsolatosan 12,4 millió Ft alapösszegû illetékkel és annak 2,7 millió Ft

pótlékával terhelte meg a kft-t. A tartozásból 1997. évben 12,4 millió Ft-ot

teljesítettek.

A Baranya Megyei Ügyészség a Gandhi Alapítvány egyik alapítója bejelentésének

kivizsgálását a helyszíni ellenõrzésünk idején még nem fejezte be.

A Szolgáltató Kft. pécsi székhelyû könyvszakértõkkel kötött szerzõdést az éves

gazdálkodói beszámolóinak könyvvizsgálatára. A helyszíni ellenõrzésig

befejezett, az 1995. évi és az ezt megelõzõ évekre vonatkozó könyvvizsgálói

jelentések, illetve a záradékok a Kft. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi

helyzetét megbízhatónak és valósnak minõsítették. Az ellenõrzés által feltárt

számviteli hibák (szabálytalan költségmegosztás, költségterhelés) nem

támasztották alá a könyvvizsgálói megállapításokat.

A közalapítvány külön szerzõdéssel foglalkoztat könyvszakértõt 1994. november

23-i idõponttól kezdõdõen. A könyvszakértõ az 1995. évi alapítványi

beszámolót nem látta el hitelesítõ záradékkal, mert az alapítvány a számviteli

törvény elõírásai szerint szükséges valamennyi szabályzattal nem

rendelkezett, és emiatt az alapítvány mûködését, gazdálkodását rögzítõ adatok

egyeztetése nem történt meg.

2. Az alapítványnak, illetve a közalapítványnak adott központi költségvetési

támogatás rendeltetésszerû, törvényes és célszerû felhasználása

Az ellenõrzött idõszakban a központi költségvetésbõl adott nem normatív

támogatás rendeltetésszerû felhasználásában és az MKM felhasználást ellenõrzõ

tevékenységében az ellenõrzés több hiányosságot tárt fel. Az alapítvány,

illetve a közalapítvány kuratóriuma nem teremtette meg a támogatás jogcím

szerint elkülönített elszámolásának számviteli feltételeit, nem engedélyezett

jogcímen is történt kifizetés. Az MKM csak 1995. évtõl kötött megállapodást a

támogatás felhasználására, és bár kifogásolta az elszámolásokat tartalmi és

formai szempontból, nem tett intézkedést a kifogástalan felhasználás és

elszámolás biztosítására.

2.1. Az alapítványnak, illetve a közalapítványnak adott nem normatív támogatás

összege és elszámolása

A Gandhi Alapítvány 1992-1995 között összesen 343.763 ezer Ft támogatást

kapott a központi költségvetésbõl. Az MKM csak 1995-re alakította ki a

támogatás elszámolásának követelményrendszerét, korábban nem határozta meg,

hogy mikor és milyen formában kér a támogatásról elszámolást. A költségek

szabályszerû elkülönítését az alapítványnál és a tulajdonában álló gazdasági

egységeknél nem biztosították, e feladatra a gazdasági részleg nem volt

felkészülve.

A vagyon, és ebbõl eredõen a mûködtetés kiadásai még a helyszíni

ellenõrzés idõpontjában sem voltak megnyugtatóan rendezve.

A mûködési kiadások között pl. a telefonköltséget a közalapítvány,

az áramdíjat az iskola, a víz- csatorna és fûtésdíjat a Kft. fizeti

jelenleg is.

A Kormány 1992. szept. 10-én - alig három hónappal a 100 ezer Ft-os induló

vagyonnal rendelkezõ alapítvány bírósági bejegyzését követõen - a 3429/1992.

Korm. határozatban az állami költségvetés általános tartaléka terhére

hozzájárult a Gandhi Alapítvány által mûködtetett nemzetiségi középiskola 39,3

millió Ft összegû támogatásához és egyben felkérte az MKM-et, hogy az 1993.

évi költségvetés keretében tervezze meg az iskola további támogatását.

Ebben az idõszakban sem a Kormány, sem az MKM nem kezdeményezte,

hogy alapítóként vagy csatlakozóként kapcsolódjanak az

alapítványhoz, vagy a kuratóriumban való részvétellel befolyásolják

a szakmai elképzelések kialakítását, a jelentõs összegû

költségvetési támogatás felhasználását.

1993. és 1994. években 80-80 millió Ft, 1995. évben 101 millió Ft támogatást

hagyott jóvá a központi költségvetés MKM fejezetében az Országgyûlés a Gandhi

Alapítvány számára. Az MKM 1994. évben további 40 millió Ft támogatást adott a

fejezeti költségvetésének terhére, a vásárolt ingatlan vételárának

részletfizetésére.

Az 1992. és 1993. évi támogatás konkrét felhasználására a Kormány, illetve az

MKM nem támasztott írásos követelményt az alapítvánnyal szemben. Az 1994. évi

támogatás folyósítása és elszámoltatási igénye az MKM és az alapítvány közötti

megbeszélések és az ezek alapján készült emlékeztetõk alapján történt.

Az MKM Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Fõosztálya az alapítvány 1993.

évi elszámolásának felülvizsgálata során (1994. áprilisában)

észlelte, hogy az állami támogatást az alapítvány részben az

egyszemélyes kft-je alapításához, a törzstõke biztosításához,

továbbá az alapító okiratában nem szereplõ jogcímekre

(irodahelyiség vásárlás, -felújítás, -berendezés, gépkocsi

vásárlás) használta fel, illetve a felhasználás nagyságrendjét

egyes tételeknél kifogásolta, de e kifogásokról az alapítványt nem

tájékoztatta.

A felhasználás jogcímeit, elkülönített nyilvántartását, az

elszámolás és az ellenõrzés módját a folyósítást megelõzõen nem

határozták meg.

Az MKM-nél ebben az idõszakban vetõdött fel, hogy az alapítvány

szakmai munkájába alapítóként vagy csatlakozóként fokozottabban be

kellene kapcsolódni, ehhez kellene kötni az alapítvány további

támogatását.

Az 1994. évi 80 millió Ft összegû támogatás elszámolásánál (1995.

áprilisában) az MKM Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Fõosztálya az

elõzõ évihez hasonló kifogásokat vetett fel: az alapítvány a

végzett munkáról nem adott részletes szakmai és pénzügyi

beszámolót, a beküldött dokumentumok hiányosak voltak, a

kivitelezõvel kötött szerzõdést nem mellékelték, így a beküldött

számlák jogszerûségét nem tudták értékelni, hiányzott továbbá a

költségnemenkénti és a fõkönyvi számlák szerinti részletes

elszámolás.

Az MKM és az alapítvány írásos megállapodást a központi költségvetési

támogatás felhasználásáról elsõ alkalommal az 1995. évi 101 millió Ft

támogatással kapcsolatban kötött.

Az 1995. évi költségvetési törvény a Mûvelõdési és Közoktatási

Minisztérium fejezetben a támogatást a 3. kiemelt elõirányzat szám

alatt, "dologi kiadások" jogcímen engedélyezte.

Az MKM az alapítvánnyal kötött megállapodásban rögzítette a 101

millió Ft felhasználásával, folyósításával, nyilvántartásával,

elszámolásával és a felhasználás ellenõrzésével kapcsolatos

elõírásokat.

A támogatást az MKM-mel kötött megállapodás szerint az alapítvány az intézmény

mûködtetésére, épületvásárlásra, kamatfizetésre, a megvásárolt épület

átalakítására használhatta fel, bért és TB járulékot nem fizethetett belõle.

Az MKM a támogatást a költségvetési törvényben jóváhagyottól eltérõen,

jogszerûtlenül felhalmozási célú kiadásokra (épületvásárlás, ehhez kapcsolódó

kamatfizetés, épület átalakítás) is engedélyezte.

A megállapodás nem tartalmazott szankciókat (visszafizetési kötelezettség,

további támogatásból való kizárás stb.) rendeltetéstõl eltérõ felhasználás

esetére.

A közalapítvány számára az 1996. évi központi költségvetésben 243,5 millió Ft,

az 1997. éviben 325 millió Ft támogatást hagyott jóvá az Országgyûlés.

A támogatás mindkét évben az 5. kiemelt elõirányzatszám "Egyéb

mûködési célú támogatások, kiadások" jogcímen szerepelt.

Az 1996. évi támogatás felhasználási célja az iskola, a kollégium és a hozzá

kapcsolódó kiszolgáló létesítmények mûködtetése, épületvásárlás, kamatfizetés,

épületátalakítás volt. A támogatásból - a megállapodás szerint - a

közalapítvány bért és TB járulékot nem fizethetett. A megállapodásban

rögzített jogcímek részben szûkebbek a költségvetési törvényben meghatározott

jogcímnél - ugyanis bér és TB. járulék a mûködési célú kiadások között

elszámolható lenne, részben viszont bõvebb, mert a mûködési kiadások között

felhalmozási kiadásokat (épületvásárlás, épület átalakítás) nem lehet

elszámolni.

Az 1997. évi támogatás felhasználási céljai - megállapodás hiányában - nem

álltak az ellenõrzés rendelkezésére.

A támogatásokra vonatkozó szerzõdések 1995-1996 években több hónapos késéssel

kerültek megkötésre, ez nem segítette elõ a közalapítvány tervszerû munkáját,

az ingatlanvásárlás, tervezés, kivitelezés pénzügyi szempontból megalapozott

elõkészítését. E szerzõdések sem tartalmaztak szankciókat rendeltetéstõl

eltérõ felhasználás esetére.

Az 1996. évi támogatásra vonatkozó írásos megállapodást 1996. május

16-án kötötte meg az MKM és a közalapítvány, bár ezt megelõzõen már

több, mint 40 millió Ft folyósításra került.

Az 1997. évi támogatás részbeni felhasználásáról 1997. január 21-én

született megállapodás, 81 millió Ft-ot biztosítottak a folyamatban

lévõ kivitelezési munkálatok esedékes részleteinek kifizetésére, a

kuratórium elnökének igénylése alapján. A támogatás további

részleteinek folyósítását, a szerzõdés megkötését az 1996. évi

támogatás elszámolásának kuratórium által történt elfogadása utáni

idõre tervezték.

Helyszíni ellenõrzésünk idejére az 1996. évi támogatásból finanszírozott

beruházási kiadásokról fõkönyvi számlák szerinti bontásban a közalapítvány

benyújtotta elszámolását az MKM-nek.

2.2. Az alapítványnak, illetve a közalapítványnak adott normatív támogatás

összege és elszámolása

A gimnázium és a kollégium, mint nem önkormányzati oktatási-nevelési

intézmény, a tárgyévi költségvetési törvényekben meghatározott normatív

támogatást (költségvetési céltámogatást) igényelhette.

A meghatározott normatívák és létszám alapján 1994-ben összesen 5,8 millió Ft,

1995-ben 11,5 millió Ft, 1996-ban 21,4 millió Ft támogatást kaptak.

Az igénybevétellel és az elszámolással kapcsolatos számításokat az alapítvány,

illetve az iskola az MKM útmutatása alapján végezte el. A számítási módszer

kialakítását azonban az ellenõrzés nem tartotta eléggé megalapozottnak, fõleg

1994-1995 évekre vonatkozóan. A tárgyévi költségvetési törvények 1997-ig

ugyanis nem írtak elõ a normatív céltámogatást igénybevevõ nem állami

intézmények számára az átlaglétszám megállapításához számítási módszert,

illetve igénylési idõpontot, az MKM által alkalmazott módszer jóváhagyásáról

az ellenõrzés nem kapott írásos dokumentációt.

Eltérõ számítási módszert alkalmazott a minisztérium 1994-ben és

1995-ben, ez utóbbi elszámolás már közeledett az önkormányzati

iskolák elszámolásához.

Az ellenõrzés megállapítása szerint helytelen adatközlés miatt az alapítványi

gimnázium 1994. évben 214 ezer Ft-tal, 1995. évben 775 ezer Ft-tal a

jogszerûen járónál több, 1996. évben 246 ezer Ft-tal kevesebb céltámogatást

vett igénybe (1, 2 sz. mellékletek):

- egy állami gondozásban lévõ tanulót is figyelembe vettek a

támogatás igénylésénél, jóllehet e gyermek után a Gyermekvédõ

Intézet is utalta a normatív támogatást;

- kollégiumi ellátásban részesülõ tanulókat szerepeltettek a

kiegészítõ etnikai oktatottak körében;

- az idõközben kilépettek számát helytelenül vették figyelembe;

- az 1996. évi létszámot nem teljes körûen állapították meg.

Az ellenõrzés elõzetes számítása szerint az 1997. évre tervezett normatív

támogatás - a bejelentettnél alacsonyabb létszám miatt - túlzott mértékû,

mintegy 1,5 millió Ft többlet igénybevétel prognosztizálható. Jelenleg nem

tisztázott, hogy emiatt felmerül-e majd kamatfizetési kötelezettség.

3. A központi költségvetési támogatás felhasználása az alapítványi célok

teljesítésére

3.1. Az iskola és a kollégium épületeinek megvásárlása illetve kialakítása

A központi költségvetési támogatást az alapítvány, illetve a közalapítvány az

iskola, a kollégium és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló létesítmények

megteremtésére - vásárlására, felújítására és új építkezésekre -, továbbá a

kialakított intézmények mûködtetésére kapta.

Az alapítvány létrehozásakor sem az alapítók, sem a nemzetiségi iskola

támogatását felvállaló Kormány, illetve MKM nem mérte fel elõzetesen, hogy

milyen tárgyi és személyi feltételek szükségesek, mekkora ezek

költségkihatása, milyen forrásból és mennyi idõ alatt lehet a szükséges

létesítményeket biztosítani. Nem készült számítási anyag a létesítmények

mûködtetési költségeirõl, ennek összegét ma sem ismerik.

Tervszerûtlenség, kellõen át nem gondolt, illetve téves döntések, az adott

idõpontban rendelkezésre álló anyagi fedezetet meghaladó elõzetes

kötelezettségvállalások jellemezték az eltelt idõszakot, bár ezeket a célnak

megfelelõ, jól felszerelt intézmény mielõbbi megteremtése motiválta.

A közalapítvány és az új kuratórium kedvezõ változást indított el azzal, hogy

a közalapítvány stratégiai céljaival összhangban felmérte a további

építkezések szükségességét és elõírta az intézmény beruházási tervének

elkészítését.

Az alapítvány az intézmény megvalósításának folyamatát az általa alapított

egyszemélyes Kft-n keresztül bonyolította, a kapott nem normatív központi

költségvetési támogatás túlnyomó részét törzstõke juttatás, illetve véglegesen

átadott pénzeszköz formájában a kft-nek adta. E pénzekbõl a Kft. vásárolta meg

és vette tulajdonába az iskola és a kollégium létesítéséhez szükséges

ingatlanokat:

- 1993. szeptember 24-én 138.750 ezer Ft-ért a Pécs, Komját A. u.

5. sz. alatt lévõ "B" és "C" jelû épületeket a hozzá tartozó

telekkel együtt;

- 1994. február 22-én 15.000 ezer Ft-ért 15.875 m2 beépítetlen

telket, amelyre az iskolát, a tornacsarnokot és a szabadtéri

sportpályákat tervezik;

- 1996. május 29-én 125.000 ezer Ft-ért az "A" és "D" jelû

épületeket.

E két ingatlan megvásárlásáról 1995. óta elõzetes tárgyalások

folytak, de az adásvételi szerzõdést az alapítvány - a

kilátásba helyezett támogatás ellenére - fedezethiány miatt

nem tudta megkötni. Az ingatlan megszerzése érdekében az

eladó számára 1996. elején 21 millió Ft kölcsönt - valójában

vételár elõleget - adtak, melyet késõbb a vételár elõlegbe

beszámítottak.

Az "A" jelû ingatlan birtokba adása a szerzõdés szerint 1996.

augusztus 12. volt, a "D" jelû épületet az eladó 1997. június

11-ig - bérleti díj ellenében - használhatja.

A "B és "C" jelû épületek átalakításához nem készült tervpályázati kiírás. Az

idõ rövidségére hivatkozva enélkül kapott megbízást a fõvállalkozó, és õ

kötött tervezõi szerzõdést az alvállalkozókkal.

A kivitelezés I. ütemének garanciális hibái miatt a Kft. és a

kivitelezõ között még jelenleg is vannak lezáratlan követelések,

melyek részben a kft. ügyvezetõjének és mûszaki ellenõrének nem

megfelelõ munkájából fakadtak.

Szabálytalanságokat tapasztalt az ellenõrzés a kivitelezõi számlák

pénzügyi teljesítésénél is. Nagyösszegû készpénz kifizetésekre

került sor, tíz alkalommal összesen 80,4 millió Ft összegben, az

engedélyezett házi pénztári keretet meghaladóan.

Az "A" és "D" jelû épületek felújítására, bõvítésére, kollégiummá történõ

átalakítására meghívásos tervezõi ötlet-pályázatot hirdettek. A pályázat

eredményhirdetése alapján kötöttek tervezõi szerzõdést egy bt-vel az "A", "B",

"C", "D" jelû épületek átalakításának és bõvítésének tervezésére, 6,5 millió

Ft + ÁFA tervezõi díjért.

Az "A" épület kialakítására, átépítési megoldással, 154,2 millió Ft összegben,

a közbeszerzési törvény 70.§ d. pontja szerint, meghívásos eljárás

alkalmazásával kötöttek fõvállalkozói kivitelezési szerzõdést.

A "D" épületrész ugyan az "A" épületrésszel szerves egységet alkot, de

átépítése anyagi eszközök hiányában csak 1997-ben vagy 1998-ban történhet.

A beruházás teljes körû megvalósítása érdekében a Kft. további szerzõdéseket

is kötött, mintegy 40 millió Ft összegben.

A Kft. befejezetlen beruházás állománya 1996. december 31-én 207,6

millió Ft volt. A IV. ütem beruházása 1997-ben befejezõdött, a

mûszaki átadás-átvétel március 4-én megtörtént, a végszámlát a kft.

kiegyenlítette.

A közalapítvány új épületek megépítését is tervezi a megvásárolt Dobó I. úti

telekre. A tervpályázaton nyertes tervezõ az iskola, a tornacsarnok és a

nyitott sportpályák építési engedélyezési és kivitelezési terveit - árazott

költségvetéssel - 1996. évben elkészítette. A tervezõi díj 15, 2 millió Ft

volt, melyet az 1996. évi központi költségvetési támogatás terhére

kiegyenlítettek.

3.2. A közalapítvány oktatási-nevelési céljai teljesítésének felté- telei

Az MKM Tanügyigazgatási Fõosztály 1993. szeptember 1-tõl engedélyezte a hat

osztályos gimnáziumi oktatást, amely ténylegesen 1994. január 29-én kezdõdött

meg 55 általános iskolai korcsoportba tartozó tanulóval, 50 gyermek kollégiumi

elhelyezésével. 1996. október 15-én a tanulólétszám az általános iskolás

korosztályban 83 fõ, a középiskolás korosztályban 32 fõ volt, kollégiumi

ellátásban 90, externátusi ellátásban 10 gyermek részesült.

Az MKM a Gandhi Gimnázium számára az önkormányzati iskolákra megállapított és

közzétett tantervek helyett sajátos oktatási formát engedélyezett.

A gimnázium nemzetiségi intézményként az idegen nyelvek mellett a

beás és lovári nemzetiségi nyelvet, valamint a matematikát és a

magyar nyelv és irodalom tantárgyakat is csoportbontásban

oktathatja.

A gimnázium jelenlegi épülete a már mûködõ, illetve folyamatosan bõvülõ

oktatás helyszükségletét csak részben képes kielégíteni. Az eddig átalakított

épület elsõdlegesen kollégium, melynek tanuló-helyiségeit ideiglenesen

tanteremként használják.

Az oktatás - nevelés feltételei hiányosak. Okai:

- az iskola tervezett tanuló létszámához kevés a kollégiumi

férõhelyek száma;

- az iskolai oktatás céljait szolgáló épület-együttes, illetve a

testnevelési célokat szolgáló tornacsarnok és nyitott sportpálya

még nem épült meg;

- nincsenek biológiai, fizikai, kémiai szaktantermek és szertárak;

- az oktatáshoz szükséges oktatási- és segédeszközök hiányosak,

mennyiségük kevés, e tekintetben a gimnázium ellátottsága az

önkormányzati iskolák átlagos szintjénél alacsonyabb.

3.3. A tanulók ellátása

A gimnáziumi tanulók ellátásának térítési szabályzata szerint jelenleg a

maximális havi térítési díj - teljes ellátást biztosítva - 3.500 Ft/fõ. A

családok jövedelme és az eltartottak száma alapján az iskolában az átlagos

havi térítési díj 1.000 Ft/fõ. Az egy tanulóra számított napi élelmezési

nyersanyagnorma 339 Ft.

Az iskola biztosítja a tanulók tankönyveit, füzeteit, továbbá hazautazásuk

költségeit.

Számottevõ a térítési díjhátralék, a csökkentésre irányuló felszólítások

nagyrészt eredménytelenek.

1996. júniusában 73 felszólítást küldtek ki, mintegy 250 ezer Ft

rendezésére. Ebben szerepelt térítési díjhátralék, tankönyv

rongálás, füzetpótlás. A hátralékok átlagos összege 3.435 Ft/fõ,

5.000 Ft feletti összeggel 19 fõ, a tanulók 26 %-a tartozott.

A közalapítvány külföldi támogatói az iskola tanulóinak egy részét a nyári

tanítási szünetben vendégül látták, teljes ellátásukról gondoskodtak,

kulturális programot és a tanult idegen nyelv gyakorlását biztosították. E

bevételek és költségek - mivel természetbeni juttatások - nem jelentek meg a

közalapítvány pénzforgalmában.

1995-96 években 25-30 fõ, 1997-ben várhatóan ugyanennyi tanuló

vehet részt ingyenes külföldi tanulmányúton.

A tanulók beilleszkedését, általános mûveltségük bõvítését, hagyományaik

ápolását a közalapítvány az alapító okiratban meghatározott céloknak

megfelelõen - anyagi eszközei korlátain belül - igyekezett támogatni.

Tehetségkutató klubot, nyári táborokat mûködtettek, helyi célra

biztosították egyes könyvek kiadását, az intézményt bemutató

prospektusok készítését.

3.4. A pedagógusok anyagi támogatása a speciális helyi oktatási feladatok

ellátásában

Az alapítvány, illetve a közalapítvány 1993. évtõl támogatta SZJA kedvezmény

alá tartozó ösztöndíjak adományozásával a gimnázium sajátos oktatási

feladatainak színvonalasabb ellátását, elsõsorban a szaktantervek készítését,

a családpedagógiai és ifjúságvédelmi tevékenységet, különbözõ pedagógiai

programok kidolgozását. A vállalt feladatokat, illetve témákat, valamint az

ösztöndíj mértékét egyéni szerzõdésekben rögzítették.

Négy év alatt 83 pályázatra összesen 9 millió Ft ösztöndíjat

fizettek, pályázatonként átlagosan 87 ezer Ft-ot, 7 - 291 ezer Ft

közötti szélsõ értékek között.

Az ösztöndíj-rendszer mûködtetését - annak szakmai, tartalmi eredményeit nem

vizsgálva és nem vitatva - az ellenõrzés szabálytalannak minõsítette.

- A vizsgált években a központi költségvetési támogatást a tárgyévi

költségvetési törvények, illetve a felhasználásra kötött

megállapodás szerint csak dologi kiadásra lehetett felhasználni,

ösztöndíjak fizetésére való felhasználása ezzel ellentétes volt.

- 1993 - 1996 évek között az ösztöndíj odaítélésével egyidejûleg az

érintettek besorolási alapbérét - közös megegyezéssel - a

módosítás idõpontjában érvényben lévõ minimálbérben, de

változatlan munkaidõ kötelezettséggel állapították meg, ezzel

megsértették mind az adott évben hatályos költségvetési

törvényt, mind a közalkalmazotti törvényt. Ezt a gyakorlatot az

1996/1997 -es tanévben már nem folytatták.

Az 1993. évi CXI tv. 32.§ (5), az 1994. évi CIV tv. 33.§

(5), az 1995. évi CXXI tv. 36.§ (4) és az 1996. évi CXXIV

tv. 34.§ (9) bekezdése szerint a normatív állami

hozzájárulásban részesülõ nem állami intézmény a

munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak

jogállásáról szóló törvény harmadik része IV-V. fejezetében

megállapított, a munkaidõre, pihenõidõre, elõmeneteli és

illetményrendszerre vonatkozó feltételeket biztosítja. E

törvényekkel ellentétes volt a besorolás szerinti bérek

minimálbérre való csökkentése.

- A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1991. évi

XC. törvény 7. § 30. pontja alapján nem mentes az adó alól az az

alapítványtól kapott összeg, amelyet bármilyen jogcímen az

alapítvánnyal munkaviszonyban álló magánszemély vesz fel. Az

alapítványi ösztöndíjban részesülõ pedagógusok 1995-ig az

alapítvány állományában voltak.

- A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CVII. törvény 1. sz.

melléklet 3. pontja szerint 1996. jan. 1-tõl az alapítványok,

közalapítványok által - annak alapszabályában rögzített céljával

összhangban adva - adómentes az az összeg, amelyet oktatási

intézményben végzett kutatásra folyósítanak. A közalapítvány

alapító okiratban meghatározott céljai között a kutatási cél nem

szerepel. Ösztöndíj adómentesen külföldi tanulmányútra adható.

- A szerzõdések nem tartalmaztak eljárási szabályt arra az esetre,

ha az érintett dolgozó a munkaszerzõdését felmondja, de az

ösztöndíjjal támogatott feladatát még nem teljesítette.

- Az 1993-1995 években beadott pályázatok elbírálását és

minõsítését a gimnázium igazgatója és helyettese végezte el,

kuratóriumi jóváhagyás nélkül, a kuratóriumot a gazdálkodásról

szóló beszámolás keretében tájékoztatták.

Az iskola, illetve az alapítvány ösztöndíj-rendszerét, az ösztöndíj-

szabályzatot a közalapítvány kuratóriuma 1996. november 6-i ülésén elfogadta,

és ezt sem a felügyelõ bizottság, sem az MKM nem kifogásolta. Az 1996-97. évi

pályázatok elbírálására és az ösztöndíjak megállapítására a kuratórium

felhatalmazta az igazgatót.

B u d a p e s t , 1997. június

Melléklet: 2 lap

dr. Nyikos László Sándor István

alelnök alelnök

373. 1997. JÚNIUS

JELENTÉS

a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány

pénzügyi-gazdasági ellenõrzésérõl

A vizsgálat végrehajtásáért felelõs:

III. Költségvetési Ellenõrzési Igazgatóság

Bihary Zsigmond

számvevõ igazgató

Az ellenõrzést vezette:

Balázs Andrásné

számvevõ fõtanácsos

Az ellenõrzésben részt vett:

dr. Solymár Károlyné

külsõ munkatárs

32

Állami Számvevõszék

V-10-16/1997.

Témaszám: 377

J E L E N T É S

a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért

Közalapítvány

pénzügyi-gazdasági ellenõrzésérõl

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1995. évi VI. törvénnyel

módosított 1993. évi LXXVII. törvény 55. § (3)-(4) bekezdése úgy rendelkezett,

hogy a hazai kisebbségek önazonosságának megõrzését, hagyományai gondozását,

átörökítését, az anyanyelv ápolását, fejlesztését, szellemi és tárgyi emlékeik

fennmaradását, a kisebbségi létbõl fakadó kulturális és politikai hátrányok

mérséklését szolgáló tevékenységek támogatása céljából közalapítványt kell

létrehozni.

A Kormány által alapított Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért

Alapítvány kuratóriuma az alapítvány vagyonát felajánlotta a közalapítvány

létesítésére. A felajánlást a Kormány a 2187/1995. (VII.4.) Korm. határozattal

elfogadta.

A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány (MNEKK) célja

a fenti törvényben meghatározottak ösztönzése, segítése és sokoldalú

támogatása.

A közalapítvány támogatási tevékenysége részét képezi a kisebbségi célok

állami finanszírozási rendszerének.

Az Országgyûlés 19/1997. (III.19.) OGY határozatában felkérte az Állami

Számvevõszéket, hogy a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért

Közalapítvány pénzügyi-gazdasági tevékenységét törvényességi és célszerûségi

szempontból vizsgálja meg.

Az Állami Számvevõszék 1995-ben - a fejezetek és intézményeik által az

alapítványoknak juttatott állami pénzek és vagyon felhasználásának,

mûködtetésének ellenõrzése keretében - ellenõrizte a (köz)alapítványt 1990.

évi létrehozásától 1994. évvel bezárólag (Állami Számvevõszék 306. sz.

jelentése 2. sz. függelék II. fejezet). Az ellenõrzés összefoglaló

megállapítása szerint: "... az alapító okirat szükséges módosításának

elmaradása, ebbõl következõen a Felügyelõ Bizottság, valamint az alapítvány

gazdálkodásának teljes körû szabályozottságát biztosító SZMSZ hiánya

együttesen eredményezték a gazdálkodási szabálytalanságokat, a pénzügyi,

számviteli, bizonylati fegyelem megsértését".

Az ellenõrzés során arra kerestünk választ, hogy

- a közalapítvánnyá történõ átalakulás és mûködés jogi, szervezeti feltételei

hogyan alakultak;

- a közalapítvány gazdálkodása, könyvvezetése szabályos-e;

- a közalapítványnak juttatott központi költségvetési támogatást

rendeltetésszerûen, törvényesen és célszerûen használták-e fel;

- az Állami Számvevõszéknek a jogelõd alapítványnál 1995. évben végzett

ellenõrzését követõen a feltárt hiányosságok megszüntetésére intézkedtek-e.

Az ellenõrzés 1995. január 1. - 1997. április 30. közötti idõszakra terjedt

ki.

A helyszíni ellenõrzésre a közalapítvány székhelyén, Budapesten került sor. Az

ellenõrzött szervezettõl tanúsítványok formájában bekért adatokat a jelentés

összeállítása során feldolgoztuk és hasznosítottuk.

I. ÖSSZEGZÕ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

Az ellenõrzés megállapításai szerint a közalapítvány megalakításának

elõkészítése nem volt kellõen átgondolt, az eredeti alapító okiratban szereplõ

egyes elõírások hibásnak, illetve végrehajthatatlannak bizonyultak. Az induló

vagyon meghatározása pontatlan volt, nem tartalmazta a jogelõd alapítvány

által felajánlott vagyonrészt. A megalakulás elhúzódása miatt az induló vagyon

terhére kifizetések történtek, de ezzel az összeggel a bejegyzés elõtt álló

közalapítvány induló vagyonát nem csökkentették.

A közalapítvány a helyszíni ellenõrzés idején a már módosított alapító

okiratnak megfelelõen mûködik, létrehozása - a kezdeti nehézségek megoldása

után - célszerûnek és hasznosnak bizonyult.

A közalapítvány a hasonló nevû alapítvány jogutódja lett. Az átalakulás

folyamata, a közalapítvány mûködésének megkezdése az alapító okirat késedelmes

jóváhagyása miatt jelentõs mértékben elhúzódott. A jogelõd alapítvány

kuratóriuma már 1994. novemberében feloszlott és 1995. októberéig - a

közalapítvány kuratóriumának megalakulásáig - az alapítvány nem mûködött,

pályázatokat nem írtak ki. Az eredeti alapító okiratot nem hirdették ki,

hamarosan megkezdõdött a módosítási javaslat kidolgozása. Mindez hátrányosan

befolyásolta a közalapítvány jogszerû és tervszerû mûködését.

Az alapító okirat az alapítvány céljait a törvényi feladatból következõ

általános célrendszerre építve konkrétabban, de prioritások, illetve

felhasználási arányok elõírása nélkül határozta meg. Ennek hiánya elsõsorban a

kisebbségi lapoknak adható támogatás és a közalapítvány többi, hasonlóan

fontos célja megvalósításához adható támogatások meghatározásában, a megfelelõ

arányok kialakításában okoz nehézséget a kuratóriumnak.

Az alapító okirat nem tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat a kuratóriumi

tagokkal és a kuratórium mûködésével kapcsolatban. A gyakorlatban gondot okoz,

hogy a kuratórium nem köztisztviselõ tagjai delegáló szervezetük révén

közvetlenül érdekeltek egyes támogatások odaítélésében, az így keletkezõ

esetleges összeférhetetlenséget a kuratórium az érintettek ellenállása miatt

saját hatáskörében nem tudta szabályozni. Célszerû lenne, ha erre vonatkozóan

kötelezõ eljárást maga az alapító okirat tartalmazna.

A közalapítvány kuratóriumát a kisebbségi törvényben meghatározott módon és

összetételben alakították meg. Összetételében a delegáló szervezetek részérõl

történt lemondások, visszahívások következtében nyolc kuratóriumi tag személye

változott 1996. év folyamán. A személyi változások - elhúzódásuk miatt - a

kuratórium folyamatos munkáját, a döntések meghozatalát akadályozták.

Tevékenységérõl az alapítónak eddig még nem számolt be, erre vonatkozó

határidõt sem a hatályos jogszabályok, sem az alapító okirat nem tartalmaz.

A kuratórium elkészítette a szervezeti és mûködési szabályzatát (SZMSZ), mely

tartalmazza a módosított alapító okirat szerint a belsõ szabályozási jogkörébe

utalt feladatok részletszabályait, és felöleli a teljes feladatkört.

A közalapítvány tulajdonába került és a mûködtetés során változó vagyon

megõrzésének, mûködtetésének és gyarapításának kereteit szabályozó

vagyonkezelési szabályzatot a kuratórium megkésve, csak 1997. márciusában

hagyta jóvá, az SZMSZ mellékleteként. A rendelkezésre álló vagyonból -

célszerûen és helyesen - törzsvagyont különítettek el. A törzsvagyon fokozatos

növelését a kuratórium mindaddig tervezi, míg annak kamata nem fedezi a

közalapítvány mûködési költségét.

Az alapító okirat szerint a kuratórium üléseit szükség szerint, de évente

legalább négyszer tartja. Megalakulásuk óta 1997. áprilisával bezárólag 27

ülést tartottak. Az ülések ilyen mértékû gyakoriságát az alapítvány

mûködésének szüneteltetése alatti kérelmek felhalmozódása, majd a mûködés

lehetõség szerinti gyors beindításához szükséges intézkedések sorozata

indokolta. A kuratórium üléseirõl készített emlékeztetõk, jegyzõkönyvek, a

hozott határozatok nyilvántartása megfelelõ.

A közalapítvány kuratóriumának munkáját öt tagú felügyelõ bizottság (FEB)

ellenõrzi. A felügyelõ bizottság 1996. évben ellenõrzési

feladatkörében ellenõrzést nem folytatott. Csak 1997. márciusában készítette

el az ügyrendjét. A bizottság összetétele 1996. októberében megváltozott,

három tag személyében történt változás. 1997. áprilisa óta betöltetlen az

elnöki funkció.

A kuratóriumi döntések elõkészítése, végrehajtásának megszervezése és a

közalapítvány gazdálkodásának az SZMSZ-ben és a vagyonkezelési szabályzatban

meghatározott módon történõ felelõs irányítása, a pályázatok kiírása, az

értékelés lebonyolítása, a nyertes pályázók elszámoltatása a közalapítvány

munkaszervezetének, az irodának a feladata. Az iroda munkáját a kuratórium

által kinevezett igazgató irányítja. Az iroda mûködése megfelel a

közalapítvány belsõ szabályzatainak.

A közalapítvány a kuratórium által jóváhagyott költségvetés alapján mûködik.

1996-ban a központi költségvetésbõl a Miniszterelnökség fejezet fejezeti

kezelésû elõirányzataiból 389 millió Ft, 1997-ben 395 millió Ft támogatást

kapott.

Az elõzõ évi pénzmaradvány és a befektetések hozama figyelembe vételével 1996-

ban 631,7 millió Ft kiadási elõirányzatot terveztek.

1997. évre 424 millió Ft támogatás kiosztását tervezi a kuratórium, ami az

1996. évi támogatási lehetõségnél kevesebb. Ennek oka, hogy a kuratórium 1995-

ben - mûködése megkezdésének elhúzódása miatt - nem tudta felhasználni a

kapott költségvetési támogatás jelentõs részét, és az így keletkezett

pénzmaradvány az 1996. évi támogatási lehetõségeket növelte.

A közalapítvány kuratóriuma, illetve elnöke eddigi mûködése során a központi

költségvetési támogatás elnyerésére - a támogatás nagyságrendjét illetõen -

érdemi ráhatást nem tudott gyakorolni. Ezt a közalapítvány részérõl részben

objektív körülmények - rövid idõtartamú mûködés -, részben a megalapozott és

számítási anyaggal kellõen alátámasztott javaslatok hiánya magyarázza. Ilyen

igényt azonban ez idáig nem is támasztottak a közalapítvánnyal szemben.

A MNEKK által támogatott célok más közalapítványok, ill. a Mûvelõdési és

Közoktatási Minisztérium (MKM) támogatási célrendszerében is szerepelnek. Az

MKM kezdeményezésére 1996. évben már megkísérelték a támogatott célok és a

kedvezményezettek körének összehangolását.

A MNEKK pályázati rendszere az általános identitást õrzõ programokra, a közép-

és felsõfokú oktatásban tanulók ösztöndíjazására, valamint az országos

terjesztésû kisebbségi lapok támogatására irányul. A pályázatok elbírálására

és lebonyolítására kidolgozott szempontok szerint szociális és foglalkoztatási

programokat a MNEKK nem támogatott, mivel ilyen célokat az alapító okirat nem

jelölt meg, továbbá a kisebbségi önkormányzatok mûködési költségeihez nem

járult hozzá. 1996-ban a kisebbségi törvényben nem taxált kisebbségek

támogatására - mely az alapító okirat szerint nem képezi a közalapítvány

feladatát - a kuratórium 4 millió Ft-ot hagyott jóvá. 1997-ben már csak a

kisebbségi törvényben taxált kisebbségek kaptak a közalapítványtól támogatást.

Körültekintõen megszervezték a pályázatok lebonyolítását, a döntések

elõkészítését, nyilvántartását, a kedvezményezettek elszámoltatását.

A kuratórium eddigi mûködése során a támogatások odaítélésénél kiemelt

figyelmet fordított a roma - mint a legnagyobb lélekszámú hazai - kisebbség

megkülönböztetett támogatására.

A támogatási szerzõdéseket körültekintõen állították össze, figyelemmel voltak

a tartalmi és pénzügyi elszámoltatás követelményeire, meghatározták a

szerzõdésszegés eseteit és szankcióit is.

Az elszámolások egy része kétséges volt, jellemzõen a gyermek - ifjúsági

táboroknál a kapott összeg jelentõs részét "vendéglátási" kiadások

finanszírozására fordították.

A kuratórium 1995. évtõl fokozatosan finomította, pontosította az ösztöndíj

adományozás feltételeit.

A közalapítvány megerõsítette a cigánytanulók ösztöndíj támogatásának

elsõdlegességét, de az ösztöndíj adományozást - a jogelõd alapítvánnyal

szemben - kiterjesztette a nemzeti oktatási program szerint tanuló egyéb

kisebbségi tanulókra is. Prioritást kapott a felsõfokú oktatás, ezen belül a

pedagógus, óvónõ, szociális munkás, jogi, államigazgatási fõiskola,

romonológia szakokon tanulók kaptak elsõbbséget.

Az országos terjesztésû kisebbségi lapok megjelenése mind a kisebbségek, mind

a Kormány által deklarált érdek. A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai

Kartája 1995. évi aláírásával Magyarország vállalta, hogy lehetõvé teszi egy,

a kisebbségek anyanyelvét használó sajtóorgánum létesítését, fenntartását. A

Magyar Köztársaság a vállalását hat nyelvre (horvát, német, román, szerb,

szlovák és szlovén) terjesztette ki. A kisebbségi írott sajtó

megjelentetéséhez szükséges pénzügyi alap a MNEKK-be épült be, a

közalapítvány az egyetlen olyan költségvetési forrás, amely nevesíti a

kisebbségi sajtónak adott támogatást.

A közalapítvány kuratóriuma 1995-ben 11 kisebbség 14 lapjának 142,2 millió Ft

(a roma kisebbség esetében 4 lap támogatását fogadta el), 1996-ban 19 lapnak

165,5 millió Ft, 1997-ben 15 lapnak 170 millió Ft támogatást biztosított.

A pályázókkal támogatási szerzõdést kötöttek. A pénzben kifejezhetõ

szerzõdésszegések kategóriájába sorolták a terjedelmi és a gyakorisági

követelmények megszegését, valamint az alacsonyabb példányszámban való

megjelentetést. Ilyen okok miatt zártak ki 3 lapot az 1997. évi támogatásból.

Az 1997. évre rendelkezésre álló összeg az elõzõ évinél mintegy 150 millió Ft-

tal kevesebb (az 1996. évi pénzügyi lehetõséget az 1995. évi pénzmaradvány

növelte meg), így a céltámogatások adományozása a maradvány elv alapján

határolódott be (mûködési költség - ösztöndíjak - laptámogatás). Elsõsorban a

laptámogatás összege és ennek növelése osztja meg a kuratóriumot, és képezi

feszültség forrását, mivel a közalapítvány részére biztosított költségvetési

támogatás mellett a nagy arányú laptámogatás a közalapítvány egyéb

feladatainak ellátását veszélyezteti. A kisebbségek képviselõi a laptámogatást

alapvetõ prioritásnak tekintik a kisebbségi kulturális támogatáson belül. A

lapok támogatásának szabályos felhasználása, a támogatási struktúra

kialakítása, a lapok kisebbségi politikát szolgáló belsõ tartalmának

megítélése céljából átfogó hatáselemzéssel szükséges az eddigi lapkiadás és

terjesztés helyzetét áttekinteni.

Az Állami Számvevõszék a jogelõd alapítványnál 1995. évben ellenõrzést

végzett. A feltárt és a közalapítvány tevékenységére is áthúzódó érvényû

hiányosságokat többségében felszámolták.

Javaslatok

a Kormánynak

A közalapítvány alapító okiratának módosításánál

- határozza meg a kuratóriumi tagokkal és a kuratórium mûködésével

kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat;

- írja elõ a kuratórium és a felügyelõ bizottság beszámolásának konkrét

határidejét.

a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány Kuratóriumának

1. Tekintse át az eddigi támogatási elveket és azok gyakorlati érvényesülését

annak érdekében, hogy a központi költségvetés tervezésének menetében

érvényesíteni tudja a közalapítvány részére meghatározott célok és a

szükséges források összhangját. A támogatásra vonatkozó pénzügyi igényt

megalapozó számításokkal támassza alá.

2. Az összehangolt finanszírozás érdekében kezdeményezzen koordinációt a

nemzeti és etnikai kisebbségek támogatásában résztvevõ szervezetek között.

3. Készíttessen átfogó értékelést a pályázati úton elnyerhetõ, és jelentõs

részarányt képviselõ országos terjesztésû kisebbségi lapok belsõ tartalmát,

célorientáltságát, terjesztését, eladási árát stb. illetõen, és ennek

eredményét, konzekvenciáit érvényesítse a támogatási szerzõdésekben. A

támogatás elszámoltatása terjedjen ki a célnak megfelelõ felhasználás

ellenõrzésére is.

4. Gondoskodjon arról, hogy a pályázatokhoz csatolandó számítási anyagok

(költségvetés stb.), illetve a teljesítések elszámolásának forma -

nyomtatványai megalapozott információkat adjanak a támogatási igényrõl,

valamint a szakmai és pénzügyi teljesítésrõl. A céltámogatásban részesült,

kétséges tartalmú elszámolásokat benyújtó kedvezményezetteket lehetõség

szerint a helyszínen is ellenõrizzék.

5. Intézkedjen, hogy a közalapítvány pénzügyi, számviteli adminisztrációját

végzõ gazdasági társaság a számviteli rendszert tegye alkalmassá az alapító

okiratban megjelölt valamennyi cél támogatási és pénzügyi teljesítési

adatainak nyilvántartására.

6. Vizsgáltassa felül a jogelõd alapítvány záró pénzkészletérõl készített

elszámolást, tárja fel az eltérések okait, és ennek eredményétõl függõen

tegye meg a szükséges intézkedéseket.

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

1. A közalapítvánnyá történõ átalakulás

A közalapítvány a hasonló nevû alapítvány jogutódja lett. Az átalakulás

folyamata, a közalapítvány mûködésének megkezdése azonban jelentõs mértékben

elhúzódott. A jogelõd alapítvány kuratóriuma már 1994. novemberében

feloszlott és 1995. októberéig - a közalapítvány kuratóriumának létrejöttéig -

az alapítvány nem mûködött, nem volt legitim döntéshozó szerve, pályázati

kiírások nem születtek.

A közalapítvány létrehozásáról, a vagyonfelajánlás elfogadásáról, a Nemzeti és

Etnikai Kisebbségi Hivatal közremûködésével készített alapító okirat

jóváhagyásáról a Kormány csak 1995. júliusában döntött a 2187/1995. (VII.4.)

határozatával. A közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételével kapcsolatban

az alapító nevében a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökének, az

alapító okirat kihirdetésérõl a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) közigazgatási

államtitkárának kellett gondoskodnia. Az eredeti alapító okiratot nem

hirdették ki. A közalapítványnak csak a módosított alapító okirata került

kihirdetésre, a Magyar Közlöny 1996. évi 123. számában.

A bírósági nyilvántartásba vétel szintén elhúzódott, a Fõvárosi Bíróság 6 Pk

62357/5. számú bejegyzésével csak 1995. szeptember 15-én történt meg.

A kuratórium alakuló ülésére 1995. október 11-én került sor.

Az 1995. évi költségvetésrõl szóló törvény a MNEKK részére 470 millió Ft

költségvetési támogatást irányzott elõ. A közalapítvány létrehozásáról szóló

Korm. határozat már az indulásnál módosította ezt az összeget, és 70 millió

Ft-ot a BM fejezetbe, a kisebbségi önkormányza-tok mûködésének általános

támogatására csoportosított át. Így a közalapítvány induló vagyona az alapító

okirat szerint 400 millió Ft lett, és folyósításának szabályozására az alapító

okirat a MeH közigazgatási államtitkárát hatalmazta fel. Az induló vagyonból

1995. végéig csak 310,2 millió Ft-ot utaltak a közalapítvány számlájára, mivel

a MeH 1995. március és szeptember között a közalapítványnak jóváhagyott induló

vagyon terhére használt fel 89,8 millió Ft-ot a kisebbségi országos sajtó

támogatásokra (1. sz. melléklet).

Az 1995. évi VI. törvény 4. § (2) bekezdése szerint a nemzeti és

etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvénnyel

érintett - folyamatos ellátást igénylõ - kisebbségi célú

tevékenységek pénzügyi támogatását a közalapítvány bírósági

nyilvántartásba vételéig a közalapítvány javára elkülönített

költségvetési forrásból - kell biztosítani.

Ezt a döntést a támogatandó célok finanszírozásának sürgõssége és

szükségessége motiválta, mert a közalapítvány a bírósági bejegyzés

elhúzódása miatt még nem volt jogi személy, és így a kuratórium nem

dönthetett.

A közalapítvány induló vagyona a helyszíni ellenõrzés idõpontjában is

rendezetlen volt. Az alapító okiratban megjelölt vagyont a MeH felhasználása

miatt csak a bírósági nyilvántartásba vételt megelõzõen lehetett volna

módosítani, a Ptk. 74/A. § (3) bekezdése szerint ugyanis az alapító a

nyilvántartásba vétel után az alapítványt nem vonhatja vissza.

Az alapító okirat a közalapítvány vagyonát - más tényezõk következtében is -

pontatlanul tartalmazza.

A közalapítvánnyá történõ átalakítás során a jogelõd alapítványnál számviteli

zárlat nem készült, a közalapítvány a jogelõd alapítvány nyilvántartásainak

továbbvezetésével folytatta nyilvántartásait. A közalapítvány alapító

okiratában az induló vagyonban a jogelõd alapítvány felajánlott vagyona sem

nevesítve, sem konkrét összegben nem szerepel.

Nem tisztázott egyértelmûen például az alapítványtól átvett

pénzeszközök pontos összege.

Az alapítvány pénzügyi-számviteli adminisztrációját intézõ Kurátor

Kft. a kuratórium elnökének 1995. december hó 11-i levelében arról

adott tájékoztatást, hogy az alapítványnak 1.173.346 Ft tartozása

van, 1995. december 8.-ig beérkezett 76.626.440 Ft bevétel,

amelybõl 27.553.212 Ft került kifizetésre. Az egyszámlán 49.045.834

Ft van, amelybõl 800.000 Ft SMARAGD Pénztárjegyben lekötött. Az

elszámolás bevétel - kiadás - egyenleg adatai között nincs

számszaki összhang, az eltérés okait a helyszíni ellenõrzés

befejezéséig nem tisztázták.

Az alapító okirat az alapítvány céljait a törvényi feladatból következõ

általános célrendszerre építve konkrétabban határozta meg, de a célok között

nem határozott meg prioritásokat.

Az alapító okirat meghatározta a vagyon felhasználásának módját, a gazdálkodás

követendõ gyakorlatát, a közalapítvány szervezetét és mûködését is

(kuratórium, titkári iroda, felügyelõ bizottság mûködése).

Részben a mûködés menetében, részben az 1996. áprilisi fõügyészségi vizsgálat

megállapításai kapcsán azonban felszínre kerültek az alapítói okirat

szabályozásának gyakorlati hiányosságai, így megkezdõdtek az alapító okirat

módosítását célzó munkálatok.

Az alapító okirat módosítási javaslatát részben az alapítvány címében, a

kuratóriumi tagok személyében bekövetkezett változások, terminológiai

értelmezések, döntõen azonban a gazdálkodást, az alapítvány mûködését

alapvetõen befolyásoló döntési mechanizmusok, arány változások indokolták. Az

egyik legfontosabb változás a kétharmados többséggel meghozható döntések

körének kibõvítése volt.

Az eredeti alapító okirat e kategóriába csak az SZMSZ és a

vagyonkezelési szabályzat elfogadását sorolta. A módosítás

minõsített többséget írt elõ a célok között felsorolt feladatok

végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékérõl és a

felosztási módjáról, valamint a felosztható tárgyévi költségvetési

támogatás éves szinten 25%-ot meghaladó mértékû támogatásról való

döntésre.

Az eredeti alapító okirat szabályai szerint a kuratóriumi tag

akadályoztatása esetén meghatalmazott útján gondoskodhatott a

helyettesítésrõl. A módosítási javaslat szerint a kuratóriumban

döntési jogosultsága csak a delegáló szervezet által választott

vagy kijelölt személynek van, a helyettesítõ csak meghívottként

(szavazati jog nélkül) vehet részt.

Az alapítvány mûködési költségére eredetileg az induló vagyon

legfeljebb 4%-a volt felhasználható. A módosítás ezt a Kuratórium

által javasolt összegre, de az éves támogatás legfeljebb 7%-ára

változtatta.

A 2306/1996. (XI.13.) Korm. határozat elfogadta az alapító okirat fenti

módosításait. Problémát jelent a közalapítvány mûködésében az alapítói

döntések hosszú átfutási ideje.

2. A közalapítvány belsõ szabályozottsága

Az 1995. október 11-én megalakult kuratórium két fõ feladat-csoport

legsürgõsebb teendõit párhuzamosan kezdte meg, egyrészt a mûködés, másrészt az

alapítványi célokban megjelölt támogatások odaítéléséhez szükséges szakmai

döntés elõkészítését, szabályozását.

A közalapítvány eredeti alapító okirata alapján kidolgozták az SZMSZ-t is,

amely azonban az alapító okirathoz hasonlóan jelentõs változtatásokat

igényelt. Az új SZMSZ tartalmazza az alapító okiratban a belsõ szabályozási

jogkörbe utalt feladatok részletszabályait, és felöleli a teljes feladatkört:

- a közalapítvány önálló képviseletére való jogosultságot,

- a kuratóriumi és felügyelõ bizottsági tagok költségtérítésének

módját, mértékét,

- a kuratórium mûködésének, szervezeti, hatásköri és gazdálkodási

rendjének gyakorlatát,

- a kuratóriumi ülések dokumentumait, határozatai hitelesítésére

vonatkozó elõírásokat,

- a kuratórium elnökének feladatait,

- a közalapítványi iroda és igazgatója éves pénzügyi tervben

meghatározott kereteken belüli feladatait,

- a pályáztatások részletes rendjét, kihirdetési, döntés-elõké-

szítési, kezelési szabályait, a szerzõdéskötésben és a pénzügyi

elszámoltatás rendjében a kuratórium és az iroda feladat- és

hatáskörét.

A pénzügyi, számviteli és munkaügyi feladatokat határozatlan idõtartamú

megbízási szerzõdés alapján a Kurátor Alap- és Alapítvány Kezelõ Kft. végzi.

A pénzügyi szolgáltatás keretében a Kft. által végzendõ feladatok:

- a kuratóriumi döntések alapján a támogatások pénzügyi

átutalásának lebonyolítása,

- havi és éves pénzügyi kimutatás készítése,

- az ideiglenesen szabad pénzeszközök megbízás útján történõ

lekötése.

A számviteli munka keretében a Kft. által végzendõ feladatok:

- a vagyon és a vagyonváltozások számviteli nyilvántartása,

- a gazdasági események adatainak könyvelése,

- a mérlegbeszámoló, adóbevallások elkészítése, elszámolása.

A könyvelés 1996-tól a jogszabályi elõírásoknak megfelelõen kettõs

könyvviteli rendszerben, a Kft. alapítványi könyvelési programja

alapján történik.

A munkaügyi szolgáltatások keretében a Kft. által végzendõ

feladatok:

- teljes körû munkaügyi-, és TB adatszolgáltatás, bérszámfejtés,

adó és TB járulék feladás, éves adóigazolások elkészítése.

A szerzõdés tartalmazza a bankszámlák feletti rendelkezési és utalványozási

jogosultak nevét (kuratóriumi elnök, irodaigazgató), a megbízó és a megbízott

határidõs kötelezettségeit (a munka elvégzéséhez szükséges alapadatok

biztosítása és azok teljesítésének átfutási ideje).

A közalapítvány tulajdonába került és a mûködtetés során változó vagyon

megõrzésének, mûködtetésének és gyarapításának kereteit az 1997. március 27-én

jóváhagyott, az SZMSZ mellékletét képezõ vagyonkezelési szabályzat rögzíti.

A szabályzat a rendelkezésre álló vagyonból törzsvagyont különít el 10 millió

Ft nagyságrendben. A törzsvagyont évente a költségvetésbõl juttatott

támogatásból 10 millió Ft-tal kell növelni mindaddig, míg annak kamata nem

fedezi a közalapítvány mûködési költségét. A határ elérése után a törzsvagyon

hozadéka szolgál a mûködési költség fedezetéül.

A vagyon kezelõje és a tulajdonosi jogok kizárólagos birtokosa a kuratórium.

A vagyonkezelési szabályzat elõírja, hogy a közalapítvány csak az állam által

garantált értékpapírokba fektethet be, a közalapítvány kötelezettségeinek

veszélyeztetése nélkül. Vállalkozói tevékenységben nem vehet részt, hitelt nem

adhat és nem vehet fel. A szabályzat meghatározza az igazgatóság

vagyonkezelési és gazdálkodási feladatát, a kuratórium által lefektetett

gazdálkodási elvek alapján.

A támogatások folyósításáról az iroda gondoskodik, a szabályos

felhasználást elszámolások bekérésével köteles ellenõrizni. A

szerzõdésszegésbõl származó visszafizetéseket köteles beszedni.

A közalapítványi iroda 2/1996. számú igazgatói utasításával 1996. októberében

elkészítette az Iratkezelési Szabályzatot.

A szabályzat meghatározza a közalapítványhoz érkezõ iratok érkeztetési,

iktatási, kezelési és selejtezési elõírásait. Az általános rendben elkülönül a

pályázatok iktatási, iratforgalmi rendje, megõrzési idejük az általános 2

évvel szemben 5 év.

Az iroda rendelkezik számviteli politikával, leltár- és házipénztár

szabályzattal, illetve az elnöki keret felhasználásával kapcsolatos

szabályzattal.

3. A közalapítvány mûködésének, gazdálkodásának rendje

3.1. A kuratórium mûködése

A közalapítvány 25, majd 26 fõre bõvített kuratóriumának tagjai delegálás

útján kapták megbízatásukat.

A kuratórium tagja

- a kisebbségi országos önkormányzatok közgyûlése által megválasztott egy-egy

képviselõ,

- az Országgyûlésben képviselõcsoporttal rendelkezõ pártok által kijelölt egy-

egy személy,

- a belügy-, a külügy-, és a mûvelõdési és közoktatási miniszter, a Gyermek és

Ifjúsági Koordinációs Tanács és az MTA elnöke által kijelölt egy-egy személy.

A kuratórium elnöke a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Hivatal mindenkori vezetõje.

A tagok a kisebbségi törvényben meghatározott módon és összetételben kerültek

a közalapítvány kuratóriumába.

Az alapító okirat nem tartalmaz a kuratóriumi tagokkal és a kuratórium

mûködésével kapcsolatban összeférhetetlenségi szabályokat. A gyakorlatban az

egyes döntési folyamatokban azonban felvetõdtek összeférhetetlenségi

problémák, ugyanis a kisebbségi önkormányzatok szavazati jogú kurátorral

képviseltetik magukat a kuratóriumban, ugyanakkor a közalapítvány

pályázatainak résztvevõi, támogatásainak kedvezményezettjei is. Az elnök és az

iroda javaslata alapján kísérlet történt ennek az ellentmondásnak a

feloldására - pályázó önkormányzat kuratóriumi tagja érintettség miatt ne

legyen szavazatra jogosult -, de a javaslat nem kapta meg a kuratórium 2/3-os

többségét.

A kuratórium kizárólagos jogkörébe tartozik a közalapítványt érintõ minden

lényeges döntés:

- az SZMSZ és a vagyonkezelési szabályzat elfogadása, módosítása,

- az igazgató kinevezése, felmentése,

- a gazdálkodási elvek meghatározása,

- a munkaterv, az éves gazdálkodási terv, a költségvetés, éves

beszámoló elfogadása, jóváhagyása,

- támogatások, ösztöndíjak odaítélése,

- szakértõi bizottságok létrehozása,

- könyvvizsgáló megbízása.

A kuratórium összetételében a delegáló szervezetek részérõl lemondások,

visszahívások következtében nyolc kuratóriumi tag személyében történt változás

1996. év folyamán. A személyi változások - elhúzódásuk miatt - a kuratórium

folyamatos munkáját, a döntések meghozatalát idõszakonként akadályozták.

Az alapító okirat szerint a kuratórium üléseit szükség szerint, de évente

legalább négyszer tartja. Megalakulásuk óta 1997. áprilisával bezárólag 27

ülést tartottak (1995:4; 1996:17; 1997:6.) Az ülések ilyen mértékû

gyakoriságát az alapítvány mûködésének szüneteltetése alatti kérelmek

felhalmozódása, majd a mûködés lehetõség szerinti gyors beindítására vonatkozó

intézkedések sorozata indokolta.

A nagyszámú pályázat elbírálására vonatkozó döntési mechanizmus

racionalizálása érdekében a kuratóriumi tagokból létrehozott

munkacsoportok alakítják ki a pályázatok sorrendjét a kuratóriumi

döntés elõkészítéséhez.

Az ülésekrõl szó szerinti jegyzõkönyvek készülnek, amely alapján az iroda

készíti el a határozatokat is tartalmazó emlékeztetõket a kurátorok részére.

Ezek tartalmi és formai szempontból megfelelõek. A kuratórium határozatait

számozott nyilvántartási rendben dokumentálják.

3.2. A felügyelõ bizottság mûködése

A közalapítvány kuratóriumának munkáját 5 tagú felügyelõ bizottság (FEB)

ellenõrzi. A bizottság összetétele 1996. októberében megváltozott (az elnök és

a pénzügyminisztérium delegáltján kívül a többi tag személyében történt

változás).

Az alapító okirat elõírásának megfelelõen a FEB 1997. március 5-én

elkészítette az ügyrendjét.

A FEB feladata, hogy a közalapítvány mûködésérõl készült éves

könyvvizsgálói jelentés figyelembe vételével vizsgálja a

közalapítvány mûködését, célvizsgálatot folytasson, ha a célok

megvalósulásának veszélyeztettsége fennáll, vagy ha az alapító,

illetve a kuratórium erre felkéri. Évente köteles beszámolni az

alapítónak.

A FEB 1996. évben a felsorolt ellenõrzési feladatkörökben ellenõrzést nem

folytatott.

A kuratórium elnökének felkérésére véleményt nyilvánítottak az országos

terjesztésû kisebbségi lapok támogatási rendszerérõl. Ebben az odaítélés

nagyságrendjére vonatkozóan úgy foglaltak állást, hogy az az alapító okirati

kritériumok szerint nem kifogásolható, ugyanakkor a támogatás felhasználásának

idõszakos ellenõrzésére hívták fel a figyelmet. 1997. évben véleményezték az

SZMSZ-t és az 1995. évre vonatkozó, 1997. március 14-én elkészült

könyvvizsgálói jelentés megállapításait.

A FEB elnöke 1997. áprilisában lemondott tisztségérõl, az elnöki funkció

jelenleg betöltetlen. Az alapító okirat szerint a FEB elnökének kijelölésére a

Kormány nemzeti és etnikai ügyek felügyeletével megbízott tisztségviselõje

jogosult.

3.3. A közalapítványi iroda mûködése

A közalapítványi iroda a kuratórium munkáját segítõ, ügyintézõ, titkársági,

pénzügyi, gazdálkodási feladatokat ellátó szervezeti egység.

Feladata a kuratóriumi döntések elõkészítése, végrehajtásának megszervezése és

a közalapítvány gazdálkodásának - az SZMSZ-ben és a vagyonkezelési

szabályzatban meghatározott módon - a felelõs irányítása. Munkáját a

kuratórium által kinevezett igazgató irányítja.

Az iroda munkáját 1995. novemberétõl a kuratórium által pályázat

útján kinevezett titkár vezetésével kezdte meg, minden

infrastrukturális háttér nélkül. 1996. márciusától az iroda

vezetését - három hónapos próbaidõvel, majd ezt követõ

véglegesítéssel - új vezetõ vette át, azóta az iroda aktív

munkatársainak száma 7 fõre nõtt.

Az iroda a kuratóriumi ülések lebonyolításán, a munkaszervezet mûködtetésén

túl végzi a pályázatok nyilvántartását, a nyertes pályázókkal megköti a

szerzõdéseket. Jelenleg egyik fõ feladata az elszámolás elveinek kialakítása,

és a pályázók elszámoltatása. Folyamatosan végzik a nyertes pályázók szöveges

beszámoltatását, a számlák egybevetését a szerzõdésekkel és az eredeti

pályázatokkal, és szereznek többnyire sikerrel érvényt a cél nem teljesítése

esetén az adott támogatás visszafizettetésének. Ehhez minden rendelkezésre

álló törvényes eszközt igénybe vesznek.

Az iroda olyan számítógépes nyilvántartási rendszert mûködtet, amely lehetõvé

teszi a pályázatok adatbázis-kezelõben való nyilvántartását, a határidõk

figyelemmel kísérését, a mulasztások differenciált szankcionálását.

Az iroda igazgatója a kuratóriumi ülések tanácskozási jogú állandó

résztvevõje.

3.4. A közalapítvány gazdálkodása

A közalapítvány 1996. évi költségvetését az 1996. március 7-i kuratóriumi ülés

hagyta jóvá.

1996. január 1-én a közalapítvány vagyona 242,7 millió Ft volt. Az 1996. évi

költségvetési törvény 389 millió Ft költségvetési támogatást hagyott jóvá a

közalapítványnak, így az év során 631,7 millió Ft-tal gazdálkodhattak az

elõzetes számítások szerint.

A rendelkezésre álló forrásokból a kuratórium a költségvetési terv alapján

pályázati támogatásra 575,7 millió Ft-ot tervezett felosztani: 165,1 millió

Ft-ot országos terjesztésû kisebbségi lapokra, 410,6 millió Ft-ot az egyéb

pályázati célokra. Pályázati céltartalékra 30 millió Ft-ot különítettek el.

A közalapítvány mûködési költségeire a költségvetési terv az alapító okiratban

meghatározott 4%-os mértéket, azaz 16 millió Ft-ot irányzott elõ, a pályázati

céltartalékkal együtt 40 millió Ft tartalékot 3 hónapos lejáratú értékpapírba

fektettek, a kuratórium jóváhagyásával.

A közalapítvány - az elõzõ évi pénzmaradványon felül - 1996. évben ténylegesen

422,7 millió Ft bevételt realizált.

Ebbõl 389 millió Ft volt a költségvetési támogatás, 33,5 millió Ft

a pénzügyi mûveletek bevétele, 200 ezer Ft az egyéb bevétel volt.

Közalapítványi célokra 590,9 millió Ft - pályázati úton odaítélt - támogatást

használtak fel.

A Kurátor Kft. által vezetett számviteli nyilvántartás a kiadásokat

nem az alapítványi célrendszerben meghatározott részletességgel

tartja nyilván. A fõkönyvi kivonat csak "támogatás

magánszemélyeknek", "támogatás intézményeknek" és "ösztöndíjak"

csoportosítást alkalmaz.

A pénzeszközök alapítványi célok szerinti részletezésben történõ

felhasználásának áttekintésére - az odaítélt támogatás alapján - az iroda

által vezetett belsõ nyilvántartások adnak lehetõséget. E szerint országos

terjesztésû lapok támogatására 165,5 millió Ft-ot, 1995. évben kiírt és 1996.

évben aktualizált céltámogatásokra 127,9 millió Ft-ot, 1996. évben kiírt

céltámogatásokra 246,4 millió Ft-ot, ösztöndíjakra 46 millió Ft-ot és az

elnöki keretbõl 5,1 millió Ft-ot utaltak ki.

A közalapítvány mûködési költsége 1996. évben - a beszerzéseket is beleértve -

24,3 millió Ft volt. 1996. novemberében a mûködési költség mintegy 22 millió

Ft volt, így ez idõpontig a kuratórium mintegy 6 millió Ft-tal lépte túl a

hatályos alapító okirat szerint engedélyezett 16 millió Ft-os mértéket.

A kuratórium csak 1995. októberében kezdte el mûködését, ezért az 1995. évi

támogatás felhasználásának jelentõs része 1996. évre húzódott át, az 1996. évi

mûködési költségeket is megnövelve. Az engedélyezett költségkeret maradéktalan

betartását - az alapító okirat módosításának elhúzódása miatt - csak a

tevékenység felfüggesztésével lehetett volna elkerülni. Mindez magyarázza a

kuratórium eljárását, de nem mentesíti az alól, hogy az alapító okirat

rendelkezéseinek betartása kötelezõ.

A mûködési költség 7 %-os mértékre növelése hatályba lépésének idõpontját a

módosított alapító okirat nem jelölte meg, így éves szinten a mûködési költség

az engedélyezett keretek között maradt.

Az összes kiadás 34% -át - 7,5 millió Ft-ot - a kifizetett bér és

TB járulék tette ki. Az irodahelyiségért kifizetett bérleti díj 2

millió Ft volt, az összes mûködési költség 9 %-a. Az év folyamán

1,2 millió Ft-ot tett ki a posta és a telefonköltség. (Az

ösztöndíjak kifizetése havonta történt, zömében postai átutalással.

1257 ösztöndíjas volt, egy átutalás postai költsége 95 Ft.)

Az ún. egyéb költség tette ki az összes költség 30%-át, 6,6 millió

Ft-ot. Ebben bennfoglaltatik a Kurátor Kft. 2,5 millió Ft-os

megbízási díja (az 1995. IV. negyedévi díjat is ebben az évben

egyenlítette ki az iroda). A kiírt pályázatok két országos

napilapban történõ meghirdetését az SZMSZ írja elõ. Az 1996.

március és július hónapban a Népszabadságban és a Magyar Hírlapban

megjelentetett hirdetések díja 1,5 millió Ft volt. A kuratóriumi

üléseken hivatásos gyorsírók készítették a szó szerinti

jegyzõkönyveket, ezek díja 300 ezer Ft volt.

Megközelítõleg 2,2 millió Ft értékben történtek beszerzések, 3 db

számítógép vásárlásra 1,5 millió Ft, pályázati nyilvántartási

programra 350 ezer Ft, az új irodába költözés miatt berendezésre

200 ezer Ft került felhasználásra.

1996. dec. 31-én a közalapítvány számláján 10,3 millió Ft, a pénztárban 21

ezer Ft volt. Az értékpapírok beszerzési áron számolt értéke 37,4 millió Ft

volt. A közalapítvány 1996. év végén 730 ezer Ft - áthúzódó - elszámolt, de

még pénzügyileg nem rendezett tartozással rendelkezett (SZJA, TB).

Az 1997. évi költségvetést az 1997. február 20-i kuratóriumi ülés tárgyalta és

fogadta el. 395 millió Ft központi költségvetési támogatással, az 1996. évi

pénzmaradvánnyal, a pénzlekötések és visszakövetelések kamataiból 22 millió

Ft-tal, a Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Tanács 1 millió Ft-os

felajánlásával, összességében 461,5 millió Ft bevétellel számoltak.

A fõbb kiadási elõirányzatok:

- a mûködés költségeire az éves központi költségvetési támogatás

7%-át, 27,6 millió Ft-ot hagyott jóvá a kuratórium, amelybõl 4,6

millió Ft-ot tartalékként kezelnek,

- az 1996/97. tanév II. félévére 42 millió Ft ösztöndíj fizetési

kötelezettség volt, ezt az összeget tartalékba helyezték,

-1997-ben pályázati úton 370 millió Ft-ot terveznek kiosztani:

- az 1997/98-as tanév I. félévi ösztöndíjra 28 millió Ft-ot,

- elnöki keretre 3 millió Ft-ot,

- általános pályázati tartalékra 22 millió Ft-ot,

- 1997. évi kuratóriumi döntést igénylõ felosztható keretre 317

millió Ft-ot.

A közalapítvány az alapítónak eddig még nem számolt be a tevékenységérõl.

A beszámolót a kuratórium 1997. március 27-i ülésén elfogadta, de a

Kormány még nem tárgyalta.

A közalapítvány a MeH politikai államtitkárának 807/97/1 sz.

levelében jelezte beszámolási készségét, aki azt az alapító

okirattal összhangban az 1996. évi mérlegrõl készült

könyvvizsgálói jelentés, illetve a felügyelõ bizottság véleményének

megléte után tartotta megfelelõnek.

A közalapítvány könyvelését a Kurátor Kft. végzi és a jogszabály

szerint az eredmény-kimutatást és a mérleget könyvvizsgálónak kell

auditálni. Az 1995. évi mérleg auditálása jelentõs késéssel történt

meg, az alapító okirat módosításának elhúzódására és pénzügyi

nehézségekre hivatkozva. A kuratórium 1997. január 16-i ülésén

hozott döntést az 1995. évi és az 1996. évi könyvvizsgálói

megbízásról, a szerzõdést február hónapban kötötték meg.

4. A közalapítványnak adott központi támogatás rendeltetésszerû törvényes,

célszerû felhasználása

4.1. Az alapító okiratban megfogalmazott közalapítványi célok teljesítése

A pályázati rendszer fõ csoportjai az úgynevezett céltámogatások, az általános

identitást õrzõ programok, a közép- és felsõfokú oktatásban tanulók

ösztöndíjazása, valamint az országos terjesztésû kisebbségi lapok támogatása.

Az 1996-os évben pályázati úton, illetve elnöki keretbõl megvalósuló

pályázatokra - 1995. évben kiírt célpályázatokra 127,9 millió Ft, 1996. év

tavaszán kiírt célpályázatokra 246,4 millió Ft, 1995/96. tanév ösztöndíjaira

18,0 millió Ft, 1996/97. tanév I. félévére (dec. 31-ig) 28,0 millió Ft,

kuratóriumi elnöki keretbõl 5,1 millió Ft, kisebbségi laptámogatásra 165,5

millió Ft - összesen 590,9 millió Ft-ot ítéltek oda.

A kuratórium az alapító okiratban meghatározott célokat túlhaladóan támogatta

a pályázati rendszer keretében 1995-1996 években a kisebbségi törvényben el

nem ismert kisebbségeket, 1995-ben 550 ezer Ft, 1996-ban 3,3 millió Ft

összegben. A helytelen gyakorlatra a FEB hívta fel a kuratórium figyelmét. Ezt

követõen 1997. februárja óta csak a kisebbségi törvényben taxált kisebbségek

kapnak a MNEKK-tõl támogatást.

4.1.1. Az 1995. évben kiírt célpályázatok

Az 1995. november 15-i kuratóriumi ülés általános pályázat kiírásáról döntött,

amelynek beérkezési határidejét 1995. december hó 20-ában állapította meg.

Az 1995-ös általános pályázatok kiírása még nem tematikus egységek szerint

történt. A kiírás pályázati felhívásból és pályázati útmutatóból állt, s mivel

a kiírás 1995-re szólt, olyan programokat is támogatott, amelyhez

utófinanszírozást kértek.

A benyújtandó pályázathoz kérték a lezajlott program részletes

leírását (esetleg fényképes illusztrációt), a program tételes

költségvetését, a költségek számlákkal való alátámasztását, a kért

összeg megjelölését, esetleg annak a forrásnak a megjelölését,

amelybõl a programot finanszírozni tudták.

Kidolgozásra kerültek a pályázatok elbírálási és lebonyolítási szempontjai:

- szociális és foglalkoztatási programokat a MNEKK nem

támogatott,

- a kisebbségi önkormányzatok mûködési költségeihez nem járult

hozzá,

- támogatta a kisebbségi törvényben el nem ismert kisebbségeket is

,

- al - kuratóriumokat hozott létre a pályázatok áttekintésére,

javaslattételei joggal (a fõügyészségi vizsgálat kifogása alapján

ezek késõbb munkabizottságok lettek),

- támogatási szerzõdés- tervezetet készített a titkárság,

- a támogatást csak a szerzõdés megkötése után folyósították.

A kiírásra a 13 taxált és 1 nem taxált kisebbség részérõl 1.261 pályázat

érkezett, amelybõl 774 db nyertes pályázat született, a támogatás összege

127,9 millió Ft volt.

A megítélt támogatások közel 70%-a három felhasználási területhez

kötõdött: hagyományõrzés céljaira 54 millió Ft, oktatási

programhoz 22 millió Ft, kiadói tevékenység támogatására 13 millió

Ft.

A megítélt támogatási összeg 30%-át a cigány, 19%-át a német, 16%-

át a szlovák kisebbségek által benyújtott pályázatok nyerték el.

Az egy pályázatra adott legkisebb összeg 15 ezer Ft, a legnagyobb

összeg 2 millió Ft volt.

4.1.2. Az 1996. tavaszán kiírt célpályázatok

Az 1996. áprilisig beérkezõ céltámogatásokra a kiírás már tematikus egységek

szerinti felbontásban történt, konkrétan pályázható célokat határoztak meg:

- anyanyelvi színházi tevékenység támogatása,

- a kisebbségi nyelvet oktatók és egyéb mûvelõdési területen

dolgozó szakemberek támogatása,

- kisebbségi kiadói tevékenység, irodalom terjesztés, kisebbségi

nyelven megjelent irodalmi alkotások, mûfordítások támogatása,

- könyvtár, közgyûjtemény, mûemlékvédelem,

- kisebbségi kutatás,

- kisebbségi közéleti szakemberek szakmai és anyanyelvi képzésének

támogatása,

- kisebbségi média,

- nemzetközi kapcsolatok,

- regionális és országos gyermek- és ifjúsági rendezvények,

versenyek, vetélkedõk,

- kisebbségi hitélet,

- kisebbségi írott sajtó.

Az általános pályázati felhívás tematikája:

- a kisebbségi közösségek hagyományápoló és identitást õrzõ

tevékenységének,

- a kisebbségi közösségek közötti kapcsolatot elõsegítõ

rendezvényeknek,

- a többségi társadalommal való kapcsolat erõsítését elõsegítõ

rendezvényeknek

a támogatása volt.

A pályázati kiírás pontosan megjelölte az elérendõ célt.

A pályázati kiírásra 2.358 pályázat érkezett, mintegy 1,2 milliárd Ft

összegre. Az elfogadott pályázatok száma 1.243 db volt, 246,4 millió Ft

támogatási összeggel.

Az elutasított pályázatok mintegy harmada forráshiány miatt kapott

elutasítást, kétharmaduk a kiírásban szereplõ feltételeknek nem

felelt meg (pl. beadott pályázatok 16%-a a kiírásban nem szereplõ

témára pályázott, 13%-a nem adott be programot, 14%-a nem vagy

hiányos kalkulációt készített, 10%-a nem csatolt szakmai

referenciát).

A támogatások mintegy 65%-a négy programra irányult. Közel 40%-a úgynevezett

közösségi programokat - hagyományõrzés, gyermek-, ifjúsági táborok -, 12-12%-

uk oktatást, illetve kiadói tevékenységet támogatott. Az elfogadott pályázatok

megítélt összegének 44%-a a cigány, 13%-a a német, 13%-a az interetnikus

kisebbségek céljait szolgálta. Az egy pályázatra adott legkisebb összeg 20

ezer Ft, a legnagyobb összeg 2,5 millió Ft volt.

A támogatási szerzõdések az általános adatokon kívül tartalmazták a támogatási

összeget, a pénzügyi elszámolás idõpontját és azzal egyidejûleg a tevékenység

teljesítésének írásbeli összefoglalását. A kuratórium elõírta, hogy a

készültség fokáról bármikor tájékoztatást és szükség esetén pénzügyi rész -

elszámolást kérhet.

Meghatározták a szerzõdésszegés eseteit: célok, programok egyoldalú

megváltoztatása, a kitûzött határidõk elmulasztása, nem megfelelõ mennyiségû,

minõségû teljesítés. Szerzõdésszegés esetén a pályázó két évig kizárja magát a

pályázati lehetõségbõl.

A szerzõdés 1997. évben pontosításra került a mennyiségi és minõségi

paramétereket illetõen, továbbá a szerzõdések mellékleteként elszámolási

útmutató került kiadásra.

Az elszámolással kapcsolatban sok problémája volt a közalapítványnak,

figyelmetlenség vagy a kellõ szakszerûség hiánya miatt több kétséges számlát

csatoltak a beszámolókhoz a pályázók. Általános tapasztalat, hogy az

úgynevezett közösségi programoknál, gyermek-, ifjúsági táboroknál a kapott

összeg jelentõs részét "vendéglátási" kiadások finanszírozására fordították.

Az elszámolások típus-hibái:

- nem vették figyelembe a pályázat tartalmát, a pályázati

költségvetést, más programot valósítottak meg, mint amit a

kuratórium támogatni kívánt,

- nem küldtek írásos beszámolót, vagy alapvetõ információkat sem

tartalmazó beszámolók érkeztek,

- hiányoztak a tételes pénzügyi elszámoláshoz a számla-másolatok,

- beküldött számla-másolat nem illett a programhoz.

A két program kapcsán száz pályázót köteleztek visszafizetésre 8,3 millió Ft

értékben. Ebbõl 4,7 millió Ft visszafizetése történt meg (71 pályázó). Négy

millió Ft megmaradt a megszüntetett támogatásokból és ugyanebben a

célcsoportban újraosztható lesz.

4.1.3. Az 1995/96-os tanév ösztöndíj támogatása

Az 1995/1996-os tanév I. félévére a kiírás nélkül beérkezett ösztöndíj

pályázatokról a kuratórium 1995. november 15-i ülésén döntött, amelyben

meghatározta, hogy a középfokú oktatás keretében résztvevõ tanulók havi 5 ezer

Ft, a felsõfokú oktatásban résztvevõk havi 7 ezer Ft ösztöndíjban

részesülhetnek. A jogosultságot az iskolalátogatási igazolás, és a családi

körülmények alapján határozták meg. Az 1995/1996-os tanév II. félévére a

jogosultságot az iskolalátogatási igazolással, a félévi bukás nélküliséggel, a

megengedett hiányzásnál nem nagyobb kimaradásokkal kellett igazolni. Aki

ezeknek megfelelt, valamint az elsõ félévben is támogatott volt,

részesülhetett a továbbiakban is ösztöndíjban.

Az 1995/1996-os tanévben a közalapítvány 434 középfokú oktatásban tanuló

diákot részesített ösztöndíj támogatásban. Ebbõl 171 fõ az I. és II. félévben

is részesült ösztöndíjban, 263 fõ csak az I. félévben.

Az elsõ félévben 10,9 millió Ft, a második félévben 4,3 millió Ft került

felhasználásra, összesen 15,2 millió Ft.

Az 1995/1996-os tanévben felsõfokú oktatási intézményben tanuló diákok körébõl

61 részesült ösztöndíjban. Ebbõl 38 fõ az I. és II. félévben is, míg 23 fõ

csak az I. félévben. Az I. félévben 2,2 millió Ft, a II. félévben 1,3 millió

Ft, összesen 3,5 millió Ft került felosztásra.

Az évközbeni lemondások következtében a kiutalt összeg összességében 18 millió

Ft volt.

Az ösztöndíjban részesülõkkel a közalapítvány szerzõdést kötött, amelyben a

tanulók kötelezték magukat, hogy a féléves tanulmányi eredményrõl igazolást -

hiteles másolatot - nyújtanak be. Fontos feltétel, hogy más támogatótól

ösztöndíjat nem fogadhatnak el. A támogatási körbõl való kiesés legfõbb okai:

a szerzõdést nem küldte vissza, abbahagyta a tanulást, hamisított

bizonyítványt küldött be, megbukott vagy nem fejezte be a félévet.

Az ösztöndíj folyósítás kapcsán 30 fõt köteleztek visszafizetésre, mintegy fél

millió Ft összegben, a visszafizetést teljesítõk száma 7 fõ volt 133 ezer Ft

összegben.

4.1.4. Az 1996/1997-es tanév ösztöndíj támogatása

Az 1996/1997-es tanév ösztöndíj pályázatok koncepciójáról az 1996. június 20-i

kuratóriumi ülés hozott döntést. A koncepció a támogatottak körét bõvítette,

és az ösztöndíj jogosultság feltételeit az oktatásban való részvételen és a

szociális körülményeken túlmenõen más feltételekhez is kötötte.

A jogelõd alapítvány mûködése alatt csak a cigány tanulók részesültek

ösztöndíjban, a közalapítvány ezt kiterjesztette a nemzeti oktatási program

szerint tanuló egyéb kisebbségi tanulókra is, középfokú oktatás esetén akkor,

ha tanulmányi átlaguk eléri a 3,8 -et.

A közalapítvány megerõsítette a cigánytanulók ösztöndíj támogatásának

prioritását.

Prioritást kapott a felsõfokú oktatás, ezen belül a pedagógus, óvónõ,

szociális munkás, jogi, államigazgatási fõiskola, romonológia szakokon tanulók

kaptak elsõbbséget.

A kuratórium az 1996/1997. évi ösztöndíjakra 70 millió Ft-ot szavazott meg.

A szeptember 30-ra beérkezett pályázatok száma 2.173 db volt, megközelítõleg

50-50% -ban oszlott meg a felsõ és középfokú tanintézetek tanulói között. A

pályázatok 50%-a cigány tanulók részérõl érkezett. Az elfogadott pályázatok

száma 1.257 db, 900 fõ - 72% - középfokú, 357 fõ - 28% - felsõfokú

iskolatípusban tanuló fiatal számára. A nyertes középfokú ösztöndíj pályázatok

75%-a cigány tanuló, ez az arány a felsõfokú oktatásban részesülõknél 31%. Az

elutasított felsõfokú tanulmányi ösztöndíj pályázatok mintegy 60%-a

forráshiány miatt került elutasításra, így nem érvényesült az a kuratóriumi

elv, hogy a felsõfokú oktatás kiemelt támogatást élvezzen.

4.1.5. A kuratóriumi elnöki keret felhasználása

A közalapítvány alapító okirata lehetõvé teszi, hogy a kuratórium elnöke a

kuratórium utólagos tájékoztatásával a közalapítvány céljaival összhangban

1996. novemberéig éves szinten értékhatár nélkül, ezt követõen - a módosított

alapító okiratnak megfelelõen - évente 3 millió Ft keretösszeg

felhasználásáról döntsön. A kuratórium mûködése óta az elnöki keretbõl 36

pályázónak 5,1 millió Ft kiutalása történt meg. A legmagasabb összeg 400 ezer

Ft, a legalacsonyabb 12 ezer Ft volt. A kuratórium elnöke döntéseinél

betartotta a két ülés között az alapító okiratban limitált értékhatárokat, a

támogatott szervezetek között azonban - a közalapítvány céljait meghaladóan -

a kisebbségi törvényben nem taxált kisebbségeket is támogatott.

A közalapítványi célnak megfelelõen kapott támogatást pl. a

sátoraljaújhelyi Cigány Hagyományõrzõ Egyesület 400 ezer Ft, Bibó

Szakkollégium Egyesület (interetnikus) 300 ezer Ft, a magyarországi

Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete 150 ezer Ft

összegben.

A közalapítvány céljait túlhaladóan kapott támogatást Maimonidész:

zsidó filozófia c. könyv megjelentetése 150 ezer Ft, a Zsidó

Mûvészetek Háza Pécs 200 ezer Ft, az African Center Budapest 219

ezer Ft, a cseh Bohémia bál és folyóirat 244,6 ezer Ft összegben.

A kuratórium elnöke beszámolt a kuratóriumnak az elnöki keret

felhasználásáról, melynek során a kuratórium kötelezte az elnököt a

támogatások kiutalásának, illetve az irodát a kiutalás elõtt az ellenjegyzések

meglétének ellenõrzésére. A helyszíni - szúrópróbaszerû - ellenõrzés nem

talált kurátori ellenjegyzés nélkül kiutalt elnöki támogatást.

4.1.6. Országos kisebbségi lapok támogatása

Az országos terjesztésû kisebbségi lapok megjelenése mind a kisebbségek, mind

a Kormány által deklarált érdek. A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai

Kartája 1995. évi aláírásával Magyarország vállalta, hogy lehetõvé teszi egy,

a kisebbségek anyanyelvét használó sajtó-orgánum létesítését, fenntartását. A

Magyar Köztársaság a vállalását hat nyelvre (horvát, német, román, szerb,

szlovák és szlovén) terjesztette ki.

A kisebbségi írott sajtó megjelentetéséhez szükséges pénzügyi alap a MNEKK -ba

épült be, a közalapítvány az egyetlen olyan költségvetési forrás, amely

nevesíti a kisebbségi sajtónak adott támogatást.

A kisebbségi lapok támogatásának új rendszere 1995. évtõl került a

közalapítvány költségvetésébe és kuratóriumának döntési kompetenciájába. A

Nemzeti Etnikai Kisebbségi Hivatal akkori elnöke 1995. szeptember 15-én írt

levelében felkérte a kisebbségi lapok fõszerkesztõit lapjuk költségvetési és

mûködési kereteinek ismertetésére (a lap jellege, a megjelenés gyakorisága,

oldalszám, méret, nyomtatott-, eladott példányszám, elõfizetõk száma, a

szerkesztõség gazdálkodása: támogatás, eladás bevételei, kiadói hozzájárulás,

kiadások, a szerkesztõség mûködési feltételei).

A közalapítvány kuratóriuma 1995. október 25-én jóváhagyta 11 kisebbség 14

lapjának 142,2 millió Ft-os 1995. évi támogatását. (A roma kisebbség esetében

4 lap támogatását fogadták el.)

Az 1995. évi támogatás 42%-kal volt magasabb, mint az elõzõ évben folyósított

támogatási összeg (egyes lapok támogatása több, mint kétszeresére emelkedett).

A döntés összefüggésbe hozható az ez évben ratifikált nemzetközi

vállalásokkal, valamint a magasabb támogatás a kisebbségi lap-szerkesztõségek

jobb infrastruktúrájának kialakításához kívánt fedezetet biztosítani.

Az 1996. évi laptámogatások elveirõl, a pályázat rendjérõl, a pályázat

feltételeinek kidolgozásáról, a vállalt kötelezettségek teljesítésének

ellenõrzésérõl az 1995. november 15-i kuratóriumi ülés döntött. A kuratórium -

tagjaiból - sajtóbizottságot hozott létre.

A laptámogatási pályázat kiírásának és elbírálásának elvei a

következõk voltak:

- a kiadott adatlap szerinti teljes adatszolgáltatás,

- a szerkesztõség és kiadó együttes pályázóként való megjelenése,

- taxált nemzetiségenként egy-egy lapot támogat a közalapítvány,

- roma lapok esetén kuratóriumi döntés határozza meg a támogatásban

részesülõ lapot,

- a finanszírozás szakértõi modell számítás alapján történik,

figyelemmel a hasonló magyar lapokra,

- költségkalkuláció határozza meg a támogatás egyes elemeit, amely

tartalmazza a megjelenés gyakoriságát, a példányszámot, a méretet,

a papír minõségét, az illusztráltsági fokot, jelleget, az

elõfizetõk számát, a szerkesztés személyi, infrastrukturális,

nyomda- és terjesztési költségét,

- a kuratórium a finanszírozási elveket és összegeket határozza

meg, a megjelenés gyakorisága, formátum, papírminõség, példányszám

a kisebbség döntési kompetenciájába tartozik,

- az adatok valódiságát és a támogatás felhasználását ellenõrzik.

Az odaítélést elbíráló 1996. február 29-i kuratóriumi ülés az albizottság

által elõterjesztett javaslatot vitatta meg. 1996. évre 27 lap támogatására

érkezett pályázat. Az elbírálásnál az albizottság minden pályázattal

foglalkozott, javaslatánál az "egy kisebbség- egy lap biztosítása" elvét és a

szakértõ által kalkulált nyomda költségeket vette figyelembe.

A kisebbségi lapoknak adandó támogatás a kuratórium egyik legnagyobb vitát

kiváltó és a kuratóriumot megosztó döntések közé tartozik.

A kért támogatás összege 287,5 millió Ft volt. Ezen belül pl. a pályázók által

kalkulált nyomda költség 96 millió Ft, a szakértõ által kalkulált 71 millió Ft

volt. A kuratórium döntése alapján 19 lap kapott összesen 165,5 millió Ft

támogatást (2. sz. melléklet).

Az 1995. évben támogatott lapok közül forráshiány miatt négy lap -

a Barátság, a Bem Híradó, a Cesta Pravda Zivot és a Cigányfúró -

nem részesült támogatásban.

A kuratórium külön tárgyalta a kisebbségi lapok, külön a cigány lapok

támogatási összegét.

A kisebbségi lapoknál a kuratórium 12 igen, 4 nem és 1 tartózkodás

mellett, a cigány lapoknál 9 igen, 4 nem, 4 tartózkodás mellett

elfogadta a 2. számú mellékletben ismertetett támogatásokat.

Már ezen a kuratóriumi ülésen felmerült az az igény, hogy a következõ évre ki

kell dolgozni egy olyan - szerkesztõségi költségekre vonatkozó - modell -

rendszert, amellyel a beérkezõ pályázatokban szereplõ igényeket objektívebb

módon lehet megítélni.

A pályázatot elnyert lapok támogatási szerzõdésében a támogatás

felhasználásának követelményrendszere konkrét formában került meghatározásra,

amely elõírja a pályázók vállalásait:

- támogatási idõ alatti megjelentetés gyakorisága, példányszáma,

terjedelme, nyelve, terjesztési módja, formátuma,

- minden lapszámban a támogató közalapítvány nevének feltüntetése,

a megjelenõ lapok közalapítványnak történõ megküldése,

- pályázó pénzügyi elszámolási kötelezettségeit, a szerzõdésszegés

eseteit,

- az 1997. május - december közötti idõszakra kötött szerzõdések

már nem engedélyezték, hogy a támogatásból felhalmozási,

reprezentációs és oktatási kiadásokat finanszírozzanak a

kedvezményezettek.

A közalapítvány szerzõdéses kötelezettségei a támogatás folyósítás

ütemezésére, a szerzõdés felbontására, nem teljesítés esetén a támogatás

visszakövetelésére vonatkoztak.

A közalapítványi iroda kidolgozta a sajtó pályázatok elszámolási metodikáját,

a visszakövetelés számítási módjait.

A pénzben kifejezhetõ szerzõdésszegések kategóriájába sorolták a terjedelmi és

a gyakorisági követelmények megszegését, valamint az alacsonyabb

példányszámban való megjelentetést.

Ennek alapján 11 szerzõdõnél 6,8 millió Ft visszafizetési

kötelezettséget írtak elõ, amelybõl 2,6 millió Ft 1996-ban

visszafizetésre került. Az 1996-ban támogatott Kethero Dom, Cigány

Hírlap, Rom-Som lapoknál olyan mértékû hiányosságok merültek fel a

megjelent lapszámokat, ezek vállalt gyakoriságát és terjedelmét

illetõen, hogy a kuratórium e lapokat az 1997. évi támogatásokból

kizárta.

Több lap figyelmeztetõ levelet kapott a lapszámok közalapítványnak való

megküldésének elmulasztása, az elszámolási határidõ késedelme, a

közalapítvány, mint laptámogató lapban történõ feltüntetésének elmulasztása

miatt. Az érintett lapoknál a visszakövetelés mértékeként meghatározott

összeget az 1997. I. negyedévi támogatásból levonták.

Az ellenõrzés véleménye szerint célszerû lenne, ha a támogatás elszámoltatása

kiterjedne a célnak megfelelõ felhasználás ellenõrzésére is, és alapvetõen a

más célra történt felhasználás járna a visszatérítés szankciójával.

4.2. A közalapítvány kuratóriumának 1997. évi döntései

A kuratórium az 1997. évi támogatási keret felosztásánál és kiírásánál a

tematikus egységek között preferencia sorrendet állapított meg. A preferálandó

célok között jelölte meg a közéleti szakember képzést, a kisebbségi témájú

kutatást és a könyvtár fejlesztést. Ennek alapján - több menetben történõ

tárgyalás után - az 1997. május 6-i kuratóriumi ülés elfogadta a támogatási

keretek felosztási tervét: céltámogatásokra 159 millió Ft, elnöki keretre 3

millió Ft, ösztöndíjakra 70 millió Ft, laptámogatásra 170 millió Ft,

tartalékra 22 millió Ft, összesen 424 millió Ft.

Az 1997. évre rendelkezésre álló összeg az elõzõ évinél mintegy 150 millió Ft-

tal kevesebb, így a céltámogatások lehetõségei a maradvány elv alapján

határolódtak be (mûködési költség - ösztöndíjak - laptámogatás).

Az 1996. évi támogatási lehetõségek magasabb összegét az 1995. évi

pénzmaradvány okozta.

4.2.1. Döntés született az 1997. február 19-i pályázat kiírásról, amely

konkrétságát és az elbírálási szempontokat illetõen az objektivitás irányában

fejlõdött.

A céltámogatás keretében támogatott témák:

- gyermek-, ifjúsági- és oktatási programok, kisebbségi életmód

táborok,

- kisebbségi közéleti szakember képzés,

- kisebbségi anyanyelvi regionális média,

- kisebbségi témájú kutatás,

- kisebbségi kiadói tevékenység, irodalom terjesztés, mûfordítás,

- hivatásos és amatõr kisebbségi anyanyelvi színházi tevékenység,

- kisebbségi hitélet,

- kisebbségi könyvtár, közgyûjtemény, kisebbségi képzõmûvészek

alkotó tevékenységének támogatása.

Változtatást jelentett a pályáztatás rendjében, hogy egységenként szétbontva

1997. március 20. - október 1. között, más-más határidõvel, illetve

folyamatosan lehet beküldeni a pályázatokat.

A kiírt pályázatoknál egységes elvként és elbírálási szempontként kezelik és

elõnyben részesítik a hosszabb távú, tematikus és koncepcionálisan átgondolt

programokat, kiemelten kezelik az anyanyelv jelenlétének súlyát. A közösségi

rendezvényeknél új szempont az idei kiírásban a maximálisan adható támogatások

nagyságának közzététele. Az adható támogatás mértéke attól függ, hogy

nemzetközi, országos, regionális illetve helyi rendezvényre kérik-e a

támogatást.

Az általános szempont - rendszerben elõírták annak megjelölését, hogy a

pályázónak milyen egyéb forrás áll rendelkezésre, eligazítást adtak a

kiírással, a költségvetéssel kapcsolatos tudnivalókról. A pályázónak az

adatlapon kötelezettséget kell vállalni a kapott támogatások maradéktalan

elszámolására.

4.2.2. Kiírásra kerültek az 1997/98-as tanévre vonatkozó ösztöndíj pályázatok

mind a középfokú, mind a felsõfokú oktatási intézmények tanulói részére.

Az ez évi pályázati kiírás az elõzõ évi feltételekhez képest szigorításokat,

illetve nagyobb teljesítmény - követelményt fogalmazott meg. A középfokú

tanintézetben tanuló cigány diákok részére pályázati feltételként került

meghatározásra a 3-as tanulmányi átlag és az 1996/97-es tanév elégtelen

osztályzat nélküli lezárása.

A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó közép- és felsõfokú tanintézményben

tanulóknál a kisebbségi önkormányzat, kulturális szervezet vagy más kisebbségi

közösség írásbeli ajánlata is szükséges.

4.2.3. Az 1997. évi országos terjesztésû kisebbségi laptámogatásra vonatkozóan

1997. február 13-án kuratóriumi határozat született arról, hogy a

közalapítvány 1997-ben is támogatja azokat a lapokat, amelyek 1996-ban

támogatásban részesültek, kivéve a már említett három lapot, amelyeknél az

elszámolással kapcsolatban hiányosságok merültek fel.

Az 1997. évi további finanszírozás elveinek kidolgozására a kuratórium

szakértõ bizottságot hozott létre a kuratóriumi tagokból, melynek munkájában

két külsõ szakértõ is részt vett. A javaslatnak ki kellett térni az egyes

lapok által kért támogatás és a valós költség arányára, rá kellett mutatni a

megtakarítás lehetõségeire, ki kellett számolni, hogy az adott lap elõállítása

piaci áron mennyibe kerül.

A két külsõ szakértõ szakvéleménye a terjesztés, nyomdai költségek

vizsgálatára terjedt ki. Megállapításaik lényege, hogy a lapok

többsége terjesztési problémákkal küzd. Terjesztési stratégiájuk a

postai terjesztéstõl az ingyenes juttatásig terjed. Az értékesítés

aránya 1,15% (ingyenes - 45,5% között). A kisebbségi lapokat

átlagban a kisebbségi lakosság 10%-a olvassa.

A nyomda-mûveleti szempontból készített szakvélemény mûszaki

elavultságot állapított meg több lapnál.

A szakértõk javasolták, hogy

- a közalapítvány hozzon létre közös adatbázist a kisebbségi média

párhuzamos finanszírozásának kiszûrésére (az MKM támogatja a Neue

Zeitung-ot, az Amaro Drom-ot és a Phralipe-t);

- vezessenek be kettõs árat;

- szüntessék meg az ingyenes lapok támogatását;

- legyen piacorientált a finanszírozás;

- a minõségileg nem megfelelõ lapoknál támogatási feltételként

írják elõ a minõség javítását.

A kuratóriumi tagokból alakult sajtóbizottság szerint a példányszám e lapoknál

alacsony, ezért csak gazdasági megfontolások alapján nem jelenhetnek meg.

Fontosnak ítélték továbbá, hogy nemzetiségenként egy lapot, a roma

kisebbségnél legalább kettõt teljes körûen finanszírozzon a közalapítvány.

Jelenleg feszültség forrása a laptámogatás összege és ennek növelése, mivel a

közalapítvány részére biztosított költségvetési támogatás szûkössége miatt

ilyen arányú laptámogatás a közalapítvány egyéb feladatainak ellátását

veszélyezteti. A kisebbségek képviselõinek többsége azonban a laptámogatást

alapvetõ prioritásnak tekinti a kisebbségi kulturális támogatáson belül.

Kidolgozásra került az egyes lapok teljes költsége (3. sz. melléklet).

A lapok támogatásának szabályos felhasználása, a támogatási struktúra

kialakítása, a lapok kisebbségi politikát szolgáló belsõ tartalmának

megítélése céljából átfogó hatáselemzéssel szükséges az eddigi lapkiadás és

terjesztés helyzetét áttekinteni. A kuratórium 1997. február 13-i határozata

szerint erre pályázatot kell kiírni.

4.3. A közalapítványi támogatási igényének elõkészítése

A közalapítvány eddigi mûködése során a központi költségvetési támogatás

elnyerésére, a támogatás nagyságrendjére érdemi ráhatást - részben objektív

körülmények következtében - még nem tudott gyakorolni.

Az 1996. évi költségvetési elõkészítõ munkák a kuratórium megalakulásának

idején már lezárultak. Az 1997. évi költségvetés elõkészítésének idején a

kuratórium elnöke folytatott tárgyalásokat a Pénzügyminisztérium

illetékeseivel, de ekkor a közalapítvány mûködésének tapasztalatai még csak

részben körvonalazódtak, nem volt mód szintetizálni, tényekkel alátámasztani

és megfelelõ érvanyagot felsorakoztatni a költségvetési támogatási igény

megalapozására.

5. Az Állami Számvevõszéknek a jogelõd alapítványnál 1995. évben végzett

ellenõrzését követõen tett intézkedések

Az ellenõrzés a jogelõd alapítványnál több hiányosságot állapított meg az

alapítvány szabályozottságában, gazdálkodásában, amelyeket lényegében

felszámoltak.

Az ügyvezetõ titkár jog- és feladatkörét az alapító okirat, az SZMSZ és a

vagyonkezelési szabályzat határozta meg (ez a funkció a MNEKK-ben már nincs).

A bankszámlák feletti rendelkezést a belsõ szabályzatok és a Kurátor Kft.-vel

megkötött megbízási szerzõdés tartalmazza.

A vagyonleltár felvételét az 1996. december 31-i állapotnak megfelelõen a

közalapítványnál elvégezték.

A Budapest Székesfõváros Könyvesháza Alapítvány részére 1993-ban adott nem

alapítványi célokat szolgáló 7 millió Ft kamatmentes kölcsön visszafizetésére

még nem került sor. A közalapítványnak 1996. közepén a kölcsön

visszafizetésére tett intézkedései nem vezettek eredményre, az alapítvány

fizetésképtelen. Jelenleg bírósági szakaszban van a behajtás, amely a bírósági

ügymenet ismeretében várhatóan elhúzódik.

Budapest, 1997. június

Melléklet: 6 lap

dr. Nyikos László Sándor István

alelnök alelnök

372. 1997. JÚNIUS

JELENTÉS

a Magyarországi Cigányokért

Közalapítvány

pénzügyi-gazdasági ellenõrzésérõl

A vizsgálat végrehajtásáért felelõs:

III. Költségvetési Ellenõrzési Igazgatóság

Bihary Zsigmond

számvevõ igazgató

Az ellenõrzést vezette:

Balázs Andrásné

számvevõ fõtanácsos

Az ellenõrzésben résztvett:

Papp Sándor

számvevõ tanácsos

60

Állami Számvevõszék

V-11-16/1997.

Témaszám: 378

J E L E N T É S

a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány

pénzügyi-gazdasági ellenõrzésérõl

A Magyarországi Cigányokért Közalapítványt az 1121/1995.(XII.7.) Korm.

határozat a cigányok esélyegyenlõtlenségét csökkentõ intézkedések támogatására

hozta létre.

A közalapítvány célja, hogy az esélyegyenlõség megteremtése érdekében

támogassa a hazai cigányok önazonosságának megõrzését, társadalmi

integrálódását, az õket érintõ munkanélküliség mérséklõdését, az iskolai és az

iskolán kívüli oktatásban esélyeik növelését és emberi jogaik védelmét.

Az Országgyûlés 19/1997. (III.19.) OGY határozatában felkérte az Állami

Számvevõszéket, hogy a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány pénzügyi,

gazdasági tevékenységét törvényességi és célszerûségi szempontból vizsgálja

meg.

Az Állami Számvevõszék a Ptk. 74/G. §-ának (8) bekezdése alapján ellenõrzi a

közalapítványok gazdálkodásának törvényességét és célszerûségét.

Az ellenõrzés során arra kerestünk választ, hogy

- a közalapítvány gazdálkodása megfelelt-e az alapító okirat

célkitûzéseinek és a jogszabályok elõírásainak;

- a közalapítvány az adott állami támogatást rendeltetésszerûen használta-

e fel;

- a közalapítvány hogyan kezeli és hasznosítja az átadott vagyont.

Az ellenõrzés a közalapítvány megalakulásától 1997. április 30-ig tartó

idõszakra terjedt ki.

Helyszíni ellenõrzést folytattunk Budapesten, a közalapítvány székhelyén,

illetve tanúsítványok formájában adatokat kértünk, melyeket feldolgoztunk és a

jelentésben hasznosítottunk.

I. ÖSSZEGZÕ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány alapító okirata az ellátandó

közfeladatot az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése alapján határozta meg, mely

szerint a Magyar Köztársaság a jogegyenlõség megvalósulását az

esélyegyenlõtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.

A részletesebb állami feladatokról jogszabály jelenleg még nem rendelkezik.

Az 1125/1995. (XII.12.) Korm. határozat az összehangolt állami feladatvállalás

érdekében meghatározta a cigányság helyzetével kapcsolatos legsürgetõbb

feladatokat, mely alapján az érintett állami szerveknek 1996. november 30-ig

cselekvési programot kellett kidolgozni a megvalósítás személyi, tárgyi és

pénzügyi feltételeinek felmérésével. E cselekvési részprogramokra alapozva

kell a Cigányügyi Koordinációs Tanács elnökének 1997. június 30-ig elkészíteni

a cigányság élethelyzetének javítására vonatkozó középtávú intézkedéscsomagot.

E program még nem áll rendelkezésre, így a közalapítvány megalapítása, induló

vagyonának, illetve folyamatos anyagi bázisának megteremtése az állami

feladatok összehangolt megvalósítása szempontjából nem volt kellõen

megalapozva. A közalapítvány tevékenységéhez biztosított anyagi háttér, az

ebbõl finanszírozott konkrét feladatok a cigány kisebbség problémáinak

nagyságához képest eddig szerény hatást fejthetett ki.

Az 1125/1995. (XII.12.) Korm. határozat nem tûzte ki célul, hogy a

közalapítvány felvállalja a cigányság problémáinak átfogó kezelését.

Létrehozása és mûködése nevesített többletforrásként jelentkezett, miközben a

különbözõ szaktárcáknál és az önkormányzati szférában e célra továbbra is

rendelkezésre állnak egyéb források.

Az alapító okirat szerint a közalapítványnak olyan programokat kell

finanszíroznia, amelyek elõsegítik

- a cigány gyermekek tanulmányi felzárkózását, a cigány fiatalok sikeres

tanulmányai folytatását, az elõítélet-mentes jogalkalmazást, a kisebbségbarát

társadalmi közhangulat kialakítását;

- a falun élõ cigányság megélhetését célzó kezdeményezéseket, legyenek azok

mezõgazdasági vagy más jellegûek, illetve a cigányság polgárosodását

elõsegítõ földhöz juttatási terveket;

- a megvalósítható üzleti tervvel rendelkezõ cigány kisvállalkozások

támogatását.

E célok finanszírozására a közalapítvány 150 millió Ft induló vagyont kapott,

mely egyúttal az 1996. évben megvalósuló feladatok teljesítésére szolgált.

1997. évre az Országgyûlés a Miniszterelnökség fejezet fejezeti kezelésû

elõirányzatai között hagyott jóvá a közalapítvány számára 170 millió Ft

központi költségvetési támogatást.

A közalapítvány tevékenysége - fennállásának egy éve alatt - az alapító

okiratban lefektetett céloknak alapvetõen megfelelt.

Az ellenõrzés során feltárt hiányosságok és szabálytalanságok gátolják a

közalapítvány hosszú távú, az alapító által elvárt feladatokhoz, az elõírt

szabályozáshoz igazodó, hatékony mûködését. Ezek felszámolása, illetve

rendezése érdekében szükségessé vált az alapító okirat módosítása, a belsõ

szabályzatok kiegészítése és átdolgozása, valamint az eddig végzett

tevékenység önvizsgálata.

A helyszíni ellenõrzés befejezését követõen az MeH politikai

államtitkára arról tájékoztatta az Állami Számvevõszéket, hogy a

Kormány az 1049/1997. (V.13.) Korm. határozatban módosította az

alapító okiratot, a módosítások bírósági bejegyzése folyamatban

van. A kormány döntött új FEB elnök és kurátorok személyérõl, a

mûködési költségek 10 %-ra emelésérõl, a tiszteletdíj fizetésérõl,

valamint minõsített többség helyett egyszerû többséghez kötötte a

csatlakozások elfogadását.

A közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételét követõen a kuratórium

gyakorlatilag azonnal megkezdte tevékenységét. Az 1996. febr. 14-én tartott

alakuló ülésen sor került a kuratórium mûködési rendjének kialakítására, a

támogatási területek és az ezekre felosztható keretszámok meghatározására,

valamint döntöttek az iroda igazgatói állásának meghirdetésérõl.

Az alapító által felállított kuratórium szakmai összetétele az alapító

okiratban meghatározott célok, így a cigányság problémáinak kezelésére

alkalmas volt. Nagy - 22 fõs - létszáma, és egyes kurátorok egyébirányú

elfoglaltsága azonban az üléseken való részvételi fegyelmet rontotta. A

pályázatok odaítéléséhez az SZMSZ-ben meghatározott kétharmados részvételi

arány több esetben nem volt meg, határozataikat így szabálytalanul hozták. Az

ülések közben történt eltávozások több esetben a kuratórium

határozatképtelenségét eredményezték.

A FEB elnöke az 1997. febr. 5-én lezajlott kuratóriumi ülésen bejelentette

lemondási szándékát. Utódjáról az alapító okirat módosítása során az

alapítónak kell gondoskodni. A FEB elnöki funkció betöltése a helyszíni

ellenõrzést követõen megtörtént.

Az Állami Számvevõszék elnöke az 1996. áprilisában készült, a

fejezetek és intézményeik által az alapítványoknak juttatott állami

pénzek és vagyon felhasználásának, mûködtetésének ellenõrzésérõl

készült jelentésben javasolta a Kormánynak, hogy készítsen elõ

törvényjavaslatot az alapítványokról. E törvényjavaslatban

indokoltnak tartotta az alapító és az alapító által felügyelt

szervezetek elsõ számú vezetõi részvételének kizárását a központi

költségvetési szervek által alapított (köz)alapítványok

kuratóriumaiból és munkaszervezeteibõl. A FEB elnöke - aki a MeH

politikai államtitkára - e javaslat alapján kérte a FEB elnöki

tisztségébõl a felmentését.

A közalapítvány az alapító okiratban lefektetett célok teljesítése érdekében

megélhetést, vállalkozást, jogvédelmet és tanulmányokat támogató programokat

hirdetett meg.

A meghirdetett programok az alapító okiratban lefektetett céloknak nem

mindenben feleltek meg.

A megélhetési program például csak a cigányság problémáinak rövidtávú

kezelésére alkalmas, hosszú távú megoldást a földhöz jutás segítségével

párosuló nyereségorientált mezõgazdasági tevékenységet végzõ cigány

vállalkozások és vállalkozásként tevékenykedõ cigány családok támogatása

jelenthet. Az igények várható növekedésével a pályázatok száma jelentõsen

emelkedni fog, ezek kezelése várhatóan meghaladja a közalapítvány erejét. A

jövõben indokoltnak látszik olyan koncepció kidolgozása, amely a cigány

önkormányza- toknak nagyobb szerepet és felelõsséget biztosít.

A tanulmányok folytatásának segítését célzó programban - annak meghirdetésekor

- a kuratórium a tanulmányi felzárkózás és a sikeres tanulmányok folytatásának

támogatása tekintetében fontossági sorrendet nem állított fel . A gyermekek

tanszervásárlását támogató pályázattal - az elbírálás során alkalmazott

szempontrendszer miatt - a cigányok integrációját jobban elõsegítõ tanulmányi

felzárkózás célkitûzése helyett csak a sikeres tanulmányokat támogató program

valósult meg.

A közalapítvány által meghirdetett programok közül a vállalkozásokat támogató

program bizonyulhat a legeredményesebbnek a cigányság integrációjának

elõsegítésében.

1996. év májusában a rendelkezésre álló 124,5 millió Ft keretbõl 110 millió Ft

felosztásáról döntöttek, ebbõl 70 millió Ft megélhetési, 10 millió Ft

vállalkozásfejlesztési, 20 millió Ft ösztöndíj és 10 millió Ft jogvédelmi

program keretében való támogatás célját szolgálta.

1997-ben a támogatások felosztásáról a kuratórium csak ideiglenes jelleggel

döntött. A 160 millió Ft felosztható keretbõl 95 millió Ft megélhetési, 25

millió Ft vállalkozási, 25 millió Ft tanulmányi és 15 millió Ft jogvédelmi

programra lesz fordítható.

A közalapítványhoz érkezett igények messze meghaladják a rendelkezésre álló

források által biztosított támogatási lehetõséget. A közalapítvány

tevékenységének egyre szélesebb körben való ismertté válása és a rendelkezésre

álló források relatív szûkössége a döntéshozókat a pályázatonként megítélhetõ

összeg csökkentésére és/vagy az elbírálási szempontok indokolatlan

szigorítására kényszerítheti.

Az iroda az igazgató kinevezésével 1996. ápr. 1-én kezdte meg tevékenységét.

Személyi és tárgyi feltételei folyamatos bõvülésével a közalapítvány

mûködését és a kuratórium döntéshozó tevékenységét alapvetõen biztosította.

A kuratórium döntéseinek elõsegítése érdekében a pályázatokról szinopszisokat

készítettek. A pályázatok elbírálására, a döntéshozatal elõkészítésére, majd a

támogatás felhasználásának nyomon követésére un. monitorokat foglalkoztattak,

akik e feladatot alapvetõen megfelelõen látták el. A hatékonyabb döntés-

elõkészítéshez részletesebb szakmai véleményt is tartalmazó ajánlások

készítése lett volna szükséges.

A mûködés során zavarokat okozott, hogy az SZMSZ nem teljeskörûen szabályozta

a kuratórium és az iroda feladatrendszerét. Az SZMSZ mellékleteit képezõ

szabályzatokat a kuratórium nem hagyta jóvá, így ezek nem hatályosak. A

kuratórium elnöke és az iroda igazgatója által kialakított utalványozási és

pénzkezelési rendben az ellenõrzés több szabálytalanságot tárt fel. A

közalapítványnál a helyszíni ellenõrzés befejezéséig nem volt harmadik

utalványozó és hivatalosan kinevezett pénztáros. A kuratórium, a FEB és a

könyvvizsgáló a szabálytalan pénzkezelést, valamint a bizonylati és

utalványozási hiányosságokat nem észlelte, mivel az alapító okiratban

rögzített ellenõrzési feladatait nem látta el. Az eszköznyilvántartás a

szabályoknak megfelelõ.

Az SZMSZ a pályázati rend elõírásait igen szûkszavúan tartalmazza. Nem

rendelkezik a pályázatok meghirdetésének, elbírálásának szempontrendszerérõl,

a pályázatok pénzügyi áttekinthetõségét biztosító, a kuratórium tájékoztatását

elõsegítõ nyilvántartások készítésével kapcsolatos feladatokról. Az eddigi

pályázatok kiírása és elbírálása nem volt egységes, az alkalmazott szempontok

és módszerek a gyakorlati munka során folyamatosan változtak. Jelenleg még

nincs egységes szemlélet, így a pályázatokat egyedi szempontok alapján, nem

kellõ hatékonysággal bírálják el.

Az alapító okirat az induló vagyon fogalmát és mértékét egyértelmûen rögzíti.

A közalapítvány számára a mûködési költségek fedezetére az alapító okirat a

mindenkori vagyon 7%-ának felhasználását engedélyezi. Gondot okoz, hogy fenti

célra a "mindenkori vagyon" fogalom értelmezése és pontos kimutatása a

hatályos jogszabályok alapján nem lehetséges, az eszközökkel és

kötelezettségvállalással csökkentett tõke alapján számított pénzügyi keret

viszont a mûködési kiadásokat nem fedezi.

Javaslatok

a Kormánynak

Módosítsa a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány alapító okiratát, és annak

keretében

- a kuratórium mûködõképessége érdekében vizsgálja felül a kuratórium

létszámát, összetételét, és olyan kurátorokat kérjen fel, akik vállalják és

teljesítik a viszonylag jelentõs idõráfordítást igénylõ feladat folyamatos

ellátását;

- a közalapítvány számára engedélyezett mûködési kiadások és tartalék

mértékét a mindenkori központi költségvetési támogatás arányában, vagy a

tárgyévi költségvetési törvényben konkrét összegben határozza meg;

- a közalapítvány feladatait és az ezek finanszírozására szolgáló központi

költségvetési támogatást hangolja össze a készülõ középtávú

intézkedéscsomaggal.

a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány kuratóriumának

1. Az ellenõrzés megállapításait figyelembe véve egészítse ki, illetve

módosítsa az SZMSZ-t, készítse el, illetve hagyja jóvá a hiányzó

szabályzatokat (ügyrend, számviteli politika, számlarend, pályázatok

odaítélésének, elbírálásának, elszámolásának rendje, vagyonkezelõi

szabályzat, kuratóriumi tagok költségtérítése, igazgatói munkakör leírása).

2. A közalapítvány irodáján keresztül gondoskodjon a jogszabályi

elõírásoknak megfelelõ kettõs könyvvitel vezetésérõl, a pénzkezelés

szabályosságát biztosító utalványozó és pénztáros kinevezésérõl, a pénzügyi

rend és bizonylati fegyelem maradéktalan betartásáról, a kuratórium

tájékoztatását és a vagyonvédelmet szolgáló nyilvántartások teljes körû

vezetésérõl.

3. Készítsen átfogó programokat az alapító okiratban meghatározott hosszú

távú célok teljesítésére (pl. a cigányság földhöz jutási tervei

elõsegítésére stb.), hogy a pályázati kiírásokat, a támogatás módját,

mértékét, a pályázatok elbírálási szempontjait egységes és átgondolt

koncepció alapján határozhassa meg.

4. A közalapítvány likviditásának folyamatos megõrzése, a jóváhagyott

pályázatokkal kapcsolatos kötelezettségek határidõben történõ pénzügyi

teljesítése érdekében készítsen likviditási terveket.

5. A kuratórium üléseirõl - hangrögzítés segítségével - olyan

jegyzõkönyveket készítsen, amelyekbõl egyértelmûen rekonstruálható a

kuratórium munkája, az egyes kurátorok álláspontja és a hozott határozatok

pontos tartalma.

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

1. A közalapítvány megalakulása és szervezeti felépítése

A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány alapító okirata az ellátandó

közfeladatot az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése alapján határozta meg, mely

szerint a Magyar Köztársaság a jogegyenlõség megvalósulását az

esélyegyenlõtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.

A kormányhatározat a cigányság helyzetének javítását célzó, részletekre

kiterjedõ cselekvési program kidolgozását írta elõ az egyes témákban érintett

tárcák és országos hatáskörû szervek részére. E program még nem áll

rendelkezésre, így a közalapítvány megalapítása, induló vagyonának illetve

folyamatos anyagi bázisának megteremtése az állami feladatok összehangolt

megvalósítása szempontjából nem volt kellõen megalapozva. A közalapítvány

tevékenységéhez biztosított anyagi háttér, az ebbõl finanszírozott konkrét

feladatok a cigány kisebbség alapvetõ problémáinak kezelésére számottevõ

hatást nem fejthetett ki.

A közalapítvány tevékenysége az alapító okiratban meghatározott

célokhoz igazodó pályázatok meghirdetésére és az ezekre reagáló

települési vagy kisebbségi önkormányzatok, a cigány lakosság, a

civil cigány és nem-cigány szervezetek által kezdeményezett

támogatási kérelmek kielégítésére korlátozódott.

A közalapítvány mûködésének egységes feladatkörbe történõ illesztésére a

Miniszterelnöki Hivatal (MeH) a kezdeti lépéseket már megtette.

A miniszterelnök megbízásából a MeH közigazgatási államtitkára a

közalapítványok létrehozásával és a közfeladatok körének

meghatározásával kapcsolatos átgondolt kormányzati stratégia

kidolgozása céljából a már mûködõ közalapítványok mûködési körérõl

1997. februártól adatgyûjtést végez.

A közalapítvány alapító okiratát 1996. jan. 15-én írták alá, a közalapítványt

a Fõvárosi Bíróság 1996. febr. 6-án vette nyilvántartásba, az alapító okirat a

Magyar Közlönyben 1996. ápr. 3-án jelent meg.

Az alapító okirat fõ célkitûzésként az oktatás - közmûvelõdés, a

foglalkoztatás, a családok ellátását segítõ földmûvelés és állattenyésztés

kiterjesztését, a diszkrimináció felszámolását és a cigányság élethelyzetének

javítását szolgáló programok finanszírozását jelölte meg.

Az alapító a kijelölt céllal és hozzárendelt vagyonnal a cigányság

helyzetével kapcsolatos legsürgetõbb feladatokról szóló 1125/1995.

(XII. 12.) Korm. határozat egyes pontjaiban megfogalmazott

feladatok egy részének anyagi hátterét kívánta biztosítani.

A közalapítvány a célkitûzéseivel megegyezõ kezdeményezéseket - részben

kölcsönök formájában - pénzügyileg támogatta. A kölcsönök konkrét fogalmát

és tartalmát az alapító okirat nem rögzítette, gyakorlati alkalmazásához

egységes eljárási rend kidolgozása nem történt meg.

A kölcsönt mint "meghatározott költségek átvállalását" írja körül,

de a költségek körének pontos meghatározásához sem az alapító

okirat, sem az SZMSZ nem nyújt támpontot.

A támogatások folyósítását az alapító okirat biztosíték megköveteléséhez

köti.

A gyakorlatban a visszafizetés fedezetéül szolgáló költségek ill. ráfordítások

körét nem egységesen határozták meg. A szerzõdésekben biztosítékot (pl.

fedezet- vagy kezességvállalást) nem kötöttek ki.

A költségnemek finanszírozásának elvi alapjait nem rögzítették, a

finanszírozott kiadásokat pályázatonként határozták meg. A

biztosíték meghatározhatósága miatt elsõsorban az anyag- és

eszközbeszerzések finanszírozása indokolt.

Az alapító okirat alapítói vagyonként 150 millió Ft átadásáról rendelkezett,

melynek elõirányzatát az alapító az 1996. évi költségvetésrõl szóló 1995.

évi CXXI. törvény VII. Miniszterelnökség fejezetben biztosította. A vagyon

átadására havi ütemezésben került sor.

Az átadás ütemezése a MeH közigazgatási államtitkárának a

Miniszterelnökség fejezet, fejezeti kezelésû elõirányzatok

felhasználásáról rendelkezõ 9/1996 sz. utasítása alapján történt.

Az alapító okirat a mûködési költségek fedezetére a mindenkori vagyon 7%-ának

felhasználását engedélyezi. Az alapító okirat az induló vagyon fogalmát és

mértékét egyértelmûen rögzíti, azonban a mûködési költségek kiszámítása

alapjául szolgáló "mindenkori vagyon" fogalom értelmezése és pontos kimutatása

a hatályos jogszabályok alapján nem lehetséges.

A mindenkori vagyon körébe az eszközök - a tárgyi eszközök és az

immateriális javak - is beletartoznak, ezek a felhasználható

pénzügyi keret kiszámítási alapját nem képezhetik, fedezetként nem

szolgálhatnak.

A mérlegben kimutatott saját tõkét a tevékenység jellegébõl

fakadóan jelentõs mértékû kötelezettség terheli, ezért vetítési

alapként biztonságosan csak a kötelezettségvállalással csökkentett

tõke vehetõ figyelembe.

Az eszközökkel és kötelezettségvállalással csökkentett tõke alapján

számított pénzügyi keret a mûködési kiadásokat nem fedezi.

Az alapító okiratban az "anyagi forrás"-ként felsorolt bevételek között a

kölcsön törlesztés nem szerepel, holott ennek a mûködésre, ill. a

tartalékképzésre fordítható keret kiszámításánál kiemelt jelentõsége van.

A 22 tagú kuratóriumban és a felügyelõ bizottságban a delegálásra jogosult

intézmények összetétele megegyezik, ezt az ellenõrzés nem tartja célszerûnek.

A két testület szakmai, nemzetiségi, kisebbségi szempontból a cigányság

problémáinak kezelésére alkalmas.

A kuratóriumban az elnök mellett 2 fõ a feladatkör szerint érdekelt

parlamenti bizottság tagjaként, 10 fõ a közalapítvány céljait

tekintve érdekelt minisztériumok vezetõinek képviselõjeként, 5 fõ

az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat (OCKÖ) által kijelölt

tagként, 4 fõ az ügyben legjobban érdekelt megyék képviselõjeként

vesz részt.

Az alapító a felügyelõ bizottság létszámát és összetételét az

alapító okiratban szabályozta. A bizottság elnöke a MeH kisebbségi

ügyekben illetékes államtitkára, négy tagja a témakörben illetékes

PM, BM, NM és MKM egy-egy képviselõje.

Az alapító a közalapítványi tevékenység hátterét igazgatói iroda

létrehozásával kívánta biztosítani. Az igazgatói állás betöltésérõl pályázat

útján gondoskodtak. Az alapító okiratban elõirt határozott idõre szóló

megbízás ellenére a szerzõdést próbaidõre kötötték meg, meghosszabbítására nem

került sor. A határozott idejû szerzõdést közel fél éves késéssel kötötték

meg, ez idõ alatt az irodának kinevezett igazgatója nem volt.

Az igazgatói állás pályázatait 1996. ápr. 1-én bírálták el, az

igazgató alkalmazása három hónapos próbaidõre történt. A határozott

idõre (1 évre) szóló szerzõdés megkötésére az 1997. febr. 5-én

megtartott kuratóriumi ülést követõen került sor.

2. A közalapítvány mûködése és belsõ szabályozottsága

2.1. A kuratórium mûködése

A kuratórium összetételében az ellenõrzött idõszakban személyi változások

történtek, ennek kapcsán azonban az alapító az alapító okirat módosítását nem

kezdeményezte. A távozó elnök és az általa megbízott elnök között feladat

átadási-átvételi jegyzõkönyv felvételére sem elnökváltáskor, sem a FEB

észrevételét követõen nem került sor.

A kuratórium elnöke alig öthónapos tevékenység után az 1996. aug.

28-i ülésen lemondott tisztségérõl. Az új elnök alapító által

történõ kijelöléséig a kuratórium a MeH politikai államtitkárát

képviselõ tagját bízta meg az elnöki teendõk ellátásával.

Az alapító az átmeneti idõszakra megbízott kuratóriumi elnöknek a

felkérést 1996. szept. 30-án adta ki. A kuratórium elnöki tisztét

ellátó személy felkérésére az elõkészítés alatt álló alapító

okirat módosításának elfogadásakor kerülhet sor.

Az MKM-t képviselõ kurátor az elsõ ülést követõen több

összejövetelen nem vett részt. A helyette belépõ kurátor az alapító

felkérésével nem rendelkezett.

A kuratórium nagy létszáma és összetétele az üléséken való részvétel fegyelmét

lazította és ez a folyamatos, a szabályoknak megfelelõ tevékenységet több

esetben hátráltatta. Az ülések gyakorisága az SZMSZ-ben foglaltaknak

megfelelt, a részvétel azonban 1996. nyarától igen alacsony volt, több

esetben - az ülések közbeni eltávozások következtében - az 50%-os (11 fõs)

szavazóképességet nem érte el.

A kuratórium 1996-ban összesen tíz alkalommal ülésezett, a

résztvevõ kurátorok létszáma kezdetben 16-18 fõ volt, ez folyamosan

csökkent és 1996. szeptemberétõl gyakorlatilag 12-13 résztvevõ

körül állandósult. A távolmaradók legtöbb esetben a köztisztviselõk

közül kerültek ki, egyesek - vélhetõen más, fontosabb - munkahelyi

elfoglaltság miatt az eddig tartott összesen 13 ülésen csak néhány

alkalommal vettek részt. A jegyzõkönyvek tanúsága szerint a

hiányzók távolmaradásukat nem minden esetben jelezték elõre.

A kuratórium a támogatásokról szóló határozatok döntõ részét a SZMSZ-ben

elõírt kétharmados részvételi aránynál alacsonyabb részvétel mellett hozta

meg, így a határozathozatal nem volt szabályszerû.

A közalapítvány 1996-ban és 1997. elsõ negyedévében hat kuratóriumi

ülésen döntött támogatás odaítélésérõl. Ezek során összesen 147

pályázatot bocsátottak szavazásra, ebbõl 121 pályázatot támogattak,

ennek több mint 60 %-át 12 fõs részvétel mellett.

A 30 millió Ft-ot kitevõ tanulmányi ösztöndíjakról 1996.

decemberében hasonló részvételi arány mellett döntöttek.

Az ülésekrõl készített jegyzõkönyvek csak az ott elhangzottak kivonatát

tartalmazzák, a kuratóriumi munka teljes körû rekonstrukciójára nem

alkalmasak.

Az 1996. jún. 26-án lefolytatott kuratóriumi ülésen 9 pályázat

megvitatása is napirenden volt, ezekrõl szóló elõzetes

tájékoztatást az SZMSZ-ben foglalt 7 napos értesítési kötelezettség

ellenére az iroda a kurátoroknak nem küldte meg. A pályázatokat a

kuratórium a kezdeti ellenkezés ellenére elbírálta, a döntés

megváltozásának oka a jegyzõkönyvbõl nem derül ki.

A határozatok tárát a felügyelõ bizottság 1996. nov. 12-i állásfoglalását

követõen utólag készítették el, ezt követõen folyamatosan vezetik.

Az üléseken a határozat-hozatalok mellett döntést nem igénylõ témák

megvitatására is sor került, ill. bizonyos kérdések elnapolásáról

is döntöttek. A nyomon követhetõség érdekében ezek rögzítése is

célszerûnek mutatkozik.

2.2. A közalapítvány mûködési rendje

A mintegy féléves késéssel, 1996. jún. 26-án elfogadott Szervezeti és Mûködési

Szabályzat a közalapítvány mûködéséhez megfelelõ alapot biztosít, néhány

ponton azonban hiányos, ezért kiegészítésre ill. pontosításra szorul.

Az SZMSZ II. 3. cím 7.4 pontjában a 200 ezer Ft feletti

kifizetéseket "elnöki egyetértés" mellett engedélyezi, e fogalom

helyett "elnöki ellenjegyzés" vagy "írásos jóváhagyás"

meghatározást tart az ellenõrzés pontos szabályozásnak.

"A pályázatok rendjérõl" szóló cím és a "Vagyonkezelési szabályzat"

igen szûkszavúan rögzíti a pályázatok meghirdetésének,

elbírálásának rendjét, elveit. A hosszú távú egységes kezelés

érdekében a pályázatok elõkészítésének, a kuratórium elé

terjesztésének szabályait, valamint a támogatási mód, a vissza nem

térítendõ támogatás arányának, a támogatott költségek

meghatározásának, a fedezetek és biztosítékok kijelölésének, stb.

elveit összefoglalóan szükséges rögzíteni.

Az utalványozási joggal rendelkezõ dolgozó kijelölését elnöki

utasítás formájában az SZMSZ mellékleteként kell nyilvántartani. A

kijelölés a helyszíni ellenõrzés befejezéséig nem történt meg.

A közalapítvány nem teljes körûen hatályos szabályozás alapján mûködik, mivel

az SZMSZ mellékleteinek jóváhagyására nem került sor, továbbá több, a

szabályszerû mûködést és a vagyon védelmét is szolgáló szabályzat és irodai

ügyrend nem készült még el.

Nem történt meg a vagyonkezelõi, elszámolási, pénzkezelési

szabályzat, valamint az igazgatói munkaköri leírás elfogadása.

Nem készült még el a pályázatok odaítélésének, elbírálásának,

elszámolásának rendjével kapcsolatos szabályzat, az utalványozást,

ellenjegyzést, valamint a pénztárosi teendõk ellátását biztosító

szabályzat.

Az SZMSZ vagyonkezelési szabályzata gyakorlatilag az alapító okiratban

foglaltakat tartalmazza, az igazgató hatáskörére vonatkozóan egy pontban a

megengedettnél nagyobb jogosítványt biztosít.

Az SZMSZ engedélyezi az igazgatónak, hogy hatáskörében a vagyon

felhasználásáról 200 ezer Ft összeghatárig személyesen döntsön, a

kuratórium utólagos tájékoztatása mellett.

A kuratóriumi tagsággal összeférhetetlen érdekeltségi kapcsolatot az SZMSZ

rendelkezése szerint a vita, ill. a döntés kezdetén jelezni kell. A

dokumentumok szerint elõfordult, hogy egy - az adott pályázatban érintett -

kurátor az összeférhetetlenség tényét a kuratóriumnak a vita és a

határozathozatal elõtt nem jelezte.

2.3. A felügyelõ bizottság mûködése

A FEB a tevékenységét az alapító okiratban és a SZMSZ-ben foglaltaknak

alapvetõen megfelelõen végezte, ügyrendet és ellenõrzési munkatervet azonban

nem készített. A kuratóriumi üléseken általában egy FEB tag vett részt.

Évközben minõsítette a kuratórium és az iroda munkáját, állásfoglalásában

rámutatott a kuratóriumban fennálló feszültség okaira. Javaslatai nem

mindegyike teljesült, ezek számonkérése nem történt meg.

A javaslatok közül a súlyában kisebb határozatok tára készült el, a

közalapítvány szabályszerû mûködését biztosító SZMSZ és

mellékleteinek módosítása ill. jóváhagyása, valamint a hiányzók

pótlása nem történt meg.

A kuratórium a FEB javaslatai ellenére az alapító okirat

módosításának kezdeményezésére nem tett lépéseket.

A könyvvizsgáló megbízása a kezdeti szervezési gondok és a kuratóriumi elnök

lemondása miatt elhúzódott, emiatt a féléves könyvvizsgálói jelentés közel két

hónapos késéssel készült el.

Az elnök lemondása miatt 1996. augusztusában az addig tárgyalásban

álló könyvvizsgáló cég a szerzõdéskötéstõl elállt, a jelenlegi

könyvvizsgáló megbízására novemberben került sor. Az I. féléves

könyvvizsgálói jelentés novemberben készült el.

A MeH politikai államtitkára, aki az alapító Kormány képviseletét ellátja - és

egyben a FEB elnöke volt - a mûködést biztosító változtatások szükségessége

miatt, saját hatáskörében eljárva az alapító okirat módosítását

kezdeményezte. Az alapító okirat módosításának jóváhagyása a helyszíni

ellenõrzés befejezését követõen megtörtént.

2.4. Az iroda mûködése

Az iroda 1996. ápr. 1-én kezdte meg szervezett mûködését.

Az iroda mûködési rendjét összefoglalóan az alapító okirat, részleteiben a

SZMSZ határozza meg. Az iroda az eltelt egy év alatt összességében az

elõírásoknak megfelelõen mûködött, az utalványozás és pénzkezelés rendjét

azonban megsértette. Az ügyrend és egyes szabályzatok - elõzõekben már

kifejtett - hiánya azonban eljárási hibákat okozott.

A személyi és tárgyi feltételek folyamatosan bõvültek, jelenleg a belsõ

munkatársakon kívül külsõ megbízottként jogászt, gazdasági szakértõt és a

helyszíni tájékozódásra un. monitorokat alkalmaznak.

A szakmai mûködés hátterét 4 állandó belsõ munkatárs, 2 külsõ

szakértõ és 6 monitor, a gazdasági tevékenységet megbízás útján egy

könyvelõ és a könyvvizsgáló biztosítja.

A monitorok a pályázatok külsõ körülményeinek feltárását és a

támogatások felhasználását ellenõrzõ, helyszíni vizsgálatokat végzõ

személyek, tevékenységüket megbízás alapján látják el.

Az iroda a kuratórium munkáját a pályázatok feldolgozásával,

ülésekre történõ elõkészítésével támogatta.

Az iroda által a pályázatokról készített tömör összefoglalók - ún.

szinopszisok - az igazgatóság (és ezen belül a szakértõ) javaslatát

egyáltalán nem, vagy csak igen szûkszavúan tartalmazták, a

pályázatok megvitatásához megfelelõ alapot nem biztosítottak. (A

szinopszis a pályázati anyagok, az ehhez készített monitori

jelentések, helyenként az iroda javaslatát is tartalmazó tömör

összefoglaló, melynek tartalmával szemben az SZMSZ és annak

mellékletei semmilyen követelményt nem támasztanak.)

3. A közalapítványi célok finanszírozása és megvalósítása

3.1. A közalapítvány kiadásait és ráfordításait döntõen állami támogatás

fedezte, az egyéb forrásból származó bevételeit külsõ támogatás (egy esetben

kapott), valamint a vagyon befektetésébõl származó kamatbevétel jelentette.

Csatlakozóként a Szerencsejáték Felügyelet 1996-ban 1 millió Ft

támogatás nyújtott. Kamatbevétele a költségvetéstõl kapott

támogatás és a kezdetben csak kismértékben jelentkezõ kiutalások

közötti különbségbõl származó szabad (év végén 91 millió Ft-ot

elérõ) pénzforrás befektetésébõl származott. Ennek lekötésével

1996-ban 7,2 millió Ft, 1997. elsõ negyedévében 2,6 millió Ft

kamatbevételt realizáltak.

A költségvetési támogatás döntõen az alapító okiratban meghatározott célok

elérése érdekében kiosztható támogatás fedezetét biztosította, ennek mértéke

1996-ban az alapító döntése értelmében 150 millió Ft, 1997-ben 170 millió Ft

volt.

Az iroda által elkészített 500 millió Ft-os - 1997. évi elõzetes, központi

költségvetési-támogatási igényt a kuratórium nem tárgyalta, jóváhagyásáról és

benyújtásáról határozat nem született. A jelenlegi SZMSZ ezt a feladatot a

kuratóriumi hatáskörök között tételesen nem rögzíti, de az ellenõrzés ezt

indokoltnak tartja.

A közalapítvány 1997. évi költségvetésének tervezetét az iroda

készítette el, melynek jóváhagyására az ülések jegyzõkönyvei

szerint nem került sor.

Az 500 millió Ft-os támogatási igényt az iroda az addig beérkezett

pályázatok alapján, azok valóságtartalmának elemzése nélkül, egy

kurátor javaslatának megfelelõen határozta meg.

A közalapítványhoz érkezett igények messze meghaladják a rendelkezésre álló

források által biztosított támogatási lehetõséget. A közalapítvány

tevékenységének szélesebb körben való ismertté válása és a rendelkezésre álló

források relatív szûkössége a döntéshozókat a pályázatonként megítélhetõ

összeg csökkentésére és/vagy az elbírálási szempontok szigorítására

kényszerítheti.

A közalapítványhoz 1996-ban 884 db támogatási igény érkezett,

melyekbõl 231 felelt meg a pályázati követelményeknek. A kiosztható

támogatás a felmerült - összességében több száz milliós - igény

töredékét tette ki.

3.2. A közalapítvány az alapító okiratban lefektetett fõ célkitûzések

megvalósítása érdekében programokat készített, ez alapján pályázatokat írt ki.

A teljesíthetõ támogatások körét a kuratórium döntése alapján négy csoportra -

megélhetési, vállalkozási, emberi jogi védelmi, valamint tanulmányi ösztöndíj

programra - bontva határozta meg.

A támogatásokra felhasználható keretet az alapító okiratban

lefektetett mûködési költségek és a kötelezõ tartalékkeret levonása

után a kuratórium határozta meg. Az 1997-ben rendelkezésre álló

keretet - a pályázati szabályzat és az elosztási elv

meghatározásának hiányára visszavezethetõ okok miatt - csak

ideiglenesen osztották fel.

1996-ban májusában a rendelkezésre álló 124,5 millió Ft keretbõl

110 millió Ft felosztásáról döntöttek, ebbõl 70 millió Ft

megélhetési, 10 millió Ft vállalkozásfejlesztési, 20 millió Ft

ösztöndíj és 10 millió Ft jogvédelmi program keretében való

támogatás célját szolgálta. A döntés 1996-ra határozta meg a

felosztási arányokat azzal, hogy a következõ években az eddigi

tapasztalatok alapján döntenek.

1997-ben az iroda által tett felosztási javaslatról a kuratórium az

elsõ negyedév végén csak ideiglenes jelleggel döntött. A 160 millió

Ft felosztható keretbõl 95 millió Ft megélhetési, 25 millió Ft

vállalkozási, 25 millió Ft tanulmányi és 15 millió Ft jogvédelmi

programra lesz fordítható.

A megélhetési és vállalkozási programokra fordítható keret összegét

a visszafizetett kölcsönök is növelhetik, ennek éves összegérõl

adat nincs, az elsõ negyedévre készített kimutatás szerint 678

ezer Ft, ill. 86 ezer Ft.

3.2.1. A közalapítvány számára a legnagyobb feladatot jelentõ, megélhetést

támogató kiírás az alapítói szándékkal egybeesett, végrehajtása az alapító

okiratban foglalt céloknak megfelelt, ugyanakkor a megélhetési problémák

hosszú távú kezelésére nem alkalmas. A közalapítvány által készített, a

cigányok mezõgazdasági termelését elõsegítõ program is elsõsorban a rövidtávú

megélhetési program kezdeményezését helyezi elõtérbe. A hosszú távú

kisárutermelésen alapuló, családi vállalkozások beindítására és a cigányok

földhöz jutási tervei elõsegítésére átfogó program nem készült, a kurátorok

személyes kezdeményezéseit az önkormányzatok csak néhány esetben támogatták.

A megélhetést támogató programokra önkormányzatok, kisebbségi

önkormányzatok és szervezetek pályázhattak. A támogatás célja a

rossz anyagi körülmények között élõ cigány családok megélhetésének

biztosítása volt. A támogatás nem a közvetlen, természetbeni

szociális segély jellegû élelem adományozást, hanem mezõgazdasági

és állattenyésztési termékek elõállítását, így saját munkát is

igénylõ vetõmag, anya- ill. növendékállat vásárlását célozta.

A támogatást max. 1,5 millió Ft összegben, a támogatandó családok

számától, nagyságától és a végzendõ tevékenységtõl függõen, a

kuratórium által jóváhagyott megosztásban, vissza nem térítendõ és

- kamatmentes kölcsönként - visszatérítendõ formában nyújtották. A

visszatérítendõ támogatás a nyújtott összeg kb. harmadát tette ki.

1996-ban 87 pályázó közül 69-et támogattak, a felosztható keret 70

millió Ft, az odaítélt összeg 61,1 millió Ft, ebbõl visszatérítendõ

támogatás 28,1 millió Ft volt.

A kölcsön törlesztésére a szerzõdésben kikötött termékmennyiség

értékesítése biztosította (elvben) a fedezetet, kezességvállalás

nem volt. A kölcsön visszafizetése és a program pénzügyi

eredményessége megkérdõjelezhetõ.

Az igények várható növekedésével a pályázatok száma jelentõsen emelkedni fog,

ezek kezelése várhatóan meghaladja a közalapítvány erejét. A jövõben

indokoltnak látszik olyan koncepció kidolgozása, amely a cigány

önkormányzatoknak nagyobb szerepet és felelõsséget biztosít.

A közalapítványhoz a jövõben - a program ismertebbé válásával -

növekvõ számú kérelem, ill. pályázat beérkezése várható.

1997-ben a megélhetési programra fordítható keret 95 millió Ft

lesz, az egy támogatásra jutó 1-1,5 millió Ft kerettel számolva ez

min. 70 pályázatot és ezen belül legalább 400 családot jelent.

Ilyen mennyiségû pályázat kezelése és nyomon követése csak a belsõ

és külsõ létszám nagymértékû növelésével lenne biztosítható.

1997. elsõ negyedévében 13 pályázat közül 11-et támogattak, az

odaítélt összeg 13,4 millió Ft, ebbõl visszatérítendõ támogatás 5

millió Ft volt.

A cigány önkormányzatok és szervezetek felelõsségteljes

tevékenységére támaszkodó nagyobb (10-20 millió Ft) összeget

megpályázható részprogramok kialakítása tûnik célszerûnek.

3.2.2. A közalapítvány által meghirdetett programok közül a vállalkozásokat

támogató program bizonyulhat a legeredményesebbnek a cigányság integrációjának

elõsegítésében.

A vállalkozási támogatást a cigány embereket alkalmazó vagy

alkalmazását vállaló, már mûködõ vállalkozók tevékenységének

bõvítésére, max. 1 millió Ft összegben visszatérítendõ támogatás (2

éves lejáratra adott kamatmentes kölcsön) formájában nyújtották.

1996-ban 29 pályázat közül 21-et támogattak, az éves elõirányzott

keret 15 millió Ft, az odaítélt összeg a kuratórium elõirányzat

emelése után 19,8 millió Ft volt. 1997. elsõ negyedévében 11

pályázó közül 8 pályázatot támogattak 6,3 millió Ft összegben.

A pályázati eljárási rend szabályozásának hiánya következtében egy pályázatot

a meghirdetést követõen a kuratórium visszavont, mivel tartalma a

célkitûzéseknek nem felelt meg, és annak beterjesztése, valamint jóváhagyása

nem történt meg. Az ügyben létrehozott bizottságnak az igazgató egyedüli

felelõsségét megállapító jelentése téves volt, mivel a felelõsség az elnököt,

a kuratóriumot és az igazgatót egyaránt terhelte.

A cigány gyermekek étkeztetésének támogatására kiírt pályázat

tartalmát az igazgató állította össze, majd az elnökkel történt

egyeztetést követõen a pályázatot meghirdette.

Az SZMSZ szerint az ülések napirendi pontjainak összeállítása az

elnök hatásköre, a kuratórium ellenõrzési jogkörével nem élt.

A kiírásról a kurátorok írásbeli tájékoztatást kaptak, melyre

írásban, ill. telefonon reagáltak.

3.2.3. A cigányok hátrányos érdekérvényesítõ helyzetének kiegyenlítése és jogi

képviseletük ellátásának támogatása céljából civil jogvédõ szervezetek részére

hirdetett - az alapító okiratban foglalt célkitûzéseknek megfelelõen -

pályázatot a kuratórium.

A pályázat keretében vissza nem térítendõ támogatás formájában

1996-ban 8 pályázatot támogattak, az elõirányzott 5 millió Ft

felosztásra került.

Az elbírálás során azonban a kedvezményezett alapítvány alapítói szándékainak

és célkitûzéseinek nem megfelelõ pályázót is támogattak.

A támogatást a Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) egy mobil

válságkezelõ csoport technikai feltételeinek biztosításához, ezen

belül nagy teljesítményû külsõ kihangosító berendezés, kamera és a

helyszínek közötti hírlánc biztosítására kérte.

A támogatásból - gyakorlatilag hatósági feladatokra - beszerezni

kívánt eszközöket erõszakos cselekmények abbahagyására történõ

felszólításra, a rémhírek elleni küzdelemre, a nyilvánosság

jelenlétének demonstrálására, válságkezelést igénylõ helyszínek

közötti kapcsolattartásra kívánták felhasználni. A pályázatban

foglaltak ellentétben voltak a RPA alapító okiratában foglalt

célkitûzésekkel. A támogatást felhasználását a közalapítvány

formailag iroda létrehozására engedélyezte.

3.2.4. A kuratórium a cigány gyermekek tanulmányi felzárkózását és a cigány

fiatalok sikeres tanulmányainak folytatását támogató program meghirdetésénél

fontossági sorrendet nem állított fel. Az iskolai tankönyvek és taneszközök

vásárlását elõsegítõ pályázat tartalma és az elbírálás szempontrendszere

alapján a meghirdetés tényleges célja az alapvetõ célkitûzésekhez nem

igazodott egyértelmûen.

Általános iskolai tanulók részére nyújtottak egyszeri támogatást. A

pályázatok elbírálását a tizedes pontosságú érdemjegy és a

családban élõ eltartott gyermekek száma alapján végezték el. A

program elsõsorban a sikeres tanulmányokat végzõk támogatását

célozta. A cigányság integrálódását elõsegítõ, az általános és

középiskolai tanulmányok elvégzésére ösztönzõ programok kidolgozása

célszerûbbnek tûnik.

Az 1996. évi támogatási elõirányzat 20 millió Ft volt, ezt a

kuratórium a nagyszámú jelentkezõ miatt 10 millió Ft-tal,

összességében 30 millió Ft-ra emelte. A pályázatra 12.290 fõ

jelentkezett, ebbõl 8.039 pályázatot támogattak, a maximált összeg

8 ezer Ft volt.

3.3. A pályázatok benyújtásához szükséges dokumentációt az SZMSZ - nem

hatályos - "elszámolási szabályzat" nevû mellékletében gyakorlatilag teljes

körûen kidolgozták.

A melléklet a szervezetek és vállalkozók részére készített

támogatási szerzõdést, az elszámolási szabályzatot és a

visszafizetési kötelezettségre vonatkozó nyilatkozatot szöveges,

míg a támogatás felhasználásának, ill. visszafizetésének

ütemtervét, a támogatás felhasználhatósági körének adatlapját és az

elszámolási összesítõt táblázatos formában tartalmazza.

A kialakított szerzõdéses és elszámolási rendszer a vagyonvédelmet

biztosította, az alapító okiratban is rögzített biztosíték (fedezet)

kikötését azonban a gyakorlatban nem alkalmazták. A kölcsön

visszafizettetésére, a kiutalt, de el nem számolt elõlegek behajtására csak

polgári peres úton van lehetõség.

A kiutalások ütemezését minden esetben a pályázó szabta meg, melyet

a közalapítvány hagyott jóvá. A rész-kiutalások az elõzõ rész-

összeg elszámolását követõen történtek. Az iroda az elszámolásokat

csak számlák és szerzõdések alapján fogadta el, a nem megfelelõ

bizonylatok esetében a kedvezményezettet újak benyújtására

kötelezte.

A visszafizetés kétségességére utal, hogy az elsõ körben odaítélt

41 pályázat közül 17 , ezeken belül a 29 megélhetési támogatott

közül 12 a törlesztést még nem kezdte meg.

A 41 támogatottnak odaítélt összeg 37,6 millió Ft, ebbõl

visszatérítendõ támogatás 22,2 millió Ft, 1997. elsõ

negyedévében a visszafizetési kötelezettség 2,2 millió Ft, ezzel

szemben a tényleges törlesztés 1,2 millió Ft volt.

A támogatások kiutalásának és a kedvezményezettek visszafizetési

kötelezettségeinek nyilvántartására a dokumentációk megfelelõ alapot

nyújtanak, de a kialakított összesítõ rendszer a támogatások naptári

teljesítéshez igazodó, teljes körû és naprakész egységes pénzügyi

nyilvántartását nem biztosítja.

A támogatott pályázatokról kuratóriumi ülésenként, támogatási

programonkénti, azon belül támogatási fajtánként vezetnek

nyilvántartást.

Az 1996. jún. - szept. idõszakban odaítélt és kiutalt támogatások

állásáról készített összefoglaló az egyes pályázatok naptári

határidõhöz kötött beszámolási és visszafizetési kötelezettségének

jelenlegi állását mutatja, pénzügyi adatok nélkül. Teljes körû

kimutatás csak külön adatgyûjtéssel készíthetõ el.

Az igen nagy kiadást jelentõ monitori tevékenység feladat-ellátása

és költségelszámolása jelenlegi formájában nem eléggé áttekinthetõ,

nincs személyekre lebontott, ellenõrizhetõ nyilvántartás.

A kuratórium - az ülésekrõl készített jegyzõkönyvek tanúsága szerint - a

támogatások kiutalásának és nyomon követésének menetét nem ellenõrizte, a

támogatási programokra tervezett keretek alakulását folyamatosan nem követte

figyelemmel.

4. A közalapítványi vagyon alakulása és hasznosítása

Az alapító okirat 150 millió Ft induló vagyont határozott meg, melynek

elõirányzatát a Kormány az 1996. évi költségvetésrõl szóló 1995. évi CXXI.

törvény VII. Miniszterelnökség fejezetben biztosította. A vagyon átadására

havi ütemezésben került sor.

Az átutalások a közalapítvány bankszámlanyitását követõen, 1996.

április hónaptól két alkalommal 15 - 15 millió Ft, azt követõen 20

millió Ft összegben történtek.

Az induló vagyon a közalapítvány 1996. évi feladatainak finanszírozására

szolgált. Az alapító okirat szerint azonban a mindenkori vagyon legalább

10%-át tartalékként kell kezelni. A tartalék felhasználásának módjáról a

kuratórium jogosult dönteni, az SZMSZ és az annak mellékletét képezõ

vagyonkezelési szabályzat szerint. A kötelezõen képzett tartalékot - az ezen

felül képzett tartalék elkülönítése következtében - nem kellett felhasználni.

Az 1996-ban kapott 150 millió Ft költségvetési támogatás felosztása

során a kötelezõen elkülönített 15 millió Ft tartalékon felül - a

mûködés kezdeti nehézségeire gondolva - további 14,5 millió Ft-ot

különítettek el általános tartalékként. Az így elkülönített

általános tartalék szolgált az év közben végrehajtott vállalkozási

és ösztöndíj programok 4,8 millió Ft, ill. 10 millió Ft-os

elõirányzat emelése fedezetéül.

A közalapítvány vagyona a mûködés elsõ évében a szabad pénzeszközök

befektetésének eredményeként bruttó összegében nõtt, így a még ki nem utalt

támogatások révén az évet jelentõs pénzmaradvánnyal zárták. Ezzel szemben

kötelezettségként az odaítélt, de a szerzõdésekben foglalt ütemezés miatt ki

nem utalt támogatási összegek maradtak fenn.

A bevételek és a ráfordítások - kiadások pénzforgalmi egyenlegeként

az év végén rendelkezésre álló pénzkészlet 111,3 millió Ft volt,

melybõl a 80,8 millió Ft-ot kitevõ átutalási kötelezettség levonása

után a következõ évben felhasználható vagyon 30,5 millió Ft.

A mûködési kiadásokra fordítható keret a tevékenység várható növekedését nem

fogja fedezni, ezért a vagyon mûködésre fordítható részarányának növelése és

növekedési mechanizmusának kialakítása válhat szükségessé.

A közalapítvány likviditása 1996-ban a viszonylag késõn beindult pályázati

rendszer következtében biztosítva volt, ennek megõrzése érdekében 1997-tõl

likviditási terv készítése indokolt.

A kezelõ szervezet kiadásai 1996-ban a tervezettnek megfelelõen alakultak, az

alapító okiratban meghatározott 7 %-os arányt (10,5 millió Ft) nem haladták

meg.

1996-ban többlet kiadást jelentettek a mûködés megkezdésével járó, alapvetõen

szükséges eszközbeszerzések.

A kiadások között 5,8 millió Ft-ot tettek ki az iroda szakmai

tevékenységét ellátó alkalmazottak és a külsõ megbízottak részére

fizetett bér és bérjellegû kifizetések, valamint költségtérítések.

Az állományi bér 1,8 millió Ft, 2 fõ állandó megbízott díja 0,7

millió Ft, a kuratóriumi tagok részére fizetett tiszteletdíj 0,5

millió Ft, a könyvelési és ügyvédi díj 0,6 millió Ft volt.

A monitorok megbízási díja 0,5 millió Ft, a tevékenységükkel

kapcsolatos utazási és egyéb költségek 1,5 millió Ft-ot tettek ki.

A mûködés beindítása szempontjából nélkülözhetetlen eszközbeszerzés

2,6 millió Ft volt.

A kurátorok részére a tiszteletdíj kifizetés szabálytalan volt. Az eredeti

alapító okirat rendelkezése értelmében a kuratórium és a FEB tagjai - a

köztisztviselõk kivételével - költségtérítésre voltak jogosultak. Az SZMSZ e

rendelkezéssel ellentétben, a kuratórium nem köztisztviselõ tagjai részére

tiszteletdíj fizetését is engedélyezte, ez 1996-ban 528 ezer Ft szabályellenes

kifizetést eredményezett.

A fizethetõ tiszteletdíjról és költségtérítésrõl, valamint az

érintettek körérõl az SZMSZ 3. sz. melléklete rendelkezik. Az

útiköltség térítése mellett a tiszteletdíj mértékét 8000 Ft-ban

állapították meg, a kedvezményezettek száma 8 fõ volt. Az SZMSZ a

FEB tagjai részére tiszteletdíjról ill. költségtérítésrõl nem

rendelkezett.

A monitorok utazási- és szállásköltségére vonatkozó elõírásokat nem

szabályozták.

A monitorok jelentõs - 2 millió Ft-os - kiadásaira való

tekintettel a kurátorok költségtérítésének szabályaihoz hasonlóan

az igénybevehetõ szolgáltatások színvonalát célszerû rögzíteni.

5. A közalapítvány számviteli és pénzügyi rendje

A közalapítvány tevékenységének megkezdésekor a könyvvezetés és számvitel

rendjét az egyszeres könyvvitel rendjének megfelelõen alakította ki, az 1996.

év gazdálkodásáról egyszerûsített mérleg készült. Az eljárás ellentétes volt a

számviteli törvény szerint meghatározott egyéb szervezetek éves beszámoló

készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságáról szóló

8/1996.(I. 24.) Korm. rendelet elõírásaival. E rendelet a közalapítványok

részére kettõs könyvvitelt és ennek megfelelõ egyszerûsített éves beszámoló

készítésének kötelezettségét írta elõ. A könyvvizsgáló az auditálás során a

hibát nem tárta fel.

A téves könyvvezetési rend a könyvvizsgáló figyelmét elkerülte,

ezért kerülhetett sor egyszerûsített mérleg készítésére. A

könyvvizsgáló a helyszíni ellenõrzésünk során feltárt hibát - az

egyszeres könyvvitel adatainak átforgatása alapján az

egyszerûsített éves beszámoló elkészítésével - részben korrigálta,

a megfelelõ magyarázatot adó záradékot elkészítette.

A vagyonvédelem szempontjából kiemelt jelentõségû utalványozási és

pénzkezelési szabályzat hiányos, a gyakorlatban a meglevõ rendelkezéseket sem

tartották be. A kuratórium, a FEB és a könyvvizsgáló a szabálytalan

pénzkezelést, valamint a bizonylati és utalványozási rend megsértését nem

észlelte, mivel az alapító okiratban rögzített ellenõrzési feladatait nem

látta el. Az eszköznyilvántartás a szabályoknak megfelelõ.

Az utalványozási jognak az elnökön és az igazgatón kívül egy

harmadik személyre történõ kiterjesztése az elnök, a pénzkezelési

szabályzat-tervezet szerint a pénztáros kinevezése az irodavezetõ

feladata, a kijelölések azonban nem történtek meg.

A mûködési kiadások körébe tartozó pénzmozgások pénztári be- és

kifizetési bizonylatain a befizetõ, ill. a pénzt átvevõ aláírása

egyetlen esetben sem szerepelt, több esetben az utalványozó

aláírása is hiányzott.

Az iroda az idõszaki pénztárjelentést vezette, azonban sem

pénztárosi, sem ellenõri (mivel ilyen kinevezve nincs) aláírása nem

szerepelt.

A közalapítvány a beszerzett eszközökrõl a szabályoknak megfelelõ

egyedi, a húszezer Ft alatti eszközökrõl tételes nyilvántartást

vezetett, leltározás egyeztetéssel történt.

Budapest 1997. június

dr. Nyikos László Sándor István

alelnök alelnök

Eleje Honlap