1

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

KORMÁNYA

T/4680..számú

törvényjavaslat

az ingatlan-nyilvántartásról

Elõadó: Dr. Nagy Frigyes

földmûvelésügyi miniszter

Budapest, 1997. július hó

Törvényjavaslat

az ingatlan-nyilvántartásról

ELSI RESZ

BEVEZETI RENDELKEZESEK

A gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartás

1. §

(1) Ez a törvény a gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-

nyilvántartás szabályait határozza meg. A gépi adatfeldolgozásra átállított

ingatlan-nyilvántartás az 1972. évi 31. törvényerejû rendelettel bevezetett

ingatlan-nyilvántartásnak gépi adathordozóra változatlan formában felvett

tartalma.

(2) A gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartás

tartalmának az azt kezelõ számítástechnikai eszközzel olvasható és

kinyomtatott formában is megjeleníthetõnek kell lennie, ahogyan azt e törvény

és végrehajtási rendelete szabályozza.

Az ingatlan-nyilvántartás tartalma

2. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország

valamennyi ingatlanának e törvény szerint meghatározott adatait, az

ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentõs tényeket. Az

ingatlan-nyilvántartás tartalmazza továbbá az oda bejegyzett személyeknek a

nyilvántartáshoz szükséges e törvényben meghatározott személyazonosító és

lakcím adatait is.

(2) Az e törvényben felsorolt jogokon és tényeken kívül az ingatlan-

nyilvántartásba más jog bejegyzését, tény feljegyzését csak törvény rendelheti

el.

(3) Ingatlannal kapcsolatos bírósági, ügyészségi, hatósági (a

továbbiakban: hatósági) eljárásokban az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni

lapon átvezetett adatokat, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképen

ábrázolt határvonalat kell irányadónak tekinteni.

Az ingatlan-nyilvántartás elvei

A bejegyzés és annak hatálya

3. §

(1) Egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapra történõ

bejegyzéssel keletkeznek.

(2) Az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló

tulajdonjogot, továbbá a szerzõdésen alapuló vagyonkezelõi jogot,

földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, a telki

szolgalmi jogot, a jelzálogjogot (önálló zálogjogot).

(3) E törvényben meghatározott egyes jogok és jogilag jelentõs tények

bejegyzése a késõbbi jogszerzõk szerzését korlátozza, vagy feltételessé teszi.

(4) E törvényben meghatározott egyes jogilag jelentõs tények, illetõleg

hatósági határozat vagy jogszabály erejénél fogva keletkezõ jogok

bejegyzésének elmaradása - ha e törvény eltérõen nem rendelkezik - a hozzájuk

fûzõdõ joghatást nem érinti.

Nyilvánosság

4. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartás - az e törvényben meghatározottak szerint

- nyilvános.

(2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül

megismerhetõ: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet vagy

hiteles másolatot kérhet.

(3) Ha törvény másként nem rendelkezik, az ingatlan-nyilvántartás

szerinti jogosult illetõleg kötelezett teljes bizonyító erejû magánokiratba

vagy közjegyzõi okiratba foglalt engedélyével ismerhetõ meg:

a) az okirattárban lévõ és a jogosult, illetõleg kötelezett bejegyzése

alapjául szolgáló magán- és közokiratok, hatósági határozatok tartalma,

kivéve, ha az okirat tartalmára a tulajdoni lapon lévõ bejegyzésben történt

hivatkozás,

b) a tulajdoni lapról a törölt bejegyzések jegyzéke,

c) a jogosult személyi azonosítója,

d) a tulajdonosok jegyzéke (névmutató).

(4) Az a)-b) és d) pont szerintiek az ehhez fûzõdõ jogi érdek hiteltérdemlõ

igazolása esetén is megismerhetõk.

(5) Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok,

tények, és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az érintett

természetbeni rész meghatározására vonatkozó tartalma korlátozás nélkül

megismerhetõ akkor is, ha a tulajdoni lapon lévõ bejegyzés nem hivatkozik

arra, hogy a természetbeni rész meghatározását az okirat tartalmazza.

Közhitelesség

5. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap a bejegyzési, illetõleg

feljegyzési határozat jogerõre emelkedésének idõpontjától - az ellenkezõ

bizonyításáig - hitelesen tanúsítja a bejegyzett jogok és feljegyzett jogilag

jelentõs tények fennállását.

(2) Az ingatlan-nyilvántartásba jogerõs határozattal bejegyzett jog,

feljegyzett tény alapján - ha e törvény eltérõen nem rendelkezik - vélelmezni

kell, hogy a bejegyzett jog, feljegyzett tény az ingatlan-nyilvántartás

szerinti jogosultat illeti meg. A jogok és tények törlése esetén pedig azt

kell vélelmezni, hogy a törölt jog, illetõleg tény nem áll fenn.

(3) A jóhiszemû szerzõ javára az ingatlan-nyilvántartás tartalmát - az

ellenkezõ bizonyításáig - akkor is helyesnek kell tekinteni, ha az a valóságos

jogi helyzettõl eltér. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban jóhiszemû

jogszerzõnek minõsül az a személy, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva

ellenérték fejében szerez jogot az ingatlanra.

(4) Senki sem hivatkozhat arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásba

bejegyzett jog, feljegyzett tény vagy átvezetett adat fennállásáról nem

tudott. Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerzõ személy, illetõleg az

ingatlan-nyilvántartásból törölt jog, jogilag jelentõs tény jogosultja sem

érvényesítheti ezt a jogát ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, illetõleg

rangsor szerint bejegyezhetõ jóhiszemû szerzõvel szemben.

(5) Az érvénytelen okiraton alapuló bejegyzés alapján - az ingatlan-

nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében - jogot szerzõ jóhiszemû harmadik

személy javára bejegyzett jog, illetõleg feljegyzett jogilag jelentõs tény a

bejegyzésrõl szóló határozat keltétõl számított három év eltelte után az

ingatlan-nyilvántartásból nem törölhetõ.

(6) Ha az ingatlannak a tulajdoni lapon átvezetett és az ingatlan-

nyilvántartási térképen ábrázolt határvonala alapján meghatározható

területnagysága eltér egymástól, akkor ez utóbbi az irányadó. Egyéb adatok

tekintetében - az ellenkezõ bizonyításáig - vélelmezni kell, hogy a tulajdoni

lapon átvezetett adatok helyesek, a valóságnak megfelelnek.

Kérelemhez kötöttség

6. §

(1) A jogok és jogilag jelentõs tények bejegyzésére, illetõleg

feljegyzésére (a továbbiakban együtt: bejegyzés) irányuló ingatlan-

nyilvántartási eljárás - ha e törvény másként nem rendelkezik - az ügyfél

kérelmére, vagy hatósági megkeresésre indul, és az ingatlan-nyilvántartásba

csak az a jog, jogilag jelentõs tény jegyezhetõ be, amelyet a kérelem vagy

hatósági megkeresés megjelöl.

(2) A bejegyzés, illetõleg a bejegyzésrõl szóló határozat a bejegyzés

iránti kérelemben foglaltak szerint javítható, illetõleg egészíthetõ ki.

Rangsor

7. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartásban egy-egy bejegyzés ranghelyét és ezzel a

bejegyzések rangsorát - e törvény eltérõ rendelkezése hiányában - a bejegyzés,

feljegyzés iránt benyújtott kérelem iktatási idõpontja határozza meg.

Ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés

alapjául szolgáló okiratot is mellékelték.

(2) A ranghely elõzetes biztosításának, a ranghely fenntartásának ténye a

jogosultak kérelme alapján az ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapján

legfeljebb egy évi idõtartamra, a törvényben meghatározott módon

feljegyezhetõ.

(3) A bejegyzések ranghelyével való rendelkezés harmadik személyeknek a

ranghely módosítása idõpontjában bejegyzett jogai sérelmével nem járhat.

Okirat elve

8. §

Az ingatlan-nyilvántartásban jog és jogilag jelentõs tény bejegyzésére,

adatok átvezetésére csak jogszabályban meghatározott okirat vagy hatósági

határozat alapján kerülhet sor.

Az ingatlan-nyilvántartást vezetõ szervezet

9. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartás vezetése, valamint az ingatlan-nyilvántartási

ügyek intézése az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal és

Budapesten a Fõvárosi Kerületek Földhivatala (a továbbiakban együtt: körzeti

földhivatal) hatáskörébe tartozik.

(2) A körzeti földhivatalnak az államigazgatási eljárás általános

szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) szerinti

felettes szerve a megyei földhivatal, illetõleg Budapesten a Fõvárosi

Földhivatal (a továbbiakban együtt: megyei földhivatal).

10. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartást településenként (község, város, fõvárosi

kerület) kell vezetni, Debrecen, Gyõr, Miskolc, Pécs és Szeged megyei jogú

városokban pedig kerületenként is lehet vezetni.

(2) A földmûvelésügyi miniszter engedélyezheti, illetve elrendelheti más

városokban is az ingatlan-nyilvántartás kerületenként történõ vezetését.

MÁSODIK RÉSZ

AZ INGATLAN-NYILVANTARTAS RENDSZERE

I. FEJEZET

AZ INGATLAN-NYILVANTARTAS TÁRGYA ÉS TARTALMA

Önálló ingatlanok

A földrészlet

11. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartásban földrészlet:

a) a föld felszínének természetben összefüggõ, közigazgatási, vagy

belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén

azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelõi (kezelési) viszonyok;

b) a kialakított építési telek a tulajdoni és vagyonkezelõi viszonyoktól

függetlenül,

c) az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és keresztezõdéssel,

valamint közigazgatási vagy belterületi határ által - az országos közút, vasút

vagy hajózható csatorna kivételével - meg nem szakított részei, amelyek

tulajdonosa, vagy vagyonkezelõje (kezelõje) azonos.

(2) A földrészletet mûvelési ágak és mûvelés alól kivett területek

szerint, külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelõen további részletekre

kell bontani (alrészlet).

(3) Ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott földterület húsznál

több alrészletet tartalmaz, azt legfeljebb húsz alrészletig külön

földrészletként kell nyilvántartani.

(4) A földrészlettel együtt kell nyilvántartani, ha annak tulajdoni

viszonyai a

földrészlettel azonosak:

a) a földön létesített épületet, építményt,

b) társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és

helyiségeket,

c) a szövetkezeti háznál a szövetkezet vagy a tagok közös tulajdonában álló

épületrészeket és helyiségeket.

(5) Azt a pincét, amelynek tulajdonosa azonos a földrészlet

tulajdonosával, vagy amelynek bejárata a pince tulajdonosának tulajdonában

álló földrészletrõl nyílik és szolgalmi jog alapján más tulajdonában álló

ingatlan alá nyúlik, azzal a földrészlettel együtt kell nyilvántartani,

amelyen a bejárata van.

Az egyéb önálló ingatlanok

12.§

A földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni :

a) az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, ha az nem,

vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona (a továbbiakban:

önálló tulajdonú épület);

b) a társasházban levõ öröklakást, illetõleg külön tulajdonban álló, nem

lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: öröklakás) a közös

tulajdonban levõ részekbõl az öröklakás-tulajdonost megilletõ hányaddal

együtt,

c) a szövetkezeti házban levõ szövetkezeti lakást, illetõleg külön

tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget - az alapszabály

rendelkezésétõl függõen - a közös tulajdonban levõ részekbõl a szövetkezeti

lakás-, illetõleg helyiség tulajdonost megilletõ hányaddal együtt,

d) a közterületrõl nyíló pincét (föld alatti raktárt, garázst stb.)

függetlenül annak rendeltetésétõl /az a)-d) pontok szerinti ingatlanok együtt:

egyéb önálló ingatlan/.

13. §

(1) Társasházként, illetõleg szövetkezeti házként kell nyilvántartani

azokat a nem lakás céljára szolgáló épületeket is, amelyeket a társasház-

tulajdonra, illetõleg a szövetkezeti ház-tulajdonra vonatkozó rendelkezések

szerint létesítettek (társas garázs, társas üdülõ, illetve üdülõ- és

garázsszövetkezeti ház stb.).

(2) Örök-, illetõleg szövetkezeti lakásként kell nyilvántartani a lakás

helyiségeit és a lakáshoz tartozó helyiségeket függetlenül attól, hogy azok

egymással mûszakilag összefüggenek-e. Az örök- vagy a szövetkezeti lakás

tulajdonosának többi helyiségét (pl. garázs) az alapító okirat, illetve a

lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezésétõl függõen kell a lakással együtt

vagy önálló ingatlanként nyilvántartani.

(3) Közterületrõl nyíló pinceként kell nyilvántartani azt a pincét,

amelynek a bejárata közterületrõl nyílik és nem a pince tulajdonosának a

tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik.

Az ingatlan adatai

14. §

Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan következõ adatait tartalmazza:

a) a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület

megjelölése), a belterületen lévõ ingatlannál az utca (tér, krt.,stb.) nevét

és a házszámot, a helyrajzi számát és területnagyságát,

b) mûvelési ágát és a mûvelés alól kivett terület elnevezését,

c) minõségi osztályát, kataszteri tisztajövedelemét,

d) ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adatát.

A jogosultak adatai

15. §

(1) Az ingatlanok nyilvántartása során - a magánszemélyek

megkülönböztetésére - a családi és utónevet, ideértve a leánykori családi és

utónevet is, a jogosult anyja nevét, születési évét, (a továbbiakban:

természetes személyazonosító adatok), lakcímét, továbbá - a polgárok személyi

adatainak és lakáscímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó

magánszemély esetében - az érintett személyi azonosítóját kell használni. A

szervezetek azonosítására a szervezet megnevezését, székhelyét, a statisztikai

számjelrõl szóló jogszabály hatálya alá tartozó szervezet esetében a

statisztikai számjelrendszer szerinti törzsszámát kell alkalmazni (az

azonosításra szolgáló adatok együtt: a jogosult adatai).

(2) Az adatok közül a személyi azonosítót a személyazonosító jel helyébe

lépõ azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi

XX. törvény rendelkezései szerint kell kezelni, s azt a tulajdoni lapon,

továbbá - ha törvény másként nem rendelkezik - az ingatlan-nyilvántartás

részeirõl kiadott másolaton feltüntetni nem szabad.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek az ott

felsorolt adatokat kötelesek az ingatlan-nyilvántartási ügyükben eljáró

körzeti földhivatallal közölni.

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetõ jogok

16. §

Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következõ jogok,

illetõleg annak jogosultjai jegyezhetõk be:

a) tulajdonjog, illetõleg állami tulajdonban álló ingatlan esetében az állam

tulajdonosi jogait gyakorló szervezet és a vagyonkezelõi jog,

b) a lakásszövetkezeti tagot megilletõ állandó használati jog,

c) megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog,

d) haszonélvezeti jog és használat joga,

e) öt évnél hosszabb idõtartamú termõföld haszonbérleti jog,

f) telki szolgalmi jog,

g) állandó jellegû földmérési jelek, valamint villamosberendezések

elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és

bányaszolgalmi jog, (közérdekû használati jogok)

h) elõ- és visszavásárlási, valamint vételi jog,

i) tartási és életjáradéki jog,

j) jelzálogjog (önálló zálogjog),

k) végrehajtási jog.

Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhetõ tények

17. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következõ

tények jegyezhetõk fel:

a) a jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése,

b) a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás,

c) jogszabályon vagy bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,

d) telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi

korlátozás,

e) kisajátítási és telekalakítási eljárás megindítása,

f) a fellebbezés és a földhivatali határozat elleni bírósági jogorvoslati

kérelem,

g) bejegyzés alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat

ellen

benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem,

h) az ingatlan jogi jellege,

i) a szerzõdésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési

tilalom,

j) az e törvényben meghatározott perek és büntetõeljárás megindítása,

k) árverés kitûzése, árverés sikertelensége,

l) a zárlat,

m) tulajdonjog fenntartással történt eladás,

n) bejegyzés iránti kérelem elutasítása,

o) a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetve a ranghellyel való

rendelkezés jogáról történõ lemondás,

p) jelzálogjog ranghelyének elõzetes biztosítása,

q) ranghely megváltoztatása,

r) zálogjog érvényesítésével, átruházásával, megszûnésével kapcsolatos egyéb

tények,

s) épület létesítésének vagy lebontásának a ténye,

t) az eljárás felfüggesztésének ténye,

u) jogerõs hatósági, vagy bírósági határozattal megállapított tartós

környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege.

(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában említett tények bejegyzésének elmaradása

az egyébként azokhoz fûzõdõ joghatást nem érinti. A c)-t) pontokban említett

tények bejegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti

jóhiszemû harmadik jogszerzõvel szemben.

II. FEJEZET

AZ INGATLAN-NYILVANTARTAS RESZEI

18. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartás az erre meghatározott számítógépes

adathordozón rögzített, olvasható formában megjeleníthetõ tulajdoni lapból, a

tulajdoni lapról megszûnt bejegyzések adatainak jegyzékébõl, továbbá az

ingatlan-nyilvántartási térképbõl és az okirattárból áll. Ha e törvény így

rendelkezik, ingatlan-nyilvántartási térképként a számítógépes adathordozón

rögzített földmérési alaptérképet kell használni. Az ingatlan-nyilvántartási

térképpel egy tekintet alá esik az egyéb önálló ingatlanok alaprajza.

(2) A számítógépes adatfeldolgozás útján a település ingatlanairól,

illetõleg ezek adatairól összesítõk és kimutatások, továbbá, ha szükséges az

ingatlan-nyilvántartás vezetéséhez, más jegyzékek és e törvényben foglalt

bizonylatok is készíthetõk, illetõleg

számítógépes adatkapcsolat létrehozásával a gépi adatfeldolgozás eszközeivel

olvasható formában megjeleníthetõk.

A tulajdoni lap

19. §

(1) Az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és

jogilag jelentõs tényeket a számítógépes adathordozón rögzített tulajdoni

lapra kell az ingatlan-nyilvántartásban bejegyezni.

(2) A tulajdoni lapokat településenként egytõl kezdõdõen számozni kell.

A tulajdoni lap száma mellett minden tulajdoni lapon a település nevét is fel

kell tüntetni. Az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerében az ingatlan

tulajdoni lapjának száma megegyezik a helyrajzi számmal.

(3) Egyes ingatlanok sajátos nyilvántartási szempontjaira figyelemmel a

tulajdoni lap - egymással összetartozó - tulajdoni törzslapként és tulajdoni

különlapként is vezethetõ.

Az okirattár

20.§

(1) Az okirattár a bejegyzések alapjául szolgáló okiratokat, illetõleg

ezek hitelesített másolatait, a bejegyzés iránti kérelmeket, megkereséseket,

valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyben keletkezett más iratokat

tartalmazza.

(2) Az okirattárban lévõ iratokat a földhivatal egyéb irataitól

elkülönítetten kell kezelni.

(3) Az okirattárban lévõ iratok a közokiratokról, a közlevéltárakról és

a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény hatálya alá

tartoznak.

Az ingatlan-nyilvántartási térkép

21. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartás céljára a külön jogszabályban

meghatározott földmérési alaptérkép nyilvántartási példánya szolgál.

(2) Ingatlan-nyilvántartási térképként a számítógépes adathordozón

(digitális formában) rögzített földmérési alaptérképet kell használni, ha e

térkép a településrõl elkészült és azt az erre elõírt eljárás során

elõzetesen hitelesítették.

(3) Az ingatlan-nyilvántartási térkép az ingatlan-nyilvántartás

szempontjából a következõket tartalmazza:

a) a település neve és térképszelvény száma,

b) a település belterületi határvonala,

c) földrészlet határvonala és helyrajzi száma,

d) épület, építmény,

e) alrészlet határvonala, jelzése és megnevezése,

f) dûlõnév, utca neve és házszám,

g) közterületrõl, illetve más ingatlanáról nyíló pince bejárata.

(4) Az egyéb önálló ingatlanok alaprajza 1:100 vagy annál nagyobb

méretarányban ábrázolja az ingatlan - társasháznál a közös, szövetkezeti

háznál a szövetkezeti vagy közös tulajdonban lévõ épületrészek, továbbá az

öröklakások és szövetkezeti lakások - elhatároló vonalait. Az alaprajzon fel

kell tüntetni a település nevét, az ingatlan utca, házszám, emelet és ajtószám

szerinti megjelölését, továbbá az önálló ingatlan sorszámát és alapterületét.

A törölt bejegyzések jegyzéke

22. §

A település ingatlan-nyilvántartásának számítógépes rendszerében gépi

adathordozón meg kell õrizni a tulajdoni lapról törölt bejegyzéseket és

adatokat, valamint a törlésre vonatkozó határozat számát, amelynek alapján a

törlés alapjául szolgáló okirat az okirattárból visszakereshetõ. A törölt

bejegyzések állományára is vonatkoznak a 20. § (3) bekezdésében foglaltak.

III. FEJEZET

AZ INGATLAN-NYILVANTARTAS MODJA

23. §

(1) Az ingatlan területét méterrendszerben (hektár, négyzetméter) kell

nyilvántartani.

(2) A mezõ- és erdõgazdasági mûvelés alatt álló földet - a rendszeres

földhasznosítási módra tekintettel, a természetbeni állapotnak megfelelõen -

szántó, gyep, szõlõ, kert, gyümölcsös, nádas, erdõ mûvelési ágban, illetve

halastóként kell nyilvántartani. Mûvelés alól kivett területként kell

nyilvántartani a mezõ- vagy erdõgazdasági mûvelés alatt nem álló földet.

(3) A település belterületének 1 hektárt meg nem haladó földrészletét -

a fõ hasznosítási módra tekintet nélkül - mûvelés alól kivett területként kell

nyilvántartani.

(4) A mezõ- és erdõgazdasági mûvelés alatt álló vagy arra alkalmas,

illetõleg alkalmassá tett föld minõségét osztálybasorozással - a természetbeni

állapotnak megfelelõen - kell megállapítani. A föld minõségeként a minõségi

osztályt és az annak megfelelõ kataszteri tisztajövedelmet kell feltüntetni.

(5) A területegységre vonatkozó kataszteri tisztajövedelmet

(tisztajövedelmi fokozat) továbbá egyes települések földminõsítési szempontból

történõ besorozását, a besorozás megváltoztatását a pénzügyminiszterrel

egyetértésben a földmûvelésügyi miniszter határozza meg.

24. §

(1) A település számítógépes ingatlan-nyilvántartásában minden ingatlant

külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani.

(2) A társasházban a közös tulajdon tárgyait társasházanként tulajdoni

törzslapon, a külön tulajdonban álló öröklakásokat és nem lakás céljára

szolgáló helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell nyilvántartani.

(3) A szövetkezeti házban - az alapszabály rendelkezéseinek megfelelõen

- a szövetkezeti tulajdon tárgyait, vagy a közös tulajdont szövetkezeti

házanként tulajdoni törzslapon, a lakásokat és nem lakás céljára szolgáló

helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell nyilvántartani.

(4) Az önálló tulajdonú épületet, továbbá azt a földrészletet, amelyen

az ilyen épületet létesítették, külön-külön tulajdoni lapokon kell

nyilvántartani. Ez a rendelkezés a társasház, illetõleg a szövetkezeti ház

esetében is irányadó, ha a közös tulajdonban, illetõleg a szövetkezet

tulajdonában álló épület és a földrészlet tulajdonjoga elkülönül.

HARMADIK RESZ

A VALTOZAS VEZETESE

IV. FEJEZET

AZ INGATLAN-NYILVANTARTASI ELJARAS

Az eljárás fogalma

25. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok

bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan adataiban

bekövetkezett változások átvezetésére (együtt: változás vezetése) irányuló

államigazgatási eljárás.

(2) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az e törvényben nem

szabályozott kérdésekben az Áe. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az eljárás megindítása

26. §

(1) Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását,

illetve megszûnését kérelemre vagy megkeresésre kell az ingatlan-

nyilvántartásba bejegyezni.

(2) A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerzõdés (jognyilatkozat)

keltétõl számított 30 napon belül kell a körzeti földhivatalhoz benyújtani. Ha

a szerzõdés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy

- ide nem értve a földhivatali engedélyt - hatósági jóváhagyás szükséges, a

kérelmet a beleegyezéstõl, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül

kell a körzeti földhivatalhoz benyújtani.

(3) A bejegyzés iránti kérelem benyújtására meghatározott határidõ

elmulasztása esetén az illetékekrõl szóló törvény szerinti mulasztási bírságot

kell fizetni.

(4) A kérelemhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot,

valamint annak két másolatát, amelynek tartalmaznia kell az okiratra vezetett

záradékot (jóváhagyást, igazolást, stb.) is, továbbá a bejegyzéshez és az

illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat.

(5) A bejegyzést - ha jogszabály rendelkezésébõl vagy a felek

megállapodásából más nem következik - annak kell kérnie, aki ezáltal

jogosulttá válik. Kérheti a bejegyzést az is, akinek ez bejegyezhetõ jogát

érinti.

(6) Az eljáró hatóság (bíróság, közjegyzõ, bírósági végrehajtó stb.)

bejegyezhetõ jogra vagy feljegyezhetõ tényre vonatkozó határozata alapján -

annak jogerõre emelkedése után - megkeresi a földhivatalt a bejegyzés iránt. A

vagyonszerzést létrehozó, megállapító bírósági határozatot két példányban kell

a körzeti földhivatal részére megküldeni.

(7) A szerzõdõ felek kérelmüket közös nyilatkozattal mindaddig

visszavonhatják, amíg abban a földhivatal nem hozott határozatot. Ha a

bejegyzés folytán harmadik személy vált volna jogosulttá, a kérelem

visszavonásához az õ hozzájárulása is szükséges.

27. §

(1) Az ingatlan adatainak, valamint az ingatlan-nyilvántartásba

bejegyzett jogosult nevének (cégnevének), illetve lakcímének (székhelyének,

telephelyének) a megváltozását a földhivatal az érdekelt bejelentése alapján

vagy hivatalból (helyszíni ellenõrzés, adatátvétel a személyiadat- és

lakcímnyilvántartásból, stb.) vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban.

(2) Az ingatlan tulajdonosa, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv vagy

a vagyonkezelõ, illetõleg a használó a változás bekövetkezésétõl, illetõleg a

tudomás-szerzéstõl számított harminc napon belül köteles bejelenteni az

ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalnak

a) az ingatlan határvonalában, területében, továbbá a földrészlet mûvelési

ágában - ide értve a mûvelés alól kivett területet is - és a föld minõségében

bekövetkezett változást,

b) a nyilvántartás tárgyát képezõ épület, építmény létesítését, illetve

lebontását.

(3) A jogosult - a (2) bekezdésben meghatározott határidõben - köteles

bejelenteni nevének vagy lakcímének (székhelyének, telephelyének)

megváltozását.

(4) Nincs szükség külön bejelentésre, ha a (2) és (3) bekezdés szerinti

változás hatósági határozaton alapul, illetõleg a tulajdonjog, a vagyonkezelõi

jog változásával kapcsolatos, feltéve, hogy ennek bejegyzését az érdekelt

harminc napon belül kéri.

(5) Az ingatlan adataiban hatósági határozattal, továbbá a település

igazgatási, belterületi határának módosításával kapcsolatban bekövetkezett

változásokat az eljáró hatóság jelenti be a körzeti földhivatalnak.

Az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló okiratok

28. §

(1) Az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetéséhez a külön

jogszabályban meghatározott hatósági engedély (jóváhagyás) és igazolás, az

ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érintõ változás átvezetéséhez pedig

jogszabályban meghatározott változási vázrajz is szükséges.

(2) A 27. § (2) bekezdésében meghatározott változásokat a körzeti

földhivatal helyszíni ellenõrzés után vezeti át. A nyilvántartott adatoknak a

tényleges állapottal való egyezõségét bejelentés hiányában is ellenõrizheti.

(3) Bejelentés hiányában is átvezetheti a körzeti földhivatal azt a

változást, amelyrõl ellenõrzése során vagy hivatalból tudomást szerez. A

hivatalból indult eljárás költségei külön jogszabályban meghatározottak

szerint azt terhelik, aki a bejelentést elmulasztotta.

Jogok bejegyzése és tények feljegyzése alapjául szolgáló okiratok

29. §

Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének - ha törvény másként nem

rendelkezik - olyan közokirat, teljes bizonyító erejû magánokirat vagy ezeknek

a közjegyzõ által hitelesített másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van

helye, amely a bejegyzés tárgyát képezõ jog vagy tény keletkezését,

módosulását, illetve megszûnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést,

feljegyzést megengedõ nyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett,

vagy közbensõ szerzõként bejegyezhetõ jogosult részérõl (bejegyzési engedély).

A bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló

okirattal azonos alakisággal rendelkezõ okiratban is megadhatja.

30. §

(1) Bejegyzés alapjául szolgálhat a bíróság ítélete, illetõleg a hatóság

határozata, ha bejegyezhetõ jogra és tényre vonatkozik.

(2) Tulajdonjog bejegyzésének törléséhez és az eredeti ingatlan-

nyilvántartási állapot visszaállításához hatósági határozat szükséges. Nem

vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha a felek utóbb a bejegyzés

alapjául szolgáló szerzõdéstõl elállnak, azt felbontják vagy megszüntetik. A

felek ilyen megállapodása esetén a tulajdonjog törlésére a változások

bejegyzésére vonatkozó szabályok az irányadók.

(3) Nincs szükség okiratra és kérelemre, ha olyan jogot vagy tényt kell

törölni, amelynek megszûnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül

megállapítható.

31. §

(1) A földhivatal zálogjogi bejegyzést az örökössel szemben

tulajdonjogának bejegyzése elõtt is teljesíthet. Ez a bejegyzés azonban csak

az örökös - ha pedig az örökös az ingatlant a hagyaték átadása elõtt

elidegenítette, a szerzõ - tulajdonjogának bejegyzésével válik hatályossá. A

függõ jogi helyzetre a bejegyzésben utalni kell.

(2) Amíg az örökös az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonos, vele

szemben az örökhagyó kötelezettségei alapján is lehet ingatlan-nyilvántartási

bejegyzést teljesíteni.

Az okiratok kellékei

32. §

(1) A belföldön kiállított okiratnak - ahhoz, hogy az ingatlan-

nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson - tartalmaznia kell:

a) az érdekelt magánszemély családi és utónevét, leánykori családi és

utónevét, születési évét, anyja nevét, lakcímét, továbbá a személyi

azonosítóját;

b) a statisztikai számjellel rendelkezõ szervezet megnevezését, székhelyét

és törzsszámát, valamint bírósági, illetõleg cégbírósági bejegyzésének számát;

c) az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi

szám);

d) a jog vagy tény pontos megjelölését;

e) a jogváltozás jogcímét;

f) az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedõ

nyilatkozatát;

g) a szerzõdõ felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát, továbbá ha a

deviza- belföldi a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény alapján

külföldinek minõsül, e minõség feltüntetését.

(2) A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor

szolgálhat, ha kitûnik belõle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha

a) a nyilatkozattevõ az okiratot saját kezûleg írta, és aláírta,

b) két, az okiraton névvel és lakcímmel megnevezett tanú aláírásával

igazolja, hogy a nyilatkozattevõ a nem általa írt okiratot elõttük írta alá,

vagy aláírását elõttük saját kezû aláírásának ismerte el, vagy

c) a nyilatkozattevõ aláírását, illetve kézjegyét az okiraton közjegyzõ

hitelesítette, vagy

d) az okiratot ügyvéd ellenjegyzéssel látta el, vagy

e) az okiratot a jogi személy nevének feltüntetésével szabályszerûen

aláírták,

f) több lapból álló okirat esetén a szerzõdõ felek, a készítõ és

ellenjegyzõ, illetõleg a tanúsító személyek kézjegyét minden oldalon

tartalmazza, közjegyzõi okiratoknál a külön jogszabály által megállapított

alaki kellékkel rendelkezik,

g) a meghatalmazottaknak és a feleknek az okirat alapján nyilvánvalóan

azonosítható és olvasható aláírását tartalmazza.

(3) A tulajdonjog, vételi jog, jelzálogjog (önálló jelzálogjog)

keletkezésére, módosulására, illetve megszûnésére vonatkozó bejegyzésnek

közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat, vagy olyan magánokirat

alapján van helye, amelyen a nyilatkozattevõ, illetve a szerzõdõ felek

névaláírásának valódiságát közjegyzõ tanúsítja. Ellenjegyzésként a

jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerzõdõ felek valamelyike

jogtanácsos által képviselt szervezet. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan

okirat, amelyen a készítõ és ellenjegyzõ ügyvéd, illetõleg a hitelesítõ vagy

közokiratba foglaló közjegyzõ szerzõdõ félként van feltüntetve.

(4) Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor

fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyzõ személy nevét, aláírását,

irodájának székhelyét, az ellenjegyzés idõpontját és az "ellenjegyzem"

megjelölést. Az ügyvéd által teljesített ellenjegyzés érvényességének további

feltétele a szárazbélyegzõ lenyomata.

(5) Jelzálogjog (önálló jelzálogjog) alapítására és megszûnésére

vonatkozó bejegyzés olyan magánokirat alapján is teljesíthetõ, amelyet a

nyilatkozattevõ hitelintézet - nevének feltüntetésével - szabályszerûen írt

alá.

33. §

(1) A magánokiratnak tartalmaznia kell azokat a további tartalmi és

alaki kellékeket is, amelyeket külön jogszabályok írnak elõ.

(2) Ha az okiratot a nyilatkozattevõ helyett meghatalmazott írta alá,

csatolni kell a meghatalmazást is, amelyet a bejegyzés alapjául szolgáló

okiratra elõírt alakszerûségek szerint kell kiállítani.

(3) Írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozatán alapuló

bejegyzéshez, a nyilatkozat közokiratba foglalása szükséges, amelyben e

körülményre utalni kell.

34. §

(1) A bejegyzés alapjául szolgáló jogerõs hatósági (bírósági) határozat

tartalmára a magánokiratra vonatkozó rendelkezések az irányadók azzal az

eltéréssel, hogy a felek megállapodását a hatóság rendelkezése pótolja. Ez

utóbbi rendelkezés bíróság által okiratba foglalt jognyilatkozatra nem

vonatkozik.

(2) Az állami szervek által vezetett nyilvántartásokból készített

kivonatnak csak a bejegyzéshez szükséges adatokat kell tartalmazni.

(3) A közokirat alakiságát a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi

III. tv. (a továbbiakban: Pp.) határozza meg.

35. §

(1) A nem magyar nyelven kiállított okirathoz - ha nemzetközi

megállapodás eltérõen nem rendelkezik - csatolni kell annak hiteles magyar

nyelvû fordítását.

(2) Ha a magánokiratot külföldön állították ki, és nemzetközi

megállapodás másként nem rendelkezik, vagy eltérõ viszonossági gyakorlat nem

áll fenn, a nyilatkozattevõ aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti

hatósággal kell hitelesíttetni, illetõleg az aláírás (kézjegy) hitelesítésére

jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar

külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve

felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem mûködik, az aláírást

(kézjegyet) a magyar állam érdekeit képviselõ állam külképviseleti hatóságával

kell hitelesíttetni. Eltérõ nemzetközi megállapodás fennállását a bejegyzést

kérõ félnek kell megjelölni, illetve arra hivatkozni. Viszonossági gyakorlat

fennállásáról az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása az irányadó.

(3) Ahol magyar külképviseleti hatóság nem mûködik, és a magyar

érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a nyilatkozattevõ

aláírását (kézjegyét) csak az okirat kiállítása helyén érvényes jogszabályok

szerint erre jogosult szervnek kell hitelesíteni.

(4) Nincs szükség a külföldön kiállított magánokirat diplomáciai

hitelesítésére, illetõleg felülhitelesítésére, ha az okiratot hitelesítési

záradékkal (Apostille) látták el.

36. §

(1) A külföldön kiállított magánokiratot, ha hitelesítéssel vagy

hitelesítési záradékkal (Apostille) nincs ellátva, a földhivatal állásfoglalás

végett a földmûvelésügyi miniszter útján az igazságügyminiszterhez terjeszti

fel. A felterjesztésben hivatkozni kell azokra a méltánylást érdemlõ

rendkívüli körülményekre, amelyeket a kérelemben elõadtak.

(2) A külföldön kiállított közokiratot határozathozatal elõtt - annak

megállapítása végett, hogy alakilag alkalmas-e bejegyzésre -, a

földmûvelésügyi miniszter útján az igazságügyminiszterhez kell felterjeszteni.

(3) A földhivatali eljárásban az (1)-(2) bekezdésben meghatározott

esetekben az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása irányadó.

Bejegyzéshez szükséges igazolások

37. §

(1) A bejegyzéshez az alapul szolgáló okiraton, bejegyzési, feljegyzési

kérelmen, illetõleg bejegyzési, feljegyzési engedélyen felül, ha külön

jogszabály elõírja, meghatározott hatósági engedély (jóváhagyás), illetve

igazolás szükséges.

(2) A bejegyzéshez vázrajz is szükséges, ha a változás az ingatlan-

nyilvántartási térkép tartalmát érinti, illetõleg ha jogszabály azt elõírja.

(3) Jogi személyeknek és jogi személyiség nélküli, de ingatlan-

nyilvántartásba bejegyezhetõ jogra ügyleti képességgel rendelkezõ

szervezeteknek a bejegyzési kérelemhez csatolniuk kell a keletkezésüket

tanúsító, illetõleg konstituáló bejegyzési határozat, illetve a képviseleti

jogosultságot igazoló, a regisztráló hatóságnál (cégbíróság, megyei bíróság )

bejegyzés alapjául szolgáló okirat (aláírási címpéldány és cégmásolat)

eredeti vagy közjegyzõ által hitelesített példányát.

(4) A cégbejegyzés elõtt - jogszabály erejénél fogva - jogügyleti

képességgel bíró szervezeteknek csatolniuk kell az alapításról rendelkezõ

szerzõdés (alapszabály, alapító okirat stb.), az elkészített aláírási

címpéldány, és a regisztrálási kérelem egy iktatott példányát.

Több körzeti földhivatalt érintõ beadvány benyújtása

38. §

(1) Ha a változás több körzeti földhivatal illetékességi területén fekvõ

ingatlanokra vonatkozik, mindegyik körzeti földhivatalhoz külön beadványt

(bejelentést, kérelmet, megkeresést) kell benyújtani.

(2) Bejegyzés iránti kérelem esetén az okiratot mellékleteivel együtt

csak az egyik körzeti földhivatalhoz kell benyújtani, és a kérelemben meg kell

jelölni azt a körzeti földhivatalt, amelyhez az okiratnak és mellékleteinek a

továbbítását kérik. A többi körzeti földhivatalnál a kérelemhez csak az okirat

egyszerû másolatát kell csatolni, amelynek tartalmaznia kell a szükséges

hatósági engedélyt (jóváhagyást) is.

Közbensõ intézkedések

Hiánypótlás

39. §

(1) Ha a kérelemnek, illetõleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául

szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, a kérelmezõt határidõ

megjelölésével fel kell hívni a hiány pótlására.

(2) Ha a körzeti földhivatal megítélése szerint a kérelmet részben el

kell utasítani, a kérelmezõt nyilatkozattételre kell felhívni, hogy a kérelmet

teljesíthetõ részében fenntartja-e.

(3) Nem alkalmas hiánypótlásra a bejegyzés alapjául szolgáló okirat, és

a bejegyzési kérelmet el kell utasítani a kérelem eredeti rangsorában, ha

ahhoz, hogy bejegyezhetõ legyen,

a) a benyújtott okirat tartalmát, illetõleg az abban megjelölt jogcímet

kellene módosítani,

b) a szerzõdõ, vagy jogosult, illetõleg kötelezett felek személyét kellene

megváltoztatni a jogutódlás kivételével,

c) a település megjelölése, az ingatlan fekvése és helyrajzi száma

módosulna, vagy ezeket együtt kellene utólag megjelölni,

d) a szerzõdõ, jogosult, illetõleg kötelezett felek bármelyikének az

aláírását kellene utólag pótolni,

e) az okirat ellenjegyezésérõl, az aláírás közjegyzõi hitelesítésérõl, tanúk

általi aláírásáról kellene gondoskodni,

f) a bejegyzési engedélyt kellene utólag pótolni,

g) okirat keltezésének helyét vagy az idõpontját kellene feltüntetni,

h) a csatolt hatósági határozat, közjegyzõi okirat jogerõsítésérõl kellene

gondoskodni, mivel az okirat jogereje az okirat tartalmából kitûnõen nem

állapítható meg,

i) a csatolt változási vázrajz nem tartalmazza a körzeti földhivatal

záradékát.

(4) A hiány pótlására való felhívás nélkül el kell utasítani a bejegyzés

iránti kérelmet akkor is, ha

a) a kérelem érthetetlen, ellentmondó vagy

b) olyan jogra vagy tényre vonatkozik, amely nem tárgya az ingatlan-

nyilvántartásnak,

c) vagy az az ingatlan, jog vagy tény, amelyre a bejegyzést kérték, az

ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel.

(5) Hivatalból kell pótolni azokat a hiányzó adatokat, amelyek a

bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvényességét nem érintik (pl. név és a

rendelkezésre álló személyi azonosító jel alapján az érdekelt születési éve,

anyja neve, lakcíme stb.).

40. §

(1) El kell utasítani a kérelmet, ha a felhívás ellenére határidõn belül

nem pótolják azokat a hiányosságokat, amelyek miatt a változás nem jegyezhetõ

be. Erre a jogkövetkezményre a hiánypótlásról szóló felhívásban a kérelmezõt

figyelmeztetni kell.

(2) Ha a kérelmezõ a hiánypótlási felhívásra nem nyilatkozott, a

földhivatal a kérelem teljesíthetõ részének helyt ad, a többi részét pedig

elutasítja. Erre a kérelmezõt a felhívásban figyelmeztetni kell.

(3) Ha a kérelmezõ úgy nyilatkozik, hogy a kérelmet teljesíthetõ

részében sem tartja fenn, a kérelem visszavonásával kapcsolatos szabályokat

kell alkalmazni.

Meghallgatás

41. §

(1) A körzeti fölhivatal elrendelheti a kérelmezõ meghallgatását, ha ez

az ingatlan azonosságának, vagy az érdekelt személyazonosságának megállapítása

céljából, vagy más okból szükséges.

(2) Ha a kérelmezõ a meghallgatáson nem jelenik meg, vagy nem

nyilatkozik, illetõleg a meghallgatás bármely okból eredménytelen, a kérelmet

el kell utasítani. Erre a kérelmezõt elõzetesen figyelmeztetni kell.

Az ügyész értesítése

42. §

(1) Ha a körzeti földhivatal megítélése szerint a bejegyzés alapjául

szolgáló hatósági határozatot nem a hatáskörében eljáró szerv hozta, vagy a

határozat tartalma jogszabályba ütközik, errõl a földhivatali határozathozatal

elõtt az ügyészt értesíti.

(2) Az ügyész az intézkedésérõl az értesítés kézbesítésétõl számított

harminc napon belül tájékoztatja a körzeti földhivatalt.

(3) Ha az ügyész közlése szerint intézkedésre nincs szükség, a körzeti

földhivatal a határozat alapján a bejegyzést teljesíti.

(4) Az ügyész az általa kezdeményezett eljárás jogerõs befejezésérõl

értesíti a körzeti földhivatalt, amely a bejegyzés kérdésében az eljárás

eredményétõl függõen dönt.

A közbensõ intézkedések hatálya

43. §

A közbensõ intézkedés, így különösen a hiánypótlási felhívás, a

meghallgatás, az ügyész értesítése közérdekû jogorvoslat iránt, továbbá a

jogorvoslatok és a függõ hatályú bejegyzések a rangsort nem érintik.

A beadványok intézése

44. §

(1) A beadványokat az iktatószámok sorrendjében kell elintézni. Az egy

napon érkezett beadványok bejegyzésének ranghelyét a bejegyzés alapjául

szolgáló okiratok keltezésének idõpontja határozza meg. A bejegyzés alapjául

szolgáló okiratnak nem tekinthetõ iratot a rangsor megállapításánál nem lehet

figyelembe venni.

(2) A bejegyzések rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával

megváltoztatható. A rangsor közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat

vagy olyan magánokirat alapján változtatható meg, amelyen az érdekeltek

névaláírásának valódiságát közjegyzõ tanúsítja.

45.§

Ha a beadvány harmincnál több önálló ingatlant, vagy harmincnál több

érdekeltet érint, az érdemi határozatot kilencven napon belül kell meghozni.

Soronkívüliség

46.§

(1) A körzeti földhivatal vezetõje az ügyfél kérelmére indokolt esetben

a beadvány soron kívüli elintézését írásban engedélyezheti. Az e kérdésben

való döntés ellen nincs jogorvoslat. A beadvány soron kívüli elintézése iránti

kérelem esetén az ugyanarra az ingatlanra vonatkozó, megelõzõ beadványokat

felül kell vizsgálni, és ha bármelyik elintézésének akadálya van, a

soronkívüliség nem engedélyezhetõ.

(2) A beadványt soron kívül kell elintézni, ha errõl törvény így

rendelkezik, valamint ha a kérelmet jelzálog-hitelintézet nyújtotta be. Ilyen

esetben sem teljesíthetõ a soronkívüliség, ha annak az (1) bekezdés szerinti

akadálya van.

Az eljárás felfüggesztése

47. §

(1) Az ingatlanra vonatkozó jogok bejegyzése, tények feljegyzése iránti

eljárást a földhivatal felfüggeszti, ha a bejegyzés, illetõleg a feljegyzés

alapjául szolgáló magánokirat valódiságát az aláíró felek, illetõleg a

hitelesítõ vagy ellenjegyzõ személyek vitatják.

(2) A földhivatal felfüggeszti eljárását akkor is, ha a bejegyzés, vagy

a feljegyzés alapjául szolgáló okirat jogszerûsége, illetõleg a bejegyezni

kért jog, feljegyezni kért tény jogosultjának személye tekintetében a felek

között jogvita alakul ki és a bejegyezhetõ jogosult személye a bejegyzés

alapjául szolgáló okiratok tartalma alapján a földhivatali felülvizsgálati

hatáskör korlátai között nem állapítható meg.

(3) Amennyiben az (1)-(2) bekezdésben foglalt bejelentést tevõ személyek

a földhivatali hiánypótlási felhívásban meghatározott határidõ alatt a

bejegyzés, illetõleg a feljegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége

iránti per megindítását nem igazolják, a földhivatal érdemi határozatot hoz a

bejegyzési kérelem tekintetében.

(4) A jogok bejegyzése, tények feljegyzése iránti földhivatali

eljárásban hozott, eljárást felfüggesztõ határozat ellen fellebbezésnek nincs

helye.

Széljegyzés

48. §

(1) A beadvány iktatószámát a benyújtás napján a tulajdoni lap érintett

részén fel kell jegyezni (széljegy), és ennek megtörténtét a beadványra rá

kell vezetni.

(2) A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés,

feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja.

A határozat

49. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartásba jog és tény csak azzal szemben

jegyezhetõ be, aki ott jogosultként már szerepel vagy akit egyidejûleg

jogosultként bejegyeznek.

(2) Az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetése kérdésében a

bejelentés nem köti a körzeti földhivatalt.

(3) Az ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott határozatnak tartalmaznia

kell a jogorvoslati lehetõségre vonatkozó figyelmeztetést, valamint a kérelem

elutasítása esetén az indokolást.

(4) Az ingatlan-nyilvántartási határozatot a körzeti földhivatal

vezetõje, vagy az általa aláírási joggal felruházott ingatlan-nyilvántartási

elõadó írhatja alá.

50. §

(1) Hivatalból be kell jegyezni a tulajdonjog átruházására irányuló

okiratban kikötött haszonélvezeti jogot, használat jogát, haszonbérleti jogot,

tartási vagy életjáradéki jogot, elõ-vagy visszavásárlási jogot, telki

szolgalmi jogot, vételárhátralék biztosítására alapított jelzálogjogot,

elidegenítési és terhelési tilalmat akkor is, ha az, akire a tulajdonjogot

átruházták, csak a tulajdonjog bejegyzését kéri. A bejegyzést a tulajdonjog

bejegyzésével egyidejûleg kell teljesíteni. Nem vonatkozik ez a rendelkezés

arra az esetre, ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásáig a

jogosult ezeknek a jogoknak, illetve tényeknek a bejegyzésérõl lemondott, vagy

azok megszûntek.

(2) Hivatalból törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból

a) a kisajátítási, illetõleg a telekalakítási eljárás megindítására

vonatkozó bejegyzést az eljárás során hozott határozat alapján történt

tulajdonváltozás,

b) az elõ- és visszavásárlási jogot, a vételi jogot, valamint a tulajdonjog

fenn-tartásával történõ eladás tényére vonatkozó bejegyzést az ezeken alapuló

tulajdonszerzés,

c) a zálogjog ranghelye elõzetes biztosításának tényét az ezen alapuló

valamely zálogjog, továbbá

d) a jelzálogjog ranghelye fenntartásának tényét az ezen alapuló

jelzálogjog, önálló zálogjog bejegyzésével egyidejûleg.

(3) Az öröklési szerzõdésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat

a szerzõdési örökös tulajdonjogának bejegyzésével egyidejûleg hivatalból

törölni kell. Ha az örök-hagyóval szerzõdõ fél az örökhagyó elõtt halt meg, a

tilalom ebbõl az okból nem törölhetõ.

(4) Ha a körzeti földhivatal valamely kérelem, megkeresés elintézése

során észleli, hogy valamely jog vagy tény megszûnése az ingatlan-

nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható, határozatban köteles ennek

törlésérõl is rendelkezni. Ha hivatalos eljárás során egyébként észleli, hogy

törlésre van szükség, errõl a tényrõl hivatalos feljegyzést készít, és a

törlésrõl külön határozatot hoz. Ezt a határozatot csak az ingatlan

tulajdonosának és annak az érdekeltnek kell kézbesíteni, akinek a joga

megszûnt.

51. §

(1) El kell utasítani a bejegyzési kérelmet, ha a bejegyzés alapjául

szolgáló okiratnak olyan tartalmi vagy alaki hiányossága van, amely miatt az

nyilvánvalóan érvénytelen. Az érvénytelenség akkor nyilvánvaló, ha ez a tény

önmagában az okiratból megállapítható.

(2) A kérelem elutasítása vagy részbeni elutasítása esetén a határozat

indokolásában az elutasítás valamennyi okát fel kell sorolni. A határozatban

utalni kell az elutasítás tényének a tulajdoni lapra történt bejegyzésére. Nem

kell az elutasítás tényét a tulajdoni lapra bejegyezni, ha a bejegyzés iránti

kérelem, vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okirat hiányosságai nem

pótolhatók.

A határozat kézbesítése

52. §

(1) A jogok és tények bejegyzésérõl, adatok átvezetésérõl szóló

határozatot - a változás tulajdoni lapon történõ átvezetése után - kézbesíteni

kell:

a) a kérelmezõnek az eredeti aláírással ellátott okirattal, ha ezt az

okiratot nem kell az illetékhivatalnak továbbítani,

b) annak, aki a bejegyzés folytán jogosulttá vált, illetõleg akinek

érdekében a jogot vagy tényt bejegyezték,

c) annak, akinek bejegyzett joga módosult, vagy megszûnt, illetõleg akinek

érdekében a bejegyzett jog vagy tény módosult, vagy megszûnt,

d) tulajdoni hányadot érintõ bejegyzés esetén valamennyi tulajdonostársnak,

e) a földrészlet tulajdonosának, ha egyéb önálló ingatlan tulajdonjogát

ruházták át,

f) az ingatlan tulajdonosának, az állam tulajdonosi jogait gyakorló

szervezetnek és mindazoknak, akiknek jogát az új bejegyzés érinti, kivéve, ha

a földhivatal hatósági határozat alapján vagy a bíróság megkeresésére a 17. §

(1) bekezdésének a)-g) pontjaiban meghatározott jogot jegyezte be az ingatlan-

nyilvántartásba,

g) telekalakítás esetén az elsõ fokú építésügyi hatóság részére,

h) külföldi tulajdonszerzése esetén a megyei, fõvárosi közigazgatási

hivatalnak,

i) adó- és illetéktartozás behajtására irányuló végrehajtási jog

bejegyzésérõl a bejegyzést kérõ adóhatóságnak, illetõleg az elsõfokú

illetékhivatalnak,

j) ha az érdekelt kiskorú vagy gondnokság alatt áll, a gyámhatóságnak,

k) felszámolás vagy végelszámolás alatt álló jogosult esetében a

felszámolónak, illetve a végelszámolónak.

(2) Az elutasító határozatot kézbesíteni kell

a) a kérelmezõnek,

b) annak részére, aki a kérelem teljesítése esetén a bejegyzéssel jogot

szerezne, továbbá

c) annak, akinek a kérelmére (megkeresésére) valamely jogilag jelentõs tényt

kellene az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetni.

(3) A hagyatékátadó végzés alapján hozott határozatot a közjegyzõ

részére csak akkor kell kézbesíteni, ha az egészben vagy részben elutasítást

tartalmaz.

(4) Kézbesítettnek kell tekinteni a földhivatalnak visszaküldött iratot a

postai kézbesítés második megkísérlésének, illetõleg a második figyelmeztetés

postafiókba (postaládába) helyezésének napját követõ ötödik munkanapon.

(5) A fellebbezés, illetõleg a bírósági jogorvoslati kérelem benyújtása

tényének bejegyzését a beadványra vezetett határozattal (záradékkal) kell

igazolni. Errõl a fellebbezõt, illetõleg a kérelmezõt értesíteni nem kell.

53. §

(1) A tulajdonjog, valamint az illetékfizetési kötelezettséggel járó más

vagyoni értékû jogok bejegyzésérõl, továbbá a bejegyzés iránti kérelem

elutasításáról szóló határozatot illetékkiszabás céljából meg kell küldeni az

illetékes illetékhivatalnak. A bejegyzési határozathoz mellékelni kell az

illetékkiszabáshoz szükséges egyéb olyan iratokat is, amelyek a körzeti

földhivatal rendelkezésére állnak.

(2) Nem kell a bejegyzésrõl szóló határozatot az illetékhivatalnak

megküldeni a hagyatékátadó végzés alapján történõ bejegyzés, továbbá a kölcsön

biztosítására szolgáló jelzálogjog, valamint vagyonszerzéshez nem kapcsolódó

más jog vagy tény bejegyzése esetén.

A határozat, illetõleg a bejegyzés, feljegyzés, átvezetés kijavítása,

kiegészítése, módosítása

54. §

(1) A határozatban, az átvezetésben, feljegyzésben, bejegyzésben történt

hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, más hasonló elírást és helytelen

megjelölést a földhivatal saját hatáskörében kijavíthatja. Kiegészítheti a

földhivatal a határozatát, ha az a bejegyzési kérelem és annak alapjául

szolgáló okirat valamely részérõl nem rendelkezett, továbbá ha a bejegyzés

vagy átvezetés az okiratban és a kérelemben foglaltakhoz képest hiányos.

(2) Ha az ingatlan-nyilvántartásból megállapítható, hogy az ingatlanra

idõközben harmadik személy jóhiszemûen jogot szerzett és a kijavítás vagy a

kiegészítés az õ jogát sértené, a jogra és tényre vonatkozó kijavításnak vagy

kiegészítésnek csak akkor van helye, ha ehhez az érdekelt harmadik személy

hozzájárul.

(3) A földhivatal a jogok és tények bejegyzése tárgyában hozott

határozatát nem vonhatja vissza. A földhivatal az elutasító határozatát - a

bejegyzési kérelem és az annak alapjául szolgáló okirat tartalmának

megfelelõen - az ellene benyújtott jogorvoslati beadvány iktatásának

idõpontjáig, de legfeljebb a határozat meghozatalától számított 30 napon

belül, saját hatáskörében is módosíthatja.

(4) A bejegyzés vagy a határozat kijavításáról, kiegészítésérõl,

illetõleg módosításáról újabb határozatot kell hozni, és egyidejûleg a

bejegyzést helyesbíteni, illetve a hiányzó bejegyzést pótolni kell. Az újabb

határozatot kézbesíteni kell a kérelmezõnek, valamint mindazoknak, akik az

eredeti határozatot megkapták.

V. FEJEZET

JOGORVOSLAT

Fellebbezés

55.§

(1) A körzeti földhivatal határozata ellen a kézbesítéstõl számított

harminc napon belül a megyei földhivatalhoz lehet fellebbezni. A fellebbezést

a körzeti földhivatalnál kell benyújtani.

(2) A fellebbezést a megyei földhivatal érdemi határozatának

meghozataláig vissza lehet vonni.

56.§

(1) A körzeti földhivatal a megtámadott határozatot a fellebbezés

érkezésétõl számított nyolc nap alatt az 54. § keretei között kijavíthatja

vagy kiegészítheti, az elutasító határozatát pedig saját hatáskörben

módosíthatja, de az elsõ fokú határozatot vissza nem vonhatja. Ha a

megtámadott határozatot idõközben az illetékhivatalnak is megküldték, az új

határozatot is meg kell küldeni az illetékhivatalnak.

(2) A fellebbezést új eljárásra irányuló beadványnak kell tekinteni, ha

a kérelmezõ pótolja a határozatban megjelölt hiányosságokat.

(3) Ha a fellebbezés az ingatlan határvonalát vagy területét érinti, a

fellebbezést az érintett ingatlanok tulajdonosainak meg kell küldeni a

fellebbezés tényének az érintett tulajdoni lapokra történõ feljegyzésével

egyidejûleg.

(4) Ha a fellebbezéssel megtámadott határozat saját hatáskörben történõ

kijavítására, kiegészítésére vagy az (1) bekezdés szerinti módosítására nincs

lehetõség, és a fellebbezést új eljárásra irányuló beadványnak sem lehet

tekinteni, a fellebbezés tényét az érkezésétõl számított nyolc nap alatt a

tulajdoni lapra fel kell jegyezni és az ügyre vonatkozó iratokkal együtt fel

kell terjeszteni a megyei földhivatalhoz.

57.§

(1) A megyei földhivatal a fellebbezéssel megtámadott határozatot

helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti és a körzeti földhivatalt új

eljárásra utasítja.

(2) Ha a megyei földhivatal elutasítja a fellebbezést, a körzeti

földhivatal törli a fellebbezésre vonatkozó bejegyzést és azt a másodfokú

határozatra vezetett záradékkal igazolja; errõl az érdekeltet a másodfokú

határozat kézbesítésével értesíti.

(3) Ha a megyei földhivatal a fellebbezésnek helyt ad és az elsõ fokú

határozatot egészben vagy részben megváltoztatja, a másodfokú határozat

alapján szükséges bejegyzésrõl (átvezetésrõl) a körzeti földhivatal új

határozatot hoz. A körzeti földhivatal az új határozatot a megyei földhivatal

határozatával együtt kézbesíti. A körzeti földhivatal új határozata ellen

fellebbezésnek nincs helye.

(4) Ha a megyei földhivatal új eljárást rendelt el, a körzeti

földhivatal az új eljárás eredményének megfelelõ bejegyzéssel egyidejûleg

törli a megtámadott, valamint a fellebbezésre vonatkozó bejegyzést. Az errõl

szóló határozatot a megyei földhivatal határozatával együtt kell kézbesíteni.

(5) Ha a fellebbezéssel megtámadott határozatot az illetékhivatalnak is

kézbesítették, a fellebbezés tárgyában hozott megyei földhivatali határozatot

a bejegyzésrõl, törlésrõl szóló határozattal együtt az illetékhivatal részére

is meg kell küldeni.

Bírósági jogorvoslati kérelem

58. §

(1) A jogok és tények bejegyzése, illetõleg adatok átvezetése tárgyában

hozott megyei földhivatali határozat ellen bírósági jogorvoslati kérelmet

nyújthat be az, akinek jogát a határozat sérti, továbbá - jogok és tények

bejegyzésérõl rendelkezõ határozat ellen - közérdekû jogorvoslatot terjeszthet

elõ az ügyész. A megyei földhivatal bejegyzés tárgyában hozott határozatát

felettes szerve nem változtathatja és nem semmisítheti meg.

(2) A bírósági jogorvoslati kérelmet a határozat kézhezvételétõl

számított harminc napon belül a körzeti földhivatalnál kell benyújtani. Az az

érdekelt, akinek a megyei földhivatali határozatot bármilyen okból nem

kézbesítették, legkésõbb a bejegyzéstõl számított egy éven belül kérheti a

határozat kézbesítését és a kézbesítéstõl számított tizenöt napon belül

terjeszthet elõ bírósági jogorvoslati kérelmet.

(3) A határidõ elmulasztása miatt a Pp. szabályai szerint lehet

igazolási kérelmet elõterjeszteni azzal az eltéréssel, hogy a bejegyzéstõl

számított egy év elteltével a (2) bekezdés szerinti esetben sincs helye

igazolásnak. Az igazolási kérelem felõl a bíróság határoz.

(4) Az ügyész közérdekû jogorvoslati jogkörében a bejegyzéstõl számított

egy éven túl is nyújthat be bírósági jogorvoslati kérelmet. A kérelem folytán

hozott bírósági határozat hatályára a bírósági határozat ellen benyújtott

felülvizsgálati kérelem nyomán hozott határozatra vonatkozó rendelkezéseket

kell megfelelõen alkalmazni.

59. §

(1) Ha saját hatáskörben történõ eljárásra nincs lehetõség, a bírósági

jogorvoslati kérelem benyújtásának tényét a tulajdoni lapra fel kell jegyezni,

és a kérelmet az ügyre vonatkozó iratokkal, valamint a tulajdoni lap

másolatával együtt tizenöt napon belül meg kell küldeni az illetékes

bíróságnak.

(2) Ha a bírósági jogorvoslati kérelem az ingatlan határvonalát,

illetõleg területét érinti, a kérelmet az érintett ingatlanok tulajdonosainak

is meg kell küldeni, a bírósági jogorvoslati kérelem benyújtása tényének az

érintett tulajdoni lapokra történõ bejegyzésével egyidejûleg.

(3) Ha a bírósági jogorvoslati kérelmet közvetlenül a bíróságnál

nyújtották be, azt az (1) és (2) bekezdésben foglaltak teljesítése végett a

bíróság megküldi a körzeti földhivatalnak.

60. §

(1) A megyei földhivatal határozata ellen benyújtott kereset

elbírálására a megyei bíróság székhelyén mûködõ helyi bíróság illetékes. A

bíróság eljárására - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a Pp. XX.

fejezetének szabályai az irányadók.

(2) A bíróság a határozatot részben vagy egészben megváltoztatja,

hatályon kívül helyezi és a megyei földhivatalt új eljárásra utasítja, vagy a

keresetet elutasítja. A bírósági jogorvoslati kérelem alapján hozott határozat

hatálya a megtámadott bejegyzésen alapuló további bejegyzésre is kiterjed.

(3) A bejegyzés alapjául szolgáló okiratok hiányosságai a bírósági

eljárásban nem pótolhatók.

(4) A jogerõs bírósági határozatot az elsõ fokú bíróság a földhivatali

eljárás irataival együtt megküldi - a megyei földhivatal útján - a körzeti

földhivatalnak.

61. §

A felülvizsgálati kérelem folytán hozott legfelsõbb bírósági határozat

hatálya a feleken kívül azokra is kiterjed, akik a felülvizsgálati kérelem

benyújtása tényének bejegyzését követõen szereztek jogot.

Törlési és kiigazítási perek

62. §

(1) Keresettel kérheti a bíróságtól

a) a bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását érvénytelenség

címén az, akinek nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti, továbbá az ügyész,

b) a bejegyzés törlését az az érdekelt, aki bizonyítja, hogy a bejegyzett

jog elévült, vagy megszûnt, illetõleg a nyilvántartott tény megváltozott,

c) a bejegyzés kiigazítását az, aki a téves bejegyzés folytán sérelmet

szenvedett.

(2) Keresetindításnak az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján akkor van

helye, ha a földhivatali eljárásban a bejegyzés nem törölhetõ, illetve a

sérelem nem orvosolható, továbbá ha azokat eredménytelenül kísérelték meg.

63. §

(1) Az érvénytelen bejegyzés törlése iránt a keresetet azzal szemben,

aki közvetlenül a bejegyzés folytán szerzett jogot vagy mentesült

kötelezettség alól, addig lehet megindítani, amíg a bejegyzés alapjául

szolgáló jognyilatkozat érvénytelensége megállapításának helye van.

(2) Azzal szemben, aki további bejegyzés folytán, az elõzõ bejegyzés

érvényességében bízva, jóhiszemûen szerzett jogot, a törlési keresetet a

kézbesítéstõl számított hatvan nap alatt lehet megindítani, ha az eredetileg

érvénytelen bejegyzésrõl szóló határozatot a sérelmet szenvedõ fél részére

kézbesítették. A bejegyzéstõl számított három év alatt lehet a törlési

keresetet megindítani, ha kézbesítés nem történt.

Perfeljegyzés

64. §

(1) A bíróság - az ügyfél kérelmére - elõzetesen végrehajtható végzéssel

megkeresi a körzeti földhivatalt

a) a törlési és kiigazítási,

b) az ingatlan tulajdonjogát érintõ,

c) az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése iránti,

d) az ingatlanra vonatkozó házassági vagyonjogi, valamint

e) a jelzáloggal biztosított, illetõleg önálló zálogjogba foglalt követelés

érvényesítése iránti

per megindítása tényének feljegyzése iránt.

(2) A bejegyzéssel, vagy az alapjául szolgáló okirattal kapcsolatban

elkövetett bûncselekmény miatt indult büntetõeljárásról a bíróság e tény

feljegyzése végett értesíti a körzeti földhivatalt.

(3) A feljegyzés alapjául szolgáló végzés hatályon kívül helyezésérõl

szóló jogerõs végzést a bíróság megküldi a körzeti földhivatalnak a feljegyzés

törlése céljából.

(4) Az (1)-(3) bekezdéseken alapuló feljegyzéseket teljesítõ körzeti

földhivatali határozatok ellen fellebbezésnek nincs helye.

65. §

(1) A feljegyzett perben hozott határozaton alapuló változás

bejegyzésével egyidejûleg törölni kell a perfeljegyzést és a függõ hatállyal

történt bejegyzéseket.

(2) A perfeljegyzést törölni kell akkor is, ha az érdekelt igazolja,

hogy a bíróság jogerõs határozattal az eljárást megszüntette, vagy a keresetet

elutasította, illetõleg felmentõ ítéletet hozott. A perfeljegyzés törlésérõl

szóló feljegyzésben utalni kell az idõközi bejegyzések függõ hatályának

megszûnésére.

VI. FEJEZET

AZ INGATLAN-NYILVANTARTAS ADATAINAK FELHASZNALASA ES

AZ ADATSZOLGALTATAS

Kötelezõ adatfelhasználás

66. §

(1) A földhivatalhoz benyújtott bejelentésben, kérelemben, valamint az

ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartási, tervezési, statisztikai,

területelszámolási és adatszolgáltatási munkánál, továbbá a hatósági

határozatokban az ingatlan-nyilvántartás tartalmát kötelezõen kell használni.

(2) A földhivatal biztosítja a bíróságok, ügyészségek, a helyi

önkormányzatok és más közigazgatási hatóságok részére az ingatlanokkal

kapcsolatos hatósági feladatok ellátásához szükséges adatokat.

Betekintés az ingatlan-nyilvántartásba

67. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartás megtekintése céljából az érintett

tulajdoni lap tartalmát számítástechnikai eszközzel, olvasható formában kell

megjeleníteni. A betekintõk a tulajdoni lapot a számítástechnikai eszközzel

maguk is lekérdezhetik, de az ingatlan-nyilvántartás tartalmát érintõ

változtatásokat nem hajthatnak végre.

(2) A tulajdoni lap olvasható formában történõ lekérdezése helyett az

ingatlan-nyilvántartás megtekintése a földhivatalnál a tulajdoni lap

kinyomtatott másolatának átadásával is biztosítható.

(3) A megtekintést más körzeti földhivatal is engedélyezheti és

biztosíthatja, mint amelyik a tulajdoni lapot vezeti.

(4) A megtekintés magában foglalja a feljegyzés készítésének lehetõségét

is.

Másolatok kiadásának módja

68. §

(1) A tulajdoni lapról kérelemre vagy megkeresésre hiteles másolatot

bármelyik körzeti földhivatal szolgáltathat.

(2) A közjegyzõ a közjegyzõkrõl szóló 1991. évi XLI. törvény 136. §-ának

i) pontjában meghatározott jogkörében eljárva, továbbá az ingatlan fekvése

szerinti települési önkormányzat jegyzõje a tulajdoni lapról hiteles másolatot

adhat ki.

(3) Megszûnt tulajdoni lapról hiteles másolat a hatóságok megkeresésére,

mások részére a megszûnt tulajdoni lapon az utolsó rangsorban bejegyzett

tulajdonos teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt hozzájárulása mellett,

a körzeti földhivatal vezetõjének engedélyével adható. Ha a körzeti

földhivatal adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során az 1992.

január 1. elõtt készített, személyi azonosítót is tartalmazó tulajdoni lapról

tetszõleges technikával másolatot állít elõ, a tulajdoni lap így elkészített

másolata a személyi azonosító jelet is tartalmazhatja.

(4) Az (1)-(2) bekezdés alapján kiadott hiteles tulajdoni lap másolatért

külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni,

ami a földhivatal bevétele.

(5) Az ingatlan-nyilvántartási térképrõl másolatot készíteni és

szolgáltatni külön jogszabály rendelkezései szerint lehet.

69. §

A hitelesítési záradékban fel kell tüntetni, hogy a másolat a kiadást

megelõzõ napig az eredetivel megegyezik. Ha a tulajdoni lapon elintézetlen

beadvány van széljegyezve, a hitelesítési záradékban a széljegyzett beadvány

rövid tartalmára is utalni kell.

Személyazonosító adatok használatának korlátozása

70. §

(1) A számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartás adatbázisából

történõ lekérdezés során a természetes személyazonosító adatok, illetõleg a

személyi azonosító nem használható fel abból a célból, hogy annak alapján a

lekérdezõ a tulajdonos valamennyi ingatlanát az ingatlan-nyilvántartásból

megállapítsa vagy arról adatszolgáltatást teljesítsen.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre,

ha az adatszolgáltatást vagy lekérdezést a tulajdonos valamennyi

ingatlanáról:

a) a bíróság, nemzetbiztonsági szolgálat vagy a nyomozó hatóság törvényben

meghatározott feladatai ellátása céljából,

b) az ügyészség a magánjogi és közigazgatási jogi ügyészi tevékenység

ellátásához,

c) a közjegyzõ a hagyatéki eljárás lefolytatásához

igényli, illetve

d) ha arról törvény másként rendelkezik.

(3) A (2) bekezdés szerinti jogosultság magában foglalja a tulajdonosok

jegyzékébõl (névmutatóból) történõ adatszolgáltatási igényjogosultságot is.

71. §

Az ingatlan-nyilvántartást vezetõ körzeti földhivatal a személyi adat- és

lakcímnyilvántartás szerveitõl személyi azonosító vagy természetes

személyazonosító adatok alapján igényelhet adatot.

Csatlakozás a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz

72. §

(1) A bíróság részére a körzeti földhivatal - a bírósági ügyek

ellátásához szükséges egyedi adatok lekérdezése céljából - csatlakozási díj

fizetése nélkül engedélyezi, hogy saját gépi adatfeldolgozó eszközeivel a

számítógépes ingatlan-nyilvántartáshoz csatlakozzék.

(2) Az ingatlan-nyilvántartási adatokat a Központi Statisztikai Hivatal

saját gépi adatfeldolgozó eszközzel - csatlakozási díj fizetése nélkül -

statisztikai célú felhasználásra, személyek azonosítására alkalmatlan módon

lekérdezheti.

73. §

(1) A közjegyzõ a közjegyzõi okirat és tanúsítvány kiállítása, valamint

a hatáskörébe utalt hagyatéki és egyéb nemperes eljárás lefolytatása céljából

a székhelyén lévõ irodájában mûködtetett saját gépi adatfeldolgozó eszközzel

köteles az illetékességi területén mûködõ földhivatal számítógépes ingatlan-

nyilvántartásához csatlakozni. Közös irodát fenntartó közjegyzõk közös gépi

adatfeldolgozó eszközt mûködtethetnek. A földmûvelésügyi miniszter a közjegyzõ

részére a csatlakozás lehetõségét a gépi adatfeldolgozásra átállított

ingatlan-nyilvántartás megnyitásának idõpontjától, egyszeri csatlakozási díj

fizetése ellenében biztosítja.

(2) A közjegyzõkrõl az illetékes közjegyzõi kamara elnöke értesíti a

földmûvelésügyi minisztert, aki ennek alapján a csatlakozási engedélyt kiadja

vagy visszavonja.

74. §

A körzeti földhivatal a helyi önkormányzatok és más közigazgatási hatóságok

részére a törvényben meghatározott adatátvételi joguk gyakorlása során a

hatósági ügyek ellátásához szükséges egyedi adatok lekérdezése céljából -

egyszeri csatlakozási díj megfizetése mellett - biztosítja, hogy saját gépi

adatfeldolgozó eszközeikkel a számítógépes ingatlan-nyilvántartáshoz

csatlakozzanak.

75. §

(1) A földmûvelésügyi miniszter a technikai lehetõségek függvényében

engedélyezi az ügyvédek részére, hogy ügyfeleik jogi tanáccsal való ellátása

és tájékoztatása, beadvány, szerzõdés és egyéb okirat készítése céljából saját

gépi adatfeldolgozó eszközzel, egyszeri csatlakozási díj fizetése ellenében, a

földhivatal számítógépes ingatlan-nyilvántartásához csatlakozzanak.

(2) Az ügyvéd ügyfelei tájékoztatása céljából gépi adatfeldolgozó

eszköze útján felvilágosítást adhat a tulajdoni lap tartalmáról.

(3) Az ügyvéd kamarai tagságának felfüggesztésérõl vagy megszûnésérõl az

illetékes ügyvédi kamara elnöke értesíti a földmûvelésügyi minisztert, aki a

csatlakozási engedélyt felfüggeszti vagy visszavonja.

76. §

(1) A földmûvelésügyi miniszter kérelemre, a technikai lehetõségek

függvényében más személyek, illetõleg szervezetek részére is engedélyezheti,

hogy saját gépi adatfeldolgozó eszközeikkel - a tulajdoni lap lekérdezése

céljából - a földhivatal adatbázisához csatlakozzanak, feltéve hogy a

tulajdoni lap megtekintésének gyakorisága ezt az igényt megalapozza, és annak

kielégítése a fennálló keretek között másképp nem biztosítható. A jogosult a

földhivatali adatbázishoz történõ csatlakozásért egyszeri csatlakozási díjat

fizet.

(2) A földmûvelésügyi miniszter megvonja a csatlakozási engedélyt, ha az

annak alapjául szolgáló igény megszûnik.

Adatlekérdezés a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartásból

77. §

(1) A személyi azonosító jel, valamint az államtitkot képezõ adatok

lekérdezésének lehetõségét a 70.§ (2) bek. a), b) és d) pontjában foglaltak

kivételével ki kell zárni.

(2) A lekérdezés útján történõ adatszolgáltatásért külön jogszabályban

meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

78. §

Az ingatlan-nyilvántartásból adatátviteli eszközzel, illetve

számítástechnikai adathordozón személyes adat csak az annak kezelésére törvény

által felhatalmazott részére szolgáltatható.

79. §

Az adatbázisból lekérdezés útján szolgáltatott adatok harmadik fél felé való

szolgáltatása (továbbadása) csak törvényi felhatalmazás alapján teljesíthetõ.

80. §

Adatbiztonsági célból a földmûvelésügyi miniszter számítógéppel vezetett

központi archívumot is felállíthat, amelybõl a szolgáltatás a 68-70. §-okban

szabályozott módon történhet.

81.§

Az adatbázisban végzett bármilyen mûveletrõl, valamint a lekérdezések

idõpontjának, jogalapjának, az adatigénylõ nevének és a mûveletet végzõ

személy jogosultsági kódjának - amely nem lehet azonos az adóazonosító jellel,

a társadalombiztosítási azonosító jellel és a személyi azonosító jellel -

feltüntetésével naplót kell készíteni, amelyet öt évig meg kell õrizni. Ebbõl

adatszolgáltatás csak az érintett, illetve a 70.§ (2) bekezdés a)-b) pont

szerinti szervezetek részére teljesíthetõ.

Adatszolgáltatás hivatalból

Törzskönyv

82. §

A település földterületérõl a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartás

tartalmát képezõ adatok felhasználásával törzskönyvet kell készíteni, amely a

földek településen belüli fekvése szerinti csoportosításban tartalmazza a

földrészletek mûvelési ágak szerinti, azon belül minõségi osztályonként

összesített területét és kataszteri tiszta jövedelmét.

Összesítõk

83. §

A földmûvelésügyi miniszter elrendelheti, hogy a település, a megye, a

fõváros illetõleg az ország területén lévõ ingatlanokról az általa

meghatározott szempontok szerint a számítógéppel vezetett ingatlan-

nyilvántartás tartalmát képezõ adatok felhasználásával összesített adatokat

tartalmazó kimutatások készüljenek.

VII. FEJEZET

KÜLÖNLEGES ELJARASOK

Az ingatlan-nyilvántartás átalakítása

84.§

(1) Ha a község egész területét vagy annak belterületét, illetve

külterületét érintõ olyan eljárást folytatnak le, amely az ingatlanok

adatainak megváltoztatásával jár, az ingatlan-nyilvántartást át kell

alakítani.

(2) Az ingatlan-nyilvántartás átalakításához a földmûvelésügyi miniszter

elõzetes engedélye szükséges.

A számítógéppel kezelt tulajdoni lap pótlása

85.§

(1) Ha a gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartás

tulajdoni lapja az azt kezelõ számítástechnikai eszközzel bármely okból nem

jeleníthetõ meg olvasható formában, illetõleg használhatatlanná vált, a

tulajdoni lap tartalmát vissza kell állítani. A visszaállítást a körzeti

földhivatal vezetõje rendeli el.

(2) A visszaállítás során a körzeti földhivatal elkészíti a tulajdoni

lap tervezetét. A tervezetet az adatbiztonsági célból készített archív

adatokból, az irattárban meglévõ, az érdekelt birtokában rendelkezésre álló

adatok, szükség esetén helyszíni azonosítás útján kell elkészíteni.

(3) A tulajdoni lap tervezetének elkészültérõl hirdetményt kell

közzétenni és a tervezetet a körzeti földhivatalnál ki kell függeszteni. A

tervezetre az érdekeltek a kifüggesztéstõl számított 60 napon belül tehetnek

észrevételt. Ennek letelte után a körzeti földhivatal határozatot hoz,

amelyben elrendeli, hogy a tervezet tartalmát pótolt tulajdoni lapként az

ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerében kell tovább kezelni. A

határozatot a tervezetbõl megállapított jogosultak részére kell kézbesíteni.

VIII. FEJEZET

ZARO RENDELKEZESEK

Felhatalmazás

86. §

(1) E törvény végrehajtásáról - az igazságügyminiszterrel, a

környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, a pénzügyminiszterrel,

valamint a belügyminiszterrel egyetértésben - a földmûvelésügyi miniszter

gondoskodik.

(2) Felhatalmazást kap a környezetvédelmi és területfejlesztési

miniszter a tartós környezetkárosodás tényének, mértékének és jellegének

megállapítására vonatkozó részletes szabályok megalkotására.

Hatálybalépés

87. §

(1) Ez a törvény 1998. április 30-án lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg

a) a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény

260. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A tulajdonos az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztetheti, hogy

ingatlanát a feljegyzésben meghatározott összegnél nem nagyobb összegig

jelzálogjoggal akarja megterhelni. Ha a jelzálogjog bejegyzését a

feljegyzésben meghatározott határidõ alatt kérik, a bejegyzett jelzálogjog a

feljegyzés ranghelyéhez igazodó ranghelyet kap."

b) az Áe. 3. §-ának (6) bekezdése a "vámigazgatási" szövegrészt követõen

kiegészül a "az ingatlan-nyilvántartási és" szövegrésszel.

(3) A törvény hatálybalépésének napjával hatályát veszti:

a) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejû rendelet,

továbbá az azt módosító 1994. évi V. törvény és 1976. évi 35. tvr.,

b) a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek

módosításáról szóló 1996. évi XXVI. törvény 5. §-a,

c) a földértékelésrõl szóló 1980. évi 16. tvr. 10.§-ának (1)-(3) bekezdése,

d) az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I.

törvény hatálybalépésérõl és egyes jogszabályok módosításáról szóló 1981. évi

25. tvr. 9. §-a, valamint a 24.§-ának az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972.

évi 31. tvr.-re vonatkozó fordulata,

e) a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztésérõl

szóló 1991. évi XXVI. törvény 15.§ (4) bekezdésének az ingatlan-

nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr.-re vonatkozó fordulata,

f) az egyes állami tulajdonban lévõ vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba

adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 58.§-a,

g) a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez

kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtésérõl szóló

1992. évi LXVIII. törvény 22.§-ának (1)-(2) bekezdése, valamint

h) az adóazonosító jel, a Társadalombiztosítási Adóazonosító Jel és a

személyi azonosító használatával kapcsolatos törvények módosításáról szóló

1996. évi LXVI. törvény 14-20.§-a.

(4) Ez a törvény nem érinti a hatályba lépése elõtt az ingatlan-

nyilvántartásba bejegyzett termelõszövetkezeti földhasználati jogot, tartós

földhasználati jogot, és a külföldieket megilletõ ingatlanhasználati jogot,

továbbá a bejegyzett kezelõi jogok tekintetében a külön törvénynek azt a

rendelkezését, amely szerint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelõi

jogon a továbbiakban vagyonkezelõi jogot kell érteni.

(5) Ez a törvény nem érinti a hatálybalépése elõtt az ingatlan-

nyilvántartásba közös udvarként, valamint részházként bejegyzett ingatlanok

nyilvántartását. Közös udvart, valamint részházat azonban újonnan nem lehet

nyilvántartásba venni.

(6) A 2. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés nem érinti azoknak a

jogoknak és tényeknek a bejegyzését, amelyet e törvény hatálybalépése elõtt

alacsonyabb szintû jogszabály tett lehetõvé.

I n d o k o l á s

az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényjavaslathoz

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az ingatlan-nyilvántartás mai rendszerének szabályozására 1972-ben került

sor. A szabályozás indoka alapvetõen a szervezeti-hatásköri és formai

értelemben vett egységesítés megvalósítása volt. Az ingatlanokra, földekre

korábban hazánkban is a nyugat-európai gyakorlatnak megfelelve két

nyilvántartást vezettek, amelyek mind tartalmukban, mind céljukban eltérõek

voltak egymástól. A bíróság által vezetett telekkönyv tárgyát a forgalomképes

és megterhelhetõ, azaz jogügyleti forgalom tárgyát alkotó (elsõsorban telek,

lakás, üdülõ) ingatlan képezte. E nyilvántartással összefüggõ alapvetõ cél

volt, hogy az garantálja a tulajdonjog biztonságát, az ingatlanforgalom

zavarmentességét és a hitelezõi érdekek védelmét. A különbözõ közigazgatási

szervek, majd a földhivatalok által vezetett földadó kataszter - késõbbi nevén

földnyilvántartás - eredetileg nevébõl fakadóan viszont a földadónak képezte

alapját, majd az 1960-as évektõl döntõen a külterületi földekkel kapcsolatos

statisztikai, közigazgatási, illetõleg a mezõgazdasági termeléssel összefüggõ

célokat szolgált. Az állami földnyilvántartás képezte a nagyüzemi mûvelésre

alkalmas területek kialakításának és az azokat érintõ változások

regisztrálásának, majd a szövetkezeti használatba került földek megváltásának

az alapját.

1973-tól a bíróság által vezetett telekkönyv és a földhivatalok által

vezetett állami földnyilvántartás összevonása útján új egységes ingatlan-

nyilvántartás készült. Az ingatlan-nyilvántartás vezetése az államigazgatási

szervként mûködõ földhivatalok hatáskörébe került.

Az ingatlan-nyilvántartás vezetését a földhivatalok manuálisan végezték

és egészen a legutóbbi idõkig a rendszernek mindössze az 1980-as évek

technikai színvonalának megfelelõ részleges számítógépesítésére került sor. Ez

elsõsorban az ingatlan-nyilvántartás számszerû és számszerûsíthetõ (kódolt

formában megjeleníthetõ) adattartalmának feldolgozását jelentette, a jogi

jelentõségû információk, szöveges bejegyzések elõállítása manuális úton

valósult meg.

Az 1990-tõl kibontakozó tulajdoni reform következményeként az ingatlanok

és földrészletek száma rendkívüli mértékben megszaporodott. A korábban homogén

táblákból százezrével alakultak ki kisebb területû földrészletek, az állami

lakások eladása folytán pedig jelentõsen megnõtt az ún. öröklakások száma.

Mivel a nyilvántartás tárgya megsokszorozódott, a sok változás, valamint a

kézzel vezetett forma miatt az ingatlan-nyilvántartás tartalma egyre inkább

eltávolodott a tényleges állapottól. Ezért az ingatlan-nyilvántartás mûszaki,

tárgyi feltételeinek modernizációja elkerülhetetlenné vált. 1993-tól a PHARE

program keretében folyamatban van az ingatlan-nyilvántartás teljes - a

szöveges bejegyzésekre is kiterjedõ - számítógépesítése. Ennek jogi alapját az

1994. évi V. törvény teremtette meg, amelynek végrehajtásaként az ingatlan-

nyilvántartás elektronikus gépi adatfeldolgozásra való átállítása valósul meg,

az érvényes bejegyzések tartalmának és formájának érintetlenül hagyása

mellett. Az ingatlan-nyilvántartás gépi adatfeldolgozásra való átállítása

1997-ben országosan befejezõdik.

Az ingatlan-nyilvántartás technikai feltételeinek modernizációja mellett

szükségessé vált a hatályos joganyag felülvizsgálata is.

Az ingatlan-nyilvántartás alapvetõ szabályait jelenleg az 1972. évi 31.

törvényerejû rendelet és a végrehajtására kiadott 27/1972. (XII. 31.) MÉM

rendelet tartalmazza. Az ingatlan-nyilvántartás átalakításának szabályait a

27/ 1980. (XI.9.) MÉM rendelet határozza meg. Az ingatlan-nyilvántartás

alapvetõ anyagi jogi jellegû és eljárási szabályai a tvr-ben találhatók. Az

anyagi jogi szabályok - fõként a privatizációhoz kapcsolódó új jogintézmények

folytán - részben meghaladottak (pl. megjelent az önkormányzati tulajdon,

megváltoztak az állami tulajdonú ingatlanok kezelésének szabályai, a

jelzálogjog teljes rendszerét újraszabályozták). Nem hagyható figyelmen kívül

az sem, hogy bár az elektronikus gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-

nyilvántartást ugyanolyan eljárási rendben kell tovább vezetni, mint a

hagyományos (manuális) ingatlan-nyilvántartást, az eljárás szabályai is

korszerûsítésre szorulnak. Igaz, a "korszerûsítés" kifejezés ez esetben

megtévesztõ, mivel annak célja a klasszikus telekkönyvi eljáráshoz, a

telekkönyvi eljárás garanciáihoz történõ visszatérést jelent.

A Javaslat alapkoncepciója lényegében az, hogy az ingatlan-nyilvántartás

számítógépes rendszerének kialakítását követõ idõre határozza meg a

nyilvántartás szabályait. A Javaslat változatlanul fenntartja az ingatlan-

nyilvántartás egységességét, amelynek értelmében a ún. földnyilvántartás és

telekkönyv tartalmának egységes nyilvántartása valósul meg. Az ingatlannal

kapcsolatos adatok, jogok és tények nyilvántartása változatlanul egy

szervezet, a földhivatal feladata. A Javaslat a jelenlegi szabályozással

azonosan fenntartja az ún. reálfólium elvét, amelynek értelmében a

nyilvántartás alapja nem az ingatlan tulajdonosa, hanem maga az ingatlan. A

Javaslat érvényre juttatja a nyilvántartás teljességének az elvét azáltal,

hogy az ország valamennyi ingatlanát tartalmazza. A Javaslat változatlanul

érvényesíti azokat a klasszikusnak tekinthetõ, a telekkönyvbõl eredõ

alapelveket (bejegyzés, közhitelesség, nyilvánosság, okirati elv, rangsor)

amelyek eddig is jellemezték az ingatlan-nyilvántartást. Az ingatlan-

nyilvántartási eljárásra a Javaslat önálló közigazgatási eljárási

szabályrendszert határoz meg, amelynek háttérjogát egyrészt az államigazgatási

eljárás általános szabályai, másrészt - a jogorvoslat tekintetében - a polgári

perrendtartás jelenti.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1-2. §-okhoz

A Javaslat kifejezésre juttatja, hogy a törvény a gépi adatfeldolgozásra

átállított ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza meg. A gépi

adatfeldolgozásra átállított nyilvántartásként az azt kezelõ számítástechnikai

eszköz képernyõjén a korábbi törvényerejû rendelettel bevezetett ingatlan-

nyilvántartás teljes tartalma változatlan formában jelenik meg. A

számítástechnikai eszközökre telepített ingatlan-nyilvántartásnak a jogkeresõ

közönség számára egyértelmûen olvashatónak és értelmezhetõnek, továbbá az

igényeknek megfelelõen kinyomtatott formában is megjeleníthetõnek kell lennie.

A számítógépre átállított ingatlan-nyilvántartás - a korábbiaknak

megfelelõen -településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanát,

valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és a jogi szempontból jelentõs

tényeket. A jogosultak egyértelmû azonosítása érdekében a nyilvántartás

tartalma kiterjed a személyazonosító és lakcím adatokra is. Lényeges

rendelkezése a Javaslatnak, hogy a felsorolt jogokon és tényeken kívül az

ingatlan-nyilvántartásba más jog bejegyzését, tény feljegyzését csak

törvénnyel lehet elrendelni.

A 3-8. §-okhoz

A Javaslat a bevezetõ rendelkezések körében rögzíti az ingatlan-

nyilvántartás legfontosabb alapelveit.

A Javaslat a magyar jog tradíciói alapján következetesen érvényesíti a

bejegyzés elvét, vagyis, hogy az ingatlanokat érintõ jogváltozások általában

csak akkor állnak be, ha azokat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik. A

Javaslat a Ptk-val összhangban meghatározza azokat a jogokat, amelyeket az

ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzés keletkeztet.

A Javaslat az ingatlan-nyilvántartás nyilvánosságának elve alapján áll, s

annak korlátozását csak annyiban engedi meg, amennyiben a személyes adatok

védelméhez fûzõdõ érdek feltétlenül megköveteli. A tulajdoni lap feltétel

nélkül nyilvános, és csupán a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok, a

tulajdoni lapról törölt bejegyzések jegyzéke, valamint a jogosult

személyazonosítója tekintetében van a nyilvánosságot érintõ korlátozó szabály.

A személyazonosító adatokat - a Javaslatban meghatározott kivételektõl

eltekintve - nem használhatja fel a földhivatal abból a célból, hogy annak

alapján a tulajdonos valamennyi ingatlanát kigyûjtse és errõl adatot

szolgáltasson.

A közhitelesség elve alapján a Javaslat egyrészt vélelmet állít fel arra

vonatkozóan, hogy a bejegyzett jog azt a személyt és olyan tartalommal illeti

meg, ahogy azt a nyilvántartás feltünteti, illetve hogy az ingatlanra

vonatkozóan más jog, mint amit a nyilvántartás feltüntet, nem áll fenn. A

Javaslat szerint védelemben részesül a jóhiszemû szerzõ (ingatlan-

nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében jogot szerzõ személy), akivel

szemben az ún. nyilvántartáson kívüli tulajdonos sem érvényesítheti a jogát

(legalábbis az ingatlan-nyilvántartási eljárásban).

A Javaslat az elvek között foglalkozik a kérelemhez kötöttséggel is,

amely szerint jogok és tények bejegyzésére irányuló eljárás fõszabályként az

ügyfél kérelmére indul, és a kérelemhez az eljáró földhivatal kötve van. A

földhivatal csak azt a jogot vagy tényt jegyezheti be az ingatlan-

nyilvántartásba, amelyet az ügyfél a kérelmében megjelölt.

A Javaslat rögzíti a rangsor elvét, amely szerint a bejegyzések rangsorát

az határozza meg, hogy a bejegyzési kérelmek milyen sorrendben érkeznek a

földhivatalhoz. Új megoldás a ranghely elõzetes biztosítása, illetve

fenntartása, amely a tulajdoni lapon határozott idõtartamra feljegyezhetõ.

A jogbiztonság érdekében az ingatlan-nyilvántartásba adatot feltüntetni,

jogot vagy tényt bejegyezni csak érvényes okirat (hatósági határozat) alapján

lehet (okirati elv).

A 9-10. §-okhoz

A Javaslat fenntartja változatlanul azt a korábbi szabályt, hogy az

ingatlan-nyilvántartás vezetése a körzeti földhivatal hatáskörébe tartozik. A

körzet lényegében a korábbi járásnak megfelelõ közigazgatási egység, amelynek

bevált rendszerén változtatni nem indokolt. Az ingatlan-nyilvántartást az

általános államigazgatási területi beosztásnak megfelelõen községenként,

városonként, a fõvárosban kerületenként kell vezetni. A megyei jogú városokban

a kerületenként történõ vezetésre a Javaslat lehetõséget nyújt. Ugyancsak

lehetõség van más városokban is az ingatlan-nyilvántartás kerületenként

történõ vezetésére, amennyiben ehhez a földmûvelésügyi miniszter hozzájárul.

A 11-13. §-okhoz

Az ingatlan-nyilvántartás tárgya maga a jogi értelemben vett ingatlan.

Ingatlannak minõsül általában a földterület és mindaz, ami vele szilárd

összeköttetésben van.

Az ingatlan-nyilvántartásnak az ún. önálló ingatlanok képezik a tárgyát,

azok, amelyek önállóan (saját helyrajzi számmal megjelölve) az

ingatlanforgalomban részt vesznek, öröklés tárgyai lehetnek.

A Javaslat az önálló ingatlanok körén nem változtatott. Önálló

ingatlanok: a földrészlet és az ún. egyéb önálló ingatlanok. A földrészlet

alkotórészeivel együtt vagy anélkül képezi az ingatlan-nyilvántartás tárgyát.

Az egyéb önálló ingatlan kifejezés lényegében gyûjtõ fogalom. E fogalom

alatt a Javaslat a következõket szabályozza:

- az önálló tulajdonú épületet, amely esetében az épületnek és annak a

földnek, amelyen az épület áll, a tulajdonjoga nem azonos.

- a társasházban lévõ öröklakást, illetõleg a külön tulajdonban álló, nem

lakás céljára szolgáló helyiséget, a közös tulajdonban lévõ részekbõl az

öröklakás tulajdonosát megilletõ hányaddal együtt,

- a szövetkezeti házban lévõ szövetkezeti lakást, illetõleg a külön

tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiséget,

- a közterületrõl nyíló pincét, amellyel egy tekintet alá esik a föld

alatti

garázs, raktár stb.

A 14-17. §-okhoz

Az ingatlan-nyilvántartás az önálló ingatlanok adatait, valamint az

azokhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentõs tényeket tartalmazza. A

Javaslat tételesen felsorolja (taxálja) azokat a jogokat és tényeket, amelyek

az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetõk, illetõleg feljegyezhetõk. A

bejegyezhetõ jogok és tények köre tehát zárt, külön törvény azonban további

jogok és tények bejegyzését is megengedheti. Az adatoknál a szabályozás nem

ilyen szigorú. A Javaslat ugyan az ingatlan-nyilvántartásban feltüntethetõ

adatokat is tételesen meghatározza, ezt azonban olyan általános feloldással

fejezi be, amely szerint - anélkül, hogy ehhez külön jogszabályi rendelkezés

kellene - minden nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adat is

feltüntethetõ. Ezek feltüntetését fõképp a gépi adatfeldolgozás speciális

igényei indokolják. A bejegyezhetõ jogok köre a termõföld 5 évnél hosszabb

idõtartamú haszonbérleti jogával bõvül, amelynek az ingatlan-nyilvántartásban

történõ feltüntetését az is indokolja, hogy a bérlõ a bérleti jogviszonyt

biztonságosabbnak látja, hogy ha ez a jog az ingatlan-nyilvántartásba

bejegyzésre kerül. A feljegyezhetõ tények körének bõvülése a Ptk. közelmúltban

történt módosításával függ össze. Ezzel kapcsolatban kerül a feljegyezhetõ

tények sorába a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetõleg a

ranghellyel való rendelkezés jogáról történõ lemondás, a jelzálogjog

ranghelyének elõzetes biztosítása, valamint a ranghely megváltoztatása. A

felsorolt tények ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését a gazdasági élet

biztonsága követeli meg.

Az adatok, jogok és tények bejegyezésének részletes szabályait a törvény

végrehajtási rendelete fogja meghatározni.

Az ingatlan-nyilvántartásban az azonos nevû jogosultakat a családi és

utónév, a jogosult anyja neve és a születési éve (együtt: természetes

személyazonosító adatok) a lakcíme, továbbá a személyi azonosító alapján lehet

egymástól megkülönböztetni. A személyi azonosító ingatlan-nyilvántartási

felhasználása egy olyan kényszerû lépés, amely a magánérdek és a közérdek

mezsgyéjén mozog. Ahhoz, hogy a személyi azonosítónak a jogbiztonságot

szolgáló közérdekû felhasználása ne teremtse meg a magánérdek területébe való

illetéktelen behatolás lehetõségét, azt a személyazonosító jel helyébe lépõ

azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény

rendelkezései szerint kell a földhivatalnál kezelni.

Ezért ezt az azonosítót a képernyõn megjelenõ tulajdoni lapon és az

ingatlan-nyilvántartás részeirõl kiadott másolaton feltüntetni nem lehet.

A 18-22. §-okhoz

A Javaslat szerint az ingatlan-nyilvántartás a számítógépes formában

megjeleníthetõ tulajdoni lapból, a tulajdoni lapról törölt bejegyzések

jegyzékébõl, térképbõl és okirattárból áll.

Az ingatlan-nyilvántartás tartalmáról azonban adatfeldolgozás útján

különbözõ kimutatások, összesítõk is készíthetõk. Ez utóbbiak elõállítására a

Javaslat külön szabályokat tartalmaz, mivel elõállításuk eseti igényeket

elégít ki, nem sorolandók az ingatlan-nyilvántartás fõ részei közé.

A Javaslat értelmében az ingatlan-nyilvántartás központi része a

tulajdoni lap, amely tartalmazza az ingatlan azonosítási és egyéb jelentõs

adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó tulajdonjogot és egyéb jogokat,

továbbá a jogi szempontból jelentõs tényeket is.

A tulajdoni lapnak sajátos szerkezetû változata a tulajdoni törzslap és a

tulajdoni különlap, amelyek alkalmazására az un. egyéb önálló ingatlanok

(társasházi öröklakás stb.) esetében van szükség.

A Javaslat szerint ingatlan-nyilvántartási térképként a földmérési

alaptérkép nyilvántartási példányát kell használni. A Javaslat módot nyújt

arra, hogy amennyiben az adott település térképe számítógépes adathordozón

kerül rögzítésre, úgy ez képezi az ingatlan-nyilvántartási térképet. A térkép

tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek a nyilvántartott ingatlannal

összefüggnek. Külön rendelkezik a Javaslat az egyéb önálló ingatlanok

alaprajzáról, amelyeket 1:100-as vagy annál nagyobb méretarányban lehet

készíteni.

Az okirattár az ingatlan-nyilvántartás része. Mindazon magán- és

közokiratok itt kerülnek elhelyezésre, amelyek a nyilvántartás tartalmában

bekövetkezett változások alapjául szolgálnak. A okirattárban lévõ iratok a

közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló

1995. évi LXVI. törvény hatálya alá tartoznak. Az okirattár gépi

adatfeldolgozási eszközzel történõ kezelését a Javaslat nem rendeli el, ez

tehát megõrzi a hagyományos formáját.

A Javaslat a törölt bejegyzések jegyzékét az ingatlan-nyilvántartás egyik

alapvetõ részeként szabályozza. A rendelkezés a nyilvántartás

számítógépesítéséhez kötõdik. Lényege, hogy a közhitelesség érdekében a gépi

adathordozón meg kell õrizni a tulajdoni lapról törölt bejegyzéseket és

adatokat, a törlésre vonatkozó határozatok számát, amelynek alapján a törlés

alapjául szolgáló okirat az okirattárból visszakereshetõ, és ezáltal adott

ingatlanra vonatkozó jogi láncolat lépésenként nyomonkövethetõ.

A 23-24. §-okhoz

Az ingatlan-nyilvántartás módjának szabályozási körébe tartozik annak

változatlan fenntartása, hogy az ingatlanok területét méterrendszerben kell

nyilvántartani, a mezõ- és erdõgazdasági mûvelés alatt álló területeket pedig

mûvelési ágakba kell besorolni. A mezõ- és erdõgazdasági mûvelés alatt álló

földet a rendszeres földhasznosítási módjára tekintettel a természetbeni

állapotnak megfelelõen szántó, gyep, szõlõ, kert, gyümölcsös, nádas, erdõ

mûvelési ágban vagy halastóként kell nyilvántartani. A földrészletek

minõsítésének (osztálybasorozásának) alapja a településenként kijelölt

mintatérhálózat. A földminõséget jellemzõ tulajdonságokat, természeti és

termelési adottságokat mûvelési áganként kell megállapítani. A föld

minõségének megfelelõ kataszteri tisztajövedelmet az ingatlan-nyilvántartásban

fel kell tüntetni.

A számítógépes ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapját ingatlanonként a

reálfólium elve szerint kell vezetni. Sajátos nyilvántartást igényel a

társasház és a szövetkezeti ház nyilvántartása.

A 25-27. §-okhoz

Az ingatlan-nyilvántartás központi kérdése, hogy azok a bejegyzések,

amelyeket a földhivatal a tulajdoni lapon teljesít, mennyiben véglegesek abban

az esetben, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok a bejegyzett jog, tény

érvényes keletkezését nem támasztják alá. Az ingatlan-nyilvántartásba

helytelenül vagy minden jogalap nélkül bejegyzett jog az arra alapozott

további jogszerzõt megtéveszti. A jóhiszemû további jogszerzõ védelme a

különbözõ jogrendszerekben eltérõ mértékû. A telekkönyvet vezetõ országokban

ez a védelem rendszerint odáig terjed, hogy a telekkönyv által megtévesztett

jogszerzõ szerzése véglegessé válik, ha szerzésénél jóhiszemûen járt el. A

védelemnek ez a mértéke teheti indokolttá, hogy adott nyilvántartást preventív

okokból lehetõleg közvetlenül a bíróság vezesse, hiszen a hibás bejegyzésre

alapozott további jóhiszemû jogszerzés véglegessé válására tekintettel az

utólagos bírósági kontroll sem lenne elegendõ. Az ingatlan-nyilvántartás

intézményeinek a Javaslat szerinti szabályai a jóhiszemû jogszerzõ védelmét

erõsítik, a korábbinál határozottabbá teszik. A védelem kiterjesztése

egyébként a magyar bírói gyakorlatban is megfigyelhetõ. Erre tekintettel

azonban - figyelemmel arra, hogy gyakorlati okokból a bíróság által vezetett

telekkönyvi rendszer visszaállítására belátható idõn belül nem kerül sor - a

Javaslat abból indul ki, hogy a földhivatalok az eljárást sui generis

közigazgatási eljárás keretében folytassák le. A korábbi szabályozás szerint

az ingatlan-nyilvántartást az államigazgatási eljárás általános szabályai

szerint kellett vezetni és csak mögöttes joganyagként jöhettek szóba az

ingatlan-nyilvántartás speciális rendelkezései.

A Javaslat ismét abból indul ki, ami egyébként 1981-ig töretlenül

érvényesült, hogy az ingatlan-nyilvántartás vezetésénél elsõsorban az erre

vonatkozó speciális szabályok az irányadók és csak mögöttes joganyagként

jöhetnek szóba az Áe. rendelkezései.

A földhivatal szóbanforgó sui generis eljárása a Ptk. adta lehetõségeken

belül igazodik az 1972 elõtti idõszak telekkönyvi eljárási szabályaihoz és

garanciákat hordoz arra, hogy a földhivatal eljárási hibájára hivatkozással a

bejegyzések törlését az esetlegesen arra alapozott további jóhiszemû

jogszerzésekre tekintettel ne lehessen elérni. Az eljárás egyebekben

földhivatali határozatok bírósági felülvizsgálata számára is tág lehetõséget

biztosít.

A Javaslat változatlanul fenntartja azt a bevált rendelkezést, amely

szerint az ingatlanhoz kapcsolódó jog, tény keletkezését, módosulását

kérelemre vagy hatósági megkeresésre kell az ingatlan-nyilvántartásba

bejegyezni. E változások bejegyzésére hivatalból csak kivételesen és szûk

körben (rendszerint a túlhaladott bejegyzések törlése tekintetében) van

lehetõség. A kérelem benyújtása az ingatlan-nyilvántartást vezetõ

földhivatalhoz kötelezõ, ha az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény

megváltozik. A Javaslat ezzel kívánja fenntartani az ingatlan-nyilvántartás és

a valóságos jogviszonyok lehetõ összhangját. A bejegyzés iránti kérelem

benyújtására vonatkozó határidõ túllépésének vagy elmulasztásának szankciója

az illetékekrõl szóló törvény szerinti mulasztási bírság kiszabása, tekintve,

hogy a kérelem földhivatali benyújtása egyidejûleg a vagyonszerzés

illetékkiszabás céljára való bejelentésének minõsül.

A Javaslat ugyancsak változatlanul fenntartja azt a rendelkezést, hogy az

ingatlanok adataiban (terület, mûvelési ág stb.) bekövetkezett változást az

ingatlan tulajdonosa, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet vagy a

vagyonkezelõ, továbbá a földhasználó köteles bejelenteni. Ennek határideje a

változás tényleges bekövetkezésétõl vagy az arról történt tudomásszerzéstõl

számított harminc nap. Kötelezõ bejelentés alá tartozik az ingatlan-

nyilvántartásba bejegyzett jogosult nevének, lakcímének (telephelyének,

székhelyének) megváltozása is. A Javaslat meghatározza a bejelentési

kötelezettség alóli kivételeket.

A 28-38. §-okhoz

A Javaslat elkülönítetten határozza meg az adatváltozás átvezetése, a

jogok bejegyzése és a tények feljegyzése alapjául szolgáló okiratokat.

Kiemelendõ, hogy az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érintõ változások

rögzítéséhez változási vázrajz is szükséges, amely szemléltetõ módon ábrázolja

az ingatlanban bekövetkezett változást. Adatváltozás esetében bejelentés

hiányában is átvezeti a földhivatal a változást, amennyiben arról helyszíni

ellenõrzése során szerez tudomást. A Javaslat rendelkezik a költségviselés

szabályairól is, amelynek értelmében a költségek azt terhelik, aki nem tett

eleget a bejelentési kötelezettségének.

A jogok, tények bejegyzése alapjául szolgáló okiratok a jogosultak olyan

megállapodását, illetõleg a hatóságoknak olyan rendelkezését tanúsítják,

amelyek a jogok keletkezését, módosulását vagy megszûnését eredményezik. A

bejegyzés alapjául szolgáló okiratok magánokiratok vagy közokiratok lehetnek.

E két okirat fogalmát a polgári perrendtartásról szóló törvény egyértelmûen

meghatározza. Változatlanul fenntartja a törvénytervezet azt a korábbi

rendelkezést, amelynek értelmében nincs szükség okiratra és kérelemre, ha

olyan jog vagy tény törlésérõl kell rendelkezni, amelynek megszûnése az

ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható (pl. kiskorú személy

nagykorúvá válik).

A Javaslat tételesen meghatározza az okiratok kellékeit, amelyek

minimálisan szükségesek ahhoz, hogy az okirat alapján bejegyzés legyen

teljesíthetõ. A magánokirat alakiságai körében a Javaslat különböztet a

tulajdonjog, vételi jog, jelzálogjog (önálló jelzálogjog) keletkezésének,

módosulásának és megszûnésének bejegyzéséhez szükséges magánokirat, és a más

jog, vagy tény bejegyzése alapjául szolgáló magánokirat között.

A tulajdonjog, vételi jog, jelzálogjog (önálló jelzálogjog)

keletkezésének, módosulásának, megszûnésének alapjául szolgáló magánokirat

akkor fogadható el, ha az ügyvédi ellenjegyzést tartalmaz, vagy a

nyilatkozattevõ, illetve a szerzõdõ felek névaláírásának valódiságát közjegyzõ

tanúsítja. Kivételt csak azok a jelzálogjog (önálló jelzálogjog) alapításáról,

vagy megszûnésérõl rendelkezõ okiratok jelentenek, amelyek esetében a

nyilatkozattevõ, illetve szerzõdõ fél hitelintézet. Az ügyvéden a jogtanácsost

is érteni kell, ha a szerzõdõ fél a jogtanácsos által képviselt szervezet. Az

ügyvédekre vonatkozó rendelkezés azonban nem értelmezhetõ oly módon, hogy a

magánokirat ellenjegyzésére a jogsegélyszolgálat is jogosult volna. Ugyanakkor

a jogi szakvizsgával rendelkezõ, ingatlanközvetítõi tevékenységet végzõ egyéni

vállalkozó is jogosult az általa készített okirat ellenjegyzésére.

A Javaslat akkor tekinti bejegyzésre alkalmasnak az ellenjegyzéssel

ellátott okiratot, ha az tartalmazza az ellenjegyzõ nevét, aláírását,

irodájának székhelyét az "ellenjegyzem" megjelölést és - ügyvéd esetében - a

szárazbélyegzõ lenyomatát.

A bejegyzés alapjául szolgáló okiraton ügyvédi ellenjegyzés, vagy az

aláírások valódiságának közjegyzõi tanúsítása esetén a két tanú aláírása nem

szükséges. Egyébként a tulajdonjog keletkezésére, módosulására, illetve

megszûnésére vonatkozó magánokiratok körét szûken kell értelmezni. Nem

tartoznak ebbe a körbe azok az okiratok, amelyek más olyan jogok, tények

bejegyzése alapjául szolgálnak, amelyek a tulajdonjog gyakorlásának a

lehetõségét csak közvetve befolyásolják, és ilyen értelemben módosítják a

tulajdonjogot. (Pl. elidegenítési, terhelési tilalom.) A tulajdonjog

módosulásával jár azonban pl. az ingatlan egy részének, vagy adott tulajdoni

illetõség meghatározott hányadának átruházása. Ebbe a körbe tartozik továbbá a

tulajdonközösség megszüntetése is. A Javaslat tehát közvetlenül a tulajdonjogi

bejegyzés alakítását eredményezõ magánokiratok ügyvédi ellenjegyzését kívánja

elõírni. Az ügyvédi ellenjegyzés fogalma az okiratban foglalt ügylet

szakszerûségéért, tartalmi és alaki jogszerûségéért való felelõsségvállalást

is jelent. A célzott joghatás elérésére alakilag és tartalmilag alkalmatlan

okiratok ellenjegyzésére eleve nem kerülhet sor.

Más jog, vagy tény bejegyzése alapjául a magánokirat akkor is

elfogadható, ha azon csupán két tanú az aláírásával igazolja, hogy a

nyilatkozattevõ a nem általa írt okiratot elõttük írta alá, vagy aláírását

elõttük saját kezû aláírásának ismerte el.

A külföldön kiállított magánokiratok esetében, ha nemzetközi megállapodás

másként nem rendelkezik, vagy eltérõ viszonossági gyakorlat nem áll fenn,

szükséges az okiratok diplomáciai hitelesítése, illetve felülhitelesítése.

Más államok tekintetében a diplomáciai felülhitelesítés a külföldön

felhasználásra kerülõ közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének

(felülhitelesítésének) mellõzésérõl Hágában, az 1961. évi október hó 5. napján

aláírt egyezmény kihirdetésérõl szóló 1973. évi 11. tvr. alapján mellõzhetõ.

Az Egyezmény szempontjából magánokiraton levõ aláírások hitelesítését

közokiratnak kell tekinteni. Az Egyezmény alkalmazása körében a körzeti

földhivatalnak azt kell vizsgálnia, hogy az okirat szabályszerûen el van-e

látva az egyezményben elõírt hitelesítési záradékkal (ún.

Apostille=tanúsítvány).

A Javaslat elõírása értelmében a bejegyzéshez az alapul szolgáló okiraton

felül külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély, igazolás is

szükséges. A hatósági jóváhagyás általában az okirat tartalmának érvényességi

kelléke. A különbözõ engedélyek, igazolások pedig az okirat bejegyzéséhez

szükségesek, azok elõfeltételét képezik. Hiányuk nem teszi lehetõvé a

bejegyzést.

Jogi személyeknek és jogi személyiség nélküli szervezeteknek a bejegyzési

kérelemhez csatolniuk kell a keletkezésüket tanúsító cégbejegyzés eredeti vagy

közjegyzõ által hitelesített példányát. Amennyiben a cégbejegyzés folyamatban

van, a jogügyleti képességgel bíró szervezetnek az alapításról szóló okiratot

az aláírási címpéldánnyal és a regisztrálási kérelem egy másolatával együtt

kell benyújtania.

Elõfordulhat, hogy az ügyfél több körzeti földhivatal illetékességi

területén fekvõ ingatlanokra vonatkozóan kíván változást bejelenteni. Ilyenkor

mindegyik földhivatalhoz külön bejelentést kell benyújtania. A bejegyzett

jogok és tények megváltozása esetén a bejegyzés iránti kérelem mellékleteként

a bejegyzés alapjául szolgáló eredeti okiratot mellékleteivel együtt csak az

egyik körzeti földhivatalhoz szükséges benyújtani. A többi körzeti

földhivatalhoz benyújtott kérelem mellékleteként az okirat egyszerû másolatát

kell csak csatolni, a másolatnak azonban tartalmaznia kell a hatósági

jóváhagyást, igazolást is. A kérelemben utalni kell arra, hogy az eredeti

okirat melyik körzeti földhivatalhoz lett benyújtva.

A 39-43. §-okhoz

A hiány pótlására hívja fel a körzeti földhivatal az érdekelteket, ha a

bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak olyan hiányosságaira derült fény a

vizsgálat során, amelyek pótolhatók. A Javaslat szakít azzal a megoldással,

amely szerint pótolhatónak számít az okirat olyan hiányossága, ami miatt nem

kell a benyújtott okirat helyett másikat készíteni. Számos olyan

fogyatékossága lehet ugyanis ezen túl az okiratnak, amelyek megléte esetén nem

indokolt annak biztosítása, hogy a bejegyzésre a kérelem eredeti rangsorában

kerüljön sor.

A hiánypótlásra való felhívás - ha pótolható hiányosságról van szó - nem

mellõzhetõ. A felhívásban a körzeti földhivatal felsorolja a beadvány

elintézését akadályozó hiányosságokat. Ha erre az okirat hiányosságai miatt

van szükség, a hiányos okiratot vissza is küldi az ügyfélnek. A tervezet

tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor nincs helye a hiánypótlásnak

és a kérelmet el kell utasítani.

A földhivatal elutasítja a beadványt, ha felhívás ellenére a megszabott

határidõn belül nem pótolják azokat a hiányosságokat, amelyek miatt a változás

nem érvényesíthetõ az ingatlan-nyilvántartásban.

Az ügyfél meghallgatását lehet kezdeményezni minden olyan esetben, amikor

az ügyfél által adott felvilágosításra van szükség annak érdekében, hogy a

beadvány elintézhetõ legyen.

Az ügyfél meghallgatása után a további eljárás általában attól függ, hogy

az ügyfél milyen nyilatkozatot tett, illetõleg a meghallgatás eredményes volt-

e.

Ha az ügyfél a meghallgatáson nem jelent meg, és írásban sem nyilatkozott,

illetve, ha szóbeli nyilatkozata alapján a kérdést nem lehetett tisztázni, a

körzeti földhivatal a kérelmet elutasítja. Ha a meghallgatás azért vált

szükségessé, mert a bejegyzés iránti kérelmet részben el kellett volna

utasítani és az ügyfél a meghallgatás alkalmával a kérelmet a teljesíthetõ

rész tekintetében fenntartja, e rész tekintetében a jogot vagy tényt be kell

jegyezni. A fenn nem tartott részben a földhivatal a kérelmet elutasítja.Ha a

kérelmet az ügyfél a teljesíthetõ részben sem tartja fenn, ezt a földhivatal

úgy tekinti, mintha az ügyfél a kérelmet visszavonta volna.

Ha a földhivatal megítélése szerint a bejegyzés alapjául szolgáló

hatósági határozatot nem a hatáskörében eljáró szerv hozta, vagy annak

tartalma jogszabályba ütközik - a korábbi szabályozással azonos módon - a

döntés elõtt az ügyészt értesíti. Az ügyész intézkedésérõl vagy annak

szükségtelenségérõl a körzeti földhivatalt tájékoztatja.

A 44-48. §-okhoz

A rangsor meghatározása alapjául a bejegyzések idõbeni egymásutánisága

szolgál. A rangsor tehát az egyes ranghelyeket megilletõ idõpontokhoz

igazodik. Az egyes bejegyzések ranghelyét az az idõpont határozza meg, amikor

a bejegyzés alapjául szolgáló beadvány a földhivatali iktatóhoz érkezett. A

rangsor meghatározása érdekében a körzeti földhivatal a beadványokat az

érkezés alapján az érkezés sorrendjében iktatja. Ha több beadvány azonos

ingatlanra vonatkozóan egyidejûleg érkezik, az ilyen beadványok azonos

rangsort kapnak. Új rendelkezése a Javaslatnak a korábbihoz képest, hogy a

bejegyzések rangsora az érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható.

A beadvány soronkívüli elintézését engedélyezheti a körzeti földhivatal

vezetõje, ha a kérelmezõnek ahhoz érdeke fûzõdik. Soronkívüliség külön kérelem

alapján engedélyezhetõ. Soronkívüli ügyintézés esetében az ugyanarra az

ingatlanra vonatkozó kérelemmel érintett beadványt megelõzõ beadványokat is

felül kell vizsgálni, s amennyiben bármelyiküknek elintézési akadálya van, úgy

a soronkívüliség nem engedélyezhetõ.

A jogok bejegyzése, illetõleg a tények, feljegyzések iránt folyó eljárást

a földhivatal köteles felfüggeszteni, ha a bejegyzés illetõleg a feljegyzés

alapjául szolgáló magánokirat valódiságát az aláíró felek, vagy a hitelesítõ,

illetõleg az ellenjegyzõ ügyvéd vitatja. Ugyancsak fel kell függeszteni az

eljárást akkor is, ha a bejegyezni kért jog vagy feljegyezni kért tény

jogosultjának személye tekintetében az érdekeltek között jogvita alakult ki.

Ez esetben az okirat érvénytelensége iránt a feleknek pert kell indítaniuk. Ha

a bejegyzést tevõ személyek felhívásra az érvénytelenség megállapítása iránti

per megindítását nem igazolják, a földhivatal érdemben dönt a bejegyzési

kérelem tekintetében. A beadványokat általában nem intézik el azonnal, azok

benyújtásakor. A beadvány érkezése és elintézése között az ingatlan-

nyilvántartást sokan megtekintik. Félrevezetõ lenne, ha a betekintõ személyt a

tulajdoni lap nem figyelmeztetné arra, hogy az ingatlanra vonatkozóan

elintézésre váró beadvány van. Ezen figyelemfelhívás a széljegy intézménye. A

széljegyet a beadvány benyújtásának napján kell feltüntetni a tulajdoni lapon.

A 49-54. §-okhoz

A Javaslat változatlanul fenntartja azt a szabályozást, mely szerint a

beadvány vizsgálatát követõen - annak eredményére figyelemmel - a körzeti

földhivatal határozattal dönt a változás átvezetése, illetõleg az ingatlan-

nyilvántartás bejegyzése tárgyában. A változást pedig egyidejûleg érvényesíti

az ingatlan-nyilvántartás egyes részein (átvezeti a számítógépes

adatbázisban).

A Javaslat részletesen meghatározza az ingatlan-nyilvántartási ügyben

hozott határozatok tartalmát.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás jellegzetessége, hogy a határozat

kézbesítésére csak akkor kerül sor, ha a határozat tartalmát a tulajdoni lapon

és - szükség szerint - véglegesen a térképen is átvezették, illetve

bejegyezték. Az erre vonatkozó korábbi szabályokat a Javaslat lényegében

változtatás nélkül fenntartja.

A Javaslat szerint a földhivatal a határozatát és az ezen alapuló

bejegyzést név-, szám vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén -

szükséghez képest az ügyfél meghallgatása után - kijavíthatja vagy a hiányzó

határozatot és bejegyzést kiegészítheti. A kijavítás és a kiegészítés nincs

határidõhöz kötve és arra hivatalból is bármikor sor kerülhet.

Amennyiben az ingatlan-nyilvántartásból megállapítható, hogy az

ingatlanra idõközben harmadik személy jóhiszemûen és ellenérték fejében jogot

szerzett és a kijavítás az õ jogát sértené, a jogra, tényre vonatkozó

kijavításnak vagy kiegészítésnek csak akkor van helye, ha ehhez az érdekelt

harmadik személy hozzájárul. Ilyen esetben tehát a határozat kijavítása, vagy

kiegészítése elõtt a további jogszerzõ hozzájárulását kell beszerezni. A

jogosult hozzájárulása hiányában kijavításnak, vagy kiegészítésnek nincs

helye.

Garanciális jellegû rendelkezése a Javaslatnak, hogy a földhivatal a

jogok, tények tárgyában hozott határozatát nem vonhatja vissza. A visszavonás

következményeként ugyanis a földhivatalnak a bejegyzés iránti kérelem

(megkeresés) tárgyában új határozatot kellene hoznia. Az új határozat azonban

alapot adhatna arra, hogy a kérelemnek helytadó határozat visszavonása révén a

visszavont határozattal bejegyzett jogra alapozott további jogszerzés sorsa

bizonytalanná váljon. Ezért a Javaslat kizárólag a bejegyzés iránti kérelmet

elutasító határozat utólagos módosítását teszi lehetõvé. Az elutasító

határozatot az ügyfél javára módosítani lehet, a bejegyzés iránti kérelmet a

földhivatal utóbb teljesítheti. Ezekben az esetekben ugyanis az elutasított

kérelemre alapozott további jogszerzés lehetõsége kizárt.

A 55-57. §-okhoz

Az elsõ fokú határozat ellen a fellebbezést - az annak elbírálására

illetékes megyei földhivatalhoz címezve - a kézbesítéstõl számított harminc

napon belül, a határozatot hozó körzeti földhivatalnál kell benyújtani.

Saját hatáskörben bírálhatja el a körzeti földhivatal a fellebbezést, ha

a fellebbezést új eljárásra irányuló beadványnak kell tekinteni, illetve, ha a

határozat (bejegyzés) hibája kijavítással, kiegészítéssel orvosolható, és

végül

ha a határozat módosításának helye van. Ha a fellebbezés az ingatlan

határvonalát, vagy területét érinti, a fellebbezést valamennyi érintett

ingatlan tulajdonosának meg kell küldeni.

Új eljárásra irányuló beadványnak kell tekinteni a fellebbezést akkor, ha

az ügyfél pótolja a bejegyzés iránti kérelmet elutasító földhivatali

határozatban megjelölt hiányosságokat.

Ilyen esetben a földhivatal a fellebbezésként benyújtott beadványt úgy

bírálhatja el, mintha az ügyfél újabb bejegyzés iránti kérelmet nyújtott volna

be.

A Javaslat szerint az eljárás gyorsítása érdekében a körzeti földhivatal

a saját hatáskörben történõ kijavítással, kiegészítéssel csak a fellebbezés

érkezésétõl számított nyolc napon belül élhet. A nyolc nap elteltével, vagy ha

a körzeti földhivatalnak nincs lehetõsége arra, hogy a határozat (bejegyzés)

kisebb jelentõségû hibáit saját hatáskörben kijavítással vagy kiegészítéssel

orvosolja, a fellebbezést elbírálás céljából az illetékes megyei

földhivatalhoz kell felterjeszteni.

A megyei földhivatal a fellebbezéssel megtámadott határozatot helyben

hagyhatja, megváltoztathatja vagy megsemmisítheti és új eljárást rendelhet el.

Az 58-61. §-okhoz

A Javaslat lényegében fenntartja az ingatlan-nyilvántartási kérelmek

tárgyában hozott földhivatali határozatok elleni jogorvoslatok eddigi

rendszerét azzal az eltéréssel, hogy a bírósági jogorvoslati kérelem

benyújtásának lehetõségét kiterjeszti az adatváltozások átvezetése tárgyában

hozott megyei földhivatali határozatra is. Ennek fõképp az ingatlan területét

és határvonalát érintõ megyei földhivatali határozatok esetében lesz

jelentõsége. A bírósági jogorvoslati kérelem benyújtására az jogosult, akinek

a jogát a másodfokú határozat sérti. Ezekben az esetekben a jogorvoslati

kérelmet a határozat kézbesítésétõl számított harminc napon belül kell

benyújtani a körzeti földhivatalnál. Az említett határidõk elmulasztása miatt

a polgári perrendtartás szerint van helye igazolásnak.

Az ügyész közérdekbõl jogorvoslati kérelmet nyújthat be a jogok, tények

bejegyzésérõl szóló földhivatali határozat ellen. A Javaslat meghatározza az

ilyen kérelem folytán hozott bírósági határozat hatályát.

A megyei földhivatal határozatának megváltoztatása iránti jogorvoslati

kérelem felõl az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei bíróság székhelyén

mûködõ helyi bíróság határoz. A bíróság a megyei földhivatal határozatát

egészben vagy részben megváltoztathatja, a megyei földhivatal határozatát

hatályon kívül helyezheti és új eljárást rendelhet el, vagy a keresetet

elutasíthatja.

A 62-63. §-okhoz

A Javaslat fenntartja a törlési és a kiigazítási perek eddigi szabályait.

A törlési perek két csoportja különböztethetõ meg, úgymint a bejegyzés

érvénytelenségére alapított és az elévülésére, vagy megszûnésére alapított

törlési perek.

A bejegyzés érvénytelenségének oka, amely a törlési per megindítását

kiválthatja, fõképp a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége

lehet. Ezek az okiratok magánokiratok (szerzõdések, jognyilatkozatok) vagy

közigazgatási, illetõleg bírósági határozatok. Ha azonban a bejegyzés alapjául

közigazgatási határozat, vagy bírósági ítélet szolgált, ezek helyességének

vizsgálata nem a törlési per tárgya, mivel ezeket az ellenûk adott jogorvoslat

fórumrendszerén kell elbírálni. Más kérdés, hogy a határozat, ítélet

helyességének vizsgálata a jogerõ szabályaiba ütközhet, ezért felülvizsgálatuk

az adott jogorvoslati fórumrendszeren a továbbiakban már nem lehetséges. A

közigazgatási határozat, illetõleg a bírósági ítélet esetleges

helytelenségének megállapítására azonban a törlési per bíróságának nincs

hatásköre.

Az érvénytelenségre alapított törlési pert az indíthat, akinek a

nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti, továbbá az ügyész. A perindítás

lehetõsége tehát azt illeti meg, aki a tulajdoni lapra bejegyezhetõ jogok,

vagy tények jogosultjaként már be volt jegyezve, de utóbb valamilyen oknál

fogva törölték az ingatlan-nyilvántartásból. Pert indíthat azonban a jelenleg

bejegyzett jogosult is (pl. jelzálogos hitelezõ), ha a bejegyzett jogát

érintõen a körzeti földhivatal újabb bejegyzést teljesített, amely számára

hátrányos.

Az érvénytelenségre alapított törlési pert azzal szemben, aki közvetlenül

a bejegyzés folytán szerzett jogot, vagy mentesült a kötelezettség alól, addig

lehet megindítani, ameddig a bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat

érvénytelensége megállapításának helye van. A szabály szempontjából szóba

jöhetõ érvénytelen magánokiratok semmisek, vagy megtámadhatók lehetnek. Ha a

bejegyzés alapjául szolgáló magánokirat semmis - mivel a semmisségre bármikor

hivatkozni lehet - a törlési per megindításának elvben nincs határideje. Ha

viszont a bejegyzés alapjául szolgáló magánokirat megtámadható, a megtámadási

határidõ a Ptk. szerinti kezdõ idõponttól számított egy év.

A további jogszerzõvel szemben azonban a törlési per megindításának

lehetõsége idõben korlátozott, ellenkezõ esetben egyetlen bejegyzett jogszerzõ

sem lehetne biztonságban. Az elõzõ bejegyzés érvényességében bízó, jóhiszemû

további jogszerzõ ellen a törlési per megindításának határideje attól függ,

hogy kézbesítették-e a törlési per felperesének (a sérelmet szenvedett félnek)

azt a határozatot, amely a közvetlen jogszerzõ javára szóló érvénytelen

bejegyzésrõl rendelkezett.

Ha kézbesítették, a törlési keresetet a kézbesítéstõl számított hatvan

napon belül lehet megindítani. A sérelmezett bejegyzéstõl számított három éven

belül lehet megindítani a törlési keresetet, ha kézbesítés nem történt.

Az elévülésre, vagy megszûnésre alapított törlési per célja, hogy az

eredetileg érvényes, de utóbb sérelmessé vált bejegyzés törlését elérjék (pl.

megszûnt a bejegyzett jelzálog, mert a hitelt kifizették). A tulajdonjog

törlését azonban ilyen címen nem lehet elérni, mivel az ingatlan uratlanná

válna. Minden más jog, vagy tény törlése azonban, amely az ingatlan-

nyilvántartásba bejegyezhetõ, ennek a pernek a tárgya lehet. A per

megindítására mindenki jogosult, akinek a javára, érdekében bármikor bejegyzés

történt. A per megindításának határideje nincs. Feltétele azonban, hogy

elõzetesen a földhivatali eljárásban kíséreljék meg a sérelem orvoslását.

A bejegyzés kiigazítását kérheti keresettel az, aki a téves bejegyzés

folytán sérelmet szenvedett. A kiigazítási per a bejegyzésrõl szóló

földhivatali határozat, vagy a tulajdoni lapon teljesített bejegyzés hibáinak

kiigazítására szolgál olyan esetekben, amikor a földhivatalnak nincs

lehetõsége arra, hogy a bejegyzés vagy az errõl szóló határozat hibáit saját

hatáskörben kijavítsa, illetõleg a hiányos bejegyzést vagy határozatot

kiegészítse.

A 64-65. §-okhoz

A törlési és kiigazítási perekben a kereset az ingatlan-nyilvántartási

bejegyzés törlésére vagy kiigazítására irányul. Vannak azonban olyan perek is,

amelyek közvetlenül nem valamely konkrét bejegyzés ellen irányulnak, azonban

bejegyzéssel zárulnak. Ezeket a Javaslat tételesen felsorolja.

E perek megindítása tényének feljegyzése iránt az ügyfél kérelmére a

bíróság elõzetesen végrehajtható végzéssel megkeresi a körzeti földhivatalt. A

körzeti földhivatal a perindítás tényét bejegyzi a tulajdoni lapra.

A "perfeljegyzés"-hez kétféle joghatás fûzõdik. Egyrészt e tény

bejegyzését követõen az ingatlanra jogot szerzõ személyek már nem jóhiszemûek.

Másrészt a perben hozott ítélet hatálya kiterjed mindenkire, aki a

perfeljegyzés után szerzett további jogot, akkor is, ha a további jogszerzõt

nem vonták perbe.

E rendelkezésekbõl következõen a perindítás tényének bejegyzését követõen

is be lehet jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba jogokat és tényeket, de csak

a folyamatban lévõ per eredményétõl függõ hatállyal.

A 66-71. §-okhoz

A földhivatalok szolgáltató jellegû hatósági tevékenysége az

adatszolgáltatás, amelynek során az érdekeltek részére különbözõ módokon

hozzáférhetõvé teszik az ingatlan-nyilvántartás adatait. A Javaslat abból

indul ki, hogy az ingatlan-nyilvántartási adatoknak az érdekeltek részére való

szolgáltatása a földhivatalnak a nyilvánosság elvébõl folyó kötelezettsége.

A Javaslat általános kötelezettségként kimondja, hogy a körzeti

földhivatal a bíróságok, ügyészségek és a helyi önkormányzatok, valamint más

hatóságok részére biztosítja a hatósági feladatok ellátásához szükséges

ingatlan-nyilvántartási adatokat. A körzeti földhivatal székhelyén mûködõ

bíróságok és önkormányzatok általában az ügyfélfogadás során elégítik ki

adatigényüket. Ugyanilyen közvetlen az adatszolgáltatási kapcsolat a körzeti

földhivatal székhelyén kívüli helységben mûködõ bíróságokkal is. Azokban az

esetekben, amikor erre szükség van, az említett bíróságok megkeresésére a

földhivatal hiteles tulajdoni lap másolatot küld. Hasonlóképpen megkeresésre

elégíti ki a földhivatal a székhelyén kivül mûködõ önkormányzatok eseti

adatigényét is.

A Javaslat az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok meghatározásánál

figyelembe veszi a számítógépesítés által kínált lehetõségeket. Az ingatlan-

nyilvántartás megtekintése céljából a tulajdoni lap tartalmát az azt kezelõ

számítástechnikai eszköz képernyõjén olvasható formában kell megjeleníteni. A

Javaslat lehetõvé teszi, hogy az ügyfelek az ingatlan-nyilvántartás tartalmát

a földhivatalnál erre a célra rendszeresített számítástechnikai eszközzel

maguk is lekérdezhessék. Az ilyen számítástechnikai eszköz azonban nem lehet

alkalmas arra, hogy az ügyfelek az ingatlan-nyilvántartás tartalmát

megváltoztassák.

A Javaslat szerint az ingatlan-nyilvántartás megtekintése a tulajdoni-

lapról kinyomtatott (nem hitelesített) másolat átadásával is biztosítható.

Újszerû rendelkezés, hogy számítástechnikai eszközzel a megtekintést más

földhivatal is lehetõvé teheti, mint amelyik az adott település ingatlan-

nyilvántartását vezeti.

A Javaslat lényegében fenntartja a hiteles tulajdoni lap másolatok

kiadásának korábbi szabályait, azzal a változtatással, hogy a szolgáltatók

körét jelentõsen bõvíti. Ilyen másolatot nemcsak az adott ingatlan tulajdoni

lapját vezetõ, hanem bármely másik körzeti földhivatal is kiállíthat, továbbá

az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzat jegyzõje, valamint a

közjegyzõ is. Ez utóbbi akkor, ha hagyatéki eljárással kapcsolatos jogkörében

jár el.

Adatvédelmi célból a Javaslat meghatározott korlátozásokkal teszi csak

lehetõvé a megszûnt tulajdoni lapról hiteles másolat kiadását.

A másolatok elkészítéséért - meghatározott kivételektõl eltekintve -

díjat kell fizetni.

A Javaslat az ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatása során csak

korlátozott mértékben teszi lehetõvé a természetes személyazonosító adatok és

a személyi azonosító felhasználását. Ezek az azonosítók nem használhatók fel

arra a célra, hogy azok alapján a számítógépes rendszerbõl adott tulajdonos

valamennyi ingatlana lekérdezhetõ legyen.

A korlátozás nem vonatkozik arra az esetre, ha a tulajdonos valamennyi

ingatlanának lekérdezése a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálat, a nyomozó

hatóság és az ügyészség meghatározott feladatainak ellátása céljából, valamint

ha a hagyatéki eljárás lefolytatásához szükséges.

A 72-81. §-okhoz

A Javaslat általános szabályként írja elõ, hogy az ingatlan-nyilvántartás

adatbázisához saját számítástechnikai eszközzel történõ csatlakozásért un.

egyszeri csatlakozási díjat, az adatok lekérdezéséért pedig igazgatási

szolgáltatási díjat kell fizetni, amelyek mértékét külön jogszabályok

állapítják meg.

Nem kell fizetnie a csatlakozásért a bíróságoknak, az ingyenes

csatlakozás részükre hangsúlyozottan az egyedi bírósági ügyekben szükséges

ingatlan-nyilvántartási adatok lekérdezésének lehetõségét és nem a külön-külön

mûködtetett több adatbank létrehozását célozza. A Központi Statisztikai

Hivatal - összhangban a törvényi szinten szabályozott feladataival -

ingyenesen csatlakozhat a földhivatal adatbankjához.

Arra figyelemmel, hogy a közjegyzõk hagyatéki és más nemperes eljárást

folytatnak le, amelynek során quasi bírósági hatáskört gyakorolnak, a Javaslat

kötelezõvé teszi számukra a földhivatali adatbankhoz való csatlakozást. A

csatlakozási díj fizetése alól nem mentesülnek, mivel nem kizárólag a már

említett "bírósági" feladatokat látják el.

A helyi önkormányzatok és más közigazgatási hatóságok részére hatósági

ügyek ellátásához szükséges egyedi adatok lekérdezése céljából engedélyezhetõ

az ingatlan-nyilvántartás adatbázisához a csatlakozás.

Az ilyen csatlakozás azonban hangsúlyozottan csak egyedi adatok

lekérdezése céljából lehetséges és nem foglalja magában a tömeges

adatlekérdezés lehetõségét (pl. adott település, megyei jogú városi vagy

fõvárosi kerület teljes adatállományának rendszeres lekérdezése).

Az ingatlan-nyilvántartás adatainak széles körû felhasználása történik az

ügyvédi foglalkozás körében is. Az ügyvédek részére az adatbankhoz való

csatlakozás lehetõsége díj fizetése ellenében kizárólag a technikai

lehetõségek függvénye. Az ügyvéd - külön törvényi felhatalmazás hiányában -

hiteles tulajdoni lap másolatot nem szolgáltathat ki az általa lekérdezett

adatok alapján.

A csatlakozás jogosultsága kérelemre díj fizetése ellenében másoknak (pl.

bankok) is megadható, ha a tulajdoni lap megtekintésének szükségessége az

adott foglalkozás körében gyakori és a meglevõ lehetõségekkel ezt az igényt

nehezen lehet kielégíteni.

A 82-83. §-okhoz

Megfelelõ gépi adatfeldolgozási program segítségével az ingatlan-

nyilvántartás adatairól elvileg bármilyen kimutatás vagy összesítés

elkészíthetõ. Ezek elkészítését a földmûvelésügyi miniszter rendelheti el. Van

azonban olyan összesítõ is, amelynek az elkészítését a Javaslat kötelezõen is

elõírja.

Ez az összesítõ az ún. törzskönyv, amelynek célja a település

(belterület, külterület) mûvelési ág szerkezetének kimutatása a földminõséggel

együtt.

A 84-85. §-okhoz

Az ingatlan-nyilvántartás átalakítására akkor kerülhet sor, ha vagy a

település teljes területén, illetõleg a belterületen vagy a külterületen olyan

eljárást folytattak le, amely az ingatlan adatainak tömeges megváltoztatásával

jár. Pl. a község teljes területének vagy annak valamely részének felmérése

alkalmával a földrészletek jelentõs részének a területe megváltozik, amelyet

szükségszerûen az ingatlan-nyilvántartásban érvényesíteni kell. Garanciális

okokból az ingatlan-nyilvántartás átalakítására csak a földmûvelésügyi

miniszter engedélyével kerülhet sor.

A Javaslat rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, ha a számítógépre

átállított ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapja a számítástechnikai eszközön

valamilyen ok folytán kellõen olvasható formában nem jeleníthetõ meg. Ez

esetben szükségszerû, hogy a tulajdoni lapot, illetõleg annak tartalmát vissza

kell állítani, amelyre a körzeti földhivatal vezetõje adhat utasítást.

Ilyenkor az adatbiztonsági célból "elraktározott" adatokból, valamint az

irattárban lévõ okiratok alapján - szükség esetén helyszíni ellenõrzéssel -

kell elkészíteni a tulajdoni lap tervezetét. Ennek elkészítésérõl hirdetményt

kell közzétenni, s a tervezetet a körzeti földhivatalnál kell kifüggeszteni.

Erre az érdekeltek a kifüggesztéstõl számított 60 napon belül tehetnek

észrevételt. Amennyiben észrevétel nem érkezik, vagy az észrevételt a

földhivatal érvényesíti, úgy el kell rendelni, hogy a tervezet tartalma az

ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerébe beépüljön.

A 86-87. §-okhoz

A Javaslat a végrehajtási rendelkezések megállapítására az érintett

minisztereknek ad felhatalmazást. A Javaslat a hatálybalépésrõl szóló

rendelkezéssel egyidejûleg rendelkezik a szükséges törvényi módosításokról és

az idejét múlt jogszabályok hatályon kívül helyezésérõl.

Eleje Honlap