1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/4680..számú
törvényjavaslat
az ingatlan-nyilvántartásról
Elõadó: Dr. Nagy Frigyes
földmûvelésügyi miniszter
Budapest, 1997. július hó
Törvényjavaslat
az ingatlan-nyilvántartásról
ELSI RESZ
BEVEZETI RENDELKEZESEK
A gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartás
1. §
(1) Ez a törvény a gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-
nyilvántartás szabályait határozza meg. A gépi adatfeldolgozásra átállított
ingatlan-nyilvántartás az 1972. évi 31. törvényerejû rendelettel bevezetett
ingatlan-nyilvántartásnak gépi adathordozóra változatlan formában felvett
tartalma.
(2) A gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartás
tartalmának az azt kezelõ számítástechnikai eszközzel olvasható és
kinyomtatott formában is megjeleníthetõnek kell lennie, ahogyan azt e törvény
és végrehajtási rendelete szabályozza.
Az ingatlan-nyilvántartás tartalma
2. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország
valamennyi ingatlanának e törvény szerint meghatározott adatait, az
ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentõs tényeket. Az
ingatlan-nyilvántartás tartalmazza továbbá az oda bejegyzett személyeknek a
nyilvántartáshoz szükséges e törvényben meghatározott személyazonosító és
lakcím adatait is.
(2) Az e törvényben felsorolt jogokon és tényeken kívül az ingatlan-
nyilvántartásba más jog bejegyzését, tény feljegyzését csak törvény rendelheti
el.
(3) Ingatlannal kapcsolatos bírósági, ügyészségi, hatósági (a
továbbiakban: hatósági) eljárásokban az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni
lapon átvezetett adatokat, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképen
ábrázolt határvonalat kell irányadónak tekinteni.
Az ingatlan-nyilvántartás elvei
A bejegyzés és annak hatálya
3. §
(1) Egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapra történõ
bejegyzéssel keletkeznek.
(2) Az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló
tulajdonjogot, továbbá a szerzõdésen alapuló vagyonkezelõi jogot,
földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, a telki
szolgalmi jogot, a jelzálogjogot (önálló zálogjogot).
(3) E törvényben meghatározott egyes jogok és jogilag jelentõs tények
bejegyzése a késõbbi jogszerzõk szerzését korlátozza, vagy feltételessé teszi.
(4) E törvényben meghatározott egyes jogilag jelentõs tények, illetõleg
hatósági határozat vagy jogszabály erejénél fogva keletkezõ jogok
bejegyzésének elmaradása - ha e törvény eltérõen nem rendelkezik - a hozzájuk
fûzõdõ joghatást nem érinti.
Nyilvánosság
4. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartás - az e törvényben meghatározottak szerint
- nyilvános.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül
megismerhetõ: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet vagy
hiteles másolatot kérhet.
(3) Ha törvény másként nem rendelkezik, az ingatlan-nyilvántartás
szerinti jogosult illetõleg kötelezett teljes bizonyító erejû magánokiratba
vagy közjegyzõi okiratba foglalt engedélyével ismerhetõ meg:
a) az okirattárban lévõ és a jogosult, illetõleg kötelezett bejegyzése
alapjául szolgáló magán- és közokiratok, hatósági határozatok tartalma,
kivéve, ha az okirat tartalmára a tulajdoni lapon lévõ bejegyzésben történt
hivatkozás,
b) a tulajdoni lapról a törölt bejegyzések jegyzéke,
c) a jogosult személyi azonosítója,
d) a tulajdonosok jegyzéke (névmutató).
(4) Az a)-b) és d) pont szerintiek az ehhez fûzõdõ jogi érdek hiteltérdemlõ
igazolása esetén is megismerhetõk.
(5) Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok,
tények, és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az érintett
természetbeni rész meghatározására vonatkozó tartalma korlátozás nélkül
megismerhetõ akkor is, ha a tulajdoni lapon lévõ bejegyzés nem hivatkozik
arra, hogy a természetbeni rész meghatározását az okirat tartalmazza.
Közhitelesség
5. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap a bejegyzési, illetõleg
feljegyzési határozat jogerõre emelkedésének idõpontjától - az ellenkezõ
bizonyításáig - hitelesen tanúsítja a bejegyzett jogok és feljegyzett jogilag
jelentõs tények fennállását.
(2) Az ingatlan-nyilvántartásba jogerõs határozattal bejegyzett jog,
feljegyzett tény alapján - ha e törvény eltérõen nem rendelkezik - vélelmezni
kell, hogy a bejegyzett jog, feljegyzett tény az ingatlan-nyilvántartás
szerinti jogosultat illeti meg. A jogok és tények törlése esetén pedig azt
kell vélelmezni, hogy a törölt jog, illetõleg tény nem áll fenn.
(3) A jóhiszemû szerzõ javára az ingatlan-nyilvántartás tartalmát - az
ellenkezõ bizonyításáig - akkor is helyesnek kell tekinteni, ha az a valóságos
jogi helyzettõl eltér. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban jóhiszemû
jogszerzõnek minõsül az a személy, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva
ellenérték fejében szerez jogot az ingatlanra.
(4) Senki sem hivatkozhat arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzett jog, feljegyzett tény vagy átvezetett adat fennállásáról nem
tudott. Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerzõ személy, illetõleg az
ingatlan-nyilvántartásból törölt jog, jogilag jelentõs tény jogosultja sem
érvényesítheti ezt a jogát ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, illetõleg
rangsor szerint bejegyezhetõ jóhiszemû szerzõvel szemben.
(5) Az érvénytelen okiraton alapuló bejegyzés alapján - az ingatlan-
nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében - jogot szerzõ jóhiszemû harmadik
személy javára bejegyzett jog, illetõleg feljegyzett jogilag jelentõs tény a
bejegyzésrõl szóló határozat keltétõl számított három év eltelte után az
ingatlan-nyilvántartásból nem törölhetõ.
(6) Ha az ingatlannak a tulajdoni lapon átvezetett és az ingatlan-
nyilvántartási térképen ábrázolt határvonala alapján meghatározható
területnagysága eltér egymástól, akkor ez utóbbi az irányadó. Egyéb adatok
tekintetében - az ellenkezõ bizonyításáig - vélelmezni kell, hogy a tulajdoni
lapon átvezetett adatok helyesek, a valóságnak megfelelnek.
Kérelemhez kötöttség
6. §
(1) A jogok és jogilag jelentõs tények bejegyzésére, illetõleg
feljegyzésére (a továbbiakban együtt: bejegyzés) irányuló ingatlan-
nyilvántartási eljárás - ha e törvény másként nem rendelkezik - az ügyfél
kérelmére, vagy hatósági megkeresésre indul, és az ingatlan-nyilvántartásba
csak az a jog, jogilag jelentõs tény jegyezhetõ be, amelyet a kérelem vagy
hatósági megkeresés megjelöl.
(2) A bejegyzés, illetõleg a bejegyzésrõl szóló határozat a bejegyzés
iránti kérelemben foglaltak szerint javítható, illetõleg egészíthetõ ki.
Rangsor
7. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartásban egy-egy bejegyzés ranghelyét és ezzel a
bejegyzések rangsorát - e törvény eltérõ rendelkezése hiányában - a bejegyzés,
feljegyzés iránt benyújtott kérelem iktatási idõpontja határozza meg.
Ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés
alapjául szolgáló okiratot is mellékelték.
(2) A ranghely elõzetes biztosításának, a ranghely fenntartásának ténye a
jogosultak kérelme alapján az ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapján
legfeljebb egy évi idõtartamra, a törvényben meghatározott módon
feljegyezhetõ.
(3) A bejegyzések ranghelyével való rendelkezés harmadik személyeknek a
ranghely módosítása idõpontjában bejegyzett jogai sérelmével nem járhat.
Okirat elve
8. §
Az ingatlan-nyilvántartásban jog és jogilag jelentõs tény bejegyzésére,
adatok átvezetésére csak jogszabályban meghatározott okirat vagy hatósági
határozat alapján kerülhet sor.
Az ingatlan-nyilvántartást vezetõ szervezet
9. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartás vezetése, valamint az ingatlan-nyilvántartási
ügyek intézése az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal és
Budapesten a Fõvárosi Kerületek Földhivatala (a továbbiakban együtt: körzeti
földhivatal) hatáskörébe tartozik.
(2) A körzeti földhivatalnak az államigazgatási eljárás általános
szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) szerinti
felettes szerve a megyei földhivatal, illetõleg Budapesten a Fõvárosi
Földhivatal (a továbbiakban együtt: megyei földhivatal).
10. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartást településenként (község, város, fõvárosi
kerület) kell vezetni, Debrecen, Gyõr, Miskolc, Pécs és Szeged megyei jogú
városokban pedig kerületenként is lehet vezetni.
(2) A földmûvelésügyi miniszter engedélyezheti, illetve elrendelheti más
városokban is az ingatlan-nyilvántartás kerületenként történõ vezetését.
MÁSODIK RÉSZ
AZ INGATLAN-NYILVANTARTAS RENDSZERE
I. FEJEZET
AZ INGATLAN-NYILVANTARTAS TÁRGYA ÉS TARTALMA
Önálló ingatlanok
A földrészlet
11. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartásban földrészlet:
a) a föld felszínének természetben összefüggõ, közigazgatási, vagy
belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén
azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelõi (kezelési) viszonyok;
b) a kialakított építési telek a tulajdoni és vagyonkezelõi viszonyoktól
függetlenül,
c) az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és keresztezõdéssel,
valamint közigazgatási vagy belterületi határ által - az országos közút, vasút
vagy hajózható csatorna kivételével - meg nem szakított részei, amelyek
tulajdonosa, vagy vagyonkezelõje (kezelõje) azonos.
(2) A földrészletet mûvelési ágak és mûvelés alól kivett területek
szerint, külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelõen további részletekre
kell bontani (alrészlet).
(3) Ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott földterület húsznál
több alrészletet tartalmaz, azt legfeljebb húsz alrészletig külön
földrészletként kell nyilvántartani.
(4) A földrészlettel együtt kell nyilvántartani, ha annak tulajdoni
viszonyai a
földrészlettel azonosak:
a) a földön létesített épületet, építményt,
b) társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és
helyiségeket,
c) a szövetkezeti háznál a szövetkezet vagy a tagok közös tulajdonában álló
épületrészeket és helyiségeket.
(5) Azt a pincét, amelynek tulajdonosa azonos a földrészlet
tulajdonosával, vagy amelynek bejárata a pince tulajdonosának tulajdonában
álló földrészletrõl nyílik és szolgalmi jog alapján más tulajdonában álló
ingatlan alá nyúlik, azzal a földrészlettel együtt kell nyilvántartani,
amelyen a bejárata van.
Az egyéb önálló ingatlanok
12.§
A földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni :
a) az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, ha az nem,
vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona (a továbbiakban:
önálló tulajdonú épület);
b) a társasházban levõ öröklakást, illetõleg külön tulajdonban álló, nem
lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: öröklakás) a közös
tulajdonban levõ részekbõl az öröklakás-tulajdonost megilletõ hányaddal
együtt,
c) a szövetkezeti házban levõ szövetkezeti lakást, illetõleg külön
tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget - az alapszabály
rendelkezésétõl függõen - a közös tulajdonban levõ részekbõl a szövetkezeti
lakás-, illetõleg helyiség tulajdonost megilletõ hányaddal együtt,
d) a közterületrõl nyíló pincét (föld alatti raktárt, garázst stb.)
függetlenül annak rendeltetésétõl /az a)-d) pontok szerinti ingatlanok együtt:
egyéb önálló ingatlan/.
13. §
(1) Társasházként, illetõleg szövetkezeti házként kell nyilvántartani
azokat a nem lakás céljára szolgáló épületeket is, amelyeket a társasház-
tulajdonra, illetõleg a szövetkezeti ház-tulajdonra vonatkozó rendelkezések
szerint létesítettek (társas garázs, társas üdülõ, illetve üdülõ- és
garázsszövetkezeti ház stb.).
(2) Örök-, illetõleg szövetkezeti lakásként kell nyilvántartani a lakás
helyiségeit és a lakáshoz tartozó helyiségeket függetlenül attól, hogy azok
egymással mûszakilag összefüggenek-e. Az örök- vagy a szövetkezeti lakás
tulajdonosának többi helyiségét (pl. garázs) az alapító okirat, illetve a
lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezésétõl függõen kell a lakással együtt
vagy önálló ingatlanként nyilvántartani.
(3) Közterületrõl nyíló pinceként kell nyilvántartani azt a pincét,
amelynek a bejárata közterületrõl nyílik és nem a pince tulajdonosának a
tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik.
Az ingatlan adatai
14. §
Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan következõ adatait tartalmazza:
a) a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület
megjelölése), a belterületen lévõ ingatlannál az utca (tér, krt.,stb.) nevét
és a házszámot, a helyrajzi számát és területnagyságát,
b) mûvelési ágát és a mûvelés alól kivett terület elnevezését,
c) minõségi osztályát, kataszteri tisztajövedelemét,
d) ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adatát.
A jogosultak adatai
15. §
(1) Az ingatlanok nyilvántartása során - a magánszemélyek
megkülönböztetésére - a családi és utónevet, ideértve a leánykori családi és
utónevet is, a jogosult anyja nevét, születési évét, (a továbbiakban:
természetes személyazonosító adatok), lakcímét, továbbá - a polgárok személyi
adatainak és lakáscímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó
magánszemély esetében - az érintett személyi azonosítóját kell használni. A
szervezetek azonosítására a szervezet megnevezését, székhelyét, a statisztikai
számjelrõl szóló jogszabály hatálya alá tartozó szervezet esetében a
statisztikai számjelrendszer szerinti törzsszámát kell alkalmazni (az
azonosításra szolgáló adatok együtt: a jogosult adatai).
(2) Az adatok közül a személyi azonosítót a személyazonosító jel helyébe
lépõ azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi
XX. törvény rendelkezései szerint kell kezelni, s azt a tulajdoni lapon,
továbbá - ha törvény másként nem rendelkezik - az ingatlan-nyilvántartás
részeirõl kiadott másolaton feltüntetni nem szabad.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek az ott
felsorolt adatokat kötelesek az ingatlan-nyilvántartási ügyükben eljáró
körzeti földhivatallal közölni.
Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetõ jogok
16. §
Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következõ jogok,
illetõleg annak jogosultjai jegyezhetõk be:
a) tulajdonjog, illetõleg állami tulajdonban álló ingatlan esetében az állam
tulajdonosi jogait gyakorló szervezet és a vagyonkezelõi jog,
b) a lakásszövetkezeti tagot megilletõ állandó használati jog,
c) megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog,
d) haszonélvezeti jog és használat joga,
e) öt évnél hosszabb idõtartamú termõföld haszonbérleti jog,
f) telki szolgalmi jog,
g) állandó jellegû földmérési jelek, valamint villamosberendezések
elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és
bányaszolgalmi jog, (közérdekû használati jogok)
h) elõ- és visszavásárlási, valamint vételi jog,
i) tartási és életjáradéki jog,
j) jelzálogjog (önálló zálogjog),
k) végrehajtási jog.
Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhetõ tények
17. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következõ
tények jegyezhetõk fel:
a) a jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése,
b) a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás,
c) jogszabályon vagy bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
d) telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi
korlátozás,
e) kisajátítási és telekalakítási eljárás megindítása,
f) a fellebbezés és a földhivatali határozat elleni bírósági jogorvoslati
kérelem,
g) bejegyzés alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat
ellen
benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem,
h) az ingatlan jogi jellege,
i) a szerzõdésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési
tilalom,
j) az e törvényben meghatározott perek és büntetõeljárás megindítása,
k) árverés kitûzése, árverés sikertelensége,
l) a zárlat,
m) tulajdonjog fenntartással történt eladás,
n) bejegyzés iránti kérelem elutasítása,
o) a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetve a ranghellyel való
rendelkezés jogáról történõ lemondás,
p) jelzálogjog ranghelyének elõzetes biztosítása,
q) ranghely megváltoztatása,
r) zálogjog érvényesítésével, átruházásával, megszûnésével kapcsolatos egyéb
tények,
s) épület létesítésének vagy lebontásának a ténye,
t) az eljárás felfüggesztésének ténye,
u) jogerõs hatósági, vagy bírósági határozattal megállapított tartós
környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege.
(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában említett tények bejegyzésének elmaradása
az egyébként azokhoz fûzõdõ joghatást nem érinti. A c)-t) pontokban említett
tények bejegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti
jóhiszemû harmadik jogszerzõvel szemben.
II. FEJEZET
AZ INGATLAN-NYILVANTARTAS RESZEI
18. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartás az erre meghatározott számítógépes
adathordozón rögzített, olvasható formában megjeleníthetõ tulajdoni lapból, a
tulajdoni lapról megszûnt bejegyzések adatainak jegyzékébõl, továbbá az
ingatlan-nyilvántartási térképbõl és az okirattárból áll. Ha e törvény így
rendelkezik, ingatlan-nyilvántartási térképként a számítógépes adathordozón
rögzített földmérési alaptérképet kell használni. Az ingatlan-nyilvántartási
térképpel egy tekintet alá esik az egyéb önálló ingatlanok alaprajza.
(2) A számítógépes adatfeldolgozás útján a település ingatlanairól,
illetõleg ezek adatairól összesítõk és kimutatások, továbbá, ha szükséges az
ingatlan-nyilvántartás vezetéséhez, más jegyzékek és e törvényben foglalt
bizonylatok is készíthetõk, illetõleg
számítógépes adatkapcsolat létrehozásával a gépi adatfeldolgozás eszközeivel
olvasható formában megjeleníthetõk.
A tulajdoni lap
19. §
(1) Az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és
jogilag jelentõs tényeket a számítógépes adathordozón rögzített tulajdoni
lapra kell az ingatlan-nyilvántartásban bejegyezni.
(2) A tulajdoni lapokat településenként egytõl kezdõdõen számozni kell.
A tulajdoni lap száma mellett minden tulajdoni lapon a település nevét is fel
kell tüntetni. Az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerében az ingatlan
tulajdoni lapjának száma megegyezik a helyrajzi számmal.
(3) Egyes ingatlanok sajátos nyilvántartási szempontjaira figyelemmel a
tulajdoni lap - egymással összetartozó - tulajdoni törzslapként és tulajdoni
különlapként is vezethetõ.
Az okirattár
20.§
(1) Az okirattár a bejegyzések alapjául szolgáló okiratokat, illetõleg
ezek hitelesített másolatait, a bejegyzés iránti kérelmeket, megkereséseket,
valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyben keletkezett más iratokat
tartalmazza.
(2) Az okirattárban lévõ iratokat a földhivatal egyéb irataitól
elkülönítetten kell kezelni.
(3) Az okirattárban lévõ iratok a közokiratokról, a közlevéltárakról és
a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény hatálya alá
tartoznak.
Az ingatlan-nyilvántartási térkép
21. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartás céljára a külön jogszabályban
meghatározott földmérési alaptérkép nyilvántartási példánya szolgál.
(2) Ingatlan-nyilvántartási térképként a számítógépes adathordozón
(digitális formában) rögzített földmérési alaptérképet kell használni, ha e
térkép a településrõl elkészült és azt az erre elõírt eljárás során
elõzetesen hitelesítették.
(3) Az ingatlan-nyilvántartási térkép az ingatlan-nyilvántartás
szempontjából a következõket tartalmazza:
a) a település neve és térképszelvény száma,
b) a település belterületi határvonala,
c) földrészlet határvonala és helyrajzi száma,
d) épület, építmény,
e) alrészlet határvonala, jelzése és megnevezése,
f) dûlõnév, utca neve és házszám,
g) közterületrõl, illetve más ingatlanáról nyíló pince bejárata.
(4) Az egyéb önálló ingatlanok alaprajza 1:100 vagy annál nagyobb
méretarányban ábrázolja az ingatlan - társasháznál a közös, szövetkezeti
háznál a szövetkezeti vagy közös tulajdonban lévõ épületrészek, továbbá az
öröklakások és szövetkezeti lakások - elhatároló vonalait. Az alaprajzon fel
kell tüntetni a település nevét, az ingatlan utca, házszám, emelet és ajtószám
szerinti megjelölését, továbbá az önálló ingatlan sorszámát és alapterületét.
A törölt bejegyzések jegyzéke
22. §
A település ingatlan-nyilvántartásának számítógépes rendszerében gépi
adathordozón meg kell õrizni a tulajdoni lapról törölt bejegyzéseket és
adatokat, valamint a törlésre vonatkozó határozat számát, amelynek alapján a
törlés alapjául szolgáló okirat az okirattárból visszakereshetõ. A törölt
bejegyzések állományára is vonatkoznak a 20. § (3) bekezdésében foglaltak.
III. FEJEZET
AZ INGATLAN-NYILVANTARTAS MODJA
23. §
(1) Az ingatlan területét méterrendszerben (hektár, négyzetméter) kell
nyilvántartani.
(2) A mezõ- és erdõgazdasági mûvelés alatt álló földet - a rendszeres
földhasznosítási módra tekintettel, a természetbeni állapotnak megfelelõen -
szántó, gyep, szõlõ, kert, gyümölcsös, nádas, erdõ mûvelési ágban, illetve
halastóként kell nyilvántartani. Mûvelés alól kivett területként kell
nyilvántartani a mezõ- vagy erdõgazdasági mûvelés alatt nem álló földet.
(3) A település belterületének 1 hektárt meg nem haladó földrészletét -
a fõ hasznosítási módra tekintet nélkül - mûvelés alól kivett területként kell
nyilvántartani.
(4) A mezõ- és erdõgazdasági mûvelés alatt álló vagy arra alkalmas,
illetõleg alkalmassá tett föld minõségét osztálybasorozással - a természetbeni
állapotnak megfelelõen - kell megállapítani. A föld minõségeként a minõségi
osztályt és az annak megfelelõ kataszteri tisztajövedelmet kell feltüntetni.
(5) A területegységre vonatkozó kataszteri tisztajövedelmet
(tisztajövedelmi fokozat) továbbá egyes települések földminõsítési szempontból
történõ besorozását, a besorozás megváltoztatását a pénzügyminiszterrel
egyetértésben a földmûvelésügyi miniszter határozza meg.
24. §
(1) A település számítógépes ingatlan-nyilvántartásában minden ingatlant
külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani.
(2) A társasházban a közös tulajdon tárgyait társasházanként tulajdoni
törzslapon, a külön tulajdonban álló öröklakásokat és nem lakás céljára
szolgáló helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell nyilvántartani.
(3) A szövetkezeti házban - az alapszabály rendelkezéseinek megfelelõen
- a szövetkezeti tulajdon tárgyait, vagy a közös tulajdont szövetkezeti
házanként tulajdoni törzslapon, a lakásokat és nem lakás céljára szolgáló
helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell nyilvántartani.
(4) Az önálló tulajdonú épületet, továbbá azt a földrészletet, amelyen
az ilyen épületet létesítették, külön-külön tulajdoni lapokon kell
nyilvántartani. Ez a rendelkezés a társasház, illetõleg a szövetkezeti ház
esetében is irányadó, ha a közös tulajdonban, illetõleg a szövetkezet
tulajdonában álló épület és a földrészlet tulajdonjoga elkülönül.
HARMADIK RESZ
A VALTOZAS VEZETESE
IV. FEJEZET
AZ INGATLAN-NYILVANTARTASI ELJARAS
Az eljárás fogalma
25. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok
bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan adataiban
bekövetkezett változások átvezetésére (együtt: változás vezetése) irányuló
államigazgatási eljárás.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az e törvényben nem
szabályozott kérdésekben az Áe. rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az eljárás megindítása
26. §
(1) Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását,
illetve megszûnését kérelemre vagy megkeresésre kell az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyezni.
(2) A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerzõdés (jognyilatkozat)
keltétõl számított 30 napon belül kell a körzeti földhivatalhoz benyújtani. Ha
a szerzõdés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy
- ide nem értve a földhivatali engedélyt - hatósági jóváhagyás szükséges, a
kérelmet a beleegyezéstõl, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül
kell a körzeti földhivatalhoz benyújtani.
(3) A bejegyzés iránti kérelem benyújtására meghatározott határidõ
elmulasztása esetén az illetékekrõl szóló törvény szerinti mulasztási bírságot
kell fizetni.
(4) A kérelemhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot,
valamint annak két másolatát, amelynek tartalmaznia kell az okiratra vezetett
záradékot (jóváhagyást, igazolást, stb.) is, továbbá a bejegyzéshez és az
illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat.
(5) A bejegyzést - ha jogszabály rendelkezésébõl vagy a felek
megállapodásából más nem következik - annak kell kérnie, aki ezáltal
jogosulttá válik. Kérheti a bejegyzést az is, akinek ez bejegyezhetõ jogát
érinti.
(6) Az eljáró hatóság (bíróság, közjegyzõ, bírósági végrehajtó stb.)
bejegyezhetõ jogra vagy feljegyezhetõ tényre vonatkozó határozata alapján -
annak jogerõre emelkedése után - megkeresi a földhivatalt a bejegyzés iránt. A
vagyonszerzést létrehozó, megállapító bírósági határozatot két példányban kell
a körzeti földhivatal részére megküldeni.
(7) A szerzõdõ felek kérelmüket közös nyilatkozattal mindaddig
visszavonhatják, amíg abban a földhivatal nem hozott határozatot. Ha a
bejegyzés folytán harmadik személy vált volna jogosulttá, a kérelem
visszavonásához az õ hozzájárulása is szükséges.
27. §
(1) Az ingatlan adatainak, valamint az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzett jogosult nevének (cégnevének), illetve lakcímének (székhelyének,
telephelyének) a megváltozását a földhivatal az érdekelt bejelentése alapján
vagy hivatalból (helyszíni ellenõrzés, adatátvétel a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásból, stb.) vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban.
(2) Az ingatlan tulajdonosa, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv vagy
a vagyonkezelõ, illetõleg a használó a változás bekövetkezésétõl, illetõleg a
tudomás-szerzéstõl számított harminc napon belül köteles bejelenteni az
ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalnak
a) az ingatlan határvonalában, területében, továbbá a földrészlet mûvelési
ágában - ide értve a mûvelés alól kivett területet is - és a föld minõségében
bekövetkezett változást,
b) a nyilvántartás tárgyát képezõ épület, építmény létesítését, illetve
lebontását.
(3) A jogosult - a (2) bekezdésben meghatározott határidõben - köteles
bejelenteni nevének vagy lakcímének (székhelyének, telephelyének)
megváltozását.
(4) Nincs szükség külön bejelentésre, ha a (2) és (3) bekezdés szerinti
változás hatósági határozaton alapul, illetõleg a tulajdonjog, a vagyonkezelõi
jog változásával kapcsolatos, feltéve, hogy ennek bejegyzését az érdekelt
harminc napon belül kéri.
(5) Az ingatlan adataiban hatósági határozattal, továbbá a település
igazgatási, belterületi határának módosításával kapcsolatban bekövetkezett
változásokat az eljáró hatóság jelenti be a körzeti földhivatalnak.
Az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló okiratok
28. §
(1) Az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetéséhez a külön
jogszabályban meghatározott hatósági engedély (jóváhagyás) és igazolás, az
ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érintõ változás átvezetéséhez pedig
jogszabályban meghatározott változási vázrajz is szükséges.
(2) A 27. § (2) bekezdésében meghatározott változásokat a körzeti
földhivatal helyszíni ellenõrzés után vezeti át. A nyilvántartott adatoknak a
tényleges állapottal való egyezõségét bejelentés hiányában is ellenõrizheti.
(3) Bejelentés hiányában is átvezetheti a körzeti földhivatal azt a
változást, amelyrõl ellenõrzése során vagy hivatalból tudomást szerez. A
hivatalból indult eljárás költségei külön jogszabályban meghatározottak
szerint azt terhelik, aki a bejelentést elmulasztotta.
Jogok bejegyzése és tények feljegyzése alapjául szolgáló okiratok
29. §
Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének - ha törvény másként nem
rendelkezik - olyan közokirat, teljes bizonyító erejû magánokirat vagy ezeknek
a közjegyzõ által hitelesített másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van
helye, amely a bejegyzés tárgyát képezõ jog vagy tény keletkezését,
módosulását, illetve megszûnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést,
feljegyzést megengedõ nyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett,
vagy közbensõ szerzõként bejegyezhetõ jogosult részérõl (bejegyzési engedély).
A bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló
okirattal azonos alakisággal rendelkezõ okiratban is megadhatja.
30. §
(1) Bejegyzés alapjául szolgálhat a bíróság ítélete, illetõleg a hatóság
határozata, ha bejegyezhetõ jogra és tényre vonatkozik.
(2) Tulajdonjog bejegyzésének törléséhez és az eredeti ingatlan-
nyilvántartási állapot visszaállításához hatósági határozat szükséges. Nem
vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha a felek utóbb a bejegyzés
alapjául szolgáló szerzõdéstõl elállnak, azt felbontják vagy megszüntetik. A
felek ilyen megállapodása esetén a tulajdonjog törlésére a változások
bejegyzésére vonatkozó szabályok az irányadók.
(3) Nincs szükség okiratra és kérelemre, ha olyan jogot vagy tényt kell
törölni, amelynek megszûnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül
megállapítható.
31. §
(1) A földhivatal zálogjogi bejegyzést az örökössel szemben
tulajdonjogának bejegyzése elõtt is teljesíthet. Ez a bejegyzés azonban csak
az örökös - ha pedig az örökös az ingatlant a hagyaték átadása elõtt
elidegenítette, a szerzõ - tulajdonjogának bejegyzésével válik hatályossá. A
függõ jogi helyzetre a bejegyzésben utalni kell.
(2) Amíg az örökös az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonos, vele
szemben az örökhagyó kötelezettségei alapján is lehet ingatlan-nyilvántartási
bejegyzést teljesíteni.
Az okiratok kellékei
32. §
(1) A belföldön kiállított okiratnak - ahhoz, hogy az ingatlan-
nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson - tartalmaznia kell:
a) az érdekelt magánszemély családi és utónevét, leánykori családi és
utónevét, születési évét, anyja nevét, lakcímét, továbbá a személyi
azonosítóját;
b) a statisztikai számjellel rendelkezõ szervezet megnevezését, székhelyét
és törzsszámát, valamint bírósági, illetõleg cégbírósági bejegyzésének számát;
c) az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi
szám);
d) a jog vagy tény pontos megjelölését;
e) a jogváltozás jogcímét;
f) az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedõ
nyilatkozatát;
g) a szerzõdõ felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát, továbbá ha a
deviza- belföldi a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény alapján
külföldinek minõsül, e minõség feltüntetését.
(2) A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor
szolgálhat, ha kitûnik belõle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha
a) a nyilatkozattevõ az okiratot saját kezûleg írta, és aláírta,
b) két, az okiraton névvel és lakcímmel megnevezett tanú aláírásával
igazolja, hogy a nyilatkozattevõ a nem általa írt okiratot elõttük írta alá,
vagy aláírását elõttük saját kezû aláírásának ismerte el, vagy
c) a nyilatkozattevõ aláírását, illetve kézjegyét az okiraton közjegyzõ
hitelesítette, vagy
d) az okiratot ügyvéd ellenjegyzéssel látta el, vagy
e) az okiratot a jogi személy nevének feltüntetésével szabályszerûen
aláírták,
f) több lapból álló okirat esetén a szerzõdõ felek, a készítõ és
ellenjegyzõ, illetõleg a tanúsító személyek kézjegyét minden oldalon
tartalmazza, közjegyzõi okiratoknál a külön jogszabály által megállapított
alaki kellékkel rendelkezik,
g) a meghatalmazottaknak és a feleknek az okirat alapján nyilvánvalóan
azonosítható és olvasható aláírását tartalmazza.
(3) A tulajdonjog, vételi jog, jelzálogjog (önálló jelzálogjog)
keletkezésére, módosulására, illetve megszûnésére vonatkozó bejegyzésnek
közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat, vagy olyan magánokirat
alapján van helye, amelyen a nyilatkozattevõ, illetve a szerzõdõ felek
névaláírásának valódiságát közjegyzõ tanúsítja. Ellenjegyzésként a
jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerzõdõ felek valamelyike
jogtanácsos által képviselt szervezet. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan
okirat, amelyen a készítõ és ellenjegyzõ ügyvéd, illetõleg a hitelesítõ vagy
közokiratba foglaló közjegyzõ szerzõdõ félként van feltüntetve.
(4) Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor
fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyzõ személy nevét, aláírását,
irodájának székhelyét, az ellenjegyzés idõpontját és az "ellenjegyzem"
megjelölést. Az ügyvéd által teljesített ellenjegyzés érvényességének további
feltétele a szárazbélyegzõ lenyomata.
(5) Jelzálogjog (önálló jelzálogjog) alapítására és megszûnésére
vonatkozó bejegyzés olyan magánokirat alapján is teljesíthetõ, amelyet a
nyilatkozattevõ hitelintézet - nevének feltüntetésével - szabályszerûen írt
alá.
33. §
(1) A magánokiratnak tartalmaznia kell azokat a további tartalmi és
alaki kellékeket is, amelyeket külön jogszabályok írnak elõ.
(2) Ha az okiratot a nyilatkozattevõ helyett meghatalmazott írta alá,
csatolni kell a meghatalmazást is, amelyet a bejegyzés alapjául szolgáló
okiratra elõírt alakszerûségek szerint kell kiállítani.
(3) Írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozatán alapuló
bejegyzéshez, a nyilatkozat közokiratba foglalása szükséges, amelyben e
körülményre utalni kell.
34. §
(1) A bejegyzés alapjául szolgáló jogerõs hatósági (bírósági) határozat
tartalmára a magánokiratra vonatkozó rendelkezések az irányadók azzal az
eltéréssel, hogy a felek megállapodását a hatóság rendelkezése pótolja. Ez
utóbbi rendelkezés bíróság által okiratba foglalt jognyilatkozatra nem
vonatkozik.
(2) Az állami szervek által vezetett nyilvántartásokból készített
kivonatnak csak a bejegyzéshez szükséges adatokat kell tartalmazni.
(3) A közokirat alakiságát a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi
III. tv. (a továbbiakban: Pp.) határozza meg.
35. §
(1) A nem magyar nyelven kiállított okirathoz - ha nemzetközi
megállapodás eltérõen nem rendelkezik - csatolni kell annak hiteles magyar
nyelvû fordítását.
(2) Ha a magánokiratot külföldön állították ki, és nemzetközi
megállapodás másként nem rendelkezik, vagy eltérõ viszonossági gyakorlat nem
áll fenn, a nyilatkozattevõ aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti
hatósággal kell hitelesíttetni, illetõleg az aláírás (kézjegy) hitelesítésére
jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar
külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve
felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem mûködik, az aláírást
(kézjegyet) a magyar állam érdekeit képviselõ állam külképviseleti hatóságával
kell hitelesíttetni. Eltérõ nemzetközi megállapodás fennállását a bejegyzést
kérõ félnek kell megjelölni, illetve arra hivatkozni. Viszonossági gyakorlat
fennállásáról az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása az irányadó.
(3) Ahol magyar külképviseleti hatóság nem mûködik, és a magyar
érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a nyilatkozattevõ
aláírását (kézjegyét) csak az okirat kiállítása helyén érvényes jogszabályok
szerint erre jogosult szervnek kell hitelesíteni.
(4) Nincs szükség a külföldön kiállított magánokirat diplomáciai
hitelesítésére, illetõleg felülhitelesítésére, ha az okiratot hitelesítési
záradékkal (Apostille) látták el.
36. §
(1) A külföldön kiállított magánokiratot, ha hitelesítéssel vagy
hitelesítési záradékkal (Apostille) nincs ellátva, a földhivatal állásfoglalás
végett a földmûvelésügyi miniszter útján az igazságügyminiszterhez terjeszti
fel. A felterjesztésben hivatkozni kell azokra a méltánylást érdemlõ
rendkívüli körülményekre, amelyeket a kérelemben elõadtak.
(2) A külföldön kiállított közokiratot határozathozatal elõtt - annak
megállapítása végett, hogy alakilag alkalmas-e bejegyzésre -, a
földmûvelésügyi miniszter útján az igazságügyminiszterhez kell felterjeszteni.
(3) A földhivatali eljárásban az (1)-(2) bekezdésben meghatározott
esetekben az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása irányadó.
Bejegyzéshez szükséges igazolások
37. §
(1) A bejegyzéshez az alapul szolgáló okiraton, bejegyzési, feljegyzési
kérelmen, illetõleg bejegyzési, feljegyzési engedélyen felül, ha külön
jogszabály elõírja, meghatározott hatósági engedély (jóváhagyás), illetve
igazolás szükséges.
(2) A bejegyzéshez vázrajz is szükséges, ha a változás az ingatlan-
nyilvántartási térkép tartalmát érinti, illetõleg ha jogszabály azt elõírja.
(3) Jogi személyeknek és jogi személyiség nélküli, de ingatlan-
nyilvántartásba bejegyezhetõ jogra ügyleti képességgel rendelkezõ
szervezeteknek a bejegyzési kérelemhez csatolniuk kell a keletkezésüket
tanúsító, illetõleg konstituáló bejegyzési határozat, illetve a képviseleti
jogosultságot igazoló, a regisztráló hatóságnál (cégbíróság, megyei bíróság )
bejegyzés alapjául szolgáló okirat (aláírási címpéldány és cégmásolat)
eredeti vagy közjegyzõ által hitelesített példányát.
(4) A cégbejegyzés elõtt - jogszabály erejénél fogva - jogügyleti
képességgel bíró szervezeteknek csatolniuk kell az alapításról rendelkezõ
szerzõdés (alapszabály, alapító okirat stb.), az elkészített aláírási
címpéldány, és a regisztrálási kérelem egy iktatott példányát.
Több körzeti földhivatalt érintõ beadvány benyújtása
38. §
(1) Ha a változás több körzeti földhivatal illetékességi területén fekvõ
ingatlanokra vonatkozik, mindegyik körzeti földhivatalhoz külön beadványt
(bejelentést, kérelmet, megkeresést) kell benyújtani.
(2) Bejegyzés iránti kérelem esetén az okiratot mellékleteivel együtt
csak az egyik körzeti földhivatalhoz kell benyújtani, és a kérelemben meg kell
jelölni azt a körzeti földhivatalt, amelyhez az okiratnak és mellékleteinek a
továbbítását kérik. A többi körzeti földhivatalnál a kérelemhez csak az okirat
egyszerû másolatát kell csatolni, amelynek tartalmaznia kell a szükséges
hatósági engedélyt (jóváhagyást) is.
Közbensõ intézkedések
Hiánypótlás
39. §
(1) Ha a kérelemnek, illetõleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául
szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, a kérelmezõt határidõ
megjelölésével fel kell hívni a hiány pótlására.
(2) Ha a körzeti földhivatal megítélése szerint a kérelmet részben el
kell utasítani, a kérelmezõt nyilatkozattételre kell felhívni, hogy a kérelmet
teljesíthetõ részében fenntartja-e.
(3) Nem alkalmas hiánypótlásra a bejegyzés alapjául szolgáló okirat, és
a bejegyzési kérelmet el kell utasítani a kérelem eredeti rangsorában, ha
ahhoz, hogy bejegyezhetõ legyen,
a) a benyújtott okirat tartalmát, illetõleg az abban megjelölt jogcímet
kellene módosítani,
b) a szerzõdõ, vagy jogosult, illetõleg kötelezett felek személyét kellene
megváltoztatni a jogutódlás kivételével,
c) a település megjelölése, az ingatlan fekvése és helyrajzi száma
módosulna, vagy ezeket együtt kellene utólag megjelölni,
d) a szerzõdõ, jogosult, illetõleg kötelezett felek bármelyikének az
aláírását kellene utólag pótolni,
e) az okirat ellenjegyezésérõl, az aláírás közjegyzõi hitelesítésérõl, tanúk
általi aláírásáról kellene gondoskodni,
f) a bejegyzési engedélyt kellene utólag pótolni,
g) okirat keltezésének helyét vagy az idõpontját kellene feltüntetni,
h) a csatolt hatósági határozat, közjegyzõi okirat jogerõsítésérõl kellene
gondoskodni, mivel az okirat jogereje az okirat tartalmából kitûnõen nem
állapítható meg,
i) a csatolt változási vázrajz nem tartalmazza a körzeti földhivatal
záradékát.
(4) A hiány pótlására való felhívás nélkül el kell utasítani a bejegyzés
iránti kérelmet akkor is, ha
a) a kérelem érthetetlen, ellentmondó vagy
b) olyan jogra vagy tényre vonatkozik, amely nem tárgya az ingatlan-
nyilvántartásnak,
c) vagy az az ingatlan, jog vagy tény, amelyre a bejegyzést kérték, az
ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel.
(5) Hivatalból kell pótolni azokat a hiányzó adatokat, amelyek a
bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvényességét nem érintik (pl. név és a
rendelkezésre álló személyi azonosító jel alapján az érdekelt születési éve,
anyja neve, lakcíme stb.).
40. §
(1) El kell utasítani a kérelmet, ha a felhívás ellenére határidõn belül
nem pótolják azokat a hiányosságokat, amelyek miatt a változás nem jegyezhetõ
be. Erre a jogkövetkezményre a hiánypótlásról szóló felhívásban a kérelmezõt
figyelmeztetni kell.
(2) Ha a kérelmezõ a hiánypótlási felhívásra nem nyilatkozott, a
földhivatal a kérelem teljesíthetõ részének helyt ad, a többi részét pedig
elutasítja. Erre a kérelmezõt a felhívásban figyelmeztetni kell.
(3) Ha a kérelmezõ úgy nyilatkozik, hogy a kérelmet teljesíthetõ
részében sem tartja fenn, a kérelem visszavonásával kapcsolatos szabályokat
kell alkalmazni.
Meghallgatás
41. §
(1) A körzeti fölhivatal elrendelheti a kérelmezõ meghallgatását, ha ez
az ingatlan azonosságának, vagy az érdekelt személyazonosságának megállapítása
céljából, vagy más okból szükséges.
(2) Ha a kérelmezõ a meghallgatáson nem jelenik meg, vagy nem
nyilatkozik, illetõleg a meghallgatás bármely okból eredménytelen, a kérelmet
el kell utasítani. Erre a kérelmezõt elõzetesen figyelmeztetni kell.
Az ügyész értesítése
42. §
(1) Ha a körzeti földhivatal megítélése szerint a bejegyzés alapjául
szolgáló hatósági határozatot nem a hatáskörében eljáró szerv hozta, vagy a
határozat tartalma jogszabályba ütközik, errõl a földhivatali határozathozatal
elõtt az ügyészt értesíti.
(2) Az ügyész az intézkedésérõl az értesítés kézbesítésétõl számított
harminc napon belül tájékoztatja a körzeti földhivatalt.
(3) Ha az ügyész közlése szerint intézkedésre nincs szükség, a körzeti
földhivatal a határozat alapján a bejegyzést teljesíti.
(4) Az ügyész az általa kezdeményezett eljárás jogerõs befejezésérõl
értesíti a körzeti földhivatalt, amely a bejegyzés kérdésében az eljárás
eredményétõl függõen dönt.
A közbensõ intézkedések hatálya
43. §
A közbensõ intézkedés, így különösen a hiánypótlási felhívás, a
meghallgatás, az ügyész értesítése közérdekû jogorvoslat iránt, továbbá a
jogorvoslatok és a függõ hatályú bejegyzések a rangsort nem érintik.
A beadványok intézése
44. §
(1) A beadványokat az iktatószámok sorrendjében kell elintézni. Az egy
napon érkezett beadványok bejegyzésének ranghelyét a bejegyzés alapjául
szolgáló okiratok keltezésének idõpontja határozza meg. A bejegyzés alapjául
szolgáló okiratnak nem tekinthetõ iratot a rangsor megállapításánál nem lehet
figyelembe venni.
(2) A bejegyzések rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával
megváltoztatható. A rangsor közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat
vagy olyan magánokirat alapján változtatható meg, amelyen az érdekeltek
névaláírásának valódiságát közjegyzõ tanúsítja.
45.§
Ha a beadvány harmincnál több önálló ingatlant, vagy harmincnál több
érdekeltet érint, az érdemi határozatot kilencven napon belül kell meghozni.
Soronkívüliség
46.§
(1) A körzeti földhivatal vezetõje az ügyfél kérelmére indokolt esetben
a beadvány soron kívüli elintézését írásban engedélyezheti. Az e kérdésben
való döntés ellen nincs jogorvoslat. A beadvány soron kívüli elintézése iránti
kérelem esetén az ugyanarra az ingatlanra vonatkozó, megelõzõ beadványokat
felül kell vizsgálni, és ha bármelyik elintézésének akadálya van, a
soronkívüliség nem engedélyezhetõ.
(2) A beadványt soron kívül kell elintézni, ha errõl törvény így
rendelkezik, valamint ha a kérelmet jelzálog-hitelintézet nyújtotta be. Ilyen
esetben sem teljesíthetõ a soronkívüliség, ha annak az (1) bekezdés szerinti
akadálya van.
Az eljárás felfüggesztése
47. §
(1) Az ingatlanra vonatkozó jogok bejegyzése, tények feljegyzése iránti
eljárást a földhivatal felfüggeszti, ha a bejegyzés, illetõleg a feljegyzés
alapjául szolgáló magánokirat valódiságát az aláíró felek, illetõleg a
hitelesítõ vagy ellenjegyzõ személyek vitatják.
(2) A földhivatal felfüggeszti eljárását akkor is, ha a bejegyzés, vagy
a feljegyzés alapjául szolgáló okirat jogszerûsége, illetõleg a bejegyezni
kért jog, feljegyezni kért tény jogosultjának személye tekintetében a felek
között jogvita alakul ki és a bejegyezhetõ jogosult személye a bejegyzés
alapjául szolgáló okiratok tartalma alapján a földhivatali felülvizsgálati
hatáskör korlátai között nem állapítható meg.
(3) Amennyiben az (1)-(2) bekezdésben foglalt bejelentést tevõ személyek
a földhivatali hiánypótlási felhívásban meghatározott határidõ alatt a
bejegyzés, illetõleg a feljegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége
iránti per megindítását nem igazolják, a földhivatal érdemi határozatot hoz a
bejegyzési kérelem tekintetében.
(4) A jogok bejegyzése, tények feljegyzése iránti földhivatali
eljárásban hozott, eljárást felfüggesztõ határozat ellen fellebbezésnek nincs
helye.
Széljegyzés
48. §
(1) A beadvány iktatószámát a benyújtás napján a tulajdoni lap érintett
részén fel kell jegyezni (széljegy), és ennek megtörténtét a beadványra rá
kell vezetni.
(2) A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés,
feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja.
A határozat
49. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartásba jog és tény csak azzal szemben
jegyezhetõ be, aki ott jogosultként már szerepel vagy akit egyidejûleg
jogosultként bejegyeznek.
(2) Az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetése kérdésében a
bejelentés nem köti a körzeti földhivatalt.
(3) Az ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott határozatnak tartalmaznia
kell a jogorvoslati lehetõségre vonatkozó figyelmeztetést, valamint a kérelem
elutasítása esetén az indokolást.
(4) Az ingatlan-nyilvántartási határozatot a körzeti földhivatal
vezetõje, vagy az általa aláírási joggal felruházott ingatlan-nyilvántartási
elõadó írhatja alá.
50. §
(1) Hivatalból be kell jegyezni a tulajdonjog átruházására irányuló
okiratban kikötött haszonélvezeti jogot, használat jogát, haszonbérleti jogot,
tartási vagy életjáradéki jogot, elõ-vagy visszavásárlási jogot, telki
szolgalmi jogot, vételárhátralék biztosítására alapított jelzálogjogot,
elidegenítési és terhelési tilalmat akkor is, ha az, akire a tulajdonjogot
átruházták, csak a tulajdonjog bejegyzését kéri. A bejegyzést a tulajdonjog
bejegyzésével egyidejûleg kell teljesíteni. Nem vonatkozik ez a rendelkezés
arra az esetre, ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásáig a
jogosult ezeknek a jogoknak, illetve tényeknek a bejegyzésérõl lemondott, vagy
azok megszûntek.
(2) Hivatalból törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból
a) a kisajátítási, illetõleg a telekalakítási eljárás megindítására
vonatkozó bejegyzést az eljárás során hozott határozat alapján történt
tulajdonváltozás,
b) az elõ- és visszavásárlási jogot, a vételi jogot, valamint a tulajdonjog
fenn-tartásával történõ eladás tényére vonatkozó bejegyzést az ezeken alapuló
tulajdonszerzés,
c) a zálogjog ranghelye elõzetes biztosításának tényét az ezen alapuló
valamely zálogjog, továbbá
d) a jelzálogjog ranghelye fenntartásának tényét az ezen alapuló
jelzálogjog, önálló zálogjog bejegyzésével egyidejûleg.
(3) Az öröklési szerzõdésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat
a szerzõdési örökös tulajdonjogának bejegyzésével egyidejûleg hivatalból
törölni kell. Ha az örök-hagyóval szerzõdõ fél az örökhagyó elõtt halt meg, a
tilalom ebbõl az okból nem törölhetõ.
(4) Ha a körzeti földhivatal valamely kérelem, megkeresés elintézése
során észleli, hogy valamely jog vagy tény megszûnése az ingatlan-
nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható, határozatban köteles ennek
törlésérõl is rendelkezni. Ha hivatalos eljárás során egyébként észleli, hogy
törlésre van szükség, errõl a tényrõl hivatalos feljegyzést készít, és a
törlésrõl külön határozatot hoz. Ezt a határozatot csak az ingatlan
tulajdonosának és annak az érdekeltnek kell kézbesíteni, akinek a joga
megszûnt.
51. §
(1) El kell utasítani a bejegyzési kérelmet, ha a bejegyzés alapjául
szolgáló okiratnak olyan tartalmi vagy alaki hiányossága van, amely miatt az
nyilvánvalóan érvénytelen. Az érvénytelenség akkor nyilvánvaló, ha ez a tény
önmagában az okiratból megállapítható.
(2) A kérelem elutasítása vagy részbeni elutasítása esetén a határozat
indokolásában az elutasítás valamennyi okát fel kell sorolni. A határozatban
utalni kell az elutasítás tényének a tulajdoni lapra történt bejegyzésére. Nem
kell az elutasítás tényét a tulajdoni lapra bejegyezni, ha a bejegyzés iránti
kérelem, vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okirat hiányosságai nem
pótolhatók.
A határozat kézbesítése
52. §
(1) A jogok és tények bejegyzésérõl, adatok átvezetésérõl szóló
határozatot - a változás tulajdoni lapon történõ átvezetése után - kézbesíteni
kell:
a) a kérelmezõnek az eredeti aláírással ellátott okirattal, ha ezt az
okiratot nem kell az illetékhivatalnak továbbítani,
b) annak, aki a bejegyzés folytán jogosulttá vált, illetõleg akinek
érdekében a jogot vagy tényt bejegyezték,
c) annak, akinek bejegyzett joga módosult, vagy megszûnt, illetõleg akinek
érdekében a bejegyzett jog vagy tény módosult, vagy megszûnt,
d) tulajdoni hányadot érintõ bejegyzés esetén valamennyi tulajdonostársnak,
e) a földrészlet tulajdonosának, ha egyéb önálló ingatlan tulajdonjogát
ruházták át,
f) az ingatlan tulajdonosának, az állam tulajdonosi jogait gyakorló
szervezetnek és mindazoknak, akiknek jogát az új bejegyzés érinti, kivéve, ha
a földhivatal hatósági határozat alapján vagy a bíróság megkeresésére a 17. §
(1) bekezdésének a)-g) pontjaiban meghatározott jogot jegyezte be az ingatlan-
nyilvántartásba,
g) telekalakítás esetén az elsõ fokú építésügyi hatóság részére,
h) külföldi tulajdonszerzése esetén a megyei, fõvárosi közigazgatási
hivatalnak,
i) adó- és illetéktartozás behajtására irányuló végrehajtási jog
bejegyzésérõl a bejegyzést kérõ adóhatóságnak, illetõleg az elsõfokú
illetékhivatalnak,
j) ha az érdekelt kiskorú vagy gondnokság alatt áll, a gyámhatóságnak,
k) felszámolás vagy végelszámolás alatt álló jogosult esetében a
felszámolónak, illetve a végelszámolónak.
(2) Az elutasító határozatot kézbesíteni kell
a) a kérelmezõnek,
b) annak részére, aki a kérelem teljesítése esetén a bejegyzéssel jogot
szerezne, továbbá
c) annak, akinek a kérelmére (megkeresésére) valamely jogilag jelentõs tényt
kellene az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetni.
(3) A hagyatékátadó végzés alapján hozott határozatot a közjegyzõ
részére csak akkor kell kézbesíteni, ha az egészben vagy részben elutasítást
tartalmaz.
(4) Kézbesítettnek kell tekinteni a földhivatalnak visszaküldött iratot a
postai kézbesítés második megkísérlésének, illetõleg a második figyelmeztetés
postafiókba (postaládába) helyezésének napját követõ ötödik munkanapon.
(5) A fellebbezés, illetõleg a bírósági jogorvoslati kérelem benyújtása
tényének bejegyzését a beadványra vezetett határozattal (záradékkal) kell
igazolni. Errõl a fellebbezõt, illetõleg a kérelmezõt értesíteni nem kell.
53. §
(1) A tulajdonjog, valamint az illetékfizetési kötelezettséggel járó más
vagyoni értékû jogok bejegyzésérõl, továbbá a bejegyzés iránti kérelem
elutasításáról szóló határozatot illetékkiszabás céljából meg kell küldeni az
illetékes illetékhivatalnak. A bejegyzési határozathoz mellékelni kell az
illetékkiszabáshoz szükséges egyéb olyan iratokat is, amelyek a körzeti
földhivatal rendelkezésére állnak.
(2) Nem kell a bejegyzésrõl szóló határozatot az illetékhivatalnak
megküldeni a hagyatékátadó végzés alapján történõ bejegyzés, továbbá a kölcsön
biztosítására szolgáló jelzálogjog, valamint vagyonszerzéshez nem kapcsolódó
más jog vagy tény bejegyzése esetén.
A határozat, illetõleg a bejegyzés, feljegyzés, átvezetés kijavítása,
kiegészítése, módosítása
54. §
(1) A határozatban, az átvezetésben, feljegyzésben, bejegyzésben történt
hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, más hasonló elírást és helytelen
megjelölést a földhivatal saját hatáskörében kijavíthatja. Kiegészítheti a
földhivatal a határozatát, ha az a bejegyzési kérelem és annak alapjául
szolgáló okirat valamely részérõl nem rendelkezett, továbbá ha a bejegyzés
vagy átvezetés az okiratban és a kérelemben foglaltakhoz képest hiányos.
(2) Ha az ingatlan-nyilvántartásból megállapítható, hogy az ingatlanra
idõközben harmadik személy jóhiszemûen jogot szerzett és a kijavítás vagy a
kiegészítés az õ jogát sértené, a jogra és tényre vonatkozó kijavításnak vagy
kiegészítésnek csak akkor van helye, ha ehhez az érdekelt harmadik személy
hozzájárul.
(3) A földhivatal a jogok és tények bejegyzése tárgyában hozott
határozatát nem vonhatja vissza. A földhivatal az elutasító határozatát - a
bejegyzési kérelem és az annak alapjául szolgáló okirat tartalmának
megfelelõen - az ellene benyújtott jogorvoslati beadvány iktatásának
idõpontjáig, de legfeljebb a határozat meghozatalától számított 30 napon
belül, saját hatáskörében is módosíthatja.
(4) A bejegyzés vagy a határozat kijavításáról, kiegészítésérõl,
illetõleg módosításáról újabb határozatot kell hozni, és egyidejûleg a
bejegyzést helyesbíteni, illetve a hiányzó bejegyzést pótolni kell. Az újabb
határozatot kézbesíteni kell a kérelmezõnek, valamint mindazoknak, akik az
eredeti határozatot megkapták.
V. FEJEZET
JOGORVOSLAT
Fellebbezés
55.§
(1) A körzeti földhivatal határozata ellen a kézbesítéstõl számított
harminc napon belül a megyei földhivatalhoz lehet fellebbezni. A fellebbezést
a körzeti földhivatalnál kell benyújtani.
(2) A fellebbezést a megyei földhivatal érdemi határozatának
meghozataláig vissza lehet vonni.
56.§
(1) A körzeti földhivatal a megtámadott határozatot a fellebbezés
érkezésétõl számított nyolc nap alatt az 54. § keretei között kijavíthatja
vagy kiegészítheti, az elutasító határozatát pedig saját hatáskörben
módosíthatja, de az elsõ fokú határozatot vissza nem vonhatja. Ha a
megtámadott határozatot idõközben az illetékhivatalnak is megküldték, az új
határozatot is meg kell küldeni az illetékhivatalnak.
(2) A fellebbezést új eljárásra irányuló beadványnak kell tekinteni, ha
a kérelmezõ pótolja a határozatban megjelölt hiányosságokat.
(3) Ha a fellebbezés az ingatlan határvonalát vagy területét érinti, a
fellebbezést az érintett ingatlanok tulajdonosainak meg kell küldeni a
fellebbezés tényének az érintett tulajdoni lapokra történõ feljegyzésével
egyidejûleg.
(4) Ha a fellebbezéssel megtámadott határozat saját hatáskörben történõ
kijavítására, kiegészítésére vagy az (1) bekezdés szerinti módosítására nincs
lehetõség, és a fellebbezést új eljárásra irányuló beadványnak sem lehet
tekinteni, a fellebbezés tényét az érkezésétõl számított nyolc nap alatt a
tulajdoni lapra fel kell jegyezni és az ügyre vonatkozó iratokkal együtt fel
kell terjeszteni a megyei földhivatalhoz.
57.§
(1) A megyei földhivatal a fellebbezéssel megtámadott határozatot
helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti és a körzeti földhivatalt új
eljárásra utasítja.
(2) Ha a megyei földhivatal elutasítja a fellebbezést, a körzeti
földhivatal törli a fellebbezésre vonatkozó bejegyzést és azt a másodfokú
határozatra vezetett záradékkal igazolja; errõl az érdekeltet a másodfokú
határozat kézbesítésével értesíti.
(3) Ha a megyei földhivatal a fellebbezésnek helyt ad és az elsõ fokú
határozatot egészben vagy részben megváltoztatja, a másodfokú határozat
alapján szükséges bejegyzésrõl (átvezetésrõl) a körzeti földhivatal új
határozatot hoz. A körzeti földhivatal az új határozatot a megyei földhivatal
határozatával együtt kézbesíti. A körzeti földhivatal új határozata ellen
fellebbezésnek nincs helye.
(4) Ha a megyei földhivatal új eljárást rendelt el, a körzeti
földhivatal az új eljárás eredményének megfelelõ bejegyzéssel egyidejûleg
törli a megtámadott, valamint a fellebbezésre vonatkozó bejegyzést. Az errõl
szóló határozatot a megyei földhivatal határozatával együtt kell kézbesíteni.
(5) Ha a fellebbezéssel megtámadott határozatot az illetékhivatalnak is
kézbesítették, a fellebbezés tárgyában hozott megyei földhivatali határozatot
a bejegyzésrõl, törlésrõl szóló határozattal együtt az illetékhivatal részére
is meg kell küldeni.
Bírósági jogorvoslati kérelem
58. §
(1) A jogok és tények bejegyzése, illetõleg adatok átvezetése tárgyában
hozott megyei földhivatali határozat ellen bírósági jogorvoslati kérelmet
nyújthat be az, akinek jogát a határozat sérti, továbbá - jogok és tények
bejegyzésérõl rendelkezõ határozat ellen - közérdekû jogorvoslatot terjeszthet
elõ az ügyész. A megyei földhivatal bejegyzés tárgyában hozott határozatát
felettes szerve nem változtathatja és nem semmisítheti meg.
(2) A bírósági jogorvoslati kérelmet a határozat kézhezvételétõl
számított harminc napon belül a körzeti földhivatalnál kell benyújtani. Az az
érdekelt, akinek a megyei földhivatali határozatot bármilyen okból nem
kézbesítették, legkésõbb a bejegyzéstõl számított egy éven belül kérheti a
határozat kézbesítését és a kézbesítéstõl számított tizenöt napon belül
terjeszthet elõ bírósági jogorvoslati kérelmet.
(3) A határidõ elmulasztása miatt a Pp. szabályai szerint lehet
igazolási kérelmet elõterjeszteni azzal az eltéréssel, hogy a bejegyzéstõl
számított egy év elteltével a (2) bekezdés szerinti esetben sincs helye
igazolásnak. Az igazolási kérelem felõl a bíróság határoz.
(4) Az ügyész közérdekû jogorvoslati jogkörében a bejegyzéstõl számított
egy éven túl is nyújthat be bírósági jogorvoslati kérelmet. A kérelem folytán
hozott bírósági határozat hatályára a bírósági határozat ellen benyújtott
felülvizsgálati kérelem nyomán hozott határozatra vonatkozó rendelkezéseket
kell megfelelõen alkalmazni.
59. §
(1) Ha saját hatáskörben történõ eljárásra nincs lehetõség, a bírósági
jogorvoslati kérelem benyújtásának tényét a tulajdoni lapra fel kell jegyezni,
és a kérelmet az ügyre vonatkozó iratokkal, valamint a tulajdoni lap
másolatával együtt tizenöt napon belül meg kell küldeni az illetékes
bíróságnak.
(2) Ha a bírósági jogorvoslati kérelem az ingatlan határvonalát,
illetõleg területét érinti, a kérelmet az érintett ingatlanok tulajdonosainak
is meg kell küldeni, a bírósági jogorvoslati kérelem benyújtása tényének az
érintett tulajdoni lapokra történõ bejegyzésével egyidejûleg.
(3) Ha a bírósági jogorvoslati kérelmet közvetlenül a bíróságnál
nyújtották be, azt az (1) és (2) bekezdésben foglaltak teljesítése végett a
bíróság megküldi a körzeti földhivatalnak.
60. §
(1) A megyei földhivatal határozata ellen benyújtott kereset
elbírálására a megyei bíróság székhelyén mûködõ helyi bíróság illetékes. A
bíróság eljárására - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a Pp. XX.
fejezetének szabályai az irányadók.
(2) A bíróság a határozatot részben vagy egészben megváltoztatja,
hatályon kívül helyezi és a megyei földhivatalt új eljárásra utasítja, vagy a
keresetet elutasítja. A bírósági jogorvoslati kérelem alapján hozott határozat
hatálya a megtámadott bejegyzésen alapuló további bejegyzésre is kiterjed.
(3) A bejegyzés alapjául szolgáló okiratok hiányosságai a bírósági
eljárásban nem pótolhatók.
(4) A jogerõs bírósági határozatot az elsõ fokú bíróság a földhivatali
eljárás irataival együtt megküldi - a megyei földhivatal útján - a körzeti
földhivatalnak.
61. §
A felülvizsgálati kérelem folytán hozott legfelsõbb bírósági határozat
hatálya a feleken kívül azokra is kiterjed, akik a felülvizsgálati kérelem
benyújtása tényének bejegyzését követõen szereztek jogot.
Törlési és kiigazítási perek
62. §
(1) Keresettel kérheti a bíróságtól
a) a bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását érvénytelenség
címén az, akinek nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti, továbbá az ügyész,
b) a bejegyzés törlését az az érdekelt, aki bizonyítja, hogy a bejegyzett
jog elévült, vagy megszûnt, illetõleg a nyilvántartott tény megváltozott,
c) a bejegyzés kiigazítását az, aki a téves bejegyzés folytán sérelmet
szenvedett.
(2) Keresetindításnak az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján akkor van
helye, ha a földhivatali eljárásban a bejegyzés nem törölhetõ, illetve a
sérelem nem orvosolható, továbbá ha azokat eredménytelenül kísérelték meg.
63. §
(1) Az érvénytelen bejegyzés törlése iránt a keresetet azzal szemben,
aki közvetlenül a bejegyzés folytán szerzett jogot vagy mentesült
kötelezettség alól, addig lehet megindítani, amíg a bejegyzés alapjául
szolgáló jognyilatkozat érvénytelensége megállapításának helye van.
(2) Azzal szemben, aki további bejegyzés folytán, az elõzõ bejegyzés
érvényességében bízva, jóhiszemûen szerzett jogot, a törlési keresetet a
kézbesítéstõl számított hatvan nap alatt lehet megindítani, ha az eredetileg
érvénytelen bejegyzésrõl szóló határozatot a sérelmet szenvedõ fél részére
kézbesítették. A bejegyzéstõl számított három év alatt lehet a törlési
keresetet megindítani, ha kézbesítés nem történt.
Perfeljegyzés
64. §
(1) A bíróság - az ügyfél kérelmére - elõzetesen végrehajtható végzéssel
megkeresi a körzeti földhivatalt
a) a törlési és kiigazítási,
b) az ingatlan tulajdonjogát érintõ,
c) az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése iránti,
d) az ingatlanra vonatkozó házassági vagyonjogi, valamint
e) a jelzáloggal biztosított, illetõleg önálló zálogjogba foglalt követelés
érvényesítése iránti
per megindítása tényének feljegyzése iránt.
(2) A bejegyzéssel, vagy az alapjául szolgáló okirattal kapcsolatban
elkövetett bûncselekmény miatt indult büntetõeljárásról a bíróság e tény
feljegyzése végett értesíti a körzeti földhivatalt.
(3) A feljegyzés alapjául szolgáló végzés hatályon kívül helyezésérõl
szóló jogerõs végzést a bíróság megküldi a körzeti földhivatalnak a feljegyzés
törlése céljából.
(4) Az (1)-(3) bekezdéseken alapuló feljegyzéseket teljesítõ körzeti
földhivatali határozatok ellen fellebbezésnek nincs helye.
65. §
(1) A feljegyzett perben hozott határozaton alapuló változás
bejegyzésével egyidejûleg törölni kell a perfeljegyzést és a függõ hatállyal
történt bejegyzéseket.
(2) A perfeljegyzést törölni kell akkor is, ha az érdekelt igazolja,
hogy a bíróság jogerõs határozattal az eljárást megszüntette, vagy a keresetet
elutasította, illetõleg felmentõ ítéletet hozott. A perfeljegyzés törlésérõl
szóló feljegyzésben utalni kell az idõközi bejegyzések függõ hatályának
megszûnésére.
VI. FEJEZET
AZ INGATLAN-NYILVANTARTAS ADATAINAK FELHASZNALASA ES
AZ ADATSZOLGALTATAS
Kötelezõ adatfelhasználás
66. §
(1) A földhivatalhoz benyújtott bejelentésben, kérelemben, valamint az
ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartási, tervezési, statisztikai,
területelszámolási és adatszolgáltatási munkánál, továbbá a hatósági
határozatokban az ingatlan-nyilvántartás tartalmát kötelezõen kell használni.
(2) A földhivatal biztosítja a bíróságok, ügyészségek, a helyi
önkormányzatok és más közigazgatási hatóságok részére az ingatlanokkal
kapcsolatos hatósági feladatok ellátásához szükséges adatokat.
Betekintés az ingatlan-nyilvántartásba
67. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartás megtekintése céljából az érintett
tulajdoni lap tartalmát számítástechnikai eszközzel, olvasható formában kell
megjeleníteni. A betekintõk a tulajdoni lapot a számítástechnikai eszközzel
maguk is lekérdezhetik, de az ingatlan-nyilvántartás tartalmát érintõ
változtatásokat nem hajthatnak végre.
(2) A tulajdoni lap olvasható formában történõ lekérdezése helyett az
ingatlan-nyilvántartás megtekintése a földhivatalnál a tulajdoni lap
kinyomtatott másolatának átadásával is biztosítható.
(3) A megtekintést más körzeti földhivatal is engedélyezheti és
biztosíthatja, mint amelyik a tulajdoni lapot vezeti.
(4) A megtekintés magában foglalja a feljegyzés készítésének lehetõségét
is.
Másolatok kiadásának módja
68. §
(1) A tulajdoni lapról kérelemre vagy megkeresésre hiteles másolatot
bármelyik körzeti földhivatal szolgáltathat.
(2) A közjegyzõ a közjegyzõkrõl szóló 1991. évi XLI. törvény 136. §-ának
i) pontjában meghatározott jogkörében eljárva, továbbá az ingatlan fekvése
szerinti települési önkormányzat jegyzõje a tulajdoni lapról hiteles másolatot
adhat ki.
(3) Megszûnt tulajdoni lapról hiteles másolat a hatóságok megkeresésére,
mások részére a megszûnt tulajdoni lapon az utolsó rangsorban bejegyzett
tulajdonos teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt hozzájárulása mellett,
a körzeti földhivatal vezetõjének engedélyével adható. Ha a körzeti
földhivatal adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során az 1992.
január 1. elõtt készített, személyi azonosítót is tartalmazó tulajdoni lapról
tetszõleges technikával másolatot állít elõ, a tulajdoni lap így elkészített
másolata a személyi azonosító jelet is tartalmazhatja.
(4) Az (1)-(2) bekezdés alapján kiadott hiteles tulajdoni lap másolatért
külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni,
ami a földhivatal bevétele.
(5) Az ingatlan-nyilvántartási térképrõl másolatot készíteni és
szolgáltatni külön jogszabály rendelkezései szerint lehet.
69. §
A hitelesítési záradékban fel kell tüntetni, hogy a másolat a kiadást
megelõzõ napig az eredetivel megegyezik. Ha a tulajdoni lapon elintézetlen
beadvány van széljegyezve, a hitelesítési záradékban a széljegyzett beadvány
rövid tartalmára is utalni kell.
Személyazonosító adatok használatának korlátozása
70. §
(1) A számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartás adatbázisából
történõ lekérdezés során a természetes személyazonosító adatok, illetõleg a
személyi azonosító nem használható fel abból a célból, hogy annak alapján a
lekérdezõ a tulajdonos valamennyi ingatlanát az ingatlan-nyilvántartásból
megállapítsa vagy arról adatszolgáltatást teljesítsen.
(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre,
ha az adatszolgáltatást vagy lekérdezést a tulajdonos valamennyi
ingatlanáról:
a) a bíróság, nemzetbiztonsági szolgálat vagy a nyomozó hatóság törvényben
meghatározott feladatai ellátása céljából,
b) az ügyészség a magánjogi és közigazgatási jogi ügyészi tevékenység
ellátásához,
c) a közjegyzõ a hagyatéki eljárás lefolytatásához
igényli, illetve
d) ha arról törvény másként rendelkezik.
(3) A (2) bekezdés szerinti jogosultság magában foglalja a tulajdonosok
jegyzékébõl (névmutatóból) történõ adatszolgáltatási igényjogosultságot is.
71. §
Az ingatlan-nyilvántartást vezetõ körzeti földhivatal a személyi adat- és
lakcímnyilvántartás szerveitõl személyi azonosító vagy természetes
személyazonosító adatok alapján igényelhet adatot.
Csatlakozás a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz
72. §
(1) A bíróság részére a körzeti földhivatal - a bírósági ügyek
ellátásához szükséges egyedi adatok lekérdezése céljából - csatlakozási díj
fizetése nélkül engedélyezi, hogy saját gépi adatfeldolgozó eszközeivel a
számítógépes ingatlan-nyilvántartáshoz csatlakozzék.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási adatokat a Központi Statisztikai Hivatal
saját gépi adatfeldolgozó eszközzel - csatlakozási díj fizetése nélkül -
statisztikai célú felhasználásra, személyek azonosítására alkalmatlan módon
lekérdezheti.
73. §
(1) A közjegyzõ a közjegyzõi okirat és tanúsítvány kiállítása, valamint
a hatáskörébe utalt hagyatéki és egyéb nemperes eljárás lefolytatása céljából
a székhelyén lévõ irodájában mûködtetett saját gépi adatfeldolgozó eszközzel
köteles az illetékességi területén mûködõ földhivatal számítógépes ingatlan-
nyilvántartásához csatlakozni. Közös irodát fenntartó közjegyzõk közös gépi
adatfeldolgozó eszközt mûködtethetnek. A földmûvelésügyi miniszter a közjegyzõ
részére a csatlakozás lehetõségét a gépi adatfeldolgozásra átállított
ingatlan-nyilvántartás megnyitásának idõpontjától, egyszeri csatlakozási díj
fizetése ellenében biztosítja.
(2) A közjegyzõkrõl az illetékes közjegyzõi kamara elnöke értesíti a
földmûvelésügyi minisztert, aki ennek alapján a csatlakozási engedélyt kiadja
vagy visszavonja.
74. §
A körzeti földhivatal a helyi önkormányzatok és más közigazgatási hatóságok
részére a törvényben meghatározott adatátvételi joguk gyakorlása során a
hatósági ügyek ellátásához szükséges egyedi adatok lekérdezése céljából -
egyszeri csatlakozási díj megfizetése mellett - biztosítja, hogy saját gépi
adatfeldolgozó eszközeikkel a számítógépes ingatlan-nyilvántartáshoz
csatlakozzanak.
75. §
(1) A földmûvelésügyi miniszter a technikai lehetõségek függvényében
engedélyezi az ügyvédek részére, hogy ügyfeleik jogi tanáccsal való ellátása
és tájékoztatása, beadvány, szerzõdés és egyéb okirat készítése céljából saját
gépi adatfeldolgozó eszközzel, egyszeri csatlakozási díj fizetése ellenében, a
földhivatal számítógépes ingatlan-nyilvántartásához csatlakozzanak.
(2) Az ügyvéd ügyfelei tájékoztatása céljából gépi adatfeldolgozó
eszköze útján felvilágosítást adhat a tulajdoni lap tartalmáról.
(3) Az ügyvéd kamarai tagságának felfüggesztésérõl vagy megszûnésérõl az
illetékes ügyvédi kamara elnöke értesíti a földmûvelésügyi minisztert, aki a
csatlakozási engedélyt felfüggeszti vagy visszavonja.
76. §
(1) A földmûvelésügyi miniszter kérelemre, a technikai lehetõségek
függvényében más személyek, illetõleg szervezetek részére is engedélyezheti,
hogy saját gépi adatfeldolgozó eszközeikkel - a tulajdoni lap lekérdezése
céljából - a földhivatal adatbázisához csatlakozzanak, feltéve hogy a
tulajdoni lap megtekintésének gyakorisága ezt az igényt megalapozza, és annak
kielégítése a fennálló keretek között másképp nem biztosítható. A jogosult a
földhivatali adatbázishoz történõ csatlakozásért egyszeri csatlakozási díjat
fizet.
(2) A földmûvelésügyi miniszter megvonja a csatlakozási engedélyt, ha az
annak alapjául szolgáló igény megszûnik.
Adatlekérdezés a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartásból
77. §
(1) A személyi azonosító jel, valamint az államtitkot képezõ adatok
lekérdezésének lehetõségét a 70.§ (2) bek. a), b) és d) pontjában foglaltak
kivételével ki kell zárni.
(2) A lekérdezés útján történõ adatszolgáltatásért külön jogszabályban
meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
78. §
Az ingatlan-nyilvántartásból adatátviteli eszközzel, illetve
számítástechnikai adathordozón személyes adat csak az annak kezelésére törvény
által felhatalmazott részére szolgáltatható.
79. §
Az adatbázisból lekérdezés útján szolgáltatott adatok harmadik fél felé való
szolgáltatása (továbbadása) csak törvényi felhatalmazás alapján teljesíthetõ.
80. §
Adatbiztonsági célból a földmûvelésügyi miniszter számítógéppel vezetett
központi archívumot is felállíthat, amelybõl a szolgáltatás a 68-70. §-okban
szabályozott módon történhet.
81.§
Az adatbázisban végzett bármilyen mûveletrõl, valamint a lekérdezések
idõpontjának, jogalapjának, az adatigénylõ nevének és a mûveletet végzõ
személy jogosultsági kódjának - amely nem lehet azonos az adóazonosító jellel,
a társadalombiztosítási azonosító jellel és a személyi azonosító jellel -
feltüntetésével naplót kell készíteni, amelyet öt évig meg kell õrizni. Ebbõl
adatszolgáltatás csak az érintett, illetve a 70.§ (2) bekezdés a)-b) pont
szerinti szervezetek részére teljesíthetõ.
Adatszolgáltatás hivatalból
Törzskönyv
82. §
A település földterületérõl a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartás
tartalmát képezõ adatok felhasználásával törzskönyvet kell készíteni, amely a
földek településen belüli fekvése szerinti csoportosításban tartalmazza a
földrészletek mûvelési ágak szerinti, azon belül minõségi osztályonként
összesített területét és kataszteri tiszta jövedelmét.
Összesítõk
83. §
A földmûvelésügyi miniszter elrendelheti, hogy a település, a megye, a
fõváros illetõleg az ország területén lévõ ingatlanokról az általa
meghatározott szempontok szerint a számítógéppel vezetett ingatlan-
nyilvántartás tartalmát képezõ adatok felhasználásával összesített adatokat
tartalmazó kimutatások készüljenek.
VII. FEJEZET
KÜLÖNLEGES ELJARASOK
Az ingatlan-nyilvántartás átalakítása
84.§
(1) Ha a község egész területét vagy annak belterületét, illetve
külterületét érintõ olyan eljárást folytatnak le, amely az ingatlanok
adatainak megváltoztatásával jár, az ingatlan-nyilvántartást át kell
alakítani.
(2) Az ingatlan-nyilvántartás átalakításához a földmûvelésügyi miniszter
elõzetes engedélye szükséges.
A számítógéppel kezelt tulajdoni lap pótlása
85.§
(1) Ha a gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartás
tulajdoni lapja az azt kezelõ számítástechnikai eszközzel bármely okból nem
jeleníthetõ meg olvasható formában, illetõleg használhatatlanná vált, a
tulajdoni lap tartalmát vissza kell állítani. A visszaállítást a körzeti
földhivatal vezetõje rendeli el.
(2) A visszaállítás során a körzeti földhivatal elkészíti a tulajdoni
lap tervezetét. A tervezetet az adatbiztonsági célból készített archív
adatokból, az irattárban meglévõ, az érdekelt birtokában rendelkezésre álló
adatok, szükség esetén helyszíni azonosítás útján kell elkészíteni.
(3) A tulajdoni lap tervezetének elkészültérõl hirdetményt kell
közzétenni és a tervezetet a körzeti földhivatalnál ki kell függeszteni. A
tervezetre az érdekeltek a kifüggesztéstõl számított 60 napon belül tehetnek
észrevételt. Ennek letelte után a körzeti földhivatal határozatot hoz,
amelyben elrendeli, hogy a tervezet tartalmát pótolt tulajdoni lapként az
ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerében kell tovább kezelni. A
határozatot a tervezetbõl megállapított jogosultak részére kell kézbesíteni.
VIII. FEJEZET
ZARO RENDELKEZESEK
Felhatalmazás
86. §
(1) E törvény végrehajtásáról - az igazságügyminiszterrel, a
környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, a pénzügyminiszterrel,
valamint a belügyminiszterrel egyetértésben - a földmûvelésügyi miniszter
gondoskodik.
(2) Felhatalmazást kap a környezetvédelmi és területfejlesztési
miniszter a tartós környezetkárosodás tényének, mértékének és jellegének
megállapítására vonatkozó részletes szabályok megalkotására.
Hatálybalépés
87. §
(1) Ez a törvény 1998. április 30-án lép hatályba.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg
a) a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény
260. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A tulajdonos az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztetheti, hogy
ingatlanát a feljegyzésben meghatározott összegnél nem nagyobb összegig
jelzálogjoggal akarja megterhelni. Ha a jelzálogjog bejegyzését a
feljegyzésben meghatározott határidõ alatt kérik, a bejegyzett jelzálogjog a
feljegyzés ranghelyéhez igazodó ranghelyet kap."
b) az Áe. 3. §-ának (6) bekezdése a "vámigazgatási" szövegrészt követõen
kiegészül a "az ingatlan-nyilvántartási és" szövegrésszel.
(3) A törvény hatálybalépésének napjával hatályát veszti:
a) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejû rendelet,
továbbá az azt módosító 1994. évi V. törvény és 1976. évi 35. tvr.,
b) a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek
módosításáról szóló 1996. évi XXVI. törvény 5. §-a,
c) a földértékelésrõl szóló 1980. évi 16. tvr. 10.§-ának (1)-(3) bekezdése,
d) az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I.
törvény hatálybalépésérõl és egyes jogszabályok módosításáról szóló 1981. évi
25. tvr. 9. §-a, valamint a 24.§-ának az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972.
évi 31. tvr.-re vonatkozó fordulata,
e) a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztésérõl
szóló 1991. évi XXVI. törvény 15.§ (4) bekezdésének az ingatlan-
nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr.-re vonatkozó fordulata,
f) az egyes állami tulajdonban lévõ vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba
adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 58.§-a,
g) a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez
kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtésérõl szóló
1992. évi LXVIII. törvény 22.§-ának (1)-(2) bekezdése, valamint
h) az adóazonosító jel, a Társadalombiztosítási Adóazonosító Jel és a
személyi azonosító használatával kapcsolatos törvények módosításáról szóló
1996. évi LXVI. törvény 14-20.§-a.
(4) Ez a törvény nem érinti a hatályba lépése elõtt az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett termelõszövetkezeti földhasználati jogot, tartós
földhasználati jogot, és a külföldieket megilletõ ingatlanhasználati jogot,
továbbá a bejegyzett kezelõi jogok tekintetében a külön törvénynek azt a
rendelkezését, amely szerint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelõi
jogon a továbbiakban vagyonkezelõi jogot kell érteni.
(5) Ez a törvény nem érinti a hatálybalépése elõtt az ingatlan-
nyilvántartásba közös udvarként, valamint részházként bejegyzett ingatlanok
nyilvántartását. Közös udvart, valamint részházat azonban újonnan nem lehet
nyilvántartásba venni.
(6) A 2. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés nem érinti azoknak a
jogoknak és tényeknek a bejegyzését, amelyet e törvény hatálybalépése elõtt
alacsonyabb szintû jogszabály tett lehetõvé.
I n d o k o l á s
az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az ingatlan-nyilvántartás mai rendszerének szabályozására 1972-ben került
sor. A szabályozás indoka alapvetõen a szervezeti-hatásköri és formai
értelemben vett egységesítés megvalósítása volt. Az ingatlanokra, földekre
korábban hazánkban is a nyugat-európai gyakorlatnak megfelelve két
nyilvántartást vezettek, amelyek mind tartalmukban, mind céljukban eltérõek
voltak egymástól. A bíróság által vezetett telekkönyv tárgyát a forgalomképes
és megterhelhetõ, azaz jogügyleti forgalom tárgyát alkotó (elsõsorban telek,
lakás, üdülõ) ingatlan képezte. E nyilvántartással összefüggõ alapvetõ cél
volt, hogy az garantálja a tulajdonjog biztonságát, az ingatlanforgalom
zavarmentességét és a hitelezõi érdekek védelmét. A különbözõ közigazgatási
szervek, majd a földhivatalok által vezetett földadó kataszter - késõbbi nevén
földnyilvántartás - eredetileg nevébõl fakadóan viszont a földadónak képezte
alapját, majd az 1960-as évektõl döntõen a külterületi földekkel kapcsolatos
statisztikai, közigazgatási, illetõleg a mezõgazdasági termeléssel összefüggõ
célokat szolgált. Az állami földnyilvántartás képezte a nagyüzemi mûvelésre
alkalmas területek kialakításának és az azokat érintõ változások
regisztrálásának, majd a szövetkezeti használatba került földek megváltásának
az alapját.
1973-tól a bíróság által vezetett telekkönyv és a földhivatalok által
vezetett állami földnyilvántartás összevonása útján új egységes ingatlan-
nyilvántartás készült. Az ingatlan-nyilvántartás vezetése az államigazgatási
szervként mûködõ földhivatalok hatáskörébe került.
Az ingatlan-nyilvántartás vezetését a földhivatalok manuálisan végezték
és egészen a legutóbbi idõkig a rendszernek mindössze az 1980-as évek
technikai színvonalának megfelelõ részleges számítógépesítésére került sor. Ez
elsõsorban az ingatlan-nyilvántartás számszerû és számszerûsíthetõ (kódolt
formában megjeleníthetõ) adattartalmának feldolgozását jelentette, a jogi
jelentõségû információk, szöveges bejegyzések elõállítása manuális úton
valósult meg.
Az 1990-tõl kibontakozó tulajdoni reform következményeként az ingatlanok
és földrészletek száma rendkívüli mértékben megszaporodott. A korábban homogén
táblákból százezrével alakultak ki kisebb területû földrészletek, az állami
lakások eladása folytán pedig jelentõsen megnõtt az ún. öröklakások száma.
Mivel a nyilvántartás tárgya megsokszorozódott, a sok változás, valamint a
kézzel vezetett forma miatt az ingatlan-nyilvántartás tartalma egyre inkább
eltávolodott a tényleges állapottól. Ezért az ingatlan-nyilvántartás mûszaki,
tárgyi feltételeinek modernizációja elkerülhetetlenné vált. 1993-tól a PHARE
program keretében folyamatban van az ingatlan-nyilvántartás teljes - a
szöveges bejegyzésekre is kiterjedõ - számítógépesítése. Ennek jogi alapját az
1994. évi V. törvény teremtette meg, amelynek végrehajtásaként az ingatlan-
nyilvántartás elektronikus gépi adatfeldolgozásra való átállítása valósul meg,
az érvényes bejegyzések tartalmának és formájának érintetlenül hagyása
mellett. Az ingatlan-nyilvántartás gépi adatfeldolgozásra való átállítása
1997-ben országosan befejezõdik.
Az ingatlan-nyilvántartás technikai feltételeinek modernizációja mellett
szükségessé vált a hatályos joganyag felülvizsgálata is.
Az ingatlan-nyilvántartás alapvetõ szabályait jelenleg az 1972. évi 31.
törvényerejû rendelet és a végrehajtására kiadott 27/1972. (XII. 31.) MÉM
rendelet tartalmazza. Az ingatlan-nyilvántartás átalakításának szabályait a
27/ 1980. (XI.9.) MÉM rendelet határozza meg. Az ingatlan-nyilvántartás
alapvetõ anyagi jogi jellegû és eljárási szabályai a tvr-ben találhatók. Az
anyagi jogi szabályok - fõként a privatizációhoz kapcsolódó új jogintézmények
folytán - részben meghaladottak (pl. megjelent az önkormányzati tulajdon,
megváltoztak az állami tulajdonú ingatlanok kezelésének szabályai, a
jelzálogjog teljes rendszerét újraszabályozták). Nem hagyható figyelmen kívül
az sem, hogy bár az elektronikus gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-
nyilvántartást ugyanolyan eljárási rendben kell tovább vezetni, mint a
hagyományos (manuális) ingatlan-nyilvántartást, az eljárás szabályai is
korszerûsítésre szorulnak. Igaz, a "korszerûsítés" kifejezés ez esetben
megtévesztõ, mivel annak célja a klasszikus telekkönyvi eljáráshoz, a
telekkönyvi eljárás garanciáihoz történõ visszatérést jelent.
A Javaslat alapkoncepciója lényegében az, hogy az ingatlan-nyilvántartás
számítógépes rendszerének kialakítását követõ idõre határozza meg a
nyilvántartás szabályait. A Javaslat változatlanul fenntartja az ingatlan-
nyilvántartás egységességét, amelynek értelmében a ún. földnyilvántartás és
telekkönyv tartalmának egységes nyilvántartása valósul meg. Az ingatlannal
kapcsolatos adatok, jogok és tények nyilvántartása változatlanul egy
szervezet, a földhivatal feladata. A Javaslat a jelenlegi szabályozással
azonosan fenntartja az ún. reálfólium elvét, amelynek értelmében a
nyilvántartás alapja nem az ingatlan tulajdonosa, hanem maga az ingatlan. A
Javaslat érvényre juttatja a nyilvántartás teljességének az elvét azáltal,
hogy az ország valamennyi ingatlanát tartalmazza. A Javaslat változatlanul
érvényesíti azokat a klasszikusnak tekinthetõ, a telekkönyvbõl eredõ
alapelveket (bejegyzés, közhitelesség, nyilvánosság, okirati elv, rangsor)
amelyek eddig is jellemezték az ingatlan-nyilvántartást. Az ingatlan-
nyilvántartási eljárásra a Javaslat önálló közigazgatási eljárási
szabályrendszert határoz meg, amelynek háttérjogát egyrészt az államigazgatási
eljárás általános szabályai, másrészt - a jogorvoslat tekintetében - a polgári
perrendtartás jelenti.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-okhoz
A Javaslat kifejezésre juttatja, hogy a törvény a gépi adatfeldolgozásra
átállított ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza meg. A gépi
adatfeldolgozásra átállított nyilvántartásként az azt kezelõ számítástechnikai
eszköz képernyõjén a korábbi törvényerejû rendelettel bevezetett ingatlan-
nyilvántartás teljes tartalma változatlan formában jelenik meg. A
számítástechnikai eszközökre telepített ingatlan-nyilvántartásnak a jogkeresõ
közönség számára egyértelmûen olvashatónak és értelmezhetõnek, továbbá az
igényeknek megfelelõen kinyomtatott formában is megjeleníthetõnek kell lennie.
A számítógépre átállított ingatlan-nyilvántartás - a korábbiaknak
megfelelõen -településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanát,
valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és a jogi szempontból jelentõs
tényeket. A jogosultak egyértelmû azonosítása érdekében a nyilvántartás
tartalma kiterjed a személyazonosító és lakcím adatokra is. Lényeges
rendelkezése a Javaslatnak, hogy a felsorolt jogokon és tényeken kívül az
ingatlan-nyilvántartásba más jog bejegyzését, tény feljegyzését csak
törvénnyel lehet elrendelni.
A 3-8. §-okhoz
A Javaslat a bevezetõ rendelkezések körében rögzíti az ingatlan-
nyilvántartás legfontosabb alapelveit.
A Javaslat a magyar jog tradíciói alapján következetesen érvényesíti a
bejegyzés elvét, vagyis, hogy az ingatlanokat érintõ jogváltozások általában
csak akkor állnak be, ha azokat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik. A
Javaslat a Ptk-val összhangban meghatározza azokat a jogokat, amelyeket az
ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzés keletkeztet.
A Javaslat az ingatlan-nyilvántartás nyilvánosságának elve alapján áll, s
annak korlátozását csak annyiban engedi meg, amennyiben a személyes adatok
védelméhez fûzõdõ érdek feltétlenül megköveteli. A tulajdoni lap feltétel
nélkül nyilvános, és csupán a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok, a
tulajdoni lapról törölt bejegyzések jegyzéke, valamint a jogosult
személyazonosítója tekintetében van a nyilvánosságot érintõ korlátozó szabály.
A személyazonosító adatokat - a Javaslatban meghatározott kivételektõl
eltekintve - nem használhatja fel a földhivatal abból a célból, hogy annak
alapján a tulajdonos valamennyi ingatlanát kigyûjtse és errõl adatot
szolgáltasson.
A közhitelesség elve alapján a Javaslat egyrészt vélelmet állít fel arra
vonatkozóan, hogy a bejegyzett jog azt a személyt és olyan tartalommal illeti
meg, ahogy azt a nyilvántartás feltünteti, illetve hogy az ingatlanra
vonatkozóan más jog, mint amit a nyilvántartás feltüntet, nem áll fenn. A
Javaslat szerint védelemben részesül a jóhiszemû szerzõ (ingatlan-
nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében jogot szerzõ személy), akivel
szemben az ún. nyilvántartáson kívüli tulajdonos sem érvényesítheti a jogát
(legalábbis az ingatlan-nyilvántartási eljárásban).
A Javaslat az elvek között foglalkozik a kérelemhez kötöttséggel is,
amely szerint jogok és tények bejegyzésére irányuló eljárás fõszabályként az
ügyfél kérelmére indul, és a kérelemhez az eljáró földhivatal kötve van. A
földhivatal csak azt a jogot vagy tényt jegyezheti be az ingatlan-
nyilvántartásba, amelyet az ügyfél a kérelmében megjelölt.
A Javaslat rögzíti a rangsor elvét, amely szerint a bejegyzések rangsorát
az határozza meg, hogy a bejegyzési kérelmek milyen sorrendben érkeznek a
földhivatalhoz. Új megoldás a ranghely elõzetes biztosítása, illetve
fenntartása, amely a tulajdoni lapon határozott idõtartamra feljegyezhetõ.
A jogbiztonság érdekében az ingatlan-nyilvántartásba adatot feltüntetni,
jogot vagy tényt bejegyezni csak érvényes okirat (hatósági határozat) alapján
lehet (okirati elv).
A 9-10. §-okhoz
A Javaslat fenntartja változatlanul azt a korábbi szabályt, hogy az
ingatlan-nyilvántartás vezetése a körzeti földhivatal hatáskörébe tartozik. A
körzet lényegében a korábbi járásnak megfelelõ közigazgatási egység, amelynek
bevált rendszerén változtatni nem indokolt. Az ingatlan-nyilvántartást az
általános államigazgatási területi beosztásnak megfelelõen községenként,
városonként, a fõvárosban kerületenként kell vezetni. A megyei jogú városokban
a kerületenként történõ vezetésre a Javaslat lehetõséget nyújt. Ugyancsak
lehetõség van más városokban is az ingatlan-nyilvántartás kerületenként
történõ vezetésére, amennyiben ehhez a földmûvelésügyi miniszter hozzájárul.
A 11-13. §-okhoz
Az ingatlan-nyilvántartás tárgya maga a jogi értelemben vett ingatlan.
Ingatlannak minõsül általában a földterület és mindaz, ami vele szilárd
összeköttetésben van.
Az ingatlan-nyilvántartásnak az ún. önálló ingatlanok képezik a tárgyát,
azok, amelyek önállóan (saját helyrajzi számmal megjelölve) az
ingatlanforgalomban részt vesznek, öröklés tárgyai lehetnek.
A Javaslat az önálló ingatlanok körén nem változtatott. Önálló
ingatlanok: a földrészlet és az ún. egyéb önálló ingatlanok. A földrészlet
alkotórészeivel együtt vagy anélkül képezi az ingatlan-nyilvántartás tárgyát.
Az egyéb önálló ingatlan kifejezés lényegében gyûjtõ fogalom. E fogalom
alatt a Javaslat a következõket szabályozza:
- az önálló tulajdonú épületet, amely esetében az épületnek és annak a
földnek, amelyen az épület áll, a tulajdonjoga nem azonos.
- a társasházban lévõ öröklakást, illetõleg a külön tulajdonban álló, nem
lakás céljára szolgáló helyiséget, a közös tulajdonban lévõ részekbõl az
öröklakás tulajdonosát megilletõ hányaddal együtt,
- a szövetkezeti házban lévõ szövetkezeti lakást, illetõleg a külön
tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiséget,
- a közterületrõl nyíló pincét, amellyel egy tekintet alá esik a föld
alatti
garázs, raktár stb.
A 14-17. §-okhoz
Az ingatlan-nyilvántartás az önálló ingatlanok adatait, valamint az
azokhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentõs tényeket tartalmazza. A
Javaslat tételesen felsorolja (taxálja) azokat a jogokat és tényeket, amelyek
az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetõk, illetõleg feljegyezhetõk. A
bejegyezhetõ jogok és tények köre tehát zárt, külön törvény azonban további
jogok és tények bejegyzését is megengedheti. Az adatoknál a szabályozás nem
ilyen szigorú. A Javaslat ugyan az ingatlan-nyilvántartásban feltüntethetõ
adatokat is tételesen meghatározza, ezt azonban olyan általános feloldással
fejezi be, amely szerint - anélkül, hogy ehhez külön jogszabályi rendelkezés
kellene - minden nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adat is
feltüntethetõ. Ezek feltüntetését fõképp a gépi adatfeldolgozás speciális
igényei indokolják. A bejegyezhetõ jogok köre a termõföld 5 évnél hosszabb
idõtartamú haszonbérleti jogával bõvül, amelynek az ingatlan-nyilvántartásban
történõ feltüntetését az is indokolja, hogy a bérlõ a bérleti jogviszonyt
biztonságosabbnak látja, hogy ha ez a jog az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzésre kerül. A feljegyezhetõ tények körének bõvülése a Ptk. közelmúltban
történt módosításával függ össze. Ezzel kapcsolatban kerül a feljegyezhetõ
tények sorába a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetõleg a
ranghellyel való rendelkezés jogáról történõ lemondás, a jelzálogjog
ranghelyének elõzetes biztosítása, valamint a ranghely megváltoztatása. A
felsorolt tények ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését a gazdasági élet
biztonsága követeli meg.
Az adatok, jogok és tények bejegyezésének részletes szabályait a törvény
végrehajtási rendelete fogja meghatározni.
Az ingatlan-nyilvántartásban az azonos nevû jogosultakat a családi és
utónév, a jogosult anyja neve és a születési éve (együtt: természetes
személyazonosító adatok) a lakcíme, továbbá a személyi azonosító alapján lehet
egymástól megkülönböztetni. A személyi azonosító ingatlan-nyilvántartási
felhasználása egy olyan kényszerû lépés, amely a magánérdek és a közérdek
mezsgyéjén mozog. Ahhoz, hogy a személyi azonosítónak a jogbiztonságot
szolgáló közérdekû felhasználása ne teremtse meg a magánérdek területébe való
illetéktelen behatolás lehetõségét, azt a személyazonosító jel helyébe lépõ
azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény
rendelkezései szerint kell a földhivatalnál kezelni.
Ezért ezt az azonosítót a képernyõn megjelenõ tulajdoni lapon és az
ingatlan-nyilvántartás részeirõl kiadott másolaton feltüntetni nem lehet.
A 18-22. §-okhoz
A Javaslat szerint az ingatlan-nyilvántartás a számítógépes formában
megjeleníthetõ tulajdoni lapból, a tulajdoni lapról törölt bejegyzések
jegyzékébõl, térképbõl és okirattárból áll.
Az ingatlan-nyilvántartás tartalmáról azonban adatfeldolgozás útján
különbözõ kimutatások, összesítõk is készíthetõk. Ez utóbbiak elõállítására a
Javaslat külön szabályokat tartalmaz, mivel elõállításuk eseti igényeket
elégít ki, nem sorolandók az ingatlan-nyilvántartás fõ részei közé.
A Javaslat értelmében az ingatlan-nyilvántartás központi része a
tulajdoni lap, amely tartalmazza az ingatlan azonosítási és egyéb jelentõs
adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó tulajdonjogot és egyéb jogokat,
továbbá a jogi szempontból jelentõs tényeket is.
A tulajdoni lapnak sajátos szerkezetû változata a tulajdoni törzslap és a
tulajdoni különlap, amelyek alkalmazására az un. egyéb önálló ingatlanok
(társasházi öröklakás stb.) esetében van szükség.
A Javaslat szerint ingatlan-nyilvántartási térképként a földmérési
alaptérkép nyilvántartási példányát kell használni. A Javaslat módot nyújt
arra, hogy amennyiben az adott település térképe számítógépes adathordozón
kerül rögzítésre, úgy ez képezi az ingatlan-nyilvántartási térképet. A térkép
tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek a nyilvántartott ingatlannal
összefüggnek. Külön rendelkezik a Javaslat az egyéb önálló ingatlanok
alaprajzáról, amelyeket 1:100-as vagy annál nagyobb méretarányban lehet
készíteni.
Az okirattár az ingatlan-nyilvántartás része. Mindazon magán- és
közokiratok itt kerülnek elhelyezésre, amelyek a nyilvántartás tartalmában
bekövetkezett változások alapjául szolgálnak. A okirattárban lévõ iratok a
közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló
1995. évi LXVI. törvény hatálya alá tartoznak. Az okirattár gépi
adatfeldolgozási eszközzel történõ kezelését a Javaslat nem rendeli el, ez
tehát megõrzi a hagyományos formáját.
A Javaslat a törölt bejegyzések jegyzékét az ingatlan-nyilvántartás egyik
alapvetõ részeként szabályozza. A rendelkezés a nyilvántartás
számítógépesítéséhez kötõdik. Lényege, hogy a közhitelesség érdekében a gépi
adathordozón meg kell õrizni a tulajdoni lapról törölt bejegyzéseket és
adatokat, a törlésre vonatkozó határozatok számát, amelynek alapján a törlés
alapjául szolgáló okirat az okirattárból visszakereshetõ, és ezáltal adott
ingatlanra vonatkozó jogi láncolat lépésenként nyomonkövethetõ.
A 23-24. §-okhoz
Az ingatlan-nyilvántartás módjának szabályozási körébe tartozik annak
változatlan fenntartása, hogy az ingatlanok területét méterrendszerben kell
nyilvántartani, a mezõ- és erdõgazdasági mûvelés alatt álló területeket pedig
mûvelési ágakba kell besorolni. A mezõ- és erdõgazdasági mûvelés alatt álló
földet a rendszeres földhasznosítási módjára tekintettel a természetbeni
állapotnak megfelelõen szántó, gyep, szõlõ, kert, gyümölcsös, nádas, erdõ
mûvelési ágban vagy halastóként kell nyilvántartani. A földrészletek
minõsítésének (osztálybasorozásának) alapja a településenként kijelölt
mintatérhálózat. A földminõséget jellemzõ tulajdonságokat, természeti és
termelési adottságokat mûvelési áganként kell megállapítani. A föld
minõségének megfelelõ kataszteri tisztajövedelmet az ingatlan-nyilvántartásban
fel kell tüntetni.
A számítógépes ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapját ingatlanonként a
reálfólium elve szerint kell vezetni. Sajátos nyilvántartást igényel a
társasház és a szövetkezeti ház nyilvántartása.
A 25-27. §-okhoz
Az ingatlan-nyilvántartás központi kérdése, hogy azok a bejegyzések,
amelyeket a földhivatal a tulajdoni lapon teljesít, mennyiben véglegesek abban
az esetben, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok a bejegyzett jog, tény
érvényes keletkezését nem támasztják alá. Az ingatlan-nyilvántartásba
helytelenül vagy minden jogalap nélkül bejegyzett jog az arra alapozott
további jogszerzõt megtéveszti. A jóhiszemû további jogszerzõ védelme a
különbözõ jogrendszerekben eltérõ mértékû. A telekkönyvet vezetõ országokban
ez a védelem rendszerint odáig terjed, hogy a telekkönyv által megtévesztett
jogszerzõ szerzése véglegessé válik, ha szerzésénél jóhiszemûen járt el. A
védelemnek ez a mértéke teheti indokolttá, hogy adott nyilvántartást preventív
okokból lehetõleg közvetlenül a bíróság vezesse, hiszen a hibás bejegyzésre
alapozott további jóhiszemû jogszerzés véglegessé válására tekintettel az
utólagos bírósági kontroll sem lenne elegendõ. Az ingatlan-nyilvántartás
intézményeinek a Javaslat szerinti szabályai a jóhiszemû jogszerzõ védelmét
erõsítik, a korábbinál határozottabbá teszik. A védelem kiterjesztése
egyébként a magyar bírói gyakorlatban is megfigyelhetõ. Erre tekintettel
azonban - figyelemmel arra, hogy gyakorlati okokból a bíróság által vezetett
telekkönyvi rendszer visszaállítására belátható idõn belül nem kerül sor - a
Javaslat abból indul ki, hogy a földhivatalok az eljárást sui generis
közigazgatási eljárás keretében folytassák le. A korábbi szabályozás szerint
az ingatlan-nyilvántartást az államigazgatási eljárás általános szabályai
szerint kellett vezetni és csak mögöttes joganyagként jöhettek szóba az
ingatlan-nyilvántartás speciális rendelkezései.
A Javaslat ismét abból indul ki, ami egyébként 1981-ig töretlenül
érvényesült, hogy az ingatlan-nyilvántartás vezetésénél elsõsorban az erre
vonatkozó speciális szabályok az irányadók és csak mögöttes joganyagként
jöhetnek szóba az Áe. rendelkezései.
A földhivatal szóbanforgó sui generis eljárása a Ptk. adta lehetõségeken
belül igazodik az 1972 elõtti idõszak telekkönyvi eljárási szabályaihoz és
garanciákat hordoz arra, hogy a földhivatal eljárási hibájára hivatkozással a
bejegyzések törlését az esetlegesen arra alapozott további jóhiszemû
jogszerzésekre tekintettel ne lehessen elérni. Az eljárás egyebekben
földhivatali határozatok bírósági felülvizsgálata számára is tág lehetõséget
biztosít.
A Javaslat változatlanul fenntartja azt a bevált rendelkezést, amely
szerint az ingatlanhoz kapcsolódó jog, tény keletkezését, módosulását
kérelemre vagy hatósági megkeresésre kell az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyezni. E változások bejegyzésére hivatalból csak kivételesen és szûk
körben (rendszerint a túlhaladott bejegyzések törlése tekintetében) van
lehetõség. A kérelem benyújtása az ingatlan-nyilvántartást vezetõ
földhivatalhoz kötelezõ, ha az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény
megváltozik. A Javaslat ezzel kívánja fenntartani az ingatlan-nyilvántartás és
a valóságos jogviszonyok lehetõ összhangját. A bejegyzés iránti kérelem
benyújtására vonatkozó határidõ túllépésének vagy elmulasztásának szankciója
az illetékekrõl szóló törvény szerinti mulasztási bírság kiszabása, tekintve,
hogy a kérelem földhivatali benyújtása egyidejûleg a vagyonszerzés
illetékkiszabás céljára való bejelentésének minõsül.
A Javaslat ugyancsak változatlanul fenntartja azt a rendelkezést, hogy az
ingatlanok adataiban (terület, mûvelési ág stb.) bekövetkezett változást az
ingatlan tulajdonosa, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet vagy a
vagyonkezelõ, továbbá a földhasználó köteles bejelenteni. Ennek határideje a
változás tényleges bekövetkezésétõl vagy az arról történt tudomásszerzéstõl
számított harminc nap. Kötelezõ bejelentés alá tartozik az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett jogosult nevének, lakcímének (telephelyének,
székhelyének) megváltozása is. A Javaslat meghatározza a bejelentési
kötelezettség alóli kivételeket.
A 28-38. §-okhoz
A Javaslat elkülönítetten határozza meg az adatváltozás átvezetése, a
jogok bejegyzése és a tények feljegyzése alapjául szolgáló okiratokat.
Kiemelendõ, hogy az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érintõ változások
rögzítéséhez változási vázrajz is szükséges, amely szemléltetõ módon ábrázolja
az ingatlanban bekövetkezett változást. Adatváltozás esetében bejelentés
hiányában is átvezeti a földhivatal a változást, amennyiben arról helyszíni
ellenõrzése során szerez tudomást. A Javaslat rendelkezik a költségviselés
szabályairól is, amelynek értelmében a költségek azt terhelik, aki nem tett
eleget a bejelentési kötelezettségének.
A jogok, tények bejegyzése alapjául szolgáló okiratok a jogosultak olyan
megállapodását, illetõleg a hatóságoknak olyan rendelkezését tanúsítják,
amelyek a jogok keletkezését, módosulását vagy megszûnését eredményezik. A
bejegyzés alapjául szolgáló okiratok magánokiratok vagy közokiratok lehetnek.
E két okirat fogalmát a polgári perrendtartásról szóló törvény egyértelmûen
meghatározza. Változatlanul fenntartja a törvénytervezet azt a korábbi
rendelkezést, amelynek értelmében nincs szükség okiratra és kérelemre, ha
olyan jog vagy tény törlésérõl kell rendelkezni, amelynek megszûnése az
ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható (pl. kiskorú személy
nagykorúvá válik).
A Javaslat tételesen meghatározza az okiratok kellékeit, amelyek
minimálisan szükségesek ahhoz, hogy az okirat alapján bejegyzés legyen
teljesíthetõ. A magánokirat alakiságai körében a Javaslat különböztet a
tulajdonjog, vételi jog, jelzálogjog (önálló jelzálogjog) keletkezésének,
módosulásának és megszûnésének bejegyzéséhez szükséges magánokirat, és a más
jog, vagy tény bejegyzése alapjául szolgáló magánokirat között.
A tulajdonjog, vételi jog, jelzálogjog (önálló jelzálogjog)
keletkezésének, módosulásának, megszûnésének alapjául szolgáló magánokirat
akkor fogadható el, ha az ügyvédi ellenjegyzést tartalmaz, vagy a
nyilatkozattevõ, illetve a szerzõdõ felek névaláírásának valódiságát közjegyzõ
tanúsítja. Kivételt csak azok a jelzálogjog (önálló jelzálogjog) alapításáról,
vagy megszûnésérõl rendelkezõ okiratok jelentenek, amelyek esetében a
nyilatkozattevõ, illetve szerzõdõ fél hitelintézet. Az ügyvéden a jogtanácsost
is érteni kell, ha a szerzõdõ fél a jogtanácsos által képviselt szervezet. Az
ügyvédekre vonatkozó rendelkezés azonban nem értelmezhetõ oly módon, hogy a
magánokirat ellenjegyzésére a jogsegélyszolgálat is jogosult volna. Ugyanakkor
a jogi szakvizsgával rendelkezõ, ingatlanközvetítõi tevékenységet végzõ egyéni
vállalkozó is jogosult az általa készített okirat ellenjegyzésére.
A Javaslat akkor tekinti bejegyzésre alkalmasnak az ellenjegyzéssel
ellátott okiratot, ha az tartalmazza az ellenjegyzõ nevét, aláírását,
irodájának székhelyét az "ellenjegyzem" megjelölést és - ügyvéd esetében - a
szárazbélyegzõ lenyomatát.
A bejegyzés alapjául szolgáló okiraton ügyvédi ellenjegyzés, vagy az
aláírások valódiságának közjegyzõi tanúsítása esetén a két tanú aláírása nem
szükséges. Egyébként a tulajdonjog keletkezésére, módosulására, illetve
megszûnésére vonatkozó magánokiratok körét szûken kell értelmezni. Nem
tartoznak ebbe a körbe azok az okiratok, amelyek más olyan jogok, tények
bejegyzése alapjául szolgálnak, amelyek a tulajdonjog gyakorlásának a
lehetõségét csak közvetve befolyásolják, és ilyen értelemben módosítják a
tulajdonjogot. (Pl. elidegenítési, terhelési tilalom.) A tulajdonjog
módosulásával jár azonban pl. az ingatlan egy részének, vagy adott tulajdoni
illetõség meghatározott hányadának átruházása. Ebbe a körbe tartozik továbbá a
tulajdonközösség megszüntetése is. A Javaslat tehát közvetlenül a tulajdonjogi
bejegyzés alakítását eredményezõ magánokiratok ügyvédi ellenjegyzését kívánja
elõírni. Az ügyvédi ellenjegyzés fogalma az okiratban foglalt ügylet
szakszerûségéért, tartalmi és alaki jogszerûségéért való felelõsségvállalást
is jelent. A célzott joghatás elérésére alakilag és tartalmilag alkalmatlan
okiratok ellenjegyzésére eleve nem kerülhet sor.
Más jog, vagy tény bejegyzése alapjául a magánokirat akkor is
elfogadható, ha azon csupán két tanú az aláírásával igazolja, hogy a
nyilatkozattevõ a nem általa írt okiratot elõttük írta alá, vagy aláírását
elõttük saját kezû aláírásának ismerte el.
A külföldön kiállított magánokiratok esetében, ha nemzetközi megállapodás
másként nem rendelkezik, vagy eltérõ viszonossági gyakorlat nem áll fenn,
szükséges az okiratok diplomáciai hitelesítése, illetve felülhitelesítése.
Más államok tekintetében a diplomáciai felülhitelesítés a külföldön
felhasználásra kerülõ közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének
(felülhitelesítésének) mellõzésérõl Hágában, az 1961. évi október hó 5. napján
aláírt egyezmény kihirdetésérõl szóló 1973. évi 11. tvr. alapján mellõzhetõ.
Az Egyezmény szempontjából magánokiraton levõ aláírások hitelesítését
közokiratnak kell tekinteni. Az Egyezmény alkalmazása körében a körzeti
földhivatalnak azt kell vizsgálnia, hogy az okirat szabályszerûen el van-e
látva az egyezményben elõírt hitelesítési záradékkal (ún.
Apostille=tanúsítvány).
A Javaslat elõírása értelmében a bejegyzéshez az alapul szolgáló okiraton
felül külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély, igazolás is
szükséges. A hatósági jóváhagyás általában az okirat tartalmának érvényességi
kelléke. A különbözõ engedélyek, igazolások pedig az okirat bejegyzéséhez
szükségesek, azok elõfeltételét képezik. Hiányuk nem teszi lehetõvé a
bejegyzést.
Jogi személyeknek és jogi személyiség nélküli szervezeteknek a bejegyzési
kérelemhez csatolniuk kell a keletkezésüket tanúsító cégbejegyzés eredeti vagy
közjegyzõ által hitelesített példányát. Amennyiben a cégbejegyzés folyamatban
van, a jogügyleti képességgel bíró szervezetnek az alapításról szóló okiratot
az aláírási címpéldánnyal és a regisztrálási kérelem egy másolatával együtt
kell benyújtania.
Elõfordulhat, hogy az ügyfél több körzeti földhivatal illetékességi
területén fekvõ ingatlanokra vonatkozóan kíván változást bejelenteni. Ilyenkor
mindegyik földhivatalhoz külön bejelentést kell benyújtania. A bejegyzett
jogok és tények megváltozása esetén a bejegyzés iránti kérelem mellékleteként
a bejegyzés alapjául szolgáló eredeti okiratot mellékleteivel együtt csak az
egyik körzeti földhivatalhoz szükséges benyújtani. A többi körzeti
földhivatalhoz benyújtott kérelem mellékleteként az okirat egyszerû másolatát
kell csak csatolni, a másolatnak azonban tartalmaznia kell a hatósági
jóváhagyást, igazolást is. A kérelemben utalni kell arra, hogy az eredeti
okirat melyik körzeti földhivatalhoz lett benyújtva.
A 39-43. §-okhoz
A hiány pótlására hívja fel a körzeti földhivatal az érdekelteket, ha a
bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak olyan hiányosságaira derült fény a
vizsgálat során, amelyek pótolhatók. A Javaslat szakít azzal a megoldással,
amely szerint pótolhatónak számít az okirat olyan hiányossága, ami miatt nem
kell a benyújtott okirat helyett másikat készíteni. Számos olyan
fogyatékossága lehet ugyanis ezen túl az okiratnak, amelyek megléte esetén nem
indokolt annak biztosítása, hogy a bejegyzésre a kérelem eredeti rangsorában
kerüljön sor.
A hiánypótlásra való felhívás - ha pótolható hiányosságról van szó - nem
mellõzhetõ. A felhívásban a körzeti földhivatal felsorolja a beadvány
elintézését akadályozó hiányosságokat. Ha erre az okirat hiányosságai miatt
van szükség, a hiányos okiratot vissza is küldi az ügyfélnek. A tervezet
tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor nincs helye a hiánypótlásnak
és a kérelmet el kell utasítani.
A földhivatal elutasítja a beadványt, ha felhívás ellenére a megszabott
határidõn belül nem pótolják azokat a hiányosságokat, amelyek miatt a változás
nem érvényesíthetõ az ingatlan-nyilvántartásban.
Az ügyfél meghallgatását lehet kezdeményezni minden olyan esetben, amikor
az ügyfél által adott felvilágosításra van szükség annak érdekében, hogy a
beadvány elintézhetõ legyen.
Az ügyfél meghallgatása után a további eljárás általában attól függ, hogy
az ügyfél milyen nyilatkozatot tett, illetõleg a meghallgatás eredményes volt-
e.
Ha az ügyfél a meghallgatáson nem jelent meg, és írásban sem nyilatkozott,
illetve, ha szóbeli nyilatkozata alapján a kérdést nem lehetett tisztázni, a
körzeti földhivatal a kérelmet elutasítja. Ha a meghallgatás azért vált
szükségessé, mert a bejegyzés iránti kérelmet részben el kellett volna
utasítani és az ügyfél a meghallgatás alkalmával a kérelmet a teljesíthetõ
rész tekintetében fenntartja, e rész tekintetében a jogot vagy tényt be kell
jegyezni. A fenn nem tartott részben a földhivatal a kérelmet elutasítja.Ha a
kérelmet az ügyfél a teljesíthetõ részben sem tartja fenn, ezt a földhivatal
úgy tekinti, mintha az ügyfél a kérelmet visszavonta volna.
Ha a földhivatal megítélése szerint a bejegyzés alapjául szolgáló
hatósági határozatot nem a hatáskörében eljáró szerv hozta, vagy annak
tartalma jogszabályba ütközik - a korábbi szabályozással azonos módon - a
döntés elõtt az ügyészt értesíti. Az ügyész intézkedésérõl vagy annak
szükségtelenségérõl a körzeti földhivatalt tájékoztatja.
A 44-48. §-okhoz
A rangsor meghatározása alapjául a bejegyzések idõbeni egymásutánisága
szolgál. A rangsor tehát az egyes ranghelyeket megilletõ idõpontokhoz
igazodik. Az egyes bejegyzések ranghelyét az az idõpont határozza meg, amikor
a bejegyzés alapjául szolgáló beadvány a földhivatali iktatóhoz érkezett. A
rangsor meghatározása érdekében a körzeti földhivatal a beadványokat az
érkezés alapján az érkezés sorrendjében iktatja. Ha több beadvány azonos
ingatlanra vonatkozóan egyidejûleg érkezik, az ilyen beadványok azonos
rangsort kapnak. Új rendelkezése a Javaslatnak a korábbihoz képest, hogy a
bejegyzések rangsora az érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható.
A beadvány soronkívüli elintézését engedélyezheti a körzeti földhivatal
vezetõje, ha a kérelmezõnek ahhoz érdeke fûzõdik. Soronkívüliség külön kérelem
alapján engedélyezhetõ. Soronkívüli ügyintézés esetében az ugyanarra az
ingatlanra vonatkozó kérelemmel érintett beadványt megelõzõ beadványokat is
felül kell vizsgálni, s amennyiben bármelyiküknek elintézési akadálya van, úgy
a soronkívüliség nem engedélyezhetõ.
A jogok bejegyzése, illetõleg a tények, feljegyzések iránt folyó eljárást
a földhivatal köteles felfüggeszteni, ha a bejegyzés illetõleg a feljegyzés
alapjául szolgáló magánokirat valódiságát az aláíró felek, vagy a hitelesítõ,
illetõleg az ellenjegyzõ ügyvéd vitatja. Ugyancsak fel kell függeszteni az
eljárást akkor is, ha a bejegyezni kért jog vagy feljegyezni kért tény
jogosultjának személye tekintetében az érdekeltek között jogvita alakult ki.
Ez esetben az okirat érvénytelensége iránt a feleknek pert kell indítaniuk. Ha
a bejegyzést tevõ személyek felhívásra az érvénytelenség megállapítása iránti
per megindítását nem igazolják, a földhivatal érdemben dönt a bejegyzési
kérelem tekintetében. A beadványokat általában nem intézik el azonnal, azok
benyújtásakor. A beadvány érkezése és elintézése között az ingatlan-
nyilvántartást sokan megtekintik. Félrevezetõ lenne, ha a betekintõ személyt a
tulajdoni lap nem figyelmeztetné arra, hogy az ingatlanra vonatkozóan
elintézésre váró beadvány van. Ezen figyelemfelhívás a széljegy intézménye. A
széljegyet a beadvány benyújtásának napján kell feltüntetni a tulajdoni lapon.
A 49-54. §-okhoz
A Javaslat változatlanul fenntartja azt a szabályozást, mely szerint a
beadvány vizsgálatát követõen - annak eredményére figyelemmel - a körzeti
földhivatal határozattal dönt a változás átvezetése, illetõleg az ingatlan-
nyilvántartás bejegyzése tárgyában. A változást pedig egyidejûleg érvényesíti
az ingatlan-nyilvántartás egyes részein (átvezeti a számítógépes
adatbázisban).
A Javaslat részletesen meghatározza az ingatlan-nyilvántartási ügyben
hozott határozatok tartalmát.
Az ingatlan-nyilvántartási eljárás jellegzetessége, hogy a határozat
kézbesítésére csak akkor kerül sor, ha a határozat tartalmát a tulajdoni lapon
és - szükség szerint - véglegesen a térképen is átvezették, illetve
bejegyezték. Az erre vonatkozó korábbi szabályokat a Javaslat lényegében
változtatás nélkül fenntartja.
A Javaslat szerint a földhivatal a határozatát és az ezen alapuló
bejegyzést név-, szám vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén -
szükséghez képest az ügyfél meghallgatása után - kijavíthatja vagy a hiányzó
határozatot és bejegyzést kiegészítheti. A kijavítás és a kiegészítés nincs
határidõhöz kötve és arra hivatalból is bármikor sor kerülhet.
Amennyiben az ingatlan-nyilvántartásból megállapítható, hogy az
ingatlanra idõközben harmadik személy jóhiszemûen és ellenérték fejében jogot
szerzett és a kijavítás az õ jogát sértené, a jogra, tényre vonatkozó
kijavításnak vagy kiegészítésnek csak akkor van helye, ha ehhez az érdekelt
harmadik személy hozzájárul. Ilyen esetben tehát a határozat kijavítása, vagy
kiegészítése elõtt a további jogszerzõ hozzájárulását kell beszerezni. A
jogosult hozzájárulása hiányában kijavításnak, vagy kiegészítésnek nincs
helye.
Garanciális jellegû rendelkezése a Javaslatnak, hogy a földhivatal a
jogok, tények tárgyában hozott határozatát nem vonhatja vissza. A visszavonás
következményeként ugyanis a földhivatalnak a bejegyzés iránti kérelem
(megkeresés) tárgyában új határozatot kellene hoznia. Az új határozat azonban
alapot adhatna arra, hogy a kérelemnek helytadó határozat visszavonása révén a
visszavont határozattal bejegyzett jogra alapozott további jogszerzés sorsa
bizonytalanná váljon. Ezért a Javaslat kizárólag a bejegyzés iránti kérelmet
elutasító határozat utólagos módosítását teszi lehetõvé. Az elutasító
határozatot az ügyfél javára módosítani lehet, a bejegyzés iránti kérelmet a
földhivatal utóbb teljesítheti. Ezekben az esetekben ugyanis az elutasított
kérelemre alapozott további jogszerzés lehetõsége kizárt.
A 55-57. §-okhoz
Az elsõ fokú határozat ellen a fellebbezést - az annak elbírálására
illetékes megyei földhivatalhoz címezve - a kézbesítéstõl számított harminc
napon belül, a határozatot hozó körzeti földhivatalnál kell benyújtani.
Saját hatáskörben bírálhatja el a körzeti földhivatal a fellebbezést, ha
a fellebbezést új eljárásra irányuló beadványnak kell tekinteni, illetve, ha a
határozat (bejegyzés) hibája kijavítással, kiegészítéssel orvosolható, és
végül
ha a határozat módosításának helye van. Ha a fellebbezés az ingatlan
határvonalát, vagy területét érinti, a fellebbezést valamennyi érintett
ingatlan tulajdonosának meg kell küldeni.
Új eljárásra irányuló beadványnak kell tekinteni a fellebbezést akkor, ha
az ügyfél pótolja a bejegyzés iránti kérelmet elutasító földhivatali
határozatban megjelölt hiányosságokat.
Ilyen esetben a földhivatal a fellebbezésként benyújtott beadványt úgy
bírálhatja el, mintha az ügyfél újabb bejegyzés iránti kérelmet nyújtott volna
be.
A Javaslat szerint az eljárás gyorsítása érdekében a körzeti földhivatal
a saját hatáskörben történõ kijavítással, kiegészítéssel csak a fellebbezés
érkezésétõl számított nyolc napon belül élhet. A nyolc nap elteltével, vagy ha
a körzeti földhivatalnak nincs lehetõsége arra, hogy a határozat (bejegyzés)
kisebb jelentõségû hibáit saját hatáskörben kijavítással vagy kiegészítéssel
orvosolja, a fellebbezést elbírálás céljából az illetékes megyei
földhivatalhoz kell felterjeszteni.
A megyei földhivatal a fellebbezéssel megtámadott határozatot helyben
hagyhatja, megváltoztathatja vagy megsemmisítheti és új eljárást rendelhet el.
Az 58-61. §-okhoz
A Javaslat lényegében fenntartja az ingatlan-nyilvántartási kérelmek
tárgyában hozott földhivatali határozatok elleni jogorvoslatok eddigi
rendszerét azzal az eltéréssel, hogy a bírósági jogorvoslati kérelem
benyújtásának lehetõségét kiterjeszti az adatváltozások átvezetése tárgyában
hozott megyei földhivatali határozatra is. Ennek fõképp az ingatlan területét
és határvonalát érintõ megyei földhivatali határozatok esetében lesz
jelentõsége. A bírósági jogorvoslati kérelem benyújtására az jogosult, akinek
a jogát a másodfokú határozat sérti. Ezekben az esetekben a jogorvoslati
kérelmet a határozat kézbesítésétõl számított harminc napon belül kell
benyújtani a körzeti földhivatalnál. Az említett határidõk elmulasztása miatt
a polgári perrendtartás szerint van helye igazolásnak.
Az ügyész közérdekbõl jogorvoslati kérelmet nyújthat be a jogok, tények
bejegyzésérõl szóló földhivatali határozat ellen. A Javaslat meghatározza az
ilyen kérelem folytán hozott bírósági határozat hatályát.
A megyei földhivatal határozatának megváltoztatása iránti jogorvoslati
kérelem felõl az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei bíróság székhelyén
mûködõ helyi bíróság határoz. A bíróság a megyei földhivatal határozatát
egészben vagy részben megváltoztathatja, a megyei földhivatal határozatát
hatályon kívül helyezheti és új eljárást rendelhet el, vagy a keresetet
elutasíthatja.
A 62-63. §-okhoz
A Javaslat fenntartja a törlési és a kiigazítási perek eddigi szabályait.
A törlési perek két csoportja különböztethetõ meg, úgymint a bejegyzés
érvénytelenségére alapított és az elévülésére, vagy megszûnésére alapított
törlési perek.
A bejegyzés érvénytelenségének oka, amely a törlési per megindítását
kiválthatja, fõképp a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége
lehet. Ezek az okiratok magánokiratok (szerzõdések, jognyilatkozatok) vagy
közigazgatási, illetõleg bírósági határozatok. Ha azonban a bejegyzés alapjául
közigazgatási határozat, vagy bírósági ítélet szolgált, ezek helyességének
vizsgálata nem a törlési per tárgya, mivel ezeket az ellenûk adott jogorvoslat
fórumrendszerén kell elbírálni. Más kérdés, hogy a határozat, ítélet
helyességének vizsgálata a jogerõ szabályaiba ütközhet, ezért felülvizsgálatuk
az adott jogorvoslati fórumrendszeren a továbbiakban már nem lehetséges. A
közigazgatási határozat, illetõleg a bírósági ítélet esetleges
helytelenségének megállapítására azonban a törlési per bíróságának nincs
hatásköre.
Az érvénytelenségre alapított törlési pert az indíthat, akinek a
nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti, továbbá az ügyész. A perindítás
lehetõsége tehát azt illeti meg, aki a tulajdoni lapra bejegyezhetõ jogok,
vagy tények jogosultjaként már be volt jegyezve, de utóbb valamilyen oknál
fogva törölték az ingatlan-nyilvántartásból. Pert indíthat azonban a jelenleg
bejegyzett jogosult is (pl. jelzálogos hitelezõ), ha a bejegyzett jogát
érintõen a körzeti földhivatal újabb bejegyzést teljesített, amely számára
hátrányos.
Az érvénytelenségre alapított törlési pert azzal szemben, aki közvetlenül
a bejegyzés folytán szerzett jogot, vagy mentesült a kötelezettség alól, addig
lehet megindítani, ameddig a bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat
érvénytelensége megállapításának helye van. A szabály szempontjából szóba
jöhetõ érvénytelen magánokiratok semmisek, vagy megtámadhatók lehetnek. Ha a
bejegyzés alapjául szolgáló magánokirat semmis - mivel a semmisségre bármikor
hivatkozni lehet - a törlési per megindításának elvben nincs határideje. Ha
viszont a bejegyzés alapjául szolgáló magánokirat megtámadható, a megtámadási
határidõ a Ptk. szerinti kezdõ idõponttól számított egy év.
A további jogszerzõvel szemben azonban a törlési per megindításának
lehetõsége idõben korlátozott, ellenkezõ esetben egyetlen bejegyzett jogszerzõ
sem lehetne biztonságban. Az elõzõ bejegyzés érvényességében bízó, jóhiszemû
további jogszerzõ ellen a törlési per megindításának határideje attól függ,
hogy kézbesítették-e a törlési per felperesének (a sérelmet szenvedett félnek)
azt a határozatot, amely a közvetlen jogszerzõ javára szóló érvénytelen
bejegyzésrõl rendelkezett.
Ha kézbesítették, a törlési keresetet a kézbesítéstõl számított hatvan
napon belül lehet megindítani. A sérelmezett bejegyzéstõl számított három éven
belül lehet megindítani a törlési keresetet, ha kézbesítés nem történt.
Az elévülésre, vagy megszûnésre alapított törlési per célja, hogy az
eredetileg érvényes, de utóbb sérelmessé vált bejegyzés törlését elérjék (pl.
megszûnt a bejegyzett jelzálog, mert a hitelt kifizették). A tulajdonjog
törlését azonban ilyen címen nem lehet elérni, mivel az ingatlan uratlanná
válna. Minden más jog, vagy tény törlése azonban, amely az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyezhetõ, ennek a pernek a tárgya lehet. A per
megindítására mindenki jogosult, akinek a javára, érdekében bármikor bejegyzés
történt. A per megindításának határideje nincs. Feltétele azonban, hogy
elõzetesen a földhivatali eljárásban kíséreljék meg a sérelem orvoslását.
A bejegyzés kiigazítását kérheti keresettel az, aki a téves bejegyzés
folytán sérelmet szenvedett. A kiigazítási per a bejegyzésrõl szóló
földhivatali határozat, vagy a tulajdoni lapon teljesített bejegyzés hibáinak
kiigazítására szolgál olyan esetekben, amikor a földhivatalnak nincs
lehetõsége arra, hogy a bejegyzés vagy az errõl szóló határozat hibáit saját
hatáskörben kijavítsa, illetõleg a hiányos bejegyzést vagy határozatot
kiegészítse.
A 64-65. §-okhoz
A törlési és kiigazítási perekben a kereset az ingatlan-nyilvántartási
bejegyzés törlésére vagy kiigazítására irányul. Vannak azonban olyan perek is,
amelyek közvetlenül nem valamely konkrét bejegyzés ellen irányulnak, azonban
bejegyzéssel zárulnak. Ezeket a Javaslat tételesen felsorolja.
E perek megindítása tényének feljegyzése iránt az ügyfél kérelmére a
bíróság elõzetesen végrehajtható végzéssel megkeresi a körzeti földhivatalt. A
körzeti földhivatal a perindítás tényét bejegyzi a tulajdoni lapra.
A "perfeljegyzés"-hez kétféle joghatás fûzõdik. Egyrészt e tény
bejegyzését követõen az ingatlanra jogot szerzõ személyek már nem jóhiszemûek.
Másrészt a perben hozott ítélet hatálya kiterjed mindenkire, aki a
perfeljegyzés után szerzett további jogot, akkor is, ha a további jogszerzõt
nem vonták perbe.
E rendelkezésekbõl következõen a perindítás tényének bejegyzését követõen
is be lehet jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba jogokat és tényeket, de csak
a folyamatban lévõ per eredményétõl függõ hatállyal.
A 66-71. §-okhoz
A földhivatalok szolgáltató jellegû hatósági tevékenysége az
adatszolgáltatás, amelynek során az érdekeltek részére különbözõ módokon
hozzáférhetõvé teszik az ingatlan-nyilvántartás adatait. A Javaslat abból
indul ki, hogy az ingatlan-nyilvántartási adatoknak az érdekeltek részére való
szolgáltatása a földhivatalnak a nyilvánosság elvébõl folyó kötelezettsége.
A Javaslat általános kötelezettségként kimondja, hogy a körzeti
földhivatal a bíróságok, ügyészségek és a helyi önkormányzatok, valamint más
hatóságok részére biztosítja a hatósági feladatok ellátásához szükséges
ingatlan-nyilvántartási adatokat. A körzeti földhivatal székhelyén mûködõ
bíróságok és önkormányzatok általában az ügyfélfogadás során elégítik ki
adatigényüket. Ugyanilyen közvetlen az adatszolgáltatási kapcsolat a körzeti
földhivatal székhelyén kívüli helységben mûködõ bíróságokkal is. Azokban az
esetekben, amikor erre szükség van, az említett bíróságok megkeresésére a
földhivatal hiteles tulajdoni lap másolatot küld. Hasonlóképpen megkeresésre
elégíti ki a földhivatal a székhelyén kivül mûködõ önkormányzatok eseti
adatigényét is.
A Javaslat az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok meghatározásánál
figyelembe veszi a számítógépesítés által kínált lehetõségeket. Az ingatlan-
nyilvántartás megtekintése céljából a tulajdoni lap tartalmát az azt kezelõ
számítástechnikai eszköz képernyõjén olvasható formában kell megjeleníteni. A
Javaslat lehetõvé teszi, hogy az ügyfelek az ingatlan-nyilvántartás tartalmát
a földhivatalnál erre a célra rendszeresített számítástechnikai eszközzel
maguk is lekérdezhessék. Az ilyen számítástechnikai eszköz azonban nem lehet
alkalmas arra, hogy az ügyfelek az ingatlan-nyilvántartás tartalmát
megváltoztassák.
A Javaslat szerint az ingatlan-nyilvántartás megtekintése a tulajdoni-
lapról kinyomtatott (nem hitelesített) másolat átadásával is biztosítható.
Újszerû rendelkezés, hogy számítástechnikai eszközzel a megtekintést más
földhivatal is lehetõvé teheti, mint amelyik az adott település ingatlan-
nyilvántartását vezeti.
A Javaslat lényegében fenntartja a hiteles tulajdoni lap másolatok
kiadásának korábbi szabályait, azzal a változtatással, hogy a szolgáltatók
körét jelentõsen bõvíti. Ilyen másolatot nemcsak az adott ingatlan tulajdoni
lapját vezetõ, hanem bármely másik körzeti földhivatal is kiállíthat, továbbá
az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzat jegyzõje, valamint a
közjegyzõ is. Ez utóbbi akkor, ha hagyatéki eljárással kapcsolatos jogkörében
jár el.
Adatvédelmi célból a Javaslat meghatározott korlátozásokkal teszi csak
lehetõvé a megszûnt tulajdoni lapról hiteles másolat kiadását.
A másolatok elkészítéséért - meghatározott kivételektõl eltekintve -
díjat kell fizetni.
A Javaslat az ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatása során csak
korlátozott mértékben teszi lehetõvé a természetes személyazonosító adatok és
a személyi azonosító felhasználását. Ezek az azonosítók nem használhatók fel
arra a célra, hogy azok alapján a számítógépes rendszerbõl adott tulajdonos
valamennyi ingatlana lekérdezhetõ legyen.
A korlátozás nem vonatkozik arra az esetre, ha a tulajdonos valamennyi
ingatlanának lekérdezése a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálat, a nyomozó
hatóság és az ügyészség meghatározott feladatainak ellátása céljából, valamint
ha a hagyatéki eljárás lefolytatásához szükséges.
A 72-81. §-okhoz
A Javaslat általános szabályként írja elõ, hogy az ingatlan-nyilvántartás
adatbázisához saját számítástechnikai eszközzel történõ csatlakozásért un.
egyszeri csatlakozási díjat, az adatok lekérdezéséért pedig igazgatási
szolgáltatási díjat kell fizetni, amelyek mértékét külön jogszabályok
állapítják meg.
Nem kell fizetnie a csatlakozásért a bíróságoknak, az ingyenes
csatlakozás részükre hangsúlyozottan az egyedi bírósági ügyekben szükséges
ingatlan-nyilvántartási adatok lekérdezésének lehetõségét és nem a külön-külön
mûködtetett több adatbank létrehozását célozza. A Központi Statisztikai
Hivatal - összhangban a törvényi szinten szabályozott feladataival -
ingyenesen csatlakozhat a földhivatal adatbankjához.
Arra figyelemmel, hogy a közjegyzõk hagyatéki és más nemperes eljárást
folytatnak le, amelynek során quasi bírósági hatáskört gyakorolnak, a Javaslat
kötelezõvé teszi számukra a földhivatali adatbankhoz való csatlakozást. A
csatlakozási díj fizetése alól nem mentesülnek, mivel nem kizárólag a már
említett "bírósági" feladatokat látják el.
A helyi önkormányzatok és más közigazgatási hatóságok részére hatósági
ügyek ellátásához szükséges egyedi adatok lekérdezése céljából engedélyezhetõ
az ingatlan-nyilvántartás adatbázisához a csatlakozás.
Az ilyen csatlakozás azonban hangsúlyozottan csak egyedi adatok
lekérdezése céljából lehetséges és nem foglalja magában a tömeges
adatlekérdezés lehetõségét (pl. adott település, megyei jogú városi vagy
fõvárosi kerület teljes adatállományának rendszeres lekérdezése).
Az ingatlan-nyilvántartás adatainak széles körû felhasználása történik az
ügyvédi foglalkozás körében is. Az ügyvédek részére az adatbankhoz való
csatlakozás lehetõsége díj fizetése ellenében kizárólag a technikai
lehetõségek függvénye. Az ügyvéd - külön törvényi felhatalmazás hiányában -
hiteles tulajdoni lap másolatot nem szolgáltathat ki az általa lekérdezett
adatok alapján.
A csatlakozás jogosultsága kérelemre díj fizetése ellenében másoknak (pl.
bankok) is megadható, ha a tulajdoni lap megtekintésének szükségessége az
adott foglalkozás körében gyakori és a meglevõ lehetõségekkel ezt az igényt
nehezen lehet kielégíteni.
A 82-83. §-okhoz
Megfelelõ gépi adatfeldolgozási program segítségével az ingatlan-
nyilvántartás adatairól elvileg bármilyen kimutatás vagy összesítés
elkészíthetõ. Ezek elkészítését a földmûvelésügyi miniszter rendelheti el. Van
azonban olyan összesítõ is, amelynek az elkészítését a Javaslat kötelezõen is
elõírja.
Ez az összesítõ az ún. törzskönyv, amelynek célja a település
(belterület, külterület) mûvelési ág szerkezetének kimutatása a földminõséggel
együtt.
A 84-85. §-okhoz
Az ingatlan-nyilvántartás átalakítására akkor kerülhet sor, ha vagy a
település teljes területén, illetõleg a belterületen vagy a külterületen olyan
eljárást folytattak le, amely az ingatlan adatainak tömeges megváltoztatásával
jár. Pl. a község teljes területének vagy annak valamely részének felmérése
alkalmával a földrészletek jelentõs részének a területe megváltozik, amelyet
szükségszerûen az ingatlan-nyilvántartásban érvényesíteni kell. Garanciális
okokból az ingatlan-nyilvántartás átalakítására csak a földmûvelésügyi
miniszter engedélyével kerülhet sor.
A Javaslat rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, ha a számítógépre
átállított ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapja a számítástechnikai eszközön
valamilyen ok folytán kellõen olvasható formában nem jeleníthetõ meg. Ez
esetben szükségszerû, hogy a tulajdoni lapot, illetõleg annak tartalmát vissza
kell állítani, amelyre a körzeti földhivatal vezetõje adhat utasítást.
Ilyenkor az adatbiztonsági célból "elraktározott" adatokból, valamint az
irattárban lévõ okiratok alapján - szükség esetén helyszíni ellenõrzéssel -
kell elkészíteni a tulajdoni lap tervezetét. Ennek elkészítésérõl hirdetményt
kell közzétenni, s a tervezetet a körzeti földhivatalnál kell kifüggeszteni.
Erre az érdekeltek a kifüggesztéstõl számított 60 napon belül tehetnek
észrevételt. Amennyiben észrevétel nem érkezik, vagy az észrevételt a
földhivatal érvényesíti, úgy el kell rendelni, hogy a tervezet tartalma az
ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerébe beépüljön.
A 86-87. §-okhoz
A Javaslat a végrehajtási rendelkezések megállapítására az érintett
minisztereknek ad felhatalmazást. A Javaslat a hatálybalépésrõl szóló
rendelkezéssel egyidejûleg rendelkezik a szükséges törvényi módosításokról és
az idejét múlt jogszabályok hatályon kívül helyezésérõl.