A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T Ö R V É N Y J A V A S L A T
a z ü g y v é d e k r õ l
Elõadó: dr. Vastagh Pál
igazságügy-miniszter
Budapest, 1997. július
- 2 -
1997. évi .............. törvény
AZ ÜGYVÉDEKRÕL
ELSÕ RÉSZ
ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK
I. fejezet
Általános szabályok
Általános elvek
1.§
Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával - törvényes eszközökkel és módon -
elõsegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek
teljesítését. Közremûködik abban, hogy az ellenérdekû felek a jogvitáikat
megegyezéssel intézzék el.
2.§
Az ügyvéd a Magyar Köztársaság valamennyi bírósága és hatósága (a
továbbiakban együtt: hatóság) elõtt eljárhat, és minden ügyben elláthatja a
megbízó jogi képviseletét.
3.§
(1) Az ügyvéd e tevékenységében szabad és független. Az ügyvéd nem
vállalhat olyan kötelezettséget, amely a hivatásbeli függetlenségét
veszélyezteti.
(2) Az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a
jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles
mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.
(3) Az ügyvéd nem mûködhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethetõ
össze, így különösen ha a közremûködését olyan jogügylethez kérik, amely
jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul.
4.§
Ügyvédet mindenki szabadon választhat.
Az ügyvédi tevékenység
5.§
(1) Az ügyvéd
a) képviseli az ügyfelét,
b) büntetõ ügyben védelmet lát el,
c) jogi tanácsot ad,
d) szerzõdést, beadványt, más iratot készít,
e) az a)-d) pontban felsoroltakkal összefüggésben pénz és
értéktárgy letéti kezelését végzi.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak ellenérték fejében történõ rendszeres
ellátására - ha törvény másképpen nem rendelkezik - kizárólag ügyvéd jogosult.
(3) Az ügyvéd az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül elláthatja a
következõ tevékenységeket is:
a) adótanácsadás,
b) társadalombiztosítási tanácsadás,
c) pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás,
d) ingatlanközvetítés,
e) szabadalmi ügyvivõi tevékenység,
f) olyan tevékenység, amelyre - helyi önkormányzati rendelet kivételével -
jogszabály felhatalmazza.
Összeférhetetlenség
6.§
(1) Az ügyvéd
a) nem állhat munkaviszonyban, szolgálati viszonyban, munkavégzési
kötelezettséggel járó más jogviszonyban; nem lehet közalkalmazott,
köztisztviselõ, közjegyzõ és fõállású polgármester,
b) nem végezhet személyes közremûködéssel vagy korlátlan anyagi
felelõsséggel járó vállalkozói tevékenységet.
(2) Nem esik az (1) bekezdés tilalma alá
a) a tudományos, mûvészeti és sport tevékenység,
b) az oktatói tevékenység,
c) a nem igazságügyi szakértõi tevékenység,
d) a választott bírói tevékenység,
e) az országgyûlési, helyi önkormányzati és társadalombiztosítási
önkormányzati képviselõi jogviszony,
f) a munkaviszony nélküli igazgatósági és felügyelõ-bizottsági tagság,
g) a kuratóriumi tagság és tisztségviselés.
(3) Az ügyvéd az összeférhetetlenségi okot a bekövetkezésétõl számított
15 napon belül köteles az ügyvédi kamarának bejelenteni.
7.§
Az ügyvéd 2 évig nem járhat el annál a bíróságnál, ügyészségnél, amelynél
az ügyvédi kamarai tagsága elõtt bíró, ügyész volt.
Titoktartási kötelezettség
8.§
(1) Az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és
adatot illetõen, amelyrõl a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E
kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az
ügyvédi mûködés megszûnése után is fennmarad.
(2) A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd által készített és a
birtokában levõ egyéb iratra is, ha ez a titoktartás körébe tartozó tényt,
adatot tartalmaz. Az ügyvédnél folytatott hatósági vizsgálat során az ügyvéd
nem tárhatja fel a megbízójára vonatkozó iratokat és adatokat, de a hatóság
eljárását nem akadályozhatja.
(3) A megbízó, a jogutódja és a törvényes képviselõje a titoktartási
kötelezettség alól felmentést adhat. Az olyan tényrõl és adatról, amelyrõl
mint védõ szerzett tudomást, az ügyvéd és az alkalmazott ügyvéd felmentés
esetén sem hallgatható ki tanúként.
(4) A titoktartási kötelezettség az ügyvédi irodákra és alkalmazottaikra,
az ügyvédi szervekre, ezek tisztségviselõire és alkalmazottaira megfelelõen
irányadó.
Díjazás
9.§
(1) Az ügyvédet a tevékenységéért megbízási díj és költségtérítés illeti
meg.
(2) Az ügyvédi megbízási díj szabad megállapodás tárgya.
Anyagi felelõsség
10.§
(1) Az ügyvéd a tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Polgári
Törvénykönyv (Ptk.) szerint felel.
(2) Az ügyvéd az ügyvédi tevékenysége körében okozott károk
megtérítésére köteles felelõsségbiztosítási szerzõdést kötni, és azt ügyvédi
tevékenységének tartama alatt fenntartani.
(3) Az ügyvéd felróhatóság hiányában is felelõsséggel tartozik a
visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett pénzért és
értéktárgyért. Mentesül a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt
elháríthatatlan külsõ ok idézte elõ.
Névhasználat
11.§
(1) Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásakor a saját családi és utónevét
vagy a leánykori nevét használja az ügyvédi minõségre utalással.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott névhasználattól az ügyvéd kizárólag
a 111.§ (1) bekezdésének b) pontja szerint kiadott szabályzat szerint térhet
el.
Az ügyvédi kamara
12.§
(1) Az ügyvédi kamara az ügyvédek önkormányzati elven alapuló, szakmai és
érdekképviseleti feladatokat ellátó köztestülete.
(2) Az ügyvédi kamara az ügyvédek szakmai irányításával,
érdekképviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el. Ennek során
a) gondoskodik az ügyvédek jogainak védelmérõl, elõsegíti a
kötelezettségeik teljesítését, szervezi a szakmai továbbképzésüket,
b)véleményt nyilvánít az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos
kérdésekben,
c) dönt az ügyvédek kamarai tagságának keletkezésérõl és megszûnésérõl,
d) vezeti az alkalmazott ügyvédek, az ügyvédjelöltek, a külföldi jogi
tanácsadók és az ügyvédi irodák névjegyzékét.
(3) Az ügyvédi kamara területi kamaraként (a továbbiakban: kamara) és
országos kamaraként (Magyar Ügyvédi Kamara) mûködik.
MÁSODIK RÉSZ
AZ ÜGYVÉDI KAMARAI TAGSAG
II. FEJEZET
A KAMARAI TAGSAG KELETKEZESE
Felvétel a kamarába
13.§
(1) Ügyvédi tevékenységet - az alkalmazott ügyvéd kivételével - az
végezhet, aki a kamara tagja, és az ügyvédi esküt letette.
(2) A kamara a tagjai közé felvett ügyvédet nyilvántartásba veszi és
igazolvánnyal látja el.
(3) A kamarába - kérelmére - ügyvédként fel kell venni azt, aki
megfelel a következõ feltételeknek:
a) magyar állampolgár, kivéve ha nemzetközi szerzõdés eltérõen
rendelkezik,
b) Magyarországon lakóhelye van,
c) büntetlen elõéletû,
d) jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik,
e) magyar jogi szakvizsgát tett,
f) a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezõ Egyesületének tagja, vagy a
kamara által elfogadott más felelõsségbiztosítása van,
g) az ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására alkalmas
irodahelyiséggel rendelkezik a kamara mûködési területén,
h) nem esik a (4) bekezdésben felsorolt kizáró okok alá.
(4) Nem vehetõ fel a kamarába az,
a) akivel szemben a 6.§-ban foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn, és
azt nem szünteti meg,
b) aki a közügyektõl vagy a jogi képesítéshez kötött foglalkozástól
eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt áll,
c) akit a bíróság szándékos bûncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélt, a büntetés kitöltésétõl számított 10 évig,
d) akit az ügyvédi kamarából kizártak, a kizáró határozat jogerõre
emelkedésétõl számított 10 évig,
e) aki cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt
áll, vagy gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvõképtelen (Ptk.17.§),
f) aki az életmódja vagy magatartása miatt az ügyvédi hivatás
gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen.
A felvétel iránti eljárás felfüggesztése
14.§
(1) A kamara a felvétel iránti eljárást felfüggeszti, ha a kérelmezõ
ellen - közvádra üldözendõ - szándékos bûncselekmény elkövetése miatt indult
eljárás.
(2) A felfüggesztés a büntetõ eljárás jogerõs befejezéséig tart, ezt
követõen a felvételi kérelem elbírálására meghatározott határidõ újból
kezdõdik.
(3) A felfüggesztésrõl hozott határozat ellen jogorvoslatnak van helye.
A kérelem elbírálása
15.§
(1) A kamara arra illetékes szerve (105.§ (2) bek.) a kérelemrõl a
benyújtásától számított 30 napon belül határoz. A határidõ indokolt esetben
egy ízben 30 nappal meghosszabbítható. A kérelmet elutasító határozatot
indokolni kell.
(2) A határozat ellen a kérelmezõ a kézbesítésétõl számított 15 napon
belül a másodfokú kamarai szervhez (112.§ (2) bek.) fellebbezhet.
(3) Ha a másodfokú kamarai szerv a fellebbezést elutasította, a kérelmezõ
a határozat kézbesítésétõl számított 30 napon belül a Polgári perrendtartás
közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályai szerint a
bírósághoz fordulhat. A bíróság a kamarai határozatot megváltoztathatja.
Az ügyvédi eskü
16.§
(1) Az ügyvéd a kamarai felvételét követõ egy hónapon belül a kamara
elnöke elõtt esküt tesz.
(2) Az eskü szövege a következõ:
"Én, ... esküszöm, hogy ügyvédi hivatásomat az ügyfelem érdekében, a
Magyar Köztársaság Alkotmánya és jogszabályai szerint lelkiismeretesen
gyakorlom, és az ennek során tudomásomra jutott titkot megõrzöm. (Az eskütevõ
meggyõzõdése szerint) Isten engem úgy segéljen."
(3) Az ügyvéd a tevékenységét az eskü letétele után kezdheti meg.
(4) Az eskütételrõl a kamara okiratot készít, amely az eskü szövegét,
letételének és az ügyvédi tevékenység megkezdésének idõpontját tartalmazza. Az
okiratot az ügyvéd és a kamara elnöke aláírja. Az esküokiratot a kamara õrzi
meg.
(5) Ha az ügyvéd az eskütételben akadályozva van, az (1) bekezdésben
meghatározott határidõt az akadály megszûnésétõl kell számítani. Ha az ügyvéd
az esküt határidõben nem tette le, a kamarai tagsága a határidõ lejártát
követõ napon megszûnik.
Az ügyvédi tevékenység szüneteltetése
17.§
(1) Az ügyvéd a tevékenységét - a kamara engedélyével - szüneteltetheti.
A szüneteltetés engedélyezését a kamara abban az esetben tagadhatja meg, ha az
ügyvéd nem gondoskodott megfelelõ helyettesrõl vagy a megbízásainak
megszüntetésérõl, valamint - ha a szüneteltetést bejelentõ ügyvéd alkalmazott
ügyvédet, ügyvédjelöltet foglalkoztat - az alkalmazott ügyvéd, illetve
ügyvédjelölt munkaviszonyának rendezésérõl.
(2) A kamara a szüneteltetés iránti kérelemrõl határozatot hoz. A kérelem
elbírálására a 15. § -t kell alkalmazni.
18.§
(1) A kamara engedélyezése nem szükséges az országgyûlési képviselõi vagy
a polgármesteri megbízatás miatti szüneteltetéshez. Ez esetben a szüneteltetés
idõtartama a megbízatás lejártáig tart. Az ügyvéd az ilyen szüneteltetést
köteles a kamarának bejelenteni.
(2) Az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének idõtartama alatt
létesített munkaviszony, közalkalmazotti vagy köztisztviselõi jogviszony nem
ütközik a 6. § (1) bekezdésének a ) pontjába.
(3) A szüneteltetés alatt az ügyvéd nem gyakorolhatja a kamarai tagságból
eredõ jogokat, és nem terhelik az abból fakadó kötelezettségek.
A kamarai tagság területi hatálya
19.§
(1) Az ügyvéd Magyarországon egy kamara tagja lehet, és ennek a kamarának
a területén tarthat fenn irodát és alirodát.
(2) Ha az ügyvéd az irodát más kamara területére kívánja áthelyezni,
kérnie kell a másik kamaránál az átjegyzését. Az átjegyzésig az ügyvéd kamarai
tagsága a korábbi kamaránál fennáll. Az átjegyzés iránti kérelem elbírálására
a 15.§-t kell alkalmazni.
III. FEJEZET
A KAMARAI TAGSAG MEGSZûNESE
20.§
(1) Az ügyvéd kamarai tagsága megszûnik, ha
a) a kamarai tagságáról lemondott,
b) a 13.§ (3) bekezdésében felsorolt feltételeknek nem felel meg,
c) a kamarai tagdíjfizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem
teljesítette,
d) a 6.§-ban foglalt összeférhetetlenséget felszólítás ellenére nem
szûntette meg,
e) cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alá került,
vagy gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvõképtelen (Ptk.17.§),
f) az esküt határidõben nem tette le,
g) az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének lejártát követõen a
tevékenységét nem folytatja,
h) a kamarából kizárták,
i) meghalt.
(2) A kamara az (1) bekezdés c) és d) pontja esetén írásban felszólítja
az ügyvédet, hogy a fizesse be a tagdíjat, illetve a 6.§-ban szabályozott
összeférhetetlenséget 30 napon belül szüntesse meg. Az (1) bekezdés d) pontja
esetén a kamara összeférhetetlenségi bizottságának állásfoglalását be kell
szerezni.
(3) A kamara az (1) bekezdés b)-g) pontja esetén a kamarai tagság
megszûntetésérõl határozatot hoz, amelyet indokolni kell. A határozatra a 15.§
rendelkezései az irányadók.
(4) Ha az ügyvéd kamarai tagsága az (1) bekezdés a)-c) pontjában
szabályozott eset alapján szûnt meg, az újbóli kamarai felvételének a kamarai
tagság megszûnésérõl szóló határozat jogerõre emelkedésétõl számított 1 év
elteltével van helye.
21.§
(1) Kamarai tagságának megszûnésekor a kamara az ügyvédet törli a
nyilvántartásából, és az igazolványát visszavonja.
(2) Az ügyvéd kamarai tagságának megszûnését az ügyvéd nevének és
irodája címének közlésével a megszûnést követõ 15 napon belül egy országos
napilapban a kamara közzé teszi.
HARMADIK RESZ
AZ ÜGYVEDI MûKÖDES
IV. FEJEZET
A MEGBIZASI JOGVISZONY
A megbízás létrejötte
22.§
Az ügyvéd általában a megbízó megbízása alapján jár el. Az ügyvéd a
hatóság kirendelése alapján is eljárhat.
23.§
(1) Az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek
megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az elõrelátható
költségekben. A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik.
(2) A megbízást - a tanácsadás esetét kivéve - írásba kell foglalni. Az
írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen
esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
(3) A megbízó az ügy ellátásával több ügyvédet is megbízhat, akik az
ügyet együtt látják el.
(4) A megbízó az ügy ellátásával más ügyvédet úgy is megbízhat, hogy
mindegyik ügyvéd meghatározott részfeladatot lát el.
(5) Az ügyvéd a megbízás ellátásához más ügyvéd, alkalmazott ügyvéd vagy
ügyvédjelölt közremûködését is igénybe veheti, kivéve ha ezt a megbízó a
megbízás létrejöttekor írásban kizárta.
A megbízás megszûnése
24.§
(1) Az ügyvéd nem köteles a megbízást elfogadni, és az elfogadott
megbízást bármikor, indokolás nélkül, írásban felmondhatja.
A felmondási idõ a megbízó értesítésétõl számított 15 nap. Az ügyvéd a
felmondási idõ alatt is köteles a megbízó érdekében eljárni.
(2) A megbízó a megbízást írásban bármikor korlátozhatja, vagy azonnali
hatállyal felmondhatja.
(3) Folyamatos megbízási jogviszony esetén a felek a felmondásról az (1)
és (2) bekezdéstõl eltérõen rendelkezhetnek.
(4) Az ügyvéd a megbízás megszûnését vagy korlátozását haladéktalanul
köteles annak a hatóságnak írásban bejelenteni, amelynél a rábízott ügy
folyamatban van.
(5) A megbízás az (1) és (2) bekezdésében foglaltakon kívül megszûnik
a) a megbízás teljesítésével,
b) az ügyvéd vagy a megbízó halálával,
c) a megbízó jogutód nélküli megszûnésével,
d) az ügyvéd kamarai tagságának megszûnésével.
(6) Az ügyvéd köteles a megbízó haláláról vagy jogutód nélküli megszûné-
sérõl haladéktalanul értesíteni azokat az általa ismert személyeket és
szerveket, akiknek ebbõl eredõen jogaik és kötelezettségeik keletkeztek.
A megbízás elvállalásának korlátai
25.§
(1) Az ügyvéd a megbízójával szemben mástól megbízást nem vállalhat el.
(2) Korábbi megbízójával szemben az ügyvéd megbízást akkor vállalhat el,
ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, korábbi munkáltatójával
szemben pedig akkor, ha a munkaviszony (szolgálati, alkalmazotti jogviszony)
legalább 3 éve megszûnt, és munkavállalóként az ügy intézésében nem vett
részt.
(3) A megbízó, a korábbi megbízó és a munkáltató az e §-ban foglalt
korlátozás alól írásban felmentést adhat.
(4) Az ügyvéd megbízást nem vállalhat el abban az ügyben, amelyben
korábban bíróként, ügyészként, közjegyzõként, közjegyzõhelyettesként vagy
nyomozóhatóság tagjaként eljárt.
A meghatalmazás
26.§
(1) Az ügyvédnek adott meghatalmazás csak akkor érvényes, ha írásba
foglalták. A meghatalmazást a megbízónak és az ügyvédnek saját kezûleg alá
kell írnia.
(2) A megbízó és az ügyvéd által aláírt meghatalmazás teljes bizonyító
erejû magánokirat.
(3) Ha a megbízó írni, olvasni nem tud, vagy nem képes, a meghatalmazást
közokiratba vagy olyan teljes bizonyító erejû magánokiratba kell foglalni,
amelyen két tanú az aláírásával igazolja, hogy a megbízó a megbízás
létrejöttét elõttük elismerte.
(4) A meghatalmazás feljogosítja az ügyvédet minden olyan cselekményre,
amely a rábízott ügy szabályszerû ellátásával jár, így okirat, pénz és más
vagyontárgy átvételére is.
(5) Az ügyvéd képviseleti jogkörének korlátozása a hatóság vagy a
harmadik személy irányában annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás a
meghatalmazásból kitûnik.
Az okirati ellenjegyzés
27.§
(1) Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy az okirat a
felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, valamint azt,
hogy az okiratban megjelölt felek aláírása valódi.
(2) Az ügyvéd csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzéssel, amely a
saját vagy az irodája közremûködésével jött létre.
(3) Az ügyvéd által ellenjegyzett okirat teljes bizonyító erejû
magánokirat.
Beszámítás
28.§
(1) Az ügyvéd köteles a megbízó részére átvett pénzrõl vagy egyéb
értékrõl a megbízót haladéktalanul értesíteni.
(2) Az ügyvéd az átvett pénzbõl beszámítással kielégítheti a megbízójával
szemben megbízási díj és költségtérítés címén fennálló követelését. Az ügyvéd
a beszámítási jog gyakorlásáról a megbízót írásban köteles értesíteni. Az
ügyvéd nem élhet a beszámítással, ha az értesítést követõ 30 napon belül a
megbízó a megbízói díjjal vagy a költségtérítéssel kapcsolatosan keresetet
nyújt be.
(3) Nincs helye a (2) bekezdés szerinti beszámításnak, ha
a) a pénzt nem a megbízó részére kell kiadni,
b) a megbízási díjban a felek nem állapodtak meg,
c) más jogszabály a beszámítást tiltja.
Az iratok átvétele és kiadása
29.§
(1) Az ügyvéd köteles a megbízótól átvett vagy a megbízót megilletõ
iratok átvételérõl - a megbízó kérésére - elismervényt adni. Az iratokat a
megbízás teljesítése, illetõleg felmondása után - a (2) bekezdésben
meghatározott kivétellel - az ügyvéd a megbízó kérésére köteles kiadni.
(2) Az ügyvéd nem köteles kiadni a fogalmazványait, a megbízó utasításait
tartalmazó iratokat, az ügyben hozzá intézett leveleket, a megbízó érdekében
teljesített fizetésekrõl szóló nyugtákat és az eljárása szabályszerûségének
elbírálásához szükséges más iratokat; a megbízó kérésére az ilyen iratokról -
a fogalmazványokat kivéve - másolatot köteles kiadni.
(3) Az iratok kiadását nem lehet megtagadni amiatt, hogy az ügyvédet
megilletõ megbízási díjat és költségtérítést nem fizették meg.
A letétkezelés szabályai
30.§
(1) Az ügyvéd az 5. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott ügyvédi
letétet
a) a megbízás teljesítéseként,
b) a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének
fedezeteként és azok teljesítésére,
c) a megbízáshoz kapcsolódóan megõrzésre fogadhat el .
(2) Készpénz és értéktárgy letétként való átvételét az ügyvéd írásban,
letéti szerzõdésben köteles rögzíteni.
(3) Az ügyvéd az átvett készpénzt és értéktárgyat kizárólag letétként
kezelheti, azt nem hasznosíthatja, és nem fogadhat el olyan megbízást, amely a
letét felhasználására hatalmazza fel.
V. FEJEZET
AZ ÜGYVED KIRENDELESE
31.§
(1) Az ügyvéd kirendelés esetén bûnügyi védõként, pártfogó ügyvédként,
eseti gondnokként, ügygondnokként (a továbbiakban együtt: kirendelt ügyvéd)
jár el.
(2) A kirendelt ügyvéd köteles az ügyben eljárni, a hatóság idézésének
eleget tenni, továbbá a terhelttel, illetve ha az ügy természete lehetõvé
teszi, a képviselt személlyel a kapcsolatot felvenni.
(3) A kamara köteles a kirendelések teljesítése érdekében pihenõ és
munkaszüneti napokon ügyvédi ügyeletet biztosítani.
(4) A kirendelt ügyvéd a külön jogszabályban meghatározott díjazásra és
költségtérítésre tarthat igényt.
A kirendelõ határozat
32.§
A kirendelt ügyvéd részére a meghatalmazást a hatóság kirendelõ
határozata pótolja.
A kirendelt ügyvéd helyettesítése
33.§
(1) A kirendelt ügyvéd a helyettesítésérõl úgy köteles gondoskodni, hogy
az az eljárást ne akadályozza, és ne sértse a terhelt, illetve a képviselt
személy érdekét.
(2) A kirendelt ügyvéd a helyettesítésével olyan ügyvédet nem bízhat meg,
aki a 34.§ alapján a kirendelés alól felmentését kérheti.
A kirendelt ügyvéd felmentése
34.§
(1) A hatóság a kirendelt ügyvédet a kirendelés alól felmenti, ha a
kirendelt ügyvéd
a) kamarai tagsága megszûnt,
b) az ügyvédi tevékenységét szünetelteti,
c) ügyvédi tevékenységét felfüggesztették,
d) nem szerepel a kirendelt ügyvédi jegyzéken,
e) az ellenérdekû felet más ügyben képviseli,
f) az ellenérdekû fél hozzátartozója (Pp.13.§ (2) bek.), gyámja,
gondnoka,
g) a terhelttel, illetve a képviselt személlyel ellentétesen érdekelt.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetek fennállását a kirendelt ügyvéd
köteles a hatóságnak bejelenteni.
(3) A hatóság a kirendelt ügyvédet a kirendelés alól felmentheti, ha
a) a kamara mûködési területén kívül kell eljárnia,
b) olyan körülmény merült fel, amely a kirendelés ellátását akadályozza,
c) a terhelt, illetve a képviselt személy alapos okkal kéri a kirendelt
védõ felmentését.
(4) A (3) bekezdésen alapuló felmentés iránti kérelem elbírálásakor arra
kell törekedni, hogy a kirendelt ügyvéd személye az ügy során állandó legyen.
A kirendelt ügyvédi jegyzék
35.§
(1) A kamara a kirendelhetõ ügyvédekrõl jegyzéket vezet.
(2) A hatóság a kamarától kapott jegyzékben feltüntetett ügyvédet
rendelhet ki.
36.§
(1) A kamara a kirendelt ügyvédi jegyzéket úgy köteles összeállítani,
hogy abban a kirendelést igénylõ feladatok ellátásához,
valamint az igazságszolgáltatás mûködõképességéhez szükséges számú ügyvéd
szerepeljen.
(2) A kirendelt ügyvédi jegyzék összeállításának szabályait a kamarának
úgy kell megállapítania, hogy - az önkéntes jelentkezésen túlmenõen - minden
ügyvéd az egyenlõség elvének alkalmazásával kerüljön a kirendelt ügyvédi
jegyzékbe.
(3) A kamara köteles a kirendelt ügyvédi jegyzék változásait
folyamatosan, a változást követõ 15 napon belül közölni a hatóságokkal.
VI. FEJEZET
FEGYELMI FELELISSEG
Fegyelmi vétség
37.§
Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd,
a) aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredõ, jogszabályban, illetve
az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy
b) akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az
ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.
Büntetések
38.§
A fegyelmi vétséget elkövetõ ügyvéddel szemben kiszabható büntetések a
következõk:
a) megrovás,
b) pénzbírság,
c) a kamarából való kizárás (a továbbiakban: kizárás).
39.§
(1) A pénzbírság összege a szabálysértési pénzbírság legmagasabb összegéig
terjedhet.
(2) A pénzbírság felhasználására a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályának
rendelkezései az irányadók.
A kizárás végrehajtásának felfüggesztése
40.§
(1) A kizárás végrehajtása 3 évre felfüggeszthetõ.
(2) Ha a felfüggesztés ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt
az ügyvéddel szemben jogerõsen újabb fegyelmi büntetést szabtak ki, a
felfüggesztett büntetést végre kell hajtani.
(3) A kizárás végrehajtása csak egy ízben függeszthetõ fel.
Elévülés
41.§
(1) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha azt a kamara elnöke a fegyelmi
vétségnek a tudomására jutásától számított 6 hónap alatt nem kezdeményezte,
vagy a cselekmény befejezése óta 3 év eltelt.
(2) Az a fegyelmi vétség, amely bûncselekmény törvényi tényállását va-
lósítja meg, a bûncselekménnyel együtt évül el.
(3) A fegyelmi megbízott által végzett vizsgálat (a továbbiakban: elõzetes
vizsgálat) tartama alatt az elévülés nyugszik.
Eljáró szervek
42.§
(1) Az ügyvéd fegyelmi ügyében elsõ fokon a kamara fegyelmi
bizottságából, másodfokon a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságából
alakított fegyelmi tanács jár el.
(2) Az elsõ fokú és a másodfokú fegyelmi tanács - a (3) bekezdésben
foglalt kivétellel - 3 tagból áll.
(3) A másodfokú fegyelmi tanács 5 tagból áll, ha az elsõ fokú fegyelmi
tanács kizárás fegyelmi büntetést szabott ki, vagy a kamara elnökének
fellebbezése kizárás fegyelmi büntetés kimondására irányul.
A fegyelmi megbízott és fegyelmi fõmegbízott
43.§
A fegyelmi megbízott az elsõ fokú eljárásban a kamara elnökének, a
fegyelmi fõmegbízott a másodfokú eljárásban a Magyar Ügyvédi Kamara
elnökének megbízásából jár el.
Kizáró okok
44.§
A fegyelmi tanács tagjaként és fegyelmi megbízottként nem járhat el,
a) aki ellen fegyelmi vagy büntetõ eljárás van folyamatban, ennek
jogerõs befejezéséig,
b) aki az eljárás alá vont ügyvéd hozzátartozója (Pp. 13. § (2) bek.),
c) akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,
d) a kamara elnöke,
e) a másodfokú eljárásban az, aki az elsõ fokú eljárásban eljárt,
f) akitõl az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.
45.§
(1) A fegyelmi tanácsba jelölt tag, illetve a fegyelmi megbízott
haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn.
(2) Ha olyan körülmény merült fel, amely a fegyelmi tanács elnökének,
tagjának vagy a fegyelmi megbízottnak az elfogulatlanságát kétségessé teszi,
az eljárás alá vont ügyvéd elfogultsági kifogást terjeszthet elõ.
(3) A kizáró okról a fegyelmi bizottság elnöke határoz. Ha a fegyelmi
tanács határozatképtelenné vált, a fegyelmi bizottság elnöke új fegyelmi
tanácsot jelöl ki.
Az elõzetes vizsgálat
46.§
(1) A kamara elnöke az elõzetes vizsgálat elrendelésérõl haladéktalanul
tájékoztatja az eljárás alá vont ügyvédet, és közli vele az eljárás okát.
(2) A fegyelmi megbízott feladata a tényállás megállapításához szükséges
körülmények tisztázása. Ennek érdekében nyilatkoztatnia kell az eljárás alá
vont ügyvédet, meghallgathatja a tanúkat, szakértõ közremûködését veheti
igénybe, az ügy iratait az ügyvédtõl bekérheti és egyéb bizonyítást végezhet.
Az eljárási cselekményrõl jegyzõkönyvet kell készíteni.
(3) A fegyelmi megbízott vizsgálatának nem akadálya, ha az eljárás alá
vont ügyvéd a meghallgatáson nem jelent meg vagy nem nyilatkozik. Errõl az
ügyvédet tájékoztatni kell.
(4) A fegyelmi megbízott a vizsgálatának eredményérõl jelentést készít a
kamara elnöke részére, a jelentéshez csatolni kell az iratokat.
(5) Az elõzetes vizsgálatot 3 hónap alatt be kell fejezni. Ez a határidõ
indokolt esetben, egy ízben további 3 hónappal meghosszabbítható.
A kamara elnökének intézkedései
47.§
(1) A kamara elnöke az elõzetes vizsgálat után a következõ határozatot
hozza, illetve intézkedést teszi:
a) megszünteti az elõzetes vizsgálatot,
b) az elõzetes vizsgálat megszüntetése mellett kisebb súlyú fegyelmi
vétség esetén írásban figyelmeztetést alkalmaz,
c) elrendeli a fegyelmi eljárást.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt határozatról, illetve intézkedésrõl az
eljárás alá vont ügyvédet és a panasz elõterjesztõjét értesíteni kell.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt határozat ellen a panasz
elõterjesztõje a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksé-géhez fellebbezhet.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt határozat ellen az eljárás alá
vont ügyvéd is fellebbezhet. Ilyenkor a kamara elnöke az (1) bekezdés c)
pontja szerinti intézkedést teszi, egyidejûleg a figyelmeztetés a hatályát
veszti.
A fegyelmi eljárás megindítása
48.§
(1) Fegyelmi vétség gyanúja esetén a kamara elnöke elrendeli a fegyelmi
eljárást.
(2) A fegyelmi eljárás elrendelését nem akadályozza, ha az ügyvéd a
kamarai tagságáról lemondott.
49.§
A fegyelmi eljárás elrendelését követõen a fegyelmi bizottság elnöke
kijelöli az eljáró elsõ fokú fegyelmi tanácsot és annak elnökét.
Az elsõ fokú fegyelmi tanács eljárása
50.§
A fegyelmi tanács elnöke az elõzetes vizsgálat iratainak beérkezése után a
következõ intézkedéseket teheti :
a) a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaküldi a
fegyelmi megbízottnak,
b) a tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedés meghozatalát kezdeményezi,
c) kitûzi a tárgyalást.
A fegyelmi intézkedés
51.§
(1) Egyszerû megítélésû ügyben - ha a fegyelmi vétség egyértelmû - a
fegyelmi tanács tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedést hoz.
(2) A fegyelmi intézkedésrõl szóló határozatban - a kizárás kivételével -
bármely büntetés kiszabható. A fegyelmi tanács az eljárás megszüntetése
mellett írásban fegyelmi intézkedésként figyelmeztetést alkalmazhat.
(3) Ha az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi intézkedésrõl szóló határozat
kézbesítésétõl számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérte, a fegyelmi
intézkedés a hatályát veszi, és az elsõ fokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást
tûz ki.
A tárgyalás
52.§
(1) A tárgyalásra az eljárás alá vont ügyvédet és képviselõjét meg kell
idézni. A tárgyalásról a kamara elnökét értesíteni kell.
(2) Ha az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerû idézés ellenére nem jelent
meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani. Errõl az ügyvédet
az idézésben tájékoztatni kell.
(3) Az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselõje, a kamara elnöke és a
fegyelmi megbízott az eljárás bármely szakában az eljárásra, valamint a
bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az iratokba betekinthet, a tanúhoz, a
szakértõhöz kérdést intézhet, és további bizonyítási indítványt terjeszthet
elõ.
53.§
A tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tanács a nyilvánosságot a tárgyalás
bármely szakában kizárhatja, ha az ügyvédi titok vagy a személyiségi jogok
védelmében szükséges.
Az ügyvédi tevékenység felfüggesztése
54.§
(1) Az elsõ fokú fegyelmi tanács az ügyvéd tevékenységének gyakorlását
felfüggeszti, ha
a) ellene olyan szándékos bûncselekmény elkövetése miatt emelt vádat az
ügyész, amelynek büntetési tétele három évi szabadságvesztésnél súlyosabb,
b) a felfüggesztés a fegyelmi vétség súlyosságára való tekintettel
indokolt.
(2) A felfüggesztés idõtartama az (1) bekezdés a) pontja esetén a büntetõ
eljárás jogerõs befejezéséig tart, kivéve ha elsõ fokon az ügyvédet
felmentették; az (1) bekezdés b) pontja esetén 3 hónap, amely egy ízben,
legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható.
(3) Az elsõ fokú fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésrõl hozott határozata
ellen a kézbesítésétõl számított 15 napon belül az ügyvéd, a képviselõje és a
kamara elnöke a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezésnek
nincs halasztó hatálya, a fellebbezésrõl a másodfokú fegyelmi tanács soron
kívül határoz.
(4) Ha az elsõ fokú fegyelmi határozat kizárást alkalmazott, és annak
végrehajtását nem függesztette fel, a határozatban az ügyvéd tevékenységét a
fegyelmi eljárás jogerõs befejezéséig fel kell függeszteni. E rendelkezés
ellen külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya.
(5) Az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének idõtartama alatt létesített
munkaviszony, közalkalmazotti vagy köztisztviselõi jogviszony nem ütközik a 6.
§ (1) bekezdésének a) pontjába.
Az elsõ fokú fegyelmi tanács határozata
55.§
(1) A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen történik.
(2) A fegyelmi tanács a határozatát szótöbbséggel hozza. Utolsóként a
fegyelmi tanács elnöke szavaz.
(3) A fegyelmi tanács a határozatában
a) az eljárást megszünteti,
b) fegyelmi intézkedést tesz,
c) az eljárás alá vont ügyvédet vétkesnek nyilvánítja, és büntetést
szab ki;
d) dönt az eljárási költség viselésérõl.
(4) A határozatot a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá.
(5) A határozatot és indokait szóban ki kell hirdetni, és 30 napon belül
az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselõje, valamint a kamara elnöke részére
kézbesíteni kell.
Jegyzõkönyv
56.§
(1) A tárgyalásról jegyzõkönyvet kell készíteni. A jegyzõkönyvet a
fegyelmi tanács elnöke és a jegyzõkönyvvezetõ írja alá.
(2) A jegyzõkönyvvezetõ kizárására a 44.§ megfelelõen irányadó.
Fellebbezés
57.§
(1) Az elsõ fokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont
ügyvéd, a képviselõje és a kamara elnöke a másodfokú fegyelmi tanácshoz
fellebbezhet.
(2) A fellebbezést az elsõ fokú határozat kézbesítésétõl számított 15
napon belül az elsõ fokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elõ kell
terjeszteni a fellebbezés indokait is.
(3) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
(4) Az elsõ fokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidõ lejárta után a
fellebbezést és az ügy iratait felterjeszti a másodfokú fegyelmi tanácshoz.
A másodfokú fegyelmi tanács kijelölése
58.§
A Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságának elnöke kijelöli a
másodfokon eljáró fegyelmi tanácsot és annak elnökét.
A másodfokú fegyelmi tanács eljárása
59.§
(1) A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést elutasítja, ha az nem a
jogosulttól származik, vagy nem határidõben nyújtották be.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt eseten kívül a másodfokú fegyelmi tanács a
fellebbezést tárgyaláson bírálja el. A fellebbezési tárgyalást a másodfokú
fegyelmi tanács elnöke tûzi ki.
(3) A tárgyaláson ismertetni kell az elsõ fokú eljárás iratait és a
fellebbezésben foglaltakat. A tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd, a
képviselõje, a kamara elnöke és a fegyelmi fõmegbízott felszólalhat.
(4) Ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, azt a másodfokú fegyelmi
tanács az elsõ fokú fegyelmi tanács útján is foganatosíthatja.
A másodfokú fegyelmi tanács határozata
60.§
(1) A másodfokú fegyelmi tanács a határozatát és indokait szóban
kihirdeti, és az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselõje és a kamara elnöke
részére 15 napon belül kézbesíti.
(2) Ha az elsõ fokú határozat jogszabálysértõ vagy megalapozatlan - a
tényállás nincs felderítve vagy hiányos, ellentétes az iratok tartalmával,
illetõleg helytelen ténybeli következtetést tartalmaz -, a másodfokú fegyelmi
tanács az elsõ fokú határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsõ fokú
fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül a másodfokú fegyelmi
tanács a fellebbezés keretei között az ügy érdemében határoz, a határozata
jogerõs és végrehajtható.
(4) A másodfokú eljárásban az elsõ fokú eljárás szabályait kell
megfelelõen alkalmazni.
(5) A másodfokú határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselõje
és a kamara elnöke a kézbesítéstõl számított 30 napon belül a közigazgatási
perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhat. A
perre a Fõvárosi Bíróság illetékes. A bíróság a határozatot
megváltoztathatja.
61.§
A jogerõs fegyelmi határozatot a panasz elõterjesztõje részére meg kell
küldeni.
Az eljárás felfüggesztése
62.§
(1) Az eljárás alá vont ügyvéd elleni büntetõ eljárás jogerõs befejezéséig
a fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni.
(2) A büntetõ ügyben eljáró hatóság ügyvéd ellen indított büntetõ
eljárásról és befejezésérõl értesíti a kamarát.
(3) Ha a fegyelmi eljárás lefolytatása olyan elõzetes kérdés elbírálásától
függ, amelynek tárgyában az eljárás más hatóság hatáskörébe tartozik, a
fegyelmi eljárást ennek az eljárásnak a jogerõs befejezéséig fel lehet
függeszteni.
Új eljárás kezdeményezése
63.§
(1) A jogerõs határozat meghozatala után a kamara elnöke vagy az ügyvéd,
az ügyvéd halála esetén hozzátartozója (Pp. 13. § (2) bek.) új eljárást
kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerõs
hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi tanács nem bírált el,
feltéve hogy az elbírálás esetén a fegyelmi határozatra lényeges kihatással
lett volna. Új eljárásnak van helye akkor is, ha az alapügyben a fegyelmi
tanács tagja a kötelességét a Büntetõ Törvénykönyvbe ütközõ módon megszegte.
(2) Új eljárás kezdeményezésének az ügyvéd terhére csak az ügyvéd
életében, az elévülési idõn belül van helye.
(3) Új eljárás elrendelésérõl az elsõ fokú fegyelmi tanács határoz. Az
elutasító határozat ellen a kézbesítésétõl számított 15 napon belül az új
eljárást kezdeményezõ fellebbezhet a másodfokú fegyelmi tanácshoz.
Költség
64.§
(1) A fegyelmi eljárás költségét a kamara elõlegezi.
(2) Ha a fegyelmi eljárás során az ügyvéd felelõsségét megállapították,
köteles az eljárás költségét egészen vagy részben megtéríteni.
A büntetés hatálya és a mentesítés
65.§
(1) Pénzbírság kiszabása esetén a fegyelmi határozat jogerõre
emelkedésétõl számított 2 évig, felfüggesztett kizárás esetén a határozat
jogerõre emelkedésétõl számított 5 évig, kizárás esetén a határozat
jogerõre emelkedésétõl számított 10 évig az ügyvéd kamarai tisztségre nem
választható, a meglévõ kamarai tisztsége megszûnik.
(2) A fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól a határozat jogerõre
emelkedését követõen; kizárás esetén a határozat jogerõre emelkedésétõl
számított 5 év elteltével az elsõ fokú fegyelmi tanács - kérelmére - a
büntetés hatálya alól mentesítheti az eljárás alá vont ügyvédet, ha arra
érdemes.
(3) A mentesítés iránti kérelem elbírálására egyebekben a fegyelmi eljárás
szabályait kell alkalmazni.
66.§
(1) E fejezet rendelkezéseit az alkalmazott ügyvédre, a külföldi jogi
tanácsadóra és az ügyvédjelöltre is alkalmazni kell.
(2) Az alkalmazott ügyvéd, a külföldi jogi tanácsadó és az ügyvédjelölt
esetében a fegyelmi büntetésként alkalmazott névjegyzékbõl való törlés
jogkövetkezményei azonosak az ügyvéddel szemben alkalmazott kizárás fegyelmi
büntetéssel.
NEGYEDIK RESZ
KÜLÖNLEGES SZERVEZETI SZABALYOK
VII. FEJEZET
AZ ÜGYVEDI IRODA
67.§
(1) Az ügyvédi tevékenység végzésére ügyvédi iroda (a továbbiakban e
fejezetben: iroda) alapítható. Az iroda jogi személy.
(2) Irodát egy vagy több ügyvéd alapíthat.
(3) Az iroda alapításához alapító okirat szükséges. Az alapító okiratban
meg kell határozni
a) az iroda nevét, székhelyét, az irodavezetõt és a tagokat nevük,
lakcímük feltüntetésével,
b) az iroda vagyonának mértékét és rendelkezésre bocsátásának
esedékességét, valamint módját,
c) a szavazati jogot és a szavazategyenlõség esetén követendõ eljárást,
d) az iroda képviseletének, a megbízás elfogadásának szabályait,
e) több irodavezetõ esetén az irodavezetés szabályait,
f) a taggyûlés mûködésének szabályait,
g) a tagok közötti elszámolás szabályait,
h) az irodából való kizárás, rendkívüli felmondás, a tagsági viszony
megszûnésének szabályait,
i) az iroda megszûnésének szabályait.
(4) Egyszemélyes irodánál az alapító okiratban a (3) bekezdés a)-b) és i)
pontjában felsoroltakat kell meghatározni.
Az ügyvédi irodák névjegyzéke
68.§
(1) Ügyvédi tevékenységet az az iroda végezhet, amelyet a kamara az
ügyvédi irodák névjegyzékébe felvett.
(2) Az ügyvédi irodák névjegyzékébe - kérelmére - fel kell venni az
irodát, ha
a) az alapító okirat tartalmazza a 67.§ (3), illetve (4) bekezdésében
foglaltakat,
b) az alapító okirat nem ütközik jogszabályba,
c) a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezõ Egyesületének tagja, vagy
a kamara által elfogadott más felelõsségbiztosítása van.
(3) A kérelem elbírálására a 15.§-t kell alkalmazni.
(4) Az iroda az ügyvédi irodák névjegyzékébe való felvétellel jön létre.
(5) Az iroda köteles a 67. § (3) bekezdésének a) és b) pontja szerinti
adataiban bekövetkezett változást a kamarának 30 napon belül bejelenteni.
Felelõsség az iroda kötelezettségéért
69.§
(1) Az iroda tagjának felelõssége az irodával szemben az alapító okiratban
meghatározott vagyon szolgáltatására és az esetleg megállapított egyéb vagyoni
hozzájárulásra terjed ki. Az iroda kötelezettségéért a tag - a (2) bekezdésben
foglalt kivétellel - nem felel.
(2) Az irodára a 10. § (1) bekezdését akként kell alkalmazni, hogy ha az
iroda vagyona a követelést nem fedezi, a kárt okozó ügyvéd a saját vagyonával
korlátlanul felel.
Az iroda taggyûlése
70.§
(1) A taggyûlés az iroda tagjaiból áll, az irodát érintõ összes kérdésben
határoz.
(2) Egyszemélyes irodánál a taggyûlés hatáskörét az alapító gyakorolja.
A taggyûlés határozatának felülvizsgálata
71.§
(1) Az iroda tagja kérheti a kamarától a taggyûlés határozatának
felülvizsgálatát, ha az jogszabályba vagy az alapító okiratba ütközik.
(2) A taggyûlés határozatának felülvizsgálata során hozott kamarai
határozat hatálya azokra a tagokra is kiterjed, akik nem kérték a határozat
felülvizsgálatát.
72.§
(1) A jogsértõ határozat felülvizsgálatára irányuló kérelmet - jogvesztés
terhe alatt - a határozat közlésétõl számított 15 napon belül kell benyújtani
a kamarához. A kérelem benyújtásának nincs halasztó hatálya, de a kamara a
határozat végrehajtását felfüggesztheti. A kamara a jogsértõ határozatot
hatályon kívül helyezi.
(2) A kérelem elbírálására a 15.§-t kell alkalmazni azzal, hogy a
határozatot minden esetben indokolni kell.
Az iroda névhasználata
73.§
(1) Az iroda cégneve a következõ lehet:
a) az egyik tag családi neve és a "társai", valamint az "ügyvédi iroda"
kifejezés,
b) a tagok egy részének családi neve és az "ügyvédi iroda" kifejezés.
(2) Az iroda nevében az elhunyt tag családi neve akkor szerepelhet, ha
ahhoz maga a tag vagy halála után az örökösei hozzájárultak.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott névhasználattól az iroda kizárólag a
111.§ (1) bekezdésének b) pontja alapján kiadott szabályzat szerint térhet el.
Az irodával létrejött megbízási jogviszony
74.§
(1) A megbízási jogviszony az irodával jön létre. A megbízást az alapító
okiratban megjelölt tag fogadhatja el.
(2) Az irodára a 25.§-ban foglalt korlátozó rendelkezéseket is alkalmazni
kell.
(3) A megbízás a 24.§ (5) bekezdésében felsorolt eseteken kívül az iroda
jogutód nélküli megszûnésével is megszûnik.
A tag ügyvédi tevékenységének szüneteltetése
75.§
Ahhoz, hogy az iroda tagja az ügyvédi tevékenységét szüneteltethesse, az
iroda elõzetes hozzájárulása is szükséges.
Az iroda megszûnése
76.§
(1) Az iroda az ügyvédi irodák névjegyzékébõl való törléssel szûnik meg.
(2) A kamara az ügyvédi irodák névjegyzékébõl törli az irodát, ha az
iroda
a) a 68.§ (2) bekezdésében írt feltételeknek nem felel meg,
b) jogutód nélkül megszûnt,
c) más irodával egyesült, beolvadt vagy szétvált,
d) valamennyi tagjának kamarai tagsága megszûnt.
(3) A kamara a (2) bekezdés a) pontja esetén felszólítja az ügyvédi
irodát, hogy a 68.§ (2) bekezdésében írt feltételeknek 30 napon belül tegyen
eleget.
(4) A kamara a törlésrõl határozatot hoz, amelyet indokolni kell. A
határozatra a 15.§ rendelkezései az irányadók.
(5) Az irodát a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben a
taggyûlési határozatban megjelölt nappal, a (2) bekezdés d) pontja szerinti
esetben az utolsó tag kamarai tagsága megszûnésének napjával kell a
névjegyzékbõl törölni.
A tagsági viszony megszûnése
77.§
(1) Az irodában a tagsági viszony megszûnik
a) a tag kamarai tagságának megszûnésével,
b) a tagok közös megegyezésével,
c) a rendes felmondással,
d) a rendkívüli felmondással,
e) a kizárással,
f) a tag halálával,
g) az iroda megszûnésével.
(2) A tagsági viszony megszûnésekor az iroda a taggal köteles elszámolni,
a tagot megilletõ vagyonrészt 3 hónapon belül ki kell adni.
Felmondás
78.§
(1) A tagsági viszonyt az iroda és az iroda tagja 3 hónapra felmondhatja
(rendes felmondás). E jog kizárása vagy korlátozása semmis.
(2) Ha a felmondás lejárta alkalmatlan idõre esik, a többi tag a
felmondási idõt legfeljebb további 3 hónappal meghosszabbíthatja.
(3) Az iroda tagja a tagsági viszonyát azonnali hatállyal felmondhatja,
ha az iroda másik tagja az alapító okiratban foglaltakat súlyosan megszegte,
vagy olyan magatartást tanúsított, amely a vele való együttmûködést, illetve
az iroda tevékenységét súlyosan veszélyezteti (rendkívüli felmondás).
Kizárás
79.§
(1) A tagot az iroda taggyûlése fontos okból kizárhatja. Fontos ok
különösen, ha a tag az iroda tevékenységét a magatartásával súlyosan
veszélyezteti.
(2) A kizárást kimondó határozatra a 71. és a 72.§-t kell megfelelõen
alkalmazni.
Vagyoni tagság
80.§
(1) Az iroda alapító okirata úgy rendelkezhet, hogy a tagsági viszony
megszûnése után a tagot megilletõ vagyonrész, ha a tag kéri, az irodánál marad
(vagyoni tagság).
(2) Vagyoni tagság esetén az alapító okiratban rendelkezni kell a vagyoni
tag jogairól és kötelezettségeirõl, valamint a vagyonrész kiadásának, illetve
elszámolásának módjáról.
81.§
(1) A vagyoni tag nem végezhet ügyvédi tevékenységet, az ügyvédi
igazolványát vissza kell vonni.
(2) A vagyoni tagság a vagyoni tag halálával megszûnik, az iroda köteles
a vagyoni tag örököseivel elszámolni.
82.§
Az irodára egyebekben az ügyvédekre vonatkozó rendelkezé-seket kell
megfelelõen alkalmazni.
VIII. FEJEZET
AZ ALKALMAZOTT ÜGYVED
83.§
(1) Alkalmazott ügyvéd az, aki az ügyvédi tevékenységét ügyvéddel, illetve
ügyvédi irodával létrejött munkaviszony alapján végzi.
(2) Az alkalmazott ügyvéd ügyvédi tevékenységet kizárólag a munkáltatója
részére adott megbízás alapján végezhet. Az alkalmazott ügyvéd a munkáltatója
egyetértésével helyettesíthet más ügyvédet.
(3) Alkalmazott ügyvédi tevékenységet az végezhet, akit a kamara az
alkalmazott ügyvédek névjegyzékébe felvett.
(4) A kamara az alkalmazott ügyvédet igazolvánnyal látja el.
Az alkalmazott ügyvédek névjegyzéke
84.§
(1) Az alkalmazott ügyvédek névjegyzékébe - kérelmére - fel kell venni
azt, aki
a) a 13.§ (3) bekezdésének a)-e) és h) pontjában írt feltételeknek
megfelel, és
b) ügyvéddel, ügyvédi irodával ügyvédi tevékenység végzésére munkaviszonyt
létesített.
(2) Az alkalmazott ügyvéd nem kamarai tag.
(3) A felvétel iránti eljárás felfüggesztésére a 14.§-t, a kérelem
elbírálására a 15.§-t kell alkalmazni.
Az alkalmazott ügyvéd munkaviszonya
85.§
(1) Az alkalmazott ügyvéd kizárólag egy ügyvéddel, illetve ügyvédi
irodával állhat munkaviszonyban.
(2) Az alkalmazott ügyvéd munkaviszonya - a munkáltató jogutód nélküli
megszûnésére vonatkozó szabályok szerint - megszûnik, ha a kamara a
munkáltatót a névjegyzékbõl törli, illetve ha a munkáltató a tevékenységét
szünetelteti vagy a tevékenységét felfüggesztik. Ha a szüneteltetés idejére az
ügyvéd helyettesrõl gondoskodott, a helyettes jogutódként az alkalmazott
ügyvédet - az erre vonatkozó megállapodás szerint - alkalmazhatja.
(3) A munkáltató felelõsségbiztosítása az alkalmazott ügyvéd
tevékenységére is kiterjed.
(4) Az alkalmazott ügyvéd munkaviszonyára egyebekben a Munka Törvénykönyve
az irányadó.
Fegyelmi büntetések
86.§
A fegyelmi vétséget elkövetõ alkalmazott ügyvéddel szemben a 38.§ a) és
b) pontjában felsorolt, valamint az alkalmazott ügyvédek névjegyzékébõl való
törlés fegyelmi büntetés szabható ki.
Törlés az alkalmazott ügyvédek névjegyzékébõl
87.§
(1) Az alkalmazott ügyvédek névjegyzékébõl törölni kell azt,
a) aki a 13.§ (3) bekezdésének a)-e) és h) pontjában írt feltételeknek nem
felel meg,
b) akinek a munkaviszonya megszûnt,
c) akivel szemben az alkalmazott ügyvédek névjegyzékébõl való törlés
fegyelmi büntetést szabtak ki,
d) aki meghalt.
(2) A kamara a törlésrõl határozatot hoz, amelyet indokolni kell. A
határozatra a 15.§ rendelkezései az irányadók.
(3) Nem kell a névjegyzékbõl törölni az (1) bekezdés b) pontja alapján azt
az alkalmazott ügyvédet, aki 3 hónapon belül más ügyvéddel, ügyvédi irodával
munkaviszonyt létesített.
(4) Az alkalmazott ügyvédnek a névjegyzékbõl való törlésekor a kamara az
alkalmazott ügyvéd igazolványát visszavonja.
88.§
(1) A törvénynek az ügyvédekre vonatkozó rendelkezései az alkalmazott
ügyvédekre is megfelelõen irányadók azzal, hogy az alkalmazott ügyvédnek
ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával létrejött munkaviszonya nem ütközik a 6.§
(1) bekezdésének a) pontjába.
(2) Ha az alkalmazott ügyvéd a tevékenységét ügyvédként kívánja folytatni,
a kamara a 13.§ szerint folytatja le az eljárást azzal, hogy azokat a
feltételeket, amelyek az alkalmazott ügyvédek névjegyzékébe való felvételhez
szükségesek voltak, újra nem kell vizsgálnia.
IX. FEJEZET
A KÜLFÖLDI JOGI TANACSADO
89.§
(1) Külföldi jogi tanácsadó az, aki a 91.§ (1) bekezdésében meghatározott
jogi tevékenységét magyar ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával kötött
együttmûködési szerzõdés alapján végzi.
(2) Az együttmûködési szerzõdés a külföldi jogi tanácsadó külföldi
ügyvédi irodájával (a továbbiakban: külföldi iroda) is megköthetõ.
(3) Külföldi jogi tanácsadói tevékenységet - legkorábban a felvétel
idõpontjától kezdõdõen - az végezhet, akit a kamara a külföldi jogi tanácsadók
névjegyzékébe felvett. Ez a rendelkezés nem érinti a külföldiek magyarországi
munkavállalására vonatkozó szabályokat.
(4) A kamara a külföldi jogi tanácsadót igazolvánnyal látja el.
A külföldi jogi tanácsadók névjegyzéke
90.§
(1) A külföldi jogi tanácsadók névjegyzékébe - kérelmére - fel kell venni
azt, aki
a) a 13.§ (3) bekezdésének c), f) és h) pontjában foglalt feltételeknek
megfelel,
b) a 89.§ (1) és (2) bekezdésében megjelölt együttmûködési szerzõdést
kötött,
c) igazolta, hogy külföldön ügyvédi tevékenység végzésére jogosult,
d) igazolta, hogy a külföldi ügyvédi bejegyzésének helye szerinti
országban jó hírnévnek örvend, és nem áll büntetõ vagy fegyelmi eljárás
hatálya alatt,
e) a tevékenységét magyar ügyvédi irodában vagy magyar ügyvéddel közös
irodában végzi.
(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjáról a külföldi ügyvéd mûködési helye
szerint illetékes külföldi hatóság vagy ügyvédi kamara igazolását lehet
elfogadni.
(3) A kérelem elbírálására a 15.§-t kell alkalmazni.
A külföldi jogi tanácsadó mûködése
91.§
(1) A külföldi jogi tanácsadó a külföldi ügyvédi bejegyzésének helye
szerinti hazai jogáról, az Európai Unió jogáról, valamint a nemzetközi jogról
és az ezekkel összefüggõ joggyakorlatról adhat jogi tanácsot.
(2) A külföldi jogi tanácsadó az (1) bekezdésben foglaltakon kívül jogi
tevékenységet nem végezhet.
(3) A külföldi jogi tanácsadó nem kamarai tag. A tevékenysége során
kifejezésre kell juttatnia, hogy magyar ügyvédi kamarai tagként nincs
bejegyezve, és nem keltheti azt a látszatot, hogy magyar ügyvédi tevékenység
folytatására jogosult.
(4) Magyar ügyvéd, ügyvédi iroda és külföldi jogi tanácsadó, illetve
külföldi iroda együttmûködése esetén az iroda elnevezésében fel kell tüntetni
a külföldi jogi tanácsadó, illetve a külföldi iroda nevét és az
együttmûködésre való utalást.
(5) A magyar ügyvéd a kamara engedélye nélkül társtulajdonos-ként
(partnerként) csatlakozhat külföldi ügyvédi irodához.
Fegyelmi büntetések
92.§
A fegyelmi vétséget elkövetõ külföldi jogi tanácsadóval szemben a 38.§ a)
és b) pontjában felsorolt, valamint a külföldi jogi tanácsadók névjegyzékébõl
való törlés fegyelmi büntetés szabható ki.
Törlés a külföldi jogi tanácsadók névjegyzékébõl
93.§
(1) A külföldi jogi tanácsadók névjegyzékébõl törölni kell azt,
a) aki a 90.§ (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg,
b) akinek a magyar ügyvéddel, ügyvédi irodával kötött együttmûködési
megállapodása megszûnt,
c) akivel szemben a külföldi jogi tanácsadók névjegyzékébõl való törlés
fegyelmi büntetést szabtak ki,
d) aki meghalt.
(2) A kamara a törlésrõl határozatot hoz, amelyet indokolni kell. A
határozatra a 15.§ rendelkezései az irányadók.
(3) A kamara a külföldi jogi tanácsadónak a névjegyzékbõl való törlésérõl
szóló jogerõs határozatot megküldi az illetékes külföldi ügyvédi kamarának.
(4) A külföldi jogi tanácsadónak a névjegyzékbõl való törlése nem érinti a
külföldi irodával létrejött együttmûködési szerzõdést.
(5) A külföldi jogi tanácsadónak a névjegyzékbõl való törlésekor a kamara
a külföldi jogi tanácsadó igazolványát visszavonja.
X. FEJEZET
AZ ÜGYVEDJELÖLT
94.§
(1) Ügyvédjelölt az, aki a külön jogszabályban meghatározott jogi
szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlati idejét tölti.
(2) Ügyvédjelölti tevékenységet az folytathat, akit a kamara az
ügyvédjelöltek névjegyzékébe felvett.
(3) A kamara az ügyvédjelöltet igazolvánnyal látja el.
Az ügyvédjelöltek névjegyzéke
95.§
(1) Az ügyvédjelöltek névjegyzékébe - kérelmére - fel kell venni azt, aki
a) a 13.§ (3) bekezdésének a)-d) és h) pontjában meghatározott
feltételeknek megfelel,
b) ügyvéddel vagy ügyvédi irodával munkaviszonyt létesített.
(2) Az ügyvédjelölt nem kamarai tag.
(3) A felvétel iránti eljárás felfüggesztésére a 14.§-t, a kérelem
elbírálására a 15.§-t kell alkalmazni.
Az ügyvédjelölt mûködése
96.§
(1) Az ügyvédjelöltet olyan munkával kell ellátni, amelynek során
elsajátíthatja az ügyvédi mûködéshez, illetve a jogi szakvizsga letételéhez
szükséges gyakorlati ismereteket.
(2) Az ügyvédjelölt a munkáltatója utasításai szerint jár el a hatóság
elõtt, és a munkáltatója egyetértésével helyettesíthet más ügyvédet.
(3) Az ügyvédjelölt joggyakorlatát a kamara ellenõrzi. A kamara köteles az
ügyvédjelöltek képzésérõl gondoskodni.
(4) Az ügyvédjelölt joggyakorlatának ideje 3 év, melynek részletes
szabályait az igazságügy-miniszter állapítja meg.
Fegyelmi büntetések
97.§
(1) A fegyelmi vétséget elkövetõ ügyvédjelölttel szemben a 38.§ a) és b)
pontjában felsorolt, valamint az ügyvédjelöltek névjegyzékébõl való törlés
fegyelmi büntetés szabható ki.
(2) A fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól a határozat jogerõre
emelkedését követõen, az ügyvédjelöltek névjegyzékébõl való törlés esetén a
határozat jogerõre emelkedésétõl számított 3 év elteltével az elsõ fokú
fegyelmi tanács - kérelmére - a büntetés hatálya alól mentesítheti az
ügyvédjelöltet, ha arra érdemes.
Törlés az ügyvédjelöltek névjegyzékébõl
98.§
(1) Az ügyvédjelöltek névjegyékébõl törölni kell azt,
a) aki a 13.§ (3) bekezdésének a)-d) és h) pontjában írt feltételeknek nem
felel meg,
b) akinek a munkaviszonya megszûnt,
c) akivel szemben az ügyvédjelöltek névjegyzékébõl való törlés fegyelmi
büntetést szabtak ki,
d) aki a jogi szakvizsgát letette, legkésõbb a vizsga letételétõl
számított 3 hónap eltelte után,
e) aki meghalt.
(2) A kamara - az (1) bekezdés e) pontja kivételével - a törlésrõl
határozatot hoz, amelyet indokolni kell. A határozatra a 15.§ rendelkezései az
irányadók.
(3) Nem kell törölni az ügyvédjelöltek névjegyzékébõl az (1) bekezdés b)
pontja alapján az ügyvédjelöltet, ha 3 hónapon belül más ügyvéddel, illetve
ügyvédi irodával munkaviszonyt létesített.
(4) Az ügyvédjelölt munkaviszonya - a Munka Törvénykönyvében foglalt
eseteken túl - a 85.§ (2) bekezdésében említett esetekben megszûnik.
(5) Az ügyvédjelöltnek a névjegyzékbõl való törlésekor a kamara az
ügyvédjelölt igazolványát visszavonja.
Egyéb rendelkezések
99.§
(1) A munkáltató felelõsségbiztosítása az ügyvédjelölt tevékenységére is
kiterjed.
(2) Az ügyvédjelölt munkaviszonyára egyebekben a Munka Törvénykönyve az
irányadó.
100.§
A törvénynek az ügyvédekre vonatkozó rendelkezései az ügyvédjelöltekre
megfelelõen irányadók.
ÖTÖDIK RESZ
AZ ÜGYVEDI KAMARA
XI. FEJEZET
A TERÜLETI KAMARA
101.§
(1) A területi ügyvédi kamara ( a továbbiakban a XI. és XII. fejezetben:
területi kamara) köztestület, amely képviseleti, ügyintézõi szervezettel,
önálló költségvetéssel rendelkezik; a mûködési területén ellátja a 12.§-ban,
továbbá a törvényben, az alapszabályában és a szabályzatában a hatáskörébe
utalt feladatokat.
(2) A területi kamara mûködési területe a Fõvárosi Bíróság és a megyei
bíróságok illetékességi területével azonos.
(3) A területi kamara elnevezésében utalni kell az illetékességi
területére.
A területi kamara szervei
102.§
(1) A területi kamara szervei
a) a közgyûlés,
b) a területi kamara elnöksége (a továbbiakban: területi
elnökség),
c) a fegyelmi bizottság,
d) az összeférhetetlenségi bizottság,
e) az ellenõrzõ bizottság.
(2) Az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek létrehozhatják az
alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek bizottságát, amelynek véleményét ki
kell kérni a rájuk vonatkozó döntéseknél és szabályzatoknál.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül a területi kamara
alapszabályában meghatározott más bizottság is választható.
A közgyûlés
103.§
(1) A közgyûlés a területi kamara tagjaiból áll.
(2) A közgyûlés
a) megválasztja és beszámoltatja a területi kamara elnökét, a területi
elnökséget, a területi bizottságokat, a területi bizottság tisztségviselõit és
tagjait,
b) megválasztja a Magyar Ügyvédi Kamarába küldött tagokat,
c) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,
d) javaslatot tesz az ügyvédeket érintõ kérdésekben a Magyar Ügyvédi
Kamarának,
e) elfogadja a területi kamara alapszabályát,
f) a területi kamara mûködési területére vonatkozó területi szabályzatot
és területi iránymutatást adhat ki,
g) az a) és b) pontban felsoroltakat visszahívhatja,
h) ellátja a területi kamara alapszabályában meghatározott egyéb
feladatokat.
(3) A területi kamara alapszabályát, a területi szabályzatot és a területi
iránymutatást tájékoztatásul meg kell küldeni a Magyar Ügyvédi Kamarának. A
területi kamara alapszabálya a területi kamara tagjaira, a
területi szabályzat a területi kamara tagjaira, a területi kamara
névjegyzékében szereplõ alkalmazott ügyvédekre és ügyvédjelöltekre kötelezõ.
(4) A közgyûlés határozata ellen a területi kamara tagja - jogszabály,
alapszabály vagy szabályzat megsértésére hivatkozással - a határozat
közlésétõl számított 30 napon belül a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet)
irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhat.
104.§
(1) A területi elnökség szükség szerint, de évente legalább egyszer
köteles a közgyûlést összehívni. A kamarai tagok legalább egyharmadának
indítványára a közgyûlést össze kell hívni. A közgyûlés tagjait a meghívásban
a (2) és (3) bekezdésben foglaltakra figyelmeztetni kell.
(2) A közgyûlés akkor határozatképes, ha azon a kamara tagjainak fele
jelen van.
(3) A közgyûlés határozatképtelensége esetén a legalább 8 nappal késõbbre,
azonos napirenddel összehívott közgyûlés - a megjelentek számára tekintet
nélkül - határozatképes.
(4) A közgyûlés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok
többségének szavazata (egyszerû többség), a területi kamara alapszabályának és
szabályzatának elfogadásához, módosításához a megjelent tagok kétharmadának
szavazata (minõsített többség) kell. Szavazategyenlõség esetén az elnök
szavazata dönt.
A területi elnökség
105.§
(1) A területi elnökség a területi kamara elnökébõl, elnökhelyettesébõl,
titkárából, a fegyelmi megbízottból és a tagokból áll. A tagok száma 15, ha a
közgyûlés másképpen nem állapítja meg.
(2) A területi elnökség
a) összehívja a területi kamara közgyûlését, javaslatot tesz napirendjére,
elõkészíti a közgyûlés mûködését, megszervezi a közgyûlés határozatainak
végrehajtását,
b) elõterjeszti a területi kamara költségvetését és a költségvetési
beszámolót, tevékenységérõl beszámol a közgyûlésnek,
c) megválasztja a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülésébe küldött tagot,
d) elsõ fokon határoz az ügyvédek kamarai felvételérõl és kamarai
tagságának megszûnésérõl, a kamarai felvétel iránti eljárás felfüggesztésérõl,
e) elsõ fokon határoz az alkalmazott ügyvédek, az ügyvédi irodák, a
külföldi jogi tanácsadók, az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvételrõl és
törlésrõl, az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való
felvétel iránti eljárás felfüggesztésérõl,
f) elsõ fokon határoz az ügyvédi iroda taggyûlése határozatának
felülvizsgálatáról,
g) elsõ fokon határoz az ügyvédi tevékenység szüneteltetésérõl, az ügyvéd
irodájának átjegyzésérõl, valamint mindazon ügyben, amelyre e törvény a 15. §
alkalmazását rendeli,
h) elbírálja a területi kamara elnökének határozata elleni fellebbezést,
i) ellenõrzi a kamarai felvétel, valamint az alkalmazott ügyvédek,
ügyvédjelöltek, külföldi jogi tanácsadók és ügyvédi irodák névjegyzékébe való
felvétel feltételeinek folyamatos fennállását,
j) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,
k) meghatározza a kamarai tagdíj összegét,
l) dönt a területi kamara tisztségviselõinek díjazásáról,
m) elvégzi a közgyûlés és az alapszabály által meghatározott
egyéb feladatokat.
(3) A területi elnökség határozata ellen a területi kamara tagja a
határozat közlésétõl számított 15 napon belül - jogszabály, alapszabály vagy
szabályzat megsértésére hivatkozással - a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez
fellebbezhet. Ez a jog nem érinti az egyes ügyekre e törvényben külön
meghatározott jogorvoslati lehetõséget.
A területi kamara elnöke
106.§
(1) A területi kamara elnöke
a) képviseli a területi kamarát,
b) irányítja a területi elnökség és a bizottságok mûködését, gondoskodik a
közgyûlési határozatok végrehajtásáról,
c) a tevékenységérõl beszámol a területi kamara elnökségének és a
közgyûlésnek,
d) fegyelmi eljárást kezdeményezhet,
e) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,
f) fegyelmi büntetésnek nem minõsülõ figyelmeztetést alkalmazhat,
g) irányítja a területi kamara ügyintézõi szervezetének mûködését, az
alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol,
h) elvégzi a közgyûlés és az alapszabály által meghatározott egyéb
feladatokat.
(2) A területi kamara elnökének határozata ellen a közlésétõl számított 15
napon belül a területi elnökséghez fellebbezhet a területi kamarának az a
tagja tagja, akit a határozat érint.
107.§
A területi kamara szerveinek, egyéb bizottságainak és tisztségviselõinek
feladatát, hatáskörét, mûködését és eljárási rendjét a területi kamara
alapszabálya határozza meg.
XII. FEJEZET
A MAGYAR ÜGYVEDI KAMARA
108.§
(1) A Magyar Ügyvédi Kamara köztestület, az ügyvédek országos szervezete,
amely önálló ügyintézõ szervezettel és költségvetéssel rendelkezik.
(2) A Magyar Ügyvédi Kamara országos hatáskörrel ellátja a 12. §-ban,
továbbá a törvényben, az alapszabályában és a szabályzataiban meghatározott
feladatokat.
(3) A Magyar Ügyvédi Kamara tagjai a területi kamarák.
(4) A Magyar Ügyvédi Kamara székhelye: Budapest.
(5) A Magyar Ügyvédi Kamara jogosult a Magyar Köztársaság címerének
használatára.
109.§
(1) A Magyar Ügyvédi Kamara szervei
a) a teljes ülés,
b) az elnökség,
c) a fegyelmi bizottság,
d) az összeférhetetlenségi bizottság,
e) a választási bizottság,
f) az ellenõrzõ bizottság.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül a Magyar Ügyvédi Kamara
Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott más bizottság is
választható.
A teljes ülés
110.§
(1) A Magyar Ügyvédi Kamara legfõbb döntéshozó szerve a teljes ülés, amely
100 tagból áll. Tagjai
a) a területi kamarák elnökei,
b) a területi elnökségek által küldött 1-1 tag,
c) a területi kamarák taglétszámának az ügyvédek összlétszámához
viszonyított arányában a területi kamarák közgyûlése által választott tagok.
(2) A teljes ülés
a) megválasztja és beszámoltatja az elnököt, az elnökséget, a
bizottságokat és tagjaikat,
b) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,
c) véleményt nyilvánít, és javaslatot tesz az ügyvédeket érintõ
jogalkotási és jogalkalmazási kérdésekben,
d) elfogadja az Alapszabályt,
e) szabályzatot és iránymutatást adhat ki,
f) az a) pontban felsoroltakat visszahívhatja,
g) ellátja az Alapszabályban hatáskörébe utalt feladatokat.
(3) A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége szükség szerint, de évenként
legalább egyszer összehívja a teljes ülést. A tagok legalább egyharmadának
indítványára a teljes ülést össze kell hívni. A teljes ülés tagjait a
meghívásban a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra figyelmeztetni kell.
(4) A teljes ülés határozatképes, ha azon a tagok fele jelen van.
(5) A teljes ülés határozatképtelensége esetén a legalább 8 nappal
késõbbre, azonos napirenddel összehívott teljes ülés - a megjelentek számára
tekintet nélkül - határozatképes.
(6) A teljes ülés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok
többségének szavazata (egyszerû többség), az Alapszabály és a szabályzatok
elfogadásához, módosításához a megjelent tagok kétharmadának szavazata
(minõsített többség) kell. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt.
(7) A teljes ülés határozata elleni jogorvoslatra a 103.§ (4) bekezdését
kell alkalmazni azzal, hogy a keresetet a teljes ülés tagja nyújthatja be.
111.§
(1) A teljes ülés a 110.§ (2) bekezdésének e) pontja alapján szabályzatot
ad ki
a) az ügyvédi hivatás magatartási szabályairól (etikai szabályzat),
b) az ügyvédi névhasználatról,
c) a kamarai felvétel eljárási szabályairól,
d) a gondnok és a végelszámoló jogkörérõl és eljárásáról,
e) a felelõsségbiztosítás legalacsonyabb összegérõl,
f) a fegyelmi eljárás részletes szabályairól,
g) az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek bizottságának
szabályairól,
h) a kamarai tisztségviselõk választásáról és visszahívásáról,
i) a meghalt ügyvéd iratainak rendezésérõl,
j) a letét- és pénzkezelés szabályairól,
k) minden olyan kérdésben, amelyre az Alapszabály feljogosítja.
(2) A teljes ülés az ügyvédi mûködésre vonatkozóan iránymutatást adhat ki.
(3) Az Alapszabály a területi kamarákra, a szabályzat a területi
kamarákra, az ügyvédekre, alkalmazott ügyvédekre és ügyvédjelöltekre kötelezõ.
Az elnökség
112.§
(1) Az elnökség az elnökbõl, az elnökhelyettesekbõl, a fõtitkárból, a
fegyelmi fõmegbízottból, továbbá a teljes ülés által választott tagokból áll.
(2) Az elnökség
a) összehívja a teljes ülést, javaslatot tesz az ülés napirendjére,
elõkészíti a teljes ülés mûködését, megszervezi a teljes ülés határozatainak
végrehajtását,
b) elõterjeszti a Magyar Ügyvédi Kamara költségvetését és a költségvetési
beszámolót, tevékenységérõl beszámol a teljes ülésnek,
c) másodfokon határoz az ügyvédek kamarai felvételérõl és kamarai
tagságának megszûnésérõl, a kamarai felvétel iránti eljárás felfüggesztésérõl,
d) másodfokon határoz az alkalmazott ügyvédek, az ügyvédi irodák, a
külföldi jogi tanácsadók, az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvételrõl és
törlésrõl, az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való
felvétel iránti eljárás felfüggesztésérõl,
e) másodfokon határoz az ügyvédi iroda taggyûlése határozatának
felülvizsgálatáról,
f) másodfokon határoz az ügyvédi tevékenység szüneteltetésérõl, az ügyvéd
irodájának átjegyzésérõl, valamint mindazon ügyben amelyre e törvény a 15. §
alkalmazását rendeli,
g) meghatározza a területi kamarák anyagi hozzájárulását,
h) dönt a tisztségviselõk díjazásáról,
i) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,
j) a területi kamara elnökségének jogszabályt, alapszabályt vagy
szabályzatot sértõ határozatát hatályon kívül helyezi,
k) elbírálja a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének határozata elleni, továbbá
a 47.§ (3) bekezdés szerinti fellebbezést,
l) véleményt nyilvánít, és javaslatot tesz az ügyvédeket érintõ
jogalkotási és jogalkalmazási kérdésekben,
m) ügyvédi kitüntetõ címet és jelvényt adományoz,
n) meghatározza a kamarai választások idõszakát,
o) elvégzi a teljes ülés és az Alapszabály által meghatározott egyéb
feladatokat.
(3) Az elnökség határozata elleni jogorvoslatra a 103.§ (4) bekezdését
kell alkalmazni azzal, hogy a keresetet a területi kamara nyújthatja be. Ez a
jog nem érinti az egyes ügyekre e törvényben külön meghatározott jogorvoslati
lehetõséget.
A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke
113.§
(1) A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke
a) képviseli a Magyar Ügyvédi Kamarát,
b) irányítja az elnökség és a bizottságok mûködését, tevékenységérõl
beszámol az elnökségnek,
c) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,
d) irányítja a Magyar Ügyvédi Kamara ügyintézõi szervezetét, az
alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol,
e) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény és az Alapszabály a
feladatkörébe utal.
(2) A Magyar Ügyvédi Kamara elnökének határozata ellen a közlésétõl
számított 15 napon belül az elnökséghez fellebbezhet az a területi kamara,
amelyet a határozat érint.
114.§
A Magyar Ügyvédi Kamara egyéb bizottságainak, szerveinek és
tisztségviselõinek feladatait, hatáskörét, mûködését és eljárási rendjét az
Alapszabály határozza meg.
XIII. FEJEZET
A KAMARA ALTAL NYILVANTARTOTT ADATOK ES A TESTÜLETI ÜLESEK NYILVANOSSAGA
115.§
(1) A kamara az ügyvéd, alkalmazott ügyvéd, külföldi jogi tanácsadó,
ügyvédjelölt következõ adatait tartja nyilván:
a) családi és utónevét,
b) állampolgárságát, születési helyét és idejét, anyja nevét, személyi
igazolvány számát,
c) lakcímét,
d) egyetemi diplomájának, jogi szakvizsgájának számát és keltét,
tudományos fokozatát, szakjogászi végzettségét,
e) irodájának címét, telefon és telefax számát,
f) alkalmazott ügyvéd, ügyvédjelölt esetén a munkáltató nevét és
címét,
g) az eskütétel és a nyilvántartásba bejegyzés idejét, a határozat számát,
h) a tevékenység megkezdésének, felfüggesztésének, szünetelésének és
megszûnésének idõpontját, a tevékenység 7.§ szerinti korlátozását, továbbá a
vagyoni tagságot,
i) a fegyelmi büntetést, a mentesítés idõpontját,
j) nyelvtudását,
k) kitüntetéseit,
l) kamarai tisztségét.
(2) Külföldi jogi tanácsadó esetén az (1) bekezdés d) pontjában
foglaltakat nem kell nyilvántartani, de a külföldi jogi tanácsadóval
együttmûködõ magyar ügyvéd (iroda) adatait, a külföldi iroda nevét, címét és a
külföldi bejegyzésre vonatkozó adatait a külföldi jogi tanácsadó
nyilvántartásában szerepeltetni kell.
(3) Ügyvédi iroda esetén az iroda nevét, címét, telefon és telefax számát,
valamint tagjainak nevét, lakcímét kell nyilvántartani.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben felsorolt adatok közül az a), e) és h) pontban
felsorolt adatok nyilvánosak, közzétehetõk, vagy bárki számára kiadhatók.
(5) A kamara az általa folytatott eljárások során kezelhet minden olyan
adatot, amelynek kezeléséhez az eljárásban résztvevõ hozzájárult, továbbá
amelyet az eljárás eredményessége érdekében jogszerûen szerzett.
(6) Az ügyvédi igazolvány - az ügyvéd arcképén kívül - a következõket
tartalmazza: az ügyvéd születési helyét, idejét, az irodája címét, az ügyvédi
iroda nevét, amelynek tagja, továbbá a tevékenység 7.§ szerinti korlátozását.
E rendelkezést az alkalmazott ügyvéd és az ügyvédjelölt igazolványára is
megfelelõen alkalmazni kell azzal, hogy az alkalmazott ügyvéd és az
ügyvédjelölt munkáltatóját is fel kell tüntetni.
(7) A Magyar Ügyvédi Kamara az (1)-(3) bekezdésben felsorolt adatokról
központi nyilvántartást vezet.
116.§
A kamara, a Magyar Ügyvédi Kamara szerveinek ülésén - tagjain kívül - a
kamarai szerv elnöke által meghívottak és azok vehetnek részt, akiket az
alapszabály felsorol.
117.§
Az Alapszabályt és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatait az Igazságügyi
Közlönyben kell közzétenni, a kamarák alapszabályát és szabályzatait - az
alapszabályban meghatározott módon - a tagok és mindenki más számára, akinek
jogait érinti, hozzáférhetõvé kell tenni. A kamarai határozatok a tagok
számára nyilvánosak.
XIV. FEJEZET
A KAMARAI TISZTSEGVISELIK VALASZTASA ES MEGBIZATASUK MEGSZûNESE
118.§
(1) Kamarai tisztségviselõvé és kamarai bizottság tagjává - ha e törvény
másképpen nem rendelkezik - bármely magyar állampolgár kamarai tag
megválasztható. A választás 4 évre szól.
(2) A tisztségviselõket és a bizottsági tagokat közvetlenül választják,
titkos szavazással.
(3) A választást jelölés elõzi meg, egy tisztségre több személy, egy
személy több tisztségre is jelölhetõ. Akit több tisztségre választottak meg,
kizárólag egy, általa kiválasztott tisztséget tölthet be.
(4) A tisztségviselõk megbízatása az új tisztségviselõk megválasztásának
napján szûnik meg. Ha a tisztségviselõ megbízatása egyéb okból korábban szûnt
meg, a választására jogosult szerv a megbízatás megszûnésétõl számított 3
hónapon belül megválasztja az új tisztségviselõt.
119.§
(1) A tisztségviselõ megbízatása megszûnik a tisztségviselõ halálával,
lemondásával, visszahívásával, kamarai tagságának megszûnésével, valamint a
megbízatás idejének lejártával.
(2) A tisztségviselõ visszahívását az õt megválasztó szerv tagjainak
egyharmada kezdeményezheti.
XV. FEJEZET
A TÖRVENYESSEGI FELÜGYELET
120.§
(1) Az igazságügy-miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a
területi kamarák és a Magyar Ügyvédi Kamara (a továbbiakban e fejezetben
együtt: kamara) mûködése felett.
(2) Az igazságügy-miniszter a törvényességi felügyeleti jogkörében
ellenõrzi a kamarák alapszabályait, szabályzatait, iránymutatásait és
határozatait, továbbá azt, hogy a mûködésük megfelel-e a jogszabályoknak, az
alapszabálynak és a szabályzatoknak.
(3) A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben
bírósági eljárásnak van helye.
121.§
(1) Ha az igazságügy-miniszter azt állapítja meg, hogy az alapszabály,
szabályzat, iránymutatás, határozat vagy a kamarai szerv mûködése
jogszabályba, alapszabályba vagy szabályzatba ütközik, felhívja az érintett
kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) Az igazságügy-miniszter felhívja a kamarát a kirendelt ügyvédi
jegyzék kiegészítésére, ha az nem felel meg a 36.§ (1) bekezdésében
foglaltaknak.
(3) Az érintett kamara köteles - az igazságügy-miniszter felhívásában
megadott határidõn belül - a jogszabálysértést megszûntetni, vagy egyet nem
értésérõl az igazságügy-minisztert tájékoztatni.
122.§
(1) Ha az érintett kamara a jogszabálysértést nem szûntette meg, az
igazságügy-miniszter - a felhívásában megadott határidõ lejártától számított
30 napon belül - a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok
szerint bírósághoz fordulhat.
(2) Ha a bíróság az (1) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a
jogszabálysértést megállapítja,
a) a jogsértõ alapszabályt, szabályzatot, iránymutatást és rendelkezést
hatályon kívül helyezi, és új eljárás lefolytatását rendeli el,
b) a mûködés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a
jogszabálysértõen mûködõ kamarai szerv (tisztségviselõ) választására jogosult
kamarai szerv összehívását,
c) a jogszabálysértõ kamarai szerv (tisztségviselõ) mûködését
felfüggesztheti, vagy az ellenõrzésére - a kamarai tagok közül - felügyelõ
biztost rendelhet ki, feltéve hogy a kamara mûködésének törvényessége
másképpen nem biztosítható.
123.§
(1) A felügyelõ biztos köteles a mûködés törvényességének helyreállítása
céljából haladéktalanul összehívni a kamara közgyûlését (teljes ülését). Ha
a közgyûlés (teljes ülés) a mûködés törvényességét helyreállítja, a kamara más
testületi szervének és tisztségviselõinek mûködése sem függeszthetõ fel
tovább.
(2) Nem rendelhetõ ki felügyelõ biztosként az, aki a kamarában
tisztséget nem viselhet.
(3) A felügyelõ biztos a tevékenységérõl és annak eredményérõl
tájékoztatja a bíróságot, valamint a törvényességi felügyelet gyakorlóját.
(4) A felügyelõ biztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja
meg.
124.§
(1) A kamarák az alapszabályukat, szabályzatukat, iránymutatá-sukat az
elfogadástól számított 15 napon belül kötelesek megküldeni az igazságügy-
miniszternek.
(2) Az Alapszabály, a területi alapszabály, a szabályzat, a területi
szabályzat, az iránymutatás és a területi iránymutatás nem lehet jogszabállyal
ellentétes, a jogszabályba ütközõ rendelkezése semmis.
XVI. FEJEZET
ZARO RENDELKEZESEK
125.§
(1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba, a rendelkezéseit a
folyamatban levõ ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Az országgyûlési képviselõk jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény
13.§-ának (2) bekezdése, az ügyvédségrõl szóló 1983. évi 4. törvényerejû
rendelet, az ennek módosításáról szóló 1991.évi XXIII. törvény, 1994. évi XC.
törvény és 1995. évi I. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 6/1983.
(VII.28.) IM rendelet és az azt módosító 9/1991. (VII.18.) IM rendelet a
hatályát veszti.
(3) Ahol jogszabály az Országos Ügyvédi Kamarát említi, ezen a Magyar
Ügyvédi Kamarát kell érteni.
126.§
(1) A kamarának az alapszabályát és a Magyar Ügyvédi Kamarának az
Alapszabályát 6 hónapon belül kell megalkotnia.
(2) A kamarának és a Magyar Ügyvédi Kamarának 6 hónapon belül felül kell
vizsgálnia a szabályzatait és iránymutatásait, és ennek eredményeként e
törvénynek megfelelõen módosítania kell, szükség esetén újat kell alkotnia.
127.§
(1) A törvény hatálybalépésekor mûködõ ügyvédi irodának a törvény
hatálybalépésétõl számított 6 hónap elteltével alapító okiratot kell a
kamarához benyújtania. Ha az ügyvédi iroda ennek határidõben nem tesz eleget,
akkor a továbbiakban ügyvédi irodaként nem mûködhet.
(2) Az ügyvédi iroda jogszerûen használt neve a törvény hatálybalépése
után is használható.
(3) Külföldi ügyvéd vagy külföldi ügyvédi iroda a törvény
hatálybalépésétõl számított 6 hónap elteltével kizárólag e törvény szerint
végezhet tevékenységet.
128.§
(1) Az 5. § (2) bekezdése nem érinti a törvény hatálybalépése elõtt
alkotott jogszabály alapján végzett tevékenységet.
(2) Annak az ügyvédjelöltnek, aki ügyvédjelölti joggyakorlatát e törvény
hatályba lépése elõtt megkezdte, joggyakorlatának teljesítésére és
idõtartamára az e törvény hatálybalépése elõtt hatályos jogszabályokat kell
alkalmazni.
(3) A törvény hatálybalépése elõtt megválasztott kamarai tisztségviselõk
és kamarai bizottsági tagok megbízatásának idõtartamát a törvény nem érinti.
129.§
(1) A törvény hatálybalépése elõtt elkövetett fegyelmi vétség a
hatálybalépéstõl számított 1 év alatt évül el, kivéve ha az elévülési idõbõl
ennél kevesebb van hátra.
(2) Ha az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ fegyelmi eljárásban
a hatálybalépésig elsõ fokú határozatot nem hoztak, az eljárásra e törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A törvény hatálybalépése elõtt jogerõre emelkedett fegyelmi
büntetéshez fûzõdõ hátrányos jogkövetkezményekre a fegyelmi büntetés
kiszabásakor hatályban volt jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
130.§
Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy a bírósági eljárásban
megállapítható ügyvédi költséget és a kirendelés ellátásának díját, valamint
az ügyvédjelölti joggyakorlatot rendelettel szabályozza.
A törvényjavaslat szerkezete
Elsõ rész: Alapvetõ rendelkezések
I. fejezet: Általános elvek, 1-12. §
Második rész: Az ügyvédi kamarai tagság
II. fejezet: A kamarai tagság keletkezése, 13-19. §
III. fejezet: A kamarai tagság megszûnése, 20., 21. §
Harmadik rész: Az ügyvéd mûködése
IV. fejezet: A megbízási jogviszony, 22-30. §
V. fejezet: Az ügyvéd kirendelése, 31-36. §
VI. fejezet: Fegyelmi felelõsség, 37-66. §
Negyedik rész: Különleges szervezeti szabályok
VII. fejezet: Az ügyvédi iroda, 67-82. §
VIII. fejezet: Az alkalmazott ügyvéd, 83-88. §
IX. fejezet: A külföldi jogi tanácsadó, 89-93. §
X. fejezet: Az ügyvédjelölt, 94-100. §
Ötödik rész: Az ügyvédi kamara
XI. fejezet: A területi kamara, 101-107. §
XII. fejezet: A Magyar Ügyvédi Kamara, 108-114. §
XIII. fejezet: A kamara által nyilvántartott adatok és a testületi ülések
nyilvánossága, 115-117. §
XIV. fejezet: A kamarai tisztségviselõk megválasztása és megbizatásuk
megszûnése, 118., 119. §
XV. fejezet: A törvényességi felügyelet, 120-124. §
XVI. fejezet: Záró rendelkezések, 125-130. §