1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4716.. számú
törvényjavaslat
a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról
Elõadó: Kuncze Gábor
belügyminiszter
Budapest, 1997. július
1997. évi ......... törvény
a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.
törvény módosításáról
1. §
A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a
továbbiakban: Ktv.)
1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Törvény eltérõ rendelkezése hiányában a köztársasági elnök hivatala, az
Országgyûlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyûlési biztos
hivatala, az Állami Számvevõszék, a Közbeszerzések Tanácsa, az Országos Rádió
és Televízió Testület irodája és a Gazdasági Versenyhivatal köztisztviselõi,
ügykezelõi és fizikai alkalmazottai közszolgálati jogviszonyára is e törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni."
2. §
A Ktv. 2. §-a a következõ c) ponttal egészül ki:
(E törvény hatálya nem terjed ki)
"c) jogszabály eltérõ rendelkezésének hiányában a helyi önkormányzat
feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására - polgármesteri hivatalban
- foglalkoztatottakra."
3. §
A Ktv. 3. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"3. § E törvény rendelkezéseit a 20/A. §, 23-30/A. § és 32-36. § kivételével
kell alkalmazni
a) a közigazgatási államtitkárra, helyettes államtitkárra - ha a jogállásukról
szóló törvény másként nem rendelkezik - valamint
b) a politikai fõtanácsadói, tanácsadói munkakörbe kinevezett (11/A. §)
köztisztviselõre."
4. §
A Ktv. 6. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"6. § (1) A munkáltatói jogokat, ha törvény vagy kormányrendelet eltérõen nem
rendelkezik, a közigazgatási szerv hivatali szervezetének (a továbbiakban:
hivatali szervezet) vezetõje, illetve a testület gyakorolja. Törvény eltérõ
rendelkezésének hiányában a munkáltatói jogkör a hivatali szervezet vezetõ
megbízású köztisztviselõjére átruházható.
(2) Ha a köztisztviselõ kinevezése testület hatáskörébe tartozik, a
kinevezést, a felmentést és az összeférhetetlenség megállapítását, továbbá a
fegyelmi eljárás megindítását és a fegyelmi büntetés kiszabását - kivéve az
51. § (2) bekezdését - a testület nem ruházhatja át."
5. §
A Ktv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Közszolgálati jogviszony büntetlen elõéletû, cselekvõképes és - a 70. §
(3) bekezdés kivételével - legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkezõ
magyar állampolgárral létesíthetõ. Jogszabály által meghatározott fontos és
bizalmas munkakörre közszolgálati jogviszony csak azzal létesíthetõ, aki a
munkakörre elõírt, az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerû mûködéséhez
szükséges biztonsági feltételeknek megfelel. Ha az érintett úgy nyilatkozik,
hogy a fontos és bizalmas munkakörrel együttjáró kötelezettségeknek nem
kívánja magát alávetni, úgy kell tekinteni, mint aki a biztonsági
feltételeknek nem felel meg."
6. §
A Ktv. 8. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"a) igazgatásszervezõi vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel
rendelkezik és"
"b) legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett."
7. §
A Ktv. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és a § a
következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A községi önkormányzat képviselõ-testülete és a külszolgálati hálózat
felügyeletét ellátó miniszter - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az (1)
bekezdésben foglalt tilalom alól - különösen indokolt esetben - felmentést
adhat.
(3) Nem létesíthetõ közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselõnek a 21/A. §
(1) bekezdésében felsorolt tisztsége összeférhetetlen betöltendõ állásával és
abból eredõ kötelezettségeivel."
8. §
A Ktv. II. fejezetének a "Pályázat" címe a következõ címre módosul és a 10. §-
a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"Nyilvános közzététel és pályázat
10. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a közigazgatási szerv vezetõi és
köztisztviselõi álláshelyének megüresedésérõl - a közigazgatási államtitkári,
helyettes államtitkári beosztást kivéve - 15 napon belül a belügyminiszter
által meghatározott rendben tájékoztatást küld a Belügyminisztériumnak,
feltéve, ha e határidõn belül az üres álláshelyet nem tölti be. A
Belügyminisztérium a megüresedett álláshelyet hivatalos lapjában rendszeresen
közzéteszi.
(2) Ha a köztisztviselõi állás betöltésére a munkáltatói jogkör gyakorlója
pályázatot ír ki, vagy a pályázat kiírását jogszabály kötelezõvé teszi, a
pályázati kiírásnak a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és
a pályázat elbírálásának határidejét tartalmaznia kell.
(3) A pályázati felhívást a Belügyminisztérium hivatalos lapjában is közzé
kell tenni. A pályázati kiírásnak a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi
feltételt tartalmaznia kell. A pályázat benyújtására meghatározott idõ a
pályázati felhívás megjelenésétõl számított 15 napnál rövidebb nem lehet.
(4) A pályázatok elõzetes értékelésére a munkáltatói jogkör gyakorlójának
döntése alapján legalább háromtagú elõkészítõ bizottság (a továbbiakban:
bizottság) hozható létre. Bizottság létrehozása esetén az elõkészítésbe a
közigazgatási szervnél mûködõ munkavállalói érdekképviseleti szerv
képviselõjét is be lehet vonni.
(5) A pályázatokról - a (4) bekezdésben meghatározott esetben - az elõkészítõ
bizottság által felállított rangsor figyelembevételével - egyéb esetben
anélkül - a benyújtásra elõírt határidõt követõ 30 napon belül a munkáltatói
jogkör gyakorlója dönt. Kinevezni csak azt a köztisztviselõt lehet, aki a
pályázati eljárásban részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.
(6) A pályázat eredményérõl a pályázókat haladéktalanul, de legkésõbb 8 napon
belül írásban kell tájékoztatni. Az eredménytelenül pályázóknak az
értesítéssel egyidejûleg a teljes pályázati anyagukat vissza kell küldeni. A
benyújtott pályázat tartalma a pályázat elbírálásában résztvevõkön, valamint a
63. § (1) bekezdésében meghatározott betekintésre jogosultakon kívül csak a
pályázó beleegyezésével közölhetõ harmadik személlyel."
9. §
A Ktv. 11. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"11. § (1) A közszolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával - a
(2) bekezdésben, a 11/A. § és a 11/B. §-ban foglalt kivétellel - határozatlan
idõre létesül. A kinevezést és annak elfogadását - továbbá minden lényeges, a
közszolgálati jogviszonyt érintõ jognyilatkozatot - írásba kell foglalni.
(2) Közszolgálati jogviszony helyettesítés vagy meghatározott feladat
elvégzése céljából határozott idõre is létesíthetõ olyan személlyel, aki a 7.
§-ban meghatározott feltételeknek megfelel. A határozott idejû közszolgálati
jogviszony idõtartamát naptárilag, illetve más alkalmas módon kell
meghatározni.
(3) A (2) bekezdés alapján kinevezett köztisztviselõt a 23. § szerint be kell
sorolni, illetményét a 43-44. §-ok alapján kell megállapítani. Ha a kinevezés
idõtartama az egy évet nem haladja meg, a köztisztviselõ elõmenetelére e
törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(4) A közszolgálati jogviszony létesítéséhez és a köztisztviselõ besorolásához
szükséges adatokat és tényeket a köztisztviselõnek igazolnia kell. A
köztisztviselõ legkésõbb a munkába lépése napján köteles átadni a
közigazgatási szervnek a korábbi foglalkoztatási jogviszonyának megszûnésekor
részére kiállított igazolásokat.
(5) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a köztisztviselõ besorolásának
alapjául szolgáló besorolási osztályt, besorolási és fizetési fokozatot,
illetményét, továbbá a munkakörét és a külön jogszabályban meghatározott
feladatkörét, a munkavégzés helyét, az elõmenetelhez elõírt kötelezettségeket.
A kinevezési okmány a közszolgálati jogviszonyt érintõ egyéb kérdésekrõl is
rendelkezhet. A kinevezési okmányhoz csatolni kell a köztisztviselõ munkaköri
leírását."
10. §
A Ktv. a következõ 11/A. §-sal egészül ki:
"11/A. § (1) A Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára
kormányfõtanácsadói, kormánytanácsadói munkakört politikai fõtanácsadói,
tanácsadói munkakörré minõsíthet a Miniszterelnöki Hivatalban a Kormány
döntéseinek elõkészítéséhez, illetve a miniszterelnök tevékenységéhez
közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.
(2) A miniszter miniszteri fõtanácsadói, miniszteri tanácsadói munkakört
politikai fõtanácsadói, tanácsadói munkakörré minõsíthet a miniszteri
kabinetben, illetve - ennek hiányában - a miniszteri titkárságon a miniszter
tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.
(3) A képviselõ-testület önkormányzati fõtanácsadói, tanácsadói (a
továbbiakban: politikai fõtanácsadó, tanácsadó) munkaköröket hozhat létre a
képviselõ-testület hivatalában a képviselõ-testület és bizottságai döntésének
elõkészítéséhez, illetve a polgármester, fõpolgármester, megyei közgyûlés
elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) tevékenységéhez közvetlenül
kapcsolódó feladatok ellátására.
(4) Az (1) - (2) bekezdésben meghatározott munkakörök számát közigazgatási
szervenként a Kormány állapítja meg. Az (1) - (3) bekezdésben foglaltak
szerint megállapított munkaköröket a szervezeti és mûködési szabályzat
(ügyrend) mellékletében kell feltüntetni.
(5) Politikai fõtanácsadói, tanácsadói munkakörbe az nevezhetõ ki, aki
felsõfokú iskolai végzettséggel és a 7. § (1) bekezdésben elõírt feltételekkel
rendelkezik. A kinevezés a Kormány, a miniszter, a képviselõ-testület és
bizottsága, illetve a polgármester megbízatásának idejére szól. A politikai
fõtanácsadó, tanácsadó felett a munkáltatói jogokat
a) az (1) bekezdés esetében a miniszterelnök kabinetfõnöke,
b) a (2) bekezdés esetében a miniszter,
c) a (3) bekezdés esetében a polgármester
gyakorolja.
(6) A politikai fõtanácsadó, tanácsadó - tekintet nélkül a közszolgálati
jogviszonyban eltöltött idejére -
a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben szak-fõtanácsos, vagy
fõtanácsos,
b) a (3) bekezdésben meghatározott esetben fõtanácsos, vagy tanácsos I.
besorolást kap.
A politikai fõtanácsadó, tanácsadó a besorolásától függetlenül személyi
illetményre jogosult, amelynek összegét az (5) bekezdés a)-c) pontjában
meghatározott munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. E munkakörök nem
számíthatók bele a 42. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott 20 %-os
mértékû korlátozásba.
(7) Ha a politikai fõtanácsadó, tanácsadó közszolgálati jogviszonya a Kormány,
a miniszterelnök, a miniszter, a polgármester, a képviselõ-testület, illetve
bizottsága megbízatásának megszûnése következtében szûnik meg, végkielégítés
címén kéthavi illetményére jogosult, feltéve, hogy a politikai fõtanácsadói,
tanácsadói jogviszonya legalább két évig folyamatosan fennállt."
11. §
A Ktv. a következõ 11/B. §-sal egészül ki:
"11/B. § (1) A kinevezésben a közszolgálati jogviszony létesítésekor próbaidõ
is kiköthetõ.
(2) A próbaidõ tartama legfeljebb hat hónapig terjedhet. A próbaidõ
meghosszabbítása tilos. A próbaidõ tartamát pályakezdõnél a gyakornoki idõbe
be kell számítani.
(3) A próbaidõ alatt a közszolgálati jogviszonyt bármelyik fél azonnali
hatállyal megszüntetheti.
(4) Nem köthetõ ki próbaidõ, ha a kiválasztás jogszabály által elrendelt
pályázat útján történik, illetve, ha a közszolgálati jogviszony létesítésekor
vezetõi kinevezésre, megbízásra is sor kerül."
12. §
A Ktv. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A kinevezés tartalmát módosítani csak a közigazgatási szerv és a
köztisztviselõ közös megegyezésével lehet. Nem kell a köztisztviselõ
beleegyezése
a) fizetési fokozatban történõ elõrelépése,
b) a 31. § (2) és (7) bekezdésben foglaltak szerinti intézkedés,
c) - a közszolgálati jogviszony, a feladatkör és az illetmény változatlanul
hagyása mellett - a közigazgatási szerven belüli átszervezés esetén, valamint
d) ha - a közszolgálati jogviszony, a feladatkör, az illetmény és a
munkavégzés helyének változatlanul hagyása mellett - a közigazgatási szerv
személyében jogutódlás miatt bekövetkezett változás
indokolja a kinevezés módosítását."
13. §
A Ktv. 15. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"15. § (1) A közszolgálati jogviszony megszûnik:
a) a kinevezésben foglalt határozott idõ lejártával;
b) a köztisztviselõ halálával;
c) e törvény erejénél fogva az e törvényben meghatározott esetekben;
d) hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel.
(2) A közszolgálati jogviszony megszüntethetõ:
a) a felek közös megegyezésével;
b) áthelyezéssel közalkalmazotti vagy hivatásos szolgálati jogviszonyt
szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervekhez;
c) lemondással;
d) felmentéssel;
e) azonnali hatállyal a próbaidõ alatt."
14. §
(1) A Ktv. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Ha az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségügyi
ok következménye, a köztisztviselõ akkor menthetõ fel, ha a hivatali
szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a
képzettségének, besorolásának és egészségi állapotának megfelelõ betöltetlen
munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez a
köztisztviselõ nem járul hozzá. A képzettségének és egészségi állapotának
megfelelõ betöltetlen munkakört akkor is fel kell ajánlani a
köztisztviselõnek, ha az a besorolásának nem felel meg. Ebben az esetben, ha
áthelyezéséhez nem járul hozzá, akkor a végkielégítés teljes összegére
jogosult."
(2) A Ktv. 17. §-a a következõ új (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
"(5) Ha az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott alkalmatlanság nem
egészségügyi ok következménye, a köztisztviselõ csak akkor menthetõ fel, ha
feladatainak ellátására a munkáltató minõsítési eljárásban alkalmatlannak
minõsítette.
(6) Az öregségi nyugdíjra jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjban részesülõ
köztisztviselõt, ha e jogcímen felmentését kezdeményezi, a közigazgatási szerv
köteles az (1) bekezdés f) pontja alapján felmenteni.
(7) Ha a közigazgatási szerv jogutód nélkül szûnik meg, akkor a közszolgálati
jogviszony megszüntetésével, valamint a 20/A. § (2), (5) bekezdésében
meghatározott feladatokkal kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket - ha
jogszabály eltérõen nem rendelkezik - a közigazgatási szerv felügyeleti szerve
hozza meg."
15. §
A Ktv. 17/A. § (4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Ha a köztisztviselõ nem járul hozzá a továbbfoglalkoztatáshoz, vagy a (3)
bekezdésben meghatározott határidõn belül nem nyilatkozik, közszolgálati
jogviszonyát a 17. § (1) bekezdésének a) pontja alapján kell megszüntetni."
16. §
A Ktv. az alábbi 17/B. §-al egészül ki:
"17/B. § (1) Csoportos létszámleépítésnek minõsül, ha a közigazgatási szervben
a 17. § (1) bekezdésének b)-d) pontja alapján - harminc napon belül -
felmentésre tervezett köztisztviselõk száma
a) 20 fõnél kevesebb köztisztviselõ foglalkoztatása esetén legalább 5 fõ,
b) 20-nál több és 100-nál kevesebb köztisztviselõ foglalkoztatása esetén
legalább 10 fõ,
c) 100, vagy annál több, de 300-nál kevesebb köztisztviselõ foglalkoztatása
esetén legalább a köztisztviselõk 10 %-a,
d) 300, vagy annál több köztisztviselõ foglalkoztatása esetén legalább 30 fõ.
(2) A 17. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt szervek létszámcsökkentést
elrendelõ döntését megelõzõen a belügyminiszter a Köztisztviselõi
Érdekegyeztetõ Fórumot (a továbbiakban: KÉF), a képviselõ-testület a
polgármesteri hivatalban és a megyei önkormányzat hivatalában a munkahelyi
köztisztviselõi érdekegyeztetésben részt vevõ feleket (a továbbiakban együtt:
közszolgálati érdekegyeztetés) - feltéve, ha van ilyen - hívja össze és
tárgyalást kezdeményez az érdekegyeztetésben részt vevõkkel. A tárgyalásnak ki
kell terjednie a csoportos létszámleépítés elkerülhetõségének módjára,
illetve eszközére, vagy az azzal érintett köztisztviselõk számának
csökkentésére, továbbá a következmények enyhítését célzó megoldásokra. A
tárgyalást megelõzõen a tárgyaló felekkel közölni kell:
a) a tervezett csoportos létszámleépítés okait;
b) a létszámleépítéssel érintett köztisztviselõk számát;
c) a döntést megelõzõ idõszakra vonatkozóan a létszámleépítésben érintett
közigazgatási szervek létszámát;
d) a létszámleépítés végrehajtásának tervezett idõbeli ütemezését;
e) a létszámleépítéssel érintett köztisztviselõk kiválasztásának szempontjait.
(3) A közszolgálati érdekegyeztetést a csoportos létszámleépítésre vonatkozó
döntést megelõzõen olyan idõpontban kell kezdeményezni, hogy a konzultációra
legalább 30 nap felkészülési idõ álljon rendelkezésre.
(4) A közigazgatási szerv a csoportos létszámleépítés végrehajtása során
köteles a közigazgatási szervnél mûködõ munkavállalói érdekképviseleti szerv
véleményét kikérni.
(5) A közigazgatási szerv a csoportos létszámleépítésre vonatkozó döntésrõl az
érintett köztisztviselõket, továbbá a közigazgatási szerv székhelye szerint
illetékes munkaügyi központot a felmentés közlését megelõzõen legalább harminc
nappal írásban tájékoztatja. A közigazgatási szerv a munkaügyi központtal
köteles közölni a létszámleépítéssel érintett köztisztviselõk nevét, utolsó
munkakörét, szakképzettségét, átlagkeresetét.
(6) A közigazgatási szerv az (5) bekezdés szerinti döntésekor az érintett
köztisztviselõnek a törvény 5. számú melléklete szerinti adatait - a felmentés
közlését megelõzõen legalább 30 nappal - köteles a központi közszolgálati
nyilvántartásnak - a Kormány által meghatározott rendben - közvetlenül
megküldeni a köztisztviselõ közigazgatáson belüli újrafoglalkoztatásának
elõsegítése céljából.
(7) Csoportos létszámleépítés esetén a felmentési tilalmak fennállása
szempontjából az (5) bekezdésben foglalt tájékoztatás idõpontja az irányadó.
(8) A (2) bekezdésben meghatározott konzultációs és az (5)-(6) bekezdésben
meghatározott tájékoztatási kötelezettség - ha jogszabály eltérõen nem
rendelkezik - a jogutód nélkül megszûnõ közigazgatási szerv felügyeleti
szervét terheli.
(9) A (2) és az (5) bekezdésben foglaltak megszegésével közölt felmentés
érvénytelen."
17. §
A Ktv. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A köztisztviselõt a felmentés idõtartamának legalább a felére a
munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az idõtartamra
illetményre jogosult."
18. §
(1) A Ktv. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A végkielégítés összege, ha a felmentett köztisztviselõ közszolgálati
jogviszonyban töltött ideje
a) az öt évet nem haladja meg, kéthavi;
b) a nyolc évet nem haladja meg, három havi;
c) a tizenkét évet nem haladja meg, hat havi;
d) a húsz évet nem haladja meg, kilenc havi;
e) a húsz évet meghaladja, tizenkét havi
- a felmentés kezdetekor járó - illetményének megfelelõ összeg. A kifizetett
végkielégítés összegét fel kell tüntetni a közszolgálati igazoláson."
(2) A Ktv. 19. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) A végkielégítés összegének a felére jogosult a köztisztviselõ, ha
felmentésére azért került sor, mert a 17. § (3)-(4) bekezdése szerinti
áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal
tagadta meg, így különösen, ha
a) a korábbi illetménye és a felajánlott illetmény közötti különbözet
meghaladja a korábbi illetménye 20 %-át,
b) a korábbi kötelezõ heti munkaidejéhez képest rövidebb vagy hosszabb heti
kötelezõ munkaidõvel együttjáró munkakört ajánlanak fel,
c) a korábbi határozatlan idejû alkalmazás helyett határozott idejût ajánlanak
fel,
d) az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történõ
oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket
nevelõ köztisztviselõ esetében a másfél órát meghaladja.
Az a) pont alkalmazása szempontjából akkor is a köztisztviselõ besorolása
szerinti illetményt kell figyelembe venni, ha személyi illetményben,
címadományozásban, fõtanácsadói, tanácsadói megbízásban részesült."
(3) A Ktv. 19. §-ának (8) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[(8) Végkielégítésre nem jogosult a köztisztviselõ, ha:]
"b) legkésõbb a közszolgálati jogviszony megszûnésének idõpontjában öregségi
nyugdíjra jogosult, szolgálati vagy korengedményes nyugdíjat állapítottak meg
részére, vagy rokkantsági nyugdíjban részesül;"
19. §
A Ktv. a következõ 20/A. §-al és azt megelõzõen a II. fejezet a következõ
alcímmel egészül ki:
"A tartalékállomány
20/A. § (1) Ha a közigazgatási szervnél alkalmazott köztisztviselõt
közszolgálati jogviszonyából a 17. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában
meghatározott ok miatt mentik fel, legfeljebb a felmentési idõ tartamára
beleegyezésével tartalékállományba kell helyezni - feltéve, hogy a 17. § (3)
bekezdése szerinti munkakör-felajánlás nem vezet eredményre - abból a célból,
hogy számára másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának
megfelelõ köztisztviselõi állást, kinevezett vezetõ esetén másik vezetõi
állást ajánljanak fel. Ha a köztisztviselõ a tartalékállományba helyezéséhez
nem járul hozzá, vagy kérésére a tartalékállományból törlik, a reá irányadó
végkielégítés felére jogosult. A közszolgálati jogviszony megszûnésével a
tartalékállományba helyezés is megszûnik.
(2) A tartalékállományba helyezésrõl a közigazgatási szerv hivatali
szervezetének a vezetõje intézkedik. Intézkedésérõl - a Kormány által
meghatározott rendben -
haladéktalanul értesíti a Belügyminisztérium központi
közszolgálati nyilvántartását (62. §).
(3) A tartalékállományba helyezés alatt a központi közszolgálati nyilvántartás
feladata - a Kormány által meghatározott módon - a köztisztviselõ és az (1)
bekezdésben meghatározott szervek szakmai és munkaköri adatainak
felhasználásával a köztisztviselõnek felajánlható másik köztisztviselõi
munkakör felkutatása. A tartalékállományba helyezésrõl megküldött értesítést
követõen tájékoztatja a betöltetlen köztisztviselõi munkakörrel rendelkezõ
közigazgatási szervek vezetõit a tartalékállományba helyezésrõl, valamint a
köztisztviselõ e törvényben meghatározott adatairól.
(4) A megkeresett közigazgatási szerv vezetõje a rendelkezésére bocsátott
információk alapján mérlegelési jogkörében dönt a tartalékállományba helyezett
köztisztviselõ alkalmazásáról. Döntésérõl - a Kormány által meghatározott
rendben - tájékoztatja a központi közszolgálati nyilvántartást. A
köztisztviselõ alkalmazásakor az áthelyezésrõl - a köztisztviselõ beleegyezése
esetén - rendelkezni kell. Ebben az esetben a felmentésre irányuló munkáltatói
intézkedést - az áthelyezés idejének megfelelõen - vissza kell vonni; ez
azonban nem érinti a felmentési idõ alatt a felmentés visszavonásáig már
kifizetett illetmény jogalapját. Ha a köztisztviselõ az áthelyezéséhez nem
járul hozzá, a 19. § (6) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
(5) A tartalékállományba helyezés alatt a felmentésre és a végkielégítés
kifizetésére vonatkozó szabályokat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a köztisztviselõ a felmentési idõre járó illetményre havonta egyenlõ
részletekben jogosult,
b) a végkielégítés kizárólag a felmentési idõ utolsó napján fizethetõ ki.
(6) A közigazgatási szervnél alkalmazott köztisztviselõ vezetõi megbízásának
visszavonása esetén - egyetértésétõl függõen - legfeljebb hat hónapig
tartalékállományba helyezhetõ abból a célból, hogy számára másik közigazgatási
szervnél képzettségének megfelelõ másik vezetõi állást ajánljanak fel.
(7) A vezetõi megbízás visszavonását követõen a köztisztviselõt újra be kell
sorolni. A tartalékállományba helyezésrõl - a köztisztviselõ egyetértése
esetén - a közigazgatási szerv hivatali szervezetének a vezetõje dönt.
Döntésérõl a Kormány által meghatározott rendben haladéktalanul értesíti a
Belügyminisztérium központi közszolgálati nyilvántartását (62. §).
(8) A tartalékállományba helyezés nem érinti a köztisztviselõ közszolgálati
jogviszonyából eredõ jogokat, illetve kötelezettségeket.
(9) Meg kell szüntetni a tartalékállományba helyezést, ha hat hónapon belül:
a) a köztisztviselõt új munkakörbe helyezik át;
b) a köztisztviselõ vezetõi megbízást, kinevezést kap;
c) a köztisztviselõ tartalékállományból való törlését kéri.
(10) A tartalékállomány fennállása alatt a központi közszolgálati
nyilvántartás feladata - a Kormány által meghatározott módon - a
köztisztviselõ és az (1) bekezdésben meghatározott szervek szakmai és
munkaköri adatainak felhasználásával a köztisztviselõnek felajánlható másik
vezetõi megbízás illetve kinevezés lehetõségének felkutatása. A
tartalékállományba helyezésrõl megküldött értesítést követõen tájékoztatja a
betöltetlen vezetõi állással rendelkezõ közigazgatási szervek vezetõit a
tartalékállományba helyezésrõl, valamint a köztisztviselõ e törvényben
meghatározott adatairól.
(11) A megkeresett közigazgatási szerv vezetõje a rendelkezésére bocsátott
információk alapján mérlegelési jogkörében dönt a tartalékállományba helyezett
köztisztviselõ vezetõkénti alkalmazásáról. Döntésérõl - a Kormány által
meghatározott rendben - tájékoztatja a központi közszolgálati nyilvántartást.
A köztisztviselõ alkalmazásakor az áthelyezésrõl - a köztisztviselõ
beleegyezése esetén - rendelkezni kell."
20. §
(1) A Ktv. 21. §-ának (2) és (3) bekezdésében az "egyéb jogviszony" szövegrész
"egyéb és további jogviszony" szövegrészre módosul.
(2) A Ktv. a következõ 21/A. §-al egészül ki:
"21/A. § (1) A köztisztviselõ gazdasági társaságnál vezetõ tisztségviselõnek,
illetve felügyelõ bizottsági tagnak való felkérését elõzetesen, tisztségének
megszûnését haladéktalanul köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban
bejelenteni.
(2) A köztisztviselõ haladéktalanul köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának
bejelenteni, ha a gazdasági társaság tevékenysége megváltozik.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselõ bejelentését követõ 8
napon belül - mérlegelési jogkörben - dönt arról, hogy az (1) bekezdésben
meghatározott tisztség összefér-e a köztisztviselõ állásával és abból eredõ
kötelezettségeivel, figyelemmel a 21. § (5) bekezdésének a) pontjára. Errõl a
köztisztviselõt írásban tájékoztatja."
21. §
A Ktv. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A köztisztviselõ köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele
szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha
közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe
kerül. A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a
köztisztviselõt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a
köztisztviselõ az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétõl számított
30 napon belül nem szünteti meg, közszolgálati jogviszonya megszûnik."
22. §
(1) A Ktv. 24. §-ának (2) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki:
[(2) A felsõfokú iskolai végzettségû köztisztviselõ]
"h) harminchárom év közszolgálati jogviszonyban töltött idõ után szak-
fõtanácsos
besorolást kap."
(2) A Ktv. 24. §-ának (3) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki:
[(3) A középiskolai végzettségû köztisztviselõ]
"f) harmincegy év közszolgálati jogviszonyban töltött idõ után fõmunkatárs
besorolást kap."
23. §
A Ktv. 25. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"25. § (1) A köztisztviselõt - a 24. §-ban meghatározott közszolgálati
jogviszonyban töltött idõ megszerzését követõen - magasabb besorolási
fokozatba kell sorolni, ha
a) a feladatainak ellátására - a 34. § (1) bekezdése kivételével - legalább
"alkalmas" minõsítést kap és
b) a következõ besorolási fokozathoz jogszabályban elõírt feltételeket, vagy
c) a közigazgatási szerv által írásban meghatározott feltételeket
teljesítette.
(2) A közszolgálati jogviszonyban töltött idõ 24. § szerinti számításánál a
munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül 6 hónapot meghaladó
idõtartamot - kivéve a sor- és tartalékos katonai, polgári szolgálat idejét, a
10 éven aluli gyermek ápolásának, gondozásának céljából, valamint a tartós
külszolgálatot teljesítõ dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli
szabadság teljes idõtartamát - figyelmen kívül kell hagyni.
(3) A köztisztviselõnek fogalmazó II. besorolásához egy éven belül, elõadó II.
besorolásához két éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie.
Közigazgatási alapvizsgát - ha jogszabály elõírja - nem közszolgálati
jogviszonyban álló is tehet.
(4) A közigazgatási alapvizsga letételére elõírt határidõbe nem számít be a 30
napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a sor- és tartalékos katonai,
valamint a polgári szolgálat, a keresõképtelenség, továbbá a 30 napot
meghaladó hivatalos kiküldetés idõtartama.
(5) Ha a gyakornok a közigazgatási alapvizsgát a (3) bekezdésben elõírt
határidõt követõ hat hónapon belül nem teszi le, közszolgálati jogviszonya
megszûnik.
(6) Nem kell közigazgatási alapvizsgát tennie annak, aki állam- és
jogtudományi doktori, igazgatásszervezõi, okleveles közgazda képesítést,
illetve a Rendõrtiszti Fõiskolán oklevelet szerzett.
(7) Közigazgatási szakvizsgát az tehet, aki fogalmazó I. vagy ennél magasabb
besorolási fokozatú köztisztviselõ, közigazgatási alapvizsgát tett vagy az
alól mentesült, a 8. § kivételével közigazgatási szervnél szerzett legalább
négy éves gyakorlattal rendelkezik.
(8) Nem kell közigazgatási szakvizsgát tenni annak, aki jogi szakvizsgával
rendelkezik. Mentesül a közigazgatási szakvizsga alól az olyan tudományos
fokozattal rendelkezõ köztisztviselõ is, akinek a tudományos fokozatát az
Országos Közigazgatási Vizsgabizottság Elnöksége közigazgatási jellegûnek
minõsítette.
(9) Közigazgatási szakvizsga-pótlékra az a köztisztviselõ jogosult, aki
közigazgatási vagy jogi szakvizsgát tett, illetõleg közigazgatási jellegûnek
minõsített tudományos fokozatot szerzett, ha vezetõi megbízással,
kinevezéssel, illetve szakmai tanácsadói, -fõtanácsadói címmel, valamint
fõtanácsadói, tanácsadói megbízással nem rendelkezik. A pótlék mértéke az
illetményalap 50 %-a.
(10) Az (1) bekezdés c) pontjában említett feltételek a köztisztviselõ
feladatának ellátásához nélkülözhetetlen ismeretek - képzés, továbbképzés,
átképzés formájában történõ - megszerzésére irányulhatnak."
24. §
A Ktv. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Ha a köztisztviselõ a 7. § (4) bekezdése szerint felmentést kapott, õt a
feltétel teljesítéséig a 23. § szerinti besorolásánál eggyel alacsonyabb
besorolási fokozat legmagasabb fizetési fokozatába kell sorolni."
25. §
A Ktv. 27. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(1) Ha a köztisztviselõ a 25. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában
meghatározott feltételeket a következõ besorolási fokozathoz elõírt várakozási
idõ lejárta elõtt teljesítette, a magasabb besorolási fokozat legmagasabb
fizetési fokozatába kell sorolni.
(2) Ha a következõ besorolási fokozathoz jogszabály, illetve a közigazgatási
szerv nem írt elõ feltételeket (25. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja), de a
köztisztviselõ az adott szervezetben hasznosítható új ismereteket szerez, vagy
"kiválóan alkalmas" minõsítést kap, illetve kimagasló munkát végez, õt az
elõírt várakozási idõ lejárta elõtt eggyel magasabb besorolási fokozat
legmagasabb fizetési fokozatába lehet sorolni."
26. §
A Ktv. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Ha a 25. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjaiban meghatározott feltételeket
a köztisztviselõ nem teljesíti az elõírt határidõre, magasabb besorolási
fokozatba sorolásánál nem vehetõ figyelembe az elõírt határidõtõl a feltétel
teljesítéséig eltelt idõtartam."
27. §
A Ktv. 29. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"29. § (1) Ha a köztisztviselõ kinevezésekor, áthelyezésekor nem rendelkezik a
25. § (3) bekezdésében elõírt feltétellel, akkor õt a 23. § rendelkezésének
megfelelõen kell besorolni.
(2) Az (1) bekezdés szerint kinevezett, áthelyezett köztisztviselõ a
közigazgatási alapvizsgát a 25. § (3) bekezdésében meghatározott idõ alatt
köteles teljesíteni; ha e kötelezettségének nem tesz eleget, közszolgálati
jogviszonya megszûnik.
(3) A köztisztviselõ az (1) bekezdésben és a 26. §-ban meghatározott esetekben
is - a 28. § (1) bekezdés esetét kivéve - a közszolgálati jogviszonyban
töltött ideje alapján jogosult az elõmenetelre.
(4) Ha a 11. § (2) bekezdése alapján határozott idõre létesített közszolgálati
jogviszony idõtartama az egy évet meghaladja, a köztisztviselõ elõmenetelére e
törvény rendelkezéseit alkalmazni kell. Ha a köztisztviselõ ismételten
határozott idejû közszolgálati jogviszonyt létesít, az egy éves határidõ
számítása szempontjából a határozott idejû jogviszonyok idõtartamát össze kell
számítani."
28. §
A Ktv. 30. §-ának (1) - (3) bekezdései helyébe a következõ rendelkezés lép:
"30. § (1) A hivatali szervezet vezetõje a tartósan kiemelkedõ munkát végzõ
felsõfokú iskolai végzettségû köztisztviselõnek címzetes tanácsosi, címzetes
fõtanácsosi, címzetes szak-fõtanácsosi, a középiskolai végzettségû
köztisztviselõnek címzetes fõmunkatársi címet adományozhat.
(2) Címzetes tanácsosi cím a legalább 9, címzetes fõtanácsosi cím a legalább
13, címzetes szak-fõtanácsosi cím a legalább 17, címzetes fõmunkatársi cím a
legalább 12 év közszolgálati jogviszonyban töltött idõvel rendelkezõ
köztisztviselõnek adományozható.
(3) A köztisztviselõ a címzetes tanácsosi címmel tanácsos I., a címzetes
fõtanácsosi címmel fõtanácsos, a címzetes szak-fõtanácsosi címmel szak-
fõtanácsos, a címzetes fõmunkatársi címmel fõmunkatárs besorolási fokozat
legmagasabb fizetési fokozatába kerül. Ha a köztisztviselõ a közszolgálati
jogviszonyban töltött idõ alapján eléri a címmel járó besorolási, fizetési
fokozatot, akkor az általános elõmeneteli szabályok szerint sorolható magasabb
besorolási fokozatba."
29. §
A Ktv. 30/A. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"30/A. § (1) A hivatali szervezet vezetõje szakmai tanácsadói, illetve szakmai
fõtanácsadói címet adományozhat a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel
rendelkezõ köztisztviselõnek. Az adományozható szakmai tanácsadói, illetve
szakmai fõtanácsadói címek számát a közigazgatási szerv szervezeti és mûködési
szabályzatában kell meghatározni. Az adományozható kétféle cím együttesen nem
haladhatja meg a közigazgatási szerv felsõfokú iskolai végzettségû
köztisztviselõi létszámának 10 %-át.
(2) Szakmai tanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó - legalább
5 éves közigazgatási gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával
rendelkezõ - köztisztviselõnek; szakmai fõtanácsadói cím annak az I.
besorolási osztályba tartozó - legalább 10 éves közigazgatási gyakorlattal és
közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve közigazgatási jellegûnek
minõsített tudományos fokozattal rendelkezõ - köztisztviselõnek adományozható,
aki "kiválóan alkalmas " minõsítésû.
(3) A szakmai tanácsadó, illetve szakmai fõtanácsadó a közigazgatási szervre
vonatkozó szabályok szerint vezetõi pótlék nélkül számított fõosztályvezetõ-
helyettesi, illetve fõosztályvezetõi illetményre jogosult. Vezetõ esetében, ha
a címmel járó illetmény magasabb, mint a vezetõi illetménye, akkor a magasabb
illetményre jogosult.
(4) A szakmai (fõ)tanácsadói címet "kevéssé alkalmas" minõsítés esetén vissza
kell vonni, ebben az esetben a köztisztviselõ a címmel járó illetmény helyett
a besorolás szerinti illetményére és a szakvizsga-pótlékra jogosult."
30. §
(1) A Ktv. 31. §-ának (1) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki:
"Egy fõosztályvezetõ-helyettesi megbízás - a fõosztályvezetõ helyettesítésére
- szervezeti egység vezetése nélkül is adható, ha a fõosztályvezetõt a
fõosztály vezetésén túlmenõen egyéb rendszeres feladat ellátásával is
megbízták, vagy a fõosztály létszáma, illetve belsõ szervezeti tagozódása ezt
indokolttá teszi."
(2) A Ktv. 31. §-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (5)-
(6) bekezdés számozása (6)-(7) bekezdésre változik, és az új (7) bekezdésben
az (5) bekezdésre hivatkozás (6) bekezdésre változik:
"(5) A jegyzõ elõmenetelére a (4) bekezdés rendelkezéseit megfelelõen
alkalmazni kell."
31. §
A Ktv. 32. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"32. § (1) A Miniszterelnöki Hivatalban a Miniszterelnöki Hivatal
közigazgatási államtitkára kormányfõtanácsadói és kormánytanácsadói, a
miniszteri kabinetben - ennek hiányában a miniszteri titkárságon - a miniszter
miniszteri fõtanácsadói, miniszteri tanácsadói (a továbbiakban együtt:
fõtanácsadó, tanácsadó) munkaköröket létesíthet.
(2) A fõtanácsadói, tanácsadói munkakör betöltésére vonatkozó megbízás
határozatlan idõre szól és az külön indokolás nélkül bármikor visszavonható. A
megbízásról a köztisztviselõ indokolás nélkül bármikor lemondhat. Az e
munkakörben foglalkoztatott köztisztviselõ - tekintet nélkül a közszolgálati
jogviszonyban eltöltött idejére - szak-fõtanácsosi vagy fõtanácsosi
besorolást kap. A szak-fõtanácsosi besorolású köztisztviselõ fõosztályvezetõi,
a fõtanácsosi besorolású köztisztviselõ fõosztályvezetõ-helyettesi illetményre
jogosult.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint megállapított munkaköröket a
szervezeti és mûködési szabályzat (ügyrend) mellékletében fel kell tüntetni.
(4) Fõtanácsadói munkakör ellátására megbízás annak a köztisztviselõnek
adható, aki feladata ellátásához szükséges szakirányú egyetemi végzettséggel,
közigazgatási szakvizsgával, legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(5) Tanácsadói munkakör ellátására megbízás annak a köztisztviselõnek adható,
aki feladata ellátásához szükséges szakirányú felsõfokú iskolai végzettséggel,
közigazgatási szakvizsgával, legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(6) Ha a fõtanácsadó, illetve tanácsadó közszolgálati jogviszonya nyugdíjazása
miatt szûnik meg, a köztisztviselõ jogosult a fõtanácsadói, illetve tanácsadói
elnevezés - "nyugalmazott" jelzõvel kiegészített - használatára.
(7) A köztisztviselõt, ha a fõtanácsadói, tanácsadói munkakörben történõ
alkalmazása megszûnik, újra be kell sorolni.
(8) Az 1. § (2) bekezdésében felsorolt szerveknél a (2)-(7) bekezdésben
meghatározott feltételekkel fõtanácsadói és tanácsadói munkakörök
létesíthetõk."
32. §
A Ktv. 33. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"33. § (1) A köztisztviselõ jogosult az elõmenetelhez, és köteles a
központilag vagy a közigazgatási szerv által elõírt képzésben,
továbbképzésben vagy átképzésben - ideértve a közigazgatási vezetõképzést is -
(a továbbiakban együtt: továbbképzés) részt venni.
(2) Az iskolarendszeren kívüli továbbképzés pénzügyi feltételeit az éves
költségvetési törvényben a Belügyminisztérium fejezeti kezelésû
célelõirányzataként kell biztosítani. Az elõirányzat felhasználásának
módjáról, feltételeirõl a köztisztviselõk továbbképzésérõl szóló
kormányrendeletben kell intézkedni.
(3) Az iskolarendszerû továbbképzés költségeit a közigazgatási szervek saját
költségvetésükbõl fedezik.
(4) A közigazgatási szerv az elõmenetelhez és a központilag vagy a
közigazgatási szerv által elõírt iskolarendszeren kívüli továbbképzés (2)
bekezdésben nem említett feltételeit köteles biztosítani. A köztisztviselõnek
az elõmenetelhez szükséges, valamint a központilag vagy a közigazgatási szerv
által elõírt továbbképzés és az ezzel összefüggõ beszámolási vagy
vizsgakötelezettség teljesítése miatt kiesõ munkaidõre járó illetményét a
közigazgatási szerv köteles megtéríteni.
(5) A továbbképzés költségeit a köztisztviselõ köteles visszatéríteni, ha neki
felróható okból az elõírt követelményeket nem teljesíti, illetõleg a
továbbképzés befejezésétõl számított két éven belül közszolgálati
jogviszonyáról lemond, vagy ha hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, illetve
a 77. § (2) bekezdése alapján szûnt meg a közszolgálati jogviszonya. Nincs
visszatérítési kötelezettsége a köztisztviselõnek az iskolarendszeren kívüli
kötelezõ továbbképzés költségei esetében, kivéve az idegennyelvi képzést.
(6) A köztisztviselõk továbbképzésének rendszerességét és tervszerûségét
középtávú és éves tervek alapján kell biztosítani. A terveket a központi
közigazgatási szervek, valamint az 1. § (2) bekezdésében meghatározott szervek
és a fõvárosi, megyei közigazgatási hivatalok állítják össze a
Belügyminisztérium koordinálásával."
33. §
(1) A Ktv. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A köztisztviselõt elõmeneteli pályáján - az öregségi nyugdíjkorhatár
betöltését megelõzõ öt év kivételével - legalább minden magasabb besorolási
fokozatba sorolása elõtt minõsíteni kell, feltéve, hogy a minõsítési
idõszakban a köztisztviselõ legalább egy évig a minõsítõ irányítása alatt
dolgozott."
(2) A Ktv. 34. § (5) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"A minõsített alkalmasságának megítélését a minõsítõ írásban indokolni
köteles."
34. §
A Ktv. 38. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A köztisztviselõ köteles felettese utasításának végrehajtását megtagadni,
ha annak teljesítésével:
a) bûncselekményt, illetve szabálysértést valósítana meg;
b) más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan
veszélyeztetné.
(3) A köztisztviselõ az utasítás végrehajtását megtagadhatja, ha annak
teljesítése az életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan
veszélyeztetné, vagy jogszabályba ütközne.
(4) A köztisztviselõ köteles az utasítást adó figyelmét felhívni, és egyben
kérheti az utasítás írásba foglalását, ha az, vagy annak végrehajtása
jogszabályba ütközne, vagy teljesítése kárt idézhet elõ és a köztisztviselõ a
következményekkel számolhat, vagy az utasítás az érintettek jogos érdekeit
sérti. Az utasítást adó felettes az utasítás írásba foglalását nem tagadhatja
meg. A köztisztviselõt az írásba foglalásra irányuló kérelme miatt hátrány nem
érheti."
.
35. §
A Ktv. 40. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"40. § (1) A rendkívüli munkaidõben történõ munkavégzést írásban kell
elrendelni. Az ilyen munkavégzés elrendelésének, nyilvántartásának és
elszámolásának rendjét a hivatali szervezet vezetõje állapítja meg.
(2) A köztisztviselõt túlmunkavégzés esetén a túlmunka idejének megfelelõ
szabadidõ illeti meg.
(3) A köztisztviselõnek a heti pihenõnapon és munkaszüneti napon végzett munka
ellenértékeként a munkavégzés idõtartama kétszeresének megfelelõ mértékû
szabadidõ jár.
(4) A köztisztviselõt a napi munkaidõn túl teljesített ügyeletért,
készenlétért legfeljebb annak idõtartamával megegyezõ mértékû szabadidõ illeti
meg. Ha az ügyeletre, készenlétre a köztisztviselõ heti pihenõnapján, illetve
munkaszüneti napon kerül sor, részére a (3) bekezdés szerinti szabadidõ jár.
(5) A rendszeresen túlmunkát végzõ köztisztviselõ számára legfeljebb évi 20
munkanap szabadidõ átalány állapítható meg.
(6) A szabadidõt a tárgyévben kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell
váltani. A szabadidõ a tárgyévben is megváltható. A megváltás mértéke a
köztisztviselõ kifizetéskori illetményének a szabadidõre járó arányos összege.
(7) A rendkívüli munkaidõben történõ munkavégzésért járó szabadidõre, illetve
szabadidõ-átalányra a vezetõi kinevezéssel, megbízással rendelkezõ
köztisztviselõ nem jogosult."
36. §
(1) A Ktv. 41. §-ának (3) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki:
[(3) A felsõfokú iskolai végzettségû köztisztviselõ esetén a pótszabadság
mértéke évente]
"h) szak-fõtanácsos besorolásnál 11 munkanap."
(2) A Ktv. 41. §-ának (4) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki:
[(4) A középiskolai végzettségû köztisztviselõ esetén a pótszabadság mértéke
évente]
"f) fõmunkatárs besorolásnál 10 munkanap."
(3) A Ktv. 41. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) Az aljegyzõt 11, a jegyzõt 12 és a fõjegyzõt évente 13 munkanap
pótszabadság illeti meg."
(4) A Ktv. 41. §-a a következõ (7)-(8) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a
(7) bekezdés számozása (9) bekezdésre módosul:
"(7) Ha a föld alatt állandó jelleggel, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett
munkahelyen dolgozó köztisztviselõ naponta legalább 3 órán keresztül
tevékenységét ionizáló sugárzásnak kitett munkakörülmények között végzi,
évenként 5 munkanap pótszabadságra jogosult. Ha a köztisztviselõ ilyen
munkahelyen legalább 5 évet eltöltött, évenként 10 munkanap pótszabadság
illeti meg.
(8) A sugárártalomnak kitett munkahelyen eltöltött napi munkaidõtõl
függetlenül a (7) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a
köztisztviselõt is, akit rendszeres kettõs egészségi ártalomnak kitett
munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik egészségi ártalom
sugárártalom."
37. §
A Ktv. a következõ 41/A. §-al egészül ki:
"41/A. § Fizetés nélküli szabadságot kell biztosítani a külszolgálat idõtar-
tamára a köztisztviselõnek, ha házastársa külszolgálatot teljesít."
38. §
A Ktv. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az önkormányzat képviselõ-testülete az illetményalapot évente rendeletben
köteles - a helyi érdekegyeztetés keretében kialakított állásfoglalás,
valamint az államigazgatásban érvényes illetményalap figyelembevételével -
megállapítani úgy, hogy az legfeljebb 10 % ponttal lehet alacsonyabb az
államigazgatásban érvényes, központilag megállapított illetményalap
mértékénél, azonban nem lehet kisebb a helyi önkormányzat képviselõ-testülete
által megállapított elõzõ évi illetményalapnál."
39. §
(1) A Ktv. 43. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(4) A hivatali szervezet vezetõje - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével
- át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások
elõirányzatán belül munkájának értékelésétõl függõen a köztisztviselõ 42. §
(2) bekezdésében meghatározott alapilletményét legfeljebb 20 %-kal
megemelheti, vagy a "kevéssé alkalmas" minõsítést kapott köztisztviselõ
alapilletményét legfeljebb 20 %-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.
(5) Az államtitkár, a helyettes államtitkár, a fõosztályvezetõ alapilletményét
- vezetõi munkájuk értékelésétõl függõen - át nem ruházható hatáskörében
legfeljebb 40%-kal megemelheti
a) minisztériumban az államtitkár, a helyettes államtitkár, illetve a
fõosztályvezetõ esetében a miniszter,
b) költségvetési fejezet felügyeletét ellátó országos hatáskörû szervnél -
ideértve a 44. § (2) bekezdésében említett társadalombiztosítási költségvetési
szerveket is - a szerv vezetõje tekintetében a kinevezésre jogosult, egyéb
esetben - törvény eltérõ rendelkezésének hiányában - a hivatali szervezet
vezetõje,
c) az 1. § (2) bekezdésében felsorolt szerveknél a szerv vezetõje
tekintetében a kinevezésre jogosult, egyéb esetben - törvény eltérõ
rendelkezésének hiányában - a szerv vezetõje."
(2) A Ktv. 43. §-a a következõ (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A (4)-(5) bekezdés alkalmazása során a köztisztviselõ korábban már
megállapított alapilletménye nem csökkenthetõ. Az illetmény-összetevõk - ide
nem értve az illetménypótlékokat - változása esetén, így különösen az
illetményalap emelkedése, a besorolási vagy fizetési fokozat változása során a
köztisztviselõ illetményét újra meg kell állapítani.
(7) A közszolgálati jogviszony létesítésekor a (4) bekezdésben meghatározott
munkáltatói intézkedés alkalmazásának nem feltétele a minõsítés."
40. §
A Ktv. a következõ 44/A. §-sal egészül ki:
"44/A. § A megyei jogú város, a fõváros és a megyei önkormányzat közgyûlése
rendeletben:
a) a felsõfokú iskolai végzettségû köztisztviselõnek legfeljebb a 44. § (4)
bekezdésének b) pontjában,
b) a középiskolai végzettségû köztisztviselõnek legfeljebb a 44. § (3)
bekezdésében
meghatározott mértékû illetménykiegészítést állapíthat meg."
41. §
A Ktv. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és a § az
alábbi (3)-(7) bekezdésekkel egészül ki, egyidejûleg a (3) bekezdés számozása
(8) bekezdésre módosul:
"(2) A jegyzõ, illetve a fõjegyzõ alapilletménye:
a) a 3 000-nél kevesebb lakosú településen az illetményalap 3,75 -szorosa;
b) a 3 000 - 10 000 lakosú településen az illetményalap 4,0-szerese;
c) a 10 000 - 100 000 lakosú településen az illetményalap 4,25-szorosa;
d) a megyei jogú város, fõvárosi kerület jegyzõjének és a megyei
fõjegyzõnek az illetményalap 4,5-szerese;
e) a fõvárosi fõjegyzõ esetében az illetményalap 5,0-szöröse.
(3) A körjegyzõ vezetõi illetménypótlékra jogosult. Az illetménypótlék mértéke
- az (5) bekezdés esetét kivéve -:
a) két községbõl álló körjegyzõség esetén a körjegyzõ alapilletményének
30 %-a,
b) három községbõl álló körjegyzõség esetén a körjegyzõ alapilletményének 35
%-a,
c) négy vagy több községbõl álló körjegyzõség esetén a körjegyzõ
alapilletményének 40 %-a.
(4) A körjegyzõ, illetve a körjegyzõi feladatot ellátó nagyközségi, városi
(megyei jogú városi) jegyzõ illetményének a (2) bekezdés szerinti
megállapításánál a körjegyzõséghez tartozó települések együttes
lakosságszámát, illetve az érintett nagyközség, vagy város és községek
együttes lakosságszámát kell alapul venni.
(5) Ha a körjegyzõséghez tartozó települések együttes lakosságszáma ezer fõ
alatt van, a körjegyzõ vezetõi illetménypótléka a körjegyzõ alapilletményének
a) két községbõl álló körjegyzõség esetén 5 %-a,
b) három községbõl álló körjegyzõség esetén 10 %-a,
c) négy vagy több községbõl álló körjegyzõség esetén 15 %-a.
(6) Körjegyzõi feladatot ellátó nagyközségi, városi (megyei jogú városi)
jegyzõ vezetõi illetménypótlékra jogosult. Az illetménypótlék mértéke:
a) a székhelyen kívül egy község esetén a jegyzõ alapilletményének 25 %-a,
b) a székhelyen kívül két község esetén a jegyzõ alapilletményének 30 %-a,
c) a székhelyen kívül három vagy több község esetén a jegyzõ
alapilletményének 35 %-a.
(7) Az aljegyzõ illetményét kinevezésekor a képviselõ-testület, azt követõen a
jegyzõ a (2)-(6) bekezdés keretei között összegszerûen állapítja meg úgy, hogy
az nem érheti el a jegyzõ illetményét és nem lehet alacsonyabb a már
megállapított illetményénél."
42. §
(1) A Ktv. 47. §-ának (3) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"Abban az esetben, ha a munkaidõ-beosztás részben esik 22,00 és 6,00 óra közé,
az éjszakai pótlék idõarányosan jár."
(2) A Ktv. 47. § (4) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"Ha a köztisztviselõ rendszeresen hivatali gépjármûvet vezet és ezáltal külön
gépjármûvezetõ foglalkoztatása szükségtelen, gépjármûvezetési pótlékra
jogosult."
(3) A Ktv. 47. § (5) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"A köztisztviselõ illetménypótlékra jogosult, ha a munkavégzésre munkaideje
nagyobb részében egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy
egészségének védelme csak olyan egyéni védõeszköz állandó vagy tartós
használatával valósítható meg, amely a köztisztviselõ számára fokozott
megterhelést jelent."
(4) A Ktv. 47. §-a a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A (4)-(5) bekezdésben meghatározott illetménypótlékra jogosító
munkaköröket a hivatali szervezet vezetõje állapítja meg."
43. §
A Ktv. 48. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[(5) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként]
"a) felsõfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 50 %-a;"
44. §
A Ktv. a következõ 48/A. §-sal egészül ki:
"48/A. § (1) A feladatkör szakszerûbb ellátását biztosító, valamint a
feladatkörön belüli szakosodást elõsegítõ további szakképesítés,
szakképzettség elismeréseként a közigazgatási szerv köztisztviselõi számára
a hivatali szervezet vezetõje - a közigazgatási szerv személyi juttatása
elõirányzata terhére - képzettségi pótlékot állapíthat meg.
(2) Képzettségi pótlék állapítható meg annak a köztisztviselõnek is, aki a
besorolásánál figyelembe vett iskolai végzettségénél magasabb szintû
szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik, feltéve, ha az a munkakör
ellátásához szükséges.
(3) A képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a
szervezeti és mûködési szabályzat (ügyrend) mellékletében kell feltüntetni.
(4) A képzettségi pótlék mértéke:
a) felsõfokú iskolai rendszerû képzésben, továbbképzésben szerzett további
szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 50 %-a,
b) akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzésben, vagy
iskolarendszeren kívüli felsõfokú szakképzésben szerzett szakképesítés,
szakképzettség esetén az illetményalap 40 %-a,
c) iskolarendszeren kívüli középfokú szakképzésben szerzett további
szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 30 %-a.
(5) A több feltételnek is megfelelõ köztisztviselõ csak egy, a magasabb
összegû pótlékra jogosult. A (4) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott
több, a képzettségi pótlék szempontjából azonos szintû oklevél vagy
szakképesítés esetén is csak egyszeres pótlék állapítható meg.
(6) A felsõfokú iskolai végzettségû köztisztviselõ nem jogosult képzettségi
pótlékra, ha a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott további
szakképesítéssel rendelkezik. "
45. §
(1) A Ktv. 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A 18. § (1) bekezdése, valamint az Mt. 107. §-a szerinti idõtartamot -
ide nem értve a sor- és tartalékos katonai, a polgári szolgálat, illetve a
bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes, továbbá a
keresõképtelen betegség 6 hónapot meghaladó idõtartamát - a külön juttatásra
jogot adó idõnek kell tekinteni."
46. §
A Ktv. a következõ 49/B. §-sal egészül ki:
"49/B. § (1) Belföldön kiküldetést teljesít az a köztisztviselõ, aki a kiküldõ
közigazgatási szerv székhelyétõl vagy egyébként állandó telephelyétõl eltérõ
helyen végez munkát.
(2) A kiküldetésben levõ köztisztviselõnek az élelmezésével kapcsolatos
többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés
(a továbbiakban: napidíj) jár.
(3) A napidíj mértéke a költségvetési törvényben meghatározott illetményalap
egy munkanapra esõ összegének 25 %-a. Kiszámításánál havonta 21 munkanapot
kell figyelembe venni és azt tíz forintra felkerekítve kell megállapítani.
(4) A napidíj átalányként is elszámolható, ha a köztisztviselõ havonta,
rendszeresen kiküldetésben végez munkát. Az átalányt a napidíj és a havi
átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell
meghatározni.
(5) A napidíj fele jár, ha a kiküldetésben töltött idõ a 8 órát nem éri el.
(6) Nem számolható el napidíj, ha a kiküldetésben töltött idõ a 4 órát nem éri
el."
47. §
A Ktv. a következõ 49/C. §-sal egészül ki:
"49/C. § A közigazgatási szerv a köztisztviselõ önkéntes kiegészítõ
nyugdíjpénztári tagságához egyéb juttatásként támogatást nyújthat. A központi
költségvetés támogatásának részletes szabályait a Kormány határozza meg."
48. §
(1) A Ktv. 50. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A fegyelmi vétséget elkövetõ köztisztviselõvel szemben kiszabható
fegyelmi büntetések:
a) a megrovás;
b) az elõmeneteli rendszerben a várakozási idõ meghosszabbítása;
c) a 49. § szerinti juttatás - még ki nem fizetett összegének tárgyévre
történõ - csökkentése, megvonása;
d) az elõmeneteli rendszerben visszavetés egy fizetési fokozattal;
e) az elõmeneteli rendszerben visszavetés egy besorolási fokozattal;
f) a 42. § (5) bekezdés szerinti személyi illetmény megvonása;
g) az e törvény szerinti címtõl való megfosztás, vezetõi megbízás
visszavonása;
h) hivatalvesztés."
(2) A Ktv. 50. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A köztisztviselõ a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll a (2) bekezdés
- b) pontjában meghatározott büntetésnél a várakozási idõ
meghosszabbításának ideje alatt;
- d), e) pontjában meghatározott büntetésnél a visszavetés idõpontja
szerinti fokozat ismételt eléréséig;
- c), f), g) pontjában meghatározott büntetés végrehajtásától számított 2
évig;
- h) pontjában meghatározott büntetésnél 3 évig.
Az idõtartam elteltével a fegyelmi büntetést minden nyilvántartásból törölni
kell."
49. §
A Ktv. 51. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"51. § (1) Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltatói
jogkör gyakorlója köteles az eljárást - a (2) bekezdés esetét kivéve -
megindítani. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés
felfedezése óta három hónap, illetõleg a fegyelmi vétség elkövetése óta három
év eltelt.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója megrovás fegyelmi büntetést fegyelmi
eljárás lefolytatása nélkül is kiszabhat, amennyiben a tényállás megítélése
egyszerû és a kötelezettségszegést a köztisztviselõ elismeri.
(3) Ha a kötelezettségszegés miatt büntetõ- vagy szabálysértési eljárás indult
és az anélkül fejezõdött be, hogy megállapították volna a köztisztviselõ
felelõsségét, a három hónapos határidõt az eljárás befejezésérõl szóló
jogerõs határozat közigazgatási szerv részére történõ közlésétõl, a három éves
határidõt az eljárás jogerõs befejezésétõl kell számítani.
(4) Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén a határidõket a belföldre
történõ visszaérkezéstõl kell számítani.
(5) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására
a fegyelmi eljárás megindítója az eljárás megindításától számított három
munkanapon belül írásban vizsgálóbiztost jelöl ki a közigazgatási szervnek a
fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb besorolású, ennek hiányában vezetõ
megbízású köztisztviselõi közül. Ha ilyen köztisztviselõ nincs
a) az önkormányzati képviselõ-testület hivatalában a fegyelmi eljárás
megindítója képviselõ-testületi tagot is felkérhet,
b) más közigazgatási szerv esetében a felettes közigazgatási szerv
vezetõje saját köztisztviselõjét jelölheti ki
a vizsgálóbiztosi feladatok ellátására.
(6) Nem lehet vizsgálóbiztos az, akivel szemben az 53. § (3) bekezdés b) és d)
pontjában meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(7) A testület által kinevezett köztisztviselõ fegyelmi és kártérítési ügyében
a kinevezõ testület eljárására az 51-58. §-ok rendelkezései az irányadók.
(8) Ha az összeférhetetlenségi szabályok miatt a fegyelmi határozat
meghozatalára a testület határozatképtelenné válik, akkor háromtagú fegyelmi
tanácsot kell kialakítani a testület tagjaiból. Ez esetben a testület a
fegyelmi tanács határozatát nem változtathatja meg."
50. §
A Ktv. a következõ 51/A. §-sal egészül ki:
"51/A. § (1) A vizsgálóbiztos a kijelölésétõl számított 15 napon belül köteles
a vizsgálatot lefolytatni és ennek keretében a fegyelmi vétség elkövetésével
alaposan gyanúsított köztisztviselõt meghallgatni. A vizsgálat idõtartama
indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható.
(2) A vizsgálat során a köztisztviselõvel közölni kell a kötelezettségszegés
elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Módot kell
részére adni, hogy azokra észrevételt tehessen és további bizonyítást
javasolhasson. Lehetõvé kell számára tenni, hogy az ügy iratait
megtekinthesse. A köztisztviselõ védekezésérõl és a lefolytatott bizonyításról
jegyzõkönyvet kell felvenni.
(3) A köztisztviselõ a vizsgálat folyamán jogi képviselõt vehet igénybe. A
köztisztviselõ kérelmére a fegyelmi eljárás során a közigazgatási szervnél
mûködõ munkavállalói érdekképviseleti szerv részvételét, illetve képviseleti
jogának gyakorlását lehetõvé kell tenni. A köztisztviselõ meghallgatását úgy
kell kitûzni, hogy azon jogi képviselõje, illetve - a köztisztviselõ ilyen
irányú kérését követõen - az érdekképviseleti szerv képviselõje is jelen
lehessen.
(4) Ha a köztisztviselõ meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a
vizsgálat idõtartama alatt nem kerülhet sor, a kötelezettségszegés
elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban
kell közölni és 8 napos határidõ kitûzésével fel kell szólítani, hogy
védekezését terjessze elõ.
(5) A vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a vizsgálatot
felfüggesztheti:
a) - legfeljebb az akadály megszûnéséig -, ha a köztisztviselõ önhibáján
kívüli okból védekezését a (4) bekezdésben meghatározottak szerint nem tudja
elõterjeszteni, illetve
b) - legfeljebb az eljárás jogerõs befejezéséig -, ha a kötelezettségszegés
miatt büntetõ- vagy szabálysértési eljárás indult, feltéve, ha enélkül a
tényállás nem tisztázható.
(6) A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezártától számított 8 napon belül köteles
megküldeni az ügy összes iratát saját véleményével ellátva a munkáltatói
jogkör gyakorlójának."
51. §
(1) A Ktv. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi
eljárás alá vont köztisztviselõt legfeljebb a fegyelmi határozat kihirdetéséig
állásából felfüggesztheti, ha jelenléte a tényállás tisztázását gátolná vagy a
kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytõl való távoltartást
indokolja. A hivatalvesztés büntetéssel - az errõl szóló határozat jogerõre
emelkedéséig - a felfüggesztés együtt jár."
(2) A Ktv. 52. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50 %-át - az 51/A. §
(5) bekezdés b) pontját kivéve - a felfüggesztés megszüntetéséig vissza lehet
tartani. A teljes illetményt vissza kell tartani a hivatalvesztést kimondó
fegyelmi határozat kézbesítésétõl kezdve, annak jogerõre emelkedéséig."
52. §
A Ktv. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A fegyelmi tanács elnöke a munkáltatói jogkör gyakorlója; tagjai az
általa kijelölt, az eljárás alá vonttal legalább azonos besorolású, illetõleg
vezetõ megbízású köztisztviselõk. Ha az önkormányzati képviselõ-testület
hivatalában nincs elegendõ ilyen köztisztviselõ, a polgármester a képviselõ-
testület tagjai közül kérhet fel a fegyelmi tanácsba tagokat."
53. §
A Ktv. 54. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitûzni, hogy arról a felek az
értesítést a tárgyalás elõtt legalább három munkanappal korábban megkapják."
54. §
A Ktv. a következõ 55/A. §-sal egészül ki:
"55/A. § (1) Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha
a) annak tartama alatt a közszolgálati jogviszony megszûnik;
b) a fegyelmi eljárás megindítására az 51. § (1) és (3)-(4) bekezdésekben
meghatározott határidõ után kerül sor;
c) a köztisztviselõ a terhére rótt fegyelmi vétséget nem követte el, vagy
annak elkövetése nem bizonyítható;
d) felelõsségre vonást kizáró ok áll fenn.
(2) A fegyelmi eljárás megszüntetésérõl az (1) bekezdés a) pontja esetén a
munkáltatói jogkör gyakorlója, a b)-d) pontok esetében a fegyelmi tanács
dönt."
55. §
A Ktv. 56. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Ha a közszolgálati jogviszony az 50. § (2) bekezdésének b)-e) pontjában
meghatározott, jogerõsen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása elõtt vagy
annak végrehajtása közben megszûnik, a büntetést, vagy annak hátralévõ
idõtartamát a törvény hatálya alá tartozó közigazgatási szervnél kell
végrehajtani, feltéve, hogy a köztisztviselõ a büntetés végrehajthatóságától
számított három éven belül ismételten közszolgálati jogviszonyt létesít."
56. §
(1) A Ktv. 57. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A köztisztviselõ a közszolgálati jogviszonyából eredõ kötelezettség
vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelõsséggel tartozik."
(2) A Ktv. 57. § (2) bekezdésének felvezetõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(2) "Gondatlan elkövetés esetén a köztisztviselõ háromhavi illetménye erejéig,
a tartósan külföldön foglalkoztatott köztisztviselõ - a külszolgálata alatt -
háromhavi ellátmánya erejéig felel, amennyiben"
57. §
A Ktv. a következõ 57/A. §-sal egészül ki:
"57/A. § (1) Leltárhiány a kezelésre szabályszerûen átadott és átvett
anyagban, áruban (leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a
természetes mennyiségi csökkenéssel és a kezeléssel járó veszteség mértékét
meghaladó hiány. Azon anyagok körét, amelyek után természetes mennyiségi
csökkenés, kezeléssel járó veszteség nem számolható el, valamint a csökkenés
és a veszteség alsó és felsõ határát a hivatali szervezet vezetõje határozza
meg. Egy leltári idõszakra a természetes mennyiségi csökkenés, illetve a
kezeléssel járó veszteség változó mértékben is megállapítható.
(2) Az a köztisztviselõ, akinek kinevezési okiratában rögzített munkaköri
feladatai közé tartozik a részére szabályszerûen átadott és átvett anyag, áru
(leltári készlet) kezelése, a keletkezett leltárhiányért vétkességére való
tekintet nélkül felel.
(3) A leltárhiány miatt való felelõsséget csak abban az esetben lehet
érvényesíteni, ha
a) a köztisztviselõ kinevezési okirata tartalmazza a leltárhiányért való
felelõsség megnevezését és mértékét;
b) a leltári készlet szabályszerû átadása és átvétele megtörtént;
c) a leltárhiányt a közigazgatási szerv által meghatározott leltározási rend
szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintõ leltárfelvétel során
állapítják meg.
(4) Ha a leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelõs köztisztviselõ
olyan munkakörben, illetve olyan munkahelyen dolgozik, ahol az átvett leltári
készletet állandóan egyedül kezeli, a leltárhiány teljes összegéért felel.
(5) A leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelõs, valamint a leltári
készletet kezelõ többi köztisztviselõ a leltárhiányért illetményük arányában
felelnek.
(6) Leltározásnál a köztisztviselõ, illetve akadályoztatása esetén képviselõje
jelenlétének feltételét biztosítani kell. Ha a köztisztviselõ a képviseletérõl
nem gondoskodik, a közigazgatási szerv e feladat ellátására szakmailag
alkalmas, érdektelen képviselõt köteles kijelölni.
(7) A köztisztviselõ a leltárfelvétel során, illetve a leltárfelvétel után a
leltározással kapcsolatban észrevételt tehet.
(8) A leltárhiányért fennálló felelõsség megállapítására az 58. §-ban
foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a felelõsséget a
leltárfelvétel befejezését követõ 60 napon belül el kell bírálni.
Büntetõeljárás esetén a határidõ a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerõs
határozatának kézbesítését követõ nappal kezdõdik. A 60 nap eltelte után a
leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelõs köztisztviselõt kártérítésre
nem lehet kötelezni."
58. §
(1) A Ktv. 59. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A köztisztviselõ a közszolgálati jogviszonyból származó igényének
érvényesítése érdekében közvetlenül a bírósághoz fordulhat."
(2) A Ktv. 59. §-a a következõ új (3) - (4) bekezdésekkel egészül ki:
"(3) A keresetet a munkáltatói intézkedésrõl szóló irat kézbesítésétõl
számított 15 napon belül kell a bírósághoz benyújtani:
a) a közszolgálati jogviszony megszüntetésével,
b) összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással,
c) minõsítés megállapításaival,
d) fegyelmi és kártérítési határozattal,
e) a kinevezés egyoldalú módosításával,
f) fizetési felszólítással
kapcsolatos ügyekben. Egyéb esetekben a köztisztviselõ az igény
érvényesítésére vonatkozó elévülési idõn belül fordulhat a bírósághoz.
(4) A (3) bekezdés b)-f) pontjaiban foglalt esetekben a sérelmezett intézkedés
a bíróság jogerõs döntéséig nem hajtható végre."
59. §
(1) A Ktv. 62. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A közszolgálati alapnyilvántartásnak a 4. számú mellékletben szereplõ
alapadatairól és változásairól, továbbá a létszám alakulásáról, a betöltött és
üres álláshelyekrõl, feladatkörökrõl, munkakörökrõl és azok változásáról a
Kormány által megállapított rendben a közigazgatási szervek folyamatos
adatszolgáltatást végeznek a központi közszolgálati nyilvántartás részére. A
központi közszolgálati nyilvántartást a Belügyminisztérium vezeti."
(2) A Ktv. 62. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A közszolgálati alapnyilvántartásból és a központi közszolgálati
nyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon
szolgáltatható adat. A 20/A. § (2), (3), (4), (7), (10) és (11), valamint a
31. § (7) és a 63. § (4) bekezdésében meghatározott célra és jogosult számára
személyazonosításra alkalmas módon is szolgáltatható adat."
60. §
(1) A Ktv. 63. § (1) bekezdésének felvezetõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép és a bekezdés az alábbi d)-h) pontokkal egészül ki:
"A közigazgatási szervnél vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba jogosult
betekinteni, illetõleg a központi közszolgálati nyilvántartáson túlmenõen
abból adatokat átvenni:"
"d) a törvényességi ellenõrzést végzõ,
e) a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,
f) munkaügyi per kapcsán a bíróság,
g) feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a
közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben indult büntetõ eljárásban a
nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,
h) a személyzeti, munkaügyi és illetményszámfejtési feladatokat ellátó szerv e
feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül."
(2) A Ktv. 63. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A központi közszolgálati nyilvántartás tartalmazza:
a) a 31. § (7) bekezdésében, illetve a 20/A. §-ban meghatározott körben a
köztisztviselõ,
b) a képzési és továbbképzési feladatok összehangolása céljából a vezetõk
illetve szakmai (fõ)tanácsadók, valamint kormányzati érdekeket szolgáló
képzésben, továbbképzésben részt vett köztisztviselõk
nevét is."
61. §
A Ktv. 64. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A köztisztviselõ közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos iratok közül az
adatnyilvántartó lapot, az önéletrajzot, az erkölcsi bizonyítványt, az
esküokmányt, a kinevezést, a besorolásról, illetve a visszatartásról, valamint
az áthelyezésrõl rendelkezõ iratokat, a minõsítést, a közszolgálati
jogviszonyt megszüntetõ iratot, a hatályban lévõ fegyelmi büntetést kiszabó
határozatot, a közszolgálati igazolás másolatát együttesen kell tárolni
(személyi anyag)."
62. §
A Ktv. a következõ 64/A. §-sal és a VI. fejezete az alábbi alcímmel egészül
ki:
"Közszolgálati ellenõrzés
64/A. § (1) A Kormány ellenõrzi - a belügyminiszter, és a fõvárosi, megyei
közigazgatási hivatalok vezetõinek közremûködésével - a közszolgálati
jogszabályok végrehajtását. Ennek keretében a belügyminiszter javaslatára
évente meghatározza a vizsgálati tárgyköröket (célvizsgálat), valamint a
vizsgálat alá vont 1. § (1) bekezdésében meghatározott szerveket (a
továbbiakban: vizsgált szervek). A célvizsgálatot a belügyminiszter folytatja
le, amelynek tapasztalatairól a Kormányt évente tájékoztatja.
(2) A belügyminiszter jogosult - a cél- és témavizsgálatok keretében - a
központi közigazgatási szerveknél:
a) a munkáltatói intézkedést tartalmazó iratokba betekinteni,
b) jogszabálysértés esetén intézkedést kezdeményezni a közigazgatási szerv
vezetõjénél vagy - vita esetén - annak felettes szervénél,
c) fegyelmi vagy kártérítési eljárást kezdeményezni.
(3) A (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetekben a közigazgatási
szerv vezetõje köteles a belügyminiszter megkeresését érdemben megvizsgálni,
és saját intézkedésérõl vagy annak mellõzése okáról a belügyminisztert - a
megkereséstõl számított 30 napon belül - tájékoztatni.
(4) A (2) bekezdésbe nem tartozó vizsgált szervekkel kapcsolatos ellenõrzési
jogkört a belügyminiszter koordinálásával a fõvárosi, megyei közigazgatási
hivatal vezetõje gyakorolja."
63. §
(1) A Ktv. VII. fejezetének címe "KÖZTISZTVISELÕI ÉRDEKEGYEZTETÉS" címre
változik.
(2) A Ktv. 66/A. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (3)-
(4) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik és a § számozása 65. §-ra
változik:
"(3) A KÉF véleményt nyilvánít a közigazgatást és személyi állományát érintõ
jogszabály tervezeteirõl és elemzi azok hatályosulását, valamint részt vesz a
közszolgálat etikai normáinak kialakításában. A központi közszolgálati
nyilvántartás alapján elemzi és értékeli a létszám, képzettség,
illetményviszonyok alakulását, a változás okait."
(3) A Ktv. 66. §-ának a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"66. § (1) A munkahelyi közszolgálati kérdések rendezésére a munkahelyi
köztisztviselõi érdekegyeztetés szolgál. A munkahelyi köztisztviselõi
érdekegyeztetésben a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetõje és a
közigazgatási szervnél mûködõ munkavállalói érdekképviseleti szerv választott
tisztségviselõje vesz részt. A tárgyalópartnerek a vitás kérdések
egyeztetésébe szakértõket is bevonhatnak.
(2) A közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetõje köteles kikérni a
helyi munkavállalói érdekképviseleti szerv véleményét:
a) a köztisztviselõk munkavégzésérõl, munka- és pihenõidejérõl,
jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló kormányrendeletben a
hivatalvezetõ hatáskörébe utalt szabályozási tárgykörökben kiadásra kerülõ
szabályzatai,
b) a 4. §-ban foglalt felhatalmazás alapján kiadásra kerülõ önkormányzati
rendeletek,
c) a 42. § (3) bekezdése alapján az illetményalap mértékének megállapítása,
d) a 44/A. § alapján bevezethetõ illetménykiegészítés és annak mértéke
tekintetében.
(3) A helyi munkavállalói érdekképviseleti szerv tájékoztatást kérhet:
a) a (2) bekezdésben felsorolt tárgykörökben készült tervezetek, statisztikai
létszám- és illetményadatok, számítások, elemzések és irányelvek megismerése
érdekében;
b) a közszolgálati jogszabályok végrehajtásáról;
c) a helyi megállapodások betartásáról.
(4) A helyi munkavállalói érdekképviseleti szerv javaslatot tehet:
a) a közigazgatási szerv részére a köztisztviselõket érintõ intézkedésekre;
b) a köztisztviselõket érintõ helyi szabályozás egységes értelmezésére,
valamint
c) a köztisztviselõket érintõ helyi szabályozási tárgykörökre."
64. §
(1) A Ktv. 67. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"67. § (1) Az ügykezelõk és fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonyában
az e törvény 4-7. §-aiban, 9. §-ában, 11. §-ában, 11/B. §-ában, 13-22. §-
aiban, 33. §-ában, 37-40. §-aiban, 41. § (7)-(8) bekezdésében, 42-44. §-aiban,
47-48. §-aiban, 49-49/C. §-aiban, a IV., V., VI. és IX. fejezetében, továbbá
az e fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Az ügykezelõk
tekintetében e törvény 12. §-ának rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(2) Az ügykezelõk és a fizikai alkalmazottak szabadságának mértékére a Munka
Törvénykönyve 131. §-ában foglaltak az irányadók."
(2) A Ktv. 68. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az ügykezelõi alapvizsga költségeinek viselésére a 33. § (4) és (5)
bekezdés rendelkezései megfelelõen irányadóak."
65. §
(1) A Ktv. 70. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az ügykezelõ osztályvezetõ alapilletménye az illetményalap két és
félszerese.
(3) Fizikai alkalmazott alapfokú iskolai végzettséggel is kinevezhetõ. A
munkáltatói jogkör gyakorlója különösen indokolt esetben e feltételtõl
eltekinthet."
(2) A Ktv. 70. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A csoportvezetõ alapilletménye az illetményalap két egész
háromtizedszerese."
66. §
(1) A Ktv. 71. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[(2) A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az alábbiak szerint kell
alkalmazni:]
"a) 4. §-át, 5. §-ának (1) - (2) és (4) bekezdését, 6-12. §-át, 15. §-át, 18-
19. §-át, 21-28. §-át, 74. §-át, 77. §-át, 85. §-át, 91. §-át, 97. §-át,
102. §-ának (1)-(3) bekezdését, 103. §-ának (1) bekezdését, a (2) bekezdés
elsõ mondatát és (4) bekezdését, 104. §-ának (4) - (5) bekezdését, 105. §
(1) és (3) - (5) bekezdését, 106-107. §-át, 117. §-ának (3) bekezdését, 119.
§-ának (2) bekezdését, 120-122. §-át, 123. §-ának (1) - (2) bekezdését, 124-
125. §-át, 126. §-ának (2) bekezdését, 127-129. §-át, 130. §-ának (2)
bekezdését, 132. §-ának (1) - (3) bekezdését, (6) bekezdését, 133-140. §-át,
144. §-ának (1) bekezdését, 151. §-ának (2) bekezdését, 152. §-át, 153. §-
ának (1) bekezdését, 154. §-a (1) bekezdésének elsõ és harmadik mondatát,
155-157. §-át, 159-164. §-át, 165. §-ának (2) bekezdését, 166. §-ának (2)
bekezdését, 167. § (1) és (4) bekezdését, 168-169. §-át, 171-172. §-át, 174.
§-át, 176-183. §-át, 184. §-ának (1) és (2) bekezdését, 185-187. §-át, 204-
205. §-át, 207. §-át;
b) 90. §-ának (1)-(2) bekezdését, kivéve a jogutód nélküli megszûnés esetét;"
(2) A Ktv. 71. §-ának (3) bekezdése a következõ kilencedik francia bekezdéssel
egészül ki:
[(3) Eltérõ rendelkezés hiányában, ahol jogszabály]
"- személyi alapbért, ott a köztisztviselõ alapilletményét,
illetménykiegészítését, valamint a vezetõi illetménypótlékát"
67. §
(1) A Ktv. 72. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A köztisztviselõ besorolásánál (23. §) a munkaviszonyban, közszolgálati,
közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, illetve munkaviszonyban,
ügyészségi, hivatásos szolgálati jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban töltött idõt kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési
kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó
idõtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor- és tartalékos katonai,
valamint a polgári szolgálat, a 10 éven aluli gyermek ápolására, gondozására,
továbbá a tartós külszolgálatot teljesítõ dolgozó házastársa által igénybe
vett fizetés nélküli szabadság teljes idõtartamát figyelembe kell venni."
(2) A Ktv. 72. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) E törvény alkalmazásában közigazgatási gyakorlatnak kell tekinteni a
közigazgatási szervnél, illetve annak jogelõd szervénél közszolgálati
jogviszonyban, valamint államigazgatási munkaviszonyban töltött idõt tekintet
nélkül arra, hogy a jogviszony folyamatosan fennállt-e vagy sem."
68. §
A Ktv. 77. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"77. § (1) Ha e törvény hatálybalépését követõen jogszabály által
meghatározott fontos és bizalmas munkakörben foglalkoztatott köztisztviselõ
nem felel meg az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerû mûködéséhez
szükséges biztonsági feltételeknek, a hivatali szervezet vezetõje kezdeményezi
a köztisztviselõ - vezetõ esetében a vezetõi megbízás, kinevezés
visszavonásával együtt - képzettségének és iskolai végzettségének megfelelõ
enyhébb megítélésû fontos és bizalmas munkakörbe vagy fontos és bizalmasnak
nem minõsülõ munkakörbe történõ áthelyezését.
(2) Ha a köztisztviselõ az áthelyezést nem fogadja el, a hivatali szervezet
vezetõje kezdeményezi a közszolgálati jogviszony megszüntetését közös
megegyezéssel. Ha a köztisztviselõ ehhez nem járul hozzá, a közszolgálati
jogviszonyt az 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbt.) 72. §-ának (2)
bekezdésében meghatározott tájékoztatás idõpontjával azonnali hatállyal meg
kell szüntetni.
(3) Ha a köztisztviselõ úgy nyilatkozik, hogy a fontos és bizalmas munkakörrel
együttjáró kötelezettségeknek nem kívánja magát alávetni, úgy kell tekinteni,
mint aki a biztonsági feltételeknek nem felel meg, s közszolgálati jogviszonya
a törvény erejénél fogva megszûnik.
(4) Ha a hivatali szervezet vezetõje a nemzetbiztonsági szolgálattól kapott
tájékoztatás alapján úgy dönt, hogy a fontos és bizalmas munkakörben
foglalkoztatott köztisztviselõ nem felel meg az állami élet és a
nemzetgazdaság jogszerû mûködéséhez szükséges biztonsági feltételeknek, de a
köztisztviselõ az Nbt. 72. §-ának (3) bekezdése alapján panasszal él a
biztonsági szakvéleményben szereplõ megállapításokkal kapcsolatban, a
tájékoztatás idõpontjától kezdõdõen a panasz elbírálásáig a köztisztviselõt a
munkavégzés alól fel kell menteni. A felmentés idejére a köztisztviselõ
illetményre jogosult.
(5) Az Nbt. 72. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szakvéleményrõl szóló
tájékoztatást a titkos ügykezelés szabályai szerint kell kezelni."
69. §
A Ktv. 78. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"78. § (1) Céljuttatás állapítható meg - meghatározott célfeladat elvégzése
idejére - a köztisztviselõnek, ha a közigazgatási szerv vezetõje kiemelt
többletfeladat (a továbbiakban: célfeladat) ellátására kötelezi.
(2) A célfeladat meghatározására a Kormány irányelvei alapján a
közigazgatási szerv vezetõje jogosult.
(3) A céljuttatás forrásáról és a célfeladatot ellátó közigazgatási szervek
körérõl, valamint az elõirányzat felhasználásának módjáról a Kormány külön
rendelkezik."
70. §
A Ktv. 80. §-ának (1) bekezdése a következõ i) és j) ponttal egészül ki:
[(1) A Kormány rendeletben határozza meg]
"i) a tartalékállományba helyezésre
j) a pályázat kiírására, tartalmára, elbírálására, a nyilvános
közzétételre"
[vonatkozó további szabályokat.]
71. §
(1) A Ktv. 2. számú melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete lép.
(2) A Ktv. 3. számú melléklete az alábbi IX. ponttal egészül ki:
"IX.
- 21/A. §-ban foglaltakkal összefüggõ adatai (a köztisztviselõ bejelentése
gazdasági társaságnál vezetõ tisztségviselõi, illetve felügyelõ bizottsági
tagságával kapcsolatos megbízására, továbbá a munkáltatói jogkör gyakorlójának
döntése a bejelentett tisztség összeférhetetlenségére vonatkozóan)."
(3) A Ktv. e törvény 2. számú mellékletében foglalt 5. számú melléklettel
egészül ki.
72. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 1998. január hó
1-jén lép hatályba.
(2) E törvény
- 7. §-a, 20. §-a a törvény kihirdetését követõ 8. napon;
- 23. §-ával megállapított 25. § (2) és (4) bekezdése, 67. §-ának (1)
bekezdése, a 74. § (4) bekezdésének d) pontja és (7) bekezdése 1997.
november 1-jén;
- 8. §-a, 19. §-a 1998. szeptember 1-jén
lép hatályba.
(3) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg
a) a Ktv. 19. §-ának (1) bekezdésébõl "a felmentési idõre járó illetményén
túl" szövegrész, 49. §-ának (5) bekezdése, 65-66. §-a, 75. §-ának (2)
bekezdése, (3) bekezdésének b) pontja és (4) bekezdése;
b) a fõtanácsadói és tanácsadói munkakörökrõl szóló 173/1992. (XII. 23.)
Korm. rendelet;
c) a közigazgatási és az ügykezelõi alapvizsgáról szóló 51/1993. (III. 31.)
Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése;
d) a közigazgatási szakvizsgáról szóló 46/1995. (IV. 24.) Korm. rendelet 7.
§-a;
e) a köztisztviselõk munkavégzésérõl, munka- és pihenõidejérõl,
jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló 170/1992. (XII. 22.) Korm.
rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében a 6. §-ra hivatkozás és a 6. §-a
hatályát veszti.
73. §
(1) A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995.
évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Gstv.) 112. §-ának (5) bekezdése helyébe
a következõ rendelkezés lép:
"(5) A jubileumi jutalomra jogosító idõ megállapításánál a Ktv. 72. §-ának (1)
- (2) bekezdése az irányadó azzal, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban, illetõleg 1992. július 1-je után munkaviszonyban töltött idõt
figyelmen kívül kell hagyni."
(2) A Gstv. 112. §-ának (6) bekezdésében a Ktv. 75. §-a (6) bekezdésére
hivatkozás a Ktv. 72. §-a (1) bekezdésére változik.
Átmeneti rendelkezések
74. §
(1) E törvény 2. §-ában megjelölt közszolgáltatások ellátására a polgármesteri
hivatalban közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak közszolgálati
jogviszonyát a Ktv. 17/A. § megfelelõ alkalmazásával e törvény hatályba
lépését követõ három hónapon belül meg kell szüntetni.
(2) E törvény hatályba lépését követõen a Ktv. 11/A. §-ának (1)-(3)
bekezdésében meghatározott feladat ellátására adott kinevezés csak politikai
fõtanácsadói, tanácsadói munkakör betöltésére szólhat.
(3) A Ktv. 32. § (1) bekezdésében meghatározott fõtanácsadói, tanácsadói
megbízás e törvény hatályba lépésétõl számított három évig annak is adható,
aki közigazgatási szakvizsgával nem rendelkezik.
(4) E törvény hatályba lépését követõ három hónapon belül, e törvény hatályba
lépése napjával
a) a köztisztviselõ besorolását e törvény 22. §-ában foglalt rendelkezések
alapján módosítani kell;
b) a köztisztviselõ besorolásának ideiglenes vagy végleges jellege megszûnik,
ennek megfelelõen módosítani kell a besorolási és a közigazgatási szakvizsga
elõírására vonatkozó iratokat;
c) a határozott idõre kinevezett köztisztviselõt a Ktv. 29. § (4)
bekezdésében foglalt rendelkezés megfelelõ alkalmazásával e törvény hatályba
lépése napjától a közigazgatási alapvizsga letételére kell kötelezni. A
határidõ eredménytelen elteltével a köztisztviselõ közszolgálati jogviszonya a
törvény erejénél fogva megszûnik;
d) a sor- és tartalékos katonai, illetve a polgári szolgálat idõtartamának
közszolgálati jogviszonyban töltött idõként történõ beszámítása miatt az
érintett köztisztviselõt újra be kell sorolni, illetményét a Ktv. 43-44. §
rendelkezései alapján kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy a Ktv. 43.
§-ának (4) bekezdésében meghatározott -20 %-os eltérés nem alkalmazható;
e) a szakmai tanácsadó, fõtanácsadó illetményét a Ktv. 30/A. §-ának (4)
bekezdése alapján úgy kell megállapítani, hogy a törvény hatályba lépésekori
illetménye nem csökkenthetõ;
f) a fõtanácsadói, tanácsadói munkakörben foglalkoztatott köztisztviselõt a
Ktv. 32. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelõen át kell
sorolni.
(5) A törvény hatályba lépésekor szakmai (fõ)tanácsadói címmel rendelkezõ
köztisztviselõ illetménye nem csökkenthetõ a Ktv. 30/A. § (3) bekezdésében
foglaltak miatt.
(6) A törvény hatályba lépésekor vezetõi megbízással, kinevezéssel, illetve
szakmai (fõ)tanácsadói címmel rendelkezõ köztisztviselõtõl a vezetõi megbízás,
kinevezés, illetve szakmai (fõ)tanácsadói cím a törvény hatályba lépését
követõ három évig közigazgatási szakvizsga hiánya miatt nem vonható vissza.
Közigazgatási szakvizsgával nem rendelkezõ köztisztviselõnek 1999. december
31-ig adható vezetõi megbízás, kinevezés, illetve szakmai (fõ)tanácsadói cím,
közigazgatási szakvizsga-kötelezettségüknek a vezetõi megbízás, kinevezés,
illetve szakmai (fõ)tanácsadói cím adományozásától számított egy éven belül
kell eleget tenniük. A határidõ számításánál a Ktv. 25. § (4) bekezdésében
foglaltakat megfelelõen alkalmazni kell.
(7) E törvény hatályba lépésekor közszolgálati jogviszonyban állónak - a sor-
és tartalékos katonai, illetve polgári szolgálatban eltöltött idõtartam
figyelembevételével - a jubileumi jutalmát, feltéve, hogy 1992. július 1. és e
törvény hatályba lépése közötti idõszakban a fokozatok valamelyikét elérte, e
törvény hatályba lépését követõ két hónapon belül, az e törvény hatályba
lépésének napján megállapított illetményével számolva ki kell fizetni.
(8) Az a köztisztviselõ, aki a törvény hatályba lépésekor gazdasági
társaságnál vezetõ tisztségviselõ, illetve felügyelõ bizottság tagja, köteles
azt a törvény hatályba lépését követõ 30 napon belül a munkáltatói jogkör
gyakorlójának írásban bejelenteni.
1. számú melléklet
az 1997. évi törvényhez
"2. számú melléklet
az 1992. évi XXIII. törvényhez
ILLETMÉNYRENDSZER
I. BESOROLÁSI OSZTÁLY (felsõfokú iskolai végzettségû köztisztviselõk)
Besorolási fokozat Fizetési fokozat Közszolgálati jog- Szorzószám
megnevezése viszony idõtartama
(év)
Gyakornok 1 0 - 1 1,25
Fogalmazó II. 2 1 - 3 1,55
3 3 - 5 1,65
Fogalmazó I. 4 5 - 7 2.00
5 7 - 9 2.10
Titkár II. 6 9 - 11 2.35
7 11 - 13 2.50
Titkár I. 8 13 - 15 2.60
9 15 - 17 2.65
Tanácsos II. 10 17 - 19 2.80
11 19 - 21 2.85
Tanácsos I. 12 21 - 23 2.90
13 23 - 25 2.95
Fõtanácsos 14 25 - 29 3.10
15 29 - 33 3.20
Szak-fõtanácsos 16 33 - 37 3.30
17 37 év felett 3.40
II. BESOROLÁSI OSZTÁLY (középiskolai végzettségû köztisztviselõk)
Besorolási fokozat Fizetési fokozat Közszolgálati jog- Szorzószám
megnevezése viszony idõtartama
(év)
Gyakornok 1 0 - 2 1.00
Elõadó II. 2 2 - 4 1.25
3 4 - 6 1.35
Elõadó I. 4 6 - 8 1.55
5 8 - 10 1.60
6 10 - 12 1.65
Fõelõadó III. 7 12 - 15 1.80
8 15 - 18 1.85
9 18 - 21 1.90
Fõelõadó II. 10 21 - 24 2.00
11 24 - 27 2.05
Fõelõadó I. 12 27 - 29 2.10
13 29 - 31 2.20
Fõmunkatárs 14 31 - 34 2.30
15 34 év felett 2.40
III. BESOROLÁSI OSZTÁLY (ügykezelõk)
Besorolási fokozat Fizetési fokozat Közszolgálati jog- Szorzószám
megnevezése viszony idõtartama
(év)
Ügykezelõ 1 0 - 3 0.60 - 0.80
2 3 - 8 0.85 - 1.05
3 8 - 14 1.10 - 1.30
4 14 - 24 1.35 - 1.55
5 24 - 34 1.60 - 1.80
6 34 - 38 1.85 - 2.05
7 38 év felett 2.10 - 2.20
IV. BESOROLÁSI OSZTÁLY (fizikai alkalmazottak)
Besorolási fokozat Fizetési fokozat Közszolgálati jog- Szorzószám
megnevezése viszony idõtartama
(év)
Fizikai alkalmazott 1 0 - 3 0.50 - 0.70
2 3 - 8 0.75 - 0.95
3 8 - 14 1.00 - 1.20
4 14 - 24 1.25 - 1.45
5 24 - 34 1.50 - 1.70
6 34 - 38 1.75 - 1.95
7 38 év felett 2.00 - 2.05
2. számú melléklet
az 1997. évi törvényhez
"5. számú melléklet
az 1992. évi XXIII. törvényhez
A tartalékállományba helyezett
közszolgálati jogviszonyban állók nyilvántartásának
adatköre
A köztisztviselõ
I. - neve
- technikai azonosítója
- születési ideje
- lakcím adatai (lakóhelye, tartózkodási helye), telefonszáma
II. - legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)
- szakképzettségei
- iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítései
- tudományos fokozata
- idegennyelv ismerete
III. - korábbi munkaviszonyban töltött idõtartamok
megnevezése
a munkahely megnevezése
beosztás
besorolás
a megszûnés módja
IV. - az alkalmazó közigazgatási szerv neve és címe
- a 17/B. § (6) bekezdésében foglaltak esetében a csoportos létszámleépí-
tésre vonatkozó döntés ténye és idõpontja
- a tartalékállományba helyezés idõpontja
- a tartalékállományba helyezés idõtartama
V. - vezetõi megbízásának, kinevezésének megnevezése, idõpontja
VI. - közszolgálati jogviszonyának idõtartama
- besorolási osztálya, fokozata
- fizetési fokozata
- illetménye
- kulcsszáma
- adományozott címe"
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.)
hazánkban is megteremtette a jogi alapjait a fejlett országokban leginkább
elterjedt, modern, karrier-típusú közszolgálati rendszernek. Az állami
tulajdon lebontása gyökeres változásokat igényelt a foglalkoztatás területén
is, amelynek eredményeként már törvényi szinten vált el a közjogi alapú
szabályozás a piaci viszonyokhoz igazodó munkajogias szabályozástól. A Ktv.
hatályba lépése óta eltelt öt év igazolta, hogy a végrehajtói közhatalom
gyakorlásában közvetlenül közremûködõ közigazgatási szervek
köztisztviselõinek jogállását önállóan kell szabályozni, mert csak ily módon
lehetséges a kormány közigazgatási személyzetpolitikai szempontjait
megfelelõen érvényesíteni.
Az önálló, törvényi szintû szabályozásnak köszönhetõen stabilizálódott a
személyi állomány helyzete, s a politikai rendszerváltozást, valamint a
kormányváltást követõ idõszakban is sikerült fenntartani a közigazgatás
szakszerû mûködését. A Ktv. ugyanis következetesen elválasztotta a
szakmaiságot s ezzel együtt a folyamatosságot képviselõ köztisztviselõk jogi
helyzetét a választásokon mandátumot szerzett, s ezért csak meghatározott
ideig hatalmi pozícióba kerülõ politikusokétól. A kinevezési és képesítési
feltételek érvényesítése, valamint a felmentési okok taxatív törvényi
felsorolása mind ezt a célt szolgálták.
A Ktv. életbe lépése óta eltelt idõszak azonban azt is nyilvánvalóvá tette,
hogy a törvény korszerûsítésre, felülvizsgálatra szorul. A jogalkalmazási
tapasztalatok kodifikációs korrekciót, míg a kormány közigazgatási
reformprogramjában meghatározott személyzetpolitikai célok érdemi módosítást
tesznek szükségessé. A változtatásokat néhány esetben hazánk európai
integrációjából fakadó követelmények is indokolják.
A felülvizsgálat fõ célkitûzése, hogy a demokratikusabb, hatékonyabb,
valamint magasabb színvonalon mûködõ közigazgatás személyi feltétele hosszú
távon biztosított legyen. Ennek érdekében a javaslat - összhangban a
közigazgatási reformprogrammal - az eddiginél határozottabban különbözteti
meg a szakmai alapon kiválasztott köztisztviselõket és az elsõdlegesen
bizalmi szempontok szerint alkalmazott politikai szakértõket; a
tartalékállomány bevezetésével irányítottá, s ezáltal hatékonyabbá kívánja
tenni a feladatváltozásokat követõ létszám-átcsoportosításokat, valamint
segítséget akar nyújtani az állásukból elbocsátott köztisztviselõknek ahhoz,
hogy ott folytathassák közigazgatási karrierjüket, ahol valóban szükség van
rájuk, jelentõs költségvetési megtakarítást remélve ettõl; megszünteti a
közigazgatási szakvizsga általános jellegét, s csak abban a körben tartja
fenn, amelyben személyzetpolitikailag feltétlenül indokolt. Ha az e körbe nem
tartozók szakvizsgát tesznek, külön pótlékra válnak jogosulttá. Egyidejûleg
nagyobb hangsúlyt helyez a köztisztviselõk rendszeres szakmai
továbbképzésére.
A Ktv. elfogadásával a törvényalkotó a közigazgatás társadalmi elismerésének
javítását, illetve szakmai színvonalának emelését is célul tûzte ki. Az
elõmeneteli szabályokkal olyan díjazási rendszert alakított ki, amelyben a
szakmai követelmények teljesítése általában összekapcsolódik az anyagi
elismeréssel, s bár még a közigazgatás bérviszonyai elmaradnak a kívánatos
szinttõl, elmondhatjuk, hogy az anyagi ösztönzés, valamint a teljesítmény
szerinti rugalmas díjazás eszközei megfelelõ alapot nyújtanak ahhoz, hogy egy
kisebb létszámú, de hatékonyabb és anyagilag megbecsültebb személyi állomány
alakuljon ki hosszú távon. Ugyanakkor óvakodni kell attól, hogy az
"ellenõrzés" és a korlátozás nélküli munkáltatói hatalom túlsúlyba kerüljön a
garanciát biztosító normatív szabályozással szemben, mivel ez újra
felerõsítheti a nem kívánatos szubjektivizmust. Ezért a javaslat
hangsúlyosabb szerepet ad a minõsítésnek.
Az illetményrendszer változásai érthetõen központi helyet foglalnak el a
módosítások között, s elsõsorban az önkormányzatoknál foglalkoztatott
köztisztviselõk helyzetének rendezésére irányulnak. A javaslat korlátok közé
szorítja az önkormányzatok illetményalap-megállapítását, garantálva ezáltal
minden köztisztviselõ számára az állami illetményalaphoz közel esõ minimumot.
A jegyzõ és az aljegyzõ díjazását differenciáltan, a település
lakosságszámához igazítva állapítja meg, továbbá elismeri a körjegyzõi munka
sajátos jellegét, és bevezeti a körjegyzõi pótlékot.
Bizonyos esetekben más törvények változása miatt van szükség a módosításra.
Így a nyugdíjkorhatár emelkedése feltétlenül indokolttá teszi az elõmeneteli
pálya meghosszabbítását újabb besorolási fokozattal mindkét pályaúton.
Enélkül a karrier "idõ elõtti" lezárulásával kellene számolni olyanok
esetében, akik még több évet töltenek a közigazgatásban nyugdíjkorhatáruk
eléréséig.
Várhatóan a rugalmasabb belsõ személyzeti igazgatást segíti elõ a próbaidõ
bevezetése, amelynek alkalmazását csak bizonyos korlátozások között teszi
lehetõvé.
A társadalmi változások hatása alól a közigazgatás sem vonhatja ki magát, az
erõforrások szûkössége e területen is nem egyszer fájdalmas intézkedések
meghozatalához vezet. Az átszervezés, létszámcsökkentés mély
érdekkonfliktusokkal jár, ezért a javaslat részletesen szabályozza az európai
normáknak megfelelõen a csoportos létszámcsökkentést, valamint a munkahelyi
érdekegyeztetés kereteit.
A jogalkalmazás tapasztalatait felhasználva módosulnak a fegyelmi és a
kártérítési eljárás szabályai, valamint szabályozásra kerül a köztisztviselõ
leltárfelelõssége.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
1996. évi LVII. törvény a Gazdasági Versenyhivatalnál közszolgálati
jogviszonyban állókra is a versenytörvényben meghatározott eltérésekkel a
Ktv-t rendeli alkalmazni, ezért indokolt, hogy a Ktv. szervi hatályában a
Gazdasági Versenyhivatal is szerepeljen. Ennek tesz eleget a Javaslat azzal,
hogy a Ktv. 1. §-ának (2) bekezdését kiegészíti. Hasonló okból egészül ki a
felsorolás más, nem kormányzati közigazgatási szervekkel is.
A 2. §-hoz
A Ktv. hatálya azokra a szervekre terjed ki, amelyek jogállása és feladata
sajátos törvényi szabályozást indokol. A szervi hatály egyben behatárolja
azok körét is, akik köztisztviselõnek minõsülnek. Az önkormányzati
igazgatásban gyakran elõfordult, hogy intézményi háttér hiányában olyan
munkavállalókat alkalmaztak köztisztviselõként a polgármesteri hivatalban,
akik a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatásokat láttak el
(pl. háziorvos, közhasznú munkás stb.). E személyek köztisztviselõi
jogállásának fenntartása nem indokolt, ezért az egységes joggyakorlat
kialakítása érdekében kifejezetten elõ kell írni, hogy a polgármesteri
hivatalban foglalkoztatott, de a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó
közszolgáltatást ellátó munkavállalóra nem terjed ki a törvény hatálya. A
helyi közszolgáltatások körét a helyi önkormányzatokról szóló többször
módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. §-ának (1)
bekezdése példálózóan felsorolja. Ezek közé tartozik többek között a
vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemetõ
fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása stb. Az ilyen
tevékenységi körben foglalkoztatottak közszolgálati jogviszonyát az átmeneti
rendelkezések körében meghatározottak szerint meg kell szüntetni, s a
tevékenység jellegének megfelelõen továbbfoglalkoztatásuk érdekében
munkaszerzõdést kell velük kötni, vagy közalkalmazotti jogviszonyba kell
áthelyezni õket.
A 3. §-hoz
A politikai fõtanácsadói, valamint a politikai tanácsadói munkakörbe
kinevezett köztisztviselõk jogállásának sajátos szabályozása miatt szükség
van arra, hogy a Javaslat pontosan meghatározza, mely törvényi
rendelkezéseket kell esetükben alkalmazni. A Javaslat szerint õk is
köztisztviselõk, de rájuk a tartalékállományra, az elõmenetelre és a
minõsítésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.
A 4. §-hoz
A Javaslat a munkáltatói jogkör gyakorlóinak a körét a testülettel
kiegészíti. Ugyanakkor a testület hatáskörébõl át nem ruházható munkáltatói
jogosítványok közül egy kivételt állapít meg, mivel ennek hiányában a
fegyelmi eljáráshoz kapcsolódó összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása
miatt döntésképtelenné válna a testület.
A 5. §-hoz
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény bevezette a
fontos és bizalmas munkakört betöltõ személyek biztonsági ellenõrzését,
ugyanakkor nem rendelkezett a biztonsági ellenõrzés eredményéhez kapcsolódó
munkajogilag releváns intézkedésekrõl. Ezért a Javaslat a közszolgálati
jogviszony létesítéséhez szükséges általános alkalmazási feltételeket a
fontos és bizalmas munkakört betöltõ személyek biztonsági ellenõrzésével
kiegészítette. Ennek megfelelõen a fontos és bizalmas munkakörre a
köztisztviselõt érvényesen kinevezni csak akkor lehet, ha az állami élet és a
nemzetgazdaság jogszerû mûködéséhez szükséges biztonsági feltételeknek
megfelel. A Javaslat a közszolgálati jogviszony létesítését megelõzõen
választási lehetõséget biztosít a fontos és bizalmas munkakörre kinevezendõ
köztisztviselõnek azzal, hogy eldöntheti; aláveti-e magát a fontos és
bizalmas munkakörrel együttjáró kötelezettségeknek vagy sem. Ha a leendõ
köztisztviselõ a nemzetbiztonsági ellenõrzésnek nem kívánja magát alávetni,
akkor a törvény erejénél fogva úgy kell tekinteni, mint aki a biztonsági
feltételeknek nem felel meg, emiatt vele közszolgálati jogviszony nem
létesíthetõ.
A 6. §-hoz
A Javaslat új rendelkezést nem tartalmaz, csak pontosítja a törvény szövegét,
mivel a "doktori" szövegrész szerepeltetése a jogalkalmazás szempontjából
jelentõséggel bír. A jegyzõi munka színvonalának emelése érdekében a
kinevezés feltételét a Javaslat azáltal szigorítja, hogy a szakmai gyakorlat
helyett közigazgatási gyakorlatot ír elõ. Ilyen gyakorlat pedig csak a Ktv.
szervi hatálya alá tartozó szerveknél szerezhetõ.
A 7. §-hoz
A Javaslat szerint az együttalkalmazás tilalma alóli felmentés jogintézményét
továbbra is szükséges fenntartani a községi önkormányzat és a külszolgálat
tekintetében, ha az különösen indokolt. Természetesen a felmentés joga nem
korlátlan, mert más jogszabályokban elõírt, esetleg szigorúbb
összeférhetetlenségi szabályok alól erre való hivatkozással felmentés nem
adható. Az úgynevezett "gazdasági összeférhetetlenségi" szabályoknak a Ktv.-
be való felvétele miatt már a közszolgálati jogviszony létesítésekor
vizsgálni szükséges, hogy a köztisztviselõ gazdasági életben betöltött
tisztsége összefér-e a betöltendõ állásával. Amennyiben a gazdasági életben
betöltött tisztség és a leendõ köztisztviselõi állás nem egyeztethetõ össze,
akkor a Javaslat szerint a közszolgálati jogviszony létre sem jöhet.
A 8. §-hoz
A Magyar Köztársaság Alkotmánya kimondja: minden magyar állampolgárnak joga
van arra, hogy közhivatalt viseljen. A tapasztalatok alapján erõsíteni kell a
köztisztviselõk kiválasztásának demokratizmusát, a kiválasztási eljárás
szakszerûségét, s vissza kell szorítani a személyi állomány körében
érvényesülõ kontraszelekciót. A Ktv. - szemben a klasszikus karrier típusú
közszolgálati rendszerekkel - a köztisztviselõ kiválasztását a munkáltatói
jogkör gyakorlójának diszkrecionális hatáskörébe utalja. A pályázat kiírását
a törvény csupán lehetõségként említette meg, a versenyvizsga fogalmát pedig
egyáltalán nem ismerte. Ugyanakkor a kötelezõ pályáztatás elrendelése néhány
jogszabályban már megfigyelhetõ (jegyzõi, közigazgatási hivatalvezetõi
állások betöltése). A közigazgatási szervek egyre több esetben írnak ki
jogszabályi kényszer nélkül is pályázatot.
A pályáztatásra vonatkozó rendelkezés alapvetõen a jelenlegi szabályozást
tartja fenn azzal a kiegészítéssel, hogy elrendeli a megüresedett álláshelyek
nyilvános közzétételét. A pályázati kiírás költségeinek csökkentése, valamint
a hirdetmények egységes kezelése miatt a pályázati kiírásokat a közigazgatási
személyzetpolitikáért felelõs Belügyminisztérium tárcaközlönyében kell
közzétenni (a pedagógus pályázatokat közzé tevõ Mûvelõdési Közlöny mintájára)
ingyenesen. Ez a rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a pályázatokat - ha azt a
munkáltató szükségesnek tartja - pl. tárcaközlönyben, helyi és országos
napilapban is meghirdessék. A módosítás a munkáltatói jogkör gyakorlójának
belátására bízza, hogy felállít-e külön bizottságot a pályázati eljárás
lefolytatására.
A pályázati eljárással kapcsolatos kötöttségek elkerülése érdekében a
Javaslat csupán a nyilvános közzétételrõl rendelkezik. Természetesen ez
esetben sincs akadálya annak, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója pályázatot
írjon ki a köztisztviselõi állás betöltésére.
A 9. §-hoz
A Javaslat a kinevezésrõl szóló szabályokat részben az új jogintézmények
bevezetése miatt, részben a jogalkalmazás során felvetõdött problémák miatt
kiegészítette, illetõleg pontosította. Fõszabályként a közszolgálati
jogviszony továbbra is határozatlan idõre létesül, de az ez alóli kivételeket
- a helyettesítés, a meghatározott feladat ellátása, a próbaidõ bevezetése, a
politikai fõtanácsadói, tanácsadói munkakörbe történõ kinevezés - a Javaslat
pontosan meghatározza. A határozott idõre kinevezett köztisztviselõnek is meg
kell felelnie az általános alkalmazási feltételeknek, s ha a határozott
idõtartam az egy évet nem haladja meg, akkor a köztisztviselõre az
elõmeneteli szabályok nem alkalmazhatók, de illetményének megállapíthatósága
érdekében mégis az általános szabályok szerint be kell sorolni. A Javaslat a
közszolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges adat, tény igazolási
köztisztviselõi kötelezettséget a korábbi foglalkoztatási jogviszonyban
kiállított igazolás-átadási kötelezettséggel egészíti ki. A Javaslat - az
általános munkajogi szabályokhoz hasonlóan - felsorolja a kinevezési okmány
kötelezõ tartalmi elemeit, s lehetõséget biztosít a közszolgálati jogviszonyt
érintõ egyéb kérdések írásos rendezésére. A kinevezési okmány kötelezõ
tartalmi elemei közé a képesítési elõírásokról szóló kormányrendelet alapján
fel kell venni a köztisztviselõ feladatkörét is. A Javaslat elrendeli a
kinevezési okmányokhoz a munkaköri leírás csatolását.
A 10. §-hoz
A politikai váltógazdálkodás hatásai közvetlenül érintik a közigazgatást,
ezért természetes, hogy a személyi állomány bizonyos csoportjának
kiválasztásában a bizalmi jelleg erõsen dominál.
A Javaslat - a közigazgatási reformprogramban meghatározottak szerint -
sajátos szabályokat állapít meg a politikus személyéhez kötõdõkre. Fõ
szabályként továbbra is köztisztviselõknek tekinti õket, de speciálisan
szabályozza kinevezésüket és jogviszony-megszüntetésüket. Részben átemelve a
fõtanácsadói és tanácsadói munkakörök létesítésérõl szóló 173/1992. (XII.23.)
Korm. rendelet szabályait, kimondja, hogy a kormány döntéseinek
elõkészítéséhez, illetve a miniszterelnök tevékenységéhez közvetlenül
kapcsolódó feladatok ellátására politikai (fõ)tanácsadói munkakörök hozhatók
létre a Miniszterelnöki Hivatalban, illetve ilyen munkakörök létesíthetõk a
miniszteri kabinetben, vagy titkárságon. Szemben a többi köztisztviselõvel,
velük kapcsolatban nem állapít meg képesítési feltételt, csupán felsõfokú
iskolai végzettséget ír elõ. Illetményük megállapításánál sincs jelentõsége
közszolgálati karrierjüknek, mivel "szolgálati idejüktõl" függetlenül
személyi illetményre jogosultak, a központi közigazgatási szervekre is
érvényes 20 %-os korláton felül. Kinevezésük - az OECD országok többségének
gyakorlatához hasonlóan - határozott idõre, a kormány, a miniszter, a
képviselõ-testület és bizottsága, illetve a polgármester megbízatásának
idejére szól. A megbízatás lejártába beleértendõ az ügyvezetõkénti
feladatellátás idõtartama is. Kinevezésük lejártakor két havi
végkielégítésre tarthatnak igényt. Nincs akadálya annak, hogy kinevezésüket
ismételten meghosszabbítsák. Minden más szempontból egy tekintet alá esnek a
köztisztviselõkkel. A Javaslat hasonló szabályokat állapít meg az
önkormányzati képviselõ-testület, és bizottsága, illetve a polgármester
mellett mûködõ (fõ)tanácsadókra is.
A Javaslat felhatalmazza a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási
államtitkárát és a minisztert a korábbi jogszabályi rendelkezések alapján
létesített kormány-fõtanácsadói, kormánytanácsadói, illetõleg miniszteri
fõtanácsadói, tanácsadói munkakörök átminõsítésére politikai (fõ)tanácsadói
munkakörökké. E munkáltatói intézkedés következménye, hogy ilyen munkakörbe a
törvény hatályba lépése után csak határozott idõre nevezhetõ ki a
köztisztviselõ. Az önkormányzatok esetében ilyen felhatalmazásra nincs
szükség, mivel ilyen munkaköröket csak a törvény hatályba lépése után
létesíthetnek. A Javaslat a politikai (fõ)tanácsadói munkakörök számának
megállapítására a Kormányt hatalmazza fel és elrendeli az ilyen munkakörök
feltüntetését az SZMSZ-ben, vagy ügyrendben. A politikai (fõ)tanácsadói
munkakörbe kinevezett köztisztviselõ karrier-köztisztviselõként is
folytathatja közszolgálati jogviszonyát.
A 11. §-hoz
A Javaslat a más foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvényekhez
hasonlóan a közszolgálati jogviszonyba történõ kinevezésnél is lehetõvé teszi
a próbaidõ kikötését, mely hat hónapnál hosszabb tartamú nem lehet,
pályakezdõ esetében a gyakornoki idõbe történõ beszámítását viszont
kötelezõvé teszi. A kinevezéskor a próbaidõ kikötése a munkáltató részérõl
csak lehetõség és nem általánosan kötelezõ. Ugyanakkor a Javaslat pontosan
megjelöli azokat az eseteket, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója nem
élhet ezzel a lehetõséggel, mint például ha a kiválasztás jogszabály által
elrendelt pályázat útján történik, vagy olyankor, amikor a közszolgálati
jogviszony létesítésekor egyúttal vezetõi megbízásra vagy kinevezésre is sor
kerül.
A 12. §-hoz
A fizetési fokozatban történõ elõrelépés nem jár automatikusan
illetménynövekedéssel, ezért a Javaslat a két esetet különválasztja. A
közigazgatás korszerûsítése körében elõfordul olyan átszervezés, amely a
köztisztviselõ feladatkörét, illetményét, munkavégzése helyét nem érinti, de
a közigazgatási szerv személyében jogutódlás miatt mégis változás következik
be, amelyet a Javaslat nem tekint kinevezési okirat módosítására okot adónak.
Ugyanezt a megoldást tartalmazza a Javaslat a közigazgatási szerven belüli
átszervezés esetére is.
A 13. §-hoz
A Javaslat jogtechnikai megfontolásból a közszolgálati jogviszony megszûnését
és megszüntetésének eseteit különválasztva sorolja fel. A jogtechnikai
különválasztás mellett érdemi változást is tartalmaz a Javaslat, mert a
megszûnés esetei közé felveszi a hivatalvesztés fegyelmi büntetést, a
megszüntetés eseteit pedig kiegészíti a közszolgálati jogviszony próbaidõ
alatti azonnali hatályú megszüntetésének a lehetõségével.
A 14. §-hoz
A Javaslat a felmentési jogcímekhez fûzõdõ szabályokat több ponton érinti, a
tervezett változtatás a jelenleg hatályos rendelkezéseket pontosítja,
illetõleg további garanciákat épít be a rendszerbe.
A Javaslat továbbra is lehetõséget biztosít a közigazgatási szerv részére a
köztisztviselõ felmentésére, ha egészségi alkalmatlansága következtében nem
képes feladatai ellátására. A közigazgatási szervnek ebben az esetben is
vizsgálni szükséges a köztisztviselõ továbbfoglalkoztatásának a lehetõségét,
elsõsorban az egészségi állapotának, képzettségének és besorolásának
megfelelõ betöltetlen munkakör felajánlásával. A köztisztviselõnek ilyenkor
is megmarad a választási lehetõsége, hogy az áthelyezéshez hozzájárul-e vagy
sem. Az utóbbi esetben felmentésére kerül sor, s az egyébként irányadó
végkielégítés felére szerez jogosultságot. A Javaslat kötelezõvé teszi az
olyan betöltetlen álláshely felajánlását is, amelyik a köztisztviselõ
képzettségének és egészségi állapotának ugyan megfelel, a besorolásának
viszont nem, mert például az I. besorolási osztályba tartozó
köztisztviselõnek ügykezelõi és fizikai alkalmazotti munkakör is
felajánlható. Ha a köztisztviselõ az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez nem
járul hozzá, akkor felmentésekor a végkielégítés egészére lesz jogosult.
A Javaslat a felmentésre vonatkozó szabályokat - részben garanciális okokból
- bõvíti, s elõírja, hogy szakmai alkalmatlanság címén akkor lehet a
köztisztviselõt felmenteni, ha "alkalmatlan" minõsítést kapott. E
rendelkezésben a köztisztviselõ védelme abban nyilvánul meg, hogy a
munkáltató a minõsítési eljárás keretében az ahhoz kapcsolódó garanciális
szabályok betartásával köteles a köztisztviselõt szakmailag alkalmatlannak
minõsíteni.
A közszolgálati jogviszony megszüntetése felmentéssel - öregségi vagy
rokkantsági nyugdíjra jogosultság jogcímén - a közigazgatási szerv részérõl
lehetõség és nem kötelezettség. Emiatt az öregségi nyugdíjra jogosult, vagy
rokkantsági nyugdíjban részesülõ köztisztviselõk között diszkriminációra
nyílna lehetõség, s ezt viszont indokolt kizárni. Ilyen esetben a
köztisztviselõ kezdeményezésére a közigazgatási szerv köteles felmentéssel
megszüntetni a közszolgálati jogviszonyt.
A közigazgatási szerv jogutód nélküli megszûnése esetén a Javaslat pontosan
megjelöli a közszolgálati jogviszony megszüntetésével, a tartalékállományba
helyezéssel kapcsolatban a munkáltatói intézkedések meghozatalára jogosult
közigazgatási szervet.
A 15. §-hoz
A Javaslat a munkáltató szervezeti vagy jogállás-változása miatti
közszolgálati jogviszony megszüntetésének jogcímét pontosítja abban az
esetben, ha a köztisztviselõ a továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, vagy
a meghatározott határidõ alatt ebben a kérdésben nem nyilatkozik.
A 16. §-hoz
A hatékonyan mûködõ közigazgatás feltétele, hogy a létszám alakulását a
változó feladatokhoz lehessen igazítani. Ez egyszerre nagyobb számú
köztisztviselõ elbocsátását is szükségessé teheti, ezért fõleg garanciális
okok miatt szabályozni kell a csoportos létszámleépítés feltételeit. A külön
szabályozásra egyrészt azért van szükség, mert az ide vonatkozó szabályok a
foglalkoztatási törvénybõl a Munka Törvénykönyvébe kerülnek át, másrészt
azért, mert rendezni kell a Köztisztviselõi Érdekegyeztetõ Fórum, valamint a
helyi közszolgálati érdekegyeztetés szerepét a csoportos létszámleépítésre
vonatkozó döntések meghozatalában.
A 17. §-hoz
A Javaslat egyértelmûbbé teszi a felmentési idõre járó díjazás szabályát,
meghatározza, hogy a felmentési idõn belül a munkavégzési kötelezettség alóli
mentesítés idõszakára is illetményre, s nem átlagkeresetre vagy távolléti
díjra jogosult a köztisztviselõ. A pontosítást az e téren megmutatkozó
jogbizonytalanság teszi szükségessé.
A 18. §-hoz
A Javaslat rögzíti a végkielégítés összegének meghatározásához alapul vett
illetményt. A pontosítás a meglévõ jogbizonytalanságot számolja fel, amely a
felmentési idõ alatti bármilyen jogcímû illetmény-változáshoz kapcsolódott. A
tervezett módosítás egyaránt elõre kiszámíthatóvá teszi a végkielégítés
összegét mind a közigazgatási szerv, mind a köztisztviselõ számára. A
Javaslat a szolgálati nyugdíjban részesülõvel kiegészítette a
végkielégítésbõl kizártak körét.
A 19. §-hoz
Tapasztalati tény, hogy a köztisztviselõk létszáma bizonyos esetekben
aránytalanul oszlik meg a közigazgatási szervek között, ezért az elmúlt
idõszakhoz hasonlóan a jövõben is kisebb-nagyobb létszámmozgásokkal kell
számolni a közigazgatáson belül. Fontos személyzetpolitikai és költségvetési
érdek, hogy ezekben az esetekben végkielégítés kifizetésére csak akkor
kerüljön sor, ha a köztisztviselõ végleg elhagyja a közszolgálati szférát.
Ehhez azonban jól mûködõ információs bázisra van szükség, amely egyszerre
képes naprakészen nyilvántartani a közigazgatás létszámigényeit és a
feleslegessé váló köztisztviselõk adatait. A "kínálati és keresleti oldal"
összekapcsolásával valódi tartalommal tölthetõ meg az áthelyezés
jogintézménye és jelentõs költségvetési megtakarítás remélhetõ a
végkielégítések kifizetésének kiiktatásától. A tartalékállomány bevezetése
ezt a célt szolgálja.
Külön hangsúlyozni kell, hogy nem egy új szervezet, intézmény létrehozásáról
van szó, hanem csupán egy már mûködõ személyzeti információs rendszer
funkciójának kibõvítésérõl. A módosítás elõírja, hogy a Belügyminisztériumban
kezelt központi közszolgálati nyilvántartás számára a közigazgatási szervek
tájékoztatást adnak az "üres" álláshelyeikrõl, az azok betöltésével
kapcsolatos szakmai követelményekrõl, illetve a létszámleépítés,
feladatmegszûnés, átszervezés, jogutód nélküli megszûnés miatt felmentett
köztisztviselõ adatairól abból a célból, hogy a felmentett vezetõ,
köztisztviselõ számára másik közigazgatási szervnél másik vezetõi, illetve
ügyintézõi állást lehessen felajánlani. Konszenzus esetén a köztisztviselõt
át kell helyezni anélkül, hogy a végkielégítés kifizetésére sor kerülne.
Az "állásközvetítés" idõtartama legfeljebb hat hónapig tarthat, ami
megegyezik a felmentési idõvel. Ha ez alatt az idõ alatt nem sikerül a
nyilvántartás segítségével másik állást felajánlani, a végkielégítést ki kell
fizetni. Ha a felajánlott állást a köztisztviselõ nem fogadja el, a Ktv.
jelenlegi szabályai szerint csupán a végkielégítés felére tarthat igényt. A
tartalékállomány nem terjed ki a közigazgatási államtitkárokra, illetve
helyettes államtitkárokra, mivel az õ helyzetüket az államtitkárok
jogállásáról szóló törvény rendezi.
A 20. §-hoz
A Javaslat az összeférhetetlenségi szabályok körében a munkavégzéssel járó
egyéb jogviszony létesítésének engedélyhez kötése, illetõleg tiltása helyett
tágabb fogalmat, a további jogviszonyt használja. Ez alatt valamennyi
foglalkoztatási és egyéb, még egy másik közszolgálati jogviszonyt is érteni
kell. A Ktv. 72. §-ának (3) bekezdése e törvény alkalmazásánál pontosan
megjelöli az egyéb jogviszonyok körét, melyek között a foglalkoztatási
jogviszonyok nem szerepelnek, így lehetetlenné vált az ún. részmunkaidõs
foglalkoztatás. Ez a kibõvítés felel meg egyébként az eredeti jogalkotói
szándéknak is.
A Ktv. alapján a köztisztviselõ csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának
engedélyével létesíthet munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, a vezetõ
pedig egyáltalán nem. A törvény azt is elõírja, hogy a köztisztviselõ nem
folytathat olyan tevékenységet, amely befolyástól mentes tevékenységét
veszélyeztetné. E két rendelkezés azonban nem szabályozza megnyugtatóan, hogy
a köztisztviselõ milyen esetekben vállalhat gazdasági társaság igazgató
tanácsában, felügyelõ bizottságában tagságot, illetve láthat el egyéb vezetõi
tisztséget, ezért a javaslat részletesen szabályozza a köztisztviselõk
gazdasági összeférhetetlenségét.
A Javaslat továbbra sem kívánja megtiltani az igazgatótanácsi, felügyelõ
bizottsági tagságot, illetve a gazdasági társaság vezetõi tisztségviselését,
korlátozást vezet be azonban arra az esetre, amikor a köztisztviselõ által
ellátott funkció, valamint a felsorolt tisztségek együttes betöltése
veszélyeztetné a köztisztviselõ befolyástól mentes tevékenységét. Ennek
érdekében már a közszolgálati jogviszony létesítésekor vizsgálni kell, hogy a
gazdasági tisztség összefér-e az ellátandó tevékenységgel. Errõl a
munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében dönt. Ha a munkáltató
nem járul hozzá a gazdasági tisztség betöltéséhez, és a köztisztviselõ ennek
ellenére nem szünteti meg az összeférhetetlenséget, a köztisztviselõi
jogviszony a törvény erejénél fogva szûnik meg.
A 21. §-hoz
Az összeférhetetlenség felszámolására irányuló hatályos törvényi szabályok
pontosításra szorulnak. Mint a közszolgálati jogviszonyt érintõ lényeges
kérdést, indokolt az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló munkáltatói
felszólítást írásbeliséghez kötni. A bizonytalanság megszüntetése érdekében
pontosan meg kell határozni a 30 napos határidõ kezdõ idõpontját. Ennek tesz
eleget a Javaslat, amikor azt a felszólítás kézhezvételéhez köti.
A 22. §-hoz
A Javaslat a köztisztviselõ elõmeneteli lehetõségét mind a felsõfokú
végzettségûek, mind a középiskolai végzettségûek tekintetében egy besorolási
fokozattal bõvíti. Ennek megfelelõen az I. besorolási osztályban a
pályaelõmenetel gyorsítása nélkül 37 évig biztosított a köztisztviselõ
elõmenetele, míg a középiskolai végzettségûek esetében ez 34 évre emelkedik.
A 23. §-hoz
A Javaslat a köztisztviselõ magasabb besorolási fokozatba sorolásához elõírt
feltételeket pontosítja. A magasabb besorolási fokozatba sorolás egyik elemi
feltétele a köztisztviselõ legalább "alkalmas" minõsítésének a megléte.
Ugyanakkor elõfordul, hogy a nem pályakezdõ köztisztviselõt kinevezését
követõen viszonylag rövid idõ eltelte után magasabb besorolási fokozatba kell
sorolni, de éppen az eltelt idõ rövidsége miatt a minõsítésre jogosult vezetõ
a köztisztviselõ munkáját megalapozottan értékelni még nem tudja. Ez viszont
akadálya lenne a köztisztviselõ elõbbre sorolásának. Ezért a Javaslat a
minõsítésre vonatkozó szabályokkal összhangban kiveszi a magasabb besorolási
fokozatba sorolás feltételei közül azt az esetet, amikor a minõsítésre
jogosult vezetõ irányítása alatt a köztisztviselõ legalább egy évet még nem
dolgozott. Ilyenkor tehát minõsítés hiányában is magasabb besorolási
fokozatba kell sorolni a köztisztviselõt.
A besorolásnál és a magasabb besorolási fokozatba sorolásnál figyelembe
vehetõ közszolgálati jogviszonyban töltött idõ számítását a Javaslat az
Alkotmánybíróság erre vonatkozó határozatának megfelelõen kiegészítette, s
ebbe az idõbe be kell számítani a sor- és tartalékos katonai, valamint a
polgári szolgálatban eltöltött idõ teljes tartamát. Más megfontolásból
ugyancsak figyelembe kell venni a tartós külszolgálatot teljesítõ dolgozó
házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes idõtartamát.
A közigazgatási alapvizsga letételére vonatkozó törvényi rendelkezéseket a
Javaslat alapvetõen nem változtatta meg, de az alapvizsga alól mentesítõ
iskolai végzettségek teljes körét felsorolja, s nem ad a Kormány részére
felhatalmazást, hogy további képesítéseket feleltethessen meg mentesítési
okként.
Közigazgatási alapvizsgát a hatályos Ktv. szerint csak köztisztviselõ
tehetett. Ugyanakkor jogszabályi elõírás alapján nem közszolgálati
jogviszonyban álló esetében is alkalmazási feltétel a közigazgatási
alapvizsga megléte. Ezért a Javaslat a közigazgatási alapvizsga letételét a
nem közszolgálati jogviszonyban álló részére is lehetõvé teszi.
Az érdemeken alapuló elõmenetel lényege, hogy a köztisztviselõ nemcsak a
szolgálati idõtõl függõen, hanem a jogszabály vagy a munkáltató által
meghatározott feltételek teljesítése esetén halad elõre pályáján. A mérhetõ
"érdemnek" azonban az átlagoshoz képest kedvezõbb következményekkel kell
járnia, ezért a módosítás megszünteti a közigazgatási szakvizsga általános
kötelezettségét, és csak azokban az esetekben tartja fenn, amelyekben a
vizsga teljesítése tényleges pozíciójavulást jelent. Az ösztönzést szolgálja
a közigazgatási szakvizsgapótlék bevezetése. A vezetõi megbízás, kinevezés,
valamint a szakmai tanácsadói, fõtanácsadói cím feltétele továbbra is a
közigazgatási szakvizsga, ezért e személyi kör külön nem jogosult a pótlékra.
A 24. §-hoz
A Ktv. szûk körben lehetõséget biztosított az alkalmazási feltételként elõírt
iskolai végzettség hiányában is a kinevezésre, azzal a megszorítással, hogy
ilyen esetben a kinevezés csak ideiglenes lehetett, s az egyébként
irányadónál eggyel alacsonyabb besorolási fokozatba történhet. A Javaslat
pontosítja az ilyen besorolás szabályát azzal, hogy az alacsonyabb besorolási
fokozat felsõ fizetési fokozatába történhet a kinevezés.
A jegyzõ is köztisztviselõ, rá is vonatkoznak az elõmenetel szabályai, ezért
a törvényben elõírt képesítés hiányában kinevezett jegyzõt is az egyébként
irányadónál eggyel alacsonyabb besorolási fokozat felsõ fizetési fokozatába
kell kinevezni még akkor is, ha ez az illetményét nem érinti.
A 25. §-hoz
A Javaslat e módosítással összhangot teremt a köztisztviselõ magasabb
fokozatba sorolásának feltételeivel, ugyanis a jogszabályban elõírt feltétel
teljesítése és a közigazgatási szerv által elõírt feltétel teljesítése
egymással vagylagos viszonyban állnak, együtt a kettõ nem szerepelhet.
A 26. §-hoz
Az elõmeneteli feltételek közötti vagylagosság miatt e szakasz esetében is
szükséges a normaszöveg módosítása anélkül, hogy tartalmilag a rendelkezés
megváltozna.
A 27. §-hoz
A közigazgatási szakvizsga letétele általánosan kötelezõ jellegének a
megszüntetése okafogyottá teszi a köztisztviselõ besorolásának (ideiglenes
vagy végleges) jellegét, ezért a Javaslat a nem pályakezdõként kinevezett
köztisztviselõ besorolását, elõmenetelét az általános szabályok szerint
határozza meg. Az így kinevezett és közigazgatási alapvizsga letételére
kötelezett köztisztviselõ számára pontosan megjelöli az alapvizsga
letételének határidejét, megtartva a vizsga nem teljesítésének illetõleg
elmulasztásának jogkövetkezményét, a közszolgálati jogviszony megszüntetését
a törvény erejénél fogva. A határozott idõre kinevezett köztisztviselõre az
elõmenetel szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha a határozott idõ az egy
évet meghaladja. Jogbizonytalanság volt tapasztalható abban a kérdésben, hogy
a határozott idõ meghosszabbítása, illetõleg egymást követõ több határozott
idejû kinevezés esetén mikortól kell számítani az egy évet, ezért a Javaslat
ezeknek az idõtartamoknak egybeszámítását rendeli el.
A 28. §-hoz
A nyugdíjkorhatár változása miatt szükség van az elõmeneteli pálya
meghosszabbítására, valamint az adományozható címek bõvítésére. A módosítás
mindkét elõmeneteli pályaúton egy új besorolási fokozat (szakfõtanácsos,
fõmunkatárs) bevezetését javasolja.
A besorolási fokozatok bõvítése új címek bevezetésével jár együtt (címzetes
szakfõtanácsos, címzetes fõmunkatárs). A cím adományozása egyszeri elõnyt
jelent, mert a köztisztviselõ magasabb besorolási fokozatba akkor sorolható,
ha a közszolgálati jogviszonyban töltött idõ számítása alapján a címmel járó
besorolási, fizetési fokozatot eléri.
A 29. §-hoz
A közigazgatási szakvizsga újraszabályozása szükségessé teszi a szakmai
(fõ)tanácsadói cím adományozásának részletesebb rendezését. Az eddigiekhez
képest a Javaslat differenciáltan határozza meg azokat a feltételeket,
amelyek birtokában szakmai (fõ)tanácsadói címre jogosultság szerezhetõ. A
közigazgatási gyakorlat feltételként való meghatározása azt kívánja
elõsegíteni, hogy azok a köztisztviselõk részesüljenek e címben, akik szakmai
tapasztalatuk, szaktudásuk alapján valóban rászolgáltak. Tekintettel arra,
hogy a jogi szakvizsga is mentesít a közigazgatási szakvizsga letétele alól,
a Javaslat e vizsgát megfelelteti a címadományozás feltételeinek. Ugyancsak
kaphat címet az a köztisztviselõ is, aki közigazgatási jellegûnek minõsített
tudományos fokozattal rendelkezik. A Javaslat rendezi díjazásukat, s
kötelezõvé teszi a cím visszavonását "kevéssé alkalmas" minõsítés esetén.
A 30. §-hoz
A Javaslat a vezetõi szinteket változatlanul hagyja, ugyanakkor a
fõosztályvezetõ helyettesítésére egy fõosztályvezetõ-helyettesi megbízásra
lehetõséget ad elkülönült szervezeti egység hiányában is, s ezáltal nem
ösztönöz látszatszervezetek létrehozására.
A vezetõkre vonatkozó szabályozás a jegyzõ elõmenetelére vonatkozó
rendelkezéssel egészült ki. Ennek megfelelõen a jegyzõt is be kell sorolni, s
az elõírt feltételek teljesítése esetén õt is magasabb besorolási fokozatba
kell sorolni. Ebbõl az is következik, hogy a jegyzõt is legalább négyévente
minõsíteni kell, s neki is le kell tennie a közigazgatási szakvizsgát.
A 31. §-hoz
A politikus személyéhez kötõdõ köztisztviselõkre vonatkozó sajátos szabályok
kialakítása szükségessé teszi a karrier-köztisztviselõi körbe tartozó
kormány- (fõ)tanácsadókra, miniszteri (fõ)tanácsadókra vonatkozó munkajogi
szabályok módosítását is. A Javaslat szerint ilyen munkakörök továbbra is
létesíthetõk a korábbi szabályozásnak megfelelõen, a módosítás a
javadalmazásukat nem érinti. Ugyanakkor a Javaslat az ilyen munkakörbe
kinevezés feltételeit differenciáltan állapítja meg az iskolai végzettség és
a szakmai gyakorlat tekintetében. Lehetõséget teremt a Javaslat
(fõ)tanácsadói munkakörök létesítésére a nem kormányzati közigazgatási
szerveknél is [Ktv. 1. § (2) bek.].
A 32. §-hoz
A Javaslat az eddigieknél nagyobb hangsúlyt helyez a köztisztviselõ
továbbképzésére. Ez fõleg abban mutatkozik meg, hogy elõírja : a Kormány az
iskolarendszeren kívüli továbbképzés pénzügyi feltételeit évente határozza
meg a költségvetési törvényben a Belügyminisztérium fejezeti kezelésû
célelõirányzataként. Kormányrendeletben kell intézkedni az elõirányzat
felhasználásának módjáról és feltételeirõl. A rendszerességet és a
tervszerûséget szolgálja a középtávú és éves tervek készítésének
kötelezettsége.
A 33. §-hoz
A Ktv. 34. §-ának (1) bekezdése szerint a köztisztviselõt minden magasabb
fokozatba sorolása elõtt minõsíteni kell. E szabály nincs tekintettel arra az
esetre, amikor a minõsítésre jogosult vezetõ még - különbözõ okok miatt - nem
ismerhette meg alaposan a köztisztviselõ munkáját. A törvényi rendelkezések
alapján ebben az esetben is el kellene készítenie a minõsítést. Ez aligha
felelhetne meg a (3) bekezdésben foglalt célnak. Hasonló nehézségekbe ütközik
pl. a gyermek 10 éves koráig igénybe vehetõ fizetés nélküli szabadságon lévõ
köztisztviselõ magasabb besorolási fokozatba sorolását megelõzõ minõsítés
elkészítése. Az érintett ekkor ténylegesen nem végez munkát, de azt a törvény
alapján értékelni kellene. Indokolt ezért az (1) bekezdést kiegészíteni a
legalább egyévi "együttdolgozási" feltétellel. Fontos azonban megjegyezni,
hogy a minõsítés hiánya sem gátolhatja a köztisztviselõ magasabb besorolási
fokozatba sorolását, ezért ezt mint kivételt be kell építeni a 25. § (1)
bekezdésének a) pontjába.
A Javaslat a köztisztviselõ érdekében a minõsítés írásos indokolását írja
elõ.
A 34. §-hoz
A Javaslat az utasítás teljesítésével kapcsolatos köztisztviselõi magatartás
szabályait pontosítja. A jelenlegi szabályozáshoz képest bõvíti az utasítás
végrehajtása megtagadásának eseteit, pontosabbá teszi annak
megtagadhatóságát. A megtagadhatóság nem jelenti azt, hogy - amennyiben az
utasítást adó ragaszkodik annak teljesítéséhez, s azt írásba is foglalja -
akkor a köztisztviselõ az utasítást ne hajtsa végre. Ez a rendelkezés a
felelõsség megállapíthatóságát teszi egyértelmûbbé. Az utasítás írásba
foglalásának szabályát összhangba kellett hozni az e körben módosuló
szabályokkal.
A 35. §-hoz
A Javaslat a túlmunkavégzésre vonatkozó hatályos szabályozást több ponton
érinti, alapvetõen fenntartva hatályában a jelenlegi szabályozást.
Meghatározza a túlmunka idejének megfelelõ mértékû szabadidõre való
jogosultságot. A szabadnap elhagyásával összhangot teremt a többi
foglalkoztatási jogviszonyt szabályozó törvények rendelkezéseivel. A Javaslat
továbbra is fenntartja azt a fõszabályt, hogy a túlmunkát végzõ
köztisztviselõ szabadidõre jogosult. Ugyanakkor a szabadidõ tárgyévi
megváltására is lehetõséget teremt.
A törvényi szabályozás hiányát pótolja a Javaslat azzal, hogy elõírja a
túlmunka elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának belsõ
szabályozását. Ezt a hatáskört a hivatali szervezet vezetõjéhez utalja. Más
törvényi rendelkezésekhez hasonlóan nem jár ellentételezés a vezetõknek az
elvégzett túlmunkáért.
A 36. §-hoz
A Javaslat a módosításokkal összhangban több ponton megváltoztatja a
pótszabadság mértékét. Ennek megfelelõen meghatározza a szak-fõtanácsost és a
fõmunkatársat megilletõ pótszabadság mértékét.
Az aljegyzõ, a jegyzõ, fõjegyzõ pótszabadságának mértékét a Javaslat
differenciáltan határozza meg.
A köztisztviselõk egy része ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozik,
ezért a Javaslat részükre külön pótszabadságot állapít meg. Megemelt mértékû
pótszabadságra lesz jogosult az a köztisztviselõ, akit kettõs egészségi
ártalomnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, s ebbõl az egyik sugárártalom.
A 37. §-hoz
A Munka Törvénykönyvében meghatározott kötelezõ jogcímen adandó fizetés
nélküli szabadságon kívül a Javaslat a köztisztviselõ részére alanyi jogon
biztosít fizetés nélküli szabadságot, ha házastársa külszolgálatot teljesít.
A 38. §-hoz
A Javaslat az önkormányzati illetményalap megállapítására csupán alsó
korlátot ír elõ, amely szerint az önkormányzat illetményalapja legfeljebb 10
%-al lehet alacsonyabb az államigazgatásban érvényesnél.
A 39. §-hoz
A Javaslat a +/- 20 %-os eltérési lehetõséget a köztisztviselõ munkájának
értékeléséhez köti, a csökkentett mértékû alapilletmény megállapíthatóságának
viszont feltétele a "kevéssé alkalmas" minõsítés. Erre azért van szükség,
mert a teljesítmény szerinti díjazás csak akkor valósulhat meg, ha az
illetmény-megállapításra vonatkozó munkáltatói intézkedés tényleges
értékelésen alapul, amely alól egy kivételt állapít meg, nevezetesen a
közszolgálati jogviszony létesítésének esetét. Emellett rögzíti az eltérés
egyéb korlátait is.
Az állami vezetõk, valamint fõosztályvezetõk meghatározott köre esetében a
Javaslat egyértelmûvé teszi, hogy az eltérésre kizárólag pozitív irányban és
differenciáltan van lehetõség a vezetõi munka értékelésétõl függõen. Ez azt
jelenti, hogy a 40 %-nál kisebb mértékben is el lehet térni az egyébként
irányadó alapilletménytõl.
A 40. §-hoz
A Javaslat az államigazgatáshoz hasonlóan az önkormányzatok meghatározott
körénél is bevezeti az illetménykiegészítés megállapításának a lehetõségét.
Szemben az államigazgatással, az illetménykiegészítés nem kötelezõ, annak
megállapítása a képviselõ-testület döntésétõl függ. Mértéke nem haladhatja
meg a 20 %-ot felsõfokú, 10 %-os mértéket pedig a középiskolai végzettségû
köztisztviselõnél.
A 41. §-hoz
Megváltozik a jegyzõk illetményének megállapítására vonatkozó szabály is. A
Javaslat a település lélekszámához köti a jegyzõ díjazását, és bevezeti a
körjegyzõi illetménypótlékot, amelynek mértéke a körjegyzõségben résztvevõ
települések számától és lakosságszámától függ. A változtatás megszünteti a
jegyzõi illetmény megállapításával kapcsolatos jogalkalmazási problémákat,
mivel a Ktv. jelenlegi szabályai csak a rendkívüli díjazás eszközével teszik
lehetõvé a jegyzõk, aljegyzõk vezetõi felelõsségének megfelelõ elismerését. A
Javaslat a Ktv. illetményrendszeréhez illeszkedõ fix szorzószámos jegyzõi
illetményrendszert tartalmazza. Mindezek mellett a jegyzõk esetében is
lehetséges a +/- 20 %-os mértékû eltérés alkalmazása is.
A 42. §-hoz
A Javaslat a Ktv. által bevezetett illetménypótlékok közül az éjszakai és a
gépjármûvezetési pótlékokra vonatkozó szabályokat - a mértékek változatlanul
hagyása mellett - pontosítja. A Ktv. az egészségre ártalmas munkakörben
foglalkoztatott köztisztviselõk részére pótlék fizetését rendelte el. E
rendelkezés azonban nincs kellõ összhangban az 1994. január 1-jén hatályba
lépett, a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 18. §-ának (2)
bekezdésével, mely szerint az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos
munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy
egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat. Nyilvánvaló azonban, hogy
léteznek olyan munkahelyek, illetve tevékenységi körök, ahol a köztisztviselõ
egészségkárosító hatásnak van kitéve. Emiatt indokolt továbbra is e
pótlékfajtát más megfogalmazásban fenntartani, ami viszont nem menti fel a
közigazgatási szervet az egészséges és biztonságos munkafeltételek
biztosításának kötelezettsége alól. A Javaslat felhatalmazza a hivatali
szervezet vezetõjét, hogy az e pótlékok folyósítására jogosító munkaköröket
meghatározza.
A 43. §-hoz
Más foglalkoztatási jogviszonyokhoz hasonló mértékben állapítja meg a
Javaslat a felsõfokú nyelvvizsga után járó illetménypótlékot. Ennek
jelentõsége a európai integrációból a közigazgatásra háruló feladatok
tükrében mutatkozik meg.
A 44. §-hoz
A Javaslat a feladatkör szakszerûbb ellátását biztosító, valamint a
feladatkörön belüli szakosodást elõsegítõ további szakképesítés,
szakképzettség elismeréseként bevezeti a képzettségi pótlék intézményét. A
mértékét tekintve különbséget téve az iskolarendszerû és azon kívüli képzés
keretében megszerzett különbözõ végzettségek és képzettségek között. A
Javaslat a képzettségi pótlék halmozódását kizárja azzal, hogy a több
feltételnek megfelelõ köztisztviselõ esetében is csak egyszeres pótlék
megállapítását teszi lehetõvé. A képzettségi pótlék nem alanyi jogon járó
illetményelem, mert bevezetésérõl, a munkakörökrõl és képzettségekrõl a
hivatali szervezet vezetõje a közigazgatási szerv személyi juttatása
elõirányzatán belül dönthet. A képzettségi pótlék bevezetése esetén a
feltételeknek megfelelõ köztisztviselõt e juttatásból kizárni nem lehet,
mivel a pótlék a munkakörhöz kapcsolódik.
A 45. §-hoz
A legalább egyhavi külön juttatásra vonatkozó rendelkezések közül az erre
jogot adó idõk további pontosításra szorulnak. A Javaslat nem változtat azon
az elven, hogy a juttatásra a tárgyévi munkavégzési kötelezettség arányában
lehet jogosultságot szerezni. Ugyancsak ilyen idõnek tekinti továbbra is a
Mt. 107. §-a szerinti idõtartamokat azzal a megszorítással, hogy a sor- és
tartalékos katonai, a polgári szolgálat, illetve bármilyen jogcímen igénybe
vett fizetés nélküli szabadság teljes, továbbá a keresõképtelen betegség 6
hónapot meghaladó idõtartamát figyelmen kívül hagyni rendeli. A felsorolt
események idõtartama alatt a közszolgálati jogviszony lényegében szünetel, a
köztisztviselõ illetményre sem jogosult, ezért a külön juttatás biztosítása
nem indokolt.
A 46. §-hoz
A napidíjra vonatkozó részletes szabályokat a Javaslat külön szakaszban
állapítja meg. Mértéke a korábbi szabályozáshoz képest nem változott. Az új
szabályozás meghatározza a kiküldetés, a napidíj fogalmát, rendelkezik a
napidíj átalányként történõ elszámolhatóságáról, s pontosan meghatározza
azokat az eseteket, amikor a köztisztviselõ nem, vagy csak részben jogosult a
napidíjra.
A 47. §-hoz
Kiemelt gazdaságpolitikai cél a lakossági megtakarítások ösztönzése, amelynek
egyik eszköze az önkéntes kiegészítõ nyugdíjpénztárak mozgalma. A
közigazgatás vonzerejét növelheti, ha a köztisztviselõk öreg korukra a
nyugdíj mellett kiegészítõ gondoskodással számolhatnak. Ezért a Javaslat
egyéb juttatás formájában rendelkezik a nyugdíjpénztári támogatásról,
amelynek részletes szabályait az éves gazdaságpolitikai céloktól függõen a
Kormány határozza meg.
A 48. §-hoz
A Javaslat a büntetési nemeket az általuk okozott hátrány súlyosságának
megfelelõen sorolja fel, s újként a személyi illetmény megvonását is felveszi.
A büntetési nemek súlyossági sorrendbe állítása, s a személyi illetmény
fegyelmi úton történõ megvonhatósága miatt pontosítani kellett a fegyelmi
büntetés hatályára vonatkozó rendelkezéseket is.
A 49. §-hoz
A fegyelmi eljárás megindítása objektív és szubjektív határidõinek számítására
vonatkozó korábbi szabályokat a Javaslat kiegészítette a büntetõ- és
szabálysértési eljárás, valamint a külföldön elkövetett kötelezettségszegés
elbírálásának eseteivel. Lehetõséget teremt továbbá a munkáltatói jogkör
gyakorlójának megrovás fegyelmi büntetés kiszabására fegyelmi eljárás
lefolytatásának mellõzésével, amennyiben a tényállás megítélése egyszerû és a
kötelezettségszegést a köztisztviselõ elismeri.
Pontosítja a Javaslat a vizsgálóbiztos kijelölésének határidejét, rögzíti a
személyére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.
A testület hatáskörébe tartozó köztisztviselõk fegyelmi ügyében továbbra is a
testület jár el, s ha az összeférhetetlenségi szabályok miatt a testület
határozatképtelenné válna, akkor helyette egy háromtagú fegyelmi bizottságot
kell tagjai sorából alakítania. A jogbiztonság érdekében a fegyelmi tanács
által hozott határozatot a testület nem változtathatja meg.
Az 50. §-hoz
A Javaslat a vizsgálóbiztos kötelezettségeit érdemben nem változtatja meg, de
a vizsgálat felfüggesztésének lehetõségét a büntetõ- vagy szabálysértési
eljárás megindítása miatt lehetõvé teszi. Erre azonban csak akkor nyílik
lehetõség, ha a jelzett eljárások a kötelezettségszegés miatt indultak, s
elbírálásuk nélkül a fegyelmi ügy tényállása nem tisztázható.
Az 51. §-hoz
A Javaslat kiegészítette az állásból való felfüggesztés szabályait. A
felfüggesztés idõtartamát a korábbiakhoz képest szûkítette, mert csak a
fegyelmi határozat kihirdetéséig engedi meg. Alapvetõen nem érinti a
felfüggesztés idejére az illetmény visszatartásának korábbi szabályait, de a
vizsgálat felfüggesztésének idõtartamára nem teszi lehetõvé az illetmény
visszatartását.
Az 52. §-hoz
A Javaslat lehetõvé teszi, hogy a kis létszámú polgármesteri hivatalok esetén
köztisztviselõ helyett testületi tag(ok) lehessen(ek) a fegyelmi tanács
tagja(i).
Az 53. §-hoz
A Javaslat a fegyelmi tanács tárgyalásáról szóló értesítés kézhezvételének
határidejét megemeli 48 óráról három munkanapra. E módosítás a fegyelmi tanács
tárgyalására a fegyelmi eljárás alá vont köztisztviselõ jobb felkészülését
biztosítja.
Az 54. §-hoz
A fegyelmi eljárás megszüntetését a törvény nem szabályozta, ezért az egységes
jogalkalmazás érdekében meg kell határozni, melyek azok az esetek, amikor a
fegyelmi eljárás megszüntetésének van helye.
Az 55. §-hoz
A fegyelmi büntetési nemek új sorrendjének felállítása miatt összhangba
kellett hozni az e bekezdésben szereplõ belsõ hivatkozást.
Az 56. §-hoz
A Javaslat az "anyagi" szóhasználat helyett más foglalkoztatási jogviszonyok
hasonló tartalmú szabályainál használatos "kártérítési" fogalmat veszi át. E
fogalom-megfeleltetés mellett a gondatlan elkövetés esetére meghatározott
három havi illetmény erejéig felelést a Javaslat a külszolgálatot ellátó
köztisztviselõ esetében a háromhavi ellátmánya erejéig való helytállással
egészítette ki.
Az 57. §-hoz
A hatályos Munka Törvénykönyve a leltárhiányért fennálló felelõsség
szabályozását a kollektív szerzõdés keretébe utalja. A közigazgatásban a
kollektív szerzõdés megkötésére nincs lehetõség, ezért ennek szabályozása is
indokolt a törvényben. A Javaslat részletesen szabályozza a köztisztviselõ
leltárhiányért fennálló felelõsségét, meghatározza a leltárhiány fogalmát és
a felelõsség megállapításának feltételeit.
Az 58. §-hoz
A Javaslat a korábbi szabályozáshoz képest pontosabban rendelkezik a bíróság
elõtti igényérvényesítésrõl. Felsorolja azokat az eseteket, amelyeknél a
keresetindítási határidõt 15 napban állapítja meg. Megjelöli azokat az
eseteket, amelyeknél a sérelmezett intézkedést a jogerõs elbírálásig
végrehajtani nem lehet.
Az 59. §-hoz
A szervezett és hatékony létszám- és bérgazdálkodás megköveteli, hogy a
Kormány pontos és megbízható adatokkal rendelkezzen a közigazgatási szervek
létszámának alakulásáról, a betöltött és üres álláshelyekrõl,
feladatkörökrõl, munkakörökrõl, mert csak ily módon biztosítható, hogy a
feladatváltozásoktól függõen "feleslegessé" váló állományt szervezetten
lehessen átirányítani olyan területre, ahol foglalkoztatása indokolt. Hosszú
távon így elérhetõ, hogy megszûnjön a közigazgatás néhol aránytalan
létszámstruktúrája. A Javaslat e cél érdekében határoz meg adatkezelési
feladatokat.
A 60. §-hoz
A Javaslat korszerûsíti a betekintési jogosultságra vonatkozó szabályokat,
mivel azok nem voltak megfelelõ összhangban más jogszabályi rendelkezésekkel.
Így például a jelenlegi szabályok szerint nem rendelkezik betekintési joggal
a bíróság, ha munkaügyi per van folyamatban, valamint a nyomozó hatóság a
köztisztviselõi jogviszonnyal összefüggésben indult büntetõeljárás során. A
bevezetendõ törvényességi ellenõrzést végzõ sem tekinthet be az
alapnyilvántartásba. A Javaslat ezekben az esetekben is lehetõvé teszi a
betekintési jog gyakorlását.
A 61. §-hoz
A Javaslat a személyi anyagban tárolandó iratokat a közszolgálati igazolás
másolatával kiegészítette.
A 62. §-hoz
A jogalkalmazási tapasztalatok azt mutatják, hogy a közszolgálati munkáltatói
intézkedések számos esetben nem felelnek meg a jogszabályi rendelkezéseknek,
s ez a besorolásokkal, illetve az illetmény-megállapításokkal kapcsolatban
indokolatlan költségvetési kifizetéseket eredményez. A Kormány
személyzetpolitikai döntéseinek nem kellõ hatékonyságú érvényesülése
szükségessé teszi a közszolgálati ellenõrzés bevezetését. A módosítás
értelmében a Kormány a belügyminiszter, illetve a fõvárosi, megyei
közigazgatási hivatalok vezetõinek közremûködésével ellenõrzi a közszolgálati
jogszabályok végrehajtását, olymódon, hogy a belügyminiszter javaslatára
évente meghatározza a vizsgálati tárgyköröket, valamint a vizsgálat alá vont
szervek körét. A vizsgálat tapasztalatairól tájékoztató készül a Kormány
számára, amely alapján meghozhatók a szükséges intézkedések. Fontos
hangsúlyozni, hogy a területi államigazgatási szervek tekintetében már a
jelenlegi jogszabályok is teljes körû felhatalmazást adnak a fõvárosi,
illetve megyei közigazgatási hivatalok vezetõinek a köztisztviselõkkel
kapcsolatos munkáltatói intézkedések ellenõrzésére.
A közszolgálati ellenõrzés külön törvényi szabályozására azért van szükség,
mert szemben a munkaügyi ellenõrzéssel, a munkáltató kizárólag az állam,
illetve az önkormányzat lehet, és az államigazgatási hierarchiából
következõen sajátos felelõsségérvényesítõ eszközök állnak rendelkezésre
(utasítás, fegyelmi felelõsség érvényesítése, felügyeleti jogkörben elrendelt
vizsgálat stb.).
A 63. §-hoz
A Javaslat hatályon kívül helyezi a Közigazgatási és Közszolgálati Tanácsra
vonatkozó szabályokat, mivel egyrészt a Köztisztviselõi Érdekegyeztetõ Fórum
más megfogalmazásban ugyan, de már részben gyakorolja azokat a hatásköröket,
amelyek eddig a törvény alapján a Tanácshoz tartoztak, másrészt bizonyos
jogkörök hatékonyabban gyakorolhatók az érdekegyeztetés keretében (pl. etikai
normák kialakítása). A Javaslat külön szabályozza a helyi közszolgálati
érdekegyeztetés mechanizmusát, kizárólag azokban az esetekben, amikor a
normatív rendelkezések által megengedett keretek között a munkáltatói jogkör
gyakorlójának szabad mozgási lehetõsége van. Az érdekegyeztetés
véleménynyilvánítási, tájékoztatáskérési, illetve javaslattételi jogot foglal
magában.
A 64. §-hoz
A Javaslat a tervezett módosításoknak megfelelõen pontosítja a Ktv-nek azokat
a szabályait, amelyeket az ügykezelõk és a fizikai alkalmazottak esetében is
alkalmazni kell. Fizikai alkalmazott esetében a szakmai alkalmatlanság
kimondásához nem követelmény a fizikai állományú "alkalmatlan" minõsítése,
mivel a Ktv. az értékelésüket sem szabályozza. Ezen állománycsoportok esetében
továbbra is fenntartja az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezéseit.
A 65. §-hoz
A Javaslat az ügykezelõ osztályvezetõi és a fizikai alkalmazott csoportvezetõi
alapilletményét egyértelmûen határozza meg.
A Javaslat fõszabályként továbbra is fenntartja fizikai alkalmazott esetében
az alapfokú iskolai végzettség követelményét, de különösen indokolt esetben,
így például, ha egyszerû fizikai munkáról van szó, e feltételtõl eltekinthet
a munkáltatói jogkör gyakorlója. Erre igény elsõsorban a képesítéshez nem
kötött fizikai munkakörben foglalkoztatottak (pl. takarítónõ, udvari munkás
stb.) esetében merült fel.
A 66. §-hoz
A Javaslat a tervezett módosításokkal összhangban kiegészíti és pontosítja a
Munka Törvénykönyvébõl átvett rendelkezéseket.
A 67. §-hoz
A Javaslat a közszolgálati jogviszonyban töltött idõ számításának
módosításával eleget tesz az idevonatkozó alkotmánybírósági határozatban
foglaltaknak, s a sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálatban
eltöltött idõ teljes tartamát közszolgálati jogviszonyban töltött idõként
ismeri el. Az értelmezõ rendelkezések körét kiegészíti a közigazgatási
gyakorlat pontos meghatározásával.
A 68. §-hoz
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény bevezette a
fontos és bizalmas munkakört betöltõ személyek biztonsági ellenõrzését,
ugyanakkor nem rendelkezett a biztonsági ellenõrzés eredményéhez kapcsolódó
munkajogilag releváns intézkedésekrõl. Ezért a Javaslat a már közszolgálati
jogviszonyban álló, fontos és bizalmas munkakört betöltõ személyek biztonsági
ellenõrzésével kiegészítette a szabályozást. Ennek megfelelõen a fontos és
bizalmas munkakörben a köztisztviselõ a továbbiakban csak akkor
foglalkoztatható, ha az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerû mûködéséhez
szükséges biztonsági feltételeknek megfelel. A Javaslat a közszolgálati
jogviszonyban állónak választási lehetõséget biztosít azzal, hogy eldöntheti:
aláveti-e magát a fontos és bizalmas munkakörrel együttjáró
kötelezettségeknek vagy sem. Ha a köztisztviselõ a biztonsági feltételeknek
nem felel meg, akkor a képzettségének és iskolai végzettségének megfelelõ
enyhébb megítélésû fontos és bizalmas munkakörbe vagy fontos és bizalmas
munkakörnek nem minõsülõ munkakörbe kell áthelyezni. Ha a köztisztviselõ a
nemzetbiztonsági ellenõrzésnek nem kívánja magát alávetni, akkor úgy kell
tekinteni, mint aki a biztonsági feltételeknek nem felel meg, ha pedig az
áthelyezéséhez nem járul hozzá, akkor a közszolgálati jogviszonya a törvény
erejénél fogva megszûnik.
A 69. §-hoz
A Javaslat módot kíván adni arra a Kormánynak, hogy a kiemelt kormányzati
feladatok ellátásában eredményesen közremûködõ köztisztviselõk anyagi
megbecsülését az átlagoshoz képest nagyobb mértékben biztosítsa. Kiemelendõ,
hogy a céljuttatás nem illetményelem, hanem kifejezetten az elvégzendõ
többletfeladat súlyához, illetve a végrehajtás eredményességéhez igazodik.
A 70. §-hoz
A Javaslat új jogintézményként bevezeti a tartalékállományt. Ezzel
kapcsolatban csak az alapvetõ szabályokat tartalmazza. Ezért hatalmazza fel a
Kormányt a további szabályok megalkotására. Hasonlóan további szabályok
megalkotása indokolt a pályázati eljárással, nyilvános közzététellel
kapcsolatban is, amire szintén a Kormány kap felhatalmazást.
A 71. §-hoz
Az illetményrendszer fokozatai az elõmeneteli rendszer változásainak
megfelelõen bõvülnek ki, amelyet a törvény mellékletében is fel kell
tüntetni.
Az ún. gazdasági összeférhetetlenségre vonatkozó módosulás miatt ki kell
egészíteni a közszolgálati alapnyilvántartásban kezelhetõ adatköröket.
A tartalékállomány mûködtetésével kapcsolatban szükség van arra, hogy külön
melléklet határozza meg az e jogintézményhez nélkülözhetetlen adatköröket.
A 72-74. §-okhoz
A Javaslattal együtt szükség van egyes jogszabályok, illetõleg jogszabályi
rendelkezések hatályon kívül helyezésére, valamint módosítására.
Az átmeneti rendelkezések a Javaslat által meghatározott módosításokra
figyelemmel rendezik a már közszolgálati jogviszonyban állók helyzetét.
A Ktv. módosításának az 1998. évi költségvetést érintõ várható kihatása
Millió Ft/év
Összesen Államigaz-gatás Önkor-mányzat
Járulék nélkül TB-vel Járulék nélkül TB-vel Járulék nélkül TB-vel
növelt növelt növelt
Az illetményrendszer módosítása 1000 1440 600 864 400 576
Jegyzõi, körjegyzõi illetmények 400 576 - - 400 576
A helyi önkormányzatok illetményalapjának a
törvényben elõírtakhoz képest -10 %-ig
történõ emelése 100 144 - - 100 144
Felsõfokú nyelvpótlék 40 %-ról 50 %-ra
emelése 100 144 60 86 40 58
Közigazgatási szakvizsgapótlék bevezetése 40 58 40 58 - -
Összesen: 1640 2362 700 1008 940 1354